„Mindenfajta nevelés önnevelés, és mi mint tanítók, nevelők csak a saját magát nevelő gyermek környezetét alkotjuk. A legkedvezőbb környezetet kell teremtenünk, hogy a gyermek úgy nevelje általunk önmagát, ahogy belső sorsát követve nevelődnie kell.” / Steiner Rudolf/
ÚJVÁROSI ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM
2008.
Mihálovics Ferenc igazgató
ÚÁMK IMIP 2008 TARTALOMJEGYZÉK 1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 2. 3. 3.1. 4. 4.1. 4.2. 4.3. 5. 5.1. 5.2. 5.3. 5.4. 6. 7. 8. 8.1. 8.2. 8.3. 8.4. 9. 9.1. 10. 10.1. 10.2. 10.3. 10.3.1. 10.3.2. 10.3.3. 10.3.4. 10.3.5. 11. 11.1. 11.2. 11..3. 12. 12.1. 13. 13.1. 14. 15. 16.
Bevezető........................................................................................... 1. oldal Az intézmény bemutatása ................................................................. 2. oldal Óvodai intézményegység .................................................................. 2. oldal Iskolai intézményegység ................................................................... 3. oldal Közművelődési intézményegység ..................................................... 3. oldal Pedagógiai szakmai szolgáltatás........................................................ 3. oldal Jövőkép ............................................................................................ 4. oldal Minőségpolitikai nyilatkozat............................................................. 4. oldal Az Újvárosi ÁMK Minőségügyi alapelve.......................................... 5. oldal A fenntartó elvárásai a helyi közoktatási rendszer működésével kapcsolatban................................................................ 6. oldal Az intézmények részére .................................................................... 6. oldal Az óvodában..................................................................................... 6. oldal Az általános iskolában ...................................................................... 6. oldal Az intézménynek a fenntartói elvárásokkal kapcsolatos feladatai............................................................................................ 7. oldal Az intézményben.............................................................................. 7. oldal Az óvodában..................................................................................... 8. oldal Az általános iskolában ...................................................................... 9. oldal Az intézményi pályázatokból és fenntarthatóságukból eredő elvárások................................................................................. 10. oldal Küldetésnyilatkozat .......................................................................... 11. oldal Intézményi minőségpolitika .............................................................. 11. oldal Intézményi minőségirányítási rendszer.............................................. 12. oldal A vezetés elkötelezettsége és felelőssége .......................................... 12. oldal A minőségirányítási csoport működése ............................................. 12. oldal Jogszerű működés............................................................................. 13. oldal A belső szabályzatok felülvizsgálata ................................................. 14. oldal Tervezés ........................................................................................... 14. oldal Éves tervezés .................................................................................... 15. oldal Ellenőrzés, értékelés ......................................................................... 17. oldal Intézményi értékelés ......................................................................... 18. oldal Vezetői ellenőrzés és értékelés.......................................................... 18. oldal A vezetők és pedagógusok teljesítményértékelése ............................. 21. oldal Az intézményvezető munkájának értékelése a fenntartó által............. 21. oldal Az intézményvezető és a helyettesek teljesítményértékelése az intézményben ............................................................................... 21. oldal A pedagógusok munkájának értékelése a Pedagógiai Programban megfogalmazott értékrend és feladatok alapján.............. 21. oldal A munkaközösségek munkájának értékelése ..................................... 22. oldal Rendezvények, események értékelése ............................................... 23. oldal Mérés ............................................................................................... 24. oldal Intézményünk mérési rendszere ........................................................ 24. oldal Óvodánk mérési rendszere ................................................................ 24. oldal Iskolánk mérési rendszere................................................................. 24. oldal A partnerközpontú működés lépései iskolánkban .............................. 26. oldal A partnerek igényeinek és elégedettségének felmérése ...................... 26. oldal Panaszkezelés ................................................................................... 28. oldal Panaszkezelés az alkalmazottak részére ............................................ 28. oldal Indikátorok az intézményi értékeléshez............................................. 29. oldal Záradék ............................................................................................ 32. oldal Kiegészítések, módosítások .............................................................. 33. oldal
1
ÚÁMK IMIP 2008 BEVEZETŐ Az Újvárosi ÁMK törekvése, hogy – hosszú távon – önálló minőségfejlesztési rendszert építsen ki, működtesse és továbbfejlessze azt, jelzi, hogy az intézmény alkalmazotti közössége megértette a minőség kezelésének szerepét, jelentőségét, és elkötelezte magát az Oktatási Minisztérium által meghirdetett – törvényben is megfogalmazott – minőségügyi célok és minőségkezelési feladatok megvalósítása mellett. Napjaink globalizálódó világában már a magyar társadalomnak is alapvető elvárása, természetes igénye az oktatásügy vonatkozásában az, hogy a fiatalok korszerű, versenyképes tudást és európai mércével összehasonlítva is kedvező megélhetést, perspektívát, karrierlehetőséget biztosítani képes ismeretek birtokában lépjenek ki a közoktatási rendszerből. Különös jelentőséggel bír ez a megállapítás az európai uniós csatlakozás tükrében. Magyarországnak nem csak a csatlakozási feltételeket kellett teljesítenie, hanem az európai közösség hasznos és hatékonyan működő tagjává kell válnia úgy, hogy közben nemzeti szuverenitását és történelmi hagyományait is megőrizze. Ebben a nemzet jövőjét megalapozó és meghatározó időszakban a felnövekvő generációk felkészítésének fokozott felelőssége hárul az oktatásügyre. A feladatok végrehajtásában, a kitűzött célok elérésében a nevelés-oktatás folyamatának tudatos minőségfejlesztése a siker hatékony eszközének tekintendő. Az elmúlt évek során az intézmény alkalmazotti köre a minisztérium által teremtett lehetőségeket kihasználva, a fenntartó önkormányzat támogatásával elsajátította a partnerközpontú gondolkodás (a folyamatos – értékelésre, önértékelésre alapozott – fejlődés és a minőségszemléletű nevelés-oktatás) alapgondolatát, elméleti ismereteit, továbbá megismerkedett a minőség kezelésének alapvető elveivel, módszereivel, eszközeivel. A jelen és a közeljövő feladatait jelenti ezen megszerzett ismeretek intézményi szintű gyakorlati alkalmazása, az önálló minőségfejlesztési rendszer kiépítése, működtetése és fejlesztése. A közoktatás minőségfejlesztési folyamatában továbblépést jelentett 2003-ban a közoktatási törvény módosítása, amely törvényi erőre emelte a minőségügy kérdéseit és középtávú minőségirányítási programok kialakításának szükségességét fogalmazta meg úgy a fenntartók, mint az egyes közoktatási intézmények számára. A fenti gondolatokat, továbbá a közoktatási törvény említett előírásait alapul véve, a helyi adottságok, környezeti feltételek és sajátosságok szem előtt tartásával készült el az intézmény minőségirányítási programja.
2
ÚÁMK IMIP 2008 1.
AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA
Az Újvárosi ÁMK alapítása óta (1981) speciális szerepet tölt be a helyi közoktatási és közművelődési intézményhálózaton belül. Az ÁMK profilja, alaptevékenységi köre, szervezeti felépítése, tárgyi feltételrendszere többször módosult. Az intézmény a lakótelep benépesüléséből következő demográfiai csúcsidőszakban kezdte meg működését a közoktatási - később, 1984-től a közművelődési - feladatellátás biztosítása érdekében. Az 1997-ben elkészített - alapos helyzetelemzésre, kliensi elvárásokra alapozott - pedagógiai művelődési program egy önálló arculattal rendelkező, személyiségközpontú intézmény alapvető céljait, feladatait fogalmazta meg. 2006-ban – ünnepeltük az intézmény fennállásának 25 éves évfordulóját. Az eltelt öt év jelentős tartalmi és szervezeti változásokat hozott: - 2004-ben új alapfeladatként a pedagógiai szakmai szolgáltatás kistérségi szintű ellátására kapott fenntartói megbízást az intézmény. - A következő év nyarán megszüntetésre került a Madách utcai óvodai telephely. - A Képviselő-testület 2007 tavaszán döntött az Eötvös József Főiskola Gyakorló Általános Iskolája felsővárosi feladat-ellátási helyének átvételéről, melynek következtében az ÁMK szakmailag önálló tagintézményeként működik e tanévtől. Az Újvárosi ÁMK Általános Iskolájának Felsővárosi Tagintézménye több mint 150 éve lát el városrészben közoktatási feladatot. - Az integrációval módosult a beiskolázási körzet is. A körzethatár kiterjesztését követően arról is határozott a fenntartó, hogy a Fehérló utcai Óvoda 2008 őszétől az ÁMK óvodai intézményegységének telephelyeként működik. 1.1.
