Periszkóp A Magyar Fejlesztési Bank havi gazdasági jelentése
Fókuszban
2015. április
Munkaerőpiaci tendenciák Magyarországon 2007 és 2014 között A Magyar Fejlesztési Bank fejlesztéspolitikai céljaiból adódóan kiemelt figyelemmel kíséri a hazai munkaerőpiaci folyamatokat és azok irányát. Magyarországon a foglalkoztatottság alakulásában az utóbbi hét évben jelentős változások mentek végbe. A válság hatására visszaeső aktivitás és foglalkoztatás a munkanélküliség erőteljes emelkedésével járt együtt 2010-ig, majd 2011-től a gazdaságilag aktívak és a foglalkoztatottak aránya lassan bővülni kezdett. 2013 óta a munkanélküliség csökkenése is felgyorsult, a foglalkoztatási ráta pedig az elmúlt két évben jelentős emelkedést mutat. Mind a beruházások, mind a külföldi érdekeltségű vállalkozások tőkeerejének alakulása az elmúlt években jelentősen befolyásolta a foglalkoztatást regionális összevetésben. A munkaerőpiaci trendek fő mozgatórugói között ezenkívül a közfoglalkoztatás terjedése is jelentős szereppel bírt mind nemzetgazdasági szinten, mind megyei összehasonlításban. A 2008-ban kitört gazdasági válság, majd az ab1. ábra: Az aktivitási, foglalkoztatási és munkanélküliségi ráta ból való kilábalás nagy mozgásokat indított el a alakulása a 15-74 éves korcsoportban 2004 és 2014 között magyar munkaerőpiacon. A 15-74 éves népesség 60% 12% gazdasági aktivitási aránya esetében ugyan stagForrás: KSH, MFB 58% 11% nálás figyelhető meg 2007 és 2010 között (54,354,8%), azonban 2010 óta – részben a közfog56% 10% lalkoztatás terjedésével – folyamatosan bővül az 54% 9% aktív népesség aránya. 2014 végéig 3,9 százalékpontos emelkedés történt (58,7%), 2015 ele52% 8% jére pedig az aktivitási arány elérte az 59,2%-ot. 50% 7% A foglalkoztatási és a munkanélküliségi ráta ezzel szemben jelentős elmozdulásokat mutatott 48% 6% 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 az elmúlt hét évben. A foglalkoztatottak aránya Munkanélküliségi ráta (jobb t.) Aktivitási arány (bal t.) a világgazdasági recesszió hatására 2,0 százalékFoglalkoztatási ráta (bal t.) ponttal 48,7%-ra esett vissza 2007 és 2010 között, a munkanélküliségi ráta pedig 3,8 százalékponttal 11,2%-ra emelkedett ugyanebben az időszakban. A foglalkozatási ráta 2011-ben indult újra növekedésnek, két évvel később felgyorsult az ütem, és a foglalkoztatottság (2013: 51,2%) meghaladta a válság előtti szintet (2007: 50,7%), 2014. december és 2015. február között pedig 54,6%-ra nőtt. Ezzel párhuzamosan a munkanélküliségi helyzet 2011-ben kezdett javulni, a 2010-es 11,2%-ról 2014 decemberére 4,0 százalékponttal csökkent a ráta (7,2%), 2014. december és 2015. február között 7,7%-on állt (1. ábra). (folytatás a 2. oldalon)
A tartalomból ◊ Lendületesen indult az export 2015-ben, élénkült az ipari termelés januárban... (4. oldal) ◊ A dinamikusan bővülő fogyasztás mellett tovább csökkent a háztartások hitelállománya... (5. oldal) ◊ Az előző negyedévek beruházásai 2015 elején is kihatnak a hazai munkaerőpiaci folyamatokra... (6. oldal) ◊ Csökkenő nyersanyagárak világszerte, enyhülő deflációs nyomás Magyarországon... (7. oldal) ◊ A csökkenő hitelkamatok kedvezően hatnak a hitelezési folyamatokra... (8. oldal) ◊ Az euró gyengülése nyomán 300 HUF/EUR alá süllyedt és 14 hónapos szintre erősödött a forint árfolyam március végére... (9. oldal) ◊ Az idei büdzsé első két havi viszonylag kedvező egyenlege a megfogott kiadásokból eredt... (10. oldal) Készítette: Gém Erzsébet (
[email protected]) Szabó Zsolt (
[email protected]) Cser Nóra
Kiadja: MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság Felelős szerkesztő: Gém Erzsébet Kapcsolat: 1051, Budapest Nádor utca 31. Tel.: 06 1 428 1769 Honlap: www.mfb.hu
Az MFB Zrt. által kiadott elemzések az elemzők véleményét tükrözik, azok nem feltétlenül egyeznek meg a Bank hivatalos álláspontjával. Az elemzések hiteles források alapján készülnek, de azok valódiságáért az elemzők nem vállalnak felelősséget. Az előrejelzések teljesüléséért sem az elemzők, sem az MFB Zrt. nem vállal felelősséget.
Periszkóp
A 15-74 éves korosztályban az aktivitási és a foglalkoztatási ráta értéke Budapesten (62,4, ill. 58,7%), Győr-MosonSopron megyében (61,1, ill. 59,3%), valamint Vas megyében (60,8, ill. 58,6%) volt a legmagasabb 2014-ben, a legalacsonyabb értékek pedig Nógrád megyében (53,6, ill. 49,1%) és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (53,6, ill. 47,8%) voltak megfigyelhetők. A munkanélküliségi ráta szintén Győr-MosonSopron és Vas megyében mutatta a legkedvezőbb képet (3,0 és 3,6%), miközben Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megyében jóval az országos szint (7,7%) feletti volt a munkanélküliek aránya (13,6, ill. 12,9%) (3. ábra).
Periszkóp
2
180 000
Forrás: Belügyminisztérium, MFB
178 850
160 000
126 668
140 000 120 000
92 412
100 000 75 810
80 000 60 000 40 000 20 000 0
2011
2012
2013
2014
3. ábra: Megyei szintű aktivitási, foglalkoztatási és munkanélküliségi ráták 2014-ben* 70%
* 15-74 éves korosztály
60%
21%
Forrás: KSH, MFB
18%
Foglalkoztatási ráta (bal t.)
Nógrád megye
Borsod-Abaúj-Zemplén
Békés megye
Somogy megye
Heves megye
Baranya megye
Tolna megye
Bács-Kiskun megye
Csongrád megye
Hajdú-Bihar megye
Szabolcs-Szatmár-Bereg
Aktivitási ráta (bal t.)
