Munkagazdaságtan tantárgyi kalauz

Prof. Dr. Pintér István

Munkagazdaságtan tantárgyi kalauz

Szolnoki Főiskola Szolnok 2005.


Ez a tantárgyi kalauz Ronald G. Ehrenberg–Robert Smith tankönyvéhez készült: Korszerű munkagazdaságtan. Elmélet és közpolitika, Panem Kiadó, Budapest, 2003. Tananyagíró: Prof. Dr. Pintér István Távoktatási szerkesztő: Forgácsné Mészáros Ildikó Kiadványszerkesztő: Román Gábor Sorozatszerkesztő: Zarka Dénes Nyomdai kivitelezés: Mpress Kft.

Kiadja a Szolnoki Főiskola. Felelős kiadó: Dr. Törzsök Éva főigazgató

© Szolnoki Főiskola, 2005. Minden jog fenntartva. A Tantárgyi kalauzt, vagy annak részeit tilos bármilyen formában, illetve eszközzel másolni, terjeszteni vagy közölni a Kiadó engedélye nélkül.

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

Tartalom Tartalom ............................................................................................................................................. 3 A kalauz szerkezete........................................................................................................................... 4 Bevezetés............................................................................................................................................ 5 Bevezetés a munkagazdaságtanba................................................................................................... 8 A munkaerő-kereslet....................................................................................................................... 12 Munkaerő-keresleti rugalmasságok............................................................................................... 15 A félig állandó munkaerőköltségek .............................................................................................. 18 A munkavégzésre irányuló döntés................................................................................................ 21 Háztartási termelés és kiegyenlítő bérkülönbségek .................................................................... 24 Beruházás az emberi tőkébe .......................................................................................................... 28 A mobilitás ....................................................................................................................................... 31 Beküldendő feladat ......................................................................................................................... 33 Bérmeghatározás ............................................................................................................................. 34 Nem, faj, etnikum ........................................................................................................................... 37 A szakszervezetek ........................................................................................................................... 39 Kereseti egyenlőtlenségek .............................................................................................................. 41 A munkanélküliség.......................................................................................................................... 43 Melléklet ............................................................................................................................................. 1

3

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

A kalauz szerkezete A kalauz feldolgozásakor fontos, hogy értse jelrendszerünket. Íme a legfontosabbak:

Így adjuk meg, hogy mennyi ideig tart egy lecke feldolgozása.

Célkitűzés: Így jelöljük, ha a

• •

tantárgy, vagy lecke célkitűzését adjuk meg.

Ha ezt az ikont látja, a tankönyvet kell fellapoznia.

Önellenőrző feladat

Ha ezt a keretet látja, arra kérjük, oldja meg egy erre rendszeresített füzetében a feladatot, ha elkészült, ellenőrizze magát a lecke végén található megoldás alapján!

Beküldendő feladat

Ha ezt az ikont látja, a megoldást nem találja meg, feladatát be kell küldenie a Főiskolára tutorának.

4

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

Bevezetés Kedves Hallgatónk! Üdvözöljük abból az alkalomból, hogy a Munkagazdaságtan tantárgyat választotta. Jól tette! A világban nap mint nap születnek új elméletek a piac, a gazdaság, tervezés, a szabályozás területén. A közgazdaságtan különösen gazdag teóriákban. A mindennapos élet tapasztalatai, a viták, a politikai megnyilvánulások ugyanakkor azt mutatják, hogy valami mindig hibázik. A különböző megfontolások egy-egy előfeltevésen, paradigmán nyugszanak, melyekben sokszor nem számolnak a társadalmi tevékenység főszereplőjével, az emberrel, aki csöppet sem racionális lény. Legalább is a közgazdaságtan értelmezése szerint. A közgazdászok a munkavállalói magatartás tanulmányozását átengedik más tudományok művelőinek. Olyan tantárgyat választott, amely különösebb szaktudományos műveltség nélkül képes magyarázatot adni összetett kérdésekre. A felhasznált tankönyv több évtizedes oktatókutató munka eredményeire épül. Óriási erénye, hogy nem igényel szaktudományos ismereteket, sem a közgazdaságtan, sem más tudományok területéről. Ugyanakkor elegendő és bővíthető magyarázattal szolgál a „munkavállalói magatartás” megértéséhez, a munkaerő-piaci mechanizmusok áttekintéséhez.

Hogyan használja a Tantárgyi kalauzt? A kalauz célja, hogy megkönnyítse elsajátítani Önnek a tantárgyat, és teljesíteni a követelményeket, ugyanakkor segíti Önt a vizsgára való eredményes felkészülésben. Ehhez a tárgyat leckékre bontottuk, és minden leckében megadtuk, hogy mely tananyagrészeket kell feldolgoznia. Felsoroltuk a lecke céljait, és feladatokat is kijelöltünk, egyrészt hogy irányítsuk a figyelmét, másrészt hogy érdekesebbé tegyük a feldolgozást. Ha kezébe veszi a tankönyvet, láthatja, hogy a teljes mű önállóan is feldolgozható, és rálátást biztosít az elmélet és a gyakorlat különböző kérdéseire. Ugyanakkor meglehetősen terjedelmes. Tantárgyi kalauzunk lerövidíti, és célirányosabbá teszi az egyes fejezetek feldolgozását. Kiemeli azokat az elsősorban elméleti jellegű témaköröket, melyek a munkaerőpiac működését szabályozzák. Felhívja a figyelmet azokra a területekre, melyek amerikai tapasztalatokra épülnek és hazánkban is értelmezhetők. Feltételezzük, hogy miközben tanul, saját tapasztalatait általánosítani fogja, és más szemmel olvassa, hallgatja az ide vonatkozó híradásokat. Ugyanakkor, ha ideje van, természetesen ajánlani tudjuk a nem jelölt oldalakat is, mint kiegészítő, ismeretbővítő irodalmat. A tanár is volt diák, és belátja, hogy ez most csak a legaktívabbak számára ajánlható. Ha van rá ideje, felkeltette valami az érdeklődését, olvassa el! Csak nyer vele. Tudást, tapasztalatot, adaptálható ismereteket. A kalauz leckénként •

globális rálátást biztosít a leckék egyes témáira;

•

kiemeli a tanulmányi célokat;

•

behatárolja a tananyagot;

•

megadja az ellenőrző kérdéseket;

•

melyekre a helyes választ is szolgáltatja.

5

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

A tantárgy kreditszáma A tantárgy 3 kredites, tehát összesen 90 tanulási óra szükséges a feldolgozásához.

Az egyes leckék elején jelezzük, hogy a tanulás kb. mekkora időráfordítást igényel Öntől. A tantárgy elsajátításának eredményeként képes lesz rendszerbe foglalni:

• • • • • • • • • • •

a munkaerő és a munkaerőpiac legfontosabb összefüggéseit, a munkaerő keresletet és kínálatot meghatározó tényezőket; a munkaerő kereslet törvényszerűségeinek rövid és a hosszú távú hatásait, a munkaerő kereslet rugalmassági tényezőit; a foglalkoztatásra hatást gyakorló elméleti és empirikus elemzéseket és becsléseket; a munkaerővel kapcsolatos költségek elemzésének rendjét; a háztartási termelés, a családi életciklus választási lehetőségeit a piaci munka, a háztartási munka és a szabadidő háromosztatú rendszerében; a dolgozói preferenciák hatását; az egyéni döntések hátterében rejlő motivációkat, különös tekintettel a hedonista bérelmélet közelítésmódjára; a beruházások szerepét az emberi tőkében, különös tekintettel az oktatásra és a szakképzésre; a szakszervezetek szerepét a munkaerő-piaci trendek alakításában; a kollektív alku és eszközeinek hatását; a munkanélküliség típusait, ezek sajátosságát, valamint a teljes foglakoztatás kérdéskörét.

Összegezve tehát: a tantárgy célja a munkaerő-piac szereplőinek bemutatása, viselkedésük leírása, a munkavállalókkal és munkáltatókkal kapcsolatos előfeltevések, lehetséges cselekvési tartományuk számbavétele.

A tantárgy lezárása A félév végi aláírás, azaz a vizsgára bocsátás feltétele a félév folyamán, a 9. oktatási héten egy gyakorlati jellegű írásbeli feladat megoldása és eljuttatása a tutorhoz. A feladat önálló adatgyűjtésre épül egyértelműen behatárolt (KSH) adatbázisból. A beküldendő feladattal kapcsolatos formai követelményeket, valamint az értékelés szempontjait a 9. leckénél találja. A tantárgy írásbeli kollokviummal zárul, a kalauz mellékletében található tájékoztató vizsgakérdések felhasználásával. A tantárgy elsajátításának nincs előfeltétele, ám hasznos, ha a makroökonómia tantárgy elsajátítása után kezd hozzá.

Tanulási tanácsok Az Ön feladata egyszerű: Olvassa el az egyes leckékre vonatkozó útmutatót. Könnyebb úgy tanulnia, ha tudja mi a cél, az adott probléma milyen keretek között értelmezhető. Válaszoljon a feltett kérdésekre, válaszait írja le egy füzetbe, hogy a feladatmegoldások egyúttal a vizsgára való felkészülését is segítsék. Ha ideje engedi, olvassa el a kijelölt fejezet további részeit is. Tanulmányai közben különös figyelmet fordítson a sajtó, a rádió, a 6

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

televízió témakörbe illő híradásaira, és a tanultakat igyekezzen egymással összekapcsolni. Talán észre sem veszi, de közben jelentősen bővíti az ismereteit.

A tanulás eszközei •

Tankönyv: Ronald G. Ehrenberg – Robert Smith: Korszerű munkagazdaságtan. Elmélet és közpolitika, Panem Kiadó, Budapest, 2003.

•

Tantárgyi kalauz

•

Jegyzetfüzet

A tantárgy tanulás-támogatása, azaz milyen segítséget kap tanulmányai során: Folyamatos kapcsolatot tarthat a Főiskola által kijelölt képzésszervező tutorral, aki azonnal segítséget nyújt, ha problémái vannak. Egy alkalommal szervezett konzultációkra kerül sor a Főiskola képzésre vonatkozó tervei szerint.

Tanulási ütemtervem Lecke

Időigény

Típus

1. Bevezetés a munkagazdaságtanba

7 óra

feldolgozó

2. A munkaerő-kereslet

6 óra

feldolgozó

3. A munkaerő-keresleti rugalmasságok

6 óra

feldolgozó

4. A félig állandó munkaerőköltségek

6 óra

feldolgozó

5. A munkavégzésre irányuló dön

7 óra

feldolgozó

6. Háztartási termelés és kiegyenlítő bérkülönbségek

8 óra

feldolgozó

7. Beruházás az emberi tőkébe

6 óra

feldolgozó

8. A mobilitás

6 óra

feldolgozó

9. Beküldendő feladat

6 óra

beküldendő

10. Bérmeghatározás

6 óra

feldolgozó

11. Nem, faj, etnikum

6 óra

feldolgozó

12. A szakszervezetek

6 óra

beküldendő

13. Kereseti egyenlőtlenségek

6 óra

feldolgozó

14. A munkanélküliség

6 óra

feldolgozó

Jó munkát, eredményes félévet!

