Munkavédelmi szeminárium: felmérések a munkakörülményekrıl – hasonlóságok és különbségek Brüsszel, 2012. március 26-27. A szemináriumot Laurent Vogel, az ETUI Munkaegészségügyi és Munkabiztonsági Osztályának igazgatója nyitotta meg. A résztvevık üdvözlése után áttekintést tartott a munkakörülményekrıl szóló felmérésekrıl. Megtudtuk, hogy az 1920-as évektıl kezdıdıen vannak ilyen tárgyú felmérések, de az is kiderült, hogy európai szinten nem egyszerő ezeket elemezni, mivel a különbözı országokban másmilyen a törvényi háttér, eltérıek a kulturális szokások, stb. Ami mostanában a legfontosabb kérdés a munka világát illetıen, hogy miért nınek a már meglévı különbségek a különbözı területeken, mint pl. a nık és férfiak bérei között, az országok között. 1. ülés - Az európai munkakörülmények áttekintése Az 5. Európai munkakörülmények felmérés eredményeinek áttekintése David Foden, Munka- és Életkörülmények, (Dublin) Alapítvány A felmérés az EU tagállamaiban, Norvégiában, Horvátországban, Macedóniában, Törökországban, Albániában, Montenegróban és Koszovóban, 1000-tıl 4800 fıig terjedı interjúk alapján készült. A munkakörülményekkel kapcsolatos legfontosabb megállapítások az Európában lejátszódó, legfontosabb trendeket illetıen: • A foglakoztatás formái továbbra is változóban vannak, a mezıgazdaságból és a termelésbıl a szolgáltatásokra tevıdnek át • A változás lejátszódása ellenére a nemi alapon történı szegregáció állandó marad • Több nı kerül felügyeleti pozícióba, fıként nıi munkavállalókat irányítanak • Növekszik – ez általános tendencia- a határozott idejő munkaszerzıdésekkel alkalmazottak száma • Átlagosan csökken a hetente ledolgozott munkaórák száma • A legtöbb európai számára még mindig az 5 napos, 8 órás, hétfıtıl péntekig tartó munkahét az általános • Az európai munkavállalók 1/5-nek problémát okoz a munka és a magánélet egyensúlyának összeegyeztetése, bár a helyzet 2000 óta egy kicsit javult • A munkáltató által fizetett tréningek száma az elmúlt 12 hónapban a 2005-2010 közötti szintre növekedett • A munka által támasztott intellektuális kihívások nemigen változtak, a munkavállalók az autonómiájuknak ugyanazon a szintjén maradtak, bár a monotonitás általánosabbá vált • Kevesebb munkavállaló érzi, hogy a munkája veszélyeztetné az egészségét, ugyanakkor a pszichikai veszélyek megmaradtak • A munka intenzitása magas maradt, de a szintje már stabilizálódott • Az európaiak jelentıs része nem érzi úgy, hogy a jelenlegi munkahelyén fog dolgozni 60 éves korában is
Vannak-e különbségek a foglalkoztatás minıségét illetıen a régi és az új tagállamok között? Ramon Pena-Casas, European Social Observatory
A kutatás fı gondolata az volt, hogy vannak-e különbségek a régi és új tagországok között a foglalkoztatást illetıen. Az EU 15 tekintetében négy csoport volt, de az új tagállamokat ebbıl a szempontból még nem vizsgálták. Máltát és Ciprust kivéve a többi új országnak hasonló a történelme, ebbıl az következhetne, hogy ezekben az országokban hasonlóak a foglalkoztatásra vonatkozó körülmények. A tipológiai elosztás országok szerint így a következı lenne: • • • • • • •
Anglo-Saxon : IE, UK Skandináv : SE, FI, DK Korporatista: FR, DE, AT, BE, NL, LU Mediterrán: ES, PT, IT, GR Mediterrán 2 : CY, MT Keleti 1: CZ, SK, HU, PL, SI, EE, LV, LT Keleti 2 : RO, BG
Vizsgálták a szociális-gazdasági biztonságot, az oktatást és képzést, a munkaegészségügyet, az egészségügyi problémákat, a munkaszervezést, a munkaidıt, és a munkához kapcsolódó jogokat. A kutatásból az derült ki, hogy többféle európai ág van, a foglalkoztatás alapján nem lehet az EU régi és új országok alapján különbséget tenni. A munkakörülmények közötti különbségek Franciaországban Anne-Françoise Molinié (Munkaügyi Tanulmányok Központ) és Élisabeth Algava, Munkaügyi Minisztérium Franciaországban most készül egy országos munkakörülményekre vonatkozó széleskörő felmérés, ami 2014-refejezıdik be. Hasonló felmérés 1984-tıl kezdıdıen 4-5 évente van. Ezeknek az összehasonlítását mutatta be a két elıadó, és megemlítettek néhány új elemet is, amik a megváltozott körülmények miatt kerültek be a felmérésbe. A munkavégzés és a foglalkoztatás minısége Belgiumban Tom Vanderbrande, Munkaügyi intézet, Leuven A felmérés 4000 fıs minta feldolgozásával készült 22 féle mutató alapján. A 22 indikátor alapján különbözı munkatípusokat állítottak fel: • Olyan foglalkozások, ahol telített a piac • A legtöbb szempont szerint is pozitív foglalkozások • Munkahelyek limitált elıremeneteli lehetıséggel • Olyan munkahelyek, ahol rugalmas munkavégzés van, gyakran szokatlan idıben is • Érzelmileg megterhelı munkakörök • Nehéz, ismétlıdı munka • Méltatlan munka A kutatást ezekre a csoportokra vonatkozóan végezték tovább és az derült ki, hogy a munkavégzés és a munkavállaló egészsége között van ugyan összefüggés, de nem biztos, hogy a legtökéletesebbnek van a legjobb vagy a legrosszabb munkahelynek a legrosszabb hatása az egészségre. A pszichológiai hatások veszélyeztetik legnagyobb mértékben a munkavállalók egészségét. A munkavállalókat érintı bizonytalanság, a munkahely
elvesztésének lehetısége, a jogsértések és a zaklatás mind károsak. A bizonytalan helyzet nem mindenkit érint egyformán, a nık veszélyeztetettebbek. Fontos és pozitívan hat ugyanakkor a szociális támogatás, a segítı vezetés, a karrierlehetıségek, és a munkával való elégedettség. A foglalkoztatás minısége összefügg az aktív idısödéssel és a „jól léttel” (well being). 2. ülés - A munkakörülményeket vizsgálata a nemek szerinti különbözıségének szempontjából Négy különbözı elıadást hallhattunk: • A munkakörülmények evidenciái a nemek szerinti különbözıségek szempontjából Helen Bewley, Nemzeti Statisztikai Hivatal, Nagy-Britannia • Munkakörülmények és benne a két különbözı nem az északi felmérésekben Hannah Westberg, a Götebörgi Egyetem professzora • A két különbözı nem, a munkaidı és az egészség Európában Lucia Artazcoz, Közegészségügyi Intézet, Spanyolország • A nemek, az egészség, a munka- és a családi élet összeegyeztetése Karen Messing, Quebec-i Egyetem, Montreal, Kanada Az összes elıadás végkövetkeztetése hasonló: • • • • • • • • • • • •
A nık helyzete mindenhol bizonytalanabb, nagyobb mértékben érinti ıket a munkanélküliség A nıket hamarabb fenyegeti az elbocsájtás A nık bére mindenütt kevesebb, akkor is, ha ugyanazt a munkát végzik, mint a férfiak A legrosszabbul fizetett munkahelyeken zömében nık dolgoznak A nık mentális szempontból veszélyeztetettebbek, Fizikai értelemben a férfiak a veszélyeztetettebbek A nık leterhelése a munkahelyeken is különbözik a férfiakétól Alig készült felmérés a munkaórák száma és az egészségi állapot közötti összefüggés vonatkozásában A nıi munkavállalóknak nagyobb rugalmasságra lenne szüksége a munkaidı szempontjából, hogy jobban össze lehessen egyeztetni a munkát és a családi kötelezettségeket A részmunkaidıt nagyobb arányban veszik igénybe a nık, mint a férfiak Nem mindenhol dolgoznak a nık önszántukból részmunkaidıben, Kelet-Európában a kétkeresıs családmodell miatt a részmunkaidı nem megoldás, mert másfél fizetésbıl nem lehet megélni A nıkkel szemben nagyobbak az otthoni elvárások, a házimunkában mindenhol sokkal nagyobb arányban veszik ki a részüket, mint a férfiak, ezért kevesebb idejük marad a rekreációra
3. ülés - Bizonytalan helyzetben lévı munkavállalók A fiatal munkavállalók és a bizonytalan munkakörülmények Olaszországban: a munkakörülmények rugalmasabbá tételének hatása
Daniele Di Nunzio, Gazdasági és Szociális Kutatóintézet, Olaszország • • • • • • •
Olaszországban a fiatalok 30%-a munkanélküli A munkahelyi rugalmasság mindenhol általános tendencia A fiatalok körében nagy a veszélyezettség a munkakörülmények mindegyike szempontjából A fiatalok akkor is rossz helyzetben vannak, amikor munkát keresnek és akkor is, amikor már dolgoznak A fiatalok között magasabb a munkahelyi balesetek száma Ennek az egészségükre gyakorolt hatása mind pszichikai mind fizikai szempontból kimutatható Ez a tény most és a jövıben is negatív hatással bír majd
Foglalkoztatási bizonytalansági mutató: Sokdimenziós felmérési eszközök Spanyolországban Alejandra Vives, Katolikus Egyetem, Chile Az általa bemutatott kutatásból a következı megállapítások vonhatók le: • Mindenütt nı a rugalmasság, miközben növekszik a piaci bizonytalanság is • Az összes, összehasonlításként vizsgált országban nı az atipikus foglalkoztatási formák és a határozott idıre szóló munkaszerzıdések aránya • Ez a megállapítás mindkét nemre igaz • Növekszik a munkanélküliség is • Összefüggés van a mentális egészség, a munkanélküliség és az alulfoglalkoztatás (amikor a munkavállalónak magasabb a képzettsége, mint amit az általa betöltött munkakör megkíván) között • Magas fokú bizonytalansági faktor a foglalkoztatásban, ez is rosszul hat az egészségre Alvállalkozások és a bizonytalan munka a munkaegészségügy és munkabiztonság szempontjából a chile-i munkakörülményekben Magdalena Echeverra, Független Munkaügyi Konzultációs Intézet Jellemzık: • Jellemzı ágazat: építıipar • A munkavállalóknak kevés lehetıségük van a vállalat döntéseiben való részvételre • A munkavállalóknak kevés lehetıségük van az információhoz való jutáshoz is • A foglalkoztatás határozott idıre szól, (1-12 hónap), gyakran szezonális • Sebezhetıség: a felmérésben résztvevı munkavállalók 65%-a érzi így • A nık még sebezhetıbbek, helyzetük a foglalkoztatásban még bizonytalanabb • Az alacsonyabban képzett munkavállalók helyzete rosszabb • A fiatalok (15-19) és a (60+) évesek foglalkoztatják a leggyakrabban határozott idejő munkaszerzıdéssel • Összefüggés mutatkozik a gyógyszerfogyasztás és a veszélyeztetettségi szint között • Alacsony bérszínvonal, (maximum 392 EUR/hó) • Szegénység • Romlik a szociális biztonság és a munkajogi törvényi környezet Összefoglalás: Megjegyzések az elıadásokhoz és a jövıbeli kilátások
Janine Leschke, ETUI A jelenlegi munkahelyet érintı minıségi mutatók a következık: • Bérek • A nem szokványos, nem önkéntesen vállalt foglalkoztatási formák • A munkaidı és a munka kiegyensúlyozottsága • Munkakörülmények munkabiztonság • Kollektív érdekképviselet Joan Benach, Pompei-Egyetem Miért kell fejleszteni és javítani a munkakörülményekre vonatkozó felméréseket? • • • •
Azért, hogy leírjuk és meghatározzuk a legfontosabb problémákat, azaz „láthatóvá” tegyük azokat A meghatározó elemek, és azok egészségügyi következményei fejlıdésének és változásainak megértése (monitorozás) A politikák és a „beavatkozások” értékelése A munkavállalók, (de a kormányok és a társadalom egésze is) jogosultak tudni, hogy milyenek a munkakörülmények és melyek a munkavégzéssel kapcsolatos megbetegedések
Milyen munkakörülményekre van szükségünk? 1. Módszerek - Javítani kell a módszereken és az adatközlésen • • •
Érvényesség és megbízhatóság, összehasonlítható adatok Széleskörőség A felmérésekben való reprezentativitás - területek
2. Adatok • • • •
Több adatra van szükség a foglalkoztatásról és a munkakörülményekrıl (bizonytalan foglalkoztatás, informális foglalkoztatás, szociális védelem, munkahelyi és családi követelmények) Több adat kell a munkakörülményekrıl (munkaszervezés, munkaügyi kapcsolatok, részvétel) Több adatra van szükség a szociális mechanizmusokról (szociális osztályok, nemek, etnikumok, migránsok helyzete, régiók, kistérségek) Több adatra van szükség felmérésekkel és biológiai mintákkal (pl. vegyi anyagok a munkavállalók vérében)
Javítani kell a munkakörülményekre vonatkozó kutatásokat és azok elemzését Készítette: Koller Erika
