Munkaerő-piaci felmérés és elemzés a Magyarországgal határos régiókban

Munkaerő-piaci felmérés és elemzés a Magyarországgal határos régiókban

Szlovákia

Zsolna megye Eperjes megye

Trencsén megye Kassa megye

Pozsony megye

Besztercebánya megye

Nagyszom bat megye

Nyitra megye

- a Szlovák Köztársaságban elemzett terület

Magyarország

1


TARTALOM MUNKAERŐ-PIACI FELMÉRÉS ÉS ELEMZÉS A MAGYARORSZÁGGAL HATÁROS RÉGIÓKBAN ................................................................................... 1 1.

BEVEZETŐ ................................................................................................. 4

2.

RÉGIÓFEJLESZTÉS ELEMZÉSE..........................................................................11

2.1 Pozsony megye ......................................................................................................................................11 2.1.1 Földrajzi jellemzés ...................................................................................................................................... 11 2.1.2 Demográfia ..................................................................................................................................................... 12 2.1.3 Gazdasági potenciál ................................................................................................................................... 13 2.1.4 Műszaki infrastruktúra ............................................................................................................................. 14 2.1.5 Szociális infrastruktúra és kommunális létesítmények ............................................................. 15 2.1.6 A régiófejlesztés SWOT elemzése ........................................................................................................ 18 2.2 Nagyszombat megye ............................................................................................................................20 2.2.1 Földrajzi jellemzés ...................................................................................................................................... 20 2.2.2 Demográfia..................................................................................................................................................... 20 2.2.3 Gazdasági potenciál ................................................................................................................................... 21 2.2.4 Műszaki infrastruktúra ............................................................................................................................. 23 2.2.5 Szociális infrastruktúra és kommunális létesítmények ............................................................. 23 2.2.6 A régiófejlesztés SWOT elemzése ........................................................................................................ 26 2.3 Nyitra megye ........................................................................................................................................28 2.3.1 Földrajzi jellemzés ...................................................................................................................................... 28 2.3.2 Demográfia..................................................................................................................................................... 29 2.3.3 Gazdasági potenciál ................................................................................................................................... 29 2.3.4 Műszaki infrastruktúra ............................................................................................................................. 31 2.3.5 Szociális infrastruktúra és kommunális létesítmények ............................................................. 31 2.3.6 A régiófejlesztés SWOT elemzése ........................................................................................................ 33 2.4 Besztercebánya megye.......................................................................................................................35 2.4.1 Földrajzi jellemzés ...................................................................................................................................... 35 2.4.2 Demográfia..................................................................................................................................................... 36 2.4.3 Gazdasági potenciál ................................................................................................................................... 37 2.4.4 Műszaki infrastruktúra ............................................................................................................................. 38 2.4.5 Szociális infrastruktúra és kommunális létesítmények ............................................................. 39 2.4.6 A régiófejlesztés SWOT elemzése ........................................................................................................ 41 2.5 Kassa megye ............................................................................................................................................42 2.5.1 Földrajzi jellemzés ...................................................................................................................................... 42 2.5.2 Demográfia..................................................................................................................................................... 43 2.5.3 Gazdasági potenciál ................................................................................................................................... 44 2.5.4 Műszaki infrastruktúra ............................................................................................................................. 45 2.5.5 Szociális infrastruktúra és kommunális létesítmények ............................................................. 46 2.5.6 A régiófejlesztés SWOT elemzése ........................................................................................................ 48

3.

A MUNKAERŐPIAC ELEMZÉSE AZ EGYES RÉGIÓKBAN .....................................50

3.1 Pozsony megye .......................................................................................................................................56 3.1.1 Foglalkoztatás............................................................................................................................................... 56

2


3.1.2 3.1.3 3.1.4 3.1.5

Szabad munkahelyek ................................................................................................................................. 57 A munkanélküliség állása és alakulása.............................................................................................. 57 Álláskeresők .................................................................................................................................................. 59 Munkaerő-piaci politika ........................................................................................................................... 60

3.2 Nagyszombat megye ............................................................................................................................61 3.2.1 Foglalkoztatás............................................................................................................................................... 61 3.2.2 Szabad munkahelyek ................................................................................................................................. 63 3.2.3 A munkanélküliség állása és alakulása.............................................................................................. 63 3.2.4 Álláskeresők .................................................................................................................................................. 65 3.2.5 Munkaerő-piaci politika ........................................................................................................................... 65 3.3 Nyitra megye ...........................................................................................................................................66 3.3.1 Foglalkoztatás............................................................................................................................................... 66 3.3.2 Szabad munkahelyek ................................................................................................................................. 67 3.3.3 A munkanélküliség állása és alakulása.............................................................................................. 68 3.3.4 Álláskeresők .................................................................................................................................................. 69 3.3.5 Munkaerő-piaci politika ........................................................................................................................... 70 3.4 Besztercebánya megye .......................................................................................................................71 3.4.1 Foglalkoztatás............................................................................................................................................... 71 3.4.2 Szabad munkahelyek ................................................................................................................................. 72 3.4.3 A munkanélküliség állása és alakulása.............................................................................................. 72 3.4.4 Álláskeresők .................................................................................................................................................. 74 3.4.5 Munkaerő-piaci politika ........................................................................................................................... 75 3.5 Kassa megye ............................................................................................................................................75 3.5.1 Foglalkoztatás ............................................................................................................................................... 75 3.5.2 Szabad munkahelyek ................................................................................................................................. 77 3.5.3 A munkanélküliség állása és alakulása.............................................................................................. 77 3.5.4 Álláskeresők .................................................................................................................................................. 78 3.5.5 Munkaerő-piaci politika ........................................................................................................................... 79

4.

A MUNKANÉLKÜLIEK SZÜKSÉGLETEINEK FELMÉRÉSE ÉS ELEMZÉSE A RÉGIÓKBAN ... 81

4.1

Felmérés a munkanélküli személyek számára ..........................................................................81

4.2

Összefoglaló és következtetések......................................................................................................87

5.

AZ ÁLLAMI VÁLLALATOK ÉS MAGÁNTÁRSASÁGOK MUNKAERŐ-PIACI HOZZÁÁLLÁSÁNAK ÉS ÉRDEKLŐDÉSÉNEK FELMÉRÉSE ÉS ELEMZÉSE 5.1

Kérdések és a felmérés menete........................................................................................................89

5.2

Összefoglaló és következtetések......................................................................................................95

6. A POTENCIÁLIS VERSENY ELEMZÉSE AZ ÁLLÁSPORTÁOK TERÉN ...............................................................................................................97 7. EGY ÚJ INFORMÁCIÓS PORTÁL POTENCIÁLJÁNAK ÉRTÉKELÉSE AZ ON-LINE MUNKAERŐ-PIACON ............................................................. 105 3


1. BEVEZETŐ Szlovákia földrajzi jellemzése Földrajzi elhelyezkedés Szlovákia Európa szívében fekszik, és az egyik alapvető jellemzője, hogy egy tengerparttal nem rendelkező szárazföldi ország. Gazdasági jelentőségét a múltban kihangsúlyozta, hogy keresztülhaladtak rajta a fő közlekedési útvonalak északról dél és keletről nyugat felé. A Baltit az Adriai-tengerrel, a Fekete-tengert az Északitengerrel összekötő kereskedelmi utak találkoztak itt. Jelenleg Szlovákia öt állammal határos: Csehország, Lengyelország, Magyarország, Ausztria és Ukrajna. A határszakaszok teljes hossza 1 672 km, és ebből Magyarországgal 668,6 km, Lengyelországgal 547,1 km, Csehországgal 251,8 km, Ausztriával 106,0 km és Ukrajnával 98,5 km hosszú a határszakasz. A terület alakját tekintve hosszúkás nyugat - kelet irányban. Szlovákia teljes határhossza 1 720 km. Szlovákia északi határát magas hegység alkotja - a Kárpát ív egy része, a déli határvonalat folyók alkotják, amelyek közül a legjelentősebb folyó a Duna. Ezek a természetes akadályok egyúttal védelmi funkciót is betöltenek. Ezek a határhossz kb. 75 %-át teszik ki. Szlovákia kis területére alapvetően a nagy szintkülönbség jellemző - a Magas-Tátra legmagasabb pontjától (Gerlahfalvi-csúcs 2 655 t.sz.f.m.) a legalacsonyabb pontig a Kelet-Szlovákiai Alföldön a Bodrog folyó völgyében (94 t.sz.f.m.). Szlovákia az északi mérsékelt éghajlati zónában helyezkedik el, ahol rendszeresen váltakozik a négy évszak, amelyre időszakosan kihatással vannak a kontinentális és óceáni éghajlatok, amelyek felváltva hoznak nyáron száraz és forró időjárást és télen pedig fagyokat. Az évi átlaghőmérséklet 5,5 °C és 10 °C között van. Vízrajz A szlovák területén halad át a Fekete- és a Balti-tenger vízválasztó vonala. A Németországban eredő legnagyobb közép-európai folyó - a Duna Ausztriából folyik ide, és összeköti Szlovákiát a Fekete-tengerrel. A leghosszabb szlovákiai folyó a Vág - 403 km hosszú. Szlovákiáról ismert, hogy számos hegyi tóval rendelkezik, amelyek túlnyomó részt a Tátrában találhatók, valamint sok művileg kialakított víztározóval is, amelyeket a szlovák folyókon építettek meg (ezek száma 19). A víztározók nemcsak gazdasági, hanem üdülési és árvízvédelmi jelentőséggel is rendelkeznek. A Kárpátok hegységrendszerére jellemző az a tény, hogy Szlovákia rendkívül gazdag minőségi ásványvízforrásokban és termálvizekben. Nemzeti parkok és természetvédelmi területek • Tátrai Nemzeti Park • Pieninek Nemzeti Park • Alacsony-Tátra Nemzeti Park • Szlovák Paradicsom Nemzeti Park • Szlovák-karszt Nemzeti Park

4


• Kis-Fátra Nemzeti Park • Nagy-Fátra Nemzeti Park • Murányi-fennsík Nemzeti Park • Polonina Nemzeti Park A nemzeti parkok összterülete 317 821 ha (Szlovákia területének 6,5 %-át teszik ki). Az ország területének további viszonylag nagy területe védett különböző természetvédelmi szinteken. Ásványi nyersanyagok Legnagyobb készletekkel a kerámiai nyersanyagok és mészkövek, valamint a kősó terén rendelkezik. Szlovákiában barnaszenet bányásznak, és kisebb kőolaj- illetve földgázlelőhelyek is találhatók itt. A nemfémes nyersanyag-készleteket tekintve Szlovákia előkelő helyen áll a világon (magnezit, halloizit, limnokvarcit, bentonit, kősó, azbeszt, zsírkő). Szlovákia gazdag készletekkel rendelkezik a cementgyártásban, illetve a kohóiparban felhasználható mészkő esetében. Közigazgatási egységek 1996-ban a közigazgatás Szlovákiában áthelyezésre került a központi kormányról 8 helyi regionális kormányzati egységre, amelyek a helyi szinten tovább osztódnak 79 járásra. A közigazgatástól megkülönböztetjük az önkormányzatot a megyék szintjén - felsőbb területi egységek - önkormányzati megyék, amelyek területe megegyezik a megyékével, illetve az önkormányzatot községek (városok) szintjén. Fontos és jelentős városok: Pozsony (Bratislava) (lakosok száma: 428 672) Kassa (Košice) (lakosok száma: 240 915) Besztercebánya (Banská Bystrica) (lakosok száma: 84 919) Nyitra (Nitra) (lakosok száma: 87 357) Eperjes (Prešov) (lakosok száma: 92 687) Zsolna (Žilina) (lakosok száma: 86 685) Nagyszombat (Trnava) (lakosok száma: 70 191) Demográfia A lakosság száma 2009. 12. 31-vel Szlovák Köztársaság

5 424 925

Forrás: A Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala

Az átlag népsűrűség 108 lakos/km². A lakosság száma 2009. 12. 31-vel az egyes megyékben Pozsony megye

622 706

Nagyszombat megye

561 525

10

Munkaerő-piaci felmérés és elemzés a Magyarországgal határos régiókban Trencsén megye

599 214

Nyitra megye

705 661

Zsolna megye

697 502


653 186

Eperjes megye

807 011

Kassa megye

778 120


Gazdasági potenciál Szlovákiában, amely Európa szívében fekszik, egymást keresztezik a nyugatról keletre és északról délre vezető utak. Elhelyezkedése kiváló közlekedési csatlakozásokat biztosít számára a szomszédos európai uniós országokhoz, és egyúttal üzleti alapját is képezi a szomszédos Ukrajnára és Kelet- és Délkelet-Európa további országaira kifejtett hatásnak. Történelmi szempontból Szlovákia nagyon jó és hosszú távú kapcsolatokkal rendelkezik Csehországgal, Lengyelországgal, de Ausztriával és Magyarországgal is. Jelenleg építeni igyekszik az Oroszországgal, Ukrajnával, Romániával, Bulgáriával és a volt Jugoszlávia államaival folytatott üzletek hagyományaira. Szlovákia, amely a 2. világháború előtt Csehszlovákia keretén belül jobbára agrár állam volt, a múlt század 2. felében mint ipari ország indult fejlődésnek. Olyan ipartermelési ágazatok fejlődtek mint a petrokémia, elektrotechnikai ipar és ruhaipar, nehézipar, konkrétan a kohóipar, beleértve a nemvasfémek kohászatát, a gépipar és nehéz vegyipar. A 2004-ben bekövetkezett EU-ba történő belépést követően Szlovákia kész kiaknázni földrajzi elhelyezkedését, ipari és szociális potenciálját, amely hídként kötné össze azt az egységes európai piaccal, valamint tovább fejleszteni a kereskedelmet Európai keleti és déli részében. A vonzó természeti adottságok nagyon jó előfeltételeket teremtenek az idegenforgalom fejlesztésére. Ipar Tekintettel annak történelmi fejlődésére, természetes és szociális feltételeire, Szlovákia nagy potenciállal rendelkezik az alábbi ágazatokban: • • • • • • • •

gépjárműipar elektronika gépipar vegyészeti gépipar információs technológiák fafeldolgozás szolgáltatások idegenforgalom

Export – import Az EU-ba történő belépést követően megnőtt Szlovákia exportjának volumene pontosan az Európai Unió országaiba. Elsősorban olyan ágazatokról van szó mint a gépipar, vegyipar, gyógyszeripar, gumiipar és kohóipar. Az exportot megnövelte a fejlődő gépjárműipar, amely kedvező beruházási feltételekre lelt Szlovákiában. Az ipari fejlődéssel és a külföldi vállalatok befektetéseivel nő az import hányada is. 10

Munkaerő-piaci felmérés és elemzés a Magyarországgal határos régiókban Ebből nagy részt a gépek, elektromos berendezések, valamint a gépipar alvállalkozói elemeinek és a fogyasztói cikkek importja tesz ki. Külföldi közvetlen befektetések Szlovákia gazdaságának fejlődése a külföldi közvetlen befektetések (KKB) egészséges megnövekedéséhez is vezetett, amelyek 2007-ben elérték 23 152,5 millió € értéket. Külföldi befektetők Számos jelentős európai és multinacionális társaság kihasználta a Szlovákia nyújtotta kedvező feltételeket és a lehetőségeket, amelyeket az ország kínál az üzleti platform létrehozásához Közép- és Kelet-Európában, valamint az EU országokban. A legjelentősebb külföldi befektetők közé tartoznak Szlovákiában: Henkel, Lenovo, SOITRON, KNAUF Insulation, Kössler GmbH, Heineken, SONY Slovakia, Whirlpool, Gabor, Volkswagen, Peugeot, KIA Hyundai, IBM, DELL, Johnson Controls, SAMSUNG Electronics, Coca-Cola, Whirlpool, Swedwood, Henkel, Siemens, Heineken és számos más. Műszaki infrastruktúra Közlekedés Légi közlekedés A szolgálati és szállítási célból történő repülőutak lebonyolításához 6 nemzetközi repülőtér áll rendelkezésre: Pozsonyi (Bratislava) M. R. Štefánik repülőtér, repülőtér Kassán (Košice), Poprádon (Poprad), Szliácson (Sliač), repülőtér Pöstyénben (Piešťany) és Zsolnán (Žilina). • A pozsonyi M. R. Štefánik repülőtér a Szlovák Köztársaság fő repülőtere. • A Szlovák Köztársaság második legjelentősebb repülőtere a kassai repülőtér. A repülőtér előnyei annak excentrikus elhelyezkedéséből adódnak Szlovákia területén belül, a Pozsonnyal való autópálya-összeköttetés hiányából, valamint a környező repülőterek (Poprád, Ungvár) gyenge versenyképességéből. • A szliácsi repülőtér közepes nagyságú repülőgépek által biztosított járatokat szolgál ki. • A pöstyéni repülőtér teljesítményei szempontjából közvetlen módon függ a pöstyéni gyógyfürdő-üdülés iránt érdeklődő külföldiek számától. • A poprádi repülőtér túlnyomó mértékben a turista szezont szolgálja ki, és főként a téli szezonban használják a hétvégi napokon. Mivel a szlovákiai repülőterek nincsenek teljes mértékben kihasználva, az utasok egy része igénybe veszi a szomszédos országok nemzetközi reptereit is, mint például Bécs, Budapest, Prága és Varsó. Vasúthálózat Szlovákiában a vasúti közlekedés 3 665 km teljes hosszal rendelkező vasúthálózaton kerül lebonyolításra. Ezek a vasútvonalak zömmel részét képezik a nemzetközi folyosóknak, és paramétereiket tekintve megfelelnek a nemzetközi követelményeknek. 10

Munkaerő-piaci felmérés és elemzés a Magyarországgal határos régiókban Szlovákia vasúthálózatának gerincét az ún. Pozsony - Zsolna, Zsolna - Kassa és Pozsony - Zólyom - Kassa háromszög alkotja. A következő vasútvonalak tartoznak az európai vasútvonalak közé: A C-E40, C-E52, C-E61 a C-E63 - teljes hossza 837 km. A 74,6 km/1 000 km2 vasúthálózati sűrűség megelőz olyan országokat mint például Ausztria, Svájc vagy Franciaország. A Szlovák Köztársaság vasúthálózata csatlakozik a határátkelőhelyekhez is, amelyek száma a következő: Ukrajna – 2, Magyarország – 7, Ausztria – 1, Lengyelország – 3, Csehország – 7, amelyeken áthaladnak a Szlovákiát Északnyugat-Európával, a Balkánnal, a Balti országokkal és Görögországgal összekötő nemzetközi folyosók. Úthálózat Jelenleg Szlovákiában minőségi, 370 km hosszú autópálya-hálózat áll rendelkezésre, amely egyúttal részét képezi a fő európai közlekedési folyosóknak: IV. számú folyosó: Berlin – Prága – Pozsony – Budapest – Isztambul Va sz. folyosó: Pozsony – Zsolna – Kassa – Ukrajna VI. számú folyosó: Gdansk – Katowice – Zsolna A jövőben további autópálya-szakaszok megépítését tervezik, ami által a teljes autópálya-hálózat hossza eléri majd a 659 km-t. A transzeurópai közlekedési hálózat legjelentősebb csatlakozása, amely áthalad Szlovákia területén, az észak-déli Gdansk – Katowice – Zsolna – Pozsony közlekedési útvonal elágazással Bécs és Budapest felé. Jelenleg személy- és áruszállításra I. osztályú utak használhatók, amelyek csakúgy mint az autópályák részét képezik a nemzetközi közlekedési folyosóknak. Hajóforgalom Belföldi vízi közlekedés jelenleg a Duna, Vág, Morva és Bodrog folyók vízi útjain történik, amelyek összhossza 256 km. A Duna folyó, amely az Északi-tengert a Fekete-tengerrel összekötő hálózat része, a VII. európai közlekedési folyosót alkotja, és azon a Szlovák Köztársaság három közforgalmú kikötője került kiépítésre. • A Pozsonyi Kikötő (Pozsony megye) a nemzetközi dunai vízfolyáson ömlesztett és darabáru (szén, vasérc, trágyák, mezőgazdasági termékek, stb.) átrakását biztosítja, valamint folyékony áruátrakási szolgáltatásokat is kínál. • A Révkomáromi (Komárno) Kikötő (Nyitra megye) a vízi, vasúti és úthálózat előnyös összekapcsolását jelképezi; technológiai felszereltségével és földrajzi elhelyezkedésével főként ömlesztett szubsztrátumok átrakására predesztinált, főként ami a mezőgazdasági termékeket illeti. • A Párkányi (Štúrovo) Kikötő (Nyitra megye) jelenleg nemzetközi közforgalmú kikötő jelleggel bír a vízi személy- és teherszállítás terén. A hajóforgalom Szlovákiában a következő folyosókon is lehetséges: IV. sz. folyosó – Berlin/Nürnberg – Prága – Budapest – Konstanca (Thessaloniki) – Isztambul V. sz. folyosó – A ág – Pozsony – Zsolna – Kassa – Ungvár 10

Munkaerő-piaci felmérés és elemzés a Magyarországgal határos régiókban VI. sz. folyosó – Gdansk – Varsó – Katowice – Zsolna SWOT elemzés Erősségek: • a makrogazdasági környezet stabilizálása, • a külföldi befektetések beáramlásának megnövekedése a környező országokkal összevethető szintre, • az adóterhek csökkentése, • az EU részesedésének növekedése a szlovák exportból, • alacsony munkaerő-költségek, • rendelkezésre álló ipari infrastruktúra, • a kutatás és fejlesztés terén meglévő potenciál, • a minőségi szabványok gyors átültetése a nagy vállalatok szektorába, • vállalkozás-fejlesztési potenciál a harmadik szektorban az egész világra jellemző ipari termelés csökkenése következtében, • rendelkezésre álló potenciál technológiai parkok és ipari zónák kiépítésére a Szlovák Köztársaság valamennyi régiójában, • az anyagi termelés magas hányada és a kézművesipar gazdag hagyománya, • előfeltételek tevékenységek fejlesztésére az információs technológiák terén, • szakképzett munkaerő és magas színvonalú műszaki képzettség, • jogszabályok harmonizálása az EU-val, • a Szlovák Köztársaság stratégiai elhelyezkedése a nyugat - kelet, észak - dél közlekedési összeköttetésében, meglévő repülőtérhálózat a Szlovák Köztársaság területén, • rendkívül alkalmas éghajlati és talajviszonyok zöldség, gyümölcs és ipari növények termesztésére, • kulturális és természeti potenciál az idegenforgalom és gyógyüdülés fejlesztésére. Gyengeségek: • magas munkanélküliség, • a folyó fizetési mérleg magas hiánya, • a hozzáadott érték alacsony aránya az output oldalon, • a tőkepiac nem megfelelő fejlettsége, • az ipar és a vállalati szektor nem befejezett szerkezeti átalakítása, • a szociális különbségek növekedése a társadalomban és középréteg nagyon lassú kialakulása, • a termelés magas energia-, nyersanyag- és behozatali igénye, • a hazai nyersanyagok nem elégséges kihasználása, • a meglévő gyártási kapacitások nem elégséges kihasználása, • elavult technológiai bázis, • regionális diszparitás a szakképzett és rugalmas munkaerő képviselete terén, • magas pénzügyi leterheltség és a vállalkozás-fejlesztést korlátozó adminisztratív akadályok, • a befektetési tőke alacsony mértéke, főként a KKV terén, • a tartós munkanélküliek magas aránya és jelentős regionális különbségek, • nem megfelelő fejlettségű integrált közlekedési rendszer (IKR), • a kutatás és fejlesztés nem megfelelő összekapcsolása a termeléssel és nem megfelelő vállalkozási infrastruktúra a technológia transzfer szempontjából. 10

Munkaerő-piaci felmérés és elemzés a Magyarországgal határos régiókban Lehetőségek: • árstabilitás és az EUR egységes európai pénznem elfogadása, • az adórendszer reformja, • a kivitelre szánt termelés hozzáadott értékének növelése, • a járulékterhek csökkentése a vállalkozások számára, • szoros kapcsolat az EU piacokkal, • a külföldi befektetések beáramlásának növelése, • információs technológiák fejlődése az iparban és szolgáltatásokban, • a pénzügyi és tőkepiac konszolidációja és további fejlődése, • szolgáltatások fejlesztése az ipari ágazatban, • az idegenforgalom támogatására irányuló szolgáltatások fejlesztése, • a vállalkozásokat sújtó adminisztratív akadályok eltávolítása, • a KKV jobb hozzáférési lehetősége a pénzügyi forrásokhoz, • az ipari zónák fejlesztése hazai és külföldi tőke felhasználásával, • tudományos, kutatási és termelési kapacitások bevonása az innovációs tevékenységbe, • a Szlovák Köztársaság stratégiai elhelyezkedése, a Szlovák Köztársaság területén áthaladó nemzetközi közlekedési folyosók, • integrálódás az EU közlekedési struktúráiba, • a biogazdálkodás fejlesztése és az ipari termelés környezetbarátabbá tétele. Kockázatok: • a szlovák termelők versenyképességének nem elégséges növekedése, • az államháztartási rendszer nem megfelelő reformja, • a korrupció elleni harc nem elégséges hatékonysága, • a munkaerőpiac minőségének nem elégséges javítása, • brain-drain, • nem elegendő beruházási tőke és saját források, • a gyártóberendezések és technológiák lassú modernizálása, • növekvő gazdasági verseny a világpiacokon, • a stratégiai nyersanyagok behozatalától való függőség, • a gyártóberendezések megújításának és a technológiák átadásának lassú tempója, • a kutatás és fejlesztés alacsony szintű támogatottsága a vállalkozói szektorban az EU standarddal összevetve, • a világ gazdasági ciklusaira való rendkívüli érzékenység, • a KKV támogatás nem megfelelő és nem teljes körű intézményi rendszere, • a társadalmi egyenlőtlenségek elmélyülése, • alacsony szintű bűnüldözés, • az inputok magas ára, beleértve a szabályozott árakat is.

10


2. Régiófejlesztés elemzése 2.1 Pozsony megye (Bratislavský kraj)

Területi szempontból Pozsony megye a legkisebb, gazdasági szempontból viszont a Szlovák Köztársaság legnagyobb teljesítménnyel rendelkező térsége. Nemcsak ipari szempontból fejlett, hanem nagy teret kínál a foglalkoztatás terén is a szolgáltatásokban, kiépített széles körű iskolarendszerrel rendelkezik valamennyi szinten, egészségügyi ellátási rendszerrel, valamint kulturális és szociális létesítményekkel is. Számos természeti és történelmi érdekességgel szolgál, amelyek teret biztosítanak az idegenforgalom fejlesztésére. Pozsony megyére nemcsak a magas népsűrűség jellemző, hanem a fejlett közlekedési hálózat valamennyi rendelkezésre álló formája is. Sikeresen fejleszti együttműködését és kapcsolatait számos külföldi partnerrel, és igyekszik alkalmazni az európai alapokat, és segít más alanyoknak is azok lehívásában. Pozsony megye sok mindent kínál és igazgat, számos dologban hoz döntést és tevékenykedik.

