Mitől függ a pernyertesség? Naprakész esetek az adóperek gyakorlatából Dr. Harcos Mihály
1. eset: A szokásos piaci ár Luxemburgi társaság
kamat (BUBOR + 1,95%)
kölcsön
Magyar társaság
A társaság a transzferár-nyilvántartásában rögzítette, hogy a BUBOR+1,95% kamat piacinak tekinthető, mert az MNB rövid lejáratú egyéb hitelekre vonatkozó kamatstatisztikái 1% országkockázati felárral növelve ilyen ártartományt eredményeznek.
1. eset: A szokásos piaci ár Az adóhatóság határozata: • A transzferár-nyilvántartásban bemutatott kamat nem piaci: az MNB kamatstatisztikái az országkockázatot már tartalmazzák, ezért az 1% kamatfelár alkalmazása nem indokolt. • Piaci kamatként az MNB rövid lejáratú egyéb hitelekre vonatkozó kamatmértéke veendő alapul. • A társaság a piacinál magasabb kamatráfordítást számolt el = kevesebb adót fizetett.
1. eset: A szokásos piaci ár A per fő kérdése: Mi a szokásos piaci kamat-mérték? Az igazságügyi szakértő véleménye: mindkettő Az eltérés a piaci ár szórásából adódik: a társaság által alkalmazott kamat inkább a felső tartományba, az adóhatóság által megállapított kamat inkább az alsó tartományba esik, de a piaci szóráson belüli mindkettő.
1. eset: A szokásos piaci ár Hogyan dönt a bíróság? A társaságnak kell bizonyítania, hogy az adóhatóság határozata jogszabálysértő. Az adóhatóságnak kell bizonyítania, hogy a határozata megalapozott, azaz: • a társaság nem piaci kamatot számolt el, és • az adóhatóság által alkalmazott kamat megfelelt a szokásos piaci árnak.
1. eset: A szokásos piaci ár Az adóhatóság érvelése: „A transzferár-nyilvántartás az adózó bizonyítási eszköze, ha az abban foglaltak hitelessége megdől, akkor az adózó nem hivatkozhat a transzferár-nyilvántartásban bemutatott piaci árra” Figyelem! Ha a társaság a transzferár-nyilvántartást elrontja, akkor azt úgy kell tekinteni, hogy nem piaci árat alkalmazott?
1. eset: A szokásos piaci ár Tanulságok: • Hatalmas kockázat van a tartalmilag támadható transzferár-nyilvántartásokban • Az eljárás kezdetétől a fókuszt azon kell tartani, hogy az alkalmazott ár igazolhatóan a szokásos piaci ár
2. eset: A „nettó” adótartozás A megfizetett iparűzési adó összegével csökkenthető volt a társasági adó alapja. • Feltétel: a társaságnak nem volt adótartozása • Kérdés: mit értünk adótartozás alatt?
2. eset: A „nettó” adótartozás Példa: Személyi jövedelemadó Általános forgalmi adó
3.400.000 -14.000.000
Társasági adó
500.000
Innovációs járulék
100.000
Egyenleg (túlfizetés)
-10.000.000
Törvénymódosítás (nettó adótartozás): hatályba lépés 2007. november 16-án NAV iránymutatás : a módosításnak nincs visszaható hatálya LB döntés: a módosításnak nincs visszaható hatálya
2. eset: A „nettó” adótartozás Érvelés a perben: A törvénymódosításnak nem visszaható visszamenőleges alkalmazhatósága van.
hatálya,
hanem
LB döntése: A nettó adótartozás koncepcióját a törvénymódosítás előtti időszakok esetében is alkalmazni kell. Az adóhatóság gyakorlata: A döntést elfogadta. Tanulság: Megfordítható a joggyakorlat.
2. eset: A „nettó” adótartozás A lezárt ügyek megnyitása (bármilyen Kúria vagy EB döntés esetében lényeges lehet) • első fokon jogerős határozat – felügyeleti intézkedés, • másodfokon jogerős határozat – kereset (igazolási kérelemmel) és/vagy felügyeleti intézkedés, • bíróság ítélete - perújítás? Az elévült időszakok kérdése: a megoldás a végrehajtás felfüggesztése
3. eset: A fiktív számla szerződés
Számlakibocsátó
takarmányátadás
?
Vevő
vételár Revízió feltárása: (i) a termény beszerzése nem igazolható, (ii) tevékenységi engedéllyel nem rendelkezik, (iii) az ügyletet nem vallotta be.
?
takarmányátadás
A per fő kérdése: kinek kell bizonyítania és mit?
3. eset: Fiktív számla Irányadó szabályok: Az ellenőrzés során a tényállást az adóhatóságnak kell bizonyítania, kivéve, ha törvény a bizonyítást az adózó kötelezettségévé teszi. Az adólevonási jog csak hiteles számla alapján gyakorolható.
3. eset: Fiktív számla Az adóhatóság érvelése: • • •
A termékbeszerzés valódisága nem vitatott. Nem visszaellenőrizhető, hogy a számlakibocsátó volt a tényleges eladó. A számla nem hiteles, ugyanis a számviteli alapelvek szerint a számlán szereplő ügyletnek kívülálló személyek számára is megállapíthatónak kell lennie.
Figyelem! A fenti érveléssel megfordul a bizonyítási teher: az adózónak kellene bizonyítania, hogy a takarmányt valóban a számlakibocsátótól szerezte be.
3. eset: Fiktív számla A perbeli álláspontok: Az új Áfa tv. már nem hivatkozik a számviteli szabályokra = nem fordítható meg a bizonyítási teher ilyen módon. Az adóhatóság elfogadta, hogy a bizonyítási teher nem fordul át, de fenntartja, hogy kétséget kizáróan bizonyította, hogy a takarmányt nem a számlakibocsátó társaság adta el.
3. eset: Fiktív számla Tanulságok: •
Az adóperek 70%-a a bizonyítási teher kérdésén dől el.
•
A fiktív számlás gyakorlat alapvetően szokásjogon és nem tételes jogon alapul.
•
De a 2013. január 1-től befogadott számlák tekintetében már az ÁFA tv. mondja ki az „eredet hitelességének” követelményét.
Efficiently Yours. www.jalsovszky.com
