VADÁSZAT. Kormeghatározás:
A szarvasnál.
Irta: Szederjei Á k o s A z összes hazai vadfajták közül a szarvas a legnépszerűbb és a legkeresettebb vadunk. A g a n c s a n a g y o n kívánatos vadászzsák mány; mint j e l v é n y t is g y a k r a n látjuk. Nekünk m a g y a r o k n a k különösen kedvelt vadunk a szarvas. Már a régi mondák világában is gyakran szerepel. A csodaszarvas történetét minden m a g y a r ismeri. Érthető tehát, h o g y ez a szarvas iránti szeretet k é s ő b b is mutatkozik, a m i k o r sok család címerébe rajzoltatja a szarvast v a g y agancsát. L e g k i v á l ó b b vadászíróink ennek a vadnak szentelték munkáikban a l e g t ö b b helyet, még akkor is, ha sokféle más n a g y v a d d a l is összekerültek. (Ezt látjuk József kir. herceg, Horthy Jenő, Nemeskéri Kiss Sándor, Zsindely Ferenc stb. munkáiban.) A szarvassal foglalkoznak a legtöbbet a vadászkönyvek, vadászujságok és szépirodalmi vadászelbeszélések. Vadászati s z a k k ö n y v ü n k általában is, a szarvassal foglalkozó pedig — sajnos — különösen kevés van. Pedig vadászaink sokat foglalkoznak a szarvassal és agancsának a fejlesztésével. (Ennek ugyan n e m utolsó mozgatója az is, h o g y e g y j ó bikáért ezer pengőt js lehet kapni.) D e tapasztalataikat csak a legritkább esetben írják le. A z agancsfejlesztésben különösen Németország ért el szép eredményeket, de hamarosan mutatkoztak a túlkapások is. A z agancsfejlesztés szarvastöméssé fajult. Kis, bekerített területen ete tik a bikákat, h o g y a v a l ó b a n hatalmassá fejlesztett trófeát j ó pén zért eladhassák. Talán í r n o m sem kell, az ilyen bika lelövése m i n den, csak n e m vadászias. Lehet az ilyen próbálkozás érdekes kísér let, de sohasem szabad üzletté fajulnia. Mesterséges tömés esetén j ó tulajdonságú fiatal bikák is már életük elején kapitális agancsot is rakhatnak, de amint abbahagyják az erőszakolt etetést, azonnal beáll a hanyatlás. A szarvas agancsa és kora közötti összefüggést régen nagyon helytelenül értelmezték. A z volt a felfogás, h o g y a szarvas évente e g y - e g y ágat rak fel és így az ágak száma az é v e k számával együtt szabályszerűen nő. Ez a téves felfogás m á r a múlté! H á r o m - n é g y éves bika is lehet tizenkettes v a g y tizennégyes (volt már kétéves koronás nyársas is!), viszont öreg bika is lehet tízes v a g y nyolcas. (Nem hanyatlott agancsú bikára gondolok!) Vannak bikák, amelyek ö r ö k életükre nyolcasok v a g y tízesek maradnak. Tehát az ágak száma nincs összefüggésben a korral. A z agancs általános képe azonban szorosan összefügg az évek
számával és azokkal együtt fejlődik egy bizonyos ideig. (Természe tesen vannak kivételek és külső k ö r ü l m é n y e k is közrejátszhatnak, mint pl. időjárás, környezetváltozás stb.) Itt álljunk m e g ! — M e n n y i az a bizonyos idő? — ez a sokat hangoztatott kérdés. A z őznél írtam, h o g y k b . a korának e g y h a r m a dában rakja fel a l e g e r ő s e b b agancsot. (Lásd E. L. 1940. évi V I . füzet.) A szarvasnál kb. életének a tizenkettedik évében. T e r m é s z e tesen ez n e m megváltoztathatatlan szám. F ü g g a h e l y t ő l és a szarvas életkörülményeitől. (Pl. állatkertben v a g y kis vadaskertben — kü lönösen, ha sok vad van a kis helyen — a szarvas is h a m a r a b b pusztul el.) Általában a magashegységi szarvas lassabban fejleszti az agancsát, mint a síkvidéki és az élettartama pedig hosszabb. A tizenkét év csak általános elméleti szám, iránymutatás. A z elmélet akkor j ó , ha rugalmas és alkalmazkodik a gyakorlathoz. Minden területen ki kell kísérletezni a pontos számot, ez azonban csak kis eltérést fog m u t a t n i ettől a W. Bieger erdőmester m e g állapította adattól. A legjobb agancsfelrakás kora azonban n e m jelenti azt, h o g y ekkor minden bikát le kell lőni, mert ettől az időtől k e z d v e az agancsa hanyatlik ( n e m : „visszarak"!). Ha ezt tesszük, tönkre fog menni az állományunk. Ezért káros a mai trófea-őrület, a m i k o r mindenki kapitális agancsot akar bemutatni a kiállításon. A l e g j o b b agancs felrakása után m é g tenyésztésre alkalmas a bika és n a g y o n is j ó utódokat kaphatunk tőle, viszont csak e k k o r ismertük m e g teljesen agancsfelrakó képességét, mert az addigiakból csupán k ö vetkeztethettünk. A mellékelt f é n y k é p e n b e m u t a t o m e g y a tizennegyedik é v é ben lelőtt bika agancsának a fejlődését. A bika a harmadik é v b e n sokat igérő tízes volt. K é s ő b b is g y ö n y ö r ű e n erősödött az agancsa és a tizenharmadik é v b e n teljesen kifejlődött. A z agancs m i n d v é g i g szabályszerűen erősödött, csak a kilencedik évben, a j o b b s z á r szem ágánál találunk e g y kis rendellenességet, ami valószínűleg külső b e hatás k ö v e t k e z m é n y e , a m i k o r m é g háncsban volt az agancs. A l e tört ágvégek az összeszedés alkalmával sérültek m e g v a g y a v e r e kedések k ö v e t k e z m é n y e i . A tizennegyedik évben kezdődött a ha nyatlás, de a bika m é g tenyésztésre alkalmas volt. A hanyatló agancsú ö r e g bika trófeájára jellemző, h o g y t ö b b nyire alul erős, a szemágak gyakran szokatlanul lehajlanak (és n e m felfelé íveltek), az ágak általában r ö v i d e b b e k , a szár vaskos, k ü l ö nösen lent a rózsák felett. Néha nyársas, villás, v a g y hatos agancsot is h o r d a n a k az ilyen öreg bikák, de ez alul a rózsa felett vastag és tömör. Ha j ó l megfigyeljük a hanyatlott agancsot, t ö b b n y i r e észre vehetjük rajta a hajdani dicsőséget.
A középkorú, l e g j o b b agancsot h o r d ó bika fejdíszét nem kell leírnom, ezt mindenki ismeri. A fiatal bikák agancsára j e l l e m z ő e k a hosszú ágak és a vé k o n y szárak. Á l t a l á b a n az agancs felső része néha erős, de alul v é k o n y a szár és g y e n g é k az ágak. A szarvas élettartama tizennyolc-húsz év. Ezt a számot nagy szakvita előzte meg, r é g e b b e n j ó v a l magasabbra becsülték. T ö b b nyire ott volt a tévedés, h o g y a megfigyelt állatot i d ő v e l össze tévesztették és í g y alakultak ki azok a lehetetlen számok, amelyek sokáig tartották m a g u k a t a vadászok körében. E g y e s szakírók kivé teles esetekből igyekeztek megállapítani a szarvas élettartamát. K e d v e n c é r v ü k v o l t az alábbi történelmi adat. 1808-ban Napóleon császár nagy falkavadászatot rendezett szarvasra a vincennesi császári erdőben, feleségének Josefinnek a tiszte letére. A kutyák többek között egy páratlan huszonkettest is felvertek. Nagy