MŰSZERPÁLYÁZATOK ÁTFOGÓ ÉRTÉKELÉSE. Értékelési jelentés. Végső, egyeztetett változat október 26

MŰSZERPÁLYÁZATOK ÁTFOGÓ ÉRTÉKELÉSE

Értékelési jelentés Végső, egyeztetett változat

2007. október 26.

TARTALOM 1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ ............................................................................................................................... 4 2. BEVEZETÉS ......................................................................................................................................................... 10 2.1. A PROJEKT HÁTTERE .......................................................................................................................................... 10 2.2. AZ ÉRTÉKELÉS TÁRGYA ..................................................................................................................................... 10 2.3. A PROJEKTTEVÉKENYSÉG BEMUTATÁSA ............................................................................................................ 11 2.4. A DOKUMENTUM FELÉPÍTÉSE ............................................................................................................................. 14 3. ÉRTÉKELÉSI PROGRAM ................................................................................................................................. 16 3.1. AZ ÉRTÉKELÉS MÓDSZERE ................................................................................................................................. 16 3.2. ÉRTÉKELÉSI KÉRDÉSEK ...................................................................................................................................... 20 3.3. MUNKAHIPOTÉZISEK .......................................................................................................................................... 21 4. VIZSGÁLT PROGRAMOK ÁTFOGÓ ÉRTÉKELÉSE .................................................................................. 24 4.1. A PROGRAMOK BEAVATKOZÁSI LOGIKÁJÁNAK VIZSGÁLATA ............................................................................. 24 4.2. A VIZSGÁLT PÁLYÁZATI PROGRAMOK BEAVATKOZÁSI LOGIKÁJÁNAK KÖZÖS ELEMEI ....................................... 36 4.3. A MŰSZERPÁLYÁZATI PROGRAMOK NYERTES PÁLYÁZATAINAK JELLEMZŐI ...................................................... 37 4.4. AZ EGYES PROGRAMTÍPUSOK JELLEMZŐI ........................................................................................................... 45 5. ÉRTÉKELÉSI KÉRDÉSEK ÉS HIPOTÉZISEK VIZSGÁLATA................................................................... 56 5.1. A PROGRAMOK RELEVANCIÁJA, MEGVALÓSÍTHATÓSÁGA ÉS ELFOGADOTTSÁGA ............................................... 56 5.2. A PROGRAMOK EREDMÉNYESSÉGE, HASZNOSSÁGA............................................................................................ 61 5.3. A PROGRAMOK HATÁSOSSÁGA ........................................................................................................................... 66 5.4. AZ EREDMÉNYEK FENNTARTHATÓSÁGA ............................................................................................................ 69 5.5. A PROGRAMOK MEGVALÓSÍTÁSÁNAK HATÉKONYSÁGA ..................................................................................... 73 6. NEMZETKÖZI KITEKINTÉS ........................................................................................................................... 77 6.1. AZ EURÓPAI KUTATÁSI TÉRSÉG ........................................................................................................................ 77 6.2. EGYES EURÓPAI ORSZÁGOK KUTATÁS-FEJLESZTÉS TÁMOGATÁSI GYAKORLATA ................................................ 78 6.3. HOLLAND TAPASZTALATOK A KÖZFINANSZÍROZÁSÚ KUTATÓHELYEK TÁMOGATÁSI KONSTRUKCIÓIVAL ÉS AZOK ÉRTÉKELÉSÉVEL KAPCSOLATBAN ............................................................................................................................. 83 6.4. ÍRORSZÁG KÖZFINANSZÍROZÁSÚ KUTATÓHELY-MŰSZERÁLLOMÁNYÁNAK FELMÉRÉSE ..................................... 84 7. JAVASLATOK...................................................................................................................................................... 86 MELLÉKLETEK ...................................................................................................................................................... 89 1. SZÁMÚ MELLÉKLET: A VIZSGÁLT PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK FŐBB ADATAI ................................................................. 90

2

Műszerpályázati programok átfogó értékelése ÉRTÉKELÉSI JELENTÉS

ÁBRAJEGYZÉK 1. ábra: A projektcélok elérésének módja .................................................................................................................... 12 2. ábra: Beérkezett kérdőívek és az összes nyertes pályázat aránya............................................................................. 18 3. ábra: Beérkezett kérdőívek és az összes nyertes pályázat száma ............................................................................. 18 4. ábra: A nyertes pályázatok számának kiírásonkénti megoszlása ............................................................................. 38 5. ábra: A megítélt támogatás összegének kiírásonkénti megoszlása .......................................................................... 38 6. ábra: A támogatott pályázatok és a nyerési arányok pályázati kiírásonként ............................................................ 39 7. ábra: Műszerpályázati programtípusok támogatási összegsáv szerinti megoszlása ................................................. 39 8. ábra: A programtípusok átlagos támogatási összege, és a nyertes pályázók száma ................................................. 40 9. ábra: A támogatások intézmények szerinti koncentrációja ...................................................................................... 41 10. ábra: Az egyes pályázók által elnyert pályázati összegek ...................................................................................... 41 11. ábra: A vizsgált pályázati kiírások tárgya .............................................................................................................. 42 12. ábra: Műszerpályázati programtípusok jogcíme .................................................................................................... 43 13. ábra: A kutatóhelyek és a megítélt támogatás közötti kapcsolat ............................................................................ 44 14. ábra: A megítélt támogatások területi megoszlása ................................................................................................. 44 15. ábra: Az érintett tudományágak és a kutatóhelyek száma közötti kapcsolat.......................................................... 45 16. ábra: OTKA-pályázatok támogatási összeg szerinti számbeli megoszlása ............................................................ 46 17. ábra: Nyertes OTKA-pályázatok száma településenként ....................................................................................... 47 18. ábra: KMÜFA-pályázatok (CST nélkül) támogatási összeg szerinti számbeli megoszlása ................................... 48 19. ábra: Nyertes KMÜFA (CST nélkül) pályázatok száma településenként .............................................................. 49 20. ábra: GVOP 3.2.1. pályázatok támogatási összeg szerinti számbeli megoszlása................................................... 50 21. ábra: Nyertes GVOP 3.2.1. pályázatok száma településenként.............................................................................. 51 22. ábra: KMÜFA csúcstechnológiai pályázatok támogatási összeg szerinti számbeli megoszlása ............................ 52 23. ábra: Nyertes KMÜFA csúcspályázatok száma településenként ........................................................................... 53 24. ábra: GVOP 3.3.2. pályázat támogatási összeg szerinti számbeli megoszlása....................................................... 54 25. ábra: Nyertes GVOP 3.3.2. pályázatok száma településenként.............................................................................. 55 26. ábra: Az intézményen belül található azonos, vagy hasonló műszerek számának aránya...................................... 57 27. ábra: Magyarországon belül található azonos, vagy hasonló műszerek számának aránya..................................... 57 28. ábra: Műszerbeszerzés szükségességének indoklása – Közfinanszírozású kutatóhelyek....................................... 59 29. ábra: Mi történt volna, ha nem nyeri meg a pályázatot? – Közfinanszírozású kutatóhelyek ................................. 59 30. ábra: Közfinanszírozású kutatóhelyek ismételt pályázatainak aránya.................................................................... 59 31. ábra: Műszerbeszerzés szükségességének indoklása – Vállalati kutatóhelyek ...................................................... 60 32. ábra: Mi történt volna, ha nem nyeri meg a pályázatot? – Vállalati kutatóhelyek ................................................. 60 33. ábra: Az intézményen belül található azonos, vagy hasonló műszerek számának aránya...................................... 60 34. ábra: A Magyarországon belül található azonos, vagy hasonló műszerek számának aránya ................................. 61 35. ábra: A prototípusok, szabadalmak, publikációk száma és az idézettség alakulása a nyertes pályázatoknál......... 62 36. ábra: A beszerzett műszernek az eredeti projekten túl másra történő használatának aránya.................................. 63 37. ábra: Fejlesztési projektek száma, melyekben a támogatásból beszerzett műszert használják (átlag) ................... 63 38. ábra: A műszerek átlagos kihasználtsága ............................................................................................................... 64 39. ábra: A pályázatok hatása új kutatói munkahelyek létesítésére ............................................................................. 64 40. ábra: A pályázat eredményeként létrejött új kutatói munkahelyek programtípusok szerint aránya ....................... 65 41. ábra: A támogatásból beszerzett műszerek hasznosításának megoszlása............................................................... 65 42. ábra: Más intézményekkel fenntartott együttműködési formák száma (átlag) ....................................................... 68 43. ábra: A működtetési költségek fő forrásai.............................................................................................................. 70 44. ábra: A működtetési költségek fő forrásai.............................................................................................................. 71

3


1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A műszerpályázatok átfogó értékelésének célja

A vizsgált pályázati programok fő jellemzői: Programtípusok száma: 5 Program kiírások száma: 14 Programok kiírása: 1999-2005 Teljes támogatási összeg: 19,5 mrd. Ft Támogatott pályázatok száma: 1242 Támogatást elnyert szervezetek száma: 170

egyrészt összefoglaló képet adni az eddigi műszerpályázatok relevanciájáról, eredményességéről és hatásosságáról;

másrészt segítséget nyújtani a beavatkozások minőségének javításához, támogatva jövőbeli programok tervezését és a hazai fejlesztéspolitika konzisztens kialakítását;

harmadrészt elősegíteni a hazai és uniós fejlesztési források hatékonyabb elosztását, illetve felhasználásának nyomon követését.

Az öt program 14 kiírásának 1242 nyertes pályázatát vizsgálva a forráskeret felhasználásával kapcsolatban megállapítható, hogy mind a darabszámok, mind a megítélt támogatások kiírásonkénti megoszlásában a GVOP-3.2.1 képviselte a legnagyobb részhányadot. Míg az OTKA programok keretében jelentős számú, de kis összegű támogatást nyújtottak, a vállalati kutatóhelyek számára kiírt KMÜFA csúcstechnológiai pályázatok, illetve a GVOP-3.3.2. esetében viszonylag kis számú pályázó nyert el egyenként jelentősebb támogatási összegeket. A támogatások intézmények szerinti koncentrációjára jellemző, hogy míg a programtípusokra lebontott műszerpályázati támogatások 170 kedvezményezett között oszlanak meg, nyolc intézmény nyerte el az összes műszerpályázati támogatás több mint 50 százalékát. Az összes támogatási érték 80 százalékát 29 szervezet nyerte el, a támogatási érték 90 százalékát pedig 49 intézmény szerezte meg. A Központi Statisztikai Hivatal adatait felhasználva elemzésre került az egyes magyarországi régiókban működő kutatóhelyek számának, illetve a pályázatokon nyertes kutatóhelyek projekthelyszíneinek összevetése. Jelentős eltérés nem mutatkozik az egyes kutatóhelyek regionális megoszlása, valamint a műszerpályázati programokon nyertes pályázatok regionális szintű projekthelyszíne között. KözépMagyarország (és ezen belül Budapest), ahol a magyar kutatóhelyek 48 százaléka működik, nyerte el a műszerpályázati programok 53 százalékát.

A programok relevanciája, megvalósíthatósága és elfogadottsága Általában a pályázatok összhangban álltak a célcsoport igényeivel. A pályázati nyertes intézmények fontosnak tartják a műszerbeszerzések támogatását, a közfinanszírozású kutatóhelyek számára sok esetben a pályázatok jelentették az egyetlen reális finanszírozási lehetőséget a műszerparkjuk megújítására, nagy és korszerű műszerek beszerzésére. A közfinanszírozású kutatóhelyek esetében az alapvető problémát az jelenti, hogy míg egyre gyorsabb a műszerek erkölcsi avulása, a költségvetésből finanszírozott kutatóhelyeknek arra sincs lehetőségük, hogy amortizációs alapot képezzenek a műszerparkjuk megújítására. A programmegvalósítók szerint az infrastruktúrafejlesztésben több évtizedes lemaradást kellene behozni. Ezen enyhítettek a műszerpályázatok, amelyek legalább a szinten tartást, a kieső alapműszerek pótlását lehetővé tették. A pályázatokat kiíró intézmények számára a műszerpályázatok kiírása azok pályázatkezelési szempontból viszonylag egyszerű lebonyolítása miatt lehetőséget nyújtott a rendelkezésre álló források gyors lekötésére. A vállalati kutatóhelyek versenypiaci környezetben működnek, folyamatosan fejleszteniük kell, hogy piacon tudjanak maradni. A hazai vállalkozások többnyire megvalósították volna a K+F infrastruktúra

4


fejlesztését, legfeljebb később, vagy kisebb mértékű lett volna a fejlesztésük. A nagy nemzetközi cégek hazai vállalatai esetében sok esetben a támogatás elnyerésének lehetősége motiválta a döntést, hogy a K+F tevékenységük fejlesztését Magyarországon valósítsák meg. A nyertes projektek megvalósítói úgy ítélik meg, hogy a pályázat hathatós segítséget nyújtott a magasabb kutatás-fejlesztési színvonal eléréséhez.

A programok eredményessége, hasznossága A műszerpályázati programok pályázati kiírásai a GVOP pályázatok kivételével nem tartalmaztak számszerűsített eredmény elvárást, magát a műszerbeszerzését tekintették eredménynek. Ebből a szempontból eredményesek voltak a pályázatok, hiszen számos, az intézmények kutatási tevékenységéhez fontos, sok esetben nélkülözhetetlen műszer beszerzését tették lehetővé. A közfinanszírozású intézményekre kevésbé jellemző a támogatásból beszerzett műszerrel történő, további projektekben való részvétel, mint a vállalati kutatóhelyek esetében, melyek csaknem minden esetben több projekt során is használják a támogatásból beszerzett eszközt. Általában 50-60%-ban tágabb a műszerek hasznosítása, mint csak a megpályázott projekt. Ez az arány a csúcstechnológiai pályázatok esetében a legalacsonyabb, ott azonban ezt indokolhatja, hogy célműszereket szereztek be a pályázók. A visszaküldött kérdőívek válaszai alapján megállapítható, hogy a vállalati kutatóhelyek esetében lényegesen magasabb a műszerek kihasználtsága, mint a közfinanszírozású kutatóhelyeknél. Ennek eredményeként miközben alapvetően hiány van a korszerű műszerekből, a közfinanszírozású intézményekben helyenként felesleges kapacitások alakulnak ki vagy azért, mert nem tudnak az egyes szervezetek a többieknél levő műszerekről, vagy azért, mert a műszerrel rendelkező szervezetek nem teszik lehetővé mások számára a műszer használatát. A beszerzett műszerek hasznosítási területére legjellemzőbb a K+F tevékenységben való hasznosítás. A közfinanszírozású kutatóhelyek esetében mindössze 4% az ipari szolgáltatások területén való használata a műszereknek, a vállalati kutatóhelyek esetében – amelyeknek többnyire közvetlen a kapcsolatuk a gyártási tevékenységhez - ez hétszer magasabb. Annak ellenére, hogy a közfinanszírozású kutatóintézetek jelentős része felsőoktatási intézmény, az oktatás területén összesen 16%-os a műszerek hasznosítása.

A programok hatásossága A projektek hatása eltérő jellegű a közfinanszírozású kutatóhelyek és a vállalati kutatóhelyek esetében. A közfinanszírozású kutatóhelyekre jellemző hatásként egyrészt lehetővé vált, hogy az intézmény megőrizze nemzetközi presztízsét, aktívan részt tudjon venni nemzetközi projektekben, másrészt a PhDképzés volumenére és minőségére is kedvező hatást gyakorol a korszerű berendezések megléte, elérhetősége. Ez pozitív hatást gyakorolhat az ország szakember megtartó erejére, mivel a jó műszerek jó szakembereket vonzanak. A programok közfinanszírozású kutatóintézetekre gyakorolt további hatásként említhető, hogy az intézmények a beszerzett eszközzel hatékonyabban tudnak további kutatási projektekre pályázni, illetve lehetőségük nyílik az innovatív fejlesztésekre is. A beszerzett műszerek függvényében a különböző kutatási eredmények kiterjesztése, más területeken való hasznosítása is jelentkezett pozitív hatásként. Ugyanakkor a több és nagyobb berendezés működési költségnövekedést okoz a magasabb energiafelhasználás, több és drágább segédanyag szükséglet miatt. A működési biztonságot szolgáló szervizszerződések szintén növelik a költségeket. A műszerpályázati programok vállalati kutatóhelyekre gyakorolt hatásaként egyes multinacionális cégek további K+F tevékenységet helyeztek Magyarországra egyrészt a támogatás lehetősége, másrészt a megvalósult fejlesztések kedvező tapasztalatai miatt, így a saját globális hálózatukon belül a programok elősegítették a magyarországi telephely felértékelődését. A minőségi színvonal növekedése, alacsonyabb selejthányad, hatékonyabb termelés a cég eredményességén túlmenően pozitív hatást gyakorol a környezetre is. A pályázati projektek eredményeként esetenként kialakult, illetve szorosabb lett az

5


egyetemekkel történő együttműködés. Magyar beszállítók alkalmazása révén, valamint a fejlesztésekhez kapcsolódóan telepített gyártó kapacitások révén az egész gazdaságra pozitívan hatnak a fejlesztések (foglalkoztatás növekedése, adóbevételek növekedése, stb.).

Az eredmények fenntarthatósága A közfinanszírozású kutatóhelyek esetében a működési költségek fő forrását az állami pénzek jelentik, de a magánforrások is jellemzőek. A közfinanszírozású kutatóhelyek számára sokszor megoldhatatlan problémát jelent a műszer fenntartására, üzemeltetésére előteremteni a forrásokat. A vállalati kutatóhelyek esetében legnagyobb arányban magánforrásból finanszírozzák a műszerek működtetésének költségeit és nem jelent problémát a beszerzett műszerek működtetése.

A programok megvalósításának hatékonysága A programok megvalósításának hatékonyságát két nézőpontból vizsgáltuk. Egyrészt a pályázati programok lebonyolítóitól kértük a pályázati feltételrendszer, értékelési szempontrendszer és a programmegvalósítás értékelését, másrészt az interjúk, fókuszcsoportok során a pályázók véleményét is megkérdeztük.

Pályázati kiírások Az OTKA és KMÜFA pályázatok kiírása rövid, csak a legfontosabb feltételekre szorítkozik, míg a GVOP kiírások részletesek, tartalmazzák a kitöltendő, a pályázat mellékleteként benyújtandó dokumentumok listáját, mintáját, illetve kitöltési útmutatót is. A pályázati programtípusok lebonyolítói a közepesnél valamivel jobbnak ítélték a pályázatok feltételrendszerét abból a szempontból, hogy azok mennyire segítették elő a programcéloknak legjobban megfelelő pályázatok kiszűrését. Az OTKA pályázatok esetében nem volt önrész előírás, ami egyrészről jó, mert a közfinanszírozású kutatóhelyek számára nehézséget jelent a szükséges önrész előteremtése, másrészről jelentős túljelentkezést, esetenként felelőtlen és megalapozatlan vállalásokat eredményez. A KMÜFA pályázatok esetében a lebonyolítók a K+F infrastrukturális háttér megteremtésére irányuló programcélok és a pályázók kevéssé megalapozott, K+F projektekkel nem minden esetben alátámasztott jövőbeli igényei közötti ellentmondás feloldását, a hiányos megalapozottságú igények kiszűrésének nehézségét jelölték meg problémaként. Műszereket nyilvántartó adatbázis, kataszter hiányában a pályázatok nem tudták kiszűrni a „presztízs beruházásokat”. Ezek kiszűréséhez ki kell alakítani egy valódi és működő monitoringrendszert (műszerkataszter felállítása, kutatóhelyek minősítése, hatékonyságmérés). A pályázók részéről a GVOP pályázatok kapcsán merült fel az a kifogás, hogy számos, a pályázat szempontjából nem releváns dokumentumot, igazolást kellett benyújtaniuk a pályázathoz, amelyek beszerzése egyrészt időigényes volt, másrészt felesleges költségeket okozott a nem nyertes pályázók esetében. Pályázatok értékelése Az értékelési szempontrendszer vizsgálata kapcsán megállapítható, hogy az OTKA és KMÜFA pályázatok esetében szakmai bírálóbizottság vizsgálta a pályázó alkalmasságát, korábbi K+F eredményeit. Az OTKA pályázatok értékelésének sajátossága, hogy a pályázat kiírói előzetesen meghatároztak bizonyos arányokat a támogatási keret megosztására a különböző tudományterületek, régiók, korosztályok, tudományos rang kategóriák között. A pályázatok elbírálási folyamatát, a bírálatokat és a zsűritagok névsorát nyilvánosságra hozták. Az OTKA pályázatok értékelésénél problémaként merült fel az elbírálás túlzottan részletes pontozási skálája, amelyben nehéz volt elhelyezni az egyes pályázatokat, ugyanis ha túlságosan árnyalt az értékelés és részletes a skála, az

6


értékelőnek nehezebb azon elhelyezni az egyes pályázatokat. Ahol nem, vagy csak kis mértékben szerepelnek az értékelésben objektíven összehasonlítható mutatók, ott a szubjektív elemek a bírálók függvényében nagy eltérést mutathatnak. További problémát jelentett a kompetens bírálók szűk köre, valamint a nemzetközi gyakorlatban alkalmazott eljárás, a külföldi bírálók bevonásának nehézkessége. A KMÜFA pályázatok esetében vizsgálták a műszerrel megvalósítani kívánt K+F projekt jelentőségét, a létrejött kutatási együttműködések hatásait, valamint a nemzetközi együttműködésre történő felkészültséget. A szakmai szempontokat vizsgáló szakembernek kiemelt szerepe volt az értékelés és pályázatok elbírálása során. A pályázatok köre és irányultsága széleskörű volt, és nem minden esetben volt egységes az, hogy az értékelési szempontrendszert és a pontozást közzétették-e. A GVOP pályázatok esetében az értékelés szempontjai eltértek a másik két programtípustól. A szakmapolitikai célok figyelembevételére nem volt alkalmas az értékelési rendszer. Beléptek viszont olyan szempontok, amelyek az EU források felhasználásához kötődnek, mint a környezeti fenntarthatóság, valamint az esélyegyenlőség. Alapvetően projektfinanszírozás történt. Közzétették ugyan a bírálati szempontrendszert, de a pontozás elve nem volt nyilvános. A pályázók többnyire korrektnek ítélték meg mind az öt programtípus esetében a pályázatok elbírálását. A források hatékonyabb hasznosulását szolgálta volna, a támogatás megítélésekor a működtetés feltételeire a garanciák meglétének vizsgálata, vagy ezeknek a beépítése a támogatási projektbe. Az átfogó kép alapján kívánatos lenne a szakmapolitikai célok, illetve a korábbi teljesítmények értékelésének megjelenése a pályázatok elbírálásánál. Pályázatok lebonyolítása A GVOP K+F fejlesztéseket finanszírozó pályázatainak bonyolítására ugyanazok az előírások voltak érvényben, mint a többi pályázatra. Nem tudták figyelembe venni azt a sajátosságot, hogy itt elsősorban beszerzésekről volt szó. Ennek ellenére a negyedéves projekt előrehaladási jelentést be kellett nyújtaniuk a pályázóknak annak összes szükséges formai kellékével együtt. Elsősorban a KMÜFA pályázatok kapcsán merültek fel a pályázók részéről az elszámolásokhoz kapcsolódó problémák. A leadott elszámolások kifizetése nagyon sokáig elhúzódott. Nem vizsgálták felül egyszerre a leadott dokumentumokat, hanem az első feltárt ismétlődő hiba felmerülése esetén leállították a további átvizsgálást. Ugyanakkor a KMÜFA pályázatok esetében jó gyakorlat volt, hogy minden projektnek volt az NKTH-n belül egy kontaktszemélye, aki jól ismerte és végigkövette a projektet, kapcsolatot tartott a pályázóval, bár a személy változása fennakadást jelentett a kapcsolatban, és elérhetőségük is korlátozott volt. A pályázók körében általánosan elfogadott a vélemény, hogy elsősorban a pénzügyi és szakmai területen van szükség a közvetlen kapcsolatra a kiírók és a pályázók között, lehetőleg az állandóság biztosításával. Minden munkatárs egységes hozzáállása és munkavégzése lenne kívánatos, melyet rendszeres képzéssel lehetne elősegíteni. A pályázók problémaként jelezték a programok rugalmatlanságát. A pályázatok kidolgozása és a megvalósítás megkezdése közötti hosszú időszak alatt egyrészt megjelenhetnek a piacon újabb műszerek, amelyek azonos cél elérését teszik lehetővé, másrészt az időközben előrehaladó folyamatok következtében a pályázók igényei is módosulhatnak kisebb mértékben. Ezeknek a változtatási igényeknek a kezelésére nem voltak alkalmasak a rendszerek.

7


Javaslatok 1. Konzekvens, átlátható, kiszámítható támogatási rendszer kialakítása A finanszírozási rendszernek komplex módon le kellene fednie az új kutatási-fejlesztési kapacitások létrehozását; a meglévő kutatóhelyek technológiai fejlődés, erkölcsi avulás miatt szükségessé váló eszközfejlesztéseit, eszközcseréit; valamint a műszerpark üzemeltetését, karbantartását, a működtetéshez szükséges emberi és tárgyi erőforrások biztosítását. Hosszabb távon stabil támogatási rendszer működtetése lehetővé teszi mind a kutatóhelyek, mind a program megvalósítók számára a tervezett, stratégiához illeszkedő műszerbeszerzés megvalósítását. A komplex finanszírozásnak egy előzetesen elkészített kutatási stratégiához kell illeszkednie a támogatás elaprózódásának megakadályozása céljából, melynek a pályázatok kerete mellett részét képezheti a magántőke részéről érkező, illetve az intézmény működési költségkeretéből történő támogatás is. 2. Nemzeti kutatási stratégiában az alapkutatások és alkalmazott kutatások fókuszterületeinek meghatározása A középtávú TTI stratégia néhány komplex kutatókapacitás létrehozását és azok műszerezettségének biztosítását határozza meg célként. Az így kialakított kutatási centrumok egy-egy szakterületre koncentrálnának. A kutatási centrumokat egyrészt az adott szakterület kutatásaival kiemelten foglalkozó egyetemek, másrészt nemzeti kutatólaboratóriumok bázisán tervezik megvalósítani. 3. A kiválasztott fókuszterületekre koncentrálva eltérő finanszírozás megvalósítása az alapkutatásban és az alkalmazott kutatásban Az alapkutatásban kutatói munkacsoportok finanszírozása lenne szükséges. Ehhez elengedhetetlen a kutatói munkacsoportok meghatározott kritériumrendszer és értékelési módszertan alapján történő rendszeres minősítése. Szintén szükséges a nagy értékű műszerekre, műszer-együttesekre kiterjedően a kutatóhelyek jelenlegi műszerállományának feltérképezése, műszerkataszter összeállítása és az adatbázis folyamatos karbantartása; valamint az információk nyilvános hozzáférésének biztosítása. Ez segíti a közös műszerhasználat arányának növekedését és a finanszírozási döntések meghozását, a párhuzamos beszerzések kiszűrését. A kutatói munkacsoport műszerezettségének biztosítása (a szintentartást, szervizelést, működtetést is beleértve) a minősítés eredményétől, a kiinduló állapot műszerezettségétől és a kutatási területtől függő normatív finanszírozás alapján történhet. Azoknál a kutatócsoportoknál lenne szükséges a műszerezettség fejlesztésének finanszírozása, amelyek jó eredményeket érnek el. Ez a támogatási forma kis számú, koncentrált, ugyanakkor jól felszerelt kutatócsoportok kialakulását segítené elő. Az alkalmazott kutatásban a kutatási projektek pályázati támogatása szükséges. Ennek kialakításához ezen a területen is el kell végezni a kutatói munkacsoportok – az alapkutatástól eltérő kritériumok alapján történő – minősítését és a kutatóhelyek jelenlegi műszerállományának felmérését. A műszerállomány felmérésének eredménye alapján az alapműszerezettséget szükség szerint ki kell egészíteni. A projektek megvalósításához szükséges speciális műszerek finanszírozása a projektfinanszírozás részeként valósulhatna meg. Ennek feltétele, hogy a pályázati összeghatárok tegyék lehetővé nagy értékű műszerek beszerzését; a projektmegvalósítási határidők megállapítása során vegyék figyelembe a műszerbeszerzések időszükségletét; illetve a pályázatokon az alkalmazott kutatást végző intézmény és az eredményeket alkalmazó partner együtt vegyen részt a kutatási eredmények gyors hasznosítása érdekében.

