Kapcsolatok a kétnyelvű mentális lexikonban

Kapcsolatok a kétnyelvű mentális lexikonban N avracsics J u d it

Bevezetés A m entális lexikon az egyén „szótára”, b e n n e tároljuk az elraktározott aktív és passzív lexikai egységeket, am elyek egym ás között kapcsolatokat hoznak létre. A m entális lexikon rendezettségének, szervezettségének kutatása so­ rán a m entális lexikon kiépítésekor létrejövő kapcsolatokat térképezzük fel. Több felfogás ism ert a m entális lexikon m űködésére vonatkozóan (vö. Gósy 1999). A legelterjedtebb és legszélesebb körben elfogadott n ézet (pókháló­ elmélet) szerint az egyes szem antikai egységek többféle kapcsolatot is léte­ síthetnek és ta rth a tn a k fenn. A m entális lexikon inform ációt tartalm az a tárolt egység fonológiai form ájáról, a jelentéséről, a szintaktikai környezet­ ről, a gram m atikai szabályokról, a konnotációról és kollokációról, és a más egységekhez fűződő szem antikai, gram m atikai viszonyairól (Fillm ore 1971, Aitchinson 1987). H a szem antikai alapon vizsgáljuk a m entális lexikon szer­ vezettségét, paradigm atikus, szintagm atikus és asszociatív kapcsolatokat fedezhetünk fel az egyes lexikai egységek között. A paradigm atikus kapcso­ latok a felcserélhetőségen alapszanak (szinoním ia, antoním ia, m eroním ia) (Jackson 2000). A saussure-i értelem b en vett szintagm atikus kapcsolatok szóösszetételekre utalnak, am elyek olyan viszonyokat hoznak létre egymás között, am elyek a nyelv lineáris voltán alapulnak (Saussure 1997). így, a főnévhez a d o tt m elléknév, a m elléknévhez kapcsolt főnév, az igéhez adott határozószó szintagm atikus jellegű kapcsolatra utal. Az asszociatív viszonyok Saussure szerint azok a kapcsolatok, am elyek az em lékezetben csoportokká alakulnak, és am elyeken belül különböző viszonyok uralkodnak. M ivel a paradigm atikus viszonyoknak külön c so p o rto t hozunk létre, így Saussuretől eltérően az asszociatív viszonyokhoz csak azokat a kapcsolatokat sorol­ juk, am elyek esetében nem áll fenn paradigm atikus vagy szintagm atikus viszony, kapcsolódásuk véletlenszerű, a d h o c jellegű. A jelenlegi felfogás szerint a m entális lexikon nyelvspecifikus, azaz az egyén nyelvének struktúrája n ag y m érték b en m eghatározza a lexikon rende­ zettségét. A m entális lexikonban - bizonyos feltételezések szerint - két szótár épül ki: a fonetikusan és a vizuálisan kódolt lexém ák szótára (Lengyel 1996). M ások úgy vélik, hogy csak egy szótár létezik, de a keresés, azonosítás és lehívás m ó d ja a nyelvi form a m odalitásától függően változik. K ülönösen érdekes a többnyelvű m entális lexikon k utatása, hiszen ez esetben n e m csak az egy nyelven belüli szem antikai rendezőelvű kapcsola­ tokra világíthatunk rá, hanem a nyelvek között átterjedő kapcsolatokra is (Bialystok 1998). A különböző nyelvek m ás és m ás dolgot tesznek expli­