7

Mikor tanulom?

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

1. lecke Bevezetés a munkagazdaságtanba Tanulási idő: 7 óra

A lecke első része bevezeti Önt a munkaerőpiac területére, megismeri a munkagazdaságtan fogalmi rendszerét. Tanulmányai középpontjában a pozitív gazdaságtan módszereinek megismerése szerepel. Azaz konkrét tényekre alapozva magyarázzuk az emberek magatartását, és csak érintjük a normatív gazdaságtan területét. A lecke második része áttekintést ad a munkaerőpiacon megjelenő keresletről és kínálatról, ami lehetővé teszi Ön számára, hogy az alapjaitól kezdve lássa a munkaerő-piaci viselkedés alakításában szerepet játszó főbb összefüggéseket. Megismeri a munkaerőpiac modelljét, tartalommal töltheti meg elemeit, és mérlegelheti a benne zajló folyamatokat. Eligazodhat a kereslet, a kínálat, a bér kapcsolatában, és példákat talál ezek dinamikájára. Ennek a leckének a feldolgozása után képessé válik:

• • • • • •

kifejteni, mivel foglalkozik a munkagazdaságtan; különbséget tenni a pozitív és a normatív gazdaságtan szemléletek között; a pozitív és a normatív szemléletmód segítségével eligazodni a munkagazdaságtan kérdéseiben; felvázolni a munkaerőpiac modelljét; eligazodni a kereslet és kínálat kapcsolatában; kifejteni a béreket meghatározó tényezőket.

Az első és a második fejezet az alapfogalmakkal foglalkozik. Tanulmányozásuk azért fontos, mert bevezet a munkagazdaságtan világába. Olvassa el a Tankönyv 19-21. oldalát, ebben választ kaphat arra a kérdésre, hogy mivel foglalkozik a munkagazdaságtan. 1. önellenőrző feladat

Egészítse ki a meghatározást! A munkagazdaságtan elsősorban azzal foglalkozik, hogyan viselkednek a .......... és a .......... a bérek, az árak, a nyereség, valamint a munkaviszony nem pénzügyi vonatkozásai által nyújtott általános ösztönzőkre reagálva. Ezek az ösztönzők egyszerre .......... az egyéni választást. A munkagazdaságtan figyelmének középpontjában olyan magatartást befolyásoló tényezők állnak, melyek .......... és az emberek széles csoportjaira érvényesek. A definíciót a lecke végén található megoldás alapján ellenőrizheti.

8

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

A feladat elvégzését követően folytassa a tananyag feldolgozását a tankönyv 21-32. oldalain!

Itt találkozhat a munkagazdaságtan két vizsgálati szintjével, a pozitív és a normatív gazdaságtan közelítésmódjával. A két szemléletmód alapjaiban különbözik egymástól. 2. önellenőrző feladat

Csoportosítsa a meghatározásokat! Rögzítse a csoportosítás eredményét a füzetébe is. 1. Pozitív gazdaságtan 2. Normatív gazdaságtan a) Feltételezi az emberekről, hogy kedvezően reagálnak a hozamokra, és negatívan költségekre; b) Arról szóló kijelentés, hogy minek kellene lennie, valamely mögöttes értéken alapszik; c) Két ügylettípusra épül. Az egyik szerint valamennyi fél nyer, a másik szerint egy vagy több fél veszít; d) Hasonló a megerősítés elmélethez (Skinner), amely szerint az emberek viselkedését jutalmak és büntetések alakítják; e) Viselkedésre vonatkozó előrejelzései a szűkösségből és a racionalitásból fakadnak. Hasonlítsa össze a csoportosítás eredményét a lecke végi megoldással! Miután tisztázta a munkagazdaságtan tárgyát és közelítésmódjait, a lecke második részében a munkaerőpiac problémáival ismerkedhet meg. Első lépésként olvassa el a Tankönyv 43-55. oldalát, itt találkozhat a munkaerőpiac fogalmi meghatározásaival.

3. önellenőrző feladat

A munkaerőpiacon négy fő áramlás létezik. A felsorolásban jelölje meg ezeket! 1. Önkéntes kilépés, vagy állományon kívülre helyezés, 2. külföldi munkavállalás; 3. új felvétel vagy visszahúzás, 4. halálozás; 5. nyugállományba vonulás vagy lemorzsolódás, 6. saját vállalkozás alapítása, 7. új belépés vagy visszalépés. A válasz ellenőrzését a szokásos módon végezheti el.

9

Szolnoki Főiskola


Távoktatás


A bérek változása mozgásokat indít el a szervezetekben. Egészítse ki a meghatározásokat az odaillő fogalmakkal! 1. Ha a bérek emelkednek, megjelenik a tőkeigényesebb termelési módszer, ami kevesebb munkavállalót igényel. Megjelenik a .......... hatás. 2. Ha a magasabb árak miatt a fogyasztók kevesebbet vásárolnak, a munkáltatók csökkentik a kibocsátást, ami eredményeként megjelenik a .......... hatás. a) méret b) helyettesítési A meghatározások ellenőrzéséhez lapozzon a lecke végére! 5. önellenőrző feladat

Hogyan változik a munkaerő keresleti görbe? Párosítsa a megfelelőeket: 1. Ha nő az új termék iránti kereslet,

a) Jobbra tolódik,

2. Ha a mérethatás a domináns,

b) Balra tolódik,

3. Ha a helyettesítési hatás a domináns.

c) Nem változik.

A párosítást követően ellenőrizze munkáját a 2.6., 2.7.; 2.8. ábrák segítségével! Fontos tudnia, hogy az eltolódások elemzése a továbbiakban más tényezők hatásainak vizsgálatánál is visszatér. A munkagazdaságtan pozitív szemléletmódja és saját tapasztalatai alapján is tudja, hogy a bér nagysága nagymértékben befolyásolja a piaci keresletet és kínálatot. Ennek megértéséhez a 63-70. oldal tanulmányozása szükséges.

Rendkívül fontos, hogy megértse a bérek hatását a piaci egyensúly kialakulásában, változásában. Ehhez a 2.13.; 2.14.; 2.15. ábra ad nagy segítséget. Ne feledje: két görbét kell egymáshoz viszonyítani, a keresleti és a kínálati görbét! Ezek esetleges eltolódása hatással lesz a bérekre. 6. önellenőrző feladat

Válassza ki a helyes megoldást! Mi történik, ha nő a piaci kereslet valamely munkaerő iránt? a) Oda áramlik a munkaerő; b) Nő a bér, a piaci kereslet jobbra tolódik; c) Megjelenik a helyettesítés; d) Új technológiát alkalmaznak.

10

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

Tanulmányai gyakorlatban történő érvényesítését segíti, ha a Tankönyv kijelölt részeinek tanulmányozása, majd az önellenőrző kérdések megoldása után a tankönyvi ellenőrző kérdéseket is megoldja. 7. önellenőrző feladat

Válaszoljon a tankönyv 32. és 78. oldalán található páratlan számú ellenőrző kérdésekre oly módon, hogy egy kis írásbeli vázlatot készít magának! Ha elkészült a vázlatokkal, lapozzon a 625-626. oldalra, és ellenőrizze le, hogy helyesen válaszolt-e! Reméljük, kedvet kapott a tárgy tanulásához. A következő témánkkal, a munkaerőkereslettel nap mint nap találkozhat a sajtóban.

Megoldások 1. megoldás a tankönyv szerint: A munkagazdaságtan elsősorban azzal foglalkozik, hogyan viselkednek a munkáltatók és a munkavállalók a bérek, az árak, a nyereség, valamint a munkaviszony nem pénzügyi vonatkozásai által nyújtott általános ösztönzőkre reagálva. Ezek az ösztönzők egyszerre motiválják és korlátozzák az egyéni választást. A munkagazdaságtan figyelmének középpontjában olyan magatartást befolyásoló tényezők állnak, melyek személytelenek, és az emberek széles csoportjaira érvényesek. 2. megoldás: 1 – a), d), e); 2 – b), c), mert a pozitív gazdaságtan feltételezi az emberekről, hogy kedvezően reagálnak a hozamokra és negatívan a költségekre; hasonlóan a megerősítés elmélethez (Skinner), amely szerint az emberek viselkedését jutalmak és büntetések alakítják. A viselkedésre vonatkozó előrejelzései a szűkösségből és a racionalitásból fakadnak. A normatív gazdaságtan egyrészről arról szóló kijelentés, hogy minek kellene lennie, valamely mögöttes értéken alapszik; másrészről két ügylettípusra épül: az egyik szerint valamennyi fél nyer, a másik szerint egy vagy több fél veszít. 3. megoldás: 1), 3), 5), 7), mert a munkaerőpiacon négy fő áramlás létezik: önkéntes kilépés vagy állományon kívülre helyezés, új felvétel vagy visszahúzás, nyugállományba vonulás vagy lemorzsolódás, új belépés vagy visszalépés. Válaszait összevetheti a 45. oldalon található felsorolással is. 4. megoldás: 1 – b), 2 – a), mert ha a bérek emelkednek, megjelenik a tőkeigényesebb termelési módszer, ami kevesebb munkavállalót igényel. Megjelenik a helyettesítési hatás. Ha a magasabb árak miatt a fogyasztók kevesebbet vásárolnak, a munkáltatók csökkentik a kibocsátást, ami eredményeként megjelenik a mérethatás. 5. megoldás: 1 – a), 2 – a), 3 – b), mert ha nő az új termék iránti kereslet, a munkaerő keresleti görbe jobbra tolódik; ha a mérethatás a domináns, a munkaerő keresleti görbe jobbra tolódik; ha a helyettesítési hatás a domináns, a munkaerő keresleti görbe balra tolódik. 6. megoldás: b), mert ha nő a piaci kereslet valamely munkaerő iránt, akkor nő a bér, a piaci kereslet pedig jobbra tolódik.

11

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

2. lecke A munkaerő-kereslet Tanulási idő: 6 óra

E lecke anyaga alapján látni fogja, hogy a munkaerő kereslet származékos kereslet, s hogy e kereslet alakulását a politika, a kormányzat is befolyásolja a törvényeken, rendeleteken, különböző munkajogi, foglalkoztatási szabályokon keresztül. A munkaerő-piaci mechanizmusok erősen szabályozottak, és ezek betartása-betartatása szociális és politikai kérdés. E szabályokban egy közös: költségnövelő tényezőként jelennek meg. Megismeri ezen folyamatok mellékhatásait is. Beláthat a nyereségmaximalizálás, a munkaerő iránti rövid távú kereslet problémájába versenypiaci és nem versenypiaci körülmények között. Megismeri a monopszónium problémáját. A tananyag feldolgozása során lehetősége lesz:

• • •

megfogalmazni a nyereségmaximálás problémáját; értelmezni a rövid távú keresletet piaci versenyviszonyok között; megítélni a munkaerő iránti keresletet, ha a termék piaca nem versenypiac.

