Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Büntetőjogi és Kriminológiai Intézeti Tanszék SZAKDOLGOZAT

Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Büntetőjogi és Kriminológiai Intézeti Tanszék

SZAKDOLGOZAT

A helyszínelhagyásos közlekedési balesetek nyomozása és büntetőjogi összefüggései a Hatvani Rendőrkapitányságon

Készítette:

Konzulens: Dr. Jacsó Judit

Tokai Tamás Béla Igazságügyi igazgatási alapszak

egyetemi docens Büntetőjogi és Kriminológiai Intézeti Tanszék

Miskolc, 2015. University of Miskolc Faculty of Law Department of Criminal Law and Forensics

levelező tagozat

THESIS

The investigation and criminal contexts of the site leaving traffic accidents of Policestation of Hatvan

Consultant:

Written by:

Dr. Jacsó Judit

Tokai Tamás Béla

associate professor

Justice Administration BSc

Department of

correspondence courses

Criminal Law and Forensics

Miskolc, 2015.

2

Tartalomjegyzék 1. Bevezetés .................................................................................................................................. 4 2. A közlekedés kialakulása .......................................................................................................... 5 2.1. A közlekedésről általában .............................................................................................. 5 2.2. A közúti közlekedés kialakulása .................................................................................... 8 2.3 Baleseti helyzetkép........................................................................................................ 10 3. Alapvető jogszabályok a közlekedés tükrében........................................................................ 12 3.1. Nemzetközi törekvések…………………………………………………..…………..14 4. A közlekedési bűncselekmények törvényi szabályozása ........................................................ 16 4.1. A közlekedési bűncselekményekről általában a büntetőjog tükrében ......................... 17 4.2. A közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény .......................................................... 18 4.3. Vasúti, légi vagy vízi közlekedés veszélyeztetése ....................................................... 20 4.4. Közúti veszélyeztetés ................................................................................................... 21 4.5. Járművezetés ittas állapotban ....................................................................................... 22 4.6. Járművezetés bódult állapotban ................................................................................... 23 4.7. Járművezetés tiltott átengedése ................................................................................... 24 4.8. Közúti baleset okozása ................................................................................................. 25 4.9. Cserbenhagyás.............................................................................................................. 26 5. A közlekedési bűncselekmények nyomozása ......................................................................... 28 5.1. Helyszíni szemle .......................................................................................................... 33 5.2. A helyszíni szemle feladatai: ....................................................................................... 34 5.3. A szemle bizottság ....................................................................................................... 35 6. A vizsgálat............................................................................................................................... 36 7. Hogyan hat ránk a félelem?..................................................................................................... 40 8. Az ittasság ............................................................................................................................... 44 9. Összegzés ................................................................................................................................ 45 10. Felhasznált irodalom ............................................................................................................ 47

3

„ Az ember nem csak azért felelős, amit tesz, hanem azért is, amit nem tesz meg” Prótagórasz

1. Bevezetés 2011 decemberében szereltem fel a Rendőrség hivatásos állományába, azon belül is a Hatvani Rendőrkapitányságra. Egy évvel a felszerelésemet követően átkerültem a Közlekedésrendészeti Osztályra, amelynek következtében számos balesetnek voltam szemtanúja. Egy-egy balesetnél az emberben megfogalmazódik a kérdés, hogy miért, és hogyan is történhetett, mi volt a kiváltó ok. Én úgy próbáltam meg feldolgozni az ilyen jellegű balesetek többségét, hogy megpróbáltam elképzelni, felfogni azt a hibát, amelyet egy-egy vezető elkövetett, azért, hogy megpróbáljam a jövőben elkerülni a hasonló helyzeteket. Számtalan „értelmetlen” balesetre volt a munkámból kifolyólag rálátásom. Volt, amit helyszínelni kellett, és volt, aminél csak a kórházba kellett menni úgynevezett elsődleges orvosi véleményekért, mert másik kapitányság illetékességi területén történt a baleset, de a nálunk lévő kórházba szállították be a sérülteket. Számtalan esetben találkoztam rossz döntéssel, figyelmetlenséggel és tudatos szabályszegéssel, melynek következtében láttam könnyű sérüléssel járó baleseten át, a végtag végleges elvesztésén keresztül a halálos szerencsétlenség bekövetkeztéig szinte mindent. A kérdés újra és újra felötlött bennem, ami az volt, hogy miért. Mi játszódhat le abban az emberben, aki ittasan ül gépjárműbe, mit érezhetnek azok az emberek, akiknek a hibájából valaki megsérül, hogy lehet ezt elviselni, feldolgozni, tovább lépni? Szakdolgozatomban a miértre keresem a választ, a helyszínelhagyásos balesetekkel összefüggésben. Ebből kifolyólag szeretném megvizsgálni a helyszínelhagyásos közlekedési baleseteket mind büntető anyagi jogi, mind büntető eljárásjogi, mind pedig kriminológiai szempontból is. Véleményem szerint ma Magyarországon a helyszínről távozó gépjármű vezetők többsége ittas, vagy bódult állapotban van, illetve szeretnék utána járni, hogy egy ilyen eseménynek milyen pszichológia hatásai vannak a jármű vezetőre, mert valljuk be, aki otthagy egy helyszínt, azoknak nem mindegyike áll alkohol vagy egyéb szer befolyása alatt, aki ott hagy egy helyszínt. Lehet, csak megijed, vagy fél a felelősségre vonástól.

4

2. A közlekedés kialakulása Az emberi fejlődés rohamos és megállíthatatlan. A fejlettség megmutatkozik a tudományos eredményekben, az orvosi bravúrokban, a számítástechnikában és a világűr felfedezésében. Azonban a fejlődés eredménye a mindennapokra is kihat és körül vesz minket. Megváltoztatja szokásainkat, hiszen ma már hobbiból sütünk kenyeret és a telefonunkon szemtől-szemben beszélhetünk távoli országban lévő szeretteinkkel is. Azonban a gyors technikai és tudományos fejlődés nem hordozza magában az alkalmazkodás ilyen ütemű megvalósulását. Ki gyorsabban, ki lassabban veszi fel a mai rohanó életmód ritmusát. Az alkalmazkodás, vagy annak hiánya létrehozta a fejlett társadalom betegségét, a stresszt. Ez a stresszes állapot lehet motiváló is rövid időn belül, azonban legtöbbször csak rossz döntést eredményez és a vele való életmód is különféle pótszerek alkalmazásához vezethet, mint például az alkohol, a drog, a gyógyszer vagy szimplán a fáradtság.1 A fejlődés egyik legdinamikusabban növekvő termékénél, a közlekedésben ezek a kompenzáló szerek balesetekhez és emberi életek kioltásához vezethetnek, csupán egy rossz döntés vagy egy pillanatnyi kihagyás miatt. Dolgozatom során arra keresem a választ, hogy a közlekedési balesetek során, ahol sérülés történt, azonban az elkövető „hátra sem nézve” elhagyta a helyszínt, vajon megtalálható-e a tiltott szerek befolyása, vagy esetlegesen kimutatható-e pszichológiai összefüggés a baleseti helyszínek elhagyását eredményező döntések hátterében.

2.1. A közlekedésről általában A fentiekben leírtaktól eltérően a történelmi áttekintés irányából a napjainkban aktuális helyzetet próbálom bemutatni. Bár eddig nem ejtettem róla szót, az köztudott, hogy a közlekedést négy nagy csoportba lehet osztani, melyek a közúti, a vasúti, a légi, és a vízi közlekedés.

Együdné Kéki Piroska: Pszichológiai fenomenológia – Szorongás, félelem. Jegyzet. 13. oldal (https://docs.google.com/document/d/18Ed8I2tr1UZMo69tey7U0r9gWsc9ZjYYK2peFOktalc/edit#headi ng=h.662b99f6f7cb ) 2015.06.20. 1

5

1. ábra: A négy fő közlekedési eszköz2 A szagdolgozatom alapvetően a közúti közlekedéssel, az azt érintő balesetekkel és ezek büntetőjogi kérdéseivel foglakozik, de szükségét érzem megemlíteni a másik három közlekedési ágat érintő eseményeket is. Legfőbb motivációm az, hogy az emberek nagy többsége úgy gondolja, hogy a tömegközlekedés biztonságosabb, és lehet, hogy nagy általánosságban igazuk is van, de sajnos a közelmúltból számtalan olyan eseményt tudunk felidézni, amely elgondolkodtathatja az embereket. A közúti és a tömegközlekedés jellemzésénél több szempont alapján is különbséget tehetünk. Elsőként nézhetjük az utazás módját, mely tömegközlekedés során, mint ahogy arra a neve is utal, több személy, esetenként több száz személy utazik, közlekedik egyszerre. A tömegközlekedésnél általában elmondható, hogy jól szabályozott rendszerről beszélünk, értem ez alatt a vasutak kötött pályás rendszerét, vagy a légi közlekedés kijelölt légi folyosóit. Fontos megemlíteni, hogy a tömegközlekedésben résztvevő személyeknek minimális ráhatása van a közlekedésre. A közúti gépjármű vezetők esetében a közlekedésben való részvétel általában egyénileg történik, és általában önállóan vesznek részt benne az alanyok. Az e fajta közlekedésre egyéni döntések sorozata, a döntések számossága és sokasága, valamint ezek bonyolult egymásra hatása a jellemző.3 Ha bagatellizálni szeretnénk, azt mondhatnánk a közúti közlekedésben lévők magukért,

esetleg

kisszámú

velük

utazó

személyekért

felelnek,

míg

a

tömegközlekedésben egy ember, (mozdonyvezető, pilóta, kapitány) emberek százaiért vállal felelősséget. Mindenki azt gondolja, hogy baleset csak másvalakivel történhet, pedig a balesetek döntő többsége az ember hibás magatartására vezethető vissza.

1. ábra: Indai vonatközlekedés

Hazugáné Angyal Krisztina: Közlekedés kialakulásáról. Előadás. 2015.02.06. ORFK, Dunakeszi Oktatási Központ 3 Hazugáné Angyal Krisztina: Közlekedés kialakulásáról. Előadás. 2015.02.06. ORFK, Dunakeszi Oktatási Központ. 2

6

Mint az előbbiekben említettem a tömegközlekedés a nagy többség szerint biztonságos, és ez általában igaz is, bár mint mindennek, ennek is megvannak a maga szabályzói és előírásai, amelyeket be kell tartani, ellenkező esetben a tragédia elkerülhetetlen. A fenti képeken egy indiai vonat látható, Indiának 1 milliárd lakosa van, az ország területe 3,3 millió km2. Indiában naponta 8,350 vonat közlekedik és 12,5 millió ember utazik rajta.

2. ábra: Repülőtér: Gibraltar4 A Gibraltari Repülőtér esetében pedig a határ felé tartó főút egyenesen keresztezi a kifutópályát, így az utat, valahányszor landol vagy felszáll egy gép, gondosan le kell zárni, a gépkocsikkal a leszálló gépnek elsőbbséget kell adni. 3. ábra: Rena szállító hajó Az Új-Zéland partjainál zátonyra futott Rena szállító hajó mentésében vesz részt a parti őrség. Hazánkban a személyi sérüléssel járó közlekedési balesetek mintegy 9/10-e közúti baleset. A vasúti közlekedési balesetek aránya 10%, a vízi és a légi személyi sérüléses balesetek száma nem éri el az évi 10 darabot.5 Ennek oka többek között a közlekedés ágainak használati gyakorisága, és az egyes közlekedés ágak személyi és technikai kockázataiban rejlő különbözőség is. Értem itt azt, hogy sokkal nagyobb az esélye egy tömegesen előforduló személygépjárművek közötti közúti ráfutásos balesetnek, mint egy kötött pályán közlekedő vonatszerelvények összeütközésének, mivel a személyi tényező, ezzel a figyelmetlenség kockázata jóval kisebb és a technikai szabályozottság is sokkal korlátozottabb, mint a közúti közlekedésnél. A közlekedés biztonságának javítása az egyik kiemelt fő célkitűzése a világnak. A XX. század végét és a XXI. század elejét egy sor drámai szerencsétlenség keserítette meg. 4. ábra: Vasúti tömegszerencsétlenségek6

4

Hazugáné Angyal Krisztina: Közlekedés kialakulásáról. Előadás. 2015.02.06. ORFK, Dunakeszi Oktatási Központ. 5 http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/baleset/baleset12.pdf. 2015.03.20. 6

Hazugáné Angyal Krisztina: Közlekedés kialakulásáról. Előadás. 2015.02.06. ORFK, Dunakeszi

Oktatási Központ

7

2005. április 25.

2013. július 24.

