Multimédia szerzői rendszerek, mint a weboldalkészítés eszközei Ludik Péter Dunaújvárosi Főiskola Tanárképző Intézet
Bevezető Csupán pár év telt el azóta, hogy a multimédia fogalma berobbant a köztudatba. Ezek a multimédiás anyagok egységes rendszerben képesek kezelni valamennyi elektronikus médiaelemet, és ezeket egyetlen eszközön - a számítógépen - megjeleníteni. Ma már az Internet definiálhatjuk úgy, mint az egész világot átfogó kommunikációs rendszert, ami egyesíti magában multimédia prezentációt és a hipermédiát. Ebben a többdimenziós térben az információt tároló berendezés és az azt megjelenítő médium struktúrája nem fedik egymást. Ebben a struktúrában többféle információ-megjelenítő, cserélő, kereső rendszer működik, például a World Wide Web (WWW) és a virtuális valóságra épített rendszerek. Egy kis történelem A hipertexttel foglalkozó szakemberek 1945-re teszik a fogalom megjelenését, amikor Vannevar Bush az Atlantic Monthly folyóirat júliusi számában megjelentette úttörő jelentőségű tanulmányát “As We May Think” (Út az új gondolkodás felé) címen. Az ötvenes években Douglas C. Engelbart azon munkálkodott, hogyan lehetne egy olyan számítógépes rendszert kifejleszteni, amely hatékonyan erősíti az ember szellemi teljesítőképességét. A kutatásokkal eltöltött évek után, 1968-ban egy San Franciscoban megrendezett szakmai konferencián mutatta be először az “egeret”, ezzel előrevetítve az interaktív alkalmazások lehetőségét, egy új emberszámítógép kapcsolat kialakulását. Mint tudjuk, erre még húsz évet kellett várnunk. 1969-ben létrehozták az első kísérleti egyetemi számítógép-hálózatot, az ARPANET-et (Advanced Research Project Agency). Az elkövetkező évek során új megoldások születtek az egyik gépről a másikra történő bejelentkezésre (remote login), az állományok átvitelére (file transfer), az üzenetek elektronikus továbbítására (E-mail). Ennek a kísérletnek lett az eredménye az egységes protokollrendszer, a TCP/IP (Transmission Control Protocol/Internet Protocol 1989-ben Tim Berners-Lee leírja , hogyan lehetne egy egységes felületű hipertext rendszerrel különböző adatbázisokban szétszórt információkat hozzáférhetővé tenni a kutatók számára. Ebből az elképzelésből fejlődött ki a World Wide Web (WWW).
A WWW böngésző alkalmazások a személyi (használatú) számítógépeken futnak, és platformfüggetlenek (nem kötődnek egyetlen operációs rendszerhez sem). Ez a szabadság teszi lehetővé a különböző helyeken tárolt, egymástól eltérő megjelenésű információelemek problémamentes használatát egységes felhasználói grafikai felületen. Az általánosan alkalmazott nyelv a Hyper Text Markup Language (HTML 1). Hogyan készítsünk weboldalt Kihasználva, hogy a HTML egy jól specifikált programozási nyelv, egy egyszerű szövegszerkesztővel is elkészíthetünk bármilyen weboldalt. Ehhez pontos nyelvismeret és programozói véna szükséges. Segítségül hívhatjuk a különböző weblapkészítő programokat, melyek leveszik vállunkról a programozás terhét, és - mint a később említett szerzői rendszerek segítenek az oldal elkészítésében. Ezek a programok általában könnyen megtanulhatóak és egyszerűen kezelhetőek. Az általunk összerakott oldalt fordítják le HTML-re. Ha egy multimédia prezentációt szeretnénk "kirakni a hálóra", akkor célszerű a szerzői rendszereket alkalmazni.
