MIKROVÁLLALATI BANKI FINANSZÍROZÁS

SZAKDOLGOZAT

II

Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Kar Budapest

MIKROVÁLLALATI BANKI FINANSZÍROZÁS A CIB BANK HUNGÁRIA ZRT. TÁRGYI FEDEZET NÉLKÜLI HITELTERMÉKEIN KERESZTÜL

SZAKDOLGOZAT

Készítette: Szunyog Edina Konzulens: dr. Loidlné Pápista Márta

Budapest 2009

III TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS ................................................................................................................................... 1 1.

MAKRO- ÉS MIKROGAZDASÁGI FOLYAMATOK .................................................... 3 1.1. A KISVÁLLALKOZÁSOK A RENDSZERVÁLTÁSTÓL NAPJAINKIG ....................................... 3 1.1.1. Piacgazdaság kezdete .............................................................................................. 3 1.1.2. Külföldi működő tőke............................................................................................... 4 1.1.3. Gazdasági konjunktúra............................................................................................ 5 1.1.4. Uniós csatlakozás .................................................................................................... 5 1.1.5. Nemzetközi verseny erősödése ................................................................................. 6 1.2. A KIS ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK FINANSZÍROZÁSI PROBLÉMÁI .................................... 7 1.3. A KIS-, ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK HITELEZÉSÉNEK FEJLŐDÉSE ................................... 8

2.

KKV SZEKTOR ................................................................................................................. 10 2.1. 2.1.1. 2.1.2. 2.1.3. 2.2. 2.2.1. 2.2.2. 2.3. 2.4.

3.

A KISVÁLLALKOZÁSOK DEFINÍCIÓJA ........................................................................... 10 A vállalkozás definíciója nemzetközi megfogalmazásban ..................................... 10 A mikro-, kis- és középvállalkozások meghatározása ............................................ 11 Mikrovállalkozások ............................................................................................... 12 A KISVÁLLALKOZÁSOK HELYZETE MAGYARORSZÁGON ............................................. 13 A vállalkozások a számok tükrében ....................................................................... 13 A kisvállalkozások négy típusa .............................................................................. 15 A KKV-K SZEREPE A GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMPOLITIKÁBAN ................................ 16 AZ EURÓPAI UNIÓ KISVÁLLALATI POLTIKÁJA ............................................................. 17

A CIB BANK ZRT. ÉS FEDEZTLEN MIKROVÁLLALATI HITELTERMÉKEI ... 20 3.1. 3.2. 3.2.1. 3.2.2. 3.2.3. 3.2.4. 3.2.5. 3.2.6. 3.3. 3.3.1. 3.3.2. 3.3.3. 3.3.4. 3.4.

CIB BANK ZRT. ........................................................................................................... 20 FEDEZETLEN MIKROVÁLLALATI HITELTERMÉKEK ....................................................... 24 Általános elvek ...................................................................................................... 24 A vállalkozásokra vonatkozó előzetes feltételek .................................................... 25 Folyószámlahitel ................................................................................................... 26 Rulírozó folyószámlahitel, azaz forgóeszközhitel .................................................. 32 Hitelkártya ............................................................................................................. 34 Középlejáratú eseti hitel ........................................................................................ 37 KAMATTÁMOGATOTT, REFINANSZÍROZOTT HITELEK................................................... 38 Az Új Magyarország Fejlesztési Terv .................................................................... 38 MFB Új Magyarország Forgóeszköz Hitelprogram.............................................. 40 MFB Új Magyarország Kis- és Középvállalkozói Beruházási Hitelprogram ........ 41 Széchényi kártya 2 ................................................................................................. 44 MÉLYINTERJÚ ............................................................................................................. 47

4.

SWOT-ELEMZÉS .............................................................................................................. 50

5.

ÖSSZEFOGLALÁS ............................................................................................................ 52

6.

MELLÉKLET ..................................................................................................................... 53 6.1.

7.

FOGALMAK, DEFINÍCIÓK.............................................................................................. 53

IRODALOMJEGYZÉK..................................................................................................... 55

SZAKDOLGOZAT

1

SZUNYOG EDINA BGF KKFK 2009

BEVEZETÉS Szakdolgozatomban

a

kis-

és

középvállalkozásokhoz

tartozó

mikrovállalkozásokat, és a számukra elérhető külső finanszírozási lehetőségeket mutatom be, a Cib Bank Zrt. tárgyi fedezet nélküli hitelkonstrukcióin keresztül. A témát a Bank 2008-ban aktívan útjára indult kis- és középvállalati kampánya, és ennek révén a Cib vállalatfinanszírozási részlegén töltött szakmai gyakorlatom adták. A program lehetőséget adott betekinteni a hazai vállalkozók helyzetébe és azok külső finanszírozásának gyakorlatába. A három hónapos gyakorlat alatt egy tapasztalt üzletkötő mentorálasával, banki szemináriumokon, konferenciákon, kisvállalati ügyfelekkel folytatott tárgyalásokon, és többek között telephely látogatásokon vettem részt. Dolgozatom első fejezetében szeretném röviden bemutatni a hazai vállalkozói réteg kialakulását formáló főbb gazdasági folyamatokat, a vállalkozások leggyakoribb finanszírozási problémáit és nagyvonalakban a hazai kkv bankpoltikát. A második fejezet a kkv szektor fogalmát, jelenét, összetételét, gazdasági és társadalompolitikai szerepét és az irányt-adó, uniós célokat egyaránt foglalja magába. A harmadik fejezetben, a dolgozatom fő részében pedig azokról a Cib Bank hiteltermékeiről lesz szó, amelyek a vállalkozások problémamentes napi működését segítik, likviditásuk, és ez által a hosszú távú fenntartásuk biztosítása céljából. Forrás tekintetében javarészt a szakmai gyakorlatom idején részt vett oktatásokon megszerzett információkra, tanulmányokra támaszkodva készítettem. Internetes portálok, állami és kereskedelmi szervezetek honlapjaik mellett, folyóiratok közül sok hasznos információt találtam a Piac & Profit, a Haszon, Figyelő, a CEO Magazin számaiban. Szakmai könyvek közül Dr. Beza Dániel – Vállaltok finanszírozása c. könyvét használtam.

