Munkaerő-piaci szükséglet- és helyzetfeltárás a Baktalórántházai kistérségben
Vezetői összefoglaló Készült a Revita Alapítvány kutatóműhelyében Debrecen, 2009. október 31.
Vezetői összefoglaló A tanulmány háttere, indokoltsága és célja A Közép-Nyírségi Önkormányzati Többcélú Kistérségi Társulás „A leghátrányosabb helyzetű kistérségek fejlesztési és együttműködési kapacitásainak megerősítése”, ÁROP – 1.1.5/C 1 keretében valósíthatja meg a „Munkaerő-piaci reintegrációs szolgáltatási rendszer a Baktalórántházai kistérségben” című projektet. A projekthez kapcsolódó szükséglet- és helyzetfeltáró munkával a TKT a Revita Alapítványt bízta meg. A feltáró munka indokoltságát igazolja, hogy nem álltak rendelkezésre megfelelő információk a kistérség munkaerőpiaci szolgáltatói rendszeréről, illetve a munkáltatók és munkavállalók szükségleteit korábban nem vizsgálta senki a kistérségben. A helyzet- és szükségletfeltárás célja olyan elemzés készítése, amely megalapozza a komplex munkaerő-piaci (re)integrációs szolgáltatási rendszer kialakítását és alkalmazását a Baktalórántházai kistérségben. A cél elérése érdekében négy területet vizsgáltunk: • • • •
a kistérség szociális és foglalkoztatási helyzetét (III. fejezet); a munkanélküli emberek véleményét, szükségleteit, motivációját (IV. fejezet); a kistérségi foglalkoztatók véleményét, szükségleteit, motivációit (V. és VI. fejezet); a kistérség foglalkoztatási intézményrendszerét (VII. fejezet).
A kutatás 2009. május 20. és 2009. október 31. között zajlott, a kistérségi terepmunka keretében több mérőeszközt is használtunk a kutatatási cél elérése érdekében (kérdőíves adatgyűjtés, félig strukturált interjúk, fókuszcsoportos interjú, igényfelmérő adatlap). Az elemzés során a jelenlegi helyzet megismerése, a szükségletek, igények, valamint a meglévő és hiányzó erőforrások objektív elemzésének összegző gondolatai mellett javaslatokat is megfogalmaztunk a kistérség számára.
A Baktalórántházai kistérség bemutatása A 19 településből álló Baktalórántházai kistérség Szabolcs-Szatmár-Bereg megye egyik leghátrányosabb helyzetű kistérsége. Gazdaságában a mezőgazdaság a domináns ágazat. A vállalkozók aktivitása, versenyképessége és foglalkoztatásban betöltött szerepe alacsony. A 35 437 fős népesség korösszetétele a természetes szaporodás miatt kedvezőbb az országos értékeknél, viszont a kistérséget évek óta negatív vándorlási egyenleg és szelektív migráció jellemzi. A cigányság aránya a népességen belül meghaladja a 10%-ot, de a szegénység és a társadalmi leszakadás lényegesen nagyobb társadalmi kört érint, emiatt a lakosság jelentős részének egyetlen hivatalos bevételi forrása a helyi önkormányzatok által biztosított szociális ellátás. Ennek egyik oka az alacsony foglalkoztatottsági mutató és a tartósan munkanélküliek magas aránya. A kedvezőtlen munkaerő-piaci mutatók hátterében többek között a népesség alacsony iskolai végzettsége áll.
1
http://www.nfu.hu/doc/1206
2
A kistérségben a családsegítés, a támogató szolgálat, a házi segítségnyújtás, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás és a gyermekjóléti szolgálat működik társulási formában – 5 mikrotérségi társulásban szolgáltatásonként változó területi határokkal, ami akadálya a hatékony és azonos színvonalú munkavégzésnek. A felülről „ösztönzött” társulási forma jelentős változásokat indukált a szociális alapszolgáltatások ellátásában.
A munkanélküli emberek a kistérségben A kistérségben élő jelenleg regisztrált munkanélküli emberek körében végzett kérdőíves kutatás célja a jövőben munkát vállaló személyek célirányos megismerése, véleményük, szándékaik és motivációik feltárása volt, amely bármilyen őket bevonó, mozdító kezdeményezés elindításához nélkülözhetetlen. Az eredmények részletes leírása során a következő témakörökben mutatjuk be a munkanélküli emberek sajátosságait: • • • • • • •
• •
demográfiai adatok (életkor, nem, háztartás, iskolai végzettség); megélhetésre vonatkozó objektív és szubjektív mutatók (anyagi helyzet megítélése, bevételek és kiadások); munkaéletút (munkahelyek száma, munkával töltött idő, munkanélküliség hossza); újbóli munkavállalás esélyei (munkahelykínálat, jövőkép); munkavállalást akadályozó tényezők; munkakeresés; vállalások az újbóli munkába állás érdekében (mobilitás, átlagostól eltérő munkakörülmények és a munkavállaló számára hátrányos foglalkoztatási feltételek, szolgáltatások, képzések); korábban igénybe vett szolgáltatások; közfoglalkoztatás.
