Minden hegyvidéki beleszólhat a Normafa jövőjének alakításába

A XII. KerÜleti POLGÁROK L APJA

www.hegyvidekujsag.eu

2015. április 14.

BUDAKESZIERDŐ • CSILLEBÉRC • FARKASRÉT • FARKASVÖLGY • ISTENHEGY • JÁNOSHEGY • KISSVÁBHEGY • KRISZTINAVÁROS • KÚTVÖLGY MAGASÚT • MÁRTONHEGY • NÉMETVÖLGY • ORBÁNHEGY • SASHEGY • SVÁBHEGY • SZÉCHENYIHEGY • VIRÁNYOS • ZUGLIGET

Minden hegyvidéki beleszólhat a Normafa jövőjének alakításába

„A legtöbb nehéz és bonyolult társadalmi problémára van egy frappáns, kézenfekvő, pofonegyszerű rossz válasz. A jó megoldások ritkán jönnek ihletszerűen, egyik pillanatról a másikra. Egy nagyon összetett, bonyolult kérdés esetében általában a válasz is differenciált – ez a helyzet a Normafa gondjaira adott válaszunkkal is. Ahogy az elmúlt években megismertük a területet használók különböző, néha egymást is keresztező vágyait, szándékait, úgy jöttünk rá, hogy nincs egyszerű igazság, megoldás. Időt, energiát kell szánni arra, hogy megtaláljuk azt a keskeny ösvényt, amely mindenkinek a szempontját figyelembe veszi.

hogy minél többször minél többféle módon tájékozódhassanak a rehabilitációs terv részleteiről. Általában konfliktusos kérdéseket döntenek el népszavazással, ahol markáns »igen« és »nem« álláspontok birkóznak egymással. Ebben is sajátos a mi népszavazá-

sunk, hiszen sikerült addig folytatni a kompromisszumok keresését, hogy a fő irányokat tekintve ma már nem áll fenn érdemi ellentét. Amikor a helyi népszavazásról döntöttünk, még nem ez volt a helyzet. Úgy vélem, helyes döntés volt 2013 őszén, a válasz-

tási év előtt, hogy ezt a hosszú távú, fontos kérdést húzzuk ki a napi politikai viták zónájából, és ne az éppen adott parlamenti vagy önkormányzati testületi többségre bízzuk a kérdés eldöntését, hanem a hegyvidéki polgárok mindegyikének ajánljuk fel a

beleszólás lehetőségét. Bár a beleszólás iránti vágyat, aktivitást némileg visszaveti, hogy már nincs érdemi konfliktus, de a kérdés súlya, fontossága cseppet sem változott.” Pokorni Zoltán polgármester

Fotók: Sárközy György

Pokorni Zoltán

Egy bonyolult, térben és időben kiterjedt programot állítottunk össze, s ez nemcsak a Normafa Síház és környékének gondjait akarja orvosolni, hanem szinte az egész hegyét. Nem egy-két hónap alatt megvalósuló egyszeri intézkedés, hanem majd’ egy évtizedes fejlesztési program fő elvei vannak itt előttünk. Okkal lehetünk büszkék arra, hogy a magyar parlament ennek a kitüntetett területnek a sorsát a mi kezünkbe adta, a 3200 önkormányzat közül egyedül a Hegyvidéki Önkormányzatnak van módja, joga a területén lévő erdőt kezelni. A mi felelősségünk az, hogy a Normafa-programot a lehető legbölcsebben állítsuk össze. A felelősségünket növeli a kormány ígérete, hogy ehhez forrást is biztosít majd. Ha vannak olyan kérdések, amikről valóban helyes népszavazással dönteni, akkor a Normafa rehabilitációjáról szóló ezek közé tartozik. Megértem azokat a kritikusokat, akik azt mondják, egy ilyen bonyolult kérdést nem szokás népszavazással eldönteni. Az ügy súlya, fontossága, a Normafához való érzelmi kötődés ereje azonban elegendő ok arra, hogy mégis azt gondoljuk, ebbe minden hegyvidéki polgár kaphasson beleszólást. Ezért is nagyon fontos megragadni minden alkalmat,

Kihívásokkal teli év után törvény adott lehetőséget, amely az ország települései közül egyedül a tizenkettedik kerület számára biztosította ezen a területen állami tulajdonú erdők kezelését. Egy háromszázhatvan hektáros rész és a rajta álló épületek gondozását vállaltuk el. A feladattal 2014 áprilisában az erre a célra létrehozott Normafa Park Fenntartó és Üzemeltető Intézményt bízta meg a helyi képviselő-testület.

pihenőhelyek, játszóterek rendben tartása. Hogyan telt az első év? – Volt munka bőven, már csak azért is, mert a frekventált területek rendbetétele mellett az egyébként kevésbé látogatott részekre is a korábbiaknál nagyobb figyelmet fordítottunk. Ez utóbbi feladatot nagyrészt önkéntesek segítségével oldottuk meg, ami azt mutatja, hogy a Normafa ügye képes megmozgatni az itt élőket. Szeretném megköszönni a Természet- és Környezetvédelmi Polgárőr Egyesület segítségét, amely a kerületi diákok bevonásával több erdőszépítő akciót szervezett. Az érettségihez kötelező közösségi munka keretében a középiskolások pihenőhelyek átfestését végezték el. Megmozdultak a helyi cégek is, a Niveát forgalmazó Beiersdorf Magyarország Kft. munkatársai már két alkalommal besegítettek az erdőtakarításba. Sőt, előfordult az is, hogy graffitizés miatt megbüntetett közmunkások festették át az egyik pihenő erdei bútorait. Korábban meglehetősen sok kritika érte a Normafa közbiztonságát, és a hétvégenként rendszeresen előforduló forgalmi anomáliákra is sokan panaszkodtak. Ezekben sikerült előrelépni? – Látogatottság szempontjából a tél az egyik csúcsidőszak, ami nem véletlen, hiszen az idén például negyvenöt napon át borította összefüggő, sportolásra alkalmas hó a Normafa északi lejtőit. (Folytatás a 4. oldalon) Fotó: Sárközy György

Tavaly áprilisban adta az önkormányzat a Normafa Park Fenntartó és Üzemeltető Intézmény kezelésébe a Normafa leglátogatottabb, mintegy 360 hektáros területét. Az elmúlt év tapasztalatairól, valamint az idei újdonságokról beszélgettünk az intézmény igazgatójával, Mikó Gergellyel.

A Normafa a legfontosabb hegyvidéki pihenő- és rekreációs környezet Mikor és hogyan alakult meg a Normafa Park Fenntartó és Üzemeltető Intézmény? – A budapestiek által Normafaként ismert terület nagyon kicsi, mindössze 0,2 százaléka a Pilisi Parkerdő Zrt. kezelésében lévő erdőterületnek, azonban a kerület és – talán nyugodtan mondhatom – a főváros lakói számára ez a legfontosabb hegyvidéki pihenő- és rekreációs környezet. Ezért volt fontos az önkormányzat számára, hogy átvegye a parkerdőtől, hiszen így sokkal nagyobb figyelmet tudunk fordítani a megújítására és a fenntartására. Erre a Normafa-

Zökkenőmentes volt a feladatok átvétele? – Tudtuk, mire vállalkozunk, hiszen az önkormányzat korábban is a szívén viselte a Normafa sorsát. Az utóbbi években a kerület hozzájárulásával megújult a játszótér a Libegő felső végállomásánál, valamint számos pihenő- és tűzrakóhely is, de még bőven van tennivaló sok területen. Éppen ezért bíztuk meg az első évben az erdészeti szakmunkák és a napi szintű üzemeltetési feladatok ellátásával a Pilisi Parkerdő Zrt-t. Ebbe beletartozik az erdőtakarítás, a turistautak karbantartása, a rétek kaszálása, a

HIRDETMÉNY BUDAPEST XII. KERÜLET HELYI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁGA

2015. MÁJUS 17-RE HELYI NÉPSZAVAZÁST TŰZÖTT KI.

A HELYI NÉPSZAVAZÁSRA FELTETT KÉRDÉS: „Egyetért-e Ön a Normafa területének helyreállításával a Budapest Főváros XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2015. (I.27.) számú határozatában foglaltak szerint?” A választópolgárok a névjegyzékbe történő felvételükről 2015. április 27-ig kapnak értesítést. A választópolgár személyesen, a lakcíme szerinti szavazókörben szavazhat. A szavazás 6.00 órától 19.00 óráig tart.

A Képviselő-testület 10/2015. (I.27.) számú határozata megtekinthető a http://www.hegyvidek.hu/valasztas/helyi-nepszavazas-2015/hatarozat-normafa vagy a www.normafa.info oldalon. Részletes tájékoztatásért forduljon Budapest Főváros XII. kerület Hegyvidéki Polgármesteri Hivatalban a Helyi Választási Irodához, vagy látogassa meg a www.valasztas.hu weboldalt!

Helyi Választási Iroda

HEGYVIDÉK

2015. április 14.

2  www.hegyvidekujsag.eu

Adjunk esélyt a Normafának! – népszavazás május 17-én „Egyetért-e Ön a Normafa területének helyreállításával a Budapest Főváros XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2015. (I. 27.) számú határozatában foglaltak szerint?” A kérdésben hivatkozott határozatról a Hegyvidéki Önkormányzat képviselő-testülete ellenszavazat nélkül döntött 2015 januárjában. Ebben a határozatban rögzítette az önkormányzat a Normafa-rehabilitációra vonatkozó terveket. Mit tartalmaz a 10/2015. (I. 27.) számú határozat? a) A Normafa megújítása során kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy a Normafa területének jelentős része a Budai Tájvédelmi Körzethez tartozik, természetvédelmi terület, valamint védett erdő. A Normafa helyreállításánál a Zugligeti úttól Budakeszi határáig, a Szépjuhászné úttól a Hegyhát útig terjedő területet egy környezeti egységként kell tekinteni. A rekonstrukció során a Natura 2000-es természetvédelmi hatásbecslés megállapításai, valamint a környezetvédelmi előírások szerint kell eljárni a Normafa történelmi, kulturális hagyományainak figyelembevételével. Kiemelten fontos a fenntarthatóság elve mentén az egész

éves használat lehetőségének kidolgozása oly módon, hogy a Normafa környékén élők nyugalma ne sérüljön. b) A közlekedés szabályozása a Normafa területén a közösségi közlekedés előnyben részesítésével. Ennek keretében az önkormányzat kezdeményezi az Eötvös út–KonkolyThege úti kanyar forgalomcsökkentését, a Távcső utca kiépítését, a buszforduló és a Normafa Síház melletti gépjárműparkoló áthelyezését az Eötvös út 40. és környékén lévő ingatlanok bevonásával. Az önkormányzat szakmai és jogi támogatást nyújt a fogaskerekű vasút nyomvonalának meghosszabbításához és végállomásának elhelyezéséhez, szintén az Eötvös út 40. és környéke területére, továbbá kezdeményezi a gyermekvasút környezetkímélő vasúttá történő átalakítását és a Libegő korszerűsítését. A túlzott gépjárműforgalom csökkentése érdekében az önkormányzat kezdeményezi a Normafa területén kívüli kisebb közösségi parkolók kialakítását (a Zugligeti úton, Budakeszi határában, a Szépjuhász nénál, a Hűvösvölgyben), ide vezető túraútvonalakat épít ki, valamint kezdeményezi P+R

nyezeti értékeire gyakorolt hatásokat. Biztosítani kell a szánkózás és a síelés biztonságos elkülönítését. f) A közbiztonság javítása felügyeleti jelenléttel, valamint térfigyelő kamerák telepítésével.

FOTÓ: LITAUSZKI ANDRÁS

Mi lesz a Normafa-népszavazás kérdése? A kérdés egyszerű és egyértelmű, a következőképpen szól:

parkolók kialakítását a közösségi közlekedési hálózat megállóihoz kapcsolódóan. c) A területen található rossz műszaki állapotú, többnyire műemlékvédelem alatt álló épületek felújítása, új funkciók szerinti hasznosítása. Ennek keretében kerülhet sor természetvédelmi-oktatási központ kialakítására a Béla király út 59/e szám alatti ingatlanon az egykori Fácán vendéglő épületének közösségi célú felújításával. Szintén feladat az önkormányzati tulajdonú, Zugligeti út 64. szám alatti, egykori lóvasút-végállomás épületének felújítása, közösségi célú hasznosítása.

d) A „Normafa Kapu”, a Normafa központi területének megújítása, kialakítása. Az önkormányzat tulajdonát képező, Eötvös út 48. szám alatti ingatlan adhat helyet az ún. „Normafa Kapu” látogató- és információs központnak. Kiemelten fontos az Eötvös út 40. szám alatti, egykori Olimpia Hotel kisajátításának és bontásának kezdeményezése. A parkoló áthelyezését követően kerülhet sor a Normafa Síház vendéglátó funkciójának kibővítésére, játszóhely, közösségi tér kialakítására. e) Korlátozott síelési lehetőség biztosítása.

Ennek keretében valósítható meg a Szaniszló-rét környékén az oktató sífutópálya, a Kis-Norma lejtőn a hajdani sípálya egy részének a Mátyás király útig történő helyreállítása mobil felvonó telepítésével, a természeti környezetet nem károsító húzólift visszaállításával, valamint adalékmentes, csapadékvízből előállított hó felhasználásával. Az önkormányzat a síelést támogató fejlesztések hatásainak vizsgálatára egy környezetvédelmi szakemberekből álló bizottságot hoz létre, amelynek feladata folyamatosan figyelni a használatból adódó esetleges kockázatokat és a Normafa természeti kör-

g) A Normafa környezeti terhelésének, zsúfoltságának enyhítése érdekében a túraútvonalak nagyobb területre történő széthúzása, kijelölésük a Hűvösvölgyig és a Hármashatárhegyig. A biztonságos használat érdekében szükséges a futók, sífutók, túrázók, kerékpárosok, valamint a sétálók által használt útvonalak szétválasztása. A fogyatékkal élők, különösen a mozgáskorlátozottak és látássérültek számára is látogatható területek kerülhetnek kialakításra. h) A szükséges infrastrukturális háttér kialakítása. Ennek keretében az önkormányzat a többi között csomagmegőrzőket, öltözőket, padokat, hulladékgyűjtőket, valamint kulturált illemhelyeket és biztonságos, környezetkímélő, ellenőrzött tűzrakó helyeket biztosít, illetve alakít ki. Az önkormányzat a Jánoshegyi utat felújítja, és a közvilágítást oly módon alakítja ki, hogy az ne terhelje felesleges fénnyel a környezetét. Az önkormányzat kisebb játszóhelyeket hoz létre, és az Anna-réten található játszóteret teljesen felújítja.

ADJUNK ESÉLYT A NORMAFÁNAK!

KÖZLEKEDÉS

MŰEMLÉK

KÖZBIZTONSÁG

SZABADIDŐ

TERMÉSZET

Szavazzon május 17-én! hegyvidek.hu

HEGYVIDÉK

2015. április 14. www.hegyvidekujsag.eu  3


Jó időben megtelik a környék, még a fák közé is parkolnak szabálytalanul gyakrabban. A legnagyobb probléma az autófeltörés, hiszen sok a gépkocsi, különösen jó időben, amikor nemcsak a parkolók, hanem a környező utcák is megtelnek járművekkel.

kítása is, ami lehetővé tenné, hogy a sportolni érkezők ne az autójukban öltözzenek át, és ott helyezzék el ruháikat, értékeiket. K. D.

MEGHÍVÓ LAKOSSÁGI FÓRUMRA Tisztelt Hegyvidéki Polgár! 2015. május 17-én a hegyvidéki polgárok népszavazáson dönthetnek a Normafa jövőjéről. A környezeti hatásvizsgálatok és a társadalmi egyeztetések alapján a koncepció készen van a terület rendezésére, a Normafa természeti értékeinek megőrzésére, a jelenlegi problémák megoldására. Ezt szeretnénk önökkel ismertetni.

A lakossági fórum időpontja:

2015. április 21. (kedd) 17.00 Helyszíne:

Barabás Villa (XII., Városmajor utca 44.) Várjuk szeretettel!

A Normafa-rehabilitációs program keretében kialakítandó környezet- és természetvédelmi oktatóközpont helyszínén, a zugligeti Fácános területén járt március végén Czunyiné dr. Bertalan Judit. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának köznevelésért felelős államtitkára megbeszélést folytatott Pokorni Zoltán polgármesterrel az államtitkárság és az önkormányzat együttműködésének lehetőségeiről. Egy új képzési forma, a témanapok és témahetek kereteinek kialakításán dolgoznak jelenleg az Emberi Erőforrások Minisztériuma köznevelési államtitkárságának szakértői. Czunyiné dr. Bertalan Judit államtitkár véleménye

Pokorni Zoltán és Czunyiné dr. Bertalan Judit

Ma még ez a kép fogadja a látogatót

szerint ez tökéletesen illeszkedne a Hegyvidéki Önkormányzat által elképzelt, a Normafa-rehabilitációs program keretében a zugligeti Fácános területén kialakítandó környezet- és természetvédelmi oktatóközpont munkájához. A képzési formában a tantárgyi órakereteket feloldva, azokat összevonva egy-egy napon, vagy akár egy héten keresztül egyetlen témára, tárgyra fókuszálnának a gyerekek. Hazánk természeti értékeivel például nem feltétlenül az iskolapadban ülve, hanem külső helyszíneken, a többi között a hegyvidéki oktatóközpontban és az onnan kiinduló tanösvényeket járva ismerkedhetnének meg a tanulók. A tervek szerint (erről még folynak

az egyeztetések) ötödikes, hatodikos vagy hetedikes diákok tanáraik kíséretében tölthetnének el itt egy napot. Emellett többnapos programokat is lehetne szervezni, hiszen szállás is kialakítható a területen, abban az 1970-es években épült szárnyban, amely az egykori Fácán vendéglő épületéhez kapcsolódik. Az oktatóközpont tartalmának kidolgozásába a köznevelési államtitkárság szakértői mellett a környezetvédő szervezetek képviselőit vonnák be, akik nemzetközi tapasztalataikat is kamatoztathatnák ebben a munkában. Ugyancsak számítanak a Magyar Természettudományi Múzeum közreműködésére, hiszen az ország legnagyobb természetrajzi gyűjteményének jelentős része ma raktárakban porosodik, nem látható, itt viszont egy új, a Budai-hegységre fókuszáló kiállítási helyet lehetne létrehozni. A tervezett oktatóközpont nyitott lenne, a kirándulókat is kiszolgálná – büfé, mosdó, pihenési lehetőség várná a látogatókat. Az egykori Fácán vendéglő, későbbi belügyminisztériumi kiképzőközpont régóta elzárt területének megnyitásával olyan új tér jöhetne létre a Zugligetben, ami vonzó kiindulópont lehet majd a Normafára kirándulni vágyók számára. K. D.

A Fácán Nagyvendéglő története A Zugliget több neves vendég- lai közt, így emlékezett meg róla: Hegyek közt címűeket. Krúdy lőnek adott otthont már a 19. „A viszontlátás örömére Toldy, Gyula a Nagy kópé című regészázadban is. Ezek közül ki- Vörösmarty és Bajza, a színészek nyében a város legszebb mulatóemelkedik a Fácán Nagyven- közül Udvarhelyi Miklós, Szentpé- helyének nevezi a Fácánt. Így írt: déglő, amelynek épülete ma is teri és az idősebb Lendvay Márton „…álmok, szerelmek, ismeretségek, áll a Béla király út 59–61. szám majálist rendeztek a tiszteletemre a találkák és rügyező kedvek eljöttek zugligeti Fácán vendéglőben, ahol a Fácán ódon udvarára, végigjáralatt. A jelenleg elhagyatott terüle- reggeltől estig mulattunk és még ták a bolthajtásos folyosókat, felszaladtak a ropogó lépcsőkön, belenézten működött a 18. században labdáztunk is.” A közkedvelt vendéglőt az úri tek a kopott aranyozású tükrökbe Jäger Henrik neves budai kőfaragó majorja. Ez a 19. század elején közönség is gyakran és szívesen […] A Fácán árkádjai alatt volt már Krammer József tisztiorvos felkereste. A parkban lévő séta- terítve (míg az udvaron tánc folyt). tulajdonában állt, aki a korabeli utakat esténként ellepték a nyara- A kocsmáros még abból az időből dokumentumok tanúbizonysága lók, miközben térzene szórakoz- ismerőse Rezeda úrnak, mikor szerelemit télen is a Fácánba hordta szerint 1830-ban továbbadta tatta őket. Több irodalmárunkat is meg- szánkán…” Riegler Ignác budai szappanfőző A Fácán vendéglő egészen az mesternek. Az ő nevéhez fűződik ihlette a Zugliget. Petőfi két vera neves vendéglő kialakítása. A set írt itt, A Bokor a viharban és a első világháborút követő időkig Fácán elnevezést onnan kapta a hely, hogy egykor itt terült el Mátyás király vadaskertje, és úgy tartották, az uralkodó előszeretettel vadászott fácánokra. Ekkorra a kirándulók körében már nagy népszerűségnek örvendett a Zugliget, és a vendéglő hamar felkapottá vált. Olyannyira, hogy Riegler Ignác felkérte Hild Józsefet, tervezzen ide egy üdülőszállót. 1856-ra fel is épült az új épület, amelyben harminc vendégszoba várta a kikapcsolódni vágyókat. Az U-alakú házat úgy alakították ki, hogy minden szoba közvetlenül kapcsolódott a völgyre néző hatalmas teraszhoz. A 20. század elejéig a Fácán volt az egyik legkellemesebb, legdivatosabb budai nyári mulatóhely és bálosház. Barabás Miklós festőművész is megfordult a fa- A Fácán igen népszerű hely volt, esténként nyaralók lepték el a park sétányait

igen népszerű volt. Utána szanatóriumként működött, majd a Horthy család pihenőhelye lett. 1950-ben államosították, és a Belügyminisztérium kiképzőközpontját költöztették ide, az elmúlt években viszont már elhagyatottan állt. A Fácános elnevezés még a 80as évek elején is találónak tűnt, mivel az Árnyas út–Remete út találkozásához közeli bokros terület a fácánok kedvelt költőhelye volt. Az Árnyas úti lakótelep megépítése tette tönkre az élőhelyüket, akkor tűntek el a környékről a vendéglőnek nevet adó szárnyasok. B. A.

