MINISTERUL EDUCAŢIEI NAŢIONALE ŞI CERCETĂRII ŞTIINŢIFICE

MINISTERUL EDUCAŢIEI NAŢIONALE ŞI CERCETĂRII ŞTIINŢIFICE INSPECTORATUL ŞCOLAR JUDEŢEAN HUNEDOARA OLIMPIADA NAŢIONALĂ DE ŞTIINŢE PENTRU JUNIORI Ediţia a XI-a, 31 iulie - 4 august 2016 Hunedoara

PROBA PRACTICĂ – BIOLOGIE Pagina 1 din 7 Pentru itemii 1-30 un singur răspuns este corect. Pentru fiecare item, marcaţi, în foaia de concurs, cu un cerc plin albastru răspunsul corect şi cu câte un X răspunsurile incorecte. Az 1.-30. kérdésekre egyetlen helyes válasz van. A helyes válaszokat jelöld a vizsgalapon egy kék színű telt körrel, a helyteleneket pedig X-szel. I. Analizaţi cariotipul uman ipotetic reprezentat în imaginea 1 şi răspundeţi la următoarele întrebări: I. Elemezd az 1. ábrán bemutatott hipotetikus kariotípust és válaszolj az alábbi kérdésekre. 1. A. B. C. D.

Cromozomii notaţi cu 5 şi cu X sunt: autozomi metacentrici din aceeaşi grupă fără sateliţi 1. Az 5.-tel és X-el jelölt kromoszómák: A. autoszómák B. metacentrikusak C. ugyanabba a csoportba tartoznak D. nem rendelkeznek szatellittel

2. A. B. C. D.

Cromozomi metacentrici sunt: cromozomul 13 din grupa C cromozomul 17 din grupa E cromozomul 21 din grupa F cromozomul 3 din grupa A 2. Metacentrikus kromoszómák: A. a 13. kromoszóma a C csoportból B. a 17. kromoszóma az E csoportból C. a 21. kromoszóma az F csoportból D. a 3. kromoszóma az A csoportból

3. A. B. C. D.

Cromozomul notat cu X: aparţine aceleaşi grupe ca şi cromozomul Y este acrocentric aparţine grupei C este un autozom 3. Az X-el jelölt kromoszóma: A. ugyanabba a csoportba tartozik, mint az Y kromoszóma B. akrocentrikus C. a C csoportba tartozik D. autoszóma Cariotipul din imagine aparţine: unui bărbat normal unei femei normale unui bărbat bolnav unei femei bolnave 4. Az ábrán szereplő kariotípus: A. egy egészséges férfié B. egy egészséges nőé C. egy beteg férfié D. egy beteg nőé

4. A. B. C. D.


PROBA PRACTICĂ – BIOLOGIE Pagina 2 din 7 5. A. B. C. D.

Anomaliile identificate în acest cariotip sunt de tipul: nulisomii monosomii trisomii tetrasomii 5. A kariotípusban azonosított rendellenességek: A. nulliszómiák B. monoszómiák C. triszómiák D. tetraszómiák

6. A. B. C. D.

Cariotipul din imagine poate fi exprimat sub forma: 45 XXX 45 XXY 46 XY 46XX 6. Az ábrán feltüntetett kariotípus leírható az alábbi módon: A. 45 XXX B. 45 XXY C. 46 XY D. 46XX

7. A. B. C. D.

O persoană cu acest cariotip ipotetic prezintă: o maladie structural - autozomală doar o maladie numeric - heterozomală două anomalii numerice: autozomală şi heterozomală o maladie structural autozomală şi una numeric heterozomală 7. A hipotetikus kariotípussal rendelkező személy: A. szerkezeti- autoszomális rendellenességben szenved B. csak egy számbeli- heteroszomális rendellenességben szenved C. két, autoszomális és heteroszomális számbeli elváltozásban szenved D. egy szerkezeti autoszomális és egy számbeli heteroszomális rendellenességben szenved

8. Structura genetică a gameţilor rezultaţi în urma aceleaşi meioze, pe care i-ar putea forma persoana având cariotipul ipotetic din imaginea 1, este: A. 22 X şi 22 XY B. 23 XY şi 22 X C. 23 X şi 22 Y D. 23 X şi 23 Y

9. A. B. C. D.

8. Az 1. ábrán feltüntetett hipotetikus kariotípussal rendelkező személy egyetlen meiózis során létrehozott gamétáinak (ivarsejtek) genetikai összetétele: A. 22 X és 22 XY B. 23 XY és 22 X C. 23 X és 22 Y D. 23 X és 23 Y Cariotipul din imaginea 1 caracterizează sindromul autozomal: Patau Edwards Down Klinefelter


PROBA PRACTICĂ – BIOLOGIE Pagina 3 din 7 9. Az 1. ábrán bemutatott kariotípushoz társítható autoszomális rendellenesség: A. Patau B. Edwards C. Down D. Klinefelter 10. Ce malformaţii caracteristice pot apărea în sindromul autozomal identificat la itemul 9: A. epicantus B. cardiace C. laringeale D. polidactilie 10. Milyen tipikus elváltozás jelenhet meg a 9. kérdésben azonosított autoszomális rendelenesség esetén: A. bőrredő a belső szemzúgban B. szívet érintő C. gégét érintő D. sokujjúság 11. A. B. C. D.