A Cib Bank Zrt. nyitása a kisvállalkozások irányába

2

SZAKDOLGOZAT


Az alapvetően nagyvállalati finanszírozásra specializálódó Cib Bank Zrt., a hazai bankpiac nagyobb szereplőivel együtt, az uniós csatlakozást követően lassú, de biztos ütemben elindult a kis- és középvállalati réteg hiteligényeinek kiszolgálása felé. 2007-től termék-innovációval és kidolgozott programmal lépett a piacra. Megelőzve a versenytársakat 2008 szeptemberében egy egyedülálló gyakornoki képzéssel drukkolt elő. Több fordulón keresztül választották ki azokat a gazdasági tanulmányokat folytató, vagy „friss diplomás” jelentkezőket, akikben leendő kkv banki üzletkötőket láttak felfedezni. A 2008-ban kibontakozott gazdasági dekonjunktúrára való tekintettel jelenleg az eddig elért eredmények szintentartása lett a meghatározó irányelv.

SZAKDOLGOZAT

3


1. MAKRO- ÉS MIKROGAZDASÁGI FOLYAMATOK 1.1. A kisvállalkozások a rendszerváltástól napjainkig A következőkben szeretném összefoglalni azokat a tendenciákat, amelyek lehetővé tették Magyarországon a vállalkozások elindulását. 1989 és 2009 között a makrogazdasági környezet három időszakra bontásával, - az extenzív szakasz, a stabilizáció és intenzív növekedés időszaka – jól jellemezhetőek a kisvállalkozások helyzetét formáló gazdasági folyamatok.

1

1.1.1. Piacgazdaság kezdete A hazai vállalkozói szektor viszonylag rövid vállalkozói múlttal rendelkezik. Az első, azaz az extenzív periódusban 1989 és 1994 között a rendszerváltás utáni jogi szabályozás és a társasági törvény életbe lépése tette lehetővé a vállalkozások létrejöttét, a gazdasági társaságok alapítását. A KGST megszűnésével és a keleti, orosz piacok elvesztésével a régi rendszer nagy állami szervezetei összeomlottak, megindult a privatizáció. A régi piacok leépülésével újak jöttek létre. Az importliberalizálás eredményeként szinte korlátlanul lehetett export-import jogot szerezni. A változások kedvező lehetőséget teremtettek a vállalkozni szándékozók számára. Szinte minden piacon fizetőképes kereslettel lehetett számolni, alacsony belépési korlátok mellett. Nagy kereslettel rendelkező piacra tudtak behozni, olyan termékeket, szolgáltatásokat, amelyekből hiány volt az országban. A nagyvállalatok szétesése nem csak kielégítetlen keresletet hagyott maga után, hanem alkalmat adott az erőforrások olcsó megszerzésére is.

1

Forrás: CEO Magazin 2005/4, Salamonné Dr. Huszty Anna - A magyarországi kis- és középvál-

lalkozások növekedési dilemmái, 12 - 21. oldal

4

SZAKDOLGOZAT


Azok a vállalati vezetők, akiknek szakmai kapcsolataik voltak nyugati cégekkel, erre alapozva vállalkozást alapíthattak. Lehetőség nyílt nagy cégek vezérképviseletének létrehozására. Egyes üzletágakban a piaci keresletet fokozták a megalakuló kis és középvállalkozások is, mivel nem tudták megfizetni a nagy nemzetközi cégek szolgáltatásait (könyvelőket, reklámszakembereket, az informatikai rendszerek fejlesztését, a tanácsadókat.) Számos kisvállalkozás az ő igényeikre építve kezdte meg pályafutását. A fellendülés ellenére a politikai átalakulás makrogazdasági szinten súlyos gazdasági visszaeséssel társult. A GDP 1990 és 1993 között 20%-kal csökkent, a lakossági fogyasztás pedig 5-6%-kal esett vissza. (Forrás: CEO M. 2005/4, oldal13.) Tehát Magyarországon a 90-es évek környékén, a szocializmus megszűnése, az importkorlátozások feloldása és a felbomló nagyvállalatok által kielégítetlenül maradt kereslet adta a lehetőséget a kisvállalkozások megkapaszkodásra.

1.1.2. Külföldi működő tőke Az 1995 és 1996 körüli időszak, a stabilizáció (a Bokros csomag) időszaka. A felpörgetett privatizációs eseményeknek köszönhetően, felgyorsult a külföldi tőke beáramlása. Gyarapodtak a társas vállalkozások és megindult a kkv szektor differenciálódása. Kedvező körülmények, mint az olcsó, szakképzett munkaerő, a fejlődő infrastruktúra, kiaknázatlan piacok megszerzése mind erős mágnes volt a nyugati nagyvállalatok számára. A szocialista nagyvállalatok megszűnésének eredményeképpen keletkezett munkanélküliségre is gyógyír volt a beengedésük az országba. Felismerve a külföldi tőke gazdaságára gyakorolt hatását, a kormány további adókedvezményekkel igyekezett becsalogatni és megtartani a befektