módszer A máltai A közösség méltósága Vecsei Miklós a hajléktalanellátás minôségérôl A rendnek itt küldetése van Interjú Semjén Zsolttal

Máltai Hírek :: 2011 ::

3

A Magyar Máltai Lovagok Szövetsége és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat lapja XVII. évfolyam :: 2. szám :: 2011. június

A közösség méltósága Vecsei Miklós a hajléktalanellátás minôségérôl

A rendnek itt küldetése van

A máltai

Interjú Semjén Zsolttal

módszer

Amikor az olcsóbb jobb

Esténként néztük a mamit a híradóban Ildikó Freifrau von KettelerBoeselager az örökségrôl

Beköltöztünk a cigánytelepre Beszámoló a telepeken végzett munkáról

2

Máltai Hírek :: 2011 :: Június

Máltai Hírek :: 2011 :: Június

aktuális

tartalom Aktuális

A leghosszabb segélyakció

A leghosszabb segélyakció 2. oldal A szegények szolgálata

A máltai módszer 4. oldal

beköszöntô

Kedves Olvasó!

A közösség méltósága 6. oldal

Az újjáépült lakások Történelem

átadása és berendezé­ se után fejezi csak be a 2010. október 4-én 12 óra 30 perckor Ajka határában átszakadt a Magyar Alumínium Zrt. iszaptárolójának gátja, és körülbelül egymillió köbméternyi erôsen lúgos vörösiszap zúdult a mélyebben fekvô területekre. A helyenként két méter magasba csapó áradat 30-40 kilométeres sebességgel söpört végig a környéken, elöntötte Kolontár, Devecser és Somlóvásárhely mélyebben fekvô utcáit, kerítéseket döntött, autókat görgetett maga elôtt. A katasztrófa tíz halálos áldozatot követelt, a lúgos árral érintkezô emberek közül százötvenen szenvedtek vegyi égési sérüléseket. Csaknem 350 család veszítette el otthonát. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat az elsô naptól kezdve segítséget nyújtott a bajbajutottaknak. Közremûködött a károk elhárításában, az otthonukat elhagyni kényszerülô családok elhelyezésében, az egészségügyi ellátásban, adományokat gyûjtött és aktívan részt vállalt a rehabilitációban is. A Szeretetszolgálat budapesti teajárata október 5-én érkezett Devecserbe, hogy a védekezésben résztvevô egységek szükségleteirôl gondoskodjon. Októberben napi átlag 1800 fô ellátásában vett részt, a forró teával, szendviccsel, kávéval közlekedô kisteherautó huszonnégy órán át úton volt. A teajárat december 10-ig mûködött a térségben, eközben az ország minden tájáról 250 önkéntes váltotta egymást 2-8 fôs csoportokban. A teajárat „bázisaként” a devecseri buszpályaudvaron kapott helyiségben rendezett be irodát a Szeretetszolgálat. Kolontár kitelepítésekor a Máltai Szere­ tet­szolgálat Lakiteleken tartotta országos kon­ferenciáját. A hír hal­latán sokan haladék-

vörösiszappal elöntött településeken végzett munkáját a Magyar Máltai Szeretetszolgá­ lat. A tavaly október­ ben kezdôdött segély­ akció a beköltözésektôl függôen idén júliusban, vagy augusztusban ér­ het véget. Az alábbiak­ ban a maratoni segély­ akció néhány epizódját idézzük fel.

talanul Ajkára indultak, hogy a be­foga­dó­á llo­ másként kijelölt sportcsarnokban segédkezzenek. Kozma Imre atya a belügyminiszterrel egyeztetve felajánlotta, hogy a Magyar Máltai Szeretetszolgálat albérletben helyezi el azokat a kolontári és devecseri lakosokat, akik nem tudnak majd visszaköltözni otthonaikba. A programot október 9-én hirdették meg. Ekkor újabb máltai iroda nyílt Ajkán és Devecserben, az ügyintézésre. A karitatív szervezet közvetítésével 137 család költözött albérletbe, további 31 családról lakhatási támogatás segítségével gondoskodtak. Az alapvetô fizikai szükségletek kielégítése mellett fontos szerepet kapott a károsultak lelki, mentális megsegítése. Önkéntes pszichológusok hónapokon át nyújtottak segítséget a rászorulóknak. A lassan gyógyuló égési jellegû vegyi sérülések gyógyításához tíz nagy értékû Bioptron lámpát kölcsönöztek a sérülteknek. A kórházba került sérülteket önkénteseink meglátogatták Budapesten, Veszprémben és Ajkán. A Nemzeti Erôforrás Minisztérium oktatási államtitkárának felkérésére az ország általános- és középiskoláiban tanuló diákok körében „Százforintos gyûjtôakció” indult, melynek során 73 millió forint gyûlt össze a kolontári, devecseri és somlóvásárhelyi gyermekeknek. A támogatást a Máltai Szere­ tet­szolgálat juttatja el az érintetteknek. A vö­ rösiszap 212 gyermek otthonát öntötte el, rajtuk kívül még 1387 gyermek él a három tele­pülésen. A közvetlenül károsult családok

gyermekei 230.000 Ft támogatásban részesülnek, amit két részletben kapnak meg. Ötvenezer forintot még a múlt évben ávehettek, a fennmaradó 180.000 forintot pedig az új otthonukba költözéskor kapják meg. A többi devecseri, kolontári és somlóvásárhelyi gyermek (akiknek otthonát nem öntötte el az iszap) személyenként 10.000 forint támogatásban részesült. A helyi lakosok kéréseire a Szeretetszolgálat segítséget nyújtott a vásárolt ingatlanok felújításához is. Volt, ahol kifestettek, volt, ahol csak festéket adtak, egy családnál a tetôcserét, egy súlyos beteg asszony családjánál pedig az épület teljes belsô átalakítását végeztették el. Az ingóságok pótlásában 38 családnak nyújtottak segítséget, átlagosan 1,5 millió Ft értékben.

A legnagyobb keresztes vár feltárása 7. oldal A hit védelme

A rendnek itt küldetése van Semjén Zsolt a lovagrenddel kötött szerzôdésrôl, a máltai érté­­­k­ek­rôl és arról, hogy egy politikus mit tehet a hit védelmében

8. oldal

Segítség Japánban 9. oldal Interjú

Esténként néztük a mamit a híradóban Ildikó Freifrau von Ketteler-Boese­ lager édesanyja emlékérôl, a családi kötelékekrôl és a máltai örökségrôl

10. oldal

Beköltöztünk a cigánytelepre 12. oldal

Tisztelettel, S zabadheg ÿ Pé ter

A címlapfotó a Magyar Máltai Szeretetszolgálat budaörsi intézményében készült.

Címlapfotó :: Somay Márk

3

A Máltai Lovagrend magyarországi kommunikációs vezetôje

A megújult Máltai Híreket tartja a kezében. Miben újult meg? Egyrészt arculatában, tartalmában magazin jelle­g û: izgalmas interjúk érde­kes emberekkel, elemzô írások a társadalom fontos kérdéseirôl, publicisztikai megjelenések hiteles szemé­ lyektôl, kitekintés a nagy­ világban mûködô máltai tevékenységekre, rövid, hasznos hírek ünnepekrôl illetve kitüntetésekrôl stb., melyeken keresztül a máltai szellemiséget kívánjuk közvetíteni. Másrészt terjesztésben: a magyar társadalom szociá­ lisan érzékeny döntéshozói­ hoz szeretnénk gondolata­in­ kat eljuttatni. Nagy örömmel adjuk át Önnek a megújult, negyedévente megjelenô Máltai Híreket. Mit kérünk cserébe? Csak annyit, hogy ha hasznosnak, érdekesnek találta, adja oda barátjának, kollegájának, hozzátartozó­ jának, hadd olvassák minél többen. Ha nekik is tetszik, akkor jelentkezésükkel bôvül majd az a kör, mely rendszeresen kap „máltai” gondolatokat.

4

Máltai Hírek :: 2011 :: Június

Máltai Hírek :: 2011 :: Június

5

a szegények szolgálata

A máltai módszer Múlt év ôszén a budaörsi önkor­ mányzattól vett át szociális felada­ tokat a Máltai Szeretetszolgálat, az évközbeni váltás eredménye­ képpen az intézmények fenntartá­ sára fordított költség a kétharma­ dával (!) csökkent, miközben az

A Máltai Szeretetszolgá­ lat 2010. október elsején vet­­ te át a budaörsi integrált szomódszer nem egy önkormányzat ciális intézményt a városi érdeklôdését felkeltette. önkormányzattól. Az átállás nem ment zökkenômentesen: a változástól idegenkedô al­ kal­­mazottak az utolsó na­po­ kig húzták az átadást, ami szeptember utolsó napjaiban is csak részlegesen valósult meg. Egy jellemzô példa: csütörtök este, amikor bezárták az épületeket, még nem állt rendelkezésre egy olyan névsor, amelybôl kiderült volna, hogy a szociális étke­zést kik és milyen jogcímen veszik igénybe. Péntek reggel viszont már a Máltai Szeretetszolgálat nyitott. Az elsô komolyabb meglepetés ebédidôben érte az új üzemeltetôt: kiderült, hogy a több konyháról hozott és több helyszínen osztott, de házakhoz is kiszál­lított ebédbôl ötven-hatvan adaggal több fogy, mint amennyi a nyilvántartásban szerepel. Az ételt osztó dolgozók idônként szóltak, hogy a bácsi egy adaggal szerepel a listán, de igazából kettô jár neki, a néni hivatalosan kap ebédet, csak a neve nincs felírva a papírra, és így tovább. És ez csupán az egyik meglepetés volt. A budaörsi integrált intézmény a kö­vet­ kezô feladatokat látja el: fogyatékosok napközi otthona, idôsek napközi otthona, szociális étkezés, házi segítségnyújtás és jelzôrendszeres házi segítségnyújtás. Mindez együttesen évi 130 millió forintos költséget jelentett az önkormányzatnak, amely közbeszerzési eljárást írt ki a tevékenységek folytatására. A versenyt a Magyar Máltai Szeretetszolgálat nyer-

ellátottak száma nôtt. A máltai

te meg, miután nem kevesebbet ígért, minthogy a szolgáltatásokat az elvárt színvonalon 48 millió forintért teljesíti. Az ajánlat egyszerûbb olvasatban azt jelentette: az erre fordított pénz csaknem kétharmadát megtakarítja az önkormányzat. Diósszilágyi András, az integrált intézmény vezetôjének emlékei szerint már 2010 júliusára eldôlt, hogy a Máltai Szeretetszolgá­ lat nyerte az eljárást, a feladatok átvételére rendelkezésre álló három hónapban azonban nem sokat tudtak egyeztetni a helyi dolgozókkal. Így fordulhatott elô, hogy bár a pályázati kiírás alapján a 165 adag ebéddel készültek a szociális étkeztetésre, az elsô hónapokban bôven kétszáz fölötti mennyiséget kellett kiadni, hiszen senkitôl sem vehették el az ételt. Legalábbis, amíg nem tudták, ki és milyen alapon részesül szociális étkeztetésben. A kaotikus állapotok azt követôen váltak áttekinthetôvé, hogy részben átszervezték az ellátást, és a vonatkozó jogszabályok alapján saját maguk fölmérték, ki jogosult, és ki nem az. Rövid idô alatt az is kiderült, hogy az alkalmazottak nagy részét nem tudja átvenni a Szeretetszolgálat. A fogyatékosok napközi otthonában például öt ellátottra háromfôs személyzet jutott, volt köztük takarító és pedagógus, de szakmai képesítéssel rendelkezô dolgozó nem akadt. Amikor idén tavasszal az egyik epilepsziás ellátottnak súlyos rohama volt, és fulladni kezdett, egyikük sem tudta, mihez kezdjen. Végül a Máltai Szeretetszolgálattal érkezett egységvezetô, Bíró Valéria adott mesterséges légzést, míg a rohammentô megérkezett. Az önkormányzattól átvett em­

de jó idôben rendszere­sen ker­tészkedünk, van színját­ szó körünk, hetente jár hoz­ zánk egy zenepedagógus, és olykor kirándulni is megyünk. Ez azért fontos, mert ellátottjaink otthoni éle­te meg­lehetôsen egyhangú­a n te­­lik. Érkezett hozzánk ­egy olyan lány, aki éveken át be­rektôl ezt követôen vált meg a Szeretet- szin­te a szobáját is alig hagyta el. Kézenfogva kel­­lett WC-re kísérni, akkor evett, ha a szájászolgálat, és szerzôdtetett a helyükre terápiás szakembert és gyógypedagógiai asszisztenst. ba tettük a kanál levest, napokon át nem szólt egy szót sem. Három hónap után a maga Hasonló döntésekre kényszerült az új vezetés módján közösségi ember lett, odaül a többiaz idôsek otthonában is, ahol többek között ek közé, elmondja a véleményét, megterít az fôállású gépkocsivezetô és kertész is volt az asztalnál, segít a többieknek. Ezek a változáalkalmazottak között. A létszámcsökkentést sok önmagukért beszélnek. követôen a budaörsi integrált intézményben Az idôsek otthonát naponta huszan látoa vezetôvel együtt tizenegy ember dolgozik. Az elmúlt hónapok mindkét intézmény- gatják. Az elmúlt hónapokban itt is aktívabbá vált az élet, minden délelôtt van például szakben jelentôs változást hoztak. A fogyatékosok ember vezette gerinckímélô torna, kézmûves napközbeni ellátását szolgáló intézményben például megduplázódott az ellátottak száma, foglalkozás, de a dolgozók sokat segítenek így a következô gondozott már csak ürese- az ellátottak ügyeinek intézésében is. Az dés esetén kerülhet be. A létszám növekedé- idôskori elbutulásban szenvedô ellátottaknak demens csoportot alakítottak ki, és személyse fontos visszajelzés a máltai munkáról, mert az értelmi fogyatékos embereket gondozó in- re szabott ellátással próbálják szinten tartani tézmények jó vagy rossz híre családtól csalá- az érintettek képességeit. A napi rendszeres programok része a közös ima is, igaz, ezen a dig terjed. A budaörsi napközi népszerûsége részvétel nem kötelezô. részben az új üzemeltetôvel A házi gondozók Budaörs érkezett szakmai prograAdatok egész területén felkeresik az moknak, részben az ál­ta­lá­ A Máltai Szeretetszolgálat ellátásra szoruló idôs embe­ nosan jellemzô ember­köz­ 20 idôsgondozó intézményt reket. Jelzôrendszeres ellá­ pon­tú „máltai érték­rend­nek” tart fenn az országban tás­­ban negyvennyolc idôs köszönhetô. Az intézményekben ellátottak ember részesül, ôk szükség – Ellátottjaink napjai akszáma átlagosan 860 fô esetén a készülék gombját tívan telnek, miközben az A Szeretetszolgálat különbözô megnyomva kapcsolatba lép­ állapotuknak megfelelô ellá­ intézményeiben 1556 hetnek az intézmény diszpé­ tást kapják – mondja Bíró fogyaték­k al élô személy cserével. Valéria. – Minden napra jut részesül ellátásban Akad közöttük egyedül valamilyen foglalkozás, kéz­ élô ágyhoz kötött idôs as�mûvesség, agyagozás, festés, szony, aki akkor is segítséget kér, ha elgurul az ágyához készített vizesüveg, és jelez, ha fázni kezd a hidegben. Mások csak igazi veszély-

helyzetben kérnek segítséget, volt például, aki a fürdôszobában elesve úgy beverte a fejét, hogy nem tudott felállni. A Máltai Szeretetszolgálat megjelenése óta itt is bôvült az ellátottak köre. Az újonnan fölvettek között akadtak kirívó esetek is, volt rá példa, hogy egy idôs asszony ágyán egerek futkostak, és volt olyan bácsi, aki másfél éve ugyanabban a ruhában volt, mert annyi ideje nem fürdették meg ôt a hozzátartozói. Ma mindketten rendezett körülmények között élnek, tiszták, gondozottak. Tavaly októberben a Máltai Szeretetszolgálat nem ünnepelte új intézményeinek átvételét, mert az ellátás folyamatosságának fenntartása mellett kellett a saját rendszerét kialakítania. Jelképes ünnepségre csak idén május 6-án kerítettek sort, amikor is minden kérdezôsködônek azt mondhatták: Budaör­ sön jól mûködik az integrált szociális intézmény. Olyannyira, hogy az átalakulásnak híre ment, és Diósszilágyi András immár arról számolhat be, hogy egy nagy fôvárosi kerületi önkormányzat is komolyan érdeklôdik a máltaiak által véghez vitt változtatások iránt, hiszen a pazarló és áttekinthetetlen szociális ellátórendszer fenntartása nem egy helyen jelent súlyos terhet.

6

Máltai Hírek :: 2011 :: Június

Máltai Hírek :: 2011 :: Június

7

történelem

A közösség méltósága

Szerzô :: Vecsei Miklós Fotós :: Szekeres Gábor

Összeállította :: Legeza László Fényképezte :: Bolberitz Pál

„… a szociális szakma megmutatta, igenis van alternatíva, A mögöttünk maradt hónapok új fejezetet nyitottak a hajléktalan ellátás történetében. Az elmúlt 21 évben az utcára került emberekrôl sokféle módon próbáltunk gondoskodni, akit lehetett, fûtött helyre vittünk, a téli krízis heteire alkalmi szállásokat alakítottunk ki garázsban, irodában, kiállító helyiségben. Akit mínusz tíz fokban sem tudtunk rávenni, hogy bejöjjön velünk az intézménybe, azoknak „házhoz vittük” az extra takarót, a forró teát, és az orvosi ellátást. Az ebben közremûködôk megkérdôjelezhetetlen alapállása a feltétel nélküli gondoskodás volt. Milyen alapon mondanánk ítéletet a földön fekvô emberrôl? Kik vagyunk, hogy mérlegre tegyük, vajon megérdemelte-e a neki jutott sorsot? Ha volt kérdés, amin gondolkodhattunk, az csupán az lehetett: hogyan tudnunk jobban segíteni rajta? Múlt év ôsze óta nagyot változott a világ, a döntéshozók úgy érezték, eljött az ideje a rendteremtésnek. A változások elôszelét a Belügyminisztérium egy kiszivárgott rende­ lettervezete kapcsán érezhettük, ebben esett szó elôször arról, hogy a közterületet nem rendeltetésszerûen használó hajléktalan embereket hatósági úton el lehet távolítani. Majd jött a Tarlós István fôpolgármester nevé­hez kötôdô Társadalmi Megbékélés Programja, melynek részeként tizennégy budapesti aluljáró kiürítése is feladatként fogalmazódott meg. A program kész helyzet elé állította az ellátásban közremûködô civil szervezeteket. A tizennégy aluljáróban száztizenhatan „laktak” akkor. Mindegyiküknek személyre szóló, egyedi megoldást kellett kidolgozni. Ed-

jár­ható út a humánus megoldás.”

A szerzô a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke

dig nem látott összefogással, rendôrökkel, közterület-felügyelôkkel, egészségügyi szolgál­ tatókkal napi szinten egyeztetve sikerült megoldani a feladatot. Ezzel új eszközzel gazdagodott a szociálpolitikai eszközök tára: megjelent a vonzás és a kényszer. Ez utóbbiról húsz éve szemérmesen hallgat a szakma, pedig az idevágó kérdéseket régóta ismerjük. Mennyire kell komolyan venni annak az embernek az elutasítását, akirôl konkrétan tudható, hogy évek óta nem volt egy józan pillanata, és az alkoholizmusa mellett egyúttal pszichiátriai beteg is? Mi történjen akkor, amikor az utcai szociális munkás megtalálja az Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet által régóta keresett nyolcvan fertôzô beteg egyikét, és az illetô nemet mond az ellátásra? Hol húzódik az önrendelkezés határa? Ezekre a kérdésekre mindeddig nem volt válaszunk. Nem a jó válaszok hiányoztak, egyáltalán, semmilyen válasz nem volt. A hajléktalan emberek mintegy tíz-tizenöt százaléka él az emberi létezés legmélyebb szegmensében. Rongyaik, sebeik, nyomoruk látványa riasztja a társadalmat. A döntéshozók elvileg bármikor úgy határozhatnak, hogy a közösség érdekeire hivatkozva kitiltják ôket a túlélésüket jelentô helyekrôl. Tiltó rendeletekkel azonban megoldani nem, legfeljebb elleplezni lehet az általuk jelentett problémát. A budapesti aluljárókban végrehajtott akciójával a szociális szakma megmutatta, igenis van alternatíva, járható út a humánus megoldás. Akkor, ha a rendôrséggel és a közterület-felügyelettel együttmûködésben, a vonzás és a kényszer közötti átmenet kényes egyensúlyát az elôbbibôl kiindulva fogjuk megtalálni. Egy közösség testén a nyomor ütötte sebek adminisztratív eszközökkel nem gyógyíthatók. Az egyén felemelése adhatja csak vissza a közösség méltóságát.