8


A finanszírozásnak célszerű lehetővé tenni a beszerzett műszerek fenntartási időszak alatti szervizelési költségeinek finanszírozását; valamint forrást biztosítani az új, Magyarországon egyedi műszerek beszerzéséhez kapcsolódóan a működtető személyzet kiképzési költségeinek finanszírozására. Amennyiben a pályázott projekt során nem biztosítható egy adott nagy értékű műszer megfelelő kihasználása, a pályázónak programstratégia kidolgozásával bizonyítania kell, hogy milyen további projektek megvalósításával - vagy mások projektjeiben a műszer használatának biztosításával – érhető el a műszer elvárt szintű kihasználása. A nagy értékű műszeregyüttesekkel, jól képzett személyzettel rendelkező kutatóbázisok hozzáférésének biztosítására támogatási konstrukciót javasolunk kidolgozni. Ez lehetővé tenné, hogy koncentrált műszerkapacitások szolgálják ki a regionális tudásközpontok igényeit, ne elszórt kis szigetek alakuljanak ki a pályázatok eredményeként.

9


2. BEVEZETÉS 2.1. A projekt háttere Jelen dokumentum a KPMG Tanácsadó Kft. által a műszerpályázatok átfogó értékelésének eredményeit összefoglaló végső értékelési jelentése. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2007. február 16-án küldte meg többek között a KPMG Tanácsadó Kftnek az ajánlattételi felhívást a „Műszerpályázatok átfogó értékelése” tárgyban kiírt egyszerű közbeszerzési eljárásban való részvételre és ajánlattételre. A KPMG 2007. március 19-én benyújtotta ajánlatát a feladat elvégzésére. Az eredményhirdetést követően 2007. június 18-án került sor a szerződés megkötésére. A munka megkezdését követően az előzetes megkeresések alapján az volt a tapasztalat, hogy a nyári időszakban az egyetemek és kutatóintézetek munkatársai nem, vagy csak rendkívül korlátozott mértékben érhetők el. Ezért a szerződés teljesítésének határideje 2007. július 31-ről 2007. október 30-ra módosult. A projekt során elvégzendő feladatok a következők: A műszerpályázati Programok (OTKA, KMÜFA 2000-2003, GVOP 2004 – 3.2.1) előrehaladásának és eddigi eredményeinek felmérése. Ehhez kapcsolódóan A Programok stratégiájának vizsgálata, a célok relevanciájának és megvalósíthatóságának értékelése, A Programok tervezett és megvalósult eredményeinek felmérése és értékelése, A megvalósítás pénzügyi hatékonyságának értékelése, A megvalósult közvetlen és közvetett eredmények és hatások gazdasági, társadalmi és környezeti értelemben vett fenntarthatóságának vizsgálata, A programok megvalósítását támogató jogi és adminisztratív intézményrendszer vizsgálata és annak a Programok sikeréhez való hozzájárulásának értékelése, A Programok elfogadottságának értékelése, a Programok és a programokat alkotó projektek azonosított érintettjeinek viszonya a Programok céljaihoz és eredményeihez, A programok nem szándékolt hatásainak vizsgálata, Javaslatok megfogalmazása a Programok eredményességének, hatásosságának, hatékonyságának és fenntarthatóságának javítása érdekében.

2.2. Az értékelés tárgya A műszerpályázatok értékelésének komplexitását az biztosítja, hogy egyrészt egy hosszabb időszak (20002006) többnyire lezárult pályázatait értékeli, másrészt különböző forrásokból és különböző megvalósító szervezetek által menedzselt pályázati programokat vizsgál. Az értékelés a következő pályázatokra terjedt ki:

10


KMÜFA pályázatok 1999

– Csúcstechnológia pályázat

2000

– Műszer 2 pályázat – Nagyértékű K+F eszköz pályázat

2001

– Nagyértékű K+F eszköz pályázat – Csúcstechnológia pályázat

2002

– Kutatóhelyi műszerállomány fejlesztése pályázat (Nagyértékű K+F eszköz) – Csúcstechnológia pályázat A 2002. évi vizsgált pályázatok köréből kikerült az Informatikai eszközpályázat, mivel az nem a kutatóhelyi infrastruktúra fejlesztésére irányult, hanem alapvetően a felsőoktatási intézmények más jellegű forrásainak kiesését kompenzálta.

2003

– Kutatóhelyi műszerállomány fejlesztése pályázat – Vállalati kutatási infrastruktúra fejlesztése (Csúcstechnológia pályázat utóda)

OTKA pályázatok 2001

– Műszerpályázat

2002


2003


GVOP 2004

– 3.2.1

komponens: Közfinanszírozású infrastruktúrájának fejlesztése

és

non-profit

kutatóhelyek

kutatási

2004-05 – 3.3.2 komponens: Új kutatói munkahelyek létrehozásához kötődő vállalati kutatási infrastruktúra fejlesztések (A komponens utólag került be a vizsgálandó pályázati programok körébe, mivel célcsoportja és jellege nagyon hasonló a KMÜFA csúcstechnológia pályázatokhoz. A 3.3.2 pályázat 2004-ben és 2005ben is kiírásra került, mindkét kiírást bevontuk az értékelésbe.)

2.3. A projekttevékenység bemutatása Az értékelés célja, hogy a jövőbeli kutatás-fejlesztési célú műszerpályázati programok tervezői és végrehajtói számára Összefoglaló képet adjon az eddigi műszerpályázatok relevanciájáról, eredményességéről és hatásosságáról,

11


Segítséget nyújtson a beavatkozások minőségének javításához, támogatva a jövőbeli programok tervezését és a hazai fejlesztéspolitika konzisztens kialakítását, Elősegítse a hazai és uniós fejlesztési források hatékonyabb elosztását, illetve felhasználásának nyomonkövetését. A fenti projektcélok elérése érdekében elvégzett feladatok három részre tagolhatók: 1. Vizsgálat: az első lépés az értékeléshez szükséges információk összegyűjtése és szintetizálása. Ez magában foglalja a rendelkezésre álló stratégiai dokumentumok, háttérdokumentumok, rendelkezésre bocsátott adatbázisok illetve a programok indikátorrendszereinek vizsgálatát, valamint az érintettek véleményének széleskörű feltárását. 2. Értékelés: a vizsgálat során összegyűjtött primer és szekunder források felhasználásával a második lépés a programok relevanciájának, eredményességének, konzisztenciájának, hatásosságának, hasznosságának, fenntarthatóságának, hatékonyságának, gazdaságosságának és elfogadottságának értékelése. Az értékelés célja az, hogy meghatározza a programok teljesítménye mögötti okokat, illetve azok jövőbeli hatásait. 3. Javaslattétel: harmadik lépés – az értékelő megállapításokra alapozva – javaslatok megfogalmazása a jövőre vonatkozóan a K+F infrastruktúrafejlesztés támogatási formáira, a pályázati programok eredményességének, hatásosságának, hatékonyságának és fenntarthatóságának javítása érdekében. 1. ábra: A projektcélok elérésének módja Műszerpályázatok átfogó értékelése

Vizsgálat

Értékelés

Javaslattétel

Projektcélok

A projekt főbb mérföldkövei kronológiai sorrendben a következők.

Projektindító megbeszélés a Megbízóval A projekt hivatalos indító megbeszélése a Megbízó munkatársainak részvételével zajlott. A megbeszélésen egyeztetésre kerültek a projekt résztvevői, a szervezeti kapcsolattartók, a pályázatok bonyolítóitól szükséges információk köre, valamint a Megbízó elvárásai. A projektindító megbeszélésre 2007. május 21-én került sor.

Projektindító megbeszélések a projekt által érintett programokat lebonyolító szervezetek képviselőivel A projekt keretében vizsgált műszerpályázatokat három szervezet irányította, az OTKA pályázatokat az OTKA, a KMÜFA pályázatokat az NKTH, míg a GVOP pályázatikat a GVOP Irányító Hatóság. A szervezetek vezetőivel és felelőseivel egyeztetéseket folytattunk, amelynek keretében pontosításra került a vizsgálandó pályázati kiírások köre, az adatszolgáltatás tartalma és módja, valamint a pályázatokat menedzselő szervezetek képviselői átfogóan bemutatták az egyes programok fő jellemzőit. Az NKTH-val 2007. május 24-én és június 4-én, az OTKA-val 2007. május 30-án, a GVOP IH-val pedig 2007. június 8-án került sor az első egyeztetésekre.

12


1. – 2. szakértői munkacsoport (SZIM) ülés Az előzetes egyeztetéseket követően 2007. június 11-én, majd június 14-én csoportmunka keretében kerültek véglegesítésre a projekt keretei, valamint megtörtént a munkahipotézisek egyeztetése és a nyertes projektgazdák részére kiküldendő kérdőív első egyeztetése is. A június 14-i megbeszélésen szintén bemutatásra és megvitatásra került a projekt indító jelentése.

Adatelemzés Az egyes programokról, illetve pályázatokról rendelkezésre álló adatok, információk elsődleges feldolgozására 2007. júniusában került sor.

Szerződéskötés A szerződés megkötésére a megbízó és a tanácsadók között 2007. június 18-án került sor.

Projekt Irányító Bizottság ülés A Megbízó a 2007. július 5-i PIB ülésen elfogadta a projekt indító jelentését. A projektgazdákkal történt mélyinterjúkra, illetve fókuszcsoportos interjúk lebonyolítására irányuló kapcsolatfelvétel tapasztalatai alapján a Megbízó és a tanácsadók a PIB ülésen döntöttek arról, hogy a projektgazdák nyári időszakban való elérhetetlensége miatt kezdeményezik a szerződés határidejének módosítását.

Mélyinterjúk A tanácsadók 2007. júliusában az 50 millió Ft feletti pályázati nyertesek körében 23 projektre vonatkozó interjút szerveztek meg és bonyolítottak le.

Fókuszcsoportos interjúk A fókuszcsoportos interjúk lebonyolítására a nyári időszak miatt két szakaszban került sor. Első szakaszban 2007. július 17-én és 18-án, második szakaszban pedig 2007. augusztus 28-án és 29én került sor összesen hat fókuszcsoportos interjúra.

Nyertes pályázók kérdőíves megkeresése A kérdőíveket a szakértők (SZIM tagjai) több körben véleményezték és tesztelték. Ezt követően 2007. július 26-án kerültek kiküldésre a kérdőívek a nyertes pályázók részére közvetlenül, illetve az egyetemi, kutatóintézeti pályázati központokon keresztül. A kérdőívek beküldési határideje 2007. augusztus 15. volt, de a projektgazdák kérésére a határidő módosult, a 2007. szeptember 7ig beérkező kérdőívek kerültek feldolgozásra. A projektgazdák rendszeres e-mailes, illetve telefonos megkeresése ösztönözte a kérdőívek kitöltésére és visszaküldésére. A kérdőívek kitöltését e-mailes és telefonos help-desk támogatta.

Lebonyolítók kérdőívvel támogatott strukturált interjúi A megkeresés módszereként alkalmazott kérdőívek 2007. július 30-án kerültek kiküldésre 19 fő részére. Ismételt telefonos megkeresés eredményeként összesen kilenc véleményét sikerült megismerni. A válaszadók között mindhárom vizsgált program lebonyolító szervezeteinek képviselői megtalálhatók.

13


3. szakértői munkacsoport (SZIM) ülés A 2007. augusztus 4-én tartott 3. SZIM ülésen a tanácsadók bemutatták a projekt előrehaladását, valamint a hátralevő feladatokat és a szakértőkkel megvitatták az értékelési jelentés tervezett felépítését, tartalmát.

Nemzetközi tapasztalatok összegyűjtése A nemzetközi tapasztalatok összegyűjtése – külföldi szakértők bevonásával – a projekt indító jelentés elkészítését követően megkezdődött.

4. szakértői munkacsoport (SZIM ülés) A 2007. szeptember 10-i SZIM ülésen a tanácsadók összefoglalták az elvégzett feladatokat, előzetesen bemutatták a főbb vizsgálati eredményeket és a szakértőkkel megvitatták a K+F infrastruktúra jövőbeli fejlesztésére vonatkozó javaslatokat.

Kérdőívek feldolgozása A kérdőívek feldolgozására azok befogadásának lezárását követően, 2007. szeptember 10- 14 között került sor.

Jelentés tervezet készítése A jelentés tervezetet a tanácsadók 2007. szeptember 17-én küldték meg a szakértői munkacsoport és panel tagoknak.

Szakértői fókuszcsoport A szakértői fókuszcsoport tárgya a szakértői munkacsoport és panel tagok bevonásával a jelentés fő tématerületeinek megvitatása és elfogadása. Erre 2007. szeptember 27-én kerül sor.

2.4. A dokumentum felépítése Az elemzések alapján az értékelési kérdésekre adott válaszokat, valamint a munkahipotézisek vizsgálatának eredményeit az 1. Vezetői összefoglaló fejezet mutatja be. Szintén a Vezetői összefoglaló tartalmazza a jövőre vonatkozó legfontosabb javaslatokat. A 2. Bevezetés fejezet a projekt főbb jellemzőit mutatja be. A 3. Vizsgálati koncepció fejezet tartalmazza az alkalmazott módszerek bemutatását, valamint a vizsgálat kiinduló kérdéseit és a vizsgálati hipotéziseket mutatja be. A 4. Vizsgálati programok átfogó értékelése fejezetben átfogóan értékeljük a pályázati programokat, majd az egyes pályázati programtípusok fő jellemzőit mutatjuk be. Az 5. Az értékelési kérdések és hipotézisek vizsgálata fejezetben a programok beavatkozási logikájának jellemzői alapján megkülönböztetett két szegmensre,

14


a közfinanszírozású kutatóhelyekre, illetve a vállalati kutatóhelyekre mutatja be a programok relevanciáját, megvalósíthatóságát és elfogadottságát, eredményességét és hasznosságát, a közvetett és közvetlen, valamint a szándékolt és nem szándékolt hatásait, az eredmények és hatások fenntarthatóságát, a programok lebonyolításának hatékonyságát, a programok megvalósítását támogató intézményrendszer hozzájárulását a programok sikeréhez A 6. Nemzetközi kitekintés fejezet bemutatja azt, hogy Európában más országokban mik a főbb jellemzői a K+F infrastruktúra fejlesztések támogatásának. A 7. Összegzés és javaslatok fejezet a vizsgálat eredményei alapján javaslatokat fogalmaz meg a jövőre a közfinanszírozású kutatóhelyek, illetve a vállalati kutatóhelyek infrastruktúra fejlesztésének, műszerbeszerzésének támogatására az eredményesség, hatásosság, hatékonyság és fenntarthatóság javítása érdekében.

15


3. ÉRTÉKELÉSI PROGRAM 3.1. Az értékelés módszere A műszerpályázati programok vizsgálatához a tanácsadók az ajánlatukban, illetve az indító jelentésben leírt módszertant alkalmazták.

3.1.1. Dokumentum-feldolgozás A tanácsadók strukturáltan áttekintették a releváns programdokumentumokat (pályázati kiírások, Gazdasági Versenyképesség Operatív Program, Programkiegészítő Dokumentum). Az elemzés a pályázati felhívások stratégiai relevanciájának vizsgálatára fókuszált. A tanácsadók összehasonlították a pályázati felhívásokban és az egyéb programdokumentumokban megjelenő célokat, célcsoportokat, projekt tartalmat, valamint a pénzügyi és megvalósítási feltételeket és megállapították, hogy mik a közös jellemzők, illetve az eltérések. A tanácsadók tanulmányozták a pályázati feltételrendszereket és az értékelési szempontrendszereket is és mindezeknek az eredményét felhasználták a pályázói kérdőívek, a strukturált interjúk és mélyinterjúk, valamint a fókuszcsoportok témaközeinek összeállításakor.

3.1.2. Adatelemzés A pályázatok, illetve a pályázók sikerességének megítéléséhez a tanácsadók a programok megvalósítását menedzselő szervezetektől kapott pályázati adatokat elemezték. Ennek során különböző adatfeldolgozási és -ábrázolási eszközöket alkalmaztak, melyek jelen jelentés részét képezik. A főbb elemzések eredményeit a következő eszközök segítségével mutatjuk be:

Telítettségi görbe A vállalati ABC-elemzések során használatos grafikon azt mutatja meg, hogy az egyes programtípusoknak, illetve kiírásoknak milyen súlyuk van a vizsgált műszerpályázatokon belül (a lekötött támogatási összeg tekintetében). Ez a grafikontípus jól szemlélteti, hogy mekkora különbségek vannak az egyes kiírások jelentősége között.

Pályázatok sikeressége Az adatelemzés során a nyerési arányokat vizsgáltuk kiírásonként. Egyrészt a benyújtott és a nyertes pályázatok arányát, másrészt a keretek felhasználását vizsgáltuk. A KMÜFA pályázatok esetében nem rendelkezünk adatokkal a beérkezett pályázatok számával, illetve a pályázatók által igényelt összeggel kapcsolatban, így ott csak a nyertes pályázatok számára, illetve az elnyert összegekre vonatkozóan álltak rendelkezésre információk.

Projekt-összetétel, nyertes pályázatok szegmentációja Az adatok elemzésének egyik legfontosabb területe a projekt-mix azonosításához, illetve a nyertes pályázatok különféle szempontok szerinti jellemzéséhez szükséges szegmentálások voltak. A szegmentálás során alkalmazott szempontok a következők voltak:

16


Projekt megvalósításának helye (régió), amely megmutatja, hogy mely régiók túl- vagy alulreprezentáltak a nyertes pályázatok között Támogatási érték, amelynek alapján képet lehet alkotni a támogatási összeg és projektméret összefüggéseiről, feltételezhető egymásra hatásáról. Pályázó szervezet típusa, szervezeti méret választ ad arra a kérdésre, hogy milyen típusú szervezetek pályáztak, illetve nyertek, melyek azok a szervezetek, amelyek a legtöbb pályázatot, illetve a legnagyobb támogatási összeget nyerték el Tudományterületi szegmentáció, amelynek alapján lehet látni, hogy tudományterületeken működő szervezetek voltak sikeresek a műszerpályázatokon

mely

Témakörök (műszerbeszerzés, felújítás, akkreditálás, stb.), amelynek alapján látható, hogy milyen projekttartalom volt releváns és melyik kevésbé releváns a pályázók számára Statisztikai adatok felhasználásával további összefüggések vizsgálatára is lehetőség nyílt. Ezek az alábbiak voltak: Kutatóhelyek tudományág szerinti megoszlása és nyertes projektek, illetve elnyert támogatások közötti kapcsolat. Kutatóhelyek földrajzi terület szerinti megoszlása és a műszerpályázatok földrajzi megoszlásának összefüggései.

3.1.3. Pályázói kérdőíves felmérés A tanácsadók elektronikusan kitölthető, zárt és nyitott kérdéseket is tartalmazó pályázói kérdőívet készítettek. A kérdőív kitöltésére a pályázati programokat megvalósító szervezetek, illetve a Megbízó közvetlenül, e-mailen keresztül kérte fel a pályázókat. A tanácsadók szintén e-mailben keresték meg a pályázókat a kérdőív kitöltését kérve. Mivel magas volt a pályázatok koncentrációja, a legtöbb pályázatot benyújtó intézményeknél - elsősorban egyetemeknél – a pályázati tevékenységet összehangoló Pályázati Programirodákkal vettük fel a kapcsolatot és rajtuk keresztül értük el a projektek felelőseit. A kérdőívet elsősorban a munkahipotézisek vizsgálatára és az elért eredmények, hatások felmérésére alkalmaztuk. A kérdőív a következő kérdéskörökből állt: 1. Azonosító adatok 2. A projekt időzítésére vonatkozó adatok 3. A pályázatra vonatkozó adatok

4. Megvalósításra vonatkozó adatok

A pályázó és a pályázat azonosítása. A pályázat benyújtásának, szerződés megkötésének, műszer beszerzésének, valamint a projekt befejezési idejének meghatározása. A pályázat sikerességére, a tevékenység típusára, illetve a pályázatban szereplő kutatási tevékenység tudományterületi, tudományági besorolására kérdeztünk rá az adott részben. A beszerzett műszerekre, a pályázatban elnyert támogatásból vásárolt (vagy felújított) műszerrel végzett tevékenységek eredményére, a műszerek használatára, valamint kihasználtságára vonatkozó kérdésekkel igyekeztünk felmérni a pályázat megvalósulásának eredményeit.

A melléklet tartalmazza a kérdőív kérdéseit.

17


A kérdőívet az összes, adatbázisban szereplő nyertes pályázónak kiküldtük, illetve ahol magas volt a pályázatok koncentrációja, az adott kutatóhely pályázati programirodáit kértük fel, hogy az intézmény projektgazda szerepet betöltő munkatársainak juttassák tovább a kérdőív elérhetőségét. 24 százalékos visszaküldési aránnyal, összesen 293 projektre és 347 beszerzett műszerre vonatkozó kérdőív érkezett vissza. A közfinanszírozású intézmények projektgazdáinak 23 százaléka töltötte ki a kérdőívet, míg ugyanez az arány a vállalati kutatóhelyek esetében 32 százalék. A GVOP 3.21, illetve 3.3.2 pályázatok nyertesei bizonyultak a legaktívabbnak; a leggyengébb visszaküldési arányt a KMÜFA pályázatok esetében tapasztaltuk: ennek oka lehet a kiírt pályázatok időbeli távolsága, illetve az adatbázisban megtalálható elérhetőségi adatok elévülése. 2. ábra: Beérkezett kérdőívek és az összes nyertes pályázat aránya

Beérkezett kérdőívek és az összes nyertes pályázat aránya Összesen

24

GVOP

43

KMÜFA

13

OTKA

23 0

10

20

30

40

50

Százalék

3. ábra: Beérkezett kérdőívek és az összes nyertes pályázat száma

Beérkezett kérdőívek és az összes nyertes pályázat száma 1400

1242

1200

db

1000 800 600

525

449

400 200

293

268 120

58

115

0 OTKA

KMÜFA

Összes nyertes pályázat

GVOP

Összesen

Összes beérkezett kérdőív

18


3.1.4. Strukturált interjú A tanácsadók belső kérdőívet készítettek a vizsgált programok pályázatkezelő munkatársai számára. A belső kérdőív célja az volt, hogy az egyes pályázatok tekintetében a leggyakorlatibb ismeretekkel rendelkező pályázatkezelők tudása és véleménye becsatornázható legyen az értékelésbe. A kérdéseket emailben küldtük meg az érintetteknek és e-mailben is kértünk választ. A válaszok feldolgozását követően azok közös értékelése érdekében szükség szerint követő telefoninterjúra, vagy személyes megbeszélésre kerestük meg a résztvevőket, ahol lehetőség nyílt a kiegészítő kérdések, további észrevételek megbeszélésére. Összesen kilenc szakértő véleményét sikerült megismerni a kérdőívek, illetve interjúk segítségével. További szakértőkkel is folytattunk megbeszélést, amelynek során a felmérés eredményeit kontrolláltuk, illetve a javaslatokat vitattuk meg. A fő kérdéscsoportok az alábbiak voltak: A programok tervezési megfontolásai, megalapozása, a célcsoport szükségleteinek azonosítása A kiírások feltételrendszerének kialakítása A fenntarthatóság biztosítása A programok elfogadottsága A pályázatok lebonyolítása A strukturált interjúk kitöltött kérdőíveit, illetve emlékeztetőjét a melléklet tartalmazza.

3.1.5. Pályázói mélyinterjúk A tanácsadók szakmai interjúkat folytattak 23 darab, 50 millió forint feletti összegű támogatást elnyert pályázattal kapcsolatban, a megfelelő reprezentativitást a pályázók regionális szórása, valamint az egyes pályázattípusok arányos eloszlása alapján alakítva ki. A pályázói mélyinterjúk célja az volt, hogy a tanácsadók minden oldalról megismerhessék a nyertes pályázók egyes pályázatokkal kapcsolatos véleményét és tapasztalatait. Intézmény

GVOP 3.2.1

Budapesti Muszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

1

Debreceni Egyetem

1

Eötvös Loránd Tudományegyetem

1

Halászati és Öntözési Kutatóintézet

1

Magyar Állami Földtani Intézet

1

MTA Kémiai Kutatóközpont

4

Szegedi Tudományegyetem

3

GVOP 3.3.2

Kürt Computer Zrt.

1

Denso Gyártó Magyarország Kft.

1

KMÜFA Csúcspályázat

KMÜFA Nagyértéku K+F eszközpályázat Összesen

1

Continental Teves Magyarország Ipari Kft.

1

W.E.T. Automative Systems Magyarország Kft.

1

Samsung SDI Magyarország Gyártó és Értékesíto Zrt.

1

Robert Bosch Power Tool Elektromos Szerszámgyártó Kft.

1

GE Hungary Ipari és Kereskedelmi Zrt.

2

Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Alapítvány

1

Semmelweis Egyetem

1

Összesen: 14 db intézmény 23 projektje

12

2

7

2

23

Tervezett interjúk száma

10

2

6

2

20

19


Az interjúk emlékeztetőit a melléklet tartalmazza.

3.1.6. Fókuszcsoportos interjúk Az 50 millió Ft alatti támogatást elnyert projektek kedvezményezettjeinek véleményének megismerésére szolgáltak a pályázói fókuszcsoportok. A következő fókuszcsoportok kerültek megszervezésre: 1. OTKA nyertes pályázók 1-15 millió Ft értéksávban; 2. KMÜFA nyertes pályázók 1-10 millió Ft-os értéksávban; 3. GVOP nyertes pályázók 1-10 millió Ft-os értéksávban; 4. KMÜFA nyertes pályázók 10-50 millió Ft-os értéksávban; 5. GVOP 3.2.1 nyertes pályázók 10-50 millió Ft-os értéksávban; 6. GVOP 3.3.2 és KMÜFA csúcstechnológia pályázatok nyertes pályázói 10-50 millió Ft-os értéksávban A fókuszcsoportokon a részvétel változó, de általában alacsony volt. A legnagyobb résztvevői létszám 6 fő volt, a legkisebb 2 fő. A nyári időszak általában megnehezítette az interjúk szervezését. A legkisebb számú résztvevőt az OTKA pályázatok fókuszcsoportra lehetett mozgósítani egyrészt mert ezek régi (2001-2003 évi) pályázatok voltak és, másrészt viszonylag kis összegű pályázatokról lévén szó kevéssé voltak aktívak a pályázók.

