Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
A kerettantervek szerepe az erkölcstan tanításban
Dr. Bodó Márton Tudományos munkatárs Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Budapest, 2013. január 15.
A tartalmi szabályozás új dokumentumai Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
• 2011. évi CXC tv a nemzeti köznevelésről • 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelete a Nemzeti alaptanterv kiadásáról • 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelete a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről
2
A tantervi szabályozás három szintű és kétpólusú Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
NAT
Kormányrendelet 2012. május 16. Miniszteri rendelet, kerettantervek 2012. december 21. Pedagógiai program/ helyi tanterv 2013. március 31.
KT HT
KT HT
HT
3
A tartalmi szabályozás rendszere Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
NAT a tartalmi követelményeket is meghatározó központi alaptanterv Kerettantervek részletes, tantárgyra és évfolyamokra vonatkozó követelményeket meghatározó tanterv
Erre épülnek a TANKÖNYVEK
Helyi tantervek a helyi sajátosságoknak, az iskola arculatának megfelelően kialakított, a kerettantervekben meghatározottakat figyelembe vevő tanterv
4
Kulcskompetenciák és kiemelt fejlesztési területek – nevelési célok a Nemzeti alaptantervben -2012 Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
FEJLESZTÉSI TERÜLETEK
KULCSKOMPETENCIÁK
Az erkölcsi nevelés
Anyanyelvi kommunikáció
Nemzeti öntudat, hazafias nevelés Állampolgárságra, demokráciára nevelés Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése A családi életre nevelés A testi és lelki egészségre nevelés
Idegen nyelvi kommunikáció Matematikai kompetencia Természettudományos és technikai kompetencia Digitális kompetencia
Felelősségvállalás másokért, önkéntesség
Szociális és állampolgári kompetencia
Fenntarthatóság, környezettudatosság Pályaorientáció
Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia
Gazdasági és pénzügyi nevelés
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
Médiatudatosságra nevelés A tanulás tanítása
A hatékony, önálló tanulás
5
Összesített óraterv Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
1-4. évfolyam
Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom I. idegen nyelvek II. idegen nyelv Matematika Erkölcstan Etika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Környezetismeret Természetismeret Fizika Kémia Biológia – egészségtan Földrajz
1. 7
2. 7
3. 6
4. 6 2
5. 4 3
4 1
4 1
4 1
4 1
4 1
1
1
1
* eltérés a nyolc évfolyamos gimnáziumoknál
nyolc évfolyamos gimnázium hat évfolyamos gimnázium 5-8. évfolyam 9-12. évfolyam 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 4 3 4 4 4 4 4 3 3 3 3 3 3 3 3** 3** 3** 3** 3 3 3 3 3 3 3 1 1 1 1 1
2*
2*
2
2
2
2
2
2
3
2 1 2 1
1 2 1 2
2 2
2 2** 2 2**
2**
3
1
2
** eltérés a szakközépiskoláknál
2
2**
Összesített óraterv Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
1-4. évfolyam
Tantárgyak 1. 2
Ének-zene Dráma és tánc / Hon- és népismeret Dráma és tánc / Mozgóképkultúra és média 2 Vizuális kultúra Művészetek Informatika Technika, életvitel és 1 gyakorlat 5 Testnevelés Osztályfőnöki Szakmai tantárgyak (szki) Szabadon tervezhető 2 órakeret Rendelkezésre álló órakeret 25
2. 2
3. 2
4. 2
nyolc évfolyamos gimnázium hat évfolyamos gimnázium 5-8. évfolyam 9-12. évfolyam 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 1 1 1 1 1** 1** 1 1**
2
2
2
1
1
1
1
1
1 1
1** 1
1** ** 1**
2** 2**
1
1
1
1
1
1
5
5
5
5 1
5 1
5 1
5 1
5 1 6
5 1 7
2
3
3
2*
3*
3
3
4
4
6** 8**
25
25
27
28
28
31
31
35
36
35
* eltérés a nyolc évfolyamos gimnáziumoknál
1**
** eltérés a szakközépiskoláknál
5 1 8
5 1 11
35
A kerettantervek készítésének erőtere Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
ellentétek kapcsolatok, együttműködés
Oktatáspolitikai elvárások
Szakmai szempontok
Felhasználói igények
8
Oktatáspolitikai elvárások Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
• a fejlesztési területek – nevelési célok érvényesítése; • az iskolai szintű tantervi tervezés és tanulásszervezés korábbinál kötöttebb szabályozása; • az egységesség és a differenciáltság biztosítása ( 10 %os keret); • a tartalmi egység biztosítása a helyi tantervírási feladatok részleges átvállalása révén; • az ismeretek és a fejlesztési követelmények összehangolt és szakszerű beépítése/beépülése a helyi tantervekbe;
9
Szakmai szempontok Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
• A tantervfejlesztési szakmai újdonságainak érvényesítése (pl. kompetencia-térkép, kulcsfogalmak rendszere); • a nagyfokú tanulási-eredményességi különbségek, problémák kezelése; • az új, interaktív módszertani kultúra és a korszerű tanulásszervezési elemek támogatása; • a tantárgyközi kapcsolatok erősítése; • a fejlesztés várt eredményeinek megfogalmazása.
10
Felhasználói (iskolai és társadalmi) igények Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
• Az iskolák innovatív eredményeinek, helyi értékeinek, gyakorlatának megőrzése; • a helyi tantervírói képességek, ismeretek figyelembe vétele; • választási lehetőségek, variabilitási igény; • széleskörű szakmai és társadalmi részvételi igény a fejlesztő munkába való bekapcsolódásra. ( Pl. MTA, civil szervezetek, neves személyiségek).
11
Kerettantervek készítése Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
•
2012 márciusától – közel 180 szakember bevonásával a TÁMOP 3.1.1. keretében (pedagógiai szakértők, tantervfejlesztők, gyakorló pedagógusok és intézményvezetők) – műveltségterületi és tantárgyi bizottságok; – a természettudományok területén együttműködve az MTA bizottságaival; – közel négyezer oldalas dokumentum összeállítása.
• Még kidolgozás alatt lévő területek:
– a nemzetiségi nyelv és irodalom és nemzetiségi népismeret kerettantervei (65 db – két nyelven); – a sajátos nevelési igényű tanulók kerettantervei; – „civil” kezdeményezésű kerettantervek 12
„Civil” kerettantervek Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
• A kezdeményezés az OFI-n kívülről származik, az alkotó szerkesztői munka az OFI-n belül folyik, „gazdája” a minisztérium (OÁT) • Ezek: Családi életre nevelés, Jelenismeret, Sakk, Sakk-logika, Készségfejlesztő sakk, Lovaskultúra, Bejárható Magyarország, Pénzügyi-gazdasági kultúra, Vállalkozzunk! , Munkapiac,Hon-és népismeret
13
A kerettantervi rendszer új elemei Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
• A Nemzeti alaptanterv fejlesztési területeinek – nevelési céljainak és kulcskompetenciáinak beépítése a tantárgyi tartalmakba; • Az iskolaszerkezetből adódó különbségek nyílt vállalása mellett az egységesítés szempontjainak érvényesítése is (óraszámok, nyelvtanulás, szakiskola); • Képzési tartalmakba ágyazott kompetencia-fejlesztés (Az „ismeret vagy kompetencia” vita meghaladása) • Választási lehetőségek, pl. emelt szintű vagy más szempontú feldolgozási alternatívák felajánlása.
14
Erkölcstan vonatkozású kerettantervek I. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
„Az erkölcstan alapvető feladata az erkölcsi nevelés, a gyerekek közösséghez való viszonyának, értékrendjüknek, normarendszerüknek, gondolkodás- és viselkedésmódjuknak a fejlesztése, alakítása.” • ERKÖLCSTAN 1-4. évfolyam számára • Erkölcstan 5-8. évfolyam életkori sajátosságoknak megfelelően
15
Erkölcstan vonatkozású kötelező tantárgyi kerettantervek I. Erkölcstan 1-8. évfolyam Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
„Az erkölcstan alapvető feladata az erkölcsi nevelés, a gyerekek közösséghez való viszonyának, értékrendjüknek, normarendszerüknek, gondolkodás- és viselkedésmódjuknak a fejlesztése, alakítása.” • ERKÖLCSTAN 1-4. évfolyam számára • Erkölcstan 5-8. évfolyam életkori sajátosságoknak megfelelően 16
Erkölcstan vonatkozású kötelező tantárgyi kerettantervek II. Etika 11-12. évfolyamon Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
„A tanórák keretében feldolgozandó témák jól támogatják a szociális és állampolgári kompetencia fejlődését, ösztönöznek a másokért és a közösségért való felelősségvállalásra.” • Alapvető etika, • Egyén és közösség, • Korunk kihívásai,
17
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
További erkölcstan témaköröket tartalmazó szabadon választható kerettantervek I I. Családi életre nevelés 1-12. évfolyam Jelenismeret 7-8., 9-10. évfolyam
• 1. A család mint a társadalom legalapvetőbb egysége és a család működése • 2.Társas kapcsolatok – kommunikáció – konfliktuskezelés • 3. Jellem és értékrend • 4. Önismeret és érzelmi intelligencia • 5. Nemiség – férfi/női identitás – szexualitás – párkapcsolatok • 6. Útelágazások, zsákutcák, útvesztők avagy Veszélyek és devianciák, döntéshelyzetek • 7. Változások következményei és kezelésük
18
További erkölcstan témaköröket tartalmazó szabadon választható kerettantervek II. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Jelenismeret 7-8., 9-12. évfolyam • A Jelenismeret óra a tapasztalati tanulás helye. Olyan tanulási helyzetet hoz létre, ami lehetővé teszi a tapasztalatok reflexív feldolgozását, hiszen akkor vesszük észre, milyen változás tenne jót az életünkben, ha az átélés reflexióval párosul. • Önmagam • Média • Közösségeink • Család • 11-12. Évfolyamon • Párbeszéd-kultúra • Magyarság és közélet
19
További erkölcstani kérdéseket kiemelten integráló kerettantervek Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
•
- Magyar nyelv és irodalom görög mitológia, Zrínyi Miklós Szigeti veszedelem: a morális gondolkodásra és ítéletalkotásra való képesség fejlesztése • -Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: Az ókori Hellász:az ókori demokrácia alapelveinek vázlatos összehasonlítására a modern demokrácia alapelveivel. Magyarország 1945- 1956 között:Átlátja, hogy nehéz történelmi helyzetben az emberek befolyásolja. • Hon-és népismeret: nézeteit, döntéseit és cselekedeteit élethelyzetük miként A tanulási folyamatban kialakul az egyéni, családi, közösségi, nemzeti azonosságtudatuk. • - Mozgóképkultúra és médiaismeret:A média kifejezőeszközei :, az önálló és kritikus attitűd kialakítása • - Társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek 1112.évfolyam:Egyén és közösség:A hatékony társadalmi kommunikáció. Sztereotípia és előítélet. Konfliktus és konfliktuskezelés. 20
Az egyes műveltségterületi tantárgyak nagyobb átfogó témaegységeit, témaköreit nevezi meg. A tematikai egység – az adott tantárgyi terület sajátosságaitól függően – lehet konkrét téma: pl. Relációk, függvények, Kerettantervi sorozatok, de képességterület is: pl. Szóbelisablon szövegek megértése és Tematikai egység/ alkotása, Gondolkodási, megismerési módszerek. A tevékenységre épülő Fejlesztési cél műveltségterületek tantárgyaiban a tematikai egységek fejlesztési Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet célként jelennek meg.
Előzetes tudás
Órakeret A javasolt óraszám
A témakör elsajátításához, azaz sikeres tanításához és tanulásához szükséges kulcsfogalmak, ismeretelemek, szabályok, képességek megnevezése a témakör sajátosságainak megfelelően.
Az adott tematikai egység tanítási-tanulási folyamatában hangsúlyos, kiemelt fejlesztési A tematikai egység nevelési- feladatok megnevezése az adott két évfolyamonként meghatározott sajátos tantárgyi fejlesztési fejlesztési céljai célok, feladatok alapján. Követelmények – Ismeretek/fejlesztési követelmények
Kapcs. pontok
A tematikai egység tartalmi elemeinek és/vagy fejlesztési feladatainak megjelenítése a tematikai egység sajátosságainak megfelelően (a cella két oszlopra is bontható, ha a tantárgy vagy a tematikai egység sajátosságai ezt indokolják).
Tantárgyak, konkrét tudáselemekkel részletezve.
Kulcsfogalmak/ fogalmak
A tematikai egységben előforduló kulcsfogalmak, illetve a fogalmi gondolkodás fejlesztéséhez szükséges fogalmi műveltség összetevőinek jelzése.
A fejlesztés várt eredményei Az adott ciklus végén (az adott tantárgyban) elvárható legfontosabb tudás- és képességelemek. a két évfolyamos ciklus 21 végén
www.kerettanterv.ofi.hu Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
22
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
Szakközépiskolai kerettantervek
• A tantárgyak jelentős részében a gimnáziumi óraszámmal azonos közismereti tantárgyi óraszámok. • Szakmai tárgyak: 6-7-8-11 óra (informatikával) • A szabadon választott órakereten osztoznak a szakmai és közismereti tárgyak.
23
Szakiskola és Nat Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
A rendelkezésre álló időkeret harminchárom százaléka a Nemzeti alaptantervben meghatározottak átadásához áll rendelkezésre (közismeret). • 9-11. évfolyamon 36 héten heti 12 óra közismereti óra, vagy évfolyamok között átcsoportosítva: 18-10-8 • Módszertani támogatás minden tantárgyhoz és órához külön a tanároknak és diákoknak, www.szaki.ofi.hu • A különböző tantárgyak egymásra épülő tematikával haladnak és dolgoznak. • 1 év próba, amikor önkéntesen lehet bevezetni. 2013. szeptembertől kötelező felmenő rendszerben
24
A szakiskola komplex közismereti tantervei 3 évfolyamra Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
• Magyar – kommunikáció: Kommunikáció: Előzetes elvárások a kommunikációban, a megértés csapdái, emberi testbeszéd, eltérő játszmák. • Társadalom és állampolgári ismeret Az egyén szerepe a történelemben, a történelem kiemelkedő alakjai - Világhírű magyar tudósok, művészek és sportolók: Híres emberek, történelmi személyiségek jellemzése, feltevések megfogalmazása a történelmi személyiségek cselekedeteinek,viselkedésének mozgatórugóira. • Osztályközösség-építés Az együttélés szabályai, Mit és miért tanultam az iskolában? •
Forrás: www.szaki.ofi.hu 25
Kötelező minimális óraszámok szakiskola Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
Komplex műveltségterület
9. évf.
10. évf.
11. évf.
Kommunikáció – magyar nyelv és irodalom
1
1
1
Idegen nyelv Matematika
2 1
2 1
2 1
Társadalomismeret
1
1
1
Természetismeret Testnevelés
1 5
1 5
1 5
Osztályközösség-építés
1
1
1
Összes közismereti
12
12
12
26
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
Az nagy szó, ha egy gyereket nevel valaki. A gyerek elkezdi figyelni azt a felnőttet, apróra szétszedni a jellemét, próbára tesz, mennyire lehet neki hinni, bízhatik-e benne, igaz ember-e vajon? S ha olyan, amilyennek remélte, egyszeriben úgy érzi, megtalált valakit, akit már régen keresett. (Szabó Magda)
27
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
Köszönöm a figyelmet!
[email protected]
28