Fotó: Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény

Miért gyakoribbak itt az autófeltörések, mint másutt? – Azért, mert aki ide feljön sétálni, vagy sportolni, sokszor csak a legszükségesebb holmikat viszi magával, számos értéket viszont az autójában hagy. Az utastérben lévő tárgyakat a tolvajok gyorsan észreveszik; elég, ha csak egy kabát, vagy táska marad az ülésen, a bennük található értékek reményében is feltörhetik a járművet. Azok is rosszul járhatnak, akik a parkolóban teszik értékeiket a csomagtartóba, hiszen ezt könnyen kifigyelhetik az elkövetők.  Mit lehet tenni az autófeltörések visszaszorítása érdekében? – Általában véve elmondható, hogy az ilyen esetek jelentős része kellő elővigyázatossággal elkerülhető. Az elkövetők távol tartása természetesen szintén fontos feladat, aminek egyik leghatékonyabb eszköze a rendőrök, továbbá a munkánkat segítő önkormányzati rendészek és polgárőrök rendszeres jelenléte. Sajnos arra nincs kapacitásunk, hogy az összes frekventált helyen posztos rendőri szolgálatot működtessünk, ezért bűnmegA sok autó vonzza a gépkocsifeltörőket előzési és felderítési Bűnügyi szempontból men�- szempontból egyaránt örvendenyire tekinthető fertőzöttnek a tesnek tartjuk az önkormányzatnak azt az elképzelését, hogy térNormafa környéke? – Nem állíthatjuk, hogy a fő- figyelő kamerákkal tenné biztonváros különösen fertőzött terüle- ságosabbá a környéket. Ki tudna emelni más olyan tei közé tartozna. Közbiztonsági fejlesztési elképzelést is, ami véproblémái azonban speciálisak: leménye szerint javítaná a körmivel elsősorban kirándulóhelynyék közbiztonságát? ről van szó, így a város sűrűbben – Előnyös, hogy egyes forgallakott részeire inkább jellemző bűncselekménytípusok kevésbé mas helyszíneken kiépítenék a fordulnak elő itt, bizonyos fajta közvilágítást. Hasznos lenne egy esetek ugyanakkor az átlagosnál öltöző és csomagmegőrző kiala-

A közbiztonság javítása kiemelt helyen szerepel az önkormányzat Normafa-rehabilitációs programjában, a tervezett biztonsági fejlesztéseket a kerületi rendőrkapitányság is ígéretesnek tartja. A területre jellemző egyik leggyakoribb problémáról, az autófeltörésekről, valamint ezek visszaszorításának lehetőségeiről Segyevi Zoltán rendőr alezredessel, a kapitányság vezetőjével beszélgettünk.

Oktatóközpont a Fácánosban


Fejlesztésekkel javítható a Normafa biztonsága

HEGYVIDÉK

2015. április 14.


Fotó: Sárközy György

Egyenlő esélyekkel a Normafán

A játszóhely a társas, szociális kapcsolatok szempontjából is rendkívül fontos – A két kulcsszó az elérhetőség és a használhatóság. Elengedhetetlen, hogy a sétautakon a kerekes székesek is kényelmesen elférjenek, ne legyenek kátyúk, a lépcsők mellé rámpák kerüljenek. Több padra és illemhelyre van szükség, valamint pelenkázókra, mivel az értelmi fogyatékos gyerekeknél előfordulhat, hogy később válnak szobatisztává. Ma még az ivókutak sem megfelelők, kerekes székkel szinte lehetetlen kartávolságra megközelíteni ezeket. Az autizmushoz gyakran társul hiperaktivitás, ami külön figyelmet kíván, ezért meg kell erősíteni a rézsűk korlátjait. És még valami: az értelmi fogyatékos gyerekek sokáig tanulják a szabálykövetést, ennek ellenére nem biztos, hogy hosszabb ideig maguknál tudják tartani a kidobandó tárgyakat, például a zsebkendőt, almacsut-

kát. Ezért érdemes lenne sűrűbben kihelyezni szemeteseket. Többször szóba hozta a gyerekeket. A jelenlegi játszóterek megfelelnek az elvárásoknak? – Rendszeresen járunk a közeli Rege parki játszótérre, ahol a legtöbb eszközt felügyelettel tudják használni a diákjaink, azonban itt sem ártana némi módosítás. Nehezen boldogulnak a manapság divatos fedett labirintusokkal, ezeket legalább szakaszonként átláthatóvá kellene tenni. Sok a meredek mászóka, ami szintén nem mindenki számára kényelmes. Elsősorban az autistáknak lényeges, hogy legyen a játszótéren egy csendesebb rész, míg általában elmondható, hogy az értelmi fogyatékosok tájékozódását a játékok színhasználatával és formájával lehet segíteni. M. M.

(Folytatás az 1. oldalról) Ezért kértük meg a Hegyvidéki Rendészetet és a polgárőrséget, hogy a szokásos járőrtevékenységüket hétvégenként folyamatos jelenléttel egészítsék ki. Ennek szinte azonnal látszott az eredménye, hiszen rövid időn belül érezhetően javult a Normafa közbiztonsága. A segítségükkel a parkolással kapcsolatos nehézségeket is hatékonyabban tudtuk orvosolni. Gyakran előfordul ugyanis, hogy megtelnek a parkolók, amivel az ide érkező autósok csak akkor szembesülnek, amikor felérnek a hegy tetejére. Említette a téli sportolást. Ezzel kapcsolatban mik a tapasztalataik? – A sízők és a sífutók többnyire betartják a Normafa korábbi évtizedekben megszokott írott és íratlan szabályait. Sajnos a szánkózók esetében már vegyesebb a kép, a havas időszakban szinte mindennaposak voltak a sportbalesetek. A Közép-Budai Önkéntes Polgári Védelmi Egyesület szakképzett munkatársai több esetben nyújtottak elsősegélyt. A sérülések oka általában az volt, hogy sokan figyelmen kívül hagyták a pályák használatának rendjét, és a szánkózás számára igen veszélyes sípályán csúszkáltak. Az egyik első dolgunk volt, hogy táblákkal jelezzük, melyik lejtőt használhatják a szánkózók, melyiket a síelők. A polgárőrök közreműködésével figyelmeztettük a téli sportolókat a szabályok betartására, ennek eredményeképpen a tél második fele komolyabb baleset nélkül telt el. Sok mindenre fel lehet készülni, a decemberi környezeti katasztrófára azonban biztosan nem. Hogyan tudtak megbirkózni a Normafát sújtó jégkárral? – A kárelhárítás első üteme befejeződött, az összes burkolt és

erdei utat, ösvényt megtisztítottuk, valamennyi biztonságosan járható. Más a helyzet a fák között, itt a teljes rendbetétel hos�szabb időt vesz igénybe. A megújuló természet miatt egyes munkák csak a vegetációs ciklust követően folytathatók – például a belső területekről a farönköket nyáron nem lehet az aljnövényzet sérülése nélkül kihordani. A jégkárelhárítás mellett folyamatosan zajlik a mindennapos munka is. Milyen újdonságokról tud beszámolni? – Felvettük a kapcsolatot a természetvédelmi szervezetekkel és a terület természetvédelmi felügyeletét ellátó Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósággal. Velük egyeztetve szeretnénk ugyanis módosítani a korábbi, nem teljesen átgondolt kaszálási gyakorlatot. A Normafa látogatóinak elvárása, hogy a huszonhat hektárnyi rét mindig legyen frissen kaszálva, ez azonban nem mindenhol lehetséges, mert figyelembe kell venni a védett növények és az itt élő állatok életciklusát. Lesznek olyan területek, amelyeken rendszeresen és rövidre vágjuk a növényzetet, míg máshol ritkábban dolgozunk, vagy magasabban hagyjuk a füvet. Hamarosan megérkezik egy speciális, a rézsűket is bejáró traktor, amellyel pontosan beállítható a kaszálás magassága. Újdonság, hogy áprilistól a karbantartási és takarítási feladatokat már saját munkatársaink végzik, ők gyorsabban tudnak reagálni a hirtelen előálló, megoldandó helyzetekre. Hétvégenként is jelen lesznek a kirándulók által előszeretettel látogatott területeken, szükség esetén azonnal intézkednek, vagy segítséget nyújtanak, amire korábban nem volt lehetőség. M. M.

Akadálymentes környezetre vágynak a fogyatékkal élő emberek A Normafát a fogyatékkal élők is szívesen látogatják, jelenleg azonban számtalan nehezítő körülmény akadályozza gondtalan kikapcsolódásukat. Az akadályok felszámolásához nem feltétlenül van szükség komoly pluszberuházásokra, sokkal hatékonyabb, ha egy fejlesztési program kapcsán már a tervezési fázisban odafigyelnek a sérültek igényeire – mondta el véleményét beszélgetésünkben Szabó László, a Fogyatékosok Országos Diák- és Szabadidősport Szövetségének (FODISZ) elnöke. A FODISZ is egyik résztvevője volt annak a hosszas egyeztetéssorozatnak, amit Pokorni Zoltán polgármester folytatott társadalmi szervezetek képviselőivel a Normafa tervezett rehabilitációjával kapcsolatban. Önök milyen javaslatokat fogalmaztak meg a fogyatékkal élők nevében? – Olyan megoldásokat vetettünk fel, amelyek alkalmazásával könnyebbé válhatna a Normafa megközelíthetősége és használata a látás-, hallás- és mozgássérültek számára. A látássérültek érdekében azt kértük, hogy Braille-írásos útjelző és tájékoztató táblákat is helyezzenek majd ki a területen, továbbá a sétautak rendezése során az utak szélén kis peremet alakítsanak ki, amit követni tudnak a fehér bottal közlekedők. A hallássérültek miatt – akik gyakran olvasási nehézségekkel is küzdenek – azt ajánlottuk, hogy az

eligazító táblákon nagy betűkkel, könnyen érthető szövegekkel tüntessék fel az információkat. A mozgássérültek igényei alapján az utak akadálymentesítését, valamint az általuk is használható illemhely, csomagmegőrző és parkolóhelyek kialakítását javasoltuk. Sportolási szempontból milyen lehetőségeket kínál a Normafa a sérülteknek?

nek gyakorlatát egyébként a fejlett síkultúrával rendelkező országokban már számos helyen kialakították. Hogyan lehet a sérült gyerekek számára is használhatóvá tenni az erdei játszótereket? – Számtalan már bevált, az európai szabványoknak megfelelő megoldás létezik a fogyatékkal élő gyerekek által is használható játszóterek megteremtésére. A moz-


kedni a társadalomba, nem elég a képességeiket fejleszteni. Legalább ennyire fontos, hogy számukra is használhatóvá tegyük a környezetüket. Ha a Normafára gondolunk, képzeljük el, hogyan tudná egy kerekes székes ember segítség nélkül, vagy akár segítséggel bejárni az erdei utakat, vizet inni egy ivókútból, eljutni egy illemhelyre! Pedig a pihenőövezetek, a játszóterek olyan helyszínek, amelyek segítségével erősíteni lehet az integrációt, hiszen ezeket mindenki szabadon, s ami még fontosabb, közösen használhatja. A fogyatékos gyerekeket nevelő szülőknek az Anna-rét, vagy akármelyik játszóhely a tár Milyen szerepe van a környe- sas, szociális kapcsolatok szemzetnek a fogyatékkal élők társa- pontjából is rendkívül fontos. Ön szerint mi szükséges ahdalmi integrációjában? hoz, hogy 10:12 a Normafa – Ahhoz, hogy a fogyatékkal Hegyvidék Jankovics.qxp_Layout 1 2015.04.10. Page valóban 1 mindenkié legyen? élők képesek legyenek beillesz-

A fogyatékkal élők számára a környezet használhatósága a társadalmi integráció egyik elengedhetetlen feltétele. Igaz ez a Normafára is, amely jelenlegi állapotában nem mindenben felel meg az akadálymentesség követelményeinek. A szükséges fejlesztésekről a Hegyhát úti Gennaro Verolino Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Készségfejlesztő Szakiskola és Kollégiumot vezető Ammerné Nagymihály Emíliával beszélgettünk.

Kihívásokkal teli év után

A sérültek igényeire már a tervezési fázisban oda kell figyelni – Minden olyan sport, amit a Normafa környékén űzni szoktak, a fogyatékkal élők számára is elérhető lehet. A túrázás, túraversenyek rendezése szempontjából például ideális helyszínt nyújt a környék, de télen, havas időben sífutásra is kiválóan alkalmas a terület – meg kell jegyeznem, hogy hazánk ebben a sportágban is fel tud mutatni rendkívül eredményes paralimpikonokat. Amennyiben kiépül egy kis tanuló sípálya a Normafánál, azt mozgássérültek, akár végtaghiányos sportolók is használhatnák; en-

gássérültek miatt itt is fontos az akadálymentesítés, míg a látássérültek biztonsága érdekében hangot adó játszóeszközöket lenne érdemes telepíteni – így például elkerülhető, hogy egy rosszul látó gyermek belesétáljon egy lengő hintába. Ahogy az élet számos más területén, a játszótereken és persze a sportban is az integrációt támogatjuk: azt szeretnénk elősegíteni, hogy a sérült és az egészséges gyerekek, felnőttek együtt játsszanak, sportoljanak, ezáltal pedig közelebb kerüljenek egymáshoz. K. D.

HEGYVIDÉK


A WWF Magyarország 2013 nyarától kezdve aktívan részt vett a Normafa rehabilitációs programjának előkészítésében. A biológiai sokféleség megőrzésén és a környezeti szennyezések csökkentésén fáradozó szervezet több országos és helyi zöld civil egyesüléssel, valamint a helyi lakosokkal közösen létrehozta a Normafa Természetesen Koalíciót, amelynek fő célkitűzése elérni, hogy a természetvédelmi és közjóléti szempontok kellő súl�lyal érvényesüljenek e kiemelten fontos terület megújításában. A Normafa-rehabilitáció környezetvédelmi szempontjairól a WWF Magyarország erdővédelmi programvezetőjét, Gálhidy Lászlót kérdeztük.

Fotó: Litauszki András

Mit érez a legfontosabbnak az eredeti tervekhez képest történt változásokban? – Nagy eredménynek tartjuk, hogy a Normafa és környéke természetvédelmi, valamint hagyományos turisztikai rehabilitációja került a középpontba. A WWF Magyarország különféle fórumokon, médiumokban sokszor hivatkozott a Normafa egyedülálló természeti értékeire, különösen az itt megtalálható idős erdőkre, amelyekhez fogható kevés ma-

sal járó beavatkozások történjenek, és ne sérüljön a természeti környezet. Az úthálózat racionalizálása, beleértve az illegális kerékpárcsapások megszüntetését, különösen fontos fejlesztési feladat. A Kis-Normára tervezett oktató sípálya hóágyúzása egyelőre sokak által kritizált elem – itt a megvalósítást lehetségesnek tartjuk, de a hosszú távú hatást folyamatosan nyomon kell követni. Hogyan született a Natura 2000-es természetvédelmi határbecslés, és mik a legfontosabb megállapításai? – A Natura 2000 hatásbecslést egy neves szakemberekből álló csapat készítette el. Megítélésünk szerint az anyag leíró része nagyon alapos, minőségi munka, elvben komoly szakmai hátteret biztosít a tervezett beruházási elemek hatásának megítéléséhez. Ugyanakkor a tanulmány következtetései ehhez képest néhol túlzottan megengedők. Nagy örömünkre szolgált Pokorni Zoltán polgármester úr bejelentése, hogy a kerület nem kíván élni a tanulmányban megfogalmazott lehetőségekkel, hanem saját döntésük szerint elvetik a tervezett fejlesztés legkevésbé környezetbarát elemeit, köztük a hóágyúzott, alpesi jellegű sípályarendszert, vagy a nyári bobpályát, és helyette a természetvédelmi rehabilitáció kerül a középpontba.

Kiváló adottságokkal rendelkezik a terület radt az országban. Önkéntesekből álló csapatunk négyszáznál több olyan fát mért fel – csak a szűken vett projektterületen –, amelynek átmérője meghaladja a hetven centimétert. Úgy gondoljuk, a felszólalások és a felmérések is hozzájárultak ahhoz, hogy a kerület vezetése egy természetbarát fejlesztés mellett kötelezte el magát. Csökken a gépjárműforgalom, több lesz a túraútvonal a közösségi közlekedési hálózat megállói között, de például lesz hóágyú és sífelvonó. Ezek körül elég sok vita volt. – Kétségtelenül lehetnek a projektnek a környezetre nézve terhelő hatású elemei. Folyamatos monitorozás mellett remélhetőleg minimalizálhatók lesznek a problémák. Emellett a fejlesztés egészét érdemes értékelni – ha a rehabilitáció a terület nagy részén előnyöket biztosít természet- és környezetvédelmi szempontból, az ellensúlyozhatja például egy kisebb volumenű beruházás terhelő hatásait. Van olyan pontja a tervezett rehabilitációnak, amit még aggályosnak tart? – A koncepció sokat változott, álláspontunk szerint a megfelelő irányba. Fontosnak tartjuk, hogy a területen minimális bolygatás-

Az önkormányzat nyitott volt a természetvédelmi szakemberek által kínált lehetőségekre és megoldásokra? – Igen, több találkozó során volt lehetőségünk az álláspontunk kifejtésére. Legutóbb például a jégkár utáni helyreállítás alapelveit egyeztettük. Manapság még nem jellemző hazánkban, hogy az önkormányzatok nyitottak legyenek az együttműködésre a civilszervezetekkel, ezért is értékeltük pozitívan a Hegyvidék hozzáállását. Olyan fejlesztések esetén, amiknél számos szempontot szükséges figyelembe venni, vagy amik sok ezer ember életminőségére gyakorolnak közvetlen hatást, ennek általános gyakorlatnak kellene lennie. „A WWF Magyarország bízik abban, hogy a Normafa rehabilitációja a város és a természet együttélésének iskolapéldája lesz, európai szinten is” – olvashattuk az előzetes egyeztetések utáni nyilatkozatokban. Jó esélyt lát erre? – Az eddigiek alapján úgy vélem, a szándék megvan erre a Hegyvidék önkormányzata részéről. A terület adottságai kiválók. Megfelelő szakemberek bevonásával minden feltétel megteremthető ahhoz, hogy valóban iskolapélda szülessen. J. Zs.

Természetvédelmi vizsgálatok civil szemmel Közel két éven át, két vegetációs ciklust felölelve, alapos természetvédelmi vizsgálatot végeztek a Normafa környékén azok a szakemberek, akik elkészítették a Natura 2000-es terület rehabilitációjához szükséges hatásbecslési dokumentációt. A vizsgálat eredményeiről a munkacsoport vezetőjét, Musicz László környezet- és természetvédelmi szakértőt kérdeztük. Mi volt a vizsgálatok alapcélja? – Azokat a projektelemeket vizsgáltuk természetvédelmi szempontból, amelyek első körben felmerültek megvalósítható elképzelésként az önkormányzat részéről. Miután induláskor még nem léteztek kiforrott tervek, csak nagy vonalakban felvázolt ötletek, kicsit egyfajta útkeresés jellege is volt a munkánknak, kerestük azokat a helyszíneket, ahol a természeti értékek károsítása nélkül lehet megvalósítani egyes projektelemeket. Ezzel összefüggésben pedig feltérképeztük a terület legjelentősebb természeti értékeit képviselő, védett és úgynevezett jelölő állat- és növényfajokat, élőhelyeket, hogy pontosan behatároljuk azokat a helyszíneket, amelyeket különösen óvni kell a különféle beavatkozásoktól. Érték önöket meglepetések a hatásbecslés készítésekor? – Tisztában voltunk azzal, hogy vizsgálódásunk tárgya egy olyan értékes terület, amely nem véletlenül élvez országos, valamint európai uniós – Natura 2000-es – védettséget. Tudtuk, hogy számos értékes, védett faj él ezen a helyen, köztük a csíkos boglárka nevű fokozottan védett lepkefaj, amely ma már csak itt lelhető fel az országban. Mindezzel együtt meglepett bennünket az a fajgazdagság, változatosság és a védett fajok sűrűsége, amivel a rétek és az erdős részek vizsgálata során találkoztunk. Természetvédelmi szempontból mi a legfőbb probléma a Normafánál? – Az, hogy az elmúlt évtizedekben egyre közelebb húzódott hozzá a város, továbbá a fajgazdagságot veszélyeztető, kedvezőtlen folyamatok vették kezdetüket. A Normafa sokkal nyíltabb terület volt egy évszázaddal ezelőtt: a rétek, kaszálók közt csak kisebb erdőfoltok húzódtak. Mára gyakorlatilag megfordult az arány, a korábbi rétek elcserjésedtek, beerdősültek, emiatt pedig vészesen megfogyatkozott számos védett növény és állatfaj egyedeinek száma.

A Natura 2000-es hatásvizsgálat során feltérképezték a terület legjelentősebb élőhelyeit Hogyan segítheti az önkormányzat által elképzelt rehabilitáció a természeti értékek megőrzését? – Okos kompromisszumokkal egymást erősítheti a turisztikai és a természetvédelmi szempontú rehabilitáció. A hatásbecslés készítése során arra tettünk javaslatot, hogy a látogatók által ma is intenzíven használt helyszíneken – azokon a területeken, ahol a legkevesebb természeti érték található – jelenjenek meg a hiányzó kiszolgáló funkciók. Az érzékenyebb részeken viszont mérsékelnénk a látogatóforgalmat, ezért fontosnak tartjuk a jelenleg túlságosan is sűrű ösvényhálózat csökkentését. Véleményünk szerint az erdei utak mintegy harmadát meg lehetne szüntetni. A természetvédők körében a legtöbb aggály a tervezett sípálya-rekonstrukció, valamint a mesterséges hó alkalmazása miatt merült fel. Önöknek mi az álláspontjuk ebben a kérdésben? – Mi a síelést és a mesterséges hó alkalmazását térbeli, időbeli és módbeli korlátozásokkal tudjuk elfogadni. Nem támogatjuk például, hogy a Harangvölgyben, ahol a csíkos boglárka utolsó egyedei lelhetők fel, a síelést támogató fejlesztések történjenek – ez egyébként nem szerepel az önkormányzat tervei között –, és azt sem szeretnénk, hogy a természetvédelmi szempontból síelésre inkább alkalmas, de szintén értékes területeken túl hosszú ideig tartson a síszezon, és a tömörített hó akadályozza a kora tavaszi növények, virágok

A Natura 2000 hatásbecslési dokumentációt készítő szakemberek

 Növénytani vizsgálatok: Hűvös-Récsi Annamária okleveles biológus.  Lepkészeti vizsgálatok: dr. Bálint Zsolt, a biológiai tudományok kandidátusa, a Ma-

gyar Természettudományi Múzeum főmuzeológusa, valamint Pál Attila és Petrányi Gergely természetvédelmi szakmérnökök, a Szalkay József Magyar Lepkészeti Egyesület tagjai.  Bogártani vizsgálatok: dr. Merkl Ottó okleveles biológus, a biológiai tudomány kandidátusa, a Magyar Természettudományi Múzeum főmuzeológusa.  Madártani, egyéb zoológiai vizsgálatok: Musicz László okleveles humánökológus.  Emlőstani, elsősorban denevérvizsgálatok: Dobrosi Dénes okleveles erdőmérnök, zoológus.

megjelenését. A régi, elhanyagolt sípályák területén ugyanakkor, az elcserjésedés megakadályozása érdekében, kifejezetten támogatni tudjuk a rendszeres kaszálást, hiszen az előbbiekben említett csíkos boglárka itteni populációja is a régi pályák korábbi használatának köszönheti a fennmaradását. Civilszervezetekkel is együttműködtek vizsgálataik során? – Úgy érzem, a Normafa jövőjével kapcsolatban felelősséget érző szervezetek, valamint a környéken élő, az ügy iránt érdeklődő aktív polgárok is elfogadtak bennünket partnerként, igyekeztünk velük megtalálni a közös hangot. Nyilvánvaló volt számunkra, hogy a Normafa egy olyan szem előtt lévő, értékes terület, amelynek sorsát sokan kísérik fokozott figyelemmel. Részben mi is a Normafát féltő civilek szemével vizsgáltuk az önkormányzat elképzeléseit, hiszen mi magunk is részt veszünk civilszervezetek munkájában, értjük, hogyan élik meg az emberek, ha bármilyen beavatkozást terveznek a környezetükben. Ezúton

szeretném megköszönni mindazok segítségét, akik hasznos információkkal, valamint újabb szempontok bemutatásával segítették munkánkat. Külön kiemelném a WWF önkénteseinek munkáját, akik rendkívül alapos fafelmérést végeztek a területen – ezt mi is alapul vettük, amikor az útvonal-alternatívákat vizsgáltuk. Véleménye szerint mi lehet a helyi népszavazás hozadéka a Normafa jövője szempontjából? – Jó dolognak tartom, hogy az itt élők maguk dönthetnek egy olyan ügyben, ami ennyire érdekli őket. Meggyőződésem, hogy ha a népszavazás sikere nyomán finoman kidolgozott megoldásokkal megkezdődhet a Normafa rehabilitációja, természetvédelmi és turisztikai szempontból egyaránt előnyös folyamatok indulhatnak el a területen. Úgy gondolom, hogy a jelenlegi állapotokon feltétlenül változtatni kell, hiszen ha nem szabunk gátat a felerősödőben lévő káros folyamatoknak, természeti értékek sokasága tűnhet el a környékről. K. D.


Város és természet együttélése

Okos kompromisszumokkal egymást erősítheti a turisztikai és a természetvédelmi szempontú rehabilitáció

HEGYVIDÉK

2015. április 14.


Egyedülálló lesz a fogaskerekű A Normafa rehabilitációjának szerves része a tömegközlekedési kapcsolatok bővítése és racionalizálása. Ennek legfontosabb eleme a fogaskerekű – 60-as villamos – vonalának meghosszabbítása a Széll Kálmán tér és a Normafa felé, ami közvetlen „autómentes” elérést teremt Buda legforgalmasabb csomópontja és leglátogatottabb pihenőövezete között. Erről beszélgettünk Dorner Lajossal, a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) elnökével.

A Normafa tervezett rehabilitációja kapcsán ezekben a napokban zárult le a megvalósíthatósági tanulmány készítésének első szakasza, az úgynevezett változatelemzés. Az eredményeket az elemzést készítő konzorcium vezető cégeinek munkatársai, dr. Hitesy Ágnes, a HitesyBartuczHollai Euroconsulting Kft. ügyvezetője, valamint Dócsné Balogh Zsuzsanna, a TRENECON COWI Tanácsadó és Tervező Kft. közgazdasági igazgatója mutatták be lapunknak.

A fogaskerekű jelenlegi felső végállomása a Széchenyi-hegyen Ennek a megoldásnak az előnye, hogy a nyomvonal nem keresztez nagyobb közműveket, érintetlenül hagyja az Eötvös utat, és védett erdőterületeket sem kell hozzá igénybe venni. Tíz év alatt sikerült ide eljutni, ehhez persze az is kellett, hogy a Hegyvidéki Önkormányzat végig kiálljon az elképzelés mellett. Hogyan szolgálná a Normafa és a környezetvédelem ügyét a meghosszabbított pálya? – A fejlesztés eredményeképpen a fogaskerekű a villamoshálózat szerves részévé válik, hivatásforgalmi és hétvégi szabadidős szerepe jelentősen növekszik. A Széll Kálmán térről átszállás nélkül – és ami legalább ilyen fontos, a busznál gyorsabban – el lehet majd jutni vele egészen a Normafáig. Nem véletlenül kapott számot néhány éve a járat, ezzel kívántuk demonstrálni a vonalhosszabbítás szándékát. Alapvető fontosságú a védett terület közlekedési terhelésének csökkentése, az áldatlan állapotokat – még az erdőben is parkol-

nak! – mindenki láthatja hétvégenként. Arra is számítunk, hogy a hegyen található intézmények – iskolák, sportcentrum – megközelítésében szintén előtérbe kerül a fogas használata. Nem utolsósorban pedig a csillapított közúti forgalom a helyi lakók számára is élhetőbb környezetet teremt. Elképzeléseik szerint hogyan nézne ki néhány éven belül a fogaskerekű vonala? – A beruházás kapcsán vadonatúj, villamoshoz hasonló járművek beszerzésére lesz szükség. ezek a Szilágyi Erzsébet fasorban, valamint a meghosszabbított vonal felső szakaszán hagyományos villamosként üzemelnek majd, a fogasléces szakaszon pedig fogaskerekűként. Ez a „kétéltű” üzemmód nem szokatlan megoldás, számos példát találunk rá külföldön. Az újdonság az, hogy alacsonypadlós villamossal még nem valósították meg sehol, ebben Budapest lesz az első, így megmarad a járat műszakikuriózum-jellege is. A megállóhelyek

az uniós akadálymentességi előírásoknak megfelelően épülnének át. Ugyanakkor az úgynevezett „svábhegyi stílusnak”, ami a fogaskerekűt, a hűvösvölgyi és a zugligeti villamosvonalakat építészetileg jellemzi, valamilyen formában meg kell maradnia – szép feladat ez az építészek számára! A Városmajorban elbontják a szörnyű szocreál betonmonstrumot, az 1945-ben leégett régi indóház épülete viszont vis�szaépíthető, a terület a park felé kinyitható. Csökken az üzemi rész, mert a járművek karbantartása átkerülne a közeli Szépilona kocsiszínbe. A felső végállomáson új kiszolgáló épület létesülne, a Széchenyi-hegyi és a svábhegyi védett épületek eredeti formájukban újulnának meg. A nosztalgiajáratok közlekedtetésére továbbra is a Városmajor és a Széchenyi-hegy között lenne lehetőség. A Hegyvidéki Önkormányzat pedig egy felújított fogaskerekű gőzmozdonyt kíván kiállítani a leendő végállomás közelében. M. M.

Nem csupán a kirándulók és a túrázók kedvelt célpontja a Normafa, sokan biciklivel keresik fel a főváros legnagyobb kiterjedésű hegyvidéki pihenőterületét. Ennek ellenére jelenleg a szabadidős és a sportkerékpározás feltételei sem biztosítottak maradéktalanul, ami számos esetben konfliktushoz vezet a gyalogosok és a két keréken közlekedők között. A lehetséges megoldásokról Halász Áront, a Magyar Kerékpárosklub elnökségi tagját és sajtósát kérdeztük. Kerékpáros szemmel hogyan látják a jelenlegi Normafát? – Először is el kell fogadnunk a kerékpáros társadalom sokszínűségét. Számtalan kikapcsolódási lehetőséget nyújt a Budai-hegység kerékpárral: ezek közt ugyanúgy ott vannak a kisgyerekek bicajozásai és a családok hétvégi programjai, ahogyan a túra-, az országúti kerékpározás, a terepbringázás, ezen belül a downhill is. A különböző funkcióknak, szakágaknak nincs kialakult rendszere, a kerékpározási módok fejlődését, módosulását – ahogy a Normafa használati igényeit általában – nem követte a szolgáltatás arányos és tervszerű változása, így mindenki „egymás hegyén-hátán” próbálja jól érezni magát. Ez nyilván konfliktusokhoz vezethet. Jó irány vi-


Rendezett körülményeket szeretnének a kerékpárosok

Közös érdek javítani a kerékpározás feltételein szont, hogy a fogaskerekűn bővülni látszik a kerékpárszállítás lehetősége. Mi a véleményük a Normafa rehabilitációjáról? – A Magyar Kerékpárosklub azt szeretné, ha a biciklis közlekedés és kikapcsolódás feltételei az országban mindenhol, így itt is javulnának. Egyetértve László Jánossal, a klub elnökével, biztos vagyok abban, hogy jelenlegi állapotában a Normafa egyszerűen nem bír el több embert. Éppen ezért olyan megoldásra lenne szükség, ami úgy biztosítja a látogathatóságot, hogy az nem jár együtt a környezet károsodásával és az aránytalan, fenntarthatatlan

terhelésnövekedéssel. Tehát az a fontos, hogy a Normafára érkezők békében elférjenek egymás mellett, ne zavarják a növény- és állatvilágot. Olyan keretek kidolgozására lenne szükség, ami nem a szabadidő értelmes eltöltésének kárára megy, ugyanakkor a fenti szempontok is érvényesülnek. Hogyan lehetne igazán kerékpárbaráttá tenni a Normafát? – Egyes funkciók fejlesztésére szükség lehet, de továbbra is azt mondom, hogy inkább a prioritásokon kell változtatni, mint újabb tömegek idevonzására koncentrálni. Ilyen fejlesztés lehet a terület megközelíthetőségének javítása, a környezetbarát közle-

kedési módok előtérbe helyezése. Az aszfaltozott erdei utak karbantartása és tényleges autómentesítése, valamint egy-két kisebb pihenő kialakítása sokat segítene az országúti és túrakerékpárosoknak. A terepkerékpározást a szakági szövetségek és szakértőik bevonásával lehetne segíteni, hogy csökkenjenek a gyalogosok és bringások közötti konfliktusok. Milyen Normafát szeretne a Magyar Kerékpárosklub? – Erre a kérdésre egyszerű a válasz: olyat, ahol az itt élők és ide feljárók partnerként lehetnek együtt, hogy közösen élvezzék a természet adottságait. M. M.

Mi a célja a konzorciumuk által kidolgozott változatelemzésnek? Hitesy Ágnes: A nagyobb projektek esetében – a Normafa rehabilitációja is ebbe a körbe tartozik – mindenképpen szükség van megvalósíthatósági tanulmányra. Ez egy objektív, szakmailag független team által előállított anyag, ami az adott projekt műszaki, gazdasági, pénzügyi megvalósíthatóságának feltételrendszerét, valamint társadalmi hasznosságát vizsgálja. A Normafa tervezett rehabilitációja kap-

Az elemzésükben két változatot részleteznek. Melyiknek van több esélye a megvalósulásra? H. Á.: Munkánk során rengeteg variációt vizsgáltunk, ezek közül szűkítettük le végül is a változatok számát kettőre. Az önkormányzat vezetése arról tájékoztatott bennünket, hogy a mi szakértőink véleményével egybehangzóan az 1. számú, kisebb forrásigényű változatot támogatja majd. Az 1-es változat fő vezérfonala az, hogy megteremti a meglévő használat kulturált és biztonságos feltételeit, ugyanakkor a jelenlegi, túlhasználatból adódó környezeti, közlekedési problémákra is megoldásokat kínál. Az önkormányzat nyilvánosságra hozza mindkét változatot, így azok az érvek is megismerhetők, amelyek az egyikkel szemben inkább a másik mellett szólnak. Mivel az elemzésben azoknak az elképzeléseknek a vizsgálata is megtalálható, amelyeket végül elvetettünk, így mindenki transzparens módon nyomon tudja követni, hogy az egyes projektelemekről mit gondolt a szakértői team. Milyen projektelemeket tartalmaz a szakértők által támogatott 1. számú változat?


Fotó: www.bkv.hu

A VEKE régóta szorgalmazza a pálya meghosszabbítását. Milyen indokai vannak erre? – Egyesületünk a folyamatos romlást látva 2004 végén javasolta először a járat fejlesztését. Ennek lényege, hogy a fogast újra be kell kapcsolni a főváros közösségi közlekedésének rendszerébe. Arra van szükség, hogy az utasok közvetlenül a metrótól juthassanak el fő úti céljukhoz – ez pedig nem más, mint a Normafánál kezdődő zöldövezet. Ha nem így teszünk, továbbra is busszal, vagy ami sokkal rosszabb, autóval akarják majd megközelíteni a területet. Mit lehet tudni az új nyomvonalról és a kiszolgáló létesítményekről? – A Hegyvidéki Önkormányzat felkérésére 2007 szeptemberére részletesen kidolgoztuk az elképzelésünket. Ebben egyedül a felső végállomás kérdése maradt nyitva. A BKK által megrendelt részletes műszaki tanulmánynak is ez a kiindulópontja. Javaslatunk mára gyakorlatilag beépült a főváros projektjei közé, és csak arra vár, hogy megkezdődhessen az engedélyköteles tervek elkészítése. Az utolsó lépés a felső végállomás helyének kijelölése volt, a három lehetséges verzió közül a kerület a teljesen vagy részlegesen lebontandó Olimpia Szálló mögötti, Távcső utca felőli területet választotta.

Fenntartható megoldásokat javasolnak a szakértők

A Normafa Síház melletti parkoló máshol kapna helyet csán, éppen a nagyságrendje miatt, kétlépcsős vizsgálatra kaptunk megbízást, amelynek a most lezárult munkaszakasz csupán az első lépcsője. A kidolgozott változatok közül az önkormányzat által kiválasztottra a második lépcsőben készül majd egy jóval részletesebb, a megvalósítás valamennyi aspektusát lefedő elemzés. A mostani munkaszakaszban – átfogó helyzetfeltárás alapján – az úgynevezett változatelemzés készült el, ami a rendkívül széles lehetséges beavatkozási spektrumból azokra az elemekre szűkítette le a projekt tartalmát, amelyekről úgy gondoltuk, hogy a szakma által megkövetelt, az előbbiekben már említett szempontoknak, továbbá megbízónk, az önkormányzat által fontosnak tartott szempontoknak egyaránt megfelelnek. Az önkormányzat kérésére nagy figyelmet fordítottunk arra, hogy a kerület lakosai számára a Normafa-rehabilitáció hozzáadott értéket jelentsen, ugyanakkor ne okozzon többletterhelést sem a közlekedés, sem pedig a terület terhelése kapcsán. Ez utóbbinál például fontos szempont volt, hogy a látogatóforgalmat, amely jelenleg a Normafa és a János-hegy közötti szűk tengelyre összpontosul, lehetőség szerint minél inkább „húzzuk szét”, váljon egyenletesebbé a terület használata. Emellett lényeges volt, hogy a pénzügyileg minél fenntarthatóbb megoldások mellett a rehabilitáció a társadalmi szintű hasznosságot is szolgálja, azaz közgazdaságilag fenntartható legyen.

Dócsné Balogh Zsuzsanna: A rehabilitáció tartalmi kereteinek kialakításán túl öt fő, valamennyi területet átfogó, úgynevezett horizontális célkitűzést is figyelembe vettünk, azaz a közlekedéssel, a közbiztonsággal és a köztisztasággal, az akadálymentesítéssel és a tájrehabilitációval kapcsolatos problémák megoldását valamen�nyi konkrét javaslat kidolgozása során szem előtt tartottuk. A közlekedési problémák rendezése kapcsán a cél az, hogy a felmenő gépkocsiforgalmat csökkentsük az alsóbb részeken történő parkolás elősegítésével, valamint a közösségi közlekedés előnyben részesítésével. Bár a fogaskerekű vasút meghosszabbítása nem része a jelenlegi projektnek, ennek későbbi megvalósításával is számoltunk. A látogatók kulturált kiszolgálásához szükséges funkciók alapvetően meglévő épületekben kapnának helyet, kiemelt figyelmet fordítva a rossz állapotú műemlékek hasznosítására – ennek részeként a területet lentről megközelítők számára a zugligeti egykori lóvasútvégállomás és a Fácán vendéglő műemlék épületében is el lehetne helyezni kiszolgáló funkciókat. A Normafa környékén az eltérő jellegű használatból eredő konfliktusokat, balesetveszélyt minimalizálnánk a futók, terepfutók – télen a sífutók –, valamint a kerékpárosok külön útvonalainak, továbbá a szánkósok és a síelők lejtőinek kijelölésével. A Normafa lejtőjén pedig egy rövid gyermek-, illetve tanuló sípályát lehetne kialakítani. K. D.

HEGYVIDÉK


Tavaly decemberben minden idők legnagyobb környezeti katasztrófáját élte át a Normafa. A rendkívüli jégtörés hatására napokra megállt az élet a hegyen: a jég súlya alatt derékban kettétörő fák és a lezuhanó ágak miatt közvetlen életveszély alakult ki az utakon és a kertekben. Ebben a helyzetben sietett a kerület lakóinak segítségére a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság, amelynek munkatársai rövid időn belül megszervezték a katasztrófaelhárítást. Az akkori történéseket Veres Péter tűzoltó alezredes, az Észak-Budai Katasztrófavédelmi Kirendeltség vezetője elevenítette fel.

és a már kidőlt fatörzseket. Rengeteget dolgozott az FKF Nonprofit Zrt. is, a közterület-fenntartó szakemberei hóekékkel tolták le az útpályáról a törmeléket, valamint síkosságmentesítő anyagot szórtak ki. Mikor lélegezhettek fel először? – Inkább azt mondanám, hogy kora este szusszanhattunk egy kicsit, ekkorra ugyanis sikerült járhatóvá tenni a Normafa közlekedési szempontból fő ütőerének számító Eötvös utat, valamint a Magas utat. Ennek köszönhetően a Normafán élők biztonságosan hazatérhettek. Pihenésre azonban nem jutott idő, hiszen az időjárás továbbra sem változott: a jegesedés megmaradt, újabb faágak törtek le, sok helyen az elektromos vezetékeket is leszakítva. Az utak járhatóságát csak folyamatos munkával lehetett fenntartani, s az ELMŰ szakembereinek is segítséget nyújtottunk az áramszolgáltatás helyreállításához. Az önkormányzat a Jókai iskolában befogadóhelyet alakított ki, a lehetőséget december 1. és 3. között huszonhárman vették igénybe. A legnehezebb időszakban összesen hány segélyhívást kaptak? – A munka dandárját december 5-ig elvégeztük, ez idő alatt több mint hatszáz riasztás érke-


