V. évfolyam 8. szám, 2005. augusztus
www.misszio.hu
Misszió Világ regionális
egészségvédelmi
havilap
Gyerekek veszélyben Bár a vakációból már csak néhány hét van hátra, korai a szülõk fellélegzése. Hiába kezdõdik az óvoda, iskola, a gyerekek önmagukban hordozzák a nagyobb baleseti kockázatot. Ha kalandvágyukat megfékezni nem is lehet, a veszélyek csökkentésére azért fel lehet készíteni õket. Bár felnövekedése során szinte mindenki elszenved valamilyen sérülést, tapasztalat szerint a 3-6 és a 10-14 évesek a leginkább fenyegetettek, közülük is elsõsorban a fiúk. A 3-6 évesek azért különösen veszélyeztetettek, mert ekkor már szülõi segítség nélkül igyekeznek felderíteni közvetlen környezetüket. Az óvatosságuk azonban majd csak a tapasztalataik birtokában alakul ki, addig viszont idõnként hajmeresztõ dolgokat próbálnak ki. Igazából az a veszélyes, hogy egyedül, sokszor félrehúzódva próbálkoznak. Így válhatnak baleset okozójává a legközönségesebb dolgok is: egy szék, az ablak, a gyufa, a kés, a balta... A 10-14 évesek között inkább az utcai és közlekedési jellegû balesetek szaporodnak. Nekik van már tapasztalatuk, de serdülõkori öntudatuk is... Õk már ismerik a veszélyeket, de úgy vélik: „engem úgysem érhet baj”. Mit lehet tenni? A kicsiknek meg kell szerezniük a szükséges tapasztalatokat, s hogy ezt baj nélkül tegyék, ahhoz kell a szülõi segítség. Tudni kell, hogy a gyerekek úgyis kipróbálnak mindent, ezért hosszú távon hatástalan a jól ismert „teszed le rögtön!”. Õk ugyanis mindenben igyekeznek a felnõtteket utánozni. Ha azt látjuk, hogy a kicsi odajön és azt figyeli, mit csinálunk, feltétlenül vonjuk be õt is a dologba. Korukhoz képest lehetõleg a legrészletesebben magyarázzunk el mindent, fõképpen a veszélyeket. Kíváncsisága ezzel kielégül, tapasztalatot is szerez, de nem a maga kárán. A nagyobbaknak már nem lehet fogni a kezét, de a tiltás önmagában ugyanolyan hatástalan, mint kisebb korban. Azok a 10-14 évesek azonban, akiknek van valamilyen rendszeres önálló elfoglaltságuk (hobbi, sport, zene, színjátszás stb.) ritkábban szenvednek balesetet. Ha vannak célok, amiket õ tûz ki maga elé, és melyekrõl önállóan dönthet, akkor a felelõsségérzete korán kialakul, és ez minden téren jobban védi õt, mintha örökké mellette lennénk. *** Ám akárhogy is segítjük gyermekeink óvatossá és önállóvá válását, ha magunk idézzük elõ a veszélyhelyzeteket. Például hosszú évek alatt sem találkoztam olyan égési sérüléssel, amelyet nem lehetett volna elkerülni. Egyik jellegzetes eset, amikor a náthás-hurutos kisgyermeket orvosi tanácsra forró kamilla gõzével inhalálják, és az eközben magára hagyott gyerek az arca elõtt gõzölgõ edényt véletlenül az ölébe rántja. Ugyancsak gyakori, hogy a forró kályhaajtóra vagy sütõlapra tenyerelnek, Folytatás a 2. oldalon
Százmillió mozdul meg A Misszió Egészségügyi Központ Kht. az irányított betegellátásban keletkezett megtakarítás terhére immáron harmadik éve írt ki az általa ellátott terület egészségügyi szolgáltatásai fejlesztése céljából pályázatot. A 105 pályázatból a Misszió 74 megvalósulását támogatja részben vagy egészben, összesen 63,5 millió forint értékben. A résztvevôk által ajánlott önrésszel együtt e pályázatnak köszönhetôen több, mint 100 millió forint értékû egészségügyi fejlesztés és prevenciós program valósulhat meg Pest és Heves megyében. A pályázat keretében három településen szeptember 1-tôl a Misszió Modell a területen hiányzó szakrendelések (ortopédia, bôrgyógyászat, illetve gyermekpszichiátria) finanszírozását is vállalja. A rendelések az igénybevevôk számára ingyenesek lesznek, jelentôsen javítva ezzel a lakosság egészségügyi ellátáshoz való hozzáférését. A sikeres pályázatokról részletesebben is beszámolunk következô számainkban. Számváltozás Sipos Zsuzsa, veresegyházi régióban mûködô iskolai prevenciós aktivistánk telefonszáma megváltozott. Ha Ön Csomád, Erdôkertes, Galgamácsa, Ôrbottyán, Váckisújfalu, Vácrátót vagy Veresegyház települések valamelyikében lakik, és az iskolai prevenciós programunkkal kapcsolatban érdeklôdik, aktivistánkat a 06-20-359-6451 számon érheti el. Nincs kegyelem! Július 15-én a Misszió Egészségügyi Központ önálló parlagfû-ellenes akcióba kezdett. A Misszió és az Irányított Betegellátási Modell dolgozói ezen a napon megtisztították az Egészségügyi Központ kertjét, valamint a Gyermekliget egy részét a parlagfûtôl, ezzel is felhívva a figyelmet a gyomnövény irtásának fontosságára. Kérünk mindenkit, hogy amikor és ahol csak teheti irtsa a parlagfüvet, de ne feledkezzen meg a védôeszközök (gumikesztyû, maszk) használatáról!