Jász-Nagykun-Szolnok
0% Zala megye
3%
0% Komárom-Esztergom
6%
10% Pest megye
9%
20%
Veszprém megye
12%
30%
Vas megye
15%
40%
Fejér megye
50%
Budapest
A megyei szintű trendeket vizsgálva az aktivitási, foglalkoztatási és munkanélküliségi adatok tekintetében jelentős eltérések figyelhetők meg az egyes térségek között. Mindhárom statisztikai mutató szempontjából a nyugat- és észak-dunántúli megyék (Vas, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom), valamint Pest megye és Budapest helyzete a legkedvezőbb. Ennek oka előbbi három megyében a nyugati határ közelsége és a képzett munkaerő nagyobb arányú jelenléte, amely a térségbe vonzza a külföldi befektetőket, elősegítve az ipari és szolgáltató szektor fejlettségbeli előnyének megtartását, további modernizálását, s újabb munkahelyek létrejöttét. Eközben Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Nógrád, Hajdú-Bihar és Somogy megye mutatja a legkedvezőtlenebb képet az említett munkaerőpiaci mutatószámok szempontjából.
200 000
Győr-Moson-Sopron
A közfoglalkoztatottak számának bővüléséhez nagyban hozzájárul, hogy az elmúlt négy évben a közmunkaprogramra fordított kiadások folyamatosan emelkedtek, a 2011-es 64 milliárd forintról 2014-re 183,8 milliárd forintra. A 2015-ös költségvetésben már 270 milliárd forintot különített el a Kormány a Startmunka-programra, amely 2014-hez képest 46,9%-os, 2011-hez viszonyítva 321,9%-os növekedés (2. ábra). A program fő célja a teljes foglalkoztatottság felé való elmozdulás, valamint a foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők áthelyezése a munkaerőpiacra. A közfoglalkoztatás terjedése a kereseti viszonyokra is jelentősen hat: míg 2013. január és 2015. december között a nemzetgazdaságban az alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 14,5%-kal emelkedett, addig a közmunkások nélkül vizsgált szegmensben 20,3%-ot ért el a növekedés, s ugyanezek a növekedési ütemek voltak jellemzőek a nettó átlagkeresetek alakulására is.
2. ábra: Közfoglalkoztatásban részt vevők átlagos létszáma 2011 és 2014 között
Munkanélküliségi ráta (jobb t.)
4. ábra: 4. ábra: Összefüggés Összefüggés a foglalkoztatási a foglalkoztatási ráta 2007-es ráta 2007-es értéke értéke és annak és annak változása 2007-2014 között közötti (2007-2014) változása között A foglalkoztatási ráta százalékpontos változása (2007-2014, 15-74 éves korosztály)
A 2011-ben bekövetkező munkaerőpiaci fordulat jelentős részben a közfoglalkoztatás emelkedésének tulajdonítható. 2011. január és 2014. december között a közfoglalkoztatásban részt vevők éves átlagos létszáma csaknem 2,5-szeresére nőtt (75 810 főről 178 850 főre). A közfoglalkoztatottak aránya az ös�szes foglalkoztatotthoz viszonyítva szintén jelentős emelkedést mutat, a 2008 első negyedéves 0,6%-os értékről 2014 utolsó három hónapjára 4,3%-ra növekedett. Azaz míg 2008. január-március és 2015. október-december között a foglalkoztatottak létszáma 3 813,8 ezer főről 4 141,7 ezerre emelkedett, a közfoglalkoztatottak nélküli létszám 3 790,0 ezer főről 3 964,1 ezer főre nőtt ugyanebben az időszakban.
8
SzabolcsSzatmár-Bereg
7
Somogy
6 5
Forrás: KSH, MFB Tolna
Borsod-AbaújZemplén
4 3
Baranya
Jász-NagykunSzolnok
Hajdú-Bihar Heves Békés
Nógrád
2
Csongrád
Bács-Kiskun
Győr- MosonSopron Vas
Veszprém
Fejér
KomáromEsztergom
1
Budapest
Pest
0 -1 40%
Zala
45%
50% 55% Foglalkoztatási ráta (2007)
60%
2015. április
Periszkóp
A foglalkoztatási szintre jelentős hatást gyakorolt az adott megyébe áramló külföldi tőke, illetve az eszközölt beruházások volumene. 2007 és 2012 között a külföldi cégek súlyának változása és a foglalkoztatás alakulása között pozitív irányú kapcsolat figyelhető meg. Azokban a megyékben, amelyekben relatíve gyorsabban bővült a külföldi érdekeltségű vállalatok tőkeereje, a foglalkoztatás is nagyobb arányban emelkedett (Jász-Nagykun-Szolnok, Baranya, Bács-Kiskun, SzabolcsSzatmár-Bereg, Tolna, Győr-Moson-Sopron megye), mint a kisebb ütemű növekedést felmutató megyékben (Komárom-Esztergom, Pest, Veszprém, Zala megye (6. ábra). Hasonló tendencia tapasztalható a beruházások és a foglalkoztatási ráta alakulása között. Azokban a térségekben, ahol 2008 és 2012 között GDP-arányosan átlagosan többet fordítottak beruházásokra (Tolna, Csongrád, Jász-Nagykun-Szolnok, Somogy, Baranya, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye), a foglalkoztatottak aránya is nagyobb mértékben bővült (7. ábra).
Periszkóp
3
30 000
2011
25 000
2012
2013
2014
Forrás: Belügyminisztérium, MFB
20 000 15 000 10 000 5 000 Vas megye
Győr-Moson-Sopron
Zala megye
Komárom-Esztergom
Tolna megye
Veszprém megye
Pest megye
Fejér megye
Nógrád megye
Heves megye
Csongrád megye
Somogy megye
Baranya megye
Bács-Kiskun megye
Békés megye
Jász-Nagykun-Szolnok
Hajdú-Bihar megye
Borsod-Abaúj-Zemplén
Szabolcs-Szatmár-Bereg
0
6. ábra: A külföldi érdekeltségű vállalkozások tőkeerejének 2007 és 2012 közötti alakulása és a foglalkoztatási ráta változása A foglalkoztatási ráta százalékpontos változása (2007-2014, 15-74 éves korosztály)
A foglalkoztatás nagyobb arányú növekedéséhez járult hozzá a kelet-magyarországi régióban a közfoglalkoztatottak számának dinamikus emelkedése is 2011 és 2014 között. Valamennyi megyében jelentősen bővült a közfoglalkoztatás az elmúlt négy évben, de legnagyobb mértékben (9 ezer fő feletti volumenben) Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megyében növekedett. Ennek oka a képzetlen munkaerő relatíve nagyobb aránya és a magasabb szintű munkanélküliségi ráta lehet. Közép-Magyarországon, valamint a közép- és nyugat-dunántúli megyékben ezzel szemben sokkal kisebb mind a közfoglalkoztatás jelentősége, mind a növekedés mértéke. Ebben a munkanélküliségi ráta alacsonyabb értéke is szerepet játszik, melynek köszönhetően utóbbi térségekben szűkebb a foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők köre, így kevesebb embert lehet visszaterelni a munkaerőpiacra (5. ábra).