A kérdőíves kutatás során összegyűjtött sajátosságok, jellemzők vizsgálata alapján lehetségessé válik a csoportalkotás a munkanélküli válaszadók között. Mivel az eredmények elsősorban foglalkoztatás-fejlesztési célokra kerülnek felhasználásra, ezért a csoportalkotási folyamatba azokat a tényezőket vontuk be, melyek a munkanélküliek motiváltságát, rugalmasságát, akadályozottságát és mobilitását mutatják meg. Ennek megfelelően öt csoportot tudunk létrehozni, melyek elkülönítését elsősorban az indokolja, hogy lényegi eltéréseik miatt a foglalkoztathatóság növelése érdekében különböző – egyénekre szabott – felkészítést kívánnak meg a (humán)fejlesztő szakemberek részéről: •
Munkára kész, akadályoktól mentes és mobil: „Azonnal foglalkoztatható” csoport (144 fő, 15%) o A csoport tagjai aktívan keresik a munkalehetőséget, az azonnali munkavállalásban rendszerint nem akadályozná őket semmi. o A mobilitási hajlandóságuk kiemelkedő, a munkakörülmények és foglalkoztatási feltételek tekintetében rendkívül rugalmasak, illetve a képzések, szolgáltatások felé is nyitottak, bérigényük átlagos.
3
•
Munkára kész, akadálymentes, mobil, de nem keres munkát: „Közfoglalkoztatott” csoport (52 fő, 5,4%) o Annak ellenére, hogy többségük munkára kész állapotban van és nincs az életében munkavállalást akadályozó tényező, mégsem keresnek munkát, melyek oka a közfoglalkoztatásban való részvétel. o Mobilitási hajlandóságuk magas, és a legtöbb munkakörülmény és foglalkoztatási feltétel tekintetében kompromisszum-készek, a szolgáltatások igénybe vételére nyitottak.
•
Munkára kész, problémamentes, de nem mobilizálható: „Helyhezkötött” csoport (306 fő, 31,8%) o A munkába állást sem a szándék hiánya, sem akadályozó tényező nem nehezíti, ám a csoporttagoknak mégis csak a fele keres munkát, melynek oka a feketemunka által biztosított jövedelem. o A mobilitási hajlandóság az átlagostól alacsonyabb, a munkavállalással kapcsolatos kompromisszumkészség és a szolgáltatások iránt való nyitottsága minta átlagának felel meg.
•
Munkára kész, de akadályozott: „Akadályozott” csoport (277 fő, 28,8%) o A munkakeresési aktivitás és a munkavállalási motivációk ellenére a csoport foglalkoztatása egészségügyi vagy családi akadályokba ütközik. o Az átlagosnál alacsonyabb a mobilitásuk, az átlagostól eltérő munkakörülmények és foglalkoztatási feltételek kapcsán kevésbé kompromisszum-készek, ám a szolgáltatások és képzések irányában nyitottak.
•
Nem kész a munkába állásra, akadályozott és nem mobil: „Lemondó” csoport (182 fő, 19%) o Nincsenek munkára kész állapotban, jellemzően egészségügyi vagy családi probléma akadályozza a munkavállalásukat, munkakeresési aktivitásuk is alacsony. o Kifejezetten visszautasítóak az átlagostól eltérő munkakörülmények és foglalkoztatási feltételek irányába, mobilitásuk a legalacsonyabb a csoportok között.
A kistérség munkáltatói A munkáltatói fókuszcsoportos interjú és igényfelmérés keretében arra kerestük a választ, hogy mi ösztönzi, illetve mi gátolja a kistérség munkáltatóit abban, hogy tartósan munkanélküli embereket foglalkoztassanak. Az elemzés során azokra a tényezőkre világítottunk rá, amelyek meglátásunk szerint egy sikeres foglalkoztatási projekt lebonyolításához szükségesek: • • • •
létszámbővítés, munkaerő-felvétel; tartósan munkanélküli emberek foglalkoztatása; tartósan munkanélküli emberek foglalkoztatását ösztönző tényezők; tartósan munkanélküli emberek foglalkoztatását elősegítő szolgáltatások.