Japán vasutak

Spanyolország

Oszaka

Santiago de Compostela

A 2000. július 25-én történt Air France Concorde típusú utasszállító balesete is igen súlyos légi közlekedési balesetnek számít. 5. ábra: Az Air France Concorde típusú utasszállító balesete

Sajnos nem csak külföldi példák vannak a tömegközlekedési tragédiákra. 6. ábra: Siófok Vasútiátjáró 2003.05.087

7.ábra: Hejcei Repülőgép katasztrófa 2006.01.198 8. ábra: 2012.01.13. Costa Concordia 2.2. A közúti közlekedés kialakulása Az ember az első időkben csak saját erejére, erőnlétére és fizikai felépítésére támaszkodhatott, így ha nagyobb távolság megtételére kényszerült, akkor sem tudott magával sok felszerelést vinni. Az első lépcsőfok minden társadalomban mást jelentett, a kínaiak először tartó rudakat használtak, azonban az ember nagyon hamar megtanulta az állati erő kihasználását a saját érdekében. A különböző népek különféle, a területükön őshonos állatokat fogtak munkára a bivalytól kezdve, az öszvéren keresztül, a tevéig. A következő nagy előrelépés az volt, amikor az első közlekedési eszközök megjelentek. Ezek akkor óriási könnyebbséget jelentettek és furcsa módon az űrhajózás korában is fent tudtak maradni a hétköznapokban. Ezek az egyszerű eszközök például a csónak és a szán. A középkorban újabb nagy ugrás következett, amikor egy francia mérnök, Nicolas Joseph Cugnot-nak sikerült gőzhajtású járművet készítenie. Találmányával megoldást próbált találni az akkoriban igen nehéznek számító ágyúk szállítására, „Amikor Cugnot 1771-ben szerette volna bemutatni új találmányát, a gőzautó elszabadult és ledöntött egy falat. Ez volt a történelem első közúti balesete, amelyet gépi hajtású jármű okozott.”9 A belső égésű motor még ismeretlen volt, a gépek világát a gőz

7

Hazugáné Angyal Krisztina: Közlekedés kialakulásáról. Előadás. 2015.02.06. ORFK, Dunakeszi Oktatási Központ.

8

Hazugáné Angyal Krisztina: Közlekedés kialakulásáról. Előadás. 2015.02.06. ORFK, Dunakeszi Oktatási Központ.

9

Dr. Irk Ferenc – Klobusitzky György: Bevezetés a közlekedési ismeretekbe. RTF, Budapest, 2011.

8

uralta. A gépek egy idő után hatalmas lökést adtak a mechanizálás és az iparosodás fejlődésének. Az új, nagy teljesítményű gőzgépek is ide tartoztak, amelyeket a skót származású James Watt (1736-1819) fejlesztett ki.10 Angliához köthetőek ezen kívül az első közlekedési szabályok is, ilyen pl.: az úgynevezett „vörös zászló törvénye” is, amely szerint az „autók” előtt ötven méterrel nappal vörös zászlót, éjszaka pedig vörös lámpát kell vinnie valakinek. A gőzgépet felváltotta később az éghető gázokkal működő motor, majd Nikolaus August Otto egy francia találmányt továbbfejlesztve 1877-ben szabadalmaztatta négyütemű benzinmotorját és 1879-ben Benz elkészítette az első négyütemű motorral működő kocsiját. Az első jól használható és ezáltal a mai közlekedő autók ősének tekinthető autót Gottlieb Daimler készítette 1887-ben. A fejlesztések sorában magyar feltaláló is közreműködött: „A legfontosabb problémát az üzemanyagnál, a benzin és a levegő keverési arányát Bánki Donát műegyetemi professzor oldotta meg. Bánki Csonka Jánossal 1892-ben elkészíti a porlasztó karburátort. Bánki nemcsak a porlasztóval, hanem az egész motor tökéletesítésével foglalkozott. 1905-ben a Posta részére elkészíti az első teljesen magyar gyártmányú gépkocsit. Fejes Jenő 1925-ben elkészíti hegesztett lemezmotorját, majd kis önsúlyú gépkocsijait.”11 Az 1900-as években az autó még luxuscikknek számított. 1920-tól azonban közhasználatú eszköz lett így a járművek számának drasztikus megnövekedése a közlekedési balesetekhez megjelenéséhez vezetett. Ennek elkerülésére először 1926-ban villanyrendőröket alkalmaztak, majd közlekedésbiztonsági kampányt hirdettek 1928-ban és fokozatosan megjelentek az utakon a közlekedési jelzőtáblák. A közlekedés fejlődése innentől rohamléptekbe kezdett, azonban inkább a közösségi közlekedésben történtek nagyobb sikerek, az autók tovább fejlődtek, de már igazi kiugrás nélkül. A XXI. század terméke lehet a napelemes és alternatív üzemanyagot használó járművek elterjedése, a kialakult olajárak és a hozzá tartozó hatalmi harcok miatt. Azonban ez a közlekedés alapjaira már nem hiszem, hogy nagy kihatással lenne. Valószínűleg a közlekedési szabályokat a légi közlekedés mindennapi életbe való átültetése írná felül, azonban ez jelenleg csupán a fantasztikus filmek közlekedése.

10

11

Dr. Irk Ferenc – Klobusitzky György: Bevezetés a közlekedési ismeretekbe. RTF, Budapest, 2011. Dr. Irk Ferenc – Klobusitzky György: Bevezetés a közlekedési ismeretekbe. RTF, Budapest, 2011.

9

2.3 Baleseti helyzetkép Magyarországon, és a világ más tájain is, egyre több baleset fordul elő évről, évre. Ezek okai kereshetők a kultúrák átalakulásában, a technika fejlődésében, a növekvő társadalom, a zsúfolt életszféra, és számtalan dologban, de egy biztos, a statisztikák szerint, egyre többen sérülnek meg az utakon. Hazugáné Angyal Krisztina rámutatott arra a közlekedés kialakulásáról szóló előadásában, hogy a személyi sérüléses balesetek számának drasztikus emelkedése figyelhető meg 1987 és 1990 kettő között. Az általa képviselt nézet szerint „a romlás a rendszerváltás negatív kísérőjelensége volt, melynek okai a szabadságvágy, a tömeges egyéni közlekedés volt, valamint az volt, hogy 20 százalékkal csökkent a közforgalmú közlekedés utas/km mutatója.”12Az előbbieket úgy hiszem, nem kell magyaráznom, mindenki tudna ellentétet állítani a régi idők gyér forgalmú, és viszonylag lassú tempóban közlekedő gépjárműi, és a mai zsúfolt utakon esetenként közel 300 km/h-val közlekedni tudó luxus sportkocsik között. Igaz ez megint egy kiragadott példa, mert sajnos ilyen autója nem sok embernek van, de azt leszögezhetjük, hogy az itthoni, a többségében 1995 után gyártott gépjárművek, átlagban megközelítik a 180 km/h végsebességet. „2006 – 2008. – a 2001. évi szint fölé emelkedett a személyi sérüléses közúti közlekedési balesetben meghalt személyek száma – egyik alapvető oka a lakott területen kívül megemelt sebességhatárok.”13 A közlekedési balesetek alakulása különböző módon csoportosítható. Ez alatt azt értem, hogy például személyi (alanyi), tárgyi-technikai, képzési, oktatási, és törvényi, jogszabályi szempontból is kategorizálhatjuk a közlekedési baleseteket. A közlekedési balesetet okozók, azaz elkövetők szerinti csoportosítása - elkövetés gyakoriságát tekintve növekvő sorrendben - például a következő: 1. gyalogosok, 2. motorkerékpárosok, 3. autóbuszvezetők,

Hazugáné Angyal Krisztina: Közlekedés kialakulásáról. Előadás. 2015.02.06. ORFK, Dunakeszi Oktatási Központ. 13 Hazugáné Angyal Krisztina: Közlekedés kialakulásáról. Előadás. 2015.02.06. ORFK, Dunakeszi Oktatási Központ. 12

10

4. teherszállító járművek vezetői, 5. kerékpárosok, 6. személygépkocsi vezetők.14 A balesetet kiváltó okok szempontjából – azok gyakoriságát csökkenő sorrendben – az alábbiakat sorolhatjuk fel: 1. sebesség nem megfelelő alkalmazása, 2. előzés szabályainak megsértése, 3. elsőbbség meg nem adása, 4. irányváltoztatás, haladás és bekanyarodás szabályainak be nem tartása, 5. megállási kötelezettség elmulasztása, 6. világítási szabályok meg nem szegése, 7. a járművezető figyelmetlen, gondatlan vezetése, 8. a jármű előre észlelhető műszaki hibája, 9. a pálya hibája.15 Ezen kívül a balesetet okozhatják részben a figyelmetlen gyalogosok és az utasok is. A statisztikai adatok alapján a közúti közlekedési balesetek közel 90 százaléka emberi hibára vezethető vissza. Dr. Bánfi Ferenc szerint – amennyiben ez valóban így van – akkor, ha megszüntetjük az emberi megnyilvánulásokat, akkor a balesetek száma lényegesen csökkenhet.16 A jogi szabályozást tekintve fontos megemlíteni, hogy a különböző közlekedési kultúrák eltérő jogi szabályozásokat alakítanak ki.

Én a szakdolgozatomban a

Magyarországi helyzettel foglalkozom, így a magyarországi szabályozásra szeretnék pár mondatban kitérni. Saját tapasztalatom alapján, a magyar jogrendszer próbálja a közlekedést biztonságossá, mindenki számára elérhetővé tenni. Meglehetősen kusza, számtalan jogszabályból álló szabályozási hálózat ez, melybe az emberek bele sem gondolnak. Az, hogy ma Magyarországon egy ember gépjárműbe ülhessen, és azt vezethesse, számtalan jogszabály együttes érvényesülésének az eredménye, melyek szabályozzák mind az ember, mind a jármű viszonyait.

Kenese Attila: Elsőbbségi jog megsértésével okozott balesetek büntetőjogi következményei. Publikáció. Jogi Fórum, 2014. 6-8. oldal 15 Kenese Attila: Elsőbbségi jog megsértésével okozott balesetek büntetőjogi következményei. Publikáció. Jogi Fórum, 2014. 6-8. oldal 16 Dr. Bánfi Ferenc: A közúti közlekedési balesetek kriminológiai kérdései, Rendészeti Szemle. 5/93:78.p. 14

11

3. Alapvető jogszabályok a közlekedés tükrében Minden embernek alaptörvényben meghatározott joga, a szabad helyváltoztatás, és a tulajdonjog. Az Alaptörvény XXVI. Cikke alapján (Szabadság és felelősség) „(1) Mindenkinek, aki törvényesen tartózkodik Magyarország területén, joga van a szabad mozgáshoz és a tartózkodási hely szabad megválasztásához.” Ez a két alapjog az, ami a járműhöz való alaptörvényi keretet megadja. A továbbiakban felsorolom azon legfontosabb jogszabályokat, melyek befolyásolják mindennapi közlekedésünket, ilyenek például: -

A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény, a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II.5.) KPM-BM együttes rendelet (KRESZ),

-

A közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV.12.) KöHÉM rendelet (műszaki KRESZ),

-

A közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomba tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV.12.) KöHÉM rendelet (forgalmi KRESZ),

-

A közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 326/2011. (XII.28.) Korm. rendelet,

-

A közigazgatási bírsággal sújtandó közlekedési szabályszegések köréről, az e tevékenységekre vonatozó rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, felhasználásának rendjéről és az ellenőrzésben történő közreműködés feltételeiről szóló 410/2007. (XII.29.) Korm. Rendelet,

-

A közúti közlekedési előéleti pontrendszerről szóló 2000. évi CXXVIII. törvény

és a végrehajtására kiadott 236/2000. (12.23.) Korm. rendelet. Ezek az alap jogszabályok, melyek egy esetleges rendőri eljárás folyamán speciális jogszabályokkal egészülnek ki, mint például: -

A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény,

-

A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény,

-

A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény, 12

-

A belügyminiszter irányítása alá tartozó nyomozó hatóságok nyomozásának

részletes szabályairól és a nyomozási cselekmények jegyzőkönyv helyett más módon való rögzítésének szabályairól szóló 23/2003. (VI.24.) BM-IM együttes rendelet, -

A rendőrség szolgálati szabályzatáról szóló 30/2011. (IX.22) BM rendelet,

-

A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény,

-

A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény,

-

A közlekedési balesetek és a közlekedés körében elkövetett bűncselekmények esetén követendő rendőri eljárás szabályairól szóló 60/2010. (OT 34.) ORFK utasítás.

Fenti jogszabályok összessége adja meg az úgynevezett közlekedési jogi alapokat, melyet a legegyszerűbben az alábbi módon definiálhatunk: „azon forrásoknak az összessége, amelyek a közúti, a vasúti, a vízi, valamint a légi közlekedést szabályozzák.”17 A jogszabályok érvényessége szerinti megkülönböztetés szintén fontos differenciáló szempont. Ez tükröződik vissza a következő felosztásban, mely szerint a jogi csoportosítások általános érvényességű szabályozók, illetve speciális érvényű magatartási szabályzókra oszlanak. Az általános szabályzókon belül találkozhatunk az Alaptörvénnyel, Európai Uniós előírásokkal. Az általánoson belül vannak közlekedés specifikus jogszabályok, melyek például a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (közlekedési törvény), 5/1990. (IV.12.) KöHÉM rendelet vagy a 6/1990. (IV.12.) KöHÉM rendelet. Ezek általánosak, de jellemzően csak a közúti közlekedésre vonatkoznak.

17

Hazugáné Angyal Krisztina: Közlekedés kialakulásáról. Előadás. 2015.02.06. ORFK, Dunakeszi

Oktatási Központ.

13

A speciális szabályokon belül a közlekedőket, és a hatóságokat lehet külön választani, így nagy általánosságban a közlekedőkre a KRESZ vonatkozik, míg a hatóságokra, eljárásuk során a Büntető Törvénykönyv, vagy a Szabálysértési törvény.