5. ábra: A közfoglalkoztatottak számának megyei szintű alakulása 2011 és 2014 között
8
SzabolcsSzatmár-Bereg
7 6 5 4 3
Jász-NagykunSzolnok
Tolna Somogy
Borsod-AbaújZemplén
Csongrád Hajdú-Bihar Nógrád
2 1
Bács-Kiskun
Heves
Békés
Vas
Veszprém
Baranya
Győr-MosonSopron
Fejér Budapest KomáromPest Esztergom
Forrás: KSH, MFB
0 Zala
-1 -50% 0% 50% 100% 150% 200% A külföldi érdekeltségű vállalkozások külföldi tőkéjének változása (2007-2012)
7. ábra: A GDP-arányos beruházások 2008 és 2012 közti átlagos értékének és a foglalkoztatás változásának összefüggése A foglalkoztatási ráta százalékpontos változása (2007-2014, 15-74 éves korosztály)
A 2007 és 2014 közti időszakot vizsgálva elmondható, hogy az alacsonyabb bázisról induló megyékben dinamikusabban növekedett a foglalkoztatás, mint az eredetileg is relatíve magas foglalkoztatottsági szintű térségekben, így mérséklődtek a regionális különbségek. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 7,4, Tolna megyében 6,6, Jász-Nagykun-Szolnok megyében pedig 6,1 százalékponttal emelkedett a foglalkoztatottak aránya. A legkisebb mértékű növekedés a Dunántúl északi részén és az ország középső területein figyelhető meg, Zala megyében pedig 2014-ig nem sikerült elérni a válság előtti szintet, a foglalkoztatási ráta 0,7 százalékpontot esett az időszakban (4. ábra).
8
SzabolcsSzatmár-Bereg
7 Somogy
6 5
Hajdú-Bihar Heves
4
Nógrád
Békés
3
Veszprém
2 1
Budapest
0 -1 10%
Jász-NagykunSzolnok
Baranya Borsod-AbaújZemplén
Tolna
Csongrád
Bács-Kiskun Fejér
Vas
Győr-MosonSopron
Pest KomáromEsztergom
Zala
Forrás: KSH, MFB
12% 14% 16% 18% 20% 22% A beruházások átlagos értéke a GDP arányában (2008-2012 időszak átlaga)
24%
2015. április
Periszkóp
Külkereskedelem, ipar és építőipar Lendületesen indult az export 2015-ben, élénkült az ipari termelés januárban A magyar árukivitel és -behozatal volumene 7,4, ill. 5,8%-kal bővült januárban az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az exportot a gépek és szállítóeszközök kivitelének 10,6%-os éves szintű bővülése húzta. Az idei esztendő első hónapjában a külkereskedelmi többlet 224,6 milliárd forintot (708,9 millió eurót) ért el, ami rekord magasnak számít a januári statisztikákat összevetve (1-2. ábra). A fizetési mérleg adatok alapján Magyarország nettó finanszírozási képessége a tavalyi negyedik negyedévben a GDP 10,3%át érte el, amit a külkereskedelmi szufficit mellett a sohasem látott szintre, 2,4 milliárd euró fölé ugró európai uniós forrásbeáramlás is támogatott (3. ábra). Januárban felgyorsult a magyar ipar dinamikája, havi bázison 4,3%-kal, éves összevetésben 7,7%-kal emelkedett a kibocsátás szintje. A hazai ipari termékek legjelentősebb felvevőpiacának számító Németországban javuló üzleti hangulat újabb impulzust adhat a szekunder szektor termelésének. Az építőipar januárban 8,0%-kal bővült éves bázison, decemberhez képest 6,5%-kal nőtt a kibocsátás. Utóbbi adatot az alacsony bázis magyarázza, míg a következő hónapok kilátásait az árnyékolja be, hogy az új, ill. a teljes szerződésállomány 28,7, ill. 20,6%-kal maradt el az egy évvel korábbitól (4-6. ábra). 2. ábra: A külkereskedelmi mérleg alakulása Magyarországon (január)
0%
-50
-10%
-100
-20%
50 0
-30%
2007.01 2007.04 2007.07 2007.10 2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01 2014.04 2014.07 2014.10 2015.01
-100
Export volumen (év/év, jobb t.)
* szezonálisan kiigazított adatok
3. ábra: ** A folyó fizetési mérleg, a tőkemérleg és a magyar gazdaság a GDP százalékában finanszírozási képességének alakulása*
110
20% 10% 0% -10% -20% -30% -40%
75
-50% 2007.01 2007.04 2007.07 2007.10 2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01 2014.04 2014.07 2014.10 2015.01 2015.04
80
5%
0%
0%
-10%
-5% -10% -15%
140% 120% 100% 80% 60% 40% 20% 0% -20% -40% -60% -80%
* 3 hónapos gördülő átlag
Forrás: KSH, MFB
35% 30% 25% 20% 15% 10% 5% 0% -5% -10% -15% -20%
Tárgyhó végi szerződésállomány* (bal t.) Új szerződések* (bal t.) Építőipari termelés* (jobb t.)
IFO-index: üzleti várakozások (bal t.) Feldolgozóipari termelés (év/év, jobb t.)
Periszkóp
10%
6. ábra: Az építőipari megrendelések és termelés alakulása (év/év) 30%
IFO-index: 3 hónappal eltolva
10% Év/év (bal t.)
-30%
100
85
20%
* szezonálisan kiigazított adatok ** a GDP százalékában
95
15% Hónap/hónap (jobb t.)
Forrás: KSH, MFB
*szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok
105
90
30%
Forrás: MNB, MFB
Forrás: KSH, CESifo, MFB
Forrás: KSH, MFB
-20%
5. ábra: A német üzleti várakozások (IFO-index) és a magyar feldolgozóipari termelés alakulása 115
-53,6
-56,8
2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01 2014.04 2014.07 2014.10 2015.01
2014.I
2014.III
2013.I
2013.III
2012.I
2012.III
2011.I
2011.III
2010.I
2010.III
2009.I
2009.III
2008.I
2008.III
2007.I
2007.III
2006.III
2006.I
millió €
Tőkemérleg (bal t.) Folyó fizetési mérleg (bal t.) Nettó finanszírozási képesség** (jobb t.)
-25,5
-38,5 -36,0
-58,3
4. ábra: Az ipari termelés alakulása* Magyarországon
12% 10% 8% 6% 4% 2% 0% -2% -4% -6% -8% -10%
3 000 2 500 2 000 1 500 1 000 500 0 -500 -1 000 -1 500 -2 000 -2 500
-21,7
-50
2003
Külkereskedelmi mérleg (bal t.) Import volumen (év/év, jobb t.)