hajsza után sikerült a gyönyörű állatot kifárasztani és az egész udvar örömére a kutyák elfogták. A császárnő megkegyelmezett a biká nak és a nap emlékére egy kis aranytáblát akasztottak a nyakába, amelybe bevésték: „Ennek a bikának kegyelmezett meg Josefin csá szárné 1808 szeptember 8-án." Egyesek szerint a szarvas ekkor már leg alább húszéves lehetett. A bikáról ezután nem volt hír. Az idő kereke forgott. Francia ország fölött nagy történelmi események vonultak el. A nagy császár diadalmas hadjáratai, tündöklése és bukása. Sokáig nem volt vadászat Vincennesben. i 1836-ban Lajos Fülöp rendezett vadászatot a királyi erdőben. A vadászok többek között elejtettek egy kapitális bikát, amelynek nyaká ban, a megfeketedett táblácskán megtalálták Josefin császárnő emlék szavait. A bika egykori megfigyelések szerint még ereje teljében volt és valószínűleg még több évig elélt volna. Ezek szerint a bika, a tábla fölfüggesztésekor már húszéves volt és a táblát huszonnyolc évig hordta, — legalább negyvennyolcéves korában esett el. Hardegg gróf alsóausztriai parkjában hetvenkét éves korá ban lőttek a g y o n a v a d o r z ó k e g y ismert bikát. Hugó A. leír a „ W i l d und H u n d " - b a n e g y bikát, amelyet vérfelfrissítésre vettek és har minc évig élt. Busse
dr. a „ F o r s t L e x i k o n " - b a n 30—40 é v r e teszi a szarvas
átlagkorát. Ditrich ugyancsak 30—40 é v r e . Flemmig a „ D e r v o l l k o m m e n e deutsche Jáger"-ben azt írja, h o g y a tehén 24—30 é v e t ér meg, a bika ö r e g e b b is lehet. Hartig a „ L e h r b u c h für Jáger"-ben 30, Döbel a „Jáger-Praktika"-ban 30, R. v. Dombowski az „ E d e l w i l d " - b a n 25—30, Kirschelt: a „Lebensdauer, A l t é r und T o d " - b a n 30 é v b e n állapítja m e g a bika élet tartamát. Raesfeld a minden i d ő k legklasszikusabb szar vasmunkájá ban, a „Rotu>ild"-ben 25—30, Eidmann az „Alterserscheinungen am Gebiss des Rothirsches" c. munkájában 20, L. Heck 18—20, végül Bieger, a kormeghatározás mestere „ B e i t r a g e zur W i l d - und Jagd-
215 k u n d e " és „ A n l e i t u n g zur Altersschátzung des W i l d e s " (1939) c. munkáiban 20 évet ír. A z újabb m u n k á k m i n d húsz év körül, de inkább előbb, mint k é s ő b b r e jelzik a korhatárt. Heck leírása szerint e g y i k megfigyelt bika 1911 június m á s o dikán született és 1929 o k t ó b e r hatodikán hullott el. A tizenkettedik é v é b e n v o l t a l e g e r ő s e b b az agancsa. Tizenhétéves korában hirte len n a g y o t hanyatlott és az utolsó agancsa g y e n g e bal szárán r ö v i d szemág, a v é k o n y j o b b száron pedig mindössze n é g y ág volt. A j é g á g fejlődés k ö z b é n h o l az egyik, hol a másik száron hiány zott. Egy másik m e g f i g y e l t bika tizenhét és h á r o m n e g y e d évet élt. Tíztől tizenhárom éves koráig volt a legerősebb az agancsa. M i n d kettőre jellemző, h o g y fogaik egészen a g y ö k e r e k i g lekoptak. Egyes zápfogak letöredeztek és kihullottak. V é l e m é n y e m szerint a korhatár átlag tizennyolc—húsz év. Természetesen itt is, m i n t az embereknél, vannak kivételek, m a tuzsálem-korú szarvasok.
Az
agancs
fejlődése.
A (1,
i,
6, to
metszőfog-
é s 15
kopása.
éves szarvas
metszőfoga.)