Cariotipul din imaginea 1 caracterizează sindromul heterozomal: Turner Klinefelter dublu mascul Alzheimer 11. 1. ábrán bemutatott kariotípushoz társítható heteroszomális rendellenesség: A. Turner B. Klinefelter C. dupla férfi D. Alzheimer

12. Ce simptom caracteristic poate apărea în sindromul heterozomal identificat la itemul 11: A. ginecomastie B. hipercolesterolemie C. distrofie musculară D. leucodistrofie 12. Milyen jellegzetes elváltozás jelenhet meg a 11. kérdésben azonosított heteroszomális rendelenesség esetén: A. emlők túlfejlődése B. magas koleszterinszint C. izomsorvadás D. hibás vérsejt képződés II. În imaginea 2 este prezentat pedigreul unei familii cu 4 generaţii şi mecanismul de transmitere a unei maladii genetice. Analizaţi pedigreul acestei familii şi răspundeţi la următoarele întrebări: II. A 2. ábra egy négy generációs családfát mutat be és egy genetikai rendellenesség öröklődési mintázatát. Elemezd a családfát és válaszolj az alábbi kérdésekre: 13. Individul notat cu II.1 reprezintă o persoană: A. sănătoasă homozigotă B. bolnavă heterozigotă C. purtătoare heterozigotă D. purtătoare homozigotă


PROBA PRACTICĂ – BIOLOGIE Pagina 4 din 7 13. A II.1 személy: A. egészséges homozigóta B. beteg heterozigóta C. hordozó heterozigóta D. hordozó homozigóta 14. Individul notat cu III.2: A. are tatăl sănătos B. este bolnav homozigot dominant C. are mama purtătoare homozigotă D. este purtător heterozigot 14. A III.2 személy: A. apja egészséges B. domináns homozigóta beteg C. anyja homozigóta hordozó D. heterozigóta hordozó 15. Individul notat cu IV. 3 reprezintă o persoană ce moşteneşte gena maladiei direct de la: A. străbunic B. mamă C. bunică D. străbunică 15. A IV.3 személy a betegség génjét az alábbi személytől örökli: A. dédapa B. anya C. nagyanya D. dédanya 16. A. B. C. D.

Individul notat cu IV. 4 este o persoană bolnavă, deoarece: ambii părinţi sunt bolnavi mama este purtătoare iar tatăl este bolnav are doi fraţi bolnavi frecvenţa bolii creşte cu fiecare generaţie 16. A IV.4 személy beteg, mert: A. mindkét szülője beteg B. az anyja hordozó, az apja pedig beteg C. két beteg fiútestvére van D. a betegség gyakorisága generációról generációra növekszik

17. Individul notat cu II.1 se deosebeşte de cel notat cu IV.4 prin faptul că: A. gena pentru maladia manifestată se află pe un cromozom diferit B. are o structură genotipică homozigotă C. poate transmite gena maladiei la ambele sexe D. gena afectată se găseşte într-un singur exemplar 17. A II.1 személy abban különbözik a IV.4 személytől, hogy: A. a betegségért felelős gén különböző kromoszómákon található B. homozigóta genotípussal rendelkezik C. a beteg gént mindkét nemű utódjának átadhatja D. a beteg gén egyetlen példányban található


PROBA PRACTICĂ – BIOLOGIE Pagina 5 din 7 18. Individul notat cu IV.5, faţă de cel notat cu IV.4, reprezintă o persoană: A. lipsită de gena maladiei B. care are gena maladiei în dublu exemplar C. care poate transmite gena doar la băieţi D. cu şanse mai mari de a avea băieţi sănătoşi 18. A IV.5 személy, ellentétben a IV.4 személlyel: A. nem rendelkezik a betegség génjével B. két példányban rendelkezik a betegség génjével C. a gént csak a fiúutódoknak adhatja át D. nagyobb valószínűséggel nemzhet egészséges fiú utódokat 19. Fenomenul care permite manifestarea maladiei la indivizii notaţi cu III.2 şi IV.3, se numeşte: A. codominanţă B. heterozis C. hemizigoţie D. semidominanţă 19. A III.2 és IV.3 személyek esetén a betegség megnyilvánulásáért felelős jelenség a: A. kodominancia B. heterózis C. hemizigócia D. szemidominancia 20. Fenomenul identificat la itemul 19 se datorează: A. faptului că heterozomii nu sunt omologi la bărbaţi B. interacţiunii genei dominante cu cea recesivă C. interacţiunii a două gene alele dominate D. interacţiunii între alele ale aceleaşi gene 20. A 19. kérdésben azonosított jelenség oka: A. az a tény, hogy a férfiaknál a heteroszómák nem homológok B. a domináns és a recessziv gén kölcsönhatása C. két domináns allél kölcsönhatása D. ugyanazon gén két allélja közti kölcsönhatás 21. Datorită fenomenului identificat la itemul 19, maladia, a cărei transmitere este ilustrată în pedigreul dat, are frecvenţă: A. crescută la femei B. scăzută la bărbaţi C. egală între sexe D. crescută la bărbaţi 21. A 19. kérdésben azonosított jelenség miatt, a rendellenesség, amely a megadott családfa szerint öröklődik : A. gyakoribb a nőknél B. ritkább a férfiaknál C. ugyanolyan gyakori mindkét nemnél D. gyakoribb a férfiaknál 22. A. B. C. D.