Miután az alapfogalmakat tisztáztuk, folytatjuk a munkaerő-kereslet problémájának elemzését. A munkaerőpiac egyik főszereplője a munkaerő. Természetesen árnyaltabb az a kép, amit az előző leckében látott. A keresletet egy sor más tényező is befolyásolja. Olvassa el a Tankönyv 82-83. oldalait, ahol megismeri a nyereségmaximálás problémáját!

Az köztudott, hogy a nyereséget a piaci viszonyok befolyásolják, ezért a vállalatoknak korlátozott az ilyen irányú lehetősége. 1. önellenőrző feladat

Jelölje a megfelelő választ! A nyereségmaximalizálás során a vállalatok: a) a költségekkel manipulálnak, b) új befektetéseket eszközölnek, c) marginális változtatásokat végeznek, d) növelik a kibocsátást. Válaszát a lecke végére lapozva összevetheti a helyes megoldással. A nyereségmaximalizálás folyamatában pótlólagos ráfordításokkal operálnak.

12

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

Olvassa tovább a tankönyvet a 83-85. oldalig, és megismerkedhet a határjövedelem, a határtermék, a határbevétel és a határköltség fogalmával. 2. önellenőrző feladat

Melyik két fogalmat határoztuk meg? a) A kibocsátását a vállalat csak azáltal bővítheti, vagy szűkítheti, hogy a munkaerő vagy a tőke igénybevételét növeli vagy csökkenti. b) A munkaerőben vagy a tőkében végrehajtott egységnyi változtatás hatása a kibocsátásban. Ellenőrizze válaszát a lecke végi megoldás alapján! A munkaerő iránti kereslet természetesen másként alakul versenypiaci és nem versenypiaci körülmények között. A tankönyvben erről a 85-96. oldalakon olvashat.

Most a versenypiaci körülményekre helyezzük a hangsúlyt. 3. önellenőrző feladat

Döntse el, hogy melyik igaz és melyik hamis az alábbi állítások közül! 1. A munkaerő határtermékét úgy határozzuk meg, mint a vállalat természetes egységekben mért kibocsátásának változását, ha a tőkét változatlanul hagyva változtatjuk a munkaerő felhasználást. 2. A nyereség határhozadékának törvénye arra vezethető vissza, hogy a foglalkoztatás bővülésével egy dolgozóra kevesebb tőkeállomány jut, amit igénybe vehet. 3. A vállalatnak mindaddig csökkentenie kell a munkaerő igénybevételét, amíg a munkaerő határtermék bevétele meghaladja a határköltséget. 4. A vállalatnak a profitmaximalizálás érdekében bármely adott reálbér tétel mellett annál a pontnál kell leállnia a munkaerő alkalmazásával, amelynél a pótlólagos munkaerő már többe kerülne, mint amennyit termelne. Válaszait a lecke végére lapozva ellenőrizheti. 4. önellenőrző feladat

Eddig azt feltételeztük, hogy a termelési folyamatban csak tőke- és munkaerő-ráfordítás van. A valóságban ez erősen differenciálható, akár a munkaerő, akár a tőke szempontjából. Soroljon fel legalább öt ilyen tényezőt! A mi felsorolásunkat a lecke végén találja.

13

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

Természetesen befolyásolja a munkaerő iránti keresletet, ha termék piaca nem versenypiac. Ez a monopóliumok által uralt piacokon fordul elő. Ennek hatásait a tankönyv 96-101. oldalain ismerheti meg.

Itt találkozhat a monopszónium fogalmával is. A tananyagnak ez a része csupán tájékozottságát növeli. Ajánljuk, olvassa el. Tanulmányai gyakorlatban történő érvényesítését segíti, ha a tankönyv kijelölt részeinek tanulmányozása, és az önellenőrző kérdések megoldása után a tankönyvi ellenőrző kérdéseket is megoldja. 5. önellenőrző feladat

Válaszoljon a tankönyv 111-112. oldalán található páratlan számú ellenőrző kérdésekre úgy, hogy egy 6-8 pontból álló írásbeli vázlatot készít magának! Ha minden kérdésre sikerrel válaszolt a lecke során, bizonyára ezek a feladatok sem okoztak gondot. Vázlatait a tankönyv 627. és 630. oldalain található megoldások alapján ellenőrizheti. Ha szükséges, egészítse ki a vázlatát az esetleg kimaradt szempontokkal!

Megoldások 1. megoldás: c), mert a nyereségmaximalizálás során a vállalatok marginális változtatásokat végeznek. 2. megoldás: a) – határbevétel, b) – határtermék, mert a határbevétel azt jelenti, hogy kibocsátását a vállalat csak azáltal bővítheti, vagy szűkítheti, hogy a munkaerő vagy a tőke igénybevételét növeli vagy csökkenti; A határtermék pedig a munkaerőben vagy a tőkében végrehajtott egységnyi változtatás hatása a kibocsátásban. 3. megoldás 1., 2., 4. – igaz. A 3. hamis, mert a vállalatnak mindaddig növelnie kell a munkaerő igénybevételét, amíg a munkaerő határtermék bevétele meghaladja a határköltséget. 4. megoldás: akkor gondolkodott jól, ha a felsorolásban legalább öt szerepel az alábbiak közül: kor, nem, etnikum, iskolázottság, gyakorlat, nyersanyag, energia, raktározás, logisztika.

14

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

3. lecke Munkaerő-keresleti rugalmasságok Tanulási idő: 6 óra

A lecke központi kérdése, hogy a foglalkoztatás milyen mértékben reagál a bérek változására. Megismeri a „rugalmasság” problémáját. Az elemzést a „sajátbér-” és a „keresztbér-rugalmasság” meghatározásával, elemzésével és mérésével kezdi, majd ezeket a fogalmakat a minimálbér törvények elemzésére és a technológiai újítások foglakoztatási következményeinek vizsgálatára alkalmazza majd. Ennek a leckének a feldolgozása után képessé válik:

• • •

megítélni a rugalmasság mértékét a kereslet és a bértétel kapcsolatában; kifejteni a saját bér és a keresztbér rugalmassági kapcsolatát; alkalmazni a rugalmasság hatását a technológiai újítások következményeinek számbavételére.

A munkaerő kereslet problémájának vizsgálatával folytatja a munkát. A kereslet sajátbér-rugalmasságának kérdéseiről olvashat a Tankönyv 123-133. oldalain. 1. önellenőrző feladat

Egészítse ki a meghatározást! A kereslet sajátbér-rugalmassága valamely munkaerő kategória tekintetében úgy határozható meg, mint a .......... foglalkoztatásának az e kategóriára vonatkozó .......... egy százalékos változása nyomán bekövetkező .......... változás. 2. önellenőrző feladat

Egészítse ki a meghatározást! Ha a munkaerő iránti kereslet abszolút értéke nagyobb 1-nél, akkor a bérek 1 %-os emelkedése a foglalkoztatás 1 %-nál nagyobb csökkenését váltja ki. Ekkor .......... keresleti görbéről beszélünk. Ha 1 %-nál kisebb a változás, a keresleti görbét .......... mondjuk. Nézze meg a definíciókat a lecke végén! Reméljük, egyeznek.

15

Szolnoki Főiskola


Távoktatás


Jelölje meg, melyik állítás teszi hamissá az alábbi állítást! A származékos kereslet Hicks-Marshall törvényei szerint egyébként azonos körülmények között a kereslet sajátbér-rugalmassága adott munkaerő-kategória tekintetében akkor magas, amikor… a) az előállított termék iránti kereslet árrugalmassága magas; b) az adott munkaerő-kategória könnyen helyettesíthető más termelési tényezőkkel; c) a többi termelési tényező kínálata igen rugalmas; d) a szóban forgó munkaerő kategória foglalkoztatásának költsége a termelési önköltségének jelentős hányada. Ellenőrizze válaszát a lecke végén található megoldás segítségével! A vállalatok általában többféle munkaerő-kategóriát és tőkét használnak. Ezek iránt változó a kereslet, és fennáll egymás helyettesíthetőségének a lehetősége. Hogyan hat ez a bérekre? A Tankönyv 133-137. oldalain találkozik a keresztbér-rugalmasság problémájával.

A keresztbér-rugalmasságokhoz kapcsolódó becslések a Tankönyv 136-137. oldalán találhatók. Különös figyelemmel forduljon ezek felé! Különösen fontos témakör, figyelmesen tanulmányozza! 4. önellenőrző feladat

Egészítse ki a meghatározást! Ha a keresztrugalmasságok pozitívak, azaz egyik ráfordítás árának emelkedése növeli a másik iránti keresletet, a két ráfordítást egymás .......... mondjuk. Ha ezek a rugalmasságok negatívak, azaz egyik árának növekedése csökkenti a másik iránti keresletet, akkor a két ráfordítást egymás .......... nevezzük. A megoldást ezúttal is a lecke végén nézheti meg. A Tankönyv 148-151. oldalain egy újabb szemponttal egészül ki a munkaerő-keresleti rugalmasság vizsgálata: a technológiai változások hatásával.

A változásokat van, aki üdvözli, mert új termékek megjelenését eredményezik, mások viszont elítélik, mert az új technológia általában csökkenti a munkaerő iránti keresletet.

16

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

Végül, szokás szerint következzenek a tankönyvi kérdések! 5. önellenőrző feladat

Válaszoljon a Tankönyv 151-152. oldalán található páratlan számú kérdésekre oly módon, hogy egy kis vázlatot készít magának! Ha elkészült, lapozzon a 631-632. oldalra és ellenőrizze, hogy helyesen válaszolt-e!

Megoldások 1. megoldás a Tankönyv szerint: A kereslet sajátbér-rugalmassága valamely munkaerő kategória tekintetében úgy határozható meg, mint a szóban forgó kategória foglalkoztatásának az e kategóriára vonatkozó bértétel egy százalékos változása nyomán bekövetkező százalékos változás. 2. megoldás a Tankönyv szerint: Ha a munkaerő iránti kereslet abszolút értéke nagyobb 1-nél, akkor a bérek 1 %-os emelkedése a foglalkoztatás 1 %-nál nagyobb csökkenését váltja ki. Ekkor rugalmas keresleti görbéről beszélünk. Ha 1 %-nál kisebb a változás, a keresleti görbét rugalmatlannak mondjuk. 3. megoldás: d), mert a Hicks-Marshall törvények szerint egyébként azonos körülmények között a kereslet sajátbérrugalmassága adott munkaerő-kategória tekintetében a következő feltételek fennállása esetén magas: amikor az előállított termék iránti kereslet árrugalmassága magas; amikor az adott munkaerő-kategória könnyen helyettesíthető más termelési tényezőkkel; amikor a többi termelési tényező kínálata igen rugalmas; amikor a szóban forgó munkaerő kategória foglalkoztatásának költsége a termelési összköltségének (nem pedig önköltségének!) jelentős hányada. 4. megoldás a Tankönyv szerint: Amennyiben a keresztrugalmasságok pozitívak, azaz egyik ráfordítás árának emelkedése növeli a másik iránti keresletet, a két ráfordítást egymás bruttó helyettesítőjének mondjuk. Ha ezek a rugalmasságok negatívak, azaz egyik árának növekedése csökkenti a másik iránti keresletet, akkor a két ráfordítást egymás bruttó kiegészítőjének nevezzük.

17

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

4. lecke A félig állandó munkaerőköltségek Tanulási idő: 6 óra

A negyedik lecke tudatosítja, hogy a költségek egy része „félig állandó” abban az értelemben, hogy nem arányos a ledolgozott munkaórák számával. Ez a költség „dolgozónként” keletkezik, és általában nem bér jellegűek. Mivel a nem bér jellegű munkaerőköltségek kvázi állandóak, Önben tudatosulni fog, hogy miért túlóráztatják a dolgozókat, ahelyett, hogy növelnék a foglalkoztatás szintjét. Megismeri azt is, hogy mit jelent a munkavállalók felvételébe és a szakképzésébe fektetett beruházás. Egyáltalán: milyen beruházásokról lehet szó ezen a területen? Ennek a leckének a feldolgozása után képessé válik:

• • •

megítélni a nem bér jellegű költségek természetét és nagyságát; megítélni a túlórák szerepét; értékelni a munkavállalók képzésébe fektetett beruházás hatékonyságát.

Azt mindenki tapasztalatból tudja, hogy a munkavállalóknak kifizetett bérek mellett a munkáltatót egy sor más költség is terheli, amely alig van kapcsolatban a ledolgozott munkaórákkal. A nem bér jellegű munkaerőköltségekről olvashat a tankönyv 162166. oldalain.


A nem bér jellegű munkaerő-költségeket általában két kategóriába sorolják. Jelölje be a két kategóriát a felsorolásban! 1. utazási költség 2. étkezési hozzájárulás 3. felvételi és szakképzési költség 4. lakhatási támogatás 5. kiegészítő munkavállalói járandóság 2. önellenőrző feladat

Sorolja fel a Tankönyv alapján a szakképzési költség három típusát!

18

Szolnoki Főiskola


Távoktatás


Soroljon fel legalább öt kiegészítő munkavállalói járandóságot! Mielőtt folytatja a tananyag olvasását, ellenőrizze az önellenőrző kérdésekre adott válaszait a lecke végén található megoldások alapján! A foglalkoztatókat tehát egy sor nem bér jellegű költség is terheli. Ha a tankönyv következő kijelölt oldalaihoz lapoz, megtudhatja, hogy a kibocsátásra irányuló piaci kívánalmakat a munkáltatók más eszközökkel is kielégíthetik, nem csak új munkaerő felvételével. Megjelenik a túlmunka iránti igény. Olvassa el a Tankönyv 166-173. oldalait!


Egészítse ki az elemzést! A túlmunkák egy része .......... vezethető vissza. Sürgős megrendelés, idényjellegű kereslet, betegség. A túlmunka nagy része azonban .......... tűnik. Noha a túlmunka többletkiadással jár, ezzel együtt .......... az újabb felvétellel járó egyéb költség. A vállalatoknak érdekük a munkaerőbe beruházniuk, mert a képzésbe történő befektetés növeli a hatékonyságot. A kiképzés költését úgy lehet megtakarítani, hogy a meglévő dolgozókat alkalmazzák, képezik. A Tankönyv 173-174. oldalain megismerheti ennek mélyebb okait is.


A szakképzés befolyásolja a határtermék listát. A kérdés az, mi lesz a határtermékkel? Párosítsa a válaszokat! 1. szakképzés nélkül

a) nő

2. szakképzés folyamán

b) változatlan

3. szakképzés után

c) csökken

A szakképzés fontos lehetőség a munkavállalók számára. Ennek két útja lehetséges. Ismerkedjen meg ezekkel a tankönyv 180-182. oldalai alapján!

19

Szolnoki Főiskola


Távoktatás


Egészítse ki a fogalmat! .......... az, amely sok munkáltatóra nézve egyformán növeli az egyén termelékenységét. A .......... csak annál a vállalatnál növeli az egyén termelékenységét, ahol az illető munkavállaló alkalmazásban áll. Már csak a tankönyvi ellenőrző kérdései vannak hátra! 7. önellenőrző feladat

Oldja meg a tankönyv 194-195. oldalain található páratlan számú kérdéseket! Állítson össze a kérdésekre egy rövid – 6-8 mondatos – vázlatot válaszul! Ezt követően lapozzon a 634-635. oldalakra, és ellenőrizze le, hogy helyesen válaszolt-e! A következő alkalommal a munkavégzésre irányuló döntésekkel foglalkozunk majd.

Megoldások 1. megoldás: 3., 5., mert a nem bér jellegű munkaerő-költségeket két kategóriája a felvételi és szakképzési költség, valamint a kiegészítő munkavállalói járandóság. 2. megoldás a Tankönyv szerint: A szakképzési költségek közé az oktatók, a termelő-berendezések és dolgozók, illetve a kiképzésre fordított (nem termelő) idő költsége tartozhat. 3. megoldásnál akkor gondolkodott jól, ha a felsorolásban legalább öt szerepel az alábbiak közül: TB, biztosítás (élet; baleset; nyugdíj), fizetett pihenőidő, fizetett szabadság, ünnepek, betegszabadság, munkaruha, étkezési hozzájárulás, étkeztetés. 4. megoldás a Tankönyv szerint: a túlmunkák egy része egyensúlyi hiányokra vezethető vissza. Sürgős megrendelés, idényjellegű kereslet, betegség. A túlmunka nagy része azonban ütemezettnek tűnik. Noha a túlmunka többletkiadással jár, ezzel együtt elkerülhető az újabb felvétellel járó egyéb költség. 5. megoldás: 1 – b), 2 – c), 3 – a), mert a határtermék szakképzés nélkül változatlan, a szakképzés folyamán csökken, a szakképzés után pedig nő. 6. megoldás a Tankönyv szerint: Általános szakképzés az, amely sok munkáltatóra nézve egyformán növeli az egyén termelékenységét. A speciális szakképzés csak annál a vállalatnál növeli az egyén termelékenységét, ahol az illető munkavállaló alkalmazásban áll.

20

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

5. lecke A munkavégzésre irányuló döntés Az ötödik leckében olyan elméleti keretet ismerhet meg, amely felhasználható a fizetett munka végzésével kapcsolatos döntések elemzésében, de alkalmazható a különféle jövedelem-fenntartási programok szerkezeti vizsgálatára is. Tanulási idő: 7 óra

Ennek a leckének a feldolgozása után képessé válik:

• • •

megérteni a munkavállalók munkavégzésre vonatkozó döntéseit; elkészíteni egy elméleti keretet, amely alkalmas a munkavégzés és szabad idő közötti választással kapcsolatos döntések elemzésére; elemezni a különféle jövedelem fenntartási programok szerkezetét.

A következőkben a dolgozói, a munkavállalói döntések állnak tanulmányai középpontjában. Az első kérdés az, hogy az illető dolgozzon-e és ha igen, mennyit. Aki aktívan dolgozna, részvevője a munkaerő-állománynak. Ez az állomány állandó mozgásban van. A Tankönyv a 196-201. oldalain találhatja ennek az összetevőit.


Soroljon fel a munkaerő-állományban való részvétel lehetőségeiből legalább négyet! Hasonlítsa össze válaszát a megoldásoknál szereplő listával! A feladat megoldását követően láthatja, hogy a munkavállalóknak megnőtt a lehetősége arra, hogy számukra megfelelő munkát vállaljanak. Ezzel megjelent a munkavállalási döntés lehetősége és elmélete is, amiről a 201-205. oldalakon olvashat. 2. önellenőrző feladat

Egészítse ki a meghatározást! A munkavállalói döntés végső soron az .......... vonatkozó döntés. Választás a szabad idő és a .......... végzett munka között. 3. önellenőrző feladat

Sorolja fel valamely jószág iránti kereslet három tényezőjét!

21

Szolnoki Főiskola


Távoktatás


Illessze be a megfelelő fogalmat a meghatározásokba! 1. lehetőségköltség 2. helyettesítési hatás 3. jövedelem-hatás a) Egy óra szabadidő .......... azzal a bértétellel – azzal a többletkeresettel – egyenlő, melyet a dolgozó egy további munka végzéséért kapna. b) A .......... abból fakad, hogy a dolgozó gazdagsága a béremelést követően megnövekszik. c) A .......... abból fakad, hogy a béremelés növeli a szabad idő lehetőség-költségeit. Válaszait a lecke végére lapozva, a megoldások alapján ellenőrizheti. Természetesen nincs mindenki abban a helyzetben, hogy munkát vállaljon egészségi állapota, szociális helyzete miatt. Tájékozódjon az állami jövedelem-fenntartási programokról a Tankönyv 225-235. oldalig tartó részének elolvasásával!

A gyakorlati problémákat is felvető ellenőrző kérdéseket ezúttal is a Tankönyv kínálja. 5. önellenőrző feladat

Készítsen rövid, 6-8 mondatból álló, vázlatos megoldást a Tankönyv 235-237. oldalain található páratlan számú kérdésekre! A megoldások ellenőrzéséhez lapozzon a Tankönyv 635-638. oldalaira, és hasonlítsa össze az elkészült vázlatokat az ott megadott válaszokkal. A munkaerő-kínálat most megismert elmélete arra az egyszerű esetre összpontosított, amelyben az idejük felhasználásáról döntő egyének munkavégzés és szabad idő között választanak. A következő alkalommal ezt a munkaerőkínálati modellt bővítjük további szempontokkal: a háztartási termelés és kiegyenlítő bérkülönbségek témájával.

22

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

Megoldások 1. megoldás esetén akkor gondolkodott jól, ha a felsorolásban legalább öt szerepel az alábbiak közül: nőtt a nők munkavállalási hajlandósága; csökkent a férfiak pályafutásának az időtartama; a dolgozók érvényesíthetik munkavállalói preferenciáikat (rész- vagy teljes munkaidő; több munkahely; osztott munkaidő); az üzleti ciklusban jelentősen változik egyes időszakok munkaerő igénye; csökken a munkaórák száma; csökken a szakképzetlen munkaerő iránti igény. 2. megoldás a Tankönyv szerint: A munkavállalói döntés végső soron az idő eltöltésére vonatkozó döntés. Választás a szabadi dő és a fizetségért végzett munka között. 3. megoldás a Tankönyv szerint: Valamely jószág iránti kereslet három tényezője a jószág lehetőség-költsége, az illető gazdagságának szintje, az illető preferencia költsége. 4. megoldás: 1. – a), 2. – c), 3. – b), mert egy óra szabad idő lehetőségköltség azzal a bértétellel – azzal a többletkeresettel – egyenlő, melyet a dolgozó egy további munka végzéséért kapna; A helyettesítési hatás abból fakad, hogy a béremelés növeli a szabad idő lehetőség-költségeit; A jövedelem-hatás abból fakad, hogy a dolgozó gazdagsága a béremelést követően megnövekszik.