86,5
75,4
2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01 2014.04 2014.07 2014.10
Forrás: KSH, MFB
-150
100
2015
10%
0
114,2 117,9
2014
20%
50
154,3
150
2013
100
200
2012
30%
2011
40%
150
224,6
2010
200
250
2009
50%
2008
60%
250
2007
300
milliárd Ft
milliárd Ft
1. ábra: A külkereskedelmi termékforgalom Magyarországon
2006
•
2005
•
2004
•
4
2015. április
Periszkóp
Háztartások fogyasztása és pénzügyi helyzete A dinamikusan bővülő fogyasztás mellett tovább csökkent a háztartások hitelállománya Januárban a végleges adatok alapján a kiskereskedelmi forgalom éves szinten 8,7%-kal bővült, a decemberit pedig 1,5%-kal haladta meg. A vásárlóerő erősödését a csökkenő hitelkamatok, a foglalkoztatás bővülése mellett a reálbérek emelkedése is támogatta (1-2. ábra). A kilátásokat ugyanakkor beárnyékolja, hogy a fogyasztói bizalom a 2014. áprilisi tetőpont elérése óta fokozatosan mérséklődik, sőt márciusban másfél éves szintre süllyedt a GKI fogyasztói bizalmi indexe, amiben a hazai brókerügyek (Buda-Cash, Hungária, Quaestor) eszkalálódása és az üzletek vasárnapi nyitva tartásának márciusban életbe lépő korlátozása is szerepet játszhatott (3. ábra). Továbbra is visszafogja a fogyasztás dinamikáját a devizahitelek törlesztése és a lakossági kölcsönök állományának tartós zsugorodása. Februárban egy év alatt a gépjárművásárlási hitelek állománya 22,0%-kal zuhant, a személyi kölcsönöké, az áruvásárlási és egyéb hiteleké, valamint szabad felhasználású jelzáloghiteleké pedig 1,5 – 5,7% közötti ütemben csökkent, ugyanakkor a lakáskölcsönök esetében 1,2%-os növekedés ment végbe. Az év végi költekezést követően februárban az alacsony betéti kamatok ellenére elsősorban a bankbetétek felé fordult a lakosság a megtakarításaival (4-6. ábra). 2. ábra: Kiskereskedelmi forgalom és nettó reálbérek változása (év/év)
1. ábra: Kiskereskedelmi forgalom Magyarországon 12%
6%
10%
Év/év (jobb t.)
4%
8%
2% 0%
10%
Forrás: KSH, MFB
8%
8%
6%
6%
4%
4%
4%
2%
2%
0%
0%
0%
-2%
-2%
-4%
-4%
-2%
-4%
-4%
-8%
-6%
-12% 2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01 2014.04 2014.07 2014.10 2015.01
-6%
Kiskereskedelmi forgalom
10
60
0
Nettó reálbérek*
-10
-10
-20
-20
-30
-30
60
Forrás: MNB, MFB
40 milliárd Ft
0
-8%
4. ábra: A háztartásoknak nyújtott hitelállomány tranzakciókból eredő havi szintű változása
3. ábra: Bizalmi indexek és konjunktúra kilátások Magyarországon 10
-6%
*közfoglalkoztatottak nélkül
-8%
Forrás: KSH, MFB
2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01 2014.04 2014.07 2014.10 2015.01
Hónap/hónap (bal t.)
40
20
20
0
0
-20
-20
Forinthitel tranzakciók (bal t.) Tranzakciók összesen (jobb t.)
Üzleti bizalom
5. ábra: Lakossági hitelállományok alakulása (2008. január = 100%) 200%
200%
400
175%
175%
300
150%
150%
125%
125%
100%
100%
Személyi hitel Áruvásárlási és egyéb hitel Szabad felhasználású jelzáloghitel
Periszkóp
2015.01 60
-100
45
Készpénz (forint) Belföldi bankbetétek Belföldi befektetési jegyek Összes pénzeszköz** (jobb t.)
Gépjárművásárlási hitel Lakáscélú hitelek
5
30 15 0
2015.01
2014.10
2014.07
2014.04
2013.07
2013.04
2013.01
2012.10
25%
2014.01
*állampapírok, egyéb kötvények; ** 12 hónapos gördülő átlag
2013.10
milliárd Ft
75
0
-400
2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01 2014.04 2014.07 2014.10 2015.01
25%
90
100
-300
50%
Forrás: MNB, MFB
105
200
2012.01
50%
120
Forrás: MNB, MFB
-200
75%
75%
Devizahitel tranzakciók (bal t.)
6. ábra: A háztartások pénzügyi eszközeinek alakulása (tranzakciók szerint)
2012.07
Konjunktúra kilátások
2012.04
Fogyasztói bizalom
2014.10
2006.01 2006.04 2006.07 2006.10 2007.01 2007.04 2007.07 2007.10 2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01 2014.04 2014.07 2014.10 2015.01
2012.04
-80
2014.07
-80
-80
2014.04
-80
Forrás: GKI, MFB
2014.01
-60
-70
-70
2013.10
-40
-60 2013.07
-40
-60
2013.04
-50
-60
2013.01
-50
2012.10
-40
2012.07
-40
milliárd Ft
•
milliárd Ft
•
Készpénz (valuta) Nem részvény értékpapírok* Belföldi tőzsdei részvények
2015. április
Periszkóp
Munkaerőpiac Az előző negyedévek beruházásai 2015 elején is kihatnak a hazai munkaerőpiaci folyamatokra •
A munkanélküliségi ráta 2014. december és 2015. február között 7,7%-ot ért el, ami 0,7 százalékponttal alacsonyabb, mint egy évvel korábban. Ugyanebben az időszakban az aktivitási, ill. foglalkoztatási ráta 59,2, ill. 54,6% volt, ami hasonló összevetésben 1,5, ill. 1,7%-os emelkedést jelent. A munkanélküliek száma 12 hónap alatt 23,9 ezer fővel csökkent, míg a foglalkoztatottak létszáma 110,5 ezer fővel emelkedett. A munkanélküliségi ráta december óta tapasztalt emelkedéséhez hozzájárult egyrészt, hogy januárban és februárban két egymást követő hónapban maradt 30 ezer alatt (23,4, ill. 29,0 ezer) a bejelentett új álláshelyek száma, amire legutoljára két évvel korábban került sor (1-2. ábra), másrészt a közfoglalkoztatottak száma januárban harmadik egymást követő hónapban zsugorodott éves szinten (3. ábra). Az alkalmazottak létszáma 2015 első hónapjában 2014. januárhoz képest 2,0%-kal bővült, a legtöbb ágazatban az előző két év beruházási dinamikája jelentősen befolyásolta a létszámbővülés ütemét (erős volt a kiegészítő, s gyenge a helyettesítő hatás), s a tervek alapján a feldolgozóiparban folytatódhat a foglalkoztatás növekedése a következő hónapokban (4-5. ábra). Januárban a bruttó bérek 3,6%-kal bővültek (év/év), a jelentősebb beruházási aktivitású ágazatokban többnyire gyorsabb volt a keresetek emelkedése (6. ábra).
