ASIO-MF-4-2005
MŰSZAKI FELTÉTELEK AS-ASE Finombuborékos levegőztető rendszer
Kiadta: ASIO Hungária Kft. 1165 Budapest, Margit u. 114.
Budapest, 2005. november
1
ASIO-MF-4-2005 Jelen Műszaki Feltételek (MF) tárgya az ASEKO, s.r.o. (Chromeč 71, 789 01 Zabřeh na Moravě) szellemi termékeként, Magyarországon kizárólagos joggal az ASIO HUNGÁRIA Kft. (1165. Budapest, Margit u. 114.) által forgalmazott AS-ASE típusú finombuborékos levegőztető rendszer felhasználási területének, technológiai felépítésének, műszaki adatainak és
alkalmazhatóságának,
valamint
telepítésének,
szempontjainak összefoglalása.
2
üzemeltetésének
és
karbantartási
ASIO-MF-4-2005 TARTALOMJEGYZÉK 1. A technológia alkalmazásának jogi vonatkozásai ...................................... 5. oldal 2. A technológia alkalmazási területe ............................................................ 6. oldal 3. A berendezések ismertetése ....................................................................... 7. oldal 3.1. A berendezések szerkezeti felépítése ................................................... 7. oldal 3.2. A levegőztető rendszer alkalmazási lehetőségei .................................. 9. oldal 4. A levegőztető rendszer műszaki adatai ...................................................... 11. oldal 4.1. A levegőztető rendszerbeépítési változatainak műszaki adatai............ 11. oldal 4.2. Az A-109 típusú levegőztető csőmembrán műszaki adatai ................. 14. oldal 4.3. A levegőztető rendszernél alkalmazott szerkezeti anyagok ................. 14. oldal 4.4. Gépészeti berendezések........................................................................ 15. oldal 5. Megjelölés .................................................................................................. 16. oldal 6. Tervezés ..................................................................................................... 17. oldal 7. Telepítés ..................................................................................................... 18. oldal 8. Üzembe helyezés........................................................................................ 19. oldal 9. A berendezés átadása, átvétele ................................................................... 20. oldal 10. Próbaüzem.................................................................................................. 21. oldal 10.1. Próbaüzem célja ................................................................................ 21. oldal 10.2. Próbaüzemeltető feladatai ................................................................. 21. oldal 10.3. Próbaüzemeltetés feltételei................................................................ 21. oldal 10.4. Próbaüzem értékelése, zárójelentés................................................... 22. oldal 11. Kezelési és karbantartási utasítás ............................................................... 23. oldal 12. Üzemeltetés, kezelés, karbantartás............................................................. 24. oldal 13. Karbantartás ............................................................................................... 25. oldal 13.1. Diffúzorok tisztítása .......................................................................... 25. oldal 13.2. Levegőellátó rendszer karbantartása ................................................. 25. oldal 14. Munkavédelmi, biztonságtechnikai és munkaegészségügyi utasítások ..... 27. oldal 3
ASIO-MF-4-2005 15. A tárggyal kapcsolatos magyar szabványok, rendeletek és irodalom ........ 28. oldal 16. Szavatossági nyilatkozat ............................................................................ 31. oldal Kompresszorok adattáblái és karbantartásuk ................................................... 1. melléklet Termékrajzok ................................................................................................... 2.-7. melléklet ASECO A-109 levegőztetők oxigén beviteli jellemzői ................................... 8. melléklet Általános Szerződési Feltételek ....................................................................... 9. melléklet
4
ASIO-MF-4-2005 A technológia alkalmazásának jogi vonatkozásai: Az AS-ASE finombuborékos levegőztető rendszer az ASEKO s.r.o. tulajdonát képezi. A berendezés család egészének vagy bármely szerkezeti egységének lemásolása a tulajdonos hozzájárulása nélkül tilos! A tulajdonos e „Műszaki Feltételek”-ben foglaltak szerint tervezett, előre gyártott, beépített és üzemeltetett berendezésekre 49/2003.(VII. 3.) GKM rendelet szerint 24 hónap szavatosságot vállal. A szavatosság csak azokban az esetekben érvényes, amelyekben az alkalmazás célja, körülményei és feltételei előzetesen egyeztetésre kerültek, továbbá megfelelnek a „Műszaki Feltételek” dokumentációban foglaltaknak. A gyártó / forgalmazó a Megrendelőnek – előzetes kérésre – erről írásbeli nyilatkozatot ad. A berendezések alkalmazása engedélyköteles, amit az üzemeltetőnek a hidraulikai terhelés függvényében a 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet szerint területileg illetékes vízügyi hatóságtól (vízjogi engedély) és önkormányzattól (építési engedély) kell beszereznie.
5
ASIO-MF-4-2005 1. A technológia alkalmazási területei Az AS-ASE finombuborékos levegőztető rendszer biológiai szennyvíztisztításnál az eleveniszapos medencében lévő keverék szennyvíz levegőztetésére szolgál. Biztosítja: •
az oldott oxigén bevitelét,
•
a keverék szennyvíz mozgatását (keverését) és
•
az eleveniszap szuszpendált állapotban tartását.