2
Misszió Világ
Gyerekek veszélyben Folytatás a 2. oldalról
vagy a földön hagyott forróvizes (!) dézsába esnek. Az is elõfordul, hogy a csecsemõt kint felejtik a napon, aminek – még akár rövid idõ alatt is – az arc, a fej leégése lesz a következménye. Általában nem is tudják, hogy a fejet ért „egyszerû leégés” életveszélyes állapotba sodorhatja a pár hetes-hónapos babát. „Kezdõ” szülõk gyakran elkövetik azt a hibát, hogy a pelenkázón fekvõ csecsemõt egy pillanatra – de néha 1-2 percre is – magára hagyják, és ezalatt a baba leesik. Az eredmény agyrázkódás, koponyatörés, belsõ sérülés lehet. Jegyezzük meg: soha sem tudhatjuk, hogy az a baba, aki eddig még nem tudott pl. hasra fordulni, nem a következõ pillanatban fogja-e ezt elõször megtenni? A kicsit nagyobb, 2-4 éves gyerekek mindent megfognak, minden helyre bedugják az ujjukat. Igen gyakori, hogy a felnõttek figyelmetlensége miatt a becsapódó ajtó, vagy az összecsukódó kempingágy becsípi, vagy éppen lecsípi az ujjuk végét. Ugyanez a korosztály az, amelyik leggyakrabban kóstolja meg a felnõttek által szedett és megfelelõen el nem zárt gyógyszereket. A közelmúltban több olyan esettel találkoztam, amikor 3-4 év körüli gyermekeket éppen saját kutyájuk támadott meg. Ezekben az esetekben visszatérõ motívum volt a kutyák hibás tartása, ami miatt ezek az állatok alattomossá, bosszúállóvá váltak. Mindez természetesen nem a kutya, hanem a gazda hibája, akinek durva viselkedését – mint kiderült – nem egyszer a kisgyermek is utánozza a gazda jelenlétében, de amikor ugyanezt a „Fõnök” nélkül kísérli meg, akkor a kutya az alkalmat megragadva azonnal törleszti addigi összes sérelmét. Így okozhatja a gyerek akár életveszélyes sérülését is egy ártalmat-
lannak induló mozdulat vagy legyintés a pálcával. A gyermekkor közlekedési eszköze – a kerékpár – számtalan baleset forrása lehet, ha a papa nem ellenõrzi a gyerek biciklijét; mûszaki szempontból rendben van-e? Nem nehéz elképzelni, mekkorát lehet bukni a lejtõn 45-50 km / h sebességgel egy rossz fék, kormány vagy kerékrögzítés miatt. Igen tipikus sérülés, amikor felnõtt szállít gyermeket a vázon vagy az arra szerelt gyermekülésen, és a kicsi lelógó lábát elkapja a gyorsan pörgõ kerék. A küllõk és a villa közé beszoruló gyermekláb azonnal blokkolja a kereket, és a felnõtt + gyermek + kerékpár együttesen közel mázsás tömegét ez fékezi le. El lehet képzelni, milyen hatalmas erõ hat ilyenkor a gyermek lábára! A legtragikusabb gyermekbalesetek a közutakon történnek. Ha egy gyermeket elgázolnak, akkor soha sem õ a hibás, hanem az, aki nem fogta a kezét; aki nem tanította meg közlekedni; aki a kormány mögött ülve nem vigyázott rá eléggé. *** Ha a baj már bekövetkezett, tudnunk kell, mi a teendõ, mert a sérült helyzetén sokat lehet rontani kapkodással vagy alapvetõ ismereteket nélkülözõ jó szándékú „segítségnyújtással”. Idegentest lenyelése esetén forduljunk orvoshoz. Bár a lenyelt tárgyak rendszerint néhány nap alatt probléma nélkül kiürülnek a szervezetbõl, néha bekerülhetnek a légutakba vagy méretük-alakjuk miatt elakadhatnak a tápcsatornában. Igen veszélyes az egyébként kicsi és kedvezõ alakú gombelem, amely elektromos hatásánál fogva a gyomorfal kilyukadását okozhatja, ezért lenyelése esetén mindenképpen orvoshoz kell fordulni. A fémtárgyak megtalálása
röntgennel nem nehéz. Más anyag lenyelése esetén ha lehet, vigyünk magunkkal mintát, hogy a röntgenes tudja, milyen árnyékot fog adni. A lenyelt tárgyat semmiképpen ne próbáljuk hánytatással kihozni, mert a visszafelé erõltetett idegentest életveszélyes nyelõcsõsérülést okozhat. Égési sérülés esetén az elsõ teendõ legyen a sérült testrész azonnali és húsz-huszonöt percig tartó hûtése vízzel vagy vizes borogatással. Ezenkívül semmit sem szabad az égett felületre tenni. Jó tudni, hogy a gyermek tenyérfelületénél nagyobb sérülés biztosan orvosi ellátást igényel, 4-5 tenyérnyi sérülésnél már kórházi kezelés szükséges és 20 tenyérnyi égés (pl. az egész hát) életveszélyes lehet. Ha nincs elég kötszer, bugyoláljuk tiszta, vasalt lepedõbe a sérültet, és itassuk bõven folyadékkal addig is, míg orvoshoz jutunk vagy jön a mentõ. Áramütés esetén, ha az áram be- és kilépési helyén kis égési sérülést látunk, feltétlenül orvoshoz kell vinni a gyermeket. Ez azt jelzi, hogy olyan nagy energiabehatás érte a szervezetet, ami miatt szívmûködési zavar is jelentkezhet. Szerencsétlenebb esetben eszméletvesztés vagy szívmegállás következik be, amelyhez helyszíni orvosi segítség szükséges. Mielõtt azonban a sérülthöz nyúlnánk, áramtalanítsunk! Fejsérülés esetén orvoshoz kell fordulni, ha a baleset után – azonnal vagy órákon belül – eszméletvesztés vagy rosszullét (sápadtság, szédülés, fejfájás, hányinger, hányás) alakul ki. Az ilyen tünetek mögött nemcsak agyrázkódás, de életveszélyes koponyaûri vérzés is állhat, ami azonnali kórházi ellátást igényel. Ebben az esetben a gyermeket fekve, lehetõleg mentõvel kell szállítani. Fejsérült gyermeket egyedül vagy egy másik gyerek kíséretében gyalog orvoshoz küldeni veszélyes dolog. Ugyancsak orvoshoz kell fordulni, ha a baleset után a fejen széles duz-