3.1.7. Műhelymunkák A projekt megvalósítása során négy alkalommal szerveztünk szakértői műhelymunkákat, ahol egy-egy mérföldkőhöz igazodva megvitattuk a szakértőkkel a projekt előrehaladását és a következő lépéseket. Ezúton is szeretnénk köszönetet mondani az NKTH, OTKA, GVOP munkatársainak és a szakértői panel tagjainak aktív közreműködésükért, amellyel a tanácsadók munkáját segítették. A szakértőkkel vitattuk meg a műszerpályázati programok lehetséges indikátorait, a kérdőív kérdéseit, a vizsgálandó hipotéziseket, valamint a felmérés közbenső eredményeit és a körvonalazódó javaslatokat.

3.2. Értékelési kérdések A vizsgált programokra vonatkozóan a tanácsadók a következő kérdéskörre fókuszáltak az értékelés során:

A programok relevanciája A programok és a beavatkozások céljai illeszkednek-e a valós szükségletekhez?

Eredményesség, hasznosság A programok eredményeként megvalósultak-e a kitűzött célok?

Hatásosság Milyen hatásokat eredményeztek a programok? Van-e oksági összefüggés a kutatási infrastruktúra fejlesztése és az elért kutatási eredmények között? Hozzájárultak-e a programok a hazai és nemzetközi együttműködések fejlesztéséhez?

20


Fenntarthatóság Mennyiben élnek tovább a programok eredményei? Milyen az összefüggés a programok tárgya, összege és az eredmények fenntarthatósága között?

Hatékonyság, gazdaságosság Megfelelő eszközöket alkalmaztak-e a programok a célok elérése érdekében? Mennyire volt hatékony a projekt kiválasztási rendszer és a programok lebonyolítása?

Elfogadottság Milyen a programok elfogadottsága az érintettek – célcsoport, megvalósítók – körében?

3.3. Munkahipotézisek Az értékelési munka kezdetekor a tanácsadók – a K+F tevékenység és infrastruktúra biztosítás téma szakértőivel, illetve a programok kidolgozóival és végrehajtóival előzetesen folytatott megbeszélések alapján – felállították azokat a munkahipotéziseket, amelyeket az értékelési kérdésekhez kapcsolódóan vizsgáltak. Az egyes munkahipotézisekhez kapcsolódóan azt is meghatározták, hogy azokat milyen módszerek alkalmazásával kívánták vizsgálni.

1. Munkahipotézis SZÜKSÉGES

A

KÖZFINANSZÍROZÁSÚ

KUTATÓHELYEK

K+F

INFRASTRUKTÚRA

FEJLESZTÉSÉNEK

TÁMOGATÁSA

A hipotézis vizsgálata: A hipotézis valósságát több szempontból is vizsgáltuk. A kérdőívben szerepelt kérdés a műszerek kapacitáskihasználására, illetve a használat módjára. A mélyinterjúkon és a fókuszcsoportokon megkérdeztük a projektek kedvezményezettjeit. A strukturált interjúkon megkérdeztük a megvalósítók véleményét a programok relevanciájáról. A szakértői csoportmunkának témája lesz a programok relevanciája. A többcélú pályázatok esetében a rendelkezésre álló adatok alapján vizsgáltuk, hogy milyenek az arányok az új műszer beszerzésére, a régiek felújítására, illetve műszerek bérlésére irányuló pályázatok között.

21


2. Munkahipotézis A K+F MŰSZERELLÁTOTTSÁG FEJLESZTÉSÉRE IRÁNYULÓ PÁLYÁZATOK NEM SEGÍTIK ELŐ A NAGY ÉRTÉKŰ INFRASTRUKTÚRÁK KÖZÖS HASZNOSÍTÁSÁT

A hipotézis vizsgálata: A kérdőívben szerepeltek kérdések a műszerek, infrastruktúra közös hasznosítására vonatkozóan. A mélyinterjúkban rákérdeztünk a műszerek használatára A fókuszcsoportokon vizsgáltuk a hipotézist

3. Munkahipotézis A PROGRAMOK ELÉRTÉK A KIÍRÁSOKBAN DEKLARÁLT CÉLOKAT, DE NEM MINDEN ESETBEN EREDMÉNYEZTÉK A KÍVÁNATOS HATÁSOKAT

A hipotézis vizsgálata: A tervezett – tényleges beszerzések közötti eltérések vizsgálata a kérdőívek alapján. Az eredményindikátorok vizsgálata a kérdőívek alapján. A mélyinterjúk és a strukturált interjúk segítségével a kedvezményezettek és a megvalósítók véleményének megismerése.

4. Munkahipotézis ÖSSZEFÜGGÉS VAN AZ ELÉRT EREDMÉNYEK ÉS A MŰSZERBESZERZÉSEK, VALAMINT A PÁLYÁZÓI SIKERESSÉG ÉS A TUDOMÁNYOS EREDMÉNYEK KÖZÖTT

A hipotézis vizsgálata: Kérdőív alapján az elért eredmények vizsgálata. Kérdőív alapján a pályázói sikeresség vizsgálata (hányadszor pályáztak, milyen egyéb pályázatokat nyertek a projekthez kapcsolódóan). Kérdőív alapján az együttműködések számának vizsgálata és ennek összevetése a pályázati támogatásokkal. Szekunder kutatások alapján statisztikai adatok feldolgozása (pl. földrajzi terület szerinti kutatási témák száma összevetve a műszerpályázatok földrajzi megoszlásával).

5. Munkahipotézis A MŰSZERPÁLYÁZATOK AZ ÚJ MŰSZEREK BESZERZÉSÉRE BIZTOSÍTANAK UGYAN FORRÁST, DE NEM BIZTOSÍTOTT A MŰSZEREK FENNTARTÁSÁNAK, ÜZEMELTETÉSÉNEK, FELÚJÍTÁSÁNAK FORRÁSA A hipotézis vizsgálata A kérdőívekben rákérdeztünk a fenntartás, üzemeltetés mértékére és forrásaira.

22


A pályázatok adatai alapján vizsgáltuk, hogy milyen volt a felújításra, korszerűsítésre irányuló pályázatok aránya a nyertes pályázók körében. A pályázatok nem minden esetben teszik lehetővé a műszerbeszerzéshez kapcsolódóan a szükséges infrastrukturális feltételek biztosításának finanszírozását is (pl. megfelelő labor körülmények, légkondicionálás, stb.) A kérdőívben rákérdeztünk az infrastrukturális feltételek biztosítására, illetve arra, hogy ez okozott-e problémát a pályázók számára.

23


4. VIZSGÁLT PROGRAMOK ÁTFOGÓ ÉRTÉKELÉSE 4.1. A programok beavatkozási logikájának vizsgálata A műszerpályázati programok átfogó értékelésének körébe 5 programtípus 14 kiírása tartozott. A vizsgált programtípusok az alábbiak: OTKA-pályázatok KMÜFA-pályázatok, melyek nem tartalmazzák a csúcstechnológiai pályázatokat KMÜFA csúcstechnológiai pályázatok GVOP-3.2.1 GVOP-3.3.2 Az értékelésben vizsgált 14 programkiírás (zárójelben a programtípus neve): 1. OTKA 2001. évi Műszerpályázat (OTKA) 2. OTKA 2002. évi Műszerpályázat (OTKA) 3. OTKA 2003. évi Műszerpályázat (OTKA) 4. KMÜFA 2000.évi Műszer-2 pályázat (KMÜFA CST nélkül) 5. KMÜFA 2000. évi Nagyértékű K+F eszközpályázat (KMÜFA CST nélkül) 6. KMÜFA 2001. évi Nagyértékű K+F eszközpályázat (KMÜFA CST nélkül) 7. KMÜFA 2002. évi Kutatóhelyi műszerállomány fejlesztése / Nagyértékű K+F eszközpályázat (KMÜFA CST nélkül) 8. KMÜFA 2003. évi Kutatóhelyi műszerállomány fejlesztése (KMÜFA CST nélkül) 9. KMÜFA 1999. évi Csúcstechnológiai pályázatok (KMÜFA csúcs) 10. KMÜFA 2001. évi Csúcstechnológiai pályázatok (KMÜFA csúcs) 11. KMÜFA 2002. évi Csúcstechnológiai pályázatok (KMÜFA csúcs) 12. KMÜFA 2003. évi Vállalati kutatási infrastruktúra fejlesztése (KMÜFA csúcs) 13. GVOP-3.2.1. Közfinanszírozású és non-profit kutatóhelyek kutatási infrastruktúrájának fejlesztése (GVOP-3.2.1) 14. GVOP-3.3.2. Új kutatói munkahelyek létrehozásához kötődő vállalati kutatási infrastruktúra fejlesztése (GVOP-3.3.2) Az operatív célkitűzések (esetenként a meghatározott pályázati jogcím mögött rejlő cél) elérése érdekében végrehajtandó akciók fontos részleteinek meghatározása a pályázati feltételrendszer feladata. Ez a tanácsadók által felállított elméleti modell szerint magában foglalja annak rögzítését, hogy

24


a támogatott akciók mik és milyen célt szolgálnak („A. Pályázati cél”); A tervezők ideális esetben a nemzeti és közösségi célokat és stratégiákat figyelembe vevő programstratégiából vezetik le a kedvezményezettek által megvalósítandó operatív célkitűzéseket. A célkitűzések utalhatnak a célcsoportra és a projekttartalomra, anélkül, hogy ezeket részletesen és szabatosan kifejtenék. kik hajthatják végre ezen akciókat („B. Célcsoport”); A célcsoport fogja elérni az operatív célkitűzéseket projektjeivel. Körülhatárolásakor a tervezők arra törekednek, hogy ez a csoport ne legyen túl szűk, de kellően homogén legyen ahhoz, hogy a pályázati cél és a további pályázati feltételek megfeleljenek igényeinek, lehetőségeinek, adottságainak. milyen konkrét akciók végezhetők („C. Projekttartalom”); A pályázati felhívásokban definiálni kell a támogatható tevékenységeket és elszámolható költségeket, valamint körül kell határolni a támogatandó akciókkal kapcsolatos egyéb követelményeket. mekkora támogatás és milyen formában adható („D. Pénzügyi és megvalósítási feltételek”); A célcsoport által elvégzendő akciók (projektek) méretét alulról és felülről is be lehet határolni. A támogatás lehet visszatérítendő, részben vagy egészében vissza nem térítendő. A kedvezményezettek által a megvalósítás során alkalmazandó szabályokat (beleértve pl. a közbeszerzési kötelezettségeket), a tőlük elvárt projekteredményeket, illetve azok fenntartására vonatkozó előírásokat a megvalósítási feltételek tartalmazzák. A programok közös beavatkozási logikájára a programra, illetve pályázatokra vonatkozó dokumentumok alapján vontunk le következtetéseket.

4.1.1. A vizsgált pályázati programok célkitűzései

OTKA pályázatok MŰSZERPÁLYÁZAT – 2001, 2002, 2003 Az OTKA pályázatok célja a vizsgált időszakban nem változott. A megfogalmazott célkitűzés az alapkutatások területén a hazai kutatómunka tudományos színvonalának és hatékonyságának emelése, elősegítve ezzel a magyar kutatói közösség kutatási eszközeinek fejlesztését, a kutatók tudásának hazai hasznosítását mind a felsőoktatási, mind a kutatóintézetek keretei között.

25


KMÜFA pályázatok MŰSZER – 2 PÁLYÁZAT - 2000 A pályázat célja támogatás biztosítása a hazai kutatóhelyek K+F műszerállományának felújítására, kiegészítő műszerkapacitások igénybevételére, valamint az EU 5. KTF Keretprogramon belüli műszerbeszerzések áthidaló finanszírozására. EGYEDI, NAGYÉRTÉKŰ, KORSZERŰ MŰSZEREK ÉS K+F ESZKÖZÖK BESZERZÉSÉNEK TÁMOGATÁSA – 2000 A pályázat célja a kutatási infrastruktúra fejlesztése révén elősegíteni a hazai tudásbázis erősítését, a K+F szféra tudományos-technikai színvonalának emelését és nemzetközi versenyképességének javítását. A

KUTATÓHELYI K+F MŰSZERÁLLOMÁNY BESZERZÉSSEL, FELÚJÍTÁSSAL VALÓ KORSZERŰSÍTÉSÉNEK, VALAMINT MÉRÉSI SZOLGÁLTATÁS KÖLTSÉGEINEK TÁMOGATÁSA - 2001

A pályázat célja a hazai költségvetési és non-profit kutatóhelyek K+F műszerállományának bővítése, korszerűsítése, kiegészítő műszerkapacitások igénybevételének elősegítése. A KUTATÓHELYI MŰSZERÁLLOMÁNY FEJLESZTÉSE ÉS HASZNÁLATA - 2002 A pályázat célja részben azonos a 2001. évivel, de új elemet is tartalmaz: a kutatás-fejlesztési műszerállomány bővítésének és felújításának, a mérési tevékenység akkreditálásának és a kiegészítő műszerkapacitások igénybevételének elősegítése a hazai kutatóhelyeken. A KUTATÓHELYI MŰSZERÁLLOMÁNY FEJLESZTÉSE – 2003 A pályázat célja, hogy elősegítse a kutatás-fejlesztési műszerállomány bővítését és felújítását, a vizsgálati tevékenység akkreditálását, a kiegészítő műszerkapacitások igénybevételét, a kutatóhelyek nemzetközi versenyképességét és nemzetközi pályázati rendszerekben való EREDMÉNYES RÉSZVÉTELÉT. A CSÚCSTECHNOLÓGIÁKHOZ KAPCSOLÓDÓ, ALKALMAZOTT KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉGET SZOLGÁLÓ BERUHÁZÁSOK TÁMOGATÁSA – 1999, 2001 CSÚCSTECHNOLÓGIA - 2002 Önálló gazdasági társaságként, vagy a gazdasági társaság önálló szervezeti egységeként olyan kutatóhely létesítése, amellyel biztosítható a korszerű technológiák hazai fejlesztése és bevezetése, ezáltal Az önálló vállalati kutató-fejlesztő bázis erősítése, A vállalkozások és a nem profitorientált kutatóintézeti kör együttműködésének erősítése,

26


A foglalkoztatás javítása. A VÁLLALATI KUTATÁSI INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSE – 2003 A pályázat célja a magyarországi vállalati kutatóhelyek számának növelése, a kutatómunka minőségének fejlesztése.

GVOP pályázatok A GVOP pályázatok esetében a beavatkozási logika több, egymásra épülő dokumentumban jelenik meg. A legmagasabb szintű tervezési dokumentum maga az Operatív Program. A GVOP 3. prioritásának célkitűzése és konkrét feladata, hogy a K+F erősítésével segítse: további tudásalapú iparágak hazai meghonosodását; magasabb hozzáadott értéket termelő munkahelyek számának növekedését; a vállalati innováció feltételeinek javulását. A célokat az NKTH és a GKM közösen fogalmazta meg. Ezek elvben közvetlenül támogatják az NFT két fontos célkitűzését: (1) tudásvezérelt gazdaság építését; (2) a tudás létrehozásának és hasznosításának erősítését a hazai régiókban. A 3. Kutatás-fejlesztés és innováció prioritás komponensei a következők: 3.1.1.: Alkalmazott Kutatás-fejlesztés (AKF) 3.2.1.: Közfinanszírozású és non-profit kutatóhelyek kutatási infrastruktúrájának fejlesztése (KMA) 3.2.2.: A felsőoktatás és a vállalatok közötti kooperatív kutatást és technológiatranszfert segítő partnerkapcsolatok és hálózatok kiépítésének támogatása (KKK) 3.3.1.: Az induló technológia- és tudás-intenzív mikrovállalkozások, és az ún. spin-off vállalkozások innovációs feladatainak támogatása (TST) 3.3.2.: Az új katatói munkahelyek létrehozásához kötődő vállalati kutatási infrastruktúra fejlesztése (INFRA) 3.3.3.: A vállalati innováció támogatása (KKV) A következő szintet a Program Kiegészítő Dokumentum (PKD) jelenti. Ebben a 3. prioritáson belül a 3.2 Közfinanszírozású és non-profit kutatóhelyeken a kutatás, a technológiatranszfer és kooperáció feltételeinek javítása intézkedés céljai között a következők szerepelnek: Az intézkedés célja a hazai K+F tevékenység versenyképességének közvetett javítása: Egyrészt a közfinanszírozású és non-profit kutatóhelyek által végzett K+F tevékenység hatékonyságának növelése, műszerrel való ellátottságuk javítása, kutatási infrastruktúrájuk fejlesztése segítségével. (3.2.1 komponens) Másrészt az üzleti és a közszféra tudományos és technológiai kapcsolatainak erősítése, az oktatás, a gazdasági-társadalmi célorientált kutatás-fejlesztés és a tudás-, valamint technológiai együttműködések stratégiai célú integrálása Kooperációs Kutató Központokban. (3.2.2 komponens)

27


3.3 Vállalati K+F kapacitások és innovációs képességek erősítése intézkedés célja a vállalati szektor versenyképességének fejlesztése a vállalati kutatás-fejlesztési potenciál fejlesztésén és az innovatív, technológia-intenzív tevékenységeken keresztül: a vállalati kutatómunka minőségének javítása, magas hozzáadott értékű tevékenységek támogatása, a vállalati K+F tevékenység területeinek kiszélesítése, a K+F eredmények átvételének és használatának erősítése, innovatív új vállalatok és technológia-intenzív KKV-k támogatása, és a vállalati kutatási infrastruktúra minőségének javítása. A műszerpályázatok értékeléséhez a GVOP komponensei közül a 3.2.1 és a 3.3.2 komponensek illeszkednek, ezek kerültek bevonásra az értékelésbe. 3.2.1 KÖZFINANSZÍROZÁSÚ ÉS NON-PROFIT KUTATÓHELYEK KUTATÁSI INFRASTRUKTÚRÁJÁNAK FEJLESZTÉSE – 2004 A pályázat célja a PKD-ban foglaltakat tükrözi vissza: a közfinanszírozású és non-profit kutatóhelyek által végzett K+F tevékenység hatékonyságának növelése, műszerrel való ellátottságuk javítása, kutatási infrastruktúrájuk fejlesztése.

3.3.2

ÚJ KUTATÓI MUNKAHELYEK LÉTREHOZÁSÁHOZ INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSE – 2004, 2005

KÖTŐDŐ

VÁLLALATI

KUTATÁSI

A pályázat célja új kutatói munkahelyek létrehozásához kötődő vállalati kutatási infrastruktúra fejlesztése a vállalati kutatóhelyek számának és minőségének növelésével. Vállalati kutatóifejlesztői munkahelyekhez szükséges műszer, informatikai eszköz, szoftver, valamint a kizárólag kutatási célra használt gép beszerzésének, üzembe helyezésének támogatása. A pályázat célja olyan K+F munkahelyek létrehozása, amely infrastruktúrafejlesztő projekt egy másik, a pályázónál folytatni kívánt hosszabbtávú K+F projekttevékenységhez kapcsolódik.

4.1.2. A vizsgált pályázati programok célcsoportja A célokból eredően a pályázatok célcsoportjában is megfigyelhetők különbségek.

OTKA pályázatok MŰSZERPÁLYÁZAT – 2001, 2002, 2003 Az OTKA Műszerpályázataira azok a kutatók, vagy kutatóközösségek pályázhattak, akik szakterületükön kiemelkedő tudományos eredményeket értek el és ezt megfelelő módon dokumentálni tudták. Egy kutató egy évben csak egy pályázatot nyújthatott be. Előnyt élveztek az egyéb, elsősorban saját forrással rendelkező pályázók, továbbá akik a kért műszert OTKA tematikus kutatásokhoz kapcsolódóan kívánták beszerezni.

28


KMÜFA pályázatok MŰSZER – 2 PÁLYÁZAT - 2000 EGYEDI, NAGYÉRTÉKŰ, KORSZERŰ MŰSZEREK ÉS K+F ESZKÖZÖK BESZERZÉSÉNEK TÁMOGATÁSA – 2000 Magyarországon bejegyzett kutató-fejlesztőhelyek, költségvetési kutatóintézetek, felsőoktatási intézmények, alapítványok és közhasznú társaságok, valamint önálló, kutatóbázissal rendelkező jogi személyiségű gazdasági társaságok lehettek pályázók, illetve a pályázat résztvevői. A


A KUTATÓHELYI MŰSZERÁLLOMÁNY FEJLESZTÉSE ÉS HASZNÁLATA - 2002 Költségvetési kutatóintézetek, felsőoktatási intézmények, akadémiai intézetek, kutatás-fejlesztés célú alapítványok és közhasznú társaságok. A kutatóhely adott szervezeti egysége – a kutatói létszámtól függetlenül – csak egy pályázatot nyújthatott be. A KUTATÓHELYI MŰSZERÁLLOMÁNY FEJLESZTÉSE – 2003 Költségvetési kutatóintézetek, felsőoktatási intézmények és azok szervezeti egységei, kutatásfejlesztés célú alapítványok és közhasznú társaságok. Egy kutatóhely témakörönként csak egy projektjavaslatot nyújthatott be. A CSÚCSTECHNOLÓGIÁKHOZ KAPCSOLÓDÓ, ALKALMAZOTT KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉGET SZOLGÁLÓ BERUHÁZÁSOK TÁMOGATÁSA – 1999, 2001 Magyarországon bejegyzett jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság, illetve több gazdasági társaságból álló konzorcium. CSÚCSTECHNOLÓGIA – 2002 Magyarországon bejegyzett gazdasági társaság. A VÁLLALATI KUTATÁSI INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSE – 2003 Magyarországon bejegyzett jogi személyiségű, illetve jogi személyiség nélküli vállalkozás.

29


GVOP pályázatok 3.2.1 KÖZFINANSZÍROZÁSÚ ÉS NON-PROFIT KUTATÓHELYEK KUTATÁSI INFRASTRUKTÚRÁJÁNAK FEJLESZTÉSE – 2004 Kutatás-fejlesztési tevékenységet folytató költségvetési szervek és intézményeik, valamint jogi személyiségű non-profit kutatási tevékenységet folytató szervezetek. 3.3.2


KÖTŐDŐ

VÁLLALATI

KUTATÁSI

Támogatásra jogosult az önállóan pályázó, a K+F munkahelyteremtő projektet Magyarországon megvalósító, belföldi székhelyű, jogi személyiségű vagy jogi személyiség nélküli vállalkozás.

4.1.3. A vizsgált pályázati programok tárgya (projekt tartalom) A pályázatok témaköreiben különbségek mutatkoznak a vizsgált pályázatok esetében. Bár a pályázatok mindegyike a kutatási infrastruktúra fejlesztésére irányult, azonban nem mindegyik finanszíroz kizárólag műszerbeszerzést. Voltak olyan pályázatok, amelyek a műszerbeszerzés mellett mérési tevékenység akkreditálását, meglévő K+F műszerek felújítását, valamint műszerek kölcsönzését, mérési szolgáltatások igénybevételét is finanszírozták. A pályázatok egy része kutatási infrastruktúra fejlesztést támogatott ugyan, de ezt oly módon tette, hogy új kutatói munkahelyek létrehozását ösztönözte, amelynek részét képezte a szükséges eszközök beszerzése is.

OTKA pályázatok MŰSZERPÁLYÁZAT – 2001, 2002, 2003 Az OTKA pályázatok egyértelműen műszerek beszerzésére irányultak, a pályázatban meg kellett határozni az igényelt műszer specifikációját, tudományos jelentőségét és alkalmazási területét. Az elbírálás során külön figyelmet kívántak fordítani az OTKA támogatásból korábban beszerzett műszerek tudományos teljesítményének növelésére. Ennek megfelelően a pályázat tárgya a következő lehetett: új műszer, illetve műszercsomag, vagy a már meglévő műszerhez kapcsolódó, az alapműszer tudományos értékét növelő kiegészítés, illetve tartozék

KMÜFA pályázatok MŰSZER – 2 PÁLYÁZAT - 2000 A pályázat a következő projekttartalmat támogatta: K+F eszköz felújítására, korszerűsítése, K+F eszköz mérési szolgáltatásának költsége;

30


K+F eszközök beszerzési költségeinek áthidaló finanszírozása EGYEDI, NAGYÉRTÉKŰ, KORSZERŰ MŰSZEREK ÉS K+F ESZKÖZÖK BESZERZÉSÉNEK TÁMOGATÁSA – 2000 A pályázat kutatási, fejlesztési célú eszközök, egyedi műszerek, vagy műszeregyüttesek beszerzését támogatta vissza nem térítendő támogatással, beleértve az ezekhez kapcsolódó, egyidejűleg megvételre kerülő, előreláthatóan 2 éves időtartamra minimálisan szükséges mennyiségű pótalkatrészt, valamint a meglévő műszerpark és technológiai bázis korszerűsítését szolgáló tartozékokat és szoftvereket is. A


új műszer beszerzése Meglévő K+F eszköz korszerűsítése K+F eszköz kölcsönzése, mérési szolgáltatás igénybevétele Egy pályázat keretében több jogcímen is igényelhető volt támogatás. A KUTATÓHELYI MŰSZERÁLLOMÁNY FEJLESZTÉSE ÉS HASZNÁLATA - 2002 új műszer beszerzése Műszer felújítása, ennek keretében új egység vásárlása Mérési tevékenység akkreditálása, mérési szolgáltatás igénybevétele A KUTATÓHELYI MŰSZERÁLLOMÁNY FEJLESZTÉSE – 2003 Új műszer beszerzése Meglévő K+F eszköz felújítása, korszerűsítése, ennek keretében új egység vásárlása Vizsgálati tevékenység akkreditálása K+F eszköz kölcsönzése, mérési szolgáltatás igénybevétele A CSÚCSTECHNOLÓGIÁKHOZ KAPCSOLÓDÓ, ALKALMAZOTT KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉGET SZOLGÁLÓ BERUHÁZÁSOK TÁMOGATÁSA – 1999, 2001 A pályázati program K+F kutatóhelyi beruházások megvalósítását támogatta. CSÚCSTECHNOLÓGIA – 2002 A támogatás felhasználható A kutatás-fejlesztés infrastruktúrájának létrehozására, Az induláshoz szükséges oktatásra és képzésre.

31


A VÁLLALATI KUTATÁSI INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSE – 2003 Új kutatóhely létrehozásához, vagy már működő kutatóközpont továbbfejlesztéséhez kapcsolódóan felsőfokú végzettséget igénylő a kutató-fejlesztői munkahelyekhez szükséges műszer, informatikai eszköz, szoftver, könyv, folyóirat, elektronikus adathordozó, valamint kizárólag kutatási célra használt egyéb gép beszerzése és üzembehelyezése.

GVOP pályázatok 3.2.1 KÖZFINANSZÍROZÁSÚ ÉS NON-PROFIT KUTATÓHELYEK KUTATÁSI INFRASTRUKTÚRÁJÁNAK FEJLESZTÉSE – 2004 új műszer beszerzése, meglévő K+F eszköz felújítása, korszerűsítése, mérési tevékenység akkreditálása.

. 3.3.2


KÖTŐDŐ

VÁLLALATI

KUTATÁSI

Új vállalati K+F munkahelyek létrehozásához kötődő vállalati K+F munkahelyekhez szükséges műszer, és ahhoz kapcsolódó informatikai eszköz valamint program beszerzése, kizárólag kutatási-fejlesztési célra alkalmazott informatikai eszköz beszerzése, kizárólag kutatási-fejlesztési célra alkalmazott gép beszerzése.

4.1.4. Pénzügyi és megvalósítási feltételek A nyertes pályázatok esetében a beszerzés / projekt megvalósítás módjának is eltérőek a jellemzői a különböző pályázati formák esetében.

