A tanév itt kezdődik!

A tanév itt kezdődik! A közoktatási rendszer átalakulása és az idegen nyelvek Szálkáné Gyapay Márta Vezetőtanár Toldy Gimnázium [email protected]

Miért volt szükség a NAT megújítására?

 A nevelési oktatási folyamatban az értékelvűség megerősítése  A kompetenciák és az közműveltségi elemek összhangjának megteremtése  Köznevelés tartalmi egységének biztosítása  A kulturális javak, amelyekhez minden tanuló hozzáférhet  Közös műveltséganyag, közös nyelv

 Új tantárgyi és tantárgyközi ismeretkörök beépítése  Az IKT szerepének újrafogalmazása

A köznevelés feladata és értékei - az élő idegen nyelvek tükrében

Élő idegen nyelvek ismerete elengedhetetlen:  A nemzetközi kommunikációba való bekapcsolódáshoz

 A világ dolgaiban való megbízható, sokoldalú tájékozódáshoz  A felelős, szabadon meghozott döntésekhez  A munkaerő piacon való boldoguláshoz  Saját és más kultúrák értékeinek megértéséhez és megbecsüléséhez

A kompetenciák és a tudás viszonya a nyelvtanulásban  Alapvető a nyelvi készségek kialakítása – Learning by doing – Készségek transzferálhatóságának kérdése – Meglévő sémákba illesztés  Ismeretek fontossága – A kulturális értelmezés – A kommunikáció közös nyelve, témakincse

Mi változott az élő idegen nyelvek esetében, és mi nem?  Továbbra is a KER fogalomrendszerében és szintrendszerében maradt a tanterv  Világos célrendszert fogalmaz meg  Meghatározza a minimum követelményrendszert  Utakat nyit az emelt szintű érettségihez  Megerősíti a második nyelv tanulásának lehetőségét  Összhangban van a jelenlegi vizsgakövetelményekkel

A Közös Európai Referenciakeret (KER), mint a készségfejlesztés és tudásépítés modellje Cselekvés központú megközelítés Közös Európai Referenciakeret. Nyelvtanulás, Nyelvtanítás, Értékelés. Kulturális Együttműködési Tanács Közoktatási Bizottság Élő Nyelvek Osztálya, Strasbourg. Pedagógus-továbbképzési Módszertani és Információs Központ Kht., 2002. Nyelvi Akkreditációs Központ honlapja.

http://www.coe.int/t/dg4/Linguistic/Source/Framework_EN.pdf http://www.nyak.hu/nyat/doc/ker_2002.asp

Az idegen nyelv tanulásának körülményei  Kötelezően a negyedik évfolyamtól a tankötelezettség végéig kell tanulni, de hamarabb is elkezdhető.

 Az általános iskolában minden diáknak legalább egy élő idegen nyelvet kell tanulnia az anyanyelvén kívül.  A gimnáziumokban, valamint azokban a szakközépiskolákban, ahol a feltételek adottak ehhez, a tanulónak két idegen nyelvből kell használható nyelvtudásra szert tennie.

 Igények és lehetőségek alapján szabadon történik a nyelvválasztás.

Esélyegyenlőség és nyelvtanulás  a tanuló tanulási nehézségeinek feltárása  személyiségének képességeinek, szociokulturális hátterének megismerése

 illeszkedő pedagógiai módszerek alkalmazása  a tanuló önmagához és másokhoz viszonyított kiemelkedő teljesítményeinek feltárása  motiváló és hatékony tanulásszervezési eljárások alkalmazása  egyénre szabott tanulási követelmények, ellenőrzésiértékelési eljárások alkalmazása;

 a sajátos nevelési igényű, akadályozott, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdők elfogadása, beilleszkedésük feltételeinek megteremtése.

Műveltségi területek százalékos arányai 1-4 (27.ó)

5-6 (28 ó.)

7-8 (31.ó)

9-10 (35 ó.)