Margat az Anszáríjja-hegység Földközi-tengerig nyúló nyugati lankáin, a tengerparttól két kilométerre, egy 360 méter magas, háromszögletû, kihunyt vulkáni domb tetejére épült. Az ispotályosok Margatban a várépítészet és a szerzetesrendi építészet elveit a legkorszerûbb haditechnikai felfogással ötvözték. Külsô, tornyokkal megerôsített falai 5,7 hektárnyi területet ölelnek körbe. A johannita lovagok belsô, több szintes erôdje a hegy déli oldalán áll, a várhegy mintegy kétharmadán erôdített település (szuburbium) helyezkedett el, lakóházakkal, templommal, kórházzal. Európai és szíriai keresztények, valamint örmények éltek itt, akik saját templomokat, kórházat építettek. A település épületeinek egy részét még 1959-ben is lakták. A hegytetô déli részén áll a johanniták belsô vára, amely köré a belsô várhegyet teljesen körülölelô kettôs védôfalat emeltek. Tagolt védelmi rendszert alakítottak ki; az önálló belsô erôd falait a külsônél magasabbra építették, hogy fedezni tudják az alsó falakon harcolókat. A vár helyiségei körben boltozott, gyûrû alakú teremrendszert alkotnak. A hegy legdélibb, legsebezhetôbb pont­­ján megerôsített kör alakú lakótorony áll; a donzson ér­dekessége, hogy belterei négy­zetesek, falai a szokásosnál vastagabbak, hatméteresek. Itt, a torony elsô emeletén lakott a várnagy, akinek lakóterületéhez, a falakon belül, védett lépcsô vezetett. A tornyot a fogadótermeknek helyet adó palotaszárny kötötte össze a kápolnával. A kápolna helyén, a vár legvédettebb pontján állt a Mazior család egykori négyzetes lakótornya. Miután átvették a várat, a

A legnagyobb keresztes vár feltárása A világ talán legnagyobb keresztes vára a szíriai Margatban található, feltárására egy magyar régészt kér­ tek fel a hatóságok.

johanniták lebontották a lakótornyot, majd kápolnát emeltek a helyén. A kis nyugati udvar felôl oszlopbélletes fôkapun át jutunk a kápolna két keresztboltozattal fedett hajójába, amelyet két lépcsôfokkal megemelt apszis zár. A kápolna déli falán, az apszis és az elsô ablak közötti szakaszon találták meg 2007 ôszén a magyar kutatók a keresztesek legnagyobb, azóta világhírûvé vált falképciklusát, a Menny és Pokol ábrázolását. A margati freskókon végzett kutatások alapján eddig három keresztes kori kifestési periódust sikerült azonosítani a kápolna falfestésében; a Menny és Pokol a második korszakhoz sorolhatók. A hegytetô keleti oldalán a kápolna mellett a dormitórium kapott helyet. A lovagi hálóterem már a vár korai állapotában is létezett; 1202-ig kétszer is átépítették, így érte el mai monumentális méreteit. A donzson nyugati oldalához kapcsolódik a kétszintes refektórium; ahol a felsô szinten a lovagok, lent a fegyveres szerzsant testvérek étkeztek. Az ebédlô folytatásában áll a konyha, ahol a padlóba sül�lyesztett vízvezeték a mosogatóból a szennyvízhálózatba juttatta a vizet. A szerzetesek a vár korábbi elemeit felhasználva komplett vízgyûjtô- és vízvezetékrendszert alakítottak ki – közmûvesítették a hegyet. Az esôvizet kerámiacsöveken vezették a bazaltba vésett hatalmas boltozatos csarnokokba. A belsô várat vízcsapdaként használták, és a központi udvar alatti sziklában hatalmas ciszternát alakítottak ki.

Margat várának feltárását Major Balázs arabista, régész, történész irányítja, aki 2008ban szerzett PhD-fokozatot a Cardiffi Egyetemen. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatója, az OTKA posztdoktori ösztöndíjasa, a Szíriai-Magyar Régészeti Misszió vezetôje. A misszióban kutatói vagy diákjai révén szinte az összes nagy magyar felsôoktatási intézmény és kutatóhely képviselteti magát. A világ legnagyobb keresztes várának kutatására a szíriai hatóságok kérték fel a magyar kutatókat, akik jelenleg a vár és környezete történeti forrásgyûjteményét szeretnék összeállítani, ami a margati monográfiasorozat elsô kötete lenne.

8

Máltai Hírek :: 2011 :: Június

a hit védelme

Máltai Hírek :: 2011 :: Június

ban is kapcsolatban álltunk, a romániai forradalom alatt magam is gyûjtöttem az adományokat, és el is kísértem az egyik segélyszállítmányt, majd 1996 májusában O’sváth György elnök úr meghívott a rendbe.

