Mosonmagyaróváron található két ókeresztény vértanú szent maradványainak pale

Mosonmagyaróváron található két ókeresztény vértanú szent maradványainak pale Szerző:Kristóf Lilla Alida, Kovács Melinda, Baksa Gábor, Patonay Lajos, Szatmári Ferenc, Pálfi György, Pohárnok László www.radiologia.hu

A szent ereklyék tudományos kutatása elsősorban olasz és velük együttműködő kutatókhoz köthető (1, 2), a legismertebb talán Szent Miklós maradványainak a vizsgálata, amit Luigi Martino végzett el 1957-ben (3). Közép-Európában, így Magyarországon most először került sor egy teljes ereklye (egész csontváz) radiológiai vizsgálatára és elemzésére.

Történeti háttér

Szent Krisztina és Szent Augustus vértanúszentek maradványait Habsburg–Lotaringiai Mária Krisztina hercegnőnek (4) és Albert Kázmér szász-tescheni hercegnek (5)ajándékozta VI. Pius pápa (1775–1799) 1776-ban. Mária Krisztina és férje a pápai kegyet a Moson vármegyében, a törökök által lerombolt templomok helyreállításával nyerték el. Az 1776. március 30-án kelt pápai okirat (6)szerint a testeket a „kegyes városon (azaz Rómán) kívül lévő Szent Lőrinc temetőből” (7, 8)emelték ki. A szent ereklyéket egy „bársonnyal fedett, selyemből és aranyból fűzött rojtokkal díszített faszekrényben” helyezték el, így került a főhercegi párhoz, majd Magyaróvárra (Mosonmagyaróvár) a kapucinusokhoz, később a Szent Gotthárd-templomba (6). A vizsgálat alanyai a pápai okirat alapján két ókeresztény vértanúszent ereklyéi (csontvázak). A kereszténység megjelenése óta több Szent Krisztina és Szent Augustus vértanú is ismert a történelemben. VI. Pius pápa okirata nem tér ki arra vonatkozóan, hogy pontosan mely Szent Krisztina és Szent Augustus maradványait adta ajándékba a főhercegi párnak. Az Acta Sanctorum (9) vaskos köteteiből sem sikerült azonosítani a Mosonmagyaróváron található két szent pontos személyazonosságát. Mivel ókeresztény vértanúk, ezért Kr. u. I–IV. század között élhettek, de még azt sem tudjuk, hogy mely nemzet szülöttei.

Anyag

Kutatócsoportunk 2012-ben végezte el a két szent maradványainak paleoradiológiai kutatását. A maradványokat az ereklyetartóból áttettük egy-egy méretre készült kartondobozba, és így végeztük el a vizsgálatokat. A testek díszes, barokk kori öltözetben voltak (1., 2. ábra). A viseleteken és a csontvázakon is penész volt megfigyelhető. Szent Krisztina koponyáját fátyollal burkolták be, szorosan (1. ábra). Szent Augustus koponyája megfigyelhető volt, jó megtartottságot mutatott (2. ábra). Mindkét szent fején koszorút helyeztek el. Szent Augustus kezére kesztyűt húztak, amelyet puha, vattaszerű anyaggal tömtek ki. Szent Krisztinánál a bordák a viseleten kívül helyezkedtek el, féldrágakövekkel díszítve. A gazdagon díszített ruházatot nem távolítottuk el a testekről.

1. ábra. Szent Krisztina maradványai a méretre készített kartondobozban, Győrött. A fejet szorosan átkötötték fátyollal, a ruházat gazdagon díszített. A mellkas formája megtartott. Fotó: Nagy Károly Zsolt, 2012

Oldal 1/12


2. ábra. Szent Augustus maradványai az ereklyetartóban, a mosonmagyaróvári Szent Gotthárd-templomban. A koponya jó állapotban van, a viselet féldrágakövekkel, gazdagon díszített. A kezeket kesztyű fedi. Fotó: Nagy Károly Zsolt, 2012

Módszer

Komputertomográfia

A két ókeresztény vértanú testének CT-vizsgálatát Győrött, az Euromedic Diagnostic Magyarország intézetében végeztük el. A maradványok komputertomográfiás vizsgálatát Siemens Somatom Definition AS+ 128 szeletes készülékkel végeztük, 1 mm-es szeletvastagságban (120 kV, 27–35 mA). A szeletekből 2D és 3D rekonstrukciók is készültek. A felvételeket CD-lemezeken rögzítettük DICOM formátumban.