2005. augusztus zanat alakul ki, ha a fülbõl vér szivárog, ha a szem körül hirtelen lila bevérzés alakul ki, mert ezek a jelenségek koponyatörésre utalhatnak. Gyógyszermérgezés gyanúja esetén hívjunk mentõt akkor is, ha a gyermek jól van. A gyanús gyógyszerekbõl vigyünk magunkkal mintát, vagy az üres dobozt, és próbáljuk eldönteni, hány tabletta hiányozhat. Harapott sérülés után ajánlatos orvossal megbeszélni a dolgot még akkor is, ha maga a seb jelentéktelennek látszik, mert el kell dönteni, hogy fennáll-e a veszettség lehetõsége. Ez ugyanis nem gyógyítható, halálos betegség, azonban gyanús körülmények esetén védõoltással biztonsággal megelõzhetõ. A körülmények mérlegelése orvosi, adott esetben hatósági (tisztiorvosi) feladat. Vizsgálat esetén a kutya gazdáját törvény kötelezi a közremûködésre (mint ahogy az évenkénti veszettség elleni eboltás is kötelezõ). Egyébként mindenfajta mély sebbel sebészeten ajánlatos jelentkezni, mégpedig lehetõleg egy-két órán belül. Több órás késedelem – a sebfertõzés veszélye miatt – már lehetetlenné teheti a seb optimális ellátását. A mély sebekre tiszta kötésen kívül semmit se tegyünk. A gyermekkori végtagtörések is gyakoriak. A fájdalom a legtöbb esetben hamar orvoshoz viszi a beteget, de sajnos sokszor tapasztalható, hogy a felnõttek nem veszik elég komolyan a gyermek panaszait, és néha még mûtétet igénylõ töréssel is csak napok múlva jelentkeznek. Érdemes megjegyezni: minden sérülést követõ fájdalmas duzzanat vagy alakváltozás törésre gyanús. Elõfordulhat, hogy a bekövetkezett baj miatti ijedtség hirtelen mindent kiver a fejünkbõl. Ilyen helyzetben a mentõszolgálattól akkor is kérhetünk tanácsot, ha egyébként nem kérünk mentõt. Dr. Sárközy Sándor gyermeksebész fõorvos
3
Hívószáma: 104 A mentõk hívása elõtt tájékozódnunk kell a baleset (rosszullét) helyszínén. A mentõállomás ügyeletese ugyanis az általunk elmondott információ alapján dönt arról, hogy milyen felszereltségû gépkocsit küld ki nappal egy (éjjel két) percen belül a helyszínre. Melyek azok az információk, amelyekre az ügyeletesnek szüksége van? Sorrendben – a telefonvonal megszakadására számítva – elõször mondjuk el, hol történt az esemény. Szükség esetén késõbb magyarázzuk el, hogyan lehet megközelíteni a helyet. Mondjuk el, hogy mi történt, mit láttunk. Ha orvos van a helyszínen, azt is jelezzük a mentõknek. Közöljük, hogy hány sérültre számíthatnak, mert esetleg több mentõautót kell kiküldeni egyszerre. Ha még van idõnk, mondjuk el, milyenek a sérülések (jelezzük azt is, hogy laikus állapította-e meg vagy szakember). A saját adatainkat (név, telefonszám) elsõsorban az esetleges visszahívás, adatpontosítás miatt kérdezi a szolgálatvezetõ. Mindenképpen jelezzük, ha a beteg eszméletlen, és újraélesztése folyik (azt is mondjuk be, ki végzi: orvos vagy laikus). Ha a mentõállomás szolgálatvezetõjét nem tájékoztattuk elég pontosan, akkor elõfordulhat, hogy a mentõk csak kiérkezéskor tudják felmérni a valós helyzetet, és emiatt újabb egységet kell hívniuk. A telefonban arra is ki kell térnünk, hogy kérünk-e mûszaki mentést, és hogy szükséges-e rendõri segítség. Ezután errõl már a mentõszolgálat ügyeletese gondoskodik, nem szükséges felhívni mindkét testületet. Hogyhogy milyen felszereltségû, személyzetû mentõegységet küldenek? Többféle mentõ létezik. A betegszállításra többnyire elegendõ az alapfelszereltségû mentõ, mentõápoló és gépkocsivezetõ. Azonnali beavatkozásra a szakképzett mentõtiszttel kiegészített, széleskörû gyógykezelési lehetõségekkel rendelkezõ esetkocsi vonul ki. A „gyorsbeavatkozó”, szinte kórházi osztályokat is megszégyenítõ felszerelésû rohamkocsin mentõorvos érkezik a helyszínre. Az utcán, otthon, munkahelyen bekövetkezõ hirtelen rosszullétek esetében a mentõ hívása és kiérkezése közti idõ rendkívül lassan telik, ha tétlenül állják körbe az esetleg életveszélyben lévõ embert. A szakszerû segítség megelõzheti a nagyobb bajt. Mi a teendõ, ha az utcán földön fekvõ embert találunk? A legelsõ dolgunk annak megítélése, hogy az illetõ eszméletén van-e? Ha igen, rendszerint a keringése és a légzése is rendezett. Ilyenkor oldalra fordítva (stabil oldalfekvésben) elõzzük meg az esetleges hányadék belélegzését, ami fulladásos halálhoz is vezethet. Határozott fellépésünkre rendszerint elõkerül valaki, aki nemcsak siránkozik, de tenni is hajlandó. Vagy bízzuk õrá a beteget, és magunk menjünk telefonálni, vagy fordítva. Ha a földön fekvõ ember eszméletlen, akkor döntenünk kell: 1 A betegnek van-e légzése? Ha van légzése, akkor rendszerint a keringése is kibírja a mentõk kiérkezéséig. 2 Ha az ájultnak tûnõ embernek nincs légzése, akkor keressünk bármi életjelt. Nem célszerû pillanatok alatt véleményt nyilvánítani: lehet, hogy nem eszméletlen részegrõl van szó, hanem komoly betegségben szenvedõrõl mondunk hirtelen negatív véleményt. 3 Mielõtt nekilátunk életet menteni, hívjunk mentõt! Csupán egy könyvecske elolvasása után senki ne próbálkozzon életmentéssel, mert a speciális bábun végzett kellõ gyakorlat nélkül több kárt okozhat, mint hasznot. A mentõszolgálat munkatársai speciális tanfolyamokon segítenek a laikusoknak az életmentés megkívánt lépéseinek elsajátításában. Dr. G. G.
4
Misszió Világ
Erô, állóképesség – türelem A nyári több szabadidô könnyen megszédítheti az embert. Kiszabadulva a munkából, lakásból, a rutinszerû napi tennivalók fogságából, természetesen keríti hatalmába a mozgásvágy. A lelkesedése kezdetekben határtalan a fizikai aktivitás iránt, azután amikor hirtelen, a megszokottnál jóval nagyobb terhelésnek teszi ki a szervezetét, jönnek a kellemetlenségek. Órák, olykor csak percek múltán leküzdhetetlen fáradtságot érez, s vagy elmegy a kedve az egésztôl, vagy keserûen állapítja meg, hogy pocsék a kondíciója, javítani kellene. E felismerés, már egy lépés a tett felé, de ott a kérdés: hogyan? Az ember könnyen alkalmazkodik a legtöbb külsô, illetve a testén belül zajló változáshoz. Ha a szervezetet bárminemû érzékelhetô tartós inger éri, az valamilyen kompenzáló mechanizmust is mûködésbe léptet. (Gondoljunk a napfény hatására bekövetkezô pigmentsejt felszaporodásra, mely bôrünk védelmezéséért felelôs, vagy a látásunk sötéthez és világoshoz való alkalmazkodására!) A mozgás, sportolás esetében sincs ez másképp. Ha testünket, izomzatunkat nem használjuk, romlik a kondíciónk, sokkal rövidebb ideig leszünk képesek fizikai munka végzésére, intenzitásának szinten tartására. Szervezetünk lassabban is regenerálódik egy-egy nagyobb megterhelés után, nem beszélve izmaink látványos atrófiájáról – azaz keresztmetszetének csökkenésérôl –, mely hosszú távon még kóros testtartásbeli elváltozásokat is okozhat. Természetesen ezen folyamat ellentettje is igaz: ha rendszeresen, módszeresen és tudatosan készítjük fel a szervezetünket a reá váró megterhelésekre, akkor többet és jobban bírunk, s hamarabb is heverjük ki a terhelés okozta megrázkódtatásokat. De mit is jelent ez a tudatos felkészítés? Ahhoz, hogy szervezetünk alkalmazkodjon a megterheléshez, több tényezô egyidejû fennállása szükségeltetik. Az egyik ilyen a rendszeresség. Csak akkor érhetünk el javulást a fizikai állapotunkban, ha rendszeresen – kezdôk esetében hetente kétszer, haladóknál pedig a heti edzések számát, illetve azok idôtartamát növelve – terhelésnek tesszük ki szervezetünket. Más esetben csak egyszeri behatást érzékelünk, s a terhelés elleni védekezô folyamat, azaz a „feljavulás” meg sem kezdôdik a szervezetben. A másik tényezô a terhelés fokozatos növelése. Ha rendszeresen végzünk testmozgást, szervezetünk hozzászokik az igénybevételhez, így a további fejlôdéshez a terhelés intenzitásának és idôtartamának a növelése szükséges. Ahhoz, hogy optimálisan növeljük az adagokat, bizonyos idôközönként ellenôrizni kell az edzettségünket, a bekövetkezett fejlôdés mértékét. Errôl – ha kezdeti célkitûzésünk az állóképesség növelése volt – a pulzusszám szolgáltathat információt. Egy felnôtt, egészséges ember nyugalmi pulzusa átlagosan 70 ütés/perc. Ez az érték azonban jól edzett embereknél jóval alacsonyabb is lehet. A magyarázat egyszerû. Terhelés hatására a sejtek oxigénigénye megnövekszik, hi-
szen az energiát szolgáltató folyamatokhoz erre van szükségük. Az oxigén a véráram útján jut el a sejtekhez, méghozzá a szív pumpáló funkciójának következtében. Ha rendszeresen terhelésnek teszszük ki a légzési és keringési rendszerünket, a szív olyan módon alkalmazkodik mindehhez, hogy erôteljesebb összehúzódásokra lesz képes. Ennek következtében egy összehúzódás alkalmával nagyobb vérmennyiség kilökése válik lehetôvé. Ez nemcsak terhelés alatt, hanem nyugalmi állapotban is igaz. Az erôsebb szívösszehúzódások a pulzusszám csökkenéséhez vezetnek, ennek következtében pedig a szív összehúzódásának és elernyedésének idôtartamában is változások következnek be, a „pihenô fázis”, azaz az elernyedt állapot idôtartama hosszabbá válik. Míg edzetlen embernél a terhelés hatására a pulzusszám drasztikus növekedését figyelhetjük meg, az edzett embereknél az egyszeri szívösszehúzódás alatt kilökött vérmennyiség megnövekedése is segíti a keringést. A fent említett tényezôkbôl következik, hogy