22

Navracsics Judit

citté, és különböző lexikalizációs m intájuk van. A m akrotervezés nyelvtől független, a m ikrotervezés nyelvspecifikus (G reen 1993). A kétnyelvűek esetében a két nyelv egyes szavainak kapcsolata egyénenként különböző, attó l függően, hogy az egyén m iként sajátította el őket, m ennyire ism eri őket, szem antikailag m ennyire hasonlóak a szavak egym áshoz (Singleton 1999). A két- vagy többnyelvű egyén sohasem tu d ja kikapcsolni a m ásik nyelvét vagy nyelveit, következésképpen a m entális lexikonban meglévő kapcsolatok átnyúlhatnak a nyelvek h atárain is. A m ennyiben kiegyensúlyozottan hasz­ nálja az egyén m in d k ét nyelvét, a szem antikai tartalo m nyelvtől függetlenül aktiválódik. E zt tám asztják alá de G ro o t (1993) vizsgálatai is. L a m b e rt és m unkatársai (1958) arra a következtetésre ju to ttak , hogy a szó típ u sátó l is függ, hogy m iként tároljuk. A konkrét szavakat elsősorban összetett, m íg az absztrakt fogalm akat inkább koordinált m ó d o n raktározzuk. M ás esetben, K roll (1993) szerint az is fontos tényező, hogy a két nyelv között lexikai szintű kapcsolatok fellelhetők-e. Ezen feltételezések alapján m egkérdőjelez­ h etjü k a m entális lexikon nyelvspecifikus voltát (vö. Gósy 1999: 129) a két­ nyelvűek esetében. A jelen vizsgálatban azokat az eredm ényeket elem zem , amelyeket kétnyel­ vű egyénekkel folytatott szóasszociációs teszt során kaptam . C élom annak kiderítése, hogy (i) m ilyen kapcsolatok fedezhetők fel a táro lt egységek között a kétnyel­ vű m entális lexikonban; (ii) van-e összefüggés a kétnyelvűvé válás időpontja és a m entális lexikon rendezettsége között; (iii) determ in ált-e a kapcsolat a szófaj alapján. H ipotéziseim a következők voltak: 1. A kétnyelvű m entális lexikonban - haso n ló an az egynyelvű m ű k ö d é ­ séhez - elsősorban a szem antikai elv érvényesül, az is nyelvek felett átívelő: közös szem antikai reprezentáció feltételezhető, a nyelvenkénti lexikai szeparáltság n e m bizonyítja a lexikon nyelvspecifikus voltát. 2. A m entális lexikon rendezettségében különbség m utatkozik m eg a két­ nyelvűvé válás id ő p o n tja tekintetében. 3. A lexikai egység szófaja m eghatározza a szó kapcsolatát m ás egységek­ kel.

A k ís é r le tb e n r é s z t v e v ő s z e m é ly e k é s a v iz s g á la ti m ó d s z e r e k b e m u ta tá s a 11 szem ély vett részt a kísérletben, közülük 55 születésétől kezdve kétnyel­ vű, 22 később vált kétnyelvűvé. M indenkinek az egyik nyelve a m agyar, a m ásik a következőképpen oszlik meg: angol (19), cseh (2), francia (1), hor-

Modern Filológiai Közlemények 2004. VI. évfolyam, 1. szám

23

vát (7), lengyel (2), n é m e t (18), olasz (2), orosz (9), rom án (6), szerb (5), szlovák (6). Á tlagéletkoruk: 30 év, a legfiatalabb 8, a legidősebb 80 éves. A kísérletben részt vevők azt a felad ato t kapták, hogy adjanak egyesével azonnali választ 188 m agyar hívószóra. A nyelvet nem h atáro ztu k m eg, sőt felhívtuk a figyelm et arra, hogy azt a szót m ondják, am elyik legelőször jut eszükbe, függetlenül a nyelvtől. A m agyar hívószavakat a Baló (1983) és jagusztinné (1985): M agyar verbális asszociációk I. II. cím ű könyvből vettük. A válaszokat m agnetofonra rögzítettük, m ajd szám ítógépre vittük. A vá­ laszokat kategorizáltuk aszerint, hogy m ilyen kapcsolatot véltünk felfedezni a hívószó és a válasz között. A résztvevőket kétnyelvűvé válásuk ideje szerint két csoportra o szto ttu k . Az egyik c so p o rto t azok a szem élyek alkották, akik születésüktől fogva kétnyelvűek, a m ásikat azok, akik később váltak kétnyel­ vűvé. Az összes ad ato t (14 476 válasz) a szem élyek m ásodik nyelvének nyelv­ családokba való illesztése szerint cso p o rto síto ttu k annak érdekében, hogy lássuk, vajon a hasonló struktúrájú nyelvek képviselőinek válaszai között van-e korreláció. így 3 nagyobb c so p o rto t kaptunk: germ án (angol, ném et: összesen 6956 válasz), szláv (cseh, h o rv át, lengyel, orosz, szerb, szlovák: összesen 5828 válasz), újlatin (francia, olasz, rom án: összesen: 1692 válasz). A csoportosított válaszokat is egybevetettük. A kapott a d ato k at vizsgáltuk független m intás t-próbával, chi-négyzet próbával, ANOVA varianciaanalízissel, és m egnéztük a korrelációs te n d e n ­ ciákat.

E red m én yek A válaszokat a hívószó és a válaszok között felfedezhető kapcsolatok alapján 4 kategóriába osztottuk: paradigm atikus, szintagm atikus, asszociatív és nincs válasz. A p aradigm atikus kapcsolatok kategóriába kerültek azok a válaszok, amelyek szinonim , an to n im jelen téstartalm ú szavak, a hívószónak külö n b ö ­ ző m orfológiai m ódosulásai, a hívószó m ásik nyelvből lehívott lexikai ekvi­ valense. Szintagm atikus kapcsolatot m u ta tn a k fel az olyan válaszok, amelyek a hívószóval különböző alárendelő szerkezetű vagy predikatív szintagm át alkotnak. A sszociatívoknak tarto m azokat a válaszokat, am elyeknél nyelvi­ logikai elv nem érvényesül a lexikai lehívás során, a válaszok véletlenszerű­ ek. Ebbe a kategóriába soroltam a fonetikai hasonlóság alapján lehívott válaszokat is, hiszen feltételezhetően a válaszadót az akusztikai képsor kész­ tette a hozzá h asonló hangzású szó lehívására. Az alábbi diagram a kapcso­ latok százalékos m egoszlását m utatja:

Navracsics Judit

24

1. ábra Kapcsolatok a mentális lexikonban

n in cs válasz

asszociatív 10%

szintagm atikus / 18%

/

6%

't— N s' v paradigm atikus 66%

Az összes a d a t vizsgálatakor legnagyobb arányban a paradigm atikus vála­ szok fordultak elő. A további kapcsolatok csökkenő sorrendben: szintagm atikus, asszociatív és nin cs válasz. H a az egyes nyelvcsoportokban fellelhető válaszokat hasonlítjuk össze akár egymással, akár a teljes válaszlista kategóriáival, nem találunk szám ot­ tevő különbséget. 1. táblázat Kapcsolatok nyelvcsoportonként k a p cso la to k

germ án

sz lá v

ú jlatin

összes

p a r a d ig m a tik u s

66% (4607)

67%

(3884)

59% (998)

66%

sz in ta g m a tik u s

18% (1252)

15%

(870)

22% (370)

18%

a ssz o c ia tív

11%

(759)

13%

(757)

11% (191)

10%

5%

(338)

5%

(317)

8% (133)

6%

n in c s v á la sz

A korrelációs ten d en ciák és a kategóriák átlagarányai nyelvcsoporttól füg­ getlenül hasonlónak tű n n ek . M inden esetben a paradigm atikus kategóriájú válaszból van a legtöbb, ezt követi a szintagm atikus, m ajd az asszociatív és legvégül a nincs válasz. Legszorosabb (ellentétes irányú) összefüggés a p a ra ­ digm atikus és szintagm atikus kategóriájú válaszok m ennyisége között van m indhárom nyelvcsoportban. M inél tö b b a paradigm atikus kapcsolatot fel­ m u tató válasz, annál kevesebb a szintagm atikus.

Modern Filológiai Közlemények 2004. VI. évfolyam, 1. szám

25

2. ábra A kapcsolatok százalékos aránya nyelvcsoportonként K a p c so la to k a h á r o m n y e lv c so p o r tb a n 80 60

□ 0 □

paradigmatikus szintagmatikus asszociatív F I nincs válasz

40 20. .

1.1 germán

■

szláv

fl= i~ újlatin

Az ANOVA varianciaanalízis n em m u ta to tt ki szignifikáns különbséget a nyelvcsoportok azonos kategóriái között. Mivel a germ án nyelvcsoportban viszonylag nagy szám ú adatközlő szere­ pelt, ezért az ő eredm ényeiket nyelvenként is össze tu d tu k verni statisztikai eszközökkel. A t-próba segítségével azt állapítottuk m eg, hogy van különbség nyelvtől függően az adatok között: m íg a m agyar-angol kétnyelvűek inkább paradigm atikus kapcsolatot felm utató válaszokat ad ta k (t = 2,208; d f = 35; p = 0,034), addig a m agyar-ném et kétnyelvűek válaszaiban nagyobb m érték­ ben ford u lt elő szintagm atikus kapcsolat (t = -3 ,0 7 1 ; d f = 35; p = 0,005). A újlatin nyelvcsoportba tarto zó adatokat a P earson korrelációs tesztnek alávetve (a korrelációs együttható -0,921, p < 0,01) m egállapítottuk, hogy a szintagm atikus és a paradigm atikus válaszok korrelációja negatív: am ennyi­ vel nő a paradigm atikus, annyival csökken a szintagm atikus ugyanannál a kísérleti szem élynél. A szláv nyelvcsoportba tarto zó k adataiban szintén ellentétes irányú kor­ reláció fedezhető fel a szintagm atikus/paradigm atikus, asszociatív/paradigm atikus és a nincs válasz/paradigm atikus kategóriájú válaszokban, m indig a paradigm atikus javára. Pozitív a korreláció azonban az asszociatív és szin­ tagm atikus válaszok között. Ez azt jelenti, hogy m inél tö b b a szintagm atikus válasz, annál gyakoribb az asszociatív is. A kétnyelvűvé válás időpontja szerinti csoportosítás szerinti adatokat füg­ getlen m in tás t-próbának vetettük alá. A rra voltunk kíváncsiak, hogy van-e különbség a válaszkategóriák között attól függően, hogy m ikor vált kétnyel­ vűvé az egyén. Szignifikáns különbség m utatkozott a paradigm atikus kategó­ riában a születéstől fogva kétnyelvűek javára (t = 2,358; d f = 75; p = 0,021). U gyanakkor szintén szignifikáns különbség m u ta tk o z o tt a szintagm atikus kategóriában a késői kétnyelvűek javára (t = -2,017; d f = 75; p = 0,047). Szófaj szerint csoportosítottuk a hívószavakat és megvizsgáltuk, hogy m eg­ határozó-e a hívószó szófaja a rá a d o tt válaszok tü krében.

Navracsics Judit

26

3. ábra A kapcsolatok megoszlása a hívószó szófaja szerint

□ □ □ ■

paradigmatikus szintagmatikus asszociatív nincs válasz

A 3. sz. ábráról leolvasható, hogy m in d a főnevekre, m in d a m elléknevekre, m ind pedig az igékre ad o tt válaszok többsége a hívószóval paradigm atikus kapcsolatot m u ta t fel. Itt is h asonló a tendencia, m in t a fentiekben, teh át a sorrend a szintagm atikus, asszociatív és nincs válasz. Az elvégzett chi-négyzet p ró b a szignifikáns összefüggést m u ta to tt ki a szófajok és a rájuk adott válaszok kategóriái között. Az azonban m egállapítható, hogy a melléknevekre lényegesen nagyobb arányban k a p tu n k szintagm atikus választ, m in t a főne­ veknél és az igéknél. U gyanakkor a m elléknevek hívtak le legkisebb szám ú asszociatív választ. 2. táblázat Kapcsolatok szófajonként k a p c so la to k

fő n é v

m e llék n év

ig e

p a r a d ig m a tik u s

67%

62%

60%

sz in ta g m a tik u s

14%

25%

19%

a s s z o c ia tív

13%

8%

14%

6%

5%

7%

n in c s v á la s z

A válaszokat m egvizsgáltuk ab b ó l a szem pontból is, hogy m ilyen arányban hívtak le a m ásik nyelvből válaszokat a kísérleti személyek. Az összes válasz 22% -ánál tö rté n t m eg a lexikai lehívás a kétnyelvű m ásik nyelvéből. A két nyelv közötti váltások nem k ö th ető k egy bizonyos fajta tárolási m echaniz­ m ushoz, m in d a paradigm atikus, m in d a szintagm atikus, m in d pedig az aszszociatív kapcsolat kim u tath ató a válaszok kategorizálásakor. A másik nyelv szavait a születéstől kétnyelvűek 49% -a, a későbbiek 51% -a hívta le.

Modern Filológiai Közlemények 2004. VI. évfolyam, 1. szám

27

A szófaj szerinti váltások arányait a következő táb lázatb an ism ertetjük. 3. leggyakoribb váltás a főneveknél tö rtén t, o tt a paradigm atikus válaszok 5 % -ában váltottak a m ásik nyelvre a születéstől fogva kétnyelvűek, 6% ában a későiek. Viszonylag nagy szám ú váltást tap asztaltu n k az igei hívósza­ vaknál - szintén a paradigm atikus kapcsolatoknál - m in d k é t típusú kétnyelvűeknél: a születéstől fogva kétnyelvűek 2,6% -ban, a későiek 1,8% -ban vál­ tottak. A m ellékneveknél is a paradigm atikus kategória esetében tö rté n t 2, illetve 1,7% -os váltás. L egkisebb szám ú váltás az ige hívószóra adott szintagm atikus kapcsolatot felm utató válasznál volt tapasztalható a születéstől fogva kétnyelvűeknél. A m in t az alábbi táblázatból kiderül, a szintagm atikus és az asszociatív kapcsolatoknál igen csekély m érték b e n fordult elő váltás. A százalékos arányokból itt is látható, hogy nincs szám ottevő különbség a születéstől fogva és a később kétnyelvűvé vált egyének m ásik nyelvből tö r­ ténő lehívási m echanizm usában. 3. táblázat M ásik nyelvből történő lehívás szófajonként és kapcsolatonként Szófaj Főnév

K ap cso lat P aradigm atikus

S zintagm atikus

A sszociauv

M elléknév

P aradigm atikus

S zintagm atikus

A sszociatív

Ige

P arad ig m atik u s

S zintagm atikus

Asszociatív

K étnyelvű típusa

V áltás % -ban

születéstől

5

késői

6

születéstől

0,1

késői

0,6

születéstől

0,5

késői

0,7

születéstől

2

késői

1,7

születéstől

0,1

késői

0,5

születéstől

0,2

késői

0,2

születéstől

2,6

késői

1,8

születéstől

0,05

késői

0,5

születéstől

0,1

késői

0,2

Navracsics Judit

28

D is z k u s s z ió A m entális lexikonban táro lt lexikai egységek között a legszorosabb a paradigm atikus kapcsolat. A hasonló vagy ellentétes jelentés, a rész-egész viszony és az azonos szem antikai m ező a fő ren d ező elv, am i nyelvcsoporttól függet­ len. B árm elyik típ u sú kétnyelvűség esetében az összes a d a t tük réb en ezt az eredm ényt kaptuk. E ttől azo n b an leh etn ek egyéni eltérések. A paradigm atikus kapcsolatot m utató válaszok csökkenő sorrendbe rendezésekor azt tapasz­ taltuk, hogy az első 15 kísérleti szem ély m indegyike a születéstől fogva kétnyelvűek csoportjába tartozik. A m ag y ar-an g o l és a m a g y a r-n é m e t kétnyelvűek ad atait különvéve és egym ással statisztikai eszközökkel összehasonlítva m egállapítottuk, hogy a m ag y ar-an g o l válaszok inkább paradigm atikusak, míg a m agyar-ném eteké tö b b n y ire szintagm atikusak. A paradigm atikus kapcsolat a következő jelentésviszonyokat tükrözi: - A zonos szem antikai m ező: pl. emlékezni - memory, ablak —ajtó, szomjas - hungry, éhes - tortellini, keserű - Unicum, fiú - dievca, hosszú - krátki, reggel - vecer, éhes - Wendy’s cheeseburger, hely - Zagreb, kérdezni - repondre, ágy - schlafen, tolvaj - prison. - Szinonim jelentés: pl. kedves - aranyos, bemegy - belép, elmegy - eltávo­ zik, enni - táplálkozni, fia ta l - zöldfülű, szék - ülőalkalmatosság. - Lexikai ekvivalencia: szabad -fr e e , ablak - window/Fenster, érteni - rozumet, hely - mesto, aludni - spavati, egyszerű - jednostavan. - R ész-egész viszony: pl. négyzet - corner, oldal - book. - A nto n im jelentés: pl. állni - ülni, elmegy - visszajön, egyszerű - bonyolult, öreg -y o u n g , lassú - fást, f u t - walk, város - viliágé. A paradigm atikus válaszok teh át jellem zőek a születéstől kétnyelvűekké válók­ ra. Az eredm ények azt igazolják, hogy a szim ultán kétnyelvűek szám ára a fo­ galmi egész a fontos, és a szemantikai tartalom alapján tárolják az információt. A szintagm atikus kapcsolatban alárendelő vagy predikatív szókapcsola­ tokat alkotunk a hívószóval. N é h á n y p é ld a a kísérleti szem élyek által ad o tt szintagm atikus kapcsolatot felm u tató válaszokra: - Jelzői szerkezet: ablak - tiszta, baj - nagy, kéz - dolgos, vendég - szívesen látott, savanyú - Gurke, szín - kalte und warme, hosszú - út, férfi - magas, v íz - sekély, zene - gyönyörű, négyzet - Keadpamnbiü Memp. - H atározói szerkezet: aludni - hosszú ideig, dolgozik - szívesen, elmegy boltba, élni - örökké, sétálni - valakivel, érteni - világosan, bemegy szobába, lát - kontaktlencsével, élni - boldogan. -T á rg y i szerkezet: kíván - cukrot, érteni - valamit, h á z - építjük, állni - a nehézségeket, nézni - film et, keres - mennyit?, enni - jó ennivalót, érteni egymást, érteni - nyelvet. - Predikatív szerkezet: lámpa - világít, egyszerű - a m inta, fiatal - a kislány, papír —Papier ist geduldig, megy - vonat, drága —un hotel, erős un boxeur, hangos —un chanteur, lámpa —iiaMna eopum.