Maladia pe care o manifestă unii dintre indivizii familiei analizate ar putea fi: anemia falciformă polidactilia daltonismul prognatismul


PROBA PRACTICĂ – BIOLOGIE Pagina 6 din 7 22. A vizsgált család egyes tagjainál előforduló lehetséges rendellenesség : A. a sarlósejtes vérszegénység B. a sokujjúság C. a daltonizmus D. a prognatizmus (előreugró áll) 23. Maladia identificată la itemul 22 afectează: A. vederea cromatică B. forma eritrocitelor C. numărul degetelor D. forma bărbiei şi a nasului 23. A 22. kérdésben azonosított rendellenesség befolyásolja : A. a színeslátást B. a vörös vértestek alakját C. az ujjak számát D. az áll és az orr alakját 24. Maladia genetică identificată la itemul 22 este: A. autozomală B. X – linkată C. Y – linkată D. X şi Y linkată 24. A 22. kérdésben azonosított genetikai rendellenesség: A. autoszomális B. X-hez kötött C. Y-hoz kötött D. X és Y-hoz kötött 25. Frecvenţa maladiei identificate la itemul 22, per generaţie, variază în funcţie de: A. vârsta părinţilor B. rasa la care aparţin C. metabolismul celular D. sexul părintelui afectat 25. A 22. kérdésben azonosított rendelenesség generációnkénti gyakorisága függ: A. a szülők életkorától B. a rassztól, ahová tartoznak C. a sejti szintű anyagcserétől D. az érintett szülő nemétől 26. A. B. C. D.

După modul de transmitere, maladia care afectează familia analizată este: dominantă semidominantă codominantă recesivă 26. Az öröklődés módját tekintve, a családot érintő rendellensség: A. domináns B. szemidomináns C. kodomináns D recesszív


PROBA PRACTICĂ – BIOLOGIE Pagina 7 din 7 27. Maladia identificată la itemul 22: A. are o frecvenţă de 8 % la femei B. se manifestă simptomatic după vârsta de 20 de ani C. are o frecvenţă de 0,48 % la bărbaţi D. este o maladie metabolică heterozomală 27. A 22. kérdésben azonosított rendellenesség: A. 8%-os gyakorisággal jelenik meg a nőknél B. tünetei a 20. életév után lesznek megfigyelhetők C. 0,48 %-os gyakoriságú a férfiaknál D. egy heteroszomális anyagcsere betegség 28. O altă maladie ce se transmite prin acelaşi mecanism ca şi maladia identificată la itemul 22 este: A. talasemia B. fenilcetonuria C. miopatia Duchene D. malaria 28. A 22. kérdésben azonosított rendellenességhez hasonlóan öröklődik át : A. a talasszémia B. a fenilketonúria C. a Duchenne féle izomdisztrófia D. a malária 29. Maladia selectată la întrebarea anterioară afectează în special sistemul: A. nervos B. muscular C. digestiv D. excretor 29. Az előző kérdésben azonosított rendellenesség elsősorban: A. az idegrendszert érinti B. az izomrendszert érinti C. az emésztőrendszert érinti D. a kiválasztórendszert érinti 30. Maladia identificată la itemul 28 poate fi letală deoarece: A. provoacă comă B. blochează activitatea renală C. inhibă centrul deglutiţiei D. poate afecta muşchiul cardiac 30. A 28. kérdésben azonosított rendellenesség halálos lehet, mert: A. kómát okoz B. blokkolja a veseműködést C. gátolja a nyelés központját D. károsíthatja a szívizmot NOTĂ : TIMP DE LUCRU: o oră PUNCTAJ: fiecare item de la 1 la 30, rezolvat corect, primeşte 1 punct. TOTAL PUNCTAJ: 30 de puncte.

SUCCES !

Megjegyzés: Munkaidő : 1 óra Minden helyesen megválaszolt feladat 1 pontot ér. Összesen elérhető pontszám: 30 pont

SOK SIKERT!

MINISTERUL EDUCAŢIEI NAŢIONALE ŞI CERCETĂRII ŞTIINŢIFICE

Recommend Documents