Hagyományos röntgen

A vizsgálatot a győri Petz Aladár Megyei Oktató Kórház I. Sz. Radiológiai Osztályán végeztük el. A testek egészéről készültek felvételek AP irányból, Szent Augustusról és Szent Krisztináról is 11-11 darab. A felvételeket 43×35-ös Agfa CR MD 4.0 General típusú foszforlemezes kazettára készítettük, CR-85x digitalizálóban kiolvasva, IMPAX 6.0 PACS rendszer munkaállomáson jelenítettük meg, és ebben a rendszerben archiváltuk. A felvételeket CD-lemezeken is rögzítettük DICOM és jpg-formátumban egyaránt. A felvételtechnikánál a Magyarországon kidolgozott paleoradiológiai módszertani eljárást használtuk (10–12). A radiológiai felvételeken megítélhető a csontok elhelyezkedése, szerkezete, a preparálás nyomai és a viselet, díszítések formája, mintázata (11, 13–15).

Oldal 2/12


Eredmények

Szent Krisztina

A holttest csontjainak egy része elveszett, a többit újra összeállították. Ezt a munkát anatómiai jártassággal nem vagy csak részben rendelkező személy(ek) végezhették. A koponya többszörösen sérült, akárcsak az arccsontok. A CT-felvételek jelentős csonthiányt mutatnak (15), a szeleteken jól látható a koponya szinte teljes felületére kiterjedő darabos töréseinek nyoma (3. a)-b) ábra). A fejet szorosan körbefogja egy fátyol, amely a díszítő célzatán túl, feltételezhetően a koponyát is egyben tartja (1. ábra).

a

b 3 ábra. a) A Szent Krisztina koponyájáról készült CT-felvételen jól látható, hogy a koponyacsontok darabosan töröttek, amelyeket a szorosan a koponya köré tekert fátyol tart össze. Fotó: Kovács Melinda, 2013. b) A darabos koponyatöréseken túl a MIP-rekonstrukción megfigyelhető, hogy a nyaki gerincszakasz mereven, 180 fokban elfordítva egymáshoz van rögzített. Fotó: Kovács Melinda, 2013

Halál előtti és utáni fogvesztés figyelhető meg az állcsontokban. A nyaki csigolyák nem anatómiai sorrendben és pozícióban helyezkednek el. A bal lapocka, a kulcscsontok, a szegycsont, a bordák fele és a háti, deréktáji csigolyák nem láthatók vagy hiányoznak. A mellkas hordószerűen rekonstruált. Egy kas formájú, egybefüggő, üreges idegen testre erősítették a meglévő „hat pár bordát” (4. a) ábra). A szegycsont helyén egy különálló, hímzett anyagdarab látható (4. b) ábra).

Oldal 3/12


a

b 4. ábra. a) Szent Krisztina mellkas-röntgenfelvételén hat darab, egymástól abnormis távolságban elhelyezett „borda” látható, kas formában rögzítve. Csigolyaoszlop és szegycsont nem látható. A jobb kar nyújtott helyzetben van. A könyökben az anatómiai helyzettel ellentétesen, a radius distalis végét illesztették a humerus distalis megmaradt végéhez. Az ulna proximalis epiphysise nem látható. A mellkas gazdagon díszített, a „hat pár bordát” csipkefüzér veszi körül. A szegycsont helyén egy különálló, hímzett anyagdarab figyelhető meg. Fotó: Kristóf Lilla Alida és Szalánczi Anita, 2012. b) A törzs MIP-rekonstrukcióján a mellkasban megfigyelhető a kasformát képező idegen test, amelyhez rögzítették a „hat pár bordát”. A jobb humerus alsó harmadán darabos törés látható. Hiányzó femurfejek, a bal combcsont középső részén dislocalt törés figyelhető meg. A medencecsontok hiányosak, anatómiai helyzetük nem szabályos. A bal oldalon lévő medencecsont a másikra merőlegesen, azzal összecsúszva, mintegy vízszintesen helyezkedik el. A kéztőcsontok hiányoznak, az interossealis fémrögzítések és a díszítések láthatók. A csontok poroticusak, rossz megtartottságúak. Fotó: Kovács Melinda, 2013