11-12

Magyar

30-40

15-22

10-15

10-15

10

Id.nyelv

2-6 (1,6)

10-18 (3-5 ó)

10-15 (3-4,7 )

12-20 (3,55.25)

13

15-20

14-18

10-15

10-15

10

Em-társ

4-8

4-8

10-15

10-15

9

Em-term

4-8

6-10

15-20

15-20

10

Fö-körny

-

4-8

4-8

4-8

-

Művész.

10-18

10-16

8-15

9-15

5

Info.

2-5

4-8

6-10

6-10

5

Életv-gy.

4-8

4-9

5-10

5-10

-

20-25

20-25

15-20

15-20

10

Matek

Tesi

Alapvető célok: Kommunikatív kompetencia

 A tanulók tudják megoldani nyelvhasználatot igénylő feladataikat az élet különböző területein, a magánéletben, a közéletben, az oktatásban vagy a munka világában.  A kommunikációképes nyelvtudás képessé teszi a nyelvtanulót valóságos helyzetekben, valóságos üzenetek cseréjére.

A kommunikatív kompetencia összetevői

 Nyelvi kompetencia (szókincs, fogalomkörök, kiejtés stb. ismerete)  Szociolingvisztikai kompetencia (társadalmi érintkezés formái: stílus, hangnem ismerete)  Pragmatikai kompetencia (kommunikációs szándékok, szövegalkotás szabályai, kommunikációs forgatókönyvek)

Alapvető célok: Interkulturális kompetencia

 Kultúrák különbségeinek és hasonlóságainak értelmezése, és nyitottság más kultúrák iránt.  Interkulturális készségek és ismeretek, melyek lehetővé teszik a különböző anyanyelvű emberek közötti hatékony kommunikációt.  Pozitív attitűd és motiváció kialakítása a nyelvtanulás, valamint általában más nyelvek és kultúrák megismerése iránt.

Alapvető célok: Tantárgyi integráció  Az idegennyelv-tanulás olyan nyelvi, kulturális, szociokulturális, történelmi és interkulturális ismeretekkel gazdagíthatja a tanulót, amelyek más műveltségi területekkel érintkeznek.  Bizonyos tantárgyakat, vagy témákat idegen nyelven is lehet tanítani.  A tantárgyközi integráció a tanulók érdeklődését és tapasztalatait is figyelembe veszi.

 Az élethosszig tartó tanulás fontosságának a felismerésére.

Alapvető célok: Információs és kommunikációs technikák (IKT)  Az információs és kommunikációs technológiák (IKT) segítik a célnyelvi közösséggel való közvetlen kapcsolatot.  Élő és közvetlen hozzáférést biztosítanak a célnyelvi kultúrához.  Autentikus célnyelvi modelleket tesznek hozzáférhetővé.  Növeli a tanulók és a tanárok motiváltságát.

 Elősegíti a pedagógiai innovációt és fejleszti a kreativitást.  Az autonóm nyelvtanítás és nyelvtanulás kiváló eszközei.  A tanár és a nyelvtanuló szabadon válogathat és választhat a számára leghasznosabb források (nyelvi és civilizációs anyagok, szövegek, képek, audiovizuális anyagok) közül.

Alapvető célok: Nyelvtanulási stratégiák kialakítása  A tanulás belső motivációinak kialakítása, fejlesztése.  A tanulók cselekvő részvétele a tanulásban (learning by doing).  A tanulók előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek mozgósítása.  Az együttműködő (kooperatív) tanulás elősegítése.  Önállóság, kezdeményezés, problémamegoldás, alkotóképesség támogatása.  Differenciálás a feladatok kijelölésében, megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben.