Sajnos, n a g y o n ritka bika éri m e g a 18—20 évet. Általában nyolc, tízéves korban l ö v i k nálunk az erős bikákat, a selejtezés címén kilőtt rengeteg életképes, jótulajdonságú fiatal bikáról n e m is beszélek. A z életkor a k ö r ü l m é n y e k szerint változik. M a g a s hegységben általában hosszabb ideig él a szarvas, mint az alföldi részeken, ahol p e d i g valaha őshonos volt, amíg az e m b e r i kultúra és kapzsiság a h e g y e k b e n e m szorította.
21 ti A k o r legbiztosabban a szarvasnál is a fogak kopásából hatá rozható meg. A fogak szerkezetét, felépítését, rendeltetését és ré szeit itt n e m í r o m le, akit érdekel, nézze m e g az E. L. 1940. VI. füzetét, ahol a 376. oldalon az őz kormeghatározásánál részletesen és ábrákkal m e g v i l á g í t v a ismertettem ezt a tárgyat. A fejlődés a szarvasnál is a fog megjelenésével kezdődik, a fogcserével, majd a fogkopással folytatódik és a fog kitöredezésével, kihullásával végződik. A fog fejlődését és a fogcserét — Bieger erdőmester szerint — az alábbi táblázatban láthatjuk: A fogcsere és a fogfejlődés menete. (Az alsó állkapocsnál.) A szarvas kora Hónapok Június . Július Augusztus Szeptember Október . November December Január Február Március Április Május . Június Július Augusztus . Szeptember Október . November December Január Február Március Április Május . Június Július . Augusztus Szeptember Október . November December
A zápfogak
A metszőfogak
Hónapos Eves m m
Wj, m , nij, m, m, m , w i . m, m , m »»„ Mi , m , m ,
1 2 3 4 5 t 1 6 7
v
t
2
<
13 1 14 15
2
a
t
a
111
iy
A
Ml„ Mi . Mi , M) , 2
3
4
OT„ M? , W. , Wi , 2
s
4
e,, e e„ e
2
| í
wi,, m)„, w , a
£(b e
l
€
lt
\ M . mí , mí , m , j Mi, m , » i , m ,
£\ j
\ M , Mt, m , m , j M , M , m>, w ? ,
2
t
4
t
s
s
t
4
4
26
7,,
8>
4 . F , fl.
t
a
8
Cs»_Ft) e„ e
m,
mí,, m2, Mi , m 4 . s
22
2
v
x
16
4
s
2
9 10 11 1
s
u
H
Az összes fogak
s z á m a
€,
^3' ^ 1
2
^t 4 , 4.
30
' ^8
1
F „
7 ,
Vi.
7i.
e„ e . «b, F , e,, e , e „ F .
F „
t
t
30
2
30
F . t
e„ et, 4 , F „ 7 , | M . Mt, M . m , 30 19 e,, e , ^Sí ^ 1 ' ^ 2 ' } M M , M, í» , 20 ( M, M , M , M, Cl. c > 4 . F „ V„ 21 30 22 c,, c , e , F „ 7 , > M>, M , M , M , 23 F „ F , e„ e . 4, F „ { M„ M , M , M , 24
it
t
t
a
2
t
2
4
4
t
2
2
3
t
2
3
t
3
2
2
a
t
2
a
v
2
a
2
5
2
t
t
t
it
a
8
217 A szarvas teljesen kifejlődött fogazata tehát: VzXJuE*,E*E Gy, r,,r ,F , = u
7 , r , VuE^E^MiM 3
8
8
Í A Í
Wz.M^MfE^Ez,
t
14 _
%, V , V , = = 2 0 t
s
ahol V = valódi zápfog, E = előzápfog, Gy = gyöngyfog, M = metsző fog. A nagybetűkkel jelzett fogak a valódi vagy állandó fogakat, a kis betűkkel jelzettek a tejfogakat jelentik. Kormeghatározás a fogkopásból. A 3—4. évben. Metszőfogak: a fognyak rövidebb, mint a fogkorona. Zápfogak: kissé már látszik a kopás. Es elől és hátul kissé kopott. E.i-nál elől és hátul jól látható a kopás. Az 5—6. évben. Metszőfogak: a fognyak kb. egyenlő a fogkorona hosszával. Zápfogak: E i kissé kopott. E2-nél elől-hátul jól látható a kopás. Es erősen kopott. Vi, V-z és V 3 rágóélein is kis kopás látható. A 7—8. évben. Metszőfogak: a fognyak már kissé hosszabb, mint a fogkorona. Zápfogak: E i , E> és £ 3 is erősen kopott. A betüremlések még jól láthatók. V i rágóéle erősen kopott. A hasadék végig összeér. A 9—10. évben. Metszőfogak: a fognyak hosszabb, mint a fogkorona. Előzápfogak: a betüremlések elmosódottak. Ei-nél a hasadék meg szakadt. Zápfogak: a barna rész terjed. Vi-nél a hasadék megszakadt. W n és W n is látható a kopás. A 11. évben. Metszőfogak: a fognyak jóval hosszabb mint a fogkorona. Előzápfogak: a betüremlések csak mint pontok láthatók. Zápfogak: Vi-nél a hasadék eltűnt. V - n é l a hasadék megszakadt. 2
A 12. évben. Metszőfogak: a fognyak sokkal hosszabb, mint a fogkorona. A rágóélek erősen kopottak. Zápfogak: az előzápfogaknál a betüremlések elmosódottak. E 3 be tűrendeséből néha még egy pont látható. Vi-nél a hasadéknak nyoma sem látszik. W n é l a hasadék erősen megszakadt. W n á l a hasadék kissé megszakadt. A 13. évben. Metszőfogak: a fogkorona fél olyan hosszú, mint a fognyak. A metszőélek erősen elkoptak. Zápfogak: E i , E2 és E 3 rágóélei lekoptak. Vi-nél a korona laposra kopott. W n é l a hasadék még látszik. V 3 - n á l a hasadék megszakadt. A 14. évben. Metszőfogak: a korona rövidebb, mint a fognyak fele. Zápfogak: V i a rágóél majdnem egyenesre kopott. V*2-nél a rágóél csak egy kissé emelkedik a korona fölé. A hasadék még jól látszik. W n á l a hasadék még összeér.
A 15. évben. Zápfogak: W n é l a korona belül homorúra kopott. W n é l a hasa dék eltűnőfélben. W n á l a hasadék jól látszik. A 16. évben. Metszőfogak: a fogkorona a fognyak felénél is rövidebb. Zápfogak: a hasadék W n é l még kivehető. A 17. évben. Zápfogak: a hasadék Vi>-nél már eltűnt. A hasadék V - n á l látszik. 2
A 18. évben. Zápfogak: a hasadék W n á l még kissé látszik. A 19. évben. . Metszőfogak: a fogkorona majdnem a fognyakig lekopott. Zápfogak: a hasadék már W n á l sem látszik. A 20. évben. Metszőfogak: a fogkorona nyomai láthatók. Zápfogak: a hasadék seholsem látszik. Több fog homorúra kopott. A későbbi években a fogak mind homorúra kopnak, kis darabok kitöredeznek, végül egyes fogak ki is hullanak. Ezeken a tulajdonságokon k í v ü l m é g a k ö v e t k e z ő k é r d e m e l nek említést. Megértéséhez azonban szükséges elolvasni az ő z k o r meghatározásánál leíróttakat (E. L. 1940. V I . füzet) és megnézni a mellékelt ábrát. A zománc kopása. A metszőfogak f o g z o m á n c a i d ő v e l (kb. há r o m é v alatt) l e k o p i k és felülről n é z v e a dentinben kis k ö r ö k e t lá tunk. Ezek a kis k ö r ö k az é v g y ű r ű k , a m e l y e k r ő l leolvashatjuk a kort. A z é v g y ű r ű k a pótdentin-képződés k ö v e t k e z m é n y e i . A l e o l v a sott é v g y ű r ű k h ö z m é g hozzá kell adnunk hármat (ameddig a kopás következtében a dentin kilátszik) és így m e g k a p j u k a kort. A korona-magasság
a
metszőfogaknál
Eidmann
táblázata
szerint a szarvasnál a k ö v e t k e z ő : A fog kibújásakor a f o g k o r o n a 16.5 m m magas, a a 7. a 2. é v b e n 14.6 m m b e n 10.7 m m a 8. 13.7 „ a 3. „ , 10.4 „ a 9. 12.6 „ a 4. „ 10.0 „ a 10. 11.9 „ az 5. „ 9.6 „ a 11. 11.2 „ a 6. „ 9.2 „ A metszőfogak
fogszögének
állandó
növekedése
(lásd E. L.
1940. V I . füzet 5. ábra, a m e l y e g y e g y é v e s szarvas állkapcsát
mu
tatja, a fogszög-állás megmagyarázásával)
sze
rint a k ö v e t k e z ő : A 2.5—3. é v b e n 3 —4. „ 5 _6. „ 7 —8. „
42° 45° 50° 53°
a
Bieger
erdőmester
9—10. é v b e n 55° 11—13. „ 60° 14—16. „ 65°
219 A metszőfogak nyakának a színeződése. A fog-ín a f o g k o p á s sal együtt m i n d l e j j e b b húzódik, tehát a f o g n y a k fekete színező dése is m i n d l e j j e b b húzódik és lefelé növekszik és í g y mindig szélesebb lesz (lásd az ábrán). A fogakat tartó csonthártya a k o r n ö v e k e d é s é v e l laposodik és m i n d i n k á b b elveszti g ö m b ö l y ű s é g é t . A g y ö k é r — cement lerakodása folytán — m i n d j o b b a n vas tagodik és b u n k ó - a l a k ú lesz (lásd az ábrát). A z idegüreg és a gyökércsatorna idővel eltömődik. (Az ideg üreget az E. L. 1940. V I . füzetének a 376. oldalán l é v ő 1. ábra mutatja.) A f o g a k b ó l v a l ó kormeghatározás a legbiztosabb módszer, de természetesen itt is v a n n a k kivételek. A rendszertelen fogkopás csak olyan „ s z a b á l y - e r ő s í t ő " kivétel. A fogak kopását a környezet, élelem, stb. is befolyásolja, úgy, h o g y a l e g j o b b az e l ő b b i vezérfonal útján kikísérletezni és felállítani a nekünk legalkalmasabb és l e g m e g f e l e l ő b b rendszert. A z o n b a n ezt igen nagy körültekintéssel kell végeznünk, m e r t sok m i n d e n t kell megfigyelni, m í g felállíthatunk v a l a m i l y e n szabályt. Pl. állatkerti, etetett szarvasok a k e m é n y e b b táplálkozás k ö v e t k e z t é b e n gyorsabban koptatják a fogukat, mint azok, amelyek m a g u k keresik m e g a táplálékukat. Égererdős v i d é keken a g y ö n g y f o g sokkal színesebb lesz és ö r e g e b b e t mutat stb. stb. Sok türelem, fáradtság szükséges, amíg j ó e r e d m é n y t érünk el és főképpen sok-sok vadiránti szeretet. (Folytatjuk.)
ÉRTESÍTÉS. Értesítjük t. Olvasóinkat, hogy külön-kiadványként küldjük meg a következő hivatalos közleményeket. 1. A m. kir. földmívelésügyi számú rendelete a termelői
miniszter
fakészletek
22.000/1942. F. M.
bejelentésének
az
újabb
szabályozása tárgyában. 2. A m. kir. minisztérium 2620/1942. M. E. számú rendelete a fenyőgyanta kötelező összegyűjtéséről. 3. A m. kir. minisztérium 2660/1942. M. E. számú rendelete a visszacsatolt keleti és erdélyi országrészen
az
erdőbirtokossági
társulatok működésének a szabályozása tárgyában. 4. A m. kir. földmívelésügyi
miniszter
81.197/1942. számú
leirata a tölgy-, cser- és bükkmakktermés bejelentése tárgyában.