A bal felső végtag csontjainak és a medencecsontok elrendezése szabálytalan, a csontok általában a normális anatómiai helyzethez képest fordítva helyezkednek el. Mindkét combcsont és a bal sípcsont sérült. A kézcsontokat rögzítették. Intenzív árnyékot adó huzalszerű, vékony testekre fűzték a velőűrön keresztül a kézközépcsontokat és az ujjperceket (5. ábra).

5. ábra. Szent Krisztina axiális CT-felvételén a jobb kéz csontjaiban lévő fémmerevítés látható. Fotó: Kovács Melinda, 2013

Oldal 4/12


A lábfejeket szintén rögzítették, de más technikával, mint a kézfejet. A lábközépcsontok és a lábujjpercek körül látható az intenzív árnyékot adó, díszes, csipkemintára emlékeztető merevítés, amely egyben tartja a lábfejeket (6. a)-b) ábra). A csontváz poroticus.

a

b 6. ábra. a) Szent Krisztina lábszár- és a láb atípusos felvételén a bal tibia a metaphysise alatt eltört, dislocalódott. A metatarsusokat és a lábujjperceket drótozott, hímzett rögzítés veszi körül, amely így egyben tartja a lábfejet. Fotó: Kristóf Lilla Alida és Szalánczi Anita, 2012. b) A jobb láb VR-rekonstrukciója. A csontok a nemesfémmel szőtt díszítések mögött csak sejthetők. Fotó: Kovács Melinda, 2013

A test és a koponya helyzete, valamint a műtermékek miatt a nem meghatározása, az életkorbecslés, a sérülések oka és jellege, a halál oka nem állapítható meg kellő biztonsággal. Annyi elmondható, hogy felnőtt egyénről van szó.

Szent Augustus

Oldal 5/12


A csontváz kezelését anatómiai jártassággal nem vagy csak részben rendelkező személy(ek) végezték. A koponyán egy kismértékű post mortem törés látható a jobb oldali os parietalén, ezt leszámítva a koponya ép. A fogazat egy része a halál után veszhetett el, néhány pedig az elhunyt élete során, legkésőbb hónapokkal a halála előtt. Hét pár borda látható a röntgenfelvételen kas formában rögzítve egy merevítőn. A bordakosarat nem az eredeti anatómiának – ahogyan Szent Krisztinánál sem –, inkább valamilyen képzetnek megfelelően, hordószerűen rekonstruálták (7. a)-b) ábra). A csigolyák az anatómiai helyzettel ellentétes irányban, elfordulva láthatók (7. c) ábra). Két háti csigolyán a csigolyatestek pusztulása figyelhető meg (7. a) ábra).

a

b

c 7. ábra. a) A Szent Augustusról készült mellkasfelvételen a csigolyaoszlop balra rotált helyzetben látható. A 2, 8-11-es csigolyákon csőr- és peremképződés ábrázolódik, a 4. és 7. csigolyatest egy darabja hiányzik. A háti-ágyéki csigolyák megfordítva lettek behelyezve, a processus spinosusok anterior felé, a csigolyatestek hátrafelé néznek. A csigolyatesteken spondylosis jelei ábrázolódnak. A lapockák a bordakosár mögött ábrázolódnak, körülbelül normál pozícióban. A jobb clavicula befordulva, a bal sem megfelelő anatómiai helyzetben látható. 14 darab borda ítélhető meg, illeszkedésük a csigolyákhoz nem pontos, azoktól néhány centiméterre végződnek. Helyenként töröttnek tűnnek. A porcokat pótolták. A szegycsont nem ábrázolódik. Fotó: Kristóf Lilla Alida és Szalánczi Anita, 2012. b) A mellkas VR-rekonstrukciója. A bordákat egy caudal felé egyenletesen keskenyedő merevítőre rögzítették. Szépen ábrázolódik a ruhán elhelyezett díszítés. Fotó: Kovács Melinda, 2013. c) A mellkasról készített axiális CT-szeleten látható az anatómiai helyzettel ellentétes irányban elhelyezett csigolya, a két

