NANE (Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen) Egyesület Bántalmazott nők és gyerekek segélyvonala 06-80-505-101 (1800-2200)
Internet: www.nane.hu E-mail:
[email protected] Postacím: 1447 Bp. Pf. 502.
A családon belüli erőszak
Párkapcsolati erőszak Gyerekbántalmazás Idősek, fogyatékkal élők bántalmazása
A párkapcsolati erőszak számokban Kapcsolaton belüli testi erőszak esetében 95%-ban férfiak az elkövetők és nők az áldozatok, 2-2%-ban azonos neműek kapcsolataiban van jelen, és az összes erőszakos kapcsolat 1%-ában nő az elkövető és férfi az áldozat. Magyarországon (és Európa-szerte) minden ötödik felnőtt nőnek volt legalább egy olyan párkapcsolata, melyben őt rendszeresen érte fizikai erőszak. Az elvált magyar nők több mint kétharmada számolt be arról, hogy volt férje szexuális erőszakot követett el ellene a házasság során. Magyarországon 2001-2002-ben háromnaponta egy halálos áldozata volt a partnerkapcsolati erőszaknak: heti egy nő, havi egy gyerek.
A párkapcsolati erőszak formái
TESTI (FIZIKAI) SZÓBELI (VERBÁLIS) LELKI (PSZICHÉS) SZEXUÁLIS GAZDASÁGI
A párkapcsolati erőszak természetrajza 1.: Ciklikusság
Erőszak
„Mézeshetek”
A feszültség felgyülemlése
A párkapcsolati erőszak természetrajza 2.: Eszkalálódás TESTI
HALÁL lökés, pofozás, ütés, rúgás, tárgyak dobása, fojtogatás, fegyverhasználat, gyilkosság/öngyilkosság
ÖNGYILKOSSÁG
SZÓBELI leszólás, kritizálás, „semmire se vagy jó”, ignorálás, üvöltés, elszigetelés, megalázás
SZEXUÁLIS
NEMI ERŐSZAK
nem kívánt érintések, szexualizált atmoszféra, nyílt külső kapcsolatok, vádaskodás, kierőszakolt szex
A párkapcsolati erőszak természetrajza Következtetések: 1. A változásra tett ígéretek, a kapcsolat átmeneti javulásai nem eltérés a bántalmazó viselkedéstől, hanem a bántalmazás része. 2. Beavatkozás, változtatás nélkül a bántalmazás mindenképpen súlyosbodik, és akár halálhoz is vezethet (évente 70-150 halálos áldozat). 3. A kapcsolat kezdetétől a jelenig felrajzolt ciklusok segítségével jól előrejelezhető a kapcsolat jövője. 4. A prognosztizálhatóság azt jelenti, hogy a családon belüli erőszak ciklusába történő beavatkozás mindig megelőzés is.
BÁNTÁS
A párkapcsolati erőszak felismerése: bántás és bántalmazás • • • • • • • • • •
Alkalmi és ritka Mindkét fél bánthatja a másikat Megbeszélhető és a megbeszélés az elkövető viselkedését megváltoztatja Idővel csökken: egyre jobban figyel egymásra a két fél Az elkövető felelősséget vállal a viselkedéséért Két ember ügye: figyelembe veszi a másik érzéseit és valóságát Spontán, gyakran külső hatásra adott reakció eredménye (idegesség, fáradtság, frusztráció, stb.) Ami történt, visszavonható és jóvátehető Áldozat érzései: sérelem, düh, csalódás Megoldása a kapcsolaton belül van
B Á N TA L M A Z Á S
A párkapcsolati erőszak felismerése: bántás és bántalmazás • • • • • • • • • • •
Rendszeres Jellemzően az egyik fél követi el a másik rovására Idővel eszkalálódik: egyre erősebb bántások sorozata Nem megbeszélhető vagy a megbeszélést nem követi változás Az elkövető tudatosan készül rá Az elkövető nem vállal felelősséget a viselkedéséért, hanem a társát hibáztatja - megoldása a bántalmazó kezében van Egy ember ügye: nem veszi figyelembe a másik érzéseit vagy valóságát Ami történt, nem visszavonható és jóvátehető Valamilyen hatalmi rendszer támogatásával történik (rendőrségi be-nemavatkozás, jogalkotói mulasztások, megalapozatlan szakértői vélemények, stb.) Az áldozat érzései: tehetetlenség, kiszolgáltatottság, rettegés, halálfélelem A megoldás csak kívülről jöhet (rendőrség, pszichoterápia, válás)
A párkapcsolati erőszak felismerése: a bántalmazó jellemzői • • • • • • • • • • • • • • • •
Féltékeny viselkedés, féltékenységéért partnerét hibáztatja Kontrolláló magatartás Korai elkötelezettség Irreális elvárások Elszigetelés Saját problémáinak forrását másokban keresi Túlérzékenység Durva gyerekekkel és állatokkal Kierőszakolja vagy megtagadja a szexet Sérteget Mereven elkülöníti a női és férfi nemi szerepeket Dr. Jeckyll és Mr. Hide (csak a bántalmazottak jelenlétében agresszív) Fizikai erőszak korábbi kapcsolatokban* Testi erőszakkal fenyegetőzik* Tárgyakat dobál, ver le, tör össze* A vitákat erő/pozíció kihasználásával zár le*
A párkapcsolati erőszak felismerése: a bántalmazott nő jellemzői • • • • • • • • • •
Elmondja, mennyire retteg férje dühétől Sokat aggódik amiatt, mit fog szólni partnere ahhoz, amit éppen csinál Szinte kizárólag a férfi érzéseivel, hangulataival foglalkozik Fél attól, hogy egy beavatkozás csak ronthat a helyzeten, visszavonja a feljelentést, nem működik együtt a hatóságokkal, fél attól, hogy szembesítés vagy tárgyalás során találkoznia kell a bántalmazóval Zavarban van, ha kapcsolatukról kell beszélnie, szégyenli magát Gyakran vannak kisebb-nagyobb sérülései, melyeket rejteni próbál (napszemüveg, erős smink, túl meleg ruhák nyáron), homályos vagy ésszerűtlen magyarázatokat ad rájuk Elszántan igyekszik partnere kedvére tenni, reméli, hogy ezzel csökkentheti vagy elkerülheti az erőszakot Gyakran nem tud saját érdekeinek megfelelően cselekedni. „A férjem ezt úgyse engedné.” A bántalmazás okozta trauma miatt elfojtás, zavarodottság, visszahúzódás jellemzi Lehangolt, szorongó, akár öngyilkosságra is hajlamos
A párkapcsolati erőszak felismerése: a bántalmazó és a bántalmazott •
A bántalmazó kisajátítóan és féltékenyen viselkedik
•
Megalázza, leszólja partnerét, rosszindulatú vicceket ereszt meg a kárára
•
A bántalmazó túlvédő, gondoskodó, a bántalmazottnak nincsen egy perce egyedül
•
A bántalmazó nyíltan vagy jelzésekből érezhetően fenyegető (pl. korábbi fenyegetésre utal, akár látszólag kedvesen)
•
A bántalmazott állandó szemkontaktusban áll a bántalmazóval
•
A bántalmazó válaszol partnere helyett, mikor őt kérdezik, ő veszi el a partnerének nyújtott tárgyakat
•
A bántalmazott viselkedése megváltozik (pl. felszabadultabb, beszédesebb, nyugodtabb lesz), ha a partnere elhagyja a helyiséget
•
Tárgyi jelek utalnak a bántalmazásra (széttört edények a földön, ételmaradékok szétszórva, testi sérülések)
•
A bántalmazó jellemzően nyugodt, a bántalmazott zaklatott, esetleg összefüggéstelenül beszél, remeg, poszt-traumás állapotban van
A párkapcsolati erőszak hatása a gyerekekre: Összefüggések • A férfi bántalmazók 50-70%-a gyerekét is bántalmazza • A gyerekekkel való szexuális visszaélések esetén az esetek minimum 40%-ában partnerbántalmazás is megállapítható • Az esetek 50%-ában a fizikai bántalmazás az első terhesség idején kezdődik • Az elszökött gyerekek 80%-a bántalmazó szülő(k)től menekül • A fiatalkorú bűnözők négyszer olyan gyakran származnak erőszakos légkörű családokból, mint az összes gyerek • A párkapcsolati erőszak és a gyerekbántalmazás tünetei gyakorlatilag azonosak
A veszélyeztetettség felmérése (példák, ld. még a szórólapot!) • Bántalmazta-e már korábban az elkövető az áldozatot, ha igen, hogyan (ütés, rúgás, fojtogatás, lökés, stb.)? • Mi volt a legsúlyosabb sárülés, amelyet eddig a bántalmazótól elszenvedett (akkor is, ha nem indult, vagy nem fejeződött be az eljárás) • Változott-e az idők során a bántalmazás mértéke, gyakorisága, brutalitása? • Vannak-e otthon fegyverek (pisztoly, puska, stb.), használta-e, vagy fenyegette-e ezekkel a bántalmazó a bántalmazottat? • Fenyegetőzött-e már öléssel, öngyilkossággal? • Fél-e az áldozat attól, hogy a bántalmazó megöli őt/gyereke(i)t, magát? • Szokta-e az elkövető az áldozatot ellenőrizni, követni, zaklatni? • Gondolkodik-e az áldozat azon, hogy megöli magát? • Volt-e korábbi partnere az elkövetőnek, akit bántalmazott? • Tervezi-e az áldozat, hogy elhagyja az elkövetőt?
Kihallgatás helyett meghallgatás (részletek a szórólapon) • Az áldozat és az elkövető elkülönítése • Az áldozat lelki és fizikai biztonságára való ügyelés • Információátadás (jogai, lehetőségei, segítő szervezetek, az eljárás menete, folyamata) • Az áldozat tapasztalatainak, félelmeinek figyelembe vétele, elismerése • Folyamatos meghallgatás (félbeszakítás nélkül), zárt kérdések, nyomásgyakorlás kerülése • Tényekre, nem „okokra” kérdezés • A fizikai erőszakon kívül egyéb erőszakformákra történő kérdezés • Szükség esetén biztonsági terv kidolgozása