•
1. ábra: Az aktivitási, a foglalkoztatási és a munkanélküliségi ráta alakulása (15-74 éves népesség)
2. ábra: Az összes bejelentett új álláslehetőség és a nem támogatott új munkahelyek számának alakulása 60% 59% 58% 57% 56% 55% 54% 53% 52% 51% 50% 49% 48% 47%
175
Munkanélküliségi ráta (bal t.) Aktivitási ráta (jobb t.)
25%
75
0%
50
-25%
25
-50%
0
-75% 2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01 2014.04 2014.07 2014.10 2015.01
ezer darab
50%
100
Bejelentett új álláslehetőségek száma (bal t.)
Foglalkoztatási ráta (jobb t.)
Nem támogatott új munkahelyek száma (év/év, jobb t.)
Forrás: KSH, MFB
4. ábra: Beruházások és a foglalkoztatás alakulása az egyes ágazatokban
ezer fő
700%
10%
600%
8%
180
500%
150
400%
120
300%
90
200%
60
100%
30
0%
0 2015.01
2014.10
2014.07
2014.04
2014.01
2013.10
2013.07
2013.04
2013.01
2012.10
2012.07
2012.04
2012.01
2011.10
2011.07
2011.04
2011.01
2010.10
2010.07
2010.04
2010.01
-100%
Foglalkoztatás dinamikája (2015. január, év/év)
Forrás: KSH, MFB
210
2%
0
9% 8%
0 -20
-20
-40
-30
-60 Foglalkoztatási tervek:
-80 2015.06
2014.12
2014.06
2013.12
-100 2013.06
2012.12
2012.06
2011.12
2011.06
2010.06
2009.12
2009.06
2008.12
2008.06
2007.12
2007.06
2006.12
2006.06
2010.12
5 hónappal eltolva
-50
Bányászat
Szállítás, raktározás
szürke terület: kiegészítő hatás Humán eg.ügy, szoc. ellátás
fehér terület: helyettesítő hatás Víz- és szennyvíz gazd.
-10% 0% 10% 20% 30% 40% Beruházások dinamikája (2013-2014 évek átlaga)
50%
Forrás: KSH, MFB
7% 6% 5% 4% 3% 2% 1% 0% -20%
Foglalkoztatási tervek (bal t.) Foglalkoztatottak számának változása (jobb t.)
Periszkóp
Közigazgatás, Nemzetgazd. védelem összesen Agrárium
Villamosenergia
-6%
Építőipar
Ipar
Ingatlanügyletek
-4%
20
-10
-40
Oktatás Pénzügy
0%
40
Bruttó bérek dinamikája (2015. január, év/év)
Forrás: Európai Bizottság, KSH, MFB
Infokomm.
6. ábra: Beruházások és az alkalmazásban állók bruttó keresetének* alakulása az egyes ágazatokban
ezer fő
10
Kereskedelem
4%
5. ábra: Foglalkoztatási tervek és az alkalmazásban állók létszámának változása (év/év) a feldolgozóiparban
Adminisztráció
Szálláshely szolgáltatás
6%
-2%
Tudományos, műszaki tev.
Forrás: KSH, MFB
-8% -20%
Közfoglalkoztatottak száma (bal t.) Közfoglalkoztatottak számának változása (év/év, jobb t.)
20
75%
125
3. ábra: A közfoglalkoztatás alakulása Magyarországon 240
100%
Forrás: NFSZ, MFB
150
2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01 2014.04 2014.07 2014.10 2015.01
13% 12% 11% 10% 9% 8% 7% 6% 5% 4% 3% 2% 1% 0%
6
* rendszeres havi bruttó bér: prémium, jutalom, egyhavi juttatás nélküli bruttó bér
-10% 0% 10% 20% 30% 40% Beruházások dinamikája (2013-2014 évek átlaga)
50%
2015. április
Periszkóp
Infláció Csökkenő nyersanyagárak világszerte, enyhülő deflációs nyomás Magyarországon A Brent-típusú olajár márciusban az 50-60 dollár/hordó sávban mozgott, a februári korrekció átmenetinek bizonyult. Havi szinten 12,8%-ot csökkent az energiahordozó ára, s az élelmiszerek, nyersanyagok ára is lefelé tartott a világpiacon márciusban (1. ábra). Magyarországon februárban az ipari termelői árak 3,2%-kal süllyedtek (év/év), ezen belül az export értékesítési árak 2,3%kal, a belföldi értékesítési árak 4,7%-kal mérséklődtek (2. ábra). Februárban éves szinten 1,0%-kal csökkentek a fogyasztói árak, azonban havi szinten fél éves csökkenő trendet megtörve 0,5%-os volt az emelkedés mértéke. A deflációs nyomás fokozatos enyhülését jelzi ezenkívül, hogy egyrészt a 12 havi maginflációs ráta 0,8-ról 1,0%-ra nőtt az év első két hónapjában, másrészt a középtávú inflációs folyamatokat megragadni képes ritkán változó árú termékek 12 havi árindexe a januári 1,9%-ról februárra 2,1%-ra emelkedett (3-4. ábra). Az éves szinten csökkenő fogyasztó árak mögött változatlanul az üzemanyagok, az élelmiszerek és a szabályozott árú cikkek süllyedő ára állt. A havi szintű emelkedést az élelmiszerek, a szeszes italok és dohánytermékek, a szolgáltatások és a tartós fogyasztási cikkek gyorsuló ütemű drágulása okozta (5-6. ábra). 2. ábra: Termelőár-index, exportárindex és importárindex (év/év) Magyarországon
1. ábra: A CRB nyersanyagpiaci- és élelmszer-árindexének, valamint a kőolaj világpiaci árának alakulása 525
120
4%
500
110
2%
475
100
450
90
425
80
400
70
375
60
$/hordó
-6%
6%
8%
2,0%
5%
6%
1,5%
4%
1,0%
2%
0,5%
0%
2015.02
2015.01
2014.12
2014.10
2014.09
0,0%
2%
2%
-0,5%
1%
1% Forrás: MNB, MFB
0% 2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01 2014.04 2014.07 2014.10 2015.01
0%
*az adószűrt maginflációból a feldolgozott élelmiszerárak alakulása is ki van szűrve
Szeszes italok, dohányáruk
2,1%
Élelmiszerek
1,8%
Szolgáltatások
0,6%
Tartós fogyasztási cikkek
0,2%
Háztartási energia, fűtés
-0,1%
Egyéb cikkek, üzemanyagok
-2,0%
Ruházkodási cikkek
-4,0%
Összesen
7
3,0%
2,0%
0,0%
-1,0%
-2,0%
Forrás: KSH, MFB
0,3%
-3,0%
Ipari termékek Szabadáras háztartási energia Üzemanyag Fogyasztói-árindex
1,0%
7% 6% 5% 4% 3% 2% 1% 0% -1% -2% -3%
2015.01
2014.10
2014.07
2014.04
2014.01
2013.10
2014.08
3%
2015.01
2014.07
2014.01
2013.07
2013.01
2012.07
2012.01
2011.07
2010.07
2010.01
2011.01 2013.07
2013.04
2013.01
2012.10
2012.07
2012.04
2012.01
2014.07
3%
6. ábra: Fogyasztói árak alakulása a főbb termékcsoportok szerint (2015. február, hó/hó)
Forrás: MNB, MFB
Periszkóp
4% Ritkán változó árú termékek inflációja
5. ábra: A 12 havi fogyasztói árindex alakulása a főbb termékcsoportok szerint
Élelmiszerek Piaci szolgáltatások Alkohol, dohány Szabályozott árak
5%
4%
Maginfláció (év/év, bal t.)