ÓVODAI INTÉZMÉNYEGYSÉG
Az intézményegység alaptevékenysége a napközi otthonos óvodai ellátás (a gyermekek harmadik életévétől az iskolába lépésig, de legfeljebb hétéves koráig). Az 5. életévüket betöltött gyermekek kötelező fejlesztése mellett, a szakértői és rehabilitációs bizottság által elkészített szakvélemény alapján az intézmény ellátja a sajátos nevelési igényű gyermekek integrált óvodai nevelését, a fogyatékosságból eredő hátrányok csökkentését szolgáló tevékenységet a mozgás-, értelem- és beszédfejlődés területén. Az óvodai nevelés célja, hogy az óvodás gyermek sokoldalú, harmonikus fejlődését a gyermeki személyiség kibontakoztatását elősegítse, az életkori és egyéni sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem figyelembe vételével. Alapvető feladat a gyermek testi, lelki szükségleteinek kielégítése. Ezen belül: - Az egészséges életmód alakítása: - Az értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása: - A kulcskompetenciák megalapozása, a személyiségkompetencia modellje szerint. Az óvoda részt vesz kompetencia-alapú nevelés bevezetését célzó, intézmények közötti együttműködéssel megvalósuló programban. Az intézményegység – alaptevékenységén túl - a pedagógiai szakmai szolgáltatások terén bázisintézményi feladatokat lát el a Bajai kistérségben.
3
ÚÁMK IMIP 2008 1.2.
ISKOLAI INTÉZMÉNYEGYSÉG
A tanulói összetétel mindkét iskolarészben rendkívül heterogén, és mi ezt tartjuk helyénvalónak. A beiskolázási körzetünkbe tartozó igen eltérő anyagi, kulturális, szociális helyzetű családokból érkező gyermekeken kívül, sokan jönnek hozzánk más városrészből ill. vidékről. Az ok valószínűleg abban keresendő, hogy iskolánkban a magas színvonalú képzés párosul a barátságos, harmonikus tanár-diák kapcsolattal. A tevékenységeket megpróbáljuk a gyerek képességeihez, tudásához, haladási sebességéhez szabni, így a kiemelkedő képességű és a tanulási, viselkedési nehézségekkel küzdő tanulók is megtalálják a helyüket, meleg, szerető légkör veszi körbe őket. Át kellett alakítanunk tanítási módszereinket, másfajta konfliktuskezelési eljárásokat kellett megismernünk és alkalmaznunk, sokkal nagyobb rugalmassággal és empátiával kell kezelni a legkülönbözőbb tanulási és szocializációs nehézségekkel küszködő gyerekeket. Ebben az önfejlesztő folyamatban felvállaltuk a többségi iskolában együtt nevelhető SNI-tanulók teljes körű integrálását és ez mára az alapító okiratunkban is szerepel. Képzési sajátosságunk a NAT 2007 alapján a kulcskompetenciák eltérő módszerrel történő kiemelt fejlesztése, az információs és kommunikációs technika alkalmazása a tanítási- tanulás folyamatban, az emelt szintű idegen nyelv oktatása angol nyelvből. Tanítási, tanulási folyamataink kialakításában korszerű szervezési módokat alkalmazunk: projekt oktatás, kooperatív munkaszervezés. 1.3.
K ÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEGYSÉG
Az oktatást segítő és azt kiegészítő tevékenységeket, valamint a helyi közművelődési tevékenységet látja el változatos formában, (Újváros, Felsőváros, Szentjános). Felértékelődött az intézmény és városrészek hagyományaira, kapcsolatrendszerére alapozott rendezvények szerepe és jelentősége, figyelembe véve a környezetfüggőséget, mint az általános művelődési központok legfontosabb alapelvét. A feladatvégzés során folyamatosan együttműködnek az intézményegységek, a szakmai munkaközösségek, a szülők és a diákok szervezetei. Számos program valósul meg a helyi közművelődési intézmények és a civil szervezetek közreműködésével. 1.4.
PEDAGÓGIAI SZAKMAI SZOLGÁLTATÁS
Az ÁMK a kistérségi pedagógiai szakmai szolgáltatás bázisintézménye és a Baja Környéki Iskolaszövetség székhelye. A négy éve létrehozott iskolaszövetség 20 település általános iskoláinak nyújt szakmai szolgáltatásokat. Fő feladata a pedagógus továbbképzések helyi megvalósítása. A jelentkező elvárások, igények alapján szerveződnek a szakmai fórumok és az akkreditált tanfolyamok.
4
ÚÁMK IMIP 2008 2.
JÖVŐKÉP
Az intézmény közössége olyan képet vázol maga elé, amilyennek egy távolabbi jövőben szeretné látni az óvoda, általános iskola működését, a lakosságnak nyújtott közművelődési és rekreációs szolgáltatások színvonalát, valamint azok feltétel-rendszerét. Meggyőződése, hogy a jövőkép értékes és hatékony motiváló tényező lehet a későbbi feladatok végrehajtásában, ezért olyan intézményt képzel el, amelyben: - 3 éves kortól a gyermekek nevelése, oktatása a lehető legmagasabb színvonalú, - a sajátos nevelési igényű gyerekek ellátása, fejlesztése helyileg biztosított, - a legkorszerűbb taneszközök és módszerek állnak rendelkezésre az integrált nevelésben, - a közoktatás, közművelődés a város és a városrészek hagyományainak, értékeinek megőrzésében kiemelkedő szerepet játszik, és ezért az intézmény működését a környezet valamennyi szereplője pozitívan értékeli és támogatja, - a kistérségi közoktatási intézményhálózat működését szolgáltatásaival segíti, - a gyermekeket, tanulókat az intézmény nem szegregálja, minden gyermek egyenlő eséllyel, az integrált nevelés jegyében fejlődik az intézményben, - a gyermekek, tanulók olyan alapokat kapnak, melyek segítségével életpályájukon sikeressé válnak, mobilizálhatók, felkészülnek a versenyhelyzetre a piacközpontú világban, - a fejlesztések szabályozott folyamatok, a partnerek elvárásain alapulnak, - a szervezeti kultúra tudatos építése, folyamatos fejlesztése az intézményi élet résztvevőinek elvárásai alapján biztosított. Mindez egy többéves, komoly belső erőforrásokat igénylő munkával valósítható meg, amelynek sikeréhez, a vezetői elkötelezettségen túl a nevelőtestület aktív támogatása szükséges. Várható eredmény: - egy gyermekcentrikus, partnerközpontú, magas színvonalú és folyamatosan megújulni képes, jogszerű, hatékony és eredményes intézményi működés; - a hozzáadott pedagógiai értékek mérhetők, értékelhetők és regisztrálhatók. 3.
MINŐSÉGPOLITIKAI NYILATKOZAT
Intézményünk elkötelezi magát teljes tevékenységrendszerével, hogy partnerei igényeit minél teljesebb körben törekszik kielégíteni, rugalmasan alkalmazkodva az ÁMK-t érintő kihívásokhoz. Munkánk tartalmát a gyermek mindenek felett álló érdeke határozza meg. Kiemelt feladatunk a gyermeki alkotóképesség, a kreatív energiák felszabadítása. Segítséget kell adnunk ahhoz, hogy növendékeink eligazodhassanak a változó világban és képessé váljanak arra, hogy megfogalmazzák saját értékeiket, miközben tiszteletben tartják másokét. Az általános alapok fejlesztésén túl fontosnak tartjuk a tehetséges tanulók felismerését, fejlődésük elősegítését, támogatását, egyidejűleg a lemaradó, tanulási nehézségekkel küzdő tanulók felzárkóztatását.
5
ÚÁMK IMIP 2008 Kiemelt figyelmet fordítunk a HH/HHH tanulók felé, az intézmény a kisebbségeket és a különböző tanulói képességű gyermekeket együtt neveli. Az intézmény biztosítja a magyar kultúra, a magyar nemzet tiszteletét, segít a környezettudatos magatartás kialakításában, a társadalmi és természeti értékek megőrzésének érdekében. A gyermekeket olyan ismeretek birtokába juttatjuk, amely segíti őket a pályaválasztásban, a továbbtanulásban. Minőségpolitikánk megvalósításával azt szeretnénk elérni, hogy tanulóink társadalmilag hasznos, egyénileg sikeres emberekké váljanak. A közművelődés folyamatos fejlesztése a lakossági elvárásokhoz igazodik, képes biztosítani a szórakozási, önművelési, infokommunikációs igényeket. A szakmai szolgáltatás biztosítja a pedagógus továbbképzés helyi lehetőségeit. A kistérségi versenyek, fórumok, találkozók, a szakmai információcsere megvalósítása a helyi igények alapján történik. Intézményvezetésünk elkötelezett a minőségirányítási rendszer működtetésében és ehhez biztosítja a szükséges feltételeket. Nálunk a minőségi munka, az innováció alapkövetelmény, melynek garanciája a munkatársak belső és külső képzése, a minőségirányítási rendszer működtetése és folyamatos fejlesztése. Intézményünk kinyilvánítja, hogy szolgáltatásaink minőségének fejlesztése minden dolgozó személyes felelőssége. 3.1.
AZ ÚJVÁROSI ÁMK MINŐSÉGÜGYI ALAPELVE - a minőségközpontú szemléletmód, - a vezetés minőségalapú elköteleződése, - az alkalmazottak teljes körű – meggyőzésen, meggyőződésen alapuló – bevonása a minőségügyi tevékenységbe, - a partnerközpontúság, - a folyamatszemlélet meghonosítása, - szervezeti kultúra fejlesztése, - a folyamatos fejlesztések és a preventív gondolkodás fontossága.
4.
A FENNTARTÓ ELVÁRÁSAI A MŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATBAN
4.1.
Az intézmények részére
HELYI
KÖZOKTATÁSI
RENDSZER
Az intézmény alapító okiratában szereplő feladatai jó színvonalú megoldása céljából biztosítja a minőségi munkavégzés épületbeli, tárgyi és személyi feltételeit. E célt az intézmény akkor éri el, ha: -
a rábízott önkormányzati vagyont a jó gazda gondosságával kezeli, részt vesz az e feladatok ellátását segítő pályázatokon, 6
ÚÁMK IMIP 2008 -
biztosítja a teljes szakos ellátottságot, pedagógusai részt vesznek a szakmai felkészültség javítását, karbantartását célzó képzéseken, továbbképzéseken.
