2016. ÁPRILIS Fazekas Sándor ismét egyeztetett a tejesekkel 2016. április 01. A rendkívüli tejpiaci helyzetre való tekintettel Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter újabb egyeztetést folytatott a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács képviselőivel Budapesten a szaktárcánál - közölte a Földművelésügyi Minisztérium az MTI-vel. A tájékoztatás szerint a találkozóra annak érdekében került sor, hogy áttekintsék a tejpiaci válság Magyarországra gyakorolt hatásainak kezelési lehetőségeit. A közleményben emlékeztetnek, hogy a gazdák likviditási helyzetének javítását célzó, minden aktív tejtermelő számára elérhető európai uniós válságtámogatás esetében Magyarország élt a nemzeti kiegészítés lehetőségével, és nemzeti forrásból száz százalékos támogatás-kiegészítést nyújtott az uniós kifizetések mellé. A termelők gyors pénzügyi megsegítése ezzel a 6 milliárd forinttal különösen fontos volt, tekintettel arra, hogy az Európai Bizottság eddigi válságkezelési intézkedései érdemben nem javították a piaci helyzetet. A tejtermelők ideiglenes nemzeti támogatásának kifizetését követően is folytatódik a párbeszéd az FM és a Terméktanács között. A tárca még április elején a kormány elé kívánja terjeszteni az átfogó tejágazati stratégiáját, melyet a szakmai szervezetek javaslatainak felhasználásával állított össze - írták. Az FM közleménye szerint Mélykuti Tibor, a Terméktanács elnöke köszönetet mondott a válságtámogatás és a száz százalékos nemzeti kiegészítés gyors kifizetéséért, de elmondta azt is, hogy a tejpiaci válság fő okai továbbra is fennállnak. A Terméktanács álláspontja szerint a megtermelt tej elhelyezéséhez, és a termelés stabilizálásához elsősorban a belső piac átformálására, az importnyomás csökkentésére, valamint a hozzáadott érték növelésére lenne szükség. Fazekas Sándor jelezte az egyeztetésen, hogy a közeljövőben párbeszédet kezdeményez a kereskedelmi szereplőkkel a hazai tej- és tejtermék-fogyasztás növelése érdekében, illetve lehetséges szerepvállalásukról a válságos piaci helyzet áthidalásában - olvasható az FM közleményében. Forrás: www.mti.hu
Támogatásáról biztosítja a demonstráló gazdákat a Tej Terméktanács 2016. április 04. A Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács célja a magyar tejágazat fejlődése, a magyar tejpiaci szereplők eredményes működése, a tejtermelésből és tejfeldolgozásból élő valamennyi gazdálkodó és munkavállaló érdekeinek védelme, valamint a magyar fogyasztók hosszútávon is megfizethető és folyamatosan magas minőségű tejjel és tejtermékkel történő ellátása. A Terméktanács a demonstráló termelők problémáit rendkívül súlyosnak ítéli meg, ezért – hasonlóan a Kormányzathoz – egyetértéséről és támogatásáról biztosítja a tejtermelőket. A dömpingáras vagy áfacsalt importtevékenység és az élelmiszerhamisítás következtében jelentkező nyerstej felvásárlási ár csökkenése a magyar tejtermelőkön csapódik le. Ugyanakkor látni kell azt is, hogy Európában is estek a tejárak, ott is nagy a tejtöbblet, ott is vannak elégedetlen tejtermelők, viszont arra a kereskedelem és tejágazat szereplői között példaértékű, a jogszabályoknak megfelelő, a károkat jelentősen tompító együttműködések valósulnak meg*.
Az Egyesült Királyságban a kereskedelmi láncok sajátmárkás tejeihez (és sajtjaihoz) beszállított tejért magasabb árat fizetnek. Más láncok a beszállított tej után szövetkezeti felárat fizetnek, így támogatják a termelőket a saját jól felfogott érdeküknek megfelelően is. Egyes láncok minimum termelői árat határoznak meg, hangsúlyozzák a tej brit eredetét, hatásosabb címkézéssel. Franciaországban tavaly augusztus óta a tejüzemek és a kereskedők szintén vállalásokat tettek a válság kezelésére. Így a szupermarketek egy része a saját címkés termékeihez beszállított tejért magasabb árat fizet. A szupermarketek a tavaly megkötött szerződésekben szereplő árral kapcsolatos kondíciókat, melyek a saját címkés termékeikre vonatkoznak, betartják, és nem kérik azok újratárgyalását. Belgiumban gazdasági stabilizációs alapot hoztak létre, pénzügyileg a kiskereskedelmi eladásokra alapozva. Ebben a kereskedők önkéntes alapon vesznek részt. Minden egyes kereskedő önállóan dönt a hozzájárulás módjáról (részben vagy egészben fizeti be a folyadék tej után keletkező árrést). Csak az aktív termelők kaphatnak árkiegészítést a mára már 41,75 millió eurós alapból. Spanyolországban a feldolgozók, a kereskedők és a termelői szervezetek növelték a szerződéses időszakok hosszát, a csomagoláson hangsúlyozzák a tej származási helyét, támogatják a termelői szervezetek alakítását, illetve a szövetkezetek alakítását. Németországban 2015 őszén német diszkont láncok megemelték a tejtermék árakat, dedikáltan azért, hogy segítsenek és stabilitást adjanak a német tejtermelőknek.
Kérjük, hogy a hazai kiskereskedelmi láncok azonnali piacvédelmi intézkedések létrehozásában legyenek aktív partnerek:
együttműködésükkel a tejpiaci környezetet tegyék kiszámíthatóbbá és kiegyensúlyozottabbá, népszerűsítsék, ezzel növeljék a hazai tej- és tejtermékfogyasztást, ténylegesen működjenek együtt a feketegazdaság elleni küzdelemben, valamint a tisztességtelen piaci szereplőkkel szembeni azonnali fellépésben, 2
működjenek együtt az áringadozások tompítására tett törekvésekben.
Mivel a tejpiaci kérdések legnagyobb részében közösek a piaci szereplők (tejtermelők, feldolgozók, kereskedők) érdekei, ennek az együttműködésnek kialakítása gyakorlatilag elkerülhetetlen, nem tűr halasztást. A Terméktanács üdvözli, hogy a Kormány – jóval a jogszabályban megadott határidő (2016. június 30.) előtt – kifizette a gazdák likviditási helyzetének javítását célzó, minden aktív tejtermelő számára elérhető európai uniós válságtámogatást, melyhez hazai forrásból száz százalékos támogatás-kiegészítést is biztosított. Forrás: www.elelmiszer.hu Átfogó tejpiaci ellenőrzést rendelt el a NÉBIH vezetője 2016. április 05. A magyar tejágazat helyzetéről, a tejtermelők legsúlyosabb problémáiról és a hatósági támogatás megerősítéséről egyeztetett többek között Oravecz Márton, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) elnöke a tejtermelők és -feldolgozók képviselőivel hétfőn a hatóság székházában. A NÉBIH elnöke átvette a termelők petícióját és tájékoztatta a résztvevőket, hogy az első adatok kézhezvételét követően haladéktalanul elrendelte az ágazat komplex, fokozott ellenőrzését. A NÉBIH székháza elé érkező demonstrálók állatait friss vízzel és állatorvosi ügyelettel várta a hatóság. Oravecz Márton a hivatal nevében átvette a petíciót, majd egyeztetésre invitálta a tejtermelők és -feldolgozók képviselőit. A megbeszélésen szóba került, hogy a termelők, a piac fehérítése érdekében, több és esetenként a korábbi évekre is visszanyúló vizsgálatot szeretnének. Mindehhez elengedhetetlennek tartják a hivatal megerősítését, számítanak a NÉBIH szigorú és következetes fellépésére. Oravecz Márton biztosította a képviselőket, hogy a NÉBIH minden rendelkezésére álló jogi eszközzel fellép a tisztességtelen előállítókkal és forgalmazókkal szemben. A hivatal elnöke a hétfői naptól átfogó célellenőrzést rendelt el a tejpiacon, a munkatársak hétfő reggel óta végzik a vizsgálatokat az ország több pontján. A hatóság szakemberei többek között a beszerzési ár alatti értékesítést vizsgálják a legmeghatározóbb kereskedelmi szereplőknél. A vizsgálat első szakaszában az elmúlt 60 napot ellenőrzik, ami a korábbi évek szúrópróbaszerű átvilágításával folytatódik majd. A gazdasági csalások felderítése mellett a hatóság kiemelt figyelmet fordít az élelmiszerbiztonsági feltételek teljesülésére is. Ennek érdekében a NÉBIH Kiemelt Ügyek Igazgatósága több napos vizsgálatsorozatba kezdett az ország teljes területén. Emellett Zsigó Róbert, élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkár elrendelte a tej- és tejtermékek célellenőrzését is, amit a kormányhivatalok élelmiszerlánc-biztonsági szakemberei hajtanak végre. A Földművelésügyi Minisztérium és a NÉBIH az elmúlt években is sokat tett az ágazat tisztaságának védelméért, azonban, ahogy eddig is, nyitott az ágazati szereplők javaslataira. A hatóság célja, hogy a komplex célellenőrzéssel még hatékonyabban támogassa a magyar tejtermelőket és a kiváló minőségű, biztonságos hazai termékeket. Forrás: www.elelmiszer.hu 3
