A képzés, mint lehetőség az élelmiszerbiztonsági és élelmiszerminőségi információs rendszerek terjesztésében

A képzés, mint lehetőség az élelmiszerbiztonsági és élelmiszerminőségi információs rendszerek terjesztésében Dr. Martin Andrea

WESSLING Nemzetközi Kutató és Oktató Központ Kht. WESSLING International Research and Education Centre NCo - WIREC Foodlawment, 2008. november 25-27.

WIREC

Alcím: Megvalósítási lehetőségek a magasabb hozzáadott értéket tartalmazó élelmiszerbiztonsági, élelmiszerminőségi információs rendszerek ismertetésére, terjesztésére az élelmiszeripari vállalkozók és a fogyasztók széles korcsoportjai felé

Foodlawment, 2008. november 25-27.

2

WIREC

Mit is értsünk ez alatt?

magasabb hozzáadott érték élelmiszerbiztonság és élelmiszerminőség információs rendszer – nyomonkövethetőség ismertetés, terjesztés – disszemináció


3

WIREC

Magasabb hozzáadott érték világpiaci standard költségek elérhető ár

Anyag

Energia

Bér

Működés

csak 1-2%

elérhető ár

Anyag

Energia

Bér

Működés

világpiaci csúcsár

világpiaci csúcsár

saját szellemi érték, goodwill

világpiaci csúcsár elérhető ár

Anyag

Energia

Bér

Működés

saját szellemi érték

Goodwill


4

WIREC

Élelmiszerbiztonság – élelmiszerminőség

1. Elválasztjuk a 2 fogalmat 2. Az élelmiszerbiztonság témakörében a legnehezebb feladat a nem látható veszélyek (pl. mikrobiológiai) fontosságának megértetése, elfogadtatása. Ez csak oktatással, neveléssel valósítható meg. 3. „A valami a minőségnek köszönheti, hogy az ami, ha elveszti a minőségét, megszűnik valaminek lenni.” A tudás, a szakmai hozzáértés – az valami.


5

WIREC

Információs rendszer – nyomonkövethetőség A nyomonkövetés alapja a termékazonosítás és tételazonosítás. A rendszer alkalmazása kapcsolatot teremt a termék és az ahhoz kapcsolódó információk között, megadja a termék „életútját”, az adott terméknek összetevőit, az adalékanyagokat, melléktermékeket. A nyomonkövetést a gyakran hosszú és bonyolult élelmiszerlánc résztvevői, mint a termelők- termékkezelők- feldolgozókkereskedők között biztosítani kell. Ha a nyomonkövetés a láncban résztvevők között nem biztosított, illetve a lánc megszakad, kérdésessé válik a nyomonkövetés és a termékek biztonsága. Foodlawment, 2008. november 25-27.

6

WIREC

Információs rendszer – nyomonkövethetőség A nyomonkövetés tehát az egyes résztvevők közötti információáramlást feltételezi és szolgálja, és nem a végső fogyasztó tájékoztatását. Ez nem zárja ki, hogy a fogyasztó ne legyen megfelelőn tájékoztatva, illetve élelmiszerprobléma kiugrása esetén tegye lehetővé a kérdés hatékony megoldását.

Az információs rendszer a hozzáadott érték egy része lehet, a belső üzemi haszon mellett a fogyasztók tájékoztatását is szolgálhatja (pl. egy eredetigazolás). Foodlawment, 2008. november 25-27.

7

WIREC

A disszemináció fogalma A disszemináció a projektek eredményeinek terjesztése annak érdekében, hogy a projekt által kiváltott hatás és ezáltal a projekt megvalósítására fordított források hasznosulása a lehető legnagyobb lehessen. Magában foglalja mind a projektek során megszületett termékek, a termékek létrehozásának módszerei vagy eljárásai mind a projektmegvalósítás tapasztalatainak (projektmenedzsment, együttműködés, módszertan stb.) átadását. Hogy a projekt eredményei közül mit, kinek, hogyan és mikor tesznek elérhetővé, az nagymértékben függ attól, hogy miképpen értelmezik maguk a projekt résztvevői a hasznosítást. Foodlawment, 2008. november 25-27.

