Csak bátran, gyerekek

K ö s z ö n t ő

h e l y e t t

Csak bátran, gyerekek Megint együtt vagyunk játékos-derűs, jó reményekkel és ne­ mes izgalmakkal teli közösségben: gyermekek, szülők, pedagógusok, kulturális dolgozók, újságírók, mindazok, akiknek így vagy úgy közük van ehhez a szép nevű országos találkozóhoz, a Dunamenti Tavaszhoz, egyáltalán, a csehszlovákiai magyar gyermekszínházi mozgalomhoz. És csatoljam még hozzá külön: a jövőhöz. Ahhoz,mely a gyermekekben van jelen, mely a gyermekekben alakul, épül nap­ ról napra - egészségesen és lendülettel főként az olyan tevékeny­ ség által, amilyenről az elkövetkező napokban itt, Dunaszerdahelyen, fognak példát adni a legjobb csehszlovákiai magyar gyer­ mek vers- és prózamondók, kisszínpadok, báb- és színjátszó cso­ portok, a Csallóköztől a Bodrogközig valamennyi tájegységünket képviselve. És képviselve sok magyar tanítási nyelvű iskolát, ahol a gyermekekkel nemcsak a tanítási órákon foglalkoznak elkötele­ zett szenvedéllyel a pedagógusok, hanem rendezőként, művészeti vezetőként az osztályon kívül is. Lesznek többen köztük, akiket régi ismerősként üdvözölhetünk. De lesznek ismerősök a gyerme­ kek között is, bizonyára, hiszen nem egy olyan csoportot látunk majd, amely a korábbi években is szerepelt a dunaszerdahelyi Városi Művelődési Ház színpadán. És jó, hogy így van. Mert pél­ da ez is. Példa a folytonos gyermekszínházi tevékenység jelen­ tőségének a fölismerésére. Annak a fölismerésére, hogy e tevé­ kenység egyet jelent, többek között, az anyanyelvi kultúra fej­ lesztésével, a gyermeki világ érzékeny művelésével, a bátor emberi magatartás kialakításával, a közösségi érzület szilárdí­ tásával. Ez a mostani Dunamenti Tavasz a hatodik. E sorok írója, mint olyan, aki minden eddigi seregszemlén jelen volt, hadd kívánja valamennyi részvevő nevében, legyen még szebb, szí­ nesebb, változatosabb, tartalmasabb a VI. Dunamenti Tavasz,mint amilyen az előző öt bármelyike volt,amelyekről egyébként -az új­ ra és újra ismétlődő emlékidézések nyomán is-elmondhatjuk,hogy cso dálatos élményeket nyújtottak a gyermekszereplőknek. Most se legyen másképpen.Csak bátran,gyerekek. Bodnár Gyula Ev. č.bl .1061/81

Mai

m ű s o r

1981. május 28. /csütörtök/ 9.30

- Koszorúzás, megnyitó Dunaszerdahely - Csallóközi Gyermekszínpad /VMH/ Molnár József: KINCSES SZIGET Rendező: Molnár Józsefné színjátszó Szenc - Pöttömszínház /KA/ Debreczeni Tibor: Ludas Matyi Rendező: Csuka Gyuláné színjátszó

14.00

Deáki - Alapiskola Petőfi Sándor: János vitéz Rendező: Szabó Frigyes kisszínpad Marcelháza - Alapiskola Illyés-Soóky: Fanyűvő, Vasgyúró, Hegyhengergető Rendező: Gaál Lívia kisszínpad Dunaszerdahely - Kis Fókusz /JNK/ Jarábik Gabriella: Mondjuk a magunkét Rendező: Jarábik Gabriella kisszínpad

16.30 18.00 20.00

Szlovák vendégegyüttes fellépése SZŐTTES - Mese... értékelés

Ev.č.bl.1066/81

2

B E M U T A T K O Z U N K FÓKUSZ A Dunaszerdahelyi Járási Népművelési Központ és a Járási Pionírház Kis Fókusz irodalmi színpada 1979-ben alakult. Tagjai a Dunaszerdahelyi Gorkij és Komenský utcai Kilencéves Alapiskola tanulói. A csoport 1980-ban, amikor először vett részt versenyen, a járási , kerületi és az országos versenyen is első helyezést ért el a Vándormóka című összeállítással. Az V. Dunamenti Tava­ szon elnyerte a gyermekzsűri díját is. Mint az V. Dunamenti Ta­ vasz első helyezettje a csoport sikeresen szerepelt Gombaszögön az Országos Dal-és Táncünnepélyen. Ebben az évben a Mondjuk a magunkét című összeállítást mutatjuk be, melyet Janikovszky Éva műveiből, mai svéd gyermekversekből és a gyerekek ötleteiből állítottunk össze.

Jarábikné T.Gabriella CSALLÓKÖZI

GYERMEKSZÍNPAD

A Dunaszerdahelyi Gorkij utca KA és a VMH színjátszó cso­ portja három éve alakult. Tavaly a Dunamenti Tavaszon harmadik, helyezést ért el. Tagjai alap- , közép - , és tánonciskolások.

Molnár Éva

PÖTTÖMSZÍNH Á Z A József Attila pionírcsapat mellett két színjátszócsoport működik. Az Ifjú Gárda 1970-ben alakult. Minden évben játszott az iskolánk ifjúságának és a környező falvak lakosságának. A Du­ namenti Tavaszra először 1979-ben jelentkeztünk. Előadtuk "A Tán-

Ev.č.bl.1067/81

cos Csizmát”, mellyel I. helyezést értünk el. 1980-ban alakult a nagycsoport utánpótlásként a Pöttömszínház /1-4. évf./ Tavaly ők jutottak el a Dunamenti Tavaszra, bár a darabválasztásunk nem volt sikeres. % •

Ez évben mindkét csoport dolgozott ismét. Az Ifjú Gárda,Kipling: A Dzsungel könyve című darabot adta elő. A közönség /5 faluban/ nagy elismeréssel és tapssal fogadta a kicsit modern "Mauglit". A Pöttömszínház Debreceni Tibor: Ludas Matyi című szerkesztett játékával próbálkozott. A kerületi versenyre őket javasolta a választóbizottság. Ott osztott I. díjat kaptak, ők indulnak a Dunamenti Tavaszon. Sajnáljuk, hogy a Dzsungel könyve, mely érzésünk szerint oly közel áll az ifjúsághoz nem jutott el a ke rületi versenyre.

Csuka Gyuláné

Ev.č.bl.1075/81

F I G Y E L Ő

Héger Károly, a Dunaszerdahelyi JNK igazgatója válaszol Köztudott, hogy a Dunamenti Tavasz gondolata itt született meg. a Dunaszerdahelyi JNK-ban. A rendezvény immár országossá terebé­ lyese dett. Mi a véleménye önnek, aki már az indulásnál bábásko­ dott, a mozgalom jelenlegi helyzetéről? - Már a hetvenes évek elején hagyománya volt nálunk a bábozás­ nak, vagyis viszonylag fejlett bábjátszás volt járásunkban. Eb­ ben az időszakban alig-alig működtek bábcsoportok járásunkon és Kassán kívül. Eredményeink igazolták a bábozás jelentőségé­ be vetett hitünket. Napról-napra meggyőződhetünk arról, hogy bábozó gyerekek személyiségének fejlődése, beszédkézsége a szo­ kásosnál magasabb szintű.