A tejtermelők ideiglenes rendkívüli támogatást kaphatnak 2016. április 06. A tejtermelők ideiglenes rendkívüli támogatást kaphatnak a földművelésügyi miniszter rendelete alapján. A Magyar Közlöny legutóbbi számában megjelent jogszabály szerint azon tejtermelő, aki a 96/2015. (XII. 23.) FM rendelet szerinti támogatási kérelem benyújtására jogosult volt, vissza nem térítendő mezőgazdasági csekély összegű támogatást kaphat a 2015. március 31-én rendelkezésére álló beszállítási tejkvóta, illetve közvetlen értékesítési tejkvóta után. A jövedelempótló támogatás mértéke 15 forint kilogrammonként. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal küldi el a támogatási kérelmek formanyomtatványát 2016. április 11-ig a tejtermelőknek, akiknek azt a kézhezvételtől számított nyolc napon belül kell kitöltve, postai úton benyújtaniuk a hivatalnak. A támogatási kérelem benyújtására vonatkozó határidő jogvesztő. Forrás: www.mti.hu Tejkommandóval vennék fel a harcot az áfacsalók ellen 2016. április 07. Szuperhatóság veheti fel a harcot a tejpiacon garázdálkodó áfacsalókkal szemben, a mintegy 25 fős akciócsoportba az élelmiszerlánc-biztonsági hivatal és az adóhatóság emberei kerülhetnek be – értesült a Magyar Idők. A szakma szerint a minél szigorúbb ellenőrzéssel sokat lehetne lendíteni az olcsó import miatt válságos helyzetbe került ágazat működési feltételein. Áfacsalásra és adóelkerülésre szakosodott akciócsoporttal vennék elejét a tejkereskedelemben feltételezett visszaéléseknek. A földművelésügyi miniszter elé terjesztett tervezet egy nagyjából 25 fős testület felállítását célozza, a szuperhatóságban többek között a Nemzeti Élelmiszerláncbiztonsági Hivatal és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal emberei kapnának helyet. Mélykuti Tibor, a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke szerint az akciócsoport létrehozásával még szigorúbb és eredményesebb ellenőrzések indulhatnak az ágazatban, az adóelkerüléssel foglalkozó nagykereskedőket végleg ki tudnák iktatni a rendszerből. Elmondta: az adóhatóság már korábban megkereste a terméktanácsot és nagyobb együttműködést ajánlott. Ezt segítheti az a tervezet is, amely a tej nagykereskedésével foglalkozó vállalkozások kötelező regisztrációját vezetné be. A kiterjesztett piacszabályozási intézkedés alapján a regisztráció a szakmaközi szervezethez kerülne, ahol a kereskedelemmel, a termékekkel és a szállított volumennel kapcsolatos adatokat is bekérnék a cégektől. Egy ilyen, naprakész adatbázis a hatóságok munkáját is nagyban tudná segíteni, hiszen ma gyakorlatilag senki sem tudja, hogy milyen forrásból pontosan mekkora mennyiségű tej kerül az országba – emelte ki Mélykuti Tibor. A szakember szerint az Európa szerte nyomott árak miatt az adóelkerülés mellett az élelmiszerhamisítást is egyre kecsegtetőbb lehetőségnek tűnhet. Nemrég egy nádudvari cégről derült ki, hogy a Romániában gyártatott és onnan a magyar piacra szállított 20 százalékos tejföl valójában 55 százalékban kókuszzsírt tartalmazott. Ez Mélykuti Tibor szerint a fogyasztók teljes megtévesztése, ezért ilyen esetekben szigorúbb hatósági fellépésre lenne szükség. 4
Ha rajtakapnak valakit a hamisításon, a kiszabott pénzbüntetés mellett be kellene vonni az adott cég működési engedélyét is – jegyezte meg. Az akciócsoport létrehozásával kapcsolatban a NÉBIH sajtóosztálya ugyan nem erősítette meg a Magyar Idők információit, de nem is cáfolta azt. Annyit írtak: a hatóság folyamatosan vizsgálja azokat a lehetőségeket, amelyekkel még hatékonyabban fel tudna lépni a tejágazatot érintő visszaélésekkel szemben. Ezek között a tervek között a társhatóságokkal kötött szorosabb együttműködés is szerepel, konkrét intézkedésekről azonban nem adtak tájékoztatást. Forrás: www.magyaridok.hu KKM: tejszállítási szerződést kötött az Alföldi Tej Kft. egy lagoszi céggel 2016. április 07. A magyar Alföldi Tej Kft. és a lagoszi székhelyű Greenlands Agribusiness Consult Limited tejszállítási szerződést kötött a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) Nigériában szolgáló külgazdasági attaséjának közvetítésével – közölte a külgazdaságért felelős tárca csütörtökön az MTI-vel. A tájékoztatás szerint a magyar kormány déli nyitás politikájának újabb sikere, hogy az Alföldi Tej Kft. az első negyedévben havi 21 ezer liter 2,8 százalékos zsírtartalmú UHT-tejet exportál az afrikai országba, ahol jellemzően csak tejporból készült termékek elérhetőek. A magyar tejmárka piaci bevezetését követően több típusú tej, valamint egyéb tejtermékek exportjáról is egyeztetni fog a két cég. A tejszállítmány mennyisége folyamatosan nő majd, hat hónap után várhatóan az eredeti mennyiség többszörösére. Az első rakomány májusban érkezik az Alföldi Tej székesfehérvári gyárából a hamburgi kikötőn át Lagoszba. A Geoffrey Onyeama nigériai külügyminiszterrel a múlt héten Washingtonban történt egyeztetést követően Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Afrika gazdasági óriásaként jellemezte Nigériát, amelynek gazdasági teljesítménye tavaly meghaladta a Délafrikai Köztársaságét is. A diverzifikáltabb gazdasági kapcsolatok kiépítése érdekében a nigériai Lagoszban külgazdasági diplomata kezdte meg munkáját a magyar tejkivitel, a hús- és gyümölcsexport, valamint a mezőgazdasági gépek exportjának előmozdítása érdekében – tartalmazza a tájékoztatás. Forrás: www.mti.hu Átalakítanák az adózást az EU-ban 2016. április 07. Három fő vonalat jelölt meg: közös konszolidált társaságiadó-alap bevezetése; a vállalatok ott fizessenek adót, ahol a profitot termelték; illetve a tagállamok az unió területén működő multinacionális vállalatokkal kapcsolatos adóügyi információkat osszák meg. Az Európai Bizottság becslései szerint az adócsalás és adóelkerülés miatt évente mintegy 5070 milliárd euró körüli összeg esik ki a költségvetésből. Néhány kormány adóterheket csökkentő egyezséget ajánlott bizonyos nagyvállalatoknak, amelyek így kevesebb adót fizettek, ez pedig bevételkiesést jelentett más tagállamokban is. 2015 októberében az Európai Bizottság megállapította, hogy Luxemburg és Hollandia megsértette az uniós állami támogatási szabályokat, mivel mintegy 20-30 millió euró értékben adókedvezményeket biztosított a Fiat Finance, illetve a Trade and Starbucks vállalatok részére. Idén januárban pedig Belgium 5
biztosított adókedvezményeket legalább 35 multinacionális vállalatnak, ezért a Bizottság mintegy 700 millió euró visszafizetésére kötelezte a cégeket. A közös konszolidált társaságiadó-alap esetében a tagállamoknak meg kell állapodniuk abban, hogy a vállalkozások mely típusú bevételeire vetnek ki adót. Ez nem azt jelenti, hogy teljes mértékben harmonizálják az adókat, viszont nagyobb átláthatóságot eredményez. Az EP emellett nagyobb védelmet biztosítana a közérdekű bejelentőknek, és kötelezné a multinacionális cégeket, hogy országonként készítsék el a nyereségről és az adózásról szóló beszámolóikat. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a csomaggal kapcsolatban elmondta, hogy a javaslatok általános céljával – mint például az adókikerülés, az agresszív adótervezési technikák elleni küzdelem – Magyarország is egyetért, a részletek tekintetében azonban hazánk óvatosságra int. A magyar kormány álláspontja szerint fontos az egészséges európai szintű adóverseny fenntartása. Forrás: www.trademagazin.hu Támogatást kérnek az Európai Bizottságtól a V4-ek agrárkamarái 2016. április 08. A Cseh Köztársaság, Lengyelország, Szlovákia és Magyarország agrárkamaráinak képviselői a pénteki nappal zárult 60. ülésükön megállapodtak, hogy az Európai Bizottság segítségét kérik a tejtermelők és a sertéstenyésztők támogatására. Az agrárkamarák elnökei rendkívüli támogatás keretében forrásokat kérnek a válság által érintett termelőknek, és a biztonsági háló kiterjesztését szorgalmazzák. A magyar Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), a Szlovák Élelmiszeripari és Agrárkamara (SPPK), a Lengyelországi Agrárkamarák Nemzeti Tanácsa (KRIR) és a Cseh Köztársaság Agrárkamarájának (AKČR) képviselői találkoztak a Visegrádi országok (V4) agrárkamaráinak 60. ülésén a lengyelországi Czajowicében 2016. április 7-8-án. A Visegrádi Együttműködés agrárkamaráinak képviselői megvitatták a mezőgazdasági piacok jelenlegi helyzetét és az orosz embargó hatását. A kamarák szerint sok gazdálkodó és szövetkezet helyzetét tovább bonyolítja a főbb mezőgazdasági termékek - többek között a búza, árpa, repce és cukorrépa - árának idén bekövetkezett csökkenése. A találkozó résztvevői aggodalmukat fejezték ki a tej- és tejtermék piacán tapasztalható fejlemények miatt. Az intervenciós felvásárlás és a magántárolási támogatások ellenére az árhelyzet romlik, és a hosszú távú előrejelzések szerint nem várható a piaci helyzet javulása az elkövetkező hónapokban. A sertéshúspiac elhúzódó válsága is aggodalomra ad okot. A sertéshúspiac eddig végrehajtott támogatási intézkedései nem járultak hozzá a piaci helyzet javulásához. Az agrárkamarák elnökei egyetértettek abban, hogy a tej- és sertéshúspiacon tapasztalható drámai helyzet miatt az idei év még nehezebb lesz a gazdálkodók számára az Európai Unióban. Ennek megfelelően a V4-ek agrárkamaráinak képviselői arra kérik az Európai Bizottságot, hogy sürgősen tegyen meg minden lehetséges intézkedést a sertéstenyésztők és a tejtermelők megsegítésére. Ennek egyik fontos lépése lenne az orosz embargó feloldása, ezért a találkozó résztvevői közös levélben fordulnak Jean-Claude Junckerhez, az Európai Bizottság elnökéhez; Phil Hogan mezőgazdasági és vidékfejlesztési biztoshoz, valamint Federica Mogherinihez, az EU közös kül- és biztonságpolitikai főképviselőjéhez.
6
Az orosz embargó bevezetése és a tejkvóta megszűnése által leginkább sújtott országokat több mint 5 milliárd euró veszteség érte az elmúlt két évben az EU-ban, és eddig mindössze 500 millió eurót kaptak. Az agrárkamarák elnökei szorgalmazzák, hogy az Európai Unió rendkívüli támogatás keretében nyújtson forrásokat a válság által érintett termelőknek, és terjessze ki a biztonsági hálót. A találkozó résztvevői egyetértenek abban, hogy további pénzügyi támogatáscsomagot kell kidolgozni és kifizetni a KAP válságtartalékon kívüli egyéb forrásokból elsősorban a tejtermelők és a sertéstenyésztők részére. A 2015 novemberében megkezdett tárgyalások alapján az idei ülésen is kihangsúlyozták a vezetők, hogy változtatni kellene a 250 főnél több munkavállalót foglalkoztató nagyvállalatok besorolásán, mert sokukat igazságtalanul zárják ki a támogatási rendszerből. Ezért az érintett agrárkamarák arra kérik az Európai Bizottságot, hogy ne legyen automatikus a nagyvállalati besorolás, amennyiben a feldolgozó bármelyik mutató küszöbét átlépi. A javaslat szerint a három kritériumot (létszám, árbevétel, mérlegfőösszeg) együtt szükséges figyelembe venni, és kizárólag azok együttes teljesülése esetén kerülnének az élelmiszeripari vállalkozások a nagyvállalati körbe. Ennek azért van jelentősége, mert az élelmiszeripar fejlődése nem áll párhuzamban a mezőgazdaság fejlődésével, az üzemekben a technológiai elmaradottság révén több élőmunka alkalmazása szükséges, és az üzemi hatékonyság nemzetközi összehasonlításban alacsony. A Cseh Köztársaság, Lengyelország, Szlovákia és Magyarország agrárkamaráinak képviselői megvitatták továbbá az Európai Unióban a növényvédő szerekkel kapcsolatos folyamatban lévő szabályozási vitát. Az európai parlamenti képviselők erre a kérdésre vonatkozó döntésének megbízható, tudományos kutatáson kell alapulnia olyan civil szervezetek általi befolyás helyett, amelyeket nem az európai polgárok választottak meg. Elhangzott még, hogy az Európai Polgári kezdeményezés új, demokratikus eszközt adott az uniós polgárok kezébe: ennek keretein belül az Európai Bizottság együttműködik a kezdeményezés során létrehozott európai polgári bizottsággal egy uniós politika megfogalmazásában. Mivel a szabályozási bizonytalanság leginkább az új tagállamokat érinti hátrányosan, a földkérdésben érdemes olyan javaslatot megfogalmazni, amely a belső piac szabályai mellett nagyobb és biztosabb cselekvési szabadságot tesz lehetővé a tagállamoknak. Forrás: www.elelmiszer.hu Fazekas: a tej áfájának csökkentését is tartalmazza a tejágazati stratégia 2016. április 08. A Földművelésügyi Minisztérium által elkészített átfogó tejágazati stratégia tartalmazza az általános forgalmi adó csökkentésének javaslatát is, a dokumentumot a tervek szerint még áprilisban megtárgyalja a kormány – jelentette be Fazekas Sándor. A Földművelésügy Minisztérium tájékoztatása szerint az agrárminiszter arról beszélt, hogy a tej és tejtermékek világpiaci kereslete 2008 óta először csökkent 2015-ben, a tejtermelés világszintű bővülése ugyanakkor nem állt meg. A túlkínálat levezetésével létrejött magas készletek és a relatíve alacsony világpiaci kereslet miatt a tej és a tejtermékek árai tovább mérséklődnek. A világpiaci egyensúlytalanságot kiváltó tényezők továbbra is fennállnak. Mivel Magyarországot is súlyosan érinti a tejpiaci válság, ezért az FM elkészítette az átfogó tejágazati stratégiát. Ezt a tervek szerint még áprilisban megtárgyalhatja a kormány; a stratégia több intézkedésre tesz javaslatot, ezek között van az áfa csökkentése is. A miniszter kijelentette: a jelenlegi világméretű tejpiaci válsághelyzetben a vásárló úgy segíthet a magyar tejágazatban dolgozókon, hogy magyar tejet vesz le a polcról, ezzel ugyanis magyar 7
munkahelyeket véd meg. Elmondása szerint a tej áfájának csökkentése esetében a minisztérium hasonló hatást vár, mint a sertésáfa csökkentésekor. Az eddigi tapasztalatok összhangban vannak a korábbi várakozásokkal, a meghatározó kiskereskedelmi láncok hajlandóak teljes egészében átadni a fogyasztók számára az áfacsökkentés előnyeit. Így 17-22 százalékkal csökkentek az árak az érintett termékkörben – mondta el a miniszter. Forrás: www.mti.hu Az OKSZ a magyar tej mellett 2016. április 11. Az Országos Kereskedelmi Szövetség a részére 2016. április 4-én átadott petícióban felvetett kérdéseket áttekintette és az alábbiak szerint foglal az ügyben állást. (Az alábbiakban az OKSZ sajtóközleményét olvashatják.) Az OKSZ tagvállalkozásai elkötelezettek a magyar tejtermelők, a magyar tejágazat jelenlegi súlyos piaci helyzetének javítása tekintetében. Továbbra is elengedhetetlennek tartják ugyanakkor, hogy a tejtermelőkkel együttműködésben a tej termékpálya minden egyes szintjén jelenlévő piaci szereplő - így a tejfeldolgozók, a nagykereskedők, a bolti, áruházi kiskereskedők - valamint a Magyar Állam egyaránt vállaljon szerepet a magyar tejpiac megmentésében. Az OKSZ tagvállalkozásai egyöntetűen kiállnak a következők mellett: - Még az idei év során, lehetőség szerint már júliustól csökkenteni kell a stratégiai fontosságú tejtermékek (így a friss tej) általános forgalmi adókulcsát a jelenlegi 18%-ról 5%-ra. A kisebb áfa-kulcs az alacsonyabb fogyasztói ár révén nagyobb fogyasztásra ösztönzi a vásárlókat, egyidejűleg visszaszoríthatja a feketézést, mindez pedig nagyobb piacot jelenthet a hazai tejtermelőknek. - Támogatják, hogy a piaci szereplők a kiegyensúlyozottabb tej felvásárlási árak, az áringadozások tompítása érdekében hosszú távú szerződéseket kössenek. - Minden tekintetben támogatják az ellenőrző hatóságok szigorúbb és hatékonyabb fellépését a jogszabályok ellen vétő tejpiaci szereplőkkel szemben. Egyetértenek azzal, hogy a hatósági ellenőrzéseken különösen a feltárt élelmiszerhamisítás, valamint ÁFA-csalás elkövetői ellen a legnagyobb szigorral lépjenek fel, a megfelelő súlyú jogi eszközöket alkalmazva, akár a jogsértő importőrök és feldolgozó üzemek kizárásával a termékpályáról. - A kereskedők még nagyobb hangsúlyt fognak fektetni a magyar tejtermékek népszerűsítésére, anyagi terheket is vállalva ezzel. - A kereskedők készek együttműködni a termékfejlesztésben a tejfeldolgozókkal. - Az OKSZ tagvállalkozásai április 5-én a legmagasabb szinten vettek részt a dr. Fazekas Sándor úr földművelésügyi miniszter felkérésére összehívott, a tejpiaci válság és a szükséges intézkedések teljes körű áttekintését célzó egyeztetésen. Ezen a tárgyaláson minden résztvevő üzletlánc megerősítette együttműködési szándékát. A szaktárca vezetői tájékoztatást adtak azokról a nemzetközi gyakorlatokról is, melyeket a Szakmaközi Szervezet úgyszintén említett 2016. április 4-i közleményében. Az OKSZ tagvállalkozásai haladéktalanul megkezdték annak vizsgálatát, hogy melyek azok az eljárások, amelyeket önkéntesen és egymástól függetlenül alkalmazhatnak a hazai üzleti gyakorlatban, továbbá áttekintik, mely esetben lehet jogszerűen közösen is eljárni.
8
Az egyes üzletláncok önállóan is kialakítják a magyar tejpiacot segítő üzleti gyakorlatukat, amely lépésekről már több bejelentés is elhangzott a közelmúltban, célul tűzve ki a magyar tej nagyobb arányú értékesítését a hazai vásárlók körében. Az Országos Kereskedelmi Szövetség szükségesnek tartja, hogy a tejpiac valamennyi szereplője hosszú távú együttműködésre törekedjen. Így a tejfeldolgozó üzemek is tekintsék át a magyar tej felvásárlás növelésének lehetőségeit, továbbá a tejtermelők hosszabb távon is törekedjenek a hazai tejpiaci igényeket segítő, kiegyensúlyozott ütemű értékesítésre. A kereskedők a tőlük elvárható legnagyobb gondossággal járnak el az üzleti kapcsolatok kezelésében a tejpiacon, így már a jogszabálysértés alapos gyanúja esetén is megteszik a szükséges intézkedéseket, megfelelő végső döntéseket pedig minden esetben a hatósági ellenőrzések eredményeinek ismeretében hozhatnak. Fontosnak tartjuk ismételten kiemelni, hogy a kereskedők az üzletpolitikájuk meghatározása során csakis a jogszabályoknak megfelelően, egymástól teljesen függetlenül, önállóan járhatnak el és dönthetnek a termelőkkel, feldolgozókkal, valamint a nagykereskedőkkel tartható üzleti kapcsolatok kezeléséről. Forrás: www.oksz.hu Újra nyitva lehetnek a boltok vasárnap 2016. április 12. Az Országgyűlés visszavonta a boltok vasárnapi zárva tartását előíró szabályozást a kormány javaslatára, mivel az a kabinet szerint megosztó kérdésnek bizonyult az elmúlt egy évben és hasznosságáról az elért eredmények ellenére sem sikerült meggyőzniük az embereket. A képviselők 163 igen szavazattal, 2 nem ellenében és 11 tartózkodás mellett fogadták el Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője és Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter előterjesztését, amely alig több mint egy év után törli el a vasárnapi pihenőnapról szóló rendelkezéseket. A parlament döntésével a vasárnapi pihenőnap bevezetése előtti szabályokat állította vissza. Törvényben rögzítették, hogy az üzletek nyitvatartási idejét a kereskedők állapíthatják meg figyelembe véve a vásárlási szokásokat, valamint a foglalkoztatottak és a lakókörnyezet érdekeit. A települések és a budapesti kerületek rendeletben szabályozhatják az üzletek éjszakai, vagyis 22 és 6 óra közötti nyitvatartási rendjét. A kiskereskedelemben dolgozó munkavállalóknak vasárnapi munkavégzés esetén ezentúl 50 százalék, munkaszüneti napon – továbbá húsvét-, illetve pünkösdvasárnap – 100 százalék bérpótlék jár. A vasárnapi pihenőnapot elrendelő törvény a most elfogadott módosítás kihirdetését követő napon veszti hatályát. A jogszabály Magyar Közlönyben való megjelenésének függvényében az üzletek így akár már most vasárnap nyitva tarthatnak. Forrás: www.mti.hu A NAK szintén támogatja az áfacsökkentés kiterjesztését 2016. április 15. A NAK közleményében a gazdaságfehérítés irányába tett meghatározó lépésként értékeli Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter bejelentését, amely szerint jövőre 5 százalékra csökkenne a baromfihús, a tojás és a tej áfája. A kamara szerint a feketegazdaság több száz milliárd forint veszteséget okoz a magyar agráriumnak, és jelentősen rontja a tisztességesen működő piaci szereplők versenyképességét. 9
A köztestület 2014-ben készített tanulmánya szerint valamennyi alapvető élelmiszer áfájának 5 százalékra csökkentése 240 milliárd forint bevételkiesést jelentett volna a költségvetésnek. A kamara szerint egy lépésben ez az intézkedés a folyamatosan javuló nemzetgazdasági mutatók ellenére sem lett volna végrehajtható, ezért ütemezett áfacsökkentést indítványoztak, és arra tettek javaslatot, hogy a költségvetés helyzetének és az egyes élelmiszeripari ágazatok sajátosságainak figyelembe vételével a kormányzat fokozatosan terjessze ki az alacsonyabb áfakulcsot az alapvető élelmiszerekre. Az agrárkamara üdvözli, hogy a sertés tőkehús után a tervek szerint jövőre a baromfihús, a tojás és a tej is bekerül a kedvezményes áfakörbe. A NAK 2014-es számításai szerint az áfacsökkentés a baromfihús és a tojás esetében mintegy 30-35 milliárd, a tejnél pedig 20-25 milliárd forint bevételkiesést jelent a költségvetésnek. Ugyanakkor ezt jelentős mértékben ellensúlyozná a megnövekvő keresletből származó többlet adóbevétel, és az érintett ágazatokra gyakorolt kedvező hatás - írja közleményében a NAK, hangsúlyozva, hogy az áfacsökkentéssel jelentős mértékben visszaszorítható a feketegazdaság, megteremthetők a tisztességes piaci verseny alapjai, és megerősíthetők a legálisan működő hazai termelők, feldolgozók. Forrás: www.mti.hu A tejtermelés 10 százalékát lefedő termelői szervezet alakult 2016. április 05. Új, a hazai tejtermelés 10 százalékát lefedő együttműködés jött létre négy tejtermelői csoport között. Olyan “termelői szervezetet” alakítottak, amely az alapító gazdálkodók nevében igyekszik majd a legjobb felvásárlási árakat kiharcolni a feldolgozóknál. Ráadásul mindezt kartellvád nélkül teheti meg egy uniós jogszabály szerint. Elsőként a Magyar Tej Termelői Szervezet Kft. kapott hivatalos miniszteri elismerést az országban, így a napokban már be is kapcsolódik a tagok ártárgyalásaiba – közölte az agrárszektor.hu-val Lukács László, a cég ügyvezetője. Az úgynevezett termelői szervezetként működő társaságot tavaly nyáron hozták létre, és a miniszteri elismerést a közelmúltban kapta meg. A kft. a Bicskei Tejért Kft.-t, a Pusztavámi Tejszövetkezet Zrt.-t, a baranyai Magyar Tej Értékesítő és Beszerző Kft.-t, és a Tolna megyei Dunamelléki Tejértékesítő, Beszerző és Szolgáltató Szövetkezetet képviseli, amelyek termelői csoportként működnek és a hazai tejtermelés 10 százalékát adják. E négy csoport együttesen mintegy 150 millió liternyi tejet állít elő évente. Termelői szervezeteket ilyen termelői csoportok hozhatnak létre. Az agrártárca nyilvántartása szerint ma összesen 10 elismert tejtermelői csoport működik az országban, közülük a legismertebb az Alföldi Tej Kft., amely meghatározó tejfelvásárlóként a székesfehérvári tejüzemet is működteti. Talán a folyamatos piaci krízisek játszottak közre abban, hogy a tejágazati szereplők az elsők között éltek egy olyan újabb uniós lehetőséggel, amely megkönnyítheti a termelők helyzetét. Korábban létrehozták a termelőket, a feldolgozókat és a kereskedőket tömörítő szakmaközi szervezetet, most pedig az első termelői szervezet megalakításától várnak előrelépést gazdálkodói szinten. Az EU még a 2009-2010-es tejpiaci krízis idején elfogadott „tejcsomag” részeként pontosította az ágazatban létrehozható szakmaközi, illetve a termelői csoportok által megalakítható termelői szervezetek jogosítványait. Termelői szervezetet nemcsak a tejágazatban lehet létrehozni, 10
hanem valamennyi mezőgazdasági szektorban. Legfőbb előnye, hogy az EU lehetővé teszi a számukra az együttműködést, illetve a nagyobb áru- és alkualap létrehozását. Emellett egyfajta ügynöki tevékenységet végezve ártárgyalásokat is folytathatnak oly módon, hogy nem vonatkoznak rájuk az uniós versenyjog kartellszabályai. A nyár elején várhatóan már élesben működik a szervezet – mondta Lukács László. A Magyar Tej Termelői Szervezet Kft. csak tárgyal az alapító termelői csoportok nevében, és az utóbbiak írják alá a szerződéseket a feldolgozókkal. Az ügyvezető becslése szerint közepes árszint mellett akár 15 milliárd forintos szerződésállományt is jelenthet a cég működése. Forrás: www.agrarszektor.hu Kedvező döntés az áfamérséklés a kereskedelmi szövetség szerint 2016. április 13. Helyes döntés az általános forgalmi adó csökkentésének kiterjesztése további alapvető élelmiszerekre – hangsúlyozta Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerdai bejelentésére reagálva. Az OKSZ főtitkára közölte: az áfakulcs csökkentését továbbadják majd a vásárlóknak a kereskedők, ahogy a sertéshús esetében is tették. Ugyanakkor a fogyasztói árak csökkenését a decemberi árakhoz kell majd viszonyítani, amelyek magasabbak vagy alacsonyabbak is lehetnek a jelenleginél, a mezőgazdaság körülményeinek alakulásától függően – jelezte. Vámos György arra is felhívta a figyelmet: szakmai vélemények szerint meg kellene fontolni, hogy a tej áfáját már idén július 1-jétől mérsékeljék; ez segítené a kereslet bővülését, és ezzel javítaná a súlyos piaci gondokkal küzdő hazai tejtermelők helyzetét. A bejelentett intézkedések hatásáról az OKSZ-nek még nincsenek számításai. A szövetség főtitkára felidézte: a sertéshús esetében azzal számoltak, hogy az áfakulcs csökkentése a költségvetésnek 25-30 milliárd forintos bevételkiesést okoz. Az áfamérséklés hatása a tej, a tojás és a baromfi esetében nagyobb volument jelent, ugyanakkor a piac bővülésével és kifehéredésével a kieső bevétel egy része visszajön – jelezte. Forrás: www.mti.hu Elemző: az áfacsökkentés lehúzza majd az inflációt 2016. április 18. A költségvetés benyújtásáig az intézkedések hatását sem lehet pontosan látni, de az biztos, hogy az inflációt lehúzza majd a több termékcsoportot érintő áfacsökkentés – fejtette ki Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője az MTI-nek. A szakember úgy vélte, hogy ha a jövő évre tervezett áfacsökkentések ugyanolyan hatással lesznek a fogyasztói árakra, mint idén a sertéshús forgalmi adójának mérséklése, akkor az áfacsökkentések körülbelül 0,5 százalékponttal mérsékelhetik az éves átlagos inflációt 2017ben. Ezáltal a korábbi 2,5-2,6 százalékos várakozással ellentétben 2 százalék körüli infláció várható jövőre. Németh Dávid szerint az áfacsökkentés az érintett termékek, szolgáltatások forgalmára is kedvező hatással lehet, és fehérítheti a gazdaságot. Az alacsony infláció miatt pedig a reálbérek idén 6-7 százalékkal, jövőre mintegy 4 százalékkal emelkedhetnek. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerdán a jövő évi változásokat ismertetve az adócsökkentés és otthonteremtés költségvetésének nevezte a jövő évi büdzsét. Bejelentette, hogy a sertéshús mellett a tej, a tojás és a baromfi áfája csökkenhet jövőre 5 százalékra, de 11
mérséklődik az internethasználat és az éttermi szolgáltatások forgalmi adója is. Az állam működési büdzséje nullszaldós lesz. Forrás: www.mti.hu Saját tejtermékek gyártásába kezd a Lipóti Több mint 100 millió forintos beruházással saját tejüzemet létesített az országszerte 200 szaküzlettel rendelkező Lipóti Pékség Kft., amely havi 90 millió forintos bevételt vár a tejtermékek eladásából. A sütőipari termékeiről és pékségeiről ismert Lipóti belép a tejpiacra: az országszerte több mint 200 egységet működtető társaság saját gyártású tejtermékeket dob piacra április közepétől. A közelmúltban a tatabányai sütőüzemét 108 millió forintos állami támogatás segítségével összesen 308 millió forintos beruházással bővítő Lipóti tejüzeme április elején kezdte meg élesben a működést. „Két évig dolgoztunk a tejtermékek gyártásának előkészítésén és piaci bevezetésén. A Debrecen mellett található tejüzem megvásárlása és fejlesztése, valamint a termékfejlesztéssel kapcsolatos beruházás teljes összege meghaladja a 100 millió forintos nagyságrendet” nyilatkozta Tóth Péter, a Lipóti Pékség alapító tulajdonosa. Tóth Zoltán, a Lipóti Pékségeket működtető társaság ügyvezető igazgatója pedig arról számolt be, hogy mennyire sokszínű termékpalettát kínálnak a tejtermékek kedvelőinek: „Lipóti márkanév alatt forgalmazzuk majd az új tejtermékeket, amelyek minden egységünkben megtalálhatóak lesznek. Az új - a Lipótitól már megszokott prémium minőségű termékcsoportban a tejek mellett gyümölcsjoghurtok, különböző túrók, túródesszertek is megtalálhatóak lesznek. Túró Rúd néven például igazi túróból előállított finomsággal csábítjuk majd az édesszájú vásárlókat. A boltokban laktózmentes és bio termékek szintén elérhetőek lesznek.” A Lipóti arra számít, hogy havi szinten 90 millió forintos árbevételt generálnak majd a tejtermékek, amelyeket kizárólag a saját szaküzleteikben forgalmaznak. Tóth Péter tulajdonos azt is elmondta, hogy a tatabányai sütőüzem bővítésével, valamint a tejüzem és a tejtermékforgalmazás beindításával összesen 50 új munkahelyet teremtett a vállalat. A Lipóti közvetlenül több mint 500 embernek adott munkát április közepén, az alvállalkozókkal együtt pedig a cégcsoport közvetve összesen 2000 embert foglalkoztat. A tulajdonos elmondta: a Lipóti teljes árbevétele 2015-ben megközelítette a 10 milliárd forintot, az idén pedig az előzetes várakozások szerint át is lépik ezt a határt. A társaság elsősorban a kelet-magyarországi térségben tervez új egységeket nyitni, emellett továbbra is szerepel a hosszú távú célok között a külföldi terjeszkedés, ezen belül is például az ausztriai piacra lépés. Forrás: www.elelmiszer.hu 3,6 milliárd forint soron kívüli segítség a tejtermelőknek 2016. április 24. Megkezdődött a gazdálkodóknak nyújtható ideiglenes rendkívüli csekély összegű támogatások kifizetése. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) a tejtermelőknek nyújtható ideiglenes rendkívüli támogatáshoz kapcsolódó mezőgazdasági csekély összegű támogatásról szóló 23/2016. (IV. 5.) FM rendelet kihirdetését követő rendkívül rövid időn belül elvégezte a kérelmekhez kapcsolódó feladatait, és 2016. április 22-én soron kívül megkezdte a támogatások kifizetését. 12
Az MVH a rendeletben foglaltaknak megfelelően 2016. április 11-ig megküldte az érintett mintegy 3600 tejtermelő részére a támogatás igénybevételéhez szükséges támogatási kérelmet, amelyet az ügyfeleknek a kézhezvételtől számított 8 napon belül kell visszaküldeniük. Ezidáig 1970 kérelmező részére, mintegy 2,35 milliárd forint jogos támogatási összeg átutalásáról intézkedett az MVH. Az első kérelmek 2016. április 13-án érkeztek be az MVH-hoz és a hivatal azonnal megkezdte azok bírálatát annak érdekében, hogy a jogosult tejtermelők mielőbb hozzájuthassanak a támogatáshoz. A Hivatal a kérelmek bírálatát azok beérkezésének ütemében folyamatosan végzi. A jövedelempótló támogatás mértéke a tejtermelő 2015. március 31-én rendelkezésére álló beszállítási tejkvóta, illetve közvetlen értékesítési tejkvóta mennyisége alapján 15 Ft/kg, amely a szabad csekély összegű támogatási keret mértékéig hagyható jóvá. Forrás: www.mvh.gov.hu Helyre kell állítani a tejpiac egyensúlyát 2016. április 27. A piacnak meg kell találnia a kínálat és a kereslet közötti egyensúlyt, amihez radikális és kíméletlen intézkedésekre lesz szükség – írta az Agroinform.hu. A német Wochenblatt für Landwirtschaft und Landleben szerint sürgős intézkedésre van szükség a tejpiac egyensúlyának helyreállításához. A lap szerint a német tartományi agrárminiszterek között a legutóbbi tanácskozáson egy kérdésben volt teljes egyetértés, éspedig abban, hogy a tejkibocsátást vissza kell fogni. Az EU Bizottság erre vonatkozó felhívását a termelők figyelmen kívül hagyták, így a termelőknek fizetett tejár egyes körzetekben 20 cent alá süllyedt, ennyiért senki sem vállalhatja a termelést. A termelők megsegítésére Brüsszel által kidolgozott intézkedések ugyan figyelemreméltóak, de hosszú távon az adófizetők pénzéből aligha finanszírozhatók, és semmit sem változtatnak azon a tényen, hogy tejfelesleg van a piacon. A miniszterek azonban csak a megállapításban voltak határozottak, a megoldást illetően a tanácskozást a tanácstalanság jellemezte. Senki sem tudja megmondani, hogy mennyivel kellene a kibocsátást csökkenteni, hogy annak hatására az árak egy elfogadható szintre emelkedjenek. Annyi biztos, hogy ezt Németország egyedül nem képes rendezni, egy uniós szintű megoldásra van szükség, ami – akárhogy is nevezik – csak egy újfajta kvótarendszer lehet. A lap szerint aki erre egy elfogadható megoldást ki tud dolgozni, az megérdemelné a Nobeldíjat, de sajnos nem kell attól tartani, hogy azt egyhamar megkapja valaki, mivel számtalan bizonytalansági és egymásnak ellentmondó tényező hatását kell figyelembe venni. A piac azonban előbb-utóbb meg fogja találni a kínálat és a kereslet közötti egyensúlyt, „radikálisan és kíméletlenül“. Aki a vesztesége ellenére tovább kitart, az nyer. Megoldás lehet a tejtermeléssel való felhagyás, amely az érintettek számára ugyanolyan fájdalmas lesz. Forrás: www.agroinform.hu Nébih: alacsony zsírtartalmú tejeket vontak ki a forgalomból 2016. április27. Kivontak a forgalomból több szlovák, illetve cseh eredetű 1,5 százalékos UHT tejet, mert a laboratóriumi vizsgálatok szerint zsírtartalmuk alacsonyabb a jelölésen szereplőnél – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal az MTI-vel. 13
A tájékoztatás szerint április 1-15. között országszerte mintegy 300 élelmiszer forgalmazónál végeztek mintavétellel egybekötött ellenőrzést a megyei kormányhivatalok ellenőrei, akik a nem magyar előállítású, alacsony áron értékesített UHT tejeket és félkemény sajtokat vizsgálták. Az akcióban 311 tétel UHT tejet, 522 tétel félkemény sajtot ellenőriztek, több mint 100 tej-, illetve sajtminta laboratóriumi vizsgálata még tart. A Nébih szakemberei 9 kereskedőnél és 6 kereskedelmi láncnál vizsgálták a kiugróan alacsony áron kínált akciós UHT tejeket és trappista sajtokat. Előzetes adatok alapján egy kereskedő és egy üzletlánc számíthat büntetésre tisztességtelen forgalmazói magatartás miatt – jelezte közleményében a Nébih. A hatóság közölte: a tejpiaci ellenőrzések kiterjednek a 2015-ös élelmiszerlánc-felügyeleti díj bevallásának és befizetésének teljesítésére is, öt céggel szemben kellett eddig intézkedni, jellemzően azért, mert késve tettek eleget bevallási, illetve befizetési kötelezettségüknek. A felügyeleti díjjal kapcsolatos problémák miatt eddig 1,8 millió forint bírságot szabott ki a hatóság. A szakemberek mintegy 60 cégnél vizsgálták, hogy befizették-e a kötelező marketing hozzájárulást a Tej Terméktanácsnak, az ellenőrzés során emiatt két céget több mint 700 000 forint megfizetésére kötelezett a hatóság – tájékoztatott a Nébih. Forrás: www.trademagazin.hu Újabb agrár-gazdaságszerkezeti összeírásra készül a KSH 2016. április 28. “Agrárium 2016″ elnevezéssel gazdaságszerkezeti összeírásra készül a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) az idén május 15. és július 15. között, hogy nyomon kövesse a magyar mezőgazdaság szerkezetében bekövetkezett változásokat – jelentette be Laczka Éva, a KSH gazdaságstatisztikai elnökhelyettese. A legutóbbi, hasonló jellegű összeírás 2013-ban volt, az akkori adatok szerint a magyar mezőgazdaság aránya a GDP-ben 4 százalék körüli volt. Az adatfelvétel két szakaszra tagolódik, elektronikus úton 2016. május 15-29. között lehet megadni a válaszokat egy online felületen, majd ezt követően a kérdőíveket összeírók közreműködésével június 1. – július 15. között összesítik. A felmérés az ország 1442 településének kijelölt mintakörzeteiben található mintegy 600 ezer háztartásra terjed ki. Laczka Éva elmondta, hogy a mezőgazdaságban a munkaerő-ráfordítás 2013-ban összesen 427 ezer éves munkaerő-egység volt (egy éves munkaerő-egység egy ember egyéves napi 8 órai munkája, ami átlagosan 1800 óra), ebből 106 ezer fizetett, míg 321 ezer nem fizetett volt. A mezőgazdasági támogatások összege három évvel ezelőtt összesen 576,609 milliárd forintot tett ki, amiből 68,695 milliárd forint a nemzeti, 507,609 milliárd forint pedig az uniós támogatás volt. Az agrárgazdaságok mérete 2013-ben az unióban áltagosan 40 hektár körül mozgott, Magyarországon pedig az egyéni gazdaságok mérete 5,4, míg a gazdasági szervezeteké és a jogi egységeké 300 hektár körüli volt. Az egy hektárnyi mezőgazdasági területre jutó kibocsátás folyó termelői áron 2013-ban az unió átlagában mintegy 2000 euró (600 ezer forint) volt, Magyarországon pedig ennek a fele 10001100 euró. Tóth Péter, a KSH szakértője hozzátette: az előző gazdaságszerkezeti összeírás három éve volt Magyarországon. Akkor kiderült, hogy az egyéni gazdaságok száma 500 ezer alá, 482 500-ra csökkent, a gazdasági szervezetek száma 8800-at tett ki. Három éve a magyar mezőgazdaságban a szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya 3 százalék, a 14