a rendszeres testmozgás a szerveinkre is jótékony hatással van. A kardiorespiratórikus (légzési és keringési rendszer) a kondícionális képességek közül az állóképességgel áll szoros kapcsolatban. Ezen képességünk javítására a legjobb módszer a ciklikus mozgásokból (járás, futás, biciklizés, úszás) álló sportokkal való rendszeres testedzés. Az állóképesség fejlesztésére használatos egyik lehetôség a tartós módszer, mely azonos, vagy változó intenzitású ciklikus mozgás végzését jelenti. Az azonos intenzitású terhelés esetén a sportoló pulzusszámának állandónak (kb. 150-160 ütés / perc) kell lennie. (Az optimális terheléses pulzus meghatározásához azonban – fôleg idôsebbek esetén – egy elôzetes terheléses EKG vizsgálat ajánlott!) Ezzel szemben a változó intenzitás lényege az, hogy a mozgás sebességét meghatározott terv, vagy az érzett fáradtság szerint változtatjuk. Ekkor a percenkénti szívösszehúzódások száma 140, illetve 180 ütés / perc körül mozog. (Természetesen az életkornak megfelelôen ezek az értékek alacsonyabbak is lehetnek). A módszer lényege a hosszan tartó, folyamatos terhelés. A terhelés idôtartamát és intenzitását természetesen befolyásolja az egyéni fizikai állapota, így – fôleg kezdôk esetében – akár az intenzív séta is eredményre vezethet.
2005. augusztus Az intervallumos módszer, melynek lényege a terhelés és a pihenô szakaszok állandó váltakozása, szintén az állóképesség fejlesztésére szolgál, de mivel ez nagy részben az anaerob energianyerésre épít, így versenyzôk számára javasolt. Ha célunk az izom erejének növelése, a megmozgatott súly nagysága egyértelmûen mutatja a fejlôdés mértékét. Az erôfejlesztés történhet statikus és dinamikus módszerrel. A statikus erôfejlesztés lényege az, hogy a külsô és belsô erô nagysága megegyezik, ennek következtében az izom eredési és tapadási pontjának távolsága nem változik, csak izomfeszülés következik be. A módszer gyors eredményre vezet, de az izom csak az éppen „begyakorolt” szöghelyzetben lesz képes nagyobb erôkifejtésre. (Ez a módszer egyébként nem javasolt a magas vérnyomás betegségben szenvedôknek.) A dinamikus erôfejlesztés során az izomzat képes legyôzni a külsô erôt. Az erôfejlesztés akkor a leghatásosabb, ha a mozgás lassú. Az „erôsödni vágyóknak” kezdetekben kisebb súllyal és nagyobb ismétlésszámmal végzett erôfejlesztés javasolt. Az edzésgyakorlathoz kiválasztott optimális súly meghatározásához tisztában kell lennünk azzal, hogy mekkora az a maximális súly, amely megmozgatására az adott izomcsoport képes. Ennek kevesebb mint 40%-ával ajánlatos a kezdetekben dolgozni. A gyakorlatokat a kiindulási állapot függvényében 3-7 szériában, ezen belül pedig alkalmanként 10-20 ismétléssel célszerû végrehajtani. Heti 1-2 edzésen résztvevôk 4 hét után, heti 2-3 edzésen résztvevôk 3 hét után, a heti 3-4 edzésen résztvevôk pedig 2 hét elteltével növelhetik a súlyokat illetve változtathatják az ismétlésszámot, csökkenthetik a szériák közötti pihenôidôt. Az izom látványos keresztmetszet-növeléséhez a maximális erejének fejlesztése vezet. Ennek lényege, hogy az egyén az adott izomcsoportjával maximálisan megmozgatható súly 90%-ával dolgozik. A nagy terhelés miatt az ismétlésszám és a szériaszám is 1-3 db-ra csökken. Természetesen az erôfejlesztésnek a sérülések és mozgásszervi károsodások elkerülése érdekében úgy kell történnie, hogy az adott mozgást végzô izom ellenpárját – antagonistáját (például hasizomnak a hátizom) – is ugyanolyan mértékben megdolgoztatják, illetve a bemelegítésrôl és a levezetésrôl sem feledkeznek meg. Két tényezô szükséges még ahhoz, hogy szervezetünk a terheléshez alkalmazkodjon, mégpedig a fáradás és a pihenés. A fáradás hiánya azt jelöli,
5 hogy az adott terheléshez a szervezet már hozzászokott, így további fejlôdés már nem lehetséges. A pihenô idô a regeneráció ideje. Természetesen az edzett embereknek rövidebb idôre van szükségük ahhoz, hogy szervezetük a külsô terhelést, az edzést kipihenje. A kezdô sportolók türelmetlensége veszélyes, az optimális pihenôidô lerövidítésével a kívánttal ellenkezô hatást érjük el, szervezetünk kimerül, fizikai állapotunk pedig romlásnak indul. Az ember türelmetlen és azonnal látni szeretné munkája gyümölcsét. Nem szabad azonban elfelejtenünk, hogy a szervezetünk legalább annyi idôt igényel a fejlôdéshez, mint amennyi idôt maga a „leépülés” igénybe vett. Ne várjunk hirtelen bekövetkezô csodákat, ugyanakkor értékeljük a fizikális fejlôdésünk legapróbb jeleit is. Türelmetlenségünk és hirtelen fellángolásunk a sportolás iránt könnyen céljaink megvalósulásának gátjává válhat. Kälbli Katalin humánkineziológus
Rácz László (12 éves, Gyöngyöspata) Sportos Egészség címû munkája a Misszió 2005-ös gyermekrajz-pályázatának egyik díjazottja volt.
IMPRESSZUM A Misszió Világ havilapot szerkeszti a szerkesztõ bizottság. Kiadja a Misszió Egészségügyi Központ Kht. Felelõs kiadó: Dr. Horváth Ágnes ügyv. igazgató. Tördelés: Graphisto Kft., felelõs vezetõ: Szabó Béla ügyv. igazgató. Nyomdai elôállítás: Rota Color Press Kft., felelôs vezetô: Gyarmati József ügyv. igazgató. Hirdetési képviselet: Ivicsics Viktor (tel.: 06-28-389-618, fax: 06-28-386-795). Megjelenés: minden hónap közepén. Példányszám: 65000. A szerkesztõség és a kiadó postacíme: Misszió Világ, 2112 Veresegyház, Gyermekliget út 30. Drótposta:
[email protected], web: http://www.misszio.hu, ISSN: 1587-9186
6
Misszió Világ
Már lassabban nô, inkább odamegy... Csecsemôgondozásról szóló sorozatunkban legutóbb az elsô hat hónap fejlôdésének állomásait elevenítettük fel, azaz bemutattuk: hogyan lesz a sírós alvógépbôl nevetô kisbaba. Most nézzük a következô igencsak mozgalmas fél évet! SÚLYGYARAPODÁS A második félévben lelassul a gyermekek súlygyarapodása. Egy éves korukra általában megháromszorozzák születési súlyukat, s mintegy 8-10 kilogrammot nyomnak. A helytelenül táplált csecsemô gyorsabban hízik (kerülni kell a sok lisztes, darás ételt). Nem cél, hogy elhízott gyermekünk legyen, ezért inkább sok fôzelékkel, gyümölccsel tegyük változatosabbá étrendjét! Abba azonban nem szabad belenyugodni, ha a csecsemô súlya hónapokon át semmit sem növekszik. De ilyenkor nem az a megoldás, hogy több ételt akarunk belediktálni, mint amennyit szívesen elfogyaszt. Nem szabad erôltetni semmit. Inkább az életmódján kell változtatni – lehet, hogy túl keveset van levegôn, keveset mozog, vagy éppen keveset pihen. Az ilyen, vagy hasonló hibák kiküszöbölésével rendszerint eredményt érhetünk el. NÖVEKEDÉS A hossznövekedés üteme is lassul a második félévben. Havonta 1-2 cm-t nô a csecsemô. Az elsô születésnapján átlagosan 72-78 cm „magas”. Ez a születési hossz körülbelül másfélszerese. FOGZÁS A második félév végére a csecsemôk többségének 4-6 metszôfoga van. Az alsó elülsô met-
szôk után rendszerint a felsô elülsôk bújnak elô, majd a felsô szélsô metszôfogak. Van olyan csecsemô, akinek már az elsô év végére megvan a két alsó szélsô metszôje is, így összesen 8 foga van. Vannak teljesen egészséges gyerekek, akiknek az átlagosnál késôbb jönnek a fogai. Ez általában alkati adottság, de lehet családi vonás is. Elôfordulhat más fejlôdési rendellenesség is, de nagyon ritka, hogy a kelleténél kevesebb a fogcsíra, s ez okoz zavart. Annak viszont nincs semmi káros hatása, ha a fogak kinövési sorrendje eltér a szabályostól. A szopós csecsemôt nem kell és nem is szabad a fogzás miatt elválasztani. A jól szopó csecsemô nem harap szopás közben. De a kielégítetlen, türelmetlen baba a fogatlan ínyével is tud „harapni”. Kezdetben a tejfogak – elég gyakran – nem szabályos körívben helyezkednek el, de rendszerint mire az elsô 16 kibújik és zárttá válik a fogsor (a második év végére!), addigra beilleszkednek a helyükre. A fogzás természetes folyamat, a gyermek viselkedése nem változik meg tôle gyökeresen, bár okozhat bô nyáladzást, átmeneti nyugtalanságot, esetleg kisebb fokú étvágytalanságot. Ha ennél súlyosabb dolgokat tapasztalunk, akkor beteg a gyerek.
Közösség, konyha, kondíció Az egri és hevesi régió prevenciós aktivistájaként 2003-tól veszek részt a Misszió munkájában. Az eltelt idôszak során összesen 14 olyan programot indíthattunk, melyet a irányított betegellátási modellkísérlet belsô pályázati rendszere tett lehetôvé. Tapasztalatainkat egy még 2002-ben indított egri csoport példáján mutatom be. A program a „Betegek életminôségének javítása” címmel fut. Célja a szív és érrendszeri betegségek megelôzése, illetve – ha már kialakultak – a romlásuk megakadályozása. A csoport tagjai többnyire középkorú emberek, akik vagy már átestek ilyen betegségen, vagy életmódjuk – például elhízás, mozgásszegénység, stressz stb. – miatt különösen veszélyeztetettek. A program indulásakor a rendszeres testedzést, valamint az egészséges táplálkozás elméleti és gyakorlati ismereteinek elsajátítását tûztük ki célul. Ezekre ma is törekszünk, de a táplálkozással kapcsolatos elméleti ismeretek helyett már inkább a gyakorlatiakra fektetjük a hangsúly. Nem tartunk elôadásokat, de a szükséges ismereteket (például az élelmiszerek energia- és tápanyagtartalmáról, illet-
ve az emberek szükségleteirôl) megkapják írásban a résztvevôk. A csoport foglalkozások alkalmával pedig – hetente kétszer tartunk ilyet – folyamatosan üzemel a tagok között a „receptbörze”. 2002-ben 21 fôvel indultunk, 2003-ra 35-en lettünk, 2004-re már 45-en, s 2005-ben összesen 107-en vettek részt a programban. Belépéskor a csoport valamennyi résztvevôje kitölt egy adatlapot, majd negyedévente ezt megismétli, így jól tudjuk követni a változásokat és a csoportmunkával való elégedettséget is. A program során a résztvevôk mintegy harmadánál értünk el súlycsökkenést, és a többieknek is többnyire sikerült megtartaniuk a korábbi testsúlyukat. A megkérdezettek mindegyike elégedett a programmal. Ezt a negyedéves felmérések is megerôsítik. B.-né Jutka az elsô alkalom óta rendszeresen részt vesz a foglalkozásokon. A csoport motorja és összefogója. Ô így foglalta össze tapasztalatait: „Túlsúlyos voltam. A program alatt 8 kg-ot fogytam. Csak egészséges ételeket fogyasztok, ebben a férjem is partner. Nem híztam vissza a leadott kilókat. A terhelést jól bírom. Korábban reumatológiai
2005. augusztus MOZGÁS A legtöbb gyerek fél éves kora körül jut el a hasrafordulásig, majd hosszú heteken át legtöbbször a hasán fekve játszik. Van olyan is, aki ekkor még csak a hátáról oldalra és oldalról hátra fordulással próbálkozik. Egy éves korára a legtöbb gyermek felül, feláll és kapaszkodva lépegetni kezd. A második félévben a helyváltoztatás változatos módjait gyakorolják a gyermekek: hemperegve, gurulva, kúszva, mászva nagy területeket is be tudnak „járni”. Minél tovább, minél többet mászik a gyermek, annál jobban elôkészíti, megerôsíti a gerincizmait a szép ülésre, állásra, járásra. A többség, az elsô év utolsó negyedében ül fel, illetve áll fel. Jól ülni, jól állni nehéz. Nem csak erôs láb kell hozzá, hanem nagyon jó, elôre áttornáztatott törzsizomzat is. A hátán fekvô csecsemô az elsô félévben rugdalódzással, oldalára és visszafordulással áttornázza elülsô törzsizmait, medencéjét; karjával kapálódzva pedig a vállöv izomzatát és a mellizmokat is. Minél fejlettebbé válik izomzata, annál magasabbra tudja emelni felsôtestét, amikor a hasán fekszik. Kezdetben alkarjára támaszkodva játszik, majd kinyújtott karral a két kezére támaszkodik. Késôbb már csak az egyik kezére, és féloldalra is fordul. Mire felül, törzsizomzata olyan erôs, hogy röviddel az elsô felülés után már szép egyenes háttal tud ülni. Egy éves korára a legtöbb gyerek már jól mászik, könnyedén felül és ülô helyzetbôl könnyen leereszkedik, ülve is játszik. Könnyen feltérdel, és feláll, fogódzkodva guggol, fogódzkodva lépeget is. problémáim miatt rendszeresen jártam Budapestre kezelése. Mióta tornászom erre nincs szükségem.” Cs.-né Gizike is a kezdô csoport tagja, ô a legidôsebb, kevéssel túl van a hatvanon, de számára is hozott újat a program: „Ha nem lenne ez a foglalkozás már rég nem tudnék önállóan járni. Több mûtéten estem át a három év során. Mindig nagyon vártam, hogy visszatérjek a csoporthoz. Úgy érzem, hogy felépülésemben mindig segített a gyógytorna, és nem utolsó sorban a csoport összetartó, együtt érzô ereje.” Benyus Lászlóné gyógytornász számára is rendkívüli élményt adott e három év munkája. Így emlékezik: „A betegek többsége túlsúlyos, különbözô fájdalmakkal küszködô ember volt a belépéskor. Ahogy a betegek beszámolnak róla: kevesebbet járnak orvoshoz, s kevesebb gyógyszert is szednek. Még az is elôfordult, hogy egy depressziós beteg számolt be kifejezett javulásról.” A többi program esetében is hasonló eredményekrôl tudok beszámolni. Szeretnénk, ha a sikerek minél több embert ösztönöznének arra, hogy hasonló programokon vegyenek részt, így ôrizve meg egészségüket. Vincze Pap Jánosné prevenciós aktivista
7
TIPPELJEN ÉS NYERJEN! Nagy kiterjedésû, szivacsos tapintású rugalmas szervünk a mellkas üregében a … 1 lép 2 tüdô X máj Az allergiás tüneteket milyen hatóanyagok segítenek leküzdeni? 1 antibiotikumok 2 antidepresszánsok X antihisztaminok Létezik-e U vitamin? 1 igen 2 nem Mi a neve annak a szervátültetési módnak, amikor az egyén saját szöveteivel pótolják a károsodott szöveteket? 1 autoimmunitás 2 hibernálás X autotranszplantáció Mi 1 2 X
a hallucináció? jelbeszéd érzékcsalódások egy csoportja halvaszületés
Mit okoz a fluor hiánya? 1 a fogszuvasodás megnövekedett kockázatát 2 a pajzsmirigy megnagyobbodását X lassú növekedést Kinek adhat vért a 0-s vércsoportú ember? 1 0-s vércsoportúnak 2 AB-s vércsoportúnak X mindenkinek A helyes válaszokat – neve, címe és a megjelenési hónap feltüntetésével – szeptember 15-ig küldje el a Misszió címére. A hibátlan válaszokat beküldôk között „Missziós” pólókat sorsolunk ki. Júliusi tippszelvényünk helyes válaszai: a dülmirigy az ondóváladék képzôdéséhez nélkülözhetetlen anyagot termel; az intramuszkuláris adagolási mód az izomba adott injekciót jelenti; a véralvadást a trombociták segítik elô; a dialízis mûvese alkalmazása veseelégtelenség esetén; az irreverzibilis folyamat a visszafordíthatatlan folyamat; a bôr legfelsô rétegét epidermisnek hívják; a pepszin a fehérjebontó enzim. Júniusi kvízünk nyertesei: Kásai Jánosné (Erdôkertes) és Szabó Katalin (Gyöngyöshalász). Gratulálunk! Nyereményüket postán küldjük!
