MISKOLCI EGYETEM Gázmérnöki Tanszék AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS MAGYARORSZÁG ENERGIAPOLITIKÁJA - KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOKRA

MISKOLCI EGYETEM Gázmérnöki Tanszék

AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS MAGYARORSZÁG ENERGIAPOLITIKÁJA KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOKRA

OTKA T-046224 "Egy lépés a fenntartható infrastruktúra felé- napelemekkel kombinált földgázellátó rendszer háztartási fogyasztóknál" projekt kutatási anyaga

HORÁNSZKY BEÁTA egyetemi tanársegéd

Miskolc-Egyetemváros, 2004. november 4.

OTKA T046224 Egy lépés a fenntartható infrastruktúra felé - napelemekkel kombinált földgázellátó rendszer háztartási fogyasztóknál

TARTALOMJEGYZÉK

BEVEZETÉS ........................................................................................................................3 MELYEK A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓK? ...............................................................4 A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁS-ALKALMAZÁS ELŐTÉRBE KERÜLÉSÉNEK FOLYAMATA........................................................................................................................5 MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓ ENERGIAMÉRLEGÉBEN ........10 A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁNAK TÁMOGATÁSA AZ EURÓPAI UNIÓBAN ..........................................................................................................13 MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK HELYZETE MAGYARORSZÁGON ..........................14 A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK TÁMOGATÁSA MAGYARORSZÁGON ................17 ÖSSZEFOGLALÁS ............................................................................................................18 IRODALOM ........................................................................................................................19

2


BEVEZETÉS A megújuló energiaforrásokat az emberiség már évszázadok óta használja: főzéshez, fűtéshez - később gőzgépek működtetéséhez - tűzifát gyűjtött, szél-, ill. vízimalmokat üzemeltetett. Az

ipari

forradalom

a

szén

korszakának

elindulását

is

jelentette.

A

nagyobb

energiatartalommal rendelkező kőszénnel üzemeltett gépek átvették az addigi szél ill. víz segítségével

működtetett

technológiák

feladatait,

s

a

megújuló

energiaforrások

felhasználása egyre inkább háttérbe szorult az évek folyamán. Míg a többi, "új" - nagyobb energiatartalommal

bíró

-

energiahordozó

(kőolaj,

földgáz,

nukleáris

energia)

felhasználáshoz külön infrastruktúrák, technológiák alakultak ki elképesztő gyorsasággal, addig a megújuló energiaforrásokhoz kapcsolódó technikai fejlődés csak kis mértékű volt. Napjainkban a megújuló energiaforrások felhasználása egyre nagyobb teret hódít az egész világon, a szigorodó környezetvédelemi követelményeknek és a gyorsuló technológiai fejlődésnek köszönhetően. Az Európai Unió energiapolitikai célkitűzéseiben már évek óta szerepet játszik a megújuló energiahordozók részarányának növelése a Közösség - s így az egyes tagállamok energiamérlegében. Ezért nem érdektelen a megújuló energiaforrások energiapolitikai helyzetének áttekintése és a közeljövő tendenciáinak felvázolása mind az Európai Uniót, mind Magyarországot tekintve.

3


MELYEK A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓK? A tudományos meghatározás szerint a természetben előforduló, s ott egyszerűen reprodukálódó

energiákat

tekintjük

megújuló

energiahordozóknak.

Számos

ilyen

energiaforrást használnak fel szerte a világon:

napenergia

szélenergia

biomassza a

tűzifa,

az

erdőgazdasági

energetikai

céllal

melléktermékek,

termesztett

növények,

hulladékok

a

a

létrejövő

mező-

és

energetikai

alapanyagok szilárd (pl. apríték, biobrikett, pellet), folyákony (pl. biodízel, bioetanol), illetve a biogáz

geotermikus energia

vízenergia

hulladékhő

Felhasználásuk során

villamos energiát állítanak elő (pl. vízenergia, szélenergia, napenergia, biogáz, szemétégetés, stb.) illetve

hőhasznosítás történik (pl. geotermia, tűzifa, napenergia, stb.)

A megújuló energiahordozókat un. "helyhez kötött" energiáknak tekinthetjük, hiszen előfordulási és felhasználási helyük megegyezik, szállításuk nem megoldható. Az egyes megújuló energiaforrások felhasználása magas szintű technológia segítségével történik. A technológiai rendszerek kiépítése igen költséges beruházás, amely néhány esetben jelentős lakossági ellenállást generál (szemétégetők, vízierőművek). Mindezek ellenére az Európai Unió egyre erőteljesebben szorgalmazza a megújuló energiaforrások felhasználási arányának növelését a tagországok energiamérlegeiben.

4


A

MEGÚJULÓ

ENERGIAFORRÁS-ALKALMAZÁS

ELŐTÉRBE

KERÜLÉSÉNEK

FOLYAMATA

A megújuló energiahordozók felhasználása egyfajta reneszánszát éli napjainkban. Az Európai Unió közösségi szinten csupán az elmúlt 10 évben szorgalmazza felhasználásiarányának jelentős növelését, ám ez a "közösségi nyomásgyakorlás" egyre erőteljesebb. A megújuló energiaforrások megjelenése a közösségi energiapolitikákban Az Európai Unió energiamérlegét vizsgálva megállapítható: a közösségi energiamérlegben a primer energiatermelés aránya az energiaimport javára egyre inkább eltolódik (1. ábra).

energiamennyiség, Mtoe

1400 1200 1000 800 600 400 200 0 1990

1995

2000

2005

2010

2015

primer energiatermelés

2020

2025

2030

import

Forrás: Európai Bizottság, 2003.

1. ábra: Az Európai Unió belső energiatermelése és importja, 1990-2003 Egy, az Európai Bizottság által készített tanulmány1 szerint 2030-ra az energiaimport nagyságát a közösségen belüli primer termelés közel kétszeresére prognosztizálják. Ez egyben azt is jelenti, hogy a huszonöt tagú Unió2 importfüggősége drámai módon növekszik. A 2000-ben még 47,1%-os importfüggőségi mutatószám 2010-re már meghaladja az 50%-ot, 2030-ra pedig már majd 70% lesz. 1

European Commission: European energy and transport - Trends to 2030 - Office for Official Publicatoins of the European Commission, Luxemburg, 2003. 2 A tanulmány szerint a 2004-es bővítési folyamat ezt az arányt nem befolyásolja jelentősen

5


Ezt a problémát az Unió közösségi szinten először az 1994-ben megszületett Zöld Könyvben3, majd az 1995-ös Fehér Könyvben4, első energiapolitikájában5 fogalmazta meg, s vázolta fel kezelési lehetőségeit. Az Unió úgy gondolta: az egyre növekvő energiaigény és a csökkenő tendenciájú közösségi primerenergia-termelés miatt kialakult importfüggőség mérséklésének egyik lehetséges eszköze a megújuló energiák felhasználásának minél szélesebb körben való terjesztése, támogatása. A megújuló energiaforrásokról szóló Fehér Könyv A megújuló energia részarányának növelése érdekében számos stratégia és intézkedés született, s végül politikai szinten napvilágot látott a megújuló energiaforrásokról szóló Fehér Könyv, amely már tartalmazta a Közösség megújuló energiahordozókra vonatkozó legfontosabb célkitűzéseit. Melyek közül a legfontosabb, hogy az EU a megújuló energiaforrások arányát növeIni kell az akkor átlagos 5,3%-ról átlagosan 12%-ra. Ezen belül a következő kulcsfontosságú technológiák népszerűsítését javasolta, jelezve a 2010ig elérni kívánt célt is:

1 000 000 PV (napelem) rendszer (ez acél 1000 MW beépített kapacitással egyenértékű, amelyből mindössze 650 MW kerül beépítésre az EU területén, 350 MW pedig harmadik országban),

15 millió m2 napkollektor,

10 000 MW szélturbina generátor,

10 000 MW biomassza alapú kapcsolt hő- és villamosenergia-termelő berendezés

1 000000 biomasszával fűtött lakóhely,

5 millió tonna folyékony bioüzemanyag,

100 kisközösség, település, régió, sziget energiaellátása teljes megújuló energiaforrásokon történjen.

A célok elérésének egyik legfontosabb eszköze a megújuló energiaforrások növekvő mértékű támogatása mind nemzeti, mind közösségi szintű programok keretében.

3

Zöld Könyvek az Európai Bizottság speciális dokumentumai, céljuk a viták elősegítése, az uniós konzultációk megalapozása. A Fehér Könyvek bázisai Fehér Könyvek az Európa Tanács döntéseit hivatottak elősegíteni és képviselni. Amennyiben a Tanács elfogadja a Fehér Könyvet, annak tartalma az adott terület Uniós Akcióprogramja lehet. 5 DOC -COM.(95) 682 (EU) 4

6


A Kyotó-i hatás A stratégiai megfontolás mellett azonban a környezetvédelem növekvő szerepe is egyre fontosabbá teszi a megújuló energiafajták felhasználását. A Kyotó-i Konferencián az Európai Unió vállalta a CO2 emisszió csökkentését az 1990-es szinthez képest 8%-kal (2. ábra). Mivel nyilvánvalóan nem lehetséges a CO2 emissziót azonnal és drasztikusan csökkenteni6, a Közösség a kibocsátás mérséklésére törekszik. A világ CO2szennyezésének kb. 14%-át az Európai Unió energia-felhasználói termelik: a villamos energiatermelés és a közlekedés 30-30 %-ban, az ipar és a háztartások 15-15%ban felelősek ezért. A szennyezőanyag-kibocsátás csökkentésének kérdése természetesen rögtön megjelent a 2000-ben megjelent második közösségi energiapolitikát körvonalazó II. Zöld Könyvben. Ez a dokumentum már nem törekedett pontos, kidolgozott válaszokat adni az új energetikai kihívásokra (annál is inkább, mert ezek megfogalmazására nem is volt ideje). Ehelyett az energiaszektor prioritásait vázolta fel. A Zöld Könyvben az emisszió mérséklésére való törekvés által életre hívott intézkedések egyike a megújuló energiaforrások kiaknázási módszereinek fejlesztése, kutatása.

115% 110% 105%

100% 95% 90% 1990

1995

2000

2005

2010

2015

EU-25

2020

2025

2030

Kyoto


2. ábra: Az Európai Unió CO2 kibocsátásának változása a vállalt értékhez viszonyítva (1990=100%)

6

A jelenlegi CO2 koncentráció csökkentéseeredményezheti

stabilizálását

kizárólag

7

a

kibocsátási

mennyiség

felére,

harmadára

való


A közelmúltban közzétett, a megújuló energiaforrásokra vonatkozó direktívák és direktívatervezetek A 2000-es, un. második közösségi energiapolitika fő irányait felvázolása után számos, a megújuló energiaforrások különféle típusaira vonatkozó direktíva és direktíva-tervezet született.

2001/77/EC direktíva a

megújuló energiaforrásokból termelt villamos áram

támogatásáról a belső villamos piacon A direktíva legfontosabb előírása az EU tagállamai számára, hogy 2010-re a jelenlegi 13,9%-os EU átlag helyett, összesen 22,1%-os részesedése legyen a megújuló energiaforrásból termelt villamos energiának. Valamint ajánlatként, tehát nem kötelezően megfogalmazza az 1997-es Fehér Könyvben közzétett 12%-os összes megújuló energiaforrás részarányra vonatkozó előírást is. A megújuló energiahordozók villamos energia-termelésben meghatározott több, mint 20%-os részarányú felhasználásának elérése érdekében számos előírást tartalmaz az irányelv a tagországok számára: o

A hatálybalépését követően

egy éven belül, majd ezután minden ötödik évben közzé kell tenni a megújulók

részarányára

az

elkövetkező

tíz

évre

megállapított

irányszámokat. Ezeket az irányszámokat az induláskor országonként a direktíva mellékletében rögzített részarányok, és az adott ország által az üvegház

gázok

kibocsátásának

csökkentéséről

a

Kyoto-i

Jegyzőkönyvben vállaltak alapján kell megállapítani.

két évvel és ezt követően kétévenként jelentést kell készíteni a nemzeti célok teljesítése terén elértekről. Ezeket a jelentéseket az elkészítésük utáni egy éven belül a Bizottság közzéteszi és ha a nemzeti célok tekintetében

észrevétele

van,

ezt

-

esetenként

kötelező

célok

megjelölésével - átadja az érintett államoknak

négy éven belül a Bizottság értékelni fogja a tagországoknak a megújulók villamos áram termelésére való felhasználását támogató intézkedéseit abból a szempontból, hogy a különféle támogatási mechanizmusok hogyan illeszkednek a villamos áram belső piacának működésébe.

két éven belül ki kell alakítaniuk a megújulók felhasználásával termelt áram eredetének igazolását objektív, áttekinthető és nem diszkriminatív módon. Ez a rendelkezés a hamisítás kizárását szolgálja. Fontos elem benne a független ellenőrzés feltételeinek megteremtése.

8


két

éven

belül

a

tagországoknak

módosítaniuk

kell

vonatkozó

jogszabályaikat, beépítve a direktíva rendelkezéseit. o

A tagországoknak adminisztratív intézkedéseket kell hozniuk a megújulók felhasználásával termelt áram szabad hálózati hozzáférése előtti akadályok' elhárítása érdekében.

o

A hálózathoz kapcsolódás jogi feltételeinek megteremtéséről és költségeinek elemzéséről folyamatosan jelentést kell tenniük, beleértve azt a költségcsökkenést, amit az alacsonyabb feszültségszinthez való csatlakozás eredményezhet.

o

A direktíva teljesítéséről először 2005. december 31-ig,Bizottságnak jelentést kell készítenie a Tanács és az Európai Parlament részére.

2003/30/EC direktíva a bioüzemanyagok közlekedésben való alkalmazásáról Az irányelv célja: előmozdítani az Unión belül a közlekedésre szánt bioüzemanyagok használatát. Kötelezi a tagállamokat azon jogszabályok megalkotására és döntések meghozatalára legkésőbb 2004. december 31-ig. E jogszabályok biztosítják, hogy 2005től a piacukon eladott üzemanyag mennyiség 2%-át adják a bioüzemanyagok, és 201 O-ig ezt az arányt évi 0,75%-kal növeljék. Az elérendő részarány 2010 végére 5,75% az EU átlagában

2003/55/EC direktíva az egységes gázpiacról Az új gázdirektíva már hatálya alá vonta a gázipari szállító- és ellátórendszerekbe közvetlenül betáplálható gázok piacait és a biogázt is.

Direktívajavaslat

a

92/81/EGK

direktíva

módosítására,

tekintettel

bizonyos

bioüzemanyag tartalmú ásványolajokra, illetve a bioüzemanyagokra vonatkozó fogyasztási adó csökkentésének lehetőségére (COM(2001)547 javaslat) A jelenlegi szabályzás lehetőséget biztosít, hogy a tagállamok mentességet kaphatnak a 92/81/EGK irányelv alól, illetve csökkenthetik az üzemanyagok fogyasztási adójának mértékét. A nagy mentességi kérelem-szám miatt a Bizottság indokoltnak látja egy kiszámítható, egységes keretszabályozás megalkotását. A módosítás lényege: a tagállamok az üzemanyagok fogyasztási adójának mértékét a bekevert bioüzemanyag arányában csökkenthetik, ám ez nem lehet kevesebb a megfelelő hagyományos üzemanyag fogyasztási adójának 50%-ánál. Természetesen a javaslat továbbra is lehetőséget ad a mentesség kérésére is.

9


MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓ ENERGIAMÉRLEGÉBEN

A megújuló energiahordozók arányának növelését célzó intézkedéseknek köszönhetően az előrejelzések szerint - 2030-ig a megújuló energiák felhasználása megkétszereződhet (3. ábra). 2030 2025 2020 2015 2010 2005 2000 1995 1990 0%

szén

20%

kőolaj

földgáz

40%

60%

nukleáris energia

80%

100%

megújuló energiaforrások


3. ábra: Az Európai Unió energiafelhasználásának struktúrája, 1990-2030 A megújuló energiahordozók részaránya napjainkban az Európai Unió összességét tekintve 5.3%. A tagállamokban ez az arány igen változatos képet mutat. PI.: Svédországban 25,4%, ám Hollandiában, vagy Németországban ez az arány 2%-nál kevesebb. Látható tehát, hogy a 2001/77/EC irányelvben ajánlott 12%-os felhasználási arány elérését nagyon nehéz lesz elérni a tagállamoknak. A megújuló energiaforrások részarányán belül az energiahordozók felhasználási-struktúrája folyamatosan változik, bővül (4. ábra). Az előrejelzések szerint a megújuló energiaforrások közül a legdinamikusabban a szélenergia- és a biomassza-felhasználás fejlődik a következő évtizedekben.

