Milyen előkészületeket igényelt a kiszállítás? A feladathoz méretezett, megfelelő kapacitású logisztikai, szerviz és oktatói szervezetet

korhaz_2006_05.qxd

5/17/2006

4:28 PM

Page 19

INTENZÍV TERÁPIA LOGISZTIKA

Mamutfeladat Kórházainkban gőzerővel folyik a tavaszi pályázatban beszerzett aneszteziológiai berendezések üzembe helyezése. Deák Ritát, a Dräger Medical Kft. logisztikai igazgatóját kérdeztük.

Hogyan képesek két hónap alatt több mint 1500 gépet üzembe helyezni? Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy nem csupán kettő, hanem két és fél hónap áll rendelkezésünkre. A február közepén történt szerződéskötés után egy hónapig tartott az első készülék-kontingens legyártása és beérkezése. A tényleges telepítést március közepén kezdtük. Így maradt 75 napunk a végrehajtásra. A feladat méretére jellemző néhány adat: az elmúlt teljes évben 45 altatókészüléket telepítettünk, most 320-at; monitorból tavaly 160-at, most 850-et. Két és fél hónapba hét szokványos üzleti év feladatait sűrítjük most. Ez kizárólag megfelelő tervezéssel, előkészítéssel és precíz végrehajtással lehetséges. Ne feledkezzünk meg a felkészült munkatársakról, a CSAPAT-ról sem. Mindannyian egy-egy csavart „játszunk” a gépezetben. És a gépezetünk működni látszik.

tevékenykedtünk. Adott időben megjelenünk – telepítünk – oktatunk, majd másnap ugyanezt tesszük egy következő helyszínen. Naponta 5-8 telepítő és oktató csapat dolgozik országszerte, a háttérben pedig koordinátorok segítik munkájukat. Ez az alaposan megtervezett és precízen végrehajtott projekt reményeink szerint megmutatja az intézményeknek, hogy a Dräger Medical magas szintű szolgáltatást nyújt számukra. Hogyan állnak most? Terv szerinti időpontban befejeztük a Dunától keletre lévő országrészt, Budapestet, a Dél-Dunántúlt, már csak a nyugati határmenti régió marad hátra. Május 23ra valamennyi készülék telepítése sikeresen befejeződik. Azután a menet közben felmerült kisebb-nagyobb eltéréseket, hibákat fogjuk megoldani, a finom hangolás következik, hogy május 31-én sikerrel adjunk használatba valamennyi eszközt.

Deák Rita

Milyen előkészületeket igényelt a kiszállítás? A feladathoz méretezett, megfelelő kapacitású logisztikai, szerviz és oktatói szervezetet hoztunk létre. A feladatokat személyekre, helyszínekre, napra, órára lebontottuk és meghatároztuk. Az elmúlt időszakban a terv szerint, „robotszerűen”

Milyen tapasztalataik vannak a berendezések fogadtatásáról? Általánosságban azt tudom mondani, hogy az intézmények, és különösen a végfelhasználók, rendkívüli módon örülnek az eszközöknek. Jó néhány helyen a telepítést végző munkatársainkat süteménynyel, üdítővel fogadták, mint régen várt vendégeket. A felénk irányuló, megelőlegezett bizalmat mi magas színvonalú munkával igyekszünk megszolgálni. (x)

A Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központ 2006. szeptemberi kezdéssel indítja az EGÉSZSÉGÜGYI SZAKMENEDZSER posztgraduális program 14. évfolyamának oktatását. A képzés 4 szemeszter időtartamú. Felvételi feltételek: Főiskolai vagy egyetemi végzettség, illetve az egészségügyben szerzett szakmai tapasztalat. Jelentkezés határideje: 2006. május 31. Tandíj: A 2006/2007-es tanévre a tandíj szemeszterenként 272.000 Ft. A 2006. április 30-ig beérkezett jelentkezések esetén a tandíj az első szemeszterben kedvezményes, 245.000 Ft. Részletes tájékoztatás kérhető Fias Ritától, Tel.: 488-7605 E-mail: [email protected] További információ és jelentkezési lap: www.emk.sote.hu

A Magyar Kórházszövetség hivatalos lapja

Kórház 2006/5.

19

korhaz_2006_05.qxd

5/17/2006

4:28 PM

Page 21

KÉPALKOTÓ DIAGNOSZTIKA

Képalkotó diagnosztika A Kórház szaklap melléklete

ST R AT É G I A A R A D I O L Ó G I Á B A N

„Valami van, de nem az igazi” Rendszerkritika Prof. dr. Repa Imrét évente egyszer megszólaltatjuk képalkotó diagnosztikai témában. Tavaly a professzor a radiológia válságáról beszélt. Idei első képalkotó diagnosztikai mellékletünk bevezető interjújának különös aktualitást ad, hogy a magyar radiológia jövőjéről az országgyűlési választások második fordulóját követően, a koalíciós tárgyalások kellős közepén kértük ki véleményét.

Tanár úr, mit gondol a radiológia mai helyzetéről? – A radiológia mai nemzetközi helyzetét talán úgy lehet jellemezni, ahogyan a neve is változik. Ma már nem azt mondják, hogy radiológia, hanem képalkotó diagnosztikáról beszélnek. A két elnevezés közötti különbség mutatja azt a technikai bővülést, fejlődést, amelynek idehaza is le kellett volna zajlania. Azonban a szakma hazai fejlődése nem elég gyors. Természetesen lehet a külső körülményekre hivatkozni, de csak akkor, ha a szakma és reprezentánsai mindent megtettek annak érdekében, hogy a fejlődés és a változás idehaza is számottevő legyen. Jól látható a technikai változás, előírja a szakmai fejlődést, és az egészségügy közeljövőben várható jelentős átalakítása a képalkotó diagnosztikát is alapvetően meg kell hogy változtassa. Szóval, ha röviden kellene jellemezni az itthoni radiológiában lezajló változásokat, akkor az eddigi folyamatra Arkagyij Rajkin híres szavait tudnám csak idézni: „valami van, de nem az igazi”.


Mi az, ami nem tetszik? – Vegyük sorra azokat a tényezőket, melyek jelentős hatással lesznek a magyar képalkotó diagnosztika fejlődésére. Kezdjük fordítva, először beszéljünk a külső körülményekről. tizenhat évvel a rendszerváltás után a szocialista típusú, toldozottfoldozott magyar egészségügy szerkezetében, teljesítőképességében, szervezetében a végéhez érkezett. Váltásnak kell bekövetkeznie. A választások után nyertes új kormány dönti el, hogy milyen fokú lesz ez a váltás. Én bízom abban, hogy radikális. Engedje meg, hogy néhány alapvető kiindulási pontot elmondjak, mely mindenki által ismert, csak senki nem akar róla hivatalosan beszélni: tudomásul kell vennünk, hogy Magyarország egy főre eső nemzeti jövedelme harmada-negyede a fejlett uniós országokénak. Ebből az következik, hogy az állami bevétel, az állami költségvetéssel felosztható rész is harmada-negyede a nyugat-európai országoknak. Tehát az egészségügyre ennyivel kevesebb jut. Ezt a kiindulási helyzetet tovább rontja, hogy a magyar egészségügy struktúrájában túldimenzionált, az alrendszerek nem épülnek egymásra, működésében pedig olyan ősi, elavult elemek találhatóak, amelyek már a világon mindenütt feleslegességük miatt felszámolásra kerültek. Milyen ősi elemekre gondol? – Ilyen például az alapellátási ügyeleti rendszer, az Országos Mentőszolgá-

lat centralizált tevékenysége, az egyetemi és országos intézetek privilegizált helyzete, az ellátási kötelezettségek, a tulajdoni viszonyok és nem utolsósorban a finanszírozás átláthatatlan szövevénye, egymásnak ellentmondó, a valóságtól elszakadt jogi szabályozásokkal védve. A rendszerváltás óta nem végeztünk el olyan alapvető elkülönítéseket, mint az aktív és a krónikus ellátás szétválasztása. Ráadásul az egészségügy szűkös kereteit még tovább feszíti számtalan olyan szociális probléma, amelynek megoldását a magyar egészségügyre testálnák. És akkor még nem is beszéltem a valódi, biztosítás alapú rendszer kialakításának hiányáról, és a finanszírozás valóságtól elrugaszkodott, toldozott-foldozott, illetve mára már tulajdonképpen kizárólag foltokból álló rendszeréről. Hogyan értékeli az elmúlt évek kormányzati intézkedéseit? – A Gyurcsány-kormány elindította az egészségügyre vonatkozó 21 lépés programját, amely jó kiindulási alapot szolgáltat a további kibontakozásra. De ez csak a kezdet, és azt mindenkinek (politikusnak, egészségügyben résztvevőknek, még a professzoroknak is) tudomásul kell venni, hogy a magyar egészségügyet csak alapvető változások elindításával, gazdasági szempontból elsősorban a meglévő keretekből magasabb szintű ellátás biztosításával, és nem utolsó sorban egy biztosítási alapú ellátórendszer kialakításával lehet megmenteni, illetve korszerűvé

Kórház 2006/5.

21

korhaz_2006_05.qxd

5/17/2006

4:28 PM

Page 22


Prof. dr. Repa Imre 1974-ben cum laude végez a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi Karán. 1979-ben szakvizsgázik belgyógyászatból, 1985-ben radioPÁLYAKÉP lógiából, 1999-ben neuroradiológiából. 1997 óta az orvostudományok Ph.D. doktora. 2000-ben a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen szerzi meg az egészségügyi menedzseri képesítést. 1974-82 között a váci városi kórház II. sz. Belgyógyászati Osztályán orvosgyakornok, majd szakorvos, majd osztályvezető-helyettes. 1982-89 között a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Ér- és Szívsebészeti Klinikán egyetemi tanársegéd, 1989-98 között a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Központi Radiológiai Diagnosztika Intézet osztályvezető főorvosa. 1992 óta a Kaposvári Egyetem Diagnosztikai és Onkoradiológiai Intézetének orvos igazgatója és intézet igazgatója. 2003 óta a kaposvári Kaposi Mór Oktató Kórház főigazgatója. 2005-től a Kaposvári Egyetem Egészségtudományi Centrumának elnöke. 2001 óta a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karának egyetemi magántanára, 2002 óta a Kaposvári Egyetem egyetemi tanára, 2004 óta a Pécsi Tudományegyetem Egészségügyi Főiskolai Kar egyetemi tanára. Számtalan tudományos díj birtokosa. Angolul és olaszul beszél, több mint négy évet élt az Amerikai Egyesült Államokban ösztöndíjasként, látogató professzorként Bostonban a Harvard Egyetemen és Minneapolisban a Minnesota Egyetemen. Prof. dr. Repa Imre

tenni, hogy megfeleljünk a betegeknek és az Európai Uniós normáknak. Szakítani kell a Moldova György által megjelenített „tékozló koldus” rendszerrel, ellátási szükségletének megfelelően szakmai alapon, egyenlő esélyű egészségügyi struktúrát kell kialakítani a rendelkezésre álló források sokkal ésszerűbb felhasználásával. Ehhez nagyon lényeges elem a vezető beosztású orvosok szemléletének megváltozása: a saját érdekeknél fontosabb legyen egy hatékony egészségügyi ellátó rendszer kialakítása. Lesz-e rá bátorsága a kormányzatnak? – Sajnos a változások fájdalmasak, és rengeteg érdeket sértenek. Erre én csak azt tudom mondani, hogy el kell menni

22

Kórház 2006/5.

az intézményekbe, és meg kell nézni, hogy milyen körülmények között dolgoznak az egészségügyben résztvevők. Szerintem az az igazi érdeksérelem, ahogyan jelen pillanatban dolgoznak a kollégáink. Tizenhat évnyi „semmittevés”, befejezetlen reformok után szükség van egy összehangolt fejlesztési programra. Ez az NFT II., amelyben egy új korszerű egészségügyi ellátást lehet megvalósítani. Összességében komplex problémakörről van szó, de minden jel a radikális lépések irányába mutat. Én úgy érzem, hogy mindkét koalíciós partnerben megvan a józanság és a szakmai érdek, hogy az általam támogatott irányba lépjen. Még azt is kijelentem, hogy ehhez a folyamathoz ellenzéki oldalról is sok támogató áll ren-

delkezésre. De hagyjuk a politikát, beszéljünk inkább a radiológiáról!

Fejlődés Milyen fejlődési irányokat lát a magyar képalkotó diagnosztika számára? – Jelenleg a radiológia hosszú távú léte forog kockán, ha nincsenek megfelelő programjaink, mind az NFT II-n belüli fejlesztések által kialakított új egészségügyi rendszer kereteik között. Az új szakmai kollégium megalakulásával a korábbiakhoz viszonyítva jelentős változás következett be pozitív irányba mind a kommunikáció, mind a cselekvések vonatkozásában. Az előző évekhez viszonyítva a szakma elmozdult a holtpontról, csak sajnos

korhaz_2006_05.qxd

5/17/2006

4:28 PM

Page 23

KÉPALKOTÁS nem elég gyorsan, radikálisan és hathatósan. Természetesen ezen folyamat felelősségében én is osztozom. Milyen változásokra gondol? – A szakmai kollégium végre elkészíttetett egy valós adatokat tartalmazó felmérést az ország radiológia helyeinek működését illetően. Mind technikailag, mind személyileg elkeserítő a kép. A valós állapotot felmértük, már csak a kibontakozásra lenne szükség. Milyen kibontakozásra? – Úgy érzem, a jelenlegi helyzetből való kibontakozás az a koncepció, amelyet a kollégium magáénak vall: országosan létrehozandó képalkotó diagnosztikai központok, teljes körű technikai felszereltséggel, és koncentrált személyi állománynyal, melyek köré e-alapú, szatellit intézmények tudnak csatlakozni, amelyek természetesen kisebb technikai felszereltséggel és személyi állománnyal rendelkeznek. Nagyjából 25-28 központi helyre lenne szükség, és ezek fognák össze a többi, kisebb-nagyobb radiológiai szatellit hely működését, hangsúlyozottan elektronikus úton. A fejlesztési programokban, így az NFT II-ben e helyek előtérbe helyezésére kellene koncentrálni. Természetesen a központok tevékenységének a korábban már meghatározott sürgősségi, onkológiai és kardiovaszkuláris ellátáshoz kell tagozódnia. A személyi állomány tekintetében pedig koncentrálni kell azt a nagy szakmai tudású, nagyon kevés aktív radiológust, akik a számítástechnikában és az internet alapú munkában is jártasak. Nincsen ehhez túlságosan kevés radiológus Magyarországon? – Elengedhetetlenül fontos a diplomás radiographerek (radiográfusok) egyre növekvő számú alkalmazása, hiszen e munka végzésében ők jutnak vezető szerephez. Természetesen a központokhoz csatlakozó szatellitekben egy-egy radiológus szakorvos irányításával, a munka zömét a radiographerek végeznék, megfelelő kompetenciával és felelősséggel. E szerkezet felállításával a központokban működő radiológusok feladata a leletezés és konzultáció, tehát a legmagasabb szintű diagnosztikai tevékenység lenne. Meg lehet ezt lépni? – Amiről beszélek, az nem álom. Mi már megvalósítottuk Kaposvárott. A Diagnosztikai és Onkoradiológiai Intézet nyolc kórház radiológiai és klinikai osztályaival működik együtt interneten keresztül. Di-


vatosan ezt hívják telemedicinának. Egyébként a telemedicinális orvoslást legjobban a HEFOP 4.4. fejlesztések szolgálják, amelyek a dél-dunántúli régióban most már a megvalósulás előtt állnak. Én ebben látom a magyarországi radiológia kitörési pontját, részvételét a fejlesztésekben, és egyenrangú partnerként történő fennmaradását a többi klinikai ág között. Ez a folyamat nagyon egyszerű a különböző szintű vidéki kórházak esetében, és nagyon nehezen kezelhető az egyetemek és országos intézetek vonatkozásában. Ennek ellenére remélem, hogy az egyetemek, előbb vagy utóbb, bekapcsolódnak ebbe a folyamatba, ha másként nem, hát saját érdekükből. A képalkotó diagnosztikai ilyen strukturális átalakulásához a képzésnek teljes egészében igazodnia kell, mert ma sajnos nagyon kevés orvos választja végzés után a radiológiát.

A humánerőforrás kérdései Miért nem népszerű a radiológia? – Mert a széthullott szerkezet sosem vonzó. Pedig meg kell emelni a radiológus rezidensek számát, segíteni kell, és a kialakított új rendszerbe egyre jobban be kell vonni őket. A radiológiai szakképzés után meg kell teremteni a különböző szakterületi licencek feltételeit, angiográfusoknál, CT, MR, UH szakembereknél, és sürgősen el kell indítani a specialista licenccel rendelkező radiológusok képzését és vizsgáztatását. Szakdolgozói szinten is egyre nagyobb számú felsőfokú diplomával rendelkező munkatárssal kell együtt dolgozni, és náluk is segíteni kell a licencek kialakítását. Később, szép lassan, de határozottan, az orvosoknak ki kell vonulniuk a szakdolgozói képzésből, és át kell adni a helyet az ott végzettek számára. Természetesen a későbbiek során, a szakmai igényeknek megfelelően segítséget kell nyújtani a felsőfokú szakdolgozóknak. El kell érni, hogy mind a mérnök, mind a fizikus, mind az informatikus képzésben megfelelő képzési formák legyenek az egészségügy és a képalkotás igényeinek kielégítésére. Nem utolsó szempont, hogy a nagy anyagi ráfordítással bíró radiológiában, legalább a radiológiai központokban, egészségügyi közgazdász végzettségű menedzserek egyre nagyobb számú alkalmazására kerüljön sor. Változásokat igényel az egyetemi képzés is? – Az egyetemeknek és a szakmai kollégium vezető munkatársainak sokkal, de sokkal nagyobb felelőssége van a kutatás

A képi vezérlés képalkotó terápiává fejlődik A hagyományos képi vezérelt terápia átadja helyét a képalkotó terápia szép, új világának. A két fogalom, a képi vezérlés (image guidance) és a képalkotó terápia (imaging therapy) közötti különbség sokkal jelentősebb az egyszerű nyelvtani eltérésnél – tartják azok a kutatók, akik a diagnosztikai modalitások mellett terápiás célokra is fejlesztenek képalkotó megoldásokat. A modalitások terápiás hangsúlya egyre nő, a diagnosztikai eljárásból számtalan, eltérő módon megvalósítva a terápiás módszert. Néhány technológia, például a fókuszált ultrahangos abláció, a hagyományos diagnosztikai modalitást használja terápiás céllal. Néhány másik módszer, például a képi vezérelt génbeültetés a képalkotást a korábban alkalmazott képi vezérelt biopsziás eljárásokhoz képest sokkal nagyobb mértékben integrálja a terápia során. A fejlődés tempójára jellemző, hogy az elmúlt időszakban több száz új képalkotó terápiás módszer jelent meg, és várja az alkalmazást.

Digitális mammográfia: megéri-e az átállás? Az Egyesült Államokban készült digitális mammográfiás szűrési kutatás jelentése kimutatta, hogy a digitális mammográfiai szűrés a tumorok felismerésében legalább olyan hatékony – bizonyos esetekben hatékonyabb –, mint a filmes mammográfia. A jelentés nyilvánosságra kerülése óta a digitális mammográfia előtérbe került. Az egészségügyi intézmények vezetői most azon gondolkodnak, hogy megengedhetike az átállást. A digitális technológia megnöveli a termelékenységet, minimalizálja a vegyszerek jelenlétét és nagymértékben lecsökkenti a filmhasználatot. Ennek ellenére az egységenként 400 ezer dolláros többletköltség megtérülése kétséges. A digitális rendszerek alkalmazásának vizsgálatakor kiderült, hogy egy évente 25 ezer vizsgálatot végző szűrőhely 2,5-3 év alatt válik nyereségessé, de ha számítógéppel támogatott felismerést (CAD) is alkalmaznak a vizsgálat során, már évi 6,5 ezer vizsgálatnál is három év alatt nyereségessé válhat a mammográfiai centrum. Forrás: www.auntminnie.com

A KÉPALKOTÁS ROVAT TÁMOGATÓJA:

korhaz_2006_05.qxd

5/17/2006

4:29 PM

Page 24

KÉPALKOTÓ DIAGNOSZTIKA és az oktatás harmonizálásában. A kutatás területén megfelelő ténykedés végzésével kell segíteni a fiatal kollégákat, hiszen a doktorandusz karrier a kutatásra van alapozva, és az egyetemi oktatóknak tudományos minősítéssel kell rendelkezniük. Talán ezen a területen van a legnagyobb lemaradásunk, hiszen hiányzik egy garnitúra, a harmincévesek, akik tudományos tevékenységüket és itthoni akadémiai karrierjüket feláldozták egy jobb anyagi megélhetés érdekében, és az uniós tagállamokba mentek dolgozni. Sajnos ezzel felélték saját jövőjüket, de szakmájuk jövőjét is, amiért természetesen nem csak egyedül ők, hanem a jelenlegi vezető radiológus társadalom is felelős. Hogyan lehet megtartani a fiatal szakembereket? – Ez elsősorban jövedelmezőségi kérdés. Mára jól nyomon követhető, hogy az intézmények annak érdekében, hogy a radiológiai tevékenységet el tudják látni, jelentős anyagi áldozatokra képesek. A fiatal szakembereket csak akkor tudjuk megtartani, ha az Európai Uniós jövedelem nem csak egy kis réteget érint a szakmán belül, hanem ki tudjuk azt szélesíteni. Fontos lenne elérni, hogy a minimum 500-700 ezer forintos havi bruttó jövedelem ne csak egy szűk radiológus réteg rendelkezésére álljon, hanem a tehetséges, szakmailag képzett fiatalok számára is elérhető legyen. A jövedelem további emelése és az érintettek körének kiszélesítése már vonzerő lehet a fiatal szakemberek itthon tartáshoz. Közalkalmazottként vagy vállalkozóként kellene tovább emelni a radiológusok jövedelmét?

A radiológia mai helyzete? – Repa Imre Kató Gáborral a Kaposi Mór Napon 2004-ben

– Azt a kérdést, hogy a felsorolt változások közalkalmazotti vagy vállalkozói jogviszonyban valósulnak meg, bízzuk az új egészségügyi programra. Nekem csak egyetlen javaslatom lenne: mint ahogy a finanszírozásban is szektorsemlegesség érvényesül, jó lenne, ha az egyén finanszírozásában is szektorsemlegesség érvényesülne, azaz ugyanannyit keressen a közszférában a kolléga, mint a magánszférában. Egyébként nem kellene idegenkedni a vállalkozói szférától, inkább az előnyeivel és a lehetőségeivel kellene élni. Mi lesz az egyetemi szférával? – Az egyetemi tanárok nem lesznek vállalkozók, de szakmai presztízsük, keresettségük hosszabb távon jövedelmezőségükben bőségesen megtérül. Az egye-

temi tanároknak elsősorban az a feladata, hogy a szakma jövőjét építsék, utódaikat kineveljék. Sajnos a mai egészségügyből, különösen a mai magyar radiológiából egyre kevesebb a karizmatikus figura, a példakép. Ennek ellenére, visszatérve az interjú kezdő gondolatára, valami azért megmozdult. Ezt a mozgást fel kellene gyorsítani, és félretéve vélt vagy valós személyes sérelmeinket, egy jövendőbeli, a radiológus társadalom számára előnyös szituációért fel kell gyorsítani ténykedésünket és lépéseinket. Ez a történet már nem az ötven év feletti garnitúráról szól, hanem a jövőről. Mert soha ne feledjük, nem az a lényeg egy folyamatban, hogy hogyan vesszük át azt, hanem az, hogy hogyan adjuk tovább.

KORSZERÛ WEB-ALAPÚ PACS MEGOLDÁSOK ALACSONY KÖLTSÉGGEL MEDIMAT Kft. tel: (1)-437-0970 fax: (1)-437-0979

24

Kórház 2006/5.

korhaz_2006_05.qxd

5/17/2006

4:29 PM

Page 26

KÉPALKOTÓ DIAGNOSZTIKA Ú J T Ü D Ő S Z Ű R Ő M E Z Ő KÖV E S D E N

A digitális rendszereké a jövő Dr. Tóth József, a mezőkövesdi rendelőintézet orvos-igazgatója az Innomed Medical és a Béker-Soft International által közösen szállított, tavaly decemberben üzembe helyezett digitális tüdőszűrő megoldás tapasztalatairól beszélt.

Igazgató úr, milyen tüdőszűrési tevékenységet végez a rendelőintézet? – A mezőkövesdi rendelőintézet szerves része a tüdőgondozó is, amely Mezőkövesdet és a környék lakosságát, mintegy ötvenezer embert lát el. A tüdőgondozónak volt egy matuzsálemi korú, 35 éves tüdőszűrő berendezése, ráadásul annak kabinja még a honvédségből maradt évtizedekkel ezelőtt a rendelőintézetre. A berendezés igencsak elavult volt, fenntartása jelentős javítási költséggel terhelt meg bennünket. A teljes tüdőszűrő rendszer már évekkel ezelőtt megérett a cserére. Hiányzott viszont a forrás.