1
Ez egy egyszerű leíró nyelv . A kész "programot egy egyszerű szöveg fájlban kell elhelyezni, ahol a nyelvi elemek - TAG-ek - (erre más nyelvekben a parancs elnevezés használatos, de itt ez nem igazán lenne szerencsés) határozzák meg a dokumentum részeinek szövegek, feliratok, képek, stb. - megjelenítési módját, és helyét. Tekinthető mindez úgy is, mintha egy szöveges állományban speciális "parancsok" segítségével magyaráznám el a böngészőnek, hogy konkrétan mit és hogyan jelenítsen meg.
Szerzői rendszerek A szerzői rendszerek és szerzői nyelvek olyan eszközök, amelyek a multimédia rendszerek fejlesztését támogatják anélkül, hogy hagyományos értelemben programozni kellene. Ahogy a számítógép kezelését segíti a DOS helyett a Windows, úgy segít a programozásban a szerzői rendszer. Programozói szaktudás nélkül teszi mindenki számára programozhatóvá a számítógépet. Egyszerű kezelési felület, Drag and drop technológia, előre elkészített sablonok és jól kidolgozott, részletes segítség áll a rendelkezésünkre, hogy a lehető legkönnyebben tudjuk kihasználni a szerzői rendszer adta lehetőségeket és megvalósítsuk az általunk megtervezett multimédiás prezentációt. Hogy ennek mi lesz a végterméke (CD-ROM, termékbemutató, órai jegyzet, vagy weboldal ) az csak a végső fordítás kérdése. Szerzői rendszerekből nagyon sok féle van. Négy csoportra bonthatjuk őket felépítésük szerint: Oldalorientált Ikonorientált Objektum orientált Időtengely-orientált Ezekkel a csoportokkal ismerkedünk meg a továbbiakban a legismertebb képviselőjük alapján: Oldalorientált szerzői rendszerek Az oldalorientált fejlesztés egy könyv írásához hasonlít, ahol az oldalak hipertext-filozófia szerinti asszociatív összekapcsolódása, egy nagyon komplex hálót hoz létre. Objektumok (kép, szöveg hang, videó, gomb, …. ) a könyvlapokon vannak, Mindegyik alapegységekhez egy programkódot (Open Script) kell hozzárendelni, amivel meghatározzuk, mi történik valamilyen esemény (rákattintunk, szöveget, számot adunk be, letelik az idő stb.) hatására. Ennek a programnak a létrehozását nagyban segítik a szerzői nyelek: Adnak előredefiniált programokat (pl. rákattintás), rögzítik, hogy a szerkesztés során mit csináltunk az egységekkel (pl. mozgatás színezés) és ez visszajátszató - ez a makrórögzítés. Ha a beépített programrészeken felül valami újat, akarunk létrehozni, akkor némi programozási előképzettség illetve betanulási idő kell a hatékony munkához. A kép-, hang-, videó-állományok a programon kívül helyezkednek el, tetszőleges struktúrába, ezek a kész programtól függetlenül cserélhetőek, változtathatóak, csak a névnek kell egyezni. Így a kész programot könnyen javíthatjuk, és a médiaállományok nem növelik a program méretét. Tipikus képviselője a Tool Book. Ha weboldalt szeretnénk készíteni, mentéskor ezt az opciót kell választanunk. A Windowsban megszokott "varázsló" segíti a munkánkat.
Választhatunk, hogy a program saját plugin 2-jét használja a weboldal, vagy marad a HTML és annak kiterjesztései a DHTML3 vagy a Java4.
2
A plugin egy olyan fordítóprogram, ami az egyes alkalmazás és a böngészők közti kapcsolatot biztosítja. Bár a felhasználók legtöbbje otthoni gépére egy-egy laza mozdulattal installálja a bármely plugint, (amely a gyártó weboldaláról ingyenesen letölthető) vannak nem is kevesen, akik ezt nem teszik meg. Nem teszik, mert a munkahelyi, egyetemi gépükre nem rakhatják fel, vagy ha felrakják, a rendszergazda úgyis eltávolítja. Az újabb verziójú böngésző programokba egyre több plugint építenek be. 3 A W3C (World Wide Web Consortium) jelenlegi meghatározása szerint a DHTML (Document Object Model) egy olyan nyitott szabvány, amely: • lehetővé teszi a dokumentum és a tartalom teljes körű manipulációját azzal, hogy minden egyes elemet programozható objektumként kezel, melyhez egér és billentyűzet eseményeket rendel; • a teljes tartalmat manipulálhatóvá teszi "on-the-fly" módon, azaz anélkül, hogy a dokumentum megtenné az utat a szerverig és vissza; • a stíluslapokat szintén programozható objektumokként kezeli, így teljes oldalak formázását változtathatja meg a felhasználó által végrehajtott műveletek alapján. Elvileg, mivel "nyitott szabvány", minden böngészőnek ugyanúgy kellene alkalmaznia a DHTML kiegészítéseket, ez azonban nem valósul meg 4 A Java a Sun Microsystems által kifejlesztett programnyelv, aminek legnagyobb előnye a platformfüggetlenség. A programkák egy végrehajtható program kis darabjai, amelyek weboldalakban lehetnek, és a felhasználó böngészõjén belül futnak. Míg a hagyományos weboldalak egyszerû szövegre és grafikára korlátozódnak, a programkák használata a weben publikálók oldalaiban bonyolult, interaktív alkalmazásokat is megenged. A Java "egyszer megírni, bárhol futtatni" képességét a Java virtuális gép (Java Virtual Machine) szolgáltatja, amely a számítógép natív operációs rendszere fölött van. Ez az értelmező a böngészőprogramok része.
Ikonorientált szerzői rendszerek Az ikonorientált rendszereknél az Alapelemek az ikonok és ezek az ikonok már rendelkeznek a működésüket vezérlő programmal, amely a dialógusablakokon keresztül paraméterezhető. Az ikonorientált fejlesztés egy vizuális, intuitív áttekintést ad a szerzőnek az egész program struktúrájától. Támogatja a kooperatív fejlesztést, valamint az oktatóprogramok elkészítéséhez szükséges eszközöket (feladatanalízis, kiértékelések, visszacsatolás, elágazások,). Rendkívül felhasználóbarát, segít a durva tervtől a finom tervig, a programozáson és a tesztelésen át. A program írása közben, ahogy egymás után kirakjuk az ikonokat, megkapjuk a folyamatábrát. Könnyen tanítható és tanulható. Kevés tudással látványos dolgokat készíthetünk vele (interaktív bemutatók), így a folyamatos tanulás közben mindig önbizalmat és új célokat ad a tanulóknak. Már a kifejlesztésnél cél volt az oktatási alkalmazás ezért nagyon jól alkalmazható oktatórendszerek összeállításánál. Erős struktuáltsága miatt rugalmatlan, kevésbé megfelelő szimulációkra és komplex hipermédia - alkalmazásokra.. Tipikus képviselője az Authorware. Weboldal készítésénél a kész multimédiás programot egy előfeldolgozó -Web Packager- program feldarabolja kis részekre és előkészíti a webes felületre. A lejátszáshoz egy plugin is kell, ami értelmezi az előfeldolgozó által létrehozott programot.