középfokú szakirányú képzettséggel rendelkezőké 7 százalék volt. A mezőgazdaságban akkor a 35 év alattiak aránya 6 százalék körüli volt. Az agráriumban az értékesítésre termelők aránya 33 százalék volt. A mostani összeírás adatait az állatállományról, a föld- és vetésterületről ez év szeptember közepén; az előzetes adatokat pedig november közepén tesz közzé a KSH. A szakértő az MTI kérdésére elmondta: az összeírás 768 millió forintba kerül, amihez az unió egymillió euróval (mintegy 310 millió forinttal) járul hozzá. Forrás: www.trademagazin.hu Gyermekeknek készült tejpépet vont ki a NÉBIH 2016. április 28. Azonnali hatállyal megtiltotta a NÉBIH a 250 grammos Nestlé 5 gyümölcsös tejpép forgalmazását. A termék „Ochratoxin A” toxint tartalmaz. A kifogásolt tejpép egyszeri, vagy rövid ideig történő fogyasztása valószínűleg nem ártalmas az egészségre. Forrás: http://portal.nebih.gov.hu/-/gyermekeknek-keszult-tejpepet-vont-ki-a-nebih Megjelent a Közvetlen Támogatások kézikönyv 2016. április 28. Ismét kézikönyvvel támogatja a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara tagjai munkáját. A közvetlen támogatásokról szóló kiadvány célja, hogy segítse a gazdálkodók számára a 2015-ben bevezetett közvetlen támogatási jogcímek megértését, valamit azok egységes kérelemben történő igénylését. Újabb információs kiadványt jelentetett meg a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Közvetlen támogatások címmel. A sorban a tizedik gazdálkodói kézikönyv elkészítése a Közös Agrárpolitika megújítása miatt vált szükségessé, a reformnak köszönhetően ugyanis 2015-től jelentősen átalakult a közvetlen támogatások rendszere. Az olyan régi támogatási jogcímek feltételei, mint például a területalapú támogatás (SAPS) vagy termeléshez kötött támogatás, alapjaiban változtak meg. A kiadvány mintegy 50 ezer példányban készül, nyomtatott formában a falugazdász irodákban érhető el, a Kamara portáljáról pedig elektronikusan letölthető. Forrás: www.trademagazin.hu Czerván György: a kárenyhítési alap 24 milliárdjából enyhítik a fagykárt 2016. április 28. A kárenyhítési alapban az idén 24 milliárd forint van, ebből próbálják a gazdák jogos igényeit kielégíteni – mondta Czerván György, a Földművelésügyi Minisztérium agrárgazdaságért felelős államtitkára. A gazdáknak 15 napjuk van arra, hogy kárigényüket bejelentsék – mondta az államtitkár, hangsúlyozva, hogy nagyon oda kell figyelni a határidőre. A Földművelésügyi Minisztérium tájékoztatása szerint a tavaszi fagykárok felmérése jelenleg folyamatban van. Április 20-21-én és 25-én az ország számos megyéjében, így például BácsKiskun, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád, vagy Somogy megyében szenvedtek fagykárokat elsősorban a zöldség-gyümölcs, valamint szőlőültetvénnyel rendelkezők. Eddig 960 termelő közel 5300 hektár területen jelentett fagykárt, de természetesen ez a szám a folyamatos kárbejelentések miatt növekszik – tájékoztatott a Földművelésügyi Minisztérium. 15
A szaktárca szerint a 2012-ben megújított agrárkár-enyhítési rendszer forrásai bizonyosan elegendőek lesznek a károk uniós szabályok szerint adható maximális összegű kompenzációjához. Forrás: www.mti.hu Lázár János: 100 milliárd forint támogatást kaphat a GINOP-ból az élelmiszeripar 2016. április 29. A szakmai egyeztetéseket követően 100 milliárd forint támogatást kaphat a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) forrásaiból az élelmiszeripar; erről döntött szerdai ülésén a kormány - közölte a Miniszterelnökséget vezető miniszter pénteken Budapesten sajtótájékoztatón. Lázár János hangsúlyozta: az élelmiszer-feldolgozást fejleszteni kell a versenyképesség javítása érdekében, ezért döntött a kormány úgy, hogy a GINOP-on belül elkülönítenek az élelmiszerfeldolgozás számára egy pályázati sort. A kormány az élelmiszeripar fejlesztésére 50 milliárd forint vissza nem térítendő és 50 milliárd forint visszatérítendő támogatást tud mobilizálni. Megjegyezte: az elnyert forráson belül a vissza nem térítendő és a visszatérítendő támogatás aránya 49-51 százalék lesz. A Miniszterelnökségen készen állnak arra, hogy szakértői tárgyalásokat folytassanak az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségével (ÉFOSZ) a pályázati kiírás gyorsítása érdekében - jelezte a miniszter. A magyar élelmiszeripar leszakadása csak egységes támogatáspolitika kialakításával fordítható vissza - ezt már Éder Tamás, az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége (ÉFOSZ) elnöke mondta a rendezvényen. Az egy éve futó „Együtt a fogyasztókért” népegészségügyi programértékelő rendezvényen a felek célul tűzték ki a kormányzatnak és az élelmiszeripar szereplőinek szorosabb együttműködését. Évtizedes versenyképességi hátránnyal küzd a magyar élelmiszeripar. A nemzetközi trendekkel viszont mindaddig nem tudja felvenni a lépést, amíg nem rendelkezik olyan forrásokkal, amelyek nélkülözhetetlenek az innovációk, termékfejlesztések megvalósításához és a korszerűsítéshez. Az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége (ÉFOSZ) ezért létkérdésnek tartja, hogy az uniós támogatások hazai elosztása ezt a felzárkóztatást segítse elő. „A kormányzati élelmiszeripari stratégiában megfogalmazott ambiciózus célokat – a belföldi piac visszaszerzését, a jelentős exportnövekedést és a korszerű táplálkozás követelményeinek való megfelelést – csak úgy lehet megvalósítani, ha a Kormány az élelmiszer-feldolgozással foglalkozó kisebb és a nagyobb vállalkozásokat egyaránt részesíti a vissza nem térítendő támogatásokból” – mondta el Éder Tamás, az ÉFOSZ elnöke. A hazai élelmiszeriparnak nem csak ösztönző támogatáspolitikára, de összefogásra is szüksége van. 2014-ben az ÉFOSZ „Együtt a fogyasztókért" elnevezésű népegészségügyi célú kezdeményezést hirdetett, amelyhez jelenleg 28 hazai vállalat és szervezet csatlakozott, és tett önkéntes vállalást napjaink legkritikusabb, egészséges táplálkozással összefüggő kérdéseiben. Ezen vállalatok összárbevétele a teljes ágazat nettó árbevételének 25 százalékát teszi ki. Az elmúlt egy év sikerén felbuzdulva a Szövetség további két új vállaláshoz várja az önkéntes csatlakozókat. Az érzékenységgel, intoleranciával rendelkező fogyasztók számára a termékválaszték bővítése és egyes élelmiszeresek esetében a hozzáadott cukortartalom csökkentése lesz az új cél. Az ÉFOSZ és a vállalásokhoz csatlakozó vállalatok hisznek abban, hogy a kiegyensúlyozott táplálkozás és az aktív életmód előmozdítása, valamint a népegészségügyi mutatók javítása kizárólag társadalmi összefogással lehetséges. Nemzetközi példák bizonyítják, hogy az állami szabályozás ebben nem vezet eredményre. A Szövetség ezért továbbra is minden érintett 16
támogatását kéri annak érdekében, hogy minél több vállalat és támogató csatlakozzon az „Együtt a fogyasztókért” mozgalomhoz. Forrás: www.mti.hu Tehenekkel mentek neki az áruháznak a termelők 2016. április 28. Tehenek lepték el csütörtökön a Tesco budaörsi áruházának parkolóját, a tejtermelők így tiltakoztak az alacsony felvásárlási árak és az olcsó importtej forgalmazása ellen. A tüntetők az ország számos pontjáról érkeztek, a hét gazdaságból összesen ötven állattal vettek részt az akcióban. Petícióval fordultak csütörtökön a Tesco budaörsi áruháza előtt tüntető tejtermelő gazdaságok az áruházlánc vezetőihez, amelyben az import csökkentését és a magyar termékek előnyben részesítését kérték. A demonstrációs bizottság szerint a tiltakozó akciót azért épp a Tesco elé szervezték, mert az ultrahőkezelt (UHT) tej egyik legnagyobb hazai forgalmazója ígéretei ellenére sem változtatott gyökeresen a kereskedelmi politikáján. Lapunk megkereste az áruházlánc sajtóosztályát is, ahonnan azt a választ kaptuk: tavaly 33 százalékkal növelték a magyar UHT-tejek arányát a polcokon, amit tovább szeretnének emelni. Emellett júniusig tovább erősítik a magyar tejtermékek promócióját, ezáltal is ösztönözve azok fogyasztását.