3.1. Nemzetközi törekvések Fentiekben említettem, hogy Magyarország az Európai Unió tagjaként, jogi szabályozásokkal is próbálja, a közlekedést biztonságosabbá tenni. A fentiekben említett KÖHÉM rendelet, vagy hétköznapi nevén a műszaki KRESZ például szigorúan behatárolja a forgalomban résztvevő járművek minőségi állapotát. Rendelkezik azokról a feltételekről, (fékek, világító berendezések, gumiabroncs állapota),18 melyek nem megfelelése esetén, a jármű a forgalomban nem vehet részt. Valamint a fenti szabályozásban találkozhatunk azzal is, hogy Magyarországon, csak érvényes vezetői engedéllyel, és orvosi alkalmassággal lehet járművet vezetni.19 Ezek összessége a személyi- illetve a jármű feltételeinek biztosításán túl, az ország, és az Európai Unió egyéb kötelezettségeket is vállal azért, hogy a baleseteket visszaszorítsák, ilyenek például: „2001. – Európai Közösségek Bizottsága kiadta az ún. „Fehér Könyv”-et. Fő célkitűzés: 2010-ig csökkenteni 50 %-kal a közúti közlekedési balesetek halálos áldozatainak száma. 2010. – Európai Közlekedésbiztonsági Akcióprogram 2011-2020. Célja: 2020-ig a halálos áldozatok számának 40 %-os, a személyi sérüléses balesetek számának 20 %-os és a halálos gyermekbalesetek számának 60 %-os csökkentése. 2004. – (ekkor fogadta el a magyar parlament) a Magyar Közlekedéspolitika 2003-2015. Célja: 2010-ig 30 %-kal, 2015-ig 50 %-kal csökkenteni a személyi sérüléses és halálos áldozatok számát.”20 Lényegében ez a célkitűzés az volt, hogy kb. 650-700 főre akarták A közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomba tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV.12.) KöHÉM rendelet 19 A közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 326/2011. (XII.28.) Korm. rendelet 20 Hazugáné Angyal Krisztina: Közlekedés kialakulásáról. Előadás. 2015.02.06. ORFK, Dunakeszi 18

Oktatási Központ.

14

csökkenteni a közlekedési balesetben meghalt személyek számát, mely az alábbi táblázat szerint sikerült. 9. ábra Személyi sérüléses balesetek alakulása Fenti táblázat mutatja, hogy a különböző törekvéseknek, a célkitűzéseknek, és azok megvalósításának szemmel látható eredménye van. Fentieken kívül még számos, itt fel nem sorolt tevékenységgel, pl.: összehangolt, Európai szintű rendőrségi akciókkal is próbálják, a baleseteket megakadályozni, visszaszorítani, eredménye: „1990 – 2000. – jelentős javulás a személyi sérüléses balesetek számának csökkenésében. Okai: - jogszabályok változása; - 1993. Nemzeti Közlekedésbiztonsági program elindítása; - biztonság szerepének növekedése gépjárművek gyártása, vezetők képzése területén; - passzív biztonsági eszközök elterjedése; - infrastruktúra javítása; - fokozott rendőri közúti ellenőrzések. 2008 – napjainkig: jelentős javulás Okai: - az ún. „objektív” (tulajdonosi) felelősség bevezetése; - az ittas vezetés elleni „zéró tolerancia” bevezetése; - előéleti pontrendszer továbbfejlesztése (szigorítása); - (és én ide sorolnám) a helyszíni bírsággal kapcsolatos szabályok módosítását is.”21 10. ábra: A bevezetett intézkedések eredményei

21

Hazugáné Angyal Krisztina: Közlekedés kialakulásáról. Előadás. 2015.02.06. ORFK, Dunakeszi

Oktatási Központ.

15

4. A közlekedési bűncselekmények törvényi szabályozása A közbiztonság fogalma a nevében hordozza a jelentését, hiszen nem más, mint a „köz”, vagyis az állampolgárok biztonsága. Mint minden általános fogalmat, ezt is további összetevőkre tudjuk bontani, ám dolgozatom szempontjából kiemelkedően fontos a közlekedés biztonságának fogalma. „A

közúti

közlekedésbiztonság

egy

összetett,

bizonyos

fokig

nehezen

meghatározható fogalom. Közlekedés biztonsága alatt olyan állapot érthető, amikor a közlekedésben résztvevők veszélyhelyzetektől, balesetveszélyes szituációktól, zavaró körülményektől mentesen közlekedhetnek. Egy adott terület közlekedésbiztonságának színvonala az ott élő – közlekedő – emberek közös produktuma. Olyan termék, melynek megteremtésében, fenntartásában komoly szerep jut a rendőrségnek, a közlekedési hatóságoknak, és maguknak a közlekedőknek is.”22 A közlekedés biztonságának színvonala a fentiek alapján a társadalmi együttélés egyik következménye. Azonban hibátlan társadalom nincs. Ezen oknál fogva az együttélést szabályozások, megelőzési intézkedések és a szabályok ellen vétők szankcionálásával tartja fent a közösség. A közúti közlekedésnél alapvetően a KRESZ, azaz a 1/1975. (II.5). KPM-BM rendelet a követendő, azonban ezt még a résztvevők fajtája alapján különböző ágazati szabályok teszik részletesebbé. Aki ezeket a szabályokat megszegi, az hatósági eljárás alanyává válhat. A feltételes mód nem az elkövetés körülményeivel, hanem az észleléssel függ össze. A KRESZ megsértése a rendőrségi hierarchián belül a szabálysértési dolgozók kompetenciája. Vannak azonban olyan szabályszegések, amelyek már a társadalom értékítélete szerint nem férnek bele a figyelmeztető, feddő kategóriába. Itt már súlyos veszélyeztető magatartások vagy károkozások szerepelnek, amelyek vagyoni javakat, de főként emberi egészséget, életet veszélyeztetnek. Ezek a bűncselekmények, amelyeket a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény külön, a XXII. fejezetben taglal. Mivel a szakdolgozatom címében szereplő helyszínelhagyásos balesetek is ehhez a fejezethez kapcsolódnak, ezért érdemes végignézni ezeket a bűncselekményeket, melyeket a következőkben részletesen megvizsgálok.

Bíró Gyula: A Közbiztonság és a Közlekedésbiztonság egyes kérdései, külön s tekintettel a balesetmegelőzésre. (http://www.pecshor.hu/periodika/XII/birogy.pdf ) 2015.03.30. 22

16

4.1. A közlekedési bűncselekményekről általában a büntetőjog tükrében A közlekedési bűncselekményeket a hatályos Büntető Törvénykönyvünk nyolc bűncselekményi tényállásba sorolja, melyeket a következő alfejezetekben kívánok bemutatni. A tényállások azonban a négy alapvető közlekedési ágazat köré épülnek, ezeket szabályozzák: a közúti, vasúti, légi és vízi közlekedést. Más megközelítésből tekintve azonban a fejezet nyolc tényállását öt csoportra oszthatjuk23, úgy, mint: - a közlekedési rendszert kívülről ért támadások (a közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény - Btk. 232.§) - a járművezetők által elkövetett veszélyeztetési bűncselekmények (vasúti, légi vagy vízi közlekedés veszélyeztetése – Btk. 233.§, közúti veszélyeztetés – Btk. 234.§,) - közúti közlekedési baleset okozásának gondatlan formája (közúti baleset okozása – Btk. 235.§) - járművezetésre alkalmatlan járművezetéssel kapcsolatos bűncselekmények (járművezetés ittas állapotban – Btk. 236.§, járművezetés bódult állapotban – Btk. 237.§, járművezetés tiltott átengedése – Btk. 238.§) - cserbenhagyás (Btk. 239.§). Fentieken túl csoportosíthatjuk a közlekedési bűncselekményeket az alábbi szempont szerint is: Vannak veszélyeztető cselekmények, amelyeknél maga a veszély előidézése a büntetendő és a következmények a büntetést súlyosbítják. Vagyis az elkövetési magatartás kifejtésével megvalósul a közlekedési baleset bekövetkezésének lehetősége, azaz a közvetlen veszély, mint eredmény. Vannak azonban olyan cselekmények, amelyek tényleges veszély előidézése nélkül is büntetendők, mert elkövetésük a statisztikák és a tudomány mai állása szerint is önmagában hordozza a biztos veszély megteremtését (pl. járművezetés ittas állapotban). Azért érdemes erre figyelni, mert a veszélyeztető cselekmények esetén az elkövetőnél mérlegeli a jogalkotó a gondatlanul elkövetett cselekményt, vagy az elkövető

Kenese Attila: Elsőbbségi jog megsértésével okozott balesetek büntetőjogi következményei. Publikáció. Jogi Fórum, 2014. 4-5. oldal 23

17

– törvényi engedély alapján – akár mentesülhet is a büntetés alól. Ellenben a másik kategóriába eső bűncselekmény elkövetésekor tényleges veszélyhelyzet kialakulása nélkül is felelősségre lesz vonva, anélkül, hogy figyelembe vennék a cselekmény szándékos, gondatlan, vagy vegyes bűnösségű alakzatát. Veszélyhelyzet kapcsán fontos kiemelnünk magának a veszély fogalmának eltérő jelentéseit és értelmezéseit, ugyanis a Büntető Törvénykönyv kommentárja alapján meghatározható az „absztrakt veszély”, a „távoli veszély” és a „konkrét veszély”. Ehhez kapcsolódóan pedig megállapításra kerül, hogy az egyes közlekedési bűncselekmények tényállásának megvalósulásához mely esetekben elég az „absztrakt” illetve a „távoli” veszély kialakulása, és melyek azok, melyek megvalósulához „konkrét” veszélyhelyzet szükséges. Ilyen például, hogy a közúti veszélyeztetés bűncselekmény tényállásának megvalósulásához kifejezetten szükséges a „konkrét veszély” megállapítása.24 A Büntető Törvénykönyv értelmezése szerint szükséges, hogy okozati összefüggés álljon fent a közúti közlekedési szabály megszegése és a közvetlen veszélyt eredményező helyzet között. Ugyanis, amennyiben ez hiányzok, akkor nem állapítható meg a bűncselekmény, A szabályszegő magatartás csak közlekedési szabálysértésként értékelhető, a Szabs. tv. 224. §-a szerinti közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése szabálysértése valósul meg.25 A 2012. évi C. törvény indokolása alapján a közlekedési bűncselekményeket azért volt fontos önálló fejezetbe foglalni, mert a közlekedési bűncselekmények komplex jogtárgya – a közlekedés biztonsága és a közlekedésben résztvevő személyek életének, testi épségének és egészségének védelme – és fejlődéstörténete, fogalomrendszere és dogmatikája megkívánja azt.26 Így a továbbiakban részletesen kifejtésre kerülnek a Büntetőtörvénykönyv XXII. fejezetében található közlekedési bűncselekmények.

4.2. A közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény „232. § (1) Aki közlekedési útvonal, jármű, üzemi berendezés vagy ezek tartozéka megrongálásával vagy megsemmisítésével, akadály létesítésével, közlekedési jelzés Kommentár a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvényhez Kommentár a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvényhez 26 A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény indokolása 24 25

18

eltávolításával vagy megváltoztatásával, megtévesztő jelzéssel, közlekedő jármű vezetője ellen erőszak vagy fenyegetés alkalmazásával vagy más hasonló módon más vagy mások életét

vagy

testi

épségét

veszélyezteti,

bűntett

miatt

három

évig

terjedő

szabadságvesztéssel büntetendő.”27 A bűncselekmény jogi tárgya komplex, ide tartozik a közlekedés biztonságának, valamint a vasúti, légi, vízi és közúti közlekedésben résztvevő személyek életének, testi épségének és egészségének védelméhez fűződő társadalmi érdek. A jogalkotó ennél a bűncselekménynél az elkövetési magatartást bizonyos körben leszűkíti a tényállásban felsorolt magatartásokra, azonban úgymond nyíltan hagyja a tényállást a „más hasonló módon” kifejezéssel. Tehát a bűncselekmény a tényállásban felsoroltakon kívül más aktív magatartással is megvalósítható. Azonban az ezen túli cselekmények – például üléshuzat felvágása – nem ebben a fejezetben lesz vizsgálva, mert okozati összefüggés az elkövetett cselekmény és a bekövetkezett veszélyeztetés között nem lesz. Azonban a MÁV Zrt. sérelmére rongálás bűncselekménye miatt egy másik szolgálati ág eljárást fog indítani. A cselekmény kísérleti stádiumba akkor lép, ha a tettes a tényállásban leírt cselekmény kifejtését megkezdi, azonban nem következik be más vagy ások életének, testi épségének veszélybe kerülése. A cselekmény akkor válik befejezetté, ha az alapeseti eredmény megvalósul. „Az eredmény olyan távoli veszélyhelyzet, amelyben a sérelem bekövetkezése valószínű, de nem zárható ki. (…) Az elkövetési magatartásnak ok-okozati összefüggésben kell állnia az alapeseti távoli veszélyként jelentkező eredménnyel, és a tovább testi sértő eredménnyel járó minősítő körülménnyel is.”28 A törvény mind a szándékos, mind a gondatlan elkövetési alakzatot büntetni rendeli. Minősített eset, azaz súlyosabb az elbírálás, ha a fenti cselekmény súlyos testi sértést maradandó

egészségkárosodást,

fogyatékosságot,

súlyos

egészségromlást,

tömegszerencsétlenséget vagy halált okoz. Ez a minősítő körülmény a fejezet egészében megtalálható, ezáltal is súlyozva az elkövetett cselekményeket a kimenetelük szempontjából. Lényeges azonban, hogy ezeknél a cselekményeknél még mindig megfigyelhető egy további felosztás: „A bűncselekmény bűntetti alakzatát kizárólag

27 28

2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény indokolása

19

limitált veszélyeztetési szándékkal lehet elkövetni, a veszélyhelyzeten túli, további sértő eredményekre a tettesnek csak a gondatlansága terjedhet ki.”29 Így ekkor már vegyes bűnösségről beszélünk. A törvény lehetőséget ad a büntetés korlátlan enyhítésére is. Ugyanis nagyobb társadalmi érdek fűződik az eredmény elmaradásához, minthogy büntetéssel sújtsák azt a tettest, aki a veszélyt önként megszünteti, mielőtt abból káros következmény származna.

4.3. Vasúti, légi vagy vízi közlekedés veszélyeztetése „233. § (1) Aki a vasúti, a légi vagy a vízi közlekedés szabályainak megszegésével más vagy mások életét vagy testi épségét veszélyezteti, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”30 Látható, hogy a jogszabály a fentiekben említett KRESZ szabályainak betartásán kívül más, egyes közlekedési ágazatok speciális szabályozását is figyelembe vesz. Hiszen a közlekedés nem csak közúton folyik, így a veszélyhelyzetek is ennek megfelelően kiterjesztődnek. Azonban ennél a bűncselekménynél az utazási szokásoknak megfelelően már kis szabályszegés esetén is nagyon súlyos és több embert érintő következménye lehet, így ezeket a közlekedési formákat elkülönülten kezeli, azonban a közútra is vonatkozik egy tényállás. A jogalkotó azonban az eredményt már nem a közvetlen veszély kialakulásával éri el, hanem egy absztrakt veszély bevonásával az úgynevezett távoli veszéllyel is megvalósultnak tekinti. A közútra kidolgozott hasonló jogszabály érdekessége, hogy a magán útra is kiterjed a hatálya, ha az a közforgalom céljára meg van nyitva. Az elkövetési magatartás tevéssel és mulasztással is megvalósítható. Lényeges, hogy a tettes szabályszegése és a veszélyeztető körülmény között ok-okozati összefüggésnek kell fennállnia. Az alany itt is speciális, mivel a bűncselekménnyel érintett közlekedési ágazat hatálya alatt álló, járművet vezető vagy irányító személy követheti el a rá vonatkozó forgalmi szabályok szándékos vagy gondatlan megszegésével. A tényállásra a bűncselekmény stádiumát tekintve a korábban leírtak irányadóak.

29 30

A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény indokolása 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről

20

4.4. Közúti veszélyeztetés „234. § (1) Aki a közúti közlekedés szabályainak megszegésével közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton más vagy mások életét vagy testi épségét közvetlen veszélynek teszi ki, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”31 A tényállás által védeni kívánt jogi tárgy a közúti közlekedés biztonságához és a közúti közlekedésben részt vevő személyek életének, testi épségének és egészségének védelméhez fűződő társadalmi érdek. Az elkövetési magatartás a közúti közlekedés szabályainak megszegése, mely tipikusan aktív cselekvéssel, tevéssel valósulhat meg. Itt is szükséges, hogy a tettes szabályszegése és a bekövetkezett eredmény ok-okozati összefüggésben álljanak egymással. A bűncselekmény alanya annyiban speciális, hogy a bűncselekményt kizárólag a közúti közlekedésben résztvevő közúti jármű vezetője követheti el azt. A korábban részletezett bűncselekmények stádiumaihoz képest különbséget képez az, hogy a befejezett bűncselekmény eredménye esetén szükséges az eredmény közvetlen veszélyhelyzet legyen. Közvetlen veszélyhelyzet „amelyben a veszély a sérelem bekövetkezésének a nagyobb valószínűséget is meghaladó mértéke, egyben a sérelem bekövetkezésének a bizonyossággal határos volta. A közvetlen veszély mindig a sérelem bekövetkezésének nyombani lehetőségét jelenti, azaz helyzetre és személyre konkretizált.”32 Fontos még a tényállás kapcsán megemlíteni, hogy a törvény kiterjeszti hatályát a bűncselekmény elkövetése esetén a közúton túl, a közforgalom elől el nem zárt magánútra, mint szituációs elemre. Így, ha itt történik bűncselekmény, a törvény azt is büntetni rendeli.

31 32

2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény indokolása

21

4.5. Járművezetés ittas állapotban33 „236. § (1) Aki ittas állapotban vasúti vagy légi járművet, gépi meghajtású úszólétesítményt vagy közúton, illetve közforgalom elől el nem zárt magánúton gépi meghajtású járművet vezet, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (3) Aki ittas állapotban nem gépi meghajtású úszólétesítmény vagy közúton, illetve közforgalom elől el nem zárt magánúton nem gépi meghajtású jármű vezetésével a (2) bekezdésben meghatározott következményt idézi elő, az ott tett megkülönböztetés szerint büntetendő.” A következőkben el kell térnem a Btk. által alkalmazott sorrendtől, mert a már bekövetkezett cserbenhagyásos közlekedési balesetek egy részét ittasan vagy bódult állapotban követik el, mégsem jelenthetjük ki, hogy minden vezetésben befolyásolt vagy egyéb ok miatt vezetésre alkalmatlan személy balesetet okoz. Itt realizálódik a fentebb említett helyzet, amikor a konkrét veszély kialakulása nélkül – tehát még absztrakt veszély sincs – csupán a magatartás elkövetésével vélelmezzük a veszélyeztetést. A korábbi szabályozástól eltérően a 2012. évi C. törvény szakított azzal a gondolattal – hogy az egyén alkoholtűrő képességét figyelembe veszi, és a hatást vizsgálja, azaz befolyásolt állapotot írt elő a megvalósuláshoz. Ezt az állapotot igazságügyi orvos szakértőnek kellett megállapítania. Ennek okán a gyanúsított és az ügyvédje megpróbálta a történeti tényállást hitelteleníteni, és az eljárások hosszát indokolatlanul megnyújtották. Az új szabályozás azonban a következő koncepció alapján már úgymond „pótolta” a korábbi joghézagot: „Egyik lényeges szigorítás, hogy ittas járművezetés esetén kevesebb alkohol elfogyasztása is elegendő lesz a bűncselekmény megvalósulásához. Ráadásul ittas vagy bódult állapotban történő járművezetés esetén kötelezően alkalmazandó büntetés lesz a járművezetéstől eltiltás. Egyszerűsít az eddigi szabályokon, hogy nem alkoholos befolyásoltságot kell mérni, hanem egyszerűen azt, hogy valakinek van a szervezetében bizonyos véralkohol-, illetve légalkohol-koncentrációnál nagyobb értéket eredményező alkohol (és ez független attól, hogy ennek rá milyen hatása van).”34

33 34

2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről Bíró Gyula A Közbiztonság és a Közlekedésbiztonság egyes kérdései, különös tekintettel a balesetmegelőzésre. 3. oldal (http://www.pecshor.hu/periodika/XII/birogy.pdf) 2015.04.06.

22

A 236. és a 238. § alkalmazásában ittas állapotban lévő személy az, akinek a szervezetében 0,50 gramm/liter ezrelék véralkohol-, illetve 0,25 milligramm/liter ezrelék levegőalkohol-koncentrációnál nagyobb értéket eredményező szeszes ital fogyasztásából származó alkohol van. Ez alapján tehát a tényállás kapcsán a büntetőeljárás során – a korábbiakkal ellentétben - már nem azt kell bizonyítani, hogy a tényállásban megjelölt alkoholkoncentráció fennállt-e a vezetés időpontjában, hanem azt, hogy a meghatározott időpontban megtalálható volt-e a szervezetben olyan mennyiségű alkohol, mely a fent megjelölt alkohol-koncentrációt képes volt előidézni. A tényállás kapcsán fontos megemlítenünk, hogy mind a négy közlekedési ágat tekintve gépi meghajtásúnak azt a járművet tekintjük, amit beépített erőgép hajt. Szituációs elemként a tényállás előírja az elkövetés helyét, meghatározva ezzel, hogy a cselekmény a közúton kívül, a közforgalom elől el nem zárt magánúton is megvalósítható. Fontos azonban, hogy a törvény csak a szándékos elkövetését rendeli büntetni. A minősítő körülményre viszont a tettesnek csak a gondatlansága terjedhet ki. A minősített eseteknél pedig figyelembe kell venni a testi épség, egészség mértékét, melynek a balesetek kapcsán ok-okozati összefüggésben kell állniuk egymással.35 Ehhez a bűncselekményi elkövetéshez sorolnám a járművezetés tiltott átengedésének azt a formáját is, amikor a jármű vezetésére jogosult személy olyannak engedi át a vezetést, aki ittas, bódult állapota miatt arra alkalmatlan, mivel itt is az alkoholos illetve egyéb szer befolyásoltsága alatt álló személy részére úgy engedi át a részes a vezetést, hogy ennek az állapotnak tudatában van. Ezen tényállás a későbbiekben kerül kifejtésre.

4.6. Járművezetés bódult állapotban36 „237. § (1) Aki a szeszes ital fogyasztásából származó alkohol kivételével vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt vasúti vagy légi járművet, gépi meghajtású úszólétesítményt vagy közúton, illetve közforgalom elől el nem zárt

35 36

A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény indokolás 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről

23

magánúton gépi meghajtású járművet vezet, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (3) Aki a szeszes ital fogyasztásából származó alkohol kivételével vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt nem gépi meghajtású úszólétesítmény, vagy közúton, illetve közforgalom elől el nem zárt magánúton nem gépi meghajtású jármű vezetésével a (2) bekezdésben meghatározott következményt idézi elő, az ott tett megkülönböztetés szerint büntetendő.” A tényállás jogi tárgya, elkövetési magatartása, elkövetési eszközei, elkövetői, okokozati összefüggései, bűnössége és minősített esetei megegyeznek a járművezetés ittas állapotban bűncselekményével. A tényállás elemeként szükséges annak megállapítása, hogy a tettes a jármű vezetésekor a vezetési képességére hátrányosan ható szer (kivéve szeszes ital) befolyása alatt álljon. Ide tartoznak a kábítószerek, kábítószernek nem minősülő kábító hatású anyagok vagy szerek.37

4.7. Járművezetés tiltott átengedése38 „238. § (1) Aki vasúti vagy légi jármű, gépi meghajtású úszólétesítmény vagy közúton, illetve közforgalom elől el nem zárt magánúton gépi meghajtású jármű vezetését ittas vagy bódult állapotban lévő személynek, illetve a vezetésre egyéb okból alkalmatlan személynek átengedi, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.” A bűncselekmény elkövetési magatartása a jármű vezetésének átengedése olyan személynek, aki jármű vezetésére aktuális állapota, az állandó fogyatékossága, egészségkárosodása miatt alkalmatlan. Jármű vezetésének átengedésén a jármű birtokba adását, illetve a járművezetés lehetővé tételét kell érteni, mely megvalósulhat szóbeli engedéllyel, tevőlegesen vagy ráutaló magatartással. Ez a magatartás egy sui generis bűnsegédi alakzat, mely a jogellenesen járművet vezető személy cselekményével áll kapcsolatban. Az alábbi két esetben válnak felderítetté: egyik eset, mikor az elkövetői már egy kialakult balesethez köthetőek. Ekkor a jármű vezetője a közlekedési bűncselekmények

A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény indokolása 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről

37 38

24

közül valósít meg egy tényállást, míg a „vezetést átengedő” személy részesként vesz részt a cselekményben – mely esetben a tényállás felbujtás és bűnsegély keretében is megvalósulhat. Másik esetben a közlekedési baleset nem alakul ki, hanem a bűncselekmény felderítésére például közúti ellenőrzés során kerül sor. Utóbbi esetben érvényesül, hogy a cselekmény nem eredmény bűncselekmény, mely magával a vezetés átengedésével befejezetté válik.39 Az „egyéb okból” való alkalmatlanságot jelentheti a vezetői engedély hiánya, orvosi alkalmatlanság, de lehet pl. életkorából és személyéből adódóan egy szubjektív megítélés miatt, illetve ha valamilyen trauma miatt képtelen. Azonban itt nem jelent alkalmatlanságot a köznyelv által használt elrettentő tulajdonságok, mint pl. szőke nő vagy kalapos férfi.

4.8. Közúti baleset okozása40 „235. § (1) Aki a közúti közlekedés szabályainak megszegésével másnak vagy másoknak gondatlanságból súlyos testi sértést okoz, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.” A tényállásból rögtön szembetűnő eredmény a súlyos testi sértés. A jogalkotó mérlegelt, és a megnövekedett járműforgalom miatt is indokolt, hogy a balesetek fő okaként szereplő szabálysértő magatartás miatt ne kelljen minden esetben büntetőeljárást indítani. Így, ha az – akár szándékosan elkövetett – szabályszegés „csak” veszélyhelyzetet teremt vagy könnyű testi sérülést eredményez, akkor az elkövető e-miatt a bűncselekmény miatt nem lesz felelősségre vonva, mert tettével szabálysértést fog megvalósítani. Érdemes megfigyelni, hogy itt a súlyos testi sértés alapeseti tényállás, szemben a közúti veszélyeztetés minősített esetével és a vétség elkövetésének másik feltétele, hogy az eredmény tekintetében gondatlanság terhelje az eljárás alá vont személyt. Mivel a bűncselekményt csak gondatlanul lehet elkövetni, így társtettesség a bűncselekmény elkövetésével kapcsolatban kizárt.41

A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény indokolása 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről 41 A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény indokolása 39 40

25

4.9. Cserbenhagyás „239. § Ha a közlekedési balesettel érintett jármű vezetője a helyszínen nem áll meg, illetve onnan eltávozik, mielőtt meggyőződne arról, hogy valaki megsérült-e, illetve az életét vagy testi épségét közvetlenül fenyegető veszély miatt segítségnyújtásra szorul-e, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”42 A tényállásból rögtön kitűnik, hogy a jogalkotó nem csak a közúti, hanem vasúti, vízi és

légiközlekedésre

is

vonatkoztatja.

A

cserbenhagyás

egy

szubszidiárius

bűncselekmény, amely akkor alkalmazható, ha a tényállás egyes elemei megvalósultak, azonban súlyosabb bűncselekmény nem állapítható meg. Tehát egyrészről adott egy közlekedési baleset. Másik fontos eleme a tényállásnak, hogy a bűncselekmény alanya, azaz elkövetője csak a balesettel érintett jármű vezetője lehet. Azonban nem csak az a vezető tartozik ide, aki a balesetet elszenvedte, hanem az is, aki a kialakult veszélyhelyzetet valamilyen oknál fogva „ép bőrrel megúszta”. Így az is elkövetheti a cserbenhagyást, aki időben el tudta kerülni a balesetet és elhagyta a helyszínt. Minden más személy, aki a baleset helyén a sérült személyt otthagyja anélkül, hogy segítene a Btk. XV. fejezetében található 166.§-ban megfogalmazott segítségnyújtás elmulasztása bűncselekményét követheti el! Ugyanígy nem követheti el a cserbenhagyást az érintett járművek utasa vagy egy gyalogos. Itt meg kell említenünk, hogy a bűncselekmény elkövetésével kapcsolatban ugyan kizárt a társtettesség, azonban a tettes cselekményéhez bármelyik részesi magatartás, mint felbujtás és bűnsegély is társulhat. Nem állapítható meg a bűncselekmény abban az esetben sem, ha csak az egyik jármű vesz részt a közlekedésben. Tipikus esete a parkoló autóval való ütközés. Fontos a bűncselekmény megvalósulásához az, hogy a balesetről tudomással bírjon a részes jármű vezetője. Előfordulhat ugyanis hogy – jellemzően nagyobb járműveknél – a vezető nem is észleli, hogy a jármű vége esetlegesen balesetet okozott. A cserbenhagyást azzal követi el a részes jármű vezetője, hogy nem áll meg és nem győződik meg arról, hogy történt-e sérülés. A bírói gyakorlat során kialakult az a szemlélet, hogy csupán a megállási és meggyőződést elmulasztó magatartás alapján nem állapítható meg a fenti bűncselekmény, ha a sérülés bekövetkezésének a lehetősége nincs

42

2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről

26

jelen az esemény bekövetkezésekor. Megfordítva, a cserbenhagyás bűncselekményét az valósítja meg, aki a megállási és meggyőződési kötelezettségét elmulasztja egy olyan balesetnél, ahol a sérülés bekövetkezésének reális esélye fennáll. Látható, hogy itt egy tiszta mulasztásos deliktumról van szó, amelynek kimenetele a testi sérülés lehetőségétől függ. Fontos azonban, hogy a sérülés ne következzen be, hiszen ha sérült, vagy segítségnyújtásra szoruló személy van a helyszínen, akkor már segítségnyújtás elmulasztása miatt vonható az elkövető felelősségre akkor is, ha a meggyőződési kötelezettségét elmulasztva továbbhajt.

27

5. A közlekedési bűncselekmények nyomozása

A közlekedési balesetek és az esetlegesen hozzájuk kapcsolódó, vagy csupán önmagukban elkövetett fenti bűncselekmények nyomozását a rendőrség végzi el Magyarországon. Tekintettel arra, hogy az egyes közlekedési ágak különféle szakértelmet és intézkedési módot igényelnek, a rendőrség is specializálódott. Így külön szakág foglalkozik a közlekedési bűncselekmények nyomozásával is. Érdekessége a specializációnak az, hogy nem csak szakáganként különül el, hanem területileg is, oly módon, hogy nem a hagyományosan nyomozati vagy vizsgálati célra létrehozott szervezetek végzik a nyomozást, hanem a közlekedésrendészet keretein belül, a közlekedési rendőrök állományába tartozó személyek végzik ezt a tevékenységet. A nyomozás mellett már a helyszínelés is a közlekedési csoportra hárul, ezáltal teljesen leválasztódva a bűnügyi személyzetről. Ezt az elvet követve az ügyészségen is külön, csak a közlekedési bűncselekményekkel foglalkozó ügyészek jelentek meg. Ez az elkülönülés jelzi azt, hogy a közlekedés során a szabályok betartása nem az erőssége a társadalomnak, a különböző megelőző programok ellenére sem. Most, hogy tudjuk, ki végzi a nyomozást, lássuk milyen szempontok szerint és milyen módon végzik a tevékenységüket. A nyomozás metodikáját Magyarországon az 1988. évi XIX. törvény, a Büntető eljárásról szóló törvény szabályozza. A nyomozás összetett és eléggé tág fogalom, magába foglalja a bűncselekmény nyomainak rögzítését, illetve magában foglalja az eljárás lefolytatását, ami a nyomozás továbbfejlesztése, az ismert vagy ismeretlen tettes büntetőjogi felelősségre vonásának előkészítése, intézkedések olyan - törvényben meghatározott - sorozata, amely a tényállás megállapítását, a cselekmény feltárása és az elkövető felelőssége szempontjából releváns bizonyítékok rögzítését jelenti. Hétköznapi szóhasználatban a nyomozás azonban rendőrségen belül „főként bűnügyi területen ”elkülönül. Ismeretlen tettes esetén nyomozás, azonban ismert tettes esetén úgy nevezett vizsgálati munka történik. Fentiek alapján a vizsgálat egyfajta rábizonyítást jelent, míg a nyomozás, az elkövető felderítését foglalja magába. A nyomozás alaki (eljárásjogi) fogalma: a törvényben meghatározott eljárási cselekmények szervezett és célirányos végrehajtása, a bírósági út előkészítése.

28

A nyomozás ismeretelméleti fogalma: olyan tudatos tevékenység, melynek célja valamely múltbeli eseménynek a megismerés általános törvényszerűségei figyelembe vételével történő valósághű rekonstruálása.43 Fentiekre tekintettel kijelenthető, hogy a nyomozás olyan megismerési folyamat, amely információk gyűjtésén, rögzítésén és értékelésén keresztül valamely múltban bekövetkezett és bűncselekmény gyanúját keltő esemény valóságnak megfelelő rekonstruálására irányul, annak érdekében, hogy eldönthető legyen: indokolt-e (lehetséges-e) a terhelt bírósági felelősségre vonása. A büntetőeljárás megindításának feltétele egyebek mellett a bűncselekmény alapos gyanúja. A büntetőeljárás ténylegesen meg indulásához szükséges, hogy a nyomozó hatóság valamilyen formában értesüljön arról: hogy bűncselekmény - tehát a Btk.-ban meghatározott és büntetni rendelt magatartás - valósult, valósulhatott meg, illetve annak elkövetése van folyamatban. Ilyen bűncselekmény elkövetésére utaló adatok tények birtokába a nyomozó hatóság feljelentés, bejelentés vagy saját észlelése útján juthat. A feljelentés és bejelentés egyaránt valamely bűncselekmény gyanújára utaló, formához nem kötött közlés. Ezzel szemben a feljelentés meghatározott vagy ismeretlen személy ellen, a bűncselekmény gyanújára vonatkozóan konkrét adatot is tartalmazva az eljárás megindítását célozza, azt általában kifejezetten igényli is, addig a bejelentés csupán a hatóság tájékoztatása ilyen igény nélkül, jelzése egy olyan helyzetnek, amely bűncselekmény gyanújára utalhat. A kiindulási pont az, hogy történik egy baleset. Akár helyszínelhagyásos, akár sima anyagi káros balesetről beszélünk, az eseménynek a rendőrség tudomására kell jutnia. Ez több féle módon történhet - A sértett bejelentése, feljelentése alapján. A sértett személyesen élőszóban vagy írásban tesz bejelentést vagy feljelentést az elszenvedett vagy általa észlelt balesetről. Sok esetben ez a baleset bejelentésével és a rendőrség azonnali helyszínre hívásával történik meg, azonban előfordul, hogy akár napokkal később jelentik, vagy írásban, utólag tesznek feljelentést. Ennek több tényező is oka lehet, például a baleset későbbi észlelése vagy nagyobb cégek esetén a hivatalos út

Mándi József - Vida Róbert: Kriminalisztika, Belügyminisztériumi jegyzet a rendészeti szakközépiskolák rendőr és határrendészet tanulói részére. MRSZKI. Miskolc, 2005. 16. oldal 43

29

betartása. A rendőrségi irányítás központosításának köszönhetően, a baleseteknek a központi hívószámon történő bejelentését, sok esetben hosszabb várakozás is követheti. A hatóság helyszínre érkezésének hosszú ideje részben köthető az információk nem egyértelmű, akadozó áramlásának, illetve a csökkent létszámú állománynak, vagy éppen a szolgálati leterheltségnek. Sajnos ma Magyarországon, azon belül is jellemzően a fővárosban, bizonyos baleseteknél több órás várakozás is megelőzheti a szakemberek helyszínre érkezését. - A bűncselekmény okozójának bejelentése, feljelentése alapján A

közlekedési

bűncselekmények

jellemzően

közlekedési

balesettel

összefüggésben kerülnek előtérbe. Jellemzően a baleset okozója maga értesíti a rendőrséget. Azonban van egy bűncselekmény típus, ahol ez a magatartás nem jellemző, ez pedig a helyszínelhagyásos baleset. Mivel ekkor sérült személy van a helyszínen, aki általában a balesetet okozó eszköz jellemzője (mozgó jármű) miatt súlyos sérült, így újabb résztvevő is megjelenik a bejelentők sorában, amely lehet: - Egyéb érintett - Más szervek (egészségügyi intézmény, orvos, mentőszolgálat, katasztrófavédelem, VBO) - Állampolgárok bejelentése. Esetenként az elkövetésről a hatóság is tudomást szerezhet saját tevékenysége során. Így észlelheti az elkövetést, tetten érheti az elkövetőt (jellemzően az ittas vezetést egy közúti ellenőrzés során) esetleg más bűncselekmény kapcsán merül fel a közlekedési bűncselekmény elkövetése. Erre kitűnő példa lehet a lopott gépjármű vagy a biztosítási csalás, ahol az eljárás során beszerzett adatok alapján alapos gyanú merül fel egy közlekedési bűncselekmény elkövetése miatt. A cselekmény tudomásra jutását követően meg kell kezdeni a szükséges intézkedések végrehajtását. Általában a helyszínre először a közrendvédelem járőre ér ki, aki biztosítja a helyszín sérthetetlenségét. A nyomok és fellelhető bizonyítékok könnyen megsérülnek vagy megsemmisülnek, ezért az idő fontos tényező mivel a szabad ég alatt, közterületen, illetve nagy forgalmú területen jellemzően sok ember, gépjármű megfordul. A helyszínt biztosító rendőr intézkedik a sérült orvosi ellátásának megkezdéséről – ha ez idáig nem történt meg – és a jelen lévő tanúk adatainak rögzítéséről. A helyszínen lévő rendőrök feladata a további sérülések, bűncselekmények megakadályozása, a 30

helyszín eredetben történő megtartása, így általában a baleset helyszíne és környezete lezárásra kerül. A helyszínen forgalomkorlátozás, illetve forgalomterelés, szükség esetén részleges vagy teljes útzár is elrendelhető. Maradéktalan végrehajtására általában egy személy nem elegendő. A helyszínen ugyanis adódhatnak olyan események, amelyek azonnali, halaszthatatlan intézkedést, - mentők értesítése, a helyszín körültekintő átnézése, tanúk visszatartása, kikérdezése, adatgyűjtés, nyomon üldözés, gyanúsított elfogása, stb.- követelnek meg, és amelyek egyszemélyi biztosítás esetében nem kivitelezhetők szakszerűen. Mivel a technikai felszerelések nagy száma miatt a kapitányságok területén jellemzően egy helyszínelő csapat vagy személy van szolgálatban, így az azonnali megjelenés nem biztosított, ezért, és a fentiekben leírt esetekben előfordul a több órás várakozás is. Ezért fontos, hogy a baleset helyszíne biztosítva legyen és a tanúk adatai és a rövid elmondásuk a történésekről, az alkoholos befolyásoltságuk még a baleset helyszínén rögzítve legyen. Ez idő alatt a rendőrségi előírásoknak megfelelően a helyszíni szemlét lefolytató egység is elindul. A helyszínre kiérkező Baleseti Helyszínelő, az elsődleges tájékozódás után megkezdi a helyszíni szemle foganatosítását. A körülményektől függően a szemle részét képezi a lefoglalás, vérvétel, őrizetbe vétel, vagy mintavételre előállítás. A helyszíni szemle jelentősége vitathatatlan, ez a későbbi eljárások alapja és ennek fényében alaposan, minden részletre kiterjedően kell lefolytatni, melyet a 60/2010. (OT 34.) ORFK utasítás a közlekedési balesetek és a közlekedés körében elkövetett bűncselekmények esetén követendő rendőri eljárás szabályai alapján kell foganatosítani. A helyszínnek kiemelkedő jelentősége van a felderítés és a bizonyítás szempontjából. A kriminalisztika alapkérdései közül a hol, a mikor, a milyen eszközzel, és milyen körülmények között, milyen módon kérdésre kizárólag a helyszíni szemle ad választ. A közlekedési balesetek felderítése és a későbbi eredményes bizonyítása jól szervezett és felépített munkát igényel. A végrehajtó állomány felé elvárásként jelenik meg, hogy a lehető legrövidebb időn belül foganatosítsák a szükséges és lehetséges nyomozati cselekményeket és intézkedéseket. Egyes nyomok, pl. lehaladási nyomok, féknyomok, anyag maradványok a sajátosságuknál fogva, az időjárás következtében vagy egyéb okból megváltozhatnak, megsemmisülhetnek. A helyszín minden esetben különbözik, ezért a szemlét az adatok, bizonyítékok feltárását illetően ennek a megállapításnak a szem előtt tartásával kell megtartani. Ezen 31