4
Vizsgálatunk eredményeként azt akartuk megtudni, mivel motiválható – a kistérségi foglalkoztatási projekt leendő partnereként – egy helyi vállalkozó annak kapcsán, hogy a tartósan munkanélküli emberek nyílt munkaerő-piaci elhelyezésében aktív szerepet vállaljon. Az elemzés legfontosabb megállításai: •
A kistérségben két szereplőre számíthat a munkaerő felvétele kapcsán a vállalkozó: a polgármesterre (aki a leghatékonyabb szereplő ebben a rendszerben), illetve a munkaügyi kirendeltségre (aki forrást ad).
•
A munkáltatók a kiválasztás során nem a „tartós vagy nem tartós” viszonyrendszerben gondolkoznak, hanem a szakmai tudást és a motivációt vizsgálják.
•
A képzési és bértámogatások megítélése inkább negatív képet mutat.
•
A foglalkoztatás fejlesztésével és bővítésével vákuumról” számoltak be a munkaadók.
•
A települési önkormányzatok, illetve a kistérség szervezetei nem nyújtanak intézményesített szolgáltatást a versenyszféra helyi szereplőinek.
•
A kistérség szolgáltatáshiányos környezetében a vállalkozó maga küzd meg a munkaerő-felvétellel, annak minden kockázatával.
•
Az igényfelmérésben résztvevő munkaadók kevesebb mint felénél jelenik meg a nyitottság, a motiváció és az együttműködési készség egy új foglalkoztatási program irányában, míg továbbra is többen vannak, aki szkeptikusak ebben a helyzetben, és nem hisznek a térségi szintű változások bekövetkeztében.
kapcsolatban
„információs
A megállapításokhoz kapcsolódó javaslatok: •
A foglalkoztatás terén kistérségi szolgáltatói intézmény- és eszközrendszert szükségszerű kialakítani, amely erősíti a vállalkozók együttműködési hajlandóságát a tartósan munkanélküli emberek foglalkoztatásával kapcsolatban. A rendszer elemei a következők: o
térítésmentes szolgáltatói csomag összeállítása;
o
munkáltatói kapcsolattartói rendszer kialakítása, amellyel minden együttműködni kívánó munkaadó becsatolható a foglalkoztatással kapcsolatos kétirányú információ-áramlásába;
o
a munkaadók termelői, szolgáltatói kapacitásainak, szolgáltatási szükségleteinek feltérképezése;
o
a munkáltatók munkaerő-piaci igényeinek és lehetőségeinek felmérése, folyamatos nyomon követése,
o
a vállalkozói kör intenzívebb bekapcsolása a foglalkoztatást érintő döntések előkészítésébe, a szakmai anyagok megalkotásába, illetve véleményezésébe (pl. Kistérségi Fejlesztési Bizottság, Foglalkoztatási Fórum).
5
A kistérség foglalkoztatási intézményrendszere A foglalkoztatási területen érintett szakértőkkel készített félig strukturált interjúk feldolgozása során arra kerestük a választ, hogy a kistérség pillanatnyilag „hol tart” a komplex foglalkoztatási projekt sikeres lebonyolítását megalapozó szakmai tényezők tekintetében. Ennek megfelelően a kistérség: •
humánerőforrásának (a foglalkoztatást elősegítő humánszolgáltatásban érintett szociális és foglalkoztatási szakemberek);
•
humánszolgáltatásának (a családsegítő központok beilleszkedést segítő és a munkaügyi kirendeltségek foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásai);
•
humán projektjeinek (foglalkoztatást elősegítő – elsősorban nyílt munkaerő-piaci – projektek)
mennyiségi és minőségi mutatóit, valamint a köztük fellelhető összefüggéseket vizsgáltuk. A humánerőforrás elemzésének legfontosabb megállapításai: •
A humánszolgáltatói tevékenység tervezéséhez szükséges humánerőforrás-tényezők adottak.
•
A szociális és foglalkoztatási intézményrendszer személyi kapacitásai tekintetében fellépő – egymással szorosan összefonódó – problémák már a humánszolgáltatói alaptevékenység működését is veszélyeztetik, emellett komoly hiánytényező a speciális foglalkoztatási szaktudás.
és
megalapozásához
A humánerőforrás témaköréhez kapcsolódó legfontosabb javaslatok: •
A helyi szakemberek hatékonyabb munkavégzése érdekében szervezetfejlesztésre, szupervízióra, a helyi szakemberek (tovább)képzésére (speciális munkaerő-piaci ismeretek oktatása) van szükség.