Modern Filológiai Közlemények 2004. VI. évfolyam, 1. szám

29

A szintagm atikus kapcsolatot m u ta tó válaszok csökkenő so rren d b e rende­ zésekor az első 15 kísérleti személy közül 8 tarto zo tt a születéstől kétnyel­ vűek csoportjába, 7 személy pedig később vált kétnyelvűvé. A 15 személy között összesen 1 m agyar-angol volt (születéstől kezdve kétnyelvű), viszont 7 m agyar-ném et, a kik közül 4 születéstől kezdve, 3 pedig később vált két­ nyelvűvé. A újlatin nyelvcsaládba tarto zó nyelvek képviselői a többi nyelvcsoporthoz képest jóval nagyobb arányban adtak szintagm atikus kapcsola­ tot felm utató választ. K özülük csak a m ag y ar-ro m án kétnyelvűek között volt olyan, aki születéstől kezdve kétnyelvű. A m agyar-francia, m agyar­ olasz kétnyelvűek m indannyian késői kétnyelvűek. A szláv nyelvcsoportba tartozók többsége késői kétnyelvű. E n n e k ellenére az első 15 leggyakrabban szintagmatikus kapcsolatot felm utató választ adók között összesen egy-egy m agyar-orosz, m agyar-cseh, m agyar-lengyel, m agyar-szerb szem ély volt. Noha a újlatin és a szláv nyelvcsoportba tarto zó kétnyelvűek válaszai között arányaiban tö b b a szintagm atikus jellegű, azok szám szerűen n e m m últák felül a paradigm atikus válaszokat. Az azonban m eglepő, hogy a leggyakrab­ ban szintagm atikus válaszokat adók között n e m a késői, h a n e m a születéstől kezdve kétnyelvűek voltak többségben. E n n e k ellenére a különbség szignifi­ káns a késői kétnyelvűek javára a szintagm atikus kategóriában, hiszen a csök­ kenő sorrendbe állított adatok m ásodik felében egyre gyakrabban jelentkez­ nek a késői kétnyelvűek (kisebb szám ú szintagm atikus válasz, de nagyobb számú kísérleti szem ély). A újlatin és a szláv csoportoknál pozitív korreláció jelentkezett a szintagm atikus és asszociatív válaszok között: m inél több a szintagmatikus válasz, annál tö b b az asszociatív is. Az asszociatív válaszok között szignifikáns különbség n e m m u tatk o zo tt a különböző nyelvcsoportok válaszai között. Á ltalában kis szám ban jelentek meg a fonetikai alapú asszociációk, viszont voltak olyan egyének, akik gyak­ ran adtak ilyen válaszokat. N éhány példa az asszociatív válaszokra: -pszich o ló g iailag m agyarázható: harag - pokol, apa - tám asz, lámpa romantika, öröm - szülinap, ágy - fiú , gyerek - kincs, tér - L G T ; - érzelem -, vélem énynyilvánítás: talál - szerencsés, kenyér - mindenkinek legyen, megbocsát - soha, aludni - j ó , iskola - hülyeség, zöld - nyugtat; - teljesen váratlanszerű válasz: élet - legyen házam , szem - por, vendég igazság, v íz - karate, csoport - alma, hang - seb; - hasonló hangzás keltette asszociatív válasz: egészség - egér, falu - fal, segít - segg, termelés - természet, tolvaj - toll, rész - részeg, hegy - Hegyi Ágnes, rész - részletes, orosz - oroszlán, egyszerű - másszor, egyszerű többször, ígér - egér, jog - jóga, orosz - rossz, szőnyeg - szúnyog, f u t - foot ’láb’, hold - hold (ang. ’ta r t’), tér - tear (ang. ’könny’), vaj - wire (ang. ’d ró t’), drága - dragon (ang. ’sárkány’), öröm - a room (ang. ’szoba’). Összefüggés fedezhető fel azonban az asszociatív és a nincs válaszok között az egyéneknél. A zok a kísérleti szem élyek, akiknél viszonylag gyakran for­ dultak elő asszociatív válaszok, tö b b hívószóra nem adtak választ. A m entális lexikonban a leggyakrabban, leggyorsabban elérhető kapcsolat

30

Navracsics Judit

a paradigm atikus, am ely a nyelvelsajátítás során szem antikai alapon tárolt lexikai egységek kapcsolata. A kétnyelvű elsőnyelv elsajátítás során m indkét nyelvből kap in p u to t a gyerm ek, így a lexikonja m in d k ét nyelvben egyszerre épül ki. Szám ára a fogalm i egész a fontos, a lexikai egységeket nyelvtől füg­ getlenül, szem antikai, logikai alapon köti össze. Bizonyos esetekben - a sza­ vak jóval kisebb h án y ad án ál - szintagm ákat alkotunk a tároláskor. M ivel szignifikáns a különbség a kétnyelvű m ásodik nyelv elsajátítás csoportjába tarto zó egyének és a kétnyelvű első nyelv elsajátítok között a szintagm atikus kapcsolatok javára, úgy tű n ik , hogy a később kétnyelvűvé válók eltérő tá ro ­ lási m echanizm ust alkalm aznak. Szám ukra fontos a kontextus. N yelvi-logi­ kai értelem ben véve csu p án erről a két kapcsolatról beszélhetünk. Létezik azonban az asszociatív kapcsolat is, am ely vagy a hasonló hangzás m ia tt jön létre, vagy pedig n e m nyelvi, hanem inkább pszichikai jellegű. Az is feltéte­ lezhető, hogy a hívószó és a válasz között nincs sem m iféle kapcsolat. Ezt vagy az olyan válaszok tám asztják alá, am elyek sem m iféle kapcsolatot nem m u tatn ak fel a hívószóval, vagy pedig nem is k a p u n k választ. A tárolás m ódja függ a szófajtól. A kísérletben szereplő szófajok m in d ­ egyike (főnév, m elléknév és ige) arányaiban több paradigm atikus kapcsolatot épít ki, mégis elm ondhatjuk, hogy a többi kapcsolat gyakoriságának m egjele­ nése függ a szófajtól. A főnevekre adott válaszokban szám íthatunk főnevekre (paradigm atikus kapcsolat), melléknevekre és igékre (szintagm atikus). A vár­ h ató 1/3 - 2/3 arány helyett azonban a paradigm atikus kapcsolat áll az első helyen. H a a hívószó m elléknév, a válaszban v árh atu n k m elléknevet (p ara­ digm atikus), illetve főnevet (szintagm atikus). I tt m á r nagyobb az esélye a paradigm atikus kapcsolatnak (50% ), de az 50% -nál is nagyobb gyakoriság­ gal fordul elő ez a kapcsolat. M eg kell azonban jegyezni, hogy ez az a szófaj, am elynél a legkisebb a különbség a paradigm atikus és a szintagm atikus k ap ­ csolatok szám ában, itt találjuk a legnagyobb arányú szintagm atikus kapcso­ latot felm utató választ, an n a k ellenére, hogy itt a legcsekélyebb az esély az elvárhatóság alapján. Az igéknél elvárható a válaszban az ige (p arad ig m a­ tikus), a főnév és a határozószó (szintagm atikus). H asonlóan a főnevekhez, itt is a paradigm atikus kapcsolat győz, de a különbség jóval kisebb a két kapcsolat között. A két nyelv közötti kapcsolatot vizsgáljuk a m ásik nyelvből lehívott vá­ laszok elemzésével. E n n e k vizsgálatakor K roll (1993) szerint az is fontos tényező a hívószóra a d o tt válaszoknál, hogy m ilyen a m ásodik nyelvi k o m ­ petencia m inősége, és hogy a két nyelv között lexikai szintű kapcsolatok fellelhetők-e. Szinte sem m i különbség nem m u ta tk o z o tt a jelen adato k b an aközött, hogy születéstől fogva kétnyelvű vagy pedig később vált kétnyelvű­ vé az illető. Ez azt igazolja, hogy a nyelvi k om petencia m inősége h asonló a két nyelvben, teh á t azok a kétnyelvűek, akik később kerültek a m ásik nyel­ vükkel kapcsolatba, ugyanolyan kétnyelvűnek tekinthetők, m in t azok, akik születésüktől fogva kiegyensúlyozott kétnyelvűként nőttek fel. Az viszont kim utatható, hogy az egym ással paradigm atikus kapcsolatban álló lexikai egységeket egym áshoz nagyon közel tárolják. E z é rt jogosnak érezzük, hogy a lexikai ekvivalenciákat interlingvális szinonim áknak tekintsük.

Modern Filológiai Közlemények 2004. VI. évfolyam, 1. szám

31

K ö v e tk ez tetések 1. A m entális lexikonban a tárolt lexikai egységek között túlnyom ó tö b b ­ ségben vannak a paradigm atikus kapcsolatok. A logikai szem antikai elvet követi gyakoriságban a szintagm atikus kapcsolatot felm utató tá­ rolás. N e m tek in th etjü k nyelvi kapcsolatnak az asszociatív kapcsolatot. Itt elsősorban pszichikai okai vannak a lehívásnak, kisebb m értékben esetleg a hangzás keltette benyom ásnak. Szoros korreláció m u tath ató ki az egyéneknél az asszociatív kapcsolatú válaszok és a nincs válasz között. 2. M egállapítható, hogy a kétnyelvűvé válás m ódja, annak ideje befolyá­ solja a lexikon kiépülését. Azok a szem élyek, akik egyszerre sajátítot­ ták el a két nyelvet, lényegesen nagyobb m értékben tárolják a szavakat paradigm atikusan, m int szintagm atikusan. A később kétnyelvűvé vá­ lók többsége is a paradigm atikus táro lást részesíti előnyben, azonban közöttük tö b b az egyéni eltérés, arányaiban több az olyan tárolási m e­ chanizm us, am ely szintagm atikus kapcsolatról árulkodik. 3. A tárolás m ó d já t erősen m eghatározza a lexikai egység szófaja: n o h a a paradigm atikus kapcsolat m in d h áro m szófajnál m eghatározó, a szin­ tagm atikus kapcsolat különböző m érték b e n jelentkezik: legintenzíveb­ ben a m elléknévnél, ezt követi az igénél, végül a főnévnél. 4. A kétnyelvű m entális lexikon egységes voltát bizonyítja, hogy a p ara­ digm atikus kapcsolatokban nagyobb százalékban tö rté n ik m eg a m á­ sik nyelvből való lehívás, m int az egyéb kapcsolatokban. M ivel a m ásik típusú kapcsolatokban lényegesen kisebb szám ban tö rté n ik m eg - ez azonban n em m agyarázható a nyelvi kom petencia hiányával - , feltéte­ lezhető, hogy a szintagm ák szintjén m á r jobban nyelvhez k ö tö tt a két lexikai egység kapcsolata. így bizonyítható a közös szem antikai kon­ ceptuális reprezentáció és a n n ak a nyelvspecifikus lexikai m egvaló­ sítása.

I r o d a lo m A itchinson, J. 1987. Words in the Mind. O xford: Blackwell. Balló L. 1983. Magyar verbális asszociációk 1. Szeged: JG Y T F. Bialystok, E. 1998. B eyond binary options: effects o f two languages o n the bilingual m ind. Studia Anglica Posnaniensia X X X III. 4 7 - 6 0 . de G root, A. 1993. M ixed-T ype Effects in B ilingual Processing Tasks: S u p p o rt for a M ix ed -R ep resen tatio n al System . In: S c h re u d e r és W eltens (szerk.) The Bilin­ gual Lexicon. A m sterd am /P h ilad elp h ia: Jo h n B enjam ins. 2 7 -5 3 . de Saussure, F. 1997. Bevezetés az általános nyelvészetbe. B udapest: C orvina. F illm ore, C.J. 1971. T ypes o f lexical in fo rm atio n . In: Steinberg, D .D . és Jakobovits, L.A. (szerk.) Semantics: An Interdisciplinary Reader in Philosphy, Linguistics, and Psychology. C am b rid g e: C U P. 7 9 -1 2 4 .

32

Navracsics Judit

G ósy M . 1999. Pszicholingvisztika. B u d ap est: C o rv in a. G reen, D. 1993. Towards a m odel of L2 com prehension and production In: Schreuder, R. and W eltens, B. (eds.) The Bilingual Lexicon. A m sterdam / P hiladelphia: John B enjam ins. Jackson, H . és A m vela, E .Z . 2000. Words, Meaning andVocabulary. L o n d o n a n d New York: Cassell. Jagusztinné Ú jvári K . 1985. Magyar verbális asszociációk 2. Szeged: JG Y T F . K ro ll, J. 1993. A ccessing C o n cep tu al R e p re sen ta tio n s for W ords in a S eco n d L an ­ guage. In: S c h re u d e r és W eltens (szerk.) The Bilingual Lexicon. A m sterdam / Philadelphia: Jo h n B en jam in s. 5 3 -8 3 . L am b ert, V.E., H avelka, J. a n d C rosby, C . 1958. T h e Influence o f L anguage A cqui­ sition C o n te x t o n B ilingualism . Journal of Abnormal and Social Psychology 56. 2 3 9 -2 4 4 . Lengyel Zs. 1996. Bevezetés a pszicholingvisztikába. Veszprém: VE. Singleton, D. 1999. Exploring the Second Language Mental Lexicon. C am bridge: CUP.

Dobos Csilla (szerk.)

M is k o l c i N y e l v i M o z a ik Alkalmazott Nyelvészeti és Nyelvpedagógiai Tanulmányok m eg jelen ik a

A XV. M AG YAR A L K A LM A ZO TT NYELVÉSZETI K O NG RESSZU S a lka lm á b ó l

M iskolci Egyetem, Bölcsészettudományi Kar, Modern Filológiai Intézet Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék

2005