7% 6% 5% 4% 3% 2% 1% 0% -1% -2% -3%
6%
Keresletérzékeny* infláció Indirekt adóktól szűrt maginfláció
-1,0% 2009.07
2009.01
2008.07
2008.01
2007.07
2007.01
Forrás: KSH, MFB
Év/év (bal t.)
Exportárindex
4. ábra: Inflációs alapmutatók alakulása (év/év) 2,5%
Hónap/hónap (jobb t.)
2014.06
2014.01
CRB élelmiszer-árindex (bal t.)
10%
-4%
Forrás: KSH, MFB
-14%
2014.11
2013.01 2013.02 2013.03 2013.04 2013.05 2013.06 2013.07 2013.08 2013.09 2013.10 2013.11 2013.12 2014.01 2014.02 2014.03 2014.04 2014.05 2014.06 2014.07 2014.08 2014.09 2014.10 2014.11 2014.12 2015.01 2015.02 2015.03
-12%
3. ábra: A maginfláció, valamint a fogyasztói árak éves és havi szintű változása Magyarországon
-2%
Importárindex
-10%
40
CRB nyersanyagpiaci-árindex (bal t.) Brent-típusú kőolaj (jobb t.)
Ipari termelőiárindex
-4%
-8%
50
Forrás: Reuters, MFB
325
0% -2%
2014.02
350
Mezőgazdasági termékek termelőiárindexe
-4,0%
•
2014.05
•
2014.04
•
2014.03
•
2015. április
Periszkóp
Vállalati forráskereslet A csökkenő hitelkamatok kedvezően hatnak a hitelezési folyamatokra •
2015. februárban a nem pénzügyi vállalatok hiteleinek állománya forintban számolva mind havi, mind éves szinten 1,0%-kal csökkent. Euróban kalkulált adatok alapján ugyanakkor az év első két hónapjában is bővülés következett be (január: +0,2%, február: +1,4% év/év), amire utoljára öt évvel korábban került sor, s ezáltal sikerült régiós sereghajtó pozícióból előbbre törni. A tranzakciók alapján a forinthitel kihelyezések tizenharmadik egymást követő hónapban haladták meg törlesztések ös�szegét februárban (+38,7 milliárd Ft), míg devizában ismét nettó törlesztő volt a vállalati szektor (-6,0 milliárd Ft) (1-3. ábra). Az 5 évnél hosszabb futamidejű vállalati forint kölcsönök átlagkamata a jegybanki alapkamathoz közeledve újabb történelmi mélypontra, a 2015. januári 4,22%-ról 4,10%-ra mérséklődött februárra, ami a hasonló futamidejű euróhitelek felett rekord alacsony, 159 bázispontos marzsot jelent, míg az NHP 2,5%-os kamatplafonjához képest 160 bázispontos felárnak felel meg (4. ábra). A hitelkamatok süllyedése illeszkedik a régiós trendbe, továbbá egyre közelebb kerülnek Magyarországon a kamatkondíciók a fejlesztési hitel felvételét tervező vállalatok igényeihez (5-6. ábra).
•
•
1. ábra: A monetáris pénzügyi intézmények által nyújtott hitelek állománya szektor szerint 8 000
7 000
7 000
6 000
6 000
5 000
5 000
4 000
4 000
3 000
3 000
2 000 1 000 0
15%
5% 0%
2 000
-5%
-5%
1 000
-10%
2014.01
2013.01
2012.01
2011.01
2010.01
2009.01
2008.01
2007.01
2006.01
2015.01
Csehország
BUBOR
EURIBOR
milliárd Ft
8% Forinthitel - min. 5 éves
6% 4%
Forinthitel - 1-5 éves
2% 0% 2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01 2014.04 2014.07 2014.10 2015.01
16% 14% 10%
0 - 1%
6%
6%
3,01 - 3,5%
4%
4%
3,51 - 4%
2%
4,01 - 4,5%
16,9% 25,8% 19,1% 3,4% 13,5% 0,0% 9,0%
4,51 - 5%
2015.01
2014.10
2014.07
2014.04
2014.01
2013.10
2013.07
2013.04
2013.01
2012.10
2012.07
2012.04
2012.01
2011.10
2011.07
2011.04
2011.01
2010.10
2010.07
2010.04
Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérés, 2014. ősz
3,4%
1,51 - 2% 2,51 - 3%
0%
2,2%
2,01 - 2,51%
8%
2010.01
Magyarországi euróhitel -1-5 éves
** különböző futamidejű vállalati hitelek átlagos évesített kamatlába hó végi állománnyal súlyozva
1,01 - 1,5%
8%
Forrás: ECB, MNB, MFB
Magyarországi euróhitel - min. 5 éves
6. ábra: A 2014. ősz és 2015. ősz között beruházási hitel felvételét tervező magyarországi vállalatok összetétele a maximális ügyleti kamatlábra vonatkozó válaszok alapján
12%
Periszkóp
Magyarország
10%
10%
Csehország Bulgária
Szlovákia
Forrás: ECB, MNB, MFB
* 3 hónapos bankközi kamatok
* hó végi állománnyal súlyozva
Magyarország Szlovákia
Románia
12%
12%
0%
Lengyelország
14%
2014.12
2014.09
2014.06
2014.03
2013.12
2013.09
2013.06
2013.03
2012.12
2012.09
2012.06
2012.03
2011.12
2011.09
2011.06
2011.03
2010.12
2010.09
2010.06
2010.03
Forrás: MNB, MFB
2009.12
milliárd Ft
400 350 300 250 200 150 100 50 0 -50 -100 -150 -200 -250
