A HIBRID CSÍKOS SÜGÉR (MORONE SAXATILIS X M. CHRYSOPS) NEVELÉSE „TÓ A TÓBAN” RENDSZERBEN Kiss Ádám, Borbély Gyula, Stündl László, Bársony Péter
Szarvas 2009. Május 27.
BEVEZETÉS A víz megtartása és újrahasznosítása fontos szempont lett a mai akvakultúrában A víz mint alapvető termelési közeg jelentős költségtényezőként jelenik meg a magyarországi haltermelésben Az a cél, hogy az egyre korlátozottabban rendelkezésre álló vízkészletek hasznosítása révén, egységnyi vízmennyiségben minél több halat lehessen előállítani A tógazdasági polikultúrában termelt halfajok mellett egyre inkább növekszik a fogyasztói igény azon fajok iránt, melyek ízletes, kiváló minőségű és nem utolsó sorban szálkamentes húst adnak Az értékesítési gondokkal küzdő gazdaságok számára kitörési pont lehet a TAT rendszer (beruházásigénye alacsonyabb, már meglévő erőforrásokra alapozható)
TÉMAFELVETÉS A vízkészletek, valamint a haltermelésre rendelkezésre álló földterületek egyre jobban beszűkülnek Eközben a halhús iránti igény egyre fokozódik A mennyiségi kereslet mellet növekedtek a minőségi igények Víztakarékos technológiákban (Tó a tóban rendszer) rejlő lehetőségek kihasználása
A kísérletben egy Magyarországon eddig kevésbé ismert gazdasági halfajt a hibrid csíkos sügeret mutatjuk be, valamint az említett faj víztakarékos rendszerben – Tó a tóban - történő utónevelésének technológiáját ismertetjük.
CÉLKITŰZÉS Munkánk során a főbb célkitűzéseink az alábbiak voltak
¾ A témával kapcsolatos szakirodalmak részletes
áttekintése és feldolgozása. ¾ Továbbá
célunk, hogy konkrét kutatási eredményekkel bemutassuk a hibrid csíkos sügér TAT rendszerben történő nevelésének technológiáját, a magyarországi viszonyokhoz adaptálva.
ANYAG ÉS MÓDSZER
A HIBRID CSÍKOS SÜGÉR KIALAKULÁSA
Dél-Carolina 1960-as évek közepe. Fehér sügér (tejes) + Csíkos sügér (ikrás)
HIBRID CSÍKOS SÜGÉR A szülői partnerek és a hibrid
A HIBRID CSÍKOS SÜGÉR
Morone saxatilis x M. chrysops Egyéb nevei: Palmetto (pálma) sügér (csíkos sügér ikrás X fehér sügér tejes), Sunshine (napfény) sügér (fehér sügér ikrás X csíkos sügér tejes ).
A KÍSÉRLET HELYSZÍNE VII-es tó TAT rendszer
A KÍSÉRLET HELYSZÍNE
Emelő szivattyú
30 m3-es tartály
VII-es tó (21,4 ha)
Kifolyó víz
TAT rendszer
AZ ÁLLOMÁNY EREDETE ÉS MÉRETE Az ivadékokat Izraelből (MADAN Kibbutz) szereztük be és május végén érkeztek meg Jászkisérre Körülbelül 9-10ezer darab (4 hetes, 0,5 g/db átlagsúllyal) Az ivadékok fele (kb. 4500-5000 db) a HAKI recirkulációs rendszerébe került, a másik fele pedig a DE-AMTC Halászati laboratóriumába előnevelés céljából. Az előnevelés időtartama: 6 hét volt Az előnevelés végére az egyedek átlagosan 15-18 grammos testtömeget értek el. Július közepén az ivadékok Jászkisérre kerültek a TAT rendszerbe, ahol a további kísérletek folytak A TAT rendszerbe kihelyezett halak összsúlya 127 kg volt
A TAKARMÁNYOZÁS RENDSZERÉNEK ISMERTETÉSE A táp összetevői Szemcseméret (mm) Nyersfehérje (%) Nyerszsír (%) Hamu (%) Nyersrost (%) Foszfor (%) Vitamin A (I.U.) Vitamin D3 (I.U.) Vitamin E (mg) CuSO4 (mg)
Perla Plus-T
Active Light 1P
Active Light 2P
1,7 50 20 9,5 0,7 1,6 8000 1500 160 8,5
2,5 48 12 8 2,8 1,1 8000 1500 160 8
4 45 13 7,6 3 1 8000 1500 160 7,4
EREDMÉNYEK
A kísérletben résztvevő hibridek növekedése 80
Átlagsúly (g)
50
54. nap (23g)
50 40
40 32
25
30
Saját kísérlet
20
17
20
60
58
56
60
69
67
63
70. nap (36g)
70
10
42. nap (kihelyezés a TAT rendszerbe)
. t. .