2.1.1

Földrajzi jellemzés

Pozsony megye terület 2 053,2 km2,és a Szlovák Köztársaság legkisebb megyéje 4,2 %-os részesedéssel a Szlovák Köztársaság teljes területéből. A SzK délnyugati részében terül el, és határos Ausztriával és Magyarországgal. Északon, keleten és délkeleten Nagyszombat megyével határos. A megyében található a SzK legnyugatibb pontja a nyugati osztrák határon Magyarfalu (Záhorská Ves) községben a Malackai (Malacky) járásban. A közigazgatási egységek szempontjából 8 járásra osztódik fel: Pozsony (Bratislava) I, Pozsony II, Pozsony III, Pozsony IV, Pozsony V, Malacka (Malacky), Bazin (Pezinok) és Szenc (Senec). A területi szempontból legkisebb járás nemcsak a megyében de az egész SzK-ban a Pozsony I járás, amely a megye teljes területének 0,5 %-át teszi ki, a legnagyobb a Malackai járás, amelyre 46,2 % esik. A megye területét annak nyugati részében az Erdőháti síkság (Záhorská nížina) alkotja, délnyugatról északkeletre haladva a Kis-Kárpátok hegység (Malé Karpaty), és a keleti és délkeleti részt pedig a Duna menti alföld (Podunajská nížina) foglalja el. Éghajlati szempontból a mérsékelten meleg területek közé tartozik, és annak déli részében érintkezik a meleg területtel. Az évi átlaghőmérséklet 8 °C – 11 °C között van. A vízrendszer a Duna vízgyűjtőterületéhez tartozik, amely Európa második 11

Munkaerő-piaci felmérés és elemzés a Magyarországgal határos régiókban legnagyobb folyója, és áthalad a megye teljes területén 37 km hosszan természetes határvonalat alkotva Ausztriával és Magyarországgal. A megye területén 3 tájvédelmi terület található: Kis-Kárpátok, Erdőhát és Dunaártér, 9 nemzeti természetvédelmi terület, 20 természetvédelmi terület, 23 védett terület, 6 természeti örökség és 1 nemzeti természeti örökség. A megyében található nyersanyagok tekintetében a régiót meghaladó jelentőséggel bírnak a kőolaj- és földgázlelőhelyek az Erdőháti síkságon a Malackai járásban. A síkságok az építőipar számára szolgáltatnak nyersanyagot. Mennyiség szempontjából a kavicsos homok lelőhelyek a legjelentősebbek, és ezt a Szenci és Malackai járásokban bányásszák. A Pozsony IV (Dévényújfalu/Devínska Nová Ves), Szenci és Bazini járásokban téglagyártáshoz alkalmas agyaglelőhelyek találhatók. A KisKárpátok hegysége a múltban és jelenleg is minőségi fa forrása, amelyet tüzelőanyagként és különböző ipari célokra is hasznosítanak, valamint nyersanyaglelőhelyek (arany, mangán agyagpalából, pirit és antimon érc, mészkő és dolomit, építőkő) is találhatók itt. 2.1.2

Demográfia

Lakosság száma 2011 Férfiak

Összesen Pozsony megye

606 537

Nők 287 296

319 241


A lakosság mozgásának alapvető jellemzői 2011 Élveszületés Elhalálozások ek száma száma

Természetes népességnöv ekedés

Teljes népességnöv ekedés

Pozsony megye Összesen Férfiak

7 787

5 718

2 069

6 606

3 996

2 916

1 080

3 213

Nők

3 791

2 802

989

3 393


Lakosság nemzetiség alapján 2011 Pozsony megye Szlovák

546 813

Magyar

24 058

Roma cseh, morva, sziléziai

765 7 881

Ruszin

885

Ukrajnai

665

Német

1 201

12

Munkaerő-piaci felmérés és elemzés a Magyarországgal határos régiókban Lengyel

547

Orosz

560

egyéb és nem megadott

23 162


2.1.3

Gazdasági potenciál

A Pozsony megyében található társaságok és vállalatok a SzK gazdasági összesítésében a többi megyével összevetve a mutatók túlnyomó részét tekintve a legmagasabb részesedést tudhatják magukénak. A teljes szlovákiai bruttó hazai össztermékből és hozzáadott értékből Pozsony megye csaknem egy negyeddel veszi ki a részét. Az egy alkalmazottra jutó havi átlag nominálbér csaknem egy harmaddal magasabb a szlovákiai átlagnál. Az ipari termelés magvát a gépjárműgyártás alkotja a Volkswagen mutlinacionális társaságnál, az olajfinomítói kőolaj-feldolgozás és a szerves és szervetlen kémiai termékek széles palettája Az élelmiszer- és italgyártó ágazat széles termékválasztékot kínál. A fő ágazatok közé tartozik az elektromos berendezések és gépek gyártása, kiadóvállalatok és a nyomdaipar. A SzK valamennyi megyéje közül ez a megye műveli meg a legkisebb szántóföldterületet. A mezőgazdasági termelés a szőlőtermelésre szakosodik. Nyitra megye után a legnagyobb termelő a SzK-ban. A megyében - elsősorban a SzK fővárosában Pozsonyban - a belkereskedelmi létesítmények, szállodák és éttermek sűrű hálózata alakult ki, ahol a valamennyi nyereségre irányuló vállalat 37 %-a vállalkozott és a megyében található magánvállalkozók egy harmada. A kereskedelem mellet a gazdaság transzformációs folyamata kibővítette a harmadik szektort is számos olyan vállalkozással, amely különböző piaci szolgáltatásokat nyújt. A Pozsony megyében található vállalkozások - nyereségre irányuló jogi személyek teljes számának kb. két ötöde és a magánvállalkozók csaknem egy negyede az ingatlanok, bérbeadások és vételek és kereskedelmi tevékenységek terén vállalkozott. Ipari vállalatok 2011 Bruttó forgalom (ezer €) Pozsony megye Pozsony (Bratislava) I járás Pozsony (Bratislava) II járás Pozsony (Bratislava) III járás Pozsony (Bratislava) IV járás (Bratislava) V Pozsony járás Malackai (Malacky)

Folyó termelőfelhaszná lás (ezer €)

Ipari üzemek száma

Hozzáadott érték (ezer €)

24 272 677

20 622 225

286

3 650 452

1 851 585

1 572 387

31

279 198

13 574 723

11 338 940

87

2 235 783

915 321

707 075

46

208 246

6 171 785

5 582 322

23

589 463

196 864

148 810

16

48 054

1 292 482

1 077 877

36

214 604

járás Bazini (Pezinok) járás

151 992

112 555

26

39 438

Szenci (Senec) járás

117 925

82 259

21

35 666


13

Munkaerő-piaci felmérés és elemzés a Magyarországgal határos régiókban Ipar Kis területe ellenére Pozsony megye az ipar szempontjából az első helyen áll az országban. Földrajzi elhelyezkedésével, történelmi hátterével, kiváló infrastruktúrájával és fejlett közlekedési hálózatával egyre újabb befektetőket vonz. Főként az alábbi ágazatok mutatnak fejlődést: Vegyipar Slovnaft – finomító Holcim – betongyártó Matador – gumiipari termékek Élelmiszeripar Henkel – Palma Figaro – csokoládégyár Rajo – tejtermékek gyártója Gépjárműipar Volkswagen Pozsony (Bratislava) – gépjárműveket gyártó üzem Mezőgazdaság Tekintettel a nagy kiterjedésű Duna menti síkságra és a kedvező éghajlati viszonyokra Pozsony megye különböző növények termesztésére alkalmas. Búzát, rozst, kukoricát, burgonyát és cukorrépát termesztenek itt. Külföldi befektetők Megnevezés ABB Elektro AXA Slovensko a.s. Baumit Bull Slovakia Coca-cola Beverages Delphi Automotive Systems DELL Elastogran Henkel Holcim IBM Slovensko Johnson Controls International Korea Foods Co. Ltd Lenovo (International) Schneider Electric Slovakia Slovnaft SOITRON

Város Pozsony (Bratislava) Pozsony (Bratislava) Pozsony (Bratislava) Pozsony (Bratislava) Pozsony (Bratislava) Pozsony (Bratislava) Pozsony (Bratislava) Pozsony (Bratislava) Pozsony (Bratislava) Nádasfő (Rohožník) Pozsony (Bratislava) Pozsony (Bratislava)

Ország Svájc Svájc/Luxemburg Ausztria Franciaország USA

Ágazat elektrotechnikai pénzügy építőipar informatika élelmiszeripari

USA

gépjárműipar

USA Németország Ausztria Svájc USA

IT szolgáltatások vegyipar vegyipar építőipar informatika

USA

gépjárműipar

Pozsony (Bratislava) Pozsony (Bratislava) Pozsony (Bratislava) Pozsony (Bratislava) Pozsony (Bratislava)

Dél-Korea Hollandia

élelmiszeripari IT szolgáltatások

Franciaország

energiaipari

Magyarország Szlovákia/Spanyolország

vegyipar IT szolgáltatások

14

Munkaerő-piaci felmérés és elemzés a Magyarországgal határos régiókban Volkswagen Bratislava Weindel Logistik Service

2.1.4

Pozsony (Bratislava) Pozsony (Bratislava)

Németország

gépjárműipar

Németország

Szolgáltatások

Műszaki infrastruktúra

Közlekedés Pozsony megye, és elsősorban a SzK fővárosa - Pozsony elhelyezkedése közlekedési szempontból rendkívül jelentős, főként a nemzetközi tranzitközlekedés szempontjából. Valamennyi közlekedési forma képviselteti itt magát. Specifikus pozícióval rendelkezik a vízi közlekedés, amely a dunai vízi utat használja, és a teljesítmények egy része a tengeri és a part menti közlekedésben valósul meg. A közlekedés bebiztosításában Pozsony megyében valamennyi közlekedési típus részt vesz. Közúti közlekedés Az I., II. és III. osztályú utak sűrű hálózata. Brünn (Brno) felé vezető autópálya, Zsolna felé vezető autópálya és Budapest felé vezető autópálya. A közeljövőben üzembe helyezik a Bécs felé vezető autópályaszakaszt is. Utak hossza (km-ben) 2011 Pozsony megye Utak hossza összesen

808,827

I. osztályú út

131,697

II. osztályú út

210,527

III. osztályú út

353,038

Autópályák és autópálya bekötőutak

113,565

Gyorsforgalmi utak és bekötőutak

0,000


Vasúti közlekedés Pozsonyt sűrű vasúthálózat szövi át, amelyet teherszállítási és személyszállítási célokra is használnak egyaránt. Hajóforgalom Csupán a Duna folyón üzemel hajóforgalom, amely az egyedüli hajózható folyó Szlovákiában. Légi közlekedés A legjelentősebb az M. R. Štefánik nemzetközi repülőtér Pozsonyban. A Pozsony megyében található többi repülőtér kis sportrepülőtér vagy katonai repülőtér. Csővezetéken történő szállítás Barátság Kőolajvezeték (Ropovod Družba), amely Ukrajnából vezet Szlovákiába. Itt két ágra osztódik. Az északi Németország felé halad, a déli pedig Magyarország felé.

15

Munkaerő-piaci felmérés és elemzés a Magyarországgal határos régiókban 2.1.5

Szociális infrastruktúra és kommunális létesítmények

Oktatásügy Pozsony megyében található a főiskolák és egyetemek legnagyobb koncentrációja a SzK-ban. A SzK fővárosában Pozsonyban 11 felsőoktatási intézmény található Comenius Egyetem, Szlovák Műszaki Egyetem, Közgazdaságtudományi Egyetem, Zenetudományi Egyetem, Képzőművészeti és Tervezési Főiskola, Gazdaságtudományi és Közigazgatási Főiskola, Szent Erzsébet Egészségügyi és Szociális Munka Főiskola, Pozsonyi Nemzetközi Liberális Tanulmányok Főiskolája, Pozsonyi Jogi Főiskola, Szlovák Egészségügyi Egyetem és Rendőr Akadémia. Az oktatási és művelődési intézmények hálózata egyenletesen oszlik meg, és biztosítja valamennyi típusú oktatási intézményben folyó oktatási és művelődési folyamatot. A fővárosban összpontosul a speciális szaktudással rendelkező intellektuális potenciál, amely biztosítja a nyújtott szolgáltatások minőségét és elérhetőségét. Pozsony elsősorban arról ismert, hogy itt összpontosulnak nagy számban a tudományos és kutatási intézmények, amelyek felett a Szlovák Tudományos Akadémia tudományos intézetei állnak. Középiskolák 2011 Állami

Magán

Egyházi

Összesen

Pozsony megye Gimnáziumok

21

14

9

44

Szakközépiskolák

40

23

1

64

Szakmunkásképzők

18

4

1

23

Egyesített középiskolák

13

0

0

13

2

1

1

4

Konzervatóriumok Forrás: A Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala

Általános iskolák és óvodák 2011 Állami

Magán

Egyházi

Összesen

Pozsony megye Általános iskolák

133

11

11

155

Óvodák

182

12

5

199


Iskolák az oktatási nyelv alapján Oktatási nyelv Szlovák

Szlovák és magyar

Magyar

Pozsony megye Gimnáziumok

26

2

0

16

Munkaerő-piaci felmérés és elemzés a Magyarországgal határos régiókban Szakközépiskolák

63

0

0

Szakmunkásképzők

23

0

0


13

0

0

Általános iskolák

143

7

1

Óvodák

195

8

1


Kultúra A kultúra terén több mint kétszáz éves hagyománnyal rendelkezik a Szlovák Köztársaság fővárosához - Pozsonyhoz kapcsolódó színművészet. A Szlovák Nemzeti Színház színjátszó, opera, operett és balett színpada nemzetközi renoméval rendelkezik. A zenei életet a Szlovák Filharmónia képviseli a Pozsonyi Zenei Ünnepségekkel együtt, és a zsánerek gazdag kínálatát tovább bővítik a további zenei fesztiválok. Szerteágazó a múzeumok és képtárak hálózata is. A legtöbb kiállítási tárggyal a Szlovák Nemzeti Múzeum rendelkezik. Jelentősen megnőtt a magántulajdonban lévő képtárak száma; a legnagyobb és legértékesebb gyűjtemények a Szlovák Nemzeti Képtárban vannak. A 115 közkönyvtárat a megye lakosainak körülbelül egy tizede veszi igénybe. Pozsony megyében nemzeti kulturális műemlékek találhatók - 129 önálló objektum, 933 ingatlan kulturális műemlék és 728 ingó kulturális műemlék. A legjelentősebb kulturális műemlékek közé jelenleg 10 nemzeti kulturális műemlék tartozik. Ezek a Pozsonyi vár a várudvarral, Dévény vára, a Slavín emlékmű és annak területe, Academia Istropolitana, Szent Márton Székesegyház, Villa Rustica Pozsonyhidegkúton (Dúbravka), Evangélikus Líceum, Vöröskő vára a várudvarral, Ľudovít Štúr személyéhez kötődő emlékek gyűjteménye Modorban (Modra) és az Állami Irattárban lévő történelmi dokumentumok gyűjteménye. Pozsony megye szerteágazó kulturális intézményrendszerrel rendelkezik. Ide tartoznak a színházak, mozik, múzeumok és képtárak, zenei együttesek, művelődési központok és kultúrházak. Pozsony megye Kulturális és művelődési létesítmények száma Rendezvények száma összesen

102 6 027

Művészeti érdekcsoportok száma

504

Versenyek, szemlék és fesztiválok száma

267

A művészeti érdekcsoportok tagjainak száma

12 325

Művelődési és oktatási rendezvények száma

1 201

Kulturális és társadalmi rendezvények száma

3 049


Egészségügy Az egészségügyi ellátás a megyében olyan intézmény-hálózattal rendelkezik, amelynek túlnyomó része - főként a SzK fővárosában Pozsonyban magas szintű specializált kórházakat, szakgyógyintézeteket, specializált és rehabilitációs intézményeket takar, amelyek gyógykezelést nyújtanak a teljes szlovákiai lakosság számára. 17

Munkaerő-piaci felmérés és elemzés a Magyarországgal határos régiókban Egészségügyi intézmények a terület, az intézmény típusa, a mutató típusa és az év szerint Egészségügyi létesítmények száma 2010 Pozsony megye Összesen Kórházak

1 774 20

járóbeteg-ellátó létesítmények

1 358

szakosodott gyógyintézetek

0

természetes gyógyfürdők

0

Gyógyintézetek

5


Az egészségügyi intézmények jobb állapotban vannak mint a szociális intézmények, azonban még mindig folyamatban van az egészségügy reformja, aminek következtében állandó változások következnek be az ágazatban, és elsősorban ez a betegágyak számának csökkentésében nyilvánul meg. Idegenforgalom Pozsony megye nem rendelkezík síközpontokkal, gyógyfürdőkkel vagy tengerrel. Ennek ellenére több ezer turista látogatja meg, akik Szlovákiából és külföldről is érkeznek egyaránt. Fő vonzerővel a Szlovák Köztársaság fővárosa - Pozsony rendelkezik. Ide látogatnak pihenés, kultúra vagy szórakozás, de akár bevásárlás céljából is. Főként a történelmi épületek és műemlékek (Pozsonyi vár, Szent Márton Székesegyház, a történelmi belváros, Slavín) és a Szlovák Nemzeti Színház vonzza ide őket. A fiatalok pedig elsősorban a szórakozás iránt érdeklődnek. További vonzáspontok a Szenci Napfényes tavak és a termál élményfürdő Szencen (Senec), turisztika a Kárpátokban és a kerékpáros turizmus. A Duna mentén vezet az egyik leghíresebb kerékpárút a Donauradweg. 2.1.6

A régiófejlesztés SWOT

elemzése Erősségek: • • • • • • • • • • • •

a gépjárműipar gazdasági és export teljesítőképességének növekedése, a külföldi tőke koncentrációja, a tudományos és kutató bázis koncentrációja, a mezőgazdasági szántóföld magas produkciós potenciálja, a növénytermesztés és specifikus mezőgazdasági ágazatok hagyománya (szőlőtermesztés, gyümölcstermesztés, stb.), a piac szükségleteire való reagálás képessége, a terület magas természeti potenciálja (kiváló minőségű szántóföldalap, nyersanyag-lelőhelyek, földfelszín alatti és geotermikus vízkészlet), a multimodális közúti és vasúti közlekedési folyosók kereszteződése, a teherforgalmú és személyszállító dunai kikötő és nemzetközi repülőtér jelenléte, a tudományos és oktatási intézmények, szociális infrastruktúra koncentrációja, a főiskolai végzettséggel rendelkező lakosság koncentrációja, a lakosság magas arányú gazdasági tevékenysége, 18

Munkaerő-piaci felmérés és elemzés a Magyarországgal határos régiókban • a vállalkozási tevékenység, havi átlagbér magas aránya, • alacsony munkanélküliségi ráta. Gyengeségek: • • • • • • • • • •

az ipari termelés magas energia- és nyersanyagigénye, viszonylat alacsony hozzáadott érték szint, az ipar egyenletlen elosztása pozsonyi koncentrációval, a mezőgazdaságilag megművelt területek csökkenése (főként a növény- és szőlőtermesztésre kijelölt területek) a haszonállat-tenyésztés iránti igény és az állatok számának csökkenése következtében, a vidék nem megfelelő műszaki és szociális létesítményrendszere, kisebb mértékű vállalkozói tevékenység vidéken, rosszabb környezetminőség, főként Pozsonyban, a szántóföldalap károsodása (talaj erózió, szilárd települési hulladék lerakók, stb.), a lakosság fokozott megbetegedési aránya, a lakosság körében fellépő elöregedési

folyamat. Lehetőségek: • a tudományos és oktatási bázis és technológia átadás felhasználása a szofisztikált gazdasági tevékenységekre való áttérés lehetőségével, • a határok nélküli együttműködés intenzitásának növelése Ausztriával, • a potenciál kiaknázása a gépipar és élelmiszeripar számára, • ökológiai módszerrel előállított élelmiszerek, • az öntözési rendszer hatékonyabb kihasználása, • a vidék potenciáljának felhasználása az agroturizmus, kis- és középvállalkozások fejlesztésére, • vidéki lakásügy fejlesztése, • megújuló energiaforrások felhasználása, • integrált tömegközlekedési rendszer létrehozása, a vízi közlekedés fejlesztése, beleértve a konténeres szállítást, • Pozsony és Bécs repülőterei közötti együttműködés, • a vállalkozói tevékenységek fejlesztésének támogatása és új munkalehetőségek létrehozása, • a munkaerő a szofisztikált termeléshez történő alkalmazkodó képessége. Veszélyek: • a pénzügyi források hiánya és a strukturális változások lelassulása a központi ágazatokban, • a szakképzett munkaerő eláramlása, • a versenyképesség csökkenése, • a mezőgazdasági vállalkozások lassú alkalmazkodása a kereslethez, • kevesebb munkahely létrehozása, a bérek csökkenése a mezőgazdaságban, • pénzügyi források hiánya a vidékfejlesztés terén, • a környezetre lehetséges negatív kihatást gyakorló projektek megvalósítása (Duna Odera csatorna, Pozsony - Wolfstahl erőmű), • a terület ökológiai terheltségének növekedése a beruházási építkezések következtében, • a szociális infrastruktúra fejlesztésére fordítandó pénzügyi források hiánya, 19

Munkaerő-piaci felmérés és elemzés a Magyarországgal határos régiókban • a szakképzett munkaerő számára alkalmas munkahelyek lassú létrehozása, • a lakosság elöregedése.

2.2 Nagyszombat megye (Trnavský kraj)

2.2.1


4 147 km2 területével Nagyszombat megye a második legkisebb megye a SzK megyéi között (a SzK területének 8,5 %-át teszi ki). A Szlovák Köztársaság nyugati részében fekszik, ahol északon közös határt képez a Cseh Köztársasággal, és délen pedig Magyarországgal és Ausztriával. Szomszédos Pozsony, Nyitra és Trencsén megyével. A közigazgatási egységek szempontjából 7 járásra osztódik fel: Dunaszerdahely (Dunajská Streda), Galánta (Galanta), Galgóc (Hlohovec), Pöstyén (Piešťany), Szenice (Senica), Szakolca (Skalica) és Nagyszombat (Trnava). A megye teljes területét tekintve a legnagyobb a Dunaszerdahelyi járás, amely a terület 25,9 %-át fedi le, és a legkisebb pedig a Galgóci járás, amely 6,4 %-ot tesz ki. Földrajzi szempontból a legnagyobb területet délen a Duna menti síkság foglalja el, és északon pedig az Erdőháti síkság. Ezeket a Kis-Kárpátok röghegysége választja el, amelynek legmagasabb csúcsa a Záruby (768 m t.sz.f.m.). A megye területe két éghajlati zónában található - a meleg és mérsékelten meleg zónában. A legszárazabb és legmelegebb a Duna menti síkság déli része, és a leghidegebb pedig a Kis-Kárpátok területe. Az évi átlaghőmérséklet 10 °C körül mozog. A megye területére jellemző, hogy itt nagy kiterjedésű védett terület található specifikus gazdálkodási rendszerrel, amely a természetvédelmi törvényből adódik. A megye területén 4 tájvédelmi terület található: Duna-ártér, Fehér-Kárpátok, KisKárpátok és Erdőhát, 8 nemzeti természetvédelmi terület, 23 természetvédelmi terület, 25 védett terület, 21 természeti örökség és 1 nemzeti természeti örökség. 2.2.2

Demográfia


Összesen Nagyszombat megye

555 509

Nők 271 331

284 178


20

Munkaerő-piaci felmérés és elemzés a Magyarországgal határos régiókban A területét tekintve a Nagyszombati Önkormányzási Kerület a második legkisebb, a lakosság számát tekintve az utolsó helyen áll, tehát a legkisebb a Szlovák Köztársaság valamennyi megyéje közül, és 10,2 %-os részesedéssel rendelkezik annak teljes népességéből. A lakosság mozgásának alapvető jellemzői 2011 Élveszületés ek száma

Elhalálozás ok száma



Nagyszombat megye Összesen Férfiak

5 567

5 512

55

2 882

2 865

17

1 488 803

Nők

2 685

2 647

38

685


Lakosság nemzetiség alapján 2011 Nagyszombat megye Szlovák

395 490

Magyar

120 706

Roma

3 038

cseh, morva, sziléziai

3 653

Ruszin

104

Ukrajnai

236

Német

234

Lengyel

200

Orosz

170


31 678


2.2.3


Nagyszombat megyére elsősorban a mezőgazdasági termelés jellemző. Termelékenységét tekintve a második helyen áll Nyitra megye után. A megye teljes területéből a mezőgazdasági földterület 70,6 %-ot tesz ki. A szántóföld hasznosítás szintje (89,8 %) a legmagasabb a SzK valamennyi megyéje közül (a szlovákiai átlag 58,7 %). A megye területén található mezőgazdasági földterület termékeny és nagyon jó minőségű. Ennek felel meg a vetésterületek struktúrája is, ahol leginkább a gabonafélék, olajnövények, cukorrépa és évelő takarmánynövények képviseltetik magukat, és a legmagasabb hektárhozamokat érik el a SzK megyéi közt. A növénytermesztést az állattenyésztés egészíti ki, miközben jelentős részesedéssel rendelkezik a szarvasmarha- és sertéstenyésztés.

21

Munkaerő-piaci felmérés és elemzés a Magyarországgal határos régiókban Ipari vállalatok 2011 Bruttó forgalom (ezer €)




10 203 880

8 362 763

284

1 841 117

448 412

342 272

52

106 140

3 359 711

2 906 237

47

453 474

941 947

723 773

22

218 173

járás Pöstyéni (Piešťany) járás Szenicei (Senica) járás

350 809

242 768

42

108 041

428 109

345 343

31

82 765

Szakolcai (Skalica) járás Nagyszombati (Trnava)

878 902

674 661

27

204 241

3 795 990

3 127 708

63

668 283

Nagyszombat megye Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járás Galántai (Galanta) járás Galgóci (Hlohovec)

járás A Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala Forrás:

Az ipari ágazati felépítésében megtalálható csaknem valamennyi iparág. Az ipari eloszlása területi szempontból nem egyenletes, az északi és középrész ipari jellegű, a déli rész pedig ipari és mezőgazdasági jellegű. Az ipar jellegére kihatással van a mezőgazdasági termelés, és ezért az élelmiszeripar van többségben (tej és tejtermékek, hús és hústermékek, cukor, édességek és pezsgő borok gyártása). A megye termelésének nagy részét a vegyipar alkotja (festékanyagok, viszkóz és poliészterszálak, gyógyszerek és kozmetikai készítmények gyártása). A jelentős ágazatok közé tartozik a fémtermékek, fémek, telekommunikációs berendezések, gépjárművek, gépek és nemfém ásványi termékek gyártása. A megyében a nagykereskedelem, kiskereskedelem, gépjármű-, motorbicikli- és fogyasztási cikk javító létesítmények sűrű hálózata került kiépítésre, ahol 2008. 12. 31-vel a megyében lévő nyereségre irányuló vállalatok 31,8 %-a vállalkozott és a magánvállalkozók csaknem egy negyede. Továbbá a nyereségre irányuló jogi személyek az ingatlanok, bérbeadás és vétel és kereskedelmi tevékenységek terén, valamint az ipari termelésben vállalkozott, és a természetes személyek pedig az építőiparban és az ipari termelésben. A megyében a földalap jelentős részét erdő alkotja (65 205 ha, ami a megye teljes területének 15,72 %-a). Az erdőterület nagy részét gazdasági erdők teszik ki, amelyek területe 54 604 ha, és a legkisebbet pedig speciális hasznosítású erdők - 3 634 ha területtel. A véderdők területe 6 967 ha. Az erdei termelés a fakitermelésre, a kapcsolódó fafeldolgozó iparra, vadászatra és egyéb szolgáltatásokra irányul. A tűlevelű fák készletállománya kéreg nélkül 3 047 755 m3 és a lomblevelű fák készletállománya kéreg nélkül 9 651 162 m3. Külföldi befektetők Megnevezés Arcelor AUDIA GROUP BEKAERT Datalogic

Város Szenice (Senica) Nagyszombat (Trnava) Diószeg (Sládkovičovo) Nagyszombat (Trnava)

Ország Franciaország USA Belgium Olaszország

Ágazat Gépipar vegyipar gépjárműipar elektrotechnikai

22

Munkaerő-piaci felmérés és elemzés a Magyarországgal határos régiókban Haan Global Iko Koramic Industries PEGES Peugeot Samjin LND Co. SAMSUNG Electronics SEISA Medical SPC International Swedwood Vic Creatis YSE

2.2.4

Nagyszombat (Trnava) Szenice (Senica) Szenice (Senica) Verbó (Vrbové) Nagyszombat (Trnava) Vedrőd (Voderady) Galánta (Galanta) Szenice (Senica) Pöstyén (Piešťany) Majtény (Majcichov) Szered (Sereď) Diószeg (Sládkovičovo)

Ausztria Belgium Belgium Svédország Franciaország Dél-Korea Magyarország / Dél-Korea USA Nagy-Britannia Svédország Belgium Dél-Korea

elektrotechnikai gépipar fémfeldolgozó gépipar gépjárműipar elektrotechnikai elektrotechnikai egészségügyi IT szolgáltatások fafeldolgozó gépipar vegyipar


Nagyszombat megye teljes körűen kiépített műszaki infrastruktúrával rendelkezik, ami annak földrajzi elhelyezkedéséből adódik. Közlekedés szempontjából Nagyszombat megye és főként Nagyszombat megyeszékhely egy jelentős kereszteződése a nyugatról keletre és délről északra vezető útvonalaknak. Ez az elhelyezkedés rendkívüli jelentőséggel bír a belföldi és nemzetközi közlekedés szempontjából is. Képviselteti itt magát a közúti, vasúti és vízi közlekedés. A megyén áthaladnak a Pozsonyból Nagyszombaton keresztülhaladó és Zsolna felé tartó, valamint a Hodonín-ból Nagyszombaton keresztülhaladó Nyitra felé tartó közútvonalak. A vasúti közlekedést olyan fontos közlekedési útvonalak képviselik mint Pozsony - Zsolna és a Nagyszombat - Galánta és Nagyszombat - Kúty villamosított egy vágányos pálya, amely meghosszabbítja a déli vasútvonalat Csehország felé. Specifikus jelentőséggel bír a Pozsony - Galánta - Párkány vasútvonal is.

Közúti közlekedés Nagyszombat megye viszonylag sűrű a régiót meghaladó jelentőséggel bíró közúti és vasúti hálózattal rendelkezik. A megyén áthaladnak a Pozsonyból Nagyszombaton keresztülhaladó és Zsolna felé tartó, valamint a Hodonín-ból Nagyszombaton keresztülhaladó Nyitra felé tartó útvonalak. Nagy jelentőséggel bír az I/63 út is, amely Pozsonyból Somorján (Šamorín) és a Dunaszerdahelyi kerülőúton, valamint Nagymegyeren (Veľký Meder) áthaladva Révkomáromba (Komárno) vezet. A megye területén áthaladó autópályák hossza 67,439 km, a Pozsony - Felsőszerdahely (Horná Streda) irányban és részben a D2 autópálya Pozsonyból Kúty-n keresztül Prágába vezető szakasza. Utak hossza (km-ben) 2011 Nagyszombat megye Utak hossza összesen I. osztályú út II. osztályú út III. osztályú út Autópályák és autópálya bekötőutak

1 953,267 267,421 531,109 1 061,241 67,242

23

Munkaerő-piaci felmérés és elemzés a Magyarországgal határos régiókban Gyorsforgalmi utak és bekötőutak

26,254


2.2.5

Szociális infrastruktúra és kommunális

létesítmények A megye területén viszonylag jól kiépített óvodai és iskolai létesítmények hálózata található. A felsőoktatás központja Nagyszombat megyeszékhely, amely a Nagyszombati Egyetem, Szent Cirill és Metód Egyetem és a Szlovák Műszaki Egyetem – Anyag-Technológiai Kar székhelye. Diószegen (Sládkovičovo) székel a Diószegi Főiskola és Szakolcán (Skalica) a Közép-Európai Főiskola. Középiskolák 2011 Állami

Magán

Egyházi

Összesen

Nagyszombat megye Gimnáziumok

16

2

4

22

Szakközépiskolák

36

11

1

48

Szakmunkásképzők

19

5

0

24


7

1

0

8

Konzervatóriumok

0

1

0

1



Magán

Egyházi

Összesen

Nagyszombat megye Általános iskolák

230

2

6

238

Óvodák

293

3

2

298



Szlovák és magyar

Magyar

Nagyszombat megye Gimnáziumok

15

6

0

Szakközépiskolák

35

5

7

Szakmunkásképzők

16

5

3

6

1

1


173

64

1

Óvodák

204

73

19


Forrás: A Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala 3

24

Munkaerő-piaci felmérés és elemzés a Magyarországgal határos régiókban Kultúra Nagyszombat megye és Nagyszombat városa gazdag kulturális hagyományokkal rendelkezik. Jelenleg a kultúra terén a színműjátszás hagyományait a Nagyszombati Színház képviseli. A megyében állandó és szabadtéri mozik kiterjedt hálózata található. Történelmi és kulturális műemlékek vannak kiállítva a képtárakban és múzeumokban, a legnagyobb gyűjteménnyel a Nyugat-Szlovákiai Múzeum rendelkezik Nagyszombatban. Nagyszombat megye Kulturális és művelődési létesítmények száma

309

Rendezvények száma összesen

11 017


793


548


11 192


2 688


4 040


Nagyszombat Önkormányzati Kerület az alapítója a regionális könyvtáraknak, amelyek 2002. 4. 1-től annak igazgatása alá kerültek, és egyúttal alapítója és igazgatója a következő létesítményeknek: Ján Palárik Színház Nagyszombatban, Csallóközi Múzeum Dunaszerdahelyen, Honismereti Múzeum Galántán, Galántai Művelődési Központ Galántán, Erdőháti Múzeum Szakolcán, Erdőháti Képtár Szenicén, Felső-Erdőháti Művelődési Központ Szenicén, Nyugat-Szlovákiai Múzeum Nagyszombatban, Honismereti Múzeum Galgócon, Balneológiai Múzeum Pöstyénben, Ján Koniarik Képtár Nagyszombatban, Csillagvizsgálók és Planetáriumok Galgócon és Nagyszombati Művelődési Központ Nagyszombatban. Nagyszombat megyében további művelődési központok találhatók, amelyek tevékenységükkel részt vesznek a népi kultúra és a művészeti érdektevékenységek értékei megtartásában és elérhetővé tételében, és ezek tartalmi szempontból az oktatásra, művészeti és kreatív, kulturális és üdülési, valamint társadalmi és szórakoztató formákra irányulnak. Egészségügy A megyében az egészségügyi ellátást 6 kórház, szanatóriumok, szakintézetek és gyógyintézetek biztosítják, továbbá az állami és magán létesítmények körzeti és szakorvosi rendelőkkel felnőttek és gyermekek számára egyaránt. A megye fejlődése szempontjából rendkívüli jelentőséggel bírnak a geotermikus és gyógyforrások, amelyek a természetes gyógyfürdőkben kerülnek hasznosításra, és egyúttal üdülési célokat is szolgálnak. Egészségügyi intézmények a terület, az intézmény típusa, a mutató típusa és az év szerint Egészségügyi létesítmények száma 2010 Nagyszombat megye Összesen

1 223

25

Munkaerő-piaci felmérés és elemzés a Magyarországgal határos régiókban 6

Kórházak Járóbeteg-ellátó létesítmények

919

Szakosodott gyógyintézetek

..