Szerzô :: Romhányi Tamás Fotó :: Legeza László

A rendnek itt küldetése van • Miért volt fontos a máltai lovag­

Példa értékû az a szerzôdés, amely a magyar

renddel kötött megállapodás? •

állam és a máltai lovagrend között létrejött –

Mert új keretbe foglalmondta lapunknak adott interjújában Semjén ja azt a munkát, amelyet a Máltai Lovagrend, és raj- Zsolt. A Magyar Köztársaság miniszterelnök-­ ta keresztül a Magyar Málhelyettese maga is máltai lovag, aki a szegények tai Szeretetszolgálat végez. A megállapodás nemzetkö- segítését és a hit védelmét a saját feladatának is zi szerzôdés, amely a szabátekinti. Véleménye szerint nemzedékek nôttek lyok szerint ENSZ regisztráfel úgy, hogy nem tudják magukat elhelyezni ciós számmal rendelkezik, és amit az Országgyûlésnek ra- a ­világban, ez a fajta bizonytalanság pedig sérü­ tifikálnia kellett. A Szuverén lékennyé, gyengébbé teszi az embereket, ezért Máltai Lovagrend ugyanis a fizikai segítségnyújtás mellett lelki szempon­ egyfelôl nemzetközi jogalany, másfelôl a kánonjog hatálya tokat is érvényre kell juttatni. A beszélgetés alá tartozó szerzetesrend is, ami egyházi státust ad. Fon- során az is kiderült, hogy a hitvédelmi elköte­ tos látni: ez a szerzôdés vi- lezettségre az Európai Unió soros elnöki tiszt­ lágmértékben példaértékû. A ségében is szükség lehet. lovagrend persze számos országgal írt alá megállapodást, ezek azonban inkább diplomáciai természetû nisztérium jogi fôosztályán zajlott, az ô felszerzôdések. A mi esetünkben viszont kifeje- adatuk volt összhangba hozni a lovagrend álzetten arról van szó, hogy a rend által létreho- tal kezdeményezett javaslatokat a hazai szazott szervezetek is a szerzôdés hatálya alá tar- bályozással. Ami az én szerepemet illeti: keltoznak. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ha lett valaki, aki a politikai szándékot világossá valamelyik máltai intézmény közfeladatot vál- tudja tenni, és kellô súllyal tudja képviselni a lal át, automatikusan megkapja azt a finanszí- felvetôdô kérdéseket, ugyanakkor a lovagrend rozást, mint a hasonló feladatot ellátó állami hivatott vezetôivel is képes egyeztetni. Ha vagy egyházi intézmények. A megállapodás nem így lett volna, minden egyes kérdésrôl kapcsán fel is vetôdött, hogy a Magyar Mál- jegyzékváltás történik, és az idôk végéig levetai Szeretetszolgálat milyen alapon tekinthetô lezhettünk volna egymással. egyházi jogi személynek? De nem arról van • Milyen akadályokra gondol? • szó, hogy az állam állást foglalna máltai voNézze, minden bürokrácia hajlamos arra, natkozásban abban a kérdésben, egyházi vagy hogy elfektesse az ügyeket, különösen az olyacivil jogi személynek tekintendô-e, csupán azt nokat, amelyekre nincs kifejezett precedens. mondja, financiális szempontból úgy kell te- Miután figyelemmel kísértük a munkát, gyors kinteni, mintha egyházi szervezet volna, tehát és megnyugtató megoldás született. teljes állami finanszírozásra jogosult. • Miért fontos a magyar államnak a máltaiak te­ • Mi volt az ön szerepe a megállapodás elôkészí­

vékenységének ilyen szintû elismerése és támo­

tésében? •

gatása? •

Ez a munka körülbelül egy évet vett igénybe. A konkrét szöveg elkészítése a Külügymi-

A szociális problémák közismertek, de emellé sajnos szellemi vákuum is társul. A

• A máltai jelmondat: a hit védelme és szegények támogatása. Ön melyi­

9

Segítség Japánban

ket helyezi elsô helyre? •

Ez a kettô lényege szerint összetartozik. A hittel telített karitatív munka mindig többre képes, mint a materiális természetû. Kalkuttai Teréz anyától egyszer megkérdezték, hogyan gyôzi idôvel és energiá­val azt az emberfeletti munkát, amit a szegényekre fordít. Teréz anya azt felelte, azért van ereje és ideje a munkájára, mert nagyon sok idôt szentel az imádságnak. • A hétköznapok során a hitéleti és a segítô tevé­

szegénység mélységeit nem szükséges bemutatni, gondoskodni kell a rászorulókról, hajléktalanokról, betegekrôl, fogyatékkal élôkrôl. Ezt a munkát a máltai rend a világon mindenhol nagy elismertséggel végzi, Magyarországon vitán felül állnak a Kozma Imre atya nevével fémjelzett szolgálat eredményei. Muszáj azonban szót ejteni a szellemi szükségletekrôl is, mert az a segítségnyújtásnak ugyanolyan fontos eleme, mint a szociális rész. Nemzedékek nôttek fel egyfajta ateizmussal átitatott világban, ami látványosan összeomlott a nyolcvanas évek végén. Közben felnôtt egy olyan generáció, amelynek már a szülei sem kapcsolódtak az egyházakhoz. Ez egy olyan szelle­mi vákuumot eredményezett, hogy sokan nem tudják magukat elhelyezni a világban, nem kap­csolódnak közösségekhez, gyökértelenné váltak. Azt pedig például Kopp Mária profes�szor asszony kutatásai is bizonyították, hogy az ilyen emberek sokkal sebezhetôbbek. Nemcsak szociológiai szempontból sérülékenyebbek, de fizikai értelemben is, hiszen könnyebben lesznek betegek, és így tovább. Amikor tehát segítségnyújtásról beszélünk, spirituális, lelki szempontokat is érvényre kell juttatni. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat különleges ereje ebben áll, hogy nemcsak egy tál levest ad az éhezônek, hanem valami mást is, azzal, hogy az illetô tûzzön célokat maga elé, próbálja meg rendezni a viszonyát a családjával, legyen értelme az életének. Tehát távlatot ad az embereknek, méghozzá nem csak ebben a világban, hanem az örökkévalóság távlatát adja. Hiszen minden ember végtelen érték. Azért az, mert Isten képmására teremtetett. Akkor is Isten képmásának a hordozója, ha rongyok-

ban jár, büdös és tetves, ha látszólag már mindenki számára csak terhet jelent. De ha a tál leves mellé egy mosolyt is kap, ha emberként – tehát Isten képmásaként – tekintenek rá, még lehet esélye, hogy rendezze az életét. A máltai rendnek ez a küldetése! • Milyen elôzmények után lett Ön máltai lovag? •

Kisgyerek koromtól Faddi Ottmár ferences atya hittanosa voltam, akit annak idején együtt börtönöztek be Atzél Endrével, aki a csángók nagy istápolója volt, és a máltai lovagrend emblematikus személyisége, én pedig Ottmár atya révén ismertem meg. Számos barátom tagja a lovagrendnek, így már koráb-

Semjén Zsolt

1962. augusztus 8-án született Buda­pesten. 1981-ben érett­sé­gi­­zett a Szilágyi Erzsébet Gimná­ziumban. A Pázmány Péter Római Katolikus Hittudományi Akadémián 1991-ben teológusként doktorált, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészet­ tudományi Karán 1992-ben szo­cio­lógus diplomát szerzett. A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen 1996-ban címzetes egyetemi docensi kinevezést kapott, vallásszociológiai tárgyú disszertációjával 1997-ben PhD tudományos fokozatot szerzett. 1987 óta tagja a Magyar Szo­ cioló­giai Társaságnak. Az Or­szág­úti Ferences Plébánia képvi­selô-­ testületének tagja. 1998 óta tagja a Szuverén Máltai Lovagrendnek, nagykeresztes lovag. A Ke­resz­ tény­demokrata Néppár alapí­tója, 2003. június 28-tól a párt el­nöke. A má­so­dik Orbán-kormány mi­nisz­­ ter­el­nök-helyettese, 2011-tôl az Óbudai Egyetem címzetes professzora.

kenység elkülönül egymástól. Hogyan látja, melyik­ re van ma nagyobb szükség? •

Még egyszer mondom, a máltai rend nem tesz különbséget, mindkettôt prioritásként kezeli. Más kérdés, hogy van, akinek inkább a karitatív tevékenységre szól a karizmája, és van, akinek a hit védelmére. Kozma atya élete a karitatív szeretet tanúságtétele. Bolberitz Pál professzor a filozófia eszközeivel inkább a hit védelme területén munkálkodik. Ha engem kérdez, az én küldetésem a hit védelme a közéletben. • Megtenné, hogy mond erre egy példát? •