Alkalmazható továbbá: •
levegőztetett homok- és zsírfogóban,
•
szennyvíz előlevegőztetető rendszerekben,
•
levegőztetett csatornákban,
•
a recirkulációs iszapot elosztó műtárgyban,
•
aerob iszapstabilizálásnál,
•
levegőztetett utótisztító tavaknál.
A finombuborékos levegőztető rendszer alkalmazásának főbb előnyei: •
alacsony a hidraulikai ellenállása,
•
egyszerű szerkezetű,
•
jó hatásfokú,
•
nem hajlamos az eltömődésre,
•
jól szabályozható.
Alkalmazása kb. 30-40 %-nyi levegőztetési energiaköltség megtakarítást jelent, egyéb levegőztetési eljárásokhoz (pl. felületi levegőztetés) képest.
6
ASIO-MF-4-2005
2. A berendezések ismertetése 2.1. A berendezések szerkezeti felépítése A levegőztető rendszer diffúzor berendezések segítségével osztja el, és finom buborékok (d<1mm) formájában a keverék szennyvízbe vezeti a kompresszorból érkező levegőt. A rendszer alapját a szállítócsövek alkotják, amelyekre bontható kötéssel vannak rögzítve az A-109 típusú levegőztetők. A levegőztető kialakítási módja csődiffúzor, membránja szintetikus gumiból, EPDM-ből készül, és kis átmérőjű önálló nyílásokat (perforációkat) tartalmaz. Üzemelés alatt a perforációkon keresztül jut a sűrített levegő a folyadékba. A szállítócsövek az eleveniszapos medence (tartály) fenekén vannak elhelyezve. A szállítócsövekhez a levegő egy golyóscsappal szabályozva összekötőcsövön keresztül vezethető. A golyóscsap minden egyes szállítócsövön a levegő elzárására szolgál. Minden szállítócső rendelkezik egy olyan rendszerrel, ami a levegőből származó kondenzvíz elvezetésére szolgál. Ez egy, a szállítócső alsó részébe csatlakoztatott cső, aminek a vége egy víztelenítő csappal van ellátva. A csap megnyitásakor a rendszer üzemelése alatt a levegő túlnyomása kipréseli a kondenzvizet a felszínre. A levegőztetők csövei külső vízszintes tengelyű menetes csőtorkolat szűkítőkkel csatlakoztathatók a szállítócsövekhez. Ha 38 db-nál több az egy szállítócsövön alkalmazott levegőztetők száma akkor golyóscsap helyett – a megnövekedett ellenállás miatt – célszerű a karimák közé pillangószelepet alkalmazni. A rendszer kivitelezhető un. rostélyos változatban, ahol több szállítócsőnek van egy közös levegő bevezetése.
7
ASIO-MF-4-2005 A szállítócsövek (rostélyok) a tartály fenekén történő lehelyezési módja szerint megkülönböztetünk: • szabványos • vezetett, • rögzített és • függesztett változatú beépítést. 2.1.1. Szabványos változat A szállítócsövek a víz felhajtó ereje ellen belső teherrel vannak kiegyensúlyozva. Ezek támasz segítségével helyezkednek el a tartály fenekén, további rögzítés nélkül. Emelő kötelekkel a cső kivehető és visszahelyezhető a tartályba a víz leengedése nélkül. 2.1.2. Vezetett változat A tartály fenekéhez, minden szállítócső részére három rávezető elem van elhelyezve. A rávezető elemek két vezető kötelet vezetnek, amelyek közül mindegyik egy állítható szállítócső tartóhoz van rögzítve. A vezető kötél segítségével a szállítócső a berendezés fenekéhez rögzíthető. A vezető kötél előfeszített és mindkét ága rögzített. A csövek a víz leengedése nélkül is kivehetők és ismét elhelyezhetők. 2.1.3. Szilárdan rögzített változat A szállítócsövek az állítható támaszok segítségével a tartály fenekéhez rögzítettek. 2.1.4. Függesztett változat A szállítócsövek a levegőztetőkkel együtt a víz felhajtóereje ellen súllyal
látták
el.
Ezek
foglalatokkal
rendelkeznek,
amelyekhez
a
szállítócsöveket tartó felfüggesztő kötelek kapcsolódnak. A tartály felső részében a kötelek rögzítve vannak. A kötelek lehetnek egyszeresek, vagy kettőzöttek, „V” alakban nyitottak. A felfüggesztő kötelek segítségével, a víz leengedése nélkül a szállítócső kivehető és visszahelyezhető.
8
ASIO-MF-4-2005 2.2. A levegőztető rendszer alkalmazási lehetőségei A levegőztető rendszer elvégzi az oxigén bevitelének szabályozását a reaktor egyes részeiben (egyes szállítócsövekben, rostélyokban). Szükség esetén (a levegőztetők ellenőrzése, módosítása, vagy meghibásodása) kiiktatja az egyes szállítócsöveket anélkül, hogy ennek a rendszerre kedvezőtlen hatása lenne. A levegőztető rendszer max. 150kPa üzemi nyomásra méretezett. A szilárdan rögzített változatot kivéve a szennyvíz tisztító teljes üzeme mellett lehetséges – a reaktor kiiktatása, vagy a szennyvíz kiszivattyúzása nélkül – az egyes szállítócsövek (rostélyok) kiemelése, visszahelyezése ellenőrzés vagy javítás céljából. A szállítócsövek kiemelése kézzel történik (2 személy), emelőszerkezet alkalmazása nélkül. A rostélyok kiemelése csak emelőszerkezet segítségével lehetséges (daru). 2.2.1. Szabványos változat A szabványos változat egyenes fenekű, kétoldalt hozzáféréssel rendelkező tartályok részére alkalmas. A lejtős fenekű tartályok szállítócső támaszai elláthatók állítható csavarokkal. Ez a változat lehetővé teszi, hogy szükség esetén a szerelés feltöltött reaktortartályok mellett történjen, melyet egyébként üresen kellene elvégezni. 2.2.2. Vezetett változat A vezetett változat az egyoldali telepítésű, valamint a nagy, kétoldali hozzáférésű szennyvíztisztító berendezéseknél alkalmazható. A szerelést üres tartályokkal kell elvégezni. Az állítható támaszokkal a szállítócsöveket előbb vízszintbe kell állítani. A szállítócső kiemelése és visszahelyezése után is megmarad az eredeti magasság beállítás. 2.2.3. Szilárdan rögzített változat A
szilárdan
rögzített
változat
elsősorban
fedett
tartályoknál
alkalmazható, ahol nem oldható meg valamelyik kiemelhető változat telepítése.
9
ASIO-MF-4-2005 A szerelést üres tartályokban kell elvégezni. Az állítható támaszokkal lehet beállítani a szállítócsövek magasságát és vízszintjét. Ezzel korrigálhatók a tartályfenék esetleges egyenetlenségei. 2.2.4. Függesztett változat A függesztett változat a tagolt fenekű, kétoldali hozzáférésű tartályoknál kerül alkalmazásra, ott ahol más rendszer nem alkalmazható. Ez a kivitel lehetővé teszi, hogy szükség esetén a szerelés teli tartályokkal is elvezethető legyen. A függesztő kötelek magasságával állíthatóa csövek magassága és vízszintessége. A szállítócső kiemelése és visszahelyezése után a kötelek hosszának megtartásával megmarad a csövek magassága. 2.2.5. Kiemelhető és szilárdan rögzített változat A kiemelhető rostélyos változat ott alkalmazható, ahol a tartály megközelíthető darus kocsival. A szilárd rostélyos változat a fedett tartályoknál érvényesül. Mindkét típus alkalmazható ott, ahol előnyös egy közös levegő bevezetést kialakítani a szállítócsövekhez és a levegőztetőkhöz. A kiemelhető rostélyok szükség esetén lehetővé teszik a szerelést teli tartályokkal is. 2.2.6. Lebegő változat Olyan helyeken használatos, ahol a medence méretéből, és egyenetlen felületéből adódóan egyéb típusú levegőztető rendszer nem építhető be annak aljára. A levegőztető bemerülési mélységét a függesztő gumitömlő hossza határozza meg. A szivattyú leállítása nélkül, feltöltött medencében el lehet végezni a telepítési, javítási munkálatokat.
10
ASIO-MF-4-2005 3. A levegőztető rendszer műszaki adatai 3.1. A levegőztető rendszer beépítési változatainak műszaki adatai A 3.1. pontban említett beépítési változatok műszaki paramétereit a levegőztető membránok számának függvényében a következő táblázatok foglalják össze. Szabványos változat: Levegőztetők száma a szállító csövön (N) Csőtorkolat menete (Z) Szállítócsövek hossza, teljes sornál (L) Szállítócsövek hossza rövidített sornál (L)
1
2
3
4
5
6
7
8
9
G ½”
G ¾”
920
1692
2200
3215
3970
4311
4834
5510
6264
-
1560
-
2840
3632
41950
-
5480
6120
5
6
7
8
9
G 1”
Vezetett változat: Levegőztetők száma a szállító csövön (N) Csőtorkolat menete (Z) Szállítócsövek hossza, teljes sornál (L) Szállítócsövek hossza rövidített sornál (L)
3
4
G¾
G 1”
2200
3215
3970
4311
4834
5510
6264
-
2840
3632
41950
-
5480
6120
11
ASIO-MF-4-2005 Szilárdan rögzített Levegőztetők száma 1 a szállító csövön (N) Csőtorkolat menete G ½” (Z) Szállítócsövek 2200 hossza, max. alkalmazott levegőztetők számával (L)
2-3
4-8
9-13
14-22
23-32
G ¾”
G 1”
G 5/4”
G 6/4”
G 2”
(Nx750)
Függesztett változat: Levegőztetők száma a szállító csövön (N) Csőtorkolat menete (Z) Szállítócsövek hossza, teljes sornál (L) Szállítócsövek hossza rövidített sornál (L)
1
2
3
G ½”
G ¾”
920
1692
2200
-
1560
-
4
5
6
7
8
9
3215
3970
4311
4834
5510
6264
2840
3632
41950
-
5480
6120
G 1”
12
ASIO-MF-4-2005
Kiemelhető és szilárdan rögzített Kiemelhető rostélyok Levegőztetők száma a 1 2 3 4 5 szállítócsövön (N) Szállítócsövek hossza teljes 950 1722 2230 3245 4003 sornál (L) Szállítócsövek hossza 1590 2870 3662 rövidített sornál (L) Szilárdan rögzített rostélyok Levegőztetők száma a 1 2-30 szállítócsövön (N) Szállítócsövek hossza a max. 950 Nx750 alkalmazott levegőztetők számával (L) Kiemelhető és rögzített rostélyok Levegőztetők 1423száma a 2-3 4-8 9-13 22 38 szállítócsövön (N) Csőtorkolat G G ¾” G 1” G5/4” G 2” menete (Z) 6/4” Leágazások belső átmérője (DN) Szállítócsövek 150 mm szorzatai, min. 300mm távolsága (R)
6
7
8
9
4341
4864
5540
6294
4225
-
5510
6150
3964
6590
-
-
65
80
Megjegyzés: A „Z” és „L” jelölés a mellékleteken értelmezhetők.