Természetes gyógyfürdők

3

Gyógyintézetek

4


Idegenforgalom Természeti adottságainál (a Kis-Kárpátok hegylába, a Vág és Duna folyók, természetes termálforrások) és történelmi műemlékeinél fogva Nagyszombat megyében előfeltételekkel rendelkezik a sikeres idegenforgalom fejlesztésre, legyen szó városnéző turizmusról, agroturizmusról, hegyi turisztikáról, de elsősorban a gyógyüdülési és egészségügyi idegenforgalom terén nemcsak a belföldi érdeklődők számára, hanem a külföldi idegenforgalom bővítése szempontjából is. A termál- és gyógyforrások Pöstyénben és Büdöskőn (Smrdáky), a már kiépített szállásadó és technikai bázis is ezt bizonyítják. A Pöstyénben folyó gyógykezelések főként a mozgásszervi és reumás betegségekre irányulnak, míg Büdöskőn a bőrbetegségeket kezelik. A geotermikus források hasznosításaként a megyében termálfürdők is találhatók (Felsőszeli/Horné Saliby, Vince-erdő/Vincov les, Dunaszerdahely/Dunajská Streda, Nagymegyer/Veľký Meder, Nyárasd/Topoľníky, Pöstyén/Piešťany, Kaplat/Koplotovce). Nagyszombat megye előfeltételekkel rendelkezik az agroturizmus fejlesztésére csaknem valamennyi vidéki községben, a legelőnyösebb feltételek azonban az üdülési célpontok közelében találhatók. Egy a vidéki turizmusra alkalmas összefüggőbb területként a Vág menti terület merülhet fel (Hubinától (Hubiná) egészen Sopornyáig (Šoporňa), valamint a hegyi települések a Kis-Kárpátok mindkét oldalán és a KisDuna mentén elterülő községek. Az agroturizmus fejlesztéséhez jó előfeltételek mutatkoznak a megye déli és északi járásaiban. A már ismert Kis-Kárpátok Borút után már létezik az Erdőháti Borút is. 2.2.6


elemzése Erősségek: • • • • • • • • • • •

a külföldi tőke arányának növekedése főként az iparban, a mezőgazdasági földterület hasznosításának legmagasabb szintje a SzK-ban, nagy külföldi beruházások jelenléte, szakképzett munkaerő, ipari parkok megépítésének lehetősége, jó közlekedési elhelyezkedés a beruházók szempontjából - Pozsony, Bécs, repülőtér, autópálya, a munkanélküliség kedvező alakulása (kb. ¼ -del alacsonyabb mint a szlovák átlag), a régiót meghaladó jelentőségű intézmények koncentrációja, geotermikus és gyógyforrások jelenléte, 3 egyetemi tanszék jelenléte, jelentős kulturális és történelmi 26

Munkaerő-piaci felmérés és elemzés a Magyarországgal határos régiókban műemlékek. Gyengeségek: • a piaci szolgáltatások alacsony aránya a régió struktúrájában, • tartós problémák a gazdasági instabilitással a mezőgazdasági vállalkozások terén, • a mezőgazdasági vidék magas ökológiai leterhelése (a felszín alatti és felszíni vizek szennyezése mezőgazdaságban használt vegyi anyagokkal), • a terület nem megfelelő közlekedési és távközlési felkészültsége, • az utak nem megfelelő minősége, • nem megfelelően fejlett információs rendszer, • a KKB megszerzésével kapcsolatos tevékenységek alacsony szintű intézményesítése, • túlnyomó mértékben ipari KKB, kevés termelési szolgáltatás és stratégiai szolgáltatás, • alacsony munkapiaci rugalmasság, • a meglévő potenciál nem megfelelő kihasználása idegenforgalmi célokra. Lehetőségek: • • • • • • • •

a gépipari és elektrotechnikai cégek bevonása a gépjárműgyártásba, az élelmiszeripar fejlesztése a mezőgazdaságra építve, támogató intézkedések elfogadása (jelzáloghitelek) a lakásépítés fejlesztésére, a Szlovákiába beáramló külföldi befektetések növekedése, a csatlakozás előtti EU alapok hasznosítása, Felsőbb közigazgatási terület - a pénzügyi döntéshozatal decentralizációja, a befektetések előnyösebbé tételéről szóló törvény, állami és nemzetközi támogatás Jaslovské Bohunice (JB) leépítése, viszonylag modern JB területe - lehetőség az új technológiák számára, • műszaki irányvételű cégek érkezése, • a felsőoktatási intézmények és a vállalatok együttműködésének fejlesztése. Veszélyek: • • • • • • • •

az ipar korszerűsítéséhez szükséges tőke hiánya, a korszerűsítéshez és új technológiák bevezetéséhez szükséges források hiánya, a mezőgazdaság leépítése, a dotációk csökkentése, a KKV rosszabb pozíciója a tőkehozzáférés szempontjából, a szakképzett munkaerő eláramlása, a kompetenciák átruházása pénzforrások nélkül, Jaslovské Bohunice tevékenységének leépítése, az oktatásfejlesztéshez szükséges források hiánya - az oktatásügy lemaradása a lépéstartásban, technológiai változásokban, • a Pozsony - Nagyszombat gyorsforgalmi út építése.

27


2.3 Nyitra megye (Nitriansky kraj)

2.3.1


Nyitra megye a Szlovák Köztársaság délnyugati részében terül el, és 6 344 km 2 területével Szlovákia területének 12,9 %-át teszi ki. Délen Magyarországgal, keleten Besztercebánya megyével, északon Trencsén megyével és nyugaton pedig Nagyszombat megyével határos. A megyében található a SzK legdélebbi pontja Paton (Patince), a Révkomáromi (Komárno) járásban. A közigazgatási egységek szerint a megye 7 járásra osztódik fel: Révkomárom (Komárno), Léva (Levice), Nyitra (Nitra), Újvár (Nové Zámky), Vágsellye (Šaľa), Nagytapolcsány (Topoľčany) és Aranyosmarót (Zlaté Moravce). Területi szempontból a megye legkisebb járása a Vágsellyei járás 356 km2 területével, és a legnagyobb pedig a Lévai járás 1 551 km2 területével, amely egyúttal a SzK legnagyobb járása is. A megye síkságon terül el alacsonyabb dombvidékkel ötvözve, amit az határoz meg, hogy főként a Duna menti dombvidéken és a Duna menti síkságon terül el, amelyek a Duna menti alföld részét képezik. A megye északi részében húzódik a Tribecshegység (Tríbeč), az észak-keleti részt a Selmeci-hegység (Štiavnické vrchy) nyúlványai szegélyezik és részben pedig a Garammenti-Inóc (Pohronský Inovec). A megye déli és délkeleti részének jelentős hányadát minőségi mezőgazdasági termőföld teszi ki. A megye a SzK legmelegebb és legtermelékenyebb központjai közé tartozik. Az évi átlaghőmérséklet (az Ógyallai/Hurbanovo meteorológiai állomáson 2007-ben mért adatok alapján) 11,9 °C. A megye - főként annak déli részei víz- és termálforrásokban gazdag. A megye területén számos folyó halad át - a leghosszabb szlovák folyó a Vág, Duna, Nyitra, Garam, Ipoly és Zsitva, és egyúttal a Duna és Ipoly folyók természetes határvonalat alkotnak Magyarországgal. A megye területére jellemző, hogy annak jelentős része a természetvédelmi törvény által védett terület. 14 nemzeti természetvédelmi terület, 47 természetvédelmi terület, 24 természeti örökség és 62 védett terület található itt. Nyitra megye területére benyúlik a Selmec-hegység (Lévai járás) tájvédelmi területe és a Nyitra menti tájvédelmi terület (Nyitrai, Nagytapolcsányi és Aranyosmaróti járások). Az Újvári járás területén találhatók a Párizsi-mocsarak (Parížske močiare). A Lévai járásban található a népi építészeti műemlék-rezervátum - barlanglakások Borfő (Brhlovce) községben. 30

Munkaerő-piaci felmérés és elemzés a Magyarországgal határos régiókban Az ásványi nyersanyagok közül Nyitra megyében olyan nem fenntartott ásványok találhatók mint a kavicsos homok, építőkő és a téglaipari nyersanyag.

2.3.2

Demográfia


Összesen Nyitra megye

689 564

Nők 334 437

355 127


A lakosság mozgásának alapvető jellemzői 2011 Élveszületés Elhalálozások ek száma száma



Nyitra megye Összesen

6 667

7 574

-907

-747

Férfiak

3 396

3 914

-518

-162

Nők

3 271

3 660

-389

-585


Lakosság nemzetiség alapján 2011 Nyitra megye Szlovák

472 992

Magyar

169 242

Roma

3 984

Cseh, morva, sziléziai

3 520

Ruszin

103

Ukrajnai

285

Német

219

Lengyel

352

Orosz

174

Egyéb és nem megadott

38 693


2.3.3


Nyitra megye mezőgazdasági és ipari megye. A járások többségében az ipar sikeresen áthidalta a piaci mechanizmus új feltételeire való áttérés transzformációs folyamatát. A megye ipari vállalatainak szakosodása azokhoz a forrásokhoz kötődik, amelyek a megyében találhatók (élelmiszer- és italgyártás - a természeti forrásokra építve, villamos gépek és műszerek gyártása - kapcsolódás a munkaerő forrásokra építve), valamint a megye területén fixált beruházásokhoz (vegyszerek és vegyipari termékek gyártása). Nyitra megyében a foglalkoztatottak 12,1 %-a dolgozik az iparban 30

Munkaerő-piaci felmérés és elemzés a Magyarországgal határos régiókban Szlovákia gazdaságának ebben az ágazatában. A Vágsellyei járásban található a Duslo, a.s. vegyi üzem, amely földgázt dolgoz fel, és nitrogénműtrágyát és gumiipari vegyszereket állítanak elő. Ipari vállalatok 2011 Bruttó forgalom (ezer €) Nyitra megye




5 063 708

4 040 686

318

1 023 022

Révkomáromi (Komárno) járásjárás Lévai (Levice)

655 940

523 730

48

132 210

570 084

440 792

45

129 291

Nyitrai (Nitra) járás

2 170 836

1 852 954

89

317 881

Újvári (Nové Zámky) járás Vágsellyei (Šaľa) járás

420 691

293 240

56

127 450

582 328

428 341

16

153 987

Nagytapolcsányi (Topoľčany) járás Aranyosmaróti (Zlaté

424 487

308 327

44

116 161

193 302

20

46 041

239 343

Moravce) járásKöztársaság Statisztikai Hivatala Forrás: A Szlovák

Nyitra megye ipari ágazataiban a teljes foglalkoztatásból a következő ipari ágazatok veszik ki főként a részüket: elektromos és optikai berendezések gyártása fém- és fémtermékek gyártása élelmiszeripar textil- és ruhagyártás vegyipar gépjárműipar gépipar gumi- és műanyaggyártás bőripar cellulóz- és papírgyártás egyéb ipari termelés fafeldolgozás és fatermékek gyártása A megye az első helyen áll a legnagyobb mezőgazdasági terület megművelésében a SzK valamennyi megyéje közül. Az egyik legnagyobb termelője az olyan mezőgazdasági terményeknek mint a búza, árpa, szemes kukorica, étkezési borsó, technikai cukorrépa, dohány, repce, szemes napraforgó, és egyúttal a legnagyobb szőlőtermelő is a SzK-ban. Az állattenyésztés a sertés- és baromfi-tenyésztésre szakosodott. Külföldi befektetők Megnevezés Alcan DSS Plastics Heineken LEOVINCI Monarflex Peikko Finland Oy

Város Léva (Levice) Nyitra (Nitra) Ógyalla (Hurbanovo) Aranyosmarót (Zlaté Moravce) Párkány (Štúrovo) Vágkirályfa (Kráľová nad Váhom)

Ország Hollandia Nagy-Britannia Hollandia Spanyolország Dánia Finnország

Ágazat fémfeldolgozó vegyipar élelmiszeripari fémfeldolgozó vegyipar gépipar

30


SeongJi Slovakia SONY Slovakia Tondach Gleinstätten AG Yssel ZANINI HOLDING ZF Fridrichshafen

2.3.4

Galánta (Galanta) Nyitra (Nitra) Németpróna (Nitrianske Pravno) Tótmegyer (Palárikovo) Nagytapolcsány (Topoľčany) Léva (Levice)

Dél-Korea Szlovákia / Japán Ausztria Hollandia Olaszország Németország

elektrotechnikai elektrotechnikai építőipar építőipar vegyipar gépipar


Nyitra megye jó csatlakozással rendelkezik a járások közti közlekedési utakra, csakúgy mint a nemzetközi közlekedési utakra is. A Nyitra megyén áthaladó legjelentősebb közlekedési útvonal az E571 Pozsony - Kassa, amely a Nagyszombat Nyitra - Garamszentkereszt (Žiar n/Hronom) - Zólyom (Zvolen) szakaszon a gyorsforgalmi utak közé tartozik mint az R1 útvonal. Utak hossza (km-ben) 2011 Nyitra megye Utak hossza összesen I. osztályú út II. osztályú út III. osztályú út Autópályák és autópálya bekötőutak Gyorsforgalmi utak és bekötőutak

2 602,217 493,476 500,245 1 540,522 0,000 67,974


Annak ellenére, hogy a megyén áthalad a nemzetközi vasútvonal is, a vasúti közlekedés nincs kellőképpen megoldva tekintettel a megye gazdasági jelentőségére. Az európai jelentőségű távutakat északnyugat - délkelet irányban lehet igénybe venni. Kifejezetten hiányzik Nyitra hatékony és gyors összeköttetése Pozsonnyal. A megyén azonban keresztülfolyik a Duna folyó, és Révkomárom (Komárno) városában egy jelentős folyami kikötő került kiépítésre, amely csatlakozik a Rajna Majna - Duna európai vízi közlekedési főútvonalhoz. A légi közlekedést csupán egy regionális repülőtér, a Nyitra - Janíkovce biztosítja, amely időszakos belföldi, de nemzetközi közlekedést is kiszolgál.

2.3.5


létesítmények Nyitra megyeszékhely egy jelentős főiskolának ad otthont, amely egyedüli a maga formájában Szlovákiában - ez a Mezőgazdasági Egyetem. Itt székel a Konstantin Filozófus Egyetem is. Révkomáromban székel a Selye János Egyetem. 31


Középiskolák 2011 Állami

Magán

Egyházi

Összesen

Nyitra megye Gimnáziumok

17

3

8

28

Szakközépiskolák

50

8

2

60

Szakmunkásképzők

18

1

0

19


18

1

0

19

0

2

0

2



Magán

Egyházi

Összesen

Nyitra megye Általános iskolák

291

1

18

310

Óvodák

402

0

5

407



Szlovák és magyar

Magyar

Nyitra megye Gimnáziumok

16

8

1

Szakközépiskolák

43

4

12

Szakmunkásképzők

15

1

3


11

2

6


229

72

9

Óvodák

288

84

31


Kultúra Nyitra megyeszékhely a megye kulturális életének Mekkája. A szláv történelmi gyökereknek köszönhetően az egyik legfontosabb szláv műveltségi, kulturális és keresztény élet központjává teszik. A megye területén 3 színház, 12 képtár van a kirendeltségekkel együtt, illetve 368 közkönyvtár a kirendeltségekkel együtt. Figyelmet érdemel a Bagara Andrej Színház Nyitrán, a Nyitra Menti Múzeum és a Nyitrai Képtár. A legjelentősebb kulturális rendezvényekre többnyire Nyitrán kerül sor. Ide tartoznak a Pribina Ünnepségek, Nyitraiak Napjai, Színházi Nyitra - egy nemzetközi színházi fesztivál. Nyitra gazdag kiállításrendezési hagyományokkal is rendelkezik. A hagyományos AGROKOMPLEX mezőgazdasági kiállításon kívül itt olyan nagyvásárok és kiállítások kerülnek megrendezésre mint az Autószalon, Bútor és Lakás, Nemzetközi Gépipari Nagyvásár, Lingumexpo és még sok más. A megyében nagy mértékben képviseltetik magukat a kulturális létesítmények, amelyek 32

Munkaerő-piaci felmérés és elemzés a Magyarországgal határos régiókban biztosítják a magyar nemzeti kisebbség kulturális igényeit is. Említést érdemel a Jókai Színház Révkomáromban és számos amatőr érdekcsoport, valamint a kulturális és művelődési létesítmények is. Nyitra megye Kulturális és művelődési létesítmények száma

420


16 153


1 026


1 022


14 163


3 542


6 993


Egészségügy A megyében az egészségügyi ellátást a Nyitrai Egyetemi Kórházban, kórházakban orvosi rendelőintézetekkel, külön klinikákon és szakosodott gyógyintézetekben biztosítják be. Egészségügyi intézmények a terület, az intézmény típusa, a mutató típusa és az év szerint Egészségügyi létesítmények száma 2010 Nyitra megye Összesen

1 690

Kórházak

12

Járóbeteg-ellátó létesítmények

1 319


0


0

Gyógyintézetek

3


Idegenforgalom Az idegenforgalom elsősorban a termálforrásokkal rendelkező helyszínekhez kötődik, ahol üdülő- és turistaközpontok jöttek létre (Révkomárom, Pat, Párkány).

2.3.6


elemzése Erősségek: • az ipari és mezőgazdasági termelés bemenő termelési tényezőinek meglévő erős potenciálja, • elegendő kapacitás és szakképzett emberi potenciál, • felsőoktatási- és kutatóközpontok Nyitra városában, 33

Munkaerő-piaci felmérés és elemzés a Magyarországgal határos régiókban • a fejlődéshez szükséges elégséges térbeli potenciál, • kedvező földrajzi elhelyezkedés Európában és Szlovákiában a jelentős közlekedési útvonalakon, • fejlett és viszonylag jó állapotban fennmaradt vidéki települések, • a kihasználható vízfolyások potenciálja, • a régió domináns pozíciója a szlovákiai energiaellátás szempontjából, • a határon átnyúló turizmus fejlesztésének lehetősége a régióban, • a nemzetközi méreteket öltő nagyvásári és kongresszusi idegenforgalom a megyeszékhelyben, • felhasználható geotermikus források megléte. Gyengeségek: • • • • • • • • • • • • •

az ipari vállalatok alacsony exportképessége, magas szintű fizetésképtelenség és magas inputárak, a saját hazai források nem elégséges bevonása, a mezőgazdasági nyersanyagokat feldolgozó termelés alacsony aránya, nyugdíjas korú népesség magas aránya, magas munkanélküliség, alacsony munkaerő-mobilitás, hiányzó észak-déli és nyugat-keleti közútvonal (Dunaszerdahely – Újvár), nem megfelelő vasúti összeköttetés Nyitra - Pozsony között, az alternatív energiaforrások nem elégséges hasznosítása, a vidéki turizmus és agroturizmus potenciáljának nem megfelelő kiaknázása, a szennyvízelvezető rendszerrel és víztisztító berendezéssel rendelkező községek alacsony %-része, nagymértékű diffúz forrásokból eredő szennyezés (elsősorban a mezőgazdaság, amely részt vesz a felszíni vizek és a talajvíz szennyezésében).

Lehetőségek: • határon átnyúló együttműködés lehetősége, • térbeli és infrastrukturális lehetőségek az ipari parkok és inkubátorok kiépítésére és fejlesztésére, • bekapcsolódás a nemzetközi együttműködésbe és partnerhálózatokba, • a megye jelentőségének megnövekedése a nemzetközi közlekedés szempontjából, • a nyitrai agglomeráció kiterjedése a pozsonyi-nagyszombati agglomerációval eggyé válva, • európai jelentőségű agglomerációk közelsége - Bécs és Budapest, • határon átnyúló települési agglomerációk létrehozásának lehetősége (Révkomárom - Komárom, Párkány - Esztergom), • a megye közlekedési elérhetőségének javítása az észak - dél és nyugat - kelet folyosó megépítésével, • a megye energiamérlegének javítása a Mochovce atomerőmű komplexum, a vízi energia potenciáljának, a geotermikus források, biomasszák és biogázak felhasználásával, • a geotermikus energia következetes felhasználása üdülési és rehabilitációs szolgáltatásokat nyújtó termálfürdők kiépítésével.

34


Veszélyek: • • • • • • • • • •

kedvezőtlen demográfiai fejlődés - a lakosság elöregedésének trendje, az alapvető ipari vállalatok alacsony mértékű fejlődésének elmélyülése, stagnálás a modern technológiák bevezetése terén, lemaradás a főútvonalak és vasútvonalak kiépítésében és korszerűsítésében, a kis- és középvállalatok nagy mértékű pénzügyi leterheltsége, a kutatás-fejlesztés lemaradásának elmélyülésre a nemzetközi szabványokkal összevetve, a mezőgazdasági szántóföld magas szintű védelme, nem megfelelő a régión túli infrastruktúra kiépítése, a munkanélküliség stagnálása, növekedése, az európai autópálya közlekedési folyosókra való rákapcsolódás lehetőségének elvesztése, ha nem kerülnek kiépítésre a gyorsforgalmi közútvonalak, • az infrastrukturális projektek megvalósítására fordítandó pénzügyi források hiánya, • a közlekedés az életkörnyezetre és a természeti környezetre kifejtett negatív hatásának növekedése.

2.4

2.4.1

Besztercebánya megye (Banskobystrický kraj)


Besztercebánya megy a Szlovák Köztársaság legnagyobb megyéje 9 455 km2 területével. Közép-Szlovákia déli részén terül el, délen Magyarországgal, keleten Kassa megyével, északon Trencsén és Zsolna megyével és nyugaton pedig Nyitra megyével határos. A közigazgatási egységek tekintetében 13 járásra osztódik fel (Besztercebánya/Banská Bystrica, Selmecbánya/Banská Štiavnica, Breznóbánya/Brezno, Gyetva/Detva, Korpona/Krupina, Losonc/Lučenec, Poltár/Poltár, Nagyrőce/Revúca, Rimaszombat/Rimavská Sobota, Nagykürtös/Veľký Krtíš, Zólyom/Zvolen, Zsarnóca/Žarnovica és Garamszentkereszt/Žiar nad Hronom), 516 községre, és ebből 24 a város (2007-es évi adat). Besztercebánya (a SzK 6. legnépesebb városa) és Zólyom városa a lakosság számát tekintve a 2007-es év végével meghaladták a 40 ezret. A területen átfolyik a Garam (Hron), Ipoly (Ipeľ) és Sajó (Slaná) folyó. Besztercebánya megyére jellemző a geomorfológiai modellezés rendkívüli nagy 35

Munkaerő-piaci felmérés és elemzés a Magyarországgal határos régiókban változatossága - a magas hegyi pontoktól a terület északi részén a tagolt középső részen át a Dél-szlovákiai medence (Juhoslovenská kotlina) enyhén hullámos és sík területeiig a térség déli részében. A terület nagy mértékben védett területnek számít természetvédelmi szempontból. A megye területére öt nemzeti park nyúlik be (Alacsony-Tátra Nemzeti Park, Szlovák Paradicsom Nemzeti Park, Murányi-fennsík Nemzeti Park, Kis-Fátra Nemzeti Park és Szlovák-karszt Nemzeti Park), 4 tájvédelmi terület, és számos nemzeti természeti örökség, védett térség, helyszín és objektum, amelyek alacsonyabb védettségi szintet élveznek. Besztercebánya (Banská Bystrica), Selmecbánya (Banská Štiavnica) és Körmöcbánya (Kremnica) városi műemlékterületté lett kikiáltva, és ezen felül Selmecbánya felvételre került az UNESCO Kulturális Világörökség Listájára. Úrvölgy (Špania Dolina), Hegybánya (Štiavnické Bane) és Szebelléb - Szentmihály-puszta (Sebechleby – Stará Hora) vidéki települések műemlék-rezervátumai. A megyében nagy mennyiségű nyersanyagkészlet, és számos ásvány-, termál és gyógyvíz is található itt. Két fürdőváros (Szliács/Sliač, Gyűgy/Dudince) és négy fürdőhely is ismert. A megye területe rendkívül gazdag természeti szépségekben, amelyeket nagy mértékben hasznosítanak nemcsak téli, hanem egész éves turisztikai központokként. 2.4.2

Demográfia


Összesen Besztercebánya megye

660 128

Nők

319 565

340 563


A népsűrűség szempontjából (69,0 lakos/km2) Besztercebánya önkormányzati kerület a legritkábban lakott megyék közé tartozik (Szlovák Köztársaság: 110,80 lakos/km 2). Erre a tényre kihatással vannak a megye geomorfológiai adottságai, mivel főként hegyi területekről van szó. A megyében jelentősen megnyilvánul a lakosság elöregedési folyamata, miközben a gyermekek száma csökken, és lassan nő a nyugdíjas korú lakosság száma. A lakosság mozgásának alapvető jellemzői 2011 Élveszületés Elhalálozások ek száma száma Besztercebánya megye Összesen Férfiak Nők



6 697

6 884

-187

-863

3 423

3 486

-63

-233

3 274

3 398

-124

-630


36

Munkaerő-piaci felmérés és elemzés a Magyarországgal határos régiókban Lakosság nemzetiség alapján 2011 Besztercebánya megye Szlovák

504 885

Magyar

67 652

Roma

15 531

cseh, morva, sziléziai

3 249

Ruszin

187

Ukrajnai

503

Német

443

Lengyel

302

Orosz

213


67 163


2.4.3


Az iparra elsősorban a fém- és fémtermékgyártás jellemző, egyéb nemfém ásványi termékek gyártása, élelmiszer- és italgyártás, valamint a máshova nem sorolt gépek és berendezések gyártása. Ipari vállalatok 2011 Bruttó forgalom (ezer €) Besztercebánya megye Nagykürtösi (Veľký Krtíš) járás Zólyomi (Zvolen) járás

Folyó termelőfelhasznál ás (ezer €)



3 181 480

2 316 246

260

865 235

119 667

90 017

15

29 650

356 198

19

86 006

146 727

102 841

13

43 886

731 598

505 420

39

226 178

530 570

388 152

59

142 417

23 341

18 419

8

4 922

364 908

276 613

14

88 295

138 174

96 026

16

42 148

44 342

31 347

11

12 996

370 054

269 281

30

100 773

18 436

13 820

5

4 616

Nagyrőcei (Revúca) 141 810 járás Rimaszombati 109 648 (Rimavská Sobota) Forrás: járás A Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala

100 404

9

41 405

67 706

22

41 942

Zsarnócai (Žarnovica) járás Garamszentke reszti (Žiar nad Hronom) Besztercebányai járás (Banská Bystrica) járás Selmecbányai (Banská Štiavnica) járás Breznóbányai (Brezno) járás Gyetvai (Detva) járás Korponai (Krupina) járás Losonci (Lučenec) járás Poltári (Poltár) járás

442 204

Az ipar szempontjából a megye északi és déli részre osztódik. Északon összpontosulnak a legtermelékenyebb ágazatok - kohászat, gépipar, faipar, gyógyszeripar és papíripar. A déli részen található az élelmiszeripar és egyéb, a 37

Munkaerő-piaci felmérés és elemzés a Magyarországgal határos régiókban mezőgazdasággal összefüggő ágazat, üvegipar és kerámiaipar. Breznóbánya (Brezno), Garamszentkereszt (Žiar nad Hronom) és Zsarnóca (Žarnovica) járásokban a vas- és alumíniumkohászat dominál, amely a termelése több mint 80 %-át exportálja. Jelentőség szempontjából ezt követi a gépipar, fafeldolgozó ipar és az élelmiszeripar, majd a többi ágazat. Besztercebánya megyeszékhely az elmúlt években a szolgáltatások és kereskedelem fejlesztésére összpontosít. Tekintettel a természeti adottságokra (Besztercebánya rendelkezik a legnagyobb erdőterülettel a SzK-ban) a megye a fakitermelésben (főként annak északi és északkeleti részében) a többi megye értékeit többszörösen meghaladó teljesítményt nyújt. Besztercebánya déli része a mezőgazdaságra összpontosít, főként a szőlőtermesztésre. Külföldi befektetők Megnevezés Aluminios Cortizo Brother Doka Industrie GmbH KNAUF Insulation OJALA YHTYMA Petrochema a.s. SEWON ECS SMZ Jelšava Vitri Elektro Metalurgica

2.4.4

Város Újbánya (Nová Baňa) Korpona (Krupina) Besztercebánya (Banská Bystrica) Újbánya (Nová Baňa) (Kriváň) Kriván Oláhdubova (Dubová) Rimaszo mbat (Rimavsk Jolsva (Jelšava) á Sobota) Nagykürtös (Veľký Krtíš)

Ország Spanyolország Japán / Nagy-Britannia Ausztria Ausztria Finnország Orosz Föderáció

Ágazat gépipar vegyipar faipar / bútoripar építőipar gépipar vegyipar

Dél-Korea

elektrotechnikai

Szlovákia

kohóipar

Spanyolország

elektrotechnikai


Besztercebánya megye területének tagoltsága és nehéz megközelíthetősége kedvezőtlenül befolyásolja a közlekedési útvonalak kiépítését. A természeti feltételek nem teszi lehetővé, hogy jelentősebb mértékben fejlesztésre kerüljenek az egyes közlekedési módok. Utak hossza (km-ben) 2011 Besztercebánya megye Utak hossza összesen I. osztályú út

3 206,266 643,784

II. osztályú út III. osztályú út

609,699 1 854,045

Autópályák és autópálya bekötőutak Gyorsforgalmi utak és bekötőutak

0,000 98,738


A megye közlekedési rendszere nem felel meg annak gazdasági fejlődése által támasztott igényeknek. Lemarad, főként ami a modern úthálózattal való felszereltséget illeti. A megyében található a Szliács repülőtér, amelyet időszakos civil személyszállításra 38

Munkaerő-piaci felmérés és elemzés a Magyarországgal határos régiókban is használnak. Két vasútvonal köti össze Szlovákia déli részét az északi résszel, valamint a nyugatit a keleti résszel. Ezek integrálva vannak a kiterjedt regionális vasútvonal-hálózatba. A távközlési szolgáltatások a megszokott rendelkezésre álló modern technológiák által vannak bebiztosítva, és ár szempontjából nagyon különbözőek. 2.4.5


létesítmények Besztercebánya megye gazdag hagyományokkal rendelkezik az oktatásügy terén (itt volt az első Bányászati Főiskola Szlovákia területén Selmecbányán, amely az első műszaki főiskola is volt egyúttal a világon). Jelenleg Besztercebányán két főiskola van: Művészeti Akadémia és a Bél Mátyás Egyetem. Ezen kívül sok gimnázium, középiskola és szakmunkásképző is található itt. Zólyomban székel a Műszaki Egyetem, amelynek Erdőmérnöki Kara a múltban az egyedüli erdészeti és fafeldolgozási főiskola volt az egykori Csehszlovákiában. Középiskolák 2011 Állami

Magán

Egyházi

Összesen

Besztercebánya megye Gimnáziumok

20

5

5

30

Szakközépiskolák

44

12

0

56

Szakmunkásképzők

16

4

0

20


22

1

0

23

1

1

0

2



Magán

Egyházi

Összesen

Besztercebánya megye Általános iskolák

265

7

11

283

Óvodák

372

8

2

382



Szlovák és magyar

Magyar

Besztercebánya megye Gimnáziumok

21

1

3

Szakközépiskolák

51

0

5

Szakmunkásképzők

18

1

1


21

0

2

39

Munkaerő-piaci felmérés és elemzés a Magyarországgal határos régiókban Általános iskolák

218

54

11

Óvodák

311

50

12


Kultúra Besztercebánya gazdag történelmi és kulturális hagyományokkal rendelkezik, főként a színjátszás terén. Besztercebányában 5 színjátszó testület működik (Állami Opera, Bábszínház a határvonalon, Táncstúdió Színház, Átjáróházi Színház, Anderle Anton Hagyományos Bábszínháza), Zólyomban a J. G. Tajovský Színház, amely minden évben megrendezi a Zólyomi Várjátékok nemzetközi fesztivált. Valamennyi járásszékhely saját kulturális létesítményekkel, könyvtárakkal, művészi érdekcsoportokkal rendelkezik. Besztercebánya megye Kulturális és művelődési létesítmények száma

390


6 898


600


569


8 265


1 248


2 757


Egészségügy Az egészségügyi ellátást a megyében az egészségügyi létesítmények hálózata képviseli, amelyek közt dominál a Szlovák Köztársaság egyik legnagyobb kórháza, az F. D. Roosevelt Egyetemi Kórház, amely magas szintű szakértelméről híres számos specializációs területen. A megyében az egészségügyi ellátást a valamennyi egészségügyi létesítmény alkotta hálózat biztosítja be. Besztercebánya megye 18 kórházzal, 6 természetes gyógyfürdővel (Borosznó/Brusno, Csíz/Číž, Gyűgy/Dudince, Kovácsfalva/Kováčová, Szliács/Sliač, Szklenófürdő/Sklené Teplice) és két gyógyfürdőintézettel (Gyűgy/Dudince, Kovácsfalva/Kováčová) rendelkezik. Az egészségügyi létesítmények számának legnagyobb hányadát járóbeteg-ellátó rendelők teszik ki. Egészségügyi intézmények a terület, az intézmény típusa, a mutató típusa és az év szerint Egészségügyi létesítmények száma 2010 Kassa megye Összesen Kórházak

2 073 18

járóbeteg-ellátó létesítmények

1 618

szakosodott gyógyintézetek

..

természetes gyógyfürdők

..

Gyógyintézetek

5


Idegenforgalom 40

Munkaerő-piaci felmérés és elemzés a Magyarországgal határos régiókban A hegyes vidék az északi részen és a fürdőközpontok a megye egész területén kiváló feltételeket teremtenek a turisztika, gyógyüdülések és pihenés számára. Ezek ideális feltételeket jelentenek az idegenforgalom fejlesztéséhez. 2.4.6


elemzése Erősségek: • • • • • • • • • • •

• •

elegendő szabad munkaerő, magas képzettségi szint a regionális központokban, nagy kiterjedésű nyersanyagbázis, amely számos ágazat számára nyújt nyersanyagot, kiépített pozíció az exportpiacokon, főként a kohászat, fafeldolgozó ipar, üvegipar, kerámiaipar és vegyipar terén, elegendő szabad barna és zöld terület, amely alkalmas ipari parkok és zónák kiépítésére, jelentős potenciál a külföldi befektető - a régióból származó alvállalkozó kapcsolatok kiépítésére, megfelelő természeti, éghajlati és kulturális feltételek az idegenforgalom fejlesztésére, számos ásványvíz, termál- és gyógyvízforrás, Besztercebánya megye kedvező elhelyezkedése az áru és szolgáltatások áramlása szempontjából az új EU tagállamok között, sűrű regionális közúti és vasúti hálózat (kivéve a Nagykürtösi járást), a Pozsony - Zólyom - Kassa (beleértve a Fülek (Fiľakovo) - Sátorosbánya (Šiatorská Bukovinka)) pályaszakaszt is) „déli vasúti útvonal“ besorolása a TEN Transzeurópari Vasútvonalak Hálózatába, amelyet a TINA projekt kísér figyelemmel, a távközlési infrastruktúra becsatolása a multinacionális távközlési hálózatokba, a régió dél-keleti részében jó minőségű szántóföldek találhatók, és megfelelő éghajlati viszonyok a kultúrnövények termesztéséhez.

Gyengeségek: • • • • • • • • • • • •

a munkanélküliek alacsony képzettségi szintje a megye déli járásaiban, a magánvállalkozások és kézművesség alacsony támogatottsága az állam részéről, a nyersanyagbázis nem megfelelő kihasználása, az alacsony hozzáadott értékkel rendelkező termelés magas aránya, a termelés alacsony technológiai és technikai szintje és a termékek alacsony versenyképessége, az ipari kutatás-fejlesztés leépítése, nem elegendő beáramló KKB, az információs technológiák nem elégséges kihasználása az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi szektorban, nem kielégítő régión túli összeköttetés a közlekedési infrastruktúrában, a regionális közlekedési infrastruktúra egy részének nem megfelelő közlekedéstechnikai és üzemi állapota (utak, hidak, vasúti pályák), a személy- és teherszállítás áthelyeződése a vasutakról a közutakra, és a kombinált szállítás kis mértékű alkalmazása, a telektulajdon fragmentáltsága és nem megfelelő mértékben fejlett 41

Munkaerő-piaci felmérés és elemzés a Magyarországgal határos régiókban termőföldpiac. Lehetőségek: • • • • • • • • • • • •

kedvezőbb vállalkozási feltételek létrehozása, új beruházók belépése a már meglévő termelőcsarnokokba, ipari zónák és parkok fejlesztése, a kisiparosi és kézművesiparosi vállalkozás és önfoglalkoztatás támogatása a régióban, magasabb szintű befejezéssel rendelkező termelések fejlesztése, amelyek a hazai nyersanyagok feldolgozásán alapszanak, a magas hozzáadott értékkel rendelkező vállalkozói tevékenységek fejlesztése, egy harmadik nagyvárosi központ létrehozása a Besztercebánya - Zólyom agglomerációban, a történelmi, kulturális és természeti adottságok kihasználása az idegenforgalom fejlesztésére, az alapvető közlekedési rendszerek kiépítésének lehetősége és azok rákapcsolása a nemzetközi közlekedési folyosókra, a legrövidebb Krakkó - Budapest közlekedési csatlakozás kiépítésének kihasználása Besztercebánya megye területén keresztül, a Szliács repülőtér kapacitásainak felhasználása rendszeres légi járatok számára, növekvő érdeklődés a vidéki turizmus és

agroturizmus iránt. Veszélyek: • a szakképzett munkaerő eláramlása a régióból, • a szociálisan marginalizált lakossági csoportok és a bűnözés alakulására negatív kihatással lévő fiatalkorúak hányadának folytatódó növekedése, • a szakképzett munkaerő egyenetlen eloszlása a régióban, • a befektetők nem elégséges érdeklődése a csődbe ment társaságokba való belépés iránt, • technológiai és ismereti szempontból való lemaradás, • az ipar kutatás-fejlesztési bázis jelentős meggyengülése és gyakorlatilag a vállalati kutatás-fejlesztési bázis megszűnése a régióban, • a megye területének elszigetelődése, mivel a fő nemzetközi közlekedési folyosók a megye területén kívül húzódnak, és nincsenek megfelelő kapacitással rendelkező utakkal és vasúti infrastruktúrával kellőképpen hozzáférhetővé téve, • a tulajdoni viszonyok transzformációs folyamata még nem fejeződött be.

2.5

Kassa megye (Košický kraj)

2.5.1

Földrajzi jellemzés 42


Szlovákia dél-keleti részében terül el Kassa megye, amely 6 752 km2 területével az ország 13,8 %-át teszi ki. Délen Magyarországgal, keleten Ukrajnával, északon Eperjes megyével és nyugaton pedig Besztercebánya megyével határos. A közigazgatási egységek szempontjából 11 járásra osztódik fel: Gölnicbánya (Gelnica), Kassa (Košice) I, Kassa II, Kassa III, Kassa IV, Kassa-vidéke (Košice – okolie), Nagymihály (Michalovce), Rozsnyó (Rožňava), Szobránc (Sobrance), Igló (Spišská Nová Ves) és Tőketerebes (Trebišov). Kassa a megyeszékhely. Kassa megye területe jelentős mértékben védett terület a természetvédelmi törvény értelmében. 4 nagy kiterjedésű védett terület került itt kijelölésre, konkrétan a Szlovák Paradicsom Nemzeti Park és a Szlovák-karszt, Latorca és Vihorlát tájvédelmi terület. Természeti unikumnak számít a Dobsinai jégbarlang (Dobšinská ľadová jaskyňa) és a Herlányi gejzír (Herliansky gejzír). Gazdasági és üdülési jelentőséggel bírnak a Széles-tó (Zemplínska šírava), Idabukóc (Bukovec), Óruzsin (Ružín) és Dobsina (Dobšiná) víztározók. A terület az északi mérsékelt éghajlati zónába tartozik és az adott meteorológiaii állomásokon mért évi átlaghőmérséklet 8 – 10 °C között mozog. Az északi részek hidegebbek, a dél-keleti rész azonban bizonyos területeken eléri a szárazföldi szubtrópusok hőmérsékleteit is. A legnagyobb folyó a Bodrog, amely az Ondava (Ondava), Tapoly (Topľa), Latorca (Latorica) és Laborc (Laborec) folyók találkozásából jön létre, és a Kelet-Szlovákiaialföld (Východoslovenská nížina) vízelvezetését biztosítja be. Ezen a folyón kívül meg jelentős a Hernád (Hornád), de a Salyó (Slaná) és Bódva (Bodva) folyó is; a terület dél-keleti részén 5,2 km-es szakaszon átfolyik a Tisza (Tisa) folyó is. A folyók bizonyos években árvizeket okoznak. Az energia- és nemfémes nyersanyagok közül a megyében kőolaj és földgáz található a Nagymihályi (Michalovce) és Tőketerebesi (Trebišov) járásokban. A geotermikus energiaforrások Kassa-vidéke járásban, Györke (Ďurkov) közelében találhatók. Az ércnyersanyagok közül jelentőséggel bír a vas- és ezüstérc a Rozsnyói (Rožňava) és Iglói (Spišská Nová Ves) járásokban. Fontosak a következő lelőhelyek: magnezit Kassa környékén, kősó a Nagymihályi járásban, zsírkő és gipszkő a Rozsnyói és Iglói járásokban. A megyében különböző típusú építőkő, téglapipari agyag, mészkő, kaolin, kavicsos homok és egyéb található. 2.5.2

Demográfia

Lakosság száma 2011 Összesen Kassa megye 792 991 Forrás: A Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala

Férfiak

Nők

386 785

406 206

A megye lakosságának eloszlása nagyon egyenetlen. A megye legtöbb lakosa Kassa megyeszékhelyben lakik a megye összlakosságának számából kivett 30,1 %-os részesedéssel. A sűrűbben lakott területek közé tartozik a Nagymihályi, Kassa-vidéke, Tőketerebes és Igló járás, ahol a megye lakosságának 12 – 15 %-a található. A lakosok legkisebb hányada (3 %, illetve 4 %) a Szobránci és Gölnicbányai járásban 43

Munkaerő-piaci felmérés és elemzés a Magyarországgal határos régiókban lakik. A lakosság mozgásának alapvető jellemzői 2011 Élveszületés ek száma

Elhalálozás ok száma



Kassa megye Összesen Férfiak Nők

10 019

7 372

2 647

2 154

5 088

3 852

1 236

1 063

4 931

3 520

1 411

1 091


Lakosság nemzetiség alapján 2011 Kassa megye Szlovák

580 604

Magyar

74 715

Roma

37 041

Cseh, morva, sziléziai

3 488

Ruszin

3 071

Ukrajnai

1 667

Német

1 184

Lengyel

350

Orosz

280

Egyéb és nem megadott

90 591


2.5.3


A Szlovák Érchegység (Slovenské Rudohorie) a régió nyersanyagbázisát szolgáltatja, amely a régmúltban előfeltételeket teremtett a bányászat, színesfémkohászat és gépipar létrehozásához. Ezek az ágazatok a modern vasmű és a vegyipari vállalatok domináns pozíciójával együtt az ipar döntő részét képezik. A fő gazdasági ágazatok az ipar (kohászat, gépipar, élelmiszeripar, elektrotechnikai ipar, kitermelő ipar, építőanyag-, üzemanyag- és energiatermelő ipar), építőipar és a mezőgazdaság. A megye déli része a Kelet-szlovákiai-alföld részét képezi, és ez határozza meg a gazdaság jellegét is. A mezőgazdasági termelés az alapja az élelmiszeriparnak, amelynek a mezőgazdasági őstermelés termékeit dolgozza fel. A mezőgazdasági termelés a Kassa-vidéke, Tőketerebesi, Nagymihályi és Szobránci járásokban összpontosul.

44

Munkaerő-piaci felmérés és elemzés a Magyarországgal határos régiókban Ipari vállalatok 2011 Bruttó forgalom (ezer €)

Folyó termelőfelhasznál ás (ezer €)



Kassa megye Iglói (Spišská Nová Ves) járás Tőketerebesi (Trebišov) járás Gölnicbányai (Gelnica)

6 455 406

5 197 390

240

1 258 015

512 814

393 567

50

119 247

54 088

35 322

23

18 766

10 511

5 966

4

4 546

járás Kassa (Košice) I járás

1 176 501

921 690

31

254 811

Kassa (Košice) II járás

2 662 926

2 220 830

15

442 096 99 999 999

Kassa (Košice) III járás

99 999 999

99 999 999

1

Kassa (Košice) IV járás

481 057

376 012

39

105 045

Kassa-vidéki (Košice okolie) járás Nagymihályi

622 124

508 548

23

113 576

629 530

514 113

35

115 416

(Michalovce) járás Rozsnyói (Rožňava) járás Szobránci (Sobrance)

300 353

217 278

17

83 075

99 999 999

99 999 999

2

99 999 999

Forrás: járás A Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala A ( 99999999 ) szám azt jelenti, hogy az adat nem hozható nyilvánosságra annak bizalmas jellege miatt.

A mezőgazdasági termőterület 338 ezer ha területen fekszik, ami a megye területének 50,1 %-át teszi ki; ennek több mint három ötöde szántóföld, egy harmada pedig állandó legelő. A terület két ötödét borítja erdő. A szántóföld több mint három negyede a Kassa-vidéke, Nagymihályi és Tőketerebesi járásokban található, erdő borítja főként a Gölnicbányai és Rozsnyói járások területét. 2.5.4


Az úthálózat teljes hossza a megyében 2 378,9 km, ebből 5,3 km az autópálya, 336,7 km az I. osztályú út és 586,4 km a II. osztályú út. A megyén 788,6 km hosszú vasútvonal halad át. Jelentős a szárazföldi kikötő - átrakodó állomás Tiszacsernyőn (Čierna nad Tisou). Kassán található egy nemzetközi jelentőségű repülőtér. Közúti közlekedés Szlovákia úthálózatának teljes hossza 17,8 ezer km, ebből Kassa megyében összesen 2,4 ezer km út található. A megye 13,4 %-os arányban részesedik Szlovákia úthálózatának hosszából. Az egyes kategóriákba sorolt utak hosszának hányadrésze Kassa megyében Szlovákia az egyes kategóriákba sorolt útjainak hosszával összevetve (lásd a következő táblázatot). A következő táblázat mutatja Kassa megye teljes közúti úthálózatát. Utak hossza (km-ben) 2011 Kassa megye Utak hossza összesen

2 378,796

I. osztályú út

342,400

II. osztályú út

586,514

45

Munkaerő-piaci felmérés és elemzés a Magyarországgal határos régiókban III. osztályú út

1 420,265

Autópályák és autópálya bekötőutak

5,325

Gyorsforgalmi utak és bekötőutak

24,292


Alapjában véve megállapítható, hogy az alacsonyabb kategóriájú közúti úthálózat sűrűsége kielégítő, de hiányoznak a magasabb kategóriájú utak - gyorsforgalmi utak, autópályák és I. osztályú utak. Vasúti közlekedés Kassa mint megyeszékhely a vasúti közlekedés csomópontja, ahol a fő nemzetközi vasútvonal közvetlenül csatlakoznak Szlovákia vasútvonalaihoz. A vasúti közlekedés infrastruktúrájára viszonylag sűrű hálózat jellemző, viszont elavult technológiával, és ráadásul a vasúti közlekedési infrastruktúra műszaki bázisa nincs kellőképpen felkészülve a közlekedési és szállítási piac változó feltételeire és struktúrájára. Ezt az állapotot főként a vasúti közlekedési műszaki bázis alacsony műszaki szintje és minősége okozza, valamint annak elhanyagolt karbantartása és nem megfelelő felújítása. Légi közlekedés Kassa repülőtere egy nyilvános civil repülőtér belföldi és nemzetközi légi járatok számára. Rendszeres és időszakos légi közlekedést bonyolít le. Az útlevél- és vámellenőrzés 24 órán keresztül rendelkezésre áll. Az üzemeltetés összhangban van a nemzetközi légi közlekedési szabályokkal. A repülőtér 2 terminállal rendelkezik: egy a charter járatok számára, a másik pedig az általános repülőjáratok számára. Mindkét terminálban az ellenőrzést és csomagkezelést 12 rendelkezésre álló bokszban intézik. 2.5.5

Szociális infrastruktúra és kommunális létesítmények

Fejlett a kereskedelmi, szolgáltatási, pénzügyi intézmény, egészségügyi és szociális létesítmény, valamint tudományos és kulturális létesítmény rendszere. Oktatásügy A felsőoktatás Kassán összpontosul, ahol 4 főoktatási intézmény található (P. J. Šafárik Egyetem, Műszaki Egyetem, Állatorvosi Egyetem és a magán Biztonságirányítási Főiskola). Kassán székel a SzK Alkotmánybírósága és a SzK Elnökének Hivatala.

Középiskolák 2011 Állami

Magán

Egyházi

Összesen

Kassa megye Gimnáziumok

23

7

6

36

Szakközépiskolák

46

10

4

60

Szakmunkásképzők

25

1

1

27


14

1

1

16

2

2

0

4


46



Magán

Egyházi

Össze sen

Kassa megye Általános iskolák

293

7

17

317

Óvodák

435

4

10

449



Szlovák és magyar

Magyar

Kassa megye Gimnáziumok

24

2

3

Szakközépiskolák

50

1

6

Szakmunkásképzők

22

1

4


14

0

2


268

43

6

Óvodák

369

54

15


Kultúra A tény, hogy Kassa megyében, csakúgy mint a többi határ menti megyében, több nemzetiség is él (ebben az esetben túlnyomó részt magyar nemzetiségű kisebbség), tükröződik a kulturális létesítmények és intézmények számában is, amelyek többnemzetiségű jelleggel bírnak. Kassa megyeszékhelyben összpontosulnak olyan kulturális létesítmények mint az Állami Színház, Bábszínház, Cassa Kassa Színház, Thália Színház. Nemcsak Kassa megye, hanem egész Szlovákia kultúrájában előkelő helyet foglal el a Kassai Állami Filharmónia. A megyeszékhely mint járási székhely múzeumok, képtárak, kulturális és művelődési központok széles körű hálózatával rendelkezik. A megye déli része számos történelmi kulturális emlékéről híres, mint pl. Betlér (Betliar), Krasznohorka (Krásna Hôrka) és egyebek. Kassa megye Kulturális és művelődési létesítmények száma Rendezvények száma összesen

279 4 495


694


491


10 186


1 017


1 718


47

Munkaerő-piaci felmérés és elemzés a Magyarországgal határos régiókban Egészségügy

A tény, hogy a megyeszékhelyben található a P. J. Šafárik Egyetem Orvosi Kara, kedvező feltételeket hozott létre a Kassai L. Pasteur Egyetemi Kórház kiépítésére, amely magasan specializált orvostudományi intézetek központja is egyaránt. Ezen kívül Kassán számos állami és magán kórház és egészségügyi központ is működik. Egészségügyi intézmények a terület, az intézmény típusa, a mutató típusa és az év szerint Egészségügyi létesítmények száma 2010 Kassa megye Összesen Kórházak

2 073 18

Járóbeteg-ellátó létesítmények

1 618


0


0

Gyógyintézetek

5


Idegenforgalom Valamennyi járás területén kiváló feltételeket találunk az idegenforgalom fejlesztésére. A Szlovák Paradicsom természeti szépségei egyedülállóak. A Szlovákkarszt verhetetlen a barlangok, szakadékok, fennsíkok és további különlegességek számában. A víztározó a Nagymihályi járásban már évek óta ad otthont a vízi sportoknak és pihenésnek. A Gömör-vidéki történelmi várak és kastélyok jelentős motivációs elemet képeznek a belföldi és külföldi turisták számának növelésében.

2.5.6


elemzése Erősségek: • ipari jelleg, ahol valamennyi ágazat képviselteti magát, • a régiót meghaladó jelentőségű hasznosítható nyersanyagkészletek (zsírkő, magnezit, mészkő, só), • elegendő építési kapacitások az ipari, közlekedési építményekhez, lakás- és infrastruktúra építéshez is, • elegendő szakképzett, középiskolai végzettséggel rendelkező munkaerő, • nagy kiterjedésű természetes komplexumok a kulturális örökséggel együtt lehetőségeket teremtenek az idegenforgalom számára, • a kiváló termőföldi és éghajlati potenciál a műszaki előfeltételekkel együtt a mezőgazdaság számára a Kelet-szlovákiai-alföldön, • Kassai nemzetközi repülőtér, 48

Munkaerő-piaci felmérés és elemzés a Magyarországgal határos régiókban • kombinált közlekedés termináljai és a széles nyomtávú vasútvonal lehetővé teszi az átrakodás nélküli szállítást Európába, • Kassa - a művelődés, tudomány, kutatás és kultúra központja. Gyengeségek: • a terület nem megfelelő közlekedési megközelíthetősége, • az agrárszektor technológiai és technikai elmaradottsága, • nem megfelelő kutatási bázis és annak hiánya azokban az ágazatokban, amelyek perspektívával rendelkeznek, pl. a gazdaság fejlődése szempontjából, • az elsődleges termelés van túlsúlyban a a véglegesítéssel szemben, • az ipari termelés energia- és anyagigényes szerkezeti felépítése (metallurgia, vegyipar), amely az importált nyersanyagokra épít és rontja a környezet minőségét, • az idegenforgalmi potenciál nem megfelelő kiaknázása, az anyagi és műszaki felszereltség hiánya az idegenforgalmi központokban, • a lakosság alacsony mértékű rácsatlakozása a vízvezeték és szennyvízelvezető hálózatra, • alapfokú végzettséggel rendelkező lakosság magas aránya (főként a roma lakosság), • magas munkanélküliségi ráta. Lehetőségek: • az ipari produkció értékesítésének lehetősége az ukrán és orosz piacokon, • a fent említette előfeltételek megvalósítását támogatja az átrakodás nélküli közlekedési csatlakozás és a kombinált közlekedési terminál is, • a hulladék hő felhasználása az üvegház-gazdaságban, • a pénzügyi források összevonása az életkörnyezet minőségének javítására, • a támogatási alapok felhasználásának lehetősége az oktatásra, művelődésre és tudományra, valamint a munkapiaccal kapcsolatban lévő oktatási intézmények támogatása, • a civil társadalom elemeinek hangsúlyozása és a nem állami non-profit és állami szervezetek közti együttműködés támogatása. Veszélyek: • • • • • • • •

az autópálya- és közútvonal-hálózat nem kerül kiépítésre, az infrastruktúra kiépítésére és felújítására fordítandó pénzügyi források hiánya, az ipar szerkezeti átalakításának negatív kihatásai a munkaerőpiac jelenlegi állapotára, ökológiai balesetek veszélye, hiányzik a roma probléma megoldásának koncepciója, a roma lakosság magas százalékaránya, növekvő munkanélküliség, hiányoznak olyan intézmények, amelyek figyelembe vennék az oktatás funkciója és a munkapiac igényei közti kapcsolatot, • a szakképzett munkaerő eltávozása a SzK egyéb régiói általában vett nagyobb vonzalma következtében.

49


3. A munkaerőpiac elemzése az egyes régiókban A munkaerő-piaci helyzetet számos tényező befolyásolja, amelyek közül a legfontosabb a gazdasági fejlődés, a munkanélküliség alakulása Szlovákiában és nem utolsó sorban pedig a globális gazdasági válság. A nyilvántartott munkanélküliségi ráta a Munkaügyi, Szociális és Családügyi Hivatal adatai alapján (a továbbiakban csak „MSzCsH“) 2012. 8. 31-vel elérte a 13,19 %-os határt. Munkanélküliség A munkanélküliség az egyes régiókban a szlovákiai átlaggal összevetve jelentősen eltér. Legrosszabb a helyzet az Eperjes (Pešov) (19,25 %), Besztercebánya (Banská Bystrica) (18,88 %) és Kassa (Košice) (18,48 %) megyében (összehasonlítás képpen Pozsony megyében az MSzCsH 5,48 %-os munkanélküliségi rátát tart nyilván. Ha összehasonlítjuk az egyes járásokat, a munkanélküliség jelentős mértékben eltér az egyes megyék közt is. Magasabb munkanélküliségi rátát tartanak nyilván főként Besztercebánya déli járásaiban és Eperjes, illetve Kassa megye egyes járásaiban. Szlovákia legmagasabb munkanélküliséggel küszködő járásai (20 % felett) a következők: Rimaszombat (Rimavská Sobota) (33,70 %), Nagyrőce (Revúca) (30,66 %), Késmárk (Kežmarok) (28,26 %), Rozsnyó (Rožňava) (28,02 %) Kisszeben (Sabinov) (26,59 %), Tőketerebes (Trebišov) (25,75 %), Poltár (Poltár) (25,00 %), Nagykürtös (Veľký Krtíš) (24,25 %), Losonc (Lučenec) (23,79 %). A munkanélküliség alakulása az elmúlt években közvetlen összefüggésben áll a gazdasági válsággal. A nyilvántartott munkanélküliségi ráta alakulása a Szlovák Köztársaságban

© A Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala Függőleges mutató / 100 %-ban - összesen - férfiak - nők

50


A statisztikai mutatók alapján a Munkaügyi, Szociális és Családügyi Hivatal 2012. 8. 31-vel 2 702 281 számú gazdaságilag aktív lakosságot tart nyilván. A nyilvántartott álláskeresők száma ezzel a dátummal 398 365 személy, ebből 198 424 volt a nő. A rendelkezésre nem álló álláskeresők száma 41 942 személy volt (oktatás: 123 személy, családtagot ápoló és munkaképtelen: 24 125 személy, végzős gyakorlaton részt vevők: 7 604 személy). Foglalkoztatottság és bérek 2012 A foglalkoztatott személyek átlagszáma

Foglalkoztatott ság növekedési index

Átlag havi nominálbér (€)

Bérnövekedési index

Szlovák Köztársas ág 1. negyedév

2 197 681

100,6

770

103,2

2. negyedév

2 204 512

100,2

793

101,5

2 186 962

99,9

784

102,0

3. negyedév


Az anyagi szükséghelyzetben nyújtott segély (a továbbiakban csak „ASZJ“) kedvezményezettjeinek száma 2012. 8. 31-vel 354 494 lakos volt, az anyagi szükséghelyzetben lévő személyek száma a SzK lakosságának 6,56 %-át teszi ki (2011. 12. 31-vel 5 404 322). Az egyes megyék és járások szempontjából a helyzet ezen a területen hasonló mint a munkanélküliség esetében, és a legtöbb juttatás kedvezményezett a Nagyrőcei (Revúca) 23,55 %, Rimaszombati (Rimavská Sobota) 21,67 %, Rozsnyói (Rožňava) 19,04 %, Késmárki (Kežmarok) 17,334 %, Kisszebeni (Sabinov) 16,01 % és Tőketerebesi (Trebišov) 15,50 % járásokban van. Munkaerő-piaci politika A munkaerőpiac definíciója nem rendelkezik állandó meghatározással, de alapvetően úgy jellemezhető, mint a lakosságnak nyújtott támogatás- és segítségnyújtási rendszer a munkapiaci munkarendszerbe történő bekapcsolódásuk során. A munkaerő-piaci politikát nemcsak a foglalkoztatási szolgálatról szóló törvény határozza meg, hanem tulajdonképpen valamennyi fő gazdasági, adó- és szociális törvény is meghatározza azt. Formák, tevékenységek, intézkedések és eszközök együttesét jelképezi, amelyeket a foglalkoztatási szolgálatban alkalmaznak a nyilvántartott munkanélküliekkel való együttműködés során, és további célja, hogy megfelelő feltételeket teremtsen azok számára, akik már állományban vannak. A munkaerő-piacot befolyásoló tényezőket nemcsak a munkajogi és szociális jogszabályok határozzák meg, pl. a munkaidő szabályzásával, a meghatározott minimálbérrel, a nyugdíj-folyósítási feltételekkel, de pl. az iskolalátogatás hossza is. A SzK Munkaügyi, Szociális és Családügyi Minisztériuma, amely a munkaerő-piaci politika kidolgozásáért felel, úgy valósítja meg azt, hogy meghatározza a munkaerőpiaci politika céljait és prioritásait az országos szinten. Ezek a célok és prioritások a gazdasági és szociális politikai célok alapján kerülnek meghatározása, amelyek konkrétan le vannak fektetve a kormány programnyilatkozatában, illetve a SzK Nemzetgyűlése által elfogadott további dokumentumokban. 51

Munkaerő-piaci felmérés és elemzés a Magyarországgal határos régiókban A munkaerő-piaci politika felosztása:  passzív munkaerő-piaci politika - a munkanélküli személyek bevételének fenntartására irányuló programcsomag  aktív munkaerő-piaci politika - a munkanélküliek a munkaerő-piachoz és munkahelyekhez való jobb hozzáférését, valamint a munkaerőpiac hatékony működését irányzó programcsomag. Passzív munkaerő-piaci politika A passzív munkaerő-piaci politika eszközei  munkanélküli ellátás  anyagi szükséghelyzetben nyújtott segély  korkedvezményes nyugdíj folyósítása a nyugdíj előtti korban lévő személyek számára, akiket létszámleépítés miatt bocsátottak el. A munkanélküli juttatás biztosítási elven alapul, és részét képezi a társadalombiztosítási rendszernek. A munkanélküli juttatást a munkáltatók, munkavállalók és önálló vállalkozók járulékaiból finanszírozzák. A munkanélküli juttatásra való jogosultság feltételei:  a munkaviszony vagy önálló kereseti tevékenység hiánya  minimális biztosítási idő, vagyis három év járulékfizetés az elmúlt négy év során. Az ellátás összege a kiszámítási alap 50 %-a. 6 hónapig áll fenn jogosultság az ellátásra. A munkanélküli ellátásban részesülők száma a SzK-ban Az ellátás fajtája 2012 októberében 2012 novemberében Munkanélküli ellátá 40 650 40 580

2012 decemberében 41 770

Forrás: Társadalombiztosító

A munkanélküli ellátás összege a SzK-ban Az ellátás fajtája 2009-es év Munkanélküli ellátá

2010-es év 248

2011-es év 257

289


Anyagi szükséghelyzetben nyújtott segély  minimális garantált bevételt biztosít  nem jár alanyi jogon  a háztartás bevételének megvizsgálása alapján kerül folyósításra. A juttatás összege függ az egy háztartásban élő személyek számától. A segélyhez nyújtott járulékok az elvégzett tevékenységek alapján kerülnek nyújtásra (átképzésben és képzésben való részvétel, akitvációs munkák elvégzése). Ezeket a járulékokat meghatározott célra adják (lakhatási járulék, védelmi járulék, egészségügyi ellátási járulék). Kiemelt szociális juttatások kedvezményezettjeinek száma ASZJ ASZJ 2012 december CsP és ÁK JaS179 131 551 Szlovák Köztársaság 183 678 727

Sz T 141 986

KPJ 168 354

ÁPT 59 093

52

Munkaerő-piaci felmérés és elemzés a Magyarországgal határos régiókban Forrás: Munkaügyi, Szociális és Családügyi Hivatal ASZJ és JaS - anyagi szükséghelyzetben nyújtott segély és járulék a segélyhez ASZJ - ÁK - anyagi szükséghelyzetben nyújtott segély - segély és juttatások az álláskeresők számára CsP - családi pótlék SzT szülői támogatás KPJ- a súlyosan fogyatékos személyek kompenzálására nyújtott pénzügyi juttatások ÁPT - ápolási pénzügyi támogatás

1 304 133

2012. november 30-val 1 310 374

975 951 24 944 227 188 296 799 38 644 24 313 7 594 1 1 052 2 330 1 598 816

979 290 24 927 227 770 297 727 38 952 26 225 7 729 1 1 038 2 324 1 605 983

2012. október 31-vel A nyugdíjasok száma a Szlovák Köztársaságban A folyósított nyugdíjak száma - öregségi - korkedvezményes öregségi - rokkantsági - özvegyi (nő) - özvegyi (férfi) - árvasági (gyermekek) - fiatalkori rokkantsági (állam által fizetett) - egyéb (állam által fizetett) - feleségi (állam által fizetett) - szociális (állam által fizetett) Összesen

2012. december 31-vel 1 312 257 980 863 24 404 227 801 297 828 39 049 26 923 7 800 1 1 030 2 319 1 608 018


Aktív munkaerő-piaci politika Az aktív munkaerő-piaci politika célja:  segíteni azoknak, akiket munkanélküliség fenyeget  segíteni a munkanélkülieknek, hogy minél előtt munkába álljanak, mielőtt tartósan munkanélküliekké válnának. Az aktív munkaerő-piaci politika alapvető szolgáltatásai, amelyeket a lakosság számára a foglalkoztatási szolgálat törvény szabályoz a következők: a) megfelelő állás közvetítése, b) szaktanácsadási szolgáltatások, c) képzés és a munkaerő-piacra való felkészülés, d) munkahely-létrehozás támogatása. Ad a) Megfelelő állás közvetítése egy olyan tevékenység, amely megfelelő állás felkutatására és megfelelő állás felkínálására irányul az álláskereső és állás iránt érdeklődő számára, és egyúttal egy olyan tevékenység is, amely a munkáltató számára történő megfelelő munkavállalók keresésével és ajánlásával kapcsolatos. Az állásközvetítés részét képezi az alábbi is:  nyilvántartási tevékenység,  információs és tanácsadói szolgáltatások,  a szabad munkahelyek listáinak létrehozása,  az álláskeresők és munka iránt érdeklődők által keresett állások listáinak létrehozása,  a munkahelyek listáinak és a keresett állások listáinak nyilvánosságra hozása az interneten, sajtóban és további tömegtájékoztatási eszközökben. Ad b) Szaktanácsadási szolgáltatások 53


A tevékenység az alábbira irányul:  az álláskereső elhelyezkedésével kapcsolatos problémák megoldása,  annak személyi előfeltételei és az adott állás betöltésére vonatkozó követelmények összhangba hozása,  az álláskereső döntéshozatalának és viselkedésének befolyásolása,  valamint a szociális és munkahelyi alkalmazkodás. Ad c) Képzés és a munkaerő-piacra történő felkészülés alatt nem értjük az olyan elméleti vagy gyakorlati felkészülést, amelyet:  a munkáltató köteles az alkalmazottak számára bebiztosítani a vonatkozó jogszabályok értelmében a munkavégzésük szerint,  az alkalmazott saját érdeklődése alapján abszolvál anélkül, hogy az általa a munkáltatónál végzett munkához szükséges-e a képzettsége módosítása. Ad d) Munkahely-létrehozás támogatása Az aktív munkaerő-piaci politikában jelentős szerepet töltenek be azok az eszközök, amelyek új munkalehetőségek létrehozásának támogatására irányulnak. Bizonyos munkanélküli csoportoknak adott juttatásokról van szó, pl. önfoglalkoztatásra vagy munkalehetőség létrehozására a munkáltatónál, és eközben teljesülnek a valamelyik juttatás folyósításához szükséges feltételek. Foglalkoztatási szolgálat A foglalkoztatási szolgálat a munkaerő-piaci résztvevők támogatására és segítésére irányuló intézmény- és eszközrendszer álláskeresés, munkahelyváltás, szabad munkahelyek betöltése és a munkaerő-piaci aktív eszközök alkalmazása során. Intézmények A Szlovák Köztársaság területén foglalkoztatási szolgálatot az alábbi állami szervezetek nyújtanak: a) Központi Munkaügyi, Szociális és Családügyi Hivatal b) Munkaügyi, Szociális és Családügyi Hivatal A T.t. 5/2004 sz. foglalkoztatási szolgálatról és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvénye későbbi előírások értelmében a következő nem állami alanyok is nyújthatnak foglalkoztatási szolgálatot: a) díj ellenében állásközvetítést nyújtó jogi vagy természetes személy A díj ellenében történő állásközvetítést olyan jogi vagy természetes személy végezheti, amely erre a T.t. 455/1991 sz. magánvállalkozásról szóló törvénye szerint (iparűzési törvény) és későbbi rendelkezések értelmében kiadott engedéllyel rendelkezik. b) Munkaerő-kölcsönző ügynökség A munkaerő-kölcsönző ügynökségek olyan jogi vagy természetes személyek, amelyek

54


munkaviszonyban foglalkoztatják az adott személyt abból a célból, hogy a felhasználó munkáltatóhoz kirendeljék ideiglenes munkavégzésre annak felügyelete és vezetése alatt. c) Támogatott foglalkoztatási ügynökség A támogatott foglalkoztatási ügynökség egy olyan jogi vagy természetes személy, amely fogyatékos személyek, tartósan munkanélküli személyek és munkáltatók számára nyújt az állás megszerzésére vagy megtartására, illetve fogyatékos személy és tartósan munkanélküli személy munkavégzésre történő megnyerésének elősegítésére irányuló szolgáltatásokat. A lakosságnak nyújtott ellátások Az álláskeresőnek a munkaügyi, szociális és családügyi hivattal a T.t. 5/2004 sz. foglalkoztatási szolgálatról és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvénye későbbi előírások értelmében az alábbi juttatásokat nyújtja:     

juttatás a képzés és a munkaerő-piacra történő felkészülés során (46. §) hozzájárulás az önálló kereseti tevékenység végzéséhez (49. §) a hátrányos helyzetű álláskereső bevonására adott juttatás (49a. §) végzős gyakorlat megvalósításához adott hozzájárulás (51. §) az önkéntes szolgálat formájában végzett aktivációs tevékenységhez adott hozzájárulás (52a. §).

Az alkalmazott számára, aki a munkába állás előtt vagy az önálló kereseti tevékenység végzése előtt álláskereső volt, a munkaügyi, szociális és családügyi hivatal az alábbi hozzájárulásokat adja:  hozzájárulás a munkába történő ingázáshoz (53. §)  hozzájárulás a munka miatt történő elköltözéshez (53a. §). Fogyatékos személynek a foglalkoztatási szolgálatról szóló törvény értelmében az alábbi hozzájárulásokat adják:  juttatás a fogyatékos személy elhelyezkedésre való felkészülése során (48b. §)  fogyatékos személynek adott hozzájárulás önálló kereseti tevékenység üzemeltetéséhez vagy végzéséhez (57. §)  a védett műhely vagy védett munkahely tárgyi eszközei felújításához vagy műszaki feljavításához adott hozzájárulás (57a. §)  munka asszisztens tevékenységéhez való hozzájárulás (59. §)  a védett műhely vagy védett munkahely üzemi költségeinek megfizetéséhez és az alkalmazottak szállítási költségei megfizetéséhez való hozzájárulás (60. §).

55

Munkaerő-piaci felmérés és elemzés a Magyarországgal határos régiókban  Szlovák Köztársas ág 2012 március A megegyezett ÁK száma Megegyezett összeg (Euróban)

A juttatások a T.t. 5/2004 sz. foglalkoztatási szolgálatról és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvénye későbbi előírások értelmében az ÁK számára (46. §, 49. §, 49a. §, 51. §, 52. §, 52a. §) és az alkalmazott számára, aki ÁK a munkába állást megelőzően (53. § és 53a. §) 46. § 49. § 49a. § 51. § 52a. § 53a. § 53a. § 254 25 205 49 9 029 2 366 4 222 6 81 138 84 936 25 161 9 982 378 507 1 148 13 767 429 201 655

Forrás: Munkaügyi, Szociális és Családügyi Hivatal 46. § -52. § - állás a megfigyelt időszak végén 53. § és 53a. § - állás az év kezdetétől a megfigyelt időszakig

3.1 3.1.1

Pozsony megye (Bratislavský kraj) Foglalkoztatás

A Pozsonyi Önkormányzati Kerület 602 ezer lakossal rendelkezik, és ebből 65 % a produktív korban lévő lakos, 14 % a produktív kor előtti és 21 % nyugdíjas korú lakos. Hasonló a helyzet a többi térségben is, kivéve a kelet-szlovákiai régiót, ahol kiegyensúlyozott a helyzet. A megye lakosságának életkorstruktúrája viszonylag kedvező, hosszú távon azonban rosszabbodást mutat, és a lakosság kezd elöregedni. Szlovákia lakosságának életkor szerinti összetételével összevetve a helyzet kedvezőtlen, főként a produktív kor előtti és nyugdíjas kori kategóriában. Az átlagéletkor 39 év, ami a megyék közt a legmagasabb (a szlovákiai átlag 36,2 év). Foglalkoztatottság és bérek 2012 A foglalkoztatott személyek átlagszáma




Pozsony megye 1. negyedév

446 683

100,9

1 015

104,4

2. negyedév

444 452

102,1

997

100,0

3. negyedév

453 907

102,4

996

102,0


Tekintettel a megye gazdasági jellegére a megye részesedése a SzK teljes foglalkoztatásából elérte a 27,0 %-ot. Pozsony megye járása 94,4 %-kal vettek részt ebben az eredményben. A megyében domináló ágazat a harmadik szektor, ahol az alkalmazottak 72,3 %-a dolgozott, és Pozsonyban pedig azok 73,8 %-a. A bérek a munka árát jelképezték aktivizált munkaerő formájában. Döntő hatással voltak a munkaerőpiac alakulására. Pozsony megyében az átlagbér értéke elérte a 996 € összeget. A SzK többi megyéjével összehasonlítva ez a legmagasabb átlagbér.

56

Munkaerő-piaci felmérés és elemzés a Magyarországgal határos régiókban A SzK gazdaságában dolgozók a gazdasági tevékenységek alapján 2009 Összesen Pozsony megye Összesen Mezőgazdaság, erdészet és halászat Ipar összesen Építőipar Nagykereskedelem és kiskereskedelem; gépjárművek és motorbiciklik javítása Szállítás és raktározás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Információ és kommunikáció Pénzügyi és biztosítási tevékenységek Ingatlanügyi tevékenységek Szak-, tudományos és műszaki tevékenységek Ügyvezetési és támogató szolgáltatások Közigazgatás és honvédelem; kötelező társadalombiztosítás Oktatás Egészségügyi és szociális segítség Művészet, szórakozás és üdülés Egyéb tevékenységek

Férfiak

Nők

458 589 4 456 51 747 23 524

270 901 3 100 36 056 19 185

187 688 1 356 15 691 4 339

96 659

56 628

40 031

34 200 10 269 30 554 21 792 7 009 47 892 25 556

24 213 5 719 20 169 7 966 4 324 28 042 16 453

9 987 4 550 10 385 13 826 2 685 19 850 9 103

35 654

19 660

15 994

22 969 23 652 11 300 11 356

8 768 7 477 6 328 6 813

14 201 16 175 4 972 4 543


3.1.2

Szabad munkahelyek

A szabad munkahelyek átlagszáma 2011 Pozsony megye Összesen Mezőgazdaság, erdészet és halászat Ipar összesen Kitermelés és bányászás Ipari termelés Villanyáram-, gáz-, gőz- és hideg levegő ellátás Vízellátás; szennyvíztisztítás és elvezetés, hulladék és hulladék-kezelési szolgáltatások

7 006 4 494 42 147 216

Építőipar Nagykereskedelem és kiskereskedelem; gépjárművek és motorbiciklik javítása Szállítás és raktározás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Információ és kommunikáció Pénzügyi és biztosítási tevékenységek Ingatlanügyi tevékenységek Szak-, tudományos és műszaki tevékenységek Ügyvezetési és támogató szolgáltatások Közigazgatás és honvédelem; kötelező társadalombiztosítás Oktatás Egészségügyi és szociális segítség Művészet, szórakozás és üdülés Egyéb tevékenységek

109 392 501 71 245 545 31 170 75 3 583 159 555 45 27

89


57

Munkaerő-piaci felmérés és elemzés a Magyarországgal határos régiókban 3.1.3

A munkanélküliség állása és alakulása

Pozsony megye az elmúlt években nagyobb külföldi befektetés beáramlást, új hazai vállalatok megalapítását és szolgáltatások létrehozását tapasztalta, aminek következtében csökkent a munkanélküliség is. 2011-ben mintavételes felmérési módszerrel meghatározva 5,41 % volt. A megyék közti összevetés alapján a legalacsonyabb munkanélküliségi rátáról van szó.

A nyilvántartott munkanélküliségi ráta 2011 Össze sen 5,41

Férfi ak 5,09

Pozsony (Bratislava) I járás

3,53

3,46

3,59

Pozsony (Bratislava) II járás

5,60

5,24

5,97

Pozsony (Bratislava) III járás

4,65

4,43

4,89

Pozsony (Bratislava) IV járás

4,36

4,15

4,59

Pozsony (Bratislava) V járás

4,98

4,83

5,13

Malackai (Malacky) járás

7,43

6,52

8,54

Bazini (Pezinok) járás

7,10

6,80

7,44


6,27

5,41

7,29

Pozsony megye

Nők 5,76


A nyilvántartott munkanélküliségi ráta a 2012-es év 2. félévében elérte az 5,18 %-ot, és a 2011-es év 1. félévével összehasonlítva 0,03 százalékponttal nőtt meg. Pozsony megye járásai közül a legmagasabb nyilvántartott munkanélküliségi rátát a Malackai (Malacky) 7,61 %, Bazini (Pezinok) 6,65 % és a Szenci (Senec) járások mutatták ki. A legalacsonyabb nyilvántartott munkanélküliségi ráta a Pozsony (Bratislava) I járásban volt - 3,33 %. A többi járásban a nyilvántartott munkanélküliségi ráta 4,16 % és 5,36 % között mozgott. Az elmúlt év azonos időszakával összehasonlítva a nyilvántartott munkanélküliségi ráta a legnagyobb mértékben a Pozsony (Bratislava) II és Pozsony IV járásban nőtt meg 0,4 százalékponttal, illetve 0,22 százalékponttal. A legnagyobb csökkenést a Szenci (Senec) járás mutatta ki, ahol a nyilvántartott munkanélküliségi ráta 0,67 százalékponttal csökkent.

58


A nyilvántartott munkanélküliségi ráta alakulása Pozsony megyében


3.1.4

Álláskeresők

Gazdaságilag aktív lakosság 2011 Pozsony megye

Össze sen 338 088

Férfiak

Nők

175 212

162 876

Pozsony (Bratislava) I járás Pozsony (Bratislava) II

22 490

11 517

10 973

57 829

29 547

28 282

járás Pozsony (Bratislava) III járás Pozsony (Bratislava) IV

32 555

16 834

15 721

53 538

27 585

25 953

járás Pozsony (Bratislava) V járás Malackai (Malacky) járás

77 887

38 545

39 342

34 866

19 226

15 640

Bazini (Pezinok) járás

30 785

16 624

14 161


28 138

15 334

12 804


Az álláskeresők száma Pozsony megyében 2012. június 30-val elérte a 19 171 értéket, és éves alapon 3,5 %-kal nőtt. A nyilvántartott munkanélküliek teljes létszámából 52 % volt nő, és azok aránya a 2011-es év 1. félévével összevetve 1 százalékponttal nőtt. A SzK teljes munkanélküliségén Pozsony megye 4,8 %-kal vett részt. 59


A legtöbb álláskereső a Pozsony (Bratislava) V (3 971), Pozsony II (3 431 ) és Malackai (Malacky) (2 906) járásokban volt. A legkevesebb álláskereső a Pozsony I (817) járásban volt.

Álláskeresők Pozsony megye (Bratislavský kraj) Fogyatékos álláskeresők száma Álláskeresők száma - végzősök

2011 446 957

Álláskeresők száma - fiatalkorúak

1 626

Tartósan nyilvántartott álláskeresők száma

1 175


A munkanélküliség tartamát tekintve a tartós munkanélküliség van túlsúlyban. Az álláskeresők száma, akik több mint 1 évig voltak állás nélkül, 5 768 volt. Azok részesedése a teljes álláskeresők számból 30,1 % volt, és ez éves alapon 5,2 százalékpontos növekedést jelent. A rövid ideig munkanélküli személyek száma, akik kevesebb mint 3 hónapig voltak állás nélkül, a nyilvántartás szerint 5 050 (26,3 %) volt, 3 és 6 hónap között 22,3 %, 6 és 9 hónap között 10,8 % és 9 és 12 hónap között 10,4 % volt a nyilvántartott álláskereső. Az végzettségi szint szempontjából a legnagyobb csoportokat a szakmát kitanult álláskeresők 22,8 %, érettségivel végződő szakképzéssel rendelkező álláskeresők 19,8 %, főiskolai végzettséggel 16,6 % és alapfokú végzettséggel rendelkező álláskeresők alkották - 12,9 %. Az álláskeresők legkisebb hányada jutott a végzettség nélküli álláskeresőkre - 0,5 % és a tudományos képesítéssel rendelkező álláskeresőkre - 0,4 %. Az elért kor alapján a 24 éves kor alatti álláskeresők 16,4 %-kal vettek részt az álláskeresők teljes számában, a 25 és 54 év közti álláskeresők 69,4 %-kal és az 55 év feletti álláskeresők pedig 14,2 %-kal. 3.1.5

Munkaerő-piaci politika

A munkaerőpiac fő küldetése, hogy bevonja a gazdaságilag aktív lakosságot a termelési folyamatba. A munkaerőpiac működésére döntő hatással van annak minőségi paraméterei mellett a munkakínálat és kereslet. A szlovák munkaerőpiac eddigi alakulásának alapvető jellemvonása, hogy rendkívüli egyenlőtlenség mutatkozik a munkakínálat és kereslet között, ami azután munkanélküliségben nyilvánul meg. Szlovákia gazdasági potenciálja emberi erőforrási szempontból történő kiaknázását tekintve a legjelentősebb szerepet a munka iránti kereslet fejlődése játssza. A jelen kereslet közvetlenül függ a gazdasági növekedés dinamikájától. A foglalkoztatás Pozsony megyében: 453 907 alkalmazott és a nyilvántartott munkanélküliségi ráta pedig 5,41 %, ami abszolút értékben kifejezve 24 556 munkanélkülit jelent, és ez az országos átlag alatt van. A foglalkoztatás a megyében a 2012-es év 1. félévében elérte a 414 093 alkalmazottat (természetes személy), és ez éves alapon 1 %-os növekedést jelent. A gazdasági tevékenység alapján a megyében lévő valamennyi alkalmazott közül a legtöbben a közigazgatásban és a honvédelemben dolgoztak. 60


Passzív munkaerő-piaci politika Kiemelt szociális juttatások kedvezményezettjeinek száma járások szerint ASZJ ASZJ CsP Sz 2012 december és ÁK T JaS Pozsony megye (Bratislavský 4 879 2 062 79 214 17 200 kraj) (Bratislava) I járás 281 144 959 Pozsony 4 341 901 117 Pozsony (Bratislava) II járás 14 198 3 093 337 152 Pozsony (Bratislava) III járás 7 656 1 696 468 276 Pozsony (Bratislava) IV járás 12 944 2 465 765 319 Pozsony (Bratislava) V járás 13 225 3 155 Malacka (Malacky) 504 1 038 9 191 1 943 Bazin (Pezinok) 569 340 8 164 1 636 Szenc (Senec) 520 210 9 501 2 253

ÁPT

KPJ 11 535 651 1 916 1 026 1 110 1 316 1 783 2 123 1 611

2 698 139 450 225 268 376 309 437 494

Forrás: Munkaügyi, Szociális és Családügyi Hivatal ASZJ és JaS - anyagi szükséghelyzetben nyújtott segély és járulék a segélyhez ASZJ - ÁK - anyagi szükséghelyzetben nyújtott segély - segély és juttatások az álláskeresők számára KPJ- a súlyosan fogyatékos személyek kompenzálására nyújtott pénzügyi juttatások CsP - családi pótlék SzT - szülői támogatás ÁPT - ápolási pénzügyi támogatás

Aktív munkaerő-piaci politika Pozsony megye (Bratislavský kraj) 2012 március A megegyezett ÁK száma Megegyezett összeg (Euróban)

A juttatások a T.t. 5/2004 sz. foglalkoztatási szolgálatról és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvénye későbbi előírások értelmében az ÁK számára (46. §, 49. §, 49a. §, 51. §, 52. §, 52a. §) és az alkalmazott számára, aki ÁK a munkába állást megelőzően (53. § és 53a. §) 46. 49. 49a. § 51. 52a. § 53a 53a. § § § § .§ 0 0 335 98 101 1 1 756 0 4 490 149

0

378 195

14 698

28 539

1 284


3.2

Nagyszombat megye

3.2.1

Foglalkoztatás

Foglalkoztatottság és bérek 2012 A foglalkoztatott személyek átlagszáma Nagyszombat megye 1. negyedév




241 247

106,7

704

101,7

2. negyedév

243 317

101,8

731

100,3

3. negyedév

238 100

100,8

723

99,3


61


A 2012-es év 3. negyedévében a 2011-es év 3. negyedévével összevetve a foglalkoztatott személyek száma 1,5 %-kal csökkent. Átlagban 2012 1. – 3. negyedéve közt a legtöbb foglalkoztatott személy az iparban volt 45 717 (41,1 %). Az ipari foglalkoztatást főként a gépjárműgyártás (8 196 személy), fémszerkezet gyártás (5 678), gép- és berendezésgyártás (5 138) és számítógép, elektronikus és optikai termékgyártás (4 286) befolyásolta. Az oktatásügyben és művelődésben 14265 személy (12,8 %) volt foglalkoztatva, az egészségügyben és szociális segítségnyújtásban 9 340 (8,4 %), közigazgatásban és honvédelemben, kötelező társadalombiztosításban 8 322 (7,5 %), mezőgazdaságban 7 670 (6,9 %), nagykereskedelemben és kiskereskedelemben, gépjárművek és motorbiciklik javításában 7 579 (6,8 %), adminisztratív és támogató szolgáltatásokban 6 049 (5,4 %), szállításban és raktározásban 4 182 (3,8 %), építőiparban 3 699 (3,3 %), szak-, tudományos és műszaki tevékenységekben 2 285 (2,1 %) és az egyéb fennmaradó tevékenységben a hányadrész 1 %-nál alacsonyabb volt. A magánszektor 79 569 (71,5 %) személyt foglalkoztatott a megyében, amely éves alapon 4,2 %-os növekedést jelent. Az állami szektorban 31 771 személy dolgozott, ami éves alapon 3,6 %-kal volt kevesebb. Nagyszombat megye szervezetei 2 589 I. szintű fogyatékossággal rendelkező személyt foglalkoztattak, ebből 66,2 %-ot a magánszektor foglalkoztatott. A II. szintű fogyatékosságú alkalmazottak esetében, amelyek száma 603 volt, a magánszektorban 47,9 % dolgozott. A teljes szlovákiai foglalkoztatásból Nagyszombat megye 8,9 %-kal vette ki a részét. A legmagasabb havi átlag nominálbért a pénzügyi és biztosítási szférában (1 294 €), valamint a szak-, tudományos és műszaki tevékenységekben (1 281 €) alkalmazott személyek kapták. A legalacsonyabb bér a szálláshely-szolgáltatásban és vendéglátásban (424 €), az adminisztratív és támogató szolgáltatásokban (576 €), művészetben, szórakoztatásban és üdülésben (601 €), egyéb tevékenységekben (635 €) és az oktatásügyben és művelődésben (640 €) volt. A havi átlag nominálbér a legtöbb ágazatban növekedett. Viszonylag leggyorsabban a szak-, tudományos és műszaki tevékenységekben (35,9 %-kal), valamint az egészségügyben és szociális segítségnyújtásban (8,6 %-kal) nőtt. Legnagyobb mértékben az adminisztratív és támogató szolgáltatásokban csökkent (27,6 %-kal). Az egy alkalmazottra jutó havi átlag nominálbér Nagyszombat megyében 72 €-val alacsonyabb a szlovákiai átlagnál. A SzK gazdaságában dolgozók a gazdasági tevékenységek alapján 2009 Összesen Nagyszombat megye Összesen Mezőgazdaság, erdészet és halászat Ipar összesen Építőipar Nagykereskedelem és kiskereskedelem; gépjárművek és motorbiciklik javítása Szállítás és raktározás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Információ és kommunikáció

Férfiak

Nők

458 589 4 456 51 747 23 524

270 901 3 100 36 056 19 185

187 688 1 356 15 691 4 339

96 659

56 628

40 031

34 200 10 269 30 554

24 213 5 719 20 169

9 987 4 550 10 385

62

Munkaerő-piaci felmérés és elemzés a Magyarországgal határos régiókban Pénzügyi és biztosítási tevékenységek Ingatlanügyi tevékenységek Szak-, tudományos és műszaki tevékenységek Ügyvezetési és támogató szolgáltatások Közigazgatás és honvédelem; kötelező társadalombiztosítás Oktatás Egészségügyi és szociális segítség Művészet, szórakozás és üdülés Egyéb tevékenységek

21 792 7 009 47 892 25 556

7 966 4 324 28 042 16 453

13 826 2 685 19 850 9 103

35 654

19 660

15 994

22 969 23 652 11 300 11 356

8 768 7 477 6 328 6 813

14 201 16 175 4 972 4 543


3.2.2

Szabad munkahelyek

A szabad munkahelyek átlagszáma 2011 Nagyszombat megye Összesen Mezőgazdaság, erdészet és halászat Ipar összesen Kitermelés és bányászás Ipari termelés Villanyáram-, gáz-, gőz- és hideg levegő ellátás Vízellátás; szennyvíztisztítás és elvezetés, hulladék és hulladék-kezelési szolgáltatások

897 3 324 0 323 0 1 33 45 44 67 6 1 1 54 17 219 20 36 4 24

Építőipar Nagykereskedelem és kiskereskedelem; gépjárművek és motorbiciklik javítása Szállítás és raktározás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Információ és kommunikáció Pénzügyi és biztosítási tevékenységek Ingatlanügyi tevékenységek Szak-, tudományos és műszaki tevékenységek Ügyvezetési és támogató szolgáltatások Közigazgatás és honvédelem; kötelező társadalombiztosítás Oktatás Egészségügyi és szociális segítség Művészet, szórakozás és üdülés Egyéb tevékenységek Forrás: A Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala

3.2.3



Férfi ak 7,83

11,62

10,05

13,51

Galántai (Galanta) járás

6,52

5,46

7,82

Galgóci (Hlohovec) járás

9,43

8,26

10,95

Nagyszombat megye Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járás

Nők 10,15

63

Munkaerő-piaci felmérés és elemzés a Magyarországgal határos régiókban Pöstyéni (Piešťany) járás

8,38

7,95

8,89

10,90

9,87

12,15

Szakolcai (Skalica) járás

8,42

8,01

8,92

Nagyszombati (Trnava) járás

7,31

6,26

8,61

Szenicei (Senica) járás


2012 szeptemberében a nyilvántartott munkanélküliségi ráta Nagyszombat megyében 2011 szeptemberével összevetve 0,1 százalékponttal csökkent 8,7 %-ra. A legmagasabb munkanélküliségi ráta a Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járásban volt (11,7 %), és a legalacsonyabb pedig a Galántai (Galanta) járásban volt (6,6 %). A megye többi járásában a nyilvántartott munkanélküliségi ráta 7,2 % (Nagyszombati/Trnava járás) és 10,5 % (Szenicei/Senica járás) között mozgott. A nyilvántartott munkanélküliek struktúrájában Nagyszombat megyében 15 227 volt a nő (52,7 %). A fogyatékos álláskeresők száma elérte a 981-et, és a teljes számból 3,4 % volt a részesedése, a fiatalkorúak száma elérte a 158-at (0,5 %) és a középiskolák és főiskolák végzőzeseinek száma pedig a 2 200-at (7,6 %). A munkanélküliség tartama szempontjából a tartós munkanélküliség van túlsúlyban, ami 11 204 álláskeresőt érint, akik több mint 1 évig voltak állás nélkül, és ezek részesedése az álláskeresők teljes számából 38,8 %. Kevesebb mint 3 hónapig volt állás nélkül a nyilvántartott álláskeresők 23,5 %-a, 4 és 6 hónap között ez az érték 17,4 %, 7 és 9 hónap között 12,1 % és 10 és 12 hónap között 8,2 %. Nagyszombat megye 7,2 %-kal vette ki a részét a SzK-ban lévő álláskeresők teljes számából. A nyilvántartott munkanélküliségi ráta 4,7 százalékponttal volt alacsonyabb az országos átlagnál (13,4 %). A nyilvántartott munkanélküliségi ráta alakulása Nagyszombat megyében


64


3.2.4

Álláskeresők

Gazdaságilag aktív lakosság 2011 Összesen Nagyszombat megye

Férfiak

Nők

294 996

162 310

132 686

Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Galántaijárás (Galanta) járás

60 259

32 946

27 313

47 305

26 085

21 220

Galgóci (Hlohovec) járás

23 998

13 515

10 483

Pöstyéni (Piešťany) járás

34 636

18 899

15 737

Szenicei (Senica) járás

34 083

18 726

15 357

Szakolcai (Skalica) járás

26 267

14 378

11 889

Nagyszombati (Trnava) járás

68 448

37 761

30 687


Az álláskeresők száma Nagyszombat megyében 2012 szeptembere végén 2011 szeptember végével összevetve 127 személlyel nőtt, és elérte a 28 868-as értéket. A járások közti összehasonlítás alapján az álláskeresők száma a Dunaszerdahelyi járásban nőtt a leginkább (547-tel), ezt követték a Pöstyéni (110-zel) és Nagyszombati (55-tel) járások. Csökkenést mutattak a Szenicei (161-gyel), Galántai (157-tel), Szakolcai (148-cal) és Galgóci (119-cel) járások. A rendelkezésre álló álláskeresők száma elérte a 25 750 személyt, és 2011 szeptemberével összevetve 291 személlyel csökkent. Álláskeresők 2011

Nagyszombat megye Fogyatékos álláskeresők száma

957

Álláskeresők száma - végzősök

2 576


208


9 866


3.2.5


Passzív munkaerő-piaci politika Kiemelt szociális juttatások kedvezményezettjeinek száma járások szerint ASZJ ASZJ CsP Sz 2012 december és ÁK T JaS602 Nagyszombat megye 12 5 937 70 428 13 349 Dunaszerdahelyi (Dunajská 3 201 1 379 15 377 2 826 Streda) járás Galánta (Galanta) 2 436 563 11 993 2 237 Galgóc (Hlohovec) 1 180 802 5 787 1 098 Pöstyén (Piešťany) 1 322 837 7 432 1 405

KPJ 15 676 3 558 2 448 1 057 2 583

ÁPT 5 328 1 472 972 465 668

65


Szenice (Senica) Szakolca (Skalica) Nagyszombat (Trnava)

848 759 749

1 519 1 314 1 630

7 609 6 013 16 217

1 475 1 162 3 146

1 333 1 058 3 639

356 235 1 160


Aktív munkaerő-piaci politika

Nagyszombat megye 2012 március A megegyezett ÁK száma Megegyezett összeg (Euróban)

A juttatások a T.t. 5/2004 sz. foglalkoztatási szolgálatról és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvénye későbbi előírások értelmében az ÁK számára (46. §, 49. §, 49a. §, 51. §, 52. §, 52a. §) és az alkalmazott számára, aki ÁK a munkába állást megelőzően (53. § és 53a. §) 46. §

49. § 1 650

0

49a. §

51. §

719

256

53a .§ 500

757 473

42 214

121 466

9

0 4 318 627

5 125

52a. §

53a. § 1 228


3.3

Nyitra megye

3.3.1

Foglalkoztatás

Foglalkoztatottság és bérek 2012 A foglalkoztatott személyek átlagszáma




Nyitra megye 1. negyedév

249 213

98,9

625

99,4

2. negyedév

251 413

99,0

648

100,0

3. negyedév

259 423

103,0

648

99,5


A negyedéves statisztikai kimutatás alapján a foglalkoztatott személyek száma a 2012-es év 1. félévében átlagban elérte a 250 313-t (98,9 index). A foglalkoztatott személyek száma a 2012-es év 2. negyedévében éves alapon 1 %-kal nőtt. Az alkalmazottak havi átlag nominálbére 2011 1. félévével összevetve 0,3 %-kal csökkent 637 €-ra. A 2012-es év 2. negyedévében elérte a 648 € értéket, csakúgy mint egy évvel előtte.

66


A SzK gazdaságában dolgozók a gazdasági tevékenységek alapján 2009 Összesen Nyitra megye Összesen Mezőgazdaság, erdészet és halászat Ipar összesen Építőipar Nagykereskedelem és kiskereskedelem; gépjárművek és motorbiciklik javítása Szállítás és raktározás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Információ és kommunikáció Pénzügyi és biztosítási tevékenységek Ingatlanügyi tevékenységek Szak-, tudományos és műszaki tevékenységek Ügyvezetési és támogató szolgáltatások Közigazgatás és honvédelem; kötelező társadalombiztosítás Oktatás Egészségügyi és szociális segítség Művészet, szórakozás és üdülés Egyéb tevékenységek

Férfiak

Nők

249 659 15 591 66 755 22 236

150 936 11 162 41 707 17 923

98 723 4 429 25 048 4 313

44 922

28 014

16 908

15 008 4 832 2 166 3 231 1 905 4 362 10 034

10 998 3 147 1 275 1 346 1 308 2 513 7 239

4 010 1 685 891 1 885 597 1 849 2 795

13 742

5 230

8 512

19 350 15 432 4 576 5 517

6 705 5 028 3 446 3 895

12 645 10 404 1 130 1 622


A munkaerő mintavételes felmérése alapján átlagban 2012 1. félévében éves alapon 0,7 %-kal nőtt a teljes foglalkoztatottság 301,3 ezer személyre. Pozitív tendenciákat észleltek a foglalkoztatás alakulásában a 2012-es év 2. negyedévének a 2011-es év 2. negyedévével való összehasonlítása alapján (100,6 index). A foglalkoztatási arány a 2011-es év 1. félévével összevetve 0,3 százalékponttal nőtt 65,3 %-ra.

3.3.2

Szabad munkahelyek

A szabad munkahelyek átlagszáma 2011 Nyitra megye Összesen Mezőgazdaság, erdészet és halászat Ipar összesen Kitermelés és bányászás Ipari termelés Villanyáram-, gáz-, gőz- és hideg levegő ellátás Vízellátás; szennyvíztisztítás és elvezetés, hulladék és hulladék-kezelési szolgáltatások Építőipar Nagykereskedelem és kiskereskedelem; gépjárművek és motorbiciklik javítása Szállítás és raktározás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Információ és kommunikáció Pénzügyi és biztosítási tevékenységek Ingatlanügyi tevékenységek

896 11 374 0 308 0 66 94 96 53 22 2 5 1

67


Szak-, tudományos és műszaki tevékenységek Ügyvezetési és támogató szolgáltatások Közigazgatás és honvédelem; kötelező társadalombiztosítás Oktatás Egészségügyi és szociális segítség Művészet, szórakozás és üdülés Egyéb tevékenységek

25 2 139 2 56 9 5


A szabad munkahelyek kínálata a munkaerő-piacon a 2011-es év 1. félévével összevetve 26,9 %-kal csökkent. A 2012-es év 2. negyedévében a 2011-es év 2. negyedévével összevetve azok száma 22 %-kal csökkent 701 munkahelyre. A szabad munkahelyek aránya a 2012-es év 1. félévében elérte a 0,3 %-ot, ami 0,5 százalékponttal volt kevesebb mint a SzK teljes gazdaságának átlaga.

3.3.3


A nyilvántartott munkanélküliségi ráta 2011 Nők

Össze sen 13,27

Férfi ak 11,70

Révkomáromi (Komárno) járás

17,53

15,42

20,25

Lévai (Levice) járás

16,00

13,88

18,59


9,00

8,22

9,99

Újvári (Nové Zámky) járás

14,65

12,61

17,32

Vágsellyei (Šaľa) járás

11,91

8,98

15,80

Nagytapolcsányi (Topoľčany) járás

11,61

11,77

11,42

Aranyosmaróti (Zlaté Moravce) járás

11,52

10,09

13,45

Nyitra megye

15,27


A munkanélküli személyek átlagszáma elérte a 45,9 ezret, ami a 2011-es év 1. félévével összevetve 6,5 %-kal nőtt. A munkanélküliségi ráta elérte a 13,3 %-ot, és a 2011-es év 1. félévével összevetve 0,7 százalékponttal volt magasabb. A 2012-es év 2. negyedévében a 2011-es év 2. negyedévével összevetve a munkanélküliek száma 4,8 %-kal nőtt, és a munkanélküliségi ráta 0,5 százalékponttal volt magasabb.

68


A nyilvántartott munkanélküliségi ráta alakulása Nyitra megyében


3.3.4

Álláskeresők

Gazdaságilag aktív lakosság 2011 Nyitra megye

Össze sen 343 685

Férfiak

Nők

192 767

150 918

Révkomáromi (Komárno) járás Lévai (Levice) járás

52 466

29 579

22 887

56 408

31 042

25 366


80 775

45 006

35 769

Újvári (Nové Zámky) járás

71 050

40 244

30 806

Vágsellyei (Šaľa) járás

26 560

15 171

11 389

Nagytapolcsányi (Topoľčany) járás Aranyosmaróti (Zlaté

37 011

20 575

16 436

19 415

11 150

8 265

Moravce) járásKöztársaság Statisztikai Hivatala Forrás: A Szlovák Az álláskeresők a megyék, év és a mutató típusa alapján Nyitra megye

2011

Fogyatékos álláskeresők száma

1 175


3 864

Álláskeresők száma - fiatalkorúak Tartósan nyilvántartott álláskeresők száma

238 21 790

69



Az álláskeresők száma Nyitra megyében 2012 szeptembere végén elérte az 50 713 személyt. Ebből a rendelkezésre álló álláskeresők száma elérte a 45 423 személyt, és 2011 decemberével összevetve ez 369 személlyel csökkent. A járások közti összehasonlítás alapján 2011 decembere végétől az álláskeresők száma relatív értelemben nőtt a Révkomáromi járásban 5,4 %-kal, a Nyitrai járásban 4,5 %kal, az Aranyosmaróti járásban 2,6 %-kal és a Nagytapolcsányi járásban 2,2 %-kal, és csökkent a Lévai járásban 6,3 %-kal és a Vágsellyei járásban 1,7 %-kal. Az Újvári járásban azok száma nem változott. Nyitra megye 12,6 %-kal vette ki a részét a SzK-ban lévő álláskeresők teljes számából. 3.3.5


Passzív munkaerő-piaci politika Kiemelt szociális juttatások kedvezményezettjeinek száma járások szerint ASZJ ASZJ CsP Sz 2012 december és ÁK T JaS440 Nyitra megye 25 15 158 85 332 17 042 Révkomárom (Komárno) 4 538 2 812 12 272 2 281 Léva (Levice) 5 812 3 981 14 015 2 642 Nyitra (Nitra) 3 912 1 934 21 276 4 310 Újvár (Nové Zámky) 6 250 3 701 16 793 3 261 Vágsellye (Šaľa) 2 056 804 6 812 1 336 Nagytapolcsány (Topoľčany) 1 734 1 215 9 048 2 010 Aranyosmarót (Zlaté Moravce) 1 138 711 5 117 1 202

KPJ 22 414 3 576 5 724 3 334 3 856 1 065 3 190 1 669

ÁPT 9 915 1 893 2 381 1 780 1 415 393 1 301 752


Aktív munkaerő-piaci politika Nyitra megye

2012 március A megegyezett ÁK száma Megegyezett összeg (Euróban)

A juttatások a T.t. 5/2004 sz. foglalkoztatási szolgálatról és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvénye későbbi előírások értelmében az ÁK számára (46. §, 49. §, 49a. §, 51. §, 52. §, 52a. §) és az alkalmazott számára, aki ÁK a munkába állást megelőzően (53. § és 53a. §) 46. 49. 49a. § 51. 52a. § 53a 53a. § § § § .§ 53 7 971 391 444 1 2 333 32 340 7 686 707

3 986 1 065 806

63 082

127 135

593


70


3.4


3.4.1

Foglalkoztatás


Foglalkoztatot tság növekedési index


Bérnövekedé si index

Besztercebánya megye 1. negyedév

206 881

95,0

647

105,5

2. negyedév

217 804

97,3

668

104,2

3. negyedév

212 123

93,8

658

103,1


A negyedéves statisztikai kimutatás alapján a foglalkoztatás Besztercebánya megyében éves alapon enyhén nőtt. A megye gazdaságában 2012 1. – 3. negyedévében 278,9 ezer alkalmazott dolgozott. Az éves összehasonlításban azok száma 1,1 %-kal nőtt. A SzK teljes foglalkoztatottságán a megye 11,9 %-kal vett részt. Az alkalmazottak havi átlag nominálbére a megyében elérte a 658 €-t, és a tavalyi azonos időszakkal összevetve 4,3 %-kal nőtt. A SzK átlagbérszintje mögött (782 €) 124 €-val marad el, és a SzK megyéi közt az egyik legalacsonyabb volt. A SzK gazdaságában dolgozók a gazdasági tevékenységek alapján 2009 Összesen Besztercebánya megye Összesen Mezőgazdaság, erdészet és halászat Ipar összesen Építőipar Nagykereskedelem és kiskereskedelem; gépjárművek és motorbiciklik javítása Szállítás és raktározás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Információ és kommunikáció Pénzügyi és biztosítási tevékenységek Ingatlanügyi tevékenységek Szak-, tudományos és műszaki tevékenységek Ügyvezetési és támogató szolgáltatások Közigazgatás és honvédelem; kötelező társadalombiztosítás Oktatás Egészségügyi és szociális segítség Művészet, szórakozás és üdülés Egyéb tevékenységek

Férfiak

Nők

226 980 13 273 49 336 13 756

133 749 9 721 32 409 11 406

93 231 3 552 16 927 2 350

35 760

21 990

13 770

17 008 6 524 3 093 2 872 2 759 5 660 8 643

12 031 4 116 1 964 1 085 1 695 2 968 5 700

4 977 2 408 1 129 1 787 1 064 2 692 2 943

17 434

7 700

9 734

21 295 18 342 4 795 6 430

6 461 6 631 3 529 4 343

14 834 11 711 1 266 2 087


71


3.4.2

Szabad munkahelyek

A szabad munkahelyek átlagszáma 2011 Besztercebánya megye Összesen Mezőgazdaság, erdészet és halászat Ipar összesen Kitermelés és bányászás Ipari termelés Villanyáram-, gáz-, gőz- és hideg levegő ellátás Vízellátás; szennyvíztisztítás és elvezetés, hulladék és hulladék-kezelési szolgáltatások

1 561 23 94 0 84 0 10

Építőipar Nagykereskedelem és kiskereskedelem; gépjárművek és motorbiciklik javítása Szállítás és raktározás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Információ és kommunikáció Pénzügyi és biztosítási tevékenységek Ingatlanügyi tevékenységek Szak-, tudományos és műszaki tevékenységek Ügyvezetési és támogató szolgáltatások Közigazgatás és honvédelem; kötelező társadalombiztosítás Oktatás Egészségügyi és szociális segítség Művészet, szórakozás és üdülés Egyéb tevékenységek

65 291 379 22 3 3 2 92 13 435 6 76 51 5


3.4.3



Férfi ak 19,11

Nagykürtösi (Veľký Krtíš) járás

24,54

23,51

25,72

Zólyomi (Zvolen) járás

10,94

10,07

11,89

Zsarnócai (Žarnovica) járás

20,86

18,06

24,25

Garamszentkereszti (Žiar nad Hronom) járás Besztercebányai (Banská Bystrica) járás

14,58

12,74

16,71

9,56

9,71

9,41

Selmecbányai (Banská Štiavnica) járás

19,30

17,50

21,21

Breznóbányai (Brezno) járás

18,41

17,08

20,05

Gyetvai (Detva) járás

16,68

14,62

19,17

Korponai (Krupina) járás

20,49

21,62

19,07

Losonci (Lučenec) járás

24,28

24,28

24,27

Poltári (Poltár) járás

23,88

23,34

24,56

Nagyrőcei (Revúca) járás

30,79

28,73

33,27

Rimaszombati (Rimavská Sobota) járás

34,59

34,25

34,98


Nők 20,66


72


2012 szeptemberében a nyilvántartott munkanélküliségi ráta Besztercebánya megyében 2011 szeptemberével összevetve 0,12 százalékponttal csökkent 19,23 %-ra. A legmagasabb nyilvántartott munkanélküliségi ráta a Rimaszombati 33,88 % és Nagyrőce járásokban volt. A legalacsonyabb a Besztercebányai 8,96 % és a Zólyomi 11,03 % járásokban volt. A megye többi járásában a nyilvántartott munkanélküliségi ráta 14,25 % (Garamszentkereszt) és 24,82 % (Poltár) között mozgott. A nyilvántartott munkanélküliek struktúrájában Besztercebánya megyében 33 547 volt a nő (49,4 %). A fogyatékos álláskeresők száma elérte a 2199-et, ami 3,2 %-ot tesz ki azok teljes számából. Az el nem helyezkedett fiatalkorúak (munkaképes fiatalok 18 éves korig) száma elérte a 672 személyt (1 %). A munkanélküliség tartama szempontjából a tartós munkanélküliség van túlsúlyban, ami 40 060 álláskeresőt érint, akik több mint 1 évig voltak állás nélkül, és ezek részesedése az álláskeresők teljes számából 59 %. Kevesebb mint 3 hónapig volt állás nélkül a nyilvántartott álláskeresők 13,8 %-a, 4 és 6 hónap között ez az érték 11,1 %, 7 és 9 hónap között 8,6 % és 10 és 12 hónap között 7,5 %. Besztercebánya megye 16,9 %-kal vette ki a részét a SzK-ban lévő álláskeresők teljes számából. A nyilvántartott munkanélküliségi ráta 5,79 százalékponttal magasabb az országos átlagnál (13,44 %), és a SzK megyéi közül a második legmagasabb Eperjes megye után. A nyilvántartott munkanélküliségi ráta alakulása Besztercebánya megyében


73


3.4.4

Álláskeresők

Gazdaságilag aktív lakosság 2011 Össze sen 316 501

Férfi ak 169 374

Nagykürtösi (Veľký Krtíš) járás Zólyomi (Zvolen) járás

19 484

10 358

9 126

33 265

17 417

15 848

Zsarnócai (Žarnovica) járás

12 681

6 953

5 728

Garamszentkereszti (Žiar nad Hronom) járás (Banská Besztercebányai

23 140

12 413

10 727

57 548

29 751

27 797


Nők 147 127

Bystrica) járás (Banská Selmecbányai Štiavnica) járás(Brezno) járás Breznóbányai

8 102

4 160

3 942

31 153

17 182

13 971

Gyetvai (Detva) járás

16 062

8 801

7 261

Korponai (Krupina) járás

10 639

5 924

4 715

Losonci (Lučenec) járás

33 462

17 890

15 572

Poltári (Poltár) járás

11 394

6 366

5 028

Nagyrőcei (Revúca) járás

20 589

11 255

9 334

Rimaszombati (Rimavská

38 982

20 904

18 078

Sobota) járás Köztársaság Statisztikai Hivatala Forrás: A Szlovák

2012 szeptembere végével a megyében a Központi Munkaügyi, Szociális és Családügyi Hivatal nyilvántartása alapján a SzK-ban 67 911 álláskereső volt. Ezek közül a munkahely-ajánlat előterjesztése után 91 %-nak sikerült elhelyezkedni. Az éves összehasonlítás alapján az álláskeresők száma 2,4 %-kal nőtt, és a rendelkezésre álló álláskeresők száma pedig éves összehasonlításban 0,9 %-kal. Az álláskeresők a megyék, év és a mutató típusa alapján Besztercebánya megye

2011

Fogyatékos álláskeresők száma

1 995


3 872

Álláskeresők száma - fiatalkorúak Tartósan nyilvántartott álláskeresők száma

737 38 419


74


3.4.5


Passzív munkaerő-piaci politika Kiemelt szociális juttatások kedvezményezettjeinek száma járások szerint ASZJ ASZJ CsP Sz 2012 december és ÁK T JaS795 Besztercebánya megye 35 27 836 79 181 15 962 Besztercebánya (Banská 2 176 1 610 13 899 2 385 Bystrica) Selmecbányai (Banská 805 61 2 070 407 Štiavnica) járás Breznóbánya (Brezno) 2 901 2 448 7 531 1 495 Gyetva (Detva) 1 402 1 116 3 913 709 Korpona (Krupina) 1 388 1 130 2 748 523 Losonc (Lučenec) 5 134 3 623 8 663 1 864 Poltár (Poltár) 1 695 1 455 2 490 497 Nagyrőce (Revúca) 4 251 3 666 4 927 1 159 Rimaszombat (Rimavská 8 026 7 163 10 327 2 634 Sobota) Nagykürtös (Veľký Krtíš) 2 988 2 056 5 178 1 185 Zólyom (Zvolen) 2 150 1 209 8 570 1 459 Zsarnóca (Žarnovica) 1 252 1 002 3 144 632 Garamszentkereszt (Žiar nad 1 627 1 297 5 724 1 013 Forrás: Munkaügyi, Szociális és Családügyi Hivatal Hronom)

ÁPT

KPJ 19 457 1 707 386 1 061 579 723 4 209 1 369 1 553 3 355 1 421 1 197 818 1 079

6 370 440 108 338 247 231 1 462 421 279 1 150 591 377 325 401

ASZJ és JaS - anyagi szükséghelyzetben nyújtott segély és járulék a segélyhez ASZJ - ÁK - anyagi szükséghelyzetben nyújtott segély - segély és juttatások az álláskeresők számára KPJ- a súlyosan fogyatékos személyek kompenzálására nyújtott pénzügyi juttatások CsP - családi pótlék SzT - szülői támogatás ÁPT - ápolási pénzügyi támogatás

Aktív munkaerő-piaci politika A juttatások a T.t. 5/2004 sz. foglalkoztatási szolgálatról és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvénye későbbi előírások értelmében az ÁK számára (46. §, 49. §, 49a. §, 51. §, 52. §, 52a. §) és az alkalmazott számára, aki ÁK a munkába állást megelőzően (53. § és 53a. §)



46. §

49. §

100

49a. §

4 174

27 768 15 523 053

5

51. § 1 181

2 847 1 239 440

52a. §

53a. §

53a. §

658

534

1

96 223

165 453

152


3.5

Kassa megye

3.5.1

Foglalkoztatás

75






Kassa megye 1. negyedév

296 151

101,2

692

101,2

2. negyedév

286 215

97,9

729

101,4

3. negyedév

270 786

94,5

723

101,8


A foglalkoztatott személyek száma a negyedéves statisztikai kimutatás alapján átlagban a 2012-es év 1. 1. félévében Kassa megyében 0,5 %-kal csökkent 291,2 ezer személyre. Kassa megye gazdaságában a havi átlag nominálbér elérte a 711 €-t, ami az éves összehasonlításban 1,3 %-os növekedést jelent, és ez a negyedik legalacsonyabb relatív növekedés a SzK-ban. Az országos szlovákiai 781 € átlagbérszintet csupán Pozsony megye lépte túl (28,8 %-kal), és Kassa megye 70 €-val maradt el mögötte. A SzK gazdaságában dolgozók a gazdasági tevékenységek alapján 2009 Összesen Kassa megye Összesen Mezőgazdaság, erdészet és halászat Ipar összesen Építőipar Nagykereskedelem és kiskereskedelem; gépjárművek és motorbiciklik javítása Szállítás és raktározás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Információ és kommunikáció Pénzügyi és biztosítási tevékenységek Ingatlanügyi tevékenységek Szak-, tudományos és műszaki tevékenységek Ügyvezetési és támogató szolgáltatások Közigazgatás és honvédelem; kötelező társadalombiztosítás Oktatás Egészségügyi és szociális segítség Művészet, szórakozás és üdülés Egyéb tevékenységek

Férfiak

Nők

275 855 10 768 60 610 18 176

168 556 8 066 40 625 14 741

107 299 2 702 19 985 3 435

46 695

30 039

16 656

22 279 6 739 7 598 4 691 2 967 6 618 15 222

16 347 3 876 5 432 2 298 1 784 4 090 9 842

5 932 2 863 2 166 2 393 1 183 2 528 5 380

18 365

8 835

9 530

23 415 19 112 5 972 6 628

7 825 5 975 4 120 4 661

15 590 13 137 1 852 1 967


A foglalkoztatottak száma a munkaerő mintavételes felmérése alapján 2,8 %-kal nőtt 301,4 ezer személyre, ami a legmagasabb relatív növekedést jelenti a SzK-ban. A foglalkoztatási ráta, amely Kassa megyében a legalacsonyabb a megyékkel való összevetés alapján, elérte az 58,9 %-ot, ami éves összehasonlításban 1,3 76

Munkaerő-piaci felmérés és elemzés a Magyarországgal határos régiókban százalékpontos növekedést jelent. Kassa megyében a foglalkoztatottak teljes számából külföldön 1 éven belül 14,8 ezer személy helyezkedett el, ami egy harmaddal több mint egy évvel ezelőtt. 3.5.2

Szabad munkahelyek

A szabad munkahelyek átlagszáma 2011 Kassa megye Összesen Mezőgazdaság, erdészet és halászat Ipar összesen Kitermelés és bányászás Ipari termelés Villanyáram-, gáz-, gőz- és hideg levegő ellátás Vízellátás; szennyvíztisztítás és elvezetés, hulladék és hulladék-kezelési szolgáltatások Építőipar Nagykereskedelem és kiskereskedelem; gépjárművek és motorbiciklik javítása Szállítás és raktározás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Információ és kommunikáció Pénzügyi és biztosítási tevékenységek Ingatlanügyi tevékenységek Szak-, tudományos és műszaki tevékenységek Ügyvezetési és támogató szolgáltatások Közigazgatás és honvédelem; kötelező társadalombiztosítás Oktatás Egészségügyi és szociális segítség Művészet, szórakozás és üdülés Egyéb tevékenységek

1 097 5 164 1 76 67 20 18 296 28 49 93 1 77 36 23 181 61 57 6 2


A szabad munkahelyek kínálata a 2011-es év 1. félévével összevetve 27,3 %-kal csökkent, ami egy jelentős csökkenés a megyék közti összehasonlítás alapján. 3.5.3



Férfi ak 18,62

Iglói (Spišská Nová Ves) járás

18,83

19,21

18,36

Tőketerebesi (Trebišov) járás

26,88

26,16

27,79

Gölnicbányai (Gelnica) járás

20,79

20,94

20,59

9,83

9,36

10,34


10,79

10,29

11,33


10,09

9,85

10,33


9,38

9,15

9,62

Kassa megye

Kassa (Košice) I járás

Nők 18,92

77

Munkaerő-piaci felmérés és elemzés a Magyarországgal határos régiókban Kassa-vidéki (Košice - okolie) járás

22,86

21,92

24,10

Nagymihályi (Michalovce) járás

19,40

19,31

19,50

Rozsnyói (Rožňava) járás Szobránci (Sobrance) járás

28,73 22,33

28,46 22,73

29,04 21,81


Éves összehasonlításban a munkanélküliség és a munkanélküliségi ráta is nőtt. A munkanélküliek száma átlagban a 2012-es év 1. félévében elérte a 73,3 ezer személyt, ami 5,2 %-kal több mint az elmúlt év azonos időszakában. Egyúttal 0,4 százalékponttal nőtt az átlag munkanélküliségi ráta is 19,6 %-ra; ez egyúttal a SzKban tapasztalt legmagasabb ráta. A nyilvántartott munkanélküliségi ráta alakulása Kassa megyében


3.5.4

Álláskeresők

Gazdaságilag aktív lakosság 2011 Össze sen 359 637

Férfi ak 195 684

Iglói (Spišská Nová Ves) járás

42 354

23 379

18 975

Tőketerebesi (Trebišov) járás

47 162

26 398

20 764

Gölnicbányai (Gelnica) járás

14 213

8 131

6 082

Kassa (Košice) I járás

31 090

16 162

14 928


37 875

19 792

18 083

Kassa megye

Nők 163 953

78



17 154

8 693

8 461


28 981

15 151

13 830

Kassa-vidéki (Košice - okolie) járás Nagymihályi (Michalovce)

50 702

28 684

22 018

49 293

26 827

22 466

járás Rozsnyói (Rožňava) járás

31 181

17 008

14 173

Szobránci (Sobrance) járás

9 632

5 459

4 173


A képzettségi szint szempontjából a legnagyobb csoportot - 28,8 %-ot az alapfokú végzettséggel rendelkező álláskeresők alkották. A szakmát kitanult álláskeresők 27,6 %-ot tettek ki, az érettségivel végződő szakközépiskolai végzettséggel rendelkezők 14,4 %-ot, az érettségivel végződő szakmunkásképző végzettséggel rendelkezők 9,1 %-ot, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők 6 %-ot, általános érettségivel végződő teljes középfokú végzettséggel rendelkezők 3,3 %-ot, érettségi nélkül végződő szakképzettséggel rendelkezők 0,5 %-ot és a magasabb szakképzettséggel és alapképzéssel rendelkezők pedig 1,7 %-ot. Végzettség nélkül, tehát kötelező alapfokú iskolai képzéssel a 8. (9.) osztálynál alacsonyabb évfolyamban 5 180 álláskereső volt (6,9 %). Az álláskeresők nyilvántartásában 93 tudományos végzettséggel rendelkező álláskereső is volt. Az ötven évesek és idősebbek az álláskeresők teljes számának 21,2 %-át tették ki, ezek közül a 60 és idősebb korosztályba tartozók aránya 1,2 % volt. A legnagyobb számú korcsoportot (14,9 %) a 20 és 24 év közötti munkanélküliek alkották. A fiatal munkanélküliek 24 éves korig (beleértve) 19,7 %-os részt tettek ki. Az álláskeresők a megyék, év és a mutató típusa alapján 2011

Nagyszombat megye Fogyatékos álláskeresők száma

2 121


4 908


991


41 153


3.5.5


Passzív munkaerő-piaci politika Kiemelt szociális juttatások kedvezményezettjeinek száma járások szerint ASZJ ASZJ CsP Sz 2012 december és ÁK T JaS676 Kassa megye 21,902 41 32 094 95 988 Gölnicbánya (Gelnica) 1 679 1 442 3 931 1 077 Kassa (Košice) I 1 902 1 265 8 815 1 436 Kassa (Košice) II 2 653 1 846 9 979 1 965 Kassa (Košice) III 937 632 3 577 771 Kassa (Košice) IV 2 062 1 222 6 828 1 313 Kassa-vidéki (Košice - okolie) 6 281 5 169 15 289 3 797 Nagymihály (Michalovce) 6 047 5 167 12 409 3 054

KPJ 24,942 2 127 1 418 1 995 689 1 314 3 974 3 270

ÁPT 9 515 714 437 545 204 467 1 760 1 354 79


Rozsnyó (Rožňava) Szobránc (Sobrance) Igló (Spišská Nová Ves) Tőketerebes (Trebišov)

5 932 1 702 4 360 8 121

3 953 1 402 3 753 6 243

7 499 2 568 12 452 12 644

1 685 545 3 095 3 164

2 409 1 048 3 409 3 290

1 285 430 759 1 560


Aktív munkaerő-piaci politika

Kassa megye


A juttatások a T.t. 5/2004 sz. foglalkoztatási szolgálatról és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvénye későbbi előírások értelmében az ÁK számára (46. §, 49. §, 49a. §, 51. §, 52. §, 52a. §) és az alkalmazott számára, aki ÁK a munkába állást megelőzően (53. § és 53a. §) 46. 49. § 49a. § 51. 52a. § 53. § 53a. § § § 35 2 490 881 3 2 766 1 231 8 140 10 564 633

1 138 1 352 996

79 361

217 920

3 465


4. A munkanélküliek szükségleteinek felmérése és elemzése a régiókban 4.1 Felmérés a munkanélküliek körében A munkanélküli személyek szükségleteire vonatkozó információk megszerzése érdekében a régiókban egy nyilvános felmérés került megszervezésre. A kérdőívet online tölthették ki az elemzés szolgáltatójának www.comdir.eu weboldalán és a megrendelő, a CEPTEM Bratislava n.o. nonprofit társaság weboldalán is. www.ceptem.sk . A felmérésre 2013. június 30. és 2013. augusztus 28. között került sor. Hogy minél inkább népszerűsítse a felmérést és egyre több résztvevőt nyerjen meg, a megrendelő a reklámot a google.com, etarget.sk, facebook stb. kereső portálok segítségével valósította meg.

81


A. Melyik megyében lakik? Pozsony Nagyszombat Nyitra Besztercebánya Kassa Melyik járásban lakik?

---

POZSONY (BRATISLAVA) 1., II, III, IV, V Malacka (Malacky) Bazin (Pezinok) Szenc (Senec)

--- NAGYSZOMBAT (TRNAVA) Bán (Bánovce nad Bebravou) Hava (Hava) Miava (Myjava) Vágújhely (Nové Mesto nad Váhom) Simony (Partizánske) Vágbeszterce (Považská Bystrica) Privigye (Prievidza) Puhó (Puchov)

--- NYITRA --Révkomárom (Komárno) Léva (Levice) Újvár (Nové Zámky) Vágsellye (Šaľa) Nagytapolcsány (Topoľčany) Aranyosmarót (Zlaté Moravce)

... BESZTERCEBÁNYA........ Selmecbánya (Banská Štiavnica) Breznóbánya (Brezno) Losonc (Lučenec) Gyetva (Detva) Korpona (Krupina) Poltár (Poltár) Nagyrőce (Revúca) Rimaszombat (Rimavská Sobota) Nagykürtös (Veľký Krtíš) Zólyom (Zvolen) Zsarnóca (Žarnovica) Garamszentkereszt (Žiar nad Hronom)

--- KASSA (KOŠICE) I, II, III, IV Kassa-vidék (Košice - okolie) Gölnicbánya (Gelnica) Nagymihály (Michalovce) Rozsnyó (Rožňava) Szobránc (Sobrance) Igló (Spišská Nová Ves) Tőketerebes (Trebišov)

82

Munkaerő-piaci felmérés és elemzés a Magyarországgal határos régiókban Életkora? 20 éves korig 20-30 30-40 40-50 50-60 60 és felette Neme Férfi Nő Végzettség Alapfokú Középfokú Középfokú érettségivel Főiskolai Idegen nyelvek? Nem Magyar Angol Német Egyéb... Milyen szférában szeretne dolgozni??? Adminsztráció Gépjárműipar Bányászat, kohászat Banki szektor Biztonság és védelem Idegenforgalom Szállítás és logisztika Fafeldolgozó ipar Közgazdaság, pénzügyek Elektrotechnika Energetika Gyógyszeripar Vegyipar információs technológiák Lízing Humán erőforrások és azok irányítása Menedzsment Minőségirányítás Marketing és reklám Kereskedelem Biztosítás Mezőgazdaság és élelmiszeripar Kisegítő munkák Jog és törvényhozás Fordítás és tolmácsolás Szolgáltatások Építőipar és ingatlanok

83


Gépipar Iskolaügy és oktatás Államigazgatás és önkormányzat Technika Textil- és bőripar Művészet és kultúra Tudomány és kutatás Vízgazdálkodás és erdőgazdálkodás Termelés Ügyfélszolgálat Egészségügy Újságírás Rendelkezik szakmai tapasztalatokkal? Tapasztalat nélkül / végzős 1 -2 év 3-5 év Több mint 5 év

B. Az elemzéshez kötődő kérdések Mit gondol, melyik szektornak kell megoldania az álláskereséssel kapcsolatos problémákat? a) Állami ügynökségek szolgálatai megoldást nyújtatnának b) Nonprofit szervezetek vagy a harmadik szektor nyújthat megfelelő megoldást c) Üzleti alanyoknak kellene megoldaniuk ezeket a feladatokat Jelenleg hogyan keres új álláslehetőségeket? a) Elektronikus úton - az internet segítségével b) regisztrálva vagyok egy munkaerő-közvetítő irodánál c) Személyesen tájékozódom a szabad munkahelyekről d) Elküldöm az életrajzomat postán az újsághirdetés alapján e) Ismerősök útján Ön szerint mi a legjobb módja a munkalehetőségek keresésének? a) Elektronikus úton - internet b) Munkaerő-közvetítő iroda és foglalkoztatási ügynökség c) Felmérés a terepen - személyesen tájékozódom a szabad munkahelyekről d) Hirdetés az újságokban e) Ismerősök útján Előnyben részesíti a közvetlen kapcsolatot a munkáltatóval? Igen Nem Mindegy számomra Hogyan képzeli el az első kontaktust a munkáltatóval? a) E-mailen keresztül, hogy ne kelljen személyesen megjelennem minden egyes megbeszélésen Igen b) Telefonon keresztül - ez személyesebb jellegű, és nem kell minden egyes megbeszélésre személyesen mennem c) Személyesen Elegendő az Ön számára a munkaügyi hivatalok által nyújtott álláskínálat? Igen Nem

84


Úgy gondolja, hogy a közigazgatási szervek, önkormányzatok, felsőbb önkormányzati egységek megfelelő módon alkalmazzák az on-line portálok kínálta szolgáltatásokat? Igen Nem Mindegy számomra Szeretne szélesebb körű álláskínálatot kapni a közigazgatás szférájából is? Igen Nem Mindegy számomra Szeretne szélesebb körű álláskínálatot kapni a közigazgatás szférájából is? Igen Nem Mindegy számomra Hajlandó nyilvánosságra hozni az életrajzát, hogy rendelkezésre álljon a regisztrált társaságok számára megtekintés céljából? (internet) Igen Nem Fontos az Ön számára, hogy az életrajza mindig aktuális legyen és rendelkezésre állon a társaságok számára, akik szabad munkahelyekkel rendelkeznek?

Igen nagyon Igen Mindegy számomra Nem Jelenleg van hozzáférése a szabad munkahelyekre vonatkozó információkhoz a magyar határ menti régiókban? Igen Nem Volt már valaha munkaviszonyban Magyarországon? Igen Nem Érdekli a munka a magyar határ menti régiókban is? Igen Nem Szeretne áttekintést kapni a szabad munkahelyekről Magyarországon? Igen Nem Alkalmazza az online állásközvetítési szolgáltatásokat? Igen Nem Hiányzik Önnek jelenleg az on-line állásportálok esetében az intenzívebb kommunikáció a potenciális munkáltatóval? Igen Nem

85


Hiányzik Önnek jelenleg az on-line állásportálok esetében a gyorsabb interakció a potenciális munkáltatóval? Igen Nem Ön szerint az on-line állásportálok szolgáltatásainak elérhetősége megfelelő szinten van? Igen Nem Ön szerint a szlovák munkaközvetítők által ajánlott külföldi szabad munkahelyek kínálata elégséges? Igen Nem Ön szerint a munkaközvetítő irodák segítségnyújtási szolgáltatásai az álláskeresés során megfelelő szinten vannak? Igen Nem Szívesen fogadná az ilyen díjmentesen biztosított segítségnyújtási szolgáltatást? Igen Nem Hajlandó bizonyos díjat fizetni a hirdetése nyilvánosságra hozásáért? Igen Nem Előnyben részesíti, ha a potenciális munkáltató hirdetésében nyilvánosságra hozzák a kínált bért is? Igen Nem Igényli, hogy a potenciális munkáltató bizonyos szociális programot kínáljon? Igen Nem Elvárja a potenciális munkáltatótól, hogy iskolázást és teret biztosít a személyes fejlődésre,m illetve más képzési formát? Igen Nem Hajlandó utazni a munka után? Nem Igen 20 km-ig 50 km-ig 100 km-ig Akár heti szolgálat is Akar havi szolgálat is Hogyan látja az állásközvetítő irodákban tapasztalt állásmegbeszéléseket? Semlegesen Nem Pozitívan - már találtam így munkát Negatívan- sok utazás, megbeszélés és semmi eredmény

86


Hogyan látja az állásközvetítő irodákban tapasztalt állásmegbeszéléseket? Semlegesen Pozitívan - már találtam így munkát Negatívan- sok utazás, megbeszélés és semmi eredmény Ön szerint az állásportálokon elegendő információ áll rendelkezésre a munkaerő-piaci jogszabályokról? Igen Nem Nem tudom Milyen tapasztalatokkal rendelkezik az on-line állásportálokkal, mit gondol, miben tudna fejlődni ez a szolgáltatástípus? Gyorsabb és interaktív kommunikáció a munkáltatókkal Az abszolvált iskolázások, tanfolyamok, elért végzettség, tapasztalatok és személyes felkészülés pontosabb leírásával, amelyek a munkanélküli képességei elemzéséhez vezethetnek, és ezt követően alternatív ajánlatokhoz más munkahelyekre, amelyek számára megfelelőek lennének. Határon átnyúló állásajánlatok nyilvánosságra hozása is A támogató szolgáltatások keretén belül, a munkaerő-piacot érintő jogi dokumentumok nyilvánosságra hozása Intenzívebb kommunikáció és támogatás az ügyfél irányában Hogy a kínált bér megjelenjen minden egyes állásajánlat mellett Hogy minden egyes hirdetésben feltüntetésre kerüljön a potenciális szakmai fejlődésre vonatkozó információ az adott pozíció esetében, valamint az iskolázásokról és tanfolyamokról, amelyeket a szervezet biztosít be

4.2 Összefoglaló és következtetések A munkanélküliek szükségleteinek felmérésében összesen 382 válaszadó vett részt. A felmérés azt mutatja, hogy a munkaerő-piacon igény mutatkozik az innovatív tájékoztatási eszközök és a segítségnyújtás iránt. A résztvevők rámutattak egy internetes információs portál szükségességére, amely Szlovákia és Magyarország határ menti térségeiben figyelné és közvetítené az állásajánlatokat. Rámutatott arra is, hogy szükség van egy komplex rendszerre, amelyben az álláskeresők munkát kereshetnének. A felmérésből az is nyilvánvaló, hogy a munkanélküliek érdeklődnek a határ menti régiókban lévő állások iránt, de a válaszadók 86 %-a feltüntette, hogy jelenleg nincs hozzáférése az ilyen jellegű szükséges információhoz. Az internetes állásportálon nyilvánosságra kellene hozni mindkét ország jogszabályaira vonatkozó információkat is. A felmérés rámutatott, hogy a megkérdezettek 21 %-a nincs megelégedve a munkaügyi szférában szolgáltatott információkkal, és szeretne közelebbi információkat. Ami a munkába történő ingázást illeti, az álláskeresőknek nem okoz gondot ingázni a munkába akár néhány tíz kilométert is. Ez az emberek munkavállalási szükségletéből, és abból adódik, hogy szeretnének bekapcsolódni a munkavégzési folyamatba. A munkába történő ingázás jelenleg egy megszokott jelenség, és számos munkáltató hozzájárulást is biztosít az alkalmazottaknak a munkába járáshoz. A felmérésből az is megállapításra került, hogy a munkaügyi hivatalok és az internetes állásportálok nem nyújtanak teljes körű szolgáltatást az álláskeresők számára az álláskínálat és közvetítés terén. A munka iránt érdeklődők számára főként állásközvetítő irodák és internetes állásportálok közvetítik a munkát. Valamennyi állásközvetítő iroda és internetes állásportál üzleti jellegű. A piacon hiányzik a más szervezetek által és nem üzleti jellegű társaságok által

87


közvetített állás, amelyek egyúttal díjmentes segítségnyújtást is biztosítanának. Megállapítható, hogy egy több nyelvű határon átnyúló állásportál létrehozásával és segítségnyújtással kitöltődik a rés, amely a munkanélkülieknek nyújtott szolgáltatásokban jelen van az álláskeresés során. Egy ilyen portál hasznos lenne nemcsak az álláskeresők számára a határ menti régiókban, hanem a széles nyilvánosság számára is a jelen területen kívül.

5. Az állami vállalatok és magántársaságok munkaerőpiaci hozzáállásának és érdeklődésének felmérése és elemzése 5.1 Kérdések és a felmérés menete Az állami vállalatok és magánvállalatok munkapiaci hozzáállására és érdeklődésével kapcsolatos információk megszerzése érdekében a régiókban egy nyilvános felmérés került megszervezésre. A kérdőívet on-line tölthették ki az elemzés szolgáltatójának www.comdir.eu weboldalán és a megrendelő, a CEPTEM Bratislava n.o. nonprofit társaság weboldalán is. www.ceptem.sk . A felmérésre 2013. június 30. és 2013. augusztus 28. között került sor. Hogy minél inkább népszerűsítse a felmérést és egyre több résztvevőt nyerjen meg, a megrendelő a reklámot a google.com, etarget.sk, facebook stb. kereső portálok segítségével valósította meg.

88


Az állami vállalatok és magántársaságok munkaerő-piaci hozzáállásának és érdeklődésének felmérése és elemzése - KIÉRTÉKELÉS

A.

Melyik megyében volt a társasága/szervezete székhelye? Pozsony Nagyszombat Nyitra Besztercebánya Kassa Melyik járásban volt a társasága/szervezete székhelye?

--- POZSONY (BRATISLAVA) 1., II, III, IV, V Malacka (Malacky) Bazin (Pezinok) Szenc (Senec)

--- NAGYSZOMBAT (TRNAVA) Bán (Bánovce nad Bebravou) Hava (Hava) Miava (Myjava) Vágújhely (Nové Mesto nad Váhom) Simony (Partizánske) Vágbeszterce (Považská Bystrica) Privigye (Prievidza) Puhó (Púchov) NYITRA

---

---

Révkomárom (Komárno) Léva (Levice) Újvár (Nové Zámky) Vágsellye (Šaľa) Nagytapolcsány (Topoľčany) Aranyosmarót (Zlaté Moravce) BESZTERCEBÁNYA

---

-----

Selmecbánya (Banská Štiavnica) Breznóbánya (Brezno) Losonc (Lučenec) Gyetva (Detva) Korpona (Krupina) Poltár (Poltár) Nagyrőce (Revúca) Rimaszombat (Rimavská Sobota) Nagykürtös (Veľký Krtíš) Zólyom (Zvolen) Zsarnóca (Žarnovica) Garamszentkereszt (Žiar nad Hronom) KASSA (KOŠICE) I, II, III, IV

---

Kassa-vidék (Košice - okolie) Gölnicbánya (Gelnica) Nagymihály (Michalovce) Rozsnyó (Rožňava) Szobránc (Sobrance) Igló (Spišská Nová Ves) Tőketerebes (Trebišov)

90


Mennyi alkalmazottat foglalkoztat az Önök társasága/szervezete? 10-ig 11:50 51-100 101-200 200 és több Milyen ágazatban tevékenykedik az Önök társasága/szervezete? Adminisztráció Gépjárműipar Bányászat, kohászat Banki szektor Biztonság és védelem Idegenforgalom Szállítás és logisztika Fafeldolgozó ipar Közgazdaság, pénzügyek Elektrotechnika Energetika Gyógyszeripar Vegyipar információs technológiák Lízing Humán erőforrások és azok irányítása Menedzsment Minőségirányítás Marketing és reklám Kereskedelem Biztosítás Mezőgazdaság és élelmiszeripar Kisegítő munkák Jog és törvényhozás Fordítás és tolmácsolás Szolgáltatások Építőipar és ingatlanok Gépipar Iskolaügy és oktatás Államigazgatás és önkormányzat Technika Textil- és bőripar Művészet és kultúra Tudomány és kutatás Vízgazdálkodás és erdőgazdálkodás Termelés Ügyfélszolgálat Egészségügy Újságírás Van az Önök társaságánál/szervezeténél jelenleg szabad munkahely? Igen Nem Az Önök társasága/szervezete keres-e aktívan új szakképzett munkaerőt? Igen Nem

91


Hoz az Önök társasága létre új munkahelyeket? Igen Nem Átlagban egy évben mennyi új munkahelyet létesít az Önök társasága/szervezete? Kevesebb mint 5 6.10 11.20 21 és több

B. Az elemzéshez kötődő kérdések

Jelenleg hogyan keresnek jelentkezőket a szabad munkahelyeikre? a) Elektronikus úton - internetes hirdetéssel b) Társaságunk/szervezetünk regisztrálva van egy állásközvetítő irodában c) Személyesen tájékozódunk a munkanélküli személyek iránt a munkaügyi hivatalokban d) Szabad munkahelyeinket az újságokban hirdetjük e) Ismerősök útján Önök szerint mi a legjobb módja a munkalehetőségek keresésének? a) Elektronikus úton - internet b) Munkaerő-közvetítő iroda és foglalkoztatási ügynökség c) Felmérés a terepen d) Hirdetés az újságokban e) Ismerősök útján Az Önök társasága/szervezete előnyben részesíti a közvetlen kontaktust a jelentkezővel? Igen Nem Mindegy számomra Hogyan képzeli el az Önök társasága/szervezete az első kontaktust az Önök munkahelyére jelentkező személlyel? a) E-mailen keresztül, hogy ne kelljen személyesen megjelennem minden egyes megbeszélésen b) Telefonon keresztül - ez személyesebb jellegű, és nem kell minden egyes megbeszélésre személyesen mennem c) Személyesen Az Önök társasága/szervezete számára elegendő a munkaügyi hivatalok által biztosított munkanélküliek listája? Igen Nem Úgy gondolja, hogy az álláskeresők megfelelő módon alkalmazzák az on-line portálok kínálta szolgáltatásokat? Igen Nem Mindegy számomra

Az Önök társasága/szervezete hajlandó az interneten regisztrálni egy internetes állásportálon, és azon információkat nyilvánosságra hozni az Önök szabad munkahelyeiről, amelyek csak a portálon regisztrált álláskeresők számára állnának rendelkezésre? Igen Nem

92


Az Önök társasága/szervezete hajlandó az internetes állásportálon nyilvánosságra hozni a munkavállalóval szemben támasztott követelményeket, amelyek csak a portálon regisztrált álláskeresők számára állnának rendelkezésre? Igen Nem Az Önök társasága/szervezete hajlandó az internetes állásportálon nyilvánosságra hozni az Önök társaságával/szervezetével kapcsolatos információkat, amelyek csak a portálon regisztrált álláskeresők számára állnának rendelkezésre? Igen Nem Az Önök társasága/szervezete számára fontos, hogy a szabad munkahelyek folyamatosan frissítésre kerüljenek, és rendelkezésre álljanak az álláskeresők számára? Igen nagyon Igen Mindegy számomra Nem Az Önök társasága/szervezete jelenleg rendelkezik hozzáféréssel a magyar határ menti régiókban lévő álláskeresőkre vonatkozó információkhoz? Igen Nem Az Önök társasága alkalmaz-e vagy bármikor alkalmazott-e magyarországi alkalmazottat?

Igen Nem Érdeklődik az Önök társasága/szervezete a magyar határ menti régióban lévő munkaerő iránt?

Igen Nem Szeretne az Önök társasága/szervezete áttekintést kapni a magyarországi álláskeresőkről?

Igen Nem Alkalmazza az Önök társasága/szervezete az on-line állásportálok szolgáltatásait? Igen Nem Hiányzik az Önök társaságának/szervezetének jelenleg az on-line állásportálok esetében az intenzívebb kommunikáció a potenciális álláskeresőkkel? Igen Nem Hiányzik az Önök társaságának/szervezetének jelenleg az on-line állásportálok esetében a gyorsabb interakció a potenciális álláskeresőkkel? Igen Nem Önök szerint az on-line állásportálok szolgáltatásainak elérhetősége megfelelő szinten van? Igen Nem

93


Önök szerint a szlovák munkaközvetítők által ajánlott külföldi álláskeresők kínálata elégséges? Igen Nem Önök szerint a munkaközvetítő irodák segítségnyújtási szolgáltatásai a megfelelő alkalmazott keresése során megfelelő szinten vannak? Igen Nem Szívesen fogadná az Önök társasága/szervezete az ilyen díjmentesen biztosított segítségnyújtási szolgáltatást?

Igen Nem Hajlandó lenne az Önök társasága/szervezete bizonyos díjat fizetni a hirdetése közzétételéért?

Igen Nem Előnyben részesíti az Önök társasága/szervezete a kínált bér közzétételét az Önök hirdetésében?

Igen Nem Az Önök társasága/szervezete kínál bizonyos szociális programot is az alkalmazottak számára? Igen Nem Nyújt az Önök társasága/szervezete iskolázást és teret a személyes fejlődés vagy más képzési formák számára?

Igen Nem Hogyan látja az Önök társasága/szervezete az állásközvetítő irodákban tapasztalt állásmegbeszéléseket? Semlegesen Pozitívan - mindig segítenek az első közben kiválasztani a jelentkezőket Negatívan - pontatlan információkat szolgáltatnak a jelentkezőkről Önök szerint az állásportálokon elegendő információ áll rendelkezésre a munkaerő-piaci jogszabályokról? Igen Nem Nem tudom Mit gondolnak, milyen irányban fejlődhetnének az on-line állásportálok, és min kellene javítaniuk? Gyorsabb és intenzívebb kommunikáció az álláskeresőkkel Az álláskeresőknél közzé tenni azok valamennyi tapasztalatát, abszolvált tanfolyamokat, korábbi tapasztalatokat, valamint a korábbi munkáltatók ajánlásait is Adatokat gyűjteni a külföldi munkaerőről is Támogató szolgáltatások nyújtása, dokumentumok kiadésa Segítségnyújtási szolgáltatás az ajánlatok beadásánál vagy a portál használata során Árak. Az ideális az lenne, ha ezek a szolgáltatások díjmentesen kerülnek nyújtásra. Minden egyes közzétett hirdetés mellett ott kellene lennie a bérnek is A közzétett pozíciónál a hirdetés feladó kötelessége kellene, hogy legyen, hogy információt szolgáltasson a biztosított iskolázásokról, tanfolyamokról, stb., amelyek az adott álláshoz kapcsolódnak

94


Örülne az önök társasága/szervezete egy új on-line szolgáltatásnak, amely megfelelne az Önök követelményeinek, még akkor is, has díjköteles lenne? Igen; Nem; El tudja képzelni, hogy az Önök társasága/szervezete minden egyes állásajánlatnál fel fogja tüntetni a feltételezett bér összegét is? Igen; Nem;

5.2 Összefoglaló és következtetések Az állami vállalatok és magántársaságok munkaerő-piaci hozzáállásának és érdeklődésének felmérésében 288 társaság vett részt (kitöltött kérdőív nyomtatványok) egész Szlovákiából. A felmérés eredményei azt tükrözik, hogy szükség van egy olyan internetes portálra, amely a határ menti térségekben összpontosít az állásközvetítésre, hangsúlyozva az álláskeresőkről és a potenciális munkáltatókról való gondoskodást. Az információs rendszer kialakításával minőségibb és teljeskörűbb információk kerülnek nyújtásra valamennyi felhasználó számára. A nyújtott szolgáltatások minőségének és hatékonyságának növelése érdekében a portálon feltüntetésre kerül a határ menti régiók jogszabályaival kapcsolatos információ, egyszerű hozzáférés lesz biztosítva az információkhoz mindkét régióból, amit a megkérdezettek 91 %-a méltatott. A társaságok 96 %-a üdvözölné a közvetlen kontaktust az álláskeresőkkel, és a megkérdezettek 73 %-a részesíti előnyben a közvetlen kontaktust e-mailen keresztül. Ebből az adódik, hogy az információs rendszer egy szükséges eszköz a piacon az álláskeresés terén egyrészt az álláskeresők, másrészt pedig a munkáltatók számára. A válaszadók 86 %-a úgy gondolja, hogy az álláskeresők nem alkalmazzák az internetes portálokat megfelelő szinten. Ez abból az okból van, hogy számos portál használat bonyolult, és ez főként a kevésbé művelt álláskeresők számára gondot jelent. Ezen kívül az álláskeresők számára fontos, hogy a regisztrált felhasználók ismerjék az adott állás esetében kínált bérek nagyságát is. Hogy a társaságok üzleti tevékenységeikhez megfelelő jelölteket találjanak, a társaságok 84 %-a számára nem okoz gondot, hogy díjat fizessenek a hirdetés közzétételéért. Az információs portál létrehozásával megnő mindkét határ menti régió versenyképessége, és nő a lakosság vásárlóereje is. Az információs rendszer létrehozásával javulna a tájékozódottság, figyelemmel követés, az adott határ menti területen és azon kívül élő emberek számára történő munkalehetőség nyújtás minősége. Egy hatékony eszköz kerülne kialakításra különböző információk cseréjére, feldolgozására és közzétételére az állásközvetítés terén. Ezek jelentős részét az álláshelyek részletes listája alkotná valamennyi részlettel és szükséges adattal. Az internetes portál kiválasztott formája nagy előnnyel rendelkezne a többi állásközvetítő portállal szemben, amennyiben segítség- és támogató szolgáltatások nyújtásával is foglalkozna, mivel gyorsabb és interaktívabb kommunikációt biztosítana az álláskeresőkkel. Az újonnan létrehozott internetes portál egyesíti az összes információt és állásajánlatot egy tető alatt. Az információs rendszernek alkalmazkodnia kell a 95


műszaki, technológiai és felhasználói megoldáshoz. Úgy kell megtervezni, hogy megfeleljen a kevésbé művelt álláskeresők számára is. A portált állandóan frissíteni kell, és egyre újabb információval kell gazdagítani azt, hangsúlyt fektetve valamennyi felhasználó elégedettségére. Nagyon fontos a minőségi információforrás, az információkhoz való egyszerű hozzáférés és a személyre szabás lehetősége a felhasználók számára, mivel fontos számukra a felhasználói komfort. Ilyen hozzáállással az információs portál hű látogatókra tesz szert, illetve a szolgáltatásait rendszeresen alkalmazó felhasználókra. Egy komplex határon átnyúló információs rendszer kiépítésével támogatást kapnak a munkanélküli lakosok a megfelelő pozíciók keresése során, támogatást kapnak a munkáltatók a szakképzett munkaerő keresése során, és aktuális információ is szolgáltatásra kerül a széles közönség számára az érvényes jogszabályokkal, szabályokkal és a munkaerő-piaci helyzettel kapcsolatban mindkét országban. Az információs rendszernek az elektronikus kommunikáció modern eszközeit kell alkalmaznia.

6. A potenciális verseny elemzése az állásportálok terén Internetes állásportálok Az összes internetes forrás közül a legtöbb szabad munkahelyet épp az állásportálok kínálják. Természetesen az állásajánlat keresők mellett, amelyek az ajánlatokat több portálról gyűjtik össze. A legismertebb internetes állásportálok közé tartoznak: profesia.sk, kariera.zoznam.sk, praca.sme.sk, itkkariera, stb. A számos állásajánlat és hirdetés megtekintésén túl kiegészítő funkciók is alkalmazhatók, mint például az életrajz hozzáadása, amelyre a munkáltatók reagálhatnak és kapcsolatba léphetnek önökkel. Használhatják az ún. kereső ügynök szolgáltatást is, és meghatározni a kritériumokat, amelyek alapján az automatikus rendszer megküldi az új állásajánlatokat e-mailben. Hogy ne kelljen átrágnia magát több száz ajánlaton, amelyek nem érdeklik önt, a legtöbb portál a hirdetések részletes szűrűsét biztosítja, ami egy nagyon hasznos funkció. A jelen szolgáltatás alkalmazásánál óvatosnak kell lenni, hogy a keresési eredmények közül ne hogy kizárjunk egy olyan hirdetést, amely bár nem felel meg az ideális munkahellyel szemben támasztott követelményeknek, de miatta képesek lennénk a követelményeinkből engedni. A szlovák munkaerő-piac nem annyira gazdag az ajánlatokban, ezért jobb inkább kevesebb kritériumot meghatározni, és pár perccel több időt szentelni a keresés eredményei átfutásának, nehogy valami érdekes elkerülje a figyelmünket. A magas munkanélküliségi rátával rendelkező térségeknek gyakran elég beállítani a járást és megjeleníteni valamennyi rendelkezésre álló ajánlatot. Ugyanez vonatkozik az ügynök beállítására is. Az internetes állásportálok manapság a legmegszokottabb és leginkább használt munkakeresési és munkahely ajánlási módok közé tartoznak. Ezeken a weboldalakon hirdet számos további állásközvetítő is, mint pl. az állásközvetítő irodák vagy a munkát közvetítő ügynökségek. Nagyobb vállalatok esetében azok állásajánlatai saját weboldalaikon is meghirdetésre kerülnek. Az internetes állásportálokon válogathatnak a szabad munkahelyek között az irányzat, specializáció, pozíció, kulcsszavak alapján a pozíció megnevezésében, gyakorlat, város, előnyök, illetve a minimális bérösszeg alapján. Az internetes portálok számos jó tanáccsal és információval szolgálnak. Nagyon jó bizonyító erejű munkaerő-piaci felmérés valósítható meg ily módon. Az 96

Munkaerő-piaci felmérés és elemzés a Magyarországgal határos régiókban álláskeresők szert tehetnek számos olyan információra, amely erősíti a pozíciót a munkaerő-piacon, az on-line vitákban vagy specializált rovatokban. Találnak itt a speciális akciókra, állásbörzékbe, konferenciákra, különböző munkáltatóknál szervezett nyílt napokra vonatkozó információkat is találnak itt. Itt tippeket kapnak a további hivatkozásokra, például megtudják, hogy milyen képzési lehetőségek állnak rendelkezésre. Az internetes állásportálok előnyei: -

-

A legtöbb munkanélküli az interneten keres munkát Az állásajánlatok széles kínálata Gyors keresés Az állásajánlatok napi frissítése Aktuális állásajánlatok Áttekinthetően elrendezett állásajánlatok A meghatározott kritériumok alapján történő kiválasztás Egyszerű jelentkezni az állásajánlatra (ún. válaszadó nyomtatványon keresztül, amelyhez csatolásra kerül a kitöltött vállalati személyi kérdőív és életrajz) A jó portál időt takarít meg, és felváltja a más oldalakon való keresést A valamennyi területet, szakterületet és irányt érintő állásajánlatok teljes körű kínálatát biztosítja az álláskeresők szükségletei alapján

Közösségi hálózatok a munkakeresés során Léteznek olyan közösségi hálózatok, amelyek különféle szakmákból érkező szakértőket tömörítenek. A munkakapcsolatok és tapasztalatok alapján jönnek létre a kapcsolatok, de akár azonos szakterületen is, stb. Ezáltal előnyös ezeken a hálózatokon saját kapcsolathálózatot kialakítani és bővíteni, megkérhetjük ismerőseinket, hogy adjanak javaslatokat, de főként egy vonzó profilt hozhatunk létre, amely felkelti az érdeklődést és felvázol mindent, amit maga mögött tudhat szakmai gyakorlata során. A leggyakrabban használtak közé tartozik a LinkedIn és Xing, amelyek nemcsak a hazai, hanem a külföldi munkaerő-piacokra való rácsatlakozást is biztosítják. Ezeket a portálokat nemcsak azok használják, akik munkát keresnek, hanem azok is, akik állást kínálnak, tehát a társaságok személyzeti alkalmazottjai, akik aktívan keresnek jelentkezőket az egyes posztokra. Profesia.sk A társaság megnevezése: Profesia, spol. s r. o. Tulajdonosok: Alma Media Corporation A portál indítása: 1997 Alkalmazottak száma: 55 Weboldal: www.profesia.sk További szolgáltatások Szlovákiában: Platy.sk, Profesiadays.sk, RecruitRank.sk, Pozicie.sk, HRdays.sk, HRclub.sk, Mark.sk Állásportálok külföldön: Profesia.cz, Workmania.hu Külföldön végzett bérfelmérések: Platy.cz (Csehország), Fizetesek.hu, (Magyarország), Istrazivanjeplata.com, (Szerbia), Plata.ba, (Bosznia és 97

Munkaerő-piaci felmérés és elemzés a Magyarországgal határos régiókban Hercegovina), Mojaplaca.hr (Horvátország) A Profesia társaság víziója, hogy legjobb választ adja a munkával kapcsolatos kérdésekre, hangsúlyt fektetve az ügyféllel és a felhasználóval folytatott empatikus kommunikációra. A Profesia.sk egyértelműen a legnagyobb és legismertebb állásközvetítésre szakosodott szlovák portál. A Profesia.sk mint állásportál 1997-ben jött létre. Szolgáltatásait használják nemcsak az állásközvetítő irodák, hanem a vállalatok nagy száma is, amelyek közt nem hiányoznak a legnagyobb szlovák munkáltatók sem. A gazdag szabad munkahely-adatbázison kívül széles körű szűrési lehetőségekkel további eszközöket is kínál. Természetesen szó van itt a megfelelő ajánlatok közvetlenül az e-mail postafiókba történő küldésére létrehozott ügynökről a meghatározott kritériumok alapján, valamint az életrajz feltöltési lehetőségről az adatbázisba, amelyhez hozzáféréssel rendelkeznek az alkalmazottak után kutató személyzetisek. Az állásközvetítés mellett a Profesia.sk információs forrásként is szolgál. A weboldalakon a tanácsokkal és tippekkel is szolgál az álláskereséshez, valamint fórumot is biztosít a munkaviszonnyal kapcsolatos specifikus kérdések megvitatására is. Az önálló szolgáltatások közé tartozik például a fizetésfelmérés (Platy.sk), illetve az ügynökségek és vállalatok toborzó folyamatának értékelése is (Recruitrank.sk). A társaság az interneten kívül is tevékenykedik a Profesiadays állásbörze szervezésével Pozsonyban. A szlovák Profesia magyar és cseh testvérrel is rendelkezik, azonban ezekben az országokban sokkal keményebb verseny közepette kell megküzdenie pozíciójáért. Profesia által nyújtott további szolgáltatások: -

-

-

Állásfórum - internetes tanácsadás, amely a munkaerő-piaccal kapcsolatos kérdésekre és támogatásra szakosodik. Az álláskeresés összekapcsolása a közösségi hálózatokkal - Profesia social connect. Mindenki, aki akarja, az új szolgáltatásnak köszönhetően megtekintheti, hogy a vállalatnál, ahol dolgozni szeretne, nincs-e valamilyen ismerőse. A szolgáltatás segít az álláskeresőknek azzal, hogy összekapcsolja az álláskeresést a portálon a Facebook-kal és a Linkedin-nel. Az álláskeresők így az álláskeresés során a Profesia.sk weboldalon felhasználhatják Facebook vagy Linkedin kapcsolataikat. Az összekapcsolásnak köszönhetően az álláskeresőknek az állásajánlatoknál megjelennek azok az ismerősök, akik az adott cégről többet tudnak. Védett műhelyek listája - olyan cégeknek szánt, amelyek támogatni szeretnék a védett műhelyeket a pótteljesítések terén. Mark - HR online alkalmazás a felvételi eljárás hatékonyságának növelésére, amely a cégek számára egyszerűbbé teszi az egyes pozíciókra reagáló jelentkezőkkel való munkát Álláshelyek katalógusa - az egyes állások leírásával szolgál Rövid távú brigádok - kevesebb mint egy hónapig tartó brigádok ajánlata Hrclub.sk - a humán erőforrásokra irányuló szakportál elindítása Plata.ba - fizetési felmérés elinditása Boszniában Mobilalkalmazás - figyelmeztetés az aktuális munkalehetőségekre On-line chat – egy díjmentes szolgáltatás, amely bármikor alkalmazható, ha nem tud zöld ágra vergődni a weboldallal 98

Munkaerő-piaci felmérés és elemzés a Magyarországgal határos régiókban Kariera.zoznam.sk A társaság megnevezése: Zoznam, s r. o. A portál elindítása: 1997 Weboldal: www.kariera.zoznam.sk További szolgáltatások Szlovákiában: topky.sk, mapa.sk, feminity.sk, telefonny.zoznam.sk, free.sk, imhd.sk, stb. Állásportálok külföldön: Seznam.cz A Kariera.sk a második legnagyobb játékos a karrier weboldalak közt. Ez a szlovák Zoznam részét képezi. Számos állásajánlatot kínál, azok szűrési lehetőségével, különböző kritériumok alapján, mint például a hely, szakma vagy munkaviszony, de olyan feltételek alapján is, amelyeket a leendő munkáltató az álláskeresőtől elvár. A regisztrációt követően lehetővé teszi az életrajz létrehozását és annak betöltését az adatbázisba, valamint az ajánlatok megfigyelését szolgáló ügynök beállítását is. A zoznam.sk internetes portál az első olyan portál a szlovák piacon, amelynek alapítója Ivan Debnár volt a Seznam.cz internetes portál tulajdonosával együttműködésben. A Kariera.zoznam.sk állásportál 2008-ban jött létre mint a Zoznam.sk első állásportálja, és célja, hogy biztosítsa az on-line állásportál teljes körű szolgáltatásait, egyszerű és áttekinthető hozzáférést a munkáltató ajánlataihoz, a felhasználók megszólítását a Zoznam.sk legnagyobb internetes portál más termékeivel, valamint a munkaerőpiaccal és munkaügyi kérdésekkel foglalkozó érdekes és aktuális cikkeket. A szlovák internet legismertebb márkaneve az első portál a szlovák interneten (1997) az egyik leglátogatottabb szlovák internetes portál tagolt bevételek - vezető pozíciót tölt be az internetes reklám értékesítésében (banner és katalógus jellegű)  az egyik legismertebb internetes márkanév Forrás: Gfk Slovakia Havi látogatottság (RU): * 337 991 Átlag havi látogatottság (RU): ** 27 171 A megjelenített oldalak havi száma (PV): 5 951 502 A felhasználó által a szerveren töltött átlagidő (ATS): *** 0:16:37 Nemi struktúra:**** 43 % férfi, 57 % nő   

* Valós felhasználók havi száma ** Valamennyi munkanap átlaga a megfigyelt hónapban *** Kifejezi a felhasználó által a szerveren töltött időt a teljes megfigyelt hónapban **** A népesség átlagos megoszlása a megfigyelt hónapban Forrás: AIMmonitor, (Mediaresearch/Gemius), 2013 Január A Zoznam katalógus az alábbit tartalmazza: - több mint 150 000 egyedi katalógustétel több mint 2500 szekcióba sorolva - több mint 130 000 vállalati profil - életrajz adatbázis 99

Munkaerő-piaci felmérés és elemzés a Magyarországgal határos régiókban -

-

támogatást nyújtó cikkek a munkanélküliség, vállalkozás, életpálya, stb. terén tanácsok és tippek, hogyan kell megbirkózni az állásinterjúval együttműködés a médiával direct mailing – az állásajánlatra történő hatékony figyelemfelhívás és közvetlenül a célcsoportnak megküldve a társaság videó névjegye - a társaság vállalati kultúrájának, munkafeltételeinek, a jövőbeli kollégák, előnyök, stb. bemutatás az érdeklődők számára top ajánlatok– a TOP ajánlatokba történő besorolással az ajánlat egy speciális bokszban jelenik meg, amelyet az állásajánlatok listájának elejére helyeznek el. Az állásajánlatot az álláskeresők gyakrabban fogják látni és látható helyen, ahol nem kerüli el a figyelmüket. Top ügyfél logó - Egy hatékony módja annak, hogyan lehet az álláskeresők érdeklődését felkelteni, akik a konkrét társaságnál szeretnének dolgozni. A jelen szolgáltatás aktiválása során a társaság logója megjelenik a főoldalon, az állásajánlat megnevezése mellett az állásajánlatok listáján.

Praca.sme.sk Az internetes állásportál az állásajánlatok saját adatbázisát kínálja. Megtalálják a praca.sme.sk címen, és átirányításra kerül erre az oldalra, ha a böngészőbe beírja a következő szöveget: www.praca.sk. Minden megszokott funkcióval szolgál, valamint alap és bővített kereséssel és életrajz feltöltéssel i s. A Profesia és Kariera weboldalaktól eltérően lehetővé teszi a munkáltatók számára, hogy díjmentesen adjanak fel hirdetéseket és tekintsenek meg életrajzokat, aminek köszönhetően más hirdetők és állásajánlatok spektrumát találjuk itt. ITKariera.sk Az ITKariera egy hagyományos funkcionalitással rendelkező portál, azonban, ahogy már a neve is sugallja, olyan álláskeresők számára tervezett, akik az információ technológiák terén keresnek állást (szakmák: programozó, rendszermérnök, elemző, rendszergazda, stb.). A szlovákiai szabad munkahelyeken kívül megtalálható itt számos állásajánlat Csehországból is. További állásajánlatokkal szolgáló weboldalak Ha nem talált semmi érdekeset a fent említett weboldalak egyikén sem, csak kis esély van arra, hogy azt megtalálja máshol. Ennek ellenére azonban megpróbálkozhat a következő lehetőségekkel. Topjobs.sk Egy befutott weboldal, ahol álláshirdetéseket találhatunk néhány jelentős szlovák vállalattól és állásközvetítő irodától. Sokkal erősebb pozíciónak örvend a regionális munkaerő-piacon annak cseh partnere (www.jobs.cz). Ha Csehországban keres 100

Munkaerő-piaci felmérés és elemzés a Magyarországgal határos régiókban munkát, ezt biztosan nem szabadna figyelmen kívül hagynia.

JobAgent.sk A JogAgent.sk portálon lévő hirdetések lényeges részét a legnagyobb szlovák állásközvetítő irodák ajánlatai alkotják. Azonosokat találnak a www.nasapraca.sk weboldalon is.

Monster.sk A Monster.sk az új alkalmazottak toborzásának elősegítésére irányuló világhálózat részét képezi, aminek köszönhetően számos külföldi állásajánlattal is szolgál. Egyre kevesebb itt a szlovákiai állásajánlat.

CVonline.sk A múltban nagyon közkedvelt weboldal, jelenleg azonban az állásajánlatok csupán kis mennyiségét jeleníti meg a többi portállal összehasonlítva. A következők közül megemlíthetjük az alábbiakat: www.ponuky.sk www.job.sk www.mojapraca.sk www.praca-kariera.sk Valamennyi fent említett internetes portál esetében hiányzik a megfigyelő jelleg. Valamennyi portál számos munkáltatóval és partnerrel működik együtt, azonban egyikük sem kínál közvetlen kontaktust magával a munkáltatóval. A fent említett portálok egyike sem szakosodik egy konkrét régióra vagy annak szükségleteire. Az állásajánlatok komplex módon vannak feltüntetve egész Szlovákiából. A munkaerőpiacon nem létezik közös magyar - szlovák álláskereső adatbázis és közös szabad munkahely adatbázis. Nem létezik egy közös eszköz sem, amely összekötné ezt a két piacot. Épp az új portál küldetése lenne, hogy segítsen ezeknek a vállalatoknak szakképzett munkaerőt találni akár a határ másik oldalán is, és egyúttal a munkanélküli lakosoknak lehetőségük nyílik arra, hogy keressenek az állásajánlatok közt a határ mindkét oldalán. Jelenleg a szomszédos országba történő munkába ingázás sem akadály és a munkaerő-migráció manapság már megszokott jelenség. Egy közös adatbázis létrehozásával megnő az esély arra, hogy egy szlovák állampolgár Magyarországon találjon munkát, és fordítva. Így a potenciális munkáltatóknak nagyobb esélyük lesz arra, hogy megfelelő munkaerőre tegyenek szert. A projekt partnerei kapcsolattartó pontok kiépítésével fognak segíteni az álláskeresőknek, akik gyengébb ismeretekkel rendelkeznek a számítástechnika és internet terén, illetve azoknak, akiknek nincs internet hozzáférésük A kapcsolattartó pontok a portálon található információt fogják szolgáltatni, segíteni fognak az embereknek, hogy kiismerjék magukat az oldalon, és segítenek az álláskeresőknek 101

Munkaerő-piaci felmérés és elemzés a Magyarországgal határos régiókban beregisztrálni a portálon. Azonos szolgáltatásokat fognak nyújtani az egyes kapcsolattartó pontok a munkáltatóknak is, akik új munkaerőt keresnek. Az újonnan létrehozott állásportálon történő álláskeresés során a hangsúlyt arra fektetjük, hogy lehetővé tegyük valamennyi álláskereső számára, hogy munkát találjon. Főként a hátrányos helyzetű álláskeresők számára segít minőségi munkát találni, és ismét bekapcsolódni a munkafolyamatba. Hátrányos helyzetű álláskeresők alatt értjük a nőket szülési szabadság után, főiskolák végzőseit, diákokat, stb. A határ másik oldaláról érkező személyek foglalkoztatásának köszönhetően megerősödik a munkaerőpiac határon átnyúló integrációja, megnő a strukturális munkanélküliség megoldásának hatékonysága, és összehangolásra kerül a munkakereslet és kínálat. Egyúttal megerősödik a régió ökonómiai és gazdasági stabilitása is a munkanélküliség csökkentésének köszönhetően. Az interneten keresztül megvalósítandó projekt előnyei az interaktív kontaktus az álláskeresők és a munkaerőt kereső vállatok között, a munkaerőpiac támogatása, szakképzett munkaerő hatékonyabb keresése, hatékonyabb tárgyalás a munkafeltételekről és főként interaktív segítség a munkanélküli személyek, fiatalok számára a tanulmányuk befejezése utána, de a diákok számára is, akik idő előtt otthagyták az iskolát, valamint a speciális igényekkel rendelkező személyek számára is (fogyatékos személyek, a munkafolyamatba visszatérő nők, etnikai és marginális csoportok, stb.), akik nem rendelkeznek internet hozzáféréssel, vagy nem tudnak számítógépen dolgozni. A piacon jelenleg nem létezik olyan nonprofit szervezet, amely állásközvetítéssel kapcsolatos szolgáltatásokat és az álláskeresőkről való gondoskodást nyújtana. Pont egy ilyen közös portál létrehozásával a piacra komplett információk kerülnek az álláskeresők, valamint a munkaerőt kereső társaságok számára. Valamennyi állásajánlat részletesen leírásra és struktúrálásra kerül, és így bizonyosan találnak munkát a lakosok hátrányos helyzetben lévő csoportja is. A portálon feltüntetésre kerülnek a munkaügyi kérdésekkel kapcsolatos támogató dokumentumok is. Állásközvetítő szolgáltatások nyújtása - állásközvetítő irodák Az állásközvetítő irodák olyan szervezetek, amelyek munkaközvetítéssel foglalkoznak. Azok fő tevékenysége megfelelő állásajánlatok és megfelelő jelentkezők keresése, akikkel ezeket az ajánlatokat betölthetik úgy, hogy mindkét fél (a munkavállalók és a munkáltatók is) elégedett legyen. Ezen kívül tanácsadási szolgáltatásokat is nyújt munkaviszonnyal kapcsolatos és munkajogi kérdésekben. Az állásközvetítő irodák a munkaerő-piacon fontos feladatot töltenek be, és nem szabad kihagynia őket az álláskeresés során. Mielőtt egy állásközvetítő irodával való együttműködés mellett döntene, ellenőrizze annak referenciáit és tapasztalatait. Segítségként szolgálhat a minőségi kiválasztás során az APAS tagság is (Szlovákia Állásközvetítő Irodáinak Szövetsége), amely munkaerő-piacon a több éves tapasztalatokkal rendelkező állásközvetítő irodákat tömöríti. Az állásközvetítő irodák előnyei -

-

nincs díjfizetés a regisztráció és munkakeresés során számos munkaajánlat egy helyen értékes információra tehetünk szert a potenciális munkáltatóról, a munkakörről vagy a társaság vállalati kultúrájáról, ráadásul hamarabb, mint mások sok munkáltató csak állásközvetítő irodán keresztül keres 102

Munkaerő-piaci felmérés és elemzés a Magyarországgal határos régiókban -

jelentkezőket számos munkalehetőség - regisztrációs az álláskeresők adatbázisában diszkréció időt takarít meg nagyobb esély az elhelyezkedésre az álláskereső ajánlást kap az állásközvetítő irodától Az állásközvetítő iroda tanácsadói széleskörű áttekintéssel rendelkeznek a munkaerő-piacról. A tanácsadók előre figyelmeztethetik Önt arra, hogy milyen specifikumokkal jár az adott társaságnál a felvételi folyamat.

Az állásközvetítő irodák hátrányai -

Bizalmatlanság az állásközvetítő irodákkal szemben Hosszasabb egyezkedés az irodával Az emberek gyakran becsapva érzik magukat, amennyiben a regisztrációt követően nem kínálnak fel semmilyen munkát A hirdetésre történő reagálás után az emberek nem kapnak semmilyen visszajelzést

Trenkwalder- Trenkwalder, a.s. a legnagyobb állásközvetítő és tanácsadó társaság, amely a szlovák piacon 1991-től tevékenykedik, és az ügyfeleknek teljes körű állásközvetítési szolgáltatásokat nyújt, hangsúlyt fektetve az alkalmazottak keresésére és kiválasztására, azok ideiglenes kirendelésére és az alkalmazottak fejlesztéséről történő gondoskodással kapcsolatos szolgáltatásokra. A társaság az alapító tagja a Szlovákia Állásközvetítő Irodáinak Szövetségének. A Trenkwalder társaság hosszú évek óta tölti be a Nemzetközi Karrier Napok professzionális felügyelői posztját, és rendszeresen vesz részt a a legjelentősebb Profesia Days Állásbörzén, de más állásbörzén is. (Job2Day, Job Expo, a Munkaügyi, Szociális és Családügyi Hivatal által szervezett állásbörzék, stb.) Trenkwalder: -

vezető pozícióval rendelkezik a szlovák piacon Nemzetközi családi vállalkozás biztossága Aktív munkáltató Sok munkaajánlat számos ágazatban Egy regisztráció - számos esély az elhelyezkedésre Ingyenes munkaerő-piaccal kapcsolatos tanácsadás és karrier-tanácsadás Folyamatos individuális állásajánlatok

Munkaügyi, Szociális és Családügyi Hivatal A MSzCsH segít munkát keresni a regisztrált álláskeresők, munkanélküliek, de olyan személyeknek is, akik dolgoznak, de érdeklik őket az állásajánlatok az adott régióban. Az első vagy második csoportba tartozó személyek esetében azonban megtörténhet, hogy néhány hónap során nem kapnak egy megfelelő állásajánlatot sem. A szabad munkahelyek száma a munkaerő-piacon ugyanis sokkal nagyobb, mint a munkaügyi hivatalok ajánlata. Bizonyos professziók nem is biztos, hogy megjelennek a 103

Munkaerő-piaci felmérés és elemzés a Magyarországgal határos régiókban munkaügyi hivatal ajánlatában több hónapon keresztül vagy akár egyáltalán nem, és ezért nem jó csupán erre az információs forrásra hagyatkozni. A munkaügyi hivatalokon keresztül a munkáltatók elsősorban a fizikai munka és közép adminisztratív pozíciók iránt érdeklődő álláskeresőket keresnek. Magasabb pozíciókat többnyire nem találnak a munkaügyi hivatal kínálatában. Problémát okoz az a tény is, hogy az állásajánlat nem mindig aktuális, mivel a munkáltatók időnként elfelejtik bejelenteni a hivatalnak, hogy az állás már betöltésre került. A munkaügyi hivatalok mellett Információs és Tanácsadó Központok működnek, amelyek segítenek a munka kiválasztásában, tájékoztatnak az átképzési lehetőségekről, illet Jobklubokat szerveznek, amelyek segítenek a munkanélküliek számára megválasztani a megfelelő taktikát az álláskeresés során. Kisebb szakképzettséget igénylő külföldi munkát segíthet közvetíteni önöknek a www.eures.sk, amely a Munkaügyi Hivatal alá tartozik. Az MSzCsH előnyei -

-

Ha álláskeresőként nyilvántartásba veszik, munkanélküli juttatásban részesül, és fizetik ön helyett az egészségügyi biztosítást. Hozzájárulás nyújtása a saját vállalkozás elindításához. Információ szolgáltatása a munkáltatóknak a lehetőségekről, amelyeket számukra a foglalkoztatási szolgáltatásról szóló törvény biztosít, azok jogairól és kötelességeiről, és a jelen kötelességek teljesítésének ellenőrzése. Tájékoztatási és tanácsadási és szaktanácsadási szolgáltatások nyújtása, és a regionális munkaerő-piaci helyzet javítására irányuló projektek és programok megvalósítása.

Az MSzCsH hátrányai -

-

A munkaügyi hivatalok kínálata nem mindig a legaktuálisabb, többségében elsősorban munkás, kézműves és adminisztratív pozíciókat tartalmaz. Hosszadalmas és nem hatékony munkakeresés. Főként olyan lakosok számára alkalmas, akik nem ismernek más munkakeresési formákat. Gyenge kínálat a végzősök, illetve a főiskolai végzettséggel rendelkező álláskeresők számára.

7. Egy új információs portál potenciáljának értékelése az online munkaerő-piacon Az újonnan létrehozott információs rendszernek aktualizált gazdasági, szociális információkat és a munkaerőkkel, előírásokkal és lehetőségekkel kapcsolatos adatokat 104

Munkaerő-piaci felmérés és elemzés a Magyarországgal határos régiókban kell tartalmaznia a jogosult területeken a határ mindkét oldalán. Az információs rendszer célja, hogy a munkanélküli személyek, az iskolát épp befejező fiatal személyek, diákok, speciális igényekkel rendelkező személyek számára (fogyatékos, rokkant lakosok, a munkafolyamatba visszatérő nők, etnikai és marginális csoportok, stb.) áttekintést nyújtson a szabad munkahelyekről a határ mindkét oldalán. A portálnak a célcsoportok számára közvetlen kontaktust kell közvetítenie a lehetséges munkáltatóval. Egyúttal információt kell szolgáltatnia a jogszabályok keretén belül és további hasznos információkat. A jelen támogató dokumentumok feladata tájékoztatni a felhasználókat a Munka Törvénykönyvének módosításairól és azokat tömören megmagyarázni. Valószínű, hogy a szakképzésekről, nyelvtanfolyamokról és állásbörzékről közzétett információk nemcsak a munkanélküliek számára további potenciális látogatót is a portálra vonz majd. A portálnak hatékonyabbá kell tennie a munkáltatók tevékenységét a határ menti térségekben a munkaerő-keresés terén. Az állami vállalatok és magántársaságoknak is lehetőséget kell biztosítani az álláskeresők kikeresésére az egyes kritériumok alapján legalább olyan szinten, mint ahogy azt a jelenlegi portálok biztosítják, és egyúttal lehetővé kell tenni számukra, hogy (a regisztrációt követően) megtekintsék azok életrajzát. A megfelelő jelentkező kiválasztása után megkapják az elérhetőséget, és így lehetővé válik a közvetlen kommunikáció. Az információs rendszer valamennyi regisztráció iránt érdeklődő számára rendelkezésre fog állni, itt közzétehetők a szabad munkahelyek azok specifikációival, a munkaviszonyba történő felvétel feltételei a jelentkezővel szemben támasztott követelményekkel együtt. Jelenleg a piac enyhe növekedést mutat, ami új, bár lassú befektetéseket hoz a vállalatokba, és így új munkalehetőségek is megnyílnak. Az információs rendszer közvetlen célcsoportja a munkanélküli lakosok lesznek a realizált terület valamennyi régiójából, akik aktívan munkalehetőséget keresnek. A célcsoportba tartoznak olyan személyek, akik elvesztették a munkájukat, vagy a válság következtében, vagy más okokból, a fiatal személyek tanulmányuk befejezését követően, de a diákok is, akik idő előtt otthagyták az iskolát és a speciális szükségletekkel rendelkező személyek. Ezeknek a személyeknek világosan meg kell világítani az állásportál tartalmát, és annak figyelemfelkeltőnek, világosnak és áttekinthetőnek kell lennie. Fontos, hogy az oldalt naponta látogassa és azon regisztráljon a lehető legnagyobb számú álláskereső, hogy így nőjön a munkaerőkeresési hatékonyság a vállalatok számára. A projekt célcsoportja tehát egyúttal minden a Magyar-Szlovák Határon Átnyúló Együttműködési Program teljes jogosult területén található valamennyi vállalat. Ezek állami szervezetek, magánvállalatok és a harmadik szektor is. A jelen célcsoportnál fontos megszólítani a lehető legnagyobb számú vállalatot. Minél nagyobb számú vállalat kapcsolódik be a projektbe és regisztrál a portálon, annál nagyobb lesz az álláskeresők esélye, hogy megfelelő állást találjanak. Közvetett célcsoport végső soron valamennyi lakos és foglalkoztatott személy is abból az okból, hogy a portál tájékoztatást nyújt majd a Munka Törvénykönyve módosításairól, rövid magyarázattal szolgál a Munkatörvénykönyvek legfontosabb előírásaival kapcsolatban, és tájékoztatást nyújt a szakképzésekről, nyelvtanfolyamokról és állásbörzékről is. Az információs rendszer feladata az lesz, hogy elérje a munkanélküliség csökkentését Szlovákia és Magyarország határ menti régióiban konkrétan azzal, hogy a munkanélküli lakosok számára információt szolgáltat a szabad munkahelyekről a határ mindkét oldalán és mindkét nyelven. Az IR így első ízben tenné lehetővé a szlovák és magyar nemzetiségű lakosok számára, hogy áttekintést nyerjenek a munkalehetőségekről a határ másik oldalán, és mindezt egy helyen. Az IR-nek 105

Munkaerő-piaci felmérés és elemzés a Magyarországgal határos régiókban köszönhetően a vállalatok nagyobb számú álláskereső közül válogathatnak, főként olyan esetekben, ha magas szakképzettséget vagy jelentős szakmai tapasztalatot igénylő munkahelyről van szó, és nem utolsó sorban, ha feltételek az idegen nyelv ismerete is. Éppen az a tény, hogy a multinacionális társaságok dolgozói gyakran kommunikálnak idegen nyelven, a portálnak teret biztosít ahhoz, hogy az álláskeresőnek munkát ajánljon tekintet nélkül arra, hogy mely országból jött. Az ilyen társaságoknál az alkalmazottak fluktuációja magas, és éppen ők használják az ilyen típusú internetes szolgáltatásokat a legnagyobb mértékben. Jelenleg éppen a multinacionális társaságok azok, amelyek képesek beruházni a portfóliójuk bővítésébe, és egyúttal új munkahelyeket is létrehozni. A határ másik oldaláról érkező személyek foglalkoztatásának köszönhetően megerősödik a munkaerőpiac határon átnyúló integrációja, megnő a strukturális munkanélküliség megoldásának hatékonysága, és összehangolásra kerül a munkakereslet és kínálat. Egyúttal megerősödik a régió ökonómiai és gazdasági stabilitása is a munkanélküliség csökkentésének köszönhetően. Egy közös információs rendszer kiépítésével javul az elérhetőség és kommunikáció a határ menti térségekben, és támogatást nyer a foglalkoztatás és Szlovákia és Magyarország együttműködése. Az információs struktúrák fejlesztésének köszönhetően jobb feltételek kerülnek kialakításra a munkaerőpiac számára, főként az elmaradottabb térségekben. Az internet, amely a rendszer fő kommunikációs csatornája, kiváló lehetőségeket biztosít az eredmények terjesztésére. A rendszernek teljesítenie kell a több nyelvű környezet feltételét, és az eredmények nemcsak az adott vonzáskörzetbe tartozó alanyok számára fognak rendelkezésre állni, hanem a széles közönség számára is az említett területen kívül is. Az egész projekt fontos és pozitív tényezője az a tény, hogy az IR példaként szolgál majd hasonló tevékenységek számára, amelyek más szervezetek által egyéb területeken megvalósításra kerülnek. Az outputok univerzálisak lesznek, tehát felhasználhatók lesznek más alanyok széles spektruma esetében is a határ menti térségben, de akár a SzK és Magyarország teljes területén is. Szükséges az álláskeresők és a munkaerőt kereső vállalatok között interaktív kontaktust létrehozni, támogatni a munkaerő-piacok összekapcsolódását, a hatékonyabb szakképzett munkaerő keresését, hatékony tárgyalást a munkafeltételekről, és főként interaktív segítséget nyújtani a munkanélküli személyeknek.

106


A jelen elemzés tartalma nem képviseli az Európai Unió hivatalos állásfoglalását

107

Munkaerő-piaci felmérés és elemzés a Magyarországgal határos régiókban

Recommend Documents