•
Egy kistérségi humánerőforrás hirdessenek meg:
adatbázis
létrehozásával
párhuzamosan
egy „Hazatérés” típusú programot; kistérségi ösztöndíj programot; o az ösztöndíjprogram keretében alakítsák ki a szakmai gyakorlat rendszerét.
o o
A humánszolgáltatások elemzésének legfontosabb megállapításai: •
A mikrotérségeken belüli, valamint a kirendeltségek közötti szakmai együttműködések, továbbá a települések közötti konszenzus alapú kooperációs mechanizmusok jó alapot biztosíthatnak a humánszolgáltatás kistérségi szintű szervezéséhez.
•
A humánszolgáltatások elérhetősége, minősége kapcsán komoly hiányosságok tapasztalhatóak a kistérségben.
6
•
A kistérségi szintű humánszolgáltatói tevékenységet, illetve a szektorok közötti szakmai együttműködéseket (a foglalkoztathatóság fejlesztése, foglalkoztatás bővítése témakörben) nem koordinálja senki.
•
A humánszolgáltatási folyamat egészét maguk a humánszolgáltatók sem látják át.
A humánszolgáltatás témaköréhez kapcsolódó legfontosabb javaslatok: •
A foglalkoztatási beavatkozási területhez kapcsolódó információs, koordinációs, szolgáltatásfejlesztői tevékenységeket egy arra kijelölt szakmai szervezetnek célszerű kistérségi szinten koordinálni.
•
Célravezető kialakítani a kistérségi szintű szakmai diskurzus intézményi kereteit (szakmai továbbképzések, műhelyek).
•
Célszerű folyamatosan biztosítani az információáramlást a foglalkoztatás területén érintett szereplők számára (kistérségi hírlevél, foglalkoztatási internetes portál, foglalkoztatási információs blokkok a helyi médiában).
•
Célszerű kialakítani, illetve fejleszteni a kistérség belső – hiányzó és fejlesztésre szoruló – humánszolgáltatói kapacitásait.
A humánprojektek elemzésének legfontosabb megállapításai: •
A munkaszervezet által menedzselt és térségi szintű kooperációban megvalósított sikeres (és népszerű) közmunkaprogramok során szerzett tapasztalat a későbbi komplex humánprojektek előkészítése és kivitelezése kapcsán jól hasznosítható.
•
A kistérség több települése nyit a kísérleti foglalkoztatási programok irányába.
•
A tartósan munkanélküli emberek munkaerő-piaci (re)integrációját elősegítő helyi foglalkoztatási tapasztalatok legtöbbnyire a „szatelit” típusú önkormányzati cégek működésére és a településszintű közfoglalkoztatási gyakorlatra korlátozódnak.
•
A kistérség nem rendelkezik semmilyen releváns foglalkoztatás-fejlesztést érintő stratégiával.
•
A foglalkoztatási területhez kapcsolódó fejlesztési feladatokat nem látja el senki, a tervezői tevékenységnek nincs kijelölt felelőse, koordinációs tevékenységet nem végez senki a kistérségben.
A humánprojektek témaköréhez kapcsolódó legfontosabb javaslatok: •
Indokoltnak látszik szemléletformáló szakmai műhelyeket, találkozókat szervezni a tranzit-típusú projektek és a hozzá kapcsolódó foglalkoztatást elősegítő humánszolgáltatások minél teljesebb megismerése érdekében.
•
A kistérségi társulásnak határozottan nyitnia kell a helyi nyílt munkaerő-piaci szereplők felé annak érdekében, hogy a jelenleginél jóval motiváltabbak legyenek a foglalkoztatási együttműködésekben való aktív részvételre.
7
•
A közmunkaprogramok eddigi gyakorlatára és tapasztalataira alapozva: o
a foglalkoztatás-fejlesztés szervezését (pl. stratégiai döntések meghozatala, szakmai koncepciók kialakítása, információs, koordinációs tevékenység ellátása, szolgáltatás-fejlesztés) kistérségi szinten;
o
a foglalkoztatási projektekhez kapcsolódó humánszolgáltatások (foglalkoztathatóság fejlesztése, foglalkoztatás bővítése) szervezését, irányítását mikrotérségi szinten;
o
a konkrét foglalkoztatás lebonyolítását – elsősorban – települési szinten
célszerű biztosítani. •
A Kistérségi Fejlesztési Bizottság (KFB) munkáját segítő, erősítő foglalkoztatási fórumot szükségszerű létrehozni.
•
Indokoltnak látszik a kistérségi társulásnak hosszú távú kistérségi foglalkoztatás-fejlesztési stratégiát – illetve ahhoz kapcsolódó cselekvési és ütemtervet – készíteni.
8
