MU Befogadó és Színház - Magyar Underground
Befogadó A MU mint Befogadó Színház immár 20 éve működik a főváros XI. kerületében. A repertoár kialakításában a minőségi szelektálás elvét követjük, színházi-és táncprogramjainkban is a hazai kortárs előadóművészeti szervezeteknek, társulatoknak, alkotóknak adunk lehetőséget. Próbálunk lehetőségeinkhez mérten vidéki és külföldi előadókat is bemutatni, illetve fesztiválok befogadásában részt venni. E programok mellett helyet adunk izgalmas színházi, táncos kísérleteknek, műhely-és kutatómunkáknak is. Színes repertoárral rendelkezünk, de a sokszínűség alapelve nálunk nem a befogadott társulatokra érvényes elsősorban, hanem a közönségre: előadásaink, programjaink célközönsége a 18-, a 18+ és a 60+ kategóriákba sorolhatóak. Tehát mindenkit célközönségnek tekintünk, próbálunk mindenkihez szólni, a civil aktívitást fokozni. De mindezt igényes, szakmai megalapozott programokkal igyekszünk megvalósítani. Célunk egyre több értő, mélyebb összefüggésekre kiváncsi, társadalmi kérdésekre nyitott, és társadalmi problémákra reflektáló nézővel találkozni a MU Színházban. Színház Szellemiségünk, színházi profilunk fő irányelve az innováció, ezzel társadalmi szerepvállalásunkat igyekszük mélyíteni. Reflektálni akarunk a világra, a jelenre - kortárs tartalommal és kortárs formával. Hatásra törekszünk, „lila köd nélküli” alternatívitásra, hogy közvetlenül szólítsuk meg nézőinket. Az aktivításnak egy befogadó intézmény szakmai programjában is jelen kell lennie: miért ne hozhatna létre egy befogadó színház olyan saját előadást, mely egy adott, számára fontos társadalmi problémára reflektál? Ki akadályozza meg ebben, és miért ne tehetné meg, mint színház? A MU 2011-ben két saját tantermi előadást hozott létre. Ezek közül az egyik könnyen alkalmazható alternatív tanóraként, vagyis szervesen beilleszthető az oktatási programba, tantervbe. A másik egy fontos társadalmi kérdéssel, az iskolai erőszakkal foglalkozik, mely oktatási, prevenciós programként már számos iskolában, bűnmegelőzési fórumon került bemutatásra Budapesten és vidéken is. Sőt olyan helyekre is sikerült eljuttatni az előadást, ahol semmilyen kulturálódási lehetősége sincs a diákoknak. Vagyis a MU, átlépve saját befogadói határait, mobilizálva működését befogadó hely mellett színházként próbál funkciónálni Színházunkban a 2009-es művészeti vezető váltás óta kiemelt fontossággal bír a színházi nevelés, MuLab (Mu Labor) névvel indítottuk el ezt a projektünket. A színházi nevelés kifejezést úgy értelmezzük, mint „nevelni a színház eszközeivel” vagyis programunkban a színház (még az általunk létrehozott előadások esetében is) nem cél, hanem eszköz.
1
MuLab A Mulab programja 3 fő pilléren áll; 1. Beavató színházi foglalkozások Előkészítő és/vagy feldolgozó foglalkozások színházpedagógus, vagy az alkotók vezetésével egyegy befogadott előadáshoz kapcsolódóan. *hamlet.ws – Krétakör, rendező: Schilling Árpád *Kockavető – Szputnyik Hajózási Társaság, rendező: Bodó Viktor * Korijolánusz – HOPPart, rendező: Polgár Csaba 2. Egész tanéven át tartó komplex program általános iskola alsó tagozatosoknak A komplex tantervi program egyik legfontosabb célkitűzése nem az, hogy minél több helyre eljusson a program, hanem éppen az, hogy egy közösséggel, egy osztállyal minél hosszabb ideig tudjon foglalkozni. Ennek eredményeképpen egy kerületi iskola két osztályával ( zenei tagozatos és tanulásban akadályozott / sajátos nevelési igényű gyermekek) már harmadik éve folyamatos, rendszeres, az osztályok tantervébe beilleszthető drámapedagógiai, színházi nevelési munka folyik a színház és az iskola között. 3. Osztálytantermi előadások
