MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ a szakközépiskolai kerettantervek közös szakmai tartalmának alkalmazásához. ÜGYVITEL Elméleti témakörök

Módszertani útmutató a szakközépiskolai kerettantervek közös szakmai tartalmának alkalmazásához az ügyvitel elméleti témaköreihez

MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ a szakközépiskolai kerettantervek közös szakmai tartalmának alkalmazásához ÜGYVITEL Elméleti témakörök

Készítette: Jakabné dr. Zubály Anna szakértő

2014.

1


Tartalomjegyzék

Tartalomjegyzék ........................................................................................................ 2 Képzési adatok .......................................................................................................... 3 Ágazati közös szakmai követelménymodulok, tantárgyak, témakörök és óraszámok ............ 4 Az ágazati képzés közös moduljainak elméleti ismereteket tartalmazó tantárgyai és a bemutatásra kijelölt témakörei ..................................................................................... 6 A 10067-12 azonosító számú Gépírás és dokumentumkészítés, iratkezelés ......................... 8 A Levelezési ismeretek tantárgy bemutatása ................................................................ 10 Ajánlás a Levelezési ismeretek tananyag tanításának tervezésére és a ráfordítható óraszámra

............................................................................................................................. 12 Oktatás-módszertani javaslatok a témakörök feldolgozásához......................................... 14 Tanulói tevékenység értékelése a bemutatott témakörökben ........................................... 23 Javaslat a témakörök feladataira ................................................................................. 23 A témakör tanításához ajánlott irodalom ...................................................................... 27 A 10070-12 azonosító számú Munkahelyi kommunikáció .............................................. 29 A Munkahelyi kommunikáció tantárgy bemutatása ....................................................... 30 Ajánlás a Munkahelyi kommunikáció tantárgy témaköreiben foglalt tananyag tanításának tervezésére és a ráfordítható óraszámra ....................................................................... 33 Oktatás-módszertani javaslatok a témakörök feldolgozásához......................................... 38 Tanulói tevékenység értékelése a bemutatott témakörökben ........................................... 41 Javaslat a témakörök feladataira ................................................................................. 42 A témakör tanításához ajánlott irodalom ...................................................................... 50

2


Képzési adatok Ágazat száma, megnevezése: XXV. ÜGYVITEL Szakképesítések azonosítószáma, megnevezése: 54 346 01IRODAI ASSZISZTENS 54 346 02 ÜGYVITELI TITKÁR Ágazati közös tartalom – szakmai követelménymodulok azonosító száma, megnevezése: 10066-12 Gazdálkodási alapfeladatok 10067-12 Gépírás és dokumentumkészítés, iratkezelés 10070-12 Munkahelyi kommunikáció Bemutatásra kiválasztott – elméleti ismereteket (is) tartalmazó – ágazati közös tartalom szakmai követelménymoduljainak azonosító száma, megnevezése, valamint tantárgyai és témakörei: 10067-12 Gépírás és dokumentumkészítés, iratkezelés Levelezési ismeretek - Üzleti levelezés sajátosságai - Hivatali, üzleti és magánlevelezés 10070-12 Munkahelyi kommunikáció Kommunikáció alapjai - Kommunikáció folyamata, fajtái, etikett és protokoll-szabályok - Nyelvhelyesség szóbeli és írásbeli elemei, nyelvhasználati szabályok, konfliktuskezelés

3


Ágazati közös szakmai követelménymodulok, tantárgyak, témakörök és óraszámok (a bemutatásra szánt témakörök kiemelésével) Ágazati szakközépiskolai képzés óraszáma a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodul

Tantárgyak, témakörök

9.

10067-12 Gépírás és dokumentumkészítés, iratkezelés

e Gépírás és iratkezelés gyakorlat Vakírás alapjai Dokumentumok szerkesztése, készítése, szövegszerkesztő programok Levelezési ismeretek 36 Üzleti levelezés sajátossá18 gai Hivatali, üzleti és magán18 levelezés Levelezési ismeretek gyakorlat Üzleti levelek készítése, fogadása, továbbítása A hivatali, üzleti élet levelezésének lebonyolítása

10.

gy ögy

e

11.

gy

ögy

72

70

72

40

72

70

38

10

34

30

e

12.

gy

ögy

36

60

e

Ágazati szakközépiskolai képzés összes óraszáma 9-12. évfolyam

gy 350 190

36

60

160 36 18 18

72

65

72

80

289

36

40

36

50

162

36

25

36

30

127

4


Szakmai követelménymodul

Tantárgyak, témakörök

Ágazati szakközépiskolai képzés óraszáma a közismeÁgazati szakközépreti oktatással párhuzamosan iskolai képzés összes óraszáma 9-12. évfolyam 9. 10. 11. 12.

10070-12 Munkahelyi kommunikáció

e Kommunikáció alapjai Kommunikáció folyamata, fajtái, etikett és protokollszabályok Nyelvhelyesség szóbeli és írásbeli elemei, nyelvhasználati szabályok, Üzleti kommunikáció gyakorlat Üzleti nyelvi kultúra Üzleti magatartás, társalgási protokoll A viselkedéskultúra szabályai

gy ögy e

gy ögy

e

gy

ögy

e

gy

36

96

132

36

32

68

64

64 128

128

40

40

40

40

48

48

5


A módszertani segédanyag célja, hogy az ügyvitel ágazatos képzés közös moduljainak elméleti ismeretköreit(l. az alábbi táblázat szerint) bemutató elemzésével segítséget nyújtson a pedagógusok számára az ágazatos és kompetencia alapú szakképzési anyag szakmai és vizsgakövetelményeinek, a szakképesítésekhez rendelt modultartalmak, valamint a vonatkozó kerettantervek értelmezéséhez, az abban meghatározott tananyag pedagógiai feldolgozásához.

Az ágazati képzés közös moduljainak elméleti ismereteket tartalmazó tantárgyai és a bemutatásra kijelölt témakörei Szakmai követelménymodul

Tantárgy megnevezése

Üzleti levelezés sajá-

10067-12 Gépírás és dokumen- Levelezési tumkészítés, iratke-

Témakör megnevezése

is- tosságai

meretek

zelés

Hivatali,

üzleti

és

magánlevelezés Kommunikáció

fo-

lyamata, fajtái, etikett és protokoll-sza10070-12 Munkahelyi kommunikáció

Kommunikáció alapjai

bályok

Évfolyam

Óraszám

Felnőttképzés (min. órasz.)

10.

18

12

10.

18

12

11.

36

12.

32

12.

64

30

Nyelvhelyesség szóbeli és írásbeli elemei, nyelvhasználati szabályok,

30

konflik-

tuskezelés

6


A módszertani anyag – az elemzett ismeretkörök tekintetében – segíteni kívánja a képzésben oktató pedagógusokat az ügyviteli ágazatos képzéshez rendelt – kerettantervben meghatározott – tananyag témaköreinek tanítási-tanulási folyamatban történő elhelyezésében és más ismeretkörökhöz való kapcsolásában, a tanulócentrikus tananyag közvetítésében, valamint a tanulói tevékenység értékelésében. Ennek érdekében az útmutatóban megjelöljük a bemutatásra kiválasztott elméleti ismeretkörök helyét az oktatási folyamatban, jelezzük a már tanult vagy ráépülő, esetleg párhuzamosan tanult ismeretekkel való kapcsolódást a tananyag rendszerében, továbbá javaslatot adunk az egyes témakörök szakmai tartalmának meghatározására, valamint a tanítás során alkalmazható oktatás-módszertani kérdésekre. A feladatjavaslatokat, feldolgozási ötleteket annak reményében mutatjuk be, hogy ezáltal is segítsük a tanítási órákat változatossá, sokszínűvé tenni mind a pedagógus, mind a tanuló számára. Arra törekszünk, hogy a tanórák tartalma és az ismeretek feldolgozását segítő módszerek összhangban legyenek, megfeleljenek a tanulók életkori sajátosságainak, továbbá nagymértékben szolgálják a tanulói kompetenciák fejlesztését, segítsék a vizsgára történő felkészülést és feleljenek meg a munkahelyi elvárásoknak. Az útmutató segítséget kíván nyújtani az egyes témakörök bemutatása kapcsán:  a tanári munka hatékonyságának növeléséhez, 

a szakképzés értékeinek eredményes közvetítéséhez,

 a tanítási-tanulási folyamatelméleti ismeretköreinek – a kerettantervekhez illeszkedő – szervezéséhez,  a témakörök tartalmának közvetítése során alkalmazható – szakmaspecifikus és tanulócentrikus/tanulóbarát – módszereinek kiválasztásához,  a tanítási-tanulási folyamatban a tanulók motiválásához, a tanulói aktivitás eléréséhez és fenntartásához alkalmas, a kompetenciák fejlesztését szolgáló ismeret-elsajátítási és értékelési módszerek alkalmazásához,  a tanulók önálló munkáját segítő vagy tanár által irányított feladatok összeállításához és feldolgozási eljárások alkalmazásához, 

a feladatok szakmaspecifikus értékelési szempontjainak kialakításához,

 a tanórák eredményes megtartásához szükséges tárgyi eszközök meghatározásához,  az adott témakörnek a komplex szakmai vizsga tartalmához, formájához, értékeléséhez történő kapcsolódás áttekintéséhez,  a tanári (esetleg tanulói) munkát segítő, a legújabb szakmai irányokat, trendeket (is) tartalmazó szakirodalom bemutatásához,  a felnőttoktatásban és felnőttképzésben is alkalmazható tanítási módszerek kiválasztásához. Hangsúlyoznunk kell, hogy az adott tantárgy és témakörök tananyagának meghatározásakor és a tananyag tanítási folyamatban történő elhelyezése során követtük a hatályos kerettanterv –bár szakmailag nem minden szempontból szerencsés – előírásait. A feldolgozási, értelmezési javaslatok kapcsán kiemelten fontosnak tartjuk a kompetenciafejlesztésen és a tanulói aktivitáson alapuló ismeretelsajátítást és a hozzá kapcsolható módszerek alkalmazását.

7


A 10067-12 azonosító számú Gépírás és dokumentumkészítés, iratkezelés

megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák, kiemelten a vonatkozó kerettanterv alapján a Levelezési ismeretek tantárgy elméleti témaköreinek keretében

x x

x

x

A hivatali, üzleti élet levelezésének lebonyolítása

Üzleti levelek készítése, fogadása, továbbítása

x x

Hivatali, üzleti és magánlevelezés

FELADATOK Adatbeviteli feladatot végez a tízujjas vakírás technikájáx val Kezeli a számítógépet és tartozékait Dokumentumot szerkeszt szövegszerkesztő programmal Diktálás után ír és a bevitt dokumentumot megszerkeszti x Kéziratról, javított, felülírt dokumentumról másol és megx szerkeszti azt Utasítások szerint elkészíti (megszerkeszti) a szervezet belső iratai Üzleti levelet készít a hivatali, üzleti élet elvárásainak megfelelően Táblázatba adatokat tölt fel és megszerkeszti a táblázatot Kimutatást, diagramot készít, számításokat végez táblázatkezelő programmal Adatbázist tölt fel és egyszerű szűréseket végez x Levelet fogad és továbbít elektronikusan Betartja az adatfelhasználás szabályait, az adatvédelem előírásait Idegen nyelvű dokumentumokat másol legalább egy idex gen nyelven Feladatvégzéséhez előkészíti a technikai és tárgyi feltételeket, valamint az egészséges és biztonságos munkakörülményeket Irodatechnikai, információs és kommunikációs eszközöket kezel Ügyirat- és dokumentumkezelési feladatokat végez (hax gyományosan és elektronikusan) Elkészíti az iratkezelés és irattárolás írásbeli dokumentumait

Üzleti levelezés sajátosságai

Vakírás alapjai

10067-12 Gépírás és dokumentumkészítés, iratkezelés

Dokumentumok szerkesztése, készítése, szövegszerkesztő programok

Gépírás és iratLevelezési isLevelezési iskezelés gyakormeretek gyakormeretek lat lat

x x

x

x x

x x

x x

x

x

x

x

x

x x

x

x

x

x

x

x

x x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

SZAKMAI ISMERETEK A tízujjas vakírás alapelvei, szabálya A képernyős munkahelyek egészségügyi kockázata A biztonságos munkavégzés követelménye

x x

x x

x

8


A dokumentumok típusai, fajtái A dokumentumszerkesztés követelményei A táblázatkészítés műveletei Az adatbázis készítésének műveletei Az iratok fajtái; készítésük tartalmi, formai és nyelvi követelményei Egyszerű ügyiratok Szervezetek belső iratai A hivatalos szervekkel való kapcsolattartás iratai

x

x x x x x

x

Az üzleti élet gazdasági, kereskedelmi levelei A munkavállalással kapcsolatos iratok A levelezés és elektronikus kapcsolattartás udvariassági szabályai A számok, írásjelek, speciális karakterek írástechnikai és helyesírási szabályai Irodafajták, irodatípusok, az iroda kialakításának ergonómiai követelmények Környezetvédelmi szempontok az irodában Az adat- és információkezelés folyamata az irodai munkában: információforrás, -szerzés, -rögzítés, -feldolgozás Adatvédelem és a biztonságos adathasználat szabályai Irodatechnikai, információs és kommunikációs eszközök működésének alapelvei, használatuk szabályai Az ügyirat- és dokumentumkezelés alapelvei, folyamata Az iratkezelés és - tárolás teendői, dokumentumai

x x x x

x

x x

x x x

x

x

x

x

x

x

x

x

x x x x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x x

x

x x

x

x x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x x

x x

SZAKMAI KÉSZSÉGEK A tízujjas vakírás (150 leütés/perc) Számítógépes irodai programok alkalmazása Olvasott és hallott szakmai szöveg megértése Írásbeli dokumentumok formázása Információforrások kezelése (szabályok, előírások, rendelkezések)

x x x

x x x

x

SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK Mozgáskoordináció Precizitás Monotónia-tűrés

x

x

x

x

x

TÁRSAS KOMPETENCIÁK Irányíthatóság

x

x

x

Visszacsatolási készség

x

x

Motiválhatóság

x

x

x

x

x

MÓDSZERKOMPETENCIÁK Figyelemösszpontosítás

x

x

x

x

x

Kontroll (ellenőrzőképesség)

x

x

x

x

x

Eredményorientáltság

x

x

x

x

x

x x

9


A Levelezési ismeretek tantárgy bemutatása A tantárgy tanításának célja (a kerettanterv szerint) A Levelezési ismeretek I. elméleti oktatásának alapvető célja, hogy a tanulók megismerjék az iratok fajtáit, tartalmi-formai-nyelvi követelményeit. Biztonsággal alkalmazzák a hivatali és az üzleti levelezés szabályait, azon belül kezeljék a gazdasági és a kereskedelmi levelezés folyamatát. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül. I. Témakörök (a kerettanterv szerint) 1. Üzleti levelezés sajátosságai

18 óra

Levelezési alapfogalmak. A levél típusai, fajtái. Az iratok fajtái; készítésük tartalmi, formai és nyelvi követelményei. Irat, okirat, ügyirat csoportosítása, jellemzői. Sablonok használata. Kereskedelmi levelek fajtái, formai követelményei. Levélfogadás és -továbbítás fajtái. Adatvédelem és a biztonságos adathasználat szabályai. 2. Hivatali, üzleti és magánlevelezés

18 óra

Üzleti levél készítése. Az üzleti életben előforduló levelek típusai (gazdasági, kereskedelmi). Az ügyirat- és dokumentumkészítés alapelvei és folyamata. Egyszerű ügyiratok (meghatalmazás, kötelezvény, elismervény stb.). Irodafajták, irodatípusok, az iroda kialakításának ergonómiai követelményei. Az üzleti élet gazdasági és kereskedelmi levelei. A hivatalos szervekkel való kapcsolattartás iratai. Szervezetek belső iratai. Környezetvédelmi szempontok az irodában. Az adat- és információkezelés folyamata az irodai munkában: információforrás, -szerzés, -rögzítés, -feldolgozás.

10


II.A témakörök illeszkedése az ágazatos ügyviteli szakképzés tantárgy- és tananyagstruktúrájába, az oktatási folyamatba A Levelezési ismeretek (elméleti) tantárgy – kerettanterv által meghatározott – két témaköre tartalmilag szorosan összefügg. Olykor erős átfedések tapasztalhatók a tananyagban, más szempontból pedig tartalmaz olyan ismereteket, amelyekhez – feltételezhetően – nincs meg a tanulók kellő szintű előzetes tudása (l. az egyes iratok készítésének, formázási feltételei – tekintve, hogy az üzleti levelek napjainkban szinte kizárólag nyomtatott formában, számítógéppel készülnek–, de a kerettanterv szerinti tananyagstruktúrában a dokumentumszerkesztési ismeretek csak később kerülnek sorra). A Levelezési ismeretek tananyagának folyamattá szervezésekor ügyelni kell arra is, hogy a kerettantervben a két témakörhöz sorolt tananyagelemek eléggé logikátlanul oszlanak meg: a két témakör között szükséges a szakmai szempontok szerinti tananyag-elrendezés elvét követni. Miután a Levelezési ismeretek (elméleti) tantárgy tananyagának elmélyítését a gyakorlatba átültetett feladatok szolgálják legjobban, törekedni kell a számítógéppel készíthető iratok, levelek minél teljesebb körű megformálására is. Ennek legfőbb akadálya, hogy a gépírás és a dokumentumkészítés (l. szövegszerkesztés) ismereteit a tanulók a Levelezési ismeretek tantárggyal párhuzamosan (a 9. osztályban) tanulják, így legfeljebb a 10. évfolyamon kezdődő Levelezési ismeretek gyakorlata tantárgy lesz alkalmas arra, hogy a dokumentumés iratkészítési feladatok az üzleti élet elvárásainak megfelelően a gyakorlatban is elkészüljenek. Emiatt elengedhetetlenül fontos, hogy a két tantárgyat – Levelezési ismeretek (elmélet és gyakorlat) – ugyanaz a pedagógus tanítsa, és az ismeretszerzési folyamat logikus átgondolásával, ennek folytán a tananyagelemek egymásra épülésével megteremtődjenek a feltételek a tananyagrészek szoros összekapcsolására, illetőleg kellő mértékű megalapozására. A témakör tananyagtartalmának előfeltételei A Levelezési ismeretek (elméleti) tantárgy ismeretköreinek eredményes tanulása feltételezi, hogy a tanulók bizonyos egyszerűbb élethelyzetekben – életkorukhoz mérten – képesek eljárni hivatali ügyekben. Például postai szolgáltatások igénybevétele – egyszerűbb nyomtatványok (pl. postai csekk) kitöltése, postai borítékok címzése magánlevelek feladásához; a számok, írásjelek, egyéni azonosító adatok tartalma, helyesírási szabályai; adatkereséshez, -felhasználáshoz nyomtatott vagy/és elektronikus információforrások használata;az információcsere folyamatának ismerete a magánjellegű kapcsolatokban stb. Az ezen a téren valótájékozottság sokat segíthet az üzleti élet kapcsolattartásának, levelezési folyamatának megértésében. Az üzleti élet kapcsolatrendszere, a kapcsolattartás formái, protokolláris szabályai némileg eltérnek a magánjellegű kapcsolatokhoz képest. Mivel ennek tananyaga – a kerettanterv tantárgyi struktúrája szerint – későbbi tanulási szakaszban kerül sorra, mindenképpen ajánlatos e tantárgy keretében is megismertetni az üzleti élet szereplőit, azok kapcsolatrendszerét, a munkahelyi kommunikáció folyamatát, alapvető formáit, az írásbeli kapcsolattartás és viselkedés főbb szabályait, az üzleti-hivatali dokumentumok nyelvhasználati, stílusbeli szabályait stb. – építve a magánjellegű kapcsolatok udvarias viselkedési formáira. A felnőttképzésben nagyobb a valószínűsége annak, hogy a tanulók tájékozottak a hivatali ügyintézés folyamataiban, nagyobb tapasztalattal rendelkeznek a kapcsolatrendszert, a

11


munkahelyi viselkedési normákat illetően is. Ebben a képzési formában sokkal jobban lehet támaszkodni az üzleti élet és a munkahelyi elvárásokra, az ott szerzett tapasztalatokra, helyes és rossz példák ütköztetésére.

Ajánlás a Levelezési ismeretek tananyag tanításának tervezésére és a ráfordítható óraszámra Tananyag

Javasolt óraszám*

Felnőttképzésben ajánlott min. óraszám

Az üzleti levelezés sajátosságai

18 óra

12 óra

Levelezési alapfogalmak. A levél típusai fajtái. Levelezéstörténet: magán- és hivatalos levelezés, a levél mint irodalmi műfaj

2

2.

Az üzleti élet szereplői; a kapcsolattartás célja, formái, folyamata; az írásbeli kapcsolattartás funkciói

1

3.

Az iroda mint az üzleti élet kapcsolattartásának színtere: - munkahely, ügyintézés, ügyintéző-ügyfél kapcsolat, - irodafajták, irodatípusok, - az iroda kialakításának, működtetésének ergonómiai és környezetvédelmi szempontjai, - a levelezés irodai tárgyi feltételei.

2

1

Adat- és információkezelés folyamata az irodai munkában: információforrás, -szerzés, -rögzítés, -feldolgozás

2

1

Adatvédelem és a biztonságos adathasználat szabályai

2

1

Iratok fajtái, csoportosításuk, jellemzőik

1

1

3

2

2

2

Sorsz.

1.

4.

5.

1

Iratok készítésének követelményei: - tartalmi (érthetőség, logikus rend, egyszerűség, valósághű adatok, információk teljessége); 6.

- nyelvi (nyelvhelyesség, szókincs, udvariasság, hivatali stílus, helyesírás hibátlansága; fogalmazás egyszerűsége, tömörsége) - formai (a papír kiválasztásának szempontjai, adatok elhelyezése a levélpapíron; a mondanivaló közlését szolgáló formázási, szerkesztési lehetőségek; elektronikus iratok megjelenése)

7.

Levéladatok (cégnevek, címek, keltezés, számok, írásjelek, rövidítések, mozaikszók, mértékegységek, azonosító adatok stb.) írásszabályai, helyesírása

12


Tananyag

Javasolt óraszám*


8.

Papírok, borítékok, címzése, postai nyomtatványok; netikett

1

1

9.

Sablonok, nyomtatványok, űrlapok használata

2

2

18 óra

12 óra

10. Az ügyirat- és dokumentumkészítés alapelvei és folyamata. Az üzleti levél készítése; a levelek gyakori hibái. A levélpapír kiválasztásának szempontjai.

1

1

Egyszerű ügyiratok (nyugta, elismervény, meghatalmazás, nyilatkozat, kötelezvény, igazolás; hírközlő iratok stb.)

3

2

Az üzleti élet gazdasági és kereskedelmi levelei (érdeklődés, tájékoztatás, ajánlatkérés, ajánlat, megrendelés és visszaigazolása, reklamáló levelek)

4

4

11. A hivatalos szervekkel való kapcsolattartás iratai (beadványok: kérvény, panasz, igénylés, javaslat, bejelentés, feljelentés, fellebbezés; igazolási kérelem), idézés; határozat

4

2

A munkavállalással kapcsolatos iratok (önéletrajz, motivációs levél)

3

1

Szervezetek belső iratai (feljegyzés, emlékeztető, jelentés, utasítás, körlevél, jegyzőkönyv)

3

2

36 óra

24 óra

Sorsz.

Hivatali, üzleti és magánlevelezés

Levelezési ismeretek (elmélet) összesen

* Az óraszámok magukban foglalják az ellenőrzésre, számonkérésre, értékelésre fordított időt is. A témakörök tanítása– az ismeretek átadása/megszerzése és a kompetenciafejlesztés – során el kell érni, hogy a tanuló: -

megszerezze azokat az alapismereteket, amelyek szükségesek részben a pedagógus által irányított, részben az önállóan készített iratok komplex szerkesztéséhez;

-

munkahelyi kapcsolataiban, az egyes szituációkban megválasztott viselkedési formák legyenek tudatosak, kövesse az üzleti élet elvárásainak udvarias szabályait mind a személyes, mind az írásbeli vagy elektronikus kapcsolataiban;

-

tudatosan alakítsa ki a tevékenységéhez a számára legmegfelelőbb munkakörnyezetet, de vegye figyelembe, hogy az iroda nem személyes tér, és legyen képes alkalmazkodni a helyiségben – különböző funkcióban – megjelenő személyekhez;

-

alakuljon ki/erősödjön benne a munkahelyi környezet tisztasága, rendezettsége iránti igény,

13


-

legyen képes felismerni, hogy a munkája során – így a dokumentumok készítésekor is – személyes, bizalmas, titkos információkhoz juthatnak, amelyeket a tevékenysége során ennek megfelelően kell kezelniük;

-

igényessége terjedjen ki a dokumentumok készítésére is, melynek során törekedjen: ›

a tartalmi hűségre, teljes körű információadásra, ellenőrizve az információt;

›

a munkahelyi érdekeket is szem előtt tartó egyéni és hivatali stílus alkalmazására;

›

a nyelvhelyességi és helyesírási szabályok betartására;

-

fejlődjön esztétikai érzéke, különösen az iratok, dokumentumok formai megjelenítése kapcsán;

-

képes legyen munkáját, munkafolyamatát megtervezni, amely terjedjen ki az iratkészítés teljes folyamatára (az előkészületektől a postázáson át az irattárolásig);

-

vállaljon felelősséget döntéseiért, munkájáért;

-

legyen képes utasítások, elvárások és szabályok szerinti munkavégzésre, ugyanakkor az egyértelmű, rutin feladatok során önállóan is képes legyen feladatot megoldani – ismerje fel a kettő közötti határt;

-

a pontos, precíz munkavégzés váljék szokásává, melyet ellenőrizni, folyamatosan kontrollálni és szükség esetén helyesbíteni is képes;

-

tudjon különbséget tenni a magánjellegű és a hivatalos élet iratai, dokumentumai, valamint ezek különböző jellemzői között;

-

fogadja el, hogy a hivatali, üzleti kapcsolatokban előírásszerű folyamatok zajlanak, amihez az érintett személyeknek alkalmazkodniuk kell.

Oktatás-módszertani javaslatok a témakörök feldolgozásához A témakör kulcsfogalmai: 1. Az üzleti levelezés sajátosságai a) alapfogalmak (a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény alapján)

-

irat: valamely szerv működése vagy személy tevékenysége során keletkezett vagy hozzá érkezett, egy egységként kezelendő rögzített információ, adategyüttes, amely megjelenhet papíron, mikrofilmen, mágneses, elektronikus vagy bármilyen más adathordozón; tartalma lehet szöveg, adat, grafikon, hang, kép, mozgókép vagy bármely más formában lévő információ vagy ezek kombinációja;

-

magánirat: a nem közfeladatot ellátó szerv irattári anyagába tartozó, illetőleg a természetes személyek tulajdonában lévő irat;

-

ügyirat: gazdasági társaságok, közfeladatot ellátó szervek és egyéb szervezetek (pl. alapítvány, egyesület, szövetség stb.), a különböző intézmények stb. rendeltetésszerű működése, illetve ügyintézése során keletkező vagy hozzájuk érkező irat.

14


Ügyiratnak kell tekinteni azokat a magánszemélyek által készített iratot is, amelyben a személyes jelleg háttérbe kerül és az ügyintézési eljárás során bármely szerv, szervezet hatáskörébe tartozik. -

maradandó értékű irat: a gazdasági, társadalmi, politikai, jogi, honvédelmi, nemzetbiztonsági, tudományos, művelődési, műszaki vagy egyéb szempontból jelentős, a történelmi múlt kutatásához, megismeréséhez, megértéséhez, a közfeladatok folyamatos ellátásához és az állampolgári jogok érvényesítéséhez nélkülözhetetlen, más forrásból nem vagy csak részlegesen megismerhető adatot tartalmazó irat;

-

irattár: az irattári anyag szakszerű és biztonságos őrzése, valamint kezelésének biztosítása céljából létrehozott és működtetett fizikai, illetve elektronikus tárolóhely;

-

irattári anyag: rendeltetésszerűen a szervnél maradó, tartalmuk miatt átmeneti vagy végleges megőrzést igénylő, szervesen összetartozó iratok összessége;

-

iratkezelés: az irat készítését, nyilvántartását, rendszerezését és a selejtezhetőség szempontjából történő válogatását, segédletekkel való ellátását, szakszerű és biztonságos megőrzését, használatra bocsátását, selejtezését, illetve levéltárba adását együttesen magába foglaló tevékenység;

-

okirat: tények, adatok, nyilatkozatok, körülmények, cselekmények, akaratnyilvánítások valóságát bizonyító iratok;

-

közokirat: bíróság, közjegyző vagy más hatóság, illetve közigazgatási szerv által, saját ügykörén belül, megszabott alakban készített/kiállított, papíralapú vagy elektronikus okirat (pl. személyi igazolvány), amely teljes körűen és feltétel nélkül bizonyítja a benne foglalt intézkedést vagy határozatot, az okirattal tanúsított adatok és tények valóságát, az okiratba foglalt nyilatkozat megtételét, valamint annak idejét és módját.

-

magánokirat: bizonyító erejű irat, amely az ellenkező tény, körülmény, cselekmény stb. bizonyításáig teljes bizonyítékul szolgál arra, hogy kiállítója az abban foglalt nyilatkozatot megtette, elfogadta vagy magára nézve kötelezőnek ismerte el, feltéve, ha bizonyos alaki követelményeknek is megfelel (pl. a kiállító az okiratot saját kezűleg írta és aláírta, vagy két tanú az okiraton aláírásával igazolja, hogy a kiállító az okiratot előttük írta alá vagy az aláírást magáénak ismerte el vagy a kiállító aláírását/kézjegyét az okiraton bíróság vagy közjegyző hitelesítette, illetőleg az aláíró minősített elektronikus aláírást használt).

-

iratfajták: az iratok tartalma és formai megjelenése, funkciója, keletkezési helye, egyéb jellemzők alapján megállapított iratcsoportok, -típusok.

-

nyomtatvány: tartalmilag és nyomtatott formában előre megszerkesztett irat, amelynek aktuális adatokkal történő kitöltésével gyorsan lehet – hasonló eljárást igénylő – ügyet elintézni.

-

iratsablon: a sablon olyan elektronikus formátumú dokumentum, amely megnyitásakor másolatot készít magáról. A gyakran készített iratok szerkesztését nem kell egyenként kialakítani, az irat készítéséhez ugyanis felhasználható egy sablon, amely már tartalmazhatja az irat szükséges paramétereit (pl. oldal kialakítását, a margókat, a betűtípusokat, -stílusokat stb.), mindössze a szöveget és az adott dokumentumra jellemző adatokat kell megadni, majd dokumentum kiterjesztésű fájlként

15


kell menti. A sablonban meg lehet adni ajánlott szakaszokat vagy mások által használandó szöveget, tartalomvezérlőket, előre megadott legördülő listákat, speciális emblémát stb. -

külső irat: más szervezeteknek küldött (l. kimenő irat) vagy a tőlük, illetőleg magánszemélyektől érkező irat (l. bejövő irat); kezelésük fokozott figyelmet kíván;

-

belső irat: a szervezetek által, belső használatra készített irat, amely a szervezeten belüli kapcsolattartás, információközlés egyik formája.

b) levél: más személy(ek)nek, szervezeteknek írott és továbbított üzenet, amelyet a közlés céljának megfelelő stílusban fogalmazunk, látunk el – az üzenet értelmezéséhez szükséges – adatokkal és szerkesztjük meg papíralapú vagy elektronikus formában; a levél minden esetben helyettesíti a személyes kapcsolattartást. c) elektronikus levél (e-mail): olyan internetes hálózaton továbbított üzenet, amelynek segítségével más felhasználók számára fájlokat vagy egyéb dokumentumokat küldhetünk. d) ügyintézés: az ügyek befogadásának, tisztázásának és lezárásának hivatali teendői meghatározott eljárásrend alapján. e) adat: a további felhasználás szándékával előzetesen rögzítésre került tény, körülmény, ismeret, hír. f) információ: adatok, jelsorozatok által hordozott hír, mely egy rendszer vagy egyén számára új ismeretet jelent; g) közérdekű adat: az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő, valamint a tevékenységére vonatkozó, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől; h) személyes adat: meghatározott természetes személlyel kapcsolatba hozható adat vagy az ebből levonható, az érintettre vonatkozó következtetés; i) adat- és információkezelés: adott szervezet/személy rendelkezésére álló adatokon végzett bármely művelet vagy a műveletek összessége (adatok gyűjtése, felvétele, rögzítése, rendszerezése, tárolása, megváltoztatása, felhasználása, lekérdezése, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, összehangolása vagy összekapcsolása, zárolása, törlése és megsemmisítése, valamint az adatok további felhasználásának megakadályozása stb.); j) adat- és információfeldolgozás: az adatkezelési műveletekhez kapcsolódó technikai feladatok elvégzése (függetlenül a műveletek végrehajtásához alkalmazott módszertől és eszköztől, valamint az alkalmazás helyétől). k) adatvédelem: adatok jogszerű kezelését, az érintett személyek védelmét biztosító alapelvek, szabályok, eljárások, adatkezelési eszközök és módszerek összessége, l) az iratok készítésének tárgyi feltételei: elsősorban a papíralapú iratok készítését, postázását (továbbítását) elősegítő (meghatározó), a levelezőpartnerek, ügyfelek közötti udvarias írásbeli kapcsolattartását feltételező kellékek (pl. papírok, borítékok, a címzés, díjmentesítés eszközei, címkék, számítógép, nyomtató, internet stb.).

16


2. Hivatali, üzleti és magánlevelezés -

egyszerű irat: tartalmilag, formailag könnyen, gyorsan elkészíthető irat vagy kiállítható nyomtatvány, amely kevés adatot, tényt közöl röviden, tárgyilagos megfogalmazásban (például: nyugta, elismervény, meghatalmazás, igazolás, nyilatkozat, kötelezvény, hírközlő irat);

-

üzleti levelek: gazdálkodó és egyéb szervezetek, magánszemélyek által – a kereskedelmi, gazdasági, üzleti érdekkörbe tartozó tartalommal – készített vagy hozzájuk érkező irat (például érdeklődés, tájékoztatás, ajánlatkérés, ajánlat, megrendelés és visszaigazolása, reklamáció);

-

hivatali levelek: hatóságok vagy más közfeladatot ellátó szervek, egyéb szervezetek (például: alapítványok, egyesületek, szövetségek) által készített vagy hozzájuk érkező, elsősorban tájékoztatásul szolgáló irat (levél);

-

beadványok: magánszemélyek, szervezetek hatósághoz, más közfeladatot ellátó szervekhez, egyéb szervezetekhez címzett, tájékoztatást szolgáló, az adott hatóság, szervezet segítségét, támogatását, közbenjárást kérő irat (kérvény, panasz, igénylés, javaslat, bejelentés, feljelentés, fellebbezés; igazolási kérelem), amelynek ügyintézése meghatározott eljárásrend szerint zajlik;

A tantárgy témaköreinek kulcsfogalmait – akárcsak a tananyag meghatározását – nem lehet mereven és egyértelműen elhatárolni a két témakör között – sőt a Levelezési ismeretek gyakorlat tantárgy témakörei között sem –, mert a tananyagban szoros átfedések, értelemszerű kapcsolódási pontok vannak. Ezért különválasztása nem indokolt, bár az egyes kulcsfogalmak erőteljesebben lehetnek jelen egyik vagy másik témakörben. A tananyag feldolgozásához ajánlott munkaformák, módszerek, eljárások: A kerettanterv ajánlása Alkalmazott oktatási módszer neve magyarázat elbeszélés kiselőadás megbeszélés vita szemléltetés projekt kooperatív tanulás szimuláció szerepjáték házi feladat

A tanulói tevékenység szervezeti kerete egyéni csoport osztály x x x x x x x x x x x

17


1. A Levelezési ismeretek tanítását a legalapvetőbb fogalmak ismertetéssel célszerű kezdeni: levél, irat, levelezés; a levelek fajtái (magánlevél, üzleti levél; papíralapú és elektronikus üzenetek). Mintalevelek, -iratok alapján szemléltethetjük és erősíthetjük meg a fogalmi tartalmakat. A levelezés történetének bemutatását célszerű egy kis írástörténettel kezdeni. A tanulók kiselőadások formájában is felkészülhetnek az írásfejlődés egy-egy fázisából, hiszen jól használható szakirodalom áll rendelkezésünkre ebből a témából. Ugyancsak érdekes kiselőadást lehet készíteni az íráshordozók, íróeszközök változásáról, valamint az egyes korok (középkor, Mátyás udvara, a barokk korszak stb.) levelezéséről. Irodalmi szemelvényekkel lehet színesebbé tenni ezt az órát a levél mint irodalmi műfaj (pl. Rákóczi Ferenc, Mikes Kelemen) vagy az írók-költők, művészek egymás közötti levelezésének bemutatásával (pl. Arany János-Petőfi Sándor levelezése). Ezeket a kiselőadásokat internetről letöltött képekkel is közelebb lehet hozni a tanulókhoz. Ha kellő szemléltetőanyaggal rendelkezünk, érdemes akár több órát is rászánni ennek a témának a bemutatására. Ha egy levéltári kirándulással is egybeköthetjük tanulmányainkat, maradandóbbak lesznek az élmények. 2. Az üzleti élet szereplőit eladó-vásárló közötti szituációban lehet legszemléletesebben bemutatni, elemezve, milyen viselkedési szabályokat tartottak be vagy hagytak figyelmen kívül a „szereplők”. Érdemes ugyanennek a szituációnak a tartalmát írásos formában is elkészíteni, majd a kettő közötti különbségre ráirányítani a figyelmet. Ezek után mindenképpen össze kell foglalni az üzleti élet szereplőinek kapcsolattartási formáit, folyamatát. A szóbeli és írásbeli kapcsolatok, valamint a magánlevelek és üzleti levelek közötti eltéréseket, különbségeket legcélszerűbb konkrét élethelyzetek vagy mintalevelek alapján érzékeltetni. Érdemes olyan témát választani, ami a tanulók életkori sajátosságainak felel meg (pl. mobiltelefonról kérni javaslatot). Felnőttoktatásban szélesebb lehet a szituációk merítési köre, hiszen szolgáltatások felől is (rendezvény, utazás, vendéglátás stb.) lehet érdeklődni, illetve érdeklődő levelet írni. 3. A felnőtt korosztály számára egyértelmű, hogy az üzleti kapcsolatok igen nagy része irodai körülmények között zajlik. Fiatalok esetén elképzelhető, hogy nem jártak még hivatali vagy gazdasági szervezet irodájában, vagy ha jártak is, nem tudatosultak bennük az irodai munkára jellemző vonások, szabályok. Irodalátogatások (pl. iskolatitkárság, NAV vagy más pénzintézetek ügyféltereiben, egyéb ügyfélszolgálatokon tett látogatások) során megfigyelési szempontok előkészítésével közelebb lehet hozni a tanulókhoz az irodák vagy irodai tevékenységek jellemzőit. Előzetesen célszerű megismertetni őket az irodák típusaival, fajtáival, az ott folyó munkák jellegével, tárgyi berendezéseivel, valamint a kapcsolattartást meghatározó közegével (l. ügyintéző-ügyfél kapcsolat).

18


Az irodák tárgyi környezetének kialakításakor szót kell ejteni az ergonómiai, az egészség- és munkavédelmi előírásokról, az irodában folyó munkatevékenység környezetvédelmi, gazdaságossági szempontjairól is. A tanulók kreativitását fejleszti, ha megtervezhetik saját irodai munkakörnyezetüket. Ehhez az internet sok segítséget nyújt számukra, mint ahogyan a különböző irodafajták előnyeinek, hátrányainak bemutatásához is igénybe vehetik a letölthető képeket. 4. A tanulókban tudatosítani kell, hogy az irodai munka szinte minden fázisában – így az írásbeli kapcsolatok, a levelek, egyéb dokumentumok készítése során – adatokkal, információkkal dolgoznak, amelyeket az adatvédelmi előírásoknak megfelelően kell kezelni. Az információkeresés során számos forrás áll rendelkezésünkre, amelyek között meg kell találni a legmegbízhatóbbat és a célnak leginkább megfelelőt: ez a személyes közléstől a nyomtatott forrásanyagon át az elektronikus forrásig terjedhet. A tanulókkal meg kell ismertetni az adatok és információk biztonságos kezelésének módjait, a hagyományos, papíralapú és az elektronikus adattárolás szabályait is. 5. Az iratok fajtáinak, csoportjainak meghatározásakor több szempontot is figyelembe lehet venni. Javaslatunk a következő: -

-

-

az irat funkciója szerint (magánjellegű - közérdekű; személyes ügy – hivatali ügy  a kettő közötti viszony); magánirat – ügyirat (célja, funkciója); okirat (közokirat – magánokirat); kapcsolattartás szempontjából: jogviszonyt vagy kapcsolatot teremtő, fenntartó, megszüntető iratok; a célcsoportok vagy az információáramlás iránya szerint: külső levelek, belső iratok (levelek); az ügyintézés tartalma szerint: a mindennapi élet iratai, hírt közlő iratok, szervezetek belső iratai, gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok iratai, munkaügyi iratok stb.; alakiságuk szerint: hagyományos (papíralapú) vagy elektronikus iratok; előállításuk (készítésük szerint): egyedi iratok (a megadott információktól függően eltérő), melyek konkrét ügyben és személyek számára, többnyire egyedi példányokként, nyomtatott formában, számítógéppel készülnek; sablonok, nyomtatványok, űrlapok (papíralapú, elektronikusan letölthetőek vagy online kitölthetőek); formai megjelenésük szerint: egyszerű iratok, levelek, egyedi iratok (pl. határozat, szerződés, jegyzőkönyv – egyedi formák szerint készülnek).

A fenti csoportosítás javaslat, ettől eltérően más csoportosítást, típusokat is lehet alkalmazni. Fontos, hogy minél többet szemléltessünk, mert a puszta felsorolás, jellemzés nehezen követhető – különösen a fiatalabb korosztály számára. A felnőttképzésben – főként, ha ügyviteli, adminisztratív munkában van tapasztalata a tanulónak – személyes példákkal is alátámasztható az ismeretközlés.

19


6. Rendkívül fontos ismeret az iratok készítésének hármas követelménye: tartalom, nyelvi helyesség, formai megjelenés. Gyakorlatilag ezekkel az ismeretekkel alapozhatjuk meg a későbbiekben sorra kerülő levelezési gyakorlatot, de a tényleges (pl. nyári) gyakorlatot is. Nem pusztán a követelmények ismertetésére van szükség, hanem szemléletes példákon elemezni lehet a helyes vagy helytelen megoldásokat. A feladat lehet egyéni, páros vagy csoportos. Szimulálni lehet az információcsere folyamatát azzal, hogy az egyik tanuló (vagy csoport) üzenete hogyan jut el a másik tanulóhoz (csoporthoz), hogyan érti meg, és miként reagál erre. Különösen fontos, hogy felhívjuk a tanulók figyelmét az egyes hibák, hiányosságok vagy pontatlanságok, esztétikai elhajlások, formázási hanyagságok következményeire, illetőleg a helyes megoldások előnyeire. A tanulók önálló, páros vagy csoportmunkában dolgozhatnak, megadott szempontok szerint (adatok birtokában) fogalmazhatnak leveleket. Ebben a tananyagelemben különösen a tartalmi és nyelvi követelményekre eshet a hangsúly, tekintve, hogy az iratok kézírással készülhetnek el (kellő szintű gépírásismeret hiányában). Szigorúan kell vennünk az olvasható kézírást, és meg kell tanítanunk a helyes, elfogadott javítási módokat, illetve hogy milyen nyomtatványok esetén tilos a javítás. A tanítási órákon készült iratok, levélszövegek mintául szolgálhatnak a házi feladatok készítéséhez. A tanulói fogalmazásokat mindig ki kell javítani és jelezni a hibákat, illetőleg a helyes megoldásokat. Minél többször olvas és ír a tanuló tartalmilag és nyelvileg helyesen megszövegezett levelet, annál inkább elsajátítja egy-egy levéltípus tartalmát és a fogalmazás módját. Felnőttképzésben nagyobb arányú lehet az otthon készített megfogalmazás, de itt kiegészíthető a feladat munkahelyi példákkal. Ilyenkor kérjük a tanulókat, hogy olyan leveleket hozzanak magukkal órára, ahol „kitakarják” a személyes, bizalmas vagy titkos adatokat. A munkahelyi gyakorlatból hozott, életszerű – esetleg a tanulók által saját munkahelyükön készített – levelek elemzése, a hibák kiemelése révén jobban megragadnak az ismeretek. Megeshet, hogy hivatkozhatnak a tanulók arra, nem volt probléma az adott levéllel az ügyintézés folyamán. Ilyenkor érvelhetünk azzal, hogy az üzleti kapcsolatokban – tapintatosságból – nem mindig kapunk visszajelzést a hibáinkról, de a partnerben minden apró részlet alakíthatja a rólunk kialakult képet. 7. A fenti témához szorosan kapcsolódik az iratokban (levelekben) használt fontosabb adatok írásszabályainak, helyesírásának áttekintése, ezek gyakorlása. Például személy- és cégnevek írásmódja, címek (címzések), keltezés, számok (számmal, betűvel), írásjelek, rövidítések, mozaikszók, mértékegységek helyesírása, toldalékolása, az elválasztás szabályai (kitérve az elválasztáshoz kapcsolódó tipográfiai megoldásokra), azonosító adatok írásmódja (születési adatok, lakhely, anyja neve, a különböző számazonosítók, telefonos vagy egyéb elektronikus elérhetőségek) stb.

20


A témakörre ajánlott két tanítási óra számát meg lehet, és ha szükséges, ajánlatos is növelni, mert a későbbi, gyakorlati feladatainkat teheti könnyebbé, hiszen nem kell folyton az írásszabályokkal, helyesírással foglalkozni, ha ebben a témakörben alapos és elmélyült tudást szereztek a tanulók. 8. A postai szakemberek szerint – a hagyományos, papíralapú levélváltások csökkenése ellenére is – stabilan tartja magát üzleti körökben a levélfeladások száma. Ezért mindenképpen indokolt a postai úton továbbított levelek elkészítésének körülményeit (pl. papírok, borítékok fajtái, méretek stb.), a borítékok címzését, címkék készítésének technikáját megismertetni a tanulókkal. Sajnos az a tapasztalat, hogy a fiatalok teljesen tájékozatlanok, gyakorlatlanok egy-egy postai boríték címzésében, nyomtatvány vagy űrlap kitöltésében, ezért a feladat nagyon is időszerű. Ehhez keressük fel a Magyar Posta Zrt. honlapját (http://www.posta.hu/static/internet/download/Helyes_cimzes_2014.pdf), ahol képekkel, ábrákkal, címzésmintákkal illusztrált segítséget kaphatunk. A mondanivalóhoz, a közlés hosszához, a címzetthez fűződő viszonyunkhoz stb. megfelelő levélpapír kiválasztása szükséges. Itt tudjuk bemutatni a levélpapírok kiválasztásának szempontjait: méret, minőség, szín stb., valamint a postai előkészítést (pl. papírhajtogatás módjait, borítékba helyezés technikáját). Ha a tanirodában rendelkezünk papírhajtogatásra alkalmas géppel, ennek használatát be tudjuk mutatni. A tanulásnak ebben a szakaszában egyelőre a kézi borítékcímzést gyakoroltathatjuk a tanulókkal, de megfelelő adatbázis létrehozásával könnyen megoldható a boríték számítógéppel történő címzése is. A boríték címzésére ugyanis napjainkban egyre jobban terjednek a számítógépes megoldások. A szövegszerkesztő programokban már találunk borítékcímzési szolgáltatást is (pl. a Wordben az Eszközök menü Boríték és címke parancsát, azon belül a Borítékok panellapot). A borítékok és címkék számítógéppel történő előkészítését tanirodai keretek között gyakoroltathatjuk. Ehhez természetesen a megfelelő borítékok, címkék beszerzése szükséges, de adhatjuk a feladatot a tanulóknak házi feladatul is, különösen a felnőttképzésben. Nagy hangsúlyt kell fektetnünk az elektronikus levelek címzésére és továbbítására is, amelyet az ún. netikett szabályai alapján vehetünk sorra. Adjunk lehetőséget arra, hogy a tanulók kapcsolatot teremthessenek az oktatóval. Célszerű a pedagógusnak kimondottan erre a célra létrehozni elektronikus postacímet, ahova a későbbiekben is küldhetik majd a tanulók a számítógéppel készített írásbeli munkákat. Minden esetben jelezzünk vissza a tanulónak, ha a netikett szabályainak nem megfelelő megoldásokat tapasztalunk. 9. Hasonlóan járhatunk el a különböző nyomtatványok, sablonok, űrlapok kitöltésével. Ehhez be kell szereznünk néhány – többnyire gyakran használt – nyomtatványt (ami a továbbiakban sokszorosítható), vagy internetes portálokról is letölthetők és kinyomtathatók (ajánlott: www.magyarorszag.hu).

21


A tanulásnak ebben a szakaszában a nyomtatványokat – a borítékok címzéséhez hasonlóan – kézzel tudják kitölteni a tanulók. Hozzá kell szoktatni őket, hogy kitöltés előtt értelmezzék a leírtakat, majd az aktuális adatok kitöltésére rendelkezésre álló helyre pontosan, precízen, jól olvashatóan írják be a megfelelő adatokat. Be kell mutatni a tanulóknak a cégjelzéses papírok használatát, amelyet – kellő szintű gépírástudás hiányában – egyelőre nem tudnak elkészíteni, de sablonszerű dokumentumként a számítógépre elmentve rendelkezésükre tudjuk bocsátani. A felnőttképzésben kérhetünk a tanulóktól munkahelyükön alkalmazott céges levélpapírt, ami jól szemléltetheti a gyakorlat sokszínűségét. 10. Az üzleti levelek, ügyiratok és egyéb dokumentumok készítésének folyamatát a tartalmi előkészületektől a postai továbbításáig, illetőleg irattárba helyezéséig célszerű nyomon követni, különösen a tervezési szakaszra koncentrálva: információgyűjtés, ellenőrzés, az üzenet megformálása – az adatok, információk birtokában -, stílus megválasztása stb. Itt célszerű rövid levelek többféle megfogalmazása (l. tanulók egyéni feladatai), majd ezek összevetése, ellenőrzése, szükség szerinti javítása. Csokorba szedhetjük a levélírás gyakori hibáit, e helyen is utalhatunk a következményekre: -

nem teljes körű vagy helytelen adatok, információk, nem megfelelő címzés (pl. nevek, címek emlékezetből történő írása), helytelen írásmód, hibás helyesírás, udvariatlan megszólítás vagy egyéb kifejezés használata, nem kellő tagolás, kiemelés; keltezés, aláírás hiánya stb.

11. A fenti ismeretek – különösen az iratok készítésének tartalmi, nyelvi és formai szabályai tekintetében – sorra kell vennünk a leggyakoribb iratfajtákat: egyszerű iratok, az üzleti élet gazdasági és kereskedelmi levelei, a hivatalos szervekkel való kapcsolattartás iratai, a munkavállalás iratai, szervezetek belső iratai. Ezekkel az iratokkal a tanulásnak ebben a fázisában csak fogalmi szinten és az iratkészítés követelményeinek ismeretében találkoznak a tanulók, a komplex iratkészítésre a Levelezési ismeretek gyakorlata tantárgy keretében kerül sor. Az elméleti ismeretekkel azonban nagyon jól megalapozhatjuk az iratok készítését. Célszerű az egyes csoportokhoz tartozó iratokat úgy áttekinteni, hogy elhelyezzük az adott ügymenet folyamatában. Meghatározzuk az irat funkcióját, felsoroljuk a legfontosabb adattartalmat, utalunk a helyes írásmódjára, illetőleg a hibás, hiányzó vagy pontatlan adatok következményeire, valamint az iratok különböző megoldási módjaira (pl. nyomtatványok kitöltése). A tanulásnak ebben a fázisában elsősorban a tartalmi, nyelvi követelmények szerinti megfogalmazásra, kézírással történő rögzítésre kerülhet sor. Mintalevelek és helytelen megoldások összevetésével ellenőrizhetjük a tanulók egyéni vagy csoportos munkáját.

22


Ebben a tananyagrészben fejleszthető leginkább a tanulók írásbeli kifejezőkészsége, fogalmazása, stílusa. Üzleti leveleket, hivatalos iratokat csak meghatározott „esemény” ismeretében lehet pontosan fogalmazni, ezért a pedagógusnak sok és sokféle ügyet érintő szituációval kell rendelkeznie, amelyhez meg kell adnia a szükséges információkat vagy utalni a kiegészítés lehetőségére. A fogalmazás mindig „próbára” teszi a tanulókat, mert egyszerre kell többfelé figyelniük: tartalom, logikus felépítése a mondanivalónak, szakszerű kifejezésmód, szókincshasználat, stílus, udvariassági formulák alkalmazása, biztos helyesírás. Az első levelek, szövegrészek mindig nehezen készülnek el. Kezdetben szinte reménytelennek tűnik, hogy összeállhat akárcsak egyetlen értelmes mondat is. Nemcsak a fogalmazás nehézségei miatt, hanem azért, mert a tanulók nagy része szinte teljesen járatlan a gazdasági, hivatali ügyekben, kapcsolatokban, ügyintézésben, és nem érzi át egyegy pontatlanság, hiányosság következményeit vagy nehezen találják meg a mondanivaló közléséhez szükséges és egyben elégséges hivatalos stílus elemeit. A felnőttképzésben talán nagyobb tapasztalattal rendelkeznek a tanulók ezen a téren. Kitartó tanulói és tanári munka, a folyamatos visszajelzés, az apró sikerélmények hatására van remény arra, hogy a későbbiekben gyorsabban és kevesebb hibával készülnek el a levelek. Természetesen csak fokozatosan juthatunk el a teljes levelek önálló megfogalmazásáig, addig tanár és tanuló részéről is nagy türelemre, kitartásra lesz szükség. A tanulásnak ebben a szakaszában – irányított tanári feladatokkal – többnyire rövid, pár mondatos iratszöveg, vázlatok megfogalmazására kerülhet sor. A levél teljes körű, önálló fogalmazású változata a későbbiekben (pl. a Munkahelyi kommunikáció tantárgy keretében) kerülhet sorra.

Tanulói tevékenység értékelése a bemutatott témakörökben A témakör tananyaga nagyobbrészt elméleti ismeret, ezért a számonkérés során az ennek megfelelő eszközöket, eljárásokat kell alkalmaznunk. Fontos, hogy a számszerű osztályzatok mellett szóbeli visszajelzést is kapjon a tanuló, sőt ez utóbbi nagyobb arányban forduljon elő. Minden esetben utalni kell arra, hogy egy-egy hibás, pontatlan vagy hiányos megoldás a valós életben milyen jogi, etikai vagy egyéb következménnyel járhat. Csak a folyamatos és a konkrét feladathoz fűzött észrevételeink alapján várható el, hogy a tanulóban kialakul a kapcsolatok alakításáért felelős magatartás, a precíz, gondos, minden apró részletre kiterjedő munkavégzés és az az igényesség, hogy önmagát is tudja kontrollálni, szükség esetén javítani munkáját. El kell érnünk a tanítás során, hogy a tanuló ne csak külső visszajelzések (minták, tanári észrevételek) alapján figyeljen fel valamilyen rossz megoldásra, esetleg szabálytalanságra, hanem képes legyen felismernie saját és mások hibáit is.

Javaslat a témakörök feladataira 1. Fogalomértelmezés: mely fogalomról van szó? Értelmezze a meghatározásban foglaltakat, mondjon róla véleményt, egyetért-e a megállapításokkal!

23


Fontos kelléke a társadalmi érintkezésnek. Nem az a kívánalom, hogy irodalmi alkotások legyenek, annyit azonban el lehet várni, hogy kifejezésmódja olyan természetes legyen, mint a beszédünk, és tükrözzék azt a hangulatot, lelki állapotot, amelyben az írója éppen van. Alapvető elvárás, hogy mindig legyen mondanivalója. Tartalma olyan legyen, hogy felkeltse a partner érdeklődését. Ne közöljünk benne pletykát, olyan történeteket, amelyek hitelességéről magunk sem vagyunk meggyőződve. (magánlevél) 2. Keresd a párját (a meghatározáshoz kapcsolható fogalmat)! Minden olyan szöveg, számadatsor, térkép, tervrajz és vázlat – a ügyirat megjelentetés szándékával készült könyv jellegű kézirat kivételével –, amely valamely szerv működésével, illetőleg személy tevékenységével kapcsolatban bármilyen anyagon, alakban, bármely eszköz felhasználásával és bármely eljárással keletkezett. Valamely eredeti iratról keletkezése után készült példány, amely okirat lehet hasonmás (szöveg- és formahű), egyszerű (nem hitelesített) és hiteles (hitelesítési záradékkal ellátott). A vállalatok, vállalkozások, államigazgatási és egyéb szerveze- irat tek, szervek rendeltetésszerű működése, illetve ügyintézése során keletkező irat, az intézményekhez érkező vagy azok által készített levél és más műfajú irat (pl. egyszerű ügyirat, feljegyzés, jegyzőkönyv stb.). Olyan írásbeli dokumentum, amelyet igazgatási szerv (hatóság), másolat közjegyző, cégek vagy magánszemélyek meghatározott formai szabályok betartásával készítenek, és valamit bizonyít, igazol, tényt állapít meg, elhatározást vagy megegyezést közöl. A jogi eljárások során bizonyító eszközként szolgál. 3. Iroda képekben. (Ide szükséges néhány, különböző stílusban berendezett irodát ábrázoló képet csatolni: kisteres, nagyteres, klasszikus és formabontó berendezésű, vezetői vagy ügyintézői iroda stb.) Feladat: Jellemezze a képeken látható irodákat, sorolja fel jellemzőiket, előnyeiket, hátrányaikat – különös tekintettel az ott folyó munkára! Mondja el véleményét, ön melyik irodában dolgozna legszívesebben? 12. Írja a meghatározás mellé a jellemző fogalmat! Számok, körülmények, tényezők, fogalmak, utasítások, amelyek alkalmasak emberi vagy gépi feldolgozásra, értelmezésre, összefüggések stb. megalkotására: ……………(adat) Az a tény, amelynek megismerésekor olyan tudásra teszünk szert, ami eddig nem volt a birtokunkban. ………………………(információ) Olyan eszköz, amely alkalmas a gyors tájékozódáshoz, hozzáférést nyújt a hatalmasra duzzadt információhoz, valójában a könyvtár és adattár legújabb változata: ………………………(internet)

24


Olyan eszközök (jogi szabályok, technikai eszközök stb.), amelyek a személyes adatok gyűjtésének, feldolgozásának és felhasználásának korlátozásával, az érintett személyek védelmével foglalkoznak: ……………….. (adatvédelem) 4. Tesztfeladat (pl. igaz-hamis állítás). Olvassa el az alábbi állításokat, értelmezze, majd döntse el igaz (I) vagy hamis (H) voltát! A közérdekű adat olyan adat, amely az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő és tevékenységére vonatkozó vagy közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezett, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől, így különösen a hatáskörre, illetékességre, szervezeti felépítésre, szakmai tevékenységre, annak eredményességére is kiterjedő értékelésére, a birtokolt adatfajtákra és a működést szabályozó jogszabályokra, valamint a gazdálkodásra, a megkötött szerződésekre vonatkozik. A beszéd a személyiség egyik legfontosabb megnyilatkozási módja; tükör, mely a személyiségről nagyon sok lényeges vonást tár fel. Beszédünk az ifjúkorra teljes mértékben kialakul, felnőttkorban már nem változik. Ennek következtében beszédünk minősége felnőttkorban már nem befolyásolható.

Gondolatainkat formálva a nyelv egész egyéniségünket, jellemünket is formálja. Műveltségünket, közösségi mivoltunkat, egy nyelvközösséghez (= néphez) való tartozásunkat a közös nyelv, az anyanyelv határozza meg és biztosítja. Anyanyelvünk tehát nem csupán a kommunikáció eszköze, hanem gondolkodásunk belső közege, amely tapasztalatainkat formába önti.

I

H Kisebb vagy nagyobb léptékben – egész életünkön át változik, alakul. Ennek köszönhetően beszédünk minősége folyamatosan javítható.

I

5. Hogyan írná? Az alábbi szövegrészek szóban hangzanak el, hogyan írná üzleti partnerének? Ne nyúljon hozzá, kérem!

25


Megnézném a nagyobb méretet! Van még a zöld színűből? Mikor is érkezik? Ha kell, szívesen segítek. 6. Chat-eljünk! Fejtse meg az alábbi kifejezéseket! Ha sikerült, gyűjtsön továbbiakat! 6alom, 5let, grat, vok, asszem, +mondom, szted? egs! mé? hihihi, szaasz, no komm. 7. Címezze meg a borítékot az alábbi adatokkal! A feladó: Virgonc Kft. 1111 Viharváros, Zivatar út 42/1. A címzett: Pékmester Kft. mákos kifli részlege Eszem Anna részlegvezető 6666 Tészta, Dagasztós út 13. 8. Kiselőadásra ajánlott témák: -

Írók, költők, művészek levelezése (szemelvények tükrében) Írásfajták a történelem tükrében Postatörténet A papír útja, története Az iroda világa Hogy nézne ki a papír nélküli iroda?

9. Milyen iratról van szó? Sorolja fel az irat kötelező tartalmi elemeit! A mai napon megbízom dr. Márkus Alizt, cégünk jogtanácsosát, hogy 2014. augusztus 31én a Zöldváros Önkormányzata által kiírt Védett fák megmentése című pályázati kiírás versenytárgyalásán cégünket képviselje, helyettünk és nevünkben a szükséges jognyilatkozatokat megtegye és a tárgyaláson – a pályázatunkban szereplő feltételek szerint – egyezséget kössön. 10. Írjon levelet az alábbi témában! Egészítse ki a szituációt a további szükséges adatokkal!

26


A Pipere Szalon 40 tubus Palette RX hajfestéket, 25-25 db Taft hajformázó habot és hajlakkot rendelt meg az ÁRNIKA Fodrászkellékek Nagykereskedése cégtől. Értesítse e-mailben a szalon vezetőjét, Sásdi Stellát, hogy a mai napon postára adták a csomagot és benne a számlát. 11. Töltse ki értelemszerűen és precízen az alábbi nyomtatványt! Dolgozzon tetszőleges adatokkal! Ismertesse a nyomtatványok kitöltésének szabályait! A nyomtatvány forrása: www.oep.hu

A témakör tanításához ajánlott irodalom (pedagógusok számára) D. Mónus Erzsébet, Dobi Tibor 2006: Ügyintézői ismeretek, Képzőművészeti Kiadó.

27


Freisinger Edéné 1996: Levelezési ismeretek. Nemzeti tankönyvkiadó, Budapest. Grezner Ferenc 1997: Word leveleskönyv. Szak Kiadó Kft., Bicske. Honffy Pál 1998: Levelezési tanácsadó. KJK Kiadó. Ipcsics Csilla–Gecseg Judit 2006: Gyakorlati tanácsok levelezéshez. Műszaki Könyvkiadó, Budapest. Kaluczkyné Venczler Mária 2003: Hivatalos levelezés. SZIE GTK VTI Interschool, Budapest. Kéki Béla: Az írás története. Vince Kiadó, Budapest, 2000. Külkereskedelmi levelezés (Írta: Bánréviné Tóth Magdolna-Völgyiné dr. Szűcs Emőke) 1998. KOTK, Budapest. Láng Attila D.: Íráskalauz. http://mek.niif.hu Titkárságvezetők, menedzserasszisztensek kézikönyve 2000. Raabe Kiadó, Budapest. 1000 üzleti levélminta (Szerk.: Fehér István, Cseh Irén, Gál Tibor) 1999. Jogi Kiadó, Budapest. Üzleti levelezés a gyakorlatban (Szerk.: F. Dornbach Mária) 2002. Verlag Dashöfer Szakkiadó Kft. & T. Bt., Budapest https://tananyagbank.nive.hu/ Papírfajták. http://www.fontpress.hu/papirfajtak.html http://posta.hu//kepek/upload/2010-02/Helyes_cimzes_v2_internetre.pdf Az írás története. http://www.famakonyv.hu 1995. évi LXVI. törvény a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről CD-jogtár (a témakörhöz kapcsolódó jogszabályokkal)

A témakör tanulásához ajánlott irodalom (tanulók számára) Honffy Pál 1998: Levelezési tanácsadó. KJK Kiadó. Titkárságvezetők, menedzserasszisztensek kézikönyve 2000. Raabe Kiadó, Budapest. Papírfajták. http://www.fontpress.hu/papirfajtak.html http://posta.hu//kepek/upload/2010-02/Helyes_cimzes_v2_internetre.pdf Az írás története. http://www.famakonyv.hu 1995. évi LXVI. törvény a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről CD-jogtár (a témakörhöz kapcsolódó jogszabályokkal)

28


A 10070-12 azonosító számú Munkahelyi kommunikáció

megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák, kiemelten a vonatkozó kerettanterv alapján a Kommunikáció alapjai tantárgy témakörei keretében

x x

Üzleti magatartás, társalgási protokoll

A viselkedéskultúra szabályai

Üzleti kommunikáció gyakorlat

Üzleti nyelvi kultúra

FELADATOK Betartja a viselkedéskultúra követelményeit x Alkalmazza az üzleti és hivatali élet protokollelőírásait Betartja az irodai munka etikai szabályait x Partnerkapcsolatokat ápol Információt kér, gyűjt hagyományos és elektronikus úton Tájékoztatást ad írásban, szóban, telefonon és x elektronikusan Írásbeli és szóbeli kommunikációjában fokozottan ügyel a nyelvhelyességi és nyelvhasználati x szabályok betartására Kapcsolattartást szolgáló írásbeli dokumentumokat készít Továbbképzéseken, tréningeken vesz részt SZAKMAI ISMERETEK A kommunikáció folyamata és fajtái x A szóbeli és írásbeli kommunikáció x A nem-verbális kommunikáció x Az elektronikus kapcsolattartás alapvető szabályai (netikett) A kommunikációs zavarok fajtái és elhárításuk x módjai Kommunikációs különbségek (kultúrák közötti, x érzelmi, hatalmi, nemi, környezeti stb.) Üzleti nyelvi kultúra A nyelvhelyesség szóbeli és írásbeli elemei, nyelvhasználati szabályok A közéleti megnyilvánulás fajtái x A viselkedéskultúra alapszabályai Az üzleti magatartás és protokoll előírásai Az irodai munka etikai szabályai

Nyelvhelyesség szóbeli és írásbeli elemei, nyelvhasználati szabályok,

10070-12 Munkahelyi kommunikáció

Kommunikáció folyamata, fajtái, etikett és protokollszabályok

Kommunikáció alapjai

x

x

x

x

x x

x

x

x x x x x

x x

x

x

x x x x

x

x

x x

x x

29


A munkahelyi kapcsolatok (felettessel, munkatárssal, ügyfelekkel) A munkahelyi viselkedés alapnormái A munkahelyi konfliktusok és kezelési módjaik Ügyféltípusok, ügyfélkapcsolatok kezelésének módjai A személyiségfejlesztés lehetőségei Álláskeresési technikák x SZAKMAI KÉSZSÉGEK Olvasott szakmai szöveg megértése x Hallott köznyelvi és szakmai szöveg megértése x x A helyes beszéd technikája x Szóbeli megnyilvánulás (a szakmai beszéd) x Szabályértelmezés, szabálykövető magatartás SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK Pontosság Önfegyelem Szervezőkészség

x

x x x x x x x x

x

x x x

x

x

x

x x

x x

x

x x x

x

TÁRSAS KOMPETENCIÁK Kommunikációs rugalmasság Nyelvhelyesség Konfliktusmegoldó készség

x

x MÓDSZERKOMPETENCIÁK

Nyitott hozzáállás Helyzetfelismerés Ismeretek helyénvaló alkalmazása

x x x

x x x

x

A Munkahelyi kommunikáció tantárgy bemutatása A tantárgy tanításának célja (a kerettanterv szerint) A kommunikáció alapjai elméleti oktatás alapvető célja, hogy a tanulók elsajátítsák a kommunikáció különböző fajtáit, felismerjék azokat és annak megfelelően kezeljék. Legyenek tisztában a kommunikáció fontosságával, az ügyfelekre gyakorolt hatásának jelentőségével. Képessé kell tenni a tanulókat arra, hogy a kommunikáció helyes megválasztásával hatékonyan végezzék munkájukat. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül.

30


I. Témakörök (a kerettanterv szerint) 1. Kommunikáció folyamata, fajtái, etikett és protokollszabályok

68 óra

A kommunikáció fogalma, fajtái. A szóbeli és írásbeli kommunikáció típusai. A nonverbális kommunikáció. A konfliktusok és kezelési módjaik. A kommunikáció folyamata és fajtái. A kommunikáció etikai és protokollszabályai. Az elektronikus kapcsolattartás alapvető szabályai (netikett). 2. Nyelvhelyesség szóbeli és írásbeli elemei, nyelvhasználati szabályok, konfliktuskezelés

64 óra

Írásbeli és szóbeli kommunikációjában fokozottan ügyel a nyelvhelyességi és nyelvhasználati szabályok betartására. Olvasott szakmai szöveg megértése. Hallott köznyelvi és szakmai szöveg megértése. A helyes beszéd technikája. Szóbeli megnyilvánulás (a szakmai beszéd). Szabályértelmezés, szabálykövető magatartás. A nyelvhelyesség szóbeli és írásbeli elemi, nyelvhasználati szabályok. II. A témakörök illeszkedése az ágazatos ügyviteli szakképzés tantárgy- és tananyagstruktúrájába, az oktatási folyamatba 1. A Munkahelyi kommunikáció két témakörének tanulására – a kerettanterv tananyagstruktúrájához igazodva – a 11. és 12. évfolyamon kerül sor. Nem szerencsés az elhelyezkedése, különösen az ismeretek egymásra épülése szempontjából. Sokkal előnyösebb lett volna, ha a Kommunikáció alapjai témakör megelőzi a Levelezési ismeretek tantárgy anyagát, hiszen az általános kapcsolattartás szóbeli és írásbeli szabályai valóban alapot teremthettek volna a szakmai, gyakorlati feladatok végzéséhez. Ilyen körülmények között viszont fordított a helyzet: a Levelezési ismeretek (elmélet és gyakorlat) tantárgyban tanultakat feleleveníthetjük, ismételhetjük, újszerű szituációkba helyezhetjük, és ezt a tudást lehet elmélyíteni, illetőleg továbbépíteni. A tananyag feldolgozása során azonban – amit hiányoltunk a Levelezési ismeretek elméleti ismeretköreinél – gyakorlati feladatokat is beiktathatunk. Különösen a második

31


témakör (a nyelvhelyesség írásbeli elemei) ad arra lehetőséget, hogy kerek, egész, önálló fogalmazású és számítógéppel megformált iratokat és prezentációs anyagot készíttessünk a tanulókkal. 2. A nyelvhelyesség, nyelvhasználat, helyesírás kérdéskörével nem először találkoznak a tanulók (l. a közoktatás magyar nyelvi ismereteinek is része). Ezek az ismeretek adott tanulási szakaszban mindig az életkori sajátosságokhoz igazodnak. Ebben a témakörben különösen a példaanyagnak kell tükröznie a szakmai sajátosságokat, melyeket célszerű a hivatali, üzleti élet világából beemelni. Ebben a tanulási fázisban – az előzetes ismeretekre építve – tudatosítani szükséges a helyes nyelvhasználat szabályait, fel kell hívni a figyelmet egy-egy helytelen megoldás következményeire (l. a személy megítélése, bizalomvesztés a pontatlanság, hanyagság következtében, tiszteletlenség miatt kapcsolatvesztés stb.). A témakör áttekintésére a 12. évfolyamon kerül sor, amikor a tanulók gyakorlottan használják a számítógépet dokumentumok készítésére. Az üzleti, hivatali levelek és a prezentáció diáin megjelenített vázlatpontok önálló megfogalmazását össze lehet kötni a szerkesztési feladatokkal vagy prezentáció készítésével. Elérhetjük azt is, hogy a példaanyagot a tanulók azonnal tudják gépelni akár diktálás után, akár a saját példáikat, gondolataikat írják. Ezáltal egyrészt gyorsabb lesz a tanulók munkatempója (időt nyerhetünk), másrészt meg tudunk felelni a gyakorlati elvárásoknak is, továbbá koncentráltan készíthetjük fel a tanulóinkat az érettségi vagy szakmai vizsga komplex írásbeli feladataira is. Ehhez az intézménynek meg kell teremtenie a feltételeket ahhoz, hogy az órákat, vagy bizonyos részüket, számítógépteremben lehessen megtartani. Itt kell megjegyeznünk, hogy a Nyelvhelyesség szóbeli és írásbeli elemei, nyelvhasználati szabályok, konfliktuskezelés témakörben a „konfliktuskezelés” ismerete logikátlanul jelenik meg. Ez a tananyag sokkal inkább a kommunikációhoz tartozik, ezért célszerű abban a témakörben megjeleníteni.

32


Ajánlás a Munkahelyi kommunikáció tantárgytémaköreiben foglalt tananyag tanításának tervezésére és a ráfordítható óraszámra

1.

2.

3.

4.

5.

Tananyag A kommunikáció folyamata, fajtái; etikett és protokollszabályok A kommunikáció fogalma, funkciói, folyamata, nyelvi modellje. A kommunikáció alaptételei, típusai, fajtái, csatornái A kommunikáció eszközei: a nyelv, a képi nyelv, metanyelv.

Javasolt óraszám*

Évfolyam

68 óra

40 óra

3

1

A nonverbális kommunikáció funkciója, jelei, típusai: - mimika - tekintet - gesztusok, testtartás, érintés - térköz, távolság - szimbolikus kommunikáció - egyéb nem verbális kommunikáció

8

5

A verbális kommunikáció funkciója, jellemzői, fajtái - a beszéd (eszköze, funkciója); a magánbeszélgetés jellemzői, nyelvi modellje - a közéleti megnyilvánulás formái (társalgás, előadás, beszámoló, alkalmi beszéd), jellemzői

6

3

6

3

2

1 1

- a beszéd és írás viszonya, különbségei - írásbeli kifejezési formák (magánlevél, hivatalos levél, meghívó, köszönetnyilvánítás, üzenetek, felmérések, kérdőívek stb.) Vokális jelek szerepe a kommunikációban

6.

A telefonbeszélgetés (vonalas, mobil, üzenetrögzítés) szabályai

2

7.

Elektronikus közlésformák; digitális kommunikáció: sms, mms chat-nyelv; e-mail, internet, közösségi portálok, megosztások, fórumok

4

11. évfolyam

Sorsz.


2

33


8.

9. 10.

11.

12.

Tananyag A hatékony kommunikáció alaptényezői; kommunikációs zavarok; tudatos kommunikáció feltétele: a kommunikációs szűrők működése Információ és kommunikáció viszonya; az információszerzés, -feldolgozás, -továbbadás; információkezelés szabályai

Javasolt óraszám*

Évfolyam

3

2

2

1

A viselkedéskultúra fogalmai (illem, etikett, protokoll, etika, diplomácia). A viselkedés alapszabályai: jog, erkölcs, illemszabályok; a társas viselkedés szabályai, etikai normái; az etika mint az emberi kapcsolatok tudatos szabályozórendszere

2

2

A kapcsolatteremtés folyamata, protokollszabályai a magánjellegű kapcsolatokban: - köszönés, elköszönés - tegezés, magázás, megszólítás - bemutatás, bemutatkozás - kézfogás, névjegykártya szerepe - meghívás, meghívó; üdvözlések, gratuláció - megjelenés, öltözködés, ápoltság - társasági összejövetelek formái - vendégfogadás, vendéglátás - rangsor, ültetési rend, ültetési eszközök - ajándékozás stb.

10

5

Viselkedés a nyilvánosság előtt: színházban, kiállításon, egyházi és egyéb kulturális rendezvényen, étteremben, tömegközlekedési eszközökön. Viselkedési normák férfiak-nők viszonylatában. Apró viselkedési megnyilvánulások: dohányzás, várakozás, ásítás, tüsszentés, röhögés, csuklás, váratlan érintés, káromkodás, tiltások betartása, bocsánatkérés, mások segítése, helyfoglalás, helyátadás; étkezési kultúra, pontosság (érkezés időben, késés), ígéret stb.

8

13. évfolyam

Sorsz.


5

34


Javasolt óraszám*

Az önismeret és emberismeret szerepe a kommunikációban: önismeret, énkép, identitás; imázs, imázsépítés. Emberismeret; személyiségtípusok, személyiségvonások. Emberi kapcsolatokat segítő/gátló személyiségjegyek: empátia, szimpátia, előítélet, attitűd, intelligencia, érzelmek, akarat, motiváció, vágy, hangulat, humorérzékenység, szemléletmód, hozzáállás, pozitív, negatív kisugárzás, bizalom, tolerancia, stb. Helyes önértékelés, önvizsgálat, személyiségfejlesztés.

4

3

Kommunikáció a csoportban: társas befolyásolás, azonosulás, behódolás; beilleszkedés-befogadás a csoportba. Konfliktusok a csoportban; konfliktusok kezelése. Vita, vitakultúra.

4

3

15.

Tömegkommunikáció és hatása az egyénre, a társadalomra.

2

1

16.

Kultúraközi kommunikáció.

2

2

Nyelvhelyesség szóbeli és írásbeli elemei, nyelvhasználati szabályok, konfliktuskezelés

64 óra

40 óra

Nyelvi norma, nyelvszokás, a társadalmi érintkezés nyelvhasználata; nyelvművelés (nyelvi menedzselés) Nyelvhelyesség, nyelvi változások, nyelvfejlődés, nyelvromlás

2

1

Toldalékhasználat (ikes igék, -nál, -nél, -suk, -sük, -zik, -lik stb.); túlzott fokozás, toldalék és/vagy névutóhasználat

2

Helytelen szóhasználat: képzavar, terjeszkedő kifejezések; hasonló hangzású szavak tévesztése, felesleges töltelékszavak, jelzők használata, helytelen visszautalás (azt, őt,

2

13.

14.

1.

2.

3.

12. évfolyam

Tananyag

Sorsz.

Évfolyam


1

1

35


Sorsz.

Tananyag

Javasolt óraszám*

Évfolyam


aki, ami, amely, mely), elcsépelt szavak, névelő használata stb. 4.

Egyeztetési hibák

1

1

5.

Választékos szóhasználat

1

1

6.

Szóhasználati vétségek (sorszám-tőszám, igekötők, idegen szavak, divatszavak)

1

1

7.

Mondatszerkesztési hibák

1

1

8.

Szókapcsolatok, kifejezések használata

1

1

9.

Szólások, közmondások

1

1

10. Szövegértés – szövegelemzés – szövegalkotás

4

2

11. Stílus, stílusrétegek és -árnyalatok

2

1

12. Helyes beszéd technikája, beszédkultúra Beszédhibák (hangképzés, kiejtés, hadarás, dadogás, afázia stb.) Kulturálatlan beszéd: trágárság, beszéd evés közben, rágózás beszéd közben Beszédgyakorlatok; lámpaláz leküzdése

4

2

13. Előadás beszédgyakorlatai

2

1

14. Prezentáció beszédgyakorlatai

2

1

15. Beszédgyakorlat tárgyalási szituációban

2

1

16. Vita, vitakultúra (meggyőzés, érvelés)

2

1

17. Helyesírás: - rövid-hosszú magán- és mássalhangzók írása - különírás, egybeírás - kis- és nagybetűk írásszabálya - tulajdonnevek írásmódja - elválasztás szabályai - írásjelhasználat - rövidítések, mozaikszók írásszabályai - számok, keltezés, címzés

8

5

36


Sorsz.

Tananyag

Javasolt óraszám*

Évfolyam


18. Szótárak, nyelvművelő kézikönyvek

1

1

19. E-helyesírás; digitális nyelvhelyesség- és helyesírás-javítási módszerek

1

1

20. Komplex üzleti levelek, bemutatók (diák) készítése önálló fogalmazással

24

15

Munkahelyi kommunikáció összesen

196 óra

80 óra

* Az óraszámok magukban foglalják az ellenőrzésre, számonkérésre, értékelésre fordított időt is. A témakörök tanítása – az ismeretek átadása/megszerzése és a kompetenciafejlesztés – eredményessége 1. A Kommunikáció alapjai témakör tanulása során el kell érni, hogy a tanuló -

elfogadja azt az ismert tényt: „nem lehet nem kommunikálni”, és ha ez így van, akkor törekedni kell a minél hatékonyabb kommunikációra;

-

tisztában legyen azzal, hogy a hatékony kommunikáció jobb teljesítményt von maga után és problémamentes kapcsolatokat eredményez;

-

tudatában legyen annak, hogy a motivációk, a különböző szervezési teendők, a problémamegoldás, az információszerzés stb. összefüggésben van a kommunikációs képességgel – ha nem kommunikál jól, nem lesz jó a teljesítménye, sőt a magánéletben is gondjai lehetnek;

-

tudnia kell, hogy a kommunikáció során információkat szerzünk, adunk át, továbbítunk – azaz a folyamat kétirányú –, ezért fontos a másikra figyelni, őt meghallgatni és megérteni  ez az aktív figyelés technikája;

-

vegye számításba a kommunikációs hiányosságokat, tökéletlenségeket, illetőleg lehetséges hatásait, ennek emberi tényezőit;

-

törekedjen a jó emberi kapcsolatok kialakítására és fenntartására; bármilyen szinten is van kommunikációs képességünk, mindig tovább lehet fejleszteni.

2. A Nyelvhelyesség, nyelvhasználat témakör tanítása során el kell érni, hogy a tanuló -

tudatos nyelvhasználóként – a magyar nyelvi normáknak megfelelően – tudja magát szóban és írásban választékosan kifejezni, önmagát és mások hibáit javítani;

37


-

ismerje és alkalmazza az üzleti kapcsolattartás során a hivatalos stílus szükséges elemeit, kellő mértékben éljen az udvariassági formulákkal;

-

ügyeljen a megnyilvánulásaira, beszédtechnikájára, kerülje az esetleges beszédhibákat, beszédzavaró tényezőket;

-

írásbeli munkáiban tudatosan alkalmazza a magyar helyesírás szabályait, bizonytalansága esetén képes legyen a megfelelő forrásanyagot (nyomtatott, digitális) használni;

-

tudjon megadott adatokból – a vázolt szituációnak megfelelően – önállóan üzleti levelet fogalmazni, prezentációhoz a megjelenített szöveget (vázlatot) elkészíteni.

Oktatás-módszertani javaslatok a témakörök feldolgozásához A témakör kulcsfogalmai: 1. A kommunikáció folyamata, fajtái; etikett és protokollszabályok; konfliktuskezelés: -

kommunikáció: adó és vevő (partnerek) között zajló információcsere folyamata;

-

verbális kommunikáció: nyelvi eszközök segítségével zajló kapcsolattartás (két alapvető fajtája: a szóbeli és az írásbeli kommunikáció);

-

nonverbális kommunikáció: nem nyelvi eszközök (l. testbeszéd) segítségével történő kapcsolattartás (mimika, gesztus, térköz, szimbólumok, csendes kommunikációs eszközök stb.);

-

metakommunikáció: „mögöttes”, „tudattalan” kommunikáció, amely a kommunikáló felek egymás közötti kapcsolatáról, a közlés tartalmához való viszonyulásukról szól és tükrözi a közlő belső állapotát, hangulatát is;

-

hatékony kommunikáció: a közlő szándékának megfelelő eredményes (sikeres) kapcsolattartás a kommunikáló felek között;

-

viselkedéskultúra: adott társadalomban, közösségben élő emberek között kialakult, a többség által elfogadott magatartási formák összessége; amelyek megmutatják a szükséges és helyes megoldásokat az emberi és társadalmi együttélés sikeres kezeléséhez;

-

magatartás: a munkában, a magánéletben, a másokkal való érintkezésben az erkölcsi jelenséggel bíró cselekedetek összessége, amely jellemző az egyénre, magában foglalja valamennyi tettét;

-

viselkedési szabályok: az emberi érintkezést (viselkedést, magatartást), cselekvéseket meghatározó íratlan szabályok (kapcsolódó fogalmak: illem, protokoll, etikett, etikai norma);

-

kultúraközi kommunikáció: eltérő társadalmi közegben élő, eltérő kultúrával rendelkező közösségek közötti kapcsolattartás;

38


-

önismeret, önértékelés: az egyén ismeretei önmagáról, saját személyiségéről, lehetőségeiről, vágyairól, határairól, viselkedésének, magatartásának, cselekvéseinek motivációiról, illetőleg ezek megítéléséről, másokhoz való viszonyításáról;

-

imázs (latin eredetű: imagó): kép, képmás; az a kép, amely egy emberről, közösségről, szervezetről, termékről, márkáról stb. az embere(ek)ben – többnyire szubjektív tényezők alapján – kialakul.

-

konfliktus: emberek, csoportok stb. közötti ütközés, melynek során igények, szándékok, vágyak, törekvések, érdekek, szükségletek, nézetek, vélemények, értékek kerülnek egymással szembe.

-

konfliktuskezelés: a konfliktusok feloldására vagy elkerülésére, megelőzésére irányuló cselekvések összessége.

2. Nyelvhelyesség szóbeli és írásbeli elemei, nyelvhasználati szabályok: -

nyelvi norma: az írott és beszélt nyelv használatának társadalmilag érvényes, helyesnek elismert/elfogadott szabályai, irányelvei, szokásai, amelyeket a társadalmi megegyezés, a mindenkori nyelvszokás alakított ki;

-

nyelvszokás: kisebb vagy nagyobb emberi közösségek nyelvhasználatának megszokott, szokásos, közhasználatú módja, amely a szavak hangalakjában, kiejtésében, írásában, megválasztásában, megalkotásuknak, nyelvtani alakváltozásaiknak, egymáshoz való kapcsolásuknak formájában nyilvánul meg;

-

nyelvművelés: a nyelvhelyesség elvei alapján, a nyelvi műveltség terjesztésével foglalkozó tudományág, amelynek célja annak tudatosítása, hogy a nyelv minél alkalmasabb legyen a világos, árnyalt nyelvi közlésre, az emberi kommunikációra, adott nyelvterületen élő, beszélő/író ember pedig minél jobban megismerje a nyelv törvényszerűségeit, használati szabályait;

-

nyelvhelyesség: társadalmi megegyezésen alapuló kulturális előírás, kommunikációs illemszabály, amely megszabja egyes szóbeli és írásbeli nyelvi formák elfogadottságát vagy elutasítását, követendőként emelve ki a nyelv bizonyos – főként irodalmi – változatát.

-

nyelvi vétség: a társadalmi megegyezésen alapuló nyelvi, nyelvhasználati szabályok be nem tartásából eredő szóbeli és írásbeli nyelvi hibák, hiányosságok, normától való eltérések, amelyek kiterjednek az alaktani, mondattani és jelentéstani elemekre egyaránt;

-

beszédkultúra: a szóbeli közlés kulturált viselkedési formái, a közlés udvariassága, a beszéd illemtana;

-

helyesírás: a nyelvi elemek (betűk, szavak, írásjelek stb.) írásának közmegállapodáson alapuló és közérdekből szabályozott eljárásmódja, illetőleg az ezt tükröző, rögzítő és irányító szabályrendszer, melynek legfőbb alapelvei: a kiejtéshez való igazodás, a szó elemeinek figyelembevétele, a hagyomány követése.

39


A tananyag feldolgozásához ajánlott munkaformák, módszerek, eljárások: A kerettanterv ajánlása Alkalmazott oktatási módszer neve magyarázat elbeszélés kiselőadás megbeszélés vita szemléltetés projekt kooperatív tanulás szimuláció szerepjáték házi feladat

A tanulói tevékenység szervezeti kerete egyéni csoport osztály x x x x x x x x x x x

1. A kommunikáció alapfogalmai, folyamata, típusai, főbb eszközei és fajtái nem jelent teljesen új ismeretet a tanulók számára (l. a magyar nyelvtan közismereti tantárgy keretében is tanulják), ezért az ismeretek felidézésére bátran megbízhatjuk a tanulókat egy-egy anyagrész önálló ismertetésével. Ehhez a pedagógusnak meg kell jelölni pontosan a tanuló feladatait, közölni kell, hogy mit vár el, kb. milyen időkeret áll a rendelkezésére, továbbá megadható a felkészülést segítő forrásanyag is. Kérhetjük azt is a tanulóktól, hogy az ismeretek felidézésére szolgáló játékos feladatot készítsenek tanulótársaik részére. Ezeket a feladatokat számítógépen is megkaphatják és megoldhatják a diákok, hiszen gyakran találkozhatnak majd a munkatevékenységük során is ilyen jellegű feladattal (l. az Irodai asszisztens szakképesítés egyik gyakorlati feladatának része, hogy számítógép használatával kell válaszolniuk megadott kérdésekre – többek között a Munkahelyi kommunikáció témaköréből.) 2. Kiselőadások formájában más témák kidolgozását is megkaphatják a tanulók, ahol kifejthetik egyéni véleményüket is, pl. elektronikus közlésformák, mobiltelefon-használat, öltözködési szokások, divattrendek, a tömegkommunikáció hatása az egyénre stb. Azokban a témákban, amelyek közel állnak hozzájuk, szívesen osztják meg véleményüket. Akár csoportos beszélgetés, vita is kialakulhat az osztályban (csoportban). Ezeket a vitákat szándékosan is generálhatjuk, hozzászoktatva tanulóinkat, hogy bátran mondják el véleményüket. Tudatosítsuk a tanulókban, hogy éljenek a véleménynyilvánítás szabadságával, hiszen ez az egyén nagyobb befolyását eredményezheti a közösségben, ezáltal erőteljesebben jelenhetnek meg a saját elvárásai. Ezenkívül pedig a lámpaláz legyőzésének is legjobb ellenszere a közösség előtti megszólalás gyakorlása. Ezért biztassuk a tanulókat, és teremtsünk olyan feltételeket, hogy merjenek megszólalni, véleményt mondani. 3. A viselkedéskultúra és protokoll szabályainak elemeivel tanulmányaik során részben találkozhattak a tanulók (pl. osztályfőnöki órákon), de ebben a keretben határozottan törekedjünk a szakmai hivatásra is felkészíteni a tanulókat. Az egyik leghatásosabb módszer – és talán maradandó élményt is adhat a tanulóknak –, ha meghatározott szituációban kell eljátszaniuk

40


bizonyos szerepeket. Kezdetben nem lesz könnyű ebben a korosztályban (16-17 évesek) a szerepjáték, de hagyjuk, hadd hozzák egyéniségüket, humorukat – természetesen a fegyelem megtartásával. 4. Az írásbeli kommunikációs formák gyakorlása természetesen írásban történhet. Ehhez megfelelő szituációk, feladatok összeállítására van szükség. A tanulóknak tudniuk kell, hogy miről kell írniuk, ki(k) a célzott személy(ek), milyen szerepkörben és szituációban készül az irat, illetőleg mi legyen a célja a közlésnek (pl. reklamáció vagy köszönetnyilvánítás).

Tanulói tevékenység értékelése a bemutatott témakörökben Mindkét témakör tanítása során megfelelő támpontot kell adnunk a tanulónak a helyes kommunikációra, viselkedésre és nyelvhasználatra vonatkozóan. A magatartáskutatással foglalkozó szakemberek és nyelvészek, nyelvművelők között is kialakul olykor vita, nézeteltérés, hogy mi számít helyesnek, milyen viselkedési vagy nyelvi formát, változatot fogadunk el helyesnek. A helyes-helytelen kommunikáció és nyelvi formák megítélése, kategorikus kijelentése, minősítése helyett az lehet a célravezetőbb, ha a tanulóban az tudatosul, hogy mely forma milyen szituációban, kapcsolatban, illetőleg nyelvváltozatban, közlésfolyamatban, beszédszituációban, mely szerepviszonyok mellett, milyen stílusárnyalatban stb. lesz kifejezőbb, helyes vagy helytelen (a viselkedési vagy/és nyelvi normák szerint). Ezt akkor érhetjük el, ha a tanulók minél több szituációban, feladatban kapnak visszajelzést a helyes vagy helytelen megoldásokról. A szerepjátékokat mindig kísérje részben tanulói véleményezés, részben tanári összegzés. Ha hatékonyan akarjuk a diákokat irányítani, alapvető fontosságú, hogy visszajelzést kapjanak. A pedagógus véleménynyilvánításával, értékelésével mindig értéket közvetít, ezért nagyon fontos, hogy a tanulók kapják meg a helyes viselkedésről a visszacsatolást. Az egyik legnagyobb hiba, ha a pedagógus nem értékeli a mindennapi teljesítményt. Egyes tanulók – a fiatalabb korosztály különösen – nem mindig fogadják el a kritikát, de szükséges velük megértetni és elfogadtatni, hogy ettől fejlődik majd személyisége, ami megvédheti mások rosszallásától. Ugyanakkor törekednünk kell a pozitív visszajelzésre, a helyes megoldási módok megmutatására. Mindkét témakör alkalmas arra, hogy szóban és írásban is számon kérjük az elsajátított ismereteket, de a szituációban való megfelelés (szerepfeladat) is kellő számonkérési forma lehet (l. sikeres bemutatkozás, konfliktus megoldása, prezentálás stb.) Megszólalásaik, megnyilvánulásaik során ne maradjon el a nyelvhasználat helyességére (l. nyelvi formára, stílusra, szóhasználatra, kiejtésre stb.) való utalás, különösen, ha hibás vagy helytelen változatokat használnak. Az észrevételeket mindig a legnagyobb tapintattal kell közölnünk, egyrészt, hogy ne sértsük meg a tanuló önérzetét, másrészt, hogy ezzel is példát mutasson a pedagógus magáról a „véleménynyilvánítás” mikéntjéről. Sokak szerint mindenről lehet véleményt mondani, de rendkívül fontos a közlés módja, stílusa. Azt is szem előtt kell tartanunk, hogy véleményünkkel semmiképpen nem az egyént minősítjük, hanem az elmondottakhoz, a látottakhoz, hallottakhoz fűzünk észrevételeket.

41


Feltételezhetően a felnőtt korosztály jobban elfogadja a kritikát, bár itt érett személyiségekről van szó, akiknek a magatartását, viselkedését nagyon nehéz befolyásolni, de az értékek, a társadalmi és szakmai normák közvetítésétől itt sem tekinthetünk el. Az írásbeli munkák értékelése legtöbbször írásban történik. Minden esetben nemcsak jelezni kell (pl. aláhúzással) a hibákat, hiányosságokat, hanem utalni kell a helyes megoldásokra is. Ha erre írásban nincs lehetőség (pl. hosszabb szövegrész kihagyása), akkor szóban kell akár egyénileg, akár típushibákat kiemelve elemeznünk a leírtakat, illetőleg annak szintjéről visszajelzést adni. Az írásbeli munkák javítására – feladatonként – a pedagógus értékítélete alapján kerül sor (a helyesírás értékelésére mérvadó lehet a magyar nyelvtanban alkalmazott eljárás). Minél szigorúbb – de teljesíthető – követelményeket támasztunk a tanulókkal szemben, annál inkább igyekeznek megfelelni a tanári elvárásnak. A gyakran megengedő, elnéző tanári magatartás a tanulókban a lazaságot, felületességet, az igénytelenséget gerjesztheti. A tanulók minden írásbeli munkájában ellenőriznünk/ellenőriztetnünk, javítanunk/javíttatnunk és értékelnünk kell a nyelvhelyességet és a helyesírást. Ha számítógéppel készítik a feladatokat, akkor ne maradjon el a gépelési hibák számbavétele sem. Hajlamosak vagyunk – így a tanulók is – megfeledkezni vagy nem kellően figyelni a gépelés hibátlanságára, különösen akkor, ha más feladatra kell erősen összpontosítani a figyelmünket (pl. a fogalmazásra). Minden írásbeli munka kapcsán meg kell követelnünk tanulóinktól, hogy tartsák be a dokumentumkészítés hármas alapszabályát: a tartalmi, nyelvi és formai követelményeknek való megfelelést. Kiemelten fontos ez a hozzáállás a felnőttképzésben, hiszen itt a tanulók sokkal több házi feladatot készítenek, többféle témában. Ilyenkor se maradjon el a helyesírás, nyelvhelyesség, fogalmazás, tagolás, kiemelési formák, gépírás stb. ellenőrzése. A tanulói munkák, házi dolgozatok, beszámolók stb. alapján összegyűjthetjük az írásbeli feladatokban észlelt tipikus hibákat, majd külön erre szánt óra keretében foglalkozunk ezekkel a hibákkal (nemcsak beszélünk róla, hanem más jellegű feladatokban elmélyítjük a helyesbítését). Hozzá kell szoktatnunk a tanulókat, hogy önmaguk ellenőrizzék és javítsák az írásbeli munkájukat. Ha bizonytalanok a jó megoldásban, bátran használják a megfelelő szótárakat, kiadványokat, de elektronikus forrásból is kaphatnak segítséget. Arra azonban fel kell hívni a figyelmüket, hogy a szövegszerkesztőbe beépített nyelvhelyesség- és helyesírás-ellenőrző vagy az elválasztó program nem kínál minden esetben jó megoldást; ennek felülvizsgálata megbízható forrásokból szükséges.

Javaslat a témakörök feladataira A) Kommunikáció alapjai 1. Fogalmazza meg röviden, mit értünk a közlési folyamat eredményességén? A közös értelmezés (feladó és befogadó ugyanazt értse alatta). 2. Fogalmazza meg röviden: mit értünk a közlési folyamat eredménytelenségén? A feladó és a befogadó értelmezési tartománya eltérő (a felek nem ugyanazt értik alatta).

42


3. Soroljon fel néhány körülményt, amely segítheti az üzenet megértését a feladó oldaláról? Ha hiteles és teljes körű a közlése; ha tekintettel van a befogadó ismereteire, szempontjaira; ha bátran vállalja a felelősséget; ha fogékony a kompromisszumra, ha nyitott és őszinte, ha dialógus a közlésmód (és nem monológ) stb. 4. Soroljon fel néhány körülményt, amely segítheti az üzenet megértését a befogadó oldaláról? Nyitottság, bizalom megelőlegezése, figyelem a feladó iránt, a kritikát nem támadásként értelmezi, manipuláció elutasítása, együttműködési készség stb. 5. Határozza meg a kommunikációs szűrők szerepét, funkcióját! Funkciója: egyrészről védenek minket, másrészt viszont megakadályozhatnak bennünket, hogy létfontosságú üzenetek eljussanak hozzánk. 6. Folytassa az alábbi érvelést a következmények kifejtésével! Minden hallgató a saját érzékszerveivel és agyával dekódolja az üzenetet, nem a beszélőével, és a maga különleges módján értelmezi azt. Ha különbségek vannak az értelmezésben, annak zavar lesz az eredménye… 7. Egészítse ki az alábbi mondatot értelemszerűen! Csak az az információ juthat be a fogadó elméjébe, ami megfelel ……………………………………………..; (tudásának), ………………………………………………;(világnézetének, kultúrájának), ……………………………………………..;(hitének, hozzáállásának, ) ……………………………………………. (személyiségének, attitűdjének).A hatást az üzenet maradéka váltja ki, a többi információ fennakad a szűrőkön, azaz elvész. 8. Értelmezze röviden a tudás, tapasztalat mint kommunikációs szűrő szerepét! Az életünk során megszerzett ismeretek összessége, és azok megtapasztalása alapján kialakult gondolkodási rendszer. Ennek megfelelően ítélünk valamit igaznak, vagy hamisnak. Ez nem más, mint amit igaznak hiszünk. Nem biztos, hogy igaz, de a jelenlegi tudásunk és tapasztalatunk szerint annak hisszük. Ami a tudásunknak és tapasztalatunknak nem felel meg, az nem juthat be az elménkbe. 9. Értelmezze többféleképpen az alábbi kijelentést!

43


Az előttünk álló feladatokat minél előbb el kell kezdenünk. (Mi a feladat? Kit/kiket érint a többes szám első személy? Mit jelent a „minél előbb” időhatározó? Mit érthetünk a „kezdésen”? stb.) 10. Jellemezze az informális csatornán áramló információkat! - nem megbízhatóak, - nem mindig teljes körűek – legalábbis a közlő szándéka szerint, - az információtovábbításkor gyakran módosul a tartalmuk (hozzáteszünk, kihagyunk, átalakítunk információtartalmakat – olykor egyéni érdekek szerint), - nem jutnak el minden érintetthez, - viszonylag gyorsan terjednek, de gyakran véletlenszerű a befogadó kiválasztása. 11. Húzza alá az üzleti/hivatali kapcsolatban elfogadható megszólítási formá(ka)t! Tisztelt Uram/Asszonyom! Bájos Igazgatónő! Tisztelt Vendégeink! Tisztelt Elnökünk! Tisztelt Tóth Anna Úrhölgy!

Tisztelt Igazgató Úr! Tisztelt Ügyvezető Asszony! Tisztelt Varga Zoltán Elnök Úr! Kedves elnök Asszony! Tisztelt Egybe gyűltek!

12. Egészítse ki az alábbi mondatokat! A pontosság az emberek kötelességtudatának mércéje, ami különösen a hivatalos alkalmakon mindig szigorúan betartandó. A protokoll megkülönböztet – az alkalomtól függően – percnyi pontosságot, megengedett késést és meghatározott időpontok között való megjelenést. Percnyi pontosság kötelező minden hivatalos megbeszélésen, üzleti tárgyaláson és díszétkezésen. A fogadás az állóalkalmak legünnepélyesebb formája. Az érkezési időpont nem kötődik szorosan a fogadás kezdetéhez, 15-20 perces késés elfogadott. A vendéglátóinkat zavarhatja az is, ha túl korán érkezünk. A koktélparti a fogadás szerényebb formája. Az érkezés és távozás ideje sokkal szabadabban megválasztható, mint a fogadáson. A pontosság a távozásra is vonatkozik. Amikor a meghívón jelzik a program időtartamát – ami általában két óra –, ezentúl nem illik tovább maradni. Igyekezzünk tehát pontosan érkezni a magánházba történt meghívásoknál is, különösen akkor, ha étkezésről van szó. 13. Írja a felsorolt kommunikációs eszköz elé a hatékony (H) vagy nem hatékony (NH) betűjelzést! …………. …………. …………. …………. …………. …………. ………….

Videóbemutató Munkaértekezlet Dolgozói folyosói/éttermi pletyka Workshop-ok (l. műhelybeszélgetések, tréningek) Személyes beszélgetések Információs telefonvonal Megbeszélés vezetőkkel és munkahelyi irányítókkal

44


…………. …………. …………. …………. ………….

Vezetői prezentáció Tájékoztató tábla E-mail Céges hírlevél Közvetlen telefonhívás

14. Sorolja fel az imázs(alakítás) három alapvető kérdését? 1. ………………….. (Hogyan látom önmagam?) 2.………………….. (Hogyan szeretném, hogy mások lássanak?) 3. ………………..... (Hogyan látnak mások?)

45


15. Soroljon fel néhány okot, körülményt, amely konfliktus kialakulásához vezethet! - …………………………………………………., - …………………………………………………., - …………………………………………………., - …………………………………………………., - …………………………………………………., - ………………………………………………….. 16. Döntse el, igaz vagy hamis az állítás? Írja az I (igaz) vagy a H (hamis) betűjelzést az állítás után! - Egy helyiségbe belépő egyén először viselkedésével vizsgázik, és csak a későbbiekben alkotnak róla véleményt szakmai vagy emberi kvalitásai alapján. - Egy közösségen belül minél nagyobb az összezártság, a közösség tagjainak egymásra utaltsága, annál könnyebben kezelhetőek a konfliktusok. - A mobiltelefont bárhol, bármikor lehet használni, csak le kell halkítani. 17. Sorolja fel a konfliktus kialakulásának főbb szakaszait! 1. ……………………….(konfliktust megelőző helyzet), 2. ……………………….(a konfliktus felismerése és átélése), 3. ……………………….(a konfliktus kezelési módjának kialakítása), 4. ……………………….(a konfliktus alatti tényleges viselkedés), 5. ……………………….(a következmények). 19. Írja a meghatározás mellé, a konfliktuskezelés mely fajtáját jellemzi! 

Az együttműködés hiánya jellemzi, lényege a másik pozíciójának megszerzése vagy megdöntése, illetve saját érdekeink érvényesítése a másik kárára. versengő



Megkísérli teljes mértékben figyelembe venni a másik fél érdekeit, közös elintézési módot alkalmaznak, mindkét fél nyertesként kerül ki a konfliktusból. problémamegoldó



A felek együttműködnek; saját érdekeiket hanyagolják, törekvéseik a másik érdekeinek irányába mutatnak. alkalmazkodó

46




A megoldás tekintetében valamiféle középútként értelmezhető, azaz mindkét fél eléri célját, de nem teljes mértékben. kompromisszumos



A felek megpróbálják tagadni vagy hanyagolni mind saját, mind a másik érdekét, mintha a konfliktus nem is létezne. elkerülő

20. Értelmezze az alábbi mondatot, fejtse ki véleményét! A tömegkommunikáció képes az ember döntéseit befolyásolni.

B) Nyelvhasználat, nyelvhelyesség, helyesírás 1. Döntse el (aláhúzással jelezze), melyik a helyes megoldás? nem vitatkozunk ezen a kérdésen

nem vitatkozunk a kérdés felett

nehézségeink abban adódnak

nehézségeink abból adódnak

átdolgozását megoldottuk

átdolgoztuk

félreértelmezték ezt a kérdést

félreértelmezést nyert ez a kérdés

kedvezőbbleg tudtunk hozzájutni

kedvezőbben tudtunk hozzájutni

ellenőrzés miatt érkeztek az ellenőrök

ellenőrzés végett érkeztek az ellenőrök

értesítették a szülőket

kiértesítették a szülőket

még ma bepótolom a leckét

még ma pótolom a leckét

Ezt jól benézted!

Ezt jól elnézted!

2. Javítsa az alábbi szöveg helyesírási hibáit! Az elmult években a számítógépnek jelentős szerepe lett a fiatalok gondolkodásának formállásában – köszönhetően az othoni számítógépek számának ugrás szerű emelkedésének. Ma már a hásztartások közzel két harmada rendelkezik számítógépel, internetelérési lehetősséggel. Sok családban szinte minden családtagnak van valamilyen hállózati hozzáférése, részben a számítógépek, részben az okos telefonok révén. Ennek folytán halatlan mennyiségű informácio áramolik a fiatalok felé, aminek elönyei is lehetnek, ha a számítógépet felelőségteljessen, megfelelően használják. Azt is tapasztaljuk, hogy nagyon sok szülő megengedi a gyerekének, hogy elenörizetlenül, kényekedve szerint vegye igénybe a világhállót. Ezáltal számos veszéjnek teszik ki magukat.

3. Fejtse ki véleményét a fenti szöveg tartalmáról különböző stílusban! Érveljen három különböző célközösségnek: - fiataloknak magánbeszélgetéshez, - nagyszülőknek, miközben tanítja őt az internet használatára,

47


- írjon fiataloknak szóló újságcikket! 4. Az alábbi szókapcsolatok lehetnek szószerkezetek (különírás) vagy szóösszetételek is (egybeírás). Alkosson mindegyikkel mondatot! nagy számú

nagyszámú

száraz föld

szárazföld

német tanár

némettanár

idegen vezető

idegenvezető

két balkezes

kétbalkezes

hozzá szokott

hozzászokott

5. Egészítse ki a mondatokat az az (a), ez (e) mutató névmás és a megfelelő névutó kapcsolatával! Történt valami ………………………………………, hogy beadtuk a pályázatot? …………………………..

ment

el,

hogy

köszönt

volna.

Biztos

vagyok

…………………………., hogy hamarosan jelentkezik. Ha megadtuk a telefonszámunkat, biztosak lehetünk …………………….., hogy hívni fognak. Nem azt vásároltam, …………………….. az üzletbe bementem. …………………….. járj el, ahogyan előírják! ………………………. jöttem, hogy rendezzük a problémát. 6. Tagolja az alábbi „összetapadt” mondatokat, tegye ki a szükséges írásjeleket! a természet mindig szép napsütésben más oldalát mutatja mint esőben és más oldalát nyáron mint télen aki az időjáráshoz köti a túráját az hetekig várhat, amíg az elképzeléseinek megfelelően alakul az ember mindig alkalmazkodik bizonyos fokig a körülményekhez minél nehezebbek a fizikai körülmények annál jobban megedződik azok elviselésére miért nem fázik meg a turista aki 4-5 fokos hidegben is útnak indul miért nem betegszik meg ha megázik azért mert hozzászokott a szélsőséges időjárási viszonyokhoz kinek nincs meg a megfelelő edzettségi szintje nem érdemes egyből a legnehezebb körülményeket bevállalni szép fokozatosan lehet hozzászokni a mostohább időjárási körülményekhez ezért legjobb kora ősszel elkezdeni a rendszeres túrázást 7. Állapítsa meg, mi a hiba a következő mondatokban! Adja meg a helyes megoldást! Majd meglássuk, mit tehetünk.

48


A titkárnő a főnökével telefonon tárgyalta le a napi teendőket. Tök jó volt tegnap a buliban. Nem szokok otthon főzni. Nem eszek ilyen zsíros ételeket. Az áremelések végett kerültünk az utcára. Válogatnák magamnak ebből a szép almából. Láttam, selfiztél. 8. Helyettesítse szólással az alábbi szavakat, illetve kifejezéseket! ragaszkodik az álláspontjához – (Köti az ebet a karóhoz.) kíváncsi valamire – (Furdalja a kíváncsiság. Kifúrja az oldalát.) gyorsan elinal, elmegy – (Ott hagy csapot-papot.) megjelenésével nagy feltűnést kelt – (Rázza a rongyot.) kár éri – (Megüti a bokáját.) 9. Mi a különbség az alábbi szópárok között? Írjon mondatot velük! kötet – köttet, helység – helyiség, egyelőre – egyenlőre, huzat – húzat, lakat – laktat 10. Egészítse ki az alábbi igéket z-vel vagy/és dz-vel! birkó…ik, vakaró…ik, mentegető…ik, fogó…kodik, zárkó…ik, követelő…ik, fenyegető…ik, takaró…ik, szedelő…ködik, húzó…kodik, kergető…ik, akado…zik 11. Készítsen prezentációt a Túrázók tíz parancsának rövid bemutatására! Minden pont leglényegesebb mondanivalója egy-egy dián szerepeljen! A túrázás tízparancsolata 1. Készülj fel alaposan a túrára! Gondold végig, mennyi folyadékra, élelemre lehet szükséged útközben, s annyit hozz magaddal, amennyire feltétlenül szükséged lehet. 1-1 alma és csokoládé jól jöhet, de ne cipelj felesleges terhet magaddal! 2.Túrádat erőnléted, gyakorlottságod és társaid figyelembevételével tervezd! Ha nem érzed egészen jól magad, inkább maradj otthon, de társaidat ne hátráltasd a gyaloglásban! Legyen erőd a túrát feladni, és ha kell, visszafordulni, de erről társaidat és a túravezetőt tájékoztasd! Ha kell, kérj segítséget! 3. Célszerűen, kényelmesen és ne feltűnően öltözz! Könnyű, időjárásnak megfelelő cipő vagy bakancs, réteges öltözködés a megfelelő. Egy esőkabát jól jöhet néha, de ha nincs kéznél, egy nagyméretű műanyag kukás zsák is megteszi váratlan eső esetén. Erős napsütés ellen egy kendő, vékony sapka vagy kalap legyen nálad.

49


4. A természetben nyitott szemmel és füllel, a szépségre fogékony szívvel járj! Nem azért megyünk, hogy végigszaladjunk néhány kilométert. Az egy másik sportág. Arra mindig van idő, hogy megcsodáljuk természeti értékeinket, és néhány fotót készítsünk. 5. Viselkedj csendben, fegyelmezetten, vendégként! Az erdő az ott élő állatok élőhelye, ne zavarjuk őket, ha olyan szerencsében akad részünk, hogy pár pillanatra megmutatják magukat. 6.Tartsd és tartasd be a túrázás szabályait (tűzrakás, hulladék, illemhely, táborozás, védett terület, túravezetés stb.). A túravezető vezeti a túrát, nem Te! Akkor is, ha Te gyorsabban tudsz gyalogolni. Mindig hallgass a szavára! Hidd el, ő tapasztaltabb nálad! A szemetet hazavisszük, nem szórjuk szanaszét. Akkor sem, ha senki sem látja. 7. A természetben való tartózkodás után állítsd vissza az eredeti állapotot! Hadd élvezzék a háborítatlan környezetet az utánunk jövők is! A virágok, az egyéb védett és nem védett növények ott szépek, ahol élnek, ne tépd le és ne vidd el! A gyermekek figyelmét is hívd fel erre! 8. Szeresd és védd a természetet, igyekezd azt másokkal is megszerettetni, megismertetni, megvédetni! Meséld el családodnak, barátaidnak, hogy milyen szép helyeken jártál, mennyi élményben volt részed útközben, s hogy milyen jól esett egy kis mozgás! Talán legközelebb kedvet kapnak ők is, hogy veled tartsanak. 9.Becsüld túratársaidat és a bajban ne hagyd őket magukra! Ha társad megsérül vagy egyéb, előre nem látható ok miatt nehézségei támadnak útközben, szólj azonnal a túravezetőnek! 10. Igyekezz hasznosítani a természetben szerzett ismereteidet, tapasztalataidat! (Forrás: www.utisugo.hu)

A témakör tanításához ajánlott irodalom (pedagógusok számára) 1. Kommunikáció alapjai témakörhöz Aronson, Elliot 2002. A társas lény. KJK–Kerszöv. Budapest. Balázs Géza 1998. Magyar nyelvkultúra az ezredfordulón. A–Z Kiadó. Budapest. Béres István – Horányi Özséb szerk. 1999. Társadalmi kommunikáció. Osiris Kiadó. Budapest. Bódi Zoltán 2000. Az informatika nyelvhasználatának hatásai és nyelvstratégiai háttere. MNy. 218–23. Borgulya Ágnes – Somogyvári Márta 2007: Kommunikáció az üzleti világban. Akadémiai Kiadó. Botta Dénes, Püspöky István, Vertel Beatrix 2006: A névjegy története. Medicina Könyvkiadó, Budapest.

50


Buda Béla 2003: A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei. Animula, Budapest. Cohen, Herb 1998: Bármit meg tud tárgyalni. Bagolyvár Kiadó. Collins, John 2000: Tökéletes előadások. Budapest, Scolar. Deák Csaba 2003: Kommunikáció és prezentáció. Budapest, Human Telex Consulting. E. Durnbach Mária (szerk.) 2008: Üzleti kommunikáció szóban és írásban. Gazdasági iratés szerződésmintatár. VerlagDashöfer. Budapest. Érsok Nikoletta Ágnes 2003. Írva csevegés – virtuális írásbeliség. Nyr. 99–104. Fercsik Erzsébet – Raátz Judit 2006: Kommunikáció és nyelvhasználat. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó. Fercsik Erzsébet 1999: Kommunikáció szóban és írásban. Krónika Nova, Budapest. Fisher, Roger – Ury, William – Patton, Bruce 1997: A sikeres tárgyalás alapjai. Bagolyvár Kiadó. Forgách József 2003. A társas érintkezés pszichológiája. Gondolat Kiadó. Budapest. Forgas, Joseph Paul 2000: A társas érintkezés pszichológiája. Szentendre, Kairosz. Frank, Milo O. 1998: Hogyan érveljünk röviden és hatásosan. Bagolyvár Kiadó. Gillen, Terry 1999: A meggyőzés mesterfogásai: pozitív befolyásolási technikák. Budapest, Bagolyvár. Gubán Ákos 2000: A prezentációkészítés elméleti alapjai. Budapest: Műszaki Kiadó. Hársing László 1985: A tudományos vita és érvelés. Akadémiai Kiadó, Budapest. Hidasi Judit szerk. 1998. Szavak, jelek, szokások. Windsor Kiadó. Hofmeister-Tóth Ágnes – Mitev Ariel Zoltán 2007: Üzleti kommunikáció és tárgyalástechnika. Akadémiai Kiadó. Horváth Béla, N. 2006: Gyakorlati kommunikáció. Budapest, Pont, cop. Hull, Raymond 1998: A sikeres nyilvános beszéd alapjai. Bagolyvár Kiadó. 59–75. Jókúti György 2003: Prezentáció. Budapest: Kossuth Kiadó. Katona Mária – Szabó Csaba 2006: Kommunikáció – üzleti kommunikáció. Budapest: Képzőművészeti Kiadó. Kepes Ágnes – Sille István 2006: Protokoll és etikett a gyakorlatban. Budapest: Akadémiai Kiadó. Kulikné Láng Zsuzsanna 2003: A tárgyalás. In: Hunyady György – Székely Mózes (szerk.) Gazdaságpszichológia. Osiris Kiadó. 581–611. Kurtán Zsuzsa 2003. A nyelvi kommunikáció környezete, kontextusa. In: Szakmai nyelvhasználat. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest. 21–7. Langer Katalin – Raátz Judit 1999: Üzleti kommunikáció. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó. Lázár Judit 2005: A kommunikáció tudománya. Budapest, Balassi Kiadó.

51


Molnár György 2002: Protokoll az üzleti életben. Budapest, Corvinus Egyetem. Montágh Imre 1993: Nyelvművesség: a beszéd művészete. Budapest, Múzsák. Morris, M. – Ogan, C. 1996. Az Internet mint tömegkommunikáció. Replika (23-24). Németh Erzsébet 1999: Közszereplés. Budapest, Osiris Kiadó. Németh Erzsébet 2002. Az önismeret és a kommunikációs készség fejlesztése. Századvég Németh Erzsébet 2006: Közszereplés: a társadalmi szintű kommunikáció kézikönyve. Budapest, Osiris. Kiadó. Budapest.Nierenberg, Gerard I. 1998: Testbeszéd-kalauz: avagy mit üzennek a gesztusok Budapest, Bagolyvár. Pléh Csaba – Síklaki István – Terestyéni Tamás szerk. 1997. Nyelv – kommunikáció – Ottlik Károly 1993, 1995, 1996: Protokoll; Protokoll Plusz; Protokoll Extra. Budapest, Protokoll ’96 Könyvkiadó Kft. Raátz Judit – Szőke-Milinte Enikő 2010: Üzleti kommunikáció. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. Sille István 2008: Illem, etikett, protokoll. Budapest: Akadémiai Kiadó. Szabó Katalin 2001: Kommunikáció felsőfokon. Budapest: Kossuth Kiadó. Szépe György 1997. Az internetkorszak nyelvészete. Modern Nyelvoktatás III. http://www.mek.iif.hu/porta/szint/tarsad/nyelvtud/intnyelv/intnyelv.htm Szónokok, előadók kézikönyve. (Összeáll. Deme László) 1974: Budapest, Kossuth Kiadó. Terestyéni Tamás 2006: Kommunikációelmélet: a testbeszédtől az internetig. Budapest, AKTI, Typotex. Ury, William 1997: Tárgyalás nehéz emberekkel. Budapest: Bagolyvár Kiadó. Wacha Imre 1996. Korunk kommunikációs (nyelvhasználati, beszédmagatartási) gondjairól – gátlásairól és gátlástalanságairól. Nyr. 152–60. Zentai István 2006: Meggyőzéstechnika és kritikai gondolkodás a mindennapi gyakorlatban. Budapest, Medicina Kiadó. Zentai István – Tóth Orsolya 1999: A meggyőzés csapdái. Informális hibák és visszaélések a mindennapi meggyőzésben. Typotex. 2. Nyelvhelyesség, nyelvhasználat témakörhöz Nyelvészeti és nyelvművelői segédeszközök A magyar helyesírás szabályai. Akadémia 2000. A magyar nyelv értelmező szótára I-VII. Akadémia A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára I-IV. Magyar helyesírási szótár. Akadémia 1999. Magyar kiejtési szótár.(Fekete László) Gondolat 1992 (e és ë hangok helyét is jelöli) Magyar nyelvhelyességi lexikon. Corvina 2001. Magyar szinonimaszótár. Akadémia Kiadó 2010.

52


Magyar szlengszótár. (Kövecses Zoltán) Akadémia Kiadó 1998. Magyar szófejtő szótár. (Bárczi Géza) Trezor Kiadó 1991. Magyar szókincstár. Rokon értelmű szavak, szólások és ellentétek szótára. Tinta Könyvkiadó 1999. Magyar szólások és közmondások. (O. Nagy Gábor) Gondolat 1985. Magyar szólástár. Szólások, helyzetmondatok, közmondások értelmező és fogalomköri szótára. Tinta Könyvkiadó 2003. Mi fán terem? Magyar szólásmondások eredete. (O. Nagy Gábor) Nyelvművelő kézikönyv I-II. Nyelvművelő kéziszótár. Auktor Kiadó 1996. Új szavak, új jelentések 1997-ből. (Kiss Gábor – Pusztai Ferenc) Tinta Könyvkiadó 1999. További szakirodalmi ajánlás Antalné Szabó Ágnes: Hogyan írjam? Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest, 2000. Aczel, Richard 2004: Hogyan írjunk esszét? Budapest, Osiris. Balázs Géza 2000:A média nyelvi normája. In: Magyar Nyelvőr 124/1. 5–24. Balázs Géza 2001: Magyar nyelvstratégia. MTA, Budapest. Balázs Géza és Zimányi Árpád (szerk.) 2007: Magyar nyelvhasználati szótár [Hogyan mondjuk? Hogyan írjuk?] Celldömölk: Pauz-Westermann. Balázs Géza – Dede Éva (szerk.) 2008: Európai nyelvművelés. Az európai nyelvi kultúra múltja, jelene és jövője. Budapest: Inter Kht. – Prae.hu. Benkes Zsuzsa – Nagy L. János – Petőfi S. János 1996: Szövegtani kaleidoszkóp I. Antológia. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó. Benkes Zsuzsa – Petőfi S. János 1996: Szövegtani kaleidoszkóp II. A szövegmegformáltság elemző megközelítése. Budapest,Nemzeti Tankönyvkiadó. Caplin, James 2009: Utálom a prezentációkat. Budapest, Akadémiai Kiadó. Carnegie, Dale 1999: Sikerkalauz 3. A hatásos beszéd módszerei. Gladiátor Kiadó. Kibédi Varga Áron 1983: Retorika, poétika, műfajok. Irodalomtörténeti Közlemények, 545–91. Deme László-Fábián Pál-Tóth Etelka (szerk.): Magyar helyesírási szótár. Akadémiai Kiadó. Budapest, 2000. Domonkosi Ágnes 2006. Az értékelés és a minősítés a nyelvművelésben. Domonkosi Ágnes–Lanstyák István–Posgay Ildikó szerk., Műhelytanulmányok a nyelvművelésről. Budapest–Dunaszerdahely: Tinta Könyvkiadó–Gramma Nyelvi Iroda. Fercsik Erzsébet: Helyesírási kalauz. Korona Kiadó. Budapest, 1995. Grétsy László, Kemény Gábor 2005: Nyelvművelő kéziszótár. Budapest: Tinta Könyvkiadó.

53


Kemény Gábor (szerk.): Normatudat – nyelvi norma. Linguistica. Series A. Studia et dissertationes 8. Nyelvtudományi Intézet, Budapest. Kiss Jenő 2002: Társadalom és nyelvhasználat. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. Kontra Miklós szerk. 2003. Nyelv és társadalom a rendszerváltáskori Magyarországon. Budapest: Osiris Kiadó. Kovalovszky Miklós 1977. Nyelvfejlődés – nyelvhelyesség. Budapest: Akadémiai Kiadó. Kovalovszky Miklós, Huszár Ágnes, Szőke István et al. (szerk.) 1980: Nyelvművelő kézikönyv I. és II. Budapest: Akadémiai Kiadó. Laczkó Krisztina-Mártonfi Attila: Helyesírás. Osiris Kiadó. Budapest, 2004. Lanstyák István 2009: A magyar beszélt nyelv sajátosságai. Pozsony: Stimul. Online: http://ht.nytud.hu/download/Lanstyak_Istvan_Besznye.pdf Minya Károly 2005: Rendszerváltás – normaváltás. A magyar nyelvművelés története, elvei és vitái 1989-től napjainkig. Budapest: Tinta Könyvkiadó. Peace, Allan – Garnen, Allan 1990: Szó–beszéd. Park Kiadó. Pléh Csaba 2012. A társalgás pszicholingvisztikája. Libri Könyvkiadó, Budapest. Síklaki István. (szerk.) 2008. Szóbeli befolyásolás I-II. Typotex, Budapest. Sinkovics Balázs 2006. Állítsátok meg a suksükölést! – Egy nyelvhelyességi ítélet kialakulása. Benő Attila–Szilágyi N. Sándor szerk., Nyelvi közösségek – nyelvi jogok, 298–311. Kolozsvár: Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége. Subosits István 2001: A beszéd rendellenességei. Egyetemi Fonetikai Füzetek 30. Szabómihály Gizella 2005. Nyelvművelés – nyelvtervezés – nyelvi menedzselés. Fórum Társadalomtudományi Szemle 7/4, 67–75. Szabómihály Gizella 2006. A nyelvi menedzselés lehetséges szerepe a magyar nyelvalakításban. Domonkosi Ágnes–Lanstyák István–Posgay Ildikó szerk., Műhelytanulmányok a nyelvművelésről. Budapest–Dunaszerdahely: Tinta Könyvkiadó–Gramma Nyelvi Iroda. Szathmári István 2002: A stíluselemzés elmélete és gyakorlata. Kodolányi János Főiskola. Székesfehérvár. Szathmári István 1994: Stílusról, stilisztikáról napjainkban. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest. Szikszainé Nagy Irma 2001: Szövegértés-szövegelemzés-szövegalkotás. Osiris Kiadó. Budapest. Tolcsvai Nagy Gábor 1996: A magyar nyelv stilisztikája. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest. Tolcsvai Nagy Gábor 1998: A nyelvi norma. Nyelvtudományi értekezések 144. sz. Budapest. Wacha Imre 1992: A nyelvi rétegződés kérdései. In: Kemény Gábor (szerk.): Normatudat – nyelvi norma. Linguistica. Series A. Studia et dissertationes 8. Nyelvtudományi Intézet, Budapest. 49–105.

54


Veszelszki Ágnes 2011a: Digitális kommunikáció és nyelvtudomány. In: Balázs Géza (szerk.): Nyelvészetről mindenkinek. 77 nyelvészeti összefoglaló. Budapest: Inter. 56−60. Veszelszki Ágnes 2011b: Szóbeliség és írásbeliség. In: Balázs Géza (szerk.): Nyelvészetről mindenkinek. 77 nyelvészeti összefoglaló. Budapest: Inter. 327−330. Vörös Ferenc 1996: Legyen biztos helyesírásunk! Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest.

A témakör tanulásához ajánlott irodalom (tanulók számára) A magyar helyesírás szabályai. Akadémia 2000. Antalné Szabó Ágnes: Hogyan írjam? Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest, 2000. Aczel, Richard 2004: Hogyan írjunk esszét? Budapest, Osiris. Borgulya Ágnes – Somogyvári Márta 2007: Kommunikáció az üzleti világban. Akadémiai Kiadó. Deme László-Fábián Pál-Tóth Etelka (szerk.): Magyar helyesírási szótár. Akadémiai Kiadó. Budapest, 2000. Forgách József 2003. A társas érintkezés pszichológiája. Gondolat Kiadó. Budapest. Fisher, Roger – Ury, William – Patton, Bruce 1997: A sikeres tárgyalás alapjai. Bagolyvár Kiadó. Frank, Milo O. 1998: Hogyan érveljünk röviden és hatásosan. Bagolyvár Kiadó. Kepes Ágnes – Sille István 2006: Protokoll és etikett a gyakorlatban. Budapest: Akadémiai Kiadó. Magyar helyesírási szótár. Akadémia 1999. Magyar nyelvhelyességi lexikon. Corvina 2001. Magyar szinonimaszótár. Akadémia Kiadó 2010. Magyar szólások és közmondások. (O. Nagy Gábor) Gondolat 1985. Németh Erzsébet 2002. Az önismeret és a kommunikációs készség fejlesztése. Századvég Szikszainé Nagy Irma 2001: Szövegértés-szövegelemzés-szövegalkotás. Osiris Kiadó. Budapest. Ury, William 1997: Tárgyalás nehéz emberekkel. Budapest: Bagolyvár Kiadó. www.magyarhelyesiras.hu helyesiras.mta.hu

55

MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ a szakközépiskolai kerettantervek közös szakmai tartalmának alkalmazásához. ÜGYVITEL Elméleti témakörök

Recommend Documents