A városban élő minden 3 év feletti, tanköteles korú gyermek és fiatal számára állampolgári jogon lehetővé tenni a nevelési-oktatási rendszerben való teljes körű részvétel lehetőségét. E célt az intézmény akkor éri el, ha: 4.2.
Az óvodában -
az óvodai nevelési program megvalósításának és a minőségi munkavégzés eredményeként a gyermekek az óvodás kor végére elérik az iskolai követelmények teljesítéséhez szükséges fejlettséget, csökkentve a visszamaradók számát, nevelési programjába beépíti a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók fejlesztését célzó programokat, s azokat eredményesen alkalmazza, kiteljesedik az óvoda-iskola együttműködése. 4.3.
Az általános iskolában -
az általános iskola tanulóinak legalább 95 %-a a tankötelezettség ideje alatt elvégzi a 8. osztályt, az országos tanulmányi összehasonlító mérések eredményei alapján az intézmény eléri a „városi iskolák átlaga” eredményt, és a hozzáadott érték fejlődést mutat, az intézmény a helyi tantervében megfogalmazottak szerint – az alapkészségek megerősítésével – törekszik a kiemelt kulcskompetenciák és fejlesztési feladatok megvalósítására, az intézmény – a pedagógiai, pedagógiai-művelődési programjában megfogalmazottak szerint – kiemelt figyelmet fordít a felzárkóztatásra, a tehetségek felismerésére és fejlesztésére, biztosítja az esélyegyenlőség széles körű megvalósítását, pedagógiai, pedagógiai-művelődési programjába, helyi tantervébe beépíti a sajátos nevelési igényű gyerekek, tanulók fejlesztését célzó programokat, s azokat eredményesen alkalmazza, az ÁMK-ként működő intézményekben a közművelődési intézményegység hatékonyan segíti a gyermekek részére az iskolai követelmények teljesítését, valamint az intézmény és társadalmi környezete kapcsolatának rendszeresebbé, eredményesebbé tételét.
7
ÚÁMK IMIP 2008
5.
AZ INTÉZMÉNYNEK A FENNTARTÓI ELVÁRÁSOKKAL KAPCSOLATOS FELADATAI
5.1.
AZ INTÉZMÉNYBEN Megvalósítás időszaka, gyakorisága, határidő
Módszerek, eljárások
Felelősök, közreműködők
Hatékony gazdálkodás, osztálylétszámok kialakítása,
Törvény szerinti osztálylétszámok férőhelykihasználtsága, feladatellátás költséghatékony megszervezésével
Statisztikai adatok elemzése, előrejelzések prognosztizálása, évenkénti felülvizsgálat, pályázatok
Igazgató Gazdasági vezető
Beiskolázás időszaka, minden év októbere
Pályázatok
A lehetséges pályázatok kihasználása a feladatellátás segítése érdekében
Pályázatfigyelés, adatgyűjtés, pályázat írása
Igazgató
A pályázatok kiírásának megfelelően
A humán erőforrás újabb hosszú távú tervének elkészítése
Pedagógusok kompetenciájának növekedése, pl.: SNI, HHek fejlesztésével foglalkozóknál, kompetencia-alapú oktatás bevezetése/kiterjesztése
Igazgató
277/1997(XII.22) Kormányrendelet szerint
Az intézményi minőségirányítási program működésének értékelése
Az elkészült program koherens az önkormányzati minőségirányítási programmal, ez alapján működik az intézmény minőségfejlesztési rendszere
Helyzetértékelés, stratégiai cél, feladat - és időterv, ellenőrzési, mérés- értékelési rendszer; fejlesztési mutatók, partnerek elégedettségi szintje
Intézményvezető, minőségügyi vezető, tagjai, pedagógusok, szülői szervezet
Tanév vége, június 30-ig
Intézményértékelési, minőségirányítási rendszer stratégiájának lebontása
Társadalmi, szakmai kapcsolatok szélesednek
Nevelési területek számbavételeprioritások meghatározása
Minőségügyi vezető, partnerek képviselői
Tanév eleje
Feladatok
Sikerkritériumok
Továbbképzési terv, beiskolázási terv, Belső képzések
8
ÚÁMK IMIP 2008
5.2.
AZ ÓVODÁBAN Megvalósítás időszaka, gyakorisága, határidő
Sikerkritériumok
Módszerek, eljárások
Felelősök, közreműködők
Óvodai nevelési program megvalósítása
Az óvodáskor végére rendelkeznek az iskola megkezdéséhez szükséges készségekkel, jártasságokkal, csökken az óvodában maradó gyermekek száma
Egyéni, komplex személyiségfejlesztés, a gyermek testi- lelki szükségleteinek kielégítése, az egészséges életmód alakítása, érzelmi nevelés és szocializáció biztosítása, kulcskompetenciák megalapozása
Intézményegységvezető Munkaközösségvezetők óvodapedagógusok
Folyamatos
SNI gyermekek, tanulók fejlesztése
Testi, értelmi és a szocializációs fejlődésüknek megfelelő iskolatípusba kerülnek
A sérült funkciók differenciált működésének tudatos fejlődésével a kompenzáció biztosítása
Intézményegységvezető Fejlesztőpedagógus, szakszolgálat óvodapedagógusok
Folyamatos
Óvoda-iskola együttműködése
Kudarcmentes iskolakezdés, megfelelő iskolaválasztás
Közös programok szervezése, munkaközösségek együttműködése
Intézményegységvezetők Munkaközösségvezetők óvodapedagógusok tanítók
Folyamatos
Egyéni bánásmód, differenciálás, gyermekvédelmi feladatok hatékony működtetése
Intézményegységvezetők óvodapedagógusok Gyermekvédelmi felelős
Folyamatos
Feladatok
Hátrányos helyzetűek körében a beóvodáztatási arány növelése: Esélyegyenlőség megteremtése: a gyermekek szükségleteihez igazodó fejlesztés
Szociokulturális hátrányok csökkentése, rendszeres óvodába járás elérése
9
ÚÁMK IMIP 2008
5.3.
AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁBAN Megvalósítás időszaka, gyakorisága, határidő
Feladatok
Sikerkritériumok
Tankötelezettség teljesítése
Az általános iskola tanulóinak legalább 95%-a a tankötelezettség ideje alatt elvégzi a 8. osztályt
A gyengébb képességűek a szociokulturális hátrányokkal küzdők segítése
Igazgató, tanárok Gyermek és ifjúságvédelmi felelős
Folyamatos
Tehetségekkel és az SNI tanulókkal való egyenrangú törődés
Egyéni tanulási út biztosított
Differenciált egyéni személyiség és képességfejlesztés, tanórán és tanórán kívül
Osztályfőnökök, szaktanárok, napközis nevelők
Folyamatos
Biztosított a képzésük, fejlesztésük és a megfelelő középfokú intézménybe való bejutás
Hátránykompenzáció, fejlesztésüket szolgáló speciális programok alkalmazása; együttműködés a család-segítő gyermekjóléti szolgálat munka-társaival és a nevelési tanácsadóval
Igazgató, tanárok Gyermek és ifjúságvédelmi felelős Osztályfőnökök, szaktanárok, napközis nevelők Családsegítő Gyermekjóléti szolg., Nevelési tanácsadó
Folyamatos, nyári szünetben is, igény szerint
Integrált oktatás, multikulturális tartalmak beépítése az oktató- nevelő munkába, felzárkóztató programok
Igazgató Igazgatóhelyettesek Gyermek és ifjúságvédelmi felelős, romológus, Osztályfőnökök, szaktanárok, napközis nevelők
Folyamatos
Folyamatos
A társadalmilag hátrányos helyzetű tanulókkal való foglalkozás
Módszerek, eljárások
Felelősök, közreműködők
Esélyegyenlőség széles körű megvalósítása, különös tekintettel a cigány tanulókra
Felkészítés a továbbtanulásra; továbbtanulások kiszélesítése
Pedagógiai program beválásának folyamatos figyelemmel kísérése
Tudatos tervezés; tantárgyi követelményeknek való megfelelés
Tervezés éves lebontásban; ellenőrzés, értékelés
Igazgató Intézményegységvezetők Munkaközösségvezetők szaktanárok
Az oktatás tartalmának és kínálatának fejlesztése
Változó elvárásoknak való megfelelés, alkalmazkodás
Innovációs programok; idegen nyelvi órák, informatikai foglalkozások
Munkaközösségvezetők szaktanárok Tanítók
Folyamatos
Kulcskompetenciák fejlesztése
A továbbhaladáshoz szükséges alapismeret, alapkészségek megfelelő szintű fejlettsége
Tanulási módszerek tanítása, differenciálás Kompetenciafejlesztő feladatok
Tanítók Szaktanárok Napközis vezetők
Folyamatos
Országos tanulmányi összehasonlító mérés
Az intézmény eléri a városi iskolák átlagát, a hozzáadott érték fejlődik
Mérés, értékelés, intézményi szintű elemzése, Intézkedési terv
Szaktanárok, mérési csop. Intézményegységvezetők
Évente, az OKÉV által meghat. napon
10
ÚÁMK IMIP 2008
5.4.