különbségek fokozottan indokolttá teszik, hogy a helyszíni szemle során a kutató jellegnek, pontosságnak és részletességnek a 60/2010 es OFFK utasítás alapján érvényesülnie kell. „43. A helyszíni eljárás során meg kell állapítani és rögzíteni kell a baleset helyszínének a szemle (intézkedés) végrehajtása során (megkezdésekor, és amennyiben a végrehajtás során változik, akkor az annak során létrejött), meglévő jellemzőit, sajátosságait, így különösen: a) a baleset helyének pontos megnevezését és megjelölését, az alkalmazandó közlekedési szabályok szerinti besorolását, b) az időjárási, látási, forgalmi és útviszonyokat, c) a baleset helyszínének általános és speciális jellemzőit, d) a baleset helyszínének méreteit, e) a látást, láthatóságot, észlelést, észlelhetőséget befolyásoló körülményeket, f) a megvilágítás jellemzőit, g) a közlekedési pálya méreteit, minőségét, állapotát, esetleges hibáit, h) a forgalomszervezési sajátosságait, kitérve a közlekedést szabályozó jelzésekre, azok meglétére, esetleges hiányára, az általuk adott jelzésekre, azok észlelhetőségére, működési jellemzőire, rendellenességükre, i) a járművekre

vonatkozó

megengedett

legnagyobb

sebességérték(ek)et,

j)

a

forgalomirányítás módját és annak rendjét, k) az ott lebonyolódó forgalom jellemzőit, összetételét, l) a járművek, forgalom technikai eszközök és egyéb tárgyak elhelyezkedését, m) a baleset következtében a közlekedési pályán, járművekben és személyeken bekövetkezett változásokat, így: ma) a balesetben résztvevő járművek, személyek és jelentőséggel bíró tárgyak, anyagmaradványok feltalálási helyét, mb) a járműveken (tárgyakon), személyeken és a közlekedési pályán feltalált nyomokat, elváltozásokat, azok helyét, méretét (kiterjedését), egyéb jellemzőjét, mc) a változások (elváltozások)

létrehozásának

(létrejöttének)

körülményeit,

a

balesettel

való

összefüggéseit (pl. a baleset oka vagy eredménye).”44 A szabályoknak megfelelően a helyszíni szemle statikus és dinamikus szakaszában a szemle menetének megfelelően fényképfelvételeket kell készíteni az apró részletekről, a baleset környezetéről is. Kiemelt fontosságú a pontos és részletes jegyzőkönyv készítése a helyszíni szemléről, amely rögzítési mód kiemelt célja a helyszínen tapasztalt releváns információk, adatok rögzítése.

44

Szintén fontos a

60/2010. (OT 34.) ORFK utasítás a közlekedési balesetek és a közlekedés körében elkövetett bűncselekmények esetén követendő rendőri eljárás szabályairól

32

méretarányos és pontos a helyszínrajz elkészítése is, amely egy elhúzódó, eljárás esetén is alkalmasnak kell, legyen, a benne feltüntetett adatok alapján, a baleseti helyszín visszaállításra, amely a Büntetőeljárásról szóló törvényben foglalt bizonyítási kísérlet részét képezheti. A helyszíni szemle során tisztázni kell, hogy történt-e változtatás a helyszínen eredeti állapotát megőrizték e, illetve ha az megváltozott azt ki tette, és milyen céllal. Mivel a helyszínen az életmentés, a további anyagi károk megelőzése, illetve a további balesetek megakadályozása a cél, ezért súlyosabb sérüléses baleseteknél, szinte mindig változtatott helyszínről beszélünk. Általánosságban a Katasztrófa védelem munkatársai azok, akik a legnagyobb változtatást viszik végbe, mivel ők a roncsolódott gépjárművet szétvágják, hogy a sérültet biztonságosan ki tudják szedni. A katasztrófa védelem általános feladata a helyszínen a balesettel érintett jármű áramtalanítása is, mely során a gépjármű motorterét megbontják, a környezetét összetapossák. Amennyiben a helyszín indokolttá teszi igazságügyi műszaki szakértőt, orvos szakértőt, illetve egyéb szakértőket kell igénybe venni.

5.1. Helyszíni szemle A közlekedési bűncselekmények nyomozását a 10/2011. (VI. 30.) ORFK utasítással módosított 60/2010. (OT 34.) ORFK utasítás - a közlekedési balesetek és a közlekedés körében elkövetett bűncselekmények esetén követendő rendőri eljárás szabályairól – szóló jogszabály szabályozza. A büntetőeljárásban egyre inkább teret hódít a modern kriminalisztikai eszközök bizonyítékként értékelése, így említhető a bűnügyi (közlekedési forgalom és baleseti) információelemzés, bűnözési (baleseti) térkép, poligráf vizsgálat, DNS-minta vizsgálata, grafológiai vizsgálat, mikroméretű anyagmaradványok vizsgálata, térfigyelő és ipari kamera felvételek vizsgálata, videotechnika, mobilszolgáltatók cellainformációi, daktiloszkópia és a személyiségprofil. A közlekedési bűncselekmény súlya, jellege indokolja, hogy a helyszíni szemle megtartása minden esetben kötelező, valamint a lefolytatása hosszabb ideig tart, mivel a nyomozó hatóságtól mindenre kiterjedő részletes, és alapos nyomozás teljesítését követeli meg. „A helyszíni szemle jellemzője, hogy általában halasztást nem tűrő, 33

helyettesíthetetlen és eredeti formájában megismételhetetlen eljárási cselekmény.”45 Egy múltban lejátszódott esemény tükre. A helyszíni szemlére támaszkodik az egész további eljárás. A szemlén elkövetett bármilyen hiba a későbbiekben nem, vagy csak nehezen korrigálható!

5.2. A helyszíni szemle feladatai: A bűncselekmény elkövetési helyének vizsgálata, felmérése és ezzel az eredményes nyomozás feltételeinek biztosítása; annak megállapítása, hogy történt-e bűncselekmény, s ha igen, milyen bűncselekmény történt (közlekedés körébe tartozó); olyan adatok összegyűjtése, amelyekből a bűncselekmény lefolyására és az elkövető személyére következtetni lehet. A helyszíni szemle fontos feladata továbbá: a tárgyi bizonyítási eszközök felkutatása, összegyűjtése és rögzítése, valamint állagának megóvása és ezzel az igazságügyi szakértői munka feltételeinek biztosítása). A helyszíni szemle keretein belül történik meg a halottszemle is. A közlekedési bűncselekmény helyszínén végrehajtott szemle egyes kérdései A helyszíni szemle lefolytatására a közlekedésrendészeti szervek állandó készenléti

illetve

aktívan

dolgozó

hivatásos

állományt

tartanak

fenn.

A helyszíni szemle lefolytatásáért felelős személy(ek) rendelkeznek: -

megkülönböztető

jelzésekkel

ellátott

speciális

helyszínelő

szolgálati

gépjárművel, - megfelelő hatótávolságú, kétoldalú hírösszeköttetéssel a központi ügyelet, és a többi szolgáltató ellátó állomány között, - a kriminalisztikai követelményeknek megfelelő (nappal és éjszaka egyaránt alkalmazható) fényképészeti és videó felszereléssel illetve azok kiegészítő eszközeivel, - mérő- és rajzeszközökkel, - tárgyi bizonyítási eszközök, nyomok és anyagmaradványok rögzítésére, csomagolására, tárolására alkalmas eszközökkel, - speciális közlekedési ellenőrző műszerekkel.

45

Barta Endre - Lakatos János: Krimináltaktika I. Rejtjel Kiadó. Budapest, 2001/127. 34. oldal

34

5.3. A szemle bizottság Kiemelten súlyos közlekedési bűncselekmény esetén megyei közlekedési fővizsgáló illetve osztályvezető, valamint szakértők (döntően igazságügyi orvos és közlekedési balesetelemző szakértő) továbbá ügyész kerül bevonásra a halálos kimenetelű közlekedési balesetek esetén. Ha a körülmények lehetővé teszik, vagy azt indokolják hatósági tanú is bevonásra kerülhet. A szemlebizottság tagjai: a bizottságvezető, a balesethelyszínelő és vizsgáló(k). A szemlebizottság vezetője felelős a Be. szemlével kapcsolatos előírásainak, a vonatkozó utasítások és a kriminalisztikai elvek érvényesüléséért, és felel a szemle lefolytatásának szakszerűségéért. A szemle elsődleges célja a tárgyi bizonyítási eszközök összegyűjtése, felkutatása, és rögzítése. A tárgyi bizonyítási eszközök puszta létükkel bizonyíthatnak, esetenként mégis szükségessé válik szakértői vizsgálatok elvégzése. A szemle ebben a vonatkozásban a legkülönbözőbb tudományok művelői számára biztosítja a szakértői vizsgálatok „alapanyagát”, ezért a végrehajtási taktika kialakításánál a speciális szaktudományi igénynek megfelelően kell az eljárást lefojtatni.

A szemle - mint

bizonyítási eljárás, és mint minden bizonyítási eljárás ősforrása - több évezredes múltra tekint vissza.46

46

Dr. Holé Katalin: A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény magyarázata. II. kötet. Rendszertani bevezető 454. oldal

35

6. A vizsgálat

A szemle befejezését vagy a feljelentést követően, lényegében az eljárás egy klasszikus nyomozati eljárássá válik. Elsődlegesen nyomozás lefojtatása csak elrendelt nyomozásban történhet, ezért az előzőekben beszerzett bizonyítékok és adatok alapján az illetékes felelős vezető dönt arról, hogy -

A feljelentést elutasítja,

-

feljelentés kiegészítést rendel el,

-

vagy elrendeli a nyomozást.

Elrendelt nyomozásnál, különböző határidőket kell betartani, ezek közül a legfontosabb a nyomozati határidő, amely alap esetben 2 hónap, azonban ezt, amennyiben az ügy bonyolultsága vagy elháríthatatlan akadály indokolja, vagy meghatározott eljárási cselekményt el kell végezni, akkor az ügyész legfeljebb hat hónappal, az ügyészség vezetője legfeljebb a büntetőeljárás megindításától számított egy év elteltéig meghosszabbíthatja.47 A nyomozás elrendelése után az ügyet egy előadóra szignálják, Hatvanban ez annyiban speciális, hogy összesen egy baleseti vizsgáló van. Szignálás után a vizsgáló kézhez veszi az iratot és elsődlegesen eltervezi a nyomozást. Ez a terv a már meglévő és a hiányzó adatokra épül. Ezért nagyon fontos hogy a helyszínen minden lehetséges nyomot begyűjtsünk, mert a vizsgáló ezek alapján tudja meghatározni a további eljárás vázát. A begyűjtött nyomok egy része speciális tudást igényel, amelyre a vizsgáló rendeli ki a szakértőt. Az új szabályozás szerint amennyiben nem BSZKI vagy ISZKI szakértő végzi a vizsgálatot abban az esetben három szakértőtől árajánlatot kell kérni, és a leg kedvezőbb díjszabásút kell kirendelni. Szakértő kirendelése határozattal, a RobotZsaru nevű program szakértő moduljával végezhető. A szakértő kirendelés során „Tekintve a fent említett határidők miatt” a vizsgáló a szakértőnek is egy határidőt szab meg, gyakorlatban az esetek nagy részében a szakértői leterheltség miatt ez a határidő meghosszabbításra kerül. Szintén határozattal a fenti modulban. A kirendelő határozat elkészülése után azonban a modul közvetlen vezető hatáskörébe utalja az iratot, akinek azt jóvá kell hagynia. A 47

1998. évi XIX. törvény a büntetőeljárásról

36

jóváhagyott és körülbelüli árat tartalmazó szakértő kirendelő határozat elektronikusan, ezt követően a MFK. illetékes gazdasági osztályán megjelenik. Amennyiben a Megyei Főkapitányság vállalhatónak találja az évi költségvetésből a szakértői díjat, azt jóváhagyja. Jóváhagyást követően, az előadó a saját RobotZsaru rendszerében kötelezettség vállalásként találja meg az iratot. Ezt követően küldheti csak el a határozat papír alapú változatát a szakértőnek. A szakértő véleményének beérkezését követően a szakértő kifizetése a kötelezettség vállalás alapján történik, azt a Megyei Főkapitányságok gazdasági igazgatósága végzi. A következő nagyobb munkafázis a járőrök által, a helyszínelők által begyűjtött, vagy a feljelentésben megnevezett tanuk kihallgatása. A tanúkihallgatás idézés útján kezdődik, mely jogszabály alapján a tanúhoz kitűzött időpont előtt 8 nappal előbb meg kell érkeznie, azonban a technikát kihasználva, amennyiben tudomásunk van telefonos elérhetőségről, ha lehet az idézést telefonon egyeztetik a tanúval. Ebben az estben viszont, feljegyzést kell készíteni róla, mert a meg nem jelenő tanú csak kétszeri szabályszerű idézést követően lehet elővezettetni. Bár egyre nehezebb az állampolgárokat együtt működésre bírni, szerencsére még a tanú idézéseknek eleget tesznek, főként közlekedési baleseteknél. A tanú kihallgatásnak vannak szabályai, amelyek a Be.-ben megtalálhatók, itt talán annyira térnék ki, hogy gyermekkorú tanúnál, amennyiben az eset a pszichikai vagy családi stb. körülményei miatt előreláthatóan megviselné vagy veszélyeztetné, nyomozati bíró útján is végrehajtható. Ez azért fontos, mert ilyen esetben a gyermek bíró előtt tesz tanúvallomást, így az eljárás további részében „bele értve a bírósági eljárást is” nem kell még egyszer meghallgatni, a vallomása teljes értékűvé válik, anélkül, hogy a gyermeket még egyszer kitennék az emlékek felidézésének.48 Miután a fenti tevékenységekkel elegendő információ illetve adat merül fel, mind az elkövető személyére mind a bűncselekmény alapos gyanújára, következik a gyanúsított kihallgatása. Alap esetben ez is idézés útján következik be, azonban itt már sokszor előfordul, hogy a gyanúsított az idézés ellenére nem jelenik meg. Ilyenkor a gyanúsított elővezethető, vagy amennyiben az idézést kísérő postai tértivevények nem