A 2010/2011-es évadban Dražen Šivak horvát színész rendezésében két osztályterem színházi előadást mutattunk be, melyek a Horvátországban már sikeresen bejáratott theARTo-módszerrel készültek; Születés, és Erőszak címmel. A theARTo 3, mint módszer valahol a drámapedagógiában használatos „tanítási dráma” és a külföldön ismertebb, Magyarországon a Kolibri Színház által bevezetett „osztályterem színház” között foglal helyet. Az elsőhöz képest több benne a színház, a másodikhoz képest több benne az oktatás. Míg a tanítási dráma módszerét alkalmazva „a gyerekek a tanárral közösen kialakított fiktív világ (történet) drámai kontextusán belül szerzett tapasztalatokon keresztül foglalkoznak különböző tanulási területekkel”, ahol adott esetben a tanár szerepbe lép, hogy ezáltal közelebb hozza az adott szituációt a diákokhoz, addig az osztályterem színházi előadásokon előre megírt darabokat játszanak el a színészek, melyek témája és helyszíne jellemzően iskolai, osztálytermi, sokszor a néző gyerekeket résztvevőnek tekinti, így testközelbe hozza számukra a színház élményét és eközben számukra fontos problémákról beszél. A theARTo módszer során a színész szaktanárokkal és pszichológusokkal konzultálva kiválaszt egy, az oktatási anyaghoz szorosan vagy akár preventív módon kapcsolódó témát. Az adott témáról minden információt és ténytudást összegyűjtve monodrámát ír, amit színészként ad elő, díszlet és jelmez nélkül. Ezáltal a diákok konkrét tudáshoz is jutnak, de egyszersmind színházi élményük is lesz, ám ez esetben nem egy történetet elmesélése által. A színész nem szerepben, hanem civilben-színészként van jelen. Játszik és tanít. E módszernek a konkrét oktatáson túl a szociális funkciója, szerepe is igen nagy, hiszen bizonyos életkorban, bizonyos problémák esetén ez lehet a megértés, feldolgozás legmegfelelőbb módja.
2
A SozialMarie 2012 felhívásra ezzel az osztálytermi színházi projekttel szeretnénk pályázni. A projekt már megvalósult darabjai a Születés és az Erőszak c. előadások. Az új darab Előítélet címmel kerülne bemutatásra, illetve utaztatásra.
SZÜLETÉS
A Születés színházi eszközökkel megtartott alternatív tanóra, mely nem egy történetet mesél el, hanem élő, színházi katalógusként foglalkozik egy adott témával, tananyaggal, jelen esetben a születéssel, pontosabban a fogantatást követő kilenc hónappal. Az előadás Dražen Šivak horvát színész-rendező theARTo elnevezésű színházi nevelési módszerével készült 9-11 éves diákok számára. Az előadások után minden esetben feldolgozó foglalkozást tartunk; a színész részvételével közösen beszélgetünk, és játszunk a gyerekekkel. Bemutató: 2011. március 19, Lágymányosi Bárdos Lajos Általános Iskola és Gimnázium írta: Zijah A. Sokolovic játssza: Jaskó Bálint rendező: Drazen Sivak Az előadást eddig 13 alkalommal játszottuk, köztük 6 vidéki intézményben.
ERŐSZAK A másik előadásnak nincs horvát előzménye, a főként iskolai erőszakról és fiatalkori agresszióról szóló Erőszak itt és most született. A próbafolyamat első része tulajdonképpen kutatómunka és anyaggyűjtés volt, melynek során a színészek és a dramaturgok a témába vágó szakkönyveket olvastak és szakemberekkel (pszichológus, szociológus, pedagógus, kriminológiai szakértő) konzultáltak. Ezután kezdődött csak a színházi munka: a dramaturgia és a szerkezet kitalálása, a szövegírás, a jelenetek megrendezése és eljátszása. Az előadás után minden esetben feldolgozó foglalkozást tartunk. Eleinte egy pszichológus, egy színházpedagógus és a két színész vett részt a foglalkozásban, a későbbiekben már a két játszó színész: a foglalkozás során játékos formában az előadásban elhangzottakat próbáljuk tudatosítani és elmélyíteni a gyerekekben, illetve az asszertív (erőszakmentes) kommunikácós technikákat használva helyes megoldásokat keresünk mindennapos agresszióval átitatott helyzetekre. Az Erőszakot a 2011/2012-es tanévben komplex csomagként kínáltuk az iskoláknak. Az előadáson és a gyerekek számára tartott feldolgozó foglalkozáson kívül a Tabula Rosa Egyesület vezetésével fél vagy egy napos tanárképzési programot is kínáltunk, mely a tanárokat a resztorációs (kárhelyreállító)technikával ismerteti meg. Terveink szerint a csomag részeként tanári kézikönyvet is készítünk, mely szakirodalmat, játékokat tartalmaz majd.
3
Az előadás létrejöttét segítette és a komplex csomag kidolgozásában együttműködik velünk dr. Tóth Olga (MTA Szociológiai Kutatóintézet), dr. Gyurkó Szilvia (Kriminológiai Intézet), Gargya Marietta és Szilágyi Gábor (Tabula Rosa Egyesület), Sövényházy Edit (Belügyminisztérium) és E.Tóbiás Sára pszichológus. Az előadást eddig 20 alkalommal játszottuk, köztük 10 vidéki intézményben. Bemutató: 2011. március 20., MU Színház Játsszák: Szabó Márta, Fábián Gábor / Tóth Simon Ferenc Dramaturg: Kristóf Borcsi e.h., Róbert Júlia Mozgás: Elek Ányos Író-rendező: Dražen Šivak Produkciós Balázs
vezető:
Erős
ELŐÍTÉLET A harmadik theARTo módszerrel készülő tantermi előadásunk az előítéletek, a rasszizmus témáját veszi alapul. “A Kádár-korszak széles középrétege elvesztette a második gazdaság és az állami jóléti programok ingatag alapzatára épülő létbiztonságát, és e csoporton belül éles polarizáció kezdődött. A rendszerváltás kezdeti szakaszában Magyarországon a társadalmi költségek jelentős része a középrétegre hárult, míg a felső középréteg egy szűk sávjából kerültek ki az átalakulás nyertesei, a jelentős tulajdonra, menedzseri és/vagy politikai hatalomra szert tevők elit csoportjai. A magyarországi alsó középréteg egyik maghatározó társadalmi jegye napjainkban az, hogy e csoport a szegénység határmezsgyéjén él, jórészt ők alkotják ugyanis az átmenetileg szegények viszonylag széles rétegét. A magyar középrétegek státusvesztése, úgy tűnik, a többi posztkommunista társadalomhoz képest is nagyobb fokú, ha a jelenséget a szubjektív-lélektani vetületei felől közelítjük meg. A csehekhez, lengyelekhez és a kelet-németekhez hasonlítva a magyar középrétegekhez tartozók nagyobb arányban érezték úgy, hogy jövedelmi helyzetük nagymértékben romlott az elmúlt évek folyamán. A magyarországi középrétegek „átalakulási válsága” nem indokolja önmagában annak feltételezését, hogy bal- avagy jobboldali diktatúrák komolyan veszélyeztetnék az újonnan kialakult demokratikus intézményrendszert, hiszen a gazdasági növekedés – melynek jelei már mutatkoznak – közvetlen haszonélvezői a középrétegek (is) lesznek. Ugyanakkor látnunk kell, hogy a középrétegek biztonságvesztése politikai „apátiát” szülhet, és végső soron legitimációs válságot idézhet elő, avagy megnövelheti az autoriter szükségletekre apelláló, vezér- és tekintélyelvű ideológiákat képviselő politikai erők hatalomra kerülési esélyét, ilyen fejleménynek azonban egyelőre kevés jele látszik. “ Ez a tanulmány 1996-ban íródott. 2012-ben egy komoly gazdasági válság kellős közepén vagyunk. Tehát a 96-os optimizmussal, mely gazdasági növekedést vizionált, mostanra le kellett számolnunk. Mára a Magyarországon „tradicionálisnak” számító előítéletek (cigányellenesség, antiszemitizmus) korántsem elhanyagolható bázissal rendelkeznek.
4
Ezért is gondoljuk, hogy e jelenségre a magunk eszközével reagálunk, és próbálunk tenni a szélsőségek, az antiszemitizmus, és a rasszizmus előretörése ellen. Ami új programunkban, projektünkben fontos: célunk, hogy olyan térségekbe jussunk el előadásunkkal, ahol ezek a szélsőséges ideológiák az elmúlt években mérhetően nagyobb teret kaptak, és ahol a kulturális elmaradottság jelentős. Vagyis olyan településekre, iskolákba, közösségi házakba is szeretnénk eljutni, ahol színházzal nem találkozhattak még a diákok, vagy a fiatalok. Az Előítélet esetében a 17-20 éves korosztályt tűztük ki célcsoportnak. Ez a rendhagyó tanóra tehát az előítéletek kialakulási folyamatáról, felismeréséről, megértéséről, elutasításáról, és a megoldás kereséséről szól. Az előadás végigveszi a különböző megjelenési formáit, lehetőségeit az előítéleteknek: vizsgálja