Millió példát mondhatok az egyházak szabadságának biztosítása terén, vagy pl. Szent István bizánci kanonizációja vonatkozásában, de inkább egy aktuális EU-s ügyet említek: a magyarországi uniós elnökség alatt a Daniel Cohn-Bendit nevével fémjelzett „zöldek” hátterével egy olyan tervezetet próbáltak keresztülvinni, hogy a kozmetikai ipar tekintetében a fehér egér kísérleteket emberi embrió kísérletekkel cseréljék fel. Tehát pl. a mesterséges megtermékenyítések után megmaradt magzatokon végezhessenek kísérleteket, például ránctalanító készítmények elôállításához. Arra hivatkoztak, hogy bizonyos kor alatt a magzat nem tekinthetô embernek, csupán egy élô szövettenyészetnek. Hát itt kap szerepet a hit védelme, hiszen az ember élete a teremtés és a természet rendje szerint a fogantatással kezdôdik. Magától értetôdô, hogy a magzati korukat élô embertársainkat nem lehet kiszolgáltatni a kozmetikai iparág igényei­­ nek. Ennek – sikeres – megakadályozását így személy szerint is hitvédelmi, máltai kötelességemnek tartom.

Március 11-én legalább egy évszáda nem ta­ pasztalt, 9,0 erôsségû földrengés, és abból fakadó cunami sújtotta Japán észak-keleti partját. A katasztrófa több tízezer halálos áldozatot követelt. A Malteser International helyi szövetségesekkel együtt, így a Caritassal, illetve a ferencesekkel együttmûködve pénz­ ügyi támogatást jutatott el a megrongálódott épületek helyrehozására, az újjáépítésre. A Malterser International elsô közös japán akciójának helyszíne Ichinoseki, a Sendai-tól 90 kilométerre északra fekvô kisváros, ahol egy károsult gyermekotthon támogatásáról döntöttek. Az intézmény hatvan 2 és 18 év közötti gyermekeknek nyújt élelmet, szállást, egészségügyi szolgáltatást és oktatást. Az épületet a földrengés napján el kellett hagyni, a gyermekek és az oktatók majd egy hétig egy tornateremben laktak. Éjszakánként fagypont alatti hômérsékleteket kellett elviselniük a fûtés nélküli helyiségben, miközben a folyamatos utórengések miatt napokon át félelemben éltek. Egy pszichoterápiás szakértô segített az átéltek feldolgozásában, a helyszínen rendszeres beszélgetéseket, konzultációkat tartott a fiatalokkal. A gyermekotthon igazgatója, Sister Caelina Mauer, német ferences nôvér, az utol­só 19 évben Japánban élt. A Malteser International 10.000 Euro adományt adott át Mauer nôvérnek, hogy az az alapellátásokat tovább biztosíthassa 60 gyermeknek, illetve a 31 mun­katársnak. „Ez a szolidaritás nagyon jól jön, mert sok mindent újra kell építenünk – az emberek szíveit és az otthonaikat” mondta Mauer nôvér. A földrengés komolyan megrongálta a gyer­­mekotthont, de egy 7,3 nagyságrendû utó­rengés április 7-én oly módon tovább pusztított, hogy az épület nem használható többé. Így az egész gyermekotthont újra kell majd építeni. A Malteser International úgy döntött, hogy a Caritas Ausztriával együtt egy új földrengés-ellenálló épület – amelyben tovább tud a gyermekotthon mûködni – felépíté­sének pénzügyi alapját biztosítja.

10

Máltai Hírek :: 2011 :: Június

Máltai Hírek :: 2011 :: Június

interjú

Csilla Freifrau von Boeselager (Fényes Csilla)

Esténként néztük a mamit a híradóban • Milyen minôségében jár Magyarországon? •

A szoboravató ünnepségre édesanyám lányaként jöttem, egyébként az édesanyám által létrehozott Osteuropa Hilfe Alapítvány alelnökeként többször is akad itt dolgom, hiszen különbözô projektek kapcsán a miskolci és a pécsi máltai csoportokkal is kapcsolatban állunk. Miskolcon az édesanyám nevét viselô otthont is támogattuk. • Nagyon jól beszél magyarul. •

Május 17-én Miskolcon szoborava­ tással emlékeztek Csilla von Boese­ lager születésének 70. évfordulójára. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat társalapítójának és örökös tisztelet­ beli elnökének emlékét több, a nevét viselô intézmény ôrzi, Pátyon utcát neveztek el róla. A mis­kolci ünnep­ ségre Magyar­országra láto­­­gatott Ildikó Freifrau von Kette­ler-­Boese­lager, Csilla asszony elsô­szülött lánya, akivel édesanyja emlékérôl, és a Boeselager név jelentette örök­ ségrôl beszélgettünk.

Ez az ô érdeme. Én kilencven százalékban németnek tartom magam, Németországban születtem, ott nôttem fel, ott élnek a barátaim, de Magyarország mindig is fontos szerepet töltött be az életünkben. Édesanyám hároméves volt, amikor a családja menekülni kényszerült Magyarországról. Venezuelában nôtt fel, késôbb Amerikában tanult és dolgozott, majd Németországban élt, ahol férjhez ment az apukámhoz. De közben a szíve mindig Magyarországra húzta. Ezért volt annyira fontos neki, hogy a gyerekeit magyarul tanítsa. A nyelvet édesanyánktól és egy magyar nagynénitôl tanultuk, aki Budapesten élt, de amikor már nagyon idôs volt, a hatóságok többször is megengedték neki, hogy kiutazzon hozzánk. Idônként meglátogatott bennünket édesanyám Venezuelában élô testvére, vele is magyarul beszéltünk. És háromszor voltunk emigrációban élô magyarok által szervezett cserkésztáborban, ott szintén magyarul beszéltünk. Azt pedig, hogy mennyire erôs volt a mami hatása, jelzi, hogy a mi gyerekeink is megtanultak magyarul, mert magától értetôdô volt, hogy ezt az örökséget tovább kell adnunk. • Milyen gyermekkoruk volt? •

Sajátos kettôsség jellemezte a családunkat. Édesanyám a fél világot bejárta, menekült volt, tudta, mit jelent, ha az ember szegény, ha a semmibôl kell újraépítenie mindent. Apám pedig egy régi német nemesi családból származik, amelyik Arnsbergben, a

kastélyban élt jómódban. A húgommal, Ilonával és nevelt öcsémmel, Rafaellel a nagy birtok jelentette biztonságban nôttünk fel, de közben átéreztük, hogy a jólét felelôsséggel is jár, nem lehetünk közömbösek a segítségre szorulók iránt. Egy hatalmas házban laktunk egy óriási park közepén, amit édesanyám vezetett. Míg kicsik voltunk, a család és a kastély körüli teendôk töltötték ki az idejét, illetve önkéntesként tevékenykedett az egyházban, a hittanra járó gyerekeket készítette fel a bérmálkozásra. • Milyen ember volt az édesanyja? •