48

1998. évi XIX. törvény a büntetőeljárásról

37

kereste, elköltözött, címzett ismeretlen jelzéssel érkeznek vissza „vagyis a gyanúsított a rendőrség által ismert címen nem található” körözés és elfogás útján. A gyanúsított kihallgatását megelőzően a vizsgáló a különböző nyilvántartási rendszerek lehetőségeit felhasználva, leellenőrzi, azaz priorálja az előéletét. Gyanúsított kihallgatása során figyelni kell arra, hogy vannak olyan bűncselekmények, melyek védő kötelesek. Ilyen bűncselekménynél, még a kihallgatás előtt a gyanúsított részére védőt kell kirendelni. Minden egyéb esetben védő kirendelés akkor történik, ha a gyanúsított azt kéri, és a jogszabályi feltételek is lehetővé teszik. Fiatalkorúnál minden esetben védőt kell kirendelni, nem elég a törvényes képviselő jelen léte. A gyanúsított, kihallgatása során, az előadó közli a gyanúsítást, amely egy rövid tényállás és a bűncselekmény büntető törvénykönyvi megnevezése a hivatkozott paragrafusokkal. Ezt követően meg kell kérdezni, hogy a gyanúsítás ellen a gyanúsított él e panasszal. Amennyiben igen, a kihallgatás végét követően az addigi anyagot, 3 napon belül az ügyészségre át kell küldeni, panasz elbírálásra.49 A gyanúsítást követően, közölni kell a gyanúsítottal a jogait és kötelezettségeit, illetve meg kell tőle kérdezni akar e vallomást tenni. Amennyiben nem, úgy a jegyzőkönyv aláírását követően „ha csak egyéb feltételek másként nem indokolják” a gyanúsított szabadon távozhat. Amennyibe vallomást kíván tenni, úgy lehetőséget kell biztosítani arra, hogy az eseményeket, összefüggően, saját szavaival elmondja.50 A gyanúsított kihallgatását követően szintén jogszabály alapján nyilvántartásba kerül, köznyelv szerint rabosítják. Amennyiben fiatalkorú gyanúsítottról volt szó, az előadónak plusz hatóságokat kell bevonni az eljárásba, ilyen az Pártfogó Felügyelői Szolgálat, és a Gyámhivatal. Az előadó ezt követően a gyanúsított által elmondottakat ellenőrzi, mely során sokszor ellentmondás kerül napfényre a korábbi tanúvallomásokkal. Az ellentmondás tisztázása érdekében alkalmazható nyomozati cselekmény a szembesítés, felismerésre bemutatás, bizonyítási kísérlet. Bizonyítási kísérletnél a történteket próbálják rekonstruálni a helyszínen, szembesítésnél a tanú és a gyanúsított, vagy a tanuk egymás jelenlétében mondják el azt,

49 50

1998. évi XIX. törvény a büntetőeljárásról 1998. évi XIX. törvény a büntetőeljárásról

38

amit az esetről tudnak, azonban itt a másik fél reagálni tud az elmondottakra, és így az ellentmondás feloldható. A felismerésre bemutatás hazánkban főként fényképalbum felhasználásával történik, amelyben négy vagy ennél több fotó kerül bemutatásra, amelyek csak sorszámozva vannak. Fontos, hogy nagyjából a rendelkezésre álló személyleírásnak megfelelő lehetőleg különösebb ismertetőjel nélküli személyek képeit használjuk. Ugyanazon fényképeket legalább kétszer be kell mutatni csak változtatni kell a sorrenden. Az eljárás során még szükség lehet más hatóságnál tárolt adatra, ezeket megkeresés útján szerzi be a vizsgáló. Sajnos ezek a megkeresések, a Ket. eljárásokkal ellentétben nem szakítják meg vagy függesztik fel a határidőt, és rendkívül hosszadalmassá tesznek egy nyomozást. Ezen kívül még bűncselekmény típusonként speciálisan jelenhetnek meg eljárási cselekmények, pl.: írásminta felvétele, azonban ezek közlekedési baleseteknél nem jellemzőek, de öngyilkosság esetén itt is előfordulhat. A nyomozati eljárást bár a rendőrség végzi, végig ügyészségi kontrol alatt áll, így előfordulhat, hogy az ügyész határoz meg benne feladatot, amit az előadónak mérlegelés nélkül végre kell hajtania. Amikor a nyomozati cselekmények útján az elkövetett bűncselekmény a mentő és súlyosbító körülmény, és az elkövető kiléte feltárásra került, az eljárás vádemelési javaslattal az ügyészségre kerül át. Amennyiben az előadó nem tudja akár a körülményeket, akár az elkövető személyét felderíteni, vagy olyan ok merül fel, amely ezt kötelezővé teszi, a nyomozás felfüggesztésre vagy megszüntetésre kerül. Ebben az esetben is a határozat egy példányával, az ügyészséget tájékoztatják az eljárás lezárásáról. Az így lezárt nyomozás a törvény által meghatározott elévülési ideig irattárban van eltárolva. Az elévülési idő általános esetben a büntetési tétel felső határának megfelelő idő, de legalább öt év elteltelte. Ettől eltérhet az elévülés speciális esetekben, melyet a Büntető Törvénykönyv határoz meg.51

51

2012. évi C törvény a Büntető Törvénykönyvről

39

7. Hogyan hat ránk a félelem?

A következőkben a témával foglalkozó szakemberek álláspontját szeretném bemutatni a félelemről. Sigmund Freud szerint: „Freud háromfajta szorongást ismer: a valóságszorongást, a neurotikusszorongást és az erkölcsi szorongást, vagy más néven bűntudatot. Az alaptípus a valóságszorongás, a fizikai világ veszélyeitől való félelem; ebből vezethető le a másik két típus is. A neurotikus szorongás az ösztönök ellenőrizhetetlenné válásától való félelem, hogy az egyén olyat követhet el, amiért megbüntetik. Így ez inkább a büntetéstől való félelem. Az erkölcsi szorongás a lelkiismerettől való félelem. Ez az érzés a lelkiismeret-furdalás. A szorongás feladata az, hogy figyelmeztesse az egyént a fenyegető veszélyre. Ez kényszeríti őt, hogy tegyen valamit.”52 Sigmund Freud szerint a szorongás problémája egy olyan csomópont, ahol a legkülönbözőbb és legfontosabb kérdések találkoznak; egy rejtvény, melynek megoldása fényt

derítene

a

teljes

lelki

életünkre.

Freud

véleménye

szerint:

Az objektív szorongás nem más, mint egy konkrét külső fenyegetésre adott reális válasz, a neurotikus szorongás pedig a belső, tudattalan konfliktusból eredő szorongás. Freud szerint a büntetéstől való félelem az a neurotikus szorongás, a három alapszorongás egyike. Az ember alapvetően a késztetései alapján cselekszik, és ezek irányítják. Ezek lehetnek gátlások, és motivációk is, melyek egy-egy helyzetre adott válaszban nyilvánulnak meg. Ha az ember gátlásai felszabadulnak, az ember könnyen úgy érezheti neki mindent szabad, övé a világ, amely sok esetben helytelen irányba tereli az emberek gondolat világát. Egy ilyen felszabadult állapotban lévő ember, általában nem figyel a sebesség határokra, a figyelme gyérebb, az úton kevésbé előzékenyebb vezetőként jelenik meg. Sok esetben önzővé, erőszakossá válnak, akik tettükért semmilyen felelősséget nem vállalva kizárólag saját magukat előtérbe helyezve közlekednek az utakon. Ilyen esetekben a figyelmetlenség következtében, a megváltozott vezetési képességek tükrében nagyobb eséllyel történhet közlekedési baleset.

52

Együdné Kéki Piroska: Pszichológiai fenomenológia – Szorongás, félelem. Jegyzet. 13. oldal

40

Az emberek a váratlanul bekövetkezett baleseteket egyfajta traumaként élik meg. Azt, hogy ki hogyan reagál egy traumára nem igazán lehet előre megmondani. „A traumatikus események átélése általában meghaladja az ember mindennapi alkalmazkodó képességét. A kivételes, „nem normális események”, krízishelyzetek, vagy a gyakran ismétlődő stressz-helyzetek során - minél súlyosabb traumatikus élményeket él át valaki, minél többet szembesül a halállal, illetve a testi fenyegetettséggel, kiszolgáltatottsággal -, annál nagyobb az esélye, hogy „megtörjön”. Bárki, még a legerősebb személyiségűek is könnyen összeroppanhatnak, akár hónapokkal a szörnyű esemény után is.”53 Az ilyesfajta stresszt a XX. században kezdték el vizsgálni és a PTSD, a poszttraumás stressz-zavar elnevezést kapta. A vietnámi háborúból hazatérő vietnámi veteránoknál kezdett a tudomány foglalkozni a jelenséggel. Lényege hogy egy hirtelen, az ember számára feldolgozhatatlan stressz hatásnak idővel milyen negatív következményei vannak az elmére. Persze egy háborús övezet teljesen más lélektanilag mint egy baleset, de valahol mégis összefügg. „A vizsgálatok kimutatták, hogy a PTSD: – nőknél kétszer gyakrabban jelenik meg – erőszakos eseményt követően az esetek 50%-ban – háborús eseménynél 35%-ban – gyermekkorban átélt erőszak esetén 35%-ban – balesetek megfigyelői körében 5-6% – nagy traumák esetén – 15-50% a trauma súlyosságától függően (A természeti katasztrófákat érdekes módon könnyebb feldolgozni, és a sok embert érintő helyzeteket is.)”54 Jól látható hogy sok esetben még a balesetek szemtanúi is komoly lelki sérüléseket szenvednek egy ilyen esemény bekövetkeztével, még szembe tűnőbb, hogy a baleset részesei az esetek minimum 15% és maximum 50%-os eséllyel kerülnek ilyen állapotba a baleset súlyosságától függően. Mivel egy halálos balesetet tartunk alapvetően a legsúlyosabbnak így egyszerű kiszámolni, hogy minden második ember egy ilyen balesetnél igen erős stresszhelyzetbe kerül. A stresszt kiváltó eseményekre adott válaszok is eltérőek. Az érzelmi reakciók mellett az esemény fajtája és intenzitása (természete) is döntő tényező. A traumát kiváltó események három negyede általában meghaladják a

53 54

Együdné Kéki Piroska: Pszichológiai fenomenológia – Szorongás, félelem. Jegyzet. 26. oldal Együdné Kéki Piroska: Pszichológiai fenomenológia – Szorongás, félelem. Jegyzet. 27. oldal

41

mindennapi élet élményeit és három negyede nem illeszthetőek össze az életről addig kialakított tapasztalatokkal (pl. az erőszakos halál látványa, rendkívüli erőszak elszenvedése, rendkívüli kiszolgáltatottság és megalázottság) A tragikus események sok esetben szélsőséges viselkedést váltanak ki az emberből melyekről egyes szakemberek azt mondják természetes, ösztönös emberi reakciók, ilyenek a sírás a düh, az üresség érzése, a bénultság, az ingerlékenység, vagy éppen a menekülni akarás. Egyes emberek a kialakult stressz helyzetet egy fajta veszélyhelyzetként élik meg, félhetnek a megtorlástól, a büntetéstől, vagy csak egyszerűen egy beszűkült tudatállapotban a szervezet egy természetes védelmi reakciója az, hogy azt a parancsot adja, hogy tovább kell menni. Traumatikus eseményekkel kapcsolatosan fontos figyelembe vennünk az ezzel járó pszichológiai reakciókat. Traumatikus eseménynek tekintjük azokat az emberi tapasztalat szokásos terjedelmén kívüli veszélyes eseményeket illetve élethelyzeteket, melyek magával a veszélyes helyzettel szembesítenek. Ide tartoznak például a természeti katasztrófák, fizikai támadások és nem utolsó sorban a végzetes balesetek. Az emberek válaszreakciója az ilyen helyzetekre ugyan széles határok között mozog,

azonban

megfigyelhető

egy

„általános

viselkedési

mintázat,

a

katasztrófaszindróma”55. Ebben a körben jellemző egy tipikus vonulata a viselkedés változásának, mely három szakra tagolódik: -

a trauma bekövetkezésének első időszakában a résztvevők először kábultak, nehezen tartanak kapcsolatot a külvilággal, olyan mintha nem lennének tudatában a megélt cselekménynek és a cselekmény következményeinek.

-

a második időszakban a személyek passzívvá válnak, képtelenek feladatok kezdeményezésére, azonban utasításokat képesek végrehajtani.