Forrás: Bach Máté Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke lapunknak elmondta: a jövő évi áfacsökkentés elsősorban a forgalmi adóval történő visszaélésekre adhat releváns választ, amelyben az agrárkamara elnöke szerint az áruházláncoknak is szerepük van. – A kiskereskedőknek tisztában kell lenniük azzal, hogy egy liter tejnek mekkora az előállítási költsége, s ha ennél jóval alacsonyabb árú terméket ajánlanak a beszállítóik, illene élni a gyanúperrel, hogy a szóban forgó termék nem legális forrásból származik – fogalmazott. Az Európai Unió számos országában kiválóan együttműködnek a kereskedők, a termelők és a 17
feldolgozók. A kiskereskedelmi láncoknak Magyarországon az anyavállalataik jó gyakorlatát kellene követniük – tette hozzá.
Forrás: Bach Máté A tüntetők szeretnék, ha a magyar termékek nagyobb figyelmet kapnának. A kormány szerdai ülésén tárgyalta a tejtermelőket érintő válsághelyzetet. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki tájékoztatóján elmondta: a tervezett intézkedések közt szerepelnek a gazdaságfejlesztési operatív program terhére elindítandó élelmiszeripari pályázatok, valamint az importtejek kiemelt vizsgálata.
Forrás: Bach Máté A miniszter szerint az eddigi ellenőrzések azt mutatták, hogy sokszor minőségben rosszabb és élelmiszer-biztonsági szempontból is kockázatos tej érkezik külföldről. Ennek elejét kell venni, ezért aki külföldi tej importálásával, forgalmazásával vagy kereskedelmével foglalkozik, a jövőben még szigorúbb ellenőrzésekre számíthat – jegyezte meg. Mindezt megerősíti az a tény is, hogy a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal a minap szlovák és cseh 1,5 százalékos UHT-tejeket vont ki a forgalomból, mert zsírtartalmuk alacsonyabb volt, mint amit a gyártók a dobozon feltüntettek. Forrás: www.magyaridok.hu 18
Az uniónak sürgősen segítenie kell a sertés- és tejágazaton 2016. április 30. Rendkívül súlyos helyzet alakult ki az európai tej- és sertéspiacon az alacsony felvásárlási árak, továbbá az ukrán és az orosz embargó miatt, az uniónak sürgősen be kell avatkoznia - mondta a földművelésügyi miniszter az MTI-nek Fazekas Sándor kétnapos találkozón vett részt Prágában, ahol a visegrádi országok (V4), valamint Bulgária, Románia, Szlovénia és Ausztria agrárminiszterei voltak jelen. A miniszter elmondta: a magyar álláspont szerint a jelenlegi kritikus helyzetért nem a gazdák felelősek, azonban ők fizetik meg például az ukrán és az orosz válság árát. A gazdák veszteségét pedig a multik nyereségként könyvelik el, ezért az uniónak sürgősen be kell avatkoznia - jelentette ki. Felvetette, hogy Magyarországon is működhetne az a rendszer, amiben a kiskereskedelmi láncok a sajátmárkás termékeknél visszatérítést adnak a tejtermelőknek. Hozzátette: meg kell fontolni, hogyan lehet elérni, hogy valamennyi termelő részesüljön ilyen segítségben. A tej- és sertéspiaci alacsony felvásárlási árak ellensúlyozására a V4-ek szerint fontos lenne a közös agrárpolitikán kívüli forrásokat, exporttámogatást is igénybe venni - mondta. Fazekas Sándor beszámolt arról, hogy a rendkívül súlyos fagykárral is foglalkoztak a tanácskozáson. Elmondta: a gazdák bízhatnak a kárenyhítési rendszerben és uniós szinten is meg kell fontolni a segítségnyújtást. Folyamatban vannak a felmérések a fagykárról, elképzelhető, hogy a 30 százalékot is meghaladja a gyümölcsösökben okozott kár - számolt be a miniszter. Kitért arra, hogy megbeszélést folytatott az új szlovák agrárminiszterrel is, amely során megállapodtak egy magyar-szlovák mezőgazdasági vegyesbizottság létrehozásában, ahol a tejés sertés-feketekereskedelemmel, valamint a mindkét ország piacára nehezedő importnyomással foglalkoznak. Fazekas Sándor elmondta: Magyarország kárókatona-ritkítási programot folytat, mivel az évi 22 ezer tonnás haltermelésből 3500 tonnát pusztít ki a tavakból ez a madár. Forrás: www.kormany.hu A nyers tej forgalmi adóját csökkentené a kormány 2016. április 30. A kiskereskedelemben elérhető ultrahőkezelt (UHT) tejek helyett az alapanyag, vagyis a nyers tej forgalmi adója csökkenhet a jövő évtől öt százalékra – tudta meg a Magyar Idők. Az alapanyag forgalmi adójának csökkentésével egyébként nemcsak a tej, hanem az abból készült tejtermékek versenyképessége is javulhat a hazai piacon. Lázár János, egy tegnapi fórumon elmondta: a sertéshús forgalmi adócsökkentése jól rámutatott arra, hogy az alacsonyabb áfa ugyan jelentősen csökkentette a fogyasztói árakat – ezzel javítva a lakosság vásárló erejét –, a termelők azonban a pozitív irányú intézkedésből szinte semmit sem éreztek. Ennek oka, hogy a kereskedelem az értékesítési ár mellett a beszerzési árat is csökkentette, így a termelők kénytelenek még olcsóbban továbbadni a portékájukat a kereskedőknek, mint korábban. A tárcavezető szerint a kormány tanult ebből, a tej esetében ezért olyan intézkedést szeretne meghozni, ami a közvetlenül kifizetett támogatások mellett valós segítséget jelent a tejtermelő gazdaságoknak. A helyzet ugyanis egyre súlyosabb. A hazai tejfelvásárlási árak mára 70 forint alá estek, sőt, a kisebb termelők esetében az 50 forintot is alig éri el egy liter nyers tej 19
ára. Ez a szint jóval az előállítási költség alatt van, s ha tovább csökkennek, félő, hogy tehenészetek tucatja hagy fel a termeléssel. Forrás: http://magyaridok.hu Tejtermelők: a nyers tej áfacsökkentése annyit ér, mint halottnak a csók 2016. április 30. Ha csak a nyers tej áfáját csökkenti a kormány, az mondhatni annyiét ér, mint halottnak a csók – ezt mondta a Klubrádiónak Istvánfalvi Miklós, a tejtermelők demonstrációs bizottságának tagja. Kizárólag egy helyen számít, aki közvetlenül értékesít nyers tejet vásárlónak, az összes többi összes tejtermelőnek a pozíciója ettől nem javul, sőt likviditási problémái lesznek, mert állandó áfa visszaigénylési pozícióba kerül. Istvánfalvi Miklós szerint az áfacsalások problémáját ez nem oldja meg , mert az áfacsalásokat a 18 százalékos áfával követik el és eszerint a verzió szerint a boltokban lévő tejeknek az áfája 18 százalékos marad. Számukra az lenne elfogadható, ha minden folyadék áfája csökkenne 5 százalékra. Mindezt azután nyilatkozta Istvánfalvi Miklós a Klubrádiónak, hogy a Magyar Idők megírta, a kiskereskedelemben elérhető ultrahőkezelt, vagyis UHT tejek helyett az alapanyag, azaz a nyers tej forgalmi adója csökkenhet a jövő évtől 5 százalékra. Állítólag a döntés már megszületett, a kormány már csak a technikai részletek kidolgozásán munkálkodik. Forrás: http://www.klubradio.hu/ Budapest, 2016. május 2.
A piaci hírek adott hónapon belüli esetleges változásainak pontosabb követhetősége érdekében a sajtócikkek megjelenési sorrendben kerülnek feltüntetésre.
20