Tanulás, tanítás szervezése A tanuló a nyelvtanulási folyamat során:  kapjon számára érthető információt a tanulás céljáról, folyamatáról és módszereiről,  ismerje meg azoknak a forrásoknak a használatát (szótárak, kézikönyvek, nyelvtankönyvek, gyakorlóanyagok, elektronikus források stb.), amelyek az önálló munkában segítségére lehetnek,  fokozatosan sajátítsa el azokat a stratégiákat, amelyek segítik a kommunikációban és a szövegek értelmezésében,  munkájának rendszeres tanári értékelése mellet sajátítsa el az önértékelés módszereit.

Fejlesztési feladatok – nyelvi minimum szintek Első élő idegen nyelv • 4. évfolyam KER szintben nem megadható • 5-8. évfolyam A2 • 9-12. évfolyam B1 Második élő idegen nyelv 9-12 évfolyam A2

Emelt szintű vagy két tanítási nyelvű képzés esetén megcélozható szintek

Első élő idegen nyelv

Második élő idegen nyelv

 8. évfolyam A2-B1

 8.évfolyam A1

 10. évfolyam B1-B2

 10.évfolyam A2

 12 évfolyam B2-C1

A NAT kettős üzenete

 12. évfolyam B1-B2

Háromszintű tantervi szabályozás 1 1. Nemzeti alaptanterv

– Általános feladatok és értékek – Fejlesztési területek, nevelési célok – Kulcskompetenciák – Műveltségi területek

Három szintű tantervi szabályozás 2. . Kerettantervek iskolatípusonként és oktatási szakaszonként  a nevelés és oktatás céljait,  a tantárgyi rendszert,  az egyes tantárgyak témaköreit, tartalmát,  a tantárgyak egy vagy két évfolyamra vonatkozó követelményeit,  továbbá a tantárgyközi tudás- és képességterületek fejlesztésének feladatait,  és meghatározzák a követelmények teljesítéséhez rendelkezésre álló kötelező, valamint az ajánlott időkeretet.

Háromszintű tantervi szabályozás 3. Helyi tanterv (Kerettantervi rendelet szabályozza)  Tanéves tagolás  Iskola helyi sajátosságai alapján  Értékelési rendszert kell mellé tenni

Kerettantervi szerkezet

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Az egyes műveltségterületi tantárgyak nagyobb átfogó témaegységeit, témaköreit nevezi meg. A tematikai egység – az adott tantárgyi terület sajátosságaitól függően Órakeret – lehet konkrét téma: pl. Relációk, függvények, sorozatok, de képességterület is: pl. Szóbeli szövegek megértése és alkotása, Gondolkodási, megismerési módszerek. A A javasolt óraszám tevékenységre épülő műveltségterületek tantárgyaiban a tematikai egységek fejlesztési célként jelennek meg.

Előzetes tudás

A témakör elsajátításához, azaz sikeres tanításához és tanulásához szükséges kulcsfogalmak, ismeretelemek, szabályok, képességek megnevezése a témakör sajátosságainak megfelelően.

Tantárgyi fejlesztési célok

Az adott tematikai egység tanítási-tanulási folyamatában hangsúlyos, kiemelt fejlesztési feladatok megnevezése az adott két évfolyamonként meghatározott sajátos tantárgyi fejlesztési célok, feladatok alapján.

Követelmények – Ismeretek/fejlesztési követelmények A tematikai egység tartalmi elemeinek és/vagy fejlesztési feladatainak megjelenítése a tematikai egység sajátosságainak megfelelően (a cella két oszlopra is bontható, ha a tantárgy vagy a tematikai egység sajátosságai ezt indokolják).

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Kapcs. pontok Tantárgyak, konkrét tudáselemekkel részletezve.

A tematikai egységben előforduló kulcsfogalmak, illetve a fogalmi gondolkodás fejlesztéséhez szükséges fogalmi műveltség összetevőinek jelzése.