13
ASIO-MF-4-2005 3.2. Az A-109 típusú levegőztető csőmembrán műszaki adatai Az A-109 típusú levegőztetők hossza 630 mm, külső átmérője 64-76 mm, a pórusok átmérője 0,2 mm. Az oxigénátadás jellemző adatait a ..táblázat tartalmazza. Levegőszállítás levegőztetőnként (Qvz,e) Ajánlott tervezési érték (Qvz,e) Nyomásveszteség az átáramlás függvényében (Δp) (levegőztetők ellenállása) Levegőztetők max. térsűrűsége (Ds) Százalékos oxigénfelhasználás (Ea) Oxigénbeviteli teljesítmény (1) (E)
1,5-8,0 Nm3/h 3,5-4,5 Nm3/h 3-5 kPa 5 db/m2 5-7 %/m 3-5 kg O2/kWh
(1) A megadott értéktartomány abban az esetben érvényes, ha a levegőveszteség a levegőztető rendszer előtt max. 2,5 kPa Az A-109 típusú levegőztető csőmembránok oxigén beviteli jellemzőit a .. melléklet mutatja a levegőterhelés és a tartály mélységének függvényében 1 db/m2 térsűrűség mellett. 3.3. Levegőztető rendszernél alkalmazott szerkezeti anyagok • Csőmembrán:
anyaga EPDM (etilén-propilén-dién-kaucsuk) gumi,(A-109) (MSZ ISO 8000-5:1982).
• Szállítócső és összekötő cső
PVC anyagú. (MSZ 7908-1:1984).
• Levegő bevezető cső
PE anyagú (UV sugarak ellen stabilizálva)
• Vezető és emelő kötelek:
PP anyagú (UV sugarak ellen stabilizálva)
• Szerelvények:
Krómozott sárgaréz vagy sárgaréz (MSZ 770-1:1993).
• Kötőelemek, rögzítőelemek, támaszok, vezető elemek és kötélrögzítők
1.4301 rozsdamentes acél MSZ4360:1987 minőségű
14
ASIO-MF-4-2005 3.4. Gépészeti berendezések A gépészeti berendezéseket SECOH SLL 50, EL 60, EL 80 és EL 100 típusú olajmentes, lineáris membrános kompresszorok alkotják. A kompresszorok üzemeléséhez
szükséges
száraz
vagy
nedves
szűrő,
szabályozószelep
és
levegőhozam mérő típusát a tervező határozza meg. A rendszer általában „zónákra” osztott, hogy a megfelelő levegőáramlás eloszlás és az oxigénátadás sebessége vizsgálható legyen.
15
ASIO-MF-4-2005 4. Megjelölés A levegőztető rendszer azonosítására adattábla szolgál, amely a következő adatokat tartalmazza: •
gyártó megnevezése.
•
rendszer típusa,
•
szállítások száma,
•
szállítócsövek száma,
•
egy szállítócsövön lévő levegőztetők száma,
•
levegőztető egység típusa,
•
megengedett maximális üzemi nyomás,
•
gyártási év.
16
ASIO-MF-4-2005 5. Tervezés Az AS-ASE finombuborékos levegőztető rendszeralkalmazásához kiviteli tervet kell készíteni. A tervezéshez szükséges alapadatok: •
alkalmazott technológia ismertetése,
•
tisztítandó szennyvíz mennyisége,
•
szennyvíz minősége,
•
megkívánt tisztítási hatásfok,
•
rendszer beépítésének helye, reaktor méretei (medence térfogata, beépítési mélység, felület),
•
Már meglévő rendszer kiváltása esetén szükséges az addig alkalmazott rendszer ismertetése és méretezési adatai (tartózkodási idő, a szükséges oxigénbevitel, stb.).
17
ASIO-MF-4-2005 6. Telepítés A rendszer szétszerelt állapotban kerül a telepítés helyszínére. A behelyezés a reaktorba – 3.2. pontban említett változatoktól függően – üres vagy szennyvízzel feltöltött állapotban is lehetséges. Új szennyvíztisztító kisberendezés telepítésekor értelemszerűen a telepítés üres reaktorba történik.
18
ASIO-MF-4-2005 7. Üzembe helyezés A levegőztető rendszer az alkalmazott szennyvíztisztítási technológia része, eleme, de új technológiai elemként is beszerelhető – egy másik rendszer kiváltásakor – a már meglévő berendezésbe. A próbaüzem előtt „tisztavizes” üzempróbát kell tartani, amelyet a műszaki átadás- átvétel során kell elvégezni. Az üzemi próbákon jelen kell lennie a tervezőnek, a kivitelezőnek, a beruházónak, a lebonyolítónak, a majdani üzemeltetőnek és a szakhatóság képviselőjének. Ennek keretében a gépeket min. 48 órán keresztül folyamatosan üzemeltetni kell, így a levegőztető szerkezeteket úgy kell beállítani, hogy a szükséges oxigénbevitelt teljesítsék. Be kell szabályozni a levegőhozam mérő berendezést a szabályozó és a regisztráló műszereket. Az elektromos berendezéseket be kell kötni a hálózatba. A telepítést követően el kell végezni az MSZ 172-1:1989 szerinti vizsgálatokat és ezek jegyzőkönyveit át kell adni az üzemeltetőnek.
19
ASIO-MF-4-2005 8. A berendezés átadása, átvétele A levegőztető berendezés „Műszaki Feltételek”, illetve a kiviteli terv szerinti átadás– átvétele jegyzőkönyvben dokumentálva történik.
20
ASIO-MF-4-2005 9. Próbaüzem Tekintettel arra, hogy a levegőztető rendszer a tisztítástechnológia része, ezért itt a tisztítómű egészére vonatkozó próbaüzem lebonyolítását ismertetjük. 9.1. Próbaüzem célja A próbaüzem a berendezés végleges üzembe helyezését megelőző – meghatározott ideig tartó – tevékenység. A próbaüzem célja egyrészt a berendezés bejáratása,
a
tisztítástechnológia
paramétereinek
beállítása,
a
berendezés
teljesítőképességének gyakorlatban való igazolása, másrészt az egész rendszer optimális üzemeltetéséi módjának kialakítása. 9.2. Próbaüzemeltető feladatai A próbaüzem során biztosítani kell a rendszer működésének szakmai irányítását és működéshez szükséges műveletek elvégzését. A próbaüzemeltető feladata a 10. 1 pontban meghatározott cél eléréséhez szükséges műveletek, mérések és vizsgálatok elvégzése, a vizsgálatok a rendszer működésének értékelése, a beállított paraméterek alapján a végleges kezelési és karbantartási utasítások elkészítése 9.3. Próbaüzemeltetés feltételei A próbaüzem megkezdésének feltétele az előzetes üzemi próbákkal ellenőrzött berendezés rendeltetésszerű működése. Rendeltetésszerű a működés, ha a műtárgy és minden egyes szerkezet – levegőztető rendszer is – alkalmas feladatának ellátására, ha a tisztítóberendezés működéséhez feltétlenül szükséges mennyiségű, megfelelő minőségű szennyvíz rá van kötve a műtárgyra, és ha rendelkezésre áll a kellő létszámú és képzettségű kezelőszemélyzet. A próbaüzemhez a tervezett szervesanyag terhelés 65-75 %-a álljon rendelkezésre. A próbaüzemet a tervező által készített ideiglenes kezelési és karbantartási utasítás, valamint a próbaüzemeltetési terv alapján kell lefolytatni. A próbaüzem időtartama alatt próbaüzemi naplót kell vezetni. A próbaüzemet a majdani üzemeltető végzi, de felkérésre elvégezheti más külső szervezet (pl. akkreditált laboratórium) is. 21
ASIO-MF-4-2005 9.4. Próbaüzem értékelése, zárójelentés A próbaüzem akkor tekinthető befejezettnek, ha a rendszer a próbaüzemre meghatározott időtartamon át (ez általában 3 hónap, ha a területileg illetékes KÖVIZIG, illetve Önkormányzat másként nem rendelkezik) az előírt teljesítmény mellett üzemzavar nélkül üzemel, valamint a tervezett mennyiségi és minőségi paramétereket biztosítja. A minőségi paraméterek optimalizálása a beüzemelési ciklusok alkalmával történik meg. A sikeres próbaüzem után a létesítményre a vízjogi engedélyt kell kérni. A próbaüzemről próbaüzemi szakvéleményt kell összeállítani, ennek tartalmaznia kell a próbaüzem lefolyásának rövid ismertetését, a tisztítástechnológia szempontjából lényeges eseményeket, a tisztítást befolyásoló üzemzavarokat és elhárításukat, a vizsgálatok összesítését eredményét és ennek értékelését. Rögzíteni kell, hogy milyen mennyiségű és minőségű szennyvíz érkezett a rendszerbe, és milyen minőségű volt az elfolyó víz. Ezt értékelni kell a vonatkozó szabványok és előírások szerint. Egyértelmű véleményt kell mondani arról is, alkalmas-e a berendezés feladatának ellátására. A próbaüzemről készített próbaüzemeltetési szakvéleményt (zárójelentést) a területileg illetékes Vízügyi Igazgatóság, illetve Önkormányzat értékeli, a szakhatóságok (Környezetvédelmi Felügyelőség, Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat) bevonásával és a leendő üzemeltető véleményének meghallgatásával.