Kölyök Világ – augusztus
Kedves Kis Olvasó! Ebben a számban az alvási szokásokról, az alvás fontosságáról ejtünk pár szót. A szünidô alatt szüleitek biztos sokatok számára megengedik, hogy késôbb feküdjetek le. Hosszabbak a nappalok, így nem csoda, ha az esti elalvás kicsit eltolódik. A megfelelô mennyiségû alvás azonban mindannyiunk számára nagyon fontos.
Tudtad? • Alvásigényünk életkoronként más és más. Míg egy újszülött alvásideje 19-22 óra, a felnôtteké 6-9 óra, az idôseké • •
•
•
pedig már csak 6-7 óra. Hiába érzed magad már NAGYnak, még mindig naponta körülbelül 10 óra alvásra van szükséged. Ha nem alszod ki magad, napközben fáradékony lehetsz, csökken a teljesítôképességed, ami az iskolában komoly gondokat okozhat. Az alvásnak két szakaszát különböztetjük meg. Az egyik az úgynevezett NREM fázis (lassú szemmozgások fázisa), melyre a nyugodt, pihentetô mély alvás a jellemzô, a másik Néhány jó tanács: a REM fázis (gyors szemmozgások fázisa). Álmaink döntô • Nyugodt alvásod érdekében kerüld a lefekvés többsége az alvás REM fázisában születik. A két fázis egy elôtti nagy mennyiségû vacsorát, az aktív, nehéz alvásunk alatt körülbelül ötször-hatszor váltja egymást. testmozgást, az ágyban való tévénézést. Életünk csaknem egyharmadát átalusszuk. Arra a kérdésre, • Mivel alvásigényünk és alvási szokásaink igen elhogy miért alszunk, számos magyarázat létezik, de a térôek lehetnek, próbálj meg alkalmazkodni pontos választ senki sem tudja. Annyi azonban biztos, hogy családtagjaidhoz. Vannak, akik késôn fekszenek szükségünk van rá, hiszen általa testünk és idegrendszele, de korán kelnek fel (pacsirta típusúak) és rünk is felfrissül. vannak, akik korán fekszenek le és késôn kelnek Az állatok sem csupán alszanak, hanem álmodnak is. Kufel (bagoly típusúak). tyádon remekül megfigyelheted az álmodás jeleit. Bizto• Ha kellôen álmosnak érzed magad, akkor a hálósan álmodik, ha alvás közben mozog a szeme, rángatózik szobában feküdj le és ne a nappaliban, a tv elôtt a lába, esetleg felnyüszít. aludj el. • Szellôztesd ki a szobát lefekvés elôtt, még télen is, hiszen a friss levegô is a jó pihenést szolgálja.
Tippelj és nyerj! 1. Életünk mekkora hányadát töltjük alvással? a) felét b) egyharmadát c) háromnegyedét 2. Körülbelül hány óra a napi alvásigényed? a) 6 óra b) 12 óra c) 10 óra
4. Álmodnak-e az állatok is? a) igen b) nem
3. Mi a jellemzô az alvás REM fázisára? a) lassú szemmozgások b) gyors szemmozgások, álmok c) nyugodt, mély alvás
5. Képesek lennénk alvás nélkül élni? a) igen b) nem
A helyes megfejtéseket szeptember 15-ig várjuk postacímünkre neved, életkorod, lakcímed feltüntetésével: „Kölyök Világ", 2112 Veresegyház, Gyermekliget út 30. A kisorsolt három szerencsés Missziós pólót kap ajándékba. A helyes válaszokat megtaláljátok következô számunkban. Július havi totónk megfejtései a következôk: a méh és darázs csípése vált ki leginkább allergiás reakciót; a testbe fúródott kullancs 3-8 nap múlva távozik magától; a csípés okozta fájdalom borogatással, jegeléssel könnyedén csillapítható; a kullancs Lyme-kórt terjeszt. Júniusi nyerteseink: Macskási Alex (Budapest), Buza Zsófia (Ôrbottyán), Szlovák Anett (Isaszeg) A nyereményeket postázzuk. Gratulálunk!