A fejlesztés várt eredményei a Az adott ciklus végén (az adott tantárgyban) elvárható legfontosabb tudás- és képességelemek. két évfolyamos ciklus végén

Az élő idegen nyelvi kerettanterv szerkezete Tantárgyi bevezető  Az idegen nyelv oktatás célja  Szerepe a fejlesztési területekben és a kulcskompetenciákban  Nyelvi szintek meghatározása kétévenként első és második nyelvre  Táblázatok tartalmának magyarázata  Fejlesztési célok és feladatok két éves szakaszokra  Táblázatok készségenként (Nat, érettségi követelmények szerint)  Ajánlott témakörök  A fejlesztés várt eredményei a ciklus végén

Táblázatok / dobozok felépítése  A kerettantervek rendszere egységes, de az élő idegen nyelveknél módosítani kellet egy kicsit a rendszeren, hogy bele tudjuk illeszteni a mi fogalmi rendszerünket  Nem témák, hanem készségek szerint töltöttük meg a dobozokat, mert az idegen nyelvnél ez a legfontosabb rendezőelv (de integráljuk a készségeket!)  Nem szerepelnek óraszámok, mert minden készség fejlesztése egész éven át folyik  Kulcsfogalmak helyett szövegfajták, szövegforrások szerepelnek

Készség táblázatok felépítése 1.      

   

Fejlesztési egység Szóbeli interakció Előzetes tudás A1 nyelvi szint, azaz a tanuló egyszerű nyelvi eszközökkel, begyakorolt beszédfordulatokkal kommunikál. Tantárgyi fejlesztési célok A tanuló egyszerű és közvetlen információcserét igénylő feladatokban számára ismert témákról, egyszerű nyelvi eszközökkel, begyakorolt beszédfordulatokkal kommunikál; kérdéseket tesz fel kiszámítható, mindennapi helyzetekben, válaszoljon a hozzá intézett kérdésekre, illetve folytasson rövid párbeszédet; megteszi az első lépéseket a célnyelv spontán módon történő használata útján; képes tudatosan alkalmazni egyre több kompenzációs stratégiát, hogy megértesse magát, illetve megértse beszédpartnerét; megnyilvánulásaiban törekszik a célnyelvi normához közelítő kiejtésre, intonációra és beszédtempóra.

Készség táblázatok felépítése 2.  

  

 





A fejlesztés tartalma Tudatosan megválasztott nonverbális elemekkel támogatott mondanivaló kifejezése egyre bővülő szókinccsel, begyakorolt beszédfordulatokkal, egyszerű nyelvi eszközökkel. Egyszerű, tényszerű információk megszerzése és továbbadása. Vélemény, gondolat, érzés kifejezése, ill. ezekre való rákérdezés egyszerű nyelvi eszközökkel. A célnyelv tudatos használata a tanórai tevékenységek során, spontán kommunikálás strukturált, előre látható szituációkban (pl. pár- vagy csoportmunka során társakkal). Lehetőség esetén kapcsolatfelvétel, rövid társalgásban való részvétel, spontán kommunikálás célnyelvi beszélőkkel. Beszélgetés során megértés hiányában ismétlés, magyarázat kérése, visszakérdezés alkalmazása, ill. szükség esetén saját a mondanivaló átfogalmazása, egyszerűsítése, pontosítása a kommunikáció fenntartása érdekében. Néhány egyszerű, a beszélgetés strukturálása szempontjából fontos elem megismerése és alkalmazása (pl. a kommunikáció fenntartása, követése, lezárása). Észlelt (hallott/látott) jelenségekre (pl. váratlan osztálytermi történésekre, helyzetekre) való reagálás egyszerű nyelvi eszközökkel.