OTKA pályázatok: MŰSZERPÁLYÁZAT – 2001, 2002, 2003 Az OTKA műszerbeszerzési pályázatoknál a pályázathoz mellékelni kellett a beadás időpontjában érvényes, az adott specifikációra vonatkozó árajánlatot, de magukat a beszerzéseket a közbeszerzési szabályok betartásával az OTKA által megbízott kereskedelmi cég végezte. Az OTKA járulékos költségeket (ÁFA, vám, bankköltség, stb.), valamint az irodai használathoz szükséges eszközök beszerzését nem támogatta. A pályázónak a pályázati űrlapon kellett nyilatkoznia arról hogy a pályázó intézménye a beszerzésre kerülő műszer üzemeltetéséről és karbantartásáról gondoskodik. A pályázati összeg növekedett az évek során. A 2001. évi 1-10 millió Ft-os támogatási határok 2002-ben 1-15 millió Ft-ra, majd 2003-ban 3-15 millió Ft-ra változtak, a pályázatok tartalma azonban változatlan maradt.

32


KMÜFA pályázatok MŰSZER – 2 PÁLYÁZAT - 2000 A Műszer 2 pályázat 1-5 MFt összegű vissza nem térítendő támogatást nyújtott K+F eszköz felújítására, korszerűsítésére, K+F eszköz mérési szolgáltatásának költségére; valamint legalább 5 MFt visszatérítendő támogatást – kamatmenetes kölcsönt – nyújtott az EU által szerződésben vállalt hányad mértékéig K+F eszközök beszerzési költségeinek áthidaló finanszírozására. A támogatás intenzitás célcsoportok szerint változó: Költségvetési kutatóintézet, felsőoktatási intézmény, alapítványi rendszerben és közhasznú társaságként működő kutatóhely: 100%; Önálló, elkülönült kutatóbázissal rendelkező kis- és középvállalat: 65%; Önálló kutatóbázissal rendelkező egyéb pályázó: 50% EGYEDI, NAGYÉRTÉKŰ, KORSZERŰ MŰSZEREK ÉS K+F ESZKÖZÖK BESZERZÉSÉNEK TÁMOGATÁSA – 2000 A támogatott projektek mérete 10-150 MFt közötti lehetett. A támogatás intenzitása célcsoportok szerint változó: Költségvetési kutatóintézet, felsőoktatási intézmény, alapítványi rendszerben és közhasznú társaságként működő kutatóhely: 70%; Önálló, elkülönült kutatóbázissal rendelkező gazdasági társaság: 50% Az eszközbeszerzés költségének 10%-áig az új eszközök rendszeres használatával, üzemeltetésével megbízott főállású dolgozók betanítási, képzési költségei is elszámolható költségek. A


A támogatás mértéke: új műszer beszerzése (5-150 MFt) Meglévő K+F eszköz korszerűsítése (1-5 MFt) K+F eszköz kölcsönzése, mérési szolgáltatás igénybevétele (1-5 MFt) A támogatás intenzitása a pályázat tárgya szerint változó: Új műszer beszerzése – 70% Meglevő eszköz felújítása, mérési szolgáltatás igénybevétele - 100%

33


A KUTATÓHELYI MŰSZERÁLLOMÁNY FEJLESZTÉSE ÉS HASZNÁLATA – 2002 5-150 MFt közötti bekerülési összegű új műszer beszerzése Műszer felújítása (1-5 MFt), ennek keretében új egység vásárlása max. 3 MFt értékben Mérési tevékenység akkreditálása, mérési szolgáltatás igénybevétele (1-5 MFt) A támogatás intenzitása a pályázat tárgya szerint változó: Új műszer beszerzése – 70% Meglevő eszköz felújítása, mérési szolgáltatás igénybevétele - 100% Mérési tevékenység akkreditálása – 100% A KUTATÓHELYI MŰSZERÁLLOMÁNY FEJLESZTÉSE – 2003 Új műszer beszerzése (5-70 MFt) Meglévő K+F eszköz felújítása, korszerűsítése (1-5 MFt), ennek keretében új egység vásárlása max. 3 MFt Vizsgálati tevékenység akkreditálása (1-5 MFt) K+F eszköz kölcsönzése, mérési szolgáltatás igénybevétele (1-5 MFt) A támogatás intenzitása a pályázat tárgya szerint változó: Új műszer beszerzése – 70% Meglevő eszköz felújítása, mérési szolgáltatás igénybevétele - 100% Mérési tevékenység akkreditálása – 100% A CSÚCSTECHNOLÓGIÁKHOZ KAPCSOLÓDÓ, ALKALMAZOTT KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉGET SZOLGÁLÓ BERUHÁZÁSOK TÁMOGATÁSA – 1999, 2001 1999: A beruházás teljes bekerülési költségének legfeljebb 25%-a, de ez nem lehet több 125 MFt-nál. Vissza nem térítendő támogatás, illetve kamatmentes kölcsön formájában nyújtott támogatás. 2001: A beruházás teljes bekerülési költségének legfeljebb 25%-a, de ez nem lehet több 200 MFt-nál. Vissza nem térítendő támogatás. CSÚCSTECHNOLÓGIA – 2002 A támogatás mértéke a beruházás teljes költségének a más kormányzati, vagy önkormányzati forrásból kapott támogatás összegével csökkentett fennmaradó összegének legfeljebb 25%-a, de ez nem lehet több 200 MFt-nál. (Csatlakozó projekt esetében max. 75 MFt) A pályázónak vállalnia kell, hogy a pályázat benyújtásától számított két éven belül legalább 500 millió Ft beruházási összköltséggel létre kell hoznia, vagy kibővítenie egy olyan kutatóhelyet, ahol a munkáltató vállalja, hogy a beruházás befejezését követő 6 hónapon belül legalább 30 fő főállású új felsőfokú végzettségű kutató munkaerőt foglalkoztat és a kutatóhelyet legalább 5 évig az eredeti célkitűzéseknek megfelelően működteti.

34


A 2002. évi Csúcstechnológia pályázatra csatlakozó projektjavaslatot nyújthatott be korábban Csúcstechnológia pályázaton támogatást nyert gazdasági társaság, ha a kutatóhelyek számát legalább tízzel és 150 MFt költséggel bővíti. A VÁLLALATI KUTATÁSI INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSE – 2003 Az igényelhető támogatás összege minimum 21 MFt, maximum 210 MFt. A támogatási összeg felső határa 7 MFt létrehozott munkahelyenként. A támogatás mértéke követi a vállalat méretét: Nem KKV esetében a munkahelyek létrehozására fordított összegnek legfeljebb 25%-a, KKV esetében a támogatási hányad legfeljebb 50%, Hátrányos helyzetű térségben működő KKV esetében a támogatási hányad legfeljebb 65%. A támogatottnak vállalnia kellett, hogy Két éven belül létrehozza és ezt követően legalább 5 évig működteti a K+F munkahelyet, A Támogató előzetes engedélye nélkül nem adja el a támogatásból beszerzett K+F eszközöket.

GVOP pályázatok 3.2.1 KÖZFINANSZÍROZÁSÚ ÉS NON-PROFIT KUTATÓHELYEK KUTATÁSI INFRASTRUKTÚRÁJÁNAK FEJLESZTÉSE – 2004 A támogatás új műszer beszerzése esetén: min. 10, max. 100 MFt, meglévő K+F eszköz felújítása, korszerűsítése, illetve akkreditálás esetén: min. 1, max. 10 MFt. A támogatás mértéke Új műszer beszerzése esetén a projekt elszámolható összes költségének 90%-a, Felújítás és korszerűsítés esetén a támogatás a projekt elszámolható összes költségének: 100%-a Akkreditálás esetén a támogatás a projekt elszámolható összes költségének: 100%-a. 3.3.2


KÖTŐDŐ

VÁLLALATI

KUTATÁSI

A K+F munkahelyteremtő projekt megvalósítására igényelhető támogatás – a projekt elszámolható költségeire - minimum15, maximum 300MFt. Új K+F munkahelyenként maximum 15MFt támogatást lehet igényelni . Támogatásban a legalább 3 kutatói-fejlesztői állást létrehozó projekt részesülhet. A támogatás mértéke több tényezőnek a függvénye, egyrészt a pályázó szervezet, másrészt a pályázati projekt típusa szerint tesz különbséget a következők szerint:

35


Mikro-, kis- és középvállalkozások esetében a K+F munkahelyteremtő projekthez igénybe vett, bármely államháztartási forrásból származó összes támogatás támogatási intenzitása a pályázó hosszabb távú K+F projekttevékenysége függvényében nem haladhatja meg alkalmazott kutatás esetén a 70%-ot; kísérleti fejlesztés esetén a 45%-ot, de a támogatási intenzitások növelhetők: az Európai Közösség kutatás-fejlesztési keretprogramjához projekttevékenységek esetében 5 százalékponttal;

kapcsolódó

K+F

nemzetközi K+F együttműködési projekttevékenység esetében 5 százalékponttal. A támogatási intenzitás összességében alkalmazott kutatás esetén a 75%-ot, kísérleti fejlesztés esetén az 50%-ot nem haladhatja meg. Nem mikro-, kis- és középvállalkozások esetében a K+F munkahelyteremtő projekthez igénybe vett, bármely államháztartási forrásból származó összes támogatás támogatási intenzitása nem haladhatja meg a 35 %-ot.

4.2. A vizsgált pályázati programok beavatkozási logikájának közös elemei A beavatkozási logika szerint a vizsgált műszerpályázatokat két nagy csoportba lehet sorolni: A közfinanszírozású intézmények, illetve ilyen kutatóhelyeken tevékenykedő kutatók és kutatóközösségeknél megvalósuló műszerbeszerzések, valamint K+F eszközök felújítása, korszerűsítése (az egyéb támogatható tevékenységek minimálisan részesedtek a pályázatokból, akkreditálás finanszírozására a 431 KMÜFA nyertes pályázat közül 12 kapott támogatást, műszer kölcsönzésre pedig 1. A GVOP 3.2.1 esetében is volt lehetőség mérési tevékenység akkreditálásának támogatására, ez a 244 nyertes pályázat közül 12-nek volt a tárgya). Új kutatói munkahelyek létrehozásához kötődő vállalati kutatási infrastruktúra fejlesztése

4.2.1. Közfinanszírozású kutatóhelyek korszerűsítésének támogatása

műszerbeszerzésének,

-

felújításának,

-

A kutatás egyre több és egyre költségesebb berendezést és műszerezettséget igényel. A K+F szektor versenyképességéhez elengedhetetlenül szükséges a fejlett infrastrukturális háttér biztosítása. A közszférában különösen sok nehézséget okoz a meglévő berendezések felújítása, karbantartása, esetenként az üzemeltetése is. A támogatások odaítélésénél esetenként előfordultak olyan szempontok, amelyek az átgondolt fejlesztésekre irányultak (pl. az OTKA esetében előnyben részesültek az OTKA támogatásból korábban beszerzett műszerek tudományos teljesítményének növelésére irányuló projektek). Szintén történtek törekvések a berendezések felújításának, korszerűsítésének támogatására, ami több KMÜFA, valamint a GVOP 3.2.1 pályázatnak is tárgya volt.

36


A programok tervezői feltételezték, hogy a műszerbeszerzés és felújítás, korszerűsítés támogatása növelni fogja a közfinanszírozású kutatóhelyek kutatási és innovációs tevékenységének hatékonyságát, ezáltal is elősegítve a hazai és külföldi közös projektekben való részvételüket és a vállalati szektornak kínált K+F szolgáltatásaikat.

4.2.2. Vállalati kutatási infrastruktúra fejlesztése, új kutatói munkahelyek létrehozása A vállalati kutatási infrastruktúra fejlesztésével az ország versenyképességének a magas hozzáadott értékű kutatási eredmények előállítása, a hazai vállalati kutatási kapacitások növelése, korszerű technológiák hazai fejlesztése, a kutatási eredmények gyakorlati hasznosítása általi emelése állt a középpontban. A viszonylag alacsony támogatási intenzitás a nagy, tőkeerős vállalkozások számára a fejlesztések támogatása melletti elkötelezettséget mutatta és ezáltal pozitívan befolyásolta új kutatói kapacitások létrehozásának helyszínével kapcsolatos döntésüket. A vállalatok esetében a kutatási infrastruktúra fejlesztésre nyújtott támogatással jelentős egyéb forrásokat is meg kívántak mozgatni, beruházás élénkítő hatás is várható volt a támogatás eredményeképpen.

4.3. A műszerpályázati programok nyertes pályázatainak jellemzői 4.3.1. A műszerpályázatok forráskeretének felhasználása A megítélt támogatás, illetve a nyert pályázatok darabszámait kiírásonként vizsgáló megoszlást tekintve a GVOP-3.2.1 képviseli a legnagyobb részarányt. A darabszámot tekintve a lista végén természetesen a kevés nyertes pályázót támogató GVOP-3.3.2, illetve a KMÜFA csúcstechnológiai pályázatok állnak; azonban a kiírások összértékét tekintve nagyobb súlyt képviselnek ezek a pályázati kiírások.

37

Műszerpályázati programok átfogó értékelése ÉRTÉKELÉSI JELENTÉS 4. ábra: A nyertes pályázatok számának kiírásonkénti megoszlása Pályázatok kiírásonkénti megoszlása 100%

Részarány (darabszám)

90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20%

KMÜFA 2002 CST

KMÜFA 1999 CST

KMÜFA 2001 CST

KMÜFA 2003 CST

GVOP-3.3.2

KMÜFA 2003

KMÜFA 2000 - 2

KMÜFA 2001

OTKA 2003

KMÜFA 2002

KMÜFA 2000 - 1

OTKA 2001

OTKA 2002

0%

GVOP-3.2.1

10%

5. ábra: A megítélt támogatás összegének kiírásonkénti megoszlása Megítélt támogatások kiírásonkénti megoszlása

90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20%

KMÜFA 2003 CST

KMÜFA 1999 CST

KMÜFA 2000 - 2

KMÜFA 2002 CST

OTKA 2003

KMÜFA 2003

OTKA 2001

KMÜFA 2001 CST

KMÜFA 2001

GVOP-3.3.2

OTKA 2002

KMÜFA 2002

0%

KMÜFA 2000 - 1

10% GVOP-3.2.1

Részarány (megítélt támogatás)

100%

4.3.2. A pályázatok sikeressége A műszerpályázati programtípusok közül a legmagasabb számú nyertes pályázat az OTKA kiírásaiban található, melynek keretében összesen 525 pályázat nyert el támogatást. A KMÜFA csúcstechnológiai pályázatok nélkül 431, a GVOP-3.2.1 összesen 244, a GVOP-3.3.2 24, a KMÜFA csúcspályázatok összesen 18 pályázót támogattak. A pályázati kiírás szerinti önrész mértékét, a támogatott pályázatok számát, a megítélt összeget, valamint az OTKA műszerpályázatok és a GVOP két vizsgált komponensében a nyerési arányokat az alábbi táblázat mutatja be:

38

Műszerpályázati programok átfogó értékelése ÉRTÉKELÉSI JELENTÉS 6. ábra: A támogatott pályázatok és a nyerési arányok pályázati kiírásonként Pályázat

Önrész mértéke (%)

OTKA 2001. évi műszerpályázat OTKA 2002. évi műszerpályázat OTKA 2003. évi műszerpályázat GVOP-3.2.1. GVOP-3.3.2 KMÜFA 2000. évi műszer-2 pályázat KMÜFA 2000. évi nagyértékű K+F KMÜFA 2001. évi nagyértékű K+F KMÜFA 2002. évi nagyértékű K+F KMÜFA 2003. évi KMA KMÜFA 1999. évi csúcstechnológia KMÜFA 2001. évi csúcstechnológia KMÜFA 2002. évi csúcstechnológia KMÜFA 2003. évi vállalati kutatási infrastruktúra fejlesztés ÖSSZESEN

0 0 0 0 - 10**** 30 - 65****** 0 - 35 - 50* 30 - 50** 0 - 30*** 0 - 30*** 0 - 30*** min. 75% min. 75% min. 75% max. 35 - 50 - 75****

Benyújtott Támogatott pályázatok pályázatok száma (db) száma (db) 783 191 238 775 96 699 420 244 31 24 n.a. 84 n.a. 118 n.a. 89 n.a. 99 n.a. 41 n.a. 4 n.a. 5 n.a. 2 n.a. 7 1242

Megítélt Igényelt összeg összeg (millió Ft) (millió Ft) 4 257 889 5 117 1 410 5 265 517 11 873 6 909 1 356 1 585 345 n.a. 2 406 n.a. 1 312 n.a. 1 718 n.a. 622 n.a. 313 n.a. 998 n.a. 371 n.a. 307 n.a. 19 473

Nyerési arány (%) 24 31 14 58 77 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a.

Nyerési arány (%) 21 28 10 58 86 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a.

* közfinanszírozású kutatóhely:0%, KKV:35%, egyéb: 50% ** közfinanszírozású kutatóhely:30%, gazdasági társaság:50% *** meglévő műszer felújítása, mérési szolg. Igénybevétele:0%, új műszer beszerzése:30% **** hátrányos helyzetű térségben működő KKV: 35%, KKV:50%, egyéb:75% **** felújítás, korszerűsítés, akkreditálás:0%, új műszer beszerzése:10% ****** alkalmazott kutatás:30%, kísérleti fejlesztés:65% (-5% mindkét esetben nemzetközi projekt, EU keretprogram esetén)

Az adatokból az tűnik ki, hogy azokon a pályázatokon volt jelentős a túljelentkezés, amelyeknél nem volt, vagy alacsony volt az önrész és viszonylag kis összegre lehetett pályázni. Az önrész, különösen a magas önrész elsősorban a közfinanszírozású kutatóhelyek esetében visszatartó erő. Összegsávok szerint a közfinanszírozású kutatóhelyeket támogató programtípusok jellemzően 50 millió forint alatti támogatást nyújtottak a nyertes pályázóknak, míg a vállalati kutatóhelyek sikeres pályázói számára 50 millió forint feletti átlagos támogatás jutott.

7. ábra: Műszerpályázati programtípusok támogatási összegsáv szerinti megoszlása

Műszerpályázati programtípusok támogatási összeg szerinti számbeli megoszlása 600 525 483

Nyertes pályázat (db)

500

431

400

OTKA KMÜFA (csúcs nélkül)

300

251

200

106 51 0

1

0 10 4

100 felett

0

19

42 1

50-100

2

GVOP 3.2.1 KMÜFA csúcs GVOP 3.3.2.

160

100 0

244

87 5 16

10-50

2

0-10

2

18 24

Összesen

Támogatási összegsáv (millió forint)

A egyes nyertes pályázatokat vizsgálva megállapítható, hogy az egyes pályázattípusok hogyan ítélték oda támogatásaikat darabszám, illetve érték tekintetében: míg az OTKA kiírásokban nagy számú, 525 pályázó nyert viszonylag alacsony, átlagosan 5 millió forintos támogatási összegeket, addig a csúcstechnológiai pályázatokat nem tartalmazó KMÜFA-kiírások esetében 431 nyertes pályázónak átlagosan 15 millió forint, a GVOP-3.2.1 esetében pedig 244 pályázónak átlagosan 28 millió forint támogatást ítéltek meg. A

39


vállalati kutatóhelyek számára kiírásra került KMÜFA csúcstechnológiai, illetve GVOP-3.3.2 pályázatok viszonylag kevés nyertes pályázónak (18, illetve 24) nyújtottak aránylag magas (átlagosan 111, illetve 57 millió forint) támogatási összegeket. 8. ábra: A programtípusok átlagos támogatási összege, és a nyertes pályázók száma A programtípusok pályázóinak jellemzői 600

OTKA 5; 525

Nyertes pályázók száma (db)

500

KMÜFA 15; 431

400

GVOP 3.2.1.

300

28; 244 200

100

GVOP 3.3.2.

KMÜFA CST

57; 24

0 0

20

40

60

111; 18 80

100

120

Átlagos megítélt támogatás (mHUF)

4.3.3. A nyertes pályázatok koncentrációja A programtípusokra lebontott műszerpályázati támogatások – melynek összege összesen közel 19,5 milliárd forint – 170 kedvezményezett között oszlanak meg. A támogatások összege a pályázaton nyertes intézményeket tekintve meglehetősen koncentrált: az összes műszerpályázati támogatás 50 százalékát hét intézmény nyerte el, melyek minden – közfinanszírozású kutatóhelyek számára igénybe vehető – programtípusban egyaránt nagy összegű támogatást szereztek. A koncentráltságot mutatja továbbá, hogy az összes támogatási érték 80 százalékát 29 szervezet nyerte el, a támogatási érték 90 százalékát pedig 49 intézmény szerezte meg. A pályázatokban kiosztásra kerülő összegek 80 százalékát elnyerő 29 intézmény pályázati sikerességét vizsgálva megállapítható, hogy ezek az intézmények egyrészt közfinanszírozású szervezetek, melyek mindhárom, számukra releváns programtípusban egyaránt, nagyjából egyenlő aránnyal részesedtek – ellentétben a többi nyertes intézménnyel, melyek jellemzően nem nyertek mindhárom közfinanszírozású kutatóhelyeknek kiírt a műszerpályázati programtípusban –; másrészt azok a vállalati kutatóhelyek, melyek egyszeri nagy támogatási összegeket nyertek a csúcstechnológiai pályázatok egyikén.

40

Műszerpályázati programok átfogó értékelése ÉRTÉKELÉSI JELENTÉS 9. ábra: A támogatások intézmények szerinti koncentrációja

A támogatások intézményenkénti koncentrációja 18 000

82 %

16 000 14 000 Millió Ft

12 000 10 000 8 000 6 000

20 %

4 000 2 000 0 0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

100 110 120 130 140 150 160 170

Intézmények sorszáma

A műszerpályázati programok támogatási összegét tekintve a Debreceni Egyetem bizonyult a legjobb pályázónak, amely elsősorban a GVOP-3.2.1 programból nyerte el a legtöbb támogatást, összességében a vizsgált programok keretében kiosztott összeg 11 százalékát szerezte meg. A listán a második a Szegedi Tudományegyetem, harmadik pedig a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 9, illetve 7 százalékos eredménnyel. 10. ábra: Az egyes pályázók által elnyert pályázati összegek Intézmény Debreceni Egyetem Szegedi Tudományegyetem Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Semmelweis Egyetem Eötvös Loránd Tudományegyetem Pécsi Tudományegyetem MTA Kémiai Kutatóközpont MTA Szegedi Biológiai Központ MTA Kísérleti Orvostudományi Kutató Intézet MTA Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézet MTA Szilárdtestfizikai és Optikai Kutatóintézet Denso Gyártó Magyarország Kft Szent István Egyetem GE HUNGARY Ipari és Kereskedelmi Rt Pannon (Veszprémi) Egyetem Nyugat-Magyarország Egyetem MTA Atommagkutató Intézete Electrolux Lehel Hűtőgépgyár Kft. Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Alapítvány Országos Gyógyintézeti Központ SAMSUNG SDI Magyarország Gyártó és Értékesítő Rt. W.E.T Automotive Systems Magyarország Kft ZENON Systems Termelő és Szolgáltató Kft VISTEON HUNGARY Termelő és Értékesítő Kft AUDI Hungaria Motor Kft Motorfejlesztő Központ KÜRT Computer Rt. Budapesti Corvinus Egyetem Magyar Állami Földtani Intézet Miskolci Egyetem Többi intézmény együttesen Összesen

OTKA (millió Ft) 287 248 283 233 263 172 68 126 46 56 49 0 171 0 71 39 34 0 11 3 0 0 0 0 0 0 24 11 25 597 2 816

KMÜFA (csúcs nélkül) 666 620 599 559 357 213 400 411 264 168 226 0 146 20 114 74 78 0 196 109 0 0 0 0 0 0 30 75 63 1 014 6 403

41

GVOP 3.2.1 1 109 873 542 397 405 579 434 204,35 148 223 126 0 71 0 128 145 110 0 5 90 0 0 0 0 0 0 110 69 52 1 092 6 913

KMÜFA csúcs 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 200 0 313 0 0 0 0 0 0 200 200 200 198 196 0 0 0 0 482 1 989

GVOP 3.3.2 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 200 0 0 0 0 0 215 0 0 0 0 0 0 0 170 0 0 0 771 1 356

Összesen 2 062 1 741 1 424 1 190 1 025 965 902 741 458 447 402 400 388 333 313 258 222 215 212 203 200 200 200 198 196 170 163 154 141 3 956 19 477

Halmozott 2 062 3 803 5 227 6 417 7 441 8 406 9 308 10 049 10 507 10 954 11 356 11 756 12 144 12 477 12 790 13 047 13 269 13 484 13 695 13 898 14 098 14 298 14 498 14 696 14 892 15 062 15 225 15 380 15 521 19 477

Kum. % 11 20 27 33 38 43 48 52 54 56 58 60 62 64 66 67 68 69 70 71 72 73 74 75 76 77 78 79 80 100


11. ábra: A vizsgált pályázati kiírások tárgya Program KMÜFA 2000. évi műszer-2. pályázat KMÜFA 2000. évi nagyértékű K+F eszköz KMÜFA 2001. évi nagyértékű K+F eszköz KMÜFA 2002. évi infoeszköz KMÜFA 2002. évi KMA / nagyértékű K+F eszköz KMÜFA 2003. évi kutatóhelyi műszerállomány fejlesztése (KMA) KMÜFA 1999. évi csúcstechnológiai pályázatok (CST) KMÜFA 2001. évi csúcstechnológiai pályázatok (CST) KMÜFA 2002. évi csúcstechnológiai pályázatok (CST) KMÜFA 2003. évi vállalati kutatási infrastruktúra fejlesztése (CSI) OTKA Műszerpályázat 2001 OTKA Műszerpályázat 2002 OTKA Műszerpályázat 2003 GVOP 3.2.1 GVOP 3.3.2

Új műszer beszerzése X X X X X X X X X X X X X X X

Vizsgálati tevékenység akkreditálása

Felújítás, korszerűsítés

Oktatás, képzés

Csatlakozó projektjavaslat

X X X

Kölcsönzés, mérési szolgáltatások igénybevétele X

Üzembe helyezési, karbantartási szolgáltatások

Egyéb beruházási költségek

X X

X X X X

X X

X X X X X

X X X

X X X

X X X X X

X

Valamennyi vizsgált pályázati kiírás támogatta új műszerek beszerzését. A közfinanszírozású kutatóhelyek számára kiírt pályázatok esetében lehetőség nyílt a meglévő műszerek felújítására, korszerűsítésére is. Az OTKA pályázati kiírások e két tevékenységet támogatták. A KMÜFA 2003. évi vállalati kutatási infrastruktúra fejlesztési pályázata kivételével a vállalatok számára kiírt pályázatok esetében lehetőség nyílt egyéb beruházási költségek megpályázására is. A Csúcstechnológia pályázatok esetében az új műszer beszerzéséhez kapcsolódóan szükségessé váló oktatás, képzés költségeire is lehetett pályázni. A benyújtott pályázatokban megjelölt tárgy alapján műszerpályázati programok egészét tekintve kitűnik, hogy az 5 programtípusban elsősorban új eszközbeszerzésre, illetve a műszerállomány felújítására pályáztak támogatásért. A közfinanszírozású kutatóhelyek számára elérhető KMÜFA (csúcstechnológiai pályázatokat nem tartalmazó) egyes kiírásai, illetve a GVOP-3.2.1 komponense keretében vették igénybe – meglehetősen kis számban – a pályázók a kutatóhely akkreditálására vonatkozó támogatást. A nyertes pályázók műszerkölcsönzésre mindössze a KMÜFA egyik, nem csúcstechnológiai kiírására benyújtott pályázata esetében igényeltek támogatást. A pályázat tárgyaként kifejezetten nem kerültek nevesítésre az oktatás, képzés, üzembe helyezési szolgáltatások, vagy egyéb beruházási költségek, de mivel ezek a fő tevékenységhez, a műszer beszerzéshez társulhattak, a részletes projekttervekben és költségvetésben szerepelhettek és támogatást kaphattak ezek a tevékenységek is. Néhány KMÜFA pályázat a meglévő kapacitások jobb kihasználása és a felesleges kapacitások kiépítésének elkerülése érdekében támogatta a műszerek kölcsönzését, mérési szolgáltatások igénybevételét is, ilyen témában azonban nem voltak nyertes pályázatok.