Milyen követelményeket határoztak meg a rendszerrel kapcsolatban? – Alapvető szempont volt, hogy a berendezés szervesen illeszkedjen a meglévő rendelőintézeti informatikai rendszerhez, mivel digitális módon kell az adatokat tárolni, továbbítani és leletezni. Már a pályázatot is úgy fogalmaztuk meg, hogy kikötöttük a digitális tüdőszűrő rendszer kompatíbilisát a meglévő rendszerrel. Nincs értelme olyan megoldás üzembe helyezésének, amelyet később, súlyos pénzekért kell hozzáilleszteni meglévő rendelőintézeti rendszerünkhöz. Legyen ez a szállító problémája. Mekkora támogatást nyertek? – Benyújtott pályázatunkban az ajánlott berendezésre, az informatikai rendszerrel együtt 45 millió forintos költségvetést határoztunk meg. A pályázat szerint ennek felét, 22,5 millió forintot adott volna a központi költségvetés. Ők viszont csak 15 millió forint támogatást adtak, de legalább

elnyertünk 15 millió forintot. A hiányzó 30 millió forintot az önkormányzat pályázati pénzekből és saját forrásból, szó nélkül kipótolta. Minden elismerés érte. A közbeszerzési tendert csak ezután írták ki? – Pontosan. Egy olyan digitális tüdőszűrő rendszerre írtunk ki közbeszerzési eljárást, amely kompatíbilis a Főnix rendelőintézeti szoftverrel és legfeljebb 45 millió forintba kerül. A tenderen két pályázó vett részt, de műszaki szempontból csak az egyik felelt meg rajta. Ráadásul a győztes Innomed Medical és BékerSoft International konzorcium ajánlati ára kedvezőbb volt, mint a kiírás összege. Mennyire volt bonyolult a szállítás? – A rendszer teljes cseréjét decemberben, tíz munkanap alatt elvégezték, és még karácsony előtt elindult a próbaüzem. A berendezés üzembe helyezése egyébként nem volt annyira bonyolult, a helyiséget

Hogyan sikerült forrást szerezni? – Az igazgatói teendőket tavaly február óta látom el. Már belépésemkor is látszott, hogy a tüdőszűrő berendezés cseréjét nem lehet tovább halogatni. A régi berendezés üzemeltetése neuralgikus pont volt az intézmény életében, mivel elégtelen volt a gép üzembiztonsága. Szerencsére adódott egy lehetőségünk. Céltámogatási pályázatot írtak ki egészségügyi eszközök támogatására, a tulajdonos mezőkövesdi önkormányzat ezen pályázhatott gép-műszer beszerzésre. Mi magyarázza a pályázat sikerét? – Pályázatunk legnagyobb pozitívuma az volt, hogy a régóta elavult berendezés helyére digitális tüdőszűrő megoldást szeretnénk vásárolni. Úgy gondoltuk, haladni kell a korral. A telemedicina lassan Magyarországon is valósággá válik, és azt gondoltuk, hogy az előremutató, hatékonyságnövelő beszerzéseknek nagyobb az esélye a támogatásra. Az sem volt mellékes szempont, hogy a digitális berendezés üzembiztonsága sokkal, de sokkal jobb, mint a régi, analóg rendszereké.

26

Kórház 2006/5.

Dr. Tóth József és az új InnoSpot 1000T digitális tüdőszűrő rendszer

Dr. Tóth József 1997-ben végez a Pécsi Orvostudományi Egyetemen általános orvosként. 1997-2005 között a Magyar Honvédségnél dolgozik különböző beosztásokban. Egy egészségügyi központ parancsnoka, majd a Magyar Honvédség PÁLYAKÉP Egészségvédelmi Intézetének Alkalmasság Vizsgáló Intézetében foglalkozásegészségügyi főorvos. Üzemorvostani és háziorvostani szakvizsgája van. 2005 februárjától a mezőkövesdi rendelőintézet orvos-igazgatója. Nyáron fejezi be első évét a Budapesti Corvinus Egyetem Egészségügyi Menedzsment Szakán. Angolul beszél. Nős, egy gyermek apja.

korhaz_2006_05.qxd

5/17/2006

4:29 PM

Page 27


Adminisztráció a Főnix Pro tüdőszűrő moduljával

kicsinosították, a kabint lecserélték, módosították az elektromos hálózatot és kismértékben fejlesztették az informatikai hálózatot. Összességében elmondható, hogy szervezetten, professzionális módon zajlott a teljes folyamat. Milyen tapasztalatokat szereztek az elmúlt fél évben? – A próbaüzem kezdete óta tökéletesen működik a berendezés. A fél éves működés során egyetlen apró, mechanikai elemet kellett lecserélni, illetve volt néhány apróbb informatikai probléma, amelyet az interneten keresztül oldott meg a szállító. Milyen előnyöket tapasztaltak ennél a digitális rendszernél? – Úgy látom, a tüdőgyógyászatban ma az a trend, hogy a tüdőgondozó hálózat nem is igazán a TBC-re, hanem inkább a tüdődaganatokra szűr. Ennek az elvárásnak az új, digitális rendszerrel sokkal jobban meg lehet felelni, korábbi stádiumban lehet felfedezni az esetleges daganatokat. Ezzel a megoldással még túl is nőhetünk a tüdőgondozó alapvető feladatain, és olyan szűrési feladatokat is elvégezhetünk, amelyek tovább javítják a korai diagnózis arányát. Bár sokan már temetik a TBC-t, én fontosnak tartom a tüdőszűrést, mivel Romániában és Ukrajnában sokkal rosszabbak a lakosság TBC- és multirezisztens TBC-mutatói, és jelentős a migráció ezekből az országokból. Ma Magyarországon a tüdőgondozói hálózatnak kettős létjogosultsága van: ha a lakosság elmegy a szűrésre, segít a TBC-járványok megakadályozásában, és korábbi stádiumban felismerjük a tüdődaganatokat. Mi a véleményük a berendezésről? – Az Innomed Medical által gyártott direkt digitális rendszer tökéletesen megfe-


lel azoknak a modern elvárásoknak, amelyet mi a pályázat során e berendezéssel szemben támasztottunk. A sugárterhelés a régi rendszerhez képest jelentősen alacsonyabb, az archiválás sokkal könynyebb, azonnal megtekinthető a kép, elenyésző a rontott felvételek aránya, nem kell újra visszahívni a beteget, és az orvos rögtön össze tudja hasonlítani a korábbi felvételeket. Az értékelés akkor igazán hatékony, ha az elmúlt évekből több felvételt tudunk összehasonlítani, így az adott páciensnél sokkal hamarabb kimutathatóak az elváltozások. Emellett lényeges szempontnak tartjuk munkatársaink egészségének megóvását. Az új kabin sokkal jobb konstrukció, zártabb a sugárforrás és az érzékenyebb letapogatás miatt kisebb a besugárzási energia. Dolgozóink terhelése korábban sem érte el az egészségügyi határértéket, de a mostani berendezéssel mind az asszisztensek, mind a betegek terhelése jóval az egészségügyi határértékek alatt marad. Ráadásul a beruházással az informatikai fejlesztést úgy sikerült megvalósítani, hogy két legyet ütöttünk egy csapásra: a régi Főnix rendszert sikerült a korszerű Főnix-Pro rendszerre cserélni, és kiegészíteni a digitális képek kezelését megvalósító DIVAS modullal. Így most egyetlen integrált rendszerben történik a tüdőszűrő teljes adminisztrációja. Mennyi időre terveznek ezzel az új megoldással? – Ez a berendezés sokkal kevesebb mechanikus részt tartalmaz, mint a korábbi, analóg rendszer, és sokkal robusztusabbnak tűnik, mint a 35 évet szolgált előző rendszer. Persze, remélem, hogy nem kell majd 35 évet várni a következő berendezésre. Az biztos, hogy 10-15 évig ez a rendszer megfelelő megoldást nyújt.

korhaz_2006_05.qxd

5/17/2006

4:29 PM

Page 28

KÉPALKOTÓ DIAGNOSZTIKA T I Z E N H AT S Z E L E T E S C T

Csúcstechnológia Veszprémben Dr. Szatmári Ferencet, a Veszprém Megyei Önkormányzat Csolnoky Ferenc KórházRendelőintézet Radiológiai Osztályának osztályvezető főorvosát a 2004 végén átadott 16 szeletes Toshiba CT üzemeltetésének tapasztalatairól kérdeztük.

Főorvos úr, hogyan jellemezné a veszprémi radiológia helyzetét? – Radiológiai osztályunk helyzete biztosan nem tér el az országos átlagtól. A megyei kórházak színvonalát tekintve bizonyos szempontból valamivel rosszabb, bizonyos szempontból kicsit jobb a helyzetünk. Miben rosszabb? – A hagyományos radiológia digitalizálásában el vagyunk maradva az élvonaltól. Ez mindképpen negatívum. A hagyományos röntgen géppark elavult, mint sok más intézetben. Azonban van egy négyéves, 1,5 teslás MR-berendezésünk, amely mindenképpen korszerűnek mondható, van egy másfél éves, 16 szeletes CT-nk, illetve pár hónapja kaptunk egy felső kategóriás ultrahang készüléket. Ezekre a berendezésekre büszkék vagyunk, de a szakmai színvonal fenntartása érdekében folyamatos fejlesztésre van szükség. A következő

lépés a hagyományos röntgen géppark digitalizálása. Hogyan szeretnék ezt megoldani? – Sajnos a hagyományos gépparkunk annyira elavult, hogy a foszforlemezes megoldás drágább lenne, és lassabb működést eredményezne, mint a direkt digitális röntgenkészülékek. Csakúgy, mint az egész országban, nálunk is kevés a radiológus és a radiológus asszisztens, ezért a munkaerő felhasználási szempontból leghatékonyabb megoldást kell megcéloznunk. Olyan, viszonylag kevés, de gyors berendezésekből álló gépparkot kell kialakítanunk, amelynél délelőtti és délutáni műszakot tudunk alkalmazni. Így, a jelenlegi kisebb létszámmal is elláthatóak a betegek. Mikor valósulhat meg a digitális radiológia? – Egy része remélhetőleg még idén, az év második felében. Az intézmény vezetésével közösen az alábbi fejlesztésekben állapodtunk meg: az elmúlt évben, önkormányzati forrásokból elkezdődött a kórházi informatikai rendszer fejlesztése. Ez volt az első lépés, ugyanis úgy nem érdemes PACS-rendszert üzemeltetni, hogy nincsen mögötte hálózat. Először tehát a

hálózatot és a hardvert fejlesztettük. Korábbi rendszerünk azért volt elavult, mert a veszprémi kórház annak idején, több mint tíz éve, az elsők között nyert el informatikai fejlesztési pályázatot, és azóta nem jutott pénz ennek fejlesztésére. A múlt évben azonban sikerült a PACS-rendszer működtetéséhez megfelelő hálózati hátteret kialakítani, ráadásul a klinikai osztályokon lévő elavult számítógépeket is folyamatosan cseréljük korszerűbb berendezésekre, hiszen olyan munkaállomásokat kell kialakítani, ahol meg tudják nézni a diagnosztikai felvételeket. Miért vásároltak 2004-ben új CT-t? – Az új berendezés üzembe helyezésére azért volt szükség, mert a kórház régebbi készüléke 2004-ben elérte a tízéves kort. Bár a gép még kiválóan működött, cseréje azonban halaszthatatlanná vált, mert az OEP 2004-től nem finanszírozza a tízévesnél régebbi CT-k működését. A korábbi CT-hez képest milyen előnyöket nyújt ez a berendezés? – Amellett, hogy a többszeletes CT-vizsgálati módszer nagyobb diagnosztikai pontosságot biztosít, a betegeket kisebb sugárterhelés éri, mint a korábbi egyszeletes vizsgálatokkal. Az új készülék kényel-

Dr. Szatmári Ferenc 1984ben végez általános orvosként a SOTE-n. A végzést követően seP Á L Y A K É P bészként dolgozik Tatabányán, 1988-ban teszi le sebész szakvizsgáját. Egy szerencsétlen véletlen folytán az intézmény angiográfus nélkül marad – ő érdeklődik a terület iránt. 1992-ben radiológiából szakvizsgázik, fő szakterülete az intervenciós radiológia és a vaszkuláris képalkotás. 1995-2003 között a győri Petz Aladár Megyei Kórház DSA Laborjának vezetője, 2003 januárjától a veszprémi Csolnoky Ferenc Kórház osztályvezető főorvosa. Angolul beszél. Nős, három gyermeke van.

Dr. Szatmári Ferenc és a Toshiba CT

28

Kórház 2006/5.

mesebb is a pácienseknek. A vizsgálóasztal ülőfelülete olyan alacsonyra ereszthető, hogy az idősebb, vagy mozgásukban akadályozott betegek is könnyen használni tudják. Nem mellékes szempont az sem, hogy az új készülékkel a komplex mellkasi-hasi vizsgálatok ideje 5-30 másodpercre

korhaz_2006_05.qxd

5/17/2006

4:29 PM

Page 29

KÉPALKOTÓ DIAGNOSZTIKA csökkent. Egy traumás beteg esetében pedig nem elhanyagolható tényező, hogy a mielőbbi orvosi beavatkozáshoz szükséges vizsgálatok a lehető legrövidebb idő alatt, a beteg felesleges és gyakran veszélyes mozgatása nélkül, egyetlen műszer segítségével elvégezhetőek. További előnye a készüléknek a gantry nagy átmérője: segítségével nemcsak a túlsúlyos betegek vizsgálhatók, hanem intervenciós beavatkozások, biopsziák is kényelmesen végezhetők. Egyértelműen cáfolható egy korábban, napilapban megjelent állítás, mely szerint japán CT-vel csak kis japán embereket lehet vizsgálni és a termetesebb európaiakat nem. A Toshiba CT-kkel a szumó birkózók is jól vizsgálhatók. Milyen tapasztalataik vannak? – Az első vizsgálatot 2004. december 6-án végeztük. Azóta sikerült elég jól kiismerni a berendezést. Mára a kardiológia CT-vizsgálatra érkező betegek több mint 85 százalékánál tudunk sikeres, jól értékelhető vizsgálatot készíteni. Ezt az arányt egyébként egy 64 szeletes CT-vel dolgozó csapat is megirigyelné. Mi ennek az oka? – Ezzel a berendezéssel különösen jó minőségű felvételeket lehet rövid idő alatt készíteni. Egy kardiológiai központban a vizsgálat időszükséglete nagymértékben meghatározza a vizsgálat sikerességét. Egy rossz állapotban lévő, fulladó betegtől nem lehet elvárni, hogy fél percig ne vegyen levegőt, és sokszor értékelhetetlené válhatnak a vizsgálatok. A többszeletes CT-kkel a vizsgálat sokkal rövidebb ideig tart, így jóval kisebb annak a veszélye, hogy ritmuszavar fordul elő. A többszeletes CT-berendezések jelentősége abban áll, hogy rövid idő alatt, nagyobb térfogatot tudunk megvizsgálni. Ennek elsősorban a kardiovaszkuláris betegségeknél és a traumatológiai eseteknél van jelentősége, hiszen ez utóbbinál egyetlen vizsgálattal a koponyaalaptól a bokáig meg lehet vizsgálni a beteget. Egyáltalán nem mindegy, hogy egy sokkos állapotban lévő politraumatizált betegnél mennyi ideig tart a hagyományos röntgenfelvételek készítése, vagy a CT segítségével pár másodperc alatt jutunk el a diagnózisig. Milyen speciális vizsgálatokra nyújt lehetőséget a berendezés? – A berendezéshez külön csomagokban lehetett speciális funkciókat megvásárolni. Mi a mindennapi gyakorlatban használt funkciókat vásároltuk meg, így egy nagyon nagy tudású berendezés került a


birtokunkba. A berendezésben megtalálható a kardiológiai, vaszkuláris, CT bronchoszkópiás, coronográfiás, virtuális colonoscopiás és urográfiás program is, tehát minden olyan lényeges protokoll a rendelkezésünkre áll, ami nagyban megkönynyítheti a szakmai munkát. De vannak olyan funkciók is a berendezésben, amelynek alkalmazását mi mutattuk meg a gyáriaknak. Sikerült ilyen mélységben elsajátítani a berendezés üzemeltetését? – Azt hiszem igen. Észrevettük, hogy az egyik veseprogram kiváló protokollokat nyújt a felületes vénák ábrázolására. Érsebészeink, sőt a környező városok érsebészeinek legnagyobb örömére. Sok pácienst küldenek hozzánk az ismétlődően kialakuló visszérbetegségek műtéte előtt, illetve ha felmerül valamilyen fejlődési rendellenesség lehetősége, és CT-venográfiával nagyszerűen kiváltható az invazív venográfia. Hasonló pozitívumokat mondhatunk el a különböző vaszkuláris programokról is: használhatóságát jól jellemzi az a tény, hogy az érfestésre váró betegeink több mint felét CT-angiográfiával vizsgáljuk és nem DSA-val. A CT-angiográfiás vizsgálatok a beteg számára kevésbé megterhelők és ma nem elhanyagolható, hogy kevésbé költségesek a DSA-hoz képest. A már említett veseprogramoknak köszönhetően ma már gyakorlatilag nem végzünk hagyományos urográfiát, csak CT-urográfiát. A megfelelő szabályok betartásával a betegek nem kapnak nagyobb sugárterhelést, viszont az üregrendszeren kívül a vese és a környező parenchymás szervek szerkezete is pontosan megítélhetővé válik a vizsgálat során, növelve diagnózis pontosságát. Hogyan hat a rövidebb vizsgálati idő a betegek sugárterhelésére? – Az egyszeletes CT-khez viszonyítva a 16 szeletes és nagyobb szeletszámú berendezéseknél, azonos feltételek esetén, jelentősen alacsonyabb a betegek sugárterhelése. Például egy szívbetegnél, akinél, adott esetben, egy héten belül többször is kell hemodinamikai vagy CT-vizsgálatot végezni, egyáltalán nem mindegy, hogy ezt mekkora sugárterheléssel lehet megoldani. A felelősségteljes radiológusnak erre is tekintettel kell lennie. Mi a véleménye a berendezés karbantartási igényéről? – Minden nagy értékű berendezés esetében igaz az az elképzelés, hogy a hosszú távú, megbízható működéshez rendszeres

karbantartásra van szükség. Az egészségügyben, különösen a légkondicionált helyiségekben, állandó a levegőáramlás, a papírvatták, textíliák használata miatt a készülékek szűrői gyakran telítődhetnek. Általános tapasztalat, hogy a diagnosztikai berendezések kiválóan működnek, az igazi kockázatot a Windows-alapú személyi számítógépek jelentik, amelyek hajlamosak elromlani. A diagnosztikai munkában azonban biztosítani kell a folyamatos betegellátást, ezért nem megengedhető az évente néhány napnál hosszabb állásidő. A CT-berendezés esetében is hasonló a tapasztalatunk. A másfél éves működés alatt egyetlen szoftverhiba történt, illetve a számítógép egyik hardverelemét kellett kicserélni, maga a CT-berendezés a próbaüzem kezdete óta tökéletesen működik. Egyébként, ha valamilyen problémánk támadna, a karbantartási szerződés alapján a telefonos hibajavítás azonnal megkezdődik: kisebb hiba esetén még aznap és még komolyabb probléma esetén is, néhány napon belül megoldják a problémát. A rendszeres karbantartás nem csak a mi érdekünk, hanem a szervizé is, hiszen ha nem működik a gép, kötbért kell fizetniük. A nagy értékű diagnosztikai berendezések esetében ez a leghatékonyabb módszer, ha a berendezések stabil működését karbantartási szerződésekkel biztosítjuk. Ebben a szállító általában megfelelő partner. Követi-e a finanszírozás az új fejlesztések nyújtotta lehetőségeket? – Például a CT-urográfiát, amelyet bevett vizsgáló módszerként alkalmazunk, nem finanszírozzák külön. Szintén bevett módszer a CT-angiográfia, amelyet valamilyen mértékben finanszíroznak, de ez inkább jelképesnek tekinthető. A jelenlegi szabályozásban az intézményeknek nem érdeke az, hogy a beteg számára sokkal kevésbé megterhelő vizsgálattal válthassák ki a DSA-t. Amíg a CT-angiográfiás és urográfiás vizsgálatok elemzési idejét, a radiológusok szellemi munkáját nem finanszírozzák megfelelően, az intézmények nem eléggé érdekeltek abban, hogy ilyen vizsgálatokat végezzenek. Pedig a beteg számára legelőnyösebb megoldást kellene keresnünk. Érdemes lenne elgondolkodni, hogy legalább ezen a területen újragomboljuk a kabátot. Elégedett-e az új CT készülékükkel? – Igen. Az elmúlt időszak egyértelműen igazolta, döntésünk helyességét: a berendezéssel a radiológiai és kardiológiai vizsgálatok egyaránt megbízhatóan és pontosan végezhetők.

Kórház 2006/5.

29

korhaz_2006_05.qxd

5/17/2006

4:29 PM

Page 30

KÉPALKOTÓ DIAGNOSZTIKA Stratégiai alternatívákat keres a Kodak? Május elején az amerikai filmóriás Eastman Kodak bejelentette, hogy orvosi képalkotó részlegének (Kodak Health Group) stratégiai lehetőségeit, köztük a divízió részvényeinek értékesítését is vizsgálja. Antonio Perez, a cég elnök-vezérigazgatója szerint az iparágban tapasztalható egyesülések arra késztetik a Kodakot, hogy egy befektetési tanácsadó segítségével kidolgozzák az esetleges értékesítés és az ehhez kapcsolódó tőkebevonás részleteit. A stratégiai útkeresés legnagyobb kérdése, hogy milyen sikerrel tud az orvosi képalkotó divízió olyan vevőt találni, aki képes lenyelni a tavaly világszerte 2,7 milliárd dolláros forgalmat bonyolító részleget – amely ha önálló lenne, a legnagyobb képalkotó diagnosztikai cégek közé tartozna. Gémes László, a Kodak orvosi képalkotó részlegét itthon képviselő Medimat Kft. ügyvezető igazgatója szerint „az egészségügyi informatikába történő befektetések iránt, a piac dinamikus fejlődése miatt, világszerte óriási a befektetői érdeklődés. Ezzel párhuzamosan a képalkotó diagnosztikai fejlesztések tőkeigénye egyre nő. Amennyiben megvalósul a tőkebevonás, az kizáró-

lag előnyösen érintheti a Kodak diagnosztikai megoldásainak piaci pozícióját és jelenlegi felhasználóinkat, mivel a meglévő értékek megtartása mellett a márka még tovább növelheti amúgy is jelentős fejlesztési potenciálját”.

85 éves a debreceni Radiológiai Klinika Jubileumi tudományos üléssel ünnepelte fennállásának 85. évfordulóját a debreceni Radiológiai Klinika. Az intézmény volt igazgatója, dr. Péter Mózes felidézte a klinika 85 éves történetét. Az Egyetemi Röntgenlaboratóriumot dr. Elischer Gyula vezetésével létesítették. Az innen elszármazott szakemberek közül számosan a magyar radiológia kiemelkedő személyiségeivé váltak. Dr. Lombay Béla, a Magyar Radiológus Társaság elnöke elmondta: vannak kiválóan felszerelt intézmények, ám gondokkal küzdő ellátó helyek is akadnak, így a szakmai ellátás helyenként akadozik, továbbá megemlítette a megfelelő anyagi megbecsülés hiányát. Ez az oka, hogy a nyelveket beszélő fiatalok közül sokan 5-10-szeres anyagi juttatásért külföldre pályáznak. Az országban jelenleg 900

radiológus dolgozik, 50 százalékuk 50 év feletti. Dr. Palkó András, a Radiológus Szakmai Kollégium elnöke is megerősítette, hogy nem egyenletesen oszlik meg a szakember létszám, s ugyanez vonatkozik a technikára. A szakma ugyanolyan strukturális gondokkal küzd, mint a magyar egészségügy egésze. Utalt a teleradiológia fejlesztésének szükségességére, s szólt arról is, hogy a radiológia speciálisan olyan terület, ahol robbanásszerű a fejlődés, a legkorszerűbb technikát azonban meg kell tudni fizetni. A gépek gyakorlatilag 5-7 év alatt amortizálódnak. Szükségszerű a magántőke bevonása, Debrecenben ennek is köszönhető, hogy látványos fejlesztés zajlott le az utóbbi időben – jelezte dr. Kollár József docens, a Radiológiai Klinika igazgatója. A Nemzetközi Egészségügyi Központ Szeged Kft. (NEK) 2003-ban nyerte el közbeszerzési pályázaton a Debreceni Egyetem Orvos-és Egészségtudományi Centrum radiológiai képalkotó feladatainak az ellátását. A szolgáltató vállalta az infrastruktúra, a műszerpark teljes megújítását. Több mint kétmilliárd forint értékben a jelenlegi csúcstechnológiát képviselő vizsgáló berendezéseket telepített, új diagnosztikai központ épült, a meglévő helyiségeket felújították.

KÉPALKOTÓ DIAGNOSZTIKAI KÉSZÜLÉKEK

1133 Budapest, Dráva u. 11. telefon: 359-9338 fax: 350-9816 e-mail: [email protected]

30

Kórház 2006/5.

korhaz_2006_05.qxd

5/17/2006

4:29 PM

Page 35

KÉPALKOTÓ DIAGNOSZTIKA D I G I TÁ L I S S Z U B T R A KC I Ó S A N G I O G R Á F A S I E M E N STŐ L

Modern DSA a Péterfy-ben A modern angiográf-készülék tavaly év végén érkezett a Péterfy Sándor Utcai Kórház intervenciós radiológiai részlegébe, a berendezést néhány hete ünnepélyesen is átadták. Dr. Bánsághi Zoltán osztályvezető főorvossal, a központi röntgen osztály vezetőjével az új készülék adta lehetőségekről és elvárásokról beszélgettünk.

Mely szempontok szerint választották ki az intervenciós radiológiai részlegbe kerülő új berendezést? – A kórházvezetés ránk bízta a műszaki paraméterek meghatározását. Az orvosi igényt és elvárásainkat ismertem, ezt igyekeztünk műszaki adatokra lefordítani, és erre vonatkozóan kértük be a cégek pályázatát. Az első körben a GE, a Philips, a Siemens, a Hitachi és a Toshiba érdeklődött, azonban alaposabb vizsgálat után kiderült, hogy számunkra csak az első három cég angiográf berendezései felelnek meg, a többi egyes szolgáltatásaiban eltér a számunkra optimálistól. A Philips és a Siemens készülékei maradtak versenyben, és végül – közel azonos minőségi mutatók és felszereltség mellett – a Siemens jelentősen kedvezőbb árat ajánlott. A szolgáltatási csomag része volt a szerviz ellátás is, hiszen folyamatos – éves átlagban 98,5%-os megbízhatóságú – készenléti állapotot kell biztosítani. Úgy gondolom részünkről ez jogos igény, hiszen kötelességünk ellátbni azt a beteget is, aki vasárnap délután érelzáródással keres fel bennünket. Az egészségügyben természetesen a száz százalékos, folyamatos üzemképesség lenne a kívánatos, azaz a gépeknek mindig a betegellátás rendelkezésre kellene állni.. Világos, hogy ez műszakilagalig vállalható de, mindenesetre ezt kell közelíteni. A Siemens nyolcvanéves magyarországi jelenléte, képzett mérnökei, szervizhálózata, valamint a hazai egészségügyben való beágyazottsága biztos hátteret nyújt számunkra, ugyanakkor ezeket a tényezőket érvényesítik is szolgáltatási áraikban.


A gép már valószínűleg a XXI. századi orvoslás elvárásait teljesíti. – Ez a gép a legmodernebb szerkezetű, amelyet hazánkban eddig üzembe helyeztek. Az egyik technikai újdonság magában a röntgenkép keletkezésében van. Nagyon egyszerűen megfogalmazva, a röntgenkészülékek úgy működnek hogy a röntgensugár átmegy a testen, és közben egy része elnyelődik. Az átjutó sugárból lehet képet alkotni. Az alapelv kb. száz évig változatlan volt, de az elmúlt negyven évben az átjövő (láthatatlan) röntgensugarat már cézium-jodid kristályfelületen váltjuk át érzékelhető fénnyé. Ez a kép – bár az emberi szem számára a látható tartományba esik – nagyon halvány; ezt egy digitális kamerával fel kell erősíteni, tisztítani, szűrni, majd a kapott jelet monitorokra küldeni. A nagy méretű, számos műszaki hibával rendelkező képerősítőt az ún. flat panel egység váltotta le, amely a képkonverziót a régi monstrum helyett kis lapocskában végzi el, kiküszöbölve azokat a képtorzító hatásokat, amelyek a klasszikus kamerával történő megtekintés és digitalizálás során óhatatlanul előfordultak: például torzultak a kép szélei, megváltoztak az arányok, vagy a kép közepére kerülő erősen meszes csont, esetleg a betegben elhelyezkedő fém implantátum, a középen erősen elnyelt sugár miatt, az egész képet eltorzította. Ilyen esetben a kép egyensúlya, harmonikussága vizuálisan nehezen volt beállítható, ezzel szemben a flat panelben több millió elemi kis röntgensugár-érzékelő részecske helyezkedik el, amelyek a röntgensugár hatására mind külön-külön elektromos impulzusokat bocsátanak ki. Az elemi cellák érzékenységét egyenként lehet szabályozni, vagyis a nagyon kis sugarakat fogó, pici kis detektorokat tompítani, a középen lévőket érzékenyebbé tenni, ezáltal olyan kiegyensúlyozott képet kapunk, amely a szemünk számára jobb érzékelést biztosít. Beavatkozásaink során apró „mütyüröket” (fémeket, egyéb anyagokat) építünk be, ehhez pedig folyamatosan látnunk kell, éppen merre járunk, azokat hova illeszthetjük. A flat panel egység más hazai berendezésekben is megtalálható, azonban ebbe a DSA-készülékbe a jelenleg elérhető legmodernebb változat került.

Dr. Bánsághi Zoltán

Bánsághi Zoltán 1988ban szerez diplomát a Semmelweis OrvostudoPÁLYAKÉP mányi Egyetemen. A Fővárosi Önkormányzat Erzsébet Kórházában tölti gyakornoki éveit, majd 1991-től a SE I. sz. Belklinikán klinikai orvos, 1994-től pedig a SE II. sz. Belklinikán egyetemi tanársegéd. 1998 és 2004 között a Péterfy Sándor Utcai Kórház Központi Röntgen Osztály Intervenciós Radiológiai Részlegének vezető főorvosa, 2004. július 1-jétől pedig a Központi Röntgen Osztályt vezeti. Posztgraduális képzéseken Toronto és Cambridge egyetemi intézményeiben (1996) és a londoni Guys Hospitalban (1999) vesz részt. Nős, két gyermek édesapja.

Ráadásul ez a DSA-készülék egy másik műszert is rejt… – Igen, szintén újdonság, hogy a röntgengép asztalába egy színes UH-készüléket is beépítettek. Ez lehetővé teszi, hogy azon ereket, amelyeket meg szeretnénk katéterezni, amelybe be szeretnénk jutni, például az érfestés során, ne csak tapintás alapján kelljen megszúrjuk. A szúrást régebben csak a klasszikus módon hajthattuk végre, azaz kitapogattuk a pulzusát. Sokszor nehezíti dolgunkat, hogy a nagyon szűk erekben alig van keringés, merthogy beteg az ér. Ilyenkor a pulzálása nehezen, vagy egyáltalán nem érzékelhető. Viszont az UH-keszülék segítségével

Kórház 2006/5.

35

korhaz_2006_05.qxd

5/17/2006

4:29 PM

Page 36

KÉPALKOTÓ DIAGNOSZTIKA láthatóvá tehető, és a tű ultrahangvezérelten szúrható, és vezethető tovább a kiválasztott érben. A beépített ultrahang készüléknek a fentiekhez hasonlóan nagy jelentősége van az epeúti intervencióknál is – ami nálunk gyakori feladat. Tradicionálisan az epeúti elzáródásnál a májban a tágult epeutakat próbaszúrásokkal kellett megkeresni. A továbbiakban ilyen kondíciók mellett erről szó sem lehet: megnézzük ultrahanggal, és látjuk, merre vannak a tágult epeutak a májon belül, és azt a pontot kijelölve, tíz-tizenöt helyett egyetlen célzott szúrással katéterezzük az epeutakat. Milyen más újdonsággal rendelkezik még a készülék? Említette a rotációt… – A DSA-berendezés harmadik különlegessége a rotációs képessége, vagyis a tér minden irányában képes mozogni, körbefordulni a páciens körül. A felfüggesztési pontját természetesen nem tudja átlépni, de 240 fokos forgásra alkalmas úgy, hogy közben a sugáradás és az érzékelés folyamatos, és az adott test térfogatának minden egyes pontján áthalad a sugár, és amelyből képet detektálunk. Matematikai extrapolálással és – a CTkészülékekben használthoz hasonló számítási algoritmusokkal – 360 fokos víziót alkothatunk, amit – angiographiaval – az elmúlt nyolcvan évben nem lehetett kivitelezni. Hagyományos röntgen-berendezéseknél ún. szummációs kép keletkezett: a testen áthaladó sugár által képet detektáltunk, de azt nem tudtuk megmondani, hogy a testen belül, a különböző struktúrák (csont, levegő, gyomor, bőr stb.) milyen arányban nyelték el a röntgensugarat külön-külön, hanem csak az összesített sugár elnyelésüket ismertük. Ezért az átnézeti kép alapján nem tudtuk a különböző struktúrák egymáshozvaló térbrli viszonyát tisztázni. A körbejáró röntgensugár azonban a belső szerveket más és más szögekből éri el, ezért egy matematikai algoritmus segítségével ké-

pesek vagyunk háromdimenziós rekonstrukciós képet készíteni, amelyre korábban nem volt lehetőség. Milyen előrelépésről számolhatunk be a betegek sugárterhelésének csökkentése érdekében? – Rendkívül fontos szempont a sugárvédelem kérdése. E területen a Siemens élen jár. Közismert, hogy a röntgensugár alkalmazása nem veszélytelen, de nem tudjuk kikerülni, mert egyelőre nincs ennél jobb eljárás. Amikor a nyolcvanas években az USA-ban és Nyugat-Európában elterjedtek a mágneses rezonancián alapuló berendezések (MRI), akkor egyes szakemberek az összes röntgensugárral működő készülék felett megkongatták a vészharangot. Azonban ma inkább az a kérdés, hogy szűrőberendezések beépítésével miként lehet minimalizálni a sugárterhelést és optimalizálni a röntgensugárral létrehozható képi információt, hiszen egyik korszerű képalkotó eljárás sem volt képes – részben műszaki-technikai okok, részben az áruk miatt – a röntgensugár helyébe lépni: így tehát a röntgen valószínűleg még évtizedekre velünk marad. A mai korszerű gépekben egyébként már nem csak folyamatos röntgensugár-kibocsátást alkalmaznak, hanem pulzálva, meghatározott frekvenciával történik a sugárzás úgy, hogy az még elég gyakori legyen ahhoz, hogy az orvos számára folyamatos képet alkosson, de a beteg sugárimpulzust csak minden harmadik vagy ötödik időpillanatban kapjon., Ezzel a módszerrel a korábbi gépek sugárterheléséhez képest csak húsz százaléknyi terhelés éri a beteget. Minden vizsgálat alkalmával, a páciens sugárterhelésének mértékét a gép köteletően megjeleníti és rögzíti, ennek következtében a beteg ezt bármikor számon kérheti rajtunk, hiszen joga van tudnia, hogy az adott vizsgálatért „mennyit fizetett” sugárterhelésben. Továbbá ez a berendezés nem csak az elkerülhetetlenül szükséges röntgensugár

Digitális szubtrakciós angiográf (DSA) A mintegy 250 millió forintos Siemens Axiom Artis angiográf berendezés jelenleg az ország egyik legmodernebb radiológiai készüléke. A DSA-készülék a beteg körül nagy sebességgel forogva képes olyan akár háromdimenziós színkódolt kép létrehozására is, amely lehetővé teszi a kóros érrendszer pontosabb ábrázolását. Ezzel gyorsabb és eredményesebb endovaszkuláris műtét végrehajtására van lehetőség akár daganatos, akár érszűkületes betegeken. A steril klímával, altatógázokkal és betegfigyelő monitorokkal ellátott műtő alkalmas arra, hogy érsebészek és intervenciós radiológusok közösen klasszikus, valamint kombinált beavatkozásokat hajthassanak végre benne.

FÓKUSZ

36

Kórház 2006/5.

mennyiségének optimalizálását, de a beavatkozásokhoz felhasználandó kontrasztanyag mennyiségének csökkentését is lehetővé teszi. Milyen vizsgálatokat végeznek a készülékkel? – A gépet nyolcvan százalékban terápiára használjuk, részlegünk neve is erre utal: intervenciós labor. A legtöbbször nem is az a kérdés, hogy a betegnek egyáltalán van-e érszűkülete, mert azt nem ez a gép hivatott megállapítani. Színes UH-, vagy más kevésbé invazív eljárással ezt ki lehet vizsgálni. Hozzánk a beteg legtöbbször már konkrét diagnózissal kell érkezzen, hogy a gyógyító beavatkozást elvégezhessük. Az elzáródott eret különböző technikákkal rekanalizáljuk, helyreállítjuk az érpályát. Ha lehet, és a betegnek ez az előnyösebb, mi mindig arra törekszünk, hogy minimálisan invazív terápiával, intervenciós radiológiai eljárással helyettesítsük azt a klasszikus ellátást, amikor a területet sebészileg megnyitják, és műeret vagy saját érszakaszt ültetnek be. A sebészi érrekonstrukciónak már mintegy 6070 éves múltja van., Az érsebészetben az utóbbi négy évtizedben fantasztikus eredményeket értek el. Kialakultak a vénás bypassok, a nélkülözhető hosszú lábszári véna artériaként való beültetése például pompás technika, ennél bizonyos szempontból kevésbé jó, más értelemben pedig előnyösebb, amikor műeret (textilcsövet) ültetnek be, ezzel megkerülve az elzáródott eret. A páciensnek talán a leghasznosabb, ha megpróbáljuk az eredeti „csőrendszert” rekonstruálni: ma már ennek is többféle technikája létezik. Az egyik legújabb és legérdekesebb megoldás a szubintimális angiopasztika. Sajnos azt kell mondanom, hogy a miskolci megyei kórház rötgenosztályát leszámítva kizárólag a Péterfyben végzünk Magyarországon szubintimális angioplasztikát. Pedig ez a beavatkozás, amelyet a világon már 10-12 éve alkalmaznak, idehaza még új és ritka beavatkozás. Amikor az ér belső része, humene elzáródik, évtizedeken át logikus törekvés volt, hogy próbáljunk ezen a beszűkült vagy elzáródott „csövön” belül átjutni, a csövet „kitakarítani”. Tudtuk, ha ez csak egy centiméteres, akkor a lument van esélyünk átfúrni, hosszabb rendellenesség esetén fel kellett adnunk. Szubintimális rekanalizációval azt a csodát hozhatjuk létre, hogy ér falában megkerüljük az ér lumenét elzáró meszesedést, majd visszatérünk a lumenbe. Ha a keletkezett járatot megtágítjuk, és erre ráeresztjük a vért, akkor annak nyomása

korhaz_2006_05.qxd

5/17/2006

4:30 PM

Page 38

KÉPALKOTÓ DIAGNOSZTIKA nyitva tartja azt. A leghosszabb rekanalizációnkkal 46 centiméteres rossz állapotú érszakaszt kerültünk meg az ér falában létrehozott új (vér)járattal. Hihetetlen élmény, hogy folyamatosan dőlnek meg korábbi, általunk felállított dogmák, hiszen régebben intervenciós radiológusként 5-6 cm-nél hosszabb elzáródásokkal nem volt érdemes próbálkoznunk. Évtizedes axióma volt, hogy az ér belhártyájának, az ún. intimának a – drót bevezetése közben óhatatlanul előforduló – megsértése, pláne kiszakítása műhibának számít. Most pedig épp ez az alapja egy új megoldásnak. Azonban ezzel az eljárással a páciens érbetegségét kiváltó ok nem szűnik meg. – Bár ennek a betegségnek még nem ismerjük a pontos mechanizmusát, de azt tudjuk, hogy egyértelműen az ér belhártyája, konkrétan az intima belső felszíne és a vér találkozásánál jön létre az az anyagcserezavar, amely a zsírok, a koleszterin lerakódásához vezet, és ez az egyébként elég bonyolult folyamat vezet az átmeszesedéshez. A szubintimális angioplasztikára, mint új módszerre, Bolia professzor, az angliai Leeds-ben élő, indiai származású kollégánk talált rá a kilencvenes évek elején. Tízéves eseteit elemezve bemutatta, hogy ezeken a szubintimáls térben – mint nem természetes vérfolyási területeken, amely az érben van ugyan, de nem a belsejében –, nem zajlik érelmeszesedés. Vagyis a szubintimálisan megkerült érelzáródások területén évekkel a beavatkozás után is ugyanazt a képet látjuk, míg alatta és felette az érrendszerbe annak rendje-módja szerint zajlik az érfal állapotromlása. Terjed-e szakmai körökben ez az új eljárás? – Megítélésem szerint sokal lassabban mint azt megérdemelné. Szerintem ennek több oka is van. Korábban azt tanultuk, hogy beavatkozásaink során az intima megsértését minél inkább kerüljük el, most pedig bizonyos esetekben pont erre kell törekednünk ahhoz, hogy az érelzáródáson segíthessünk. Ezt a változást fejben nehéz követni. Mi, a medicinában dolgozó szakemberek, minden híreszteléssel szemben nagyon konzervatívak vagyunk, lassan változunk, fejlődünk, mert elsősorban a biztonságra törekszünk. A személyes okon túl pedig hátráltatja a módszer gyorsabb elterjedését, hogy nincsen mögötte ipari támogatás. Ezt a beavatkozást egyetlen katétergyártó cég sem támogatja, hiszen nem szükséges hozzá

38

Kórház 2006/5.

semmilyen drága speciális termék. Az eljárás az évtizedek óta használatos eszközökkel elvégezhető, csak a gondolatmenet változott meg. A szakma a közelmúltban határozta el egy angol konszenzus konferencián, hogy a módszert nagyobb számban fogja alkalmazni, itthon pedig igyekszem megragadni az alkalmat, hogy előadások és továbbképzések keretében ismertessem a szubintimális angioplasztikával szerzett tapasztalatainkat. Ez sem nyújt minden esetben tökéletes megoldást, ennek is megvannak a lehetséges korlátai és veszélyei, azonban nagyon nagy jelentősége van a beteg számára kíméletes, még tíz évvel ezelőtt is elképzelhetetlen alternatívának. Az egészségbiztosító preferálja a minimálisan invazív intervenciós radiológiai eljárásokat? – Ez a módszer nem olcsóbb, mint egy érműtét, sőt némely beavatkozásunk drágább, mint a konvencionális sebészeti megoldások: ne feledjük, 250 millió forintos gép kell hozzá, igen komoly képzés és drága egyéb eszközök, hiszen ez utóbbiak mindegyike egyszer használatos. Primer költségekben tehát az intervenciós radiológiai eljárások nem mindegyike olcsóbb a konvencionális megoldásnál. De ha a senki által nem mért járulékos költségekkel (megspórolható a kórházi ellátás, az amputáció utáni rehabilitáció, a hosszú táppénz, elkerülhető a munkahely elvesztése, a lakás átalakítása) együtt vizsgáljuk a társadalmi ráfordítást, akkor az intervenciós radiológiai ellátás mindig olcsóbb. Nem véletlen, hogy az intervenciós radiológia a világ olyan országaiban fejlődött ki és bír rendkívüli társadalmi támogatottsággal, ahol az egészségmegőrzés, a gyógyítás vagy az életminőség társadalmi gazdasági vonatkozásait tudják és akarják komplex összefüggésekben vizsgálni. A hazai kórházak viszont más értékrend szerint kénytelenek működni: elsősorban arra kénytelenek figyelni, hogy olyan ellátást nyújtsanak, amelyért kellő bevételre tehetnek szert. Ezért nehéz olyan szakmai módszereket, új eljárásokat keresztül vinni, amely társadalmi méretekben ugyan jelentősen olcsóbbak, de az intézmények számára magasabb kiadásokat jelentenek. Meghatározó szerepe lenne a betegszervezeteknek és a médiának azon folyamatok serkentésében, amikor például civil szervezetek tájékoztatják a lakosságot egy-egy gyógymód társadalmi szinten kedvezőbb voltáról. Ezen kérdések eldöntése tehát nem csak orvos és orvos közötti játszma kell legyen.

Milyen betegségcsoportok kezelésénél használák a DSA-készüléket? – Az érbetegségek két nagy területével foglalkozunk: elsősorban artériás, érszűkületes, érelzáródással, illetve az esetek kisebb százalékában a vénás betegségekkel. A gép adottságainak köszönhetően az érbetegségek kezelésében teljesen új dimenziókat nyit. A másik nagy működési területünk pedig a daganatterápia, ahol az érpályán keresztül – vagy máskor itt a helyhiány miatt nem részletezhető technikákkal közvetlenül a daganatba bejutva – igyekszünk a tumort lehetetlen helyzetbe hozni. Ilyenkor a daganat ereinek elzárása mellett legtöbbször citosztatikum beadása is történik, közvetlenül a tápláló érbe. Ekkor nem csak a tumorba kerülő gyógyszer rendkívül magas koncentrációja az előnyös mozzanat, de az is, hogy a gyógyszer nem kerül a szervezet más részeibe, miközben minimalizáljuk a mellékhatásait és maximalizáljuk a tumoros szövetre való hatását, különösen azáltal, hogy miután beadtuk a gyógyszereket, le is zárjuk az ereket. Így megszűnik a véráram, amely kimosná a szert a daganatból, ezért a daganatszövetben a magas koncentráció sokáig fog fennállni, ráadásul azonnali és súlyos oxigénhiányt okozunk a tumor számára, amely köztudottan „éhes” szövetfajta. A hármas hatás következtében szerencsére sokszor olyan eredményeket is látunk amit korábban el sem tudtunk képzelni. Nagyszerű érzés a gyógyíthatatlannak tűnő, inoperábilis betegek tucatjai akiknek korábban 3-5 hónapos túlélési esélyt jósoltak, jó életminőség mellett azt látni akár kettő, kettő és fél éve köztünk látni. Sajnos nem mindenkit lehet meggyógyítani, de a munkaképességük, a jó közérzetük és a lelki kiegyensúlyozottságuk megőrzése érdekében rendkívül sokat tehetünk. Kizárólag olyan élethossznövelést érdemes sikerként elkönyvelni, amely együtt jár az életminőség megőrzésével. Véleményem szerint az élettartam megfelelő életminőség, emberi tartás nélküli, önmagáért való meghosszabbítása nem siker. Mi a pácienseinkkel együttműködve az emberhez méltó színvonalat tartjuk szem előtt, és nem az idő az egyetlen faktor, amelyért harcolnunk kell, hanem annak a minőségi megőrzése is. BENE ZSOLT felelős szerkesztő

korhaz_2006_05.qxd

5/17/2006

4:30 PM

Page 40

KÉPALKOTÓ DIAGNOSZTIKA A K I S KÓ R H Á Z A K NA K I S É R D E M E S ÁTÁ L L N I

PACS Balassagyarmaton 2006 márciusában helyezték üzembe a balassagyarmati Kenessey Albert Kórházban az új digitális radiológiai rendszert. A bevezetés szakmai kihívásairól dr. Tornyos Györgyit, a röntgenosztály osztályvezető főorvosát, a beszerzés tapasztalatairól dr. Szabó Géza főigazgatót kérdeztük.

Főorvos asszony, hogyan sikerült digitális radiológiai rendszert kiépíteni osztályukon? 2004 októberében keresett meg az egyik PACS-megoldás szállítója, aki szerette volna, ha kipróbáljuk az ő rendszerét. Nekünk azonban nem volt hozzá digitális képolvasó modalitásunk, ezért szükség volt egy kiolvasó berendezésre is, így hoztak egy Kodak foszforlemezes kiolvasót a PACS mellé. Egy hónapon keresztül használtuk a kiolvasót és a PACS-rendszert a hagyományos röntgen filmes rendszerünkkel párhuzamosan és nagyon hamar rájöttünk, hogy a digitális rendszernek óriási előnyei vannak. Persze, ezt tudja az ember, mert olvassa a szaklapokat és jár a kongresszusokra, de élőben kipróbálni teljesen más érzés. Én rögtön tudtam: ha egyszer létezik egy ilyen rendszer, amelylyel sokkal jobban, hatékonyabban, pontosabban lehet a betegeket megvizsgálni, nem engedhetjük meg, hogy nem vezetjük be a kórházunkba. De ennek a finanszírozását meg kellett oldani. Hogyan sikerült forrásokat találni? Mint minden magyar kórház, mi is küszködünk a finanszírozással. Tudtuk, hogy

Határmenti szlovák orvosok látogatása

40

Kórház 2006/5.

ezt a fejlesztést meg akarjuk lépni, de a kórháznak nem volt lehetősége a több tízmilliós beruházás finanszírozására. Ezért más módszert találtunk ki, és másfél éves küzdelemmel sikerült elérni a célt. Milyen megoldást találtak? Szerencsére nálunk volt a tesztrendszer, így meg tudtuk mutatni, hogy pontosan mire gyűjtünk adományokat. A városban található cégek, a fenntartó önkormányzat és magánszemélyek adományaiból összegyűjtöttük a költségek negyedét, ehhez a kórház az egyéb tevékenységeinek költségvetéséből még egyszer ennyit hozzátett. A fennmaradó rész lízingdíját úgy tudtuk kigazdálkodni, hogy az osztályról nyugdíjazott két munkatársunk helyett nem vettünk föl új munkaerőt, hanem a fizetésük fedezi a törlesztő részletet. Tehát sikerült ezt a beruházást úgy megszervezni, hogy a kórház szorosan vett költségvetését egy fillérrel sem terheltük. Milyen előnyöket tapasztaltak a digitális rendszernél? Amióta ezzel a rendszerrel dolgozunk, lényegesen csökkent a felvételek száma, gyakorlatilag alig van rontott kép. Nagyjából 15 százalékkal kevesebb felvételt készítünk. Megszűnt a sötétkamra, eltűntek a vegyszerek így elfelejthetjük a veszélyes hulladékok kezelését. Ha politraumatizált beteget vizsgálunk, a traumatológus abban a pillanatban látja a felvételt, amikor elkészül, tehát ha valamilyen kiegészítő felvételre van szükség, azt azonnal tudja jelezni, így nem kell utaztatni a beteget a traumatológia és a röntgenosztály között. Ezek olyan, jelentős előnyök, amelyek nagymértékben javítják a betegellátás minőségét. Radiológus szemmel nézve lényeges előny, hogy sokkal nagyobb a digitális rendszer diagnosztikus pontossága. A digitális képi információt sokkal jobban ki tudjuk értékelni, nyugodtabb szívvel dolgozunk, könnyebben írjuk le, hogy a lelet negatív, és mi, radiológusok tudjuk, hogy ez a legnagyobb felelősség. Ráadásul ez a megoldás, amellett,

Dr. Tornyos Györgyi

hogy felgyorsítja, pontosítja a munkánkat, az asszisztensek számára lényegesen biztonságosabb, kényelmesebb, az elkészült felvétel továbbítása előtt lehetősége van a kép finomítására is, azaz a jó munkában aktívan részt tud venni! Ez lehet az oka, hogy azt tapasztaltam, ők nagyon gyorsan megtanulták és megszerették a rendszert. A városi kórházakra nem jellemző a digitális radiológiai rendszer. Bár egyre több röntgenosztályon, radiológián van digitális rendszer, ezek elsősorban privatizált röntgenosztályokon, illetve államilag kiemelt, nagy intézményekben találhatóak. Nincs tudomásom arról, hogy más, hasonló méretű magyar kórházban működne PACS-rendszer. Mi országos viszonylatban közepes méretű, 700 ágyas intézmény vagyunk, mégis sikerült átállnunk a digitális radiológiára. Szerintem megfelelő hozzáállással, kellő kitartással, összefogással ez másoknak is sikerülhet, mint ahogyan nekünk is sikerült, mert egy biztos: érdemes átállni a digitális radiológiai rendszerekre. Sok intézményben az átállás óriási beruházást igényel. Az első lépésben „elég” a kiolvasó és a PACS-rendszer beszerzése, ez a mostani beruházásunk. A röntgengépeket nem kell lecserélni, hiszen a rendszer lényege, hogy meglévő röntgen gépeket használjuk a foszforlemezes kazettákkal. Később hozzákapcsolható a CT, illetve az ultrahang berendezések. Mit érdemes tudni a rendszerről? Az üzembe helyezett megoldás azért egyedülálló az országban, mert csak nálunk található teljesen komplett Kodak rend-

korhaz_2006_05.qxd

5/17/2006

4:30 PM

Page 41

KÉPALKOTÓ DIAGNOSZTIKA szer. A Kodak CR 800 foszforlemezes kiolvasóhoz web-alapú elérést nyújtó Kodak PACS-rendszer kapcsolódik. A napi munkához három méretben, összesen 12 kazettát használunk, ami tökéletesen lefedi a kórház napi 100-150 felvételes igényét. Miért döntöttek a Kodak megoldása mellett? Mert megítélésem szerint ez a legjobb. Rólam közismert, hogy bulldog típusú ember vagyok. Körülnéztem a piacon. Igaz, hogy ezt a rendszert ismertük meg a legelőször, de a tesztrendszer abban segített, hogy tudtuk, mire kell figyelni, milyen buktatói vannak a digitális rendszerek beszerzésének. Mit jelent az, hogy körülnézett a piacon? Megnéztem az összes jelentősebb piaci szereplő kiolvasó berendezését, és az öszszes jelentősebb PACS-rendszert. Voltam Budapesten két helyen az egyik nagy szállító gépeinél. Megnéztem Pécsett egy másik nagyon jó rendszert, tőlük kértünk tesztberendezést is. Két napot töltöttem Vácon, ahol egy harmadik szállító kiolvasóját vizsgáltam meg. Teljesen körbejártam a kiolvasók témáját, és a négy kiváló kiolvasórendszerből minőségben a Kodak rendszerét találtam a legjobbnak. Ez a különbség egyébként a mellkasi felvételeknél figyelhető meg a legjobban. Hasonló precizitással járt el a PACSrendszer beszerzésénél is? Szintén nagyon sok rendszert próbáltunk ki a piacon lévő PACS-rendszerek közül, kezdve azzal a rendszerrel, amelyet még 2004 őszén teszteltünk, és kipróbáltunk további négy nagyon jó rendszert. Megjegyzem, mindegyik rendszer kiváló megoldás PACS-feladatokra, igazából árban volt közöttük jelentős eltérés. Végül a beszerzést némi szerencsének is köszönhetjük. Amikor eldöntöttük, hogy szakmai okok miatt mindenképpen a Kodak kiolvasóját szeretnénk megvásárolni, akkor jelent meg egy kisebb kórházakra tervezett Kodak PACS. Mivel Kelet-Közép-Európában még egyáltalán nem volt ilyen rendszerük, felajánlották, hogy a kiváló, web alapú hozzáféréssel dolgozó PACSrendszerüket jelentős árengedménnyel megvásárolhatjuk, és a Kodak referenciaintézménye lehetünk a régióban. Így a többi PACS-megoldásnál olcsóbb beruházással egy koherens digitális radiológiai rendszer birtokosai lehettük. Ráadásul még filmnyomtatót sem kellett vásárol-


nunk, mivel a CT lézerkamerája szintén azonos gyártmány, ezért ha szükséges, használhatjuk a CT filmnyomtatóját. Sőt, ebben a PACS-rendszerben van lehetőségünk arra, hogy a kollégákkal egymás között üzenhessünk, és megoszszunk olyan információkat, amelyeket nem írnánk le a leletben, de fontosnak tartunk. Ezt a lehetőséget nagyon hamar megszerettük. Van olyan kolléga, aki megsértődik, ha egy hétig nem üzenek neki valamit a felvétel mellékleteként. Érdekes, de ez az aprócska funkció sokkal személyesebbé tette a kórházon belüli kapcsolatokat. Milyen nehézségekkel kellett szembenézni a kórházi bevezetés során? Amikor a kórházban szóba került, hogy átállunk a digitális radiológiai rendszerre, óriási volt az ellenállás. Nem

tudták elképzelni, hogy mi történik velük, ha nem kapják kézhez a filmet. Amint a rendszert üzembe helyeztük, és kialakult a web alapú összeköttetés az osztályokkal, hamar kiderült, hogy ők azonnal, kiváló minőségben vizsgálhatják a felvételeket. Még azok is, akikben nagyon nagy ellenállás volt a számítógép használatával kapcsolatban, néhány óra alatt rájöttek, hogy a digitális rendszer sokkal jobb. Rájöttek arra, hogy nem kell lemenni az ambulanciára megnézni a filmet, hanem az orvosi szobában is meg lehet tekinteni azt. Olyan pozitív volt a tényleges fogadtatás és olyan gyorsan sikerült betanítani a kollégákat, hogy a tervezettnél egy hónappal korábban, március elsején teljesen átálltunk a digitális rendszerre. Senkinek sem kellett már a röntgenfilm.

– Főigazgató úr, miért döntöttek a röntgenosztály digitalizálása FÓKUSZ mellett? – „Kleine Fische, gute Fische” – tartja a német mondás. Elsősorban azért kezdtük el a digitalizálást, mert úgy gondoljuk, fontos élni azokkal a lehetőségekkel, amelyek segítségével a szakmai előrelépés mellett, a források átcsoportosításával, hosszú távon gazdaságosabb üzemeltetést tudunk megvalósítani. A beruházásnak három alapvető gazdasági előnye van: nem kell röntgenfilmet használni, nincs veszélyes hulladék, és humán erőforrást lehet felszabadítani. Ráadásul a Dr. Szabó Géza modern, web alapú PACS-rendszerhez a CT-t is hozzá tudjuk kapcsolni. – Mennyire volt bonyolult a beszerzési folyamat? Nem éreztem különösebben bonyolultnak. A szakma előadta az igényét, a kórház vezetése ezt megvitatta, figyelembe vettük a gazdasági, szervezési körülményeket, és teljesen simán végrehajtottuk a beszerzést. – Mekkora problémát jelentett a finanszírozási háttér megteremtése? A beruházás negyedét a Dr. Kenessey Albert Kórház Műszerfejlesztéséért Alapítvány támogatásából fedeztük, magyarul összekalapoztuk a városban és a környező településeken. A másik negyedet a kórház a hagyományos röntgen és CTfilmekre elkülönített forrásaiból csoportosítottuk át, a fennmaradó részt pedig hároméves futamidőre egy lízingszerződéssel finanszírozzuk. A lízingdíjat az osztály humán erőforrás kiadásainak megtakarításából fedezzük. Tehát a beruházás meglévő költségvetésünkhöz képest nem igényelt forrástöbbletet. – Hogyan értékeli a szállítóval való együttműködést? A szállító a telepítés során abszolút korrekt módon járt el. Kötöttünk egy szakmai megállapodást, amelyben vállaltuk, hogy mivel a cégnek ez az első ilyen komplett digitális radiológiai egysége a régióban, mi legyünk a referenciahely. A közelmúltban járt is nálunk egy szlovák küldöttség, és egy szakmai napon megtekintették a működő rendszert. Mi nagyon szívesen dicsekszünk ezzel a megoldással, úgyhogy sok szeretettel várunk mindenkit egy demonstrációs napra.

Kórház 2006/5.

41

korhaz_2006_05.qxd

5/17/2006

4:30 PM

Page 42

KÉPALKOTÓ DIAGNOSZTIKA K + F A K É PA L KO TÓ D I AG N O S Z T I K Á B A N

Kardiovaszkuláris fejlesztés Budaörsön Műszerfejlesztési igények Dr. Németh László, a GE Healthcare vaszkuláris modalitási területének vezetője a változó felhasználói igényekről, és az ennek kapcsán megújuló szoftver- és gyártmányfejlesztésről írt gondolatébresztő tanulmányt.

A

korunk talán legjelentősebb népbetegségeként számon tartott kardiovaszkuláris betegségek ma már nem halálos fenyegetésként, visszafordíthatatlan kórképként vannak jelen az emberek tudatában. Már a laikus betegek előtt is egyértelmű, hogy a betegségre számos gyógymód létezik, akár annak előrehaladott stádiumában is. E gyógymódokban hagyományosan három különböző területen dolgozik a radiológus, kardiológus és az érsebész.

Elmosódó határok A radiológus hagyományosan angiográfiát készít, a kardiológus minimálisan invazív módon beavatkozást végez a szív koszorúerein, az érsebész többnyire a „gyógyító kést” alkalmazza. Az elmúlt két évtized robbanásszerű változást hozott a diagnosztika és a terápia területén. Míg negyed százada a sebész és a belgyógyász gyakran tapogatózott a sötétben megfelelő diagnózis, illetve a feltételezett diagnózis megfelelő bizonyítottsága nélkül, ma már a betegeket alaposan kivizsgálva, képalkotó eljárásokkal bizonyítva, lokalizálva szinte gyógyításra készen kapja. Ez a változás jól érzékelhető a szív- és érrendszeri betegségek diagnosztikájában és ma már ezek terápiájában is. Igaz, a három szakma, a radiológus, a kardiológus és az érsebész közötti határok is elmosódtak, hiszen az érsebész angiográfiát végez, a radiológus sztentet helyez be, a kardiológus is bebújik az erekbe, a szívbe és onnan gyógyít. A határok elmosódásával a szakmák közelebb kerülnek egymáshoz, és egymást támogatva segítik elő az akár kritikus helyzetben lévő betegek esetében a diagnosztikus és terápiás lépeseket.

42

Kórház 2006/5.

A robbanásszerű változásokban jelentős szerepet játszanak a műszerfejlesztések, hiszen a jó műszerek nélkül lehetetlen lenne betekinteni a beteg ember testébe, kontrollálni és vezetni a gyógyító szándékú kezet a betegség legyőzésében. Kardiovaszkuláris téren az igazi változást két lépcsőre bonthatjuk. Az első lépcsőben az érsebészek forradalmian új technikákkal a beteg és szűkült érbelső eltávolításával, megkerülő shuntökkel biztosították az ér által ellátott terület további érképződését. Kis sebész: kis metszés, nagy sebész: nagy metszés – tartja a régi sebészvicc. Azonban a nagy sebészek évszázadát az ellentétes módon megfogalmazható tendencia követi: nagy sebész, kis metszés. Kiteljesednek a minimálisan invazív és non-invazív eljárások. A nagy feltárások helyébe lépett a kicsi, alig traumatizáló behatolásokból végzett műtét. Ehhez azonban a beavatkozást végzőnek látnia kell, merre jár, hol a beteg terület, hogyan tudja ezt tudásához mérten legjobban megközelíteni, és meggyógyítani. A műtők, a beavatkozási helyiségek átalakultak. Ma már elképzelhetetlen megfelelő műszerezettség nélkül belevágni egy beavatkozásba. A General Electric mindig is élen járt a kardiovaszkuláris berendezések kutatásában és fejlesztésében. Mára már azzal büszkélkedhet, hogy nincs a világnak olyan zuga, ahol ne szolgálnák ilyen GE berendezések a gyógyulásra váró embereket. Az intenzív termékfejlesztés eredményeként a GE termékpalettáján mára csak a legmodernebb berendezéseket lehet megtalálni. A korábban hatalmas karriert befutott, CCD kamerás képerősítős kardiovaszkuláris berendezéseket szinte varázsütésre, egy-két év alatt leváltották a direkt digitális detektorral ellátott berendezések. A direkt digitális berendezések a röntgensugár azon részét is érzékelik, és hasznosítják a képfeldolgozásban, amely a hagyományos technikákkal nem volt érzékelhető. A gyógyító orvost egy berendezésnél alapvetően három fő dolog érdekli: a szerkezet egyszerű, biztonságos kezelhetősége, a jó képminőség, és az alacsony sugárdózis.

Az egyszerű, biztonságos kezelhetőség a mechanikai alkatrészektől a biztonságos, gyors, egyszerű szoftverekig terjed. Talán nem annyira közismert, hogy a kardiovaszkuláris fejlesztés egyik európai fellegvára Budaörsön, a GE Healthcare új, regionális központjában található. Az itt zajló fejlesztés két alapvetően különálló részre bontható: az egyik a kardiovaszkuláris szoftverfejlesztés, a másik a gyártmányfejlesztés.

Szoftverfejlesztés A szoftverfejlesztésen belül kiemelkedő feladat a háromdimenziós képek megjelenítésének továbbfejlesztése. Így ma mar nem meglepő, hogy a számítógéppel az erek lefutása megváltoztatható, a kép a tér bármely síkjában forgatható, és könnyebbé válik a szűkületek, anatómiai deformációk, malformáciok megítélése. A beavatkozások megtervezésében is további segítséget nyújthat az egyszerűen kezelhető program. Mindez ma már szinte pillanatok alatt elérhető, és a vizsgálatot vagy beavatkozást végző orvos a műtőasztal mellől vezérelheti az analitikai programokat, azonnali választ kapva kérdéseire. Így a beavatkozások lerövidülnek, biztonságossá válnak. A GE kardiovaszkuláris gyártmánycsaládjának sikerterméke a direkt digitális detektorral felszerelt Innova termékcsalád, amely az amerikai FDA által szervezett független szakértői vizsgálaton, messze meghaladva az átlagos elvárásokat, a legjobb képminőséget érte el. A termékcsaládban három alapvető termék található, amelyek természetesen különböző felszereltséggel rendelhetőek. Az Innova 2100 IQ kardiológiai beavatkozásra javasolt. Az Innova 3100 IQ olyan kombinált készülék, amely egyaránt alkalmas a szív- és a perifériás erek vizsgálatára. Kiválóan alkalmas neurovaszkuláris diagnosztikára és beavatkozások végzésére. Az Innova 4100 IQ pedig főleg perifériás diagnosztikára és terápiára készült. A berendezések típusjelzése a beépített detektorok méretét jelenti. A 2100 21x21 cm-es, a 3100 31x31 cm-es, a 4100 pedig 41x41 cm-es a ma a piacon

korhaz_2006_05.qxd

5/17/2006

4:30 PM

Page 43

KÉPALKOTÓ DIAGNOSZTIKA elérhető legnagyobb vaszkuláris detektort tartalmaz. A GE az alacsony sugárdózis melletti hagyományosan jó képminőséget úgy éri el, hogy a piacon egyedülállóként a teljes gyártási folyamat és fejlesztés a cégen belül történik, a röntgencsőtől a detektoron át a felhasználó szoftverig. Érthető, hogy a finomságok összehangolása sokkal jobban megoldható, mint amikor minden egyes alkatreszt külön beszállítótól vagy fejlesztőtől rendelnek meg. A teljes gyártási folyamat menedzselésének eredményeként érhető el az alacsony sugárdózis mellett is kiváló képminőség, így GE Innova berendezésekkel akár 30-40 százalékos dóziscsökkentés is megvalósítható.

Gyártmányfejlesztés A budaörsi fejlesztések másik vonala a gyártmányfejlesztés. A hazai és külföldi felhasználó orvosok elvárásai alapján, tapasztalataikra támaszkodva, a helyi mérnökök újabb és újabb finomítások bevezetésével teszik kényelmesebbé, egyszerűbbé és jobban alkalmazhatóvá a készülékeket. A felhasználó orvos nem mérnök. Az orvosnak a betegségre, a diagnózisra, a legmegfelelőbb gyógymódra kell koncentrálnia. Érthető, hogy nem tud – és valójában nem is akar – a technikai részletekben elveszni. Számára és asszisztensei számára is főleg az egyszerűbb, leginkább felhasználóbarát megoldások kerülnek előtérbe. Sokszor olyan apróságok jelentik ezt a biztonságot, mint a vezérlőgombok különböző formájú, funkciót is jelölő kialakításai. El tudjuk képzelni, hogy mekkora gondot jelenthet az esetleg kritikus helyzetben végzett rossz kapcsolás, amikor a beteg élete pillanatokon múlhat. A fejlesztéseink során mindig szem előtt tartjuk, hogy végered-

ményben a felhasználó orvos és asszisztenciája vállaljak a legnagyobb kockázatot, amikor eddig szinte gyógyíthatatlan betegségek lefolyását fordítják meg, és sikerül az eddig egyirányú utcából viszszafordulva jelentősen hosszabb, minőségi életet biztosítani. Ma már a megélhető élet minősége is komoly igényként jelentkezik, ezt segítik a minimálisan invazív beavatkozások is. Sok országban komoly programok születnek a kardiovaszkuláris okok miatt bekövetkező halálozás csökkentésére. Lengyelországban hatalmas sikert aratott a meghirdetett és végre is hajtott PolKard program, amelynek az volt a célkitűzése, hogy minden friss szívinfarktusos beteg hatvan percen belül akut ellátásban részesülhessen. A gondos feltérképezés, a személyi és tárgyi feltételek megteremtése oda vezetett hogy ma már az akut infarktus halálozási statisztikája töredékére csökkent. Hasonló program indulása körvonalazódik több környező országban is, holott az ottani egészségügyi ellátás a figyelmes szemlélő számára alacsonyabb színvonalúnak tűnik.

csős ellátás bevezetése áthidaló megoldás lehet a pénzhiányra. Világszerte a GE rendelkezik az egyik legszélesebb mobil kardiológiai portfolióval, és a világon elsőként hozott létre mobil kardiológiai katéteres labort. Azóta világszerte több mint 500 mobil szívkatéteres labort installált, többek között hazánkban is. A GE OEC 9900 Elite típusú berendezés, a kombinált irányú motorizált C-ív mozgatással és asztal mellőli kontrollal szinte megközelíti a fixen telepített laborok felszereltségét. Több intézményben találkoztunk azzal, hogy a mobil berendezéssel induló kórházban a megnövekedett igény miatt fix berendezés telepítésére is sor került, nem csökkentve ezzel a mobil berendezés értékét, csupán megváltozott funkcióban (elektrofiziológia, tartalék berendezés) üzemeltetve azt. A mobil labor, a fejlesztéseknek köszönhetően, megfelelő szervezés mellett, függően a helyi szakmai háttértől, felkészültségtől, akár napi 1618 beteg ellátására is képes lehet. E lehetőségekkel élni kell itthon is. DR. NÉMETH LÁSZLÓ vaszkuláris modalitási vezető, GE Healthcare

Lehetőségek itthon Természetesen egy magyarországi kardiovaszkuláris program elképzelhetetlen úgy, hogy minden centrumban a legmagasabb szintű berendezés működjön. A többlép-

GE Innova 2100

korhaz_2006_05.qxd

5/17/2006

4:30 PM

Page 44

LÉTESÍTMÉNY-MENEDZSMENT K I S Z E RV E Z É S

Érzékenyebben reagálni A magyar kórházi intézmények kiszolgálásának problémáiról, az étkeztetés, takarítás és őrzés lehetőségeiről Csákó Torstennel, a P. Dussmann Kft. ügyvezető igazgatójával beszélgettünk.

Ügyvezető igazgató úr, közel harminc egészségügyi intézményben vannak jelen. Milyen tapasztalatokat szereztek az intézményekkel való együttműködés során? – Első kórházi megbízásunkat 1994-ban szereztük meg a Bajcsy-Zsilinszky Kórház takarítására. Az elmúlt 14 évben rengeteg tapasztalatot sikerült szereznünk ezen a területen. Alapvetően az a véleményünk, hogy a kórházak vezető menedzserei felismerték azt a gazdasági racionalitást, hogy a nem kifejezetten a gyógyító-megelőző tevékenységhez kapcsolódó szolgáltatásokat mindenképpen célszerűbb külső vállalkozásba adni. Milyen előnyöket lát? – Jóval költséghatékonyabb, rugalmasabb a teljesítés, biztosított a technológiai háttér, a teljesítés és a munkavégzés mérhető, számon kérhető. A költségstruktúra egyes tételei, például a beszerzési árak lényegesen kedvezőbbek lehetnek a mi esetünkben, mint egy kórház esetében. Emellett az is fontos szempont, hogy a teljesítéshez kapcsolódó

normákat majdhogynem tudományos igénnyel állítottuk össze, amelyhez megalapozott szakmai háttér kapcsolódik. Mivel az általunk végzett tevékenységek, az étkeztetés, takarítás és őrzés jellemzően személyhez kapcsolódó feladatok, a költségek jelentős részét a szakemberek bére teszi ki. Ezért egyáltalán nem mindegy, hogy az adott munkaerő milyen létszámmal, milyen hatékonysággal, és milyen szervezettséggel dolgozik. A szervezettség javításában segít a nemzetközi háttér? – A P. Dussmann berlini központú anyavállalata több mint negyven éve folytatja ezeket a szolgáltatói tevékenységeket. Adott az a szakmai ismeret, know-how, amely a munka optimális elvégzéséhez szükséges. Bizonyos időközönként a konszernen belül széles körű szakmai konzultációkat folytatunk, ahol elsajátítjuk a legújabb, legkorszerűbb, technológiai, szervezési és egyéb ismereteket, amelyek hozzátartoznak e tevékenységek sikeres elvégzéséhez. Mit kell tudni a nemzetközi P. Dussmannról? – A P. Dussmann konszern németországi központtal bíró multinacionális vállalat, amely a világ 26 országában folytat létesítmény-menedzsment szolgáltatói tevékenységet, közel 60 ezer embert foglalkoztat, emellett jelentős

Egy a P. Dussmann Kft. által üzemeltetett kórházi éttermek közül

44

Kórház 2006/5.

szereplő az étkeztetésben, kórházak, klinikák és az emelt szintű idősek otthona üzemeltetésében is. Itthon 1991ben alakult a P. Dussmann Kft. Az elmúlt tizenöt év dinamikus fejlődésének eredményeként mára évi 6,5 milliárd Ft forgalmat bonyolítunk, közel háromezer embert foglalkoztatunk, és jelen vagyunk az ország minden jelentős városában, településén. Anyacégünk filozófiájának egyik fontos eleme, hogy a gazdaság minél több területén kell jelen lenni. Ezért az egészségügyi intézmények mellett jelentős partnereink az oktatási intézmények, minisztériumok, irodaházak, bankok, gyártóüzemek is. Például jelen vagyunk a hatvani Bosch üzemében, a győri Audinál, de több éves tapasztalatunk van más multinacionális cégeknél is, például a Flextronicsnál és a General Electric magyarországi gyáregységeinél. Ezek az együttműködések visszaigazolják azt a gondolkodást, hogy a fő tevékenységet kiegészítő, kapcsolódó feladatokat érdemes külső szakértő céggel elvégeztetni. Miért fontos az Önök számára a kórházi terület? – Anyacégünk tevékenységének középpontjában a kórházi létesítmény-menedzsment áll. Ezért magyarországi indulásunkkor szinte predesztinálva voltunk arra, hogy az anyacégünk kórházi tapasztalataira alapozva, ezen a területen próbáljuk szolgáltatásainkat értékesíteni. Azt gondoltuk, hogy érdemes ezeket a szolgáltatásokat Magyarországom is alkalmazni, hiszen ezek a tapasztalatok szerint Németországban és más európai országokban már sikeresen működnek. Az ellátott intézmények nagy száma azt bizonyítja, hogy ez sikerült. – Úgy gondolom, hogy mindenképpen érdemes volt a szakmai tudást, megbízhatóságot, kiszámíthatóságot a magyar egészségügy számára felajánlani. Az elmúlt tizenhárom év alapján elmondhatjuk azt, hogy stratégiánk visszaigazolást nyert. Ismereteim szerint a magyar egészségügyben ezen a területen a mi cégünk rendelkezik a legtöbb kórházi megbízással.