ok
t..
13
20
.
6. ok
ok
29 t..
t. .
.
. ep
sz
sz
ep
t..
t..
15
22
.
8. ep sz
ep sz
ep
t..
25 sz
g. . au
t..
1.
.
. 18
. g. . au
g. .
11
4. au
g. .
au
jú
l. .
28 .
0
60
48
Izraeli kísérlet
Átlagtömeg (g)
50 40
42. nap ( 17 g)
30
33 23
20
4,1
10
0,5
1,4
11
1,9
0 0
11
17
27
34
Napok száma
47
54
70
l
1,5
13 g .a u 22 g .a u 29 g .a u 05 g .s z 12 ept .s z 19 ept .s z 26 ept .s z ep 03 t .o k 10 t .o k 24 t .o k t Át la g
.a u
.j ú
0,5
04
28
T a k a r m á n y -e g y ü tth a tó (k g / k g ) 4
3,80
3,5
3
2,80
2,5
2
1,16 1,54 1,38 1,73 3,10 25
1,91 2,03 20
1,62 15
1,16 1,04
0
0 10
1
5
0
V í z h ő m é r s é k l e t (o C )
Takarmányértékesítés 30
Az összes hal-biomassza változása 600
511,5 500
384,4
H o z a m (k g )
400
300
200
127 100
0 7. 28.
8. 4.
8. 13. 8. 22. 8. 29.
9. 5.
9. 12. 9. 19. 9. 26. 10. 3. 10. 10. Bruttó Nettó hozam hozam
KÖVETKEZTETÉSEK ¾ A hibrid jelentős termelési potenciállal rendelkezik, rendkívül gyorsan növekszik, magas a piaci értéke. ¾ Jól alkalmazkodik a különböző környezeti feltételekhez, húsa ízletes, szálkamentes, zsírszegény ¾ A vízhőmérséklet (ami a TAT rendszer jellege miatt nem volt kontrolálható) jelentős hatással volt a halak testtömeg-gyarapodására és takarmányértékesítésére ¾ Az egyedek a hőmérsékletnek megfelelően táplálkoztak és növekedtek ¾ A kísérlet bebizonyította, hogy a hibrid tenyésztése adaptálható a hazai viszonyokhoz és a TAT rendszerhez.
JAVASLATOK 9 TAT rendszerben csak szezonális termelés lehetséges 9 Hatékony termelés inkább zárt recirkulációs rendszerekben valósítható meg (állandó vízhőmérséklet) 9 Magyarország termálvízkincsének kihasználására kiváló lehetőséget nyújt a hibrid tenyésztése 9 Az állomány beszerzése nehézkes és költség, így nagy hangsúlyt kell fektetni a minél jobb megmaradás elérésére 9 A kísérlet alapján elmondható, hogy érdemes és kell is foglalkozni a hibriddel (választékbővítés)
KÖSZÖNÖM A MEGTISZTELŐ FIGYELMET!