23

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

6. lecke Háztartási termelés és kiegyenlítő bérkülönbségek Tanulási idő: 8 óra

A hatodik lecke első részének feldolgozását követően képes lesz az otthon töltött időt munkatevékenységként is vizsgálni (takarítás, főzés, gyereknevelés, bevásárlás). Belátja, hogy akik társkapcsolatban élnek, döntéseikben párjuk, családjuk tevékenységét, jövedelmét is figyelembe veszik. Tudatosul Önben, hogy egy-egy döntésnek hosszú távú következményei vannak. Az otthon és a munkahelyi tevékenység idővel, javakkal helyettesíthető, ami finomítja, árnyalja eddigi elemzésünket. A lecke második része leíró módszerekkel elemzi, hogy a dolgozók – munkahelyük nem bér jellegű vonatkozásaival kapcsolatos – preferenciái hogyan befolyásolják a munkaerő eloszlását és az egyéni béreket. Ugyanez normatív módon kerül vizsgálatra annak érdekében, hogy megértsük a munkahely biztonságára és a nyugdíjakra vonatkozó állami szabályozás lényegét. Ennek a leckének a feldolgozása után képessé válik:

• • • • •

eligazodni a háztartási termelés elméletében; megítélni, hogy az egyének hogy veszik figyelembe társkapcsolataikat munkavállalói döntéseikben; felismerni a munkaerő-kínálat és a életciklus kapcsolatát; értékelni, hogy a dolgozók hogyan alkalmazzák nem bérjellegű preferenciáikat; elemezni a hedonista bérelméleteket és hatásaikat.

Az előzőekben az otthon töltött időt szabad időként értelmeztük. A valóságban otthon is dolgozunk. Ön főz, vagy valamit javít. A háztartási időt ezek szerint úgy is nézhetjük, mint a háztartási cikkek előállítására szolgáló ráfordítást. A Tankönyv 243-247. oldalai ezt mutatják be a gyermekét egyedül nevelő anya példájával. 1. önellenőrző feladat

Az anya célja a hasznosság maximalizálása gyermeke és önmaga számára. Dönt arról, hogy mennyit dolgozzon fizetségért és mennyit a gyermekéért. Írja le milyen lehetőségei vannak ennek az édesanyának! Hasonlítsa össze megoldását a miénkkel, melyet a lecke végén talál! A valóságban más hatások is szerepet játszanak a választásban. Az egyén végül is beosztja önmagát a piaci munka, a háztartási munka és a szabad idő között. Erről szól a háromosztatú választás, aminek leírását megtalálja a Tankönyv 247-250. oldalain.

24

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

Ott, ahol a jövedelmek magasak, természetesen több időt lehet fordítani a szabad időre. A házastársak figyelembe veszik egymás igényeit, lehetőségeit, szükségleteit és közösen döntenek arról, hogyan osszák be idejüket. Erről szól a Tankönyv következő része a 250-257. oldalakon.


Sorolja fel a közös döntést befolyásoló négy tényezőt a háztartásban! Mielőtt tovább folytatja az olvasást, lapozzon a megoldásokhoz, és ellenőrizze a választ! Az egyén szempontjából a háromosztatú választást befolyásolja az életkora. A nők esetében ezt módosítja a gyermeknevelés problémája is. A Tankönyv a 257-266. oldalakon elemzi az életciklus hatásait.

A háztartási munkának természetesen értéke van. Ezt elég nehéz megítélni, ám időnként szükség van rá. 3. önellenőrző feladat

Sorolja fel a háztartásbeli munka értékét meghatározó 3 közelítésmódot! Ha az életciklust nézzük, akkor az időmegoszlás a fizetett munka és az otthon végzett munka között arányaiban változik. Ennek jobb megértéséhez tanulmányozza a 7.5. ábrát a 201. oldalon!

Az egyén egy idő múlva nyugállományba vonul. A kérdés az, hogy az egyén hogy dönt 62 évesen, amikor lehetősége van elmenni, vagy maradni 65 éves koráig. 4. önellenőrző feladat

Válassza ki a nyugállományba vonulás három alapvető ösztönzőjét! 1. Az élet várhatóan hátralevő szakaszában rendelkezésre álló összjövedelem; 2. A szabad idejében végezhető hasznos tevékenység; 3. Az összjövedelem változása, ha továbbra is dolgozik; 4. A családja érdekében végzendő munkafeladatok; 5. A háztartásban töltött idővel és a számára szükséges javakkal kapcsolatos preferenciái.

25

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

A lecke második része is hasznos információkat tartalmaz. A kérdés az, hogy a dolgozók amikor munkahelyet választanak, milyen egyéb szempontokat értékelnek, és ezek az egyéb szempontok merre mozdítják a béreket. Mert nem csak a bér számít. Ön is tudja… Ezekről az egyéni preferenciákról szól a Tankönyv 272-281. oldala.


Egészítse ki a meghatározást! A társadalomban számtalan olyan munkahely van, amely kellemetlen vagy veszélyes, és sokba kerülne ennek rendbetétele. Ezért a vállalatok .......... támaszkodnak, amikor ide munkaerőt keresnek. A kutatások azt mutatják, hogy a kellemetlen körülményeket a munkáltatók magasabb bérrel kompenzálják. Erről szólnak a hedonista bérelméletek. Az elmélet szerint az emberek keresik a jót, és kerülik a rosszat. Hogy mégis elfogadják, azt ellentételezni kell. Az ellentételezés formáiról, lehetőségeiről a Tankönyv 297-305. oldalain olvashat. 6. önellenőrző feladat

Írjon le legalább három olyan ellentételezést, amiért a dolgozók vállalják a rosszabb munkakörülményeket! A megoldást a lecke végén nézheti meg. Már csak a Tankönyv ellenőrző kérdései vannak hátra! 7. önellenőrző feladat

Oldja meg a Tankönyv 269-271. oldalain található páratlan számú kérdéseket! Állítson össze a kérdésekre egy rövid – 6-8 mondatos – vázlatot válaszul! 8. önellenőrző feladat

Lapozzon a Tankönyv 305-307. oldalaihoz, és válaszoljon 6-8 mondattal az ott található páratlan számú kérdésekre is! A 7. önellenőrző feladathoz tartozó kérdésekre adott válaszait a 638-640. oldalakon, a 8. önellenőrző feladathoz tartozó kérdések megoldásait pedig a 641-642. oldalakon lévő megoldókulcsok szerint javíthatja ki, ha szükséges. A következő alkalommal az „emberi tőke” fogalmával, illetve az azzal kapcsolatos befektetésekkel folytatjuk tanulmányainkat.

26

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

Megoldások 1. megoldás a Tankönyv szerint: A példánkban szereplő egyedül álló anyának két lehetősége van: vagy sokat dolgozik és a fizetségért sok terméket vásárol; vagy keveset dolgozik fizetségért, viszont sok terméket állít elő otthon. 2. megoldás a Tankönyv szerint, hogy a közös döntést befolyásoló tényezők a háztartásban a következők lehetnek: a házastársak különböző funkciókra szakosodnak; választhatnak, hogy mindketten végeznek-e fizetett munkát, és az milyen legyen, milyen lehet; helyettesíthetik egymást; ha viszont az egyik fél munkanélkülivé válik, újra kell strukturálni az otthoni munkát és a szabad időt. 3. megoldás a Tankönyv szerint: a piaci ár alapú megközelítés, a lehetőség alapú megközelítés, valamint az önfoglalkozás alapú megítélés. 4. megoldás: 1., 3., 5., mert a nyugállományba vonulás ösztönzője lehet az élet várhatóan hátralevő szakaszában rendelkezésre álló összjövedelem; az összjövedelem változása, ha a munkavállaló továbbra is dolgozik; az egyénnek a háztartásban töltött idővel és a számára szükséges javakkal kapcsolatos preferenciái. 5. megoldás a Tankönyv szerint: A társadalomban számtalan olyan munkahely van, amely kellemetlen vagy veszélyes, és sokba kerülne ennek rendbetétele. Ezért a vállalatok kiegyenlítő bérkülönbözetre támaszkodnak, amikor ide munkaerőt keresnek. 6. megoldás a Tankönyv szerint: fizetés; természetbeni juttatások; nyugdíjtámogatás; élet- és balesetbiztosítás.

27

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

7. lecke Beruházás az emberi tőkébe Tanulási idő: 6 óra

A hetedik lecke tudatosítja, hogy a dolgozó munkaerő kínálati döntésének megalapozottságához jelentős beruházásra van szüksége. A dolgozók azért vállalják a költségeket, hogy később megtérüljenek. A közgazdászok „emberi tőke” beruházásként kezelik ezt a problémát, és a dolgozót a munkáltatónak „bérbe adható” szakértelem hordozójaként írják le. Ennek a leckének a feldolgozása után képessé válik:

• • •

felsorolni az emberi tőkébe történő beruházás modelljének elemeit; mérlegelni a felsőoktatás költségeinek, és hozamának viszonyát; megítélni az iskolai tanulmányokat követően az emberi tőkébe fektetett beruházás megtérülési lehetőségeit.

Egyre inkább teret nyer az élethosszig tartó tanulás szükségének a felismerése. A Tankönyv a 327-353. oldalakon részletesen bemutatja ennek szükségét.

Az elemzés az iskola elhagyás utáni helyzetet taglalja. A 9.3. és a 9.4. ábrák a 328. és a 329. oldalakon szemléletesen mutatják ezt a helyzetet. Magyarázatuk a 327. oldalon található. Önismereti feladat

A Tankönyv fejezetének elolvasása után vegyen elő egy tollat, és vegye számba: Ön miért tanul? Tudatossága, célirányos magatartása eredményesebbé teheti tanulmányait. Foglalja össze tanulásának okait, hátterét 10-15 mondatban! Nem tudható pontosan, hogy Ön milyen indokokat sorakoztatott fel… Az viszont tapasztalati tény, hogy a dolgozók tudása és jártassága bizonyos nagyságú tőkeállományt hoz létre, melynek értéke attól függ, hogy mennyit lehet vele a piacon keresni. A társadalom összvagyona az emberi és fizikai tőke összege. Az emberi tőkébe történő beruházás tehát egyéni és társadalmi érdek egyaránt. A Tankönyv 313-318. oldalain részletesen olvashat ezekről.