korhaz_2006_05.qxd

5/17/2006

4:30 PM

Page 45

LÉTESÍTMÉNY-MENEDZSMENT Hogyan értékeli a versenyhelyzetet ezen a piacon? – Sajnos az étkeztetés, takarítás és biztonsági őrzés területén a szakmai érdekegyeztetés még gyerekcipőben jár, ezért nincsenek egzakt piaci statisztikák, elemzések. A magyar egészségügy speciális piac. Véleményem szerint, hosszú távon csak a tőkeerős, innovatív, a vonatkozó törvényeket következetesen betartó, a magyar egészségügy változásaihoz rugalmasan alkalmazkodó vállalkozások tudnak talpon maradni. Milyen mértékben bővülhet a piac a jövőben? – Még vannak lehetőségeink. Szeretnénk további kórházakat is meggyőzni arról, hogy érdemes ezeket a tevékenységeket külső szolgáltatóra bízni. Erről részletes Csákó Torsten számítások, tanulmányok állnak rendelkezésre, és ezek azt mutatcsolatos környezetvédelmi elvárások.Az ják, hogy az intézményeknek megéri e teár és minőség után a környezetvédelem vékenységek kiszervezése. Elsősorban is egyre inkább meghatározó tényezővé azért, mert a szolgáltatás költséghatékoválik. Ezért a P. Dussmann Kft. 2005-től nyabbá, rugalmasabbá, átláthatóbbá és olyan, az ISO 14001 szabványnak megfeszámon kérhetőbbé válik, amellett, hogy lelő környezetirányítási rendszert műmegvalósulhat a technológiai megújulás. ködtet, ahol a cél az energiaforrások takarékosabb felhasználása, másrészt a Szükség van technológiai megújukörnyezetre ártalmas kibocsátások, mint lásra? például a hulladék, szennyvíz, vegyszer– Természetesen. Nézzük például az éthasználat mértékének csökkentése. keztetést. Egyrészt meg kell felelni az európainál jóval szigorúbb magyarországi Hogyan értékelik a szolgáltatás miélelmiszerbiztonsági, higéniai és egyéb nőségét a régi és új partnerek? szakmai követelményeknek, másrészt a – Talán az intézményvezetőket kellene korszerű technológiák, rendszerek alkalmegkérdezni. Remélem, pozitívan. Komazása nagyon sok közvetlen, és közvemolyra fordítva a szót, azt gondolom, tett előnnyel jár. A minőség érezhető jahogy ezeknél a szolgáltatásoknál nagyon vulása mellet többek között az energiafontos, hogy a teljesítés, a minőség kritéfelhasználás optimalizálása, a munkaerő riumait egzakt módon rögzítsék a felek. hatékonyabb kihasználása, illetve a kapEzek később könnyebbé tehetik muncsolódó szerviz, és karbantartási költsékánk objektív megítélést, kizárva ezzel gek radikális csökkenése tapasztalható. Ezek az előnyök közvetlenül a megrenaz olykor előforduló szubjektív elemedelőnél jelentkeznek, hiszen ez a megtaket, előítéleteket. karítási potenciál lehetővé teszi a még optimálisabb vállalási árak kialakítását. Hogyan tudnak másoknál versenyPéldául a közelmúltban, egyik partnerképesebben megjelenni a piacon? intézményünknél egy jól átgondolt tech– Röviden: megfelelő szakmai háttér, gaznológiai váltással, az egyéni tálcás renddaságosság, megfelelő pénzügyi fedezet szer bevezetésével, viszonylag gyorsan megléte, hosszú távú gondolkodás, és minőségi javulást tudtunk elérni a szolezekből következően versenyképes ár. gáltatás színvonalában. A közvetett előEmellett fontos, hogy egy jól átgondolt venyök között megemlítendő a környezetzetői számviteli rendszert működtetünk. védelem kérdése is. Világszerte egyre Ezzel a rendszerrel egy adott költségviseerőteljesebben jelentkeznek a termékeklő bevételei, kiadásai, nyeresége, vesztekel, alkalmazott technológiákkal kapsége gyorsan definiálható. Ha ezek a szá-


mok az üzleti tervekkel ellentétesek, nagyon gyorsan megállapítható, hogy melyek azok a pontok, amelyeknél beavatkozásra van szükség. A versenyképesség másik fontos eleme a teljesítésekhez nem szorosan kapcsolódó, improduktív költségek viszonylag alacsony mértéke. Háromezer munkatársunk napi munkáját harminc-negyven fős menedzsment intézi. A kis létszámú menedzsment másik nagy előnye, hogy nincsen túlzottan hierarchizálva a cég, lapos szervezetet működtetünk, és a szükséges döntések gyorsan megszülethetnek. Ennek előnyeit kórházi partnereink vezetői is élvezhetik. Milyen fejlesztési elképzeléseik vannak? – Elsősorban az élelmezés és takarítás területén mindenképpen szeretnénk újabb, korszerűbb technológiákat meghonosítani Magyarországon. Úgy látom, hogy hosszú távon azok a cégek lehetnek sikeresek a piacon, amelyek megfelelően innovatívan, és az innováción keresztül még hatékonyabban, még érzékenyebben tudnak a piaci kihívásokra reagálni. A jövőben szeretnénk minél jobban kihasználni évek óta működő három szolgáltatási területünk, az étkeztetés, a takarítás és az őrzés területén még fellelhető szinergiahatásokat. Szeretnénk ezen a területen még tovább lépni, és e három tevékenységhez kapcsolódóan műszaki üzemeltetést is nyújtani. A kezdeti lépéseket a közeljövőben megtesszük. Nem tagadom, hogy ez ügyben bizakodóak vagyunk, mert egyrészt az anyacég több évtizedes tapasztalata ezen a területen sikerre predesztinál bennünket, másrészt jelenlegi ügyfeleink részéről is jelentős érdeklődést tapasztalunk. Milyen előnyöket nyújthat ez a műszaki üzemeltetési szolgáltatás az intézmények számára? – Az intézményeknek azért lehet előnyösebb egy ilyen szolgáltatás, mert ezen a területen még komoly munkaerő tartalékokat lehet a kórházakban felfedezni. A gyógyászati tevékenységhez szorosan nem kapcsolódó szervízszolgáltatásoknál, a karbantartás, a javítások és egyéb üzemeltetési feladatok területén, egy külső szolgáltató cég jól szervezett csapattal jóval hatékonyabban, de ami sokkal fontosabb, jóval olcsóbban tudja ezeket a feladatokat elvégezni.

Kórház 2006/5.

45

korhaz_2006_05.qxd

5/17/2006

4:30 PM

Page 47

EGÉSZSÉGÜGYI PR A B I Z TO S Í TÓ N E M F I Z E T A F E LV I L Á G O S Í TÁ S E L M U L A S Z TÁ SA E S E T É N

Nem tájékoztatni – kár lehet… Az információcserének egyre nagyobb szerepe van az orvos-beteg kapcsolatban. Ennek teljes elmaradása súlyos következményekkel is járhat. Jelenleg a hazai kórházak felelősségbiztosítása nem terjed ki a tájékoztatás elmulasztásával okozott károkra, mert a biztosítók úgy ítélték meg, hogy az így okozott károk megtérítését számukra túlságosan kockázatos átvállalni.

Dr.

Dósa Ágnes orvosetikus (SE Magatartástudományi Intézet) szerint Magyarországon még viszonylag ritka a tájékoztatás kötelezettségének megszegése miatt indított jogi eljárás, ám Nyugat-Európában rendkívül gyakori. A betegek közül sokan azért for-

dulnak bírósághoz, mert úgy vélik, a rajtuk történt beavatkozást megelőzően nem kaptak megfelelően részletes, minden kockázatra kiterjedő tájékoztatást orvosuktól. A német bírói gyakorlatban például még a kifejezetten szakmai kérdésekben sem lehet oka az orvosnak arra, hogy annak kockázatairól ne tájékoztassa betegét. A betegnek, annak ellenére, hogy döntése esetleg ronthat az állapotán, joga van hozzá, hogy maga döntsön további sorsáról. A kutató tanulmányában (Az orvos felelőssége a tájékoztatás elmulasztásáért) leszögezi: „Magyarországon jogszabály, a hatályos egészségügyi törvény ad támpontot abban a kérdésben, hogy a tájékoztatásnak mire kell kiterjednie. Fontos kiemelni, hogy az abban foglalt megfogalmazás rendkívül tágan határozza meg a tá-

M E G Ú J U LT L A KO S S Á G I TÁ J É KOZ TATÓ R E N D S Z E R

Dr. Info Az egészségügy átalakításában kiemelt jelentőségű a lakosok egészségtudatosságának, tájékozottságának, s ezen alapulva választási lehetőségeinek, öngondoskodásának támogatása. E folyamatot segíti az Egészségügyi Minisztérium felügyeletével 2004-ben indult Dr. Info szolgáltatás.

A

Dr. Info telefonos ügyfélszolgálaton és interneten keresztül elérhető egészségügyi adatbázis, amely hasznos segítséget nyújt azoknak, akik egészségügyi szolgáltatókról, gyógyszerekről, gyógyászati segédeszközökről kívánnak tájékozódni, vagy többet szeretnének tudni az egészségről, egy-egy betegségről, és annak korszerű kezeléséről. A szolgáltatás működésének második évére a lakossági igények és a telefonos hívásközpont feladatai megha-


ladták a portál lehetőségeit. A tartalmában és küllemében is megújult internetes oldalak és az azokra épülő telefonos ügyfélszolgálat a megszokott témákon túl tájékoztatást nyújtanak például a gyógyszerek helyettesíthetőségéről, a gyógyszer kölcsönhatásokról, az egészségügyben tevékenykedő civil szervezetekről. A portál az adatbázisok bővülése mellett számos olyan elemmel gazdagodott, mely a korábbi változatban még nem volt elérhető: újabb – elektronikusan kereshető – szakkönyvek, orvosi szótárak, közérdekű információk és ún. Gyakran Ismételt Kérdések segítik a minőségi tájékozódást. A portálon elérhető információk közé tartoznak: Az egészségügyi szolgáltatók közhiteles adatai, kiegészítve a szolgáltatók (kórházak, rendelőintézetek, vállalkozási formában működő egészségügyi szolgálatok) által rendelkezésre bocsátott információkkal.

jékoztatási kötelezettséget. Bár a teljes körű tájékoztatás követelményét a bírói gyakorlatnak kell majd kitöltenie konkrét tartalommal, de a törvényi megfogalmazásból kiindulva – álláspontom szerint – csak rendkívül szűk körben lesz lehetőség arra, hogy az egészségügyi szolgáltató kimentse magát a felelősség alól. Éppen ez az oka annak, hogy jelenleg a hazai egészségügyi szolgáltatók jelentős részének a felelősségbiztosítása a tájékoztatás elmulasztásával okozott károkra nem terjed ki, mert a biztosítók úgy ítélték (ítélik) meg, hogy túlságosan kockázatos az így okozott károk megtérítését átvállalni.” LÓRÁNTH IDA egészségügyi szakújságíró

Az orvosok elérhetősége, jelenleg a rendszer a háziorvosok és az egyéni vállalkozó orvosok adatait tartalmazza. A gyógyszertárak elérhetősége, valamint a civil szervezetek és a segélyvonalak adatai. Külön fejezete a portálnak a gyógyszerekre vonatkozó információk, melyek tartalmazzák a gyógyszerek árait, a támogatások mértékét, az egyes gyógyszerek közötti kölcsönhatásokat, valamint az allergiára vonatkozó ismereteket. Természetesen ezen adatbázis is folyamatosan frissül, követve a gyógyszerpiac változását. Az utókezelésben és rehabilitációban részesülők számára nyújt hasznos információkat a gyógyászati segédeszközök adatbázisa, mely a termékeken kívül a forgalmazókról is nyújt ismereteket. A megújulás eredményeképpen a kibővített szolgáltatások palettáján találjuk a híreket, közleményeket és hírleveleket, valamint az egészségüggyel kapcsolatos jogszabályok tömör, közérthető magyarázatát, segítve az egészségügy rendszerében való tájékozódást, a jogszabályok közötti eligazodást. A Dr. Info – megújított – szolgáltatás a www.drinfo.eum.hu, a www.dr.info.hu vagy a www.doktorinfo.hu címeken érhető el. A Dr. Info telefonos szolgálat változatlanul a 06-40-374-636 kék számon hívható.

Kórház 2006/5.

47

korhaz_2006_05.qxd

5/17/2006

4:30 PM

Page 48

REHABILITÁCIÓ Ú J T E R M É K B E FO GA D Á S I R E N D S Z E RT !

A gyógyászati segédeszköz ellátás gondjairól Dr. Tóth Zoltán, az Orvostechnikai Szövetség szakértője dolgozatában a gyógyászati segédeszközök befogadásának újragondolását javasolja.

A

gyógyászati segédeszközök szerepét, jelentőségét az egészségügyi ellátásban kisebb figyelem és érdeklődés kíséri, mint például a gyógyszerellátás helyzetét. Az orvostechnikai eszközök széles köréből a magyar fogalomhasználat, de a jogi szabályozás is azokat tekinti gyógyá-

szati segédeszköznek, amelyhez a járóbeteg ellátás keretében társadalombiztosítási támogatással és orvosi rendelvényre férhetnek hozzá a betegek, a rászorulók. Ez a termékkör rendkívül sokszínű. Áttekintésük, ismeretük a háziorvosok és a szakorvosok számára sem könnyű feladat, teljes körűen szinte megoldhatatlannak tekinthető. Nincs ugyanis egy összefoglaló leírás, termékismertető sem nyomtatott, sem pedig elektronikus formában. Sőt, még az egyes termékcsoportokban sem áll ilyen az orvosok rendelkezésére.

A társadalombiztosítás feltételeit meghatározó rendeletben, köznapi elnevezéssel a TB-listában funkcionális termék alcsoportonként fel van tüntetve tömören az indikáció és a felírásra jogosult orvosok köre, valamint egy-egy sorban szerepel egy termék (többnyire fantázia néven) és az orvosi felírást és kiadásokat meghatározó alapadatok (ár, támogatás, kihordási idő, felírható mennyiség, közgyógyellátásra való felhasználhatóság). Ezt egészíti ki az egyes cégek termékismertetőinek színes választéka, amelyek az orvosok és részben a betegek tájékoztatásának nélkülözhetetlen eszközei.

1. táblázat Iso főcsoport megnevezése

02 03 06 09 12 15 18 21

Kötszerek Gyógyászati és gyakorlószerek Ortézisek és protézisek Személyi gondoskodás és védelem segédeszközei Személyes mozgás segédeszközei Háztartási segédeszközök Bútorzatok és adaptációk otthonokba Érintkezési, tájékoztatási és jelzési eszközök Egyéb (be nem sorolt, méltányosság) Összesen

2001. év Tb támogatás Támogatás aránya (millió Ft) az összeshez (%) 1,472.5 6.8% 2,470.3 11.4% 6,736.1 31.2% 5,907.1 27.4% 1,260.8 5.8% 1.7 0.0% 21.1 0.1% 3,437.8 15.9% 282.1 1.3% 21,589.5 100.0%

2004. év* Tb támogatás Támogatás aránya (millió Ft) az összeshez (%) 4,020.0 9.9% 4,657.0 11.5% 11,096.0 27.3% 10,537.0 25.9% 2,080.0 5.1% 3.0 0.0% 22.0 0.1% 7,660.0 18.9% 561.0 1.4% 40,636.0 100.0%

Növekedés 2001-ről 2004-re (%) 173% 89% 65% 78% 65% 76% 4% 123% 99% 88%

* Áfával növelt érték

2. táblázat Iso kód 0930 2145 0633 0624 0918 0324 0630 0612 1221 0603 2103

Iso csoport megnevezése

Tb támogatás 2001. év (millió Ft) Betétek és tamponok 3,721.0 Hallásjavító készülékek 2,880.0 Ortopéd lábbelik 2,273.0 Alsó végtag protézisek 1,556.0 Ostomiás eszközök 1,517.0 Vizsgálóberendezések és anyagok 1,431.0 Protézisek, nem végtag protézisek 1,256.0 Alsó végtag ortézis rendszerek 973.0 Kerekesszékek 932.0 Gerincortézis rendszerek 569.0 Fénytani eszközök 558.0 TOP 11 összesen 17,666.0 Összes eszközcsoporton belül a TOP 11 aránya

Tb támogatás Növekedés 2001-ről 2004. év (millió Ft)* 2004-re (%) 6,913.0 86% 5,701.0 98% 4,005.0 76% 2,323.0 49% 2,590.0 71% 2,446.0 71% 1,648.0 31% 1,867.0 92% 1,359.0 46% 1,043.0 83% 1,959.0 251% 31,854.0 80% 81.83% 78.39%

* Áfával növelt érték. A táblázatokat az OEP adatai alapján a szerző állította össze.

48

Kórház 2006/5.

A gyógyászati segédeszköz ellátás nem csupán a tájékoztatásban tekinthető mostohagyermeknek. A fejlettebb országok egészségügyi ellátásában a gyógyászati segédeszközökre és a gyógyszerekre fordított kiadások aránya 1:3. Hazánkban ez az arány 2005-ben 1:9-re csökkent. Ezek az arányok és változások jól mutatják, hogy nem használjuk ki a gyógyászati segédeszközök alkalmazásának előnyeit és pozitív hatásait, melyek az életminőség javításában, a rehabilitációban, a munkaképesség visszaszerzésében és más egészségügyi kiadások csökkenthetőségében rejlenek. A gyógyászati segédeszközökre vonatkozó állami szabályozás, a társadalombiztosí-

korhaz_2006_05.qxd

5/17/2006

4:30 PM

Page 49

REHABILITÁCIÓ tási támogatási rendszer működése, fejlesztése tekintetében is a szükségesnél kisebb figyelem és eredmény jellemezte az elmúlt éveket. Mindezek miatt – a teljesség igénye nélkül – vesszük sorra az általunk legfontosabbnak tartott gondokat.

Az orvostechnikai eszközökre fordított kiadások A széles értelemben vett orvostechnikai eszköz kiadások mértékét csak becsülni lehet. Az egészségügyi intézményekben (elsősorban a fekvőbeteg ellátásban) a 2005-ben 55 milliárd forintot fordítottak orvostechnikai eszközökre, míg a nagy értékű diagnosztikai és műtéti eszközbeszerzés mintegy 30 milliárd forint volt. Az OEP támogatási kiadása a járóbeteg ellátás körében felírt gyógyászati segédeszközökre 43 milliárd forintot tett ki. Ez utóbbi mérték az elmúlt öt évben megkétszereződött. Figyelemre méltó tény, hogy a 2005. évi kiadások 30 százalékkal haladták meg a 2003. évi mértéket. Ebben a három évben ugyanis változatlan volt a TB támogatási lista. Sem a termékkör, sem a közfinanszírozás alapjául elfogadott árak, és lényegében a fogyasztói árak sem emelkedtek. Kevésbé vizsgált tény az, hogy miképpen alakult az egyes termékcsoportokra fordított támogatási kiadások mértéke és aránya. Az átlagos növekedést meghaladóan emelkedtek például a hallásjavító eszközökre, az inkontinencia betétekre és a kötszerekre fordított támogatási kiadások. A növekedés okai között alapvetőnek tekinthetjük a rászorultság, a szükségletek növekedését, de még inkább ezek kielégítési arányának emelkedését, miközben számos termékkörben jelenleg sem részesül minden potenciális rászoruló az ellátásban. A növekedésnek más okai is vannak, például a technológiaváltás, vagy a támogatott termékkör, azaz a kínálat 2003-ban bekövetkezett ugrásszerű növekedése. Feltűnő a személyes mozgás segédeszközeire, különösen a kerekes székekre fordított kiadások arányának csökkenése. Miközben az ilyen eszközökre rászorulók száma nőtt, sem a korszerűbb termékekhez való hozzájutás térítési díjai nem csökkentek, sem a különböző igényeknek megfelelő eszközök (pl. aktív kerekes székek) differenciált támogatási rendszere nem került kialakításra. A teljesebb körű reha-


bilitáció a mozgássérültek munkahelyre, oktatási intézménybe járását segítő új, korszerű eszközök támogatási körbe kerülésével segíthető. Ezek a – a röviden vázolt – tények kihívást jelentenek az állami költségvetés felelősei számára. Reakciójuk egyrészt a jogszabályban előírt évenkénti ártárgyalás elhagyása, majd a kötelezettség két évre történt módosítása volt, bár ez utóbbi intervallumot sem tartották be. Mindezek miatt új termékek nem kerülhettek a társadalombiztosítással támogatott ellátásba, a változatlan árak melletti költségnövekedés miatt a termékek forgalmazói, gyártói körében romlottak a gazdálkodás feltételei és eredményei.

A termékbefogadás új rendszerének kialakítása Az egészségügyi kormányzat, a társadalombiztosítás felelősei évek óta tervezik a gyógyászati segédeszköz támogatási rendszer átalakítását. Ennek egyik problémaköre a termékek társadalombiztosítási támogatási körbe kerülésének olyan rendszere, eljárása, amely képes az eddigi gyakorlat hibáinak elkerülésére. A legnagyobb hiányosság a gyártók, forgalmazók által kínált sok-sok ezer termék orvosszakmai, műszaki és gazdaságossági jellemzői összehasonlító értékelésének elmaradása. Erre ugyanis az eddigi ártárgyalások során nem volt mód. Ezért a ma azonos mértékben támogatott termékek értéke nagyon különböző. Egyszerre tapasztalható pazarlás és az ellátás alulfinanszírozottsága. A támogatási lista változatlansága az új, összességében költséghatékonyabb termékek alkalmazása elől zárta el az utat. Szükségessé vált a fogyatékkal élő személyek műszaki segédeszközei legújabb nemzetközi osztályozásának, az MSZ EN ISO 9999:2003 szabványnak, a termékek új funkcionális csoportosításának alkalmazása. A gyógyszereknél alkalmazott transzparens befogadási rendszer elveinek alkalmazása és a gyógyászati segédeszközök körében az ennek megfelelő gyakorlat kialakítása nem könnyű feladat. Az elbírálás szakmai feltételeinek kialakítása, megfelelően differenciált és takarékos eljárások kimunkálása és bevezetése sok tényező vizsgálatát igényli. A rendkívül sokféle termékkör különbségeinek figyelembevételére alkalmas mechanizmusok kialakítása az or-

A H. M. Ö. Markhot Ferenc Kórház pályázatot hirdet osztályvezetõ fõorvosi álláshelyre a Mozgásszervi Rehabilitációs Osztályra és a Krónikus Belgyógyászati Osztályra. Továbbá keres sürgõsségi betegellátó, intenzíves, belgyógyász, aneszteziológus és intenzívterápiás, kardiológus, ideggyógyász, fül-orr-gégész és pszichiáter szakorvost. Felvilágosítás a 36/410-313-as telefonszámon. vos szakmai testületek, a betegszervezetek és a gyártók, forgalmazók érdekképviseleteinek együttműködésére építő egészségügyi kormányzati feladat. Az új termékbefogadási rendszer kialakítása során kiemelkedő fontosságú az állami, társadalombiztosítási támogatási források reális tervezése és elosztása. Ezzel összefüggésben a befogadott termékek árának és a közgyógyellátással kiszolgálható termékek körének meghatározása a legtöbb érdekellentmondás területe. A termékcsoportok többségében az eddig alkalmazott megoldás: az ún. referenciatermékek árához fixesített mértékű (pl. 85 százalékos) támogatás nyújtása továbbra is követendő. A referenciatermékekkel szembeni követelményt – amely eddig csak az 5 százaléknál nagyobb éves forgalmat jelenti – bővíteni szükséges az ellátás költséghatékonyságának, a termékek széleskörű hozzáférhetőségének és a szükséges ellátási és szervizelési feltételeknek való megfelelés jellemzőivel. A tervezett, egyedi döntéseken alapuló termékbefogadás mellett sem nélkülözhető a szükségletek és a reális finanszírozási feltételek összeegyeztetése alapján évenként lefolytatott ártárgyalások rendjének kialakítása és működtetése a referenciatermékek körében. Újra kell gondolni a közgyógyellátás keretében kiszolgálható termékkör szabályozását is. Eddig a referenciatermék árával azonos vagy annál alacsonyabb árú segédeszközök mindegyike ebbe a körbe tartozott. Ezt a kört a referenciatermékekre vonatkozó új feltételeket részben vagy teljességében teljesítő termékekre kellene szűkíteni. DR. TÓTH ZOLTÁN szakértő, Orvostechnikai Szövetség

Kórház 2006/5.

49

korhaz_2006_05.qxd

5/17/2006

4:30 PM

Page 50

GYÓGYSZER SZAKMAI DÍJ

Koraszülés és morbiditás Dr. Vásárhelyi Barna, a Semmelweis Egyetem I. sz. Gyermekklinikájának főmunkatársa nyerte el a sanofi-aventis Szakmai Díját. Kutatási tevékenységéről és tapasztalatairól kérdeztük.

Doktor úr, gratulálunk a sanofi-aventis Szakmai Díjához! Mit jelent az Ön számára ez a díj? – Roppantul örülök neki: úgy érzem, ez az elismerés nemcsak nekem, hanem munkatársaimnak és munkahelyemnek, a Semmelweis Egyetem I. sz. Gyermekklinikájának is szól. Jelentős eseményt jelent számunkra, hogy ilyen rangos elismerést kapott a klinikán végzett munkánk. Honnan szerzett tudomást a díjról? – A pályázatot kiíró vállalat több fórumon is meghirdette a pályázatot, én az egyetemi értesítő alapján pályáztam. Az, hogy a bírálóbizottság döntése alapján az idén én kaptam ezt az elismerést, teljes meglepetés volt, én is csak a díjkiosztó ünnepségen tudtam meg. Sikerült titokban tartani az eredményt. Mekkora feladatot jelentett a pályamunka elkészítése? – A pályamunka elkészítése önmagában nem jelentett túl nagy feladatot, a bemutatott munka viszont több évnyi kutatási eredmény összegzése. A pályázathoz át kellett gondolni azokat az eredményeinket, melyek az elmúlt évek során születtek és egységes szempont szerint kellett őket csoportosítani. Ön szerint mi volt a pályázat célja? – A kiíró vállalat igazgatója a díj átadásakor azt a reményét fejezte ki, hogy a díj segítségével sikerül közelebb hozni egymáshoz az alkalmazókat, azaz az orvosokat és nővéreket, valamint a gyógyszerfejlesztőket. Gondolom, szavai híven tükrözték a pályázat céljait. Hogyan foglalná össze az Ön által végzett kutatások lényegét? – Magyarországon évente mintegy nyolcezer, 2500 gramm alatti születési súlyú gyermek jön világra. Amellett, hogy ennek a populációnak a tagjai fokozottan

50

Kórház 2006/5.

Dr. Erős László átadja a díjat dr. Vásárhelyi Barnának

esendőek a különböző perinatális szövődményekkel szemben, és ők felelősek a perinatális mortalitás 80 százalékáért, számos egyéb, felnőttkorban jelentkező betegség kialakulása szempontjából veszélyeztetettek. Nemzetközi vizsgálatok igazolták, hogy alacsony születési súly esetén nő az idős kori iszkémiás kardiovaszkuláris betegségek, a magas vérnyomás, illetve az ezek kialakulása szempontjából rizikótényezőt jelentő obezitás és a II. típusú cukorbetegség gyakorisága. A klinikán működő, az MTA által támogatott Nefrológiai és Gyermekgyógyászati Kutatócsoport tagjaként egyik kutatási területem annak vizsgálata, milyen mechanizmusok állhatnak az alacsony születési súly és a fokozott kardiovaszkuláris morbiditás közötti kapcsolat hátterében. Hogyan végezték a vizsgálatokat? – Vizsgálatainkat több szinten végeztük. Megvizsgáltuk több mint száz volt koraszülött egészségi állapotát 20 éves koruk körül, és összevetettük születési súlyukkal. Mivel a membránon át zajló transzportfolyamatok gyakorlatilag minden élettani folyamatot alapvetően befolyásolnak, egy saját magunk által kidolgozott eljárással sejtszinten mértük a legfontosabb transzporterek, így a Na/K- és a Capumpa aktivitását. Emellett génszinten vizsgáltuk az öröklött hajlam és a születés

Dr. Vásárhelyi Barna 1992-ben summa cum laude minősítéssel végPÁLYAKÉP zett a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen általános orvosként. Laboratóriumi szakorvosi képesítést 1997-ben nyert. A végzést követően SOTE II. sz. Belklinikáján TMB ösztöndíjas hallgató. A Heim Pál Kórházban laboratóriumi orvos, majd a SOTE I. sz. Gyermekklinikáján PhD hallgató. 1996 októberétől a Heim Pál Kórház laboratóriumi orvosa, majd szakorvosa. 1999 januárjától az I. sz. Gyermekklinika tudományos munkatársa, 2001-től főmunkatársa. Számos ösztöndíj és kutatási díj birtokosa. Angolul és franciául beszél. Nős, nyolc gyermek apja.

után a koraszülötteknél fellépő szövődmények kockázata közötti kapcsolatot. Milyen eredményekkel jártak a kutatások? – Eredményeinkből egyértelműen kiderül, hogy a volt koraszülöttek kardiovaszkuláris morbiditásra való fokozott hajlama már fiatal felnőttkorban kimutatható. Ebben membrán-transzport zavarok és a hormon-háztartás zavarai egyaránt szerepet játszhatnak. Sajnos, egyelőre nem sikerült azonosítani genetikai polimorfizmust a jelenség hátterében, azonban egyes polimorfizmusok hordozása befolyásolhatja egyes szövődmények kockázatát. Utóbbiak esetében olyan genetikai polimorfizmusok védő hatását sikerült igazolni, melyek később fokozzák a szívés érrendszeri betegségek kockázatát.

korhaz_2006_05.qxd

5/17/2006

4:30 PM

Page 51

GYÓGYSZER Eddigi eredményeinkről kutatócsoportunk több mint hetven nemzetközi közleményben számolt be. Milyen felhasználási módozatai lehetnek az Önök eredményeinek? – Eredményeink egyrészt rávilágítanak arra, hogy koraszülöttek esendőbbek a felnőttkori idült betegségekkel szemben. Ez egyben felhívja a figyelmet arra, hogy erre a populációra érdemes ebből a szempontból is fokozottan odafigyelni, az idült betegségek megelőzése érdekében életmódbeli tanácsokkal ellátni őket. Másrészt, a genetikai polimorfizmus-vizsgálatok eredménye alapján, esetleg új diagnosztikus eljárásokat lehet kifejleszteni a koraszülöttséggel járó rövid- és hosszú távú szövődmények szempontjából veszélyeztetett betegek kimutatására. Ráadásul segítségükkel új terápiás célpontokat lehet kijelölni, melyeket talán gyógyszeresen is lehet befolyásolni. Milyen vizsgálatokat terveznek a jövőben? – Ismert, hogy a koraszülöttek szövődményeinek a kialakulásában az immunrendszer zavart működése központi szerepet

játszik. Jelenleg végzett vizsgálataink során azt elemezzük, hogy a koraszülötteknek adott gyógyszerek, a náluk végzett terápia milyen hatást fejt ki az immunrendszer működésére. Mi az oka annak, hogy Ön Magyarországon, és nem egy külföldi intézményben dolgozik? – Bármilyen meglepő, de itt, Magyarországon is sikerült találnom egy olyan kutatási részterületet, amely érdekel, magyar viszonyok között is viszonylag olcsón kutatható és világviszonylatban kiemelkedő eredményekkel kecsegtet. Tudományos pályám kezdetén is az volt a határozott elképzelésem, hogy érdemes lenne az alapkutatásban elért eredményeket a klinikai problémák megoldásakor kamatoztatni. Erre a Semmelweis Egyetemen, ezen belül az I. sz. Gyermekklinikán kiválóak az adottságok. Az itthon jelen lévő gyógyszergyárak miben nyújthatnak támogatást a kórházaknak, klinikáknak? – Szerintem elsősorban szemléletet kellene közvetíteniük. A gyógyszergyárak nemzetközi környezetben, nemzetközi standardok alapján, igen szigorú

minőség-ellenőrzés mellett állítják elő termékeiket. Ehhez elengedhetetlen, hogy hamarabb eljusson hozzájuk a naprakész információ. Nem mindegy, hogy ezt hogyan közvetítik a kórházak felé. Ha korrekt és pontos tájékoztatást adnak termékeikről, a termékek kifejlesztése mögött álló tudományos erőfeszítésekről, illetve a legújabb felfedezésekről, akkor az igen hasznos a velük kapcsolatban álló klinikus munkatársak számára. Mit gondol a magyar klinikai környezetben elvégzett kutatások jövőjéről? – A kutatások szempontjából óriási lehetőséget jelent az, hogy az Európai Unión belül egyre nagyobb teret kapnak a külföldi együttműködések. Ez lehetőséget ad arra, hogy a külföldön elért alapkutatási eredményeket Magyarországon is alkalmazzák. Ennek feltétele persze az is, hogy a betegek adatait megfelelően dokumentálják, illetve – amennyiben csak kutatási célból, nem pedig gyógyszerkipróbálás érdekében történnek a vizsgálatok – megfelelő kutatási protokollokat dolgozzanak ki. Ezen a téren még van mit fejlődni.

MAGYAR RADIOLÓGUSOK TÁRSASÁGA 23. KONGRESSZUSA 1. MAGYAR-OSZTRÁK RADIOLÓGUS KONGRESSZUS 2006. szeptember 20-23. Tisztelt Kolleganõk és Kollegák! Kedves Vendégeink és Barátaink! Megtisztelõ és felemelõ érzés a szervezõk számára, hogy a Magyar Radiológusok Társasága 23. Kongresszusát a hûség városában, Sopronban rendezhetjük. A magyar radiológus társadalom életében mindig kiemelkedõ esemény a két évenként megrendezésre kerülõ nemzeti kongresszusunk, hiszen beszámolhatunk szakmai eredményeinkrõl, ápolhatjuk nemzetközi kapcsolatunkat, tájékozódhatunk a szakmánkat érintõ szakmapolitikai kérdésekrõl. Lehetõség kínálkozik, hogy a Közgyûlésen megismerjük társaságunk anyagi- pénzügyi helyzetét, a vezetõség terveit, célkitûzéseit, elismerjük a kiváló hazai és külföldi kollegák teljesítményeit. Az idei kongresszusunk különleges és rendhagyó lesz abban az értelemben, hogy egy szakmai napot az osztrák kollegákkal közösen tartunk, ez lesz az 1. Magyar-Osztrák Radiológus Kongresszus. A rendezés jogát a kismartoni kollegákkal közösen a Sopron MJV Erzsébet Oktató Kórház Röntgen és Izotópdiagnosztikai Osztálya kapta, ami megtisztelõ kötelesség számunkra, és ennek megfelelõen igyekszünk tartalmas szakmai és társasági programmal emlékezetessé tenni az összejövetelt. Mindenkit szeretettel várunk, s bízunk benne, hogy a résztvevõk számára igen hasznos lesz, s nagy élményt jelent majd a 23. Radiológus Kongresszus.

Prof. Dr. Baranyai Tibor Kongresszus elnöke

Prof. Dr. Lombay Béla MRT elnöke

Helyszín: Liszt Ferenc Konferencia és Kulturális Központ, Sopron, Liszt F. u. 1. Elérhetõségünk: Sopron MJV Erzsébet Kórház, a DEOEC Oktató Kórháza, Röntgen és Izotópdiagnosztikai Osztály 9400 Sopron, Gyõri u. 15. • Telefon: 99/312-122 Web: www.sopronradkongresszus.hu • E-mail: [email protected]


Kórház 2006/5.

51

korhaz_2006_05.qxd

5/17/2006

4:30 PM

Page 52

GYÓGYSZER DÍJESŐ

A kutatás ösztönzése Április 21-én ötödik alkalommal osztották ki a sanofi-aventis díjakat.

A

vosigazgatója nyújtotta át a cég vezetése nevében. Életmű kategóriában a 2006. év díjazottja prof. dr. De Châtel Rudolf egyetemi tanár. A díjat a hipertónia és nefrológia területén végzett munkájáért, különös tekintettel a nátriumháztartás – a vesebetegségekben, a hipertóniában, és diabetes mellitusban – hatásának tanulmányozása terén elért eredményéért ítélték oda. A szakmai díjat 2005. évi kutatási eredményei és publikációi alapján dr. Vásárhelyi Barnának ítélték oda. Dr. Vásárhelyi Barna, a SOTE I. sz. Gyermekklinika főmunkatársa. Pályamunkájában a koraszülöttséget mint a fokozott

magyar egészségügyben dolgozók kutatásainak ösztönzésére a sanofi-aventis 2002-ben díjat alapított. A díjat három kategóriában osztják ki a pályázók között. Életműdíjat az egészségügyben dolgozók közösségének javaslata alapján olyan kiemelkedő szakemberek kaphatják, akik országosan elismert, iskolát teremtő elméleti, gyakorlati és szervezői munkát fejtenek ki. Az első díjazott István Lajos professzor volt, kiváló hematológus, aki a Thrombosis Konszenzus konferenciák alapítója. A következő évben két díjazott is volt: Farsang Csaba professzor, a hipertónia nemzetközi hírű szakértője, az MHT elnöke, és Nagy Zoltán professzor, neurológus, kiváló eredményekkel rendelkező kutató, a stroke centrumok kialakítója hazánkban. 2004-ben dr. Schuler Dezső professzor kapta a díjat, akinek a gyermekonkológia területén vannak elévülhetetlen érDíjazottak és átadók demei. Tavaly dr. Gláz Edit professzor volt a díjazott az endokrinológiai tudományos kutatási kardiovaszkuláris morbiditás okát vizsés gyógyítási gyakorlat magyarországi elgálja. A kutatás során arra keresett váterjesztéséért. laszt, hogy a nemzetközi vizsgálatok álA Szakmai Díjat olyan 45 évnél fiatatal igazolt tendencia, hogy az alacsony labb pályázók kaphatják, tudományos születési súly esetén megnövekszik az dolgozatukért, megjelenés előtt álló publiidőskorú iszkémiás kardiovaszkuláris kációjukért, akik az aterotrombózis és a betegségek valószínűsége, Magyarorszáhipertónia kutatásában értek el kiváló gon is jellemző-e. Az egészségügyi kezdeményezés kategóeredményeket. Az egészségügyi kezdemériában a díjat megosztva kapta Kiss Mária nyezés kategóriában a saját szakmai terüÉva és Zatkó Jánosné. Kiss Mária Éva, a Fejletén kiemelkedő szerepet betöltő szakér Megyei Szent György Kórház ápolási embereket, szakápolókat, gyógytornászoigazgatóhelyettese. Pályázatában a népkat vagy teameket jutalmazzák, akik szűegészségügyi program gyakorlati megvalórővizsgálatok elvégzésében, feldolgozásásítása terén alkalmazott prevenciós gyakorban az ápolási gyakorlatban hoztak újat. lat tapasztalatait összegzi. Legfontosabb A díjazottakat Frédéric Ollier, a sanofikövetkeztetései, hogy az egészégre orientált aventis zrt. vezérigazgatója köszöntötte, a közösségfejlesztés jelentős eredményeket díjakat dr. Blaskó György, a sanofi-aventis hozhat a személyes életvitel, az egészségtuorvostudományi tanácsadója laudációjádatos magatartás elfogadtatásában. val dr. Erős László, a sanofi-aventis or-

52

Kórház 2006/5.

Zatkó Jánosné, az Uzsoki Kórház Onkoradiológiai Központjában végez kemoterápiás kezeléseket, több nemzetközi klinikai vizsgálatban vett részt. Pályaműve, „A daganatos betegek ápolása napjainkban a kemoterápiás ambulancián” hiánypótló tanulmány, mert kevés írott anyag tartalmazza az onkológiai ápolás, különös tekintettel a kemoterápiás terület gyakorlati és elméleti összefoglalását. Az ápolási tevékenységet komplexen értelmezi, a problémák feltárásának, a célok meghatározásának, a beavatkozások megtervezésének és az eredmények értékelésének együtteseként. A feladatok különleges technikai felkészültséget és szaktudást igényelnek. Vallja, hogy az egészségügyben dolgozóknak folyamatosan kell tanulni, mert az onkológiai ápolás egyre szélesebb lehetőségeket tár fel. Különdíjat kaptak: Horváth Árpádné és dr. Visontai Zsuzsanna. Horváth Árpádné, a Szent Lázár (Nógrád) Megyei Kórház általános sebészeti osztályán dolgozik. Pályázati munkája a diabéteszről, és annak késői szövődményéről szól. Pályamunkájában az elmúlt három évben az osztályon kezelt betegek adatait dolgozza föl, különös tekintettel a cukorbetegség lehetséges szövődményeire. Dr. Visontai Zsuzsanna Ph D, a Tömő utcai Szemészeti Klinika munkatársa, szemész szakorvos. A SOTE Klinikai Kísérleti Kutató és Humánélettani Intézetének gyakorlatvezetője. A pályamunka a nagy artériák biomechanikai tulajdonságainak szerepét vizsgálja a kardiovaszkuláris reflexműködésben. Az érfalban bekövetkező strukturális elváltozások az erek rugalmasságának, és ennek következményeként a hemodinamikai paraméterek megváltozásához vezetnek. A nagy artériák biomechnaikai tulajdonságainak megváltozása a magas szisztolés vérnyomás, a kamrai hipertrófia, a szívelégtelenség, a stroke és más kardiovaszkuláris megbetegedések egyik fő kockázati tényezője. Az elmúlt időszakban bekövetkezett az érfalmozgás tanulmányozására alkalmas ultrahangos technikák fejlesztése lehetőséget ad a klinikai vizsgálatok számára. E módszert alkalmazva a hipertóniával kapcsolatos tudományos eredmények bővültek és nemzetközi viszonylatban is egyedülálló eredmények születtek. (x)

korhaz_2006_05.qxd

5/17/2006

4:30 PM

Page 53

INFORMATIKA ÁRKÉRDÉSEK

Elindult az európai közegészségügyi portál

Gyógyszerhírek Svájcban a generikum-alkalmazás ösztönzésére készülnek A Nemzeti Tanács egyik tagja javasolta, hogy a jövőben a betegpénztárak ne az eredeti készítmény árát, hanem csak a generikumét térítsék. Ezzel ösztönöznék a generikumok fokozott felírását. A Szövetségi Tanácsnak is az a véleménye, hogy a biztosítottak saját felelősséget és költségtudatát fokozni kell.

Kanadában 1998 óta megduplázódtak a gyógyszerkiadások A British Columbia Egyetem jelentése szerint az egy főre jutó gyógyszerfogyasztás 1998 óta megduplázódott Kanadában. Az elmúlt évben az északamerikai ország gyógyszerkiadása átszámítva 14 milliárd eurót ért el. A kiadások negyven százaléka a vényköteles területen a kardiovaszkuláris és a koleszterincsökkentő gyógyszerekre esett. A tényleges fogyasztás emelkedésén kívül a kutatók a drága terápiákhoz való jobb hozzáférést teszik felelőssé a szokatlan növekedésért. Az adatok szerint Kína, az USA és Spanyolország után Kanada világszerte a leggyorsabban növekvő gyógyszerpiacok közé számít. A következő évekre az elemzők a kanadai gyógyszerpiac további erős növekedését jelzik, ami valamikor a kormányt is cselekvésre fogja kényszeríteni. A kiadások egyébként régiók szerint erősen ingadoznak: a sűrűn lakott területeken elsősorban drágább gyógyszereket használnak.

Izraelben robbanásszerűen emelkedtek a gyógyszerárak Izraelben számos nem vényköteles gyógyszer éjszakai kiszolgálás esetén negyven százalékkal drágább lett, miközben január 1-jétől a pénzügyminisztérium szabaddá tette a nem gyógyszertárakban forgalmazott OTCtermékek árát. Május óta Izraelben


szupermarketekben, benzinkutaknál és más kiskereskedőknél is forgalmazható kb. 120 nem vényköteles gyógyszer, például a fájdalomcsillapítók és az aszpirin. A kormány közgazdászai azt remélték, hogy a szabad piac dinamikája árzuhanásokhoz fog vezetni. Mégis számos szolgáltató az újonnan nyert szabadságot arra használta, hogy éjszakai árait jelentősen emelje. Nem vártunk mást – kommentálta az áremelést az izraeli betegegyesület elnöke. A felszabadítás előtt az érdekelt felek bejelentették, hogy a verseny engedményekhez fog vezetni. Itt a bizonyíték, hogy a szabad árak egyet tudnak: emelkedni. A közgazdászok nem adják fel a reményt, hogy a liberalizálással megtakarításokat érjenek el a gyógyszeráraknál. Új szolgáltatók belépésével – a minisztérium hivatalos kommentárja szerint – a gyógyszerárak hosszabb távon esni fognak.

Felülvizsgálat alatt a gyógyszermarketing Az USA-ban a rabattok és a gyógyszercégek ajándékai rövidesen a múlthoz fognak tartozni. Legalább kilenc szövetségi állam olyan törvényeket készít elő, amelyekkel a támogatásokat átláthatóbbakká kell tenni. A törvénytervezetek szerint a gyógyszercégeknek a jövőben könyvet kell vezetniük az orvosok, gyógyszerészek és kórházi dolgozók minden támogatásáról, amennyiben az ajándékok értéke több mint 25 dollár. A jegyzékek, amelyekben az elfogadókat nem fogják név szerint megnevezni, mindenki számára hozzáférhetők lesznek. Egyes államokban arról vitáznak, hogy az előállítók minden ajándékát megtiltják, néhány állam ezenkívül bepillantást kíván nyerni a gyógyszercégek reklámköltségvetésébe. Négy évvel ezelőtt a gyógyszeripar már szigorította saját, önkéntes kötelezettségét, hogy megakadályozza parttalan ajándékozási gyakorlatát. Forrás: Pharma Zeitung

Többnyelvű pán-európai közegészségügyi portált indított az Európai Unió május elején. A portál egyszerű és megbízható információkat gyűjt össze a bioterrorizmustól a csecsemők egészségén át, a fertőző betegségektől az egészségbiztosításig. A weboldal egyelőre csak angolul működik, de június elejétől az Európában használt 20 legfontosabb nyelven is elérhető lesz – így magyarul is. Az egészségüggyel kapcsolatos területeket széles körűen bemutató portál részletes információkat közöl arról, hogy a különböző tagállamok állampolgárai milyen egészségügyi szolgáltatásokat érhetnek el. A weboldalon az uniós egészségügy fejlődésével kapcsolatos hírek mellett megtalálhatóak az unió országok egészségügyi mutatói és statisztikái is. Markos Kypranou egészségügyi és fogyasztóvédelmi biztos szerint a portál legfontosabb célja „az uniós polgárok bátorítása annak érdekében, hogy nagyobb felelősséget vállaljanak saját egészségükkel kapcsolatban.” Az Európai Unió közegészségügyi programjából 600 ezer euróval támogatott portál a http://health. europa.eu címen érhető el.

Egészségügyi keresésre koncentrál a Google A világ legnagyobb keresőrendszerét üzemeltető Google bejelentette, hogy az egészségügyi kifejezések iránt érdeklődő felhasználóknak a jövőben lehetőségük lesz arra, hogy a kifejezéshez kapcsolódó weboldalakat tünet és kezelés szerinti valószínűség alapján is megtekintsék. A felhasználók a keresés során a „Google Co-op” kooperációs rendszer segítségével még tovább finomíthatják az eredményt, kezelési mód, kutatási anyag, tünet, hírek, alternatív gyógymódok, illetve egészségügyi szervezetek szerint. A kooperációs rendszer a szakértő felhasználók, orvosok és szervezetek szaktudásán alapul. Például egy orvos megcímkézheti a reumával kapcsolatos weboldalakat, és azok a felhasználók, akik az orvos információira előfizetnek, a kezeléssel, tünetekkel, szakorvosokkal kapcsolatban további, az orvos által csokorba gyűjtött, releváns információkat kaphatnak. A Google megoldása egyelőre csak az angol nyelvű internetes tartalommal kapcsolatban érhető el Forrás: www.e-health-insider.com

AZ INFORMATIKA ROVAT TÁMOGATÓJA

korhaz_2006_05.qxd

5/17/2006

4:30 PM

Page 54

INFORMATIKA „SEGÍT, DE NEM TESZ FELESLEGESSÉ BENNÜNKET”

Fejlődési utak Dr. Baksai István, a Jász-NagykunSzolnok Megyei Hetényi Géza KórházRendelőintézet főigazgatója az intézmény informatikai fejlesztéseivel kapcsolatos stratégiai dilemmáról beszél lapunknak.

Főigazgató úr, mi a véleménye a magyar egészségügyi informatika fejlődési irányáról? – A magyar egészségügy informatikai téren 2004-ben, a HEFOP 4.4. programmal indult el egy másik dimenzió irányába. Három régió kórházai, az európai uniós pályázat alapján, hozzájuthattak egy olyan megoldáshoz, amely már túlmutat a kórházakban jelenleg is meglévő informatikai rendszereken. Az első generációs kórházi informatikai rendszerek a kórházon belül kiszolgálták a betegellátást, illetve megfeleltek a különböző jelentési kötelezettségek miatt a kórház menedzsmentjére háruló feladatok állította követelményeknek. Mi volt a lényege ennek a pályázatnak? – Az uniós pályázat az egészségügyi ellátás különböző szintjein dolgozó szolgáltatók közötti összeköttetés megteremtésének lehetőségéről szólt, így az alapellátásától a rendelőintézeteken, kórházakon keresztül az ellátás csúcsait képező klinikákig képes a rendszer a résztvevők informatikai kiszolgálására. Ennek azért van óriási jelentősége, mert Magyarországon az utóbbi években nagymértékben megnőtt az emberek mobilitása. Számtalan esetben egy adott településen lakó állampolgár az ország jóval távolabbi részén is egészségügyi ellátásra szorulhat. Ez esetben az ellátást nyújtó intézménynek nagyon fontos támpontot ad a gyógyítás megtervezésekor az előzmények ismerete. A másik oldalon pedig a progresszivitásban különböző

54

Kórház 2006/5.

szinteken álló ellátók között a közvetlen és gyors információ továbbítás megkönnyíti az ellátás tervezését, vagy akár életet is menthet. Ráadásul a rendszer lehetővé teszi egy-egy kérdéses eset elbírálása során speciális tudású szakemberek közvetlen bevonását a rendszerbe, ami szintén az eredményesebb gyógykezelést szolgálhatja. Milyen fejlesztéseket igényelt ez az elképzelés? – Először is, létre kellett hozni a szabályozott és ellenőrizhető adatáramlást, ami két fontos tényező kimunkálását jelentette. Az egyik tényező a szabvá-

nyosítás: a különböző programozási nyelvű és különböző működési logikájú rendszereknek szabványos formában kell egymással információt közölniük. A másik tényező a továbbított adatok felhasználásának szabályozása: ki és milyen feltételek mellett juthat hozzá, a személyiségi jogok védelmének biztosítása mellett, egy adott beteg adataihoz.