külön a családon, a különböző csoportokban (pl. iskolai osztályok), közösségekben, és akár országon belül, a poltikában is megjelenő jelenségeket. Felmutatja ezek hatásait az egyénre, és próbál lehetőségeket felmutatni az elutasításra, a nevelésre. A projektben együttműködünk a Tabula Rosa Egyesülettel, és folyamatosan keressük a további partnereket is. Terveink szerint nyárra, szeptemberre készülne el teljes mértékben az előadás, amelyet a 2012/2013-as évadban folyamatosan kívánjuk utaztani vidékre, és próbáljuk játszani Budapesten is. Az előadás hossza ebben az esetben is egy tanórányi lenne és utána még 45 percben feldolgozó foglalkozást tartanánk. Természetesen nagyon fontosnak gondoljuk, hogy ne csak egy előadás erejéig foglalkozzunk egy adott közösséggel. Éppen ezért folyamatos kapcsolatartásra törekszünk majd az adott osztály tanárával, előre egyeztetve a tematikát, a további foglalkozási lehetőségeket, oktatási menetet. Keressük a kapcsolatot olyan szervezetekkel, szociológusokkal, kik felméréseket, visszajelzéseket tudnak készíteni, csatolni a programunkhoz. Terveink szerint egyeztetnénk az ELTE szociológiai tanszékével e felmérés elkészítésének koordinálásában, és lebonyolításában. Az előadás szereplői, alkotói, a Szputnyik Hajózási Társaság két színésze, Fábián Gábor és Háy Anna. Ötlet: Fábián Gábor Alkotók, szereplők: Fábián Gábor, Háy Anna Az előadás finanszírozási terveiről jelen állapotban nehéz konkrétumokkal szolgálni. Terveink szerint a MU Színház saját bevételéből, lehetséges, de még ki nem írt pályázatokból (színházi nevelési, oktatási) fedeznénk az előadás létrehozásának költségeit. A két alkotó mellett dramaturgiai és írói segítséget használnánk fel. Az előállítás mellett van egy költségterv az előadások játszásra is (az előadást ingyen szeretnénk játszani az iskoláknak), erre a fedezetet keressük. És van a költségvetésnek egy harmadik része is, amely az együttműködők (szociológusok, pedagógusok) kiadásainak költségét jelenti. Erről pontos számítás, tervezés jelen állás szerint nem áll rendelkezésünkre.
5
Költségvetés (előállítás):
Előítélet
kiadás
ktsgv 12/02/07
HUF (net)
Áfa
Bruttó
EUR (net + TVA)
950,000
256,500
1,206,500
4,022
I.
személyi kifizetések
honoráriumok
950,000
256,500
1,206,500
4,022
Fábián Gábor
300,000
81,000
381,000
1,270
Háy Anna
300,000
81,000
381,000
1,270
Dramaturg
150,000
40,500
190,500
635
Író
200,000
54,000
254,000
847
II.
dologi kiadások
50,000
13,500
63,500
212
A
szcenográfia
0
0
0
0
díszlet
0
0
0
0
kellék, bútor
0
0
0
0
fény, hang
0
0
0
0
jelmez, smink, paróka
0
0
0
0
B
promóció
50,000
13,500
63,500
212
reklám
0
0
0
0
műsorfüzet
0
0
0
0
honlap
0
0
0
0
dokumentáció (fotó, videó)
50,000
13,500
63,500
212
III.
egyéb
0
0
0
0
A.
bérlet
0
0
0
0
B.
utazás
0
0
0
0
repülőutak
0
0
0
0
szállás
0
0
0
0
napidíj
0
0
0
0
C.
jogdíj
0
0
0
0
IV.
tartalék
0
0
0
0
1,000,000
270,000
1,270,000
4,234
TOTAL
6
Költségvetés (továbbjátszás)
Előítélet
kiadás
ktsgv 12/02/07
HUF (net)
I.
személyi kifizetések
Áfa
Bruttó
EUR (net + TVA)
40,000
10,800
50,800
169
honoráriumok
40,000
10,800
50,800
169
Fábián Gábor
20,000
5,400
25,400
85
Háy Anna
20,000
5,400
25,400
85
Szociológus
0
0
0
0
Író
0
0
0
0
II.
dologi kiadások
0
0
0
0
A
szcenográfia
0
0
0
0
díszlet
0
0
0
0
kellék, bútor
0
0
0
0
fény, hang
0
0
0
0
jelmez, smink, paróka
0
0
0
0
B
promóció
0
0
0
0
reklám
0
0
0
0
műsorfüzet
0
0
0
0
honlap
0
0
0
0
dokumentáció (fotó, videó)
0
0
0
0
III.
egyéb
30,000
7,500
37,500
125
A.
bérlet
0
0
0
0
B.
utazás
30,000
7,500
37,500
125
repülőutak
0
0
0
0
szállás
0
0
0
0
napidíj
0
0
0
0
C.
jogdíj
0
0
0
0
IV.
tartalék
0
0
0
0
70,000
18,300
88,300
294
TOTAL
7
Reflexió
8
9