28

Szolnoki Főiskola


Távoktatás


Az emberi tőke gyarapításának költségei három kategóriára oszthatók. Válassza ki ezeket a felsorolásból: 1. zsebből fedezett közvetlen költség; 2. tankönyv, tandíj; 3. elmaradt kereset; 4. utazási költség; 5. pszichés veszteség. Ön most felsőoktatásban vesz részt, és sok szempontból érzi ennek terheit. A tankönyv 318-327. oldalain ennek elméleti kifejtésével találkozik.


A felsőoktatással szembeni keresletet az alábbi tényezők erőteljesebben generálják. Válassza ki a legfontosabb négyet! 1. A hosszú távra orientáltak inkább hajlanak a tanulásra. 2. A családok erőteljesen ösztönzik gyermekeiket. 3. A tanulók nagy része fiatal. 4. A tanulási hajlandóság csökken, ha nőnek a költségek. 5. Nő a tanulási hajlandóság, ha a végzett többet kereshet, mint érettségi után. 6. Az egyének hajlandók befektetni ismert képességeik fejlesztésébe. A gyakorlati problémákat is felvető ellenőrző kérdéseket ezúttal is a Tankönyv kínálja. 3. önellenőrző feladat

Készítsen rövid, 6-8 mondatból álló, vázlatos megoldást a Tankönyv 353-354. oldalain található páratlan számú kérdésekre! A megoldások ellenőrzéséhez lapozzon a Tankönyv 644-645. oldalaira, és hasonlítsa össze az elkészült vázlatokat az ott megadott válaszokkal! Ha rövid pihenő után folytatja a tanulást, a mobilitás problémájával ismerkedhet meg közelebbről.

29

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

Megoldások 1. megoldás 1., 3., 5., mert az emberi tőke gyarapításának költségeit a következő három kategóriába szoktuk sorolni: Zsebből fedezett közvetlen költség; elmaradt kereset; pszichés veszteség. A tankönyv és a tandíj, valamint az utazási költség a tanulás járulékos költségei. 2. megoldás: 1., 3., 4., 5., mert a felsőoktatással szembeni keresletet az alábbi 4 tényező generálja leginkább: a hosszú távra orientáltak inkább hajlanak a tanulásra; a tanulók nagy része fiatal; a tanulási hajlandóság csökken, ha nőnek a költségek; nő viszont a tanulási hajlandóság, ha a végzett többet kereshet, mint érettségi után.

30

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

8. lecke A mobilitás Tanulási idő: 6 óra

A nyolcadik lecke feldolgozása eredményeként bőviti ismereteit a dolgozói mobilitás kérdésről, és a jövőben a piaci viszonyok szükségszerű velejárójaként számol a problémával. A piac el is várja a munkaerő mobilitását. Nélküle elképzelhetetlen a tőkeáramlás egy része. A mobilitás költséges, és hatással van az egyén szociális kapcsolatrendszerére is, de lemondást igényel értékes kiegészítő járandóságról, előrejutásról is. Az alapmodellünk az önkéntes mobilitásra épül. Ennek egy része befektetés, aminek megtérülésével a dolgozó számol is. Ennek a leckének a feldolgozása után képessé válik:

• • •

megítélni a dolgozói mobilitás problémáit; rendszerbe foglalni a földrajzi mobilitás összetevőit; elemezni az önkéntes mobilitás hajtóerőit a munkahely változtatás és a munkahelyi összeillesztés területén.

Az emberi tőke értékének növelése, vagy hozadékának előteremtése mobilitás útján is lehetséges. Tanulmányozza az önkéntes mobilitásra épülő alapmodell lényegét a Tankönyv a 363-364. oldalai alapján! Önismereti feladat

Vegye sorra, hogy mi lenne az, ami Önt rávehetné a mobilitásra, majd azt is, hogy miért nem vállalná! Gondolja végig a szempontokat alaposan, és soroljon fel kategóriánként legalább 6-8 érvet! Számos tényezőt mérlegelhetett a fenti feladatban. Mindkét oldalon felsorakoztathatott például előmeneteli, szűkebb és tágabb családi vonatkozásokat, távlati elképzeléseket, terveket, de akár egészségügyi problémákat is. Nem tudhatjuk, hogy ennek alapján melyik oldalra billenne a mérleg, ha döntenie kellene… Az ezzel kapcsolatos felmérések azt mutatják, hogy Magyarországon meglehetősen alacsony a mobilitási hajlandóság – még országon belül is. A mobilitás egyik megjelenési formája a földrajzi mobilitás. A Tankönyv a 365-375. oldalakon ír erről a problémáról.

31

Szolnoki Főiskola


Távoktatás


Írja le a földrajzi mobilitás vizsgálatának lehetséges vázlatát! Gyűjtsön össze legalább 6-8 szempontot! Megoldását a lecke végére lapozva összehasonlíthatja egy lehetséges megoldással. A munkahelyi mobilitás hajtóerői egyénenként változók, mégis mutatnak valamilyen szabályosságot. A Tankönyv 387-398. oldalai összefoglalják ezeket.


Sorolja fel a munkahelyi mobilitást befolyásoló négy tényezőt! Már csak a Tankönyv ellenőrző kérdései vannak hátra! 3. önellenőrző feladat

Oldja meg a Tankönyv 398-399. oldalain található páratlan számú kérdéseket! Állítson össze a kérdésekre egy rövid – 6-8 mondatos – vázlatot válaszul! Ezt követően lapozzon a 645-647. oldalakra, és ellenőrizze, hogy helyesen válaszolt-e! Készüljön arra, hogy a következő leckében a tudásáról kell számot adnia: egy önálló adatfeldolgozásra épülő esszét kell írnia, melyet a tutora javít és értékel majd.

Megoldások 1. megoldásban egy lehetséges szempontsor elemei a következők lehetnek: 1. szükségessége, 2. irányai, 3. a költözők személyi jellemzői, 4. a távolság szerepe, 5. szaktudás, kereseteloszlás, 6. nemzetközi és belföldi vándorlás, 7. az egyéni hozadék, 8. a visszavándorlás. 2. megoldás a Tankönyv szerint: a bérhatás, a piaci ciklikusság, az életkor és a munkahelyen eltöltött idő, a kilépés költségei.

32

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

9. lecke Beküldendő feladat Elkészítésének ideje: 6 óra

Tanulmányai során immár széles rátekintése van a munkagazdaságtan területére, és itt az ideje, hogy ezt a gyakorlatban is érvényesítse. Beküldendő feladat

Írjon rövid, 6-8 oldalas elemzést a KSH internetes adatbázisának felhasználásával a keresetek, bérek alakulásának tendenciájáról az elmúlt öt évben! Formai követelmények: Word; Times New Roman 12-es betűnagyság; 1,5 sortávolság; sorkizárás; szükség esetén címsorok. Az esetleges mellékletek nem tartoznak a terjedelembe. Az elkészült dolgozatot juttassa el elektronikus úton a képzésszervező tutorhoz, aki a feladat beérkezéséről visszaigazolást küld. A beküldendő feladatról kb. egy hét múlva kap szöveges értékelést a tutorától.

Értékelési szempontok: 1.

Az adatbázis forrásának jelölése (hogy az adatokat az értékelést végző személy is megtalálhassa).

2.

A dolgozat címválasztása. (A tartalom és cím összhangja és hatásossága.)

3.

Az adatbázis adatainak szelekciója, rendezése, grafikus megjelenítése (hogy ne vesszünk el a részletekben).

4.

Az értékelés tárgyilagossága.

5.

A munka önállósága.

6.

A következtetések helyessége.

7.

Az elemzés stílusa.

33

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

10. lecke Bérmeghatározás Tanulási idő: 6 óra

A lecke bebizonyítja, hogy a javadalmazás és a tevékenység között bonyolult viszony van. Ezek figyelembe vétele racionális úton szinte lehetetlen a sokféle változó és időbeli hatályuk miatt, ugyanis •

a dolgozók munkavégzési szokásai eltérőek, ami a felvételkor nem biztos, hogy kiderül;

•

az egyéni emberi tőke idővel változik. Nőhet, de romolhat is;

•

a dolgozó termelékenysége, eredményessége a munkaszituáció és a személyiség függvénye;

•

a nagyfokú termelékenység erős egyéni elkötelezettségre épül.

A munkavállalók és a munkáltatók ezért bonyolult szerződéses kapcsolatokat építenek ki. Ennek a leckének a révén Ön megismeri ezen szerződések tartalmi kötöttségeit és lehetőségeit. Ennek a leckének a feldolgozása után képessé válik:

• • • • •

felsorolni az emberi tőke változásának okait; elemezni a javadalmazás és a termelékenység közötti kapcsolatot a munkaszerződés keretei között; értékelni a termelékenység és az éves munkadíj kapcsolatát; leírni a termelékenység és a bérszint közötti kapcsolatot; megítélni, hogy miként hat a munkahelyen töltött idő a bérekre, miért fizetnek többet a nagyvállalatok, és mit jelent a munkáltatók monopszonista viselkedése.

A munkadíj és a bérmeghatározás a vállalatok figyelmének középpontjában áll. A 401. oldalon elolvashatja az emberi tőke változásának okait és a 11.1. példa (402. old.) jelzi, hogy különleges kapcsolat van a kibocsátás, a tulajdonosi szándékok és a bérek között. A munkaviszony szerződéses viszony. Erről szól a Tankönyv 403-411. oldala. Tanulmányozza a Tankönyv 401-411. oldalait!


A munkaszerződés a jogi háttér mellett egy sor emberi életérzéssel van kapcsolatban, melynek háttere egyénenként eltérő lehet. Sorolja fel ezek három területét! A megoldás ellenőrzéséhez lapozzon a lecke végére!

34

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

A dolgozók díjazása történhet a munkaidejük és a teljesítményük, vagy a kettő valamilyen kombinációja alapján. Bármilyen díjazásban egyezzenek is meg a munkavállalók és a munkaadók, a megoldásnak mindkét fél számára kielégítőnek kell lennie. A Tankönyv a 412-421. oldalon foglalkozik a problémával.


Soroljon fel legalább hármat a közvetlen termelésben dolgozók munkadíjazásának lehetőségeiből!


A munkáltatóknak saját érdekeik vannak, ezért ők az alábbi ösztönzési rendszereket preferálják. Válassza ki a három legfontosabbat a felsorolásból! 1. Kibocsátáson alapuló díjazás; 2. munkabér és prémium együttes alkalmazása; 3. csoport kibocsátáson alapuló díjazás; 4. részvények juttatása; 5. időbérezés, érdem szerinti emeléssel; 6. egyéni kedvezmények adása. Mielőtt folytatná a Tankönyv olvasását, lapozzon a lecke végére, és hasonlítsa össze válaszait a megoldásokkal! A termelékenység, a bérszint és a munkadíj ütemezése, kapcsolata rendkívül izgalmas kérdés, mert a háttérben mindig ott van korlátozó tényezőként a felosztható keret nagysága. Olvassa el az erről szóló részt a Tankönyv 421-434. oldalain!


A szervezetek számtalan okból magukhoz kívánják kötni munkatársaikat. Milyen eszközöket használhatnak fel ehhez? Soroljon fel legalább hármat! Ha a 4. Feladatot jól oldotta meg, akkor már az is nyilvánvaló az Ön számára, hogy a szolgálati idő növekedésével növekednek a bérek is. Tanulmányozza e téma részleteit a Tankönyv 434-438. oldalain! A probléma megértését nagyban segíti a 11.3. ábra.

Tanulmányai gyakorlatban történő érvényesítését segíti, ha a Tankönyv kijelölt részeinek tanulmányozása és az önellenőrző kérdések megoldása után a tankönyvi ellenőrző kérdéseket is megoldja.

35

Szolnoki Főiskola


Távoktatás


Válaszoljon a Tankönyv 438-439. oldalain található páratlan számú ellenőrző kérdésekre oly módon, hogy egy 8-10 mondatból álló vázlatot készít! Ha elkészült a vázlatokkal, lapozzon a 647-648. oldalra, és ellenőrizze le, hogy helyesen válaszolt-e! A következő lecke kényes témát vet fel: a diszkrimináció kérdését.

Megoldások 1. megoldás a Tankönyv szerint: A megfelelő tájékozottság hiánya az információs aszimmetriák miatt; az egyének eltérő motivációs rendszere, felügyelet igénye, elvárt díjazása; a csoportban végzett munka sajátos motivációs rendszere, a méltányosság, a csoportlojalitás hatásrendszere miatt. 2. megoldás a Tankönyv szerint: A közvetlen termelésben dolgozók munkadíjazásának lehetőségei a darabbér, a jutalék, az eredményrészesedés, a csoportrészesedés/ösztönzés, a nyereségrészesedés és a jutalom. 3. megoldás: 1., 3., 5., mert a munkáltatók a kibocsátáson alapuló díjazást, a csoport kibocsátáson alapuló díjazást, valamint az érdem szerinti emeléssel alkalmazott időbérezést részesítik előnyben. 4. megoldást a Tankönyv alapján állítottuk össze. A szervezetek az alábbi eszköztárból válogatnak a munkatársak megtartása érdekében: az idő előrehaladtával növelik a régebben ott dolgozók bérét a kezdők rovására; lehetőséget adnak az előléptetésre; pályafutási szempontokat, követelményeket állítanak, a szolgálati időhöz kötődő jutalmakat adnak.

36

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

11. lecke Nem, faj, etnikum Tanulási idő: 6 óra

A lecke feldolgozásával Ön lehetőséget nyer arra, hogy megértse az elmúlt évtizedek szembetűnő demográfiai változásait. Ezek egy része a nők munkavállalási hajlandóságából – kényszeréből – fakad, de befolyásolta a bevándorlás, valamint az etnikumok problémája is. A változások egy része kedvező, más részük kedvezőtlen tendenciákat rejt. A kérdés természetesen az, hogyan egyenlíthetők ki a hátrányos megkülönböztetés hatásai. Ennek a leckének a feldolgozása után képessé válik:

• •

felsorolni a kereseti különbségek forrásait; elemezni a faji és etnikai természetű problémákat, valamint a hátrányos megkülönböztetés megjelenési formáit a munkaerőpiacon.

Mondhatjuk azt is, hogy korunk, társadalmunk egyik legnagyobb problémája a diszkrimináció. Diszkriminációról akkor beszélünk, amikor az ár, amelyet a munkáltatók adott termelékenységi jellemzőkért fizetnek, a különböző demográfiai csoportok között következetesen eltérő. Olvassa el a Tankönyv a 441-459. oldalait, amelyeken bőséges adathalmaz bizonyítja a fenti tényt! 1. önellenőrző feladat

Soroljon fel legalább három olyan társadalmi csoportot, amely diszkrimináció áldozata! Megoldását a lecke végére lapozva ellenőrizheti. Tanulmányozza a munkaerő-piaci diszkrimináció elméleti megközelítéseit a 459-470. oldalakon!

Saját tapasztalatai alapján ezeket még gazdagíthatja és színesítheti is. Figyelmét a személyes és a statisztikai diszkriminációra irányítsa! 2. önellenőrző feladat

Egészítse ki a leírást! A diszkrimináció első forrása a személyes .......... , a másik forrása a .......... , amikor a munkáltatók társadalmi csoportok jellemzőit vetítik egyénekre, a harmadik forrás a .......... munkaerő-piaci erők jelenlétén alapszik.

37

Szolnoki Főiskola


Távoktatás


Sorolja fel a személyes előítélet három megjelenési formáját! A definíciót és a személyes előítélet megjelenési formáira vonatkozó válaszát hasonlítsa össze a lecke végi megoldásokkal! Manapság nemigen van olyan ember, aki ne találkozott volna már a diszkrimináció különböző formáival, akár szemlélőként, akár a diszkrimináció szenvedő alanyaként. Bizonyára Ön sem kivétel… Önismereti feladat

Foglalja össze 10-15 mondatban, hogy szűkebb vagy tágabb környezetében milyen diszkriminációval találkozott! A gyakorlati problémákat is felvető ellenőrző kérdéseket ezúttal is a Tankönyv kínálja. 4. önellenőrző feladat

Készítsen rövid, 8-10 mondatból álló, vázlatos megoldást a Tankönyv 493-494. oldalain található páratlan számú kérdésekre! A megoldások ellenőrzéséhez lapozzon a Tankönyv 649-651. oldalaira, és hasonlítsa össze az elkészült vázlatokat az ott megadott válaszokkal! A következő leckében a munkavállalói érdekérvényesítés szervezett formájáról, a szakszervezetek tevékenységéről lesz majd szó.

Megoldások 1. megoldás a Tankönyv szerint: diszkrimináció áldozatai (lehetnek) nemük szerint a nők; rasszuk alapján a nem fehér bőrűek; etnikum alapján a kisebbségek; koruk miatt a 40 év felettiek; iskolai végzettségük (illetve annak hiánya) miatt az alulképzettek. 2. megoldás a Tankönyv szerint: A diszkrimináció első forrása a személyes előítélet, a másik forrása a statisztikai előítélet, amikor a munkáltatók társadalmi csoportok jellemzőit vetítik egyénekre, a harmadik forrás a nem versenyző munkaerő-piaci erők jelenlétén alapszik. 3. megoldás a Tankönyv szerint: munkáltatói diszkrimináció, fogyasztói diszkrimináció, munkavállalói diszkrimináció.

38

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

12. lecke A szakszervezetek Tanulási idő: 6 óra

A leckében a gazdaságelmélet összefüggésében elemezheti a szakszervezetek céljait, tevékenységét, és ezek átfogó következményeit. Az elemzés elsősorban arra irányul, hogy melyek azok a tényezők, melyek korlátozni kívánják a szakszervezeteket azon céljaiban, hogy növeljék tagjaik jólétét. Sorra veszi a kollektív alku folyamatait, annak lépéseit, ahogy a szakszervezetek befolyásolják a béreket, a foglalkoztatást, a termelékenységet és a nyereséget. Ennek a leckének a feldolgozása után képessé válik:

• • •

gazdaságelméleti összefüggések keretei között elemezni a szakszervezetek szerepét; elemezni a kollektív alku folyamatát; elemezni a szakszervezetek hatását a bérekre, a foglalkoztatásra és a termelékenységre.

A Tankönyv következő kijelölt oldalain a szakszervezetek szerepéről olvashat. Fontos a téma, mert a szakszervezeteknek lehetőségük van befolyásolni a munkáltatók és a munkavállalók magatartását, mindazokat a tényezőket, melyekről a korábbiakban tanult. Ha bevezetőként elolvassa a 499-512. oldalakat, akkor tisztában lesz a szakszervezetek felépítésével, céljaival, és az ezeket korlátozó tényezőkkel. 1. önellenőrző feladat

Soroljon fel legalább öt területet, melyben a szakszervezetek a munkaszerződés keretei között alkupozíciót foglalnak el! A felsorolást összevetheti a lecke végén található megoldással. 2. önellenőrző feladat

A szakszervezetek többet akarnak elérni tagjaik számára a munkáltatóknál, akik olyan szerződést szeretnének, ami lehetőséget ad az eredményes piaci megmaradáshoz. A magasabb szintű bérek technikai fejlesztésre, a munkaerővel való takarékosságra ösztönzik őket. Foglalja össze 2-3 mondatban, mi lesz ennek az alkunak a végső eredménye! Vesse össze válaszát a lecke végi megoldással! A szakszervezeti tagság költségként jelenik meg a munkavállalóknál, akik ezt nem mindig hajlandók vállalni. Ezzel együtt vannak olyan tényezők, melyek társadalmi oldalról csökkentik a szakszervezetek lehetőségeit és szerepét. 39

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

Olvassa el a tankönyv 513-520. oldalait!


Soroljon fel legalább hármat a szakszervezetek tevékenységét korlátozó tényezők közül! Ha tovább olvassa a tananyagot az 520-521. oldalakon, akkor betekintést kap a szakszervezetek nyomást gyakorló eszköztárába.

A szakszervezeti eszköztárból bizonyára Önnek is ismerős az egyezkedés, a sztrájkfenyegetés, valamint a sztrájk. A közületi szektorban pedig a döntőbíráskodás. Önismereti feladat

Az Ön munkahelyén hogyan ítéli meg a szakszervezeti munka lehetőségeit, és a tényleges helyzetet? Foglalja össze ezzel kapcsolatos gondolatait 8-10 mondatban! Sokféleképpen vélekedhetett a kérdésről, akár annak fényében is, hogy a munkavállalói vagy a munkaadói szempontokat részesített-e előnyben. A szakszervezetek, mint látható, széles hatást fejthetnek ki tagjaik érdekében. Ennek eredményeiről és hatásáról szól a Tankönyv 535-545. oldala. Olvassa figyelmesen!

Végül, szokás szerint következzenek a tankönyvi kérdések! 4. önellenőrző feladat

Válaszoljon a Tankönyv 545-547. oldalain található páratlan számú kérdésekre oly módon, hogy 10-15 mondatos vázlatot készít magának! Ha elkészült, lapozzon a 652-654. oldalra, és ellenőrizze, hogy helyesen válaszolt-e! Az utolsó előtti leckében a kereseti egyenlőtlenségek hátterével ismerkedhet meg.

Megoldások 1. megoldás a Tankönyv szerint: a szakszervezetek a munkaszerződés keretei között alkupozíciót foglalnak el a bér, a kiegészítő járandóságok, a munkafeltételek, a felvétel, a munkaidő, a túlóra, a besorolás, az elbocsátás, valamint az előléptetés kérdéseiben. 2. megoldás a Tankönyv szerint: a szakszervezeteknek jobbra süllyedő alakú munkaerő keresleti görbével kell számolniuk, azaz csökkenni fog a munkaerő száma. A szakszervezetek számára ez korlát. 3. megoldás a Tankönyv szerint: a szakszervezetek tevékenységét korlátozó tényezők lehetnek a demográfiai változások; a változó ágazati összetétel; a regionális tényezők; a versenyerők; a munkáltatói ellenállás.