10


termelt energiamennyiség, Mtoe

2030 2025 2020 2015 2010 2005 2000 1995 1990

0

50

100

150

200

vízienergia

biomassza

szélenergia

geotermális energia

nap- és egyéb energia

hulladékhő hasznosítás


4. ábra: Megújuló energiaforrások felhasználásának alakulása az Európai Unióban 1995 és 2030 között

A villamos energia-termelésben megújuló energiaforrás-felhasználási részarányt a jelenlegi 13,9%-os EU átlag helyett a 2010-re célul tűzött 22,1 %-os részesedésre kell a következő években. A siker reményében az Európai Unió az elérni kívánt határértékeket tagállami szintre is lebontotta. Az 1. táblázatban az irányelv kihirdetésékor és a 2010-re meghatározott megújuló energiaforrás-részarányt ismerhetjük meg a 25 tagállamra vonatkozólag.

1. táblázat: A megújuló energia-felhasználás részaránya a villamos energia-termelésben

Ausztria Belgium Ciprus Csehország Dánia Észtország Finnország Franciaország

1997

2010

70% 1,1% 0,05% 3,8% 8,7% 0,2% 24,7% 15%

78% 6% 6% 8% 29% 5,1% 31,5% 21%

11


Görögország Hollandia Írország Lengyelország Lettország Litvánia Luxemburg Magyarország Málta Nagy-Britannia Németország Olaszország Portugália Spanyolország Svédország Szlovákia Szlovénia

8,6% 3,5% 3,6% 1,6% 42,5% 3,3% 2,1% 0,7% 0% 1,7% 4,5% 16% 38,5% 19,9% 49,1% 17,9% 29,9%

Forrás: COM(2004)366 final

12

20,1% 9% 13,2% 7,5% 49,3% 7% 5,7% 3,6% 5% 10% 12,5% 25% 39% 29,4% 60% 31% 33,6%


A

MEGÚJULÓ

ENERGIAFORRÁSOK

FELHASZNÁLÁSÁNAK

TÁMOGATÁSA

AZ

EURÓPAI UNIÓBAN

A megújuló energiaforrásokra való áttérést számos tényező nehezíti: beruházásokhoz jelentős indulótőke szükséges, valamint további pénzügyi segítség kell versenyképesebbé tételükhöz. E financiális nehézségek mellett szükség van jelentős kormányzati-hatósági segítségre is, határozott és céltudatos szabályozás formájában. A beruházási költségek gyors megtérülésének legfőbb akadálya: a hagyományos energiaforrások energiatermelésének externális költségeit az energiaárak jelenleg nem tartalmazzák, ezért a megújuló energiaforrások költségei lényegesen magasabbnak tűnnek,. Nem lelhető fel bennük a "szennyező, fizess" elv, s így sem a termelők, sem a fogyasztók nincsenek gazdaságilag ösztönözve az externális hatások költségeinek csökkentésére. Közvetlen energetikai támogatásokat az EU szinte kizárólag az energia hatékonyság, az energiatakarékosság és a megújuló energia témakörében ad. Elsősorban az "Intelligens Energia Európáért" keretprogram, illetve a kutatás-fejlesztésre irányuló alprogramok keretében támogatja az energetikai projekteket. Négy fő területre koncentrál:

A megújuló energiák felhasználásának fejlesztését támogató fő program az ALTENER, amely kizárólag a megújuló energiaforrások alkalmazásának az elősegítésére összpontosít, beruházási támogatást nem ad. (centralizált vagy decentralizált hő- és villamos energiatermelő rendszerek)

A SAVE program energiahatékonyság növelésre, a racionális energiafelhasználásra irányul, elsősorban az ipari szektorban.

A STEER program célja a közlekedés energiahatékonyságának a növelése pl. az üzemanyagok diverzifikálása újonnan kifejlesztett és megújuló energia-alapú üzemanyagok alkalmazásával,

A COOPER program az Unión kívüli országok energiahatékonyság növelési tevékenységét segíti.

Az lEE keretprogram mellett természetesen további támogatási formák is elérhetők a megújuló energiát szolgáló tagállami beruházások számára. Az új beruházások nemcsak energiastratégiai ill. energiapolitikai célokat szolgálnak, de jelentősen hozzájárulhatnak az egyes régiók gazdasági fejlődéséhez: új munkahelyeket teremtenek, tőkét mobilizálnak, stb. Az Európai Unió további támogatási formái lehetnek a Strukturális Alapok, valamint a Kohéziós Alapok a környezetvédelemmel és a megújuló energiaforrások növelésével, illetve új munkahelyek és új kapacitások létrehozásával kapcsolatban.

13


MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK HELYZETE MAGYARORSZÁGON

A

megújuló

energiaforrás-felhasználás

növelésének

egyik

legjelentősebb

oka

Magyarországon az Európai Unióhoz való csatlakozás, s az ezzel együtt járó energiapolitikai, gazdasági és jogi igazodás szükségessége. Hazánk számos feladattal néz szemben ezen a területen:

A Kyotó-i Konferencián a magyar állam olyan nemzetközi kötelezettséget vállalt, amely a CO2 kibocsátás 6%-os mérséklését irányozza elő (az 1985-87-es szintet adva bázisidőszaknak)

A megújuló energiaforrásokhoz kapcsolódó uniós irányelvek szerinti kvóták elérése a felhasználási részarányban.

A megújuló energiahordozó felhasználás révén csökkenthető a hazai fosszilis energiafelhasználás, mérsékelhető az importfüggőség, javítható a környezet állapota, munkahelyek teremtődhetnek és a mezőgazdasági adottságaink kedvező módon hasznosíthatóak.

Szakmai fórumokon gyakran elhangzik: Magyarország jelentős - eddig kiaknázatlan megújuló energiaforrás felhasználási lehetőséggel rendelkezik. Napjainkban a primerenergiafelhasználásban a megújuló energiahordozók részaránya 3,5%, s ez a felhasználási arány az előrejelzések szerint folyamatosan növekszik. Az Európai Unió 2003-ban napvilágot látott tanulmányában a magyar megújuló energiafelhasználás-részaránya kisebbnek van feltüntetve, s az elkövetkező 30 évben sem számol a szakmai körökben magyar kincsként emlegetett geotermikus energia felhasználásával (5. ábra). 2. táblázat A megújuló energiahordozók felhasználása Magyarországon, 2002 Villamosenerg ia-termelés Hőhasznosítás Megújuló energiafajta GWh TJ/év TJ/év Vízenergia 192 1 920 Szélenergia 1,12 11,2 Geotermia 3600 Napkollektor 60 Fotovillamos 0,06 0,6 Tűzifa 24 000 Egvéb szilárd hulladék 3000 Szeméttelepi biogáz 2 20 12 Települési szennyvíz gáz 11,2 112 120 Hőszivattyú 40 Egvéb növényi hulladék 3870 Szemétégetés 112 1 120 480 Összesen 318,38 3 183,8 35 182 Forrás: GKM, 2004.

14


Magyarországon 2002-ben a megújuló energiaforrásokat mindkét alapvető módon hasznosítják. Vagyis mind villamos energiát, mind hőenergiát állítottak elő a segítségükkel (2. táblázat). A 2. táblázatban látható villamos energiatermelés-szint csupán 0,6 %-nak felel meg, jócskán elmaradva a 2010-re közösségileg előirányzott 3,6%-tól. A villamos energia-előállításában a legjelentősebb szerepe a múltban oly sok vitát gerjesztő vízierőműveknek ill. a napjaink nagy lakossági tiltakozási akcióival kapcsolatos szemétégetőknek van. (6. ábra) A szeméttelepből ill. a szennyvíztelepből ki nyert gáz hasznosítása még elterjedőben van. A magyar megújuló energiahasznosítás egészére igaz: az új technológiák kiépítése még nem általános, a régi elavult rendszereket főként financiális okok miatt nehezen korszerűsítik. A megújuló energiaforrásokon belül jelenleg a biomassza hőenergiai hasznosítása képviseli a legnagyobb részarányt, főleg a tűzifa felhasználás miatt (pl. Borsodi Erőmű). De egyre több növényi hulladék kerül felhasználásra, sőt néhol már folynak kísérleti telepítések un. energiaültetvények létrehozására is. A

megújuló

energiaforrások

felhasználási

struktúrájában

sok

más

energiaforrás

megtalálható, igaz egyenlőre csak csekély mértékben:

Gáz halmazállapotú energiahordozóként használt biomassza - biogáz Előállításra valamennyi szerves anyag (kivéve a szerves vegyipar termékeit) alkalmas, mint pl. a trágya, fekália, élelmiszeripari melléktermékek és hulladékok, valamennyi zöld növényi rész, háztartási hulladékok, kommunális szennyvizek, stb. A biogáz termelődés egy sajátos helyszíne a települési szilárd hulladéklerakó, ahol az ún. depóniagáz spontán keletkezik.

Folyékony halmazállapotú energiahordozóként használt biomassza A biológiai eredetű folyékony energiahordozók alapanyagaként felhasználható növények általában nem melléktermékek, az alkalmazás pedig a közvetlen hőtermelésen kívül üzemanyag ként a hagyományos energiahordozók helyett ill. azokkal keverve is lehetséges. A folyékony ún. bioüzemanyagok két csoportját különböztetik meg: a növényi eredetű alkoholokat (bioetanolt) és a növényi olajokat (a biodízelt).

Szélenergia Szélesebb körben, elsősorban az olyan kis szélmotorok alkalmazása jöhet szóba, amelyek vízszivattyúkat, áramfejlesztőket, víz-szellőztető berendezéseket működtetnek, 5 m/s szélsebességre méretezve, 2-4 m átmérőjű szélkerékkel, 710 m magasságú állványokon.

Geotermikus energia Magyarország kedvező geotermális adottság ú terület, mivel a geotermikus gradiens mintegy másfélszerese a világátlagnak.

15


Geotermiára alapozott villamosenergia-termelés egyelőre nincs, a felszínre hozott melegvizet hőtechnikai célokra - fűtés, használati melegvíz-készítés, úszómedencék fűtése, technológiai célok - használják fel.

Napenergiából hőenergia előállítás A napenergia közvetlen hőhasznosításának legelterjedtebb, legjobb hasznosítási területe az üvegházak, a mezőgazdasági szárítók, valamint a melegvíz-készítés minden olyan helyen, ahol a melegvíz-igény egész évben egyenletes vagy egybeesik a napsütéses időszakokkal. Ez az utóbbi hasznosítási mód - a napkollektoros hőtermelés - történhet kisebb, egyedi lakossági és nagyobb, központi berendezésekkel is. Jó hatásfokú, megbízható technológiák, mind hazai, mind import termékek, berendezések rendelkezésre állnak.

Napenergiából termelt villamos energia A napenergia napelemekkel, fotovillamos úton történő hasznosításának technikai feltételei megvannak, a jól képzett szakértői gárda rendelkezésre áll és vannak jól működő hazai vállalkozások, amelyek napelem-gyártással foglalkoznak.

16


A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK TÁMOGATÁSA MAGYARORSZÁGON

Magyarországon, mint minden uniós tagállamban természetesen hozzáférhetőek a már ismertetett energia-beruházások támogatási formái. Támogatást nyújtanak azonban a nemzeti támogatási alapok is:

Környezetvédelmi és Infrastrukturális Operatív Program (KIOP) A Nemzeti Fejlesztési Terv programja egyik fő specifikus célja: a környezet védelme és állapotának javítása, különös tekintettel a megújuló energiaforrások használatának fokozatos növelésére. A programban lévő "Energiagazdálkodás környezetbarát fejlesztése" pályázati program céljai: o

a megújuló energiaforrások felhasználásának növelése, a szén-dioxid csökkentés, ezáltal a vidéki régiók gazdasági fejlődésének előmozdítása

o

tudatos,

és

ésszerű

energiafelhasználás

elősegítése,

az

energiahatékonyság növelése

Nemzeti Energiatakarékossági Program (NEP) Az 1107/1999. (X.8.) Korm. határozattal megindított hosszú távú, 2010-ig tartó energiatakarékossági program, pályázati rendszerrel. A pályázati rendszer számos átalakuláson ment át az elmúlt években: o

2000-ben 8 pályázatot írtak ki, kamattámogatásra és vissza nem térítendő támogatásra

o

2001-ben és 2002-ben a Széchenyi Terv keretében folyt a támogatás

o

az elmúlt két évben a Nemzeti Energiatakarékossági Programban kerültek összefoglalásra

A pályázatok révén az össz-energiaszektort tekintve 2001-ben 1 654 TJ, 2002-ben 731 TJ, 2003-ban pedig 1139 T J megtakarítás realizálódott, ami az energia-felhasználóknál a három év alatt 4,3 Mrd Ft költségmegtakarítást eredményezett. A pályázatok népszerűségét mutatja, hogy a június végéig tervezett keretek már kitöltődtek a pályázói igényekkel. A 4779 db pályázat közül 4485 db lakossági pályázat volt.

17


ÖSSZEFOGLALÁS

A fentiekből kitűnik: mind az Európai Unió, mind Magyarország az elmúlt tíz évben jelentős lépéseket

tett

a

megújuló

energiaforrások

alkalmazásában,

felhasználásának

népszerűsítésében. A megújuló energiák felhasználási arányának növelését azonban főként financiális okok késleltetik. Hiányzik a szükséges technológiai háttér, a hatékony felhasználást segítő K+F tevékenységek. Magyarországon közelítő számítások szerint mintegy 400-450 Mrd Ft össz-beruházás szükséges ahhoz, hogy a jelenlegi megújuló energiahordozó részaránya duplájára emelkedjen. Ebben az összegben már beleértendő egy jelentős, 100 Mrd Ft körüli összegre becsülhető állami támogatás is - ami az egyes megújuló energiahordozó fajtáknál eltérő mértékű - van szükség. 3. táblázat A megújuló energiahordozók felhasználása Magyarországon Megújuló energiafajta

Megújuló energiahordozóval megtermelt/megtermelhető hő- és villamos energia összesített hőértékben PJ/év 2002

Vízenergia Szélenergia Geotermia Napkollektor Fotovillamos Tűzifa Egyéb szilárd hulladék Biogáz** Települési szennyvíz gáz Hőszivattyú Egyéb növényi hulladék (tartalmazza az energiaerdőt) Biohajtóanyag Szemétégetés Összesen (kerekítve)

1,92 0,01 3,6 0,06 0,0006 24 3 0,023 0,12 0,04 3,87 0 1,6 38,2

2010 3 1 8* 1,52 0,06 38 5 0,023 0,3 0,1 12 A szabályozó rendszer változásától függöen alakul 3 72

*Egyes szakértői becslések szerint elérheti az évenkénti 10,5 PJ értéket is. **Tartalmazza a szeméttelepi, az állati trágyából és hulladékból előállítható becsült biogáz-mennyiséget. Forrás: GKM, 2004

A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium tervei szerint – a hazai adottságok maximális figyelembevételével - 2010-ig jelentős megújuló energiaforrás–felhasználás várható (3. táblázat). Ahhoz, hogy egy ilyen komoly program megvalósuljon, az érintett tárcák együttes munkájára, közösen elfogadott stratégiára van szükség, amely kidolgozását minél előbb el kell kezdeni.

18


IRODALOM

(1) Bohocky F.: Lehetőségek, vagy szükségszerűségek a megújuló energiaforrások területén - előadás, ENERGEXPO 2004,Debrecen, 2004. szeptember (2)

Berndt

M.:

A

megújuló

energiaforrások

hasznosításának

jelenlegi

helyzete

Magyarországon, támogatási lehetőségek - előadás, ENERGEXPO 2004,Debrecen, 2004. szeptember (3) European Commission: Towards a European startegy for the security of energy supply Green Paper DOC.-COM. (2000) 769 (EU) (4) European Commission: European energy and transport - Trends to 2030 - Office for Official Publicatoins of the European Commission, Luxemburg, 2003. (5) Gazdasági és Kőzlekedési Minisztérium: Tájékoztató a hazai és nemzetközi megújuló energiahordozó-felhaszná/ás helyzetéről, az EU csatlakozás során Magyarország felé jelentkező elvárásokról, Budapest, 2004. március. http://www.Qkm.hu (6) Horánszky B.: Az Európai Unió energiapolitikája a kezdetektől napjainkig, előadás, Miskolci Egyetem, Gázszolgáltatói Szakmérnöki Szak, 2004. október (7) Dr. Poós M.: Energiafinanszírozás, támogatás az EU-ban és Magyarországon, előadás, ENERGEXPO 2004, Debrecen, 2004. szeptember (8) Az Európai Unió alábbi dokumentumai, közleményei: COM (96) 575 final (20/11/96) COM. (97 )599 final (26/11/97) COM(2004)366 final (26/5/2004) COM. (2001) 69 final (26/02/2001) SEC. (2004) 547 (26/5/2004) http://europa.eu.int

19

MISKOLCI EGYETEM Gázmérnöki Tanszék AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS MAGYARORSZÁG ENERGIAPOLITIKÁJA - KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOKRA

Recommend Documents