MŰSZAKI ÁBRÁZOLÁS ALAPJAI

MŰSZAKI ÁBRÁZOLÁS ALAPJAI

1

Készítette: Csonka György

2011. 01. 23.

Műszaki ábrázolás célja, fogalma Célja:

Fogalma:

Egységes ábrázolási szabályokon keresztül megértés és „párbeszéd” a tervező és a kivitelező között

Műszaki rajznak nevezzük azokat a rajzokat, amelyek egyezményes jelölési módszerekkel műszaki megoldásokat, információkat közvetítenek

2


2011. 01. 23.

Műszaki rajzok fajtái A műszaki élet egyes szakterületein speciális ábrázolási módokat alkalmaznak. Ezért ezeket a szakterületnek megfelelően nevezték el: A gépipar területén használatos műszaki rajzot géprajznak, az építőipar rajzait építészeti rajznak, a villamos ipar rajzait pedig villamos rajzoknak nevezzük.

3


2011. 01. 23.

Géprajzok elnevezése A géprajzok elnevezése utalhat a rajz kidolgozási módjára (vázlat, szerkesztett rajz, ceruzarajz, tusrajz) céljára (elvi rajz, technológiai rajz, műhelyrajz) tartalmára (alkatrészrajz, összeállítási rajz) A gyártás rajzi dokumentuma a műhelyrajz, amely tovább bontható alkatrészrajzra és összeállítási rajzra. Az alkatrészrajz egyetlen alkatrész gyártási adatait tartalmazza, az összeállítási rajz pedig a szereléshez, működtetéshez ad információt.

4


2011. 01. 23.

Szabványosítás Célja: a műszaki, gazdasági tevékenység területein a lehető legjobb megoldások keresése, egységes megoldási módok meghatározása és ezek következetes alkalmazása. (lásd: a Pannónia motor esete a svédekkel) Eredménye: A szabványosítás eredményei a szabványok, amelyek előírják a termékek megnevezését, tulajdonságát, minőségi jellemzőit, választékát. A szabvány tartalmazza még a műszaki követelményeket és a fogalom meghatározásokat. 5


2011. 01. 23.

Szabvány típusai Országos szabványok – (MSz ISO, DIN, EN) az adott ország gazdaságának minden területén kötelező az alkalmazásuk Ágazati szabványok – minisztériumok az általuk irányított területre adják ki Házi vagy vállalati szabványok – gazdálkodó egységek vezetői által kibocsátott szabvány, előírás Műszaki irányelvek – műszaki tapasztalatok felhasználására szóló útmutatók, alkalmazásuk nem kötelező kvázi ajánlás

6


2011. 01. 23.

Szabványok jelölései Szervezetek: ISO: Nemzetközi Szabványügyi Szervezet – ajánlásokat dolgoz ki a tagországok saját szabványainak meghatározásához MSZ: Magyar Szabványügyi Testület – magyar szabványok kidolgozásával, módosításával, visszavonásával, érvényességével, értelmezésével foglalkozó szervezet DIN: Deutsches Institut für Normung – (magyarul: Német Szabványügyi Intézet)

7


2011. 01. 23.

Szabványok jelöléseinek jelentése MSz - elsősorban a hazai érvényességű szabványokhoz használatos. MSz EN - az európai szabványok magyar kiadásánál használatos. MSz ISO - az ISO szabványok magyar kiadásánál használatos. MSz EN ISO - használatos, ha a szabvány európai szabványként is átvett.

8


2011. 01. 23.

Szabványosítás a műszaki ábrázolásban…

9


2011. 01. 23.

Rajzlap méretek:

a b = b a/2

a → = 2 b

a ⋅ b = 1 m2

10


2011. 01. 23.

Rajzlap elrendezések

11


2011. 01. 23.

Méretarány: Nagyítás Kicsinyítés Változatlan (valós) méret

12

M 2:1, M 5:1, M 10:1, M 20:1, M 50:1, M 100:1 M 1:2, M 1:5, M 1:10, M 1:20, M 1:50, M 100:1 M 1:1


2011. 01. 23.

Vonalvastagságok: Két vonalvastagság kötelező: vastag, vékony.

13

Vastag

0,5 mm

Vékony

0,18 mm


2011. 01. 23.

Vonaltípusok: Folytonos Szaggatott Pontvonal Kétpont-vonal

14


2011. 01. 23.

Jellegzetes vonaltípus, vonalvastagság párosítások Folytonos, vastag

Kontúrok, látható élek.

Folytonos, vékony

Törésvonal, méretvonal, sraffozás.

Szaggatott, vastag

Nem látható élek.

Szaggatott, vékony

Nem látható élek.

15


2011. 01. 23.

Jellegzetes vonaltípus, vonalvastagság párosítások Pontvonal, vastag

Hõkezelt felületek.

Pontvonal, vékony

Középvonal, lyukkör.

Kétpontvonal,vékony

Mozgó alkatrészek szélső helyzetei.