42

Műszerpályázati programok átfogó értékelése ÉRTÉKELÉSI JELENTÉS 12. ábra: Műszerpályázati programtípusok jogcíme

Műszerpályázati programtípusok jogcíme 1400 1217


1200 1000 800 525

600 418 400

232 200 12

1

18

0

0

0

0

12

0

24

0

0

24

1

0

KMÜFA (CST nélkül)

KMÜFA csúcs

OTKA

Új műszerbeszerzés és korszerűsítés

GVOP-3.2.1

Kutatóhely akkreditálása

GVOP-3.3.2

Összesen

Műszerkölcsönzés

A Központi Statisztikai Hivatal adatait felhasználva lehetővé vált az egyes magyarországi régiókban működő kutatóhelyek számának, illetve a pályázatokon nyertes kutatóhelyek projekthelyszíneinek összevetése. A térképet szemlélve is kitűnik, hogy jelentős eltérés nem mutatkozik az egyes kutatóhelyek regionális megoszlása, valamint a műszerpályázati programokon nyertes pályázatok regionális szintű projekthelyszíne között. Az arányokat tekintve kitűnik, hogy Közép-Magyarország (és ezen belül Budapest), ahol a magyar kutatóhelyek 48 százaléka működik, nyerte el a műszerpályázati programok 53 százalékát. Ugyanakkor gyengébben teljesített Nyugat-Dunántúl, illetve Észak-Magyarország régiója, ahol a magyarországi kutatóhelyek 4, illetve 6 százaléka található, de csupán 4, illetve 2 százalékát tudták megszerezni az összes műszerpályázaton elnyerhető támogatásnak. A nagy regionális központok többsége (Budapest, Debrecen, Szeged, Pécs) jól teljesítettek a nyertes pályázatokat tekintve, míg Miskolc kevésbé eredményesen tudta kihasználni a kutatóhelyek számából adódó lehetőségeit a műszerpályázatokon.

43

Műszerpályázati programok átfogó értékelése ÉRTÉKELÉSI JELENTÉS 13. ábra: A kutatóhelyek és a megítélt támogatás közötti kapcsolat

A kutatóhelyek és a megítélt támogatás közötti kapcsolat 60% 50%

Megoszlás

40% 30% 20%

Megítélt támogatás

ÉszakMagyarország

Közép-Dunántúl

Nyugat-Dunántúl

Dél-Dunántúl

Észak-Alföld

Dél-Alföld

0%

KözépMagyarország

10%

Kutatóhelyek

14. ábra: A megítélt támogatások területi megoszlása 48,58

45,73 16,12

22,90

A nyertes pályázók tudományágak szerinti besorolása nem szerepelt a műszerpályázati programok adatbázisában, így az erre vonatkozó adatokat a kérdőíves felmérés kitöltött kérdéssorából nyertük ki.

44


A kutatóhelyek és a nyertes pályázók tudományág alapján történő besorolásának arányát vizsgálva egyes tudományágakban feltűnő eltérések mutatkoznak. A természettudományos munkát folytató kutatóhelyek pályázatai esetében jóval magasabb számú nyerési arány (42 százalék) figyelhető meg, mint a kutatóhelyek számának aránya a vizsgált tudományágban (12 százalék). A bölcsészettudományok esetében fordított arány tapasztalható: a tudományághoz tartozó nyertes pályázók aránya (3 százalék) szignifikánsan alacsonyabb a bölcsészettudományok területén tevékenykedő kutatóhelyek és az összes kutatóintézet számának arányával (20 százalék). Az eltérésre magyarázatként szolgálhat az egyes tudományágak eltérő műszerigénye, mely nyilvánvalóan a természet- műszaki- és orvostudományok esetében jóval magasabb, mint a bölcsészet- vagy társadalomtudományok esetében. Ez utóbbi tudományágak kutatási igényeit nem feltétlenül fedezik a műszerpályázati programok keretein belül megvalósítható infrastrukturális beruházások. 15. ábra: Az érintett tudományágak és a kutatóhelyek száma közötti kapcsolat

Az érintett tudományágak és a kutatóhelyek száma közötti kapcsolat 45% 40%

Megoszlás

35% 30% 25% 20% 15% 10% 5%

Kérdőív szerinti megoszlás

Orvostudományok

Agrártudományok

Természettudományok

Társadalomtudományok

Bölcsészettudományok

Műszaki tudományok

0%

Kutatóhelyek megoszlása

4.4. Az egyes programtípusok jellemzői 4.4.1. OTKA-pályázatok Az OTKA program három kiírásában összesen 525 nyertes pályázat született, az alábbi megoszlásban: 2001. évi Műszerpályázat: 191 db 2002. évi Műszerpályázat: 238 db 2003. évi Műszerpályázat: 96 db A pályázati kiírásnak megfelelően az OTKA-pályázatok három kiírása a kisértékű műszerek beszerzését tették lehetővé, a 1-15 millió forint értékben. A támogatási értékek 91 százaléka az 1-10 millió forintos

45


értéksávra esett. Az OTKA pályázatok tehát nagy számú, de kis összegű támogatással segítették elő a kutatóhelyeket, összesen 2,8 milliárd forint értékben. 16. ábra: OTKA-pályázatok támogatási összeg szerinti számbeli megoszlása

OTKA-pályázatok támogatási összeg szerinti számbeli megoszlása 525

477

500 400 300 200 0

0

0

0

0

0

0

0

10 090 -1 00 80 -9 0 70 -8 0 60 -7 0 50 -6 0 40 -5 0 30 -4 0 20 -3 0 10 -2 0

0

0

42

6

0Ö 1 ss ze se n

100

110


600


Az OTKA-programok által támogatott pályázatok 51 százalékát a fővárosi kutatóhelyek nyerték el; az összes nyertes pályázat 90 százalékát az alábbi hét város kutatóhelyének ítélték: Budapest (51 százalék), Szeged (14 százalék), Debrecen (10 százalék), Pécs (7 százalék), Gödöllő (5 százalék), Veszprém (3 százalék), Miskolc (2 százalék). A megmaradt 10 százalék arányú támogatás 18 település között oszlott meg.

46

Műszerpályázati programok átfogó értékelése ÉRTÉKELÉSI JELENTÉS 17. ábra: Nyertes OTKA-pályázatok száma településenként

Nyertes OTKA-pályázatok száma településenként Zalaegerszeg Total

1

Vasvár Total

1

Szombathely Total

1

Szolnok Total

1

Székesfehérvár Total

1

Piliscsaba Total

1

Kecskemét Total

1

Eger Total

1

Tihany Total

2

Kaposvár Total

2

Vácrátót Total

3

Nyíregyháza Total

3

Mosonmagyaróvár Total

3

Keszthely Total

3

Göd Total

3

Szentendre Total

4

Martonvásár Total

7

Sopron Total

9

Miskolc Total

10

Veszprém Total

14

Gödöllő Total

26

Pécs Total

35

Debrecen Total

55

Szeged Total

72

Budapest Total

266

0

50

100

150 Nyertes pályzat (db)

47

200

250

300


4.4.2. Csúcstechnológiai pályázatok nélküli KMÜFA-programok Az összesen 431 darab támogatott KMÜFA-pályázat kiírásonként az alábbiakban oszlik meg: KMÜFA 2000.évi Műszer-2 pályázat: 84 db KMÜFA 2000. évi Nagyértékű K+F eszközpályázat: 118 db KMÜFA 2001. évi Nagyértékű K+F eszközpályázat: 89 db KMÜFA 2002. évi Kutatóhelyi műszerállomány fejlesztése / Nagyértékű K+F eszközpályázat: 99 db KMÜFA 2003. évi Kutatóhelyi műszerállomány fejlesztése: 41 db Támogatási érték alapján – a benne foglalt kiírások különbözősége okán – meglehetősen nyújtott skálán helyezkednek el az egyes pályázatok az elnyert összegek szerint: ugyan a legtöbb, 248 darab pályázat támogatási értéke az 1-10 millió forintos sávba esik, de egy esetben előfordult a 100 millió forint feletti támogatás is. A KMÜFA keretén belül összesen 6,4 milliárd forint értékű támogatást osztottak ki.

18. ábra: KMÜFA-pályázatok (CST nélkül) támogatási összeg szerinti számbeli megoszlása

KMÜFA-pályázatok (CST nélkül) támogatási összeg szerinti számbeli megoszlása 500

431

400 300

248

200 0

2

5

5

7

20

23

28

3

0 Ö ss - 1 ze se n

0

89 1

110

100

10 090 -1 00 80 -9 0 70 -8 0 60 -7 0 50 -6 0 40 -5 0 30 -4 0 20 -3 0 10 -2 0


600


Az összes KMÜFA-pályázat 91 százalékát öt város kutatóhelyei nyerték el: Budapest (55 százalék), Szeged (16 százalék), Debrecen (12 százalék), Pécs (4 százalék), Gödöllő (3 százalék). A megmaradt 9 százalék 15 település között oszlott meg.

48

Műszerpályázati programok átfogó értékelése ÉRTÉKELÉSI JELENTÉS 19. ábra: Nyertes KMÜFA (CST nélkül) pályázatok száma településenként

Nyertes KMÜFA (CST nélkül) pályázatok száma településenként Herceghalom Total

1

Göd Total

1

Dunaújváros Total

1

Kecskemét Total

1

Eger Total

1

Győr Total

1

Tihany Total

2

Miskolctapolca Total

2

Martonvásár Total

2

Kaposvár Total

2


4

Szarvas Total

5

Miskolc Total

6

Sopron Total

6

Veszprém Total

10

Gödöllő Total

14

Pécs Total

18

Debrecen Total

50

Szeged Total

68

Budapest Total

236 0

50

100

150

Nyertes pályázatok (db)

49

200

250


4.4.3. GVOP-3.2.1 A GVOP-3.2.1 programtípus keretén belül összesen 244 pályázat nyert el támogatást. A pályázati támogatások széles értéksávban helyezkednek el: a 1-10 milliótól egészen a 90-100 millió forintos sávig található támogatott pályázat. Mindez lehetővé tette a közfinanszírozású kutatóintézeteknek kis- és a nagyértékű műszerek beszerzését egyaránt, összesen 6,9 milliárd forint értékben. 20. ábra: GVOP 3.2.1. pályázatok támogatási összeg szerinti számbeli megoszlása

GVOP-3.2.1 pályázatok támogatási összeg szerinti számbeli megoszlása

500 400 300

244

200 11

12

6

8

14

8

19

30

87

49

0

0 Ö ss -1 ze se n

0

0

110

100

10 090 -1 00 80 -9 0 70 -8 0 60 -7 0 50 -6 0 40 -5 0 30 -4 0 20 -3 0 10 -2 0


600


A települési eloszlást tekintve megállapítható, hogy hét városban található kutatóhelyek között oszlik el a támogatott pályázatok számának 91 százaléka a következő arányban: Budapest (44 százalék), Szeged (15 százalék), Debrecen (14 százalék), Pécs (8 százalék), Gödöllő (5 százalék), Veszprém (3 százalék), Sopron (2 százalék). A GVOP-3.2.1 keretében támogatott projektek további 9 százaléka 16 egyéb településen valósult meg.

50


21. ábra: Nyertes GVOP 3.2.1. pályázatok száma településenként

Nyertes GVOP 3.2.1 pályázatok száma településenként Újfehértó Total

1

Szombathely Total

1

Szolnok Total

1

Szarvas Total

1

Keszthely Total

1

Kecskemét Total

1

Karcag Total

1

Kaposvár Total

1

Gyöngyös Total

1

Göd Total

1

Badacsonytomaj Total

1

Herceghalom Total

2

Nyíregyháza Total

2

Miskolc Total

2

Győr Total

2

Martonvásár Total

3

Sopron Total

4

Veszprém Total

8

Gödöllő Total

12

Pécs Total

19

Debrecen Total

35

Szeged Total

36

Budapest Total

108 0

20

40

60


51

80

100

120


4.4.4. KMÜFA csúcstechnológiai pályázatok A KMÜFA csúcstechnológiai programjainak keretében támogatott 18 vállalati kutatóhely kiírásonként az alábbi módon oszlik meg: KMÜFA 1999. évi Csúcstechnológiai pályázatok: 4 db KMÜFA 2001. évi Csúcstechnológiai pályázatok: 5 db KMÜFA 2002. évi Csúcstechnológiai pályázatok: 2 db KMÜFA 2003. évi Vállalati kutatási infrastruktúra fejlesztése: 7 db A nyertesek közül azonban a pályázati folyamatban két vállalat visszalépett a projekt megvalósításától, így a támogatástól is. A megoszlásra jellemző a 100 millió forint feletti támogatási összeg, így a program elsősorban nagyértékű K+F infrastruktúrák kialakítására kínált lehetőséget. Legmagasabb értékként 250 millió forintos támogatást nyújtottak a pályázóknak. Összesen megközelítőleg 2 milliárd forint értékű támogatást nyújtottak a program keretén belül. 22. ábra: KMÜFA csúcstechnológiai pályázatok támogatási összeg szerinti számbeli megoszlása

KMÜFA-csúcstechnológiai pályázatok támogatási összeg szerinti számbeli megoszlása 25 18

20

10 5 0

10

0

0

0

1

0

0

1

1

3

2

0

0 Ö ss -1 ze se n

15

10 0 90 -1 00 80 -9 0 70 -8 0 60 -7 0 50 -6 0 40 -5 0 30 -4 0 20 -3 0 10 -2 0 110


30


52

A támogatott pályázatok településenkénti eloszlása meglehetősen egyenletes képet mutat. Budapest túlsúlya (33 százalék) kisebb a közfinanszírozású kutatóhelyek számára kiírt programok esetében tapasztaltaknál. A KMÜFA csúcstechnológiai pályázatok támogatásaiból összesen 11 város vállalati kutatóhelyei részesültek.


23. ábra: Nyertes KMÜFA csúcspályázatok száma településenként

Nyertes KMÜFA csúcspályázatok száma településenként Tatabánya Total

1

Zalaegerszeg Total

1

Győr Total

1

Eger Total

1

Ócsa Total

1

Miskolc Total

1

Pécs Total

1


2

Veszprém Total

2

Budapest Total

6

0

1

2

3

4

Nyertes pályázatok (db)

53

5

6

7


4.4.5. GVOP-3.3.2 A GVOP-3.3.2 programkiírás keretén belül 24 vállalati kutatóhelyi pályázatot támogattak. A vállalati kutatási infrastruktúra fejlesztésére irányuló pályázati összegek meglehetősen széles skálán helyezkednek el: a kiírás támogatta az 1-10 millió forintos értéksávba eső műszerbeszerzéseket éppúgy, mint a 100 millió forintos projekteket. Legmagasabb összegű infrastrukturális támogatásként 215 millió forint került kiosztásra. A program összesen közel 1,4 milliárd forinttal támogatta a vállalati kutatóhelyeket. 24. ábra: GVOP 3.3.2. pályázat támogatási összeg szerinti számbeli megoszlása

GVOP-3.3.2 pályázat támogatási összeg szerinti számbeli megoszlása 24

25 20 15

0

5

4 1

1

0

0

0

5

4

2

2

0

0Ö 1 ss ze se n

5

110

10

10 090 -1 00 80 -9 0 70 -8 0 60 -7 0 50 -6 0 40 -5 0 30 -4 0 20 -3 0 10 -2 0


30


Hasonlóan a GVOP-3.2.1 programhoz, a GVOP-3.3.2 esetében is a támogatott pályázatok számának kevesebb, mint a fele, 42 százalék került a budapesti vállalti kutatóhelyekre. A településenként vizsgált megoszlás érdekessége, hogy Budapesten (10 db) kívül egyedül Pécsre jutott egynél több nyertes pályázat (2 db), a többi 12 településen csupán egy-egy támogatott projekt található.

54

Műszerpályázati programok átfogó értékelése ÉRTÉKELÉSI JELENTÉS 25. ábra: Nyertes GVOP 3.3.2. pályázatok száma településenként

Nyertes GVOP 3.3.2 pályázatok száma településenként Városlőd Total

1


1


1

Miskolc Total

1

Kecskemét Total

1

Jászberény Total

1

Gyula Total

1

Györe Total

1

Érsekvadkert Total

1

Demjén Total

1

Szeged Total

1

Budaörs Total

1

Pécs Total

2

Budapest Total

10 0

2

4

6


55

8

10

12


5. ÉRTÉKELÉSI KÉRDÉSEK ÉS HIPOTÉZISEK VIZSGÁLATA 5.1. A programok relevanciája, megvalósíthatósága és elfogadottsága A műszerpályázati programok relevanciájának vizsgálatakor arra a kérdésre kerestük a választ, hogy a különböző műszerpályázati programok, illetve pályázati kiírások valós szükségletekre reagáltak-e, találkoztak-e a piaci igényekkel. Az eredmények elkülönülnek aszerint, hogy közfinanszírozású kutatóhelyekre, vagy vállalati kutatóhelyekre vizsgáljuk a kérdést. A közfinanszírozású kutatóhelyek esetében az alapvető problémát az jelenti, hogy míg a gyorsuló technológiai fejlődés miatt a K+F eszközöknek – elsősorban a csúcstechnológiai műszerek területén – egyre gyorsabb az erkölcsi avulásuk, addig a költségvetésből finanszírozott kutatóhelyeknek arra sincs lehetőségük, hogy amortizációs alapot képezzenek a műszerparkjuk megújítására. A költségvetési megszorítások mind a kutatóhelyek, mind pedig a kutatóhelyek műszerbeszerzéseit támogató intézményeknél éreztetik hatásukat. A nemzetközi gyakorlatban az infrastruktúra működtetéséhez és szintentartásához az intézményfinanszírozás keretében biztosítják a forrásokat. Az eszközök erkölcsi avulása 6-7 év, de az intézményeknél a 10 éves eszközök még újnak számítanak. Mivel Magyarországon nem áll rendelkezésre olyan műszerkataszter, amely tartalmazná a közfinanszírozású kutatóhelyek műszerállományának adatait leginkább csak a pályázó partnerek visszajelzéseire tudtak építeni a pályázatok kiírói, miszerint az alapvető infrastruktúra hiánya gátolja új projektek indítását, új projektkezdeményezések indítását, vagy hazai és nemzetközi együttműködésekben való részvételt. A régi, korszerűtlen műszerekkel egyes kutatási tevékenységeket nem is lehet elvégezni, mások esetében pedig minőségileg alacsonyabb szintű, kevésbé pontos eredményeket lehet elérni. A program megvalósítók szerint az infrastruktúra fejlesztésben több évtizedes lemaradást kellene behozni és ezen enyhítettek a műszerpályázatok, amelyek legalább a szintentartást, a kieső alapműszerek pótlását lehetővé tették. A pályázati kiírásoknál nem volt követelmény annak bemutatása, hogy a beszerezni kívánt műszerből az intézménynél hány működik már, azok milyen korúak, illetve milyen a kihasználtságuk. Így bizonyos területeken bár összességében elegendő forrás áll rendelkezésre műszerbeszerzésekre, azok elosztása nem biztos, hogy megfelelő. A kérdőíves felmérésben vizsgáltuk az egyes intézményeknél meglevő, a beszerzett műszerrel azonos, vagy ahhoz hasonló műszerek számát. A válaszok alapján többnyire nem rendelkeztek a szervezetek a beszerzetthez hasonló műszerrel. Ennek ellentmondani látszik az a személyes találkozókon többször hangsúlyozott állítás, hogy gyakran a meglévő, de már régi, elavult műszerek lecserélésére használták fel a pályázati forrásokat az intézmények. A régi műszert többnyire még tovább használták mindaddig, amíg nem hibásodott meg olyan módon, aminek a javítására már nem lett volna lehetősége a szervezetnek. Az esetek 30%-ában a beszerzett műszerek ritkaságnak számítanak, nem csak az intézményen belül, hanem az országban se található másik ilyen műszer.

56

Műszerpályázati programok átfogó értékelése ÉRTÉKELÉSI JELENTÉS 26. ábra: Az intézményen belül található azonos, vagy hasonló műszerek számának aránya Intézményen belül található azonos, vagy hasonló műszerek számának aránya Közfinanszírozású kutatóhelyek 2% 1% 2% nincs 1-5

26%

6-10 11-15 15-nél több 69%

Forrás: Kérdőíves felmérés

27. ábra: Magyarországon belül található azonos, vagy hasonló műszerek számának aránya

Magyarországon belül található azonos, vagy hasonló műszerek száma Közfinanszírozású kutatóhelyek 7%

2% 3%

30%

11%

47%

nincs

1-50

51-100

101-150

151-200

200-nál több


A közfinanszírozású kutatóhelyeken belül is speciális a helyzetük az alapkutatásokat végző kutatóhelyek, mivel ezek kiszolgáltatott helyzetben vannak. Tevékenységük eredménye hosszú távon jelentkezik, a hasznosításra, bevételek generálásra pedig az általuk kidolgozott eredményeket felhasználó alkalmazott kutatás során nyílik lehetőség. A főleg alapkutatással foglalkozó kutatóhelyek esetében amennyiben nem kapnak az intézményfinanszírozás keretében, vagy nem nyernek pályázatokon forrást a műszerparkjuk korszerűsítésére, fejlesztésére ellehetetlenül a kutatási tevékenységük. A strukturált interjúk alanyai az alábbiak szerint ítélték meg az egyes programok relevanciáját: OTKA: Átlagosan „jó” megítélést kapott a program relevancia szempontjából (célokkal, stratégiákkal, igényekkel)

57


Előzetes szükségletfelmérés után írták ki a pályázatokat KMÜFA: Átlagosan „közepesen jónak” ítélték meg a programok relevanciáját, ami az egyes pályázati kiírások közötti különbségekből is adódik A GKM-nél készült előkészítő anyag, azonban a kiinduló helyzetre nem álltak rendelkezésre pontos információk. A programkiírásokat általában közvetlenül nem előzte meg előzetes szükségletfelmérés. GVOP: Átlagosan „közepesen” releváns megítélést kapott a program relevanciája Nem előzte meg a kiírást szükségletfelmérés Általában a pályázatok összhangban álltak a célcsoport igényeivel, ugyanakkor kevésbé hatékonyan támogatták a hosszú távú hatások elérését, valamint a hazai K+F tevékenység versenyképességének javítását. A ráfordítások nem hasznosulnak minden estben megfelelően (műszerek kihasználtságának hiánya, presztízsbeszerzések, stb.), ezért jó esetben a műszerfinanszírozás a szintentartáshoz járul hozzá, illetve ahhoz, hogy Magyarország ne tűnjön el a nemzetközi kutatás-fejlesztés színteréről. A hazai versenyképesség javulása kevésbé érezhető, ehhez nagyobb, illetve differenciáltabb beruházás szükséges. A pályázatokat kiíró intézmények számára a műszerpályázatok kiírása azok pályázatkezelési szempontból viszonylag egyszerű lebonyolítása miatt lehetőséget nyújtott a rendelkezésre álló források gyors lekötésére. A mélyinterjúk és fókuszcsoportos interjúk tapasztalatai alapján a pályázati nyertes intézmények fontosnak tartják a műszerbeszerzések támogatását. Sokaknál a pályázat révén olyan régi, elavult berendezéseket tudtak kiváltani, amelyek meghibásodása az adott területen a kutatási, oktatási tevékenység ellehetetlenülését eredményezte volna. A kérdőívben adott válaszok alapján a közfinanszírozású kutatóhelyek által megnyert pályázatok egyharmadánál azért volt szükség új műszer beszerzésére, mert a régi használhatatlanná vált. 20 százalékuk arra a kérdésre, hogy „Mi történt volna, ha nem nyerik meg a pályázatot?” azt a választ adta, hogy ebben az esetben elmaradt volna a műszer beszerzése. Az intézmények azt, hogy mire pályáznak egyrészt az igények, másrészt a lehetőségek alapján döntik el. Korábban az volt jellemző, hogy a meglevő kutatási igényekhez kerestek pályázati lehetőséget. A GVOP pályázat esetében azonban a pályázat adta keretekhez igazodva a hasonló kutatási témán dolgozó csoportok összehangolták a kutatási munkájukat és így pályáztak. Ez azt jelzi, hogy nagy a pályázatokat kiíró felelőssége, mivel a pályázati feltételek meghatározásával befolyásolni tudja a pályázatok tartalmát és jellegét.

58

Műszerpályázati programok átfogó értékelése ÉRTÉKELÉSI JELENTÉS 28.

ábra:

Műszerbeszerzés szükségességének Közfinanszírozású kutatóhelyek

indoklása

–

29. ábra: Mi történt volna, ha nem nyeri meg a pályázatot? – Közfinanszírozású kutatóhelyek

Műszerbeszerzés szükségességének indoklása

Mi történt volna, ha nem nyeri meg a pályázatot?

Közfinanszírozású kutatóhelyek

19%


A szakma fejlődése során kialakult új típusú igény kielégítése

1%

47%

Korábbi kutatási tevékenység vagy szolgáltatás mértékének szükségessé vált bővítése

Később beszerezte volna saját forrásból

20%

Később újra pályázott volna

Elavult, vagy használhatatlanná vált berendezés pótlása

33%

Mástól vette volna igénybe a támogatást

17%

32%

Elmaradt volna a műszerbeszerzés

Egyéb

4%

51%

Egyéb

8%

Forrás: Kérdőíves felmérés Forrás: Kérdőíves felmérés

A beérkezett kérdőívek adatai alapján a közfinanszírozású kutatóhelyek esetében néhány esetben előfordult, hogy többször is pályáztak ugyanarra a célra, amennyiben első alkalommal nem nyertek el támogatást. Ez arra utal, hogy rendkívül fontos volt számukra az adott műszer és saját forrásból nem tudták finanszírozni a beszerzését. 30. ábra: Közfinanszírozású kutatóhelyek ismételt pályázatainak aránya Volt-e korábban ugyanerre a célra irányuló, támogatást nem nyert pályázata? Közfinanszírozású kutatóhelyek 9%

Igen Nem

91%


A vállalati kutatóhelyek esetében nem fordult elő, hogy ismételten pályáztak volna valamely műszer beszerzésére. A műszerbeszerzési pályázatok jelentőségét mutatja, hogy a közfinanszírozású kutatóhelyek számára kiírt pályázatok esetében – ahol erre adatok álltak rendelkezésre – magas a túljelentkezés aránya. (lásd 1. számú táblázat) A vállalati kutatóhelyek esetében kevésbé domináns a rászorultság. A vállalati kutatóhelyek versenypiaci környezetben működnek, folyamatosan fejleszteniük kell, hogy piacon tudjanak maradni. Csak 6%-ban adták azt a választ, hogy amennyiben nem nyertek volna a pályázaton elmaradt volna a beruházás. Az interjúk alapján ennél árnyaltabb kép körvonalazódik. A hazai vállalkozások többnyire megvalósították volna a K+F infrastruktúra fejlesztését, legfeljebb később, vagy kisebb mértékű lett volna a fejlesztésük. A nagy nemzetközi cégek hazai vállalatai esetében sok esetben a támogatás elnyerésének lehetősége motiválta a döntést, hogy a K+F tevékenységük fejlesztését Magyarországon valósítsák meg. Ezekben az esetekben ha nem lett volna lehetőség támogatás elnyerésére az negatív fejlesztési döntést

59


eredményezett volna. A nyertes projektek megvalósítói úgy ítélik meg, hogy a pályázat hathatós segítséget nyújtott a magasabb kutatás-fejlesztési színvonal eléréséhez. A vállalati kutatóhelyek esetében nem a célcsoport rászorultsága jelenti a pályázati kiírások relevanciáját, hanem az, hogy olyan kutatási kapacitások épültek ki Magyarországon, amelyek a támogatás nélkül nem biztos, hogy itt valósultak volna meg. A tapasztalatok szerint a megvalósult fejlesztések jelentős részénél a működtetés kedvező eredményei további fejlesztéseket generáltak, egyre több K+F tevékenységet helyeznek a cégek Magyarországra, és ez növekvő foglalkoztatással is társul. A műszerbeszerzések szükségességét jellemzően a már meglévő kutatási tevékenység bővülése jelentette. A műszerbeszerzések szükségességének indokai között azonban szerepelt új üzletágak alapítása, illetve a vállalati kutatófejlesztő munkahelyek infrastruktúrájának fejlesztése is.

31. ábra: Műszerbeszerzés szükségességének indoklása – Vállalati kutatóhelyek

32. ábra: Mi történt volna, ha nem nyeri meg a pályázatot? – Vállalati kutatóhelyek

Műszerbeszerzés szükségességének indoklása

Mi történt volna, ha nem nyeri meg a pályázatot? Vállalati kutatóhelyek

Vállalati kutatóhelyek

Mástól vette volna igénybe a támogatást 63%

Korábbi kutatási tevékenység vagy szolgáltatás mértékének szükségessé vált bővítése

40%

6% 0%

Később beszerezte volna saját forrásból Később újra pályázott volna

13%

Egyéb

Elmaradt volna a műszerbeszerzés

60% 6%

Egyéb

25%



A vállalati kutatóhelyekre is jellemző, hogy legtöbbször olyan műszereket szereztek be a támogatás segítségével, amely még nem működött a szervezetnél és hasonló az arányuk a Magyarországon egyedinek tekinthető műszereknek is. 33. ábra: Az intézményen belül található azonos, vagy hasonló műszerek számának aránya Intézményen belül található azonos, vagy hasonló műszerek száma Vállalati kutatóhelyek 6% 0% 0% nincs 1-5 6-10 35%

11-15 15-nél több 59%


60

Műszerpályázati programok átfogó értékelése ÉRTÉKELÉSI JELENTÉS 34. ábra: A Magyarországon belül található azonos, vagy hasonló műszerek számának aránya Magyarországon belül található azonos, vagy hasonló műszerek száma Vállalati kutatóhelyek

12% 0% 6% 35% 6%

41%

nincs

1-50

51-100

101-150

151-200

200-nál több


1. Munkahipotézis: SZÜKSÉGES

A

KÖZFINANSZÍROZÁSÚ

KUTATÓHELYEK

K+F

INFRASTRUKTÚRA

FEJLESZTÉSÉNEK

TÁMOGATÁSA

Magyarországon a K+F infrastruktúra általános színvonala elmarad az élvonalbeli nemzetközi szinttől.

Az alapkutatást végző közfinanszírozású kutatóhelyek esetében létfontosságú a műszerbeszerzés központi támogatása.

A közfinanszírozású kutatóhelyek műszerellátottságának támogatási igénye eltérő. Vannak olyan felsőoktatási intézmények, illetve szakok, ahol más forrásból (pl. szakképzési hozzájárulás) is finanszírozni tudják a műszerpark megújítását, máshol (pl. orvosképzés), ahol nagyértékű eszközök szükségesek és nincs lehetőség egyéb bevételekre fontos az alapműszerek finanszírozása is.

Mindezek alapján a közfinanszírozású kutatóhelyeknél, kiemelten az alapkutatás területén szükséges a műszerbeszerzések támogatása. Ez nem jelenti feltétlenül azt, hogy a vizsgált műszerpályázati kiírásokhoz hasonló pályázatok a legalkalmasabbak a támogatás megvalósítására.

5.2. A programok eredményessége, hasznossága A műszerpályázati programok pályázati kiírásai a GVOP pályázatok kivételével nem tartalmaztak számszerűsített eredmény elvárást, magát a műszer beszerzését tekintették eredménynek. Ebből a

61


szempontból eredményesek voltak a pályázatok, hiszen számos, az intézmények kutatási tevékenységéhez fontos, sok esetben nélkülözhetetlen műszer beszerzését tették lehetővé. A programok eredményességére vonatkozóan nem jelentkeztek közfinanszírozású kutatóhelyek és a vállalati kutatóhelyek között.

szignifikáns

különbségek

a

Az interjúkon résztvevők csaknem kivétel nélkül eredményesnek és hasznosnak ítélték meg a pályázatok eredményeként megvalósult műszerbeszerzéseket. A felsőoktatási kutatóhelyek eredménynek tekintik, hogy PhD hallgatókat tudnak fogadni és képezni, magasabb színvonalú a képzés, amennyiben korszerű műszereket tudnak használni, ugyanakkor ezt nehéz számszerűsíteni. Az alapkutatás esetében csak hosszabb időtávon jelentkeznek az eredmények és azok is csak áttételesen köthetők egy-egy műszer beszerzéséhez. A nyertes pályázat eredményessége leginkább abban nyilvánul meg, hogy bizonyos kísérleteket, méréseket egyáltalán képesek az intézmények elvégezni. A közfinanszírozású kutatóhelyeknél több esetben is a pályázaton elnyert összegből beszerzett műszer tette lehetővé bizonyos tevékenységük folytatását, mert az új műszerrel kiváltott régi hamarosan tönkrement és a javíttatására nem lett volna pénze a szervezetnek. A vállalati kutatóhelyek esetében többen túlteljesítették a GVOP pályázatokban vállalt eredményeket, utólag úgy ítélik meg, hogy túl óvatosan becsülték meg a várható eredményeket. A kérdőívek válaszai alapján a következő eredmények realizálódtak a műszerbeszerzésekhez kapcsolódóan: 35. ábra: A prototípusok, szabadalmak, publikációk száma és az idézettség alakulása a nyertes pályázatoknál

50 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0 10 műszerre jutó prototípus

100 műszerre jutó szabadalom

Alapkutatás Kísérleti fejlesztés

1 műszerre jutó publikáció

1 műszerre jutó átlagos idézettség

Alkalmazott kutatás Egyéb K+F tevékenység


A kérdőívek feldolgozott válaszai is megerősítik, hogy a különböző kutatási tevékenységek esetében eltérőek az alkalmazható eredmény indikátorok. Míg az alapkutatásnál az idézettség a legjellemzőbben említett eredmény, addig a kísérleti fejlesztés esetében a prototípus előállítása jelentkezik eredményként. Az idézettség, publikációk száma önmagában nem alkalmazható és különböző tudományágak eredményeinek összehasonlítására sem alkalmas, mivel tudományáganként nagyon eltérő, hogy milyen publikációs lehetőségek vannak és mennyi, illetve milyen értékű idézettség érhető el.

62


Arra vonatkozóan, hogy milyen a hasznossága a műszerpályázatoknak, több módon is próbáltunk információt szerezni.

Műszerek projektekben történő hasznosítása Egyrészt vizsgáltuk, hogy csak a pályázatban szereplő projekthez használják-e a műszert, vagy máshoz is. A kérdésre adott válaszokból az tűnik ki, hogy általában 50-60%-ban tágabb a műszerek hasznosítása, mint csak a megpályázott projekt. Ez az arány a csúcstechnológiai pályázatok esetében a legalacsonyabb, ott azonban ezt indokolhatja, hogy célműszereket szereztek be a pályázók. 36. ábra: A beszerzett műszernek az eredeti projekten túl másra történő használatának aránya

37. ábra: Fejlesztési projektek száma, melyekben a támogatásból beszerzett műszert használják (átlag) Fejlesztési projektek száma, melyekben a támogatásból beszerzett műszert használják

A beszerzett műszernek az eredeti projekten túl másra történő használatának aránya 8,0

GVOP 3.2.1.

6,0 db

GVOP 3.3.2.

KMÜFA (csúcs nélkül)

6,4 4,8

4,0 1,9

2,0

KMÜFA (csúcs)

2,3

0,0

OTKA

Hazai

0

20

40


60

80

100


Nemzetközi Vállalati kutatóhelyek


Annak vizsgálata, hogy a beszerzett műszereket hány további fejlesztési projektben hasznosították azt mutatja, hogy a közfinanszírozású kutatóhelyek kevesebb projektben használják a műszereket, mint a vállalati nyertesek. A közfinanszírozású kutatóhelyek projektgazdáinak válaszai alapján a közfinanszírozású intézményekre kevésbé jellemző a támogatásból beszerzett műszerrel történő, további projektekben való részvétel, mint a vállalati kutatóhelyek esetében, melyek csaknem minden esetben több projekt során is használják a támogatásból beszerzett eszközt. Míg a vállalatok esetében tudatos, célorientált a műszerbeszerzés, addig a közfinanszírozású kutatóhelyek esetében az eredmények azt mutatják, hogy sokszor csak egy projektben generáltak eredményt a műszer segítségével, a tovagyűrűző hatás kisebb mértékben jelentkezett. Annak ellenére is a vállalati kutatóhelyek az aktívabbak a műszerek további projektekben történő használatában, hogy a közfinanszírozású kutatóhelyeken – elsősorban az egyetemeken a képzés sajátosságaihoz illeszkedően – jellemző a projektek elaprózása, sok kis projektre bontása.

Műszerek kihasználtsága A hasznosságot azon keresztül is igyekeztünk megítélni, hogy a kérdőívben rákérdeztünk a műszerek átlagos kihasználtságára. Ennek alapján megállapítható, hogy a vállalti kutatóhelyek esetében lényegesen magasabb a műszerek kihasználtsága, mint a közfinanszírozású kutatóhelyeknél. Ez arra utal, hogy indokolt lehet az a pályázati pénzek hasznosulásához kapcsolódóan többször felmerült feltételezés, miszerint a műszerpályázatoknál gyakoriak voltak a presztízsbeszerzések. Ennek eredményeként miközben alapvetően hiány van a korszerű műszerekből helyenként felesleges kapacitások alakulnak ki.

63


Műszerkataszter hiányában ezt nehéz megítélni, minden bizonnyal előfordul, hogy miközben egy intézményben már van valamilyen műszer további azonos műszerek kerülnek beszerzésre vagy azért, mert nem tudnak az egyes szervezetek a többieknél levő műszerekről, vagy azért, mert a műszerrel rendelkező szervezetek nem teszik lehetővé mások számára a műszer használatát. 38. ábra: A műszerek átlagos kihasználtsága A műszerek átlagos kihasználtsága 1, 2, ill. 3 műszak esetében 100 80 60


40


20 0 1 műszak

2 műszak

3 műszak


Új kutatói munkahelyek létrehozása Mivel a vállalati K+F infrastruktúra fejlesztését támogató pályázatok alapvetően új kutatóhelyek létrehozására irányultak, így érthető, hogy sokkal nagyobb arányban létesültek új kutatói munkahelyek a vállalati pályázók esetében, mint a közfinanszírozású kutatóhelyeknél. A közfinanszírozású kutatóhelyeknél több tényező is nehezíti új kutatói státuszok létrehozását. Egyrészt folyamatos a nyomás a költségek csökkentésére, másrészt a fenntartó által meghatározott költségkeretből gazdálkodnak, amely nem teszi lehetővé növekvő létszám bérköltségeinek finanszírozását. Ilyen környezetben jó aránynak tekinthető, hogy a válaszok egyharmada szerint a pályázati támogatás ezeknél a kutatóhelyeknél is hozzájárult új kutatói munkahelyek létrehozásához. 39. ábra: A pályázatok hatása új kutatói munkahelyek létesítésére A pályázat eredményeként létrejöttek új kutatói munkahelyek?

A pályázat eredményeként létrejöttek új kutatói munkahelyek?



6%

33%

Igen

Igen

Nem

Nem

67%

94%



64


40. ábra: A pályázat eredményeként létrejött új kutatói munkahelyek programtípusok szerint aránya

A pályázat eredményeként létrejött új kutatói munkahelyek programtípusok szerinti aránya OTKA 6%

GVOP 3.3.2. 24%

KMÜFA (csúcs) 33%

GVOP 3.2.1. 25%

KMÜFA (csúcs nélkül) 12%


A beszerzett műszerek hasznosítási területe Annak vizsgálata, hogy milyen területeken hasznosítják a műszereket azt mutatja, hogy a legjelentősebb a K+F tevékenységben való hasznosítás. A közhasznú kutatóhelyek esetében elenyésző, mindössze 4% az ipari szolgáltatások területén való használata a műszereknek, ugyanakkor a vállalati kutatóhelyek esetében ez hétszer magasabb. Meglepő, hogy annak ellenére, hogy a közfinanszírozású kutatóintézetek jelentős része felsőoktatási intézmény és gyakori hivatkozás, hogy az oktatás magas színvonalának biztosításához szükségesek a korszerű műszerek, az oktatás területén nem túl magas, 16%-os a hasznosításuk.

41. ábra: A támogatásból beszerzett műszerek hasznosításának megoszlása

A támogatásból beszerzett műszerek hasznosításának megoszlása 100 90 80 Százalék

70

79 63

60 50 40

28

30

15

20 10

4

5

3

4

0 Kutatásfejlesztés

Ipari szolgáltatás


Oktatás

Egyéb



65


2. Munkahipotézis: A K+F MŰSZERELLÁTOTTSÁG FEJLESZTÉSÉRE IRÁNYULÓ PÁLYÁZATOK NEM SEGÍTIK ELŐ A NAGY ÉRTÉKŰ INFRASTRUKTÚRÁK KÖZÖS HASZNOSÍTÁSÁT

A pályázatok általában külön nem ösztönzik a műszerek közös hasznosítását, ez nagymértékben a pályázó nyitottságától, illetve pótlólagos finanszírozási rászorultságától függ.

A felmérés eredményei alapján nem ritka a közfinanszírozású intézmények esetében a közös műszerhasználat. Ez nem feltétlenül jelenik meg a pénzügyi elszámolásokban, ugyanis részben kutatási anyagokkal, stb. ellentételezik a műszerek használatát. Szintén jellemző, hogy a műszerrel rendelkező szervezet a nagyértékű műszerek kezelését nem engedi át másnak, mivel az sok esetben speciális ismereteket igényel. A közös használatot ilyenkor úgy oldják meg, hogy a másik fél által igényelt méréseket, vizsgálatokat a műszert tulajdonló szervezet munkatársai végzik el .

Egyes közfinanszírozású intézmények különösen nyitottak a közös műszerhasználatra, erre felhívást is intéztek a regionális kis- és középvállalkozások irányába.

A kapacitáskihasználás növekedését és az esetleges felesleges párhuzamos beszerzések csökkenését szolgálná, ha legalább a nagyértékű műszerekről létezne egy műszer kataszter.

Általában a vállalati nagy értékű infrastruktúrákat kizárólag a cég kutatási tevékenységeire használják, nem engedik át a használatot más kutatók, intézmények számára .

A felmérés eredményei alapján az a következtetés vonható le, hogy a műszerpályázatok hozzájárultak a kutatói infrastruktúra fejlődéséhez. Még abban az esetben is javult a műszerpark korszerűsége, amikor az elavult eszközök kiváltását finanszírozták a kutatóhelyek a pályázati pénzekből, hiszen a régi műszer helyébe lépő újnak a teljesítménye, paraméterei meghaladják a korábbi műszerét. A műszerek kihasználtságának mutatói arra utalnak, hogy ezen a területen lehetne még fejlődni a közfinanszírozású kutatóhelyek esetében. Ennek egyik lehetősége lenne a közös hasznosítás lehetőségeinek megteremtése.

5.3. A programok hatásossága A projektek hatásainak elemzésénél vizsgáltuk, hogy a műszer beszerzésének megvalósulásán keresztül milyen egyéb hatásokat értek el a pályázók. A projektek hatása eltérő jellegű a közfinanszírozású kutatóhelyek és a vállalati kutatóhelyek esetében.

A közfinanszírozású kutatóhelyekre jellemző hatások: Lehetővé tette, hogy az intézmény megőrizze nemzetközi presztízsét, aktívan részt tudjon venni nemzetközi projektekben.

66


A PhD képzés volumenére és minőségére is kedvező hatást gyakorol a korszerű berendezések megléte, elérhetősége. Ez pozitív hatást gyakorolhat az ország szakember megtartó erejére. A jó műszerek jó szakembereket vonzanak. Az utóbbi időben javult a szakemberképzés helyzete. A beszerzett eszközzel hatékonyabban tudnak pályázni kutatási projektekre, új lehetőségeket teremt innovatív fejlesztésekre. A beszerzett műszerek függvényében a különböző kutatási eredmények kiterjesztése, más területeken való hasznosítása is jelentkezhet pozitív hatásként. A több és nagyobb berendezés működési költségnövekedést okoz a magasabb energiafelhasználás, több és drágább segédanyag szükséglet miatt. A működési biztonságot szolgáló szervizszerződések szintén növelik a költségeket.

A vállalati kutatóhelyekre jellemző hatások: Multinacionális cégek további K+F tevékenységet helyeztek Magyarországra egyrészt a támogatás lehetősége, másrészt a megvalósult fejlesztések kedvező tapasztalatai miatt. A saját globális hálózaton belül elősegítette a magyarországi telephely felértékelődését. A minőségi színvonal növekedése, alacsonyabb selejthányad, hatékonyabb termelés a cég eredményességén túlmenően pozitív hatást gyakorol a környezetre. Új telephelyek, K+F kapacitás bővülés, nemzetközi szinten presztízs növekedés, versenyképesség növekedése is jelentkeztek hatásként. A pályázati projektek eredményeként esetenként kialakult, illetve szorosabb lett az együttműködés az egyetemekkel. Magyar beszállítók alkalmazása révén, valamint a fejlesztésekhez kapcsolódóan telepített gyártó kapacitások révén az egész gazdaságra pozitívan hatnak a fejlesztések. (foglalkoztatás növekedése, adóbevételek növekedése, stb.)

A kutatási infrastruktúra fejlesztése elősegítette a kutatási eredmények (lásd 35. ábra) elérését. A fókuszcsoportokon felmerült a hatásnak olyan szempontú vizsgálata, hogy milyen hatást gyakorolna a magyar K+F tevékenységre, amennyiben nem valósulnak meg műszerberuházások. Az új technikai megoldások először az alapkutatás területén jelennek meg. Mint azt már a műszerpályázati programok relevanciájának vizsgálatánál megállapítottuk, az alapkutatás kiszolgáltatott a műszerezettség biztosításának. Amennyiben nem állnak rendelkezésre a technika gyors fejlődését követő korszerű műszerek, a magyar kutatók lemaradnak a nemzetközi mezőnyben. Abban az esetben, ha az infrastrukturális háttér nem felel meg a szakma által megkövetelt szintnek, a magyar kutatók nem tudnak részesei lenni a nemzetközi projekteknek. A 42. számú ábra alapján, amely a kérdőív eredményeit dolgozza fel a pályázatnyertes közfinanszírozású kutatóhelyek átlagosan 1,8 nemzetközi, valamint EU által támogatott K+F programban vesznek részt.

67

Műszerpályázati programok átfogó értékelése ÉRTÉKELÉSI JELENTÉS 42. ábra: Más intézményekkel fenntartott együttműködési formák száma (átlag)

Más intézményekkel fenntartott együttműködési formák száma 3,0

2,8

2,6

2,5

db

2,0

2,0

1,9

1,5 1,0

1,0

0,8 0,6

0,5

0,3

0,3 0

0,0 Kétoldalú együttműködés más kutató vagy oktatási intézménnyel

Részvétel magyarországi K+F programokban

Részvétel az EU által támogatott K+F programokban


Részvétel nemzetközi K+F programokban

Egyéb



3. Munkahipotézis: A PROGRAMOK ELÉRTÉK A KIÍRÁSOKBAN DEKLARÁLT CÉLOKAT, EREDMÉNYEZTÉK A KÍVÁNATOS HATÁSOKAT

DE

NEM

MINDEN

ESETBEN

A programok hozzájárultak a kivívott pozíciók megőrzéséhez, a magyar kutatóhelyek nemzetközi projektekben való részvételének biztosításához.

A vizsgált programok közvetlen támogatási célja az OTKA és KMÜFA pályázatok esetében jellemzően maga az új műszer beszerzése volt, míg a GVOP pályázatok esetében egyéb konkrét célok is megfogalmazásra kerültek. A programok eredményeként a konkrét célokat elérték, ugyanakkor az átfogó célok és a kívánatos hatások nem minden esetben realizálódtak.

A tudományos színvonal emelésére vonatkozó átfogó célokat az OTKA és a kisebb értékű KMÜFA, illetve GVOP 3.2.1 pályázatok esetében csak részben érték el, mivel a támogatási összeget az amortizálódott műszerek cseréjére, így – még ha korszerűbb berendezéssel is pótolták az elöregedett műszert – a tudományos tevékenység feltételeinek szinten tartására fordították.

A műszereket az egyetemi kutatóhelyek esetében a képzésben is használják és itt fontos, hogy korszerű műszerekkel ismerkedjenek meg a jövő kutatói és K+F felhasználói.

A csúcstechnológiai pályázatokon elnyerhető nagyobb támogatási összegek hozzájárultak a magyarországi tudományos kapacitás bővítéséhez, a korszerű technológiák hazai fejlesztéséhez, bár

68


előfordult olyan eset is, amikor jelentős összeggel támogattak egy elavult technológia fejlesztésére és gyártására pályázó nagyvállalatot. 4. Munkahipotézis: ÖSSZEFÜGGÉS VAN A PÁLYÁZÓI SIKERESSÉG ÉS A TUDOMÁNYOS EREDMÉNYEK KÖZÖTT

A különböző pályázati formákban növelni kellene a koherenciát, mert nagyok a különbségek a különböző pályázatok nyerési aránya között. Abban az esetben, ha alacsony a nyerési arány, mert korlátozott források állnak rendelkezésre, amire nagyon nagy igény jelentkezik (pl. OTKA pályázatok 14-31% közötti nyerési aránya) jó pályázatok is kiszorulhatnak a finanszírozottak köréből, ahol magas a nyerési arány (pl. GVOP 3.3.2 77%), ott fennáll a veszélye, hogy kevésbé színvonalas projektek is elnyernek támogatást.

A műszerbeszerzések hozzájárulnak a jobb eredmények eléréséhez, hiszen korszerű, a korábbiaknál nagyobb tudású műszerek megnövelik a kutatók számára rendelkezésre álló lehetőségeket (pontosabb, részletesebb, gyorsabb mérések)

5.4. Az eredmények fenntarthatósága Az eredmények fenntartásáról minden pályázattípus esetében rendszeres információkat kérnek be a pályázatok nyerteseitől, ezeket azonban nem minden esetben dolgozzák fel és a kontroll se mindig érvényesül. A kérdőív kérdésére, hogy használják-e még a beszerzett műszert egyetlen olyan válasz érkezett, hogy nem, már leselejtezték a műszert. A műszerek fenntartásának költségeit különböző forrásokból teremtik elő az intézmények.

69

Műszerpályázati programok átfogó értékelése ÉRTÉKELÉSI JELENTÉS 43. ábra: A működtetési költségek fő forrásai

A működtetési költségek fő forrásai 80

71

70

61

Százalék

60 50 40 30

21

20 10

12 6

5

5

4

7

7

0 Állami források

Magán források

Európai Uniós források


Multinacionális / nemzetközi források

Egyéb



A közfinanszírozású kutatóhelyek esetében a működési költségek fő forrását az állami pénzek jelentik, de a magán források is jellemzőek. A vállalati kutatóhelyek esetében fordított a sorrend, legnagyobb arányban magán forrásból finanszírozzák a műszerek működtetésének költségeit. Vizsgáltuk azt is, hogy hogyan alakulnak a műszerekkel elért bevételek azok beszerzési költségeihez viszonyítva. Itt aszerint csoportosítottuk a szervezeteket, hogy alapkutatást, alkalmazott kutatást, vagy kísérleti fejlesztést végeznek. Megfigyelhető, hogy minél nagyobb összeget fordítottak a műszer beszerzésére, az általa generált bevételek annál magasabbak voltak. A görbék meredeksége azt jelzi, hogy az alapkutatásban tudnak a legkevésbé bevételekhez jutni a műszer használatával és a kísérleti fejlesztés az a felhasználási terület, ahol a legnagyobb a lehetőség bevételek szerzésére. Néhány kiugró értéktől eltekintve a műszerek pótlását azonban nem fedeznék a műszerrel elért bevételek.

70

Műszerpályázati programok átfogó értékelése ÉRTÉKELÉSI JELENTÉS 44. ábra: A működtetési költségek fő forrásai A beszerzések összege és az éves bevétel közötti kapcsolat (alapkutatás)

Műszerrel elért éves bevétel (Log)

5

4 3

2 1

0 0

1

2

3

4

5

6

-1

Műszerbeszerzés tényleges összege (Log)

A beszerzések összege és az éves bevétel közötti kapcsolat (alkalmazott kutatás)


5 4 3 2 1 0 0

1

2

3

4

5

6

-1



A beszerzések összege és az éves bevétel közötti kapcsolat (kísérleti fejlesztés)

5 4 3 2 1 0 0

1

2

3

4

5

6

-1



71


Az eredmények fenntarthatóságára is utal az, hogy hány fejlesztési projektben hasznosítják a műszert (lásd 37. számú ábra) , illetve hogy milyen és hány együttműködés alakult ki a műszerek használatával (lásd 42. számú ábra) A vállalati kutatóhelyek nem említették problémaként a műszerek működtetését, szervizelését, fenntartását, ugyanakkor a közfinanszírozású kutatóhelyek számára sokszor megoldhatatlan problémát jelent a műszer fenntartására, üzemeltetésére előteremteni a forrásokat. A kihasználatlan kapacitások egyik oka az is lehet, hogy az intézményeknek nincs, vagy nem elegendő a forrásuk a műszerek fenntartására, üzemeltetésére. A korszerű K+F műszerek használatához sok esetben speciális, magas költségű segédanyagok szükségesesek, aminek a megvételére a szűkös intézményi költségvetés esetenként nem ad lehetőséget. A személyes találkozókon többen említették azt a megoldást, hogy a külső szervezeteknek végzett mérésekért azok a működtetéshez szükséges segédanyagokkal fizetnek. A meglévő műszerpark felmérését követően az egyes műszerekre jellemző anyagok forgalmazási adataiból lehetne reális következtetéseket levonni az adott műszerféleség kihasználtságára, használatára vonatkozóan. Az üzemeltetésen túl gondot okoz a műszerek meghibásodása is. Az intézmények anyagi okok miatt nem minden esetben tudnak szerviz szerződést kötni, ami lehetővé tenné a rendszeres felülvizsgálatokat, a használó igényei szerinti beállításokat. Ez-egy fő alkatrész meghibásodása a műszer használatból való kiesését eredményezi. 5. Munkahipotézis: A MŰSZERPÁLYÁZATOK AZ ÚJ MŰSZEREK BESZERZÉSÉRE BIZTOSÍTANAK UGYAN FORRÁST, DE NEM BIZTOSÍTOTT A MŰSZEREK FENNTARTÁSÁNAK, ÜZEMELTETÉSÉNEK, FELÚJÍTÁSÁNAK FORRÁSA

A közfinanszírozású kutatóhelyeknél általában problémát jelent a műszerek javításához, felújításához szükséges anyagi forrás előteremtése.

