Múzeumandragógiai és családi programok a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeumban Előadás vázlat
Előadásom során röviden bemutatom a HM HIM rendszeres és alkalmi múzeumandragógiai és családi programkínálatát. Ismertetem a hagyományostól eltérő bemutatási és szervezési formákat, amelyek egyedül állóak a hazai múzeumi kínálatban /fegyvertörténeti foglalkozások/ és cselekvő részvételre inspirálják az érdeklődőket. Jelenleg 16 állandó és 9 alkalmi program áll rendelkezésre a családok és a felnőtt korosztály számára, amelyekben a szakmaiságé, a játéké és a játékosságé a főszerep. Ahogyan Benjamin Franklin mondta: „A játék megolajozza a testet és a lelket”. Itt az is megtudható, hogy nem minden esetben a látogató jön a múzeumba, hanem előfordul, hogy a múzeum megy a látogatóhoz. Kiemelt rendezvényeink közül a március 15hez köthető „Forradalmi forgatag”, a „Családi Nap”-ok rendszere, a Kulturális Örökség Napjai programok és az idei Múzeumpedagógiai Évnyitó érdekességeit ismertetem. Nem marad gyakorlat nélkül a hallgatóság, mivel az előadás alatti virtuális paprikás krumpli készítés közben kiderítjük, hogy mi az egyik legszorosabb összefüggés a főzés és a háború között. Képzeletbeli sétánk alatt felfedezhető, hogy a Hadtörténeti Múzeumban milyen kapcsolódási pontok találhatók a torpedó, Verne egyik regénye és a paleontológia között? Felderítjük, hogy mi is az a lóding, kik és mire használták és bármely formában van-e köze a számítástechnikához, valamint mire használható és hogyan modellezhető egy röppentyű? A múzeum feladata, hogy interaktív tevékenységet, valamint fizikai, akusztikus, optikai és gasztronómiai élményt biztosítson látogatói részére, befolyásolja a közönséget és átélhetővé tegye a múzeumi tudásanyagot. A múzeum ma már a tudomány, a felfedezés és a pénzügyi befektetés, tehát a gazdasági és a társadalmi tudás találkozóhelye és minden olyan lehetőség kihasználásának helyszíne, amely lehetővé teszi küldetésének beteljesítését.
1
Múzeumandragógiai és családi programok a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeumban II. Országos Múzeumandragógiai Konferencia Magyar Nemzeti Múzeum 2011. 10. 17. Az előadás során igyekszem, hogy átfogó képet adjak a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum (továbbiakban HM HIM) múzeumandragógiai és családi programkínálatáról, valamint a gyakorlati alkalmazás néhány lehetséges formájáról. A XXI. század első évtizedében egyre több hazai muzeális intézmény vezetője ismerte fel, hogy az egyre izmosodó múzeumpedagógiai kínálat mellett a felnőtt korosztály és a családok részére is elérhetővé és rendszeressé kell tenniük az élményt nyújtó és vonzó programokat, programsorozatokat. Ezt a felismerést erősítette az OKM (később a NEFMI) nagy múzeumi rendezvényeinek sikere és rekordszámú látogatottsága. Elsősorban a Múzeumok Majálisa, a Múzeumok Éjszakája és a Múzeumok Őszi Fesztiválja került ebben a tekintetben a köztudatba. A HM HIM-ben felmerült annak az igénye, hogy a már említett programokon kívül is biztosítsunk lehetőséget, hogy hasonlóan komplex élményekhez juthassanak látogatóink. Itt kiemelem az élményt, mint kulcsfontosságú tényezőt, a múzeumi kultúraközvetítés öt alapvető elemének egyikét: - élmény, - hitelesség, - érdekesség, - közérthetőség, - kiegyensúlyozottság.