5. ábra: Minimum 5 éves, nemzeti valutában nyújtott vállalati hitelek átlagos évesített kamatlába*
2%
-15%
4. ábra: Pénzpiaci kamatok*, valamint magyarországi vállalati** euró- és forinthitel kamatok
Forinthitel Devizahitel Összes hitel
14%
-10% Forrás: ECB, MFB
-15%
Egyéb pénzügyi vállalatok Helyi önkormányzatok
16%
10%
0%
3. ábra: A vállalati hitelállomány tranzakciókból eredő havi szintű változása 400 350 300 250 200 150 100 50 0 -50 -100 -150 -200 -250
15%
10% 5%
0
Nem pénzügyi vállalatok Háztartások
20%
* euróra konvertált állományok
2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01 2014.04 2014.07 2014.10 2015.01
milliárd Ft
20%
9 000
Forrás: MNB, MFB
8 000
milliárd Ft
9 000
2. ábra: A vállalati hitelállomány* éves szintű változása
5,01 - 5,5%
0,0%
5,51 - 6%
2,2%
6% felett
Lengyelország Románia
4,5% 0%
8
5%
10%
15%
20%
25%
30%
2015. április
Periszkóp
Árfolyamok Az euró gyengülése nyomán 300 HUF/EUR alá süllyedt és 14 hónapos szintre erősödött a forint árfolyam Márciusban felgyorsult az euró leértékelődése az Európai Központi Bank eszközvásárlásainak elindulásával, az amerikai dollárral szemben 4,2, a svájci frankkal szemben 1,9%-ot veszített értékéből a közös európai deviza (1. ábra). A korábbi hónapokhoz képest viszonylag élénk volt a globális kockázatvállalási kedv márciusban, ami kedvezett a feltörekvő devizáknak (2. ábra). Az euróval szemben a román lej 0,7, a forint 1,2, a lengyel zloty 1,6%-os ütemben értékelődött fel, míg a régiós menedékdeviza szerepet betöltő cseh korona 0,3%-ot gyengült. A hazai fizetőeszköz – amely 14 hónapos szintre erősödött a közös európai devizával szemben a hónapban – az euró általános értékvesztése nyomán 3,2, ill. 0,4%-ot gyengült a dollár, ill. a frank ellenében (hónap végi árfolyamok: 299,4 HUF/EUR, 278,3 HUF/USD, 286,2 HUF/CHF) (3-4. ábra). A csökkenő fogyasztói árak nyomán a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa márciusban újraindította a kamatcsökkentési ciklust és 2,10%-ról 1,95%-ra csökkentette az irányadó kamat szintjét, emellett 3%-ról 2-4% közötti sávra szélesítette ki az inflációs célt. Utóbbi megnövelte a jegybank mozgásterét, s felerősítette a további kamatcsökkentési várakozásokat a piacon (5-6. ábra).
•
•
1. ábra: Az euró árfolyama az amerikai dollárral, ill. a svájci frankkal szemben
2. ábra: A forint/euró árfolyam és a VIX-index alakulása
1,5
1,5
35
325 Forrás: CBOE, ECB, MFB
árfolyamküszöb feladása
30
1,4
1,4
320
1,3
1,3
315
1,2
310
20
1,1
305
15
1,0
300
0,9
295
10
102% 101% 100% 99% Forrás: ECB, MFB
2015.03
2015.02
2015.01
240 230
2014.12
2014.11
2014.10
2014.09
2014.08
2014.07
2014.06
2014.05
2014.04
2014.03
2014.02
2014.01
220 210
2015.03
Forrás: ECB, MFB
6. ábra: Adott napi spot, valamint 1 és 2 éves forward HUF/EUR árfolyam
10.2015
HUF/EUR árfolyam
335 330 325 320 315 310 305 300
HUF/EUR spot árfolyam HUF/EUR forward árfolyam (1 éves) HUF/EUR forward árfolyam (2 éves)
9
2015.03
2015.02
2014.11
2014.10
2014.09
2014.08
2014.07
2014.06
2014.05
2014.04
2014.03
* BUBOR-fixingek és az 1, 3, 6, ill. 9 hónap múlva induló 3 hónapos határidős kamatlábmegállapodások (FRA-k) alapján
2014.02
295 2014.01
07.2015
04.2015
01.2015
10.2014
07.2014
04.2014
01.2014
10.2013
07.2013
04.2013
01.2013
10.2012
07.2012
04.2012
01.2012
2014.12
250
295
Lengyel zloty
Forrás: ECB, MNB, MFB
Periszkóp
2014.11
260
300
280
7,50% 7,00% 6,50% 6,00% 5,50% 5,00% 4,50% 4,00% 3,50% 3,00% 2,50% 2,00% 1,50%
HUF/EUR (bal t.) MNB alapkamat (jobb t.) Kamatvárakozások 2015.03.31-én (jobb t.) Kamatvárakozások 2015.02.27-én (jobb t.) Kamatvárakozások 2015.01.30-án (jobb t.)
2014.10
270
305
5. ábra: A forint/euró árfolyam, az MNB alapkamat, ill. a piaci árazás alapján várt* jegybanki kamat 325 320 315 310 305 300 295 290 285 280 275 270 265
2014.09
280
310
285
2015.03.27
2015.03.20
2015.03.13
2015.03.06
2015.02.27
Román lej
290
315
290
98%
Forint
320
2015.02
98%
300
HUF/CHF (jobb t.)
2015.01
99%
310
HUF/USD (jobb t.)
325
2015.01
100%
320
HUF/EUR (bal t.)