AZ INTÉZMÉNYI PÁLYÁZATOKBÓL ÉS FENNTARTHATÓSÁGUKBÓL EREDŐ ELVÁRÁSOK
Projekt megnevezése
HEFOP 3.1.3. Kompetencia- alapú oktatás elterjesztése
HEFOP 3.1.4. Kompetencia alapú óvodai nevelés
HEFOP 2.1.5 A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrált nevelése
ÖKO-iskola
Elvárások
Feladatok
Megvalósító
Kompetencia-alapú oktatás kiterjesztése a tagintézményben
A kompetencia-alapú oktatás minden évfolyamon 2010-re. Matematikai – logika, szövegértés-szövegalkotás, szociális, életviteli és környezeti kompetencia-területen. Fenntarthatósági jelentések az IH felé.
Felsővárosi Tagintézmény
Kompetencia alapú nevelés kiterjesztése az óvodában
A kompetencia alapú óvodai nevelési program bevezetése, a kulcskompetenciák megalapozása. Öt éven belül mindkét óvodai épületben történő bevezetése. Óvodai bázisfeladatok ellátása.
Óvoda
IPR működtetése
Háromhavonta kötelező kompetenciaalapú szöveges értékelés a HHH tanulókra vonatkozóan. Tanulói differenciálás a tanórán. Pályaorientáció középiskolai intézményekkel HHH tanulók utánkövetése
Felsővárosi Tagintézmény
Intézményi önértékelés
OOIH szempontrendszere szerint Szakértői értékelés
Felsővárosi Tagintézmény
Intézményi összefogás
A Felsővárosi Tagintézmény és a Fehérló utcai Óvoda a Jelky András Szakközépiskolával, valamint a Bajai Cigány Önkormányzattal szoros kapcsolatot alakított ki, biztosítva ezzel a szakmaiságot, az óvoda-iskola átmenet, az iskola-szakközépiskola átmenet megkönnyebbítését.
Felsővárosi Tagintézmény, Fehérló utcai Óvoda
Multikulturális nevelés
A sokszínű Bácska kultúrájának megismertetése, az etnikai kisebbségek kultúrájának ismertetése és elfogadtatása (különös tekintettel a cigány kultúrára).
Felsővárosi Tagintézmény, Fehérló u. Óvoda
Kisgyermekkori fejlesztés
A szokásos tartalmú és eljárásbeli differenciálástól eltérő, nagyobb mértékű differenciálás alkalmazása a felzárkóztatás érdekében.
Fehérló u. Óvoda
Fenntarthatóság pedagógiájának megvalósítása
A környezettudatos magatartás kialakítása.
Felsővárosi Tagintézmény
11
ÚÁMK IMIP 2008
6.
KÜLDETÉSNYILATKOZAT
Az Újvárosi ÁMK együtt nevel különböző képességű, különböző szociokulturális és anyagi hátterű gyermekeket, valamennyiük számára biztonságos, boldog és élményteli óvodás és iskolás éveket biztosít. Kialakítjuk a gyermekekben az egy életen át tartó tanuláshoz és a kiegyensúlyozott, egészséges életvitelhez szükséges alapkészségeket: -
kooperációs készség, problémamegoldó képesség, ismeretszerző, feldolgozó és rendszerező képesség, kommunikációs képesség, testi-lelki állóképesség, konfliktus tőrés és kezelés képessége, érzelmi intelligencia, tolerancia.
Felkészítjük őket a középfokú oktatásba való bejutáshoz szükséges eszköztudásokra és ismeretekre. Egyénre figyelő differenciálással és gazdag tanórai és szabadidős kínálattal lehetővé tesszük, hogy minden egyes gyermekünk saját képességeinek és személyiségének megfelelően teljesítménye maximumát érhesse el. Feladatunkat és célunkat az ÁMK közművelődési intézményegysége hatékonyan segíti. 7.
INTÉZMÉNYI MINŐSÉGPOLITIKA
Minőségfelfogásunk középpontjában partnereink elégedettségének biztosítása áll: az Újvárosi ÁMK-ba járó gyermekek és szüleik, az itt dolgozó pedagógusok, valamint a fenntartó igényeinek figyelembevételével. Elkötelezettek vagyunk a szakmai munka és az intézményi működés színvonalának folyamatos fejlesztése iránt. Az intézményvezetés tudatosítja a munkatársakban a vonatkozó jogszabályokat, törvényi kötelezettségeket, jogokat, valamint a szakmai elvárások fontosságát. A színvonalas munkavégzéshez, minőségfejlesztéshez szükséges erőforrásokat a vezető biztosítja. Az emberi erőforrás tudatos tervezésével, fejlesztésével (képzés, önképzés) a társadalmi és partneri igényeknek kívánunk megfelelni. Rendszeres visszajelzést gyűjtünk céljaink megvalósulásáról, és a munkatársak elégedettségéről. Szervezeti céljainkat egyértelműen megfogalmazzuk a munkatársak számára, bevonjuk őket a döntéshozatalba. Biztosítjuk a hatékony csoportmunka feltételeit
12
ÚÁMK IMIP 2008 A hatékony és eredményes munkavégzést elismerjük, ennek ösztönző rendszerét kidolgozzuk, működtetjük. 8.
INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZERE
8.1
A VEZETÉS ELKÖTELEZETTSÉGE ÉS FELELŐSSÉGE
A minőség elérésében, bármilyen minőségirányítási rendszerben gondolkodunk is, a szervezet vezetésének kulcsszerepe van. Ha az intézmény vezetői nem alkalmazzák, nem sajátítják el a vezetőkkel szemben támasztott új követelményeket, a szervezetnek esélye sincs eredményes, hatékony minőségirányítási folyamat kiépítésére és napi alkalmazására. A minőségbiztosítás rendszerének kiépítése elsősorban az intézmény vezetésének a felelőssége. A minőségbiztosítási rendszerek kidolgozásának és működtetésének első számú felelőse az ÁMK igazgatója. Elengedhetetlen a vezetői elhatározás, elköteleződés. Ezért: - Az intézmény vezetése kinyilvánítja elkötelezettségét a minőség, a minőségfejlesztés terén. - Betartja az intézmény működését szabályozó külső és belső jogrendszert, a szabályozók előírásait. - Elkészíti az intézmény küldetésnyilatkozatát, megfogalmazza a minőségpolitikáját. - Kinevezi az intézmény minőségügyi vezetőjét és létrehozza a támogató szervezetet. - Elkészíti az intézményi értékeléseket, kezdeményezi a szükséges beavatkozásokat. - Biztosítja mindenkor a szükséges erőforrásokat. Vezetői célok a minőségfejlesztés során: - egyenletessé, kiszámíthatóvá és partnerközpontúvá tenni az intézmény működését; - olyan működést biztosítani, amely alkalmassá teszi az intézményt a felmerülő problémák; - megelőzésére, kezelésére, javítására; - pozitív, problémamegoldó kultúra kialakítása a szervezetben; - konszenzusos és szakmai alapú szervezet-átalakítás a minőségfejlesztő tevékenységben; - résztvevő csoportok segítségével a stratégiai és minőségi céloknak megfelelően. Vezetői feladatok ezzel összefüggésben: - a munkatársak folyamatos motiválása, értékelése, képzése; - programok, projektek támogatása (tervezés, irányítás, összehangolás); - minőségközpontú szemléletváltozás megvalósítása. 8.2.
A MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI CSOPORT MŰKÖDÉSE
13
ÚÁMK IMIP 2008 Az intézményvezető a minőségirányítási program elkészítésére, működtetésére minőségirányítási csoportot hoz létre. A csoport tagjait és vezetőjét az intézményvezető bízza meg. A csoport munkáját közvetlenül az intézményvezető bízza meg. A csoport munkáját közvetlenül az intézményvezető irányítja, ellenőrzi. Működési rendjüket maguk alakítják ki. Minden formális megbeszélésen feljegyzés szükség esetén jegyzőkönyv készül. A csoport- vezetőjének koordinálásával- operatív módon irányítja a minőségirányítási rendszert. Ennek érdekében: 8.3.
munkatervet készít szervezi a feladatok végrehajtását, kommunikációs csatornákat működtet- tájékoztat, ellenőrzi a feladatok végrehajtását kezdeményezi az intézményi szervezeti működés fejlesztésének tartalmát, módját gondoskodik az adminisztratív fegyelemről (kidolgozza és szabályozza a folyamat közben keletkező dokumentumok tárolási rendjét, biztosítja a kövezhetőséget, a külső kontrollt), kezdeményezi az IMIP felülvizsgálatát, fejleszti saját tevékenységét JOGSZERŰ MŰKÖDÉS
Az intézményvezetés fontosnak tartja, hogy az ÁMK életét szabályozó jogi dokumentumok – törvények, különböző szintű rendeletek, a fenntartó vagy az intézmény belső szabályozói – minden munkatárs számára hozzáférhetőek legyenek, azokat mindenki ismerje meg. Megtartásuk munkaköri feladat. A közlönyökben megjelent változásokról a felelősök értesítik az érintetteket. A mindenkit érintő belső szabályzatok az ÁMK minden feladatellátási helyén megtalálhatók. A külső jogi szabályozás folyamatos nyomon követéséért felelős: -
igazgató intézményegység- vezető és helyettesek gazdasági vezető
14
ÚÁMK IMIP 2008
8.4.
A BELSŐ SZABÁLYZATOK FELÜLVIZSGÁLATA Dokumentum
A felülvizsgálat ideje
Felelős
Hol található
Alapító okirat
fenntartói igény szerint
önkormányzat
Igazgatói iroda Feladatellátási h.
SZMSZ
jogszabályváltozások szerint
igazgató intézményegység-vezetők
Igazgatói iroda Feladatellátási h. Könyvtár
négyévente
igazgató intézményegység-vezetők munkaközösségvezetők intézményegység-vezető hely.
Igazgatói iroda Feladatellátási h. Iskola honlapja Könyvtár
háromévente
igazgató intézményegység-vezetők intézményegység-vezető hely.
Igazgatói iroda Feladatellátási h.
kétévente
Igazgató Minőségfejlesztési vezető
Igazgatói iroda Feladatellátási h. Iskola honlapja Könyvtár
szükség szerint
Igazgató intézményegység-vezetők DÖK segítő ped.
Igazgatói iroda Feladatellátási h. Iskola honlapja Könyvtár
Pedagógiai program
Helyi tanterv
Minőségirányítási program
Házirend
9.
TERVEZÉS
A minőségtervezési rendszer valójában stratégiai tervezés, és közvetlenül kapcsolódik az intézményi stratégiához. Stratégiai tervezés: - Minőségirányítási Program, Pedagógiai Program, Vezetői pályázat, Házirend A stratégiai tervezés magába foglalja: - az intézmény küldetését, - erőforrásait, - környezet elemzését – ahhoz, hogy meg tudjuk határozni, mik legyenek az intézményi prioritások és stratégiák. A stratégiai tervben fogalmazódik meg, hogyan tud az intézmény a legjobban teljesíteni a meghatározott célok, erőforrások és változó lehetőségek esetén. A stratégia megvalósítása rendszerint az intézményi struktúra, az információs rendszer, a tervezés és az ellenőrzés megváltoztatását vonja maga után.
15
ÚÁMK IMIP 2008
9.1.
ÉVES TERVEZÉS
Éves munkaterv: stratégiai céljaink lebontását jelenti konkretizált feladatok, felelősök, elvárt eredmények meghatározásával (minden év augusztusában készül el a következő évi). Az éves munkaterv fő irányainak meghatározása az előző tanév végén történik (június). Munkaközösségi munkaterv: az intézmény éves munkaterve alapján a szakmai munkaközösségek kidolgozzák éves munkaprogramjukat, feladatok, felelős, határidők, elvárt eredmények meghatározásával (minden év szeptember 30-ig). A munkaterv fő vonalainak kialakítása az előző tanév elemzése alapján történik (június). Tantárgyi programok, tanmenetek: a helyi tanterv alapján a tantárgyaknak illetve a műveltségi területeknek az adott gyermekközösségre bontott éves programja. A szaktanárok készítik. Határidő: szeptember 30. Nevelési terv: az osztályfőnökök készítik el szeptember 30-ig. Elemei: helyzetelemzés, célkitűzések, feladatok, módszerek/eszközök, időterv. Gyermekvédelmi munkaterv: a gyermekvédelmi felelős a pedagógusokkal közösen készítik el szeptember 30-ig, s utána folyamatosan aktualizálják. Egyéni fejlesztési terv: a speciális nevelési szükségletű, a valamely területen lemaradó illetve a különleges képességű gyermekek egyéni fejlesztési terve, melyet a fejlesztő csoport megfelelő tagja készít el a gyermek szükségleteinek megfelelő határidővel. Továbbképzési terv: Az intézmény stratégiai terveit tartalmazó dokumentumok alapján ötéves, az éves munkaterv alapján éves beiskolázási terv. Az igazgató készíti el az intézményegység-vezetők véleményezésével. Óvodai csoportok éves fejlesztési terve: a helyi nevelési program adott csoportban történő megvalósításának tervezése, a csoportok óvónői készítik el.
16
ÚÁMK IMIP 2008
Beiskolázási terv szept okt. Óvoda-iskola átmenet csoport megalakulása, Felelősök kijelölése Együttműködési program elkészítése Programok megvalósítása Sulihívogató megjelenése
nov. dec.
jan.
máj. Jún.
x
x x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
Óvodai szülői értekezletek
x
Nyílt napok
x
Szülői szándéknyilatkozat leadása Beiratkozás
febr. márc. ápr.
x x
Iskolai szülői értekezletek
x
Ha a szülők jelentős számban más iskolát választanak, akkor át kell értékelnünk az addigi folyamatot és be kell avatkoznunk. PR-munkánkban új lépésekkel kell gazdagítanunk addigi tevékenységünket, és el kell érnünk, hogy a körzetünkhöz tartozók, ill. az ÁMK óvodásai minél többen iskolánkat válasszák.
17
ÚÁMK IMIP 2008 10.
ELLENŐRZÉS – ÉRTÉKELÉS AZ ELLENŐRZÉS ÉS ÉRTÉKELÉS LEHETSÉGES FORMÁI
Ellenőrzés és értékelés formája
Ellenőrzés és értékelés tárgya, tartalma
Ellenőrzésre és értékelésre jogosult
törvényességi
fenntartó
szakmai-pedagógiai
fenntartó-szakértő
szakhatósági
ÁNTSZ Fogyasztóvédelmi Felügyelőség Számvevőszék
szakmai-pedagógiai
igazgató intézményegység-vezetők intézményegység-vezető helyettes
Külső
Belső -
törvényességi munkáltatói gazdálkodási tanügy-igazgatási
Ellenőrzést és értékelést megrendelő
Oktatási miniszter Fenntartó Jegyző Igazgató Pedagógusok Szülők
igazgató intézményegység-vezetők intézményegység-vezető helyettes
BELSŐ MÉRÉSEK - ELLENŐRZÉSEK- ÉRTÉKELÉSEK Gyakorisága
Intézményvezetői értékelés
évente
Igazgató
Fenntartó igénye alapján
Belső ellenőrzés
évente
A tervben meghatározott felelősök
A tervben meghatározott időrend
Belső ellenőrzés táblázat
Vezetői munka (igazgató, intézményegység vezető és helyettesek)
2,5 évente
Minőségügyi vezető Munkaközösségek
Tanév végi záróértekezlet
Függ. vezetői értékelő lap
évente
Igazgató Intézményegységvezetők Munkaközösségvezetők
Folyamatos információgyűjtés Összegzés: a munkaértékelő interjún
Függ. pedagógus-értékelő lap Óralátogatási lap
3 évente
Minőségügyi vezető
I. félévi értekezlet
évente
Pedagógusok
A mérési tervben meghatározott
Pedagógusok munkájának értékelése Közvetlen partnerek(szülők,gy erek,pedagógus,fen ntartó) igényeinek mérése Tanulói képesség és tudás, neveltségi szint mérése Pedagógiai program felülvizsgálata
4 évente
Minőségirányítási program felülvizsgálata
4 évente
Felelős
Igazgató Intézményegységvezetők Munkaközösségvezetők Igazgató, minőségügyi vezető
Határidő
Függelék/Melléklet/ Táblázat Intézményi értékelés Függelék: Indikátorok az intézményi értékeléshez
Ellenőrzés formája
Tanulói képességek és tudás mérésének rendszere
2008/09-es tanévtől kezdve a fenntartó által meghatározott 2008/09-es tanévtől kezdve a fenntartó által meghatározott
18
ÚÁMK IMIP 2008 Intézményi önértékelés (Felsővárosi Tagintézmény)1 Teljeskörű intézményi önértékelés
évente
Intézményegységvezető, IPR csoportvezető
5 évente
Igazgató
Az OOIH határideje és megadott szempontrendszere szerint Igazgatói megbízás lejáratának megfelelően
10.1. INTÉZMÉNYÉRTÉKELÉS Az intézmény értékelését az intézményvezetés évente készíti el. Az erről szóló beszámolókat a fenntartó igényei alapján készíti el és hozza nyilvánosságra. Az értékelések az alábbi területre terjednek ki: -
a vezetői ellenőrzés és a belső mérések eredményei, a partnerektől származó visszajelzések, az indikátorrendszer mutatóinak eredményei a tanévzáró értékelő értekezlet eredményei, a javító és fejlesztő (megelőző) tevékenységek eredményei, a korábbi értékelő beszámolók során elhatározott intézkedések megvalósulásának vizsgálata, - az esetleges megváltozott körülmények számbavétele, - a minőségfejlesztési munka eredményei. 10.2. A VEZETŐI ELLENŐRZÉS ÉS ÉRTÉKELÉS Az ellenőrzés napjainkban új filozófiai alapokon áll, a bizalom elvére épül. Feltételezi, hogy mindenkinek érdeke, hogy jó munkát végezzen, az intézmény jól működjön, az igénybevevők számára megfelelő szolgáltatást nyújtson. Az intézményi belső ellenőrzés operatív irányítója és felelőse az intézményvezető. Ellenőrzési joga és kötelessége kiterjed az intézmény valamennyi dolgozójára, az általuk végzett munka helyességére és eredményességére, vagyis az intézmény teljes működésére. Az ellenőrzések előre bejelentett időpontban, és szempontok alapján történnek, azok célja a segítségnyújtás, közös elemzés, értékelés. Az ellenőrzések ütemezését, konkrét időpontját az éves intézményi munkaterv tartalmazza. A vezetői ellenőrzések területei: - szakmai-pedagógiai tevékenység ellenőrzése, - gazdálkodás ellenőrzése, - munkáltatói jogkörből adódó ellenőrzés, - tanügy-igazgatási feladatok ellenőrzése. Az ellenőrzésekről írásos feljegyzés készül. A pedagógiai ellenőrzések változatos módszerekkel történnek. (Dokumentumelemzés, feltételek vizsgálata, megfigyelések, mérések, beszélgetés, interjú). A vezető ellenőrzésén kívül a pedagógusok írásos értékelése dokumentálja (regisztrálja) az egyes gyermek és a csoport fejlődését, a pedagógiai feladatok megvalósulását. Kiemelt helyen szerepel a nevelési programban megfogalmazott célok és feladatok teljesítésének nyomon követése, valamint a gyermekek fejlesztésének és fejlődésének ellenőrzése. 1
A HEFOP 2.1.9/b és az integrációs és képesség-kibontakoztató felkészítés szerint
19
ÚÁMK IMIP 2008