Objektum orientált Objektum orientált programozási nyelvek multimédiás kiterjesztései. Objektum és eseményvezérelt működés minden előnyét és hátrányát örökölték. Az objektumorientált, vizuális fejlesztés megengedi egy felhasználóbarát, hatékony felhasználói felület összeállítást, megköveteli azonban egy univerzális programnyelv elsajátítását. Ezeknél a nyelveknél is vannak előre megírt funkciók, illetve az egyszer már elkészített objektumainak bárhol, bármikor újrafelhasználhatók. Ezek birtokában már könnyen összerakhatjuk a programunkat (csak az elsőt nehéz elkészíteni). Előny még, hogy minden típusú program elkészíthető vele, teljes szövegszerkesztővel, táblázatkezelővel bővíthető, egyszerre több ablak is aktív lehet míg a többi rendszernél ez nem vagy csak nehezen valósítható meg. Szimulációk, nagy adatbázisok megjelenítése szinte csak itt oldható meg. Nagy hátránya a többi szerzői rendszerrel szemben, hogy magas fokú programozási gyakorlat és programozás módszertani ismeret kell a használatához, ami csak hosszas betanulással sajátítható el. Tipikus képviselői a Visual nyelvek. A webolodal készítéséhez a HTML-t, a DHTML-t és az ActiveX5 –et használja. Például a VisualBasicnél már az induláskor meg kell adnunk, mi lesz a végtermék. Ha ezt beállítottuk a munka további menete változatlan. Ez köszönhető annak, hogy az ActiveX alapja maga is egy objektumorientált program.
5 Az ActiveX olyan eszközök gyűjteménye, amely lehetové teszi a webfejlesztok számára interaktív webes környezet létrehozását. ActiveX tulajdonképpen egy technológia, ami lehetõvé teszi hogy egy program, amit az internetrõl töltünk le, kihasználja a gazda program (host program) képességeit is. A weboldalakon leggyakrabban úgy találkozunk vele, mint interaktív elem egy lapon, ami lehet akár egy önálló program is.
Időtengely-orientált Az időtengely orientált fejlesztés főképp ott alkalmazható, ahol idővel kapcsolatos alkalmazásokat kell létrehozni, amelyekben a komplex, látványos animációk és prezentációk állnak előtérben. Felépítésük a filmvágó programokhoz hasonlít, idősávok vannak, ezekre kell az egyes objektumokat elhelyezni, beállítani az „élettartamukat”, működésüket. A futtatás maga a kész „film”, Ha a programunk sok videó és audió anyagot tartalmaz, akkor az összes szerzői nyelv közül ez a legjobb, itt valósul meg legjobban ezen médiumok legegyszerűbb és leghatékonyabb használata. Mérhető hatékonyság csak hosszas betanulási idő után érhető el, mert nagyon sok különböző technika és hatás áll rendelkezésre. Tipikus képviselője a Flash. Ez a program animáció-készítőként kezdte webes pályafutását (gombok, címfeliratok, kis animációk). Ma már koplett weboldalakat készítenek vele az egész világon. Elterjedségét mutatja a Macromedia cég honlapjáról letöltött statisztika, melyből kiderül, hogy ma a webet használó számítógépek 97%-a ismeri ezt a formátumot, azaz rendelkezik a futtatáshoz szükséges pluginnal.
Webet használók száma Flash látható Flash plugin számokban
MÁRC. 2001 348 millió 96.0% 334 millió
JÚN 2001 372 millió 97.6% 363 millió
SZEPT 2001 397 millió 97.4% 386 millió
Összegzés A szerzői rendszerek speciálisan a multimédiás programok elkészítésére lettek kifejlesztve. Ezért segítségükkel egyszerűen és könnyen hozhatunk létre látványos prezentációkat, vagy akár komplett programokat. Pár éve a boltokban csak „multimédiás” számítógépet, szoftvert lehetett kapni, mindenre ráragasztották ezt a jelzőt. Ma az Internet felé fordult a világ. A boltban „Internetes” számítógépet vehetünk. A hálózatok növekvő adatátviteli sebessége lehetővé teszi a mozgóképek és hangok élvezhető (várakozás nélküli) használatát a weboldalakon. Ezt felismerve a szerzői rendszerek fejlesztői is nyitottak az Internet felé. Az újabb verziókat már weblapszerkesztőként hirdetik. A velük készült programot kirakhatjuk a hálózatra és bárki a világon megnézheti. Ezzel átalakulhat a weblapkészítés folyamata, és hasonlóan a DOS-hoz a HTML is eltűnik a felhasználók elől.