22
ASIO-MF-4-2005 10. Kezelési és karbantartási utasítás A berendezés kezelésére és karbantartására a tervezőnek – a próbaüzemeltetés befejezése után – végleges kezelési utasítást kell kidolgoznia. Ennek fejezetenként ki kell térnie a technológiai berendezések és szerkezeti részek karbantartására is. Foglalkozni kell az iszapeltávolítással és – esetleg – annak megsemmisítés kérdésével is. Utasítás részei: •
Technológiai kezelési utasítás Rögzíti a próbaüzemeltetés során kialakult végleges technológiát, technológiai változatot, és az ahhoz tartozó paramétereket.
•
Munkaköri kezelési utasítás: Előírja a tisztítótelepen elvégzendő tevékenységeket, a technológiai paramétereknek megfelelő üzemállapot fenntartásának módját. A kezelési utasításnak tartalmaznia kell a berendezés ellenőrzésének terjedelmét és
gyakoriságát, a mintavétel rendjét és a meghatározandó minőségi paraméterek körét. Tartalmaznia kell a kezelési előírásokat, valamint a különleges körülmények esetén – téli időszak, tűz esete, járványveszély – való teendők. Ismertetni kell a berendezés lehetséges üzemeltetési zavarait, a zavarok okait, azok felismerését és kiküszöbölését.
23
ASIO-MF-4-2005 11. Üzemeltetés, kezelés, karbantartás Az üzemeltetés beindításakor a tervező és a gyártó jelenléte kívánatos. A hagyományos sűrítettlevegő befúvásos, eleveniszapos rendszer bedolgoztatásának a szabályai a következők: Első nap: A levegőztető- és utóülepítő medencét fel kell tölteni friss szennyvízzel és be kell indítani a levegőztető rendszert, hogy az előülepített szennyvízben lévő anyagok a diffúzorokat ne tömítsék el. A maximálisan leghosszabb levegőztetési időt kell választani, a minimális mennyiségű eleveniszap adagolása után a kiindulási populáció létrejöttének elősegítésére. Ezt követően az utóülepítő feltöltése következik, a leghosszabb tartózkodási idő beállításával. Ha az utóülepítő háromnegyed részben megtelt, be kell indítani a recirkulációs szivattyúkat. Az eleveniszapos medence és a levegőztetés megindítása után az eleveniszapos folyamat megkezdődik. Két-három óra levegőztetési idő elteltével az oldott oxigén koncentráció szintjét a medence teljes terében ellenőrizni kell. Az O2 koncentrációnak 1 mg/l-nél nagyobbnak kell lennie. Az ellenőrzést kétóránként el kell végezni, mindaddig, amíg az oxigénkoncentráció eloszlás megfelelő nem lesz. Második nap: Mintát kell venni a reaktorból, és 1000 ml-es kalibrált hengerben 30 percig ülepíteni kell. Amennyiben a szuszpendált részecskék zöme a szuszpenzióban marad és csak kb. 10-20 ml-nyi mennyiségük ülepszik le a fenékre, akkor a medencében megfelelő állapot kezd kialakulni, de további eleveniszap szükséges a hatékony tisztításhoz. Harmadik-ötödik nap: A feladat a megfelelő oldott oxigén koncentráció és az iszaprecirkuláció fenntartása. Ennek ellenőrzésére a végleges kezelési utasításban előírt mintavételi programot kell végrehajtani. 24
ASIO-MF-4-2005 Hatodik nap: A kívánt tiszta elfolyást az utóülepítőből a hatodik napra célszerű előirányozni. Az előzőekben leírt szabályozás nyári időszakban várható el, télen ez az időszak általában 2 hét, amíg a rendszer teljes értékűnek tekinthető.