A pedagógiai belső ellenőrzés célja: - a tervezett feladatok kellő időben és megfelelő minőségben történő megvalósulása, - megfelelő mennyiségű és minőségű információ gyűjtése, elemzése, - a tényleges állapot összehasonlítása a pedagógiai céllal, - a megvalósulás értékelése, ténymegállapítás és értékelés, - visszajelzés a pedagógiai munka színvonaláról, - a vezető tervező munkájának segítése. Belső ellenőrzési tervben határozzuk meg és hozzuk nyilvánosságra: - az intézmény működésével, folyamatainak ellenőrzésével kapcsolatos hatásköröket (ennek keretében a működés azon területeit, amelyeket ellenőrzése során a vezető vizsgálni kíván), - a vezető mit kíván személyesen (vagy delegáltja útján) folyamatosan ellenőrizni, - mely területeken kíván véletlenszerű mintavételen alapuló rendszeres felülvizsgálatot végezni, és hogyan használja fel saját ellenőrzési rendszerében a folyamatokban keletkező ellenőrzési bizonylatokat, - az ellenőrzés során nyert információk felhasználási módját és az ellenőrzést követő beavatkozás lépéseit. A belső -
ellenőrzés, értékelés, mérés három területre irányul: az intézmény dolgozóira, a gyermekek fejlődésének nyomon követésére, a pedagógiai program megvalósítására. BELSŐ ELLENŐRZÉSI TERV Pedagógiai – közművelődési - tanügy-igazgatási feladatok
Az ellenőrzés területe
IX
X
Óvodai csoport dokumentumok
B
D
Nevelési tervek, osztályfőnöki munka
D
C
C
Munkaközösségi munkatervek, Munkaközösségi munka
B
B
B
Közművelődési munkaterv, közművelődési tevékenység
A
A
A
A
A
A
A
A
A
A
Egyéni fejlesztési tervek
B C
B C
B C
B C
B C
B C
B C
B C
B C
B C
Gyermekvédelmi munkaterv, gyermekvédelmi munka
B
Naplók
C
Statisztika
B
Tankönyvellátás
XII
I
II
B
D
C
IV
B
V
VII
VIII
A
B C
C
B B
B C D
VI
B D
C
C B
III
B
E
Tanórán kívüli tevékenység Szülői ért., fogadóórák
XI
B
E C
D
20
ÚÁMK IMIP 2008 Munkáltatói feladat Az ellenőrzés területe
IX
Új dolgozók beilleszkedése Munkaidő betartása Nevelőmunkát közvetlenül segítők Technikai dolgozók munkavégzése
X
XI
XII
B B
C
I
III
IV
V
B B
C
B
B E
II
B
E
VII
VIII
B
C
B C
B
C
B
C E
VI
C B
E
B
E
E
E
E
E
E
I
II
III
IV
V
VI
VII
VIII
Gazdálkodás Az ellenőrzés területe
IX
Beszerzések
A
Eszköznyilvántartás
E
Leltár Karbantartás
E
Biztonságtechnika
X
XI
XII
A
A E
E
E
E
E
Helyettesítés, túlóra
B
Szabadságolás
B
Étkeztetés
E
B
E
E B
B
B
B
B
B
B
B
E B
B
B
E
Továbbképzési támogatás elszámolása
B
E
A
A
Egyéb Az ellenőrzés területe
IX
Munkavédelmi előírások betartása
E
Munkavédelmi oktatás
A E
A. B. C. D. E. F.
X
XI
XII
I E
II
III
IV
V
VI
VII
VIII E
igazgató intézményegység-vezetők intézményegység–vezető helyettes munkaközösség-vezetők gazdasági vezető; gazdasági ügyintéző minőségirányítási vezető
21
ÚÁMK IMIP 2008 10.3. A VEZETŐK ÉS A PEDAGÓGUSOK TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉSE 10.3.1. Az intézményvezető munkájának értékelése a fenntartó által: Az intézményvezetői munka értékelésének célja az intézmény működésében bekövetkezett változások értékelése. Az igazgató beszámoltatása az igazgatói ciklus végén történik. Ez a fenntartói komplex ellenőrzési és értékelési rendszer eredményeire, valamint a vezető önértékelésére építve határozza meg a következő időszak fejlesztési feladatait. 10.3.2. Az intézményvezető és a helyettesek teljesítményértékelése az intézményben: Az intézményegység-vezetők, tagintézmény-vezetők és helyetteseik értékelése 2,5 évente megadott szempont szerint történik, a intézményegységek közössége által. Eljárásrend: - A munkaközösségek elkészítik a vezetők egyéni értékelését az értékelőlapok kitöltésével. - Értékelő megbeszélés a tantestülettel, majd az értékelő megbeszélés eredményének rögzítése jegyzőkönyvben. 10.3.3. A pedagógusok munkájának értékelése a Pedagógiai Programban megfogalmazott értékrend és feladatok alapján: Alapelvek: - elfogadott szempontok alapján történjen - tényanyag birtokában történjen - ösztönző hatású legyen - személyre szóló legyen - megfelelő légkörben történjen Célok: -
az egyéni és az intézményi célok összehangolása az önértékelési képesség fejlesztése folyamatos minőségbiztosítás a probléma és konfliktuskezelés javítása
Szempontok a pedagógus munka értékeléséhez: - kapcsolat és együttműködés a gyermekekkel - szakmai tevékenység: szaktárgyi, módszertani felkészültség, - tanulásirányítási munka: differenciálás, tanulási technikák, gondolkodtatás - gyermekek ismerete - problémakezelés - közösségalakító tevékenység - önképzés, továbbképzés - együttműködés a kollégákkal - együttműködés a szülőkkel - innovációs tevékenység - kötelező órán kívüli tevékenység - megbízhatóság, pontosság - adminisztrációs munka - különleges teljesítmény 22
ÚÁMK IMIP 2008
A pedagógusmunka ellenőrzésének formái: - spontán megfigyelés - tervezett megfigyelés - kérdőíves információ - tanulói teljesítmények vizsgálata - óralátogatás, foglalkozáslátogatás - interjú - dokumentumok vizsgálata, ellenőrzése A pedagógus munka értékelésének formái: - nyilvános szóbeli - zártkörű szóbeli - írásos - munkaértékelő interjú Az ellenőrzést és értékelést végzi: - Igazgató - Intézményegység-vezetők - Intézményegység-vezető helyettesek - Szakmai munkaközösség-vezető Az értékelés eljárásrendje: - Az értékelő lapot kitölti az értékelt kolléga (önértékelés), az igazgató és az intézményegység- vezetők és helyetteseik, valamint a munkaközösség-vezetők. Az értékelőlap kitöltésének alapja a kolléga tevékenységéről különböző forrásokból összegyűjtött információk (folyamatosan). - Az értékelőlap kitöltése után kerül sor a munkaértékelő interjúra. - Az interjú résztvevői: Az értékelt kolléga, igazgató, intézményegység – vezető és h., munkaközösségvezető. - Munkaköri leírás áttekintése; - erősségek és fejlesztendő területek számbavételére; - a fejlődést szolgáló szükségletek megfogalmazására; - személyes ambíciók, tervek, lehetőségek számbavételére; - a szervezeti célok megvalósulásához való hozzájárulás lehetőségeinek feltárására; - helyi iskolapolitikában, vezetésben való részvétel lehetőségeinek tisztázására; - programokban, fejlesztésben való részvétel megbeszélésére; - pedagógiai program karbantartásában való részvétel rögzítésére. - Az interjú végén a legfontosabb megállapítások az értékelőlapra kerülnek, s mind az értékelést végző, mind az értékelt aláírja a közösen tett megállapításokat. A következő értékelés alapját már ez az értékelés jelenti. 10.3.4. A munkaközösségek munkájának értékelése: - Éves programok számbavétele. Lezajlott programok tartalma, minősége, mennyisége. - Óralátogatások összegzése, tapasztalatai – a tervezés szempontjai alapján. - Nyílt órák, nyílt napok, bemutató órák összesítése, tapasztalatai. 23
ÚÁMK IMIP 2008 -
Kiemelt pedagógiai célok, a megvalósítás eszközei. A pedagógiai munka értékelése. Felzárkóztatás, tehetséggondozás, felvételi előkészítők eredményei, létszámok. A versenyeken való részvétel és eredményesség összegzése, tapasztalatai. A munkaközösségek tagjainak éves tevékenysége. Munkaközösségi megbeszélések a tanév folyamán – ezek tapasztalatai. A helyi tanterv teljesítésének tapasztalatai. Új kollégák beilleszkedésével kapcsolatos tapasztalatok. Továbbképzések, tanfolyamok összegzése, tapasztalatai. Taneszközök, - előirányzott, beszerzett, még szükséges – tapasztalatok. Új tankönyvek használatának tapasztalatai, Az értékelés alapján milyen feladatokra, folyamatokra kell a következő tanévben, nevelési évben hangsúlyt helyezni? Ötletek, tervek, vállalások a következő tanévre, ill. nevelési évre. Minőségfejlesztési tervünk alapján a következő tanév fejlesztéseinek munkaközösségi szintű kijelölése. Javaslatok a nevelési és munkaközösségi értekezletek témáira, tartalmára, előadóira. Az elmúlt tanév tantárgyi átlagai, következtetések s az ebből adódó feladatok
10.3.5. Rendezvények, események értékelése: A rendezvények értékelésénél azt vizsgáljuk, hogy a rendezvény elérte-e az előzetesen meghatározott célt. Az esemény, rendezvény értékelését a rendezvényért felelős főszervező az érintettek bevonásával végzi. Az értékelés szempontjai: Az előkészítés folyamata: Kellő mennyiségű információt biztosított-e a szervezésért felelős kolléga? Minden érdekelt kapott-e megfelelő mennyiségű, minőségű információt? Milyen szintű volt a felelősök aktivitása az előkészítés során? Az információk időben érkeztek-e a feladatot ellátókhoz, időben történt-e a felelősök kijelölése? - Világos volt-e a célok, feladatok megfogalmazása, volt-e mód vélemény-nyilvánításra? - Hogyan sikerült bevonni a résztvevőket az előzetes feladatok megoldásába? - Milyen gonddal történt a gyerekek felkészítése az eseményre? -
Az esemény lebonyolítása: - Minden felelős körültekintően megoldotta-e a rábízott feladatot? - Hogyan sikerült elhárítani az esetlegesen felmerült váratlan történéseket? A rendezvényt követő értékelés: - Elérte-e a rendezvény a célját? - Elégedettek-e a résztvevők? - Milyen haszna volt az eseménynek? (nevelési eredmények, ismeretek bővítése, képességek fejlesztése) - Milyen anyagi eszközöket teremtett a főszervező az akció lebonyolításához? (költségvetési forrás, pályázat, támogatók felkeresése, belépők) - Mennyi időráfordítást igényelt az esemény? - A továbblépés lehetőségeinek, a fejlesztés feladatainak megfogalmazása, meghatározása. Határidő: az adott rendezvényt követően 1 héten belül 24
ÚÁMK IMIP 2008
11.