Oldal 6/12


scapula és a két clavicula metszete. Jobb oldalon a kéz felfelé mutat. Fotó: Kovács Melinda, 2013

A kézfejekben a kéztőcsontokat homogén árnyékot adó kitöltőanyaggal helyettesítették – aszimmetrikusan. Az ujjpercek hiányosak, azokat többszörösen hurkolt drótszerű anyaggal helyettesítették, erre húzták a kesztyűt. A láb- és kézujjak többsége hiányzik vagy hiányos, esetenként az eredeti helyétől távolabb ismerhető fel. A lábat szintén preparálták, a lábtőcsontok és a lábujjak körül homogén árnyékot adó kitöltőanyag figyelhető meg, amely egyben tarja a lábat (8. a)-b) ábra).

a

b 8. ábra. a) Szent Augustus atípusos lábfelvételén a tibia és fibula mindkét oldalon elfordult, hiányos. A bal tibia distalis részén dislocalt törés látható. A láb csontjai közül a lábtőcsontok hiányoznak. A metatarsusok részletekben ábrázolódnak. Ujjpercek nem láthatók. Fotó: Kristóf Lilla Alida és Szalánczi Anita, 2012. b) Szent Augustus lábcsontjainak és a lábbeli merevítésének árnyéka MIP-rekonstrukción. A metatarsusok és a metacarpusok között homogén kitöltőanyag figyelhető meg. Fotó: Kovács Melinda, 2013

A medencéből a nemi jellegekre nem lehet biztonsággal következtetni a rávetülő műtermékek és a medencecsontok kifordult helyzete miatt. Az életkort az elfedő árnyékok miatt szintén nem lehet biztonsággal megbecsülni, csupán azt lehet bizonyossággal állítani, hogy felnőtt egyént lehet látni. Mindkét szent maradványáról készült röntgen- és CT-felvételeken gyönyörűen ábrázolódnak a különböző intenzitású műtermékek, amelyek a ruha díszítéseinek, gazdag mintázatának részei: csipkék, arany- és ezüstszövések, gombok, övek, féldrágakövek és azok különböző formájú foglalatai. A felvételek alkalmasak tisztítási, konzerválási vagy restaurálási munkákhoz (3–8. ábra). A CT-adatok alapján már most is lehetőség van 3D koponyanyomtatásra, azonban Szent Krisztina esetében, a jelentős műtermék „behúzása” miatt, célszerű a koszorú nélkül elvégzett koponya-CT-vizsgálat adatait használni. Így megfelelő minőségű 3D koponyarekonstrukciók hozhatók létre, ami alapja lehet egy későbbi plasztikus vagy grafikus arcrekonstrukciónak (16–21), illetve a nyomtatott 3D koponyareprodukciókon biztonsággal elvégezhetőek az antropológiai vizsgálatok (18).

Oldal 7/12


Összegzés

Megállapítható, hogy a radiológiai vizsgálati eredmények ismerete nélkül, ruházat lefejtésével járó restauráláskor a leletek sérülhetnek, mivel lényeges adatok maradnak rejtve. A noninvazív eljárásnak köszönhetően viszont átfogó képet kaptunk a két szent maradványainak általános állapotáról, megtartottságáról. Így a restaurátorok most már kellő információval rendelkeznek – ha igénybe veszik ezen adatokat –, hogy a legmegfelelőbb módon tervezzék meg a viseletek tisztítását, állagmegőrzését anélkül, hogy az értékes ereklyék kárt szenvednének (22–24). A csontvázakon látható sérülések valószínűleg a halál után következtek be, de lehetnek közvetlenül a halált megelőzőek is. Gyógyulásra utaló jelek nem figyelhetők meg. Vizsgálatainkból kiderült továbbá, hogy a két ókeresztény vértanú maradványait preparálták, feltételezhetően a barokk korban. A pápai adományozást követően a testeket gazdagon díszített viseletbe öltöztették, a csontokat megpróbálták összeilleszteni, és a mellkast, valamint a kéz- és lábcsontokat egyben tartani különböző eszközökkel, technikával. A szent testek adományozása utáni preparálása, majd barokk kori díszes ruhákban való bemutatása nem egyedi jelenség. Hasonló példát találunk Bécsben több templomban is, például a Szent Péter-templom (Peterskirche) (25) Szent Mihály kápolnájában, ahol egy díszes ereklyetartóban Szent Benedek maradványait őrzik (9. ábra), a Szent Család kápolnájában pedig Szent Donatus teste nyugszik. A római katakombákból származó szent ereklyéket XIII. Leó pápa adományozta a XIX. század végén.

9. ábra. A ismertetett két esethez hasonló analógia figyelhető meg Szent Benedek maradványain; Szent Péter-templom, Bécs, Ausztria. Fotó: Wolfgang Reichmann, 2013

Említhetünk továbbá egy Mária Terézia korához köthető adományozást: az adatok szerint XIII. Kelemen pápa 1765-ben ajándékozta Szent Vatilis maradványait Mária Teréziának, aki a Szent Ruprecht-templomban (Ruprechtskirche) helyeztette el az ereklyét (10. ábra). Tapasztalatainkat felhasználva érdemes lenne Szent Vatilis maradványainak vizsgálatát nemzetközi együttműködés keretében megvalósítani, mivel jelenleg az ereklye rendkívül elhanyagolt állapotban van.

Oldal 8/12


10. ábra. Szent Vatilis ereklyéje Bécsben, a Szent Ruprecht templomban. Fotó: Kristóf Lilla Alida, 2014

A Bécsben őrzött szentek maradványai nagy hasonlóságot mutatnak a tanulmányunkban közölt két szent esetével: a hiányos bordák kasformában való rögzítése, és ugyancsak rögzítették a kezeket, valamint a lábfejeket is. A testeken a barokk korra jellemző díszes öltözet látható. További gazdag példákat mutat be Paul Koudounaris albuma Róma katakombáiból előkerült és a rekatolizáció alatt német ajkú országok templomaiban vitt szent testekről (26).

Utószó – folytatás

2013 nyarán sor került Szent Krisztina és Szent Augustus maradványainak szétbontására restaurálási céllal, a művelet, sajnos, nemcsak hogy antropológus, anatómus jelenléte nélkül zajlott, hanem az elkészült radiológiai vizsgálatok képanyagát és értékelését sem használták fel a szakemberek. 2014 elején Bodó Zoltán atya, a mosonmagyaróvári Szent Gotthárd-templom új plébánosa engedélyével lehetőség adódott a már kibontott maradványok morfológiai (antropológiai, anatómiai), valamint további radiológiai vizsgálataira. Az újabb felvételek, megfigyelések elemzése folyamatban van.

Köszönetnyilvánítás Köszönettel tartozunk a Győri Egyházmegyének, amiért engedélyezték az ereklyék vizsgálatait. Köszönet illeti dr. Bartek Péter főorvost, a Petz Aladár Megyei Oktató Kórház I. Radiológiai Osztály vezetőjét, amiért biztosította a technikai hátteret. Köszönjük Szalánczi Anitának a hagyományos röntgenvizsgálatok elvégzésében nyújtott segítségét. Nem feledkezhetünk meg Csóka Gáspár bencés atyáról, aki kérésünkre kutatásokat végzett az Acta Sanctorum köteteiben. A bécsi kutatómunka a Balassi Intézet, Nemzeti Kiválóság Program – Campus Hungary – B2/1SZ/6868 számú gyakorlati ösztöndíj program keretében valósult meg.

*A tanulmány Kristóf L. A., Kovács M., Baksa G. és munkatársai: Condition assessment of two early Christian Martyrs’, St. Christine’s and St. Augustine’s relics with paleoradiological methods in Hungary. Journal of Cultural Heritage, 3th May 2014.

http://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S1296207414000478 online megjelent

Oldal 9/12


cikk bővített, aktualizált magyar nyelvű változata.

Irodalom 1.

Aufderheide AC. The scientific study of mummies. Cambridge: Cambridge University Press; 2003. p. 201.

2. Fulchieri E. Mummies of saints: a particular category of Italian mummies. In: Spindler K, Wilfing H, Rastbichler-Zissernig E, Nedden zur D, Nothdurfter H. (eds.): Human mummies: a global survey of their status and the techniques of conservation. New York: Springer-Verlag; 1996. p. 219–230. 3. Anatomical examination of the Bari relics. http://www.stnicholascenter.org/pages/anatomical-examination/ access:30th December 2013 4. Német nevén Erzherzögin Maria Christina Johanna Josepha Antonia von Österreich (1742–1798). Mária Terézia magyar királynő, a Szent Római Birodalom császárnéjának leánya, osztrák főhercegnő, szent római császári hercegnő, magyar és cseh királyi hercegnő, Teschen hercegnője. Hamann B. Habsburg lexikon (Die Habsburger). Budapest: Új Géniusz Kiadó; 1988. p. 308–310. 5. Albert Kázmér, III. Ágost lengyel király és választófejedelem (II. Frigyes Ágost néven) fia. 1766-ban vette feleségül Mária Krisztina hercegnőt. Egy évvel korábban Mária Terézia, Albert Kázmért kinevezte a Magyar Királyság helytartójának. Így az ifjú pár az ország akkori fővárosában, Pozsonyban és a mosoni birtokaikon éltek egészen Mária Terézia haláláig (1780). Hamann B. Habsburg lexikon (Die Habsburger). Budapest: Új Géniusz Kiadó; 1988. p. 308–310. 6. Thullner I. A Római Katolikus Egyház Magyaróváron. A magyaróvári Szent Gotthárd Plébániatemplom és a kápolnák. Mosonmagyaróvár: Mosonmagyaróvári Szent Gotthárd Egyházközség; 2003. p. 103 7. A „kegyes városon kívül lévő Szent Lőrinc temetőből” valójában a történelmi városfalakon kívül elhelyezkedő – ez a mai Róma belterületén található – Róma hét főtemplomának egyike, a Szent Lőrinc bazilika (San Lorenzo fuori le mura) melletti katakombát takarja (régi nevén Cyriaca-katakomba). A Szent Lőrinc Bazilika melletti földszinti temetőben vannak az Istennek szentelt szüzek sírjai is. http://lexikon.katolikus.hu/K/katakomba.html 15/05/2013 8. Webb M. San Lorenzo Fuori le Mura and Catacomb. The churches and catacombs of early Christian Rome. Brighton: Sussex Academic Press; 2001. p. 240–245. 9. Sollerius JB, Pinius J, Cuperus G, Boschius P. Acta Sanctorum Julii. Vigesima quarta dies Julii. De S. Christina virg. et mart., Tomus V., Antwerpiae, 1727. p. 495–534. 10. Kristóf LA, Barta HM, Petrik A, et al. „Belelátni a múltba”. Módszertani lehetőségek a paleoradiológiában. Magyar Radiológia 2004;78(1):24-31. 11. Kristóf LA, Pohárnok L, Kerényi T, et al.Interdiszciplinárismúmiakutatás. Széchényi Pál kalocsai érsek múmiájának paleoradiológiai és paleopatológiai vizsgálata. Magyar Radiológia 2010;84(3):164-74. 12. Tóth GA, Puskás T, Buda BL. Diagnózis – ezer évvel később. Radiológiai módszerek a paleopathologiában. Orvostudományi Értesítő 2008;81(4):291-4. 13. Panzer S, Zink AR, Piombino-Mascali D. Scenes from the past. Radiologic evidence of anthropogenic mumification in the Capuchin Catacombs of Palermo, Sicily. RadioGraphics 2010;30(4):1123-32.

Oldal 10/12


14. Chan SS, Elias JP, Hysell MS, et al. CT of a Ptolemaic Period Mummy from the Ancient Egyptian City Akhmim. RadioGraphics 2008;28(7):2023-32. 15. Chhem RK, Saab G, Brothwell DR. Diagnostic paleoradiology for paleopathologists. In: Chhem RK, Brothwell DR (eds.). Paleoradiology. Imaging mummies and fossils. Berlin-Heidelberg: Springer; 2008. p. 113. 16. Bens AT. Rapid-Prototyping in der Medizintechnik und ihre Anwendung in der Mumienforschung. In: Wieczorek A, Tellenbach M, Rosendahl W (eds.). Mumien. Der Traum vom ewigen Leben. Begleitband zur Sonderausstellung „Mumien – Der Traum vom ewigen Leben” in der Reiss-Engelhorn-Museen. Mannheim-Mainz am Rhein, 2007. p. 256-8. 17. Cesarani F, Martina MC, Grillett M, et al. Facial reconstruction of a wrapped Egyptian mummy using MDCT. American Journal of Roentgenology 2004;183 [sic!]:755-8. 18. Molnár E, Falk Gy, Pálfi Gy, et al. Antropológiai vizsgálat Széchényi Pál háromdimenziós, nyomtatott koponyamásolatain. In: Kristóf LA, Tóth V (szerk.): Széchényi Pál érsek emlékezete. Adalékok az életúthoz és a nagycenki múmia vizsgálatának eredményei. Győr: Universitas-Győr Nonprofit Kft.; 2012. p. 142-9. 19. Kustár Á, Pap I, Végvári Zs, et al. Use of 3D virtual reconstruction for pathological investigation and facial reconstruction o fan 18th century mummified nun from Hungary. In: Gill-Frerking H, Rosendahl W, Zink A (eds.): Yearbook of Mummy Studies 1. München: Vergal Dr. Friedrich Pfeil; 2011. p. 83-93. 20. Kustár Á, Árpás K. Die Gesichtsrekonstruktionen der Mumien von Vác, Ungarn. In: Wieczorek A, Tellenbach M, Rosendahl W (eds.): Mumien. Der Traum vom ewigen Leben. Begleitband zur Sonderausstellung „Mumien – Der Traum vom ewigen Leben” in der Reiss-Engelhorn-Museen. Mannheim-Mainz am Rhein, 2007. p. 167-71. 21. Kőnig F. Gondolatok Széchényi Pál grafikus arcrekonstrukciójával kapcsolatban. In: Kristóf LA, Tóth V (szerk.): Széchényi Pál érsek emlékezete. Adalékok az életúthoz és a nagycenki múmia vizsgálatának eredményei. Győr: Universitas-Győr Nonprofit Kft.; 2012. p. 150-53. 22. Költő L, Dobó B. Egy 15–16. századi veretes öv restaurálása és rekonstrukciója. Somogyi Múzeumok Közleményei 2004;16:237-56. 23. Sipos E. Figures from a Neapolitan nativity crèche. In: Éri I. (ed.): Conserving textiles: Studies in honour of Ágnes Tímár-Balázsy. ICCROM Conservation Studies 7. Rome: ICCROM; 2004. p. 157-64. 24.

Dúzs K, Lencz B. Tárgy – információ – érték. Archeometriai Műhely 2010;2:123-30.

25. St. Peter Church (Peterskirche), Vienna. http://www.peterskirche.at/kirche-baugeschichte-fuehrung/ access:25th June 2013. 26. Koudounaris P. Heavenly bodies: Cult treasures and spectacular saints from the catacombs. London: Thames & Hudson; 2013.

Absztrakt: BEVEZETÉS – A mosonmagyaróvári Szent Gotthárd-plébániatemplomban őrzik Szent Augustus és Szent Krisztina ókeresztény vértanúk ereklyéit. Kutatócsoportunk 2012-ben, Győrött végezte el a két szent földi maradványainak radiológiai vizsgálatait. A testek díszes, barokk kori öltözetben voltak, amelyeket nem bontottunk meg. Vizsgálataink elsődleges célja: noninvazív módszerekkel információgyűjtés a testek általános állapotáról, a csontozat belső szerkezetéről és a viseletről. MÓDSZER – A vizsgálatokat 128 szeletes CT-vel és hagyományos röntgennel készítettük. EREDMÉNY – A radiológiai vizsgálatoknak köszönhetően kiderült, hogy a két testet – vélelmezhetően a barokk korban – preparálták. A csontok állapota különböző megtartottságot mutat. A csontvázak hiányosak, bizonyos csontok anatómiai összeillesztése nem volt szakszerű,

Oldal 11/12


helyenként kitöltőanyagot lehetett felfedezni. Informatív képeket kaptunk a mindkét testen található barokk kori viseletek mintáiról, arany- és ezüstszövéseiről, egyéb díszítéseiről; ezek a felvételek elengedhetetlen segítséget nyújtanak egy későbbi tisztításhoz, restauráláshoz. ÖSSZEGZÉS – A szent ereklyék tudományos kutatása elsősorban olasz és velük együttműködő kutatókhoz köthető, a legismertebb talán Szent Miklós maradványainak a vizsgálata, amit Luigi Martino végzett el 1957-ben. Közép-Európában, így Magyarországon most először került sor egy teljes ereklye (egész csontváz) radiológiai vizsgálatára és elemzésére. Kulcsszavak: paleoradiológia, emberi maradványok, szent ereklyék, ókeresztény vértanúk, állapotfelmérés Article Title: Paleoradiological examination of skeletal remains of two Early Christian martyrs, Mosonmagyaróvár Abstract: OBJECTIVES – Condition assessment of the relics of the Early Christian martyrs St. Christine and St. Augustine enshrined in the St. Gotthard Parish Church of Mosonmagyaróvár, Hungary using radiological methods. The bodies are dressed up in ornate baroque style attires, the examination was conducted without opening the clothing. Our principle objective was to collect information on the general condition of the bodies, the internal characteristics of the skeletons and the attires with non-invasive methods. METHODS – 128 slice CT-scanner, conventional digital radiography. RESULTS – The preservation of the bones varies. The skeletons are incomplete, some elements were put together in non-anatomical position. Some kind of filling and reinforcement is proved in certain parts of the bodies. The two bodies must have been assembled in the Baroque Era (17–18th c. AD). We got information on the condition and the attire of both bodies including skeletal preservation, the structure of the golden and silver embroidery and other decorations of the clothing. These radiographic images will provide crucial information in the course of the forthcoming conservation work conducted on the relics. SUMMARY STATEMENT – The scientific research of the holy relics are mainly connected to Italian researchers and specialist from other countries, whom they cooperated with. Perhaps the most well-known examination of the remains of St. Nicholas which Luigi Martino carried out in 1957. In Central Europe, including Hungary, this was the first radiological examination and analysis of the entire relics (full human remains). Keywords: paleoradiology, skeletal remains, holy relics, Early Christian martyrs, condition assessment Szerző munkahelye: Kristóf Lilla Alida, dr. Pálfi György: Szegedi Tudományegyetem, Biológia Doktori Iskola, Embertani Tanszék/PhD School in Biology, Department of Biological Anthropology, Szeged University; Szeged dr. Kovács Melinda: Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, I. Radiológiai Osztály/1st Department of Radiology, Petz Aladár County Hospital; Győr dr. Baksa Gábor, dr. Patonay Lajos: Semmelweis Egyetem Alkalmazott Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet/Laboratory of Anatomy, Semmelweis University; Budapest dr. Szatmári Ferenc, dr. Pohárnok László: Euromedic Diagnosztikai Központ/Euromedic Diagnostics Hungary; Győr Szerző e-mail címe: [email protected] Szerző levelezési címe: Kristóf Lilla Alida, Szegedi Tudományegyetem, H-6726 Szeged, Közép fasor 52.

Oldal 12/12

Mosonmagyaróváron található két ókeresztény vértanú szent maradványainak pale

Recommend Documents