2
Élmény- és személyes tapasztalat alapú múzeumandragógia a HM HIM-ben Fotó: Szikits Péter Mindegyik tényező fontos, egymásra épül és kiegészíti egymást. Egyik sem privilegizálható, de nem is hanyagolható el.1 Az élmény mellett rendkívül fontos, hogy hiteles és érdekes legyen az esemény. Szakmai hitelesség nélkül nem közvetíthetek a tudomány és a közönség között, hiszen hamis információk kerülhetnek köztudatba, valamint érdekfeszítő téma és előadásmód szükséges ahhoz, hogy ne unatkozzon a nagyérdemű. A közvetített információk és tudástartalmak közérthetősége meghatározó, mivel a látogatók döntő többsége nem „szakmabeli”. Az adott csoport tudás- és ismeretszintjéhez, valamint tartalmi mélységében, előadásmódjában is alkalmazkodik a közölt tartalom, hogy mindenki számára befogadható, „emészthető” legyen. A kiegyensúlyozottság több szempontból is figyelemre méltó. Etikai, érzelmi, jogi, gazdasági kérdéseket közelítek meg tudományos alapokon, - tehát rendkívül sok szempont figyelembe vétele szükséges - és ami lényeges, hogy a tudomány határain belül maradva. A 2010-es Múzeumok Majálisán debütált az a 6 fontos löveg másolat, amely Gábor Áron réz ágyúja alapján készült műanyagból. A képen látható, hogy az eredetivel megegyező méret sokkal többet sejtet, mint azt feltételeznénk. Az eredeti kb. 800 kilogrammot nyom, a „másolat” mindössze 25 kilogramm. Nagyszerűen használható azonban 3 dimenziós puzzleként. 4 fős csapatok időre rakhatják össze és kiváló az 1848 – 1849-es tüzérség bemutatására is. Ilyen egyszerű eszköz is kiválóan felhasználható a múzeumandragógiai és családi eseményeken.
1
SIMON Tamás, 2011. 173.
3
6 fontos löveg összeállítása a Forradalmi forgatag 2011-es programján Fotó: Szikits Péter Felvillantok néhány kérdést, érzékeltetve az alkalmazott módszereket, amelyeket az előadás végén meg is beszélünk. Virtuális paprikás krumpli készítés közben kiderítjük, hogy mi az egyik legszorosabb összefüggés a főzés és a háború között. Képzeletbeli sétánk alatt felfedezhető lesz, hogy a Hadtörténeti Múzeumban milyen kapcsolódási pontok találhatók a torpedó, Verne egyik regénye és a paleontológia között? Felderítjük, hogy mi is az a lóding, kik és mire használták és bármely formában van-e köze a számítástechnikához, valamint mire használható és hogyan modellezhető egy röppentyű? Mindezek mellett egy generációkon átívelő, eddig már jól bevált módszert alkalmazok múzeumandragógiai tevékenységem során. Ez a játék! Meglepően könnyen bevonhatók a látogatók egy-egy érdekes és mulatságos vagy néha elgondolkodtató játékba. Az emberiség történelme során többször bebizonyosodott, hogy a játék egyedülálló abban a tekintetben, hogy életkortól függetlenül képes az aktivizálásra, az önfeledt együttlétre vagy akár a képességek összemérésére, -fejlesztésére és a versengésre. A játék jellemzői: - észrevétlenül fejleszt, - örömet okoz, - független, - „szabad”. Tapasztalataim azt mutatják, hogy ügyes rávezetéssel, kortól és nemtől függetlenül játékra csábítható az emberek döntő többsége. Már Benjamin Franklin is megfogalmazta: „A játék megolajozza a testet és a lelket.” Ám nem csak tárgyakkal játszunk, hanem a 4
gondolatokkal is. Rendkívüli fordulatot vehet egy-egy program során egy – a látogatók által felvetett – gondolat vagy ötlet, amely új megvilágításba helyezi a mondanivalót. Meglepő, de a fegyelemre és összpontosításra épülő katonai játékok, az együtt mozgás és a közös tevékenység rendkívüli népszerűségnek örvendenek a felnőtt korosztály körében is. Természetesen a tárgyak is aktivizálnak. Mai világunkban talán a tárgy maradt a fő (egyetlen?) ütőkártya a muzeális intézmények kezében. Minden virtuális lehetőséget becsempészhetünk már lakásunkba, munkahelyünkre vagy akár „okos telefonunkba”. Egyre azonban jelenleg még nem képes a virtuális világ. Arra, hogy a műtárgyat (vagy másolatot) testközelből szemügyre vegyük, és ami még fontosabb (egyes tárgyakat), akár kézbe is!2
Tárgyak a kézben az Íjtól a géppuskáig című foglakozás során Fotó: Szikits Péter Monitoron keresztül nem érezhetjük egy fegyver, egy eszköz, egy ruhadarab súlyát, méretét, anyagát, textúráját, illatát. Mindez az átélést, a megismerést és az élményszerűséget biztosítja, ezért arra törekszem, hogy egy látogató se hagyja el úgy Intézményünket, hogy ne fogott (próbált) volna valamit, ami kapcsolódik az adott témához. Tehát nagyon lényeges, hogy tárgyak kerüljenek a kézbe! A felnőttekkel és családokkal közös tevékenységek során nem ritkán provokatív kérdésekkel aktivizálom a résztvevőket. Ez olyannyira sikeres lehet, hogy több, látszólag egymásnak ellentmondó érvet is ütköztethetek és ezek közös megoldását vagy feloldását „csak” irányítanom kell. Lehetőséget adok a tárgyhoz tartozó saját élmények, tapasztalatok
2
VÁSÁRHELYI Tamás – SINKÓ István 2004. 104.
5
megosztására. Jó hatásfokú bizonyíték, ha egy adott témáról többoldalú megerősítést (vagy cáfolatot) hallhatnak. Lényeges eleme múzeumandragógiai tevékenységemnek, hogy minél több érzékszerv bevonására törekszem. A látás és hallás mellett előfordul, hogy puskaport szagolnak, fegyvert fognak, katonai alakzatokat alakítanak és komiszkenyeret kóstolnak az érdeklődők. Meghatározó a személyes tapasztalatok megszerzése! Mindezek figyelembe vételével a HM HIM jelenleg az alábbi típusú múzeumandragógiai lehetőségeket kínálja: - Katonai hagyományőrző bemutatók - „Élő hadtörténelem” sorozat. - Családi napok - neves alkalmakhoz, évfordulókhoz kötődve. - Megemlékezések, koszorúzások, könyvbemutatók. - Tárlatvezetések - minden kiállítás típusban. - Konferenciák, kiállítás megnyitók. - Kézműves, manuális foglalkozások - makettek, dísztárgyak készítése (ezek haza is vihetők). - Hadtörténeti Vár-séták - Buda várának hadtörténeti vonatkozású feldolgozása séta keretében. - Intézmény bemutató programok - látogatók elől elzárt terek bemutatása (Kulturális Örökség Napjai). - Tematikus rendezvények, foglalkozások - 16 féle, kiállításokhoz kapcsolódó tematikus program. - Pedagógus és múzeumpedagógus képzések, továbbképzések - a múzeumot „használók” képzése. - Múzeumi nagyrendezvények - Múzeumok Majálisa, a Múzeumok Éjszakája és a Múzeumok Őszi Fesztiválja. - Egy, vagy többnapos rendezvénysorozatok - „Forradalmi forgatag”, tematikus napok márc. 15., okt. 6. és okt. 23, tiszteletére. - Térképtári, könyvtári és levéltári előadások, foglalkozások - térképész, könyvtáros és levéltáros kollégák szakszerű vezetésével. - Fegyver és felszerelés bemutatók – „Íjtól a géppuskáig”, 2010-ben múzeumpedagógiai nívódíjas program.
6
Fegyvertörténeti foglalkozás a HM HIM Díszudvarán 2011-ben Fotó: Szikits Péter Ezek közül kiemelkedő népszerűségnek örvend a legutóbbi, az „Íjtól a géppuskáig” című fegyvertörténeti program, amelynek keretében a kézi lőfegyverek 40 ezer éves története keretében az emberi társadalom fejlődését tekintjük át közösen a kézi lőfegyverek fejlődésével párhuzamosan. Hangsúlyos a közös gondolkodás, ugyanis ebben az esetben a résztvevők is keményen „dolgoznak”. Ésszel, kézzel, lábbal, és ha minden jól megy, akkor szívvel is. Kognitív, affektív és motoros képességeket is fejlesztek, meglehetősen jó hatékonysággal. A népszerűség és a látogatottság oka valószínűleg a sokoldalúságban rejlik és abban, hogy kis túlzással állíthatom, ebben az esetben a fegyverek csaknem „mellékszereplők”, így a hölgyek körében is osztatlan sikert arat. A holisztikus, interdiszciplináris látásmód segít a rendszerszemléletű gondolkodásban, a miértek, hogyanok és a mikéntek megértésében. A tudomány eredményeinek felfedeztetését deduktív ismeretszerzés helyett az induktív módszerekkel kísérlem meg, vagyis a látogató maga jut el a megértésig. Mindezt tapasztalatokon alapuló megfigyelések, kísérletek, beszélgetések, viták segítségével. A látogató saját aktivitásának, érdeklődésének, előzetes ismereteinek függvényében különböző szintekig (mélységig) jut el és megy végig egy mai mércével mérve korszerű és hatékony tanulási folyamaton.3 Néhány részlet kiemelésével érzékeltetem a program sokoldalúságát. Az első kérdés során virtuális paprikás krumpli készítés közepette derítjük fel, hogy mi az egyik legfontosabb közös pont a főzés és a háború között. Először virtuálisan összeszedjük, hogy mi szükséges a paprikás krumpli elkészítéséhez. Sorban és körben haladva minden résztvevő mond egy szükséges dolgot, így akár két – három hozzávaló is jut mindenkire /paprika, hagyma, 3
VÁSÁRHELYI Tamás, 2011. 113.
7
burgonya, edény, hő, egy olyan személy, aki ért az elkészítéshez, fakanál, idő, fűszerek, só, víz, zsiradék, virsli, kolbász, szalonna, stb/. Ám nem említi senki azt, hogy minden felsorolt elemnek egy helyen, a főzés helyszínén kell lennie. Bármelyik hiányzik, azt eredményezi, hogy vagy el sem készül, vagy gyenge minőségű lesz az étel. Ez a helyzet a háborúval is. Kiképzett katonákra, tisztekre, fegyverekre, gép- és harcjárművekre, repülőkre, lőszerre, ruházatra, egészségügyi felszerelésre, üzem- és kenőanyagra, alkatrészekre van szükség ahhoz, hogy egy harcot sikeresen vívjunk meg. Ebben az esetben sem hiányozhat egyik sem, hiszen csökkent hatásfokkal működik az a hadsereg, amelyik hiányt szenved bármiből is. És még egy fontos tényező! Minden felsorolt elemnek a főzés illetve a harc megvívásának helyszínén kell lennie. Ha a burgonya hiányzik, nem lesz kész az étel, ha a fegyverek hiányzanak, nem lesz sikeres harctevékenység. A közös kapcsolódási pont mindkét esetben a logisztika, régebbi kifejezéssel a „hadtáp”. Ez a két szótagú magyar kifejezés híven tükrözi mindazt, ami a had „táplálásához” elengedhetetlen – és itt most ne csak a konkrét táplálékra gondolok, hanem minden olyan anyagra és eszközre, amely a sikeres harc megvívásához szükséges. A HM HIM-ben egy képzeletbeli sétára invitálom a hallgatóságot, amelynek során kiderítjük, hogy milyen kapcsolódási pontok találhatók a torpedó, Verne egyik regénye és a paleontológia között? A válasz a múzeum padlójában található! Ott ugyanis sok millió éves ammoniteszek megkövült maradványaival találkozhatunk, melyeknek ma egyetlen utódfaja létezik. Erről az utódfajról nevezte el Jules Verne az első képzeletbeli tengeralattjárót. Ez a faj a nautilus. Mindezt egy 10 méteres folyosói szakaszon mutatom be. „Csínom Palkó, Csínom Jankó…”, ugye ismerős a dal szövege? Azt még sokan tudják, hogy mi a pisztoly és a karabély, de mi a lóding, kik és mire használták és bármely formában van-e köze a számítástechnikához? A XVII. századtól az elöltöltő fegyverek lőszerét töltésnek nevezik. Mit is ír ki a monitoron a számítógép, amikor betölt egy program? Loading. Ez egy angol szó, amely nyelvet a magyar katonák többsége nem ismerte, ám németül is ladung /laden/. Mivel 200 éven át német a magyar katonák vezénylő nyelve, így már érthető a hasonlóság, de mi is a lóding? Az a kisméretű töltéstáska, amelyet a lovasság használ a XIX. század közepéig. Ebbe helyezik el a töltéseket. Érdekes, hogy a gyalogság töltéstáskáját nem nevezték lódingnak. Mire használható és hogyan modellezhető egy röppentyű? A XIX. század katonai felhasználású rakéta eszközét nevezzük röppentyűnek. Egy háromlábú állványon elhelyezett rakétaeszköz, amely kísértetiesen hasonlít egy mai szintező műszerre, ám meglehetősen nagy hatékonysággal pusztította az ellenfeleket. Napóleon korából származik, de az 1848 – 1849-es szabadságharc idején is használták. Ennek egy egyszerű origami változatát hajtogatjuk meg, amelyet rögtön használatba is veszünk és mintegy kifújjuk az „indítóállványból” a papír rakétát. Ezek a példák mutatják, hogy milyen módon kelthető fel a résztvevők kíváncsisága és milyen módszerekkel vonhatók be a programok során. Összefoglalva megállapítható, hogy a múzeum feladata az interaktív tevékenység, valamint fizikai, akusztikus, optikai (és időnként akár gasztronómiai) élmény biztosítása látogatói részére, a közönség olyan irányú befolyásolása, amely átélhetővé teszi a múzeumi tudásanyagot. A múzeum ma már a tudomány, a felfedezés és a pénzügyi befektetés, tehát a gazdasági és a társadalmi tudás találkozóhelye és minden olyan lehetőség kihasználásának helyszíne, amely lehetővé teszi küldetésének beteljesítését.4 Az elmúlt három esztendőben a HM HIM komplex múzeumandragógiai, múzeumpedagógiai és családi programok sorát kínálta látogatóinak mindezen célok elérése érdekében. 4
European Heritage Association Konferencia (2008.11.07.)
8
Budapest, 2012. 01. 31. Németh Csaba múzeumpedagógiai főelőadó Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum 06/30/855-9664
[email protected]
Simon Tamás (2011) Palugyai István szerk. : Tudományos újságírás. Tudományos Újságírók Klubja, Budapest. 173. Vásárhelyi Tamás – Sinkó István (2004): Múzeum az iskolatáskában. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. 104. Vásárhelyi Tamás – Kárpáti Andrea (2010, szerk.): A múzeumi tanulás kézikönyve. Magyar Természettudományi Múzeum – ELTE TTK Multimédiapedagógiai és Információtechnológiai Központ, Budapest. 113. European Heritage Association /Konferencia/, Zagreb, Croatia (2008) www.TheBestinHeritage.com (2008. 11. 07.)
9