MÉRÉS
11.1. INTÉZMÉNYÜNK MÉRÉSI RENDSZERE Intézményünk pedagógiai munkáját a gyermekközpontú pedagógia jellemzi. A boldog, biztonságos gyermekkorhoz szükséges ideális környezet megteremtése mellett legalább ilyen fontos az, hogy gyermekeink megalapozott tudást szerezzenek, amellyel megállják helyüket a következő iskolafokokban. Miután alapvető csoport- és osztályszervezési elvünk a heterogenitás, kiemelten fontos, hogy az egy osztályban/csoportban tanuló gyerekek fejlődését, a különböző fejlesztések hatásosságát nyomon követhessük. 11.2. ÓVODÁNK MÉRÉSI RENDSZERE A gyermekek óvodába lépésétől kezdve folyamatosan és tudatosan célirányos megfigyeléseket végzünk, melyeket a Fejlődési naplóban rendszeresen feljegyezzük. A gyermek egyéni fejlődésének mutatói segítik munkánkban a differenciálás az egyénre szabott fejlesztés megvalósítását. A folyamatos megfigyelés területei: - A gyermek egészségi állapotának és motoros készségeinek jellemzői - A gyermek játékának és munka jellegű tevékenységének jellemzői - A gyermek érzelmi, akarati és szocializációs képességeinek jellemzői - A gyermek értelmi fejlettségének jellemzői - A gyermek nyelvi/kommunikációs fejlettségének jellemzői Gyakorisága: évente 2 alkalommal Végzik: óvónők Az eredményes iskolakezdés érdekében óvodánkban a DIFER mérőeszközt alkalmazzuk. A mérés ideje középső csoport, nagycsoport. Végzik: óvónők 11.3. ISKOLÁNK MÉRÉSI RENDSZERE A mérési rendszer kialakításának fontos szempontja volt, hogy segítségével minél jobban megismerhessük az iskolánkba járó gyerekek adottságait, járuljon hozzá a tanulási nehézségeket okozó problémák felderítéséhez, adjon információt a gyerekeknek, a szülőknek és a tantestületnek a gyerekek aktuális állapotáról, segítse a fejlesztések megtervezését. Az országos mérési lehetőségekhez azért csatlakoztunk, mert így módunk van arra, hogy a többi hasonló iskola eredményeivel összehasonlíthassuk saját eredményeinket. Az adatokat saját magunk dolgozzuk föl. Mérési rendszerünk leírását, a mérések idejét, a javítások és a feldolgozás határidejét, valamint a felelősök nevét a következő táblázat tartalmazza.
25
ÚÁMK IMIP 2008 A TANULÓI KÉPESSÉGEK ÉS TUDÁS MÉRÉSÉNEK RENDSZERE Mérés
Első osztály Tanulási képességvizsgáló rendszer (Országos mérő anyag) Negyedik osztály · Olvasás-szövegértés · Matematika gondolkodás · Gondolkodási képességek (országos mérés) Idegen nyelv(saját fejlesztés szummatív mérés-Felsőváros) Ötödik osztály · Term.tudományos gondolkodás (saját fejlesztés, diagnosztikus mérésFelsőváros) Hatodik osztály · Olvasás-szövegértés · Matematika gondolkodás (országos mérés) · Természettud. gondolkodás (saját fejlesztés- Felsőváros) Idegen nyelv (Felsőváros) Nyolcadik osztály · Olvasás-szövegértés · Matematika gondolkodás (országos mérés) Idegen nyelv (Felsőváros)
Mérés (adatfelvétellel) határideje
Nov.30.
Május vége
szept. 15.
Május vége
Május vége
Lebonyolításért felelős
Javítás/ kiértékelés határideje, felelős
Megbeszélés az érintettekkel
Tájékoztató a tantestületnek
Febr. 20. Fejlesztő csop.
A tanulási képességek felmérése, a szükséges egyéni fejlesztések megtervezése.
Aug. 28. mérési csop. v.
Az alsó tagozat számára visszajelzés az első négy év fejlesztésének eredményeiről, a felsős szaktanárok számára, diagnózis a gyerekek képességének állapotáról.
Legfontosabb célok
Elsős tanítók, fejlesztő csop.
Dec. 12. int.egys. vez. és a fejlesztő csop.
Jan.31. int.egys.vez. és a fejlesztő csop.
Mérési cs.
Június 28. érintett tanítók, mérési nap
Aug.31. int.egys.vez.-k, tanítók Mérési csop.v. Mérési cs.
Mérési cs.
Szept.30. érintett szaktanárok, mérési cs.
Okt.15. int.egys.vez.-k, mérési csop. Mérési csop.v. tanárok
Okt.30. Mérési cs. vez.
Az alsó tagozat számára visszajelzés az első négy év fejlesztésének eredményeiről, a felsős szaktanárok számára, diagnózis a gyerekek képességének állapotáról.
Mérési cs. tagjai
Június 28. Az érintett szaktanárok, mérési cs.
Aug. 31. Mérési csop. v. int.egys.vez.-k, tanárok
Aug. 31. mérési csop. v. Orsz. eredmény következő év febr.
Az általános iskola első hat évének eredményeit mutatja a mérés, a képességekről kapunk visszajelzést. Az eredmények egyben megmutatják a következő két év fejlesztésének irányait.
Mérési cs. tagja
Június 28. érintett szaktanárok mérési cs. Mérési csop. v.
Aug 31. Tanárok, mérési cs. V. Mérési cs.
Aug. 31. mérési cs. v. Orsz. eredm. Köv. év febr.
Iskolánkban végzett pedagógiai munka értékelésének egyik indikátora. Visszajelzés az iskolai tanítási folyamat eredményességéről, az egyéni és csoportos fejlesztések hatékonyságáról.
26
ÚÁMK IMIP 2008
12.
A PARTNERKÖZPONTÚ MŰKÖDÉS LÉPÉSEI ISKOLÁNKBAN 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.
A partnerek azonosítása A partnerek igényeinek és elégedettségének felmérése Az igények elemzése Célok és prioritások meghatározása Intézkedési tervek készítése Az intézkedési tervek végrehajtása Az intézkedések gyakorlati beépülésének elemzése Korrekciós terv készítése és megvalósítása Irányított önértékelés
12.1. A PARTNEREK IGÉNYEINEK ÉS ELÉGEDETTSÉGÉNEK FELMÉRÉSE Az eljárás célja minden tanévben felmérni a partnerek igényeit, elégedettségét és valamint a mérési eredmények alapján elvégezni a szükséges beavatkozásokat. A partneri igény és elégedettségmérés rendszere a következő oldalon.
27
ÚÁMK IMIP 2008 PARTNERIGÉNY- ÉS ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS RENDSZERE A mérés módszere
Partnerek
Mintavételi eljárás
A mérés gyakorisága
Felelősök
Partnerek tájékoztatása
Közvetlen partnerek: Tanulók 4-8. osztály
kérdőíves felmérés
1-3.osztály
kiscsoportos interjú
Pedagógusok
kérdőíves felmérés
Véletlenszerű mintavétel a tanulók 50 %-a Véletlenszerű mintavétel a tanulók 50%-a teljes körűen
Szülők
kérdőíves felmérés
Véletlenszerű mintavétel, a szülők 50 %-a
Fenntartó
személyes interjú előre összeállított kérdések alapján
Oktatási Bizottság
Háromévente
Háromévente
2,5 évente
minőségügyi vezető, támogató csoport tagjai minőségügyi vezető, támogató csoport tagjai minőségügyi vezető, támogató csoport tagjai
osztályfőnöki óra, szóban DÖK, szóban osztályfőnöki óra szóban nevelőtestületi értekezlet, szóban és írásban
Háromévente
minőségügyi vezető,támogató csoport tagjai
szülői értekezleten szóban, SZMK választmány szóban, írásban, az iskola honlapja
Kétévente
minőségügyi vezető, támogató csoport tagjai
írásban
munkatársi Ped. munkát minőségügyi értekezlet, közvetlenül segítő Kérdőív, interjú Teljes körű Háromévente vezető szóban munkatársak Közvetett partnerek: Nevelési Tanácsadók Logopédiák Gyermekjóléti intézmények Családsegítő Szolgálatok Iskolaegészségügyi szolgáltató Közoktatási intézmények Évente változóan két közvetlen partner igényeit és elégedettségét mérjük az Pedagógus-képző éves munkatervben meghatározva intézmények Kisebbségi önkormányzat Pedagógiai szakmai szolgálatok Türr István Múzeum Közművelődési Intézmények Bajai Rendőrkapitánys. Civil szervezetek
28
ÚÁMK IMIP 2008
Az eljárás magában foglalja: - a partnerazonosítás frissítését - a felmérés lebonyolítását - intézkedési terv készítését - a beavatkozás ellenőrzését 13.
PANASZKEZELÉS
A panaszkezelési eljárás célja, hogy az intézményben történő, a nevelő-oktató munka, illetve a más munkavégzés során felmerülő problémákat, vitákat a legkorábbi időpontban, a megfelelő szinten lehessen feloldani vagy megoldani. A panasz eljárást, állapotot vagy döntést kifogásoló, sérelmező olyan kérelem, amely intézkedéssel párosul. Bármely érdeksérelemmel vagy jogsérelemmel kapcsolatban panasz nyújtható be az intézményvezetőhöz. A panaszra 15 napon belül kell válaszolni – szóbeli panasz esetén szóban, írásbeli panasz esetén írásban. Jogorvoslat minden olyan kérelem, amely jogszabály alapján hozott döntés megváltoztatására irányul. A jogorvoslat tárgya lehet: panasz, kifogás, fellebbezés, felszólalás, észrevétel, felülvizsgálati kérelem stb. Döntés elleni jogorvoslati kérelmet írásban kell benyújtani. A jogorvoslat lehetőségéről, annak módjáról és formájáról a döntéshozónak kell tájékoztatnia a döntésben érintett személyt. Az intézmény dolgozóinak a partneri panaszt, illetve megelégedettségre vonatkozó észrevételt dokumentálniuk kell. Hibabejelentő lapot kell kitölteni, ha bármely intézményhasználó vagy bármely partner észrevételt tesz. A tanulói panaszok kezelésére a házirend ad útmutatást. 13.1. PANASZKEZELÉS AZ ALKALMAZOTTAK RÉSZÉRE Az alkalmazott panaszát szóban vagy írásban eljuttatja ahhoz a személyhez, aki a felelőse annak a területnek, ahol a probléma felmerült. - A felelős 3 napon belül megvizsgálja a panasz jogosságát. Ha a panasz nem jogos, tisztázza az ügyet a panaszossal. - Ha a panasz jogosnak minősül, a felelős 5 napon belül egyeztet a panaszossal. - Amennyiben a panaszos elfogadja az egyeztetés eredményét és a probléma megnyugtatóan lezárul, írásban rögzítik. - Amennyiben a panasz megoldásához türelmi idő szükséges, annak letelte után közösen értékelik a felmerülő problémát az intézményvezetővel. - Ha a türelmi idő lejártával a probléma nem oldódik meg, sem a felelős, sem az intézményvezető közreműködésével, akkor a panaszos munkaügyi bírósághoz fordulhat.
29
ÚÁMK IMIP 2008
14.
INDIKÁTOROK AZ INTÉZMÉNYI ÉRTÉKELÉSHEZ
Beiskolázási mutatók: - Jelentkezettek és felvettek aránya - Körzeten kívüliek száma - Férőhely kihasználtság mutatója (%) Nevelés és fejlesztés: - Szülői elégedettség - Pedagógusok elégedettsége - Pedagógusok önértékelésének eredménye - Egyéb szolgáltatásokat igénybevevő gyermekek száma, aránya - Speciális fejlesztő programok beépülése az iskola pedagógiai programjába - Fenti fejlesztő programokban résztvevő gyermekek száma, aránya - Dokumentált intézményvezető látogatások száma - Belső szakmai tapasztalatcserék és képzések száma (hospitálás, továbbképzés stb.) Emberi erőforrás: A továbbképzési normatív támogatás felhasználásának mutatói: - Képzésekre fordított összeg - Képzéseket szolgáló könyvek beszerzésére fordított összeg - Helyettesítésre fordított összeg A pedagógusok szakmai végzettségi mutatói: - Alapképzettség (törvényi megfelelés) - Másod diploma (száma és aránya, koherenciája az iskola nevelési programjával) - Szakvizsgázottak száma és aránya Eredményesség: - Szülői elégedettség - Sajátos bánásmódot igénylő (integrált nevelésben és fejlesztésben részesülők) száma és aránya - A gyermekek neveltségi szintje, szokás és szabályrendszer Hatékonyság – költség: - Férőhely kihasználtság mutatói - Osztályok átlaglétszáma - Fenntartói költségvetésen túl forrásbővítés - Benyújtott pályázatok száma - Elnyert pályázatok száma, összege A vezetés - Az intézmény szakmai dokumentumainak összhangja (pedagógiai program, éves munkatervek, a pedagógiai ellenőrzés és belső ellenőrzés tervei, vezetői pályázatban megfogalmazott célkitűzések és feladatok) az önkormányzat fejlesztési tervével - Az intézmény külső és belső környezete (higiénia és környezetkultúra)
30
ÚÁMK IMIP 2008 -
A gazdálkodás tervszerűsége, hatékonysága és törvényessége Az intézmény rövid, közép és hosszú távú céljainak megvalósulása Az intézményvezető személyes eredményei Képzés, továbbképzés, tanulás Pedagógiai innováció beindítása Az intézmény szervezeti kultúrája
Társadalmi kihatás: - Pedagógusok részvétele a közéletben - Az intézmény és kapcsolatai
31
ÚÁMK IMIP 2008
ZÁRADÉK A Közoktatási Törvény 40. §. 10-11. bekezdésének megfelelően a programot az intézményegységek Szülői Munkaközösségei megismerték, véleményezték, annak tartalmát elfogadják. …………………………………….. Újvárosi Iskola SZMK képviselője
……………………………………. Felsővárosi Iskola SZMK képviselője
……………………………………………. Óvodai SZMK képviselője
Az Intézményi minőségirányítási programban foglaltakkal kapcsolatban a diákönkormányzat gyakorolta véleményezési jogát. ……………………………............ Újvárosi Iskola DÖK képviselője
…………………………………… Felsővárosi Iskola DÖK képviselője
Az ÁMK minőségirányítási programját az alkalmazotti értekezlet 2008. október 9-én megtartott határozatképes ülésén a jelenlevő alkalmazottak elfogadták. …………………………………. intézményvezető
Baja Város Képviselő-testülete 2008/………….. számú határozatával jóváhagyta az ÁMK minőségirányítási programját. ……………………………….. polgármester
Az intézményi minőségirányítási program felülvizsgálatának ideje: 2012. - a fenntartó által meghatározott ütem szerint. Baja, 2008. szeptember 30.
32
ÚÁMK IMIP 2008
KIEGÉSZÍTÉSEK - MÓDOSÍTÁSOK: 1. Közalkalmazotti teljesítményértékelési rendszer (Kiegészítés elfogadva: 2009.03.12. alkalmazotti értekezleten) AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSÉT BEFOLYÁSOLÓ ÖNÁLLÓ BELSŐ SZABÁLYZATOK: 1. Pedagógiai-művelődési program 2. Szervezeti és működési szabályzat 3. Házirend 4. Gyakornoki szabályzat 5. Munkavédelmi szabályzat 6. Balesetvédelmi szabályzat 7. Tűzvédelmi szabályzat 8. Érintésvédelmi szabályzat 9. Esélyegyenlőségi terv 10. Továbbképzési program 11. Beiskolázási terv 12. Leltározási szabályzat 13. Selejtezési szabályzat 14. Pénzkezelési szabályzat 15. Bizonylati szabályzat számlarend 16. Vagyonkezelési szabályzat 17. Ügyviteli és iratkezelési szabályzat 18. Iskolai tankönyvellátás és tankönyvrendelés szabályzata 19. Kockázatértékelési szabályzat 20. Könyvtári gyűjtőköri szabályzat
33