Az ô apja egy kálvinista professzor volt, aki munkára és szorgalomra nevelte a lányát. Ennek köszönhetôen tudtak talpra állni Venezuelában, ahol a boldogulásuk alapja a kemény munka volt. Másfelôl az anyámnak hihetetlen kisugárzása volt. Olyan volt, mint a meleg tûz egy hideg szobában, maga köré gyûjtötte az embereket. Nagyon nagy benyomást tett az emberekre, a környezetében mindenki az szerette, amit ô szeretett, mindenki azt akarta csinálni, amit ô akart. Nagyon jó kommunikátor volt, de élénk és lelkes ember is. Néha még ma is rácsodálkozom, amikor valaki a Máltai Szeretetszolgálatnál azt mondja, ezzel a feladattal még Csilla bízta meg ôt, és neki nem lehetett nemet mondani. Húsz éve egyszer megkérte valamire, és az illetô azóta csinálja. • Emlékszik arra, hogyan kapcsolódott be csa­ ládja a karitatív tevékenységbe? •

Amikor a hittanosok tanítása befejezôdött, a fiatalok csoportja visszajött, hogy szeretnének még valamit közösen csinálni anyukámmal, akkor szerveztek egy elsôsegélynyújtó tanfolyamot. Ezt a helyi máltai szervezet közremûködésével sikerült megvalósítani, innen a kapcsolat. Mire a tanfolyam véget ért, a fiatalok között akadtak néhányan, akik valami többet is akartak tenni. Végül összegyûjtöttek egy kamionravaló segélyt és útnak indítot-

ták Magyarországra. Ez alapvetô élmény volt édesanyámnak, élete utolsó nyolc évét ez töltötte ki. Rálépett az útra, amit Isten neki szánt. Itt hasznosult az összes tudása, amit élete során összegyûjtött, a sok nyelv, a kommunikáció, a marketing, a szervezés, és az az egyedülálló képessége, ahogyan az emberekre hatni tudott. Ez mind-mind egyetlen célt szolgált, ô pedig ereje 150 százalékán teljesített. Közben mintha erôt merített volna a feladataiból, amelyek életben tartották ôt. Ha nem lett volna ennyi kötelessége, valószínû korábban elment volna, ez a munka szerintem meghosszabbította az életét is. • Gyermekfejjel mennyit láttak és mit értettek az édesanyja küldetésébôl? •

Tizenkét éves voltam, a lovaglás és a zenélés töltötte ki az életemet. Arra emlékszem, hogy a telefon egész nap csöngött, a faxgépbôl egész nap kilométeres papírcsíkok tekeregtek elô, a ház pedig tele volt idegen emberekkel, köztük rengeteg magyarral. Vacsora közben olyan nevek forogtak az asztalnál, akikrôl csak a tévébôl hallottunk, most pedig mami sorra találkozott velük. Azután megnyílt Budapesten a zugligeti tábor, és a mami elutazott. Esténként ott ült az egész család a tévé elôtt és néztük a mamit a híradóban. Az én kamasz fejemben összemosódtak az események, rám legalább akkora hatással volt, hogy a mami egy ugrató lovat hozatott nekem Ma-

gyarországról. Az életét kitöltötte a máltai munka, de rólunk sem feledkezett meg. Mikor a keletnémet menekültek már nem fértek el a zugligeti táborban, mami elvitt minket Csillebércre, és a táborban mi is osztottuk az élelmiszert. Mikor indultunk haza, odamentem anyukámhoz, és azt mondtam neki: tudod, nagyon hiányzol nekünk, de megértem, ha itt akarsz maradni, mert a te feladatod most itt van. Heteket volt távol, azután hazajött néhány napra, majd megint útrakelt. Tudtuk, éreztük, hogy szeret minket és fonto­ sak vagyunk neki, de azt is megértettük, hogy a munkája mennyire fontos. • Akkor járt elôször Magyaror­ szágon? •

Csilla Freifrau von Boeselager ­Fényes Csilla néven látta meg a napvilágot Budapesten, 1941. ­május 17-én. Édesapja dengeleghi Fényes Iván, édesanyja zborói Zboray Marianne. Alig volt 3 éves, amikor szülei­ nek vele és nôvérével menekülniük kellett a Vörös Hadsereg elôl. Bajor­országba, Landshutba kerültek. Amikor a németek elkezdték hazaküldeni a magyarokat, kivándorlási kérelmeket írtak különbözô országokba. Elôször Venezuelából jött válasz, oda utaztak. A caracasi ferences gimnáziumból a New York-i Vassar College-ba vezetett útja. 1961-ben kémikusi diplomát szerzett. 1962 szeptemberében egy korábbi lovasbalesetébôl származó gerincsérülése miatt meg kellett operálni. Hosszú betegség után, ötven %-os rokkantként 1964-ben hagyhatta csak el a kórházat. A Shell Chemicalnál kapott munkát New Yorkban, ahol 1970-ig dolgozott. Akkor a cég Texasba költözött, ám oda már nem akart menni. Végkie­ légítésébôl világ körüli útra készült. Egy véletlen találkozás folytán azon­ban Frankfurtban kapott igen kedvezô állásajánlatot. Németországban ismerkedett meg jövendô férjével, Wolfhard von Boeselagerrel, akivel 1973. július 2-án összeházasodott. Wolfhard a filozófia doktora volt. Két gyermekük született, Ildikó 1974-ben és Ilona 1976-ban. 1985-ben került kapcsolatba lakhelyéhez közel a Malteser Hilfs­dienst-tel Arnsbergben. A mé­lyen hívô, dinamikus asszonyt soha nem elégítette ki a németországi arisztokraták szokásos életvitele. Ugron Imre, a máltai lovagok német­­országi munkaközösségé­ nek elnöke hívta fel a figyelmét, hogy lehetôség nyílik Magyarorszá­gon valamiféle karitatív segítséget nyújtani.

Nem, már 1986-ban is voltam itt. Meghalt a budapesti nagynénénk, és a lakását kellett feloldani a zár alól. Nekem olyan volt, mintha hazajöttem volna. Pedig nem ismertem az országot, nem volt ismerôs sem a táj, sem a város. De az érzés nagyon erôs volt. Hazajövök egy helyre, ahová addig nem volt szabad hazajönni, ahonnét kiûzték a nagyszüleimet, ahová az anyám mindig visszavágyott. Láthattam végre a lakást, amelyrôl a nagynéném mindig mesélt, és persze a várost. Bár sohasem jártam itt korábban, a szívem azt érezte, hogy hazajöttem Budapestre. • Alig ért véget a keletnémet menekültek jelen­ tette válság, következett a romániai forradalom, majd kitört a jugoszláv utódállamok háborúja. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat aktív részese