25
ASIO-MF-4-2005 12. Karbantartás 12.1. Diffúzorok tisztítása Az oxigénátadás hatékonyságát elsősorban a diffúzorok eltömődése befolyásolja. A diffúzorok tisztítására szolgáló eljárások két fő csoportba sorolhatók: • In situ eljárás, a levegőztetési folyamatot fenntartó eljárás: A tisztítás közben a diffúzorokat a medencéből nem kell eltávolítani, még azoknál a beépítési változatoknál sem, ahol a szállítócsövek, illetve rostélyok a medencéből kiemelhetők. • Ex situ eljárás, a levegőztetési folyamatot megszakító eljárás: A tisztítás közben a diffúzorokat a medencéből el kell távolítani. Ilyen eljárás • nagy és kisnyomású tömlős mosatás, • gőzzel való mosatás, • klóros mosatás. 12.2. Levegőellátó rendszer karbantartása A levegőellátó rendszer elemei: •
levegőszűrők,
•
kompresszorok,
•
levegőcső rendszer,
•
levegőáramlás szabályozás,
•
levegőhozam mérő berendezés. A rendszer egyes elemeit heti és havi gyakorisággal kell ellenőrizni. Kivételt
képez, ha nem várt meghibásodás történik. Rendszeres ellenőrzést igényel a kompresszoron lévő nyomásmérő műszer, mert meghibásodása a berendezés üzemelését veszélyezteti. Rendellenesség esetén a kompresszort azonnal le kell állítani. A levegőszűrő ellenőrzését hetente el kell végezni. Amennyiben eltömődés tapasztalható, ki kell cserélni. 26
ASIO-MF-4-2005 Az ellenőrzésnek ki kell terjedni a kompresszorra is. Itt elsősorban a csatlakozó vezetékek lazulását és az indító-ellenállás megfelelő helyzetét kell vizsgálni. Figyelemmel kell kísérni, hogy a gép, üzem közben egyenletesen jár-e. A műanyag, látható csőrendszereket – bár meghibásodásuk igen ritka – havi rendszerességgel ellenőrizni kell, és az észlelt hibákat – amelyek elsősorban a csatlakozásoknál fordulhatnak elő – azonnal ki kell javítani. A szabályozási szerelvények ellenőrzése hasonlóan havonta történjen és a működtetésre – nyitás-zárás – terjedjen ki.
27
ASIO-MF-4-2005 13. Munkavédelmi, biztonságtechnikai és munkaegészségügyi utasítások A berendezés beépítésénél betartandók az MSZ-04-900: 1989 a 19/1995.(XII. 7.) KHVM és a 32/1994. (XI. 10.) IKM rendeletek előírásai. •
A szennyvíztisztító telep kezelője csak olyan 18. életévét betöltött személy lehet, aki a munkaköri alkalmassági, illetve időszakos orvosi vizsgálaton részt vett, és egészségügyi szempontból alkalmas munkakörének betöltésére.
•
A tartályba beszállni még leürített állapotban is fokozott gondosságot igényel. A beszállókat szükség szerint védelemmel, mint mentőkkel, stb. kell ellátni és beszállni csak segítséget nyújtani képes személy jelenlétében szabad.
•
Hibás, vagy nem megfelelő szerszámmal, készülékkel dolgozni tilos.
•
A szükséges szerelési munkát csak egyéni védőfelszerelés (védőruha, védőcipő, védőkesztyű és védőszemüveg) használatával lehet elvégezni.
•
A medencék takarítását, a diffúzorok eltömődésének elhárítását min. 2 fő végezheti. A munkavégzéshez max. 24 V-os világítás használható.
28
ASIO-MF-4-2005 14. A tárggyal kapcsolatos magyar szabványok, rendeletek és irodalom MSZ EN 1085: 1999
Szennyvizek tisztítása. Fogalom meghatározása
MSZ EN 12255-1: 2002
Szennyvíztisztító telepek. 1. rész: Általános építési irányelvek
MSZ EN12255-10: 2002
Szennyvíztisztító telepek. 10. rész: Biztonsági irányelvek.
MSZ ISO 5667-10: 1995
Vízminőség. Mintavétel 10. rész: A szennyvízből végzett mintavétel előírásai
MSZ 10-127
Településekről származó szennyvizek tisztítótelepei (Sorozat)
MSZ 15287: 2000
Településekről származó szennyvizek tisztítótelepei. Szennyvíztisztító kisműtárgyak és kisberendezések
MSZ 04-900: 1989
Munkavédelem. Építőipari munkák biztonságtechnikai követelmények
MSZ 04-901: 1989
Munkavédelem. Építőipari földmunkák, dúcolások és alapozások biztonságtechnikai követelményei
MSZ 1600-1: 1977
Létesítési biztonsági szabályzat 1000 V – nál nem nagyobb feszültségű villamos berendezések számára
MSZ 10-274: 1983
Települési szennyvíztisztító telepek üzemeltetésének munkavédelmi követelményei
MSZ 73:1981
Termelőberendezések követelményei
MSZ 14399:1980
Technológiai, műveleti, kezelési és karbantartási utasítások munkavédelmi követelményei
MSZ 4360:1987
Korrózióálló acél
MSZ EN 10088-1:1998
Korrózióálló acélok. 1. rész: A korrózióálló Acélok jegyzéke
MSZ 8000-5:1982
Kemény poli-vinil-klorid (PVC) csövek. Sima végű nyomócsövek és nyomócsőidomok
MSZ 8000-2:1978
kemény poli-vinil-klorid (PVC) csövek. Méretek, alkalmazás
MSZ 7908-1:1984
Nagy sűrűségű (kemény) Általános rendeltetésű csövek
MSZ 7026:1984
Polipropilén csövek
MSZ EN 1012-1:1999
Kompresszorok és vákuumszivattyúk. Biztonsági követelmények 1. rész: Kompresszorok
MSZ ISO 4097:1993
Általános felhasználású etilén-propilén-dién kaucsuk (EPDM) minősítési eljárás
MSZ ISO 4658:1993
Akrilnitril-butadién eljárás
29
elhelyezésének
kaucsuk
polietilén
(NBR)
általános
biztonsági
csövek.
minősítési
ASIO-MF-4-2005 -91/271/EGK
A Tanács 1991. május 21.-i irányelve a települési szennyvíz tisztításáról
-38/1995.(IV. 5.)
Korm. Rendelet a közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről
-72/1996.(V.22.)
Korm. Rendelet a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról
-18/1996.(VI.13.)
KHVM rendelet a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről
-123/1997.(VII.18)
Korm. Rendelet a vízbázisok, távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről
-240/2000.(XII.23.)
Korm. Rendelet a települési szennyvíztisztítás szempontjából érzékeny felszíni vizek és vízgyűjtőterületek kijelöléséről
-49/2001.(IV.3.)
Korm. Rendelet a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezések védelméről
-50/2001. (IV.3.)
Korm. Rendelet a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól
-204/2001.(X.26)
Korm. Rendelet a csatornabírságról
-25/2002.(II.27.)
Korm. Rendelet a Nemzeti települési Szennyvízelvezetési és –tisztítási Megvalósítási Programról
-26/2002.(II.27.)
Korm. Rendelet a nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és –tisztítási Megvalósítási Programmal összefüggő szennyvízelvezetési agglomerációk lehatárolásáról
-27/2002.(II.27.)
Korm. Rendelet a nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és –tisztítási Megvalósítási Program végrehajtásával összefüggő nyilvántartási és jelentési kötelezettségekről
-1189/2002.(XI.7.)
Korm. Határozat a víz-politika területén a közösségi cselekvés kereteinek meghatározásáról szóló, 2000/60EK európai parlamenti és tanácsi irányelv végrehajtásának Magyar Stratégiai Dokumentumáról
-174/2003.(X.23.)
Korm. Rendelet a közműves szennyvízelvezető és – tisztító művel gazdaságosan el nem látható területekre vonatkozó egyedi Szennyvízkezelés Nemzeti Megvalósítási Programjáról
-163/2004.(V.21.)
Korm. Rendelet a Nemzeti települési Szennyvízelvezetési és –tisztítási Megvalósítási programról szóló, 25/2002. Korm. Rendelet módosításáról
30
ASIO-MF-4-2005 -164/2004.(V.21.)
Korm. Rendelet a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és –tisztítási Megvalósítási Programmal összefüggő Szennyvízelvezetési agglomerációk lehatárolásáról szóló 26/2002. (II. 27.) Korm. Rendelet módosításáról
-219/2004.(VII.21.)
Korm. Rendelet a felszíni vizek védelméről
-27/2004.(XII.25.)
KvVM rendelet a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól
-28/2004.(XII.25.)
KvVM rendelet a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásaik egyes szabályairól
-1995. évi
LIII. Törvény a környezet védelmének általános szabályairól
-1996. évi
Tervező – és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló LVIII. Törvény 11 $, (2) bekezdés d pontja
-2001. évi
LXXI. Törvény a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. Törvény módosításáról
-2003. évi
XII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. Törvény módosításáról
-157/1997.(IX.26.)
Korm. Rendelet az építészeti – műszaki tervezési jogosultság általános szabályairól
-49/2003.(VII.3.)
GKM rendelet a fogyasztóvédelmi szabályokról
31
ASIO-MF-4-2005 15. Szavatossági nyilatkozat Forgalmazó:
ASIO Hungária Kft. 1165 Budapest, Margit u. 114.
A termék típusa:
............................................................................................................
Gyártási szám:
............................................................................................................
Teljesítés dátuma:
............................................................................................................
Kiállítás dátuma:
............................................................................................................
Kiállító:
............................................................................................................
P.H. Szavatosság estén a forgalmazó 49/2003.(VII.3.) GKM rendelet szerint azért vállal felelősséget, hogy az eladáskor hibátlan terméket adott át a vevőnek, tehát nincs olyan rejtett hibája, ami később fog kiderülni. Szavatosság esetén – ha vita merül fel – a vevőnek kell bizonyítania, hogy egyrészt vétlen a meghibásodásban, másrészt, hogy olyan ok folytán jött létre a meghibásodás, amely már a teljesítéskor benne volt a berendezésben. Az ASIO Hungária Kft. e „Műszaki Feltételek”-ben foglaltaknak megfelelő kialakítású, előre gyártott, beépített és üzemeltetett berendezésekre 24 hónapos szavatosságot vállal. Figyelem! Szavatossági igény csak a szabályosan kiállított szavatossági nyilatkozat felmutatásával és a vásárlást igazoló számlával együtt érvényes! A szavatossági nyilatkozaton történt bármilyen javítás, törlés vagy átírás, valótlan adatok bejegyzése a szavatosság érvényének elveszítését vonja maga után!
Budapest, 2005. november
32