8

WIREC

Disszemináció

1. a disszemináció teljes mértékben projektfüggő 2. minden egyes projekt esetében saját disszeminációs stratégiát és cselekvési tervet kell kidolgozni 3. átgondoltan: • a saját igényeikhez, • az érintett érdekeltségi kör profiljához, • az elérni szándékozott célcsoport sajátosságaihoz, • a projektjük jellegéhez kapcsolódóan.


9

WIREC

Hasznosulás egyik kulcsfontosságú eleme Hogyan tudják a szerzett szakmai tudást, módszereket és tapasztalatokat a felhasználásban érintettek számára hozzáférhetővé tenni. • hogyan értelmezik a projekt résztvevői a disszemináció feladatát; • képesek-e pontosan megfogalmazni munkájuknak mások számára is értékes és átadható eredményét; • milyen módon érdekeltek abban, hogy eredményeiket megosszák másokkal; • melyek a közvetítésre alkalmas csatornák; • rendelkeznek-e a projekt résztvevői a szükséges erőforrásokkal ahhoz, hogy üzeneteiket eljuttassák a lehetséges felhasználókhoz. Foodlawment, 2008. november 25-27.

10

WIREC

Megválaszolandó kérdések 1. Milyen szinten kívánják a projekttel kapcsolatos információkat terjeszteni? 2. Miért van szükség disszeminációra? Milyen hatást várok el tőle a projekt egyes szakaszainak és az egyes célcsoportoknak a vonatkozásában? Hogyan erősítheti a disszemináció a projekt minőségét? 3. Kiknek, Kiknek milyen célcsoportoknak akarják eljuttatni a projekttel kapcsolatos információkat? 4. Mit, Mit milyen jellegű információkat akarnak terjeszteni? 5. Hogyan, Hogyan milyen eszközök és kommunikációs csatornák révén, milyen módszerrel akarnak disszeminálni? 6. Mikor kerüljön sor az egyes disszeminációs lépésekre? 7. Ki vegyen részt benne (mely cégek, intézmények, illetve személyek)? 8. Mennyibe kerül? Foodlawment, 2008. november 25-27.

11

WIREC

Célcsoportok – A képzés szerepe • kellően célzott legyen • disszemináció tervezése: az egyes célcsoportok sajátosságai (szakértők vagy laikusok, milyen szinten érdeklődnek előzetesen a projekt iránt, hogy lehet őket a legjobban elérni, melyek az általuk használt kommunikációs csatornák, milyen nyelven lehet őket leginkább megszólítani, milyen a kulturális hátterük, milyen széles körről van szó) Más megközelítést kíván a projektek: • elsődleges célcsoportja (a fogyasztó) • mint a másodlagos célcsoportot alkotó egyének (képzők, szakemberek, szakmapolitikai döntéshozók, szakújságírók stb.) vagy intézmények és szervezetek (kamarák, képzőintézmények, non-profit szervezetek, szociális partnerek, szakmai szervezetek stb.)


12

WIREC

Mit érdemes disszeminálni? Fel kell mérniük, hogy a projekt egyes szakaszaiban melyek azok az eredmények és információk, amelyek érdeklődésre tarthatnak számot:

Projekt fázisai Tervezés M e g v a l ó s í t á s

1. kézzelfogható eredmények, 2. nehezebben megragadható eredményeket (pl. a szakmai ismeretek bővülését), 3. és az áttételesen érvényesülő hatásokat is (étkezési/fogyasztói szokások változása, egészséges életmód). Foodlawment, 2008. november 25-27.

Előkészítés

Kivitelezés

Működés

Lezárás

13

WIREC

Disszeminációs terv Disszemináció

Motiváció

Disszemináció

Disszemináció

Disszemináció

szintjei

elemei

célcsopportjai

tárgya

módszere

1. Projektet irányító szervezet 2. Partner szervezetek 3. Gazdasági szektor 4. Régió 5. Nemzeti szint 6. Nemzetközi szint

Várható előnyök:

Elsődleges

1. adott minőségű termékek – hozzáadott érték 2. erősödő vállalati presztizs 3. bővülő hazai kapcsolatrend szer 4. bővülő nemzetközi kapcsolatrend szer 5. újabb projektek

célcsoport:

Eredmények, információk:

Pl. fogyasztók

kézzelfogható


(korcsoport, társadalmi – kulturális hovatartozás, szerint eltérések!),

tovább feldolgozók, stb.

nem tárgyiasult áttételesen érvényesülő hatás

Másodlagos célcsoport:

Pl. forgalmazók, környezetvédők, képző személyek /intézmények, stb.

14

Közvetlen (személyes) kapcsolatra épülő: találkozók előadások workshopok konferenciák vitafórumok képzés Közvetett kapcsolatokra épülő: hírlevelek prospektusok szórólapok plakátok honlapok „alaptanterv”

WIREC

Miért képzés? • valódi szemléletváltozás – jövő generációja • Nat: közoktatás – kémiai biztonságról szóló törvény és fogyasztóvédelmi törvény • jelen generációja – ismeretterjesztés • új technológiák alkalmazása az iparban – szakmai képzés „A fogyasztóvédelem célja a fogyasztói kultúra fejlesztése, és a tudatos kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése a tanulókban.” (Nat) Foodlawment, 2008. november 25-27.

15

WIREC

Fogyasztóvédelmi oktatás az iskolákban OFE felmérés alapján: Kisiskolás fogyasztói magatartás: • a kiválasztás, • az áruismeret, • a döntés, • a kockázatvállalás, • a bizalmi elv érvényesülése Kamaszkorban megjelenik : • a jogérzék, • kellő fejlesztés esetén a jogismeret, • a szolgáltatásismeret, • a fogyasztói értékrend • és vállalkozásismeret Foodlawment, 2008. november 25-27.

16

WIREC

OFE: A fogyasztóvédelmi oktatás szinterei Technika: áruismeret, a gyártás és a termékminőség összefüggései Matematika: banki, biztosítási vagy üzemanyag-fogyasztási számítások Fizika: mérés, mértékegységek, mérőeszközök (villany, gáz, víz mérőórák) Földrajz: eltérő fogyasztási struktúrák és szokások Magyar: reklámnyelv, feliratok; a reklám kommunikációs csapdái Biológia: génmódosított élelmiszerek (GMO), amíg egy élelmiszer a boltba kerül, táplálkozás kiegészítők és divatjaik, egészséges táplálkozás Kémia: élelmiszerbiztonság, élelmiszeradalékok (E-számok), vegyszermaradványok, háztartási vegyszerek, kozmetikumok célszerű és tudatos használata Informatika: elektronikus kereskedelem (e-kereskedelem), Internetes fogyasztói veszélyforrások, telefónia Történelem: EU fogyasztói jogok, fogyasztástörténet és fogyasztóvédelem, a reklám története, stb. Médiaismeret: a reklám képi nyelve és hatásai Tantárgyközi projektek: (pl. Hogyan készül a reklám? A zsebpénz?) Foodlawment, 2008. november 25-27.

17

WIREC

Disszemináció a jelenben

Az OFE kiadványa 2006 decemberében jelent meg: „Fogyasztóvédelmi oktatási segédlet a 13-14 éves diákok tanóráihoz” címmel

10 iskolában tanítják a fővárosban és vidéken


18

WIREC

Az igényes fogyasztó előnye - OFE

Kialakult vásárlói kör Kevesebb reklamáció Bizalom a termékekkel szemben Márkahűség


19

WIREC


20

WIREC

A képzés, mint lehetőség az élelmiszerbiztonsági és élelmiszerminőségi információs rendszerek terjesztésében

Recommend Documents