Hogyan sikerül a szabályozott és ellenőrizhető adatáramlást megvalósítani? – Regionális szinten egy, az adattovábbítást lehetővé tevő központ létrehozására került sor, melyen keresztül a fenti folyamat lebonyolítható. A központ technikai felépítése lehetővé teszi azt, hogy rajta keresztül a különböző szolgáltatók különböző típusú adatokat kapjanak vagy küldjenek más szolgáltatóknak. A különböző típusú adat adott esetben azt jelenti, hogy nem csak szöveges vagy számszerű információk továbbítására van lehetőség, hanem megteremtődött annak a feltételrendszere is, hogy akár álló vagy mozgóképek is közvetítésre kerülhessenek e rendszer segítségével. Így elindulhat az a folyamat, amelyet a program megalkotói e-konzílium néven nevesítettek. A teljes rendszer kiépülése után lehetőség nyílik arra, hogy például szövettani metszeteket elektronikus formában tudjanak a kórboncnok kollégák Dr. Baksai István közösen megnézni, és egy-egy különleges eset kapcsán közös véleményt tudjanak kialakítani Dr. Baksai István orvosi diplomáját 1978az elektronikus kommunikáció ban szerezte a Debreceni Orvostudományi segítéségével. De ugyanez leheEgyetem Általános Orvosi Karán. 1982-ban tővé válhat például a képalkotó PÁLYAKÉP szülészet-nőgyógyászatból szakvizsgázik. diagnosztikai eljárások, így a CT, 1996-ban egészségügyi menedzseri szakoklevelet szerez a BMGE-n. MR, vagy ultrahangos mozgóké1978. október 1-től 1989. augusztus 31-ig a DOTE női klinikáján dolpek esetében is. gozik, klinikai orvosként egyetemi tanársegéd. 1989. szeptember 1től a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Hetényi Géza KórházMilyen előnyökkel járhat az Rendelőintézetbe kerül, ahol a szülészet-nőgyógyászati osztályon, e-konzílium működtetése? mint adjunktus, 1991-től mint főorvos tevékenykedik. 1998. február – Ennek nem csak intézetek kö20-tól a Hetényi Géza Kórház főigazgató főorvosa. Nős, két gyermek zött, hanem több telephelyen működő intézetek esetében az intézapja. Szabadidejében szívesen vadászik. ményen belül is komoly jelentősége

korhaz_2006_05.qxd

5/17/2006

4:30 PM

Page 56

INFORMATIKA lehet, tekintettel arra, hogy így a röntgenfelvétel kiértékelése egy munkahelyre koncentrálva történhet, és a felvétel elkészítésének és kiértékelésének helye gyakorlatilag elválik egymástól. E két szempont a szűkös radiológus orvosi létszám miatt, elsősorban munkaszervezés szempontjából, nagyon nagy jelentőséggel bír. Ezt tervezik Szolnokon is? – Mi a rendelőintézet esetében a kiértékelést, a továbbított képek segítéségével, a központi radiológián szeretnénk megvalósítani. Így a rendelőintézetben dolgozó radiológusok munkaidejük jelentős részét a nagyszámú ultrahang vizsgálat elvégzésének szentelhetik. Regionális PACS-rendszert alakítanak ki? – A képek továbbításának technikai feltételrendszere meglehetősen bonyolult, hiszen különböző rendszerek léteznek itt is, azonban a rendszerek együttműködése a meglévő nemzetközi szabványok használatával megoldható. Ugyanakkor ez komoly fejlesztést igényel, hiszen a képek elektronikus tárolása a felvételt eredetileg készítő intézet feladata, és a szokásos szöveges adatokkal összehasonlítva sokkal komolyabb tároló kapacitást igényel. Ezt szerencsére a fejlesztés nagyságrendje, ha korlátok mellett is, de lehetővé teszi. Az összeköttetések hálózata teljes kiépülését követően, véleményem szerint abba az irányba mutat, hogy Magyarországon is megvalósulhat az a világban már ismert tendencia, hogy olyan központosított radiológiai ügyeletek alakulhatnak ki, amelyeken ügyeleti időben megtörténhet a több kórházból beérkező felvételek leletezése. Emellett az intézetünkben tervezett rendszer a központi radiológián történő kiértékelést követően még egy lehetőséget megteremthet. A szívkatéterezés során keletkező vizsgálati eredményeket a fenti rendszeren keresztül tudjuk majd továbbítani abban az esetben, ha a betegnek megítélésünk szerint szívsebészeti beavatkozásra van szüksége, és így a szívsebészeti központba jelenleg a hozzátartozó vagy a mentőszolgálat által utaztatott CD-re vagy DVD-re mentett adatokat közvetlenül tudjuk eljuttatni az adott központba, a műtét minél gyorsabb és pontosabb megtervezése érdekében.

56

Kórház 2006/5.

Ez a rendszer elsősorban az intézmények közötti információáramlás javítását szolgálja? – Természetesen maga a rendszer nem csak kórházak közötti vagy kórházon belüli kapcsolatokról szól, hanem kézzelfogható könnyebbséget jelenthet az ellátási területünkhöz tartozó betegek számára. Jelenleg a Szolnok közelében lévő településen háziorvosához forduló panaszos kap egy beutalót a laborvizsgálatra, amivel eljön a vérvételi helyre, majd az eredmény elkészülte után kénytelen visszajönni a kinyomtatott leletekért, amit elvisz a háziorvosának. Ez adott esetben vagy két utazást, vagy egy utazást és néhány órás várakozást jelent. A rendszer kiépülését követően, ha a háziorvos megteremti a csatlakozás feltételeit, akkor elektronikusan megrendelheti a laborvizsgálatot, melynek eredményét elektronikus úton, saját rendelőjében tekintheti meg a saját számítógépén. Így a beteg szempontjából egy utazást mindenképpen megspórolunk – de akár kettőt is, ha a helyben történő vérvétel után a vér szállítását, begyűjtő hálózattal megszervezzük –, és nincs várakozási idő a vérvétel és az eredmény kiadása között. Tehát a végső cél a betegellátás színvonalának növelése? – Igen, ez az elsődleges feladatunk. A fentiek analógiájára a beutalóval látogatható szakrendelések esetében a háziorvos közvetlenül jegyezhet elő időpontot a szakrendelés előjegyzési naptárába, ami lényegesen csökkentheti a várakozási időket. Milyen informatikai megoldásokat igényelnek ezek az elképzelések? – A felsorolt feltételek megteremtése érdekében intézetünkben is el kell gondolkodnunk azon, hogy a jelenleg meglévő MedSolution informatikai rendszerünket, mely hosszú évek óta segíti a nálunk folyó betegellátást, milyen területen és milyen mértékben kell továbbfejlesztenünk ahhoz, hogy a rendszer alkalmas legyen az előzőekben vázlatosan bemutatott feladatok ellátására. Az informatikán belül rendkívül gyors a fejlődés. Valószínűleg el kell azon gondolkodnunk, hogy az utóbbi időben látványosan fejlődő mobil eszközök használata milyen könnyebbséget jelenthet a beteg vagy az ápoló személyzet szempontjából a gyógyítás folyamatában. Azonban jelenleg, a mostani egészségügyi ellátórendszer által nyújtott felté-

telek mellett, már annak is örülök, ha a rendszer működik, és az alapfeladatokat, betegeink adatainak nyilvántartását és jelentését megoldja. Ezekre a fejlesztésekre csak akkor van esély, ha megváltoznak a lehetőségeink. Milyen lehetőségekre gondol? – Elsősorban pénzügyi lehetőségekre. Ha a finanszírozás megváltozása lehetőséget teremt a jelenleg meglévő rendszerünk fejlesztésére. Ez mindenképpen kívánatos cél lenne, hiszen több olyan feladat van, amelyet a rendszer bővítésével sokkal hatékonyabban lehetne megoldani. Az utóbbi időszak informatikai fejlesztései több olyan felhasználási módozatot teremtettek meg, ami a rendszer bevezetésének időpontjában még nem állt rendelkezésre. Például a vezeték nélküli hálózat, mobil eszközök alkalmazása, illetve egyéb fejlesztések is megvalósulhatnak. Azonban ehhez az kell, hogy az egészségügy finanszírozása olyan irányba módosuljon, hogy erre lehetőségünk legyen. Ennyire negatívnak látja a jelenlegi helyzetet? – Még ennél is negatívabban. Most, amikor mindenki reformokról beszél, gyanakvó vagyok. Ez nálunk minden esetben megszorításokat szokott jelenteni. Harminc éve azt mondjuk, hogy ennél rosszabb már nem lehet, és minden év végén azt gondoljuk, hogy tavaly sokkal jobb volt a helyzet. Hogyan segíthet a változásokban az informatika? – Hát ez az, amire nem tudok válaszolni. Az számomra világos, hogy az egészségügyön belül mire használjuk az informatikát: az adatok megőrzésére. Az egészségügyi informatika arról szól, hogy a valid adatot be kell vinni a rendszerbe, mert csak akkor kaphatunk valós eredményt. A számítógépnek van két nagyon előnyös, és nagyon hátrányos tulajdonsága. Az egyik az, hogy nem felejt. A másik az, hogy ha valaki téves adatot ír be, a gép rossz eredményt ad ki. Azzal nem lehet mit kezdeni, ha az illetékes személy nem viszi be az adatot a rendszerbe. Némi rendszeretetre van ezért szükség az egészségügyben, mert az informatika megköveteli a rendet az intézményektől. Az egészségügyi informatika a munkát megkönnyítheti, az ellátást meggyorsíthatja, de a kórházat nem teszi feleslegessé.

korhaz_2006_05.qxd

5/17/2006

4:30 PM

Page 58

MENEDZSMENT T R A N S Z PA R E N C I A K E L L !

Új technológiák befogadása véleményét. Ezt a folyamatot minden, az adott technológiához kapcsolódó szakma képviselőivel közösen végezzük, annak érdekében, hogy a végső cél, a finanszírozásba történő befogadás megvalósuljon. Ennek kapcsán azon munkálkodom, hogy a befogadás jelenleg csak viszonylagosan átlátható folyamata teljes mértékben átláthatóvá váljon.

Dr. Polák Lászlóval a Johnson&Johnson Kft. hatósági kapcsolatok vezetőjével az új egészségügyi technológiák társadalombiztosítási finanszírozásba való befogadásának problémáiról beszélgettünk.

Polák úr, milyen feladatot végez Önöknél a hatósági kapcsolatok vezetője? – Ezt a pozíciót 1999-ben hozta létre a cég világszerte, és ezzel egy időben Magyarországon is. Az angolul „Economic Outcomes and Reimbursement Manager”-nek elnevezett vezető feladata az eredeti elképzelés szerint az, hogy általa a cég jobban átlássa azokat a törvényszerűségeket, amelyek az egészségügy finanszírozása, új technológiák befogadása mögött állnak. Egy nem eléggé tudatos szervezet számára jelentős versenyhátrányt jelenthet, ha nincsenek tisztában azzal, hogy az egészségügyi ellátórendszer hogyan működik, milyen az egészségügy finanszírozása az egyes országokban, illetve milyen folyamaton kell átmennie egy-egy új technológia befogadásának.

Befogadás De mivel foglalkozik? – Öt évvel ezelőtt, amikor átvettem ezt a pozíciót, azzal kezdtem a munkát, hogy a cégen belül összeállítottam egy portfoliót azokból a termékekből, amelyek befogadásra vártak. Megismertem az egyes termékek befogadásával kapcsolatos rendeleteket és az azokban foglalt folyamatokat. Tevékenységem során talán azt tartottam a legfontosabb feladatnak, hogy megfelelő kapcsolatot építsek ki az egyes orvosi szakmákkal, és együtt, a megfelelő szakmai háttérre támaszkodva tudjuk megtenni az első lépéseket az új egészségügyi technológiák, orvostechnikai eszköz fejlesztéseink bevezetésére, egészségbiztosítási befogadására. Egy új technológia megjelenésekor az első lépés mindig a szakmával történő elfogadtatás, a szakmai támogatás elérése. E nélkül, úgy gondolom, nem lehet és nem szabad elindulni azon az úton, amely egy új technológia finanszírozásba történő befogadását jelenti.

58

Kórház 2006/5.

Viszonylagosság

Dr. Polák László

Polák László 1985-ben végez a marosvásárhelyi orvostudományi egyetePÁLYAKÉP men. Nagyszebeni három éves rezidensi képzés után néhány hónapig háziorvosként dolgozik, majd 1989-ben áttelepül Magyarországra. A tatabányai megyei kórházban helyezkedik el, kezdetben a baleseti sebészeten, segédorvosként, majd 1993-tól traumatológus szakorvosként dolgozik. 1996 októberétől a Johnson&Johnson Kft-nél, az Ethicon Endosurgery területi képviselőjeként, majd a részleg értékesítési vezetőjeként tevékenykedik. Jelenlegi pozícióját 2001 óta tölti be. A Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző központjában idén diplomázik. Az AmCham Egészségügyi Bizottságának vezetője, emellett az Orvostechnikai Szövetség alelnöki feladatait is ellátja. Románul, németül és angolul beszél. Nős, három gyermek apja.

Hogyan zajlik ez a folyamat? – Először is segíteni kell elsajátítani azokat az ismereteket, amelyek ahhoz kellenek, hogy a különböző szakmák, például nőgyógyászat, sebészet vagy kardiológia megértse az új technológia lényegét. Az új, hatékonyabb technológiának a szakmán belül hamar számos követője akadhat, akik szószólójává válhatnak ezen technológiáknak. Ők azok, akik az intézményi felsővezetők, illetve kormányzati döntéshozók felé képviselhetik a szakma

Miért csak viszonylag átlátható a befogadási rendszer? – A teljes mértékben átlátható befogadási rendszer egyik alapvető feltétele az, hogy a gyártó részéről is megteremtsük a befogadás kezdeményezésének lehetőségét, természetesen nem mellőzve az egyes szakmák előzetes támogatását. A teljes átláthatóság másik feltétele, hogy készüljön egészségügyi technológiai értékelés, mely rávilágít a technológia hatásosságára, eredményességére, hatékonyságára, és figyelembe veszi a helyi epidemiológiai viszonyokat. A harmadik feltétel a befogadás nyilvánosságának megteremtése, azaz a befogadás tényének és alkalmazási szempontrendszerének nyilvánosságra hozatala. A negyedik feltétel az érdekeltségi viszonyok feltárása valamint a jogorvoslat biztosítása. Az e feltételek mentén haladó befogadási folyamat a döntéshozatalban egyaránt segítséget nyújthat az egészségügyi szolgáltatónak, az ellátást végző orvosnak és nem utolsó sorban a betegnek. Hogyan segítheti ez a rendszer a betegeket? – A társadalmi hasznot hozó egészségügyi rendszer egyik alapvető kritériuma a felelős döntéshozatal érdekében a betegek tájékozottságának biztosítása. Az a cél, hogy a beteg felelősséggel és kellő felkészültséggel tudja meghozni döntését, amikor az ellátó tájékoztatja őt betegségéről és a rendelkezésre álló kezelési lehetőségekről. Egy átlátható befogadási rendszer ebben a kérdésben is képes segíteni. Hogyan tehető teljesen átláthatóvá a rendszer? – A befogadás akkor lenne átlátható, ha egy megfelelően transzparens befogadási

korhaz_2006_05.qxd

5/17/2006

4:30 PM

Page 59

MENEDZSMENT rendszer működne Magyarországon. A különböző érdekvédelmi szervezeteken, például az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) Egészségügyi Bizottságán vagy az Orvostechnikai Szövetségen keresztül két éve igyekszünk abba az irányba hatni, hogy ez a transzparens befogadási rendszer mindennapi gyakorlattá váljon az orvostechnikai eszközök vonatkozásában is. Az uniós jogharmonizációs törekvések alapján az EU-csatlakozás óta az egészségügyi kormányzat már megalkotott egy EU-konform befogadási rendeletet, mely csak a gyógyszerekre, és nem minden egészségtechnológiára vonatkozik. Bár erre nincsen jogharmonizációs kötelezettsége a magyar kormányzatnak, de szeretnénk támogatni, hogy az Európai Unióban élen járva, Magyarország megalkossa minden egészségügyi technológiára, azaz az orvostechnikai eszközökre vonatkozóan is a transzparens befogadási folyamatot szabályozó rendeleteket.

Előrelépés Hogyan zajlik jelenleg a befogadás? – A szakmai kollégiumi vezetőkkel együttműködve alkotjuk meg azokat a pályázati anyagokat, amelyekkel a befogadási folyamat elindul. Ez az eljárás érvényes jelenleg a kórházi alkalmazású orvostechnikai eszközökre és technológiákra. Miután a pályázati anyag elkészült, ezt el kell fogadtatni a kórház vezetésével, illetve a szolgáltató tulajdonosával, aki a pályázati anyagot továbbítja kormányzati döntéshozásra. A folyamat idén megváltozott: megjelent az a rendelet, amelyik a korábbi új orvosi eszközök és eljárások társadalombiztosítási befogadását szabályozó kapacitásbővítésre vonatkozó rendeletet megváltoztatta. Hogyan működik majd ez a gyakorlatban? – Azt még nem tudjuk. Az biztos, hogy ezáltal a szakma, a kórházak oldaláról kiinduló kezdeményezési lehetőség megszűnik, a jövőben ők önálló kezdeményezésre nem kérhetik egy-egy új technológia befogadását és finanszírozási keret megállapítását. A 2006. április elsejétől életbe lépett kormányrendelet az egészségügyi szakellátási kapacitásmódosítások szakmai feltételeit és eljárás rendjét valamint új szolgáltatók befogadását úgy szabályozza, hogy az egészségügyi miniszter az új kapacitásokra kiírható pályázati tartalmat a szakmai prioritások, a stratégiai célkitűzések és a rendelkezésre álló pénzügyi források figyelembe vételével határozza


meg és teszi közzé minden év február 28ig az Egészségügyi Közlönyben. Ennek alapján az OEP pályázati kiírási tervezetet készít. A pályázat kiírását az Egészségügyi Miniszter a Pénzügyminiszterrel egyetértésben engedélyezi az OEP részére. A pályázó szolgáltatók pályázatait a Regionális Egészségügyi Tanács véleményezi és befogadásra vonatkozó rangsort állapít meg a pályázók között. A korábbi decentralizált kapacitás-szabályozáshoz képest centralizáltabbá válik a döntéshozatal. Ez, jelenleg úgy tűnik, eltávolodást jelent a korábban általunk, az érdekvédelmi szervezeteken keresztül, szorgalmazott transzparens befogadási rendszerhez képest, de reménykedünk, hogy erre építve kialakítható majd belátható időn belül egy ilyen folyamat.

Hatósági kapcsolatok Hogyan zajlik a különböző állami szervekkel való kapcsolattartás? – Ez elsősorban érdekvédelmi szövetségeken keresztül történik. Rajtuk keresztül igyekszünk eljuttatni az üzeneteinket, és kapcsolatba lépni a döntéshozókkal, az Egészségügyi Minisztériummal és az OEP-pel. A szakmai szövetségekben az együttműködés egyáltalán nem könnyű feladat, rengeteg érdeket kell egyeztetni, összehangolni, de mivel alapvetően konszenzuskereső személyiségnek érzem magam, igyekszem megtalálni mindenkivel a közös hangot. Milyen lépéseket tettek a transzparens befogadási rendelet megalkotására? – Az AmCham Egészségügyi Bizottsága első alkalommal 2004-ben kezdeményezte a transzparens befogadással kapcsolatos egyeztetéseket. Kerekasztal megbeszélést szerveztünk, melyre meghívtuk az Egészségügyi Minisztérium, az OEP, az Országgyűlés Egészségügyi Bizottságának elnökét és alelnökeit, a Kórházszövetség elnökét, az akkor frissen alakult ESKI főigazgatóját, valamint a különböző gyártói szövetségek képviselőit. Az érdekegyeztetés során mindegyik fél számára egyértelművé vált, hogy szükség van egy olyan szabályozásra, amely minden egészségtechnológiára vonatkozó befogadási folyamatra vonatkozik. Akkor kezdődött el az a munka, amely jelenleg is tart. Sajnos a kórházi alkalmazásban felhasznált orvostechnikai eszközök tekintetében, melyek jelen pillanatban a HBCS rendszeren, illetve a tételes elszámoláson keresztül kerülnek finanszírozásra, elég messze vagyunk a végső céltól, a transzparens befo-

gadási folyamatot szabályozó rendelet megalkotásától. A közvélemény számára valamennyire már ismert gyógyászati segédeszközök tekintetében a befogadási folyamat viszont már a célegyenesben jár. Egy tavaly decemberben megjelent kormány keretrendelet értelmében a gyógyászati segédeszközök transzparens befogadási rendjének 2006. július 1-től életbe kell lépnie. Ezen folyamatot szabályozó végrehajtási rendelettervezet elkészült, a szakmai egyeztetések vannak még hátra melyben az Orvostechnikai Szövetség révén veszünk részt.

Új technológiák Milyen előnyök származhatnak az új technológiák befogadásából? – Az új technológiák mindig egy már létező eljárást váltanak fel egy olyan új módszer bevezetésével, amely különböző előnyöket jelent az előző eljárással szemben. Ilyen előny lehet a hatásosság, a hatékonyság, az életminőségbeli javulás, a hosszú távú eredmények javítása, az ismételt beavatkozások elkerülése, a hoszszú, évtizedekig tartó gyógyszerterápia kiváltása. Egy-egy új technológia minőségi és hatékonysági javulást tud hozni a korábbi, bevált módszerekkel szemben. Minőségi javulást a betegnek, mert alkalmazásával a beteg életminősége javul, hatékonysági javulást az egészségbiztosítónak, mert az új technológia alkalmazásával összességében kevesebbe kerülhet egy betegség ellátása. Jelenleg a cég milyen új technológiái várnak befogadásra? – Jelenleg egy második generációs endometrium ablációs technológiánk vár befogadásra. A kóros méhvérzés kezelésére alkalmas eszköz egy, a méhüregbe vezetett thermoballon segítségével koagulálja a kórosan vérző méhnyálkahártyát, mely a kezelést követően kilökődik a méhüregből. A kóros méhvérzés megoldására különböző technológiák léteznek. A thermoballonos megoldás előnye a korábban alkalmazott módszerekkel szemben az, hogy a kóros méhvérzést úgy képes megszüntetni, minimál invazív módon, azaz kis műtéti megterheléssel, hogy ezáltal elkerülhető az egész méh eltávolítása. Egy másik befogadásra váró technológiánk a gyomorgyűrű, mely a kóros kövérség sebészeti kezelésére alkalmas. Itt is kihangsúlyozandó a minimál invazívitás, az alacsony műtéti megterhelés. Kis hasfali metszésekből laparoszkópos úton lehet a gyomorra ezt a

Kórház 2006/5.

59

korhaz_2006_05.qxd

5/17/2006

4:30 PM

Page 60

INFORMATIKA gyűrűt felhelyezni. Célja a gyomor befogadó képességének csökkentése, és ezáltal a táplálékbevitel mennyiségének korlátozása. Ezzel érhető el a korábban semmilyen más módszerrel sem biztosítható fogyás. A fogyásnak köszönhetően számos olyan szövődmény, társbetegség lefolyásának visszafordulása várható, melyek kezelésére éveken át tartó gyógyszeres terápiára volt szükség. Ilyen a magas vérnyomás, a cukorbetegség, a magas koleszterinszint. Mihelyt a kívánt eredményt, a szükségesnek ítélt fogyást, a beteg elérte, a gyűrűben levő nyomás egy, a

hasfal bőre alatt elhelyezett szelepen keresztül csökkenthető és a gyomor befogadóképessége helyreállítható. Miben segíthetnek önök az új technológiákkal? – Segíthetjük az összes érdekeltet: az ellátott beteget, az ellátó orvost, a szolgáltatót, a kórházmenedzsmentet és az ellátások hatékonyságának javulása révén a költségvetési ráfordítások ésszerűbb felhasználását is. Az ellátó orvosnak abban segíthetünk, hogy minél eredményesebben tudja meggyógyítani a beteget. A beteg-

A Z E G É S Z S É G Ü GY A B E T E G E L L ÁTÁ S RÓ L S ZÓ L

Ki vigye a puskát… Az előző számunkban komoly visszhangot kiváltó tanulmány szerzője ez alkalommal is provokatívan fogalmaz, és az egészségügyi informatikai szakemberek összefogására, az intézményi érdekek méltó megjelenítésére buzdít.

O

lvasgatva a Kórház című lapot, megakadt a szemem egy interjún, amely egy sikeres informatikai beruházást taglalt. A megkérdezett úgy érezte, hogy igazán megfelelően előkészítették a beszerzést, hiszen igyekeztek előzetesen megismerkedni a jelenleg elterjedt rendszerekkel. Eddig minden rendben is lett volna, de amikor a riporter arra kérdezett rá, hogy a saját folyamataikra kérték-e az installációt, a válasz úgy hangzott, hogy a saját folyamataikat nem tartják optimálisnak, így sokkal jobbnak mutatkozott a szoftverhez igazítani azokat. Nem a cikk szereplőjét szeretném bántani, hanem egy kialakulóban lévő káros szemléletre hívom fel a figyelmet. Komolyan végiggondolva egy kórház gyógyító és gazdasági folyamatait, nem gondolhatja a vezető, hogy egy szoftver fogja azokat kijavítani. A szoftvernek az a feladata, hogy az üzleti folyamatokat kiszolgálja. Ha tehát az a gyanú merül fel, hogy az intézményi folyamatok nem optimálisak, akkor mi a teendő? A napjaink vezetőinél már elvárt menedzserképzések vizsgáin beugró kérdés

60

Kórház 2006/5.

a következő lépések sorolása: először azt kell tisztázni, hogy mi az intézet jövőképe. Azaz milyen helyet kíván elfoglalni a közel, illetve távolabbi jövőben az egészségügyben. A következő lépés, hogy ennek elérésére milyen stratégiát választ. A stratégia megfogalmazásakor már szükségesnek mutatkozik az intézmény fő folyamatainak definiálása, és annak eldöntése, hogy mely folyamatokat tartanak meg, erősítenek, szüntetnek meg, illetve új folyamatokat terveznek. Ezután következik a meglévő folyamatoknak a megfogalmazott célok mentén történő elemzése, és újratervezése, optimalizálása. Ha ezeket a lépéseket sikerült végigvinni, akkor a kórház már sokkal könynyebb helyzetben foghat hozzá, hogy lefektesse egy, az üzleti folyamatait megfelelően kiszolgálni képes informatikai rendszer követelményeit.