40

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

13. lecke Kereseti egyenlőtlenségek Tanulási idő: 6 óra

A következőkben a jövedelmekről lesz szó. A munkavállalókat és a társadalom egészét foglalkoztatja a kialakult jövedelmek szintje és szóródása. A jövedelem befolyásolja a fogyasztást, a jövedelemeloszlás pedig kijelöli az emberek társadalmi helyzetét. A kérdés az, hogy a méltányosság gyakorlása hogyan befolyásolja ezeket, hogyan csökkenti az egyenlőtlenségeket. Megismerkedhet a családi jövedelmek szerepével. A családi jövedelmeknek a szegénység, valamint a viszonylagos fogyasztási lehetőségek vizsgálatánál lehet szerepük. Ennek a leckének a feldolgozása után képessé válik:

• •

elemezni a jövedelmek szintjét meghatározó tényezőket, és a kereseti egyenlőtlenségek okait; elemezni a növekvő egyenlőtlenségek okait.

A társadalmi egyenlőtlenségek problémája – ami leegyszerűsítve gyakran kereseti egyenlőtlenségnek látszik – erősen foglalkoztatja az embereket. A Tankönyv ennek a problémáját veti fel az 552-563. oldalakon. Olvassa el figyelmesen!

Az elemzés az USA-ról szól ugyan, de azért a hazai viszonyokra is kiterjeszthető. Az egyenlőtlenségek okait elemzik a szerzők az 563-576. oldalakon.

Általában, a piaci viszonyok működése szempontjából kell néznünk a problémát, ugyanis egyenlőtlenséget eredményez a diszkrimináció is. 1. önellenőrző feladat

Sorolja fel az egyenlőtlenségek három fő okát! Vesse össze a listát a lecke végén lévő megoldással! Önismereti feladat

Gondolkozzon el azon, hogy saját környezetében milyen munkaerőre van kereslet, és milyen területeken van munkaerő-túlkínálat. Összegezze gondolatait 8-10 mondatban! Nem tudhatjuk, mely területről alkotott munkaerő-piaci „körképet” a fenti kérdés kapcsán. Óriási különbségek tapasztalhatók ma Magyarországon az egyes régiók vagy megyék között.

41

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

Már csak a Tankönyv ellenőrző kérdései vannak hátra. 2. önellenőrző feladat

Oldja meg a Tankönyv 581-582. oldalain található páratlan számú kérdéseket! Fejtse ki 1015 mondatban a feltett kérdéseket! Ha elkészült, lapozzon a 654-657. oldalakra, és hasonlítsa össze válaszait a megoldásokkal! Az utolsó lecke a munkanélküliség kérdéseivel foglalkozik majd.

Megoldások 1. megoldás a Tankönyv szerint: A kevésbé iskolázottak aránya gyorsabban nő; az intézmények csökkentették a kevésbé iskolázottak bérét; nőtt az iskolázottak iránti kereslet, ami emeli a bérüket.

42

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

14. lecke A munkanélküliség Tanulási idő: 6 óra

Ez a lecke, illetve az olvasandó tankönyvrészlet minden bizonnyal igazolni fogja az Ön számára is, hogy a munkanélküliség problémája összetettebb, mint azt a köznapi tapasztalás mutatja. A munkaerő-állomány a foglalkoztatottakból áll, valamint azokból, akik szeretnének foglalkoztatottá válni. Elméletileg bőkezű javadalmazásért bárki hajlandó foglalkoztatott lenni. A valóságban ez a bőség nem áll fenn, ezért lesznek, akik nem vállalnak munkát. Mások azért maradnak ki a munka világából, mert önhibájukon kívül eső okok miatt nem képesek a munkavállalásra. A munkanélküliség a felsoroltak mellett is sok összetevős, bonyolult probléma. Ennek a leckének a révén lehetősége nyílik e bonyolult rendszer áttekintésére. Ennek a leckének a feldolgozása után képessé válik:

• •

megítélni a munkanélküliség problémáját, okait és analizálni típusait; elemezni a teljes foglalkoztatás problémáját.

Az előző fejezet önismereti blokkjában már alkalma volt feltárni, végiggondolni a munkaerő-túlkínálat lehetséges területeit. Ez elvezethet a munkanélküliséghez. A Tankönyv 588-590. oldalai lehetőséget adnak arra, hogy általános értelemben ismerkedjen a munkanélküliség problémájával. 1. önellenőrző feladat

Hogy mérjük a munkanélküliségi rátát? Hasonlítsa össze válaszát a lecke végi megoldással! A munkanélküliség problémája természetesen igen összetett. Erről olvashat a Tankönyv 594-617. oldalain. 2. önellenőrző feladat

Sorolja fel a munkanélküliség lehetséges négy okát! Vesse össze a listát a lecke végén található megoldással! A foglalkoztatás végül is politikai kérdés is. Arról megoszlanak a vélemények, hogy mi számít teljes foglalkoztatásnak. Olvassa el az eltérő nézetekről szóló részt a Tankönyv 617-621. oldalain!

43

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

Az olvasottak alapján oldja meg a tankönyvi ellenőrző kérdéseket! 3. önellenőrző feladat

Készítsen válaszként 15-20 mondatos vázlatot a 621-622. oldalon található páratlan számú kérdésekre! A megoldásokat a Tankönyv 657-660. oldalai alapján ellenőrizheti, szükség esetén javíthatja. Végére ért a kalauznak, végére ért a könyv kijelölt fejezeteinek, végére ért a feladatoknak… Gratulálunk! A tananyagot, megszerzett ismereteit sokoldalúan hasznosíthatja: •

Mint munkavállaló láthatja a mozgásterét;

•

Mint munkáltató képes lesz kezelni munkavállalói „mozgásterét”;

•

Mint vezető, értő módon szabályozhat szervezeti folyamatokat;

•

Mostani tanulmányaival felkészül, kötődik más tudományágak tanulmányozásához is, pl. a menedzsmenthez, az emberi erőforrás gazdálkodáshoz, a szociológiához.

És egy utolsó megjegyzés: a XXI. század a kognitív tudományok fejlődését hozza. Ezek közé sorolható a munkagazdaságtan is, mely az emberről szól, akinek vannak szükségletei, érzései, problémái, képességei, emberi kapcsolatai. Mert ember a munkavállaló, ember a munkáltató is. Sok sikert!

Megoldások 1. megoldás a Tankönyv szerint: A munkanélküliségi rátát a munkanélküliek és a munkaerő állományban lévők számának hányadosaként mérjük. 2. megoldás a Tankönyv szerint: A munkanélküliség lehetséges okai – súrlódásos munkanélküliség, szerkezeti munkanélküliség, keresethiányos munkanélküliség és szezonális munkanélküliség.

44

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

Melléklet Tájékoztató vizsgakérdések 1.

Ismertesse a munkagazdaságtan tárgyát, vizsgálati rendszerét!

2.

Fogalmazza meg a pozitív és a normatív gazdaságtan szemléletmódja közötti különbséget!

3.

Rajzolja fel a munkaerőpiac modelljét!

4.

Fejtse ki a munkaerő-kínálatot és keresletet befolyásoló tényezőket!

5.

Fejtse ki a béreket befolyásoló tényezőket!

6.

Ismertesse a nyereség maximálás lényegét!

7.

Fejtse ki a munkaerő iránti rövid távú keresletet versenypiaci körülmények között!

8.

Értelmezze a munkaerő iránti keresletet, ha nem versenypiacon vagyunk!

9.

Elemezze a kereslet sajátbér-rugalmasságát meghatározó tényezőket!

10.

Fejtse ki a kereslet keresztbér rugalmasságának tényezőit!

11.

Ismertesse a rugalmasság problémáját a technológiai újítások hatásai között!

12.

Elemezze a nem bér jellegű munkaerő költségeket!

13.

Elemezze a foglalkoztatás és a munkaidő kapcsolatát, különös tekintettel a túlórákra!

14.

Fejtse ki a vállalatok munkaerőbe történő befektetései és a munkaerő iránti kereslet közötti kapcsolatot!

15.

Ismertesse a munkavállalói lehetőségeket és változásokat a munkába történő belépés során!

16.

Ismertesse a munkavállalói döntések elméletét!

17.

Ismertesse a háztartási termelés elméletét!

18.

Elemezze a házastársak döntéseit munkavállalói elhatározásuk során!

19.

Ismertesse az életciklus hatását a munkaerő-kínálatra!

20.

Elemezze a dolgozók nem bér jellegű preferenciáit!

21.

Ismertesse a hedonista bérelméleteket és hatásait!

22.

Ismertesse az emberi tőkébe történő beruházás szükségét és modelljének elemeit!

23.

Ismertesse a felsőoktatás költségeinek és hozamának vizsgálati rendjét!

24.

Elemezze az iskolai tanulmányokat követő emberi tőke beruházás szükségességét!

25.

Ismertesse a dolgozói mobilitás modelljét és szükségét meghatározó tényezőket!

26.

Elemezze a földrajzi mobilitás lényegét!

27.

Ismertesse az önkéntes mobilitás hajtóerőit a munkahely változtatás során!

28.

Sorolja fel az emberi tőke változásának tényezőit!

29.

Ismertesse a munkaszerződés lényegét!

Melléklet - 1

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

30.

Elemezze a termelékenység és az éves munkadíj közötti kapcsolatokat!

31.

Ismertesse a termelékenység és a bérszint összefüggéseit!

32.

Elemezze, hogy a munkahelyen töltött idő, a nagyvállalatok és a monopszonista munkáltatók miként hatnak a bérekre!

33.

Ismertesse a kereseti különbségek lehetséges forrásait!

34.

Sorolja fel és foglalja össze a munkaerő-piaci diszkrimináció elméleteit!

35.

Elemezze a szakszervezetek céljait és az ezeket korlátozó tényezőket!

36.

Ismertesse a kollektív alku lényegét és eszközeit!

37.

Ismertesse a szakszervezetek hatását a bérekre, a foglalkoztatásra és a termelékenység alakulására!

38.

Sorolja fel, és értékelje a jövedelmek szintjét meghatározó tényezőket, továbbá a kereseti egyenlőtlenségek okait!

39.

Értékelje a növekvő kereseti egyenlőtlenségek okait!

40.

Ismertesse a munkanélküliség okait, típusait!

Melléklet - 2

Szolnoki Főiskola


Melléklet - 3

Távoktatás

Szolnoki Főiskola


Melléklet - 4

Távoktatás

Munkagazdaságtan tantárgyi kalauz

Recommend Documents