Fotó: Marjai János

Hogyan emlékszik vissza a decemberi eseményekre? – December 1-jén kora reggel kaptuk az első bejelentést egy autóra zuhanó faágról. Azonnal kiderült, hogy nagy a baj, a kiérkező tűzoltók ugyanis jelentették, hogy a környéken több fa hasonló állapotban van, a jelentős jégterhelés miatt bármikor letörhetnek az ágaik, vagy már le is törtek. Ráadásul a nem lankadó ónos eső hatására a helyzet folyamatosan romlott, délután már tömegesen törtek és dőltek ki a fák. Ekkora már a lefagyott utak és a járdára, úttestre zuhanó ágak életveszélyessé tették a közlekedést a Normafa térségében. Mik voltak az első intézkedéseik? – Egy erdei hotelből mentettünk ki harmincnégy gyermeket és három felnőttet. Ezt követően Operatív Törzset állítottunk fel a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóságon, míg a területen dolgozó munkatársak közvetlen irányítását, az önkormányzat és a társszervek együttműködésével, a Jókai Klubban működő Helyszíni Operatív Szörnyű pusztítást végzett a jég Törzs segítette. Meghoztuk a szükséges intézkedése- zett a fővárosi katasztrófavédeket, lezártuk a Normafához veze- lemhez. A szám azonban némileg tő utakat, biztosítottuk az érin- csalóka, hiszen a hivatásos tűzoltett területen dolgozók és az itte- tó- és önkéntes egységek egy kini oktatási intézményekben ta- vonulás során több káresetet is nulók hazajutását, valamint az itt felszámoltak. Ezt követően delakók hazatérését. A gyerekeket a cember 10-ig dolgoztunk a terütűzoltóink közreműködésével az leten, a veszélyelhárításban 413 önkormányzat szállíttatta biz- tűzoltónk vett részt. Nagy megtonságos helyre, ahonnan a szü- tiszteltetést jelentett, hogy karálők mindenkit épen és egészsége- csonykor az önkormányzat jutalmakat adott át a kiemelkedően sen vihettek haza. teljesítő munkatársainknak. Úgy Mi kellett mindehhez? – A legfontosabb az volt, hogy érzem, ez a katasztrófavédelem amennyire lehet, járhatóvá te- teljes állományának szólt, és gyük az utakat. Ehhez a tűzoltó- olyan erkölcsi elismerés, amire a ink, a Pilisi Parkerdő Zrt. erdé- munkánk során kapott köszönő szei és a segítő önkéntes szerveze- szavak mellett mindnyájan büsztek tagjai elkezdték eltávolítani kék lehetünk. M. M. az utak fölé hajló, megtört ágakat

Tömegesen törtek el, dőltek ki a fák (2015. januári felvétel)

Folyamatosan monitorozzák az élővilágot

A Normafa-rehabilitációval kapcsolatban sokan aggódnak a terület élővilágáért, főleg a Magyarországon csak itt élő csíkos boglárkáért. Dr. Halmos Gergőt, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület igazgatóját kérdeztük erről. Természetvédelmi szakemberként mi a véleménye a Normafa-rehabilitációról? – Ahogy a vizsgálatok és a szakértői vélemények hatására egyre inkább az egyes emberi tevékenységek irányítása, a tájékoztatás és a környezeti nevelés szempontjai kerültek előtérbe, sokkal inkább azonosulni tudtunk az új tervezettel. Jelenleg is vannak olyan elemek, amelyeket nem tartunk szerencsésnek, a többi között ilyen a hóágyúzás kis területű kísérleti alkalmazása. Összességében azonban jó kompromisszumnak érezzük a terveket. Folyamatosan egyeztetnek a Hegyvidéki Önkormányzattal. Milyen témákban konzultálnak? – A civilszervezetek a kezdetekkor felvették és azóta is tartják a kapcsolatot az önkormányzat-

tal. Úgy gondoljuk, az egyeztetések, a közös terepbejárások és a szakértői vélemények pozitív eredményeket hoztak. A továbbiakban is folyamatosan egyeztetünk a megvalósítás részleteiről, a népszavazási kezdeményezésről és a civilszervezetek szerepéről az egyes elemek megvalósításában, fenntartásában, a hatások nyomon követésében és a lakosság bevonásában. Pontosan milyenek az ön által említett új tervek? – Úgy gondoljuk, hogy a közösségi közlekedés előtérbe helyezésével, a szabályozott túraútvonalak és a tájékoztató táblarendszer kialakításával, a Fácánosban létrehozandó természetvédelmi oktatóközponttal az új tervezet kiemelten figyelembe veszi az elmúlt évek egyeztetései során felmerült szempontokat, ötleteket. Elvetették a terület jelentős átalakításával járó elemeket, és valóban inkább a rehabilitációra koncentrálnak a műemlék épületek helyreállításával, hasznosításával, a természetvédelmi szempontokat figyelembe vevő kezeléssel. Milyen hatással lehet az élővilágra a Normafa-rehabilitáció? – A jelenleg ismert tervek alapján az ösvényhálózat racionalizá-

lása, az egyes emberi tevékenységek irányítása és a közlekedésszervezés megújítása eredményesen csökkentheti a terület terhelését. Ha a gyepterületek kezelése a szakértői megállapításoknak megfelelően tud zajlani, az kedvező lehet a gyep állapotára és ezen keresztül a lepkékre is. A tervezet kérdéses pontja a hóágyúzás, ami ugyan kísérleti jelleggel és kis, egyébként is a legkevésbé természet közeli állapotú területre korlátozódna, de mindenképpen szükséges monitorozni a hatásait, s ha bebizonyosodik, hogy kedvezőtlen, akkor le kell állítani. Pontosan mit ért a monitorozás alatt? – A tudományos értékű hatásmonitorozás a fejlesztő feladata. A tervezet bemutatásakor az önkormányzat részéről elhangzott, hogy a hóágyúzást csak úgy tudja elképzelni, ha két-három évig végzik, korlátozott területen, egy felkért szakértői csoport monitorozása mellett. Ha a szakértők véleménye az, hogy káros az eljárás, akkor azt nem folytatják. Emellett önkénteseink rendszeresen járják a területet, és információkat gyűjtenek, amelyek egy általánosabb állapot követéséhez biztosítanak hátteret.

A csíkos boglárka élőhelye megmarad Sokan aggódnak a Normafa egyik természetvédelmi szimbólumáért, a csíkos boglárkáért. Ez a lepkefaj hazánkban egyedül itt fordul elő. Valóban veszélynek van kitéve? – Reménykedünk, hogy a tervek módosulása lehetővé teszi, ne tűnjön el véglegesen a faj erről a területről. Sajnos még így is kétséges a nagyon kicsire zsugorodott állomány megmentése. Azonban nemcsak ez a lepkefaj, hanem egy teljes lepkeközösség találja meg az életfeltételeit, ezzel különleges értékké téve a Normafa gyepterületeit. Ha megfelelő lesz ezek kezelése, akkor ez az érték hosszú távon is megmaradhat. Ha minden a tervek, egyeztetések szerint alakul, milyen változás történhet az élővilág összetételében? – Ha a szakértői véleményeknek megfelelően történik a kezelés, akkor a jelenlegi élővilág megmaradhat, és a gyepterületek tekintetében akár jelentősen javulhat is az állapot. B. M.

Kardió tanösvény az egészségmegőrzésért A Szent Ferenc Kórház a Normafa rehabilitációs programjához kapcsolódóan, az önkormányzattal együttműködve, kardió tanösvényt hozna létre a szív- és érren-dszeri problémák megelőzése, valamint a betegek rehabilitációjának elősegítése érdekében. Az egyedülálló kezdeményezés részleteiről dr. Toldy-Schedel Emilt, az intézmény főigazgatóját kérdeztük. Nemrégiben egy sajtótájékoztatón tettek említést arról, hogy kardió tanösvényt szeretnének kialakítani a Normafa környékén. Mit jelent pontosan ez a tanösvény? – A kardiovaszkuláris rehabilitációs tanösvény az elképzelések szerint egy másfél, illetve három kilométer hosszúságú, kijelölt körútvonal lenne pihenőhelyekkel és pulzusmérő pontokkal. A tanösvény célja elsődlegesen a szív- és érrendszeri betegségek megelőzése, továbbá a rehabilitáció támogatása a szívbetegek, a szívműtéten és egyéb kardiológiai beavatkozáson átesett emberek számára. Kihelyezett táblák, to-

vábbá nyomtatott kiadványok, valamint az internetről letölthető okostelefonos alkalmazás funkciói segíthetik majd a résztvevőket, hogy a kijelölt útvonalon kontrollálni tudják szervezetük megfelelő terheltségét. Az információs anyagok segítségével meg lehet tanulni az ujjal, vagy készülékkel történő pulzusmérést, és megismerhetők azok a gyakorlatok, amelyekkel szabályozni lehet a pulzusszámot. Máshol már vannak ehhez hasonló, kijelölt útvonalak? – Külföldön létezik néhány, egyes részleteiben a miénkhez hasonló megoldás, Magyarországon azonban eddig még sehol sem valósítottak meg ilyen jellegű tanösvényt. Terveink szerint az első kardió útvonalat, kórházunkból kiindulva, a Hárs-hegyen alakítanánk ki az idén, elsősorban az intézményünkben gyógyuló, kardiológiai rehabilitációban részt vevő betegek számára. Ezt követően hoznánk létre a Hegyvidéki Önkormányzattal együttműködve a normafai tanösvényt, amelyet könnyebb megközelíteni, így szélesebb kör vehetné igénybe. Bár egyelőre még csak az előkészületek zajlanak, az ötletünk iránt már többen is érdeklődtek az országból. A kardió sé-


Jégkár utáni katasztrófavédelem

Az érdeklődők számára mozgás- és életmódprogramokat szerveznek tautak nagy előnye, hogy ezeken az útvonalakon a betegek többsége önállóan tudna terápiás gyakorlatokat végezni. A nagy kockázatú betegek természetesen kivételt képeznek, számukra orvos, vagy gyógytornász kíséretében javasolnánk a részvételt. Azok is kaphatnának szakorvosi támogatást, akik önállóan, egészségmegőrzési céllal keresnék fel a tanösvényeket? – Tervezzük, hogy kardiológusaink közreműködésével ingyenes mozgás- és életmódprogramokat szervezünk majd az érdeklődőknek. Jó lenne, ha egy ilyen

program alkalmából a tanösvényeket önállóan látogatók is legalább egyszer személyesen találkoznának szakorvosunkkal, aki bemutatná a pulzusmérő készülékek helyes használatát, továbbá választ tudna adni bármilyen egyéb, kardiológiai témában felvetett kérdésre. Orvosként, kórházvezetőként is azt vallom: sok olyan egészségmegőrző programra van szükség, ami hozzájárul, hogy minél kevesebb embernek kelljen igénybe vennie az egészségügyi intézményrendszer ellátásait. K. D.

HEGYVIDÉK

2015. április 14.


Újjászülethet a műemlék

Az önkormányzat helyrehozatja az egykori lóvasút-végállomás épületét. A műemlék rekonstrukcióját végző Zoboki–Demeter és Társai Építésziroda építészével, Reppert Bélával beszélgettünk a zugligeti ház jelenlegi állapotáról és arról, mekkora munkával jár a felújítása. Milyen állapotban van most az egykori lóvasút-végállomás? – Nem túlzás azt mondani, hogy az utolsó pillanatban ragadta meg a lehetőséget az önkormányzat az épület megmentésére. Néhány esztendeje, 2011ben az irodánk készített egy tanulmánytervet az egykori végállomás hasznosítására. A közel huszonöt éve lakatlan épület be-

járásakor érzékelhető volt a teljes elhanyagoltság – a házhoz a hetvenes évek óta nem nyúltak, bizonyos részeihez talán a második világháború vége óta sem –, de az általános lepusztultságon is átragyogott az a szépség, amivel egykori építői felruházták. Akkor azt mondtuk, hogy a huszonnegyedik órában vagyunk – elkezdett tönkremenni a tetőszerkezet, a rendezetlen felszín és az eltűnt esőcsatornák miatt a falak több helyen nedvesedtek, a belső tereket az önkormányzat erőfeszítései ellenére rendszeresen hajléktalanok használták –, s azóta további négy év telt el mindenféle beavatkozás nélkül. A fedélszerkezet végzetes romlásnak indult, tavaly eltűnt a főbejárati pavilon díszkorlátja, a falszerkezetek néhol már teljesen átáztak.