2014.12
101%
Cseh korona
335 330
euróval szembeni árfolyamerősödés
* 2015.02.27. = 100%
2014.08
4. ábra: A forint euróval, amerikai dollárral és svájci frankkal szembeni árfolyama
3. ábra: Közép-kelet-európai devizák euróárfolyama* 102%
VIX-index (jobb t.) 5
2014.07
2015.01
2014.10
2014.07
2014.04
2014.01
2013.10
2013.07
2013.04
2013.01
2012.10
2012.07
2012.04
2012.01
2011.10
2011.07
2011.04
2011.01
2010.10
2010.07
2010.04
2010.01
0,9
25
HUF/EUR (bal t.) 2014.06
CHF/EUR
2014.05
1,0
2014.04
USD/EUR
euró gyengülés
2014.03
1,1
2014.02
árfolyamküszöb bevezetése (1,20 CHF/EUR)
2014.01
1,2
globális kockázatvállalási kedv erősödése
pont
•
Forrás: Reuters, MFB
2015. április
Periszkóp
Az államháztartás helyzete és finanszírozása Az idei büdzsé első két havi viszonylag kedvező egyenlege a megfogott kiadásokból eredt •
2015. első két hónapjában a központi költségvetés hiánya 379,8 milliárd forintot, az éves cél 45,9%-át érte le, míg egy évvel korábban 582,1 milliárd forint volt a deficit, amely a tavalyi évi hiány 69,5%-át jelentette. A 2014. januári-februárinál kedvezőbb idei szaldó elsődleges oka a kiadások relatíve visszafogott alakulása volt: a tavalyi első kéthavi kifizetéseknél 185,3 milliárd forinttal kisebb, 1878,6 milliárd volt a kiadások összege, miközben a bevételek 17,0 milliárd forinttal emelkedtek. A büdzsé első két havi számai és a magyar gazdaság idén várható további bővülése alapján nem fenyegeti veszély a Kormány 2,4%-os GDP-arányos államháztartási hiány tervét 2015-ben (1-2. ábra, 1. táblázat). 2015 harmadik hónapjában a 3 hónapos diszkontkincstárjegy referenciahozam 1,58-ról 1,50%-ra süllyedt (-8 bázispont), az 5, ill. 10 éves másodpiaci kötvényhozam pedig 13, ill. 37 bázisponttal 2,60, ill. 3,28%-ra emelkedett, így meredekebbé vált a hozamgörbe. A térségben a 10 éves kötvények közül a relatíve biztonságosabbnak tartott papírok iránt volt nagyobb érdeklődés márciusban: a 10 éves cseh állampapírok másodpiaci hozama 0,64%-ról 0,46%-ra olvadt, míg a lengyel és a román hozam 16, ill. 40 bázisponttal 2,33, ill. 3,27%-ra emelkedett (3-4. ábra).
•
1. ábra: A költségvetés bevételi és kiadási oldalának alakulása január és február között (milliárd forint) 1 500 1 000
558,2
500 0
Forrás: KSH, NGM, MFB A gazdálkodó szervezetek befizetései Fogyasztáshoz kapcsolódó adók A lakosság befizetései
Egyenleg értéke
-261,0 -262,0 -336,0 -530,3 -319,3 -451,1 -582,1 -379,8 136,2
404,9 181,4
133,6
135,4
108,0 119,2
158,3
149,4
115,1
543,8
603,0
594,2
623,8
654,2
391,0
373,8
301,8
289,1
301,3
306,4
324,7
230,4
281,1
350,8
378,5
367,8
353,4
259,8
483,7
522,3
-1 000
-608,3 -652,5
-1 500
-117,0 -108,0
-670,0 -864,9 -748,9 -889,3 -106,5
-2 000
-108,0
-138,3
Nemzeti család- és szociálpolitikai alap A költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok Az államháztartás alrendszereinek támogatása Kamatkiadások
-1 094,0 -1 077,6
-133,9 -115,7
milliárd Ft
-114,9
Egyéb kiadások
-2 500
Egyenleg
2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015
2. ábra: A központi költségvetés hiányának kumulált havi lefutása az éves cél arányában 175%
175%
2008 2009
150%
150%
2010 2011
125%
125%
2012 2013
100%
100%
2014 2015
75%
2014
75%
2015
előirányzat
I-II. hó
évi előirányzat %-a
12,6%
10 890,7
1 498,8
13,8%
149,4
11,4%
1 306,0
158,3
12,1%
394,8
55,1
14,0%
341,4
54,5
16,0%
Kisvállalkozásokat terhelő adók
151,7
12,4
8,2%
156,5
13,8
8,8%
Banki és ágazati különadó
205,9
0,1
0,0%
204,8
1,7
0,9%
Fogyasztáshoz kapcsolt adók
4 335,9
623,8
14,4%
4 396,7
654,2
14,9%
Általános forgalmi adó
3 035,6
428,5
14,1%
3 172,4
454,6
14,3%
Jövedéki adó
918,9
124,9
13,6%
913,5
135,2
14,8%
Pénzügyi tranzakciós illeték
277,9
52,1
18,7%
206,2
45,9
22,3%
1 753,8
306,4
17,5%
1 806,6
324,7
18,0%
1 589,1
287,5
18,1%
1 639,7
303,4
18,5%
teljesítés (előzetes)
I-II. hó
11 800,9
1 481,8
1 305,1
Társasági adó
Költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok Egyéb bevételek
-148,2 -155,1 -174,6 -185,5 -202,4 -212,0 -223,5 -295,3 -360,4 -336,9 -288,4 -203,7 -274,4 -274,2 -361,9 -242,5 -449,0 -404,0 -328,2 -296,4 -370,1 -497,5 -360,4
-137,4
-500
1. táblázat: Az államháztartás központi alrendszerének előzetes mérlege: a bevételek alakulása
KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS Gazdálkodó szervezetek befizetései
Lakosság befizetései Személyi jövedelemadó
éves teljesítés %-a
50%
50%
25%
25%
Nyugdíjbiztosítási Alap bevételei
3 124,5
520,2
16,7%
3 024,6
507,9
16,8%
0%
Egészségbiztosítási Alap bevételei
1 907,1
330,6
17,3%
1 910,8
328,9
17,2%
Forrás: NGM, KSH, MFB
Forrás: NGM, KSH, MFB
3. ábra: Magyar állampapírok referenciahozama és jegybanki alapkamat
3 hónapos 5 éves
Periszkóp
6 hónapos 10 éves
7%
globális kockázatvállalási kedv erősödése
6%
12 hónapos Jegybanki alapkamat
10
35 30
5%
25
4%
20
3%
15
2%
10
pont
6,5% 6,0% 5,5% 5,0% 4,5% 4,0% 3,5% 3,0% 2,5% 2,0% 1,5% 1,0%
2015.03
2015.02
2015.01
2014.12
2014.11
2014.10
2014.09
2014.08
2014.07
2014.06
2014.05
2014.04
2014.03
2014.02
2014.01
Forrás: ÁKK, MNB, MFB
1%
5
Forrás: ÁKK, Reuters, CBOE, MFB
0% 2014.01
6,5% 6,0% 5,5% 5,0% 4,5% 4,0% 3,5% 3,0% 2,5% 2,0% 1,5% 1,0%
4. ábra: Közép-kelet-európai 10 éves államkötvények referenciahozama és a VIX-index
Magyarország Románia
0
Csehország VIX-index (jobb t.)
2015.03
XII
2015.02
XI
2015.01
X
2014.12
IX
2014.11
VIII
2014.10
VII
2014.09
VI
2014.08
V
2014.07
IV
2014.06
III
2014.05
II
2014.04
I
-25%
2014.03
-25%
2014.02
0%
Lengyelország
2015. április
