Csak fogyunk, csak fogyunk

2010. február

2010. február XII. évfolyam 2. szám

Csak fogyunk, csak fogyunk… 2009-ben tovább csökkent a MÁV Zrt. létszáma. Az év során összességében 1.427 fő vasúti munkaviszonya szűnt meg, mely tíz százalékkal kevesebb ugyan, mint 2008-ban, de így is jelentős feszültségek forrása a társaság munkaerő ellátottságában. A munkaviszony megszűnések legjelentősebb részét a nyugdíjazás (648 fő), a közös megegyezéssel történő munkaviszony megszüntetés (304 fő), a próbaidő alatti, illetve határozott idő leteltét követő távozás (235 fő) okozta. A munkáltatói rendes felmondások száma a munkaviszony megszűnések mindössze 15 százalékát képezte, így to-

vábbra sem állítható, hogy az erőszakolt létszámleépítés a társaság gazdálkodásának jellemzője lenne. Szakszervezetünk álláspontja szerint, ma mindenkinek található feladat a MÁV kötelékében, aki dolgozni akar és dolgozni képes. Megítélésünk szerint sokkal inkább Megnevezés

2008. XII. 31. (fő)

Pályavasúti Üzletág Központi irányítás és háttérszolgáltatás MÁV Zrt. Összesen

a feladatok elvégzéséhez szükséges munkaerő biztosítása okoz gondokat, mint a „felesleges munkaerő” leépítése. A ténylegesen megvalósuló létszámcsökkenés a MÁV Zrt.-nél 2009ben az alábbiak szerint alakult:

2009. XII. 31. (fő)

Csökkenés (%)

Csökkenés (%)

17 272

16 424

- 848

4,9

3 018

2 607

- 411

13,6

20 290

19 031

- 1 259

6,2 Enzsöl Róbert

Minimálbérek Európában

Megvitattuk… 2010. február 09-én a PML, 12én a TEB, 16-án a forgalmi szakág ülésezett. A választmány tagjai értékelték, értelmezték a 2010. évi bérmegállapodást, Kollektív Szerződést. A témában elmondták az általuk képviselt tagok véleményét, problémáit. Ezen túlmenően a megjelentek tájékoztatást kaptak a jelenlegi érdekegyeztető tárgyalások eseményeiről, eredményeiről. Nagy Miklós szervezeti és gazdálkodási társelnök

hátul kullogunk Luxemburgban a legmagasabb a minimálbér Európában: az itt dolgozók minimum 1641 eurót keresnek havonta. Szintén igen magas a minimálbér Írországban Hollandiában és Franciaországban - derül ki az Európai Munkáltatók Luxemburg Írország Belgium Hollandia Franciaország Anglia Ausztria Andora Ciprus Görögország Izland Málta Spanyolroszág Szlovénia Portugália Horvátország

Szövetségének (Federation of European Employers) adataiból. Négy ország van, ahol nem éri el a minimálbér a száz eurót: Fehéroroszország (56 euró), Montenegró (55 euró), Ukrajna (54 euró) és Moldova (43 euró).

Minimálbérek Európában (euró) Törökország 1641 Lengyelország 1 499,33 Csehország 1 440,67 Szlovákia 1 398 Észtország 1 343,77 Magyarország 1141 Lettország 1 000 Litvánia 915 Románia 840 Albánia 740 Bulgária 724 Oroszország 634,75 Fehéroroszország 624 Montenegró 566,53 Ukrajna 475 Moldova 386

332 317 309 308 279 274 254 232 146 131 123 102 56 55 54 43

(Forrás: Világgazdaság)

2

2010. február

Mennyi az annyi? Újságunk előző havi számában már közöltük a 2010-es adóévben bekövetkezett legfontosabb adóváltozásokat. A változások közül legnagyobb jelentőségű a szuperbruttósítás és az adójóváírás.

A szuperbruttósítás fogalma: annyit jelent, hogy a munkabérünket 27 százalékkal megnövelt értékkel kell figyelembe venni az adóalap megállapításánál. Az adójóváírás: figyelembevételét pedig kérni kell a kifizetőtől és maximum

havi 15. 100 forintos mértékben érvényesíthető. Az alábbi táblázat a zsebbe kerülő „nettó” munkabérek alakulását mutatja a jellemző kereseti kategóriákban.

A 2010. évi adótábla és nettó bér kifizetés havonta

Novák Lajos könyvelő

Ezt is jól ELINTÉZTÜK! Érintett tagjaink valamennyien megtapasztalhatták már azokat az anomáliákat és azok anyagi következményét is, amelyek az immár hatósági eljárássá vált egészségügyi alkalmassági vizsgálat miatt, tavaly év vége óta fennállnak a MÁV Zrt-nél. Ezen túlmenően és az ügyintézést még inkább elnehezítve felmerült egyik tagtársunkat érintően még az is, hogy az egészségügyi alapkartonja több éve nem került át az új szolgálati helyére. Majd a napokban feladott karton az állami postán úgy tűnik még el is veszett. Ebben a helyzetben kérte tagtársunk a PVDSz jogsegélyszolgálatának közreműködését is, a probléma megoldására. Miután az ügyben érintettek valamennyien a felmerült probléma mielőbbi megoldására törekedtek, a probléma, ha nem is egyszerűen, de megnyugtató módon meg is oldódhatott:

Tisztelt Dr. Laboda József Úr! Köszönetem fejezem ki mindazoknak, akik segítettek ügyem mielőbbi és megnyugtató tisztázásában! Külön köszönet a PVDSZ jogsegély szolgálatának, valamint Győrszentiván állomásfőnökének határozott, korrekt és gyors fellépéséért, akik nélkül ügyem két héten belül bizonyosan nem ért volna végére. Javaslom minden hasonlóan pórul járt vasutas kollégámnak, hogy problémájukkal forduljanak teljes bizalommal a PVDSZ-hez segítségéért, amely határozott intézkedéseivel lehetővé tette, hogy ezen pillanatban, újra szolgálatba léphettem Győrszentiván állomáson 2010.02.09. Tisztelettel: Szabóné Tarsoly Judit Győr

3

2010. február

VÉT HÍREK A MÁV Zrt.-re vonatkozó 2010. évi bér és KSz. megállapodás január közepére ugyan megszületett, de lazításra nincs lehetőség az érdekvédelemben. Részben a többi MÁV társaság esetében is szükséges volt az év béremeléssel történő elindításának biztosítása, részben pedig az olyan problémák felhalmozódása, mint az orvosi alkalmassági vizsgálatok visszásságai, a regisztrációs jegy bevezetéséről szóló hírek vagy a személyszállítás szüneteltetése miatt utazási többletköltség viselő munkavállalók problémája további tárgyalásokat tett szükségessé.

Az orvosi vizsgálatok Tavaly november óta több munkavállalónak kellett azzal szembesülnie, hogy időszakos vagy soron kívüli orvosi vizsgálata elhúzódik. A megváltozott jogszabályi háttér következtében nehézkes és bonyolult procedúra vált szükségessé, melyre sem a MÁV, sem a foglalkozás egészségügyi szervezet nem volt felkészülve. Sajnos ennek a levét – megint azok, akik a legkevésbé tehetnek róla - a munkavállalók kényszerülnek meginni. Jelenleg több százan személyi alapbérrel díjazott állásidőn vannak, mert a munkavégzéshez szükséges orvosi vizsgálatra és a papírokra várnak. Ez rossz a munkavállalónak, aki nem juthat hozzá megszokott jövedelméhez (pótlékok, stb), és rossz a munkáltatónak, mert a hiányzók pótlásáról kell gondoskodnia nem ritkán túlórák árán is. A szakszervezetek már a kollektív szerződés tárgyalásain is keményen szorgalmazták, hogy amennyiben a munkáltató oldalán felmerülő okból nem készül el időben az orvosi, akkor az így kiesett időre átlagkeresetet kelljen fizetni, de ezek a kezdeményezések nem jártak eredménnyel. Mára azonban a probléma tömegessé vált és a szakszervezetek folyamatos nyomást gyakorolnak a munkáltatóra az ügyben. Lapzártáig megállapodás ugyan nem született, de a munkáltató puhulni látszik…

Regisztrációs jegy

kedvezményben részesülők (köztük a vasutasok) március 1-től (?) regisztrációs jegy ellenében utazhatnak. Már nincs sok idő hátra, de a MÁV egyelőre mégsem tud érdemi tájékoztatást adni munkavállalóinak. Az információ-morzsákból annyit talán össze lehet rakni, hogy az érintett állampolgári csoportoknál (65 év felettiek, vasutasok, stb) várhatóan nem egy időben kerül a jegy bevezetésre, ingyenes lesz, és türelmi időt biztosítanak a jegyváltást elmulasztók szankcionálására. Az biztos, hogy az arcképes igazolvánnyal rendelkezőknek egyelőre nem kell jegyet váltaniuk! A PVDSz arra hívta fel nyomatékkal a MÁV illetékeseinek figyelmét, hogy gondoskodjanak arról, hogy a munkavégzés közben és érdekében történő vasúti utazások rugalmas biztosítására találjanak megoldást. Nem szeretnénk ezzel is úgy járni, mint ahogy a szegény pályamesterek,

akik nem tudják fokozott felügyelet (D. 5.) elrendelésekor feladatukat teljesíteni, mert a mozdonyra történő felszállásuk (TRAKCIÓ) akadályokba ütközik.

Munkába járási többletköltségek Az elmúlt év októberében zajló munkaügyi konfliktus megállapodással történő lezárása során, az egyes vonalakon történő személyszállítás szüneteltetés okozta sok-sok probléma egyike volt, hogy az érintett vasutasok munkába járással kapcsolatos költségei (Volán) megnövekednek. A munkáltatóval történő egyeztetések eredményeként ezt a problémát is sikerült megoldani. A munkáltató az alábbi megállapodásban az ebből eredő többletköltségeket átvállalja:

Megállapodás A MÁV Zrt. és a 2009. szeptember 21-én a Magyar Köztársaság miniszterelnökénél Kollektív munkaügyi vitát kezdeményező érdekképviseleti szervezetek - (Mérnökök és Technikusok Szabad Szakszervezete, Mozdonyvezetők Szakszervezete, Pályavasúti Dolgozók Szakszervezete, Vasutasok Szakszervezete, VDSzSz Szolidaritás) - a 2009/2010. évi menetrendváltozástól bevezetett, egyes mellékvonalak (1. sz. melléklet) vasúti személyszállításának szüneteltetése kapcsán, a szüneteltetéssel érintett mellékvonalakon dolgozó MÁV Zrt. munkavállalói napi munkába járásával kapcsolatos közlekedési költségtérítésével összefüggésben, az alábbiakban állapodnak meg: A Felek tényként rögzítik, hogy a munkáltatónak teljes költségtérítésre jogszabályon, illetve megállapodáson alapuló kötelezettsége e tárgykörben nincs. A MÁV Zrt. ennek ellenére vállalja azt, hogy annak a jelenleg vele munkaviszonyban álló munkavállalójának, akinek a 2009/2010. évi menetrendváltozástól szüneteltetett vasúti személyszállítás miatt napi munkába járásához közúti tömegközlekedést kell igénybe vennie a vasúti személyszállítás helyett, az adott személyszállítás szüneteltetésében érintett mellékvonalra eső munkába járásának közúti tömegközlekedési eszközzel történő igazolt és indokolt költségeit 100%ban megtéríti. Felek a saját gépjárművel történő munkába járás szabályait változatlanul hatályosnak és alkalmazandónak tekintik. Jelen megállapodás hatálya a személyszállításnak a jelen megállapodással érintett mellékvonalakon történő újraindulásáig szól. Budapest, 2010. február 01.

Elsősorban sajtóinformációkból értesülhettünk arról, hogy az ingyenes utazási

Enzsöl Róbert érdekvédelmi társelnök

PÖKKÖP

Felvilágosítás munkanapokon 900 és 1400 között az alábbi telefonszámokon:

06-37/344-880 (fax/üz.rögzítõ) vasútüzemi: 02+23-52; 02+23-95 (fax/üz.rögzítõ)

4

2010. február

Ugye, megmondtuk... (avagy kikezdték a sztrájktörvényt) Az elmúlt években egyes szakszervezetek sokat tettek azért, hogy sokakban meginduljon a gondolat: Hozzá kell nyúlni a rendszerváltás egyik alaptörvényéhez, a 2/3-os többséget igénylő sztrájktörvényhez. A végső lökést, a módosítást igénylők körében a BKV sztrájk adta, így az OÉT munkáltatói oldalának kezdeményezésére megkezdődött a koncepcionális vita a sztrájkjog gyakorlásával kapcsolatosan felmerült problémákról. Az alábbiakban a Szociális és Munkaügyi Minisztérium által készített vitaindító első részét közöljük.

Bevezetés Magyarországon 1989. április 12. óta van hatályban a sztrájkról szóló 1989. évi VII. törvény a sztrájkról (a továbbiakban Sztv.), amely a sztrájkjog gyakorlásának alapvető szabályait tartalmazza, valamint 1994. január 21. óta megállapodás szabályozza a köztisztviselők sztrájkjogának gyakorlását (a továbbiakban Megállapodás). A sztrájkjog alkalmazásával kapcsolatos problémák és megoldási javaslatok kidolgozásakor alapvetően e két szabályt kell vizsgálni. Vizsgálni kell - ezen túlmenően - azokat a kapcsolódó szabályokat is, amelyek a kollektív vitákkal foglalkoznak, így nem nélkülözhető a Munka Törvénykönyve (a továbbiakban Mt.), valamint az egyes jogállási törvények erre vonatkozó szabályainak áttekintése, ahogy a vonatkozó nemzetközi egyezményeknek való megfelelés követelménye sem. Az alábbi problémák köre bizonyára nem teljes, a szociális partnerek javaslataival kiegészítendő. Az itt felsoroltak jelentős része megoldható azzal, ha az OÉT magatartási szabályokat fogad el saját magára nézve, esetleg ajánlást ad ki arról, milyen magatartási szabályokat javasol a vitában állók számára1 , míg másik részük nem oldható meg magatartási szabállyal (miután a bíróságnak nem kötelessége mérlegelni egy valós magatartást az OÉT ajánlása vagy szabálya alapján, csak a jog alapján), csak a sztrájktörvény (Sztv.) és a kapcsolódó szabályok megváltoztatásával. Természetesen az OÉT olyan magatartási szabályokat is elfogadhat magára nézve kötelezőnek, amelyek nem a jelenlegi jogszabály, illetve joggyakorlás problémáiból fakadnak, hanem a felek jó szándékából, mint például ún. védett napok (ünnepek, érettségi stb.) vállalása, vagy „sztrájktanya” biztosítása.

Megoldandó problémák 1. A sztrájk bejelentése Jelenleg a törvény csak az együttműködési kötelezettséget írja elő a vitában álló felek számára, de nem részletezi ezt. Jelenleg nincs előírás arra, hogy a munkabeszüntetés megkezdését, illetve időtartamát (ha határo-

zott időre hirdetik) előre be kell jelenteni, holott erre szükség lenne annak érdekében, hogy a feleknek legyen idejük felkészülni az extrém helyzetre, illetve tájékoztatni tudják a velük kapcsolatban álló harmadik személyeket, akiket a sztrájk érint, bár a vitának nem részesei. Ebből következően objektíven meg kell határozni azt az időtartamot, amelynek a sztrájk bejelentése és a munkabeszüntetés megkezdése között el kell telnie, amely természetesen vonatkozik a sztrájk bármely formában történő folytatására is (pl. figyelmeztető sztrájk bejelentése és megkezdése, majd megegyezés hiányában a fő sztrájk bejelentése és megkezdése között, annak felfüggesztése esetén a munkabeszüntetés folytatásának bejelentése és megkezdése között). A figyelmeztető és a fő sztrájk bejelentése előtti időnek nem kell feltétlenül azonos hosszúságúnak lennie. Kapcsolódó probléma a sztrájk meghirdetése, majd a megkezdése előtt (vagy után) rövid idővel annak „lefújása”. (Magyarországon nem fordult elő extrém módon rövid leállás sem, miután a 2-3 órás sztrájkok nem számítanak extrémnek, de elterjedt és szankcionált gyakorlat néhány országban.) A problémát az okozza, hogy ha a sztrájkot bejelentik, mindenki felkészül, majd a szervezők mégsem tartják meg, már nincs idő az új helyzetre való felkészülésre, a gazdasági hátrány nagyobb része előállt, de a szervezők mentesülnek a sztrájkkal járó kockázatoktól és mindenkinek bért kell fizetni. Ez a két probléma egy-egy erről szóló, az együttműködési kötelezettséghez kapcsolt szabály alkotásával orvosolható, de ajánlásban/megállapodásban is rögzíthető, amely magatartást terelő erővel bír, ugyan jogi kötelezettséget nem keletkeztet. 2. Az elégséges szolgáltatás problémája A legtöbb vitát kiváltó kérdés. A törvény logikájából következően, a felek megegyezésén múlik a sztrájk alatti szolgáltatás szintje. A gyakorlatban a megállapodások a szükséges esetek mintegy felében születnek meg, ezen belül az egészségügyben és az oktatásban rendszeresen van megállapodás, míg a közlekedésben az utóbbi időben csak elvétve (pl. a mozdonyvezetők és a Körös Volán legutóbbi sztrájkjában volt megállapodás, más esetekben nem). Így a szolgáltatás színvonala valójában azon múlik, hogy hány olyan munkavállaló van és milyen beosztásokban, aki nem vesz részt a sztrájkban. Megjegyezzük, hogy az elégséges szolgáltatásról szóló megállapodások meghiúsulása alapvetően arra vezethető vissza, hogy a felek

a sztrájktárgyalásokkal összefüggésben tárgyalnak a kérdésről, mintegy taktikai fegyverként használva az elégséges szolgáltatást (ez a téves felfogás nemcsak a szakszervezetek, hanem a munkáltatók oldalán is fennáll), ami meghiúsítja a megegyezést akkor, ha a követelések tekintetében távol vannak az álláspontok és a tárgyalások adott szakaszában nincs kilátás megegyezésre. Ezzel szemben az elégséges szolgáltatásról szóló tárgyalásoknak alapvetően azt a célt kell szem előtt tartaniuk, hogy a szolgáltatást igénybe vevőknek a sztrájk ne okozzon aránytalanul nagy terhet (ideértve az Sztv. tilalmát is, nevezetesen, hogy a sztrájk egészséget, testi épséget nem veszélyeztethet), ily módon annak tartalmilag a sztrájkolók követeléseihez semmi köze nincsen. Az elégséges szolgáltatásról szóló megállapodás létrejötte különböző megoldásokkal mozdítható elő: • kollektív szerződésben (a továbbiakban: KSz.), illetve a munkáltató és a szakszervezetek által megállapodással létrehozott sztrájkszabályzatban, ha nincs KSz. (a maihoz hasonlóan önmagában nem akadályozza meg az időbeli összecsúszást) • jogszabályi előírással (ezzel kapcsolatban probléma, hogy a szabályozás nem lehet teljes körű és elég körültekintő) • döntőbíráskodással (végső ajánlat módszerrel olcsó, gyors és szakszerű is tud lenni, de tekintettel kell lenni arra, hogy a kötelező döntőbíráskodás előírása problémás, feltételeit jól körül kell határolni, indokolni kell) • bírósági döntéssel (idő- és költségigényes) • a fentiek valamely kombinációjával. Megjegyezzük, egyrészt, hogy a Munkaügyi Kollégium arra vonatkozó döntését, hogy a sztrájkot nem teszi jogellenessé, ha nincs megállapodás az elégséges szolgáltatásról, a jelenlegi jogi feltételek mellett nem lehet felülírni. Másrészt, a törvény példálózó felsorolással él az elégséges szolgáltatásra kötelezettek körének meghatározásakor, így dönteni kell a felől is, hogy kísérletet teszünke az elégséges szolgáltatásra kötelezettek körének kogens meghatározására vagy nem. Az elégséges szolgáltatásról szóló megállapodás létrehozása a jelenlegi jogi feltételek mellett nem garantálható, a kérdés törvénymódosítást igényel. Ha azonban az országos szövetségek tagszervezeteiknek egy megállapodásban ajánlják, hogy a felek a közvetlen tárgyalások meghiúsulása esetén önkéntes döntőbíráskodást kérjenek, annak bizonyosan lesz pozitív hatása. (folytatás az 5. oldalon...)

1 Bármilyen magatartás akkor garantálható OÉT-megállapodással, ha az országos szövetségek felelősséget tudnak vállalni azért, hogy a tagjaik betartják a megállapodásban foglaltakat, (a megállapodás így is csak az OÉT tagok tagszervezeteit fedi le) garancia hiányában a megállapodás ajánlásként működhet.

5

2010. február (folytatás a 4. oldalról...)

3. Sztrájktörők alkalmazása Jelenleg 2 szabály van, nevezetesen, hogy magán-munkaerőközvetítés és kölcsönzés sztrájk esetén tilos. Az előírás az ezzel foglalkozó cégek tevékenységére vonatkozik. Ebből következően külső munkaerőfelvételre van mód állami munkaközvetítés segítségével és a szabadpiacról, illetve a sztrájkban részt venni nem kívánók is korlátlanul átcsoportosíthatók (természetesen az egyéb előírások figyelembe vétele mellett). Az ezzel kapcsolatos problémák a következők: • a magán és az állami munkaközvetítés megkülönböztetése • az alvállalkozók (esetleg egyéni vállalkozók, ami felveti a színlelt szerződés kérdését is) alkalmazása • a sztrájktörés/sztrájktörő meghatározásának hiánya, illetve a sztrájk, mint ideiglenes koalíció védelmének hiánya • az elégséges szolgáltatáshoz szükséges munkaerő biztosítása a sztrájkban részt venni szándékozók létszámához képest A fentiek azzal oldhatók meg, ha az 1. pontban jelzett együttműködési kötelezettségek körében előírás születik arra nézve, hogy • a sztrájkban résztvevők munkája milyen körben pótolható, • milyen körben tilos (ez megadja a sztrájktörés definícióját is) és • az elégséges szolgáltatáshoz szükséges munkaerőt hogyan kell biztosítani, amennyiben az nem biztosítható a sztrájkban részt nem vevők köréből, (a sztrájkban részt venni szándékozó munkavállaló végzi az elégséges szolgáltatást és ezért bért kap, vagy tilos erre utasítani). A kérdés megállapodással is rendezhetőnek látszik, miután hasonló eset viszonylag kevés van (évente egy-két alkalom.)

4. A sztrájkmegállapodás és a kollektív szerződés viszonya munkáltatói és ágazati szinten 4.1. A jelenlegi szabályok szerint a sztrájkbizottsággal kötött megállapodás kollektív szerződés erejű megállapodásnak minősül2 , a sztrájknak a kollektív szerződéshez való viszonya azonban csak egy ponton tisztázott, nevezetesen, hogy a hatályos kollektív szerződésben foglaltakkal kapcsolatosan tilos sztrájkkal fellépni. Ehhez képest, ha csak a szakszervezeteknek egy része szervezi a sztrájkot, a másik része aláírná a kollektív szerződést, a tárgyalásokat esetleg vég nélkül kell folytatni, miután nincs szabály arra nézve, hogy a kollektív szerződést kötni akarók szándéka vagy a sztrájkmegállapodást kötők szándéka erősebb-e és milyen alapon. (Ad absurdum előállhat az a helyzet, hogy az egyik szakszervezet sztrájkja után a másik is sztrájkba kezd, mert a megállapodásban a szakszervezetek nem értenek egyet, de előfordulhat az is, hogy a KSz. tárgyalások ideje alatt egy munkavállalói csoport sztrájkba kezd az éppen tárgyalt témával kapcsolatban.) A kérdés differenciáltabb szabályozást igényel, elvi álláspont kialakítására van szükség a következőkben: • milyen alapon lehet választani a sztrájkmegállapodásban részes és nem részes szervezetek (szakszervezetek és/vagy munkavállalói csoportok) álláspontja között (lehetséges alap a kötők/nem kötők száma, tagjainak száma, támogatottságának mérése vagy ad hoc munkavállalói szavazás) • ha van kollektív szerződés, a sztrájkmegállapodás (miután csak olyan tárgyban lehetséges, amelyben nincs kollektív szerződés) önálló megállapodás vagy a kollektív szerződés része, amelyet a kollektív szerződésre vonatkozó szabályok szerint lehet később megtámadni, felmondani stb. • mi a sztrájkmegállapodás státusa, ha

nincs kollektív szerződés és nem is lesz, illetve szakszervezet sincs, a sztrájkot munkavállalói csoport szervezte, a kollektív szerződés részévé válhat-e, ha a munkáltatónál valamikor később kötnek kollektív szerződést, kollektív tárgyalással felülírható-e, illetve • ha kollektív tárgyalásra a későbbiekben sem kerül sor, hogyan szűnik meg a hatálya, ha maga a megállapodás erről nem rendelkezik. 4.2. A jelenlegi jogi helyzet szerint jogellenes az a sztrájk, amelyet a jelenleg hatályos kollektív szerződésben szabályozott kérdésekben egy későbbi időtartamra hatályos kollektív szerződés érdekében tartanak. A szabály illogikus, és kontraproduktív, mivel automatikusan meghosszabbítja a rendezetlenség időszakát, amikor amúgy is nehéz a megegyezést létrehozni. Ha a sztrájk hatására a megállapodás létrejön arra az időpontra, amikor az előző KSz. lejár, nem keletkezik hézag a két szabály között, amit a munkáltató kényszerűen utasításokkal tölt ki, illetve amikor bizonytalanok a magatartási szabályok (ld. BKV). Lehetséges megoldások: • olyan tárgyalási időszak meghatározása, amikor a jövőbeni kollektív szerződés érdekében már lehet sztrájkot kezdeményezni, illetve tartani is, például a kollektív szerződés lejárta előtt vagy a tárgyalások megkezdése után meghatározott időtartam elteltével; • az abszolút békekötelem feloldása azzal, hogy nem törvény, hanem a kollektív szerződés maga rendelkezik róla – ebben az esetben eleget tennénk a Szociális Karta 6. cikkelyében foglaltaknak is.3 Ezek a kérdések a kollektív szerződés intézményének jogi beágyazottsága miatt nem rendezhetőek megállapodásban, csak jogszabályban, részben az Sztv., részben az Mt. módosításával. (folytatás a márciusi számban) erobi

2Ld.: Mt.: Kollektív munkaügyi vita

194. § (1) A munkáltató és az üzemi tanács, illetőleg a munkáltató (a munkáltatói érdekképviseleti szervezet) és a szakszervezet között felmerült, jogvitának nem minősülő munkaviszonnyal összefüggő vitában (kollektív munkaügyi vita) az érintett felek között egyeztető tárgyalásnak van helye. (2) Az egyeztetés a tárgyalást kezdeményező fél írásba foglalt álláspontjának a másik fél részére történő átadásával indul. (3) Az egyeztetés időtartama alatt, de legfeljebb hét napig a vita alapjául szolgáló intézkedést végrehajtani nem lehet, továbbá a feleknek tartózkodniuk kell minden olyan cselekedettől, ami a megállapodást veszélyeztetheti. Közvetítés 195. § (1) A felek a konfliktus rendezése érdekében tőlük független, a konfliktusban nem érintett személy közvetítését vehetik igénybe. A közvetítőt a felek közösen kérik fel közreműködésre. (2) Az egyeztetés időtartama alatt a közvetítő a felektől - az általa szükségesnek tartott mértékben - tájékoztatást, illetve adatszolgáltatást kérhet. Ebben az esetben a 194. § (3) bekezdésében meghatározott határidő a tájékoztatás megadására, illetve az adatszolgáltatásra előírt határidővel, legfeljebb azonban öt nappal meghosszabbodik. (3) Az egyeztetés befejezésekor a közvetítő köteles az egyeztetés eredményét, illetve a felek álláspontját írásba foglalni és a felek részére átadni. Döntőbíráskodás 196. § (1) A kollektív munkaügyi vita rendezéséhez a felek - megállapodásuk alapján - döntőbírót vehetnek igénybe. A döntőbíró döntése, ha ennek a felek előzetesen írásbeli nyilatkozattal alávetették magukat, kötelező. (2) A döntőbíró egyeztetőbizottságot hozhat létre, amelybe a felek azonos számú képviselőt küldenek. 197. § A döntőbíró eljárása kötelező a) a 24. §-sal; b) a 63. §-sal, a mérték tekintetében; c) a 65. § (1) bekezdésével, egyet nem értés esetén összefüggésben felmerült viták tekintetében. 198. § (1) Az egyeztetés során (194-195. §) létrejött megállapodás, illetve a döntőbíró döntése (196-197. §) kollektív szerződéses megállapodásnak minősül. (2) Az egyeztetés, valamint a döntőbíráskodás során - a felekkel egyetértésben - szakértőt, illetve tanút lehet igénybe venni. (3) Az egyeztető, illetve a döntőbírói eljárással kapcsolatban felmerült indokolt és szükséges költségek - eltérő megállapodás hiányában - a munkáltatót terhelik. 36. cikk - A kollektív alkuhoz való jog A kollektív alkuhoz való jog hatékony gyakorlásának biztosítása érdekében a Felek vállalják, hogy 1. elősegítik a dolgozók és munkáltatók közös konzultációit; 2. ahol szükséges és célszerű, ott támogatják a munkáltatók, vagy munkáltatói szervezetek és dolgozói szervezetek önkéntes tárgyalásainak gépezetét annak érdekében, hogy kollektív egyezményekkel szabályozzák a foglalkoztatás előírásait és feltételeit; 3. előmozdítják a munkaügyi viták rendezéséhez szükséges megfelelő békéltető és önkéntes döntéshozatali gépezet megteremtését; és elismerik 4. a dolgozók és munkáltatók jogát a kollektív cselekvéshez érdekütközések esetén, beleértve a sztrájkjogot, amely a korábban elfogadott kollektív egyezményekből fakadó kötelezettségek függvénye. (Kiemelés – B.E.)

6

2010. február

Az Explorer Vasutas Világjáró Klub 2010 évi programterve Komárom - Komárno ingyenes évadnyitó túra 04. 24. (Városnézéssel és fakultatív fürdési lehetőséggel) (Fürdőbelépő E-pénztárból részben finanszírozható!)

Amsterdam - München (Neuschwanstein) (E-pénztárból adókedvezménnyel finanszírozható!) (9900 Ft) 04.30 - 05. 03. (Walt Disney palota / *München)

Neuschwanstein - Versailles - Párizs (13.200 Ft + 39 -tól) 05. 01 - 05. (Szállodában)

München - Neuschwanstein (E-pénztárból adókedvezménnyel finanszírozható!) (5500 Ft) 05. 01. - 03 .

Velence - Vezúv - Capri - Verona (12.800 Ft+ 29 -tól) 05. 08 - 13. (3* szállodában reggelivel)

Erdély gyógyüdüléssel (E-pénztárból adókedvezménnyel finanszírozható!) (8200 Ft + 57 -tól) 05. 24 - 29. (idegenvezetővel a szokásos kirándulásokkal)

Sziciliai Nyaralás + *ETNA- Tivoli - Vatikán (15.700 Ft + 75 -tól) 06. 16 - 27. (Patti, bungalókban, és Mobilhome-okban) 2010. 06. 28-tól egyéni utazással is!

Bolgár Tengerpart (10.500 Ft + 85 -tól) 06. 23 - 07. 02. (Sozopol, szobákban vagy apartmanokban) 2010. 07.02-től egyéni utazással is!

Horvát Tengerpart (Brac) (9700 Ft + 70 -tól) 07. 02 - 11. (2-8 ágyas apartmanokban) 2010. 07.12-től egyéni utazással is !

Velence - *Róma (5900 Ft-tól) 07. 15 - 18. (csak Velence is)

Prága - Karlovy Vary (4900 Ft) 07. 23 - 25.

Prága - Karlovy Vary + *Krakkó - Wieliczka (E-pénztárból adókedvezménnyel finanszírozható!) (6900 Ft) 07. 23 - 26.

Salzburg - Svájc (E-pénztárból adókedvezménnyel finanszírozható!) (8300 Ft) 08. 7 - 10. (*Salzburg - Kandersteg - Bern, Tell Vilmos emléktúra)

Benelux körút (7700 Ft + 50 -tól) 08. 05 - 09. (Brüsszel, Luxemburg, Salzburg)

Szlovénia, Postojna (E-pénztárból adókedvezménnyel finanszírozható!) (5700 Ft) 08. 13 - 15. (Postojnai cseppkőbarlang, Ljubljana városnézés)

Horvát Tengerpart II. (Brac) 9700 Ft + 75 ) 08. 20 -29. (2-8 ágyas apartmanokban) Érdeklődés, további részletek: www.evvk.hu, www.vasutmania.hu honlapjainkon [email protected] emailen Postán: EVVK 2730 Albertirsa Temesvári u. 10 a 06+ 27-51-es vasúti telefonon, kedden: 9-14 h-ig , Szo-Va: 9-20 h –ig a 06 53 /342-884-es vezetékes számon, hétköznap 16.00 h után illetve hétvégén a 06 30/386-6106, 06 30/ 525-8141 mobil számokon, napközben. 5% kedvezmény gyermekeknek, több útra valamint a 2010. március 15-ig jelentkezőknek. A Vasutas Egészségpénztárból való részleges finanszírozásra külön szabályok vonatkoznak. A részletekről kérjük, érdeklődjenek elérhetőségeinken. Hirdetéseinket a PVDSz támogatta

Képzett operatõr családi események és rendezvények videofelvétel készítését vállalja.

Tel.: 06-20/9450-396

A hó-nap esete Egy borongós őszi napon az öreg indián elmegy a varázslóhoz és megkérdezi: - Milyen lesz a tél? - Kemény hideg tél lesz. - Biztos? - Biztos. - Gyűjtsek fát? - Még kérded? Gyűjts! - A családom is gyűjtsön? - A családod is. - Az egész törzs gyűjtsön? - Az egész törzs...persze.

Az öreg elballag, a varázslónak pedig kezd rossz lelkiismerete lenni. Mi van, ha felesleges munkát adott az öregnek? Hát bemegy a városba, a meteorológiai intézetbe, és megkérdezi: - Milyen lesz a tél? - Kemény, hideg tél lesz. - Biztos? - Biztos. A szatellit-felvételeken remekül látszik, hogy az indiánok már mindenfelé gyűjtik a fát...

7

2010. február

OLVASÓI LEVÉL Sodrásban… Alapjában véve a munka világa két nagy, de szorosan összefüggő, egymástól sok tekintetben különböző s ugyanakkor egymásra utalt részre osztható. A munkáltató, tulajdonos körére és a munkavállalók körére. Az adott cég típusa, a vállalati struktúra felépítmény rendszere és hatékony működőképessége, alapjaiban meghatározó gazdasági folyamatokat, lehetőségeket jelöl ki az adott cég, vállalatvezetés számára. A struktúra tagoltsága, irányítási, ellenőrzési szintjei, a fejlesztés, beruházás és a tervszerű fenntartás, valamint a különböző tevékenységi körök egymásközti viszonyai a cég hosszú távú működőképességét, gazdasági eredményeit jelentős mértékben határozzák meg. Nyilvánvaló, a szakszervezet nem tud a fenti szituációkban meghatározó döntést hozni, hisz nincs azon helyzetben, mely erre őt feljogosítaná, de vannak lehetőségei, melyekkel élve hatni tud a folyamatokra. A gazdasági, politikai döntések, folyamatok sok esetben társadalmi, munkavállalói, szakszervezeti szintű javaslatokat, véleményeket, bírálatokat váltanak ki. Vannak olyan reakciók is mikor különböző demonstrációk, nyomásgyakorlás, sztrájk kerülnek bevetésre a munkavállalói oldal részéről. Sajnos az elmúlt évben is volt munkaügyi konfliktus a MÁV Zrt.-nél, mely jelentős társadalmi érdekeket, költségvetési pénzek fel illetve fel nem használását, a szolgáltatási struktúra átalakítását is érintette. Igaz, ebben az esetben, a - tulajdonosi jogosítvánnyal bíró, az államot megjelenítő - minisztérium, volt a konfliktus igazi okozója. A vasút esetében is, a magyar viszonyokra jellemző módon, egy azonnali kézzel fogható és látványos – legalábbis közfeltűnést, érdeklődést okozó – „megoldást” javasolt a tulajdonos. A „válságra” való hivatkozással csökkenteni kell a MÁV számára adható költségvetési forrást, be kell zárni néhány gazdaságtalannak, fölöslegesnek nyilvánított vasútvonalat, s hogy mind ez eladható legyen a közvéleménynek, egy populáris szlogennel tetézte: át kell alakítani a MÁV szerkezetét és a „vízfejet” le kell építeni. Biztos, hogy az állam által elvárt és a vasút vezetése által végrehajtatott, végrehajtandó változások, intézkedések tartalmaznak valós, életszerű, gazdaságilag is indokolt elemeket. De az is biztos, hogy komplex, jövőkép nélküli tervek, hatás és magvalósítási tanulmányok, tervek nélkül, úgy is mondható, hogy a vasút, a szakma, a megoldandó feladatok, munkafolyamatok mélyre ható ismerete nélkül, nem lesz – mert nem lehet – hatásos a MÁV átalakítása. Jól példázza a folyamatok káoszra emlékeztető hatását anno a karbantartás és az üzemeltetés költség hatékony szétválasztása, illetve összevonása,