-

a harmadik – és egyben utolsó szakban szorongani kezdenek, nehezen koncentrálnak, és újból elmondják, ismétlik az átélt élmény történetét.56

Rita L. Atkinson – Richard C. Atkinson – Edward E. Smith – Daryl J. Bem – Pszichológia. Osiris Kiadó. Budapest, 1995. 423-424. oldal 56 Rita L. Atkinson – Richard C. Atkinson – Edward E. Smith – Daryl J. Bem – Pszichológia. Osiris Kiadó. Budapest, 1995. 424-425. oldal 55

42

Ennek tükrében érdemes megvizsgálni, hogy a közlekedési balesetek – valamint kifejezetten a helyszínelhagyásos balesetek – esetében, mennyire van az elkövető annak tudatában, hogy bűncselekményt követett el. Véleményem szerint - mivel utólag pontosan nem állapítható meg pszichológiai szempontból, hogy az elkövető tudatában van-e a megtörtént eseményeknek kifejezetten érdemes figyelembe vennünk az emberi tényezőt és a pszichológiai oldalt, ugyanis egyénenként különböző a fent felsorolt három szakaszra bontható viselkedési alakzat időbeni átfutása. Így amennyiben az elkövető még csak az első, illetve a második szakaszt éli meg, felmerül a kétség, hogy még tudatában sincs cselekménye súlyának. Erre bizonyíték a számos példa, ahol az elkövetők – cselekményük súlyát mérlegelve – a baleset megtörténtét követően napokkal később jelentkeznek a rendőrségen, és tárják fel az esemény részleteit a hatóságok előtt. Helyszínelhagyásos közlekedési balesetekről lévén szó, itt már felvetődik az a kérdés, hogy a baleset részese egyáltalán tudatában van-e annak, hogy esetlegesen embert ütött el. Sokan állítják, hogy sötét volt, halotta a puffanást, de kisebb vadra gondolt, és egyszerűen tovább ment, míg egyesek megállnak, felmérik a helyzetet és a cselekményük tudatában hagyják el a helyszint, igaz itt a tudatosságot a fentiek alapján ténylegesen nehéz megállapítani. Az effajta traumát átélt embereknél megjelenhet egy természetesnek mondható tudati válasz, ami gyakran a tagadásban a felejtésben, illetve a meg nem történté tevésben nyilvánul meg. Mondhatni a személyek kirekesztik a tudatukból a megtörtént eseményeket, ezzel csökkentve a fájdalmát.57

57

Együdné Kéki Piroska: Pszichológiai fenomenológia – Szorongás, félelem. Jegyzet. 42. oldal

43

8. Az ittasság Az elméletemben fontos szerepet játszik az ittasság is. Sajnos a KSH ezen területének statisztikai adatai az utóbbi időkben nem elérhetők, így csak 2012-ig tudok statisztikai adatokra hivatkozni, de szemléltetésnek az is megfelelő, már csak azért is mert erről pontos adat sosem lesz. Statisztikában csak azokat a járművezetőket látjuk, akik balesetet okoztak, azokról, akik ittasan ülnek autóba és a közlekedésük során nem találkoznak rendőrséggel, aki eljárást kezdeményezzen, adatként a nyilvántartásokban sosem fog megjelenni. A 2012-es évben Magyarországon összesen 15174 közúti baleset történt, melyből 1698 alkalommal mutatott pozitív értéket az alkoholszonda. Ez az összes balesetnek a 11,2 %a. Igaz ezek a számok, ahogyan a balesetek száma is évről évre csökkennek. A 2011- es évben 10,4% míg a 2010 es évben 11,5% volt ez az arányszám.58 Számszerűsítve elmondható hogy minden tízedik balesetet ittas járművezető okoz. Adatokkal egy elméletet alátámasztani nagyon nehéz, jelen esetben különösen. Rengetegszer találkoztunk olyan ittas jármű vezetőkkel, akik ellen az ittasság ténye miatt indult eljárás balesettel nem voltak összefüggésbe hozhatók, így erre vonatkozó statisztikai adatot nem is találtam.

58

http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/baleset/baleset12.pdf

44

9. Összegzés Alapvetően a szakdolgozatomat azzal a céllal készítettem, hogy igazolást keressek saját elméletemhez. Az adatgyűjtés során beszélgettem a rendőrség állományán belül dolgozó hivatásos pszichiáterekkel, akiktől a szakdolgozatomhoz elkészítéséhez segítséget kértem baleseti témában, azon belül is a helyszín elhagyásokat szem előtt tartva lélektani szempontok figyelembe vételével. Sajnálatomra azt a választ kaptam, hogy ilyen tanulmányt nem fogok találni, és minden próbálkozásom ellenére így is lett. Másrészről összefüggéseket szerettem volna felállítani az ittasság, és a helyszínelhagyás között. Kutatásom azt eredményezte, hogy a helyszín elhagyásos baleseteknél - mivel az elkövető elhagyja a helyszínt, - ez nem lehetséges, így Magyarország egyik legkevésbé felderített bűncselekményéről beszélünk. Tekintve, hogy az elkövetők a helyszínről eltávoznak, így meghiúsítják azt a lehetőséget, hogy a gépjárművezető alkoholos befolyásoltságát ellenőrizni tudják, és ha esetleg későbbiekben a hatóság valamilyen módon az elkövető nyomára akad, mivel hazánkba senki nem kötelezhető arra, hogy magára terhelően nyilatkozzon, valószínűleg ezt a tényt nem fogja napvilágra hozni, hogy alkoholos vagy egyéb befolyásoltság alatt állt. Összességében el kell mondanom, hogy nem tudtam meg mi állhat egy helyszínelhagyás mögött, sejtéseim továbbra is megmaradtak, az ittasságot, a büntetéstől való félelmet tartom valószínűnek, bár munkám során egy halálos helyszínelhagyásos balesettel kapcsolatban találkoztam már más, az elméletem szempontjából meglehetősen érdekes feltételezéssel is. A történetnek röviden az a lényege, hogy a gázoló 2015.01.23-án az esti órákban, Hatvanban halálra gázolt egy 53 év körüli hajléktalan nőt. Az esetnek gyorsan híre ment, a médiában is lehetet találkozni vele, elsődleges nyomozati cselekményként a szomszédos, illetve a saját megyénkben is megerősített közterületi szolgálatok keresték a járművet, de az nem vezetett eredményre. Másnap reggel a gázoló megjelent az ügyvédjével a rendőrségen, azt állítva a hírekből értesült a dologról, azt hitte egy macskát ütött el, ő meg is ált körbe nézett, de nem látott senkit. Megjegyzem ez egy elég sötét útszakasz volt, az áldozat nem volt kivilágítva és az ütközés hatására egy kisebb árokba zuhant, mely elég jó alapot adott a gázoló elmondásához. Az eljárás még folyamatban van, de érdekességként megjegyzem, hogy különböző információk szerint aznap este a férfi azért nem állt meg, mert kábítószert szállított a kocsijában, és nem merte kockáztatni, hogy az eljárás alatt az megtalálják. 45

Hogy ennek mennyi az igazság alapja, és mennyi nem azt már sosem fogjuk megtudni, megjegyzem a férfi nem ismeretlen a rendőrség előtt, mégis a konkrét indok hogy miért hagyta el a helyszínt, vagy az hogy ténylegesen tudatában volt- e annak, hogy valakit elgázolt, az már sosem kerül napvilágra.

46

10. Felhasznált irodalom Felhasznált irodalomjegyzék 1. RITA L. ATKINSON – RICHARD C. ATKINSON – EDWARD E. SMITH – DARYL J. BEM: Pszichológia. Osiris Kiadó. Budapest, 1995. 2. BALLÁNÉ – LAKATOS – NYILASI – SZAKÁCS – VIGH: Kriminalisztikai alapismeretek. Rendőrtiszti Főiskola. Budapest, 2005. 3. DR. BÁNFI FERENC: A közúti közlekedési balesetek kriminológiai kérdései. Rendészeti Szemle. 5/93:78.p. 4. BARTA ENDRE - LAKATOS JÁNOS: Krimináltaktika I. Rejtjel Kiadó. Budapest, 2001. 5. BLASKÓ BÉLA: Magyar büntetőjog – Általános rész. Rejtjel Kiadó. Budapest Debrecen 2013. 6. BLASKÓ– MIKLÓS – PALLAGI – POLT – SCHUBAUER: Büntetőjog Különös Rész I. Rejtjel Kiadó. Budapest, 2013. 7. EGYÜDNÉ KÉKI PIROSKA: Pszichológiai fenomenológia – Szorongás, félelem. Jegyzet. 8. DR. FÜLÖP ÁGNES - DR. MAJOR RÓBERT: A KRESZ értelmezése a joggyakorlatban,. HVG-ORAC Lap-és Könyvkiadó Kft. Budapest, 2010. 9. HAZUGÁNÉ ANGYAL KRISZTINA: Közlekedés kialakulásáról. Előadás. ORFK. Dunakeszi, 2015. 10. DR. HOLÉ KATALIN: A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény magyarázata. II. kötet. Szerk.: Dr. Holé Katalin - Dr. Kadlót Erzsébet 11. DR. IRK FERENC: Forgalomirányítás. RTF. Budapest, 2011. 12. DR. IRK FERENC – DR. VARGA ÁDÁM: Forgalomellenőrzés. RTF. Budapest 2011. 13. DR. IRK FERENC – DR. VARGA ÁDÁM: Közlekedésrendészeti Szakismeretek. RTF. Budapest, 2011. 14. DR. IRK FERENC – KLOBUSITZKY GYÖRGY: Bevezetés a közlekedési ismeretekbe. RTF. Budapest, 2011. 15. DR. IRK FERENC – KLOBUSITZKY GYÖRGY: Forgalomszervezés. RTF. Budapest, 2005. 16. IRK FERENC: Közlekedésbiztonság és bűnözéskontroll. KJK. Budapest, 2003. 47

17. DR. LAKATOS JÁNOS (szerk.): Krimináltaktika II. Rejtjel kiadó. Budapest, 2005. 18. KENESE ATTILA: Elsőbbségi jog megsértésével okozott balesetek büntetőjogi következményei. Publikáció. Jogi Fórum, 2014. 19. MAJOR RÓBERT: Közlekedési balesetek helyszíni szemléje Nemzeti Közszolgálat Egyetem. Budapest, 2012. 20. MÁNDI JÓZSEF - VIDA RÓBERT: Kriminalisztika. Belügyminisztériumi jegyzet a rendészeti szakközépiskolák rendőr és határrendészet tanulói részére. MRSZKI. Miskolc, 2005. 21. DR.

SÓTI

KÁLMÁN:

Jogi

ismeretek,

polgárjogi

alapismeretek.

Belügyminisztérium Oktatási Főosztály. Budapest, 2002. 22. TAKÁCS ZOLTÁN: A helyszínelhagyásos cselekmények elhatárolásának kérdései és megállapíthatóságának problémái. Publikáció. Budapest, 2006. 23. VIGH ANDRÁS: A helyszíni szemle kriminalisztikai fogalma. In: Kriminalisztika 1. Szerk. Bócz Endre. Budapest, 2004. Felhasznált jogszabályok 1. 1/1975 (II.5.) KPM-BM együttes rendelet a közúti közlekedés szabályairól (KRESZ) 2. 23/2003. (VI. 24.) BM-IM együttes rendelet (Nyer. – a nyomozás elrendeléséről) 3. 25/2013. (VI. 24.) BM rendelet a Rendőrség nyomozó hatóságainak hatásköréről és illetékességéről 4. 30/2011. (IX. 22.) BM rendelet a Rendőrség szolgálati szabályzatáról 5. 60/2010. (OT 34.) ORFK utasítás a közlekedési balesetek és a közlekedés körében elkövetett bűncselekmények esetén követendő rendőri eljárás szabályairól 6. 410/2007. (XII.29.) Korm. rendelet a közigazgatási bírsággal sújtandó közlekedési szabályszegések köréről, az e tevékenységekre vonatkozó rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, felhasználásának rendjéről és az ellenőrzésben történő közreműködés feltételeiről 7. 1988. évi I. törvény a közúti közlekedésről 48

8. 1994. évi XXXIV. törvény a Rendőrségről (Rtv.) 9. 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól (Ket.) 10. 2010. évi II. törvény a szabálysértésről 11. 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről (Btk.) 12. Kommentár a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvényhez (Jogtár Plusz – szerk.: DR. HEGEDŰS ISTVÁN - DR. JUHÁSZ ZSUZSANNA - DR. KARSAI KRISZTINA - DR. KATONA TIBOR – DR. MEZŐLAKI ERIK - DR. SZOMORA ZSOLT DR. TÖRŐ SÁNDOR)

13. A Büntető törvénykönyvről szóló 2012. évi. C. törvény indokolása (Jogtár Plusz)

Felhasznált internetes források:

1. www.ni.unideb.hu/letoltes/Talca/Kozbiztonsag_kozlekedes.pdf 2. http://www.jogitanacsok.com/cserbenhagyas.html 3. http://www.jogiforum.hu/publikaciok/279 4. http://hu.wikipedia.org/wiki/A_k%C3%B6zleked%C3%A9s_t%C3%B6rt%C3 %A9netehttp://www.baleset-megelozes.eu/cikk.php?id=664 5. http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/baleset/baleset12.pdf 6. http://www.fajltube.com/gazdasag/jogi/A-nyomozas-lefolytatasa63183.php 7. https://docs.google.com/document/d/18Ed8I2tr1UZMo69tey7U0r9gWsc9ZjYY K2peFOktalc/edit#heading=h.662b99f6f7cb 8. http://www.pecshor.hu/periodika/XII/birogy.pdf Az internetes források és a jogszabályok utolsó megtekintése: 2015. június 30.

49