11

Elôször orvosi mûszereket gyûj­tött németországi kórházak­ban, de nem volt könnyû meg­ talál­ni azt a személyt, aki az adományt Magyarországon fogadni tudta. 1987 augusztusában ismerkedett meg Kozma Imre atyával, aki akkor a Zugligeti Szent Család templom plébánosa volt. Az elsô kamion 1987. október 23-án érkezett Magyarországra. 1988-ban 36, 1989-ben 155 teherautó érkezett orvosi mûszerekkel megrakodva. Közben 1988 nyarán rákbe­ teg­séget diagnosztizáltak, azonnali mûtétre volt szükség. A betegségét is felhasználva, operációja után már a kórházban a magyar betegek érdekében „koldult”. A magyar kormány nem nézhette szó nélkül tevékenységét, kapcsolatba lépett vele. Ekkor azt kérte, hogy egy saját máltai szervezetet alapíthasson, amelynek célja munkájának intézményessé tétele volt. 1988. december 14-én Német­országban megalakult az Unga­ rischen Malteser Caritasdienst, Budapesten pedig 1989. február 4-én a Magyar Máltai Szeretetszol­gálat. 1989 nyarán, amikor a keletnémet menekültek özönlöttek Budapestre, a nyugatnémet követ­s éget bezárták, spontán kez­demé­nyezte a politikai probléma megol­dását: vezetése alatt, és Kozma Imre plébános segítségével, valamint magyar, német és osztrák máltai önkéntesekkel, a Német Máltai Segélyszolgálat közremûködésével, sátortáborokat létesített menekültek ezrei részére. 1989. december 20-tól, a romániai forradalom kitörésétôl kezdve megindultak a segélyszállító kamionok Románia felé. A nyu­­gat-európai országok segély­ szervezetei a Magyar Máltai Sze­reteteszolgálatra bízták az adományok Romániában való szétosztását, mintegy 2,4 millió dollár értékben.

volt a térség történelmét alakító eseményeknek, az önök házából mi látszott mindebbôl? •

Errôl az idôszakról nem sokat tudok mondani, 1991-ben, tizenhat évesen elköltöztem otthonról, egy bentlakásos iskola növendéke lettem. • Milyen örökséget hagyott önökre az édesany­ juk? •

A legfontosabb talán a gondolkodásmód, a felelôsségteljes segítségnyújtásról. Ez mindenkinek fontos a családban. A húgom a német máltai rend aktív tagja, én nem vagyok az, én a mami másik örökségét, az Osteuropa Hilfe Alapítványt viszem tovább a testvéremmel, Rafaellel.

12

Máltai Hírek :: 2011 :: Június

Beköltöztünk a cigánytelepre lyos társadalmi problémára keresnek megoldást, amire nincs ismert recept, nincs kipróbált gyakorlat. A Máltai Szeretetszolgálat „beköltözött” a cigánytelepre, munkatársai az ott élôkkel közösséget vállalva látják el feladataikat. Ez a munka hosszú távú elkötelezettséget jelent. A siker záloga, hogy a telepeken élôk maguk akarják a változásokat, és tegyenek is érte. Igényt ébreszteni a jóra – ebben áll az igazi kihívás. A legismertebb modellkísérlet a tarna­bodi befogadó falu program, melynek során a Máltai Szeretetszolgálat hajléktalan családo­kat költöztetett egy nyomorban élô, gettósodott kistelepülésre. A megüresedett, olcsó házakba ér­­­kezô családok hathatós segít­sé­get kaptak életük újrakez­dé­séhez, eközben a falu is fejlôdésnek indult. A háztáji gazdaságok megjelenése után falubusz indult, amely a környezô teleA megüresedett, olcsó házakba pülésekre hordta át az újra érkezô családok hathatós segítséget munkába álló helybelieket, kaptak életük újrakezdéséhez, eköz- majd öt évvel ezelôtt elektronikai bontóüzemet létesíben a falu is fejlôdésnek indult. tettek a településen, ami azóta is mûködik, és 30 embert foglalkoztat. A beköltözô családoknak köszönhetôen újra élettel telt meg az iskola és az óvoda. Miután a településen nem volt közösségi helyiség, a Máltai Szeretetszolgálat a falu közepén álló italmérés bérleti jogát megváltva játszóházat rendezett be a gyerekeknek,

Cambridge-ben tartotta éves értékelô ispo­ tá­lyosi konferenciáját a Szuverén Máltai Lovagrend, a tanácskozáson Gyôri-Dani Lajos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat ügyvezetô alel­nöke a cigánytelepeken zajló modellprogramo­kat ismertette. A Máltai Szeretetszolgálat az ország hat településén indított modellkísérletet a cigány­ telepekre jellemzô körülmények megszüntetésére és az elmaradott közösségek felemelésére. Korábban állami pályázatok indultak a rossz hírû telepek felszámolására, ezek egy-másfél év után lezárultak, a telepek azonban nem tûntek el, csak átrendezôdtek. Ilyen elôzmények után indultak a Máltai Szeretetszolgálat modellkísérletei, melyek valamen�nyi helyszínen más jellegzetességeket mutatnak. Ami közös bennük: mindenhol olyan sú-

‚‚

‚‚

majd az iskolai felzárkóztatást segítô tanodát hoztak létre. Ez utóbbi már a szomszédos települések gyermekeit is fogadja, így a korábban a külvilágot kizáró település ma már központi szerephez jut a térségben. Erken a tarnabodi modellt követve új program indult. Itt új elemként jelent meg a munkanélküli cigánycsaládok nevelôszülôvé képzése, majd az érintettek huszonnyolc gondozásba vett roma gyermeket fogadtak magukhoz. A gyermekek ezzel kikerültek az intézeti körülmények közül, új családot kaptak, a nevelôszülôk anyagi helyzetét pedig a gondozott gyermekek után járó támogatás stabilizálta. A korábban elöregedô, lassan kihaló településen bôvíteni kellett az óvodát és új iskolai osztályok indultak. A polgármester ezt úgy foglalta össze: gyermekzsivajt hozatott egy lassan kihaló faluba. Ugyancsak a tartós jelenléten alapuló máltai modellkísérletek zajlanak Monoron, Pécsett, Táskán és Veszprémben. Monoron az elmúlt hét év során teljesen megváltozott a telep utcaképe, ma már semmi nem emlékeztet a régi körülményekre. Veszprémben a „Poko­li torony” néven ismert tízemeletes egykori munkásszálló épülete fokozatosan konszolidálódik egy átlagosnak tekinthetô társasházzá, igaz, a program vége még nem látszik. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat filozófiája szerint addig marad a helyszínen, amíg a segítségre szorulóknak szükségük van rá…

Máltai Hírek :: A Magyar Máltai Lovagok Szövetsége és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat lapja :: Felelôs kiadó az MMLSZ és az MMSZ elnöke :: Fôszerkesztô Szabadhegÿ Péter Szerkesztôség Legeza Lász­ló, Romhányi Tamás, Tihanyi Gábor :: E-mail [email protected] :: Az MMLSZ címe 1014 Budapest, Fortuna u. 10. :: Honlap www.mmlsz.hu :: E-mail [email protected] Fax 1-375-5174 :: Az MMSZ címe 1125 Budapest, Szarvas Gábor út 58-60. Honlap www.maltai.hu :: E-mail [email protected] :: Fax 1-391-4728 :: Készítette Folprint Nyomda :: Lapterv BrandAvenue A következô lapzárta 2011. augusztus 10.