vagy napjaink esete a bérelt gépjárművekkel, a lassan évtizedek óta folyó vasút korszerűsítési és fejlesztési programsorozat. Engedtessék meg, hogy egy „klasszikust” idézzek a jelen állapotainak jellemzésére és a problémák generálódásának az összefüggéseire; „állami emlőt szopó” cégek, szervezetek egy zárt rendszeren belül, egymás és saját maguk fontosságát, szakértelmét, kizárólagosságát hirdetve és igazolva számolatlanul költik el az adófizetők pénzét, enyhén szólva, kétes és bizonytalan projektekre. Az „állami emlő” azért fontos, mert ezek a szervezetek, cégek, illetve az ott, adott funkcióval bíró, döntés előkészítő, valamint döntést hozó emberek a KÖZ pénzt, az adófizetők pénzét és nem a saját pénzüket költik el. A jó cégvezetőnek, a jó gazdának legalább olyan körültekintően, precízen és etikusan kellene eljárni és döntést hozni, mikor a cég pénzügyeit érintő kérdésben dönt, állást foglal, mint amikor a saját pénzének az elköltéséről dönt. Jelenleg tovább folyik a MÁV ingó és ingatlan vagyonának értékesítése, kihelyezése, továbbra is vannak elképzelések tevékenység kihelyezésről. Egyre gyakoribb idegen, külsős cégek „beágyazódása” a vasút működésébe, a felhasznált és alkalmazandó technikák, szerkezetek, alkatrészek, tekintetében, s nem utolsó sorban a „szellemi vagyon”, a felhalmozott ismeret és tudás anyaggal rendelkező munkavállalók megszerzése külső vállalkozások számára. Felettébb szomorú és elgondolkodtató, hogy sok esetben a vasút költségén, a vasút, a vasutasság támogatásával megszerzett tudás, s a vasúton elsajátított gyakorlat, tapasztalat, szakismeret nagyon gyorsan, akadálymentesen kerül át, egy akár konkurens, vagy a piaci szegmens hasonló területén működő vállalkozáshoz.

Az egyén szempontjából ez teljesen elfogadható, mert egyértelmű, hogy az azonos jellegű és azonos terheltségű munkát biztosító lehetőségek közül a számára anyagilag, emberileg jobb feltételeket biztosító lehetőség mellett dönt. A befogadó cég oldaláról nézve, ez egy többszörös hasznot hozó döntés. Hasznos, mert az adott szakterületen egy jól képzett, nagy szakismerettel, tapasztalattal, hozzáértéssel rendelkező munkavállaló kiképzési ideje és költsége sokkal magasabb, mint a számára nyújtott anyagi javak összege. Az sem elhanyagolható, hogy az ilyen, jó paraméterekkel rendelkező munkavállalók előfordulási gyakorisága sem magas, azaz jelentős idő elteltével, mely területenként változó, válik világossá, hogy egy adott munkavállalói csoportból kik azok, akik szakmailag, emberileg egy magasabb szintű elvárásnak is megfelelnek. Hasznos, mert ezek a munkavállalók ismerik az anya cég működését, minden előnyével és bajával egyetemben, tehát a működési célterület, ezáltal még ismertebbé válik, személyes ismeretek, kapcsolatok maradnak meg, alakulnak ki. Gyakorlatilag az új helyükön, számos esetben a régi környezetben, a már megszerzett tudás és ismeret anyagukat kell alkalmazni, csak más feltétel rendszerben, mint azt korábban tették a vasúton. Hasznos, mert cégének szellemi, szakmai potenciálját úgy növeli, hogy a tevékenység szem-pontjából célterület szakmai részét gyengíti, ezáltal saját jelentőségét, piaci jelenlétét erősíti, kvázi a vasút mozgási lehetőségeit szűkíti, behatárolja. (folyt. köv.) PÉCS BBDOKI

Segítség kérés Mottó: „Gyógyszerekre nincs mindig szükség, de a gyógyulásba vetett hitre igen.”

Bence fiúnk halmozottan fogyatékos vak kisfiú. Családunkban neveljük, ápoljuk kilenc éve. Gyermekünk gyógyítási költsége igen magas (tápszer, gyógyszer). Ezek a kiadások hatalmas anyagi terhet rónak a családunkra. Gyermekünk életminőségét valószínűleg igen nagymértékben javítana egy őssejt beavatkozás. Gyermekünk ápolási, illetve gyógyítási költségeinek finanszírozásához kérnénk segítséget. Szíves segítségüket előre is megköszönöm! Kereskedelmi és Hitelbank, Számlaszám: 10404467-70515754-54501001 Kocsis Attiláné Tisztelettel: Kocsis Attila (Alapítványunk a beteg gyermek családját évek óta, rendszeresen segíti. – a szerk)

8

2010. február

Rövid hírek • Rövid hírek • Rövid hírek Privatizálhatják a román államvasutak teherszállítási részlegét Privatizálni kívánja a román kormány a CFR Marfa vasúti teherszállítási vállalatot, amely korábban pályázott a MÁV Cargo megvételére. A Wirtschaftsblatt című osztrák gazdasági napilapnak Radu Berceanu román közlekedési miniszter elmondta, hogy még az idén végre kívánják hajtani a CFR állami vasúttársaság teherszállítási leányvállalatának privatizációját. A CFR Marfa lehetséges vevői között a miniszter a Deutsche Bahn (DB) német vasúttársaságot és az osztrák szövetségi vasút (ÖBB) Rail Cargo Austria (RCA) nevű szállítmányozási cégét, a MÁV Cargo Zrt. jelenlegi tulajdonosát említette. A német és az osztrák társaság már kifejezte érdeklődését a CFR Marfa iránt - mondta a miniszter. Ha az RCA szerzi meg a román céget, akkor Ausztria nyugati határától egészen a Fekete-tenger partjáig ellenőrzése alá vonhatja a vasúti teherszállítás piacát - mutat rá a Wirtschaftsblatt. A CFR Marfa értékét félmilliárd euró körülire teszik szakértői körökben. A bukaresti kormány 2007-ben már próbálkozott a cég eladásával, de a privatizáció nem járt sikerrel. Az RCA már akkor is versenybe szállt a román cégért - írta a bécsi lap. A CFR Marfa 2007-ben még részt vett a MÁV Cargo Zrt. magánosítási folyamatában, időközben viszont annyira megviselte a gazdasági válság, hogy a 16.200 alkalmazottból el kell bocsátani 6.380 főt. A megrendelések drámai visszaesése miatt rövidített munkaidőben dolgozott a teljes alkalmazotti állomány tavaly júliustól egészen az év végéig.

Modern Siemens-vonatok a keleti régióban Az eszaon.hu információi szerint hamarosan a Dunántúlról két darab Siemens Desiro motorvonatot helyez át a MÁV a 110-es vasúti vonalra. Az állami cég a motorvonatok áthelyezésével a szolgáltatási színvonalat kívánja növelni. A Siemens Desirókat elsősorban elővárosi közlekedésre, rövidebb távolságú utazások lebonyolítására fejlesztették ki. A Magyarországon jelenleg közlekedő 31 ilyen típusú motorvonat az eddigi tapasztalatok alapján jelentős forgalomnövekedést indukált, s nagymértékben növelte az utazók elégedettségét. A Desirókon 123 ülőhely van, az állóhelyek száma kb. 90, így összesen közel 220 utas utazhat rajta. A vonat WC-je mozgáskorlátozottak számára is igénybe vehető, zárt

rendszerű. Az utasok tájékozódását műholdas utas-tájékoztató rendszer segíti. A dízelüzemű vonat 120 kilométeres óránkénti sebességre képes, a légrugózás pedig nagymértékben növeli az utazás komfortérzetét. A vonatok alacsony padlórésze megkönnyíti az utasok ki- és beszállását. A motorvonaton még a szelektív hulladékgyűjtés is megoldott.

A Balatonnál állnak szolgálatba a régi-új járművek A megnövekedett igények és a pénzhiány miatt életre keltik a régi kerékpárszállító kocsikat a MÁV-nál. Mivel a társaságnak nincs pénze új kerékpárszállító kocsikat vásárolni, ezért öt kivont, már selejtezésre váró járművet újítanak fel tavaszra. Az öt darab nagy befogadóképességű, tehát nagyobb csoportok számára is alkalmas kocsik várhatóan a Balaton északi és déli partján bővítik a kapacitást. Arra törekednek, hogy tavasztól őszig egy távolsági szerelvény se közlekedjen kerékpárszállító kocsik nélkül. A balatoni főszezoni kerékpár-szállítási lehetőségekről tavasszal külön kiadványt jelentet meg a személyszállító vasúttársaság.

A Stadlernek szerelhet vonatokat a MÁV-Gépészet Zaránd György, a MÁV-GÉPÉSZET vezérigazgatója egy sajtóbeszélgetésen elmondta: esélyt kapnak a Stadlertől vásárolandó motorvonatok összeszerelésére. A vezérigazgató megemlítette, hogy a cégnek esélye van a MÁV-Start Zrt. által vásárolni kívánt motorvonatok összeszerelésére a Szolnoki Járműjavító telephelyen. A már üzemelő villamos motorvonatok magasabb szintű (K4, K5 jelű) karbantartási munkáit a társaság a Stadler cég alvállalkozójaként fogja végezni. Jelentős külső megrendelése van a társaságnak az ÖBB TS (osztrák vasúti karbantartó) vállalattól a hagyományos villamos motorok javítására, azok alkatrészeinek gyártására. A vezérigazgató elmondta: 2009-ben, a társaság megalakulásának második évében az előzetes számítások szerint 43 milliárd bevétel mellett várhatóan 40 millió eredménynyel lesz képes zárni az évet, míg 2008-ban 45 milliárd bevétel mellett 178 millió forint eredményt ért el a társaság, amit a vállalatkialakítás, beolvadás többletráfordításai mellett valósított meg. A cég idén mindössze 38 milliárd forintos árbevételt és szolid, 10 millió forintos nyereséget tervez. A társaság hatékonyságjavítás területén elért eredményeit jól szemlélteti az a tény,

hogy 2009-ben 4,7 százalékkal növelte az egy főre jutó árbevételét, miközben a megrendelések értéke csaknem 5 százalékkal csökkent 2008-hoz képest. Zaránd szerint a múlt év jelentős eredménye a MÁV Cargo teherkocsi-javításra kiírt közbeszerzési pályázaton elért siker, amely 2010 októberéig biztosítja a megrendeléseket, 1,2 milliárd forint értékben. A társaság a MÁV Csoporton kívüli megrendeléseit folyamatosan növelte. A 2007-es 198 millió forintos árbevétel után, 2008-ban 512-re, míg a múlt évben már 906 millió forintra emelkedett az ebből származó bevétel. A vezérigazgató várakozása szerint a társaság külső bevételei a következő években jelentősen emelkedhetnek.

Figyelem! Üzemi Tanács választás a MÁV Zrt. Pályavasúti Üzletág Forgalmi Főosztályánál. Felhívjuk minden PVDSz-es, illetve nem PVDSz-es pályavasutas dolgozó figyelmét arra, hogy üzemi tanács és munkavédelmi képviselő választást tartanak valamennyi forgalmi csomóponton. Kérünk Benneteket, hogy időben állítsatok PVDSz-es jelölteket! A tét nem kicsi, hiszen a PVDSz-es jelöltekre leadott szavazatotokkal tovább tudjátok erősíteni a MÁV Zrt.-nél, és azon belül a Pályavasúti Üzletágnál is a Pályavasúti Dolgozók Szakszervezetét, így tehát a saját érdekérvényesítési képességeteket is. Ezért fokozottan figyeljétek az üzemi tanács jelöltállítási és választási határidőket, és időben állítsatok jelölteket! A szükséges információkért és nyomtatványokért forduljatok bizalommal a PVDSzhez, a 01+11-69 és a 01+86-52 (üz.rögz.fax) vasúti illetve a 06+1+511-81-94 (üz.rögz. fax) városi telefonszámokon. Munkájukban sok sikert kívánunk a leendő PVDSz-es ÜT tagoknak! Nagy Miklós szervezeti és gazdálkodási társelnök

A hó-nap vicce – Hány birkája van, bácsikám? kérdi a riporter a pásztort. – 4786. – Hú, ez nagyon sok. Van valami trükkje a számolásnál? – Hogyne volna! Megszámolom a lábakat, és elosztom néggyel.

2010. február

§ „§”

Elöljáróban emlékeztetni kívánjuk olvasóinkat arra, hogy lapunk 2008. szeptemberi számában már foglalkoztunk – többek között – az üzemi tanács (üt.) tagjait is megillető munkajogi védelem szabályaival. Februári számunkban most az üzemi tanácsra

vonatkozó munkajogi szabályokat ismertetjük4, melynek aktualitását az adja,

hogy a forgalmi szakágnál ilyen választásokra kerül sor. A Munka Törvénykönyve (Mt.) a munkavállalók részvételi joga című IV. fejezetében szabályozza az üzemi tanácsra és üzemi megbízottra vonatkozó rendelkezéseket, mint akik a munkavállalók közössége nevében – az általuk választottakon keresztül – gyakorolják részvételi jogukat, szemben a szakszervezettel, amely érdekvédelmi tevékenységet lát el. Érdemes felhívni a figyelmet arra is, hogy az üzemi tanács funkciója kettős, mert egyrészt a munkáltató felé közvetíti a munkavállalói érdekeket, másrészt feladata a munkáltatói döntések megértetése és elfogadtatása is a munkavállalókkal. Üzemi tanácsot azon a munkahelyen kell választani, ahol a munkavállalók létszáma az ötven főt meghaladja, 15 fő felett és 51 fő alatt üzemi megbízottat kell választani; a megbízatásuk 3 évre szól. Az üzemi tanács tagjainak száma a munkáltatónál foglalkoztatott munkavállalók a választás időpontjában lévő száma szerint differenciált 3-13 fő lehet. Előfordulhat, hogy – miként a MÁV Zrt.-nél is – a munkáltatónál több üzemi tanács, illetve üzemi megbízott működik. Ebben az esetben az üzemi tanácsok megválasztásával egy időben központi üzemi tanácsot is létre kell hozni azzal, hogy a munkáltató egyes önálló telephelyén, illetve részlegénél megválasztott üzemi tanácsok a munkavállalók létszámával arányos számban delegálnak tagokat a központi üzemi tanácsba. Üzemi tanácstaggá az a cselekvőképes munkavállaló választható, aki legalább hat hónapja a munkáltatóval, munkaviszonyban áll. Nem választható üzemi tanácstaggá az, aki: 1./ munkáltatói jogot gyakorol; 2./ munkáltató, illetve a munkáltató vezetőjének közeli hozzátartozója; 3./ választási bizottság tagja. Az üzemi tanácsi választáson minden a munkáltatóval munkaviszonyban álló munkavállaló jogosult részt venni, függetlenül attól, hogy teljes munkaidős, részmunkaidős vagy nyugdíjas-e. Az újonnan létrejövő munkáltatónál három hónapon belül történik meg az üzemi tanács, illetve üzemi megbízott megválasztása. A munkáltató biztosítja az üzemi tanács, illetve megbízott választásához szükséges indokolt és szükséges költségeket. Az üzemi tanácsi választással kapcsolatos jelölés és a választás lebonyolítására

az üzemi tanács a választásra jogosult munkavállalók közül - legkésőbb a választást megelőzően nyolc héttel - választási bizottságot alakít. A választási bizottság tevékenységében a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezetek képviselői részt vehetnek, de a munkáltató nem és azt nem befolyásolhatja. Ha a munkáltatónál üzemi tanács nincs, a választási bizottságot a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezetek, illetve a nem szervezett munkavállalók képviselőiből kell megalakítani. Nem lehet a választási bizottság tagja, aki a bizottság megalakításának időpontjában az üzemi tanács tagja, elnöke. A választási bizottság meghatározza a jelöltállítás határidejét, illetve a választás időpontját, továbbá gondoskodik a jelölés és a választás törvényes rendjének megőrzéséről, megállapítja a szavazatszámlálás részletes szabályait. A választási bizottság a munkáltató által rendelkezésre bocsátott adatok alapján megállapítja és közzé teszi a választásra jogosult, valamint a választható munkavállalók jegyzékét, majd a választást megelőzően legalább három héttel összeállítja és közzéteszi a jelöltek listáját. A jelölteknek írásban kell nyilatkozniuk a jelölés elfogadásáról. A munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet önállóan állíthat jelöltet tagjai közül. Jelöltet állíthat a választásra jogosult munkavállalók legalább tíz százaléka vagy legalább ötven, választásra jogosult munkavállaló is. A jelölést a támogató munkavállalók aláírásával írásba kell foglalni és el kell juttatni a választási bizottsághoz. A választási bizottság - a jelöltlistának megfelelően - elkészítteti a szavazólapokat, gondoskodik a szavazás megszervezéséről, a szavazatszedő bizottságok összeállításáról is. Az üzemi tanács tagjait titkos és közvetlen szavazással választják. A választás akkor érvényes, ha azon a választásra jogosultak több mint fele, részt vett. Az üzemi tanács megválasztott tagjának azokat kell tekinteni, akik a leadott érvényes szavazatok közül a legtöbbet, de legalább a szavazatok harminc százalékát megszerezték. Szavazategyenlőség esetén az adott munkáltatónál fennálló hosszabb munkaviszonyt kell figyelembe venni. Az üzemi tanács a megválasztását követő tizenöt napon belül tartja meg első ülését. Ezen választja meg tagjai közül az üzemi tanács elnökét. Az üzemi tanács üléseit szükség szerint tartja. Az üzemi tanácsot az elnök hívja össze, az ülésen a tagok csak személyesen vehetnek részt. Az üzemi tanácsot minden esetben össze kell hívni, ha ezt valamely tag vagy a munkáltató az ok megjelölésével kéri. Az üzemi tanács működésének részletes szabályait az ügyrendje állapítja meg.

9 Mottó: Jog-seg-élj-vele!

Az üzemi tanács egyes jogosítványainak gyakorlását, és a munkáltatóval való kapcsolatát üzemi megállapodás határozhatja meg. Együttdöntési jog illeti meg az üzemi tanácsot a kollektív szerződésben meghatározott jóléti célú pénzeszközök felhasználása, illetve ilyen jellegű intézmények és ingatlanok hasznosítása tekintetében.5 A munkáltató köteles döntése előtt az üzemi tanáccsal véleményeztetni az Mt. 65. § (3) bekezdésben írottakat. A munkáltató köteles tájékoztatni az üzemi tanácsot az Mt. 65. § (4) bekezdésben szabályozott esetekben. Fel kell hívni a figyelmet arra is, hogy a MÁV Zrt. hierarchikus felépítésére, átfogó belső szabályozottságára is tekintettel, az üzemi tanácsot megillető együttdöntési stb. jogosítványok elsősorban és a cég egészét tekintve, a központi üzemi tanács szintjén kerül gyakorlásra. A munkáltatónál szervezett sztrájk esetén az üzemi tanács pártatlan magatartást köteles tanúsítani. Sztrájkot nem szervezhet, nem támogathat, és nem akadályozhat. Ha az üzemi tanács tagja a sztrájkban részt vesz, akkor erre az időszakra üzemi tanácsi tagsága szünetel. A konzultáció az Mt. szerint a szakszervezet, illetőleg az üzemi tanács (üzemi megbízott) és a munkáltató közötti véleménycserét és párbeszédet jelenti. A konzultációs kötelezettség pontos körülírása és a konzultációs határidők rögzítése - a vonatkozó uniós irányelvnek megfelelően - 2005-ben jelent meg a jogszabályban. Az új szabályok szerint a konzultációnak ki kell terjednie legalább: 1./ a munkavállalók nagyobb csoportját érintő munkáltatói intézkedések tervezetére; 2./ a munkavállalók munkaviszonnyal összefüggő gazdasági és szociális érdekeivel kapcsolatos kérdésekre; 3./ a munkakörülményekre vonatkozó szabályokra; 4./ azokra a kérdésekre, amelyeket az üzemi tanáccsal kötelezően véleményeztetni, illetve amelyekről azt tájékoztatni kell; 5./ a munkáltató és a szakszervezet, illetve az üzemi tanács megállapodása szerinti egyéb kérdésekre. Az üzemi tanács tagjának munkaidő-kedvezménye: Az üzemi tanács tagját havi munkaideje tíz százalékának, elnökét havi munkaideje tizenöt százalékának megfelelő munkaidőkedvezmény illeti meg, melynek időtartamára távolléti díjat kell a számára fizetni. A munkaidő-kedvezmény felhasználását az üzemi megállapodás ettől eltérően is meghatározhatja, de a kedvezmény mértéke ebben az esetben sem haladhatja meg a tag, illetve az elnök teljes munkaidejének felét.

Dr. Jog Ász

06-30/496-0299 4Forrás.

5Mt.

Magyarország. hu 65. § (1) bekezdés.

10 A magyar jogrendben a személyi jövedelemadóról szóló törvény felhatalmazást ad arra vonatkozóan, hogy a magánszemély a befizetett adója meghatározott részének felhasználásáról az adóévet követő évben (a rendelkező nyilatkozat évében) külön törvényben rögzített mértékben (1%), megjelölt kedvezményezett(ek) javára nyilatkozatban rendelkezzen. Az „Alapítvány a Pályavasutasokért” elnevezésű alapítvány (mint kedvezményezett) az idén is várja minden munkavállalónak a törvényben felhatalmazott felajánlását. Az Alapítványunk célja: A Pályavasúti Dolgozók Szakszervezete tagjainak, valamint a tagok családtagjainak (házastárs, élettárs, eltartott gyermek) különösen súlyos körülményükben történő, anyagi eszközök útján való kisegítése. Különösen súlyos körülmény: hosszantartó – három hónapot meghaladó – betegség, elhalálozás, a tag lakását ért természeti katasztrófa miatti kár, továbbtanuló gyermek tanulmányi feltételeinek biztosítása, ha a család egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének a kétszeresét.

2010. február

1% =

öngondoskodás Az Alapítvány további célja az egészséges és kultúrált életkörülmények megteremtése, valamint a családi kötelékek erősítése a gyermek nevelés támogatása, hogy a Pályavasúton dolgozók életszínvonalában pozitív változás következhessen be. Ezen túlmenően a Munka törvénykönyve 166.§-a, valamint a MÁV Zrt. Kollektív Szerződésének 68. §-ban foglaltak alapján megtéríti a PVDSz tagok kártérítési kötelezettségét, amennyiben a munkáltató eljárás keretében kártérítési összeget állapít meg és szab ki. Alapítványunk bevétele csak a munkavállalók személyi jövedelemadójának egy százalékának felajánlásaiból adódik össze, ezért a nehéz élethelyzetbe kerülő

munkavállalókat sajnos csak a befolyt összeg erejéig tudjuk támogatni! Ezért ha már a törvény felhatalmazást ad a személyi jövedelemadó 1 %-ának felajánlására, és Mi, mint magánszemélyek nem élünk azzal a lehetőséggel, hogy azt a „pályavasúti” alapítványnak felajánljuk, akkor ez az összeg az államnál „marad”. Nehéz élethelyzetbe pedig bárki, bármikor kerülhet, akár ÉN is! Saját magam GONDOSKODHATOK arról, hogy az 1%-omat felajánlom egy olyan alapítványnak, ahová ÉN is bármikor fordulhatok, ha problémám adódik, vagy hagyom, hogy ez a pénz „elvesszen”. Segíts, hogy segíteni tudjunk! Fontos: Amennyiben a munkáltató készíti el az adóbevallást, úgy március 20-ig kell eljuttatni részére az egyéb kedvezményekre vonatkozó nyilatkozatokkal együtt. Önadózók esetén, az adóbevallással egyidejűleg kell rendelkezni az 1% felajánlásáról. Szentgyörgyi Mihály a kuratórium elnöke

11

2010. február

hív6sz! A gyorsabb és rugalmasabb ügyintézés érdekében ismételten közöljük a tisztségviselõink – közvetlen! – telefonszámait és e-mail címeit:

KÖZPONTI TELEFONSZÁMAINK: Enzsöl Róbert

érdekvédelmi társelnök 01+45-86 e-mail: [email protected] Nagy Miklós szervezeti és gazdálkodási társelnök 01+11-69 e-mail: [email protected] Járási Kinga gazdasági alelnök 01+81-94 e-mail: [email protected] Szentgyörgyi Mihály PML alelnök (fax/üzenetrögz.) 01+86-52 e-mail: [email protected] Hegedûs István TEB alelnök 02+10-98 és 01+46-29 Káré István TEB referens 01+83-91 Tislér Gábor forgalmi alelnök 05+61-12 Kanzler Ferenc szervezési referens 01+41-23 Dr. Laboda József jogtanácsos 01+81-95 e-mail: [email protected] Fehérné Ragcsák Andrea irodavezetõ (üzemi tel./fax/üz.rögz.) 01+81-94 e-mail: [email protected] Matáv automata fax 06+1-273-1335 városi fax/üzenetrögzítõ 06+1-511-8194

TERÜLETI KÉPVISELÕINK TELEFONSZÁMAI Budapest Debrecen: Miskolc Pécs

Szeged Szombathely Záhony

Boros Sándor Vas István Papp Zoltán Horváth Imre Osztermann József Kolozsvári Sándor Walter János Puszpán János Tislér Gábor Bihary Ferenc Dani Erika Dobák Zoltán Hanzmann Károly Budai Zoltán Lippai Tibor

02+51-88 02+22-62 03+42-01 03+93-78 04+17-49 04+31-83 05+21-64 05+12-24 05+61-12 05+13-94 06+20-60 06+42-95 07+22-18 07+81-26 03+30-22

/fax/üz.rögz: /fax/üz.rögz: /fax/üz.rögz: /fax/üz.rögz: /fax/üz.rögz: /fax/üz.rögz: /fax/üz.rögz: /fax: /fax/üz.rögz: fax: /fax: /fax: /fax/üz.rögz: fax/üz.rögz. /fax:

02+51-88 02+22-62 03+42-15 03+29-73 04+17-49 04+31-83 05+21-64 05+21-64 05+61-12 05+13-87 06+20-60 06+42-85 07+22-20 07+81-36 03+30-22

E-mail cím: [email protected] vagy [email protected]

A hó-nap kérdése – Hogy hívják a bátor, mindenre képes kanalat? – Merőkanál.

Pénzét másra költse, mint az utca fûtésre! Tudta, hogy háza ajtóinak, ablakainak réseit összeadva egy focilabda méretû lyukat is kiadhatnak?

Svéd bemarásos ablakszigeteléssel:

•15-20%-kal kisebb lesz a fûtésszámlálja • Télen melegebb (2-5°C), nyáron hûvösebb lesz a háza • Jóval csendesebb lesz otthona, mivel az ablakszigetelés kiváló hangszigetelõ • Emellett nem engedi be házába többé a port, homokot így kevesebbet kell takarítania • Nem lesz többé huzatos a lakás • Egy átlagos ház szigetelése 20-40.000 ft • A jelenlegi gázárak mellett ez kevesebb, mint 1 év alatt megtérül • A beépített anyagra 7 év garanciát vállalunk • Festéskor kiszedhetõ • Évtizedek óta alkalmazott svéd szilikon technológia

NE AZ UTCÁT FÛTSE, HÁZÁT SZIGETELJE! Egyeztessen idõpontot, MOST!

Érd.: 06-70/40-50-481

A hó-nap bölcsessége „A legnagyobb hiba, amit az életben elkövethetsz, az a folyamatos rettegés attól, hogy hibázni fogsz.”

hu.morzsák

Személyre szólóan! A gyorsabb kommunikáció érdekében lehetõség van közvetlenül, tisztségviselõink részére – névre szólóan – is e-mailt küldeni. A konkrét e-mail címek megtalálhatóak a „hív6sz!” címû cikkünkben, lapunk 11. oldalán. A hatékonyabb ügyintézés érdekében további üzenet küldése lehetséges az alábbi szolgáltatásaink körében: Telefon: [email protected] Biztosítás: [email protected] Alapítvány: [email protected] Jogsegély: [email protected] Arra kérünk minden tagtársunkat, partnerünket, hogy éljen ezzel az új lehetõséggel.

- a szerk -

• Az életben nem az jelenti a tragédiát, ha nem éred el a célokat, hanem, ha nincsenek céljaid. • Addig kezdj hozzá a nehéz dolgokhoz, amíg könnyűek. • Aki meg akar tenni valamit, talál rá módot, aki nem, az talál kifogást. • A siker nem más, mint egy jó döntés eredménye. A jó döntést, egy tapasztalat előzi meg. • Nem akkor leszünk magabiztosak, ha mindig igazunk van, hanem akkor, ha nem félünk a tévedéstől

12

2010. február

Alapítvány a Pályavasutasokért

Mottó: „Aki kapni akar, tanuljon meg adni!” Lao-Ce

A Pályavasúti Dolgozók Szakszervezete (PVDSz) 2000-ben megalapította, az „Alapítvány a Pályavasutasokért” alapítványt. Az alapítvány célja, hogy az – amúgy is nehéz anyagi körülmények között élõ – pályavasúti munkavállalókat a rendkívüli élethelyzetekben támogassa! Az alapítvány támogatásáért elsõsorban PVDSz tagok pályázhatnak. Az alapítvány kuratóriuma három havonként tartott ülésein bírálja el a beérkezett kérelmeket, pályázatokat.

A benyújtott pályázatnak az alábbiakat kell tartalmaznia: – a kérelmezõ adatait – a kérelem rövid indoklását, valamint az indoklást alátámasztó dokumentumokat – a munkáltató kereseti igazolását (házas- illetve élettárs kereset igazolását is!) – az igényelt összeget – a gyermek(ek) születési anyakönyvi kivonatának fénymásolata, vagy iskolalátogatási bizonyítvány

Az alapítvány számlaszáma: OTP Bank Zrt. 11706016-20803599 Cím: 1142 Bp., Teleki Blanka u. 15-17. – Tel./fax/üz.rögzítõ: 06-1/511-8194; vasútüzemi: tel./fax/üz.rögzítõ: 01+81-94

TÉGED IS ÉRHET BALESET! Széleskörû szolgáltatás rendkívül alacsony díjért! A PVDSz tagok részére! SZOLGÁLTATÁSOK • Életbiztosítás bármely okból bekövetkezõ halál esetén • Baleseti halál esetén plusz! • Baleseti rokkantság már 1%-tól 100%-ig arányosan • Közlekedési baleseti maradandó egészségkárosodás már 1%-tól 100%-ig arányosan • Baleseti csonttörés csonttörés, csontrepedés esetén • Baleseti égés legalább II.fokú, a testfelület min. 5%-ára kiterjedõ égés esetén • Baleseti múlékony sérülés 28 napot meghaladó baleseti táppénz esetén • Baleseti kórházi napi térítés legalább 5 nap elérése után - az 1-50 nap között - naponta • Betegségi kórházi ápolás legalább 5 nap elérése után - az 5-25 nap között - naponta • Baleseti mûtét esetén, súlyossági fok szerint, a biztosítási összeg 50-200 %-a • Betegségi mûtéti térítés esetén, súlyossági fok szerint, a biztosítási összeg 50-200 %-a • Kritikus betegségek bekövetkezése esetén, szívinfarktus, rákos megbetegedés, agyi érkatasztrófa, koszorúér áthidalási mûtét (by-pass), szervátültetés, veseelégtelenség

BELÉPÉSI FELTÉTELEK:

- PVDSz tagsági viszony - a tag rendelkezzen lakossági folyószámlával - a belépési korhatár 18 éves kortól 60 éves korig terjed, kivéve aki nyugellátásban–illetve nyugdíjszerû ellátásban–részesül - családtag is beléphet

EGYÉB TUDNIVALÓK:

- ez egy csomag, 12 szolgáltatással - belépés után azonnal indul a biztosítási védelem (kivéve a betegségi kockázatoknál 1 hónap, a kritikus betegségeknél pedig 3 hónap a várakozási idõ)

“A” csomag 600 Ft/hó

“B” csomag 800 Ft/hó

600.000 Ft 500.000 Ft 1.000.000 Ft

1.000.000 Ft 1.000.000 Ft 1.500.000 Ft

500.000 Ft 20.000 Ft

500.000 Ft 20.000 Ft

20.000 Ft

20.000 Ft

10.000 Ft

10.000 Ft

2.000 Ft

2.000 Ft

1.000 Ft

1.000 Ft

100.000 Ft

100.000 Ft

25.000 Ft

25.000 Ft

100.000 Ft

100.000 Ft

RÁADÁS! Ezen kívül a szakszervezetünk által létrehozott alapítvány a Munka törvénykönyve 166.§-a, valamint a MÁV Zrt. Kollektív Szerzõdésének 68.§-ban foglaltak alapján megtéríti a PVDSz-tagok kártérítési kötelezettségét, amennyiben a munkáltató eljárás keretében kártérítési összeget állapít meg és szab ki.

- a biztosítás kiterjed a munkaidõre, illetve azon kívül a nap 24 órájára, és a világ országaira - a belépés rendkívül egyszerû, hiszen nem kell több helyen is „ügyintézni”, ugyanis a PVDSz mindent elintéz - a kárrendezés is a PVDSz-en keresztül történik - a kifizetett biztosítási összegek teljes mértékben adó és járulékmentesek - a kifizetett biztosítási összegeket saját címre vagy folyószámlára utalja a biztosító - az éves befizetett összegrõl adóigazolást adunk, amely csökkenti a tag adóalapját - folyamatos biztosítási díjfizetés szükséges a biztosítás fenntartása érdekében

BÕVEBB FELVILÁGOSÍTÁST a PVDSz 01+81-94 és a 01+11-69-es telefonszámain lehet kérni és kapni, hétköznap 09 - 13 óra között. A Pályavasúti Dolgozók Szakszervezetének havi lapja – Kiadja a Pályavasúti Dolgozók Szakszervezete – Felelõs kiadó és fõszerkesztõ: Nagy Miklós (tel.: 01+11-69) Tervezõszerkesztõ: Györgyné Pekár Éva – Szerkesztõség: 1142 Bp. Teleki Blanka u. 15-17. Telefon/fax/üz.rögzítõ: 06-1/511-8194, vasútüzemi tel./fax/üz.rögzítõ: 01+81-94, E-mail: [email protected], és [email protected], Internet: www.pvdsz.hu, www.pokkop.hu – Meg nem rendelt kéziratokat nem õrzünk meg és nem küldünk vissza, az anyagok rövidítésének jogát fenntartjuk! Nyomás: Mackensen Kft., 1139 Budapest, Frangepán u. 12-14. Tel.: 06-1-412-5230