16


2011. 01. 23.

Szabványos vonalvastagságok A műszaki rajzokon csak kötött (MSZ ISO 5457:1992 szerinti) egymáshoz illeszkedő vonalvastagságok alkalmazhatók. Ennek egy egyszerűsített táblázata:

17


2011. 01. 23.

Egy műszaki rajz

18


2011. 01. 23.

Műszaki ábrázolás Képek és jellemzőik

19


2011. 01. 23.

Párhuzamos vetítés 20

Képsík

P

Tárgy

Képsík

Tárgy

Vetítési módok műszaki ábrázoláskor

Centrális vetítés Készítette: Csonka György

2011. 01. 23.

Távlati (perspektivikus) kép Látás: az emberi szembe érkező fénysugarakból keletkező kép. Távlati kép: az, amit a szemünkkel közvetlenül érzékelünk. A távlati képen az egyirányú párhuzamosok a horizont vonalán elhelyezkedő un. iránypontba futnak be (ez lehet a szemünk is), s csak a horizonttal párhuzamos és az arra merőleges vonalak nem torzulnak, nem tartanak össze.

21


2011. 01. 23.

Axonometrikus kép Jellemzője, hogy azon az élek nem tartanak össze és a távolságok egyenlősége a rajzról leolvasható. Az ábrán a hasáb, a gúla, a henger és a kúp axonometrikus képe látható.

22


2011. 01. 23.

Egyméretű axonometria Izometrikus axonometriában rövidülés egyik irányban sincs, tehát pl. kocka esetében mindhárom tengelyre (a valós) ugyanazon él hosszúságokat kell felmérni.

23


2011. 01. 23.

Kétméretű axonometria A dimetrikus axonometriában (műszaki tengelykereszt) a test arányának a torzulása a legkisebb a valósághoz képest. Egy függőleges és két ferde tengelyből áll.

24


2011. 01. 23.

Ferdeszögű axonometria A Kavalier axonometriában a tengelyek közül kettő merőleges, a harmadik velük 135°-os szöget zár be. A ferde tengely irányában a méreteket felezni kell. Alkalmaznak balos és jobbos tengelyrendszert.

25


2011. 01. 23.

Vetületi ábrázolás

Kép

Vetítõsugár A

Tárgy A

B B D

C

D C

Kép s

ík

A vetületi ábrázoláshoz párhuzamos, a képsíkra (vetítősíkra) merőleges vetítősugarakat használunk. A képet keletkezés módja miatt vetületnek nevezzük. A vetületek a tárgyak méretarányosan megszerkesztett képei. 26


2011. 01. 23.

Nézet A tárgy külső felületének a képsíkra merőlegesen rávetített képe.

27


2011. 01. 23.

Európai nézetrend

28


2011. 01. 23.

Amerikai nézetrend

29


2011. 01. 23.

Példa a nézetek elhelyezésére zet é n l Elö

Fel ü l néz

30

Baln éze t

et


2011. 01. 23.

Műszaki rajz készítésének célja Gyártás Szerelés Karbantartás Műszaki számítások Árkalkuláció Ajánlatadás Reklám Döntés előkészítés 31


2011. 01. 23.

Köszönöm a figyelmet! Az órának vége.

END

32


2011. 01. 23.

Magyar autógyártás Az első licenc alapján készülő magyar kocsi 1904-ben indult, Phönix névvel, amit 1911-ig gyártottak is. Az első magyar tervezésű, és gyártású autónak Doxa volt a beceneve utalva az órák megbízhatóságára. A Magyar Királyi Posta 1903-ban írt ki pályázatot motoros postakocsira. A pályázatot Csonka János (1852-1939) nyerte, aki a győri vagongyárban készítette el az első igazi magyar autót. Később ebből lett a Rába. 1910-re elkészült az első autóbusz, amit Csonka János tervezett. Az 1920-as években beindult a fejlődés. A Mátyásföldön készülő Magomobilok, már hathengeres motorokkal készültek, és létezett már a Taxi. A Magosix modell 40 lóerős volt, és sorozatban gyártották. Sajnos a negyvenes évek végére megszűnt a személyautó gyártás, amit nem igazán tudott kárpótolni az Ikarus buszgyár, és a Rába Teherautógyár. A motorkerékpárok gyártása még 30 évig tartotta magát a Pannónia, és Csepel motorkerékpárokkal. 33


2011. 01. 23.

Egy kis technika történet…

Phönix 34


2011. 01. 23.

Egy kis technika történet… Doxa

35


2011. 01. 23.

Egy kis technika történet…

Az első autóbusz 36


2011. 01. 23.

Egy kis technika történet… Magosix

37


2011. 01. 23.

Egy kis technika történet… RÁBA

38


2011. 01. 23.

Egy kis technika történet… Az első Ikarus – A Faros

39


2011. 01. 23.

MŰSZAKI ÁBRÁZOLÁS ALAPJAI

Recommend Documents