Az üzemeltetést általában tudják finanszírozni az intézményi költségvetésből, azonban előfordul, hogy a műszerek fenntartására rendelkezésre álló források a műszerek rendszeres bevizsgálását sem fedezik, ezért azok mérési eredményei nem használhatók fel a kutatásokhoz. A fenntartás forrásainak 71% származik állami forrásokból, ugyanakkor viszonylag magas, 12% a magánforrások aránya is. Ez elsősorban az alkalmazott kutatást végző, az ipar szereplői részére szolgáltatást nyújtó kutatóhelyeknél releváns.

A vállalati kutatóhelyek jellemzően biztosítani tudják a műszer fenntartásához, üzemeltetéséhez, felújításához szükséges összeget, a források 61%-a magánforrásból származik és csak 6% az állami források részaránya.

72


5.5. A programok megvalósításának hatékonysága A programok megvalósításának hatékonyságát két nézőpontból vizsgáltuk. Egyrészt a pályázati programok lebonyolítóitól kértük a pályázati feltételrendszer, értékelési szempontrendszer, program megvalósítás értékelését, másrészt az interjúk, fókuszcsoportok során a pályázók véleményét is megkérdeztük.

A pályázatok kiírása és feltételrendszere Az OTKA és KMÜFA pályázatok kiírása rövid, csak a legfontosabb feltételekre szorítkozik, míg a GVOP kiírások részletesek, tartalmazzák a kitöltendő, a pályázat mellékleteként benyújtandó dokumentumok listáját, mintáját, illetve kitöltési útmutatót is. Ez szükséges is, mivel az EU-s feltételekhez igazodva lényegesen több bizonylatot, igazolást kellett benyújtani, mint a pályázók körében korábban megismert OTKA és KMÜFA pályázatok esetében. A pályázati programtípusok lebonyolítói a közepesnél kicsit jobbnak ítélték a pályázatok feltételrendszerét abból a szempontból, hogy azok mennyire segítették elő a programcéloknak legjobban megfelelő pályázatok kiszűrését. Az OTKA pályázatok esetében nem volt önrész előírás, ami egyrészről jó, mert a közfinanszírozású kutatóhelyek számára nehézséget jelent a szükséges önrész előteremtése, másrészről jelentős túljelentkezést, esetenként felelőtlen és megalapozatlan vállalásokat eredményez. A KMÜFA pályázatok esetében a lebonyolítók a K+F infrastrukturális háttér megteremtésére irányuló programcélok és a pályázók kevéssé megalapozott, K+F projektekkel nem minden esetben alátámasztott jövőbeli igényei közötti ellentmondás feloldását, a hiányos megalapozottságú igények kiszűrésének nehézségét jelölték meg problémaként. Műszernyilvántartó adatbázis hiányában a pályázatok nem tudták kiszűrni a „presztízs beruházásokat”. A pályázók részéről a GVOP pályázatok kapcsán merült fel az a kifogás, hogy számos, a pályázat szempontjából nem releváns dokumentumot, igazolást kellett benyújtaniuk a pályázathoz, amelyek beszerzése egyrészt időigényes volt, másrészt felesleges költségeket okozott a nem nyertes pályázók esetében. A közfinanszírozású kutatóhelyek esetében – amelyik pályázat előírta - gondot okozott az önrész biztosítása.

Értékelési szempontrendszer Az OTKA és KMÜFA pályázatok esetében a szakmai bírálóbizottság vizsgálta a pályázó alkalmasságát, korábbi K+F eredményeit. Az OTKA pályázatok értékelésének sajátossága, hogy a pályázat kiírói előzetesen meghatároztak bizonyos arányokat a támogatási keret megosztására a különböző tudományterületek, régiók, korosztályok, tudományos rang kategóriák között. Ezzel a hazai kiemelt kutatási, oktatási, gazdasági céloknak legmegfelelőbb arány elérését kívánták elérni. Az OTKA pályázatok értékelésénél problémaként merült fel az elbírálás túlzottan részletes pontozási skálája, amelyben nehéz volt elhelyezni az egyes pályázatokat. A scientometriai adatokat időnként túl mereven kezelték a bírálat során, illetve túlzott jelentőséget tulajdonítottak neki. Problémát jelentett a kompetens bírálók szűk köre, valamint a nemzetközi gyakorlatban alkalmazott eljárás, a külföldi bírálók bevonásának nehézkessége.

73


Szintén nehezítette a bírálók munkáját, hogy a pályázók által megadott információkat csak korlátozottan állt módjukban ellenőrizni. A KMÜFA pályázatok esetében – az OTKA pályázatokhoz hasonlóan - vizsgálták a műszerrel megvalósítani kívánt K+F projekt jelentőségét, a létrejött kutatási együttműködések hatásait, valamint a nemzetközi együttműködésre történő felkészültséget. A szakmai szempontokat vizsgáló szakembernek kiemelt szerepe van az értékelés és pályázatok elbírálása során. A GVOP pályázatok esetében az értékelés szempontjai eltértek a másik két programtípustól. A szakmapolitikai célok figyelembevételére nem volt alkalmas az értékelési rendszer. Beléptek viszont olyan szempontok, amelyek az EU források felhasználásához kötődnek, mint a környezeti fenntarthatóság, valamint az esélyegyenlőség, aminek az értelmezése gondot okozott a pályázók részére. Szintén eltérés volt a megszokott pályázatoktól, hogy a GVOP alapvetően projektet finanszírozott, nem csupán igényekkel indokolt műszerbeszerzést, bár hasonló célok megfogalmazására már néhány KMÜFA pályázat esetében is sor került. Az OTKA pályázatok elbírálási folyamatát, a bírálatokat és a zsüritagok névsorát nyilvánosságra hozták. A KMÜFA-ból finanszírozott pályázatok köre és irányultsága széleskörű volt és nem minden esetben volt egységes az, hogy az értékelési szempontrendszert és a pontozást közzétették, vagy nem. A GVOP pályázatok esetében közzétették a bírálati szempontrendszert, de a pontozás elve nem volt nyilvános. Mindhárom programtípus esetében működött bírálóbizottság.

Az első OTKA zsüri tagjait 1991-ben közvélemény-kutatás alapján választották meg, a zsüritagokat három évente cserélik.

Az NKTH pályázatokat független, összeférhetetlenségi nyilatkozatot tett bírálókból álló bizottság értékelte.

A GVOP pályázatok értékelési rendszerében minden projektjavaslatot két független szakértő értékelt. Mivel komplex, egyes tudományágakhoz kötődő fejlesztési elképzelések versenyeztek egymással és a szubjektivitásnak tere volt a bírálat során, ezért sok esetben 30%-nál nagyobb volt az eltérés a két bíráló által adott pontszámok között. Ilyenkor harmadik bírálót is felkértek a pályázat értékelésére. A Bíráló Bizottságnak, amely a végső támogatási döntést hozta vétójoga volt, szükség esetén újraértékelhette a projektjavaslatot és felülbírálhatta a bírálók értékelését.

A pályázók többnyire korrektnek ítélték a pályázatok elbírálását. Csak a KMÜFA pályázatok esetében merült fel egy pályázó részéről kifogásként, hogy az OTKA pályázatokkal ellentétben a KMÜFA pályázatoknál nem ismert a Bíráló Bizottság személyi összetétele.

A létrejött projektek megfelelősége A támogatott projektek megfelelőségéről, a projektek illeszkedéséről a pályázó szervezetek tényleges fejlesztési szükségleteihez és a program tervezett hatásainak eléréséhez történő hozzájárulásukról a programok lebonyolítóit kérdeztük meg. Véleményük szerint az egyes szervezetek igényeinek objektívabb megítéléséhez szükséges lenne az országos műszerpark felmérése és naprakész nyilvántartása. A támogatások megítélésekor azonban nem csak a szükségletek értékelése és megfelelő megítélése fontos, hanem az is, hogy értékeljék a működtetés feltételeinek garanciáit. A pályázók természetesen vállalják a pályázatukban, hogy a beszerzendő műszer működtetéséhez biztosítják a szükséges emberi és anyagi erőforrásokat, erre azonban nincsenek beépítve garanciák, ezért utólag nehezen számonkérhető. A források leghatékonyabb hasznosulásának biztosítására

74


fontos lenne az intézményi infrastruktúra, a műszer lehetőségeit kihasználni képes felkészült szakemberek meglétének vizsgálata, vagy ezeknek a beépítése a támogatási projektbe.

A program lebonyolítása A programok lebonyolításának minőségéhez kapcsolódóan objektív teljesítménymérő az átfutási idők vizsgálata. Erre vonatkozóan a programok lebonyolítói a következő adatokat adták meg: Pályázati határidőtől szerződéskötésig terjedő idő (nap) Számlák befogadásától kifizetésig terjedő idő (nap)

OTKA

KMÜFA

GVOP

90

210

270

90-180

30

100

A pályázati döntésekre és a szerződéskötésre a GVOP pályázatok esetében kellett a legtovább várniuk a pályázóknak. Az OTKA esetében az okozott gondot, hogy az adott évi költségvetési lehetőségek későn véglegesednek, ezért az adott évben műszerbeszerzésekre fordítható összeg ismeretének hiányában későn tudják a kiírásokat megjelentetni. Szintén problémát jelentett, hogy a pályázatok szerződésben rögzített pénzügyi keretei esetenként a futamidő alatt is módosultak. A GVOP K+F fejlesztéseket finanszírozó pályázatainak bonyolítására ugyanazok az előírások voltak érvényben, mint a többi pályázatra. Nem tudták figyelembe venni azt a sajátosságot, hogy itt gyakorlatilag a legtöbb esetben beszerzésekről volt szó, aminél a megvalósítás kezdeti időszakában, amíg a közbeszerzés bonyolítása történik nincsenek felmerülő költségei. Ennek ellenére a negyedéves Projekt Előrehaladási Jelentést be kellett nyújtaniuk a pályázóknak annak összes szükséges formai kellékével együtt. A pályázók számára mindegyik pályázattípus esetében gondot jelentett az árfolyamváltozások kezelése. A vállalati pályázók esetében – elsősorban a vállalatcsoporton belüli költség átterhelések esetében – a megfelelő bizonylatolás is problémát okozott. Elsősorban a KMÜFA pályázatok kapcsán merültek fel a pályázók részéről az elszámolásokhoz kapcsolódó problémák. A pályázók a KMÜFA pályázatok esetében arról számoltak be, hogy a leadott elszámolások kifizetése nagyon sokáig elhúzódott. A 30 napos időszak betartása legfeljebb a hibátlanul elfogadott elszámolások esetében volt lehetséges, azonban az a gyakorlat, hogy nem vizsgálták felül egyszerre a leadott dokumentumokat, hanem az első feltárt ismétlődő hiba felmerülése esetén leállították a további átvizsgálást. A hiánypótláskor ismét minden dokumentumot bekértek, majd egy következő hiba esetén ismét visszaadták a teljes anyagot átdolgozásra. Ily módos egy-egy elszámolás akár egy évig is elhúzódott. Gondot okozott az is, hogy nem volt egyértelmű az útmutató, különböző személyek eltérő eljárást követtek. A pályázatokhoz kapcsolódó adminisztratív terheket a pályázók különböző módon tudták kezelni. Volt ahol a projektmenedzserre hárult ez a feladat, máshol a gazdasági szervezet alkalmas volt a kezelésére, de elsősorban a vállalati nyertesek körében az is előfordult, hogy külső erőforrásokat vontak be a lebonyolítás segítésére. A beszerzett műszerek köre nagyon heterogén, mind a típus, mind a gyártó tekintetében. A nagyértékű műszeregyüttesek esetében a kötelező közbeszerzés sokszor csak formális volt, mivel nemzetközi szinten is csak egy, legfeljebb két cég képes bizonyos speciális műszeregyütteseket előállítani.

75


A pályázók problémaként jelezték a programok rugalmatlanságát. A pályázatok kidolgozása és a megvalósítás megkezdése közötti hosszú időszak alatt egyrészt megjelenhetnek a piacon újabb műszerek, amelyek azonos cél elérését teszik lehetővé, másrészt az időközben előrehaladó folyamatok következtében a pályázók igényei is módosulhatnak kisebb mértékben. Ezeknek a változtatási igényeknek a kezelésére nem voltak alkalmasak a rendszerek. Amennyiben szerződésmódosításra került sor, annak ugyanúgy végig kellett járnia a bírálati útvonalat, a pénzügyi és szakmai módosítást nem kezelték párhuzamosan, ezért több körös módosítások váltak szükségessé, ami szintén sok időt vett igénybe. Kedvezőbb lenne, ha nem konkrét műszerek beszerzésére lehetne pályázni, hanem egy bizonyos funkció ellátását lehetővé tevő műszerezettség biztosítására. A KMÜFA pályázatok esetében jó gyakorlat volt, hogy minden projektnek volt az NKTH-n belül egy kontakt személye, aki jól ismerte és végigkövette a projektet, kapcsolatot tartott a pályázóval. Ugyanakkor ennek a rendszernek a működése nem mindig volt zökkenőmentes. A projekt felelősök személyének változása fennakadást jelentett a kapcsolatban és elérhetőségük is korlátozott volt.

76


6. NEMZETKÖZI KITEKINTÉS 6.1. Az Európai Kutatási Térség Az Európai Kutatási Térség koncepcióját 2000-ben, az Európai Tanács lisszaboni ülésén hagyták jóvá a tagállamok. A terv az európai kutatáspolitika alapvető referenciapontjává vált. Az EKT kiépüléséhez elsősorban az európai kutatási tevékenységek, K+F programok és politikák széttagoltságát kell megszűntetni. A kialakítandó Európai Kutatási Térséget az alábbiak jellemezik: a kutatók mobilitásának növelése világszínvonalú, hálózatba szerveződő kutatási infrastruktúra kialakítása kiváló kutatóintézmények felállítása, amelyekre jellemző az állami és a privát szektor együttműködése, valamint a kutatási tevékenységek interdiszciplináris területekre történő szakosodása eredményes tudásmegosztás, elsősorban a közfinanszírozású és a vállalati K+F tevékenységek között összehangolt kutatási programok és prioritások az Európai Kutatási Térség megnyitása a világ többi országa és térsége számára, kiemelten a szomszédos országok vonatkozásában, illetve Európa részéről kötelezettség vállalása a globális kihívások partnereivel történő közös kezelésére A hatékony kutatáshoz szükséges a jó színvonalú kutatási infrastruktúra. Az európai szintű infrastruktúra kialakítása az európai kutatóközösség egészének hasznára válhat. A magas kiépítési és üzemeltetési költségek miatt érdemes az európai infrastruktúrát elsősorban közös hasznosításba helyezni. A kutatási infrastruktúra európai szintű tervezésének kialakítása, illetve erősítése irányába tett kezdő lépésként hozták létre a Kutatási Infrastruktúrák Európai Stratégiai Fórumát (European Strategy Forum on Research Infrastructures – ESFRI). A fórum tagjai 2006-ban európai menetrendet („road map”) dolgoztak ki az új összeurópai kutatási infrastruktúrák kiépítésére és a meglévő állományok korszerűsítésére. A road map prioritásaiként az alábbiakat határozták meg: biztosítani kell, hogy a menetrend ténylegesen tartalmazza a tervezett európai kutatási infrastruktúra nagy részét; az egyelőre nem megfelelően lefedett területekkel ki kell egészíteni a menetrendet politikai támogatást kell szerezni a menetrendben megfogalmazott javaslatokhoz; mobilizálni kell a kiépítéshez és fenntartáshoz szükséges finanszírozást. Az ESFRI menetrendjének végrehajtása megközelítőleg 14 milliárd euró költséggel fog járni a következő tíz évben. Annak ellenére, hogy a hetedik kutatási keretprogramban az Európai Unió többet irányoz elő infrastruktúra-fejlesztésre, illetve a kohéziós politika programjai lehetőséget adnak a kevésbé fejlett régiókban az infrastruktúra-fejlesztés támogatására, az EU költségvetése előreláthatólag nem nyújt elegendő forrást az új összeurópai infrastruktúra kiépítésének finanszírozására, így szükséges a tagállamokban és a magánszektorban rendelkezésre álló finanszírozási források mozgósítása.

77


6.2. Egyes európai országok kutatás-fejlesztés támogatási gyakorlata Ausztria Ausztriában a Kutatás- és Technológiafejlesztési Tanácsadói Bizottságot 2000-ben hozták létre a módosított Szövetségi Kutatás- és Technológiatámogatási Törvény alapján. A szervezet feladata a szövetségi kormányzat, illetve egyes esetekben a miniszterek, vagy a tartományok kutatási és technológiai politikában felmerülő elméleti és stratégiai kérdésekben történő döntésekben való aktív részvétel és tanácsadás. A 2004-2006 időszakban a minisztériumi költségvetésen felül a kormányzat 600 millió eurót biztosított kutatás- és technológiafejlesztési kezdeményezésekre és programokra, melynek elosztása a Kutatás- és Technológiafejlesztési Tanácsadói Bizottság által kidolgozott stratégiai dokumentum, a Nemzeti Kutatási és Innovációs Terv alapján történt meg. Belgium Belgiumban a nemzeti kutatóintézetekbe történő beruházásokat érintő ajánlásokat és határozatokat nem egységes döntéshozatali rendszeren keresztül hozzák meg, hanem a különböző tudományos szervezetek ad hoc módon döntenek a források elosztásáról. A kormány számára a helyi, regionális, illetve szövetségi szinten működő – egyetemi, tudományos, gazdasági és szociális területen dolgozó szakemberekből álló – Tudományos Politikai Tanács fogalmaz meg ajánlásokat a kutatás-fejlesztésre vonatkozó döntések előtt. A kutatás-fejlesztés támogatása alapvetően a helyi és regionális szinten valósul meg: míg helyi szinten az alap- és egyetemi kutatást támogatják, regionális szinten az ipari és technológiai kutatások támogatása történik. A szövetségi szervek biztosítják a forrásokat többek között a különböző kutatóhelyek nemzeti és nemzetközi adatcsere-hálózat működőképességének fenntartására; a szövetségi tudományos intézetek tevékenységének támogatására; valamint a belga űrkutatásra és Belgium nemzetközi kutatási programokban való részvételi tevékenységére. Belgiumban hagyományosan többféle módszert alkalmaznak a közfinanszírozású kutatóhelyek támogatására. A tudományos politika alkotói a források egy részének közvetlen elérhetőséget biztosítanak, míg közvetetten független pénzügyi alapokból (pl. Tudományos Kutatási Alapok), vagy a pénzügyi szervezetektől részesülhetnek a kutatóhelyek támogatásban. Csehország A kisértékű infrastruktúrák támogatását az egyes minisztériumok (Oktatási, Ifjúsági és Sport Minisztérium, Mezőgazdasági Minisztérium, Egészségügyi Minisztérium, Kereskedelmi és Ipari Minisztérium, stb.), a Cseh Köztársaság Tudományos Akadémiája és a Cseh Megvalósítási Ügynökség végzi. A kutatás-fejlesztés nagyértékű infrastruktúráinak fejlesztésére nem létezik egységes finanszírozási mechanizmus, ad hoc megoldások alkalmazása a jellemző. A nagy infrastruktúrák állami támogatásában kiemelkedő a Cseh Tudományos Akadémia, illetve az Oktatási, Ifjúsági és Sport Minisztérium szerepe. A K+F politika kialakításában elsősorban a Kutatás-Fejlesztési Tanács, a Cseh Tudományos Akadémia, az Oktatási, Ifjúsági és Sport Minisztérium, valamint a Cseh Megvalósítási Ügynökség vesz részt. A Kutatás-Fejlesztési Tanácsot a kormány tanácsadói szervezeteként a K+F törvénnyel összhangban, 1992-ben állították fel. A Tanács fő feladata a hosszú távú trendek vizsgálata és Csehország K+F tevékenyégének elemzése, a külföldi folyamatok nyomon követése, összehasonlító vizsgálatok elvégzése.

78


A cseh K+F irányvonalainak meghatározásában főszerepet játszik az Oktatási, Ifjúsági és Sport Minisztérium által elkészített Csehország Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Politikája. Ezen felül a minisztérium feladata többek között a nemzetközi kutatási projektek finanszírozása, valamint Csehország nemzetközi tudományos szervezetekben (pl. CERN) történő részvételének támogatása. Dánia A K+F szektorért felelős Tudományos, Technológiai és Innovációs Minisztérium kutatói infrastruktúra fejlesztését megcélzó javaslatai ad hoc alapon születnek. A kutatói infrastruktúrát érintő kérdésekkel kapcsolatos tanácsadás főszereplője a Dán Kutatási Tanács, mely az alábbi alintézményekből áll: Dán Kutatási Tanács Bizottsága; Kutatási Tanácsok; valamint ad hoc értékelő bizottságok. A Dán Kutatási Tanács Bizottsága az ország K+F stratégiai faladatainak meghatározásaiért felel, magában foglalva a kutatási infrastruktúrát érintő tudományos tanácsadást is. A hat Kutatási Tanács pénzügyi támogatást nyújt a kutatási tevékenységeket végző intézmények számára. A nagyértékű műszerek beszerzését megelőzően ad hoc módon kerülnek felállításra az értékelő bizottságok, melyek elsősorban a nemzeti szintű infrastruktúrák működését biztosítják. Finnország Finnországban a kormány a nemzeti szintű tudományos, technológiai és innovációs politikákat érintő döntései kapcsán rendszeresen konzultál a Tudományos és Technológiai Politikai Tanáccsal, melynek jelentőségét mutatja, hogy a mindenkori kormányfő elnökletével működik. A Tanács a finn tudományos és technológiai politikák, illetve a nemzeti innovációs rendszer egészének fejlesztéséért és összehangolásáért felel. A tudományos és technológiai politikának legfőbb állami szervei a Kereskedelmi és Ipari Minisztérium, illetve az Oktatási Minisztérium. Az alapkutatással, oktatással és képzéssel, tudományos politikával, felsőoktatással, valamint a Finn Akadémiával kapcsolatos ügyek az Oktatási Minisztériumhoz tartoznak. A Kereskedelmi és Ipari Minisztérium az ipari és technológiai politika kialakításával, és a Nemzeti Technológiai Ügynökség (Tekes), illetve a Finn Technikai Kutatási Központ (VTT) tevékenységének felügyeletével és koordinálásával felelős. A kormányzat kutatási támogatásának közel 80 százaléka az előbbi két minisztériumon keresztül történik. A Finn Akadémia a kutatási támogatások szakértői szervezete. Az Akadémia célja a finn alapkutatások minőségének és jó hírnevének növelése, melyet versenyalapú támogatási rendszeren keresztül, szisztematikus értékelés alkalmazásával, illetve a tudományos politika befolyásolásával valósít meg a szervezet. A Nemzeti Technológiai Ügynökség (Tekes) a finn alkalmazott és ipari K+F tevékenységért felelős szerv, mely a nemzetközi technológiai kezdeményezésekben (beleértve a Európai Unió kutatási programjait) történő részvétel pénzügyi támogatását végzi, illetve koordinálja.

79


Franciaország Franciaországban a kutatóintézetek mindegyike saját stratégiával és tanácsadási mechanizmussal rendelkezik a kutatási infrastruktúrával kapcsolatban. A kutatóintézetek a Kutatási Minisztérium alá tartoznak, mely összehangolja az intézetek működését. A miniszter és a kormány kutatás-fejlesztést érintő döntéseit az ún. stratégiai bizottság készíti elő. A Nemzeti Tudományos Tanács különböző nemzetiségű, elismert tudósokból álló szervezet, mely elsősorban a nagy infrastruktúrákat érintő általános stratégiai irányvonalak kialakítására tesz javaslatot a francia kormány, illetve a parlament számára. A Kutatási és Technológiai Tanács francia tudósok által alkotott szervezet, melynek egyik alcsoportja kifejezetten a nagy infrastruktúrák kérdéskörével foglalkozik, illetve független tanácsadást szolgáltat a Kutatási Minisztérium számára. A Tudományos Akadémia kiadványokat ad ki K+F témában saját, valamint a kormány, vagy a parlament kezdeményezésére. Németország A szövetségi rendszerből kifolyólag a tudományos infrastruktúra működési feltételeinek biztosítása elsősorban az egyes tartományi kormányok feladata, a szövetségi kormányzat felelőssége kizárólag a nagyértékű infrastruktúrák szintjére terjed ki. Az egyik legjelentősebb tanácsadói feladatkörrel rendelkező szervezet Németországban a Német Tudományos Tanács (Wissenschaftsrat), mely közvetlenül a Német Szövetségi Köztársaság elnökének irodája mellé rendelve működik. A szervezet feladatkörébe a felsőoktatási intézmények fejlesztésével, illetve a kutatási és tudományos szektor struktúrájával és tartalmával kapcsolatos ajánlások megfogalmazása tartozik. A Tanács közvetítő funkciót is betölt a tudományos szakemberek és az állami döntéshozók, illetve a tartományi és a szövetségi kormányok között. Ebből kifolyólag a Tudományos Tanács tartományi és szövetségi finanszírozásban egyaránt részesül. A Tanácsot két bizottság alkotja, a Tudományos Bizottság, valamint az Adminisztratív Bizottság. Görögország Görögországban nincsen kialakult formális tanácsadói mechanizmus a kutatási és technológiai fejlesztések (KTF) infrastruktúrájával kapcsolatban. A Fejlesztési Minisztérium alá tartozó Kutatási és Technológiai Általános Titkárság (KTÁT) a legfontosabb kormányzati hatóság az ország K+F politikájának végrehajtásában. A Kutatási és Fejlesztési Nemzeti Tanács pedig elsősorban a kutatóintézetek kutatási politikájának és adminisztrációjának tekintetében segíti a minisztérium és a KTÁT munkáját. A KTÁT legfontosabb feladatai közé tartozik többek között: a tudományos kutatóintézetek, az egyetemek, valamint a profitorientált szektor kutatási tevékenységének támogatása, elsősorban országos hatáskörű programok segítségével; új intézetek és technológiai központok létrehozása olyan területeken, melyek kiemelkedő jelentőséggel bírnak az ország fejlesztése szempontjából; felelős szervként működik az ország fejlesztési és technológiai politikájának irányvonalait meghatározó versenyképességi operatív program menedzselésében (mely egyaránt tartalmaz uniós strukturális, valamint hazai forrásokat).