Szükségessé vált tehát, hogy a moz­

galmat kiszélesítsük, s ehhez természetesen fórumra volt szük­ ség. Megrendeztük hát az első területi fesztivált, amelyen a já rásbeli csoportokon kívül, Kassáról, Komáromból és az Érsekúj vári járásból is részt vett egy-egy bábjátszó csoport. Mondanom sem kell, milyen lökést adott ez a fesztivál további csoportok alakításához. Gombamódra szaporodtak a bábjátszó csoportok szin­ te országszerte a magyarlakta járásokban. Erre figyelt fel a saj tó, amely propagálni kezdte eredményeinket, s ezek után, Tóth Sándor elvtárs jóvoltából, fölkarolta a rendezvényt a Népműve­ lési Intézet, valamint a CSEMADOK KB. Először a Jókai Napokon jutottak szereplési lehetőséghez a megfelelő színvonalú gyermek csoportok. A későbbiek folyamán "kinőttük" ezt a fórumot, ezért

Ev.č.bl.1072/81 I

2

mivel itt gyökerezett ez a mozgalom, minket ért az a megtisztel­ tetés,

hogy Dunaszerdahely városa rendezheti immár hat éve ezt

az önálló, országos fesztivált. Szerénytelenség nélkül állíthat­ juk, hogy azóta a legjelentősebb amatőr művészeti rendezvények egyike lett a Dunamenti Tavasz, hiszen tulajdonképpen gyermekeink­ ről, a jövőről van szó. Mi a biztosítéka annak, hogy a fesztiválon szereplő gyermekek, valaha felnőttként is részt vállalnak a kulturális munkából,milyen szerepet játszhatnak ezen a téren a járási népművelési központok? - A kérdés első részére válaszolva,könnyű dolgom van,mert példák bizonyítják, hogy az alapiskolákból kikerülő bábosok, színjátszók nem hagyják abba a munkát. Itt Dunaszerdahelyen a gimnáziumban és az Egészségügyi Középiskolában is van bábjátszó együttes,a fel­ nőtt színjátszócsoportokban sok régi gyermekszínjátszó

van.

Ami a kérdés második felét illeti, a járási népművelési közpon­ toknak meghatározó szerepük kell legyen a mozgalom fejlesztésé­ ben, kiszélesítésében. A járási nemzeti bizottságok iskolaügyi szakosztályaival, valamint a pionírházakkal együttműködve az isko­ lában kell szorgalmazniuk az ilyen irányú kulturális ténykedést. A SZISZel való együttműködés is áldásos lenne, sajnos azonban meg kell jegyeznünk, hogy ez az együttműködés még a mi járásunkban sem kielégítő, hozzáteszem, hogy nem a mi hibánkból. Tehát a járási népművelési központok hivatottak arra, hogy

Ev.č.bl.1073/81

3

összefogják

a mozgalmat, nem utolsó sorban a jnk-k feladata

a szakmai segítségnyújtás, a rendezőképzés. Ha a járások több­ ségében ez így megvalósul, biztosak lehetünk abban, hogy az elkövetkezendő időkben is nagyon sok tehetséges csoportnak tap­ solhatunk amatőr művészeti rendezvényeinken és a felnőtt cso­ portokban sem lesz baj az utánpótlással.

b -arak-

Ev.č.bl.1074/81

Kulcsár Ferenc

Kislányom furfangos tervei

Ha én egyszer nagy leszek, olvasok nagy, tiltott könyveket, Petőfi bácsi-verseket, Arany bácsi felnőtt dalait, olvasom aranyló szavait, Jókai, Gárdonyi s Illyés bácsit s apuka majd nagyokat ásít, mert apuka akkor kicsi lesz, s olvas majd gyermekverseket, zöldeket, sárgákat, kékeket, egészen kicsi lesz a keze meg a lába, s jár majd, jár majd óvodába, ha megeszi a levest, a húst, a fánkot, veszek neki szép nyakláncot... én leszek a farkas, ő a bárány, nem is, inkább Piroska lesz apu, én meg éhes, éhes leszek nagyon és Piroska-aput, hamm-hamm, bekapom!

Ev.č.bl.1065/81

Mit jelent a CSEMADOK járási bizottsága számára a Dunamenti Tavasz?

A Fürge irka szerkesztőjétől kapott kérdésre könnyű, de egyben nehéz a válaszadás. Hiszen nincsen hálásabb dolog, mint egy gyermekfesztivál szervezésében részt venni, és látni, érez­ ni egykori önmagunk ka t. Gyermekeink, kicsi barátaink kultúrá­ ját ápoljuk, próbáljuk szebbé tenni, mint az otthoni virágos kertünket. A cél adott. A termést - gondolom - nagyapa korunkban mérhet­ jük majd meg, amikor már ők szervezik és kísérik gyermekeiket a fesztiválra. A pöttöm színjátszók felnőnek, elkerülhetnek a Jókai - napokra is. Szerepelni fognak a kultúrházak színpa­ dain. A CSEMADOK életének, munkájának folytonosságát látjuk és érezzük bennük. Felelőséggel tartozunk nekik, önmagunknak. Mint a fesztivál egyik szervezőjének alig van alkalmam megnézni az előadásokat, ám a kultúrház körüli gyermekzsivaly kárpótol. Mosolygó arcuk, figyelő, fürkésző tekintetük láttán háttérbe szorulnak a problémák. A fesztiváli örökös lótás - fu­ tás is könnyebbé válik, megszépül. Öröm arra gondolni, hogy a fesztivál gyermekei, szereplői pár év múlva elérik azt a kort, amikor CSEMADOK tagokká válhatnak. Felváthatják szüleiket, megújíthatják,gazdagíthatják a a szlo­ vákiai magyar kultúrát. Huszár László A CSEMADOK Dunaszerdahelyi JB dolgozója Ev.č.bl.1056/81

Ünnepen, hétköznapjainkért

Gyors egymásutánban telnek napjaink és néha úgy tűnik, annyira hasonlítanak egymáshoz, mint egyik tojás a másikhoz. Mégis, ha hosszabb távra tekintünk vissza, látjuk, hogy men nyi minden megváltozott. Nagyapáink, nagyanyáink még néhány évtizede elnézően tekintettek ránk ha Verne könyvet láttak kezünkben: - Ifjú még, régen mi is álmodozók és fantaszták voltunk. . Ma már viszont "Olyan korban élünk, amikor a legesztelenebb fantázia és a legreálisabb valóság között a távolság való­ színűtlen gyorsasággal csökken" /Gorkij/. Abban az időben , amikor még mezítláb, rövid nadrágocskában jártunk, újdonság volt a rádió, a mozi, ma meg magától értetődőnek tekintjük, hogy alig tanult meg gyermekünk tűrhetően olvasni, már gua temalai bélyegeket ragaszt albumába, a televízió segítségé­ vel csodálhatja a kínai pagodákat, részese lehet az anktar tiszi jégvilág fókavadászatának. Mindaz ami ma természetes nemrég még az álmok birodalmába tartozott. Gyermekeink, bár alig bírják cipelni a nehéz iskolatáskát, hétmérföldes csiz­ mában járó óriások, egyetlen léptükkel maguk mögött hagyva évszázadok előítéleteit, tévelygéseit. Látóhatáruk kiszélese­ dett, határtalan távlatok nyíltak meg előttük. Távoli csilla­ gokról, űrhajók utazásairól álmodoznak, kíváncsi elméjük az adatok tömkelegét fogadja be, olykor meghökkentő mennyiség ben. Nap mint nap hallhatjuk: lépést kell tartanunk az új fel fedezésekkel, fokoznunk kell a tempót... közben elfelejtünk játszani, földönjáró emberként élni. Gyermekeinknek a hatal­ mas mennyiségű ismeretanyag elsajátítása mellett alig marad idejük szórakozásra, kikapcsolódásra, játékra. Rohanunk, tanulunk... közben - idő híján az újságokban átla­ pozzuk a verses oldalakat, olvasatlanul maradnak a novellák, a színház helyett pedig ott van a televízió. Szüksége van

Ev.č .bl.1047/81

2

gyermekeinknek a versre, könyvre, színjátszásra vagy a báb­ játékra? Határozott igennel kell felelnünk. Kell, hogy a szépre, a jóra,a humánusra fogékony embereket neveljünk a világnak. Az ember, eszközeinek a segítségével átformálta a világ arculatát, közben ő maga vajmi keveset változott. Az eszes ember iga alá hajtotta a természet erőit-olykor önmaga elpusztítására-kell, hogy immár megszülessen az "ér­ telmes ember" fogalom mellé az olyannyira odakívánkozó "bölcs"jelző is. Ezért van szükség az embereket és gondola­ tokat közelítő versre, énekre, rongybabára. Játszatok gye­ rekek! Ne csak magatoknak, egy kicsit nekünk is, felnőttek­ nek. Ne csak ma, holnap, hanem holnapután is! Ne csak ezen az ünnepi, országos seregszemlén, hanem a dolgos hétközna­ pokon is, hiszen az emberiség legnagyobb ünnepe - a HÉTKÖZ­ NAP.

Bödök Zsigmond

Ev,ő,bl,1048/81

Tóth László

Egyszer egy almafán Egyszer egy almafán, tél előtt, nyár után, est után, dél előtt, meggypiros körte nőtt. Nem termett, mondom: nőtt, s nem is piros, hanem zöld hupikék körte volt, körteforma alma volt. Kóstoltam — tudom hát; ám ezt az almafát nem látta senki sem, s épp ezért nem hiszem, hogy azon az almafán, tél előtt, nyár után, est után, dél előtt, megg ypiros körte nőtt.

Ev.ő.bl.1051/81

Názov: Cím :

Fürge irka

Zodpovedný: Felelős:

Héger Károly a JNK igazgatója riaditeľ OOS

Zostavil: Összeállította:Barak László Náklad: Példányszám:

150

Vydal:

Okresné osvetové stredisko Járási Népművelési Központ

Tlač:

OOS, Dunajská Streda

Ev.č l b .

1054/81

Dunajská Streda

Soóky László B é k a l a g z i

Hej a Búcsi Békatóban lagziznak a békák Béka Berci kalapjához tűzik a bokrétát Ezerhangú zenekarnak ezeregy a hangja táncolnak a békapárok cifrázza a banda vacsorára szúnyogcomb van verset mind a vőfény éhen senki nem maradhat nagy ma itt a bőség hajnalig tart a vígalom ámde virradóra elcsitul a hejehuja mintegy vezényszóra

mert egy nyalka gémgavallért fölkeltett az éhség hanyatt-homlok tóba ugrott a brekegő népség

Ev.č.bl,1085/81

Kincses sziget

Kellemes élményt nyújtott a Molnár József darabját elő­ adó Dunaszerdahelyi Gorkij utcai Kilencéves Alapiskola színját­ szó együttese, amely valóban minden felesleges kellék nélkül igazi kincses szigetet varázsolt a színpadra. A zsúfolásig megtelt impozáns városi művelődési házban a pionír - nézők, akiket lenyű­ gözött a gyermekdarab

varázsa boldogan távoztak, lélekben

gazdagabban erről az előadásról. Molnár Józsefné a darab rendezője, legfontosabb szempontnak azt tekintette a darab betanításánál, hogy a szereplők valóban játszanak, éljenek a színpadon, mint a valóságos játék közben. Ezt a rendezőnek sikerült megvalósítania, életet teremteni a színpadon, hiszen feladata megoldásában a darab széleskörű tehetséget nyújtott. A nagyszámú szereplőgárda

főszereplői jó

teljesítményt nyújtottak.Jó lenne, a darab "életét" tovább fenn­ tartani. Az együttes eddig csaknem tíz alkalommal szerepelt a

dunaszerdahelyi járás gyermekközönsége előtt nagy sikerrel.

/Sz. - c./

Ev.č.bl.1088/81

Mai

m ű s o r

1981. május 29. /péntek/

10.00

14.00

- Rozsnyó - Mandikó /KA/ Weöres Sándor: Csalóka Péter Rendező: Zabari Béla színjátszó Fülek

- Kazinczy Színpad /KA/ Szabó Klára: Játszunk most együtt Rendező: Szabó Klára kisszínpad

Buzita

- Jóbarátok /KA/ Skvareniak Mária: A négy évszak Rendező: Skvareniak Mária kisszínpad

- Szepsi Alapiskola Bánlaky Margit: A tücsök és a hangyák Rendezte: Bánlaky Margit kisszínpad Bély - Alapiskola Trömböczkyné Frankó Zsuzsa: Hónapspóroló Rendező: Ronkay Ágnes kisszínpad Boly - Alapiskola Szaniszló Ferencné: Cini-cini muzsika kisszínpad

Ev.č.bl.1076/81

16.00

- Gúta - Derű /KA/ Lokvencová-Lichardová: Az elcserélt király­ kisasszony Rendező: Tóthné Bálványi Ilona színjátszó

18.00

- Értékelés

B E M U T A T K O Z U N K

KINCSKERESŐ Együttesünk ebben az összetételben két éve dolgozik.Isko­ lánkban hét-nyolc éve mindig működtek irodalmi csoportok, de a helyi fellépéseken kívül nagyobb eredményt nem értek el. Mi, a magyar szakos pedagógusok megkiséreltük a lehetet­ lent: irodalmi összeállítást készíteni úgy, hogy csupán egyszerkétszer láttunk hasonlót felnőttek előadásában. Ezért örültünk a Népművelési Intézet által ajánlott tan­ folyamnak, valamint a meghívóknak két alkalommal a DUNAMENTI TAVASZRA. Tapasztalatokat és tudást szereztünk, melynek eredmény műsorunk, a "HÓNAPSPÓROLÓ". Trömböczkyné Frankó Zsuzsa összeállá tását hoztuk Kelet-Szlovákia csücskéből, Belyből, hogy megmutas suk, hogyan keressük és fedezzük fel anyanyelvünk kincseit. Célunk a szépség feltárása, kultúránk fejlesztése, és az, hogy felnőtt korunkban is létfontosságúnak tartsuk azt a kincskere­ sést. Munka közben tanuljuk meg, hogy eredményt csak kitartással akarattal és közösen lehet elérni. A Kincskereső együttes és vezetője, Ronkay Ágnes

Ev.č.bl.1077/81

NAPRAFORGÓ Irodalmi színpadunk hároméves múltra tekint vissza. Együttesünket /a NAPRAFORGÓ együttest/ ötödikes tanulók alkot­ ják, s a mostani összetételben szeptemberben alakult meg /1980. szeptemberében/. Az idén értük el legnagyobb eredményünket Szepsiben a ke­ rületi versenyen - elsők lettünk. Azóta bejártuk s környező falvakat műsorunkkal, ahol sikert arattunk. Célunk megismertetni és megszerettetni az irodalmi színpadi mozgalmat tájainkon. Szabiszló Csekey Rózsa

DERŰ Iskolánkon évek óta sikeres tevékenységet fejt ki az irodalmi kör a szép szó művelése érdekében. Munkánk sokrétű és gaz­ dag múltra tekint vissza. Szerves része a színjátszás, mely a múltba sok sikert hozott iskolánknak. Viszonylag hosszú hallga­ tás után 1980 őszén a már régóta vajúdó gondolatot, játszani újra mesét, a gyerekek lelkesedéssel fogadták. Hosszú válogatás után választásuk "Az elcserélt királykisasszony"-ra esett. A 9-14 éves gyerekek szeretettel készültek az előadásra, nem saj­ nálva szabad idejüket, örömmel dolgoztak, mindig jó hangulatban, hisz ahogy ők mondták, játék helyett játékra leltek a színpadon.

Tóthné Bálványi Ilona

Ev.č.bl.1078/81

KAZINCZY

IRODALMI

SZÍNPAD

"A Kazinczy” irodalmi színpad 1974-ben alakult. Az együttes megalakulásból kezdve minden évben részt veszünk a járási verse­ nyeken. Minden évben eléggé sikeresen szerepelünk, díjat hozunk I.I. ill. III. díjat. A Dunamenti Tavaszon először veszünk részt. A betanult műsorokat iskolai ill. városi rendezvényeken mutatjuk be. Célkitűzéseink: Emelni iskolánk kulturális munkában elért szín­ vonalát, öregbíteni iskolánk hírnevét. Szabó Klára KA - SZEPSI A verset, táncot, népdalt szerető gyerekek csoportjából alakult a szepsi alapiskola "Bodvácska" kisszínpada. A csoport két éve működik. A csoport száma 24 fő, melynek nagy részét a 7. osztály tanulói alkotják. Az első nagyobb fellépésünk az V. Dunamenti Tavaszon volt, ahol Tamkó Sirató Károly: Tengerecki hazaszáll c.verses összeállítással a II. he­ lyet szereztük meg. A siker és a velejáró örömünk határtalan volt. Az új tanévet azonnal munkával kezdtük. Hozzáfogtunk Bánlaky Ágnes: A Tücsök és a hangyák c.játékos összeállítás betanulásá­ hoz. A rendszeres munka meghozta gyümölcsét, hisz a bíráló bi­ zottság alkalmasnak találta műsorunkat, hogy a VI. Dunamenti Tavaszon felléphetünk. Most ezzel a műsorral jöttünk Csallóköz szívébe - Dunaszerdahelyre, hogy köszöntsük a VI. Dunamenti Tavasz kedves közönségét.

Bánlaky Margit

Ev.č.bl.1079/81

Szitási Ferenc

Se zöld, se kék

Se zöld, se kék az ég este a hold-bohóc, fényes neonlámpa himbálódzik a villanyoszlopon. A tóparton gólya landol, tolla fekete, csőre üregébe sötétet sepernek a békák, brekeke.

Találós kérdés Ismersz? - Leveleim zöldek, akassz rám reggeli csöndet, varjút vagy vadgalambot. - Nincs dülledt szemű békám, sem nádasom, mely a gólyákat, várja, partomon lomb-hajú törpék, sárkányt esznek vacsorára.

Ev.č.bl

Továbblépni, de hogyan?

A nemrég befejeződött XVIII. Jókai napok emléke hatására írom a következő sorokat. Nem én vagyok az egyetlen, aki úgy érzi, hogy amatőr színházi mozgalmunk zsákutcába jutott. Ez a megtorpanás főleg a kisszínpadok esetében vált teljesen egyértel­ művé. /Az egész estét betöltő színpadi produkciók évek óta vál­ tozatlan egyhelyben toporgását már megszoktuk valahogy. Ez a színpadi forma u.i. a kezdete óta a műkedvelő színjátszás legala­ csonyabb régióban mozog csupán. Eleddig egyetlen szerepet tudott csak betölteni, a "kellemes" időtöltést/. A jó darabválasztás fél siker, mondja ki az egyik színházi törvény. Ne feledjük el azonban, a színháznak nem ez az egyetlen tör vénye, nem ez a fő törvénye. Színházi mozgalmunkban Gágyor Péter hatására indult el az a mozgás, melynek célja a jó értelem­ ben vett"népi kultúra"elemeinek feltárása, kiaknázása. Gágyorék alapos előtanulmányokat végeztek, megismerkedtek a színpad ál­ talános törvényeivel, tökéletesen megtanulták a színház forma­ nyelvét. Tisztában voltak a színpadi mozgás, beszéd, ének mimi­ ka stb. feladatával, jelentőségével. Ezenkívül természetesen is­ merték a megelevenített kultúra helyét és jelentőségét is. A nyomukba lépő divatos áramlat, a "népieskedő " színház művelői mindebből csupán a felszínt, a témát tartották fontosnak, köve­ tendőnek. Úgy gondolták, hogy egy ismert mese, népballada, mon­ dás, hagyomány puszta megemlítése is meghozz majd az áhított sikert. Előtanulmányok /színházi és általános/ nélkül ez a vállal­ kozás csak felemás eredményt hozhat. "Dilettáns-gyanús" produk­ ciók, giccses elemek, szánnivalóan gyenge fércművek kerülnek színpadra. A Dunamenti tavasz a gyermekszínházak fesztiválja. A gyermek ősmestersége a játék a gyermek tehát született színész, vérbeli színjátszó. A gyermek még képtelen arra, hogy giccset produkál­ jon. Vigyázzunk, nehogy mi, felnőttek vezessük rá őket arra a cirádás útra, melyről nagyon nehéz visszatalálni az igazi szín­ művészethez vezető ösvényre. Somos Péter

Ev.č.bl.1080/81

Kulcsár Ferenc

Város, város

Város, város, ne várass, bölcsődéket csináltass, város, város, ne áltass, óvodákat

«

készíttess, város, város, ne habozz, köszörülj, ácsolj, malterozz, város, város, sürögjél, s

verítékben fürödjél, város, város, ne késsél, játszótereket építsél, gyorsan, gyorsan, lemaradsz, sánta kutya megharap. E v .č.bl.1062/81

Mese, mese Mátka - táncban

Nem illik, de nem tehetek róla. Tudniillik arról, hogy nem kellő alaposággal megírt bíralatot, "szakmai elemzést" adok Tisztelt Fürge Irka olvasók, hanem a lehető legyszemélyesebb él­ ményemet mondom el a Szőttes csütörtök esti produkciójával, a "Mese, mese Mátka" című műsorával kapcsolatban. Megmondom őszintén, eléggé vegyes érzelmekkel ,ültem be a né­ zőtérre gyermekeimmel, valami olyan hátsó gondolattal, hogy tulaj­ donképpen becsapom őket, mert a műsorra az én és az anyjuk kedvé­ ért jövünk, s nekik legföljebb a Szerdahelyre ruccanás élménye marad. Na de miért gondolhattam ezt? Mert a legrosszabb értelem ben vett pedagógus-srófra működő agyammal elképzelni se tudtam, hogy az olyan alapvetően táncra alapozott produkció, melyben maga a gyerek nem vesz részt, nem tudja teljes mértékben lekötni figyel­ mét. Nos, rögtön a műsor elején, a csallóközi panaszosok táncánál fiam már a feje bólintásával pontozta a táncot, s az egyébként harsány tetszésnyilvánításokhoz szokott lányom pedig fel-feltörő kuncogással honorálta - s most jön a legmeglepőbb - nem a szöveg­ beli, hanem a tánc, a mozgásbeli humort. Egyébként a szöveget ne­ hezen is követhették jónéhány esetben: a taps végén be nem várva korán kezdték a szereplők mondókájukat, de ludas volt a szervezés is, mert a mikrofonok nem voltak a legszerencsésebben elhelyez­ ve. /S azt már csak, gyermekeimmel ezirányban való kellő konzultá­ ció híján jegyzem meg, hogy jobb is volt néha, ha nem halottak mindent, különösen a didaktikus ízű, szájbarágó tanulságlevonáso­ kat, s az elég gyakran előbukkanó "Csemadok-zsargonba" illő sza­ vakat./ Ám ez a dolgok lényegét nem érinti. A dolgok lényege pedig az, hogy színvonalas, jó produkciót láttunk csütörtökön este. Nagyon kérem azokat, akik ezeket a sorokat olvassák, ne vegyék nagyképű frázisnak az alábbi kijelentést: a Szőttes,ezzel a gyere­ keknek készített műsorral vált felnőtté.A siker annyira egyértelmű volt, hogy egyáltalán nem lehet azon csodálkozni, hogy egyébként is általában "hálásnak" mondott gyermekközönség nem akarta a szerep­ lőket leengedni a színpadról. A VI. Dunamenti Tavasz szereplői és a szerdahelyi közönség tehát igazi ajándékot kapott az első nap estéjén. Kovács László Ev.č.bl.1086/81

Tóth László

A százlábú és a kakadu

Tegnap délben, dab-dab-di-di, dib-dá-bu, sétálni ment egy százlábú. Sétatopán, don-dondi-di, don-da-dán, pompázik mind a száz lábán.

Szembejött egy, dub-dub-di-di, dab-da-du, tolla-ékes kis kakadu. Fején kalap, deb-deb-di-di, dob-di-da, nem is kalap, csak bóbita.

Szólt a tollas, döb-döb-di-di: "Jónapot!" Ha Ön volna az én férjem, sose lennék jóllakott. Vehetnénk a drága pénzen minden évben száz cipőt! Nem szeretem, brrr, az ilyen hajcihőt!"

S szólt a százláb, düb-düb-di-di: "Mi ´ f ene! Múzeumba való épp az Ön feje. Minő csúfság van azon?— ezt mondja meg az aranyos amazon. Nem is fényes, nem is ékes, csak borzas, szebb önnél még a legrútabb ordas,-

is!"

Így történt, hogy azóta is, dib-dá-bu, haragban van a kakadu s a százlábú.

EvkEv.č.bl.1053/81

Názov: Cím

:

Zodpovedný. Felelős:

Fürge irka Héger Károly a JNK igazgatója riaditeľ OOS

Zostavil: Összeállítótta:Barak László Náklad: Példányszám:

150

Vydal :

Okresné osvetové stredisko Dunajská Streda Járási Népművelési Központ

Tlač: Ev.č.b l .

OOS, Dunajská Streda 1054/81

Mai

m ű s o r

1981. május 30. /szombat/ 9.00

14.00

- Vers - és prózamondók versenye - Dunaszerdahely - Pipitér /gorkij utca/ báb.I.kat. Jékely Zoltán: A három törpe Rendező: Gaál Ida és Dusa Mónika Marcelháza

Zselíz

16.30

- Komárom

- Prücsök Kormos-Soóky: A muzsikáló kis­ malac Rendező: Gaál Lívia báb.I.kat. - Hóvirág /KA/ Bálint Ágnes: Késői vendég Rendező: Bálint Ágnes báb.I.kat - Napsugár /KA, SzH/ Szép Erzsébet: Játszani jó Rendező: Szép Erzsébet báb.II .kat•

Deáki - Alapiskola Zelk Zoltán: A három nyúl Rendező: Szabó Margit báb.II.kat. Dunaszerdahely - Százszorszép /KA Komenského/ Tóth László:Ákom-bákom Rendező : Marták Katalin, Pápay Ilona báb.II.kat.

Ev.č.bl.1081/81

2

18.00 19.00

- Díjkiosztás Levente Péter műsora /PT/ - Értékelés

B E M U T A T K O Z U N K

HÓVIRÁG Bábcsoportunk 1979 tavaszán alakult. A tanulók nagy lelke­ sedéssel és kíváncsisággal fogadták. Sajnos, ritka eset volt, ami kor iskolánk diákjai bábjáték előadásban gyönyörködhettek. Az együttes kezdeti létszáma 19 tanuló volt, a 2.-3.-4. évfolyamokból . Két csoportban dolgoztunk. Első műsorszámunk a "Nyulacska csengője" valamint a "Micsoda vacsora" c. játékok vol­ tak. Mindkét darabban botbábokkal játszottunk. Anyagi segítséget iskolánk pionírszervezetétől és szülői munkaközösségétől kaptunk. Első ízben iskolánk tanulói és az óvodások látták a két bábjá­ tékot. Nagy öröm volt számunkra a kicsik örömtől sugárzó arcát látni, s tapasztalni azt, milyen odaadással reagálnak az élmények re. 1980-ban meghívást kaptunk egy módszertani bemutató napra. Itt kaptuk az első meghívást vendégszereplésre is. A járási bemutató után javasoltak a kerületi seregszemlére Gútá­ ra. Nagy izgalom következett ezután, hiszen ez volt az első komoly szereplésünk. Nagyon megörültünk az ott kapott "Dicsérő oklevélnek". Az idei versenydarabjaink a "Laci és az oroszlán", vala­ mint a "Késői vendég" c.bábjátékok. A járási bemutató után a kerületi seregszemlén a "Késői vendég. c. játékkal 2. helyezést

Ev.č.bl.1082/81

3

sikerült elérnünk. Csoportunk először szerepel a Dunamenti Tavaszon, örülünk, hogy eljutottunk az országos fesztiválra, s úgy érezzük, itt sokat tanulhatunk, hogy munkánk eredményesebb lehessen.

Belákné, Szimondelné

NAPSUGÁR Hét éve élő az a kapcsolat, amely összetart bennünket. Az eltelt idő alatt nemcsak a közösség teremtésének hosszú útját jártuk végig, de a bábozás alapjaitól eljutottunk a bábjáték művészetének első sikerél ményeket adó szakaszáig. Velem együtt fejlődött, erősödött gyarapodott ismeretekben, tudatosságban a csoport. Nevünk is - Napsugár - olyan természeti jelentőségből ered, amely minden ember számára egyenlő mértékben megadatik. De mi többre gondoltunk: a gyermeki - emberi - lélek napsugarára. Ez erősített bennünket, amikor felhő takarta el a napot. Csoportunk tagjainak életkori sajátossága az érzelmi és értelmi fogékonyság. Tulajdonunk a tisztaság, az emberi kapcsola­ tok szépsége, igazságossága utáni vágy. Ilyen gondolatokkal állunk paraván elé és mögé. Idei témaválsztásunk is közös érzéseinkről, gondolataink­ ból fakad. Az emberi kapcsolatokból - barátság, szerelem, szabad­ ság - alkotott véleményünket mondjuk el ebben a darabban, amely az állatok világából kölcsönzi hőseit. A közös játék idején fokozatosan alakult át az eredeti elképzelé­ sünk. így történt, hogy mire a Dunamenti Tavasz közönsége elé állunk a Játszani jó c. belső érzésünkké vált, ezért a játék lényegét választottuk címnek: Együtt! Szép Lajosné a csoport vezetője Ev.č.bl.lO83/81 I

4

PIPITÉR A Pipitér bábcsoport 1975-ben alakult az akkori napközis gyerekekből. Mivel az évek telnek, a gyerekek nőnek, öt év után ezek a tanulók is kinőtték iskolánk padjait, és sok szép élménynyel és tapasztalattal széledtek szét hazánk négy égtája felé. Ebben az évben új tagokkal 2.3. osztályos tanulókkal dolgozunk. A bábcsoport tagjai szeretnek játszani, énekelni, és remélem ez a tulajdonságuk megmarad a színpadon is.

Gaál Ida, Dusa Mónika

SZÁZSZORSZÉP Együttesünk 10 éve alakult. A 10 év alatt sok szép sikert arattunk. Legszívesebben az első Dunamenti Tavaszon elért ered­ ményre gondolunk vissza, ahol elnyertük a fesztivál győztese cí­ mét. A IV. D.Tavaszon az első kategória első díját nyertük az Erdőn, mezőn, réten át c. összeállításunkkal. 10 éves pályafutá­ sunk alatt szerepeltünk Trenčínben, Martinban /Scénická žatva/, győrött, Komáromban a Jókai Napokon stb. Ebben az évben Tóth László Ákombákom c. meséjét dolgoztuk át bábszínpadra. Hatvan bábot készítettünk és sok-sok kelléket, díszletet. Az együttes tagjai 4.,5. és 6. osztályos tanulók. Rendkívül népes a csoport,35 tagja van jelenleg. A csoport magját azok a ta­ nulók alkotják,akik már az Erdőn, mezőn,réten át c.összeállításban is szerepeltek. A darabban előforduló dalok zenéje Dobi Géza munkája.A dalo­ kat Bulajcsikné Rozália tanította be. Martákné V.Katalin

Ev.č .bl.1084/81

Halgandia n r e F á s c l u K kegyetlen királya

Egyszer egy girhedt gémberén Halgandiába mentem én. Csontos gémberem zörgödött köreng, füreng, fákong között.

Folyás csölömlött, hömpölyölt, fénylő holdaló szétömölt s kürszült már a haj nyalkája lányzott Halgandia vára.

Dölylő kirója ránk intett, forgondott, bugylókat hintett trójáról müszüle, nyájla , sminket a tömloccsba zára.

Törzönbörözzön akármi, fájló ily pórulón járni! Hahói kénylő, úrló király: bánat manója sirdogál.

F I G Y E L Ő

Martákné V.Katalin. a Százszorszép bábegyüttes rendezője válaszol: Ön, átdolgozta, Tóth László ÁKOMBÁKOM című meséjét bábszínpadra. Ez a mese főként asszociatív, átétte s elemekből épül. Mennyiben volt újszerű feladat az átdolgozás, mi okozta a legtöbb gondot? - Különösebb gondot nem okozott az áttételesség, hiszen a koráb­ bi évek során már többször dolgoztam balladákkal, amelyek kivá­ ló bábos lehetőségeket hordoznak magukban. Úgy érzem az Ákombákom, a balladákhoz hasonlóan nagyon sok lehetőséget kínált szá­ munkra. Az Ákombákom "valós mese", valós alakok a hősei: mai gyer­ mekek. Még az álomfigurák is valós lények, kivéve talán az ördö göket, de mi az átdolgozás során még azokat is reális figurákká csintalan lurkókká teremtettük, Kiskatához, Julijulhoz hasonlí­ tanak. Egy kis gondot a bábok kivitelezése okozott, hiszen több mint félszáz bábot készítettünk. Hogyan viszonyultak a gyerekek ehhez a játékhoz, rendezői munká­ ját mennyiben befolyásolták, módosították? - A gyerek játszani akar, boldog ha lehetősége van a játékra. A bábozás egy kicsit művészet,egy kicsit játék,szórakoztató, idő­ ként fárasztó. A nehézséget az okozza,hogy korunkban nemcsak a felnőttekre jellemző a sokat emlegetett rohanás,hanem sajnos a gyermekekre is. Az iskolai elfoglaltság,szakköri tevékenység,különórás nyelvtanulás,sportolás, és az otthoni kötelezettségek mellett, bizony nehéz lehetőséget találni a bábozásra,különösen ilyen népes csoport esetében-több mint harmincan vagyunk-mint a miénk. Ennek ellenére a gyerekek nagy kedvvel vettek részt a mun­ kában,így természetesen aktív részesei a rendezésnek. Az alapelgon­ dolás rajtuk kívül születik,ám minden próbán,meg közvetlen a ver­ seny előtti próbákon is változnak bizonyos szituációk a gyerekek ötletei jóvoltából.Sokszor a szövegen is változtatnak,nagyon talá lékonyan, szellemesen. Ennek-magyar szakos lévén-különösen örülök, mert ha játszani tudunk a nyelvvel, az már egy magasabbszintű nyelv­ ismeret bizonyítéka. Épp az Ákombákom próbáin fordult elő-nyilván az eredeti szöveg hatására-hogy a gyerekek munka közben különböző nyelvi fintorokat,szójátékokat találtak ki. Ev.č.bl.1093/81

-barak-

Tóth László:

KISKATA

NÉGY

MESÉJE

A világgá ment rágógumik

Egyszer volt, hol nem volt, az Óperencián se túl, a tengeren se túl, meg a falu végén se túl, volt egyszer három rágógumi. Egyszer aztán ez a három rágógumi elsza­ ladt világgá. Ott lefeküdtek egy bokor tövében és elalud­ tak. Arra ment három fiú, és meglátták az alvó rágógumi­ kat. Az egyik bekapta az egyiket, a másik bekapta a má­ sikat, a harmadik meg a harmadikat. Itt a vége fuss el véle. —

Na és —

kérdi Apu Kiskatától —

—

Azt nem mondom meg —

mi ebből a tanul

ság? így Kiskata.

A zengetlő kismadár Éneklő-zengetlő kismadár énekel az erdőben, olyan szépen azt mondja, hogy: — Csirip-csirip-úka! Odajön egy kiscica, s kérdi tőle:— Mért mondod, hogy csirip-csirip-úka!? — Azért,mert én így tudok. A cica megharagudott, fölugrott a fára, de a kismadár már nem volt ott, s tovább énekel te,hogy: - Csirip-csirip-úka! Ev.č.bl.1049/81

2

A farkas és a nyuszika Hol volt, hol nem volt, volt egy nyuszika. Csak szalad­ gált, csak szaladgált, nem volt semmi gondja. Szaladt, sza­ ladt, még az Óperenciás tengernél sem állt meg, csak egy bo­ kornál. Volt ott egy farkas, és bekapta a nyuszikát. Itt a vége, fuss el véle.

Kakakóka,jöjj ki...

Kakakóka, jöjj ki, jöjj ki szépen, csillogósan, villogósan. Amint a szép arcocskád meglátom, rögtön megpuszilom szépen.

Ev.č.bl.1050/81

—

És mi az a kakakóka?— fordul Apu Kiskatához.

— — — —

Tudod. Nem én. Hát egy állat. Aha. Most már tudom.

Simek Viktor kiállításáról

A VI. Dunamenti Tavasz rendezvénysorozata keretében a Csallóközi Múzeum és a Dunaszerdahelyi Városi Művelődési Ház Simek Viktor festményeit mutatta be a tárlatlátogató közönség­ nek. A kiállításon a festőnek az utóbbi években készült pasztelljeit és akvarelljeit ismerhettük meg. Ezek a szinte már portréti hűséggel készült figurális alkotások a zoborvidéki népviselet forma-és színgazdagságát elevenítik fel. Simek Viktor az alkotó művészi képzelet segítségével tárja elénk néprajzi vonatkozásokat is rejtő motívumait, amelyek a stilizált vagy néhol dekoratív jellegű megformálás is ihletet felkeltő népviseleti formák han­ gulatát idézik. Munkáinak javára válik az egyszerű forma, a vonalvezetés tisztasága és az alkalmazott, néhol visszafogott máshol erőtel­ jesebb színskála. Dicséretes, hogy a festő nem engedett a népvi­ seleti formák túláradón gazdag színeinek, hanem megmaradt a kul tivált színhasználatnál. Amint azt képeiről is megítélhetjük, Simek Viktor az alkotás szubjektív érzelmeket sem nélkülöző mozzanatát festészetében meg­ határozó jelentőségűnek tartja. Portréalanyainak kiválasztásával, a népviselet ábrázolásával is zoborvidéki kötődését, érzelmi eggyüvétartozását hangsúlyozza. A festő most kiállításra került képei tagadhatatlanul a kisér letezés jegyében születtek,de bemutatják egyben azt az utat is, amelyet az alkotó a népviselet értékeinek felfedezése,annak tény­ szerű rögzítése,majd képein átformált,lényegi vonásokat bemutató megelevenítése közben bejárt. Nagy Kornélia Ev.č.bl.1090/81

Názov: CÍM:

Fürge irka

Zodpovedný: Felelős:

Héger Károly a JNK igazgatója riaditeľ 00S

Zostavil: Összeállította: Barak László Náklad: Példányszám:

150

Vydal:

Okresné osvetové strediskoD á k s j a n u Járási Népművelési Központ

Tlač: Ev. č. blog.

OOS, Dunajská Streda 1054/81

Streda

A VI. Dunamenti Tavasz nyertesei

Színjátszók: 1 . Pöttömszínház - Szenc /Ludas Matyi/ 2. Mandikó - Rozsnyó /Csalóka Péter/ 3. Csallóközi Gyermekszínpad - Dunaszerdahely /Kincses sziget/ Kisszínpadok: 1. Kis Fókusz-Dunaszerdahely /Mondjuk a magunkét/ 2. Jóbarátok -Buzita /A négy évszak/ 3. A bélyi alapiskola kisszínpada /Hónapspóroló/ Bábjátszók: I.

kategória

1. Pipitér - Dunaszerdahely / A három törpe/ 2. Prücsök - Marcelháza / A muzsikáló kismalac/ 3. Hóvirág - Zselíz /Késői vendég/ II.

kategória

1. Százszorszép - Dunaszerdahely /Ákombákom/ 2. Komárom - Napsugár /Játszani jó/ 3. A Deáki-i alapiskola bábjátszói /A három nyúl/ A Gyermekzsűri díja : Színjátszók: Mandikó - Rozsnyó Kisszínpadok: Prücsök - Marcelháza Bábjátszók: Napsugár- Komárom A Népművelési Intézet rendezői munkájuk elismeréseként különdíjaljutalmazta Skvareniak Máriát /Buzita/,valamint Csuka Gyulánét /Szenc/.

E v.č . b l . 1100/81

Versmondók

I. kategória 1. Horváth Andrea /Bratislava/ 2. Varga Tibor /Nagymegyer/ 3. Jankulár Henrietta /Marcelháza/ II. kategória 1. Szabó Ildikó 2. Dráfi Emese 3. Nyúl Péter

/Dunaszerdahely/ /Komárom/ /Léva/

III. kategória 1. Eszenyi Henrietta/Komárom/ 2. Lelkes Hajnalka /Somorja/ 3. Gágyor Béda /Kassa/ Prózamondók: I. kategória 1. Kovács Gizella 2. Kanozsay Péter 3. Horkay László

/Buzita/ /Komárom/ /K isráska/

II. kategória 1. Buhlovics Péter /Farnad/ 2. Váradi R enáta /Dunaszerdahely/ 3. G ergely Izabella/Szenc/ III. kategória 1. Bock Andrea 2. Vlahy Anita 3. Lázár Edina

E v . č .bl.1108/81

/Alistál/ /Naszvad/ /Almás/

Simkó Tibor Kiolvasók, mondókák

ül a virágon, Marcelháza, Szerdahely, alszik a bú, mint a tej, Gúta, Rozsnyó , Deáki, itt a vége, te állj k i !

Bély, Boly, Zselíz, Buzita, száll a szó, a muzsika, Szepsi, Fülek, Komárom, lepke

- o - o - o -

Szün c , szügye, bögye gönc, Lég, feje csupa lék, fut az esze kifele — csüccs, csacsi, ide le!

- o - o - o -

E v . č.bl.1097/81

Dunamenti Tavaszon, böki-böki-bók a , bajusz nő a kamaszon, böki-böki-bók a , odavan a nyugalom, böki-böki-bók a , szia, buli, vigalom, böki-böki-bók a , jövőre is itt leszünk, böki-böki-bók a , jóba, rosszba részt veszünk, böki-böki- bóka, kukk!

- o - o - o - o - o - o - o o - o - o - o - o o

Ev.č.bl.1099/81

Tóth László

Rejtélyes utazás

Láthatatlan vonaton utazom. Sihú-sihú— láthatatlan sineken fut velem láthatatlan vonatom. Láthatatlan fák és láthatatlan emberek intenek utánam: január, február, március, április, május, június, július, augusztus, szeptember, október, november s december havában. Láthatatlan helyekre érkezem, “ősszel és tavasszal, télen és nyáron: jöjj velem! Hová? Majd kitalálom!

Ev.č .bl.1052/81 I

KASTÉLY

AZ

ÉGBOLTON

A Romboid című szlovák irodalomelméleti és-kritikai folyóirat Irodalmi Furcsaságok Kis Múzeuma címmel ez év elejétől új rova­ tot indított. E rovatot Ľubomír Feldek, a kitűnő költő gondozza, akinek nevét a magyar olvasó is jól' ismerheti; verseiből Virradat a ceruza körül címmel tavaly a Madách Könyvkiadónál is megjelent egy válogatás Tőzsér Árpád fordításában. A Romboid áprilisi szá­ m ában egy olyan anyagot közöl, amely a Dunamenti Tavasz részt­ vevőinek a figyelmét is felkeltheti. Az Irodalmi Furcsaságok Kis Múzeumából nem hiányozhatnak a gyermekszövegek sem. A gyermekek költői szövegeinek lejegyzésé­ vel már nagyon régen foglalkozom. Mi több, a Hviezdoslav Kubínja elnevezésű rendezvény bibliofil kiadásaként 1967-ben Martin Feldek Čisté srdce /Tiszta szív/ című könyvecskéje is megjelent— a szer­ ző négy éves volt, s a verseket úgy mondta tollba nekem. Ugyan­ ezen szerző verseinek gyűjteményét 1973-ban megjelentettem a Paracelsus című kötetemben, majd a válogatott verseskötetem, az 1974-es Severné leto /Északi nyár/ Martin na čiernom koni -/Martin fekete lovon/ című ciklusában is. S noha e ciklus címe alatt ott volt a megjegyzés, miszerint e verseket a szerzőjük beleegyezésé­ vel sajátítottam ki, ezt sokan— főleg a be nem avatottak — kimó­ dolt költői "fogás"-ként értelmezték, s a verseket a saját műveim­ nek tartották, sőt, ha aszerint kellene ítélnem, hogy verseim kö­ zül mit fordítanak más nyelvekre, a legjobbak közé sorolják, amit valaha is írtam. Lehet-e ennél ékesebb bizonyítéka a gyermekszö­ vegek művészi teljesjo gúságának? Mégis úgy gondolom, hogy a gyermekek költői szövegeinek ennek ellenére sem szentelünk elég figyelmet, sőt összehasonlítva azzal a figyelemmel, amellyel a gyermekrajzok felé fordulunk, szánalma­ san keveset. S ha olykor foglalkozunk is velük, az esetek többsé­ gében nem szakszerűen. Ami azt jelenti, hogy nemegyszer a felnőtte­ ket majmoló gyerekeket, az epigonok at részesítjük előnyben, akik gyakran a legrosszabb felnőttversek ritmusos verklizenéjét és kli­ sérímeit igyekeznek utánozni. Holott a gyerekek sokkal természe­

E v . č .bl.1094/81

2

tesebben vonzódnak a szabadversekhez! A gyermekek költői szövege­ inek alapvető ismertetőjele nem a ritmus és a rím, hanem a hason­ latoknak és megszemélyesítéseknek, a nonszensznek és a meglepő asszociációknak előszeretettel való alkalmazása. Ezt igazolta az az Olinka nevű nyolc éves kislány is, akit megkértem, hogy ír­ jon néhány versikét az Irodalmi Furcsaságok Kis Múzeuma számára.

ősz A fák ősszel olyanok, mint a gesztenyék az utak mentén. A természet teljes, mint egy golyócska, amely úgy gurul, úgy gurul, mint a nap. A kis vadrózsabokor, mint a— mint a mi? A kis vadrózsabokor olyan, mintha egy szekrény állna az út közepén, ami olyan nagy, mint a tölgy.

Kastély az égbolton Kastély lóg az égbolton, akár a szétfoszló hab, A kastély, akár a madár— már zuhan. Mentsétek meg a kastélyt, feszítsetek hálót alája! Már lezuhant, már vége.

Ev. č.bl.1095/81

3

írógép

Valaki kopog a gépen , mintha csak valaki az ajtón. De nemcsak úgy kopognak rajta,mint az ajtón, hanem úgy is, mint a kopogó égen, melyben az esőcske bujkál.

Mese a nyúlról Ülök a fotelban, mint a farkas, aki nyúlra les, aki úgy vágtat, mint a ló , mint a nekivadult szél. És a nyúlnak,aki úgy vágtat,mint a nekivadult szél, egy hatalmas púp van a fején— amikor előszaladt a rejtekhelyéről, fejbe dobta őt a mókus egy tobozzal. És az a nyúl, akivel mindenféle megtörtént és még mindenféle megtörténhet vele... de tudom, hogy nagyon sok minden már nem történik vele, mert rögtön vége lesz a mesémnek. Még egy pillanat— s ez a nyúl vett magának egy könyvet, hogy abban a könyvben, amit vett, benne van ennek a mesének a vége. S így be kell fejeznem a mesémet. 0

Tóth László fordításai Ev.č .bl.1110/81

Kulcsár Ferenc

Selypítő

Jajta, jajta, ég a pajta, fu ttyun k ! Fu ttyunk, fu ttyunk, mentyük a juttyunk, tönkje ne juttyunk! Ég a pajta, pattanj, pajtász, hordjad a vizet, mozgász, h ajtász! Tökmag Laci, nyakigláb Géza, üjesz a déza, fu ttyatok! Tűzje vizet hozzatok!! Cámpász Gyujka, pösze Máté, futtyatok, lici-loci - lángot oltyatok! Jajta, jajta, ég a pajta, fu ttyun k ! Fu ttyunk, futtyunk, mentyük a juttyunk, tönkje ne juttyunk! E v . č .bl,1064/81

Kmeczkó Mihály Mese -

mentében

/részlet/ Tari téren tari fa ! Pati pléhen patina ! Pati taton, tari réten, ópalánkon, toronyélen pa ti patina ! Dagad a Duna ! Heje-je, huja ! Tari fára patina patinában paripa ! Harminchárom zsandárdandár hajtja, űzi, kergeti-

Ev.č .bl.1091/81

2

utoléri, megeszi! Sej, a pati paripának a silánynak, a ritkának vízkristályból, vízgyöngyökből, vízörvényből, tüzes vízből van a... van a patáján a... patáján a ... patáján a ... van a ... van a ... van a ... van a patkója.

Ev.č.bl.1092/81

Názov: C í m

:

Zodpovedný. Felelős:

Fürge irka Héger Károly a JNK igazgatója riaditeľ 00S

Zostavil: Összeállíto tta: Barak László Náklad: Példányszám:

Vydal:

Tlač: E v .č .blog.

150

Okresné osvetové stredisko Járási Népművelési Központ 00S, Dunajská Streda 1054/81

Dunajská Streda