Ajánlott témakörök: egy példa Ember és társadalom Emberek külső és belső jellemzése Baráti kör A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel Női és férfi szerepek, ismerkedés, házasság Felelősségvállalás másokért, rászorulók segítése Ünnepek, családi ünnepek Öltözködés, divat Hasonlóságok és különbségek az emberek között, tolerancia, pl. fogyatékkal élők  Konfliktusok és kezelésük  Társadalmi szokások nálunk és a célországokban         

Kapcsolódási pontok: a példa folytatása  Erkölcstan, etika: társas kapcsolatok, előítélet, tolerancia, bizalom, együttérzés; fogyatékkal élők, szegények és gazdagok  Történelem/Társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek: a jövedelem szerepe a családban, kiadás, bevétel, megtakarítás, hitel, rezsi, zsebpénz  Életvitel és gyakorlat: tudatos vásárlás  Földrajz: biotermékek

Iskolatípusok – Kerettantervi mappák 10 db, egységes struktúrájú kerettantervi csomag kialakítása történt meg:

       

Alsó tagozat Felső tagozat Négy évfolyamos gimnázium Hat évfolyamos gimnázium Nyolc évfolyamos gimnázium Szakközépiskola Szakiskola (külön projekt keretében készült) Két tanítási nyelvű iskolák – Alsó-, felső tagozat – négy évfolyamos gimnázium

További fejlesztések  Nemzetiségi iskolák – alsó tagozat – felső tagozat – négy évfolyamos gimnázium  SNI kerettantervek – alsó tagozat enyhén értelmi fogyatékos tanulók számára – felső tagozat enyhén értelmi fogyatékos tanulók számára

Óraszámok  4. évfolyam 2 óra  5-12 évfolyamok első és második nyelv 3-3 óra

Emelt szintű idegen nyelvi képzés 5-8. évfolyamon Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Erkölcstan Tört., társ. és államp. ismeretek Természetismeret Fizika Kémia Biológia – egészségtan

5. 6. 7. 8. évf. évf. évf. évf.

4

4

3

4

5 3 1

5 3 1

6 3 1

6 3 1

2

2

2

2

2

2

2 1

1 2

2

1

Tantárgyak

5. 6. 7. 8. évf. évf. évf. évf.

Földrajz 1 2 Ének-zene 1 1 1 1 Dráma és tánc / Hon1 és népismeret Vizuális kultúra 1 1 1 1 Informatika 1 1 1 Technika, életvitel és 1 1 1 gyakorlat Testnevelés 5 5 5 5 Osztályfőnöki 1 1 1 1 Felhasznált 27 27 31 31 órakeret

Emelt szintű idegen nyelvi képzés 4 osztályos gimnázium Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom I. Idegen nyelv II. Idegen nyelv Matematika Etika Tört., társ. és államp. ismeretek Fizika Kémia Biológia – egészségtan Földrajz

9. 10. 11. 12. évf. évf. évf. évf.

4

4

4

4

5 5 3

5 5 3

5 5 3 1

5 5 3 3

2

2

3

2 2

2 2

2

2

2

2

2

2

Tantárgyak Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és tánc / Mozgóképk. és m. Művészetek Informatika Életvitel és gyakorlat Testnevelés Osztályfőnöki Felhasznált órakeret

9. 10. 11. 12. évf. évf. évf. évf.

1 1

1 1

1 2 1

2

1 1

5 1

5 1

5 1

5 1

35

36

33

31

Iskolák implementációs feladatai 2012 decemberig A kerettantervek összevetése a helyi tantervvel: Óraterv elkészítése a beiskolázásra, a 2013/14-es tanév feladataira felkészülendő - a 2 évfolyamonkénti tantárgyi óraszámok évekre bontása; - döntés a szabad órakeret felhasználásáról: például a NAT alapján felkínált új tantárgyak beillesztése vagy a meglévő tantárgyak óraszámának megemelése és/vagy saját tervezésű foglalkozások érvényesítése; - az értékelési rendszer kialakítása; - a Pedagógiai program elfogadása, honlapra kitétele

Praktikus ötletek  Készség dobozok vannak minden szintre a különböző iskolatípusokban A1-től C1-ig.

 Ha nagyobb óraszámot sikerül kialkudni, és magasabb szintre képeznek, össze lehet szedni a dobozokat új kombinációkban.  Lehet, hogy fognak készülni újabb mappák emeltebb szintekre, de addig…

Köszönöm a figyelmet! Mindehhez jó munkát Kívánunk!