80


A kutatási és technológiai fejlesztések finanszírozása projekt-alapú támogatások keretében is történik (melyek elsődleges célja a KTÁT alatt működő közkutatási központok versenyképességének növelése), valamint kutatási-fejlesztési konzorciumok létrehozása által is, amely elsősorban a nemzeti K+F prioritási területein (például fenntartható fejlődés, vidékfejlesztés, szeizmikus kockázat-menedzsment) jellemző. Írország Az írországi kutatás-finanszírozásban fontos szerepet játszik a Felsőoktatási Hatóság, amely az egyetemek kutatásait finanszírozza, illetve hasonlóan jelentős az Egészségügyi Kutatási Testület, mely az egészségügyi kutatások finanszírozását felügyeli. Írországban nemzetközi összehasonlításban is igen magas a kutatási infrastruktúrát fejlesztő beruházások támogatásában az uniós forrás (12%). Luxemburg A nemzeti kutatási politika kidolgozásáért és koordinációjáért a Kulturális, Felsőoktatási és Kutatási Minisztérium felelős Luxemburgban. A tárca Kutatási Osztályának nincsen speciális, formalizált tanácsadói mechanizmusa a kutatási infrastruktúrával kapcsolatosan. A tanácsadás itt is ad-hoc alapon történik. A kutatási tevékenységet az ún. Nemzeti Kutatási Alapokból (Fonds National de la Recherche) finanszírozzák, melybe beletartoznak az infrastrukturális fejlesztések is. Az alapokat irányító testület a kutatási politikával kapcsolatban kikéri a minisztérium Kutatási Osztályának tanácsát. Portugália Az ország kutatási és fejlesztési politikájának alakításában a legfontosabb kormányzati hatóság a Tudományos, Technológiai és Felsőoktatási Minisztérium, mely azonban kialakult tanácsadási mechanizmussal nem bír, Portugáliában is inkább az ad-hoc tanácsadás jellemző a kutatási infrastruktúrákkal kapcsolatban. A különböző technológiai fejlesztések értékelésére általában külföldi szakértőkből álló munkacsoportokat hoznak létre, akik az aktuális kormánytól függetlenül, de a mindenkori portugál K+F prioritások figyelembevételével értékelik a különböző fejlesztéseket. A Tudományos és Technológiai Alapítvány felelős az állami tudományos és technológiai beruházások menedzseléséért, melybe egyaránt beletartozik a pénzügyi támogatás, a felügyelet, valamint az intézetek, programok és projektek értékelése. A Nemzetközi Tudományos és Technológiai Együttműködés Intézete felelős a Tudományos, Technológiai és Felsőoktatási Minisztérium valamennyi nemzetközi vonatkozású tudományos vagy technológiai területen kialakított együttműködésének koordinálásáért, így az uniós források felhasználásával kapcsolatban is van hatásköre. Az Intézet szorosan együttműködik a Tudományos és Technológiai Alapítvánnyal. A Tudományos és Technológiai Kutatóintézet egy olyan közintézmény, mely a nemzeti tudományos és technológiai rendszerrel kapcsolatos valamennyi információt összegyűjti, rendszerezi és elemzi. Szlovénia A Szlovén Köztársaság Tudományos és Technológiai Tanácsa a kormány legfőbb tanácsadó szerve a tudományos, technológiai, illetve innovációs politikákkal összefüggő területeken. Szlovénia vonatkozó politikájának megvalósításáról a parlament által 5 évre elfogadott Nemzeti Fejlesztési Terv rendelkezik. A

81


Nemzeti Fejlesztési Terv mérvadó tehát technológiai és fejlesztési kérdésekben, mely magában foglalja a kutatási infrastruktúra kérdéseit is. Mivel Szlovénia aránylag kis ország, túlságosan drága kutatási eszközökre alig költ (kb. 1 millió euró az egy eszközre fordítható maximális összeg). A kutatási infrastruktúra finanszírozása nagyrészt állami pályázatokon keresztül valósul meg. A pályázatok elbírálását az Oktatási, Tudományos és Sport Minisztérium szakértő csoportjai végzik. Az állam a kutatási infrastruktúra fenntartására és működésére is biztosít forrásokat. Spanyolország Spanyolországban a nagyértékű kutatóhelyi infrastruktúra-fejlesztésekről (NKI) a Tudományos és Technológiai Minisztérium dönt, a Spanyol Nagyértékű Kutatási Infrastruktúra Tanácsadó Testület (SNKITT) véleményének figyelembevételével. Néhány döntés meghozatalába a helyi önkormányzatokat is bevonják. A SNKITT egy 15 tagból álló független tanácsadó szerv, melynek tagjai a tudományos vagy technológiai területek különböző részeit képviselik, és mind személyes eredményeik és hátterük révén vesznek részt a Tanács munkájában (nem szervezeteket képviselnek). Tagjai között egyaránt találhatók az iparban és a non-profit szférában érdekelt szakértők, a testület közvetlenül a tudományos és technológiai ügyek államtitkára alá tartozik. A Tanács 1-2 havonta ülésezik, ülésein a kormány 2 delegáltja megfigyelőként vesz részt. Spanyolországban a SNKITT dönt új nagyértékű kutatóhelyi infrastruktúra-fejlesztésékről; tanácsot ad a spanyol kormánynak, hogy az részt vegyen-e más országokban megvalósuló NKI projektekben; értékeli az NKI-k tudományos teljesítményét; valamint az NKI-k hosszú távú működését biztosítandó, általános akcióterveket határoz meg a Spanyol Nemzeti Kutatási és Technológiai Fejlesztési terv keretein belül. Svédország A legfontosabb állami tanácsadó szerv az ország kutatási politikájával kapcsolatban a Svéd Kutatási Tanács (SKT), mely számos specializált tanács és kutatóintézet összeolvadásából jött létre. Az SKT többfajta tanácsadó bizottsággal rendelkezik: a hosszú távú tervezésben legfontosabb szerepet a magas szintű stratégiai bizottság tölti be, mely a különböző, SKT által tervezett, jövőbeli nemzeti és nemzetközi infrastrukturális fejlesztéseket vitatja meg, a bizottságok második csoportjába tartoznak azok a testületek, melyek a nagyértékű infrastrukturális beruházások számára kiírt pályázatokat értékelik ki, illetve azok prioritásait határozzák meg, a harmadik csoportba pedig a különböző speciális kérdésekben szakértő tanácsadó bizottságok tartoznak. A tudományos politika alakításával kapcsolatban még fontos megemlíteni a Svéd Királyi Tudományos Akadémiát, illetve a Svéd Királyi Mérnöki Tudományos Akadémiát, melyek független tanácsadó testületként szintén fontos szereplői a vonatkozó svéd politika formálásának. Hollandia A kutatási infrastruktúrával kapcsolatos támogatásokról a Holland Kutatás Szervezet (HKSZ) dönt, mely költségvetésének nagy részét az Oktatási, Kulturális és Tudományos Minisztériumtól kapja.

82


A HKSZ-nek külön forrásai vannak a közepes (1 millió euró összértékű) és a nagy (1-5 millió euró közötti) infrastrukturális beruházások finanszírozására. A támogatásokról a HKSZ végrehajtó testülete dönt, speciális tanácsadó bizottságok bevonásával. A legnagyobb értékű beruházásokkal kapcsolatban a HKSZ kikéri a kormány (az Oktatási, Kulturális és Tudományos Minisztérium) véleményét. A kutatási infrastruktúrákkal kapcsolatban (a tanácsadó bizottságokat leszámítva) nincsen külön nemzeti tanácsadó testület. A kormány alkalmanként ugyanakkor kikéri egy-egy jelentősebb ügyben a Holland Királyi Művészeti és Tudományos Akadémia tanácsát is. Az energiaügyi, egészségügyi, illetve a környezetvédelmi infrastrukturális beruházásokkal kapcsolatban a vonatkozó szaktárcák politikája a mérvadó, ezeken a területeken csak kiemelt jelentőségű projektek alkalmával koordinált a döntéshozás nemzeti szinten. Hollandia nemzeti és nemzetközi kutatási infrastruktúrákkal kapcsolatos nemzeti stratégiája nagy hangsúlyt fektet a nemzetközi együttműködésekre.

6.3. Holland tapasztalatok a közfinanszírozású kutatóhelyek támogatási konstrukcióival és azok értékelésével kapcsolatban Hollandiában a közfinanszírozású kutatóhelyeket az intézmény szervezeti formája alapján értékelik. Az értékelésnek két formája ismert: külső értékelés 6 évente, önértékelés 3 évente. Az értékelés több dimenzióban zajlik: intézmény-projekt dimenzió múltbéli tapasztalatok – tervek a jövőre nézve A minősítés során – amennyiben lehetséges – figyelembe veszik a gazdasági-társadalmi és egyéb komplex hatásokat is. Az értékelési rendszer felépítése Az értékelés céljai két hangsúlyos részre oszlanak: a továbbfejlesztésre és a közpénzek elszámolhatóságára. A továbbfejlesztés során nem csak a kutatókat és magát a kutatási munkát, hanem az intézmény szervezetét, annak vezetését, stratégiáját is értékelik. A közpénzek elszámolhatósága fontos feltétele a közfinanszírozású kutatás támogatásában. Az értékelés kétpólusú: Az értékelést minden esetben az adott intézményen belül egy értékelő bizottság végzi, mely jelentést készít az adott intézményről Ezzel párhuzamosan az adott kategória szerinti felelős intézmény (amely háromféle lehet) is hoz egy döntést az értékelés megítéléséről. Ez a két dokumentum adja az egész értékelési folyamat végleges eredményét, melyről végül tájékoztatást kap az ezzel foglalkozó minisztérium is.

83


Az értékelés szempontjai Az értékelési kritériumok az egész intézményre és a kutatási programra vonatkozóan lényegében azonosak, csak mélységükben és tárgyukban különböznek egymástól. Míg az intézményre vonatkozó értékelés a stratégiát és a szervezeti szempontokat helyezi előtérbe, addig a kutatási projektre vonatkozó értékelés az eredményekre és a jövőbeli kutatás minőségére helyezi a hangsúlyt. A kritériumoknak való megfelelési vizsgálat összességében átfogó képet ad egy intézményről illetve egy kutatócsoportról. Fontos kiemelni, hogy a rendelkezésre álló indikátorok és információ függvényében változhatnak a kritériumok is. (pl. jelentős különbség van a természettudományi, orvostudományi és agrártudományi kritériumok között). Az egyes kritériumokat egy 5 szintű skálán értékeli az értékelő bizottság. Az értékelés során az alábbi kritériumokat használták: Minőség – nemzetközi elismertség és fejlődési potenciál mértéke Eredményesség – tudományos eredmények bemutatása (idézetek, publikációk, szabadalmak) * A téma fontossága – tudományos és társadalmi-gazdasági hatások bemutatása Életképesség és megvalósíthatóság – csoportrugalmasság és szakmaiság A kérdések kitérnek mind a múltbéli tapasztalatokra, mind a jövőképre. Néhány kérdés a kérdőívből: Múltbeli tapasztalatok: Milyen az intézmény nemzetközi elismertsége és fejlődési jellege? Milyen a vezetés, a menedzsment, stratégia, és a kutatási programok elismertsége? Milyen fejlődési lehetőségek vannak az erőforrásokat, a munkatársakat és a szervezeti infrastruktúrát érintően? A jövőre nézve: Hogyan értékeli az intézmény kutatási terveit? Mennyire van összhangban ez a kutatási terv az intézmény kutatási portfoliójával? Előfordulhat, hogy az értékelő bizottságnak a fentieken túl további kérdések megválaszolására is szüksége van. Ezek általában olyan speciális témákra térnek ki, melyek nem kapcsolódnak szorosan a kutatáshoz, mégis befolyásolhatják az értékelés végeredményét.

6.4. Írország közfinanszírozású kutatóhely-műszerállományának felmérése Írországban 2006 során merült fel az igény a kutatóhelyi infrastruktúra felmérésére. Ennek érdekében egy nemzetközi szakemberekből álló független bizottságot állítottak fel, melynek tagjai 10 széles tudományterületre felosztva vették vizsgálat alá a közfinanszírozású (felsőoktatási) kutatóhelyek infrastrukturális ellátottságát. A felmérés egyrészt kérdőív kitöltetésével, másrészt személyes

*

Természetesen ebben az esetben is vannak olyan tudományágak, ahol nehezebb kimutatni az ilyen típusú eredményességet

84


intézetlátogatás módszerével műszerkataszter.

történt,

melynek

eredményként

összeállításra

került

a

nemzeti

A felmérés felhívta a történelmi hiányosságokból adódó jellegzetességekre a figyelmet. Írország korábban meglehetősen elmaradott kutatóhelyi infrastruktúrával rendelkezett, melynek megújítására a gazdaság fellendülésével párhuzamosan merült fel az igény. 1998 előtt a kutatók egymással vetélkedve igyekeztek megszerezni a nemzeti kutatási támogatásokból az aktuális projektre szükséges összeget. Az alulfinanszírozás eredményeként az ír kutatók egyre inkább a nemzetközi, elsősorban európai uniós pályázatokra támaszkodva végezték K+F tevékenységüket, ezzel a nemzeti prioritásoktól egyre inkább eltávolodott az ír kutatás-fejlesztés iránya. Minderre megoldásként 1998-ban a kormányzat elkötelezte magát a kutatóhelyek erőteljesebb támogatása mellett. Elsősorban az új kutatási infrastruktúrák kiépítésére egy közel 600 millió eurós alapot hoztak létre, mely együttesen az Írországi Kutatási Alapítvány felállításával, illetve a két új Kutatási Tanáccsal alapjaiban változtatta meg Írország kutatási térképét. Hatásaként jelentősen megnövekedett a kutatási eredményeknek mind a mennyisége, mind a minősége; az intézményi kutatási kapacitás; valamint az ír kutatóhelyek nemzetközi versenyképessége. A biztosabb anyagi lehetőségek hosszabb távú stratégiai tervezésre adnak lehetőséget. A jobb kutatási feltételek mellett a kutatók és a kutatóhelyek szorosabb együttműködésre váltak képessé, és az ír kutatócsoportok vonzóbbak lettek a nemzetközi partnerek számára. A kataszter ugyanakkor kimutatta, hogy bár nagy előrelépések történtek az írországi K+F infrastruktúrájának támogatásában, marad még tennivaló a jövőben is. Vegyes képet mutatnak a kutatóhelyek: az újonnan épült intézmények mellett megmaradtak a régebbi, rossz állapotú, feladatuk betöltésére kevésbé alkalmas kutatóközpontok is. A helyhiány általános probléma maradt, egyes intézmények, illetve műszerek már jelenleg is teljes kapacitással működnek, akadályt képezve a nemzetközi kutatásokban történő részvételnek. A felmérés felhívta a kutatóhelyi eszközállomány hiányosságaira is a figyelmet. Főként a társadalomilletve bölcsésztudományok, illetve orvos-, föld-, fizikai, űr- és mérnöki tudományok területén okoz problémát az adatkezelés szoftveres ellátottságának hiánya, vagy korszerűtlensége. Technikai és adminisztratív támogatási rendszerek is szükségeltetnek a hatékonyság javításához. Hasonlóan a magyarországi helyzethez, míg az 1998-ban képzett alap lehetőséget nyújt a nagyértékű műszerállomány fejlesztéséhez, a problémát elsősorban változatlanul a kis- és közepes értékű műszerek beszerzésének nehézsége okozza. A független bizottság javasolta a hasonló műszerek beszerzése céljából felállítandó program folyamatos kiírását, mivel így el lehetne érni az elavult műszerpark cseréjét, illetve szinten tartását. A bizottság megtette javaslatait az ír K+F tevékenység jövőjére vonatkozóan: szükséges volna bizonyos kutatási ágakba nagyobb összegeket fektetnie az államnak a szektor gyors növekedésének érdekében, ugyanakkor a finanszírozási kérdések komoly politikai vita tárgyát képezik Írországban is. Nem tűnt el a kutatók és az intézmények versengése sem a nemzeti támogatásokért. A nemzetközi bizottság megakadályozná a korábbi nyertesek privilegizálását, ugyanakkor nem is szankcionálná őket; ennek megoldása lehetne a teljesítményhez kötött támogatás, melynek során megvizsgálnák, milyen eredményességgel használták fel a korábbi juttatásokat.

85


7. JAVASLATOK A következőkben összefoglaljuk azokat a javaslatokat, amelyeket a vizsgálat eredményeinek értékelése, a pályázókkal, pályázati programok lebonyolítóival, valamint kutatás-fejlesztési szakértőkkel folytatott megbeszélések alapján fogalmaztunk meg a K+F infrastruktúra biztosításának támogatására. 1. Konzekvens, átlátható, kiszámítható támogatási rendszer kialakítása Ma a közfinanszírozású kutatóhelyek, elsősorban az egyetemek többnyire indulnak minden lehetséges pályázaton. Ez egyrészt az erőforrásaik szétforgácsolásához vezet, másrészt nem biztos, hogy azokon a pályázatokon nyernek el támogatást, amelyek a legszükségesebb műszerek beszerzését teszik lehetővé. Hosszabb távon stabil támogatási rendszer működtetése esetén az intézmények előre tudnak tervezni. A finanszírozási rendszernek komplex módon le kellene fednie: Az új kutatási – fejlesztési kapacitások létrehozását, A meglévő kutatóhelyek technológiai fejlődés, erkölcsi avulás miatt szükségessé váló eszközfejlesztéseit, eszközcseréit, A műszerpark üzemeltetését, karbantartását, a működtetéshez szükséges emberi és tárgyi erőforrások biztosítását. 2. Nemzeti kutatási stratégiában az alapkutatások és alkalmazott kutatások fókuszterületeinek meghatározása A középtávú TTI stratégia néhány komplex kutatókapacitás létrehozását és azok műszerezettségének biztosítását határozza meg célként. A kutatási centrumok egy-egy szakterületre koncentrálnának. A kutatási centrumokat egyrészt az adott szakterület kutatásaival kiemelten foglalkozó egyetemek, másrészt nemzeti kutatólaboratóriumok bázisán tervezik megvalósítani. 3. A kiválasztott fókuszterületekre koncentrálva alapkutatásban és az alkalmazott kutatásban.

eltérő

finanszírozás

megvalósítása

az

Az alapkutatásban kutatói munkacsoportok finanszírozása. A kutatói munkacsoportok meghatározott kritériumrendszer és értékelési módszertan alapján történő rendszeres minősítése. A nagy értékű műszerekre, műszer-együttesekre kiterjedően a kutatóhelyek jelenlegi műszerállományának feltérképezése, műszerkataszter összeállítása és az adatbázis folyamatos karbantartása. Az információk nyilvános hozzáférésének biztosítása, ami elősegíti a közös műszerhasználat arányának növekedését és segíti a finanszírozási döntések meghozását, a párhuzamos beszerzések kiszűrését.

86


A kutatói munkacsoport műszerezettségének biztosítása (a szintentartást, szervizelést, működtetést is beleértve) a minősítés eredményétől, a kiinduló állapot műszerezettségétől és a kutatási területtől függő normatív finanszírozás alapján. Az alkalmazott kutatásban kutatási projektek pályázati támogatása A kutatói munkacsoportok minősítése – az alapkutatástól eltérő kritériumok alapján – és a kutatóhelyek jelenlegi műszerállományának felmérése az alkalmazott kutatást végző kutatói munkacsoportok esetében is szükséges. A műszerállomány felmérése alapján az alap műszerezettség szükség szerinti kiegészítése. Projektek megvalósításához szükséges speciális műszerek finanszírozása a projektfinanszírozás részeként. A pályázati összeghatárok tegyék lehetővé nagy értékű műszerek beszerzését (az NKTH új kiírásában 800 mFt a pályázati összeg határa és ennek 30%-a fordítható műszerbeszerzésre, ami az értékelt programok projektjeinek nagyságrendjét figyelembe véve megfelelő forrást jelent a szükséges műszerbeszerzésekre), A projekt megvalósítási határidők megállapítása során figyelembe kell venni a műszerbeszerzések időszükségletét, A pályázatokon az alkalmazott kutatást végző intézmény és az eredményeket alkalmazó partner együttes indulása kívánatos a kutatási eredmények gyors hasznosítása érdekében. Az alkalmazó partnernek is kötelezettséget kell vállalnia a projekt megvalósítására. A projektfinanszírozás nyújtson lehetőséget A beszerzett műszereknek a fenntartási időszak alatti szervizelési költségeinek finanszírozására szervizszerződésben meghatározott rendszerességű kifizetéssel, Új, Magyarországon egyedi műszerek beszerzéséhez kapcsolódóan a működtető személyzet kiképzési költségeinek finanszírozására, Amennyiben a pályázott projekt során nem biztosítható egy adott nagy értékű műszer megfelelő kihasználása a pályázónak programstratégia kidolgozásával bizonyítania kell, hogy milyen további projektek megvalósításával - vagy mások projektjeiben a műszer használatának biztosításával – érhető el a műszer elvárt szintű kihasználása. Az alapkutatás és az alkalmazott kutatás közötti átmenet biztosítása pályázati projektek keretében. A nagy értékű műszer-együttesekkel, jól képzett személyzettel rendelkező kutatóbázisok hozzáférésének biztosítására támogatási konstrukciót javasolunk kidolgozni. Ez lehetővé tenné, hogy koncentrált műszerkapacitások szolgálják ki a regionális tudásközpontok igényeit, ne elszórt kis szigetek alakuljanak ki a pályázatok eredményeként. A támogatási konstrukciók kialakításakor annak ösztönzése, hogy a hazai kutatások eredményeit hazai alkalmazó partnerek tudják felhasználni. A műszerpályázatok értékelésének fontos tapasztalata, hogy a meglévő műszerállomány ismeretének hiányában nehezen hozható megalapozott döntés a fejlesztésekről, valamint információhiány miatt továbbra is előfordulhatnak párhuzamos beszerzések. A műszerkataszter kidolgozására javasoljuk egy projekt megvalósítását, amelynek a főbb lépései a következők:

87


A műszer adatbázis kezeléséért felelős szervezet kijelölése A nemzetközi best practice áttekintése A kataszterbe felvenni kívánt műszer kategóriák meghatározása Felmérés és adatbázis karbantartás módszerének kidolgozása Felmérés lebonyolítása Adatbázis létrehozása Az adatbázis információinak elérhetővé tétele A javasolt finanszírozási megoldásnak kulcsfontosságú eleme a kutatóhelyek minősítése. A kutatóhelyek, kutatói munkacsoportok minősítését a következő lépésekben javasoljuk elvégezni: Nemzetközi gyakorlatok áttekintése Minősítési kritériumrendszer kialakítása, a különböző szintek jellemzőinek meghatározása Minősítési módszertan kidolgozása A minősítést végzők felkészítése Információk begyűjtése Információk feldolgozása és értékelése

88


MELLÉKLETEK 1. számú melléklet: A vizsgált pályázati kiírások főbb adatai 2. számú melléklet: Mélyinterjúk résztvevői és interjú-emlékeztetők 3. számú melléklet: Strukturált interjúk résztvevői és a kérdőívekre adott válaszok 4. számú melléklet: Fókuszcsoportok résztvevői és fókuszcsoport emlékeztetők 5. számú melléklet: Kérdőív kérdései és a kérdőívek válaszadói

89

Műszerpályázati programok átfogó értékelése ÉRTÉKELÉSI

JELENTÉS

1. számú melléklet: A vizsgált pályázati kiírások főbb adatai Adatok

Program neve

KMÜFA1

KMÜFA3

2000. évi 2000. évi műszer-2. nagyértékű K+F pályázat eszköz

MU van van

Program kódja Program dokumentum Pályázati kiírás Rendelkezésre álló keret (mHUF) Tervezett darabszám

Támogatási összeghatár (mHUF) (min-max)

KMÜFA2

MU van van

1-5 (visszatérítésmentes) min. 5 M 10-150 (kamatmentes kölcsön)

KMÜFA4

KMÜFA5

2002. évi Kutatóhelyi 2001. évi műszerállomány nagyértékű K+F fejlesztése (KMA) eszköz (2002. évi nagyértékű K+F eszköz) MU van van

KMÜFA6

2003. évi Kutatóhelyi műszerállomány fejlesztése (KMA)

MU van van

MU van van

KMÜFA7

KMÜFA9

CSUCS / CST van van 700

CSUCS / CST van van

OTKA1

CSUCS / CST van van

CSI van van

max. 200 (beruházás); max. 26 M (oktatás és képzés); 21-210 max. 75 M (csatlakozó projektjavaslat)

max. 200

OTKA2

OTKA3

2003. évi Vállalati kutatási Műszerpályázat Műszerpályázat infrastruktúra fejlesztése (CSI)

1999. évi 2001. évi 2002. évi Csúcstechnológiai Csúcstechnológiai Csúcstechnológiai pályázatok (CST) pályázatok (CST) pályázatok (CST)

1-105 (3,5-105; 1-5; 1- 1-50 (3,5-50; 1-5; 1max. 125 5) 3/5; 1-5)

1-105

KMÜFA8

van 900

1-10

Műszerpályázat

van 1 391

1-15

GVOP-3.2.1

GVOP-3.3.2

Új kutatói munkahelyek létrehozásához kötődő vállalati kutatási infrastruktúra fejlesztése (INFRA) GVOP-3.2.1 GVOP-3.3.2 van (PKD) van (PKD) van van 3 000 1 300 100 13

Közfinanszírozású és non-profit kutatóhelyek kutatási infrastruktúrájának fejlesztése

van 500

1-100 (10-100; 1-10; 15-300 1-5)

3-15

Meghirdetés időpontja

2000.10.10

2000. február

2001.02.28

2002. február

2003. július

1999.02.28

2001. február

2002. február

2003. július

2001. február

2002. január(?)

2003. január

2004. január.

2004. január 2005. január

Befogadás lezárása

2000.10.31

2000.04.15

2001.09.07

2002.06.30

2003.09.30

1999.04.30 ezt követően folymatos beadás

2001.03.012001.09.30 folyamatos

2002.09.30

2003.10.15

2001.04.09

2002.03.11

2003.03.17

2004.03.31

2004.03.31 2005.05.27

783 4 257

775 5 117

699 5 265

420 11 873

2004.02.11

2004.08.31

Benyújtott pályázatok száma Igényelt összeg (mHUF) Döntés időpontja

Projektvezető címe Projektvezető telefonszáma Projektvezető e-mail címe Pályázat címe Projekt megvalósítás helyszíne Támogatási összeg Teljes projektösszeg Kifizetett összeg a projektben Beszerzett eszköz/ök megnevezése

31 1 585 2004.10.27. 2005.09.30.

2001.12.21

2002.10.09 2002.11.06

2001.12.21

2004.02.11

2001.06.12

2002.06.11

2003.06.11

84

118

89

99

41

2000.02.23 2000.10.31 4

2002.11.22 2003.02.07

5

2

7

191

238

96

244

24

345 4

2 406 20

1 312 15 van van van


622 15 van van van

313 78 van van van

998 200 van van van

371 186 van van van

307 44 van van van

889 5 van van van

1 410 6 van van

517 5 van van



2001.02.16

Támogatott pályázatok száma Kifizetett összeg a programban (mHUF) Átlagos támogatás (mHUF) Nyertes pályázó neve Nyertes pályázó címe Szervezet gazdálkodási forma Tudományág Tudományterület Projektvezető neve

2000.07.13 2000.09.08

van van van

van van van

van van (az intézmény cime) van esetenként van van van van van van a pályázat tárgyából kiderül

van van (az intézmény cime) van esetenként van van van van van van a pályázat tárgyából kiderül

van van van van van van van van van van van van van van van van (az van (az intézmény van (az intézmény van (az intézmény van (az intézmény van (az intézmény van (az intézmény van (az van (az intézmény van (az intézmény van (a pályázó cime) van (a pályázó címe) intézmény cime) cime) cime) cime) cime) cime) cime) intézmény cime) cime) cime) van van van van van van van van esetenként van esetenként van esetenként van esetenként van esetenként van esetenként van esetenként van van van van van van van van van van van van van van van van van van van van van van van van van van van van van van van van van van van van van van van van van van van van van van van van van van van van van van van van van van van van a pályázat a pályázat tárgyából a pályázat tárgyából a pályázat tárgyából a pályázat tárgyából a pályázat tárgyából a pályázat van van van tárgyából kiderül kiderül kiderül kiderül kiderül kiderül tárgyából kiderül

90

MŰSZERPÁLYÁZATOK ÁTFOGÓ ÉRTÉKELÉSE. Értékelési jelentés. Végső, egyeztetett változat október 26

Recommend Documents