Mennyi munkával jár a felújítás? – Minden meglévő szerkezeti és díszítőelemet gondosan fel kellett mérni. A kivitelezés során minden darabot meg kell vizsgálni. Amelyiknek engedi az állapota, restaurálás, konzerválás után visszakerül az eredeti helyére. Amelyik olyan mértékig károsodott, hogy már nem megmenthető, helyette azonos anyagból, azonos formában legyártva, másolat készül. Az eredeti utasváró tér lefedése egyedi mérnöki konstrukció. Itt a megmaradt fedélszéket elemeire kell szétszedni, majd alapos vizsgálat után, az előbb vázoltak alapján eljárva, megújítjuk a teljes szerkezetet. Az engedélyezési terv 2013-ban készült, akkor még megvolt a gyönyörű kovácsoltvas korlát. Ennek pótlása a részletes felmérések alapján

Az ötlet megszületése óta folyamatosan egyeztetnek. Gondolta volna, hogy ilyen sok konzultációra lesz szükség? – Mint miniszterelnöki megbízott rendkívül sok megbeszélésen, egyeztetésen vettem részt, de utólag úgy érzem, nem volt fölösleges, mert aki meg akarta érteni ennek a páratlan budapesti lehetőségnek a filozófiáját, annak át tudtuk adni a lényeget. Ebben nagy segítséget kaptam Pokorni Zoltán polgármester úrtól és Szabó-Kalmár Évától, a polgármesteri hivatal városrendezési és főépítészi irodájának vezetőjétől. Május 17-én válaszolhatnak a polgárok a népszavazásban feltett kérdésre, a voksok alapján eldőlhet a Normafa sorsa. Milyen eredményre számít? – Meggyőződésem, hogy aki józanul végiggondolja és ismeri a jelenlegi állapotokat, egyértelműen a rehabilitáció mellett szavaz. A Normafa megújítása a természetvédelem figyelembevételével történhet, és az emberek érdekét szolgálja. Elsősorban a sérülésveszélyes helyzetek minimálisra csökkentését, másrészt, de nem utolsósorban azt, hogy megfelelő közlekedés biztosítása mellett minél többen élvezhessék a sportolási és szabadidős lehetőségeket. B. M.

Milyen érvek szólnak a Normafa rehabilitációja mellett? Mennyi egyeztetésre volt szükség a projekt megszületése óta? Milyen eredményre számít a május 17-i népszavazáson? Kérdéseinkre Vincze P. Márton, a Rendészeti Szervek Kiképző Központjának vezetője, miniszterelnöki megbízott válaszolt. Ön a Normafa-rehabilitáció egyik ötletgazdája. Miért érzi szívügyének a terület rendbetételét? – Itt nőttem fel. Évtizedekig futottam – legtöbbször hajnalban – a sétautakon, síelek, kerékpározok, sétálok, közlekedek a Normafánál. Óriási lehetőséget látok a rehabilitációban mind az itt lakók, mind a városból fellátogatók szempontjából. Az itt élők a parkolásban és a közlekedésszervezésben érzik majd az előnyét, valamint a rendezettebb sportolási lehetőségekben, ez utóbbi azonban mindenki javát is szolgálja. Nem mindegy, mennyi téli sportbaleset történik a lejtőkön, a tervezetben ez egy fő vezérfonal. Szívügyem, hogy a hegyen mind a négy évszakban biztonságosan lehessen sportolni, sétálni, levegőzni, pihenni.


Az egykori lóvasút-végállomás felújítás utáni állapotának látványképe

szerencsére megvalósítható, így eredeti szépségében csodálhatjuk majd ezt is. Mire kell figyelniük a rekonstrukció során? – Rendkívüli alapossággal kell eljárni a felújítás, valamint a térrekonstrukció sikere érdekében. Az újonnan beépítendő területek és megjelenő elemek kivitelezésekor nem sérülhetnek a meglévő értékek. Olyan módon kell együtt élnie a házban a jelen és a múlt értékeinek, hogy az utóbbi maradéktalanul érvényesülhessen. Ennek érdekében egy kis „hamisítás” is belefért a tervbe: a két pavilonépület eredetileg csaphornyos födémmel, vakolt men�nyezettel készült, viszont komoly mértékű megerősítésekre lett volna szükség a károsodások miatt. A két épületrész fedélszerkezete olyan szép mérnöki konstrukció, hogy azt mindenképpen szerettük volna bemutatni. A műemléki hatóság végül elfogadta az érveinket, és hozzájárult a fedélszék megnyitásához. Így látványos belső tereket sikerült kialakítanunk. A Hunyad-orom lábainál fekvő épületet egészen különleges mikroklíma veszi körül, az erdő szinte befolyik a házba. Ezt is mindenképpen meg akartuk őrizni. Az épület feléledését támogató koncepció új kiegészítő terek létrehozásával is számolt. Az ezeket befogadó új épületrészek kapcsolódnak az eredeti épülethez. Ezek a föld alá, valamint a hegyoldalba kerülnek – kialakításuk során nem csorbulhatnak a környezet értékei! Építészként mekkora kihívást jelent az épület felújítása? – Azért készítettük a tervet 2011-ben, hogy az épületet felébresszük „Csipkerózsika-álmából”, megmentsük az enyészettől. Örülök, hogy aktív közreműködésemmel újjászülethet a ház, és a mai kor követelményeihez igazítva újra felragyoghat egykori szépsége. B. M.

Óriási lehetőség

Fontos, hogy mind a négy évszakban mozogni, sportolni lehessen

A zugligeti lóvasút-végállomás története

A Zugligetbe vezető lóvasút terve már a 19. század derekán napvilágot látott. Az első hivatalos engedélyt a sínpálya megépítésére 1852-ben adták ki, ám ez végül nem valósult meg. Közel húsz évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy megkezdődjön a tényleges építkezés. Ebben a korban a legelterjedtebb tömegközlekedési eszköz az omnibusz volt, a ló vontatta kocsik sok esetben minden menetrendet nélkülözve jártak. A lóvasút jóval kötöttebb közlekedési forma lett a lefektetett sínpárnak köszönhetően, és bár ugyanúgy állati erővel vontatták, sokkal szervezettebben történt mindez, és több utas szállítására voltak képesek ily módon. A zugligeti járat 1868. június 30-án kezdte meg működését, második lóvasútként Budán. Az első Óbudára közlekedett, mindkettő a Lánchíd budai híd-

főjétől indult. A mai Bem térig azonos pályán haladtak, ott a zugligeti járat a Margit körút felé kanyarodott, majd a mai Retek utca–Szilágyi Erzsébet fasor–Zugligeti út útvonalon érte el az egykori Szarvas ven-

déglőhöz közeli végállomását a Zugligetben. A járatokat ekkor még nem számozták, színekkel különböztették meg a különböző viszonylatokat. A zugligeti a sárga színt kapta, így a lóvasutak elején sárga

zászlók jelezték az utasoknak, merrefelé tart a kocsi. Az egykori lóvasút-végállomás épülete a Zugligeti út 64-es szám alatt található; egészen a 20. század elejéig töltötte be ezt a feladatát. A késő historizmus jegyeit

magán viselő épület a XII. kerületben a 19. századi villák, középületek építésénél közkedvelt svájci stílus jegyeit viseli magán. Ennek fő jellegzetessége a lombfűrésszel kialakított, áttört, fadíszítéssel ellátott homlokzat. A

Fotó: Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény

Az egykori zugligeti lóvasút-végállomás műemléki védettséget élvező épülete a tervek szerint a Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjteménynek ad otthont a jövőben. Az alábbiakban röviden bemutatjuk a közel százötven éves, díszes építmény múltját.

Lóvasút-állomás, posta és távírda, bérlakások – kalandos múlt és sok hányattatás után újulhat meg a gyönyörű épület

végállomás első és hátsó, téglaépítésű része között volt egykor a két oldalról nyitott peron, ahol az utasok várakozhattak. A pályát 1896-ban villamosították, a lóvasút ideje leáldozott, a villamos vette át a helyét. 1903ban készült el az új villamos-végállomás, amely ma a Libegő alsó állomása közelében található. A lóvasút-végállomás épülete egyszerű megállóhellyé változott. Sokak bánatára az utolsó villamos 1977 januárjában hagyta el a Zugligetet, az 58-as járatot felszámolták, bár a korabeli hivatalos tájékoztatás szerint csak ideiglenesen. Ezt követően posta, valamint távírda működött az épületben, amíg a főváros – kellő forgalom hiányában – bezárta ezeket a hivatalokat, és jelentős belső átalakításokkal bérlakásokat hozott létre. A rendszerváltást követő években aztán kiköltöztették a lakókat, akiknek a helyét hajléktalanok foglalták el, ők sajnos tovább rombolták az amúgy is rossz állapotú építményt. Az egykori lóvasút-végállomás jelenleg üresen áll, de az önkormányzat tervei szerint nemsokára újra a régi pompájában tündökölhet ez a kerülettörténeti és építészeti szempontból is kiemelten értékes épület. B. A.

Kiadja: Budapest Főváros XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat megbízásából a Hegyvidék Lapkiadó  HIRDETÉSFELVÉTEL: H-SZ-CS 9.00–16.00, P 9.00–12.00.

Főszerkesztő: SCHILLINGER ERZSÉBET  Felelős szerkesztő: STOFF CSABA  Szerkesztőségi titkár: ARATÓ SZILVIA  Cím: 1126 Budapest, Beethoven utca 2/a fszt. Telefon: 356-3446, 355-2494. Fax: 225-8868. Internet: http://www.hegyvidekujsag.eu. E-mail: [email protected].  Eng. szám: 84-5965  Nyomdai előkészítés: Alfa Press Design Kft. Felelős vezető: IBOS FERENC ügyvezető igazgató. Tördelőszerkesztő: SZABÓ KÁROLY  Nyomdai előállítás: Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft., Lajosmizse (www.mhk.hu). Felelős vezető: MAJLÁTH ZSOLT ügyvezető igazgató  Keretes hirdetések felvétele: 06/30-378-0708, [email protected]. Apróhirdetés-felvétel: 356-3446, 355-2494. Apróhirdetőinket továbbra is a szerkesztőségben várjuk!  Terjeszti: Jetpressz Kft. (www.presslog.hu, telefon: 3360-435)  Kéziratokat, rajzokat, fotókat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza! 

Minden hegyvidéki beleszólhat a Normafa jövőjének alakításába

Recommend Documents