Az informatikusok helye, szerepe A hazai kórházakban az alkalmazott informatikusok elismertsége, az intézményi döntéshozói hierarchián elfoglalt helye igen eltérő. Sok esetben az informatikusokat üzemeltető szakemberként, esetenként a finanszírozás felelőseként azonosítják. Pedig ha elfogadjuk a fenti eszmefuttatás logikáját, akkor könnyen belátható, hogy egy megfelelő kvalitású, a kórház folyamatait átlátni és értelmezni képes informatikai vezető munkájára és együttműködésére már az intézményi

nek abban, hogy dönteni tudjon, milyen kezelési lehetőségek közül választhat, melyikkel gyógyul meg hamarabb, kevesebb szövődmény lehetőségével, kevesebb fájdalommal, tartós eredménnyel, kiiktatva, az ismételt beavatkozások szükségességét, és megelőzve a hosszú, élete végéig tartó gyógyszeres kezeléséket. A szolgáltatónak, a kórházi menedzsmentnek, a főbb döntéshozóknak pedig abban segíthetünk, hogy a minőségi és hatékonysági szempontból legjobb technológiai megoldásokat találják meg egy-egy betegség kezelésére.

stratégia folyamatszintű tervezésekor szükség van. Egy tapasztalt szakember komoly segítséget jelenthet a tervezés során, hiszen az informatika eszköztárának ismeretében olyan megoldási javaslatokkal, ötletekkel szolgálhat, amelyre orvosok, illetve gazdasági szakemberek kellő szakismeret hiányában nem gondolhatnak. Elég itt utalni arra, hogy az informatika mennyire átalakította a diagnosztika lehetőségeit, illetve az adatátvitel lehetőségei teljesen új ellátási folyamatokat indukálhatnak (pl. távdiagnosztika). Az is természetes, hogy az informatikai vezető egyik legfontosabb tagja a folyamatok újratervezését, illetve optimalizálását végző csoportnak. Ha kellő ismerettel rendelkezik az elterjedt rendszerek megoldásaira, lehetőségeire vonatkozóan, akkor a munka során már a lehetőségekhez optimalizálhatnak. Az informatikai vezetők tehát akkor vannak megfelelően pozícionálva, ha a közvetlen felső vezetés munkájába kapcsolódhatnak a tervezés és végrehajtás fázisaiban. A fenti megoldásnak könnyen átlátható előnyei vannak: • Elhivatottság: az az informatikai vezető, aki részt vesz az intézményi stratégia létrehozásában, azt magáénak is érzi. Ha tapasztalja a vezetés támogatását, akkor mindent meg fog tenni azért, hogy a maga feladatkörében az intézményi célokat sikerre vigye. • Szakmaiság: az intézményi stratégia „mellékterméke” az informatikai stratégia létrehozása. Ha az informatikai vezető átlátja az intézeti célokat, és azonosul azokkal, akkor igen nagy az esélye, hogy szakmai szempontból is előremutató informatikai stratégia születik. • Számonkérhetőség: sok esetben az informatikai vezető kezében kevés dön-

korhaz_2006_05.qxd

5/17/2006

4:30 PM

Page 61

INFORMATIKA tési jogosultság összpontosul. Például, ha az üzemeltetésnek nincs önálló pénzügyi kerete, és minden kisösszegű beszerzésért is lobbizni kell. Akkor kialakul az a szemlélet, hogy a toronyórát ugyanolyan eséllyel lehet megvetetni, mint a valóban szükséges elemeket, és az üzemeltetés felelőssége már ki is került az informatikusok kezéből. Ha a folyamatok megtervezésébe nem vonják be a vezetőket, akkor a következő példa analógja fordul elő: a kórházvezetés bevezet egy VIP szűrési rendszert. Megjelennek az első páciensek, és az egészről mit sem tudó informatikai vezetőn számon kérik, hogy a betegadminisztrációs rendszer miért nem tudja külön számon tartani ezt a csoportot, miért nincs speciális előjegyzés rendelve hozzájuk, és miért nem tud egyedi számlát létrehozni, amikor ezekre mind szükség lenne. • A felső vezetés támogatása: talán a legjobban mérhető előny, hogy a vezetés az adott szakmai kérdésekben nyugodtan támaszkodhat a szakmai vezető tanácsaira, segítségére, munkájára. Ebben az esetben nem okozhat gondot akár egy nagyobb informatikai beruházás megtervezése, lebonyolítása sem. Nem kell a vezetésnek azokkal a problémákkal szembesülni, hogy hogyan teremtsék meg a kórházuk érdekeinek és céljainak mind teljesebb képviseletét a teljes projekt során.

A múlt… Körülbelül tizenöt éve az egészségügyi informatika elhivatott képviselői hazánkban elsősorban neves, befutott orvosok voltak. Nem voltak jelen a hazai piacon (vagy csak korlátozottan) professzionális, kifejezetten egészségügyi szoftverek gyártására szakosodott cégek. Így aztán „tudós társaságok” alakultak, ahol késhegyig folyó vitákban ütköztették az elképzeléseket a kórházak folyamatainak informatikai támogatására. Emellett néhány haladó gondolkodó megpróbált maga köré egészségügyi és informatikai szakembereket gyűjtve egy-egy feladatra előremutató informatikai megoldást létrehozni. Ezek elsősorban ún. szigetrendszerek, melyek csak egy-egy jól körülhatárolható feladat megoldására születtek. Ez az időszak – melyet akár hőskornak is nevezhetünk – arra volt jó, hogy az együttgondolkodás meginduljon, és néhány informatikai szakember érdeklődése az egészségügy igen bonyolult folyamatai felé irányuljon. Ezzel megteremtődött annak az alapja, hogy bár az egészségügyben az informatikusok bére sok-


kal alacsonyabb az informatikai iparág átlagánál, mégis kialakulhasson egy képzett és tapasztalt informatikusi csapat. Az egészségügyi folyamatok szempontjából nem sikerült maradandó országosan elfogadott ajánlásokat létrehozni. Erre jó példa, hogy egyedül a finanszírozás (illetve a számvitel) által kikényszerített jelentési és nyilvántartási előírások jelentenek normát a mai napig.

Jelen… A professzionális, egészségügyi szoftvereket gyártó cégek piacra lépésével adott volt a lehetőség, hogy honnan szerezzék be a szakembereket… Honosítással, új fejlesztéssel kialakultak azok a nagy rendszerek, melyeket manapság ajánlanak. Látszólag felpezsdült a tudományos élet. A kongresszusokon folyamatosan találkozni lehet az egyes cégek új megoldásaival. Kórházak vezetői időről időre sikeres bevezetésekről számolnak be. Úgy hihetjük, minden a legnagyobb rendben van, a helyükre kerültek a dolgok. Képzeljük bele azonban magunkat egy szoftvergyártó helyébe. Az ő érdeke az, hogy a meglévő kihívásoknak úgy feleljen meg, hogy javítson piaci pozícióin, és javítson a hatékonyságán. Ha nincsenek a megrendelők részéről igazi kihívások, akkor a két szereplő szakmailag lassan eltávolodik egymástól. A szállító követő magatartást folytatva az eladott rendszerek üzemeltetése során folyamatosan érkező visszajelzésekre támaszkodva csak foltozgatja rendszerét. A szoftvergyártó akkor aktivizálódik szakmailag igazán, ha megfelelő kihívásokkal találja szembe magát. Talán másfél éve történt egy kongresszuson, melynek központi témája a HEFOP 4.4 volt, azon belül is egy központi rendszer kialakítása, mely alkalmas lenne az egészségügyi intézmények közötti elektronikus adatcserére. A szervezők kerekasztal beszélgetést rendeztek, melynek tagjai voltak a minisztérium képviselői, szakértői, szoftvergyártók és kórházi informatikai vezetők is. A beszélgetés során először a minisztérium szakértői taglalták, hogy a támogatott szabványos elvekkel milyen minőségi előrelépés lehetséges a betegellátás terén. A gyártók lelkesen sorolták, hogy milyen új megoldások kifejlesztését képzelik el. Az informatikai vezetők szavainak üzenete számomra megdöbbentő módon az volt, megvárják, hogy milyen döntések szü-

letnek, és azt, majd ha kell, végre fogják hajtani.

S jövendő… Természetesen nem vállalom, hogy jóslásokba bocsátkozzak. Sokkal fontosabbnak tartom annak hangsúlyozását, hogy meglátásom szerint mire lenne szükség. Véleményem szerint a dolgok a végeken, azaz az intézményekben dőlnek el. Ha a kórházi vezetés professzionista módon kezd gondolkozni (vagy már most is úgy teszi) a saját intézményéről, pontos információkkal és határozott elképzelésekkel rendelkezik az üzleti folyamatokról, akkor az informatikai vezetés is megfelelő pozícióba kerül. Az így megerősödött informatikai vezetés mind szakmailag, mind tapasztalatával, döntésképességével, felelős gondolkozásával képessé válik minden kihívás szakszerű, és a kórház érdekeit messzemenőkig szem előtt tartó kezelésére. Véleményem szerint ilyen szintű és a vezetés által megfelelően támogatott szakemberekre égetően szüksége van minden intézménynek. Jó lenne, ha a kórházi szakemberek nemcsak a szoftvercégek utánpótlási bázisát jelentenék, hanem megfelelő megbecsüléssel megtarthatók lennének. Így nagyobb eséllyel a központi szakmai egyeztetéseken is megjelenne az intézményi érdek. Ha minden tényezőt mérlegre tesznek, akkor az egészségügyi informatika minden szereplőjének arra a következtetésre kell jutnia, hogy egymás nélkül nem, vagy csak nehezen megy. Azaz végeredményben mindenki akkor jár jól, ha az összes fél megfelelő szakmai munícióval és érdekérvényesítő képességgel képviseli magát. Vannak jó példák. Léteznek jól kiírt és jól levezényelt közbeszerzési pályázatok. Megtörténtek olyan esetek, hogy az egészségügyi informatika központi kérdésköreivel kapcsolatosan is le tudott ülni és huzamosan egy asztalnál együtt dolgozni a legkülönbözőbb érdekeket képviselő szakértők jelentős csoportja. Az lenne a cél, hogy ezek az esetek ne csak jó példák legyenek, hanem ez legyen az általános. Ja, és hogy ki vigye a puskát? A vadászatot, ugye, a vadász űzi, tehát a puskát is ő viszi. Az egészségügy végeredményben a betegellátásról szól. A betegellátást ugye a kórházak (intézmények) végzik… ADÁNYI BALÁZS a Vasútegészségügyi Kht. informatikai igazgatója

Kórház 2006/5.

61

korhaz_2006_05.qxd

5/17/2006

4:31 PM

Page 62

KÓRHÁZI VIZIT C S E L E K E D N I A Z E M P L É N I B E T E G E K É RT

Gyógyító végvár Közadakozásból hívták életre a sátoraljaújhelyi kórház jogelődjét; a tíz ággyal induló intézmény első betegét 1833-ban fogadta. Az alapítványi kórház 1871-től Szent Erzsébet Közkórházként működött tovább, és 1905. május elsején költözött a jelenlegi főépületbe. A felújított, patinás kórház tavaly megünnepelte százéves fennállását.

Hogyan emlékeztek meg tavaly a kórház első évszázadáról? – A centenáriumi ünnepséghez patinás környezetet biztosított a város szintén százéves, nemrégiben felújított kőszínháza. A kórház munkáját bemutató öt szakmai előadás számos érdeklődőt vonzott. Vojnik Mária tisztelte meg ünnepségünket, és átadta az egészségügyi miniszter által adományozott kitüntetéseket. Nagy örömünkre szolgált, hogy ez alkalomból a 93 éves Boda Pál gyermekgyógyász főorvosunk Batthyány–Strattmann-díjat kapott, negyven további munkatársunknak megbecsülésünk jeleként pedig ajándékokat, elismeréseket nyújtottunk át. A programot kórházunk „Zempléni betegekért” nevű alapítványa javára rendezett jótékonysági bál zárta. Ennek bevételeiből – egy másik alapítványnyal karöltve – komoly eszközfejlesztéseket hajtottunk végre a szülészeti osztályon, valamint a Szent Erzsébet Kórház elmúlt száz évét feldolgozó könyv megjelentetését készítjük elő. Milyen pénzügyi helyzet jellemzi a sátoraljaújhelyi kórházat? – Az Erzsébet Kórháznak négy évvel ezelőtt még komoly adósságállománya volt, amelyet önkormányzati biztossal együttműködve, de külső segítség nélkül, nagy erőfeszítésekkel számoltunk fel. Magas volt a kórház belső adóssága, a külső kötelezettségek miatt rendre elmaradt az épületek festése és egyéb karbantartások, a számítógéppark és az apróbb műszerek cseréje, amelyek hiánya a munkát csaknem lehetetlenné tette. 2003 végére azonban a bevételeink és kiadásaink egyensúlyba kerültek, eredményes gazdálkodásunk nyomán már jelentős tartalékra tudtunk szert tenni, amelyből a legszükségesebb felújításokat, műszerbeszerzéseket és egyéb fejlesztéseket meg tudtuk oldani. Bár a felsoroltak eredetileg a

62

Kórház 2006/5.

tulajdonos feladatai lennének, Sátoraljaújhely városi önkormányzata jelentős költségvetési hiánnyal küszködik, ezért a szóbeli és az erkölcsi támogatáson kívül másra nem számíthatunk. A környező kistelepülések önkormányzatait is megkerestem már, hiszen az ő érdekük is, hogy a lakosságuk a közelben kaphassa meg az egészségügyi ellátást, de szintén nehéz körülményeikből eredően kevesen vannak abban a helyzetben, hogy jelentős anyagi segítséget tudjanak nyújtani. Milyen osztályokkal állnak a határ menti Zemplén megye betegeinek rendelkezésére? – Jelenleg 438 ággyal rendelkezünk, amelyből 96 krónikus, a többin aktív ellátást végzünk, és mintegy 35 szakrendelésünk, valamint négy gondozónk van. Évente kb. 1213 ezer fekvő, 200-220 ezer járó beteget látunk el. Bővített alapszakmás kórházunkban az 1830-as évektől kezdve az Erzsébet Kórház tradicionálisan a pszichiátria betegek kezelésére szakosodott – ezen a területen az ellátás teljes spektrumával rendelkezünk –, emellett gyermekgyógyászati, fülorr-gégészeti, szemészeti és neurológiai osztályokat működtetünk. Az intézmény jövője szempontjából fontosnak tartom, hogy az alapszakmákat megfelelő társszakmákkal tudjuk támogatni. A sátoraljaújhelyi kórház helyzetét alapvetően meghatározza, hogy a progresszivitási szint következő lépcsőjét képviselő miskolci intézmény tőlünk nyolcvan kilométerre található. A nagy távolság miatt számos bonyolult feladatot kénytelenek vagyunk magunk felvállalni. Ráadásul ez a térség a lakosság összetételét, jövedelmi helyzetét és az infrastruktúrát illetően nem tartozik az orvosok által preferált vidékek közé, és nehéz a megfelelő szakembereket megtalálni az itt élő mintegy 76 ezer ember ellátásához. Az egyik legeurópaibbként emlegetett, a sürgősségi betegellátásról rendelkező jogszabály szerint az egyenlő esélyt mindenki számára biztosítani kell a lakóhelyén, méghozzá adott időn belül. Úgy gondolom, a sátoraljaújhelyi kórháznak ellátási területén egyfajta regionális szerepet kell betöltenie, és ahhoz, hogy e feladatnak a jövőben egyre inkább képesek legyünk megfelelni, alapvető változtatásokat kell eszközölnünk.

Milyen intézkedésekre gondol, és ezek tervei szerint mikor valósulnak majd meg? – Az egyik fő elhatározásunk a sürgősségi befogadóhely létesítésével gyakorlatilag már megvalósult, hozzásegítve bennünket ezen ellátástípus megtanulásához, a gyakorlati munka elsajátításához. Egyúttal betegeinknek is rendszeresen elmondjuk, hogy a kórház egyik kapuja a nap 24 órájában nyitva áll, és elsősorban csak a sürgős ellátást igénylő betegeket képes fogadni. A későbbiekben szeretnénk ezt tíz ágy létrehozásával sürgősségi osztállyá fejleszteni, és akkor lehetőség nyílik arra, hogy néhány órás megfigyelést követően megalapozottabb döntést hozhassunk a betegek további kezelését illetően: hazakerülhet-e az alapellátásba, vagy fel kell vegyük valamely fekvőbeteg-osztályunkra, esetleg tovább kell küldenünk magasabb progresszivitási szintre. Mi lesz a másik nagyobb átszervezés? – A mátrixosztályok kialakítása is folyamatban van már, és úgy gondolom, igazán jól a sürgősségi ellátással együtt fog működni. Az átalakítások mindannyiunktól hosszú és türelmes munkát igényelnek, a folyamat során rengeteg probléma, valamint a korábban megszokottól eltérő mozzanat merül fel; közismert, mennyire nehéz a berögzült dolgokon változtatni, még abban a szerencsés helyzetben is, amikor lényegesen jobb alternatívát tudunk felmutatni. Milyen érvek szólnak a tervezett átszervezések mellett? – Az egyik érvünk az, hogy 2004-ben az OEP-hez benyújtott pályázatunkban új tevékenység kéréseként szerepelt a fekvőbeteg-reumatológiai ellátás engedélyezése, amelyre zöld utat csak nemrég kaptunk. Jelenleg a környék lakossága legközelebb Mezőkövesden, tőlünk 120 km távolságra részesülhet ilyen ellátásban, ahol ráadásul hosszú előjegyzési, várakozási időre kell számítaniuk. A mozgásszervi betegségben szenvedők többsége pedig nem engedheti meg magának, hogy járó betegként ott kezeltesse magát, és gyógytornára, fizikoterápiára egy-két naponként több mint száz kilométert utazzon. A helyi és a sárospataki szakrendelőben dolgozó reumatológus kollégák örülnek a lehetőségnek, hogy indokolt esetben beteget küldhetnek fekvőbe-

korhaz_2006_05.qxd

5/17/2006

4:31 PM

Page 64

KÓRHÁZI VIZIT teg-osztályunkra. A reumás betegeket a belgyógyászati mátrix keretében május közepétől kialakítandó, összesen húsz ágyon helyezhetjük el. A terápiás vezetés, a vizsgálatok indikálása a szakorvosok feladata lesz, ápolásukat a belgyógyászaton dolgozó szakdolgozók, napközben és ügyeleti időben pedig a belgyógyász orvos látja el. Ezen betegek többnyire előjegyzett páciensek lesznek, akik nem igényelnek sürgős ellátást, ha mégis, akkor az biztosan belgyógyászati jellegű feladat lesz. Nem célunk a lényegesen több beteg ellátása – ezt az OEP nem is finanszírozná –, a meglévő kapacitásunkat kívánjuk jobban kihasználni. Az intézkedések bizonyára a humánerőforrás összetételét, létszámát is érintik majd… – Intézményünk – a környék legnagyobb munkáltatójaként – a lehető legtöbb embernek igyekezett munkát biztosítani, ezért évekig több szakdolgozót alkalmaztunk a racionálisnál, amelynek a hasznát persze a betegek is látták. Ez a létszám – a reálértékben folyamatosan csökkenő finanszírozás mellett – tovább már nem tartható, és feladataink a mátrixrendszer szerinti új beosztással, kb. tízzel kevesebb ápolóval is biztonságosan elláthatók. Nálunk az országos átlagtól eltérő a helyzet: nővérekből inkább túljelentkezés tapasztalható, szakorvosból viszont nagy hiány van. Ezért ha munkára jelentkezik nálunk egy itt letelepedni kívánó orvos, akkor foglalkoztatásáról általában konkrét feltételeket szab, igényeit – amennyire ez lehetséges – figyelembe kell vegyük. A munkaügyi szabályokban meghatározott munkaidőlimit miatt kiszámolható, mennyi orvost foglalkoztathatunk közalkalmazottként. Amennyiben – az érvényes bírósági döntések értelmében – a heti 60 órába az ügyelettel teljesített időt is bele fogjuk számítani, az orvosoknak nem is lehet a szokásos (napi 8 óra+ügyelet) munkarendben dolgozniuk. Emiatt az a furcsa helyzet áll elő, hogy ki kell kerüljük a munkaidőkorlátokat, mégpedig úgy, hogy a túlmunkát másfajta – szabad foglalkozású vagy vállalkozói – jogviszonyban láttatjuk el. Ugyanakkor létezik kötelezettség is, hiszen a betegek védelmében egészségügyi miniszteri rendelet írja elő, milyen szakmákban indokolt ügyeletet, vagyis állandó orvosi hozzáférést biztosítani. Úgy érzem, két szabály között kell őrlődnünk. Az ügyeleti rendszer újragondolása valamennyi hazai kórházat érinti. – Nemcsak az uniós megítélés miatt, hanem józan ésszel végiggondolva is belátható: a klasszikus orvosi munkarend – nappa-

64

Kórház 2006/5.

li szakellátás, a „nagyobb” szakmákban ügyelettel kiegészülve – hosszú távon már nem tartható. Az orvosokat is megilleti a pihenéshez való jog, hiszen szükségük van a regenerálódásra, és elvárásukat reálisnak érzem: azt az időt, amelyet a kórházban töltenek, díjazzuk megfelelően. A jelenleg érvényes ügyeleti rendszer szerint naponta hét ügyeletes és öt készenlétes orvost fizetünk, amely kórházunk számára anyagilag megterhelő. Nem is racionális, mert az effektív munkavégzés az ügyeletes kollégák kevés idejét tölti ki; valljuk be, orvosainknak ez inkább jövedelempótlást jelent. A sürgősségi ellátás keretében viszont a 12 órás műszak betervezhető, amely – akár éjjel, akár nappal történik, valódi munkavégzéssel, de – tisztességes pénzzel, valamint pihenőidővel jár. A kollégáknak viszont ettől kezdve nem lesz a hét minden napján szakrendelése, és ezt a betegeknek is meg kell szokniuk. Az új rendszerben a kórház

Dr. Antal Gabriella

Antal Gabriella 1978ban végez a Debreceni Orvostudományi EgyetePÁLYAKÉP men, szakorvosi vizsgát klinikai laboratóriumi vizsgálatokból 1987-ben tesz. További képesítései: egészségügyi szakmenedzser (Budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetem, 1999), jogi szakokleveles orvos (Budapesti Eötvös Lóránd Tudományegyetem, 2004), felsőfokú minőségellenőr képesítést pedig 2000-ben szerez. 1978-ban az edelényi kórház tüdőosztályán helyezkedik el, később ugyanott a laboratóriumban dolgozik, melyet 1988-ban a kisvárdai kórház központi laboratóriumára cserél fel. 2002-től a sátoraljaújhelyi Erzsébet Kórház igazgató főorvosa.

működését kétfelé lehet majd bontani: lesz olyan munkahely, amely a nap 24 órájában minden akut igényt ellát, míg a kórházban fekvő betegeknél éjjel felügyelet és ápolás zajlik, hiszen esetükben az osztályos orvos nappal elindítja a terápiát. Az intézmény szakmai munkája ezáltal tervezhetőbbé, eredményesebben szervezhetőbbé válhat. Az utóbbi években módjukban állt-e modern technikai eszközöket beszerezni? – Nagyon örülünk, hogy több mint egy éve sikerült CT-készüléket vásárolnunk, amelyet azóta is nagyon hatékonyan tudunk használni – jelenleg két-három napos előjegyzéssel dolgozunk. A traumatológiai és a stroke-on átesett betegek további életesélyeit már el tudjuk dönteni a helyben végzett vizsgálattal. Tapasztalt CT-leletező szakemberrel ugyan nem rendelkezünk, viszont az interneten keresztül olyan rendszert alakítottunk ki, hogy a kész diagnózis még ügyeletben is másfél-két óra alatt kollégáink rendelkezésére áll. Korábban szinte elviselhetetlen, pácienst és orvost egyaránt próbára tevő helyzetek adódtak, amikor a súlyos betegeket még Miskolcra kellett küldenünk CTvizsgálatra. Ezért úgy gondolom, a CT, továbbá képerősítő berendezés és mobil RTG beszerzésével – diagnosztikai és terápiás területen egyaránt – hatalmas előrelépést sikerült megtennünk. 2004 őszén először kezdett kardiológus szakember Sátoraljaújhelyen dolgozni, ezért azonnal vásárolnunk kellett egy jó minőségű kardiológiai UH-készüléket is, tavaly pedig gasztroenterológiai laboratóriumot alakítottunk ki. Az aneszteziológiaiműszerpark-pályázaton mi is sikerrel vettünk részt, ennek eredményeképpen a műtő és az intenzív osztály tárgyi eszközeit kb. 22 millió forint értékben tudtuk felfrissíteni. Mikor zajlott a minőségügyi rendszer kiépítése, hitelesítése? – A sátoraljaújhelyi kórház 1998-ban az országban ez elsők között alakította ki minőségügyi rendszerét, de a szűkös esztendők nem kedveztek annak, hogy a tanúsítványnak való megfelelést tiszta szívvel teljesíteni tudjuk. Újra sikeres minőségügyi rendszert építettünk ki – nemcsak az ISO-szabvány, hanem a KES szerint is. Éppen a napokban zajlott le intézményünk tanúsíttatása és – mindnyájunk örömére – jó eredménnyel zárult. BENE ZSOLT felelős szerkesztő

Milyen előkészületeket igényelt a kiszállítás? A feladathoz méretezett, megfelelő kapacitású logisztikai, szerviz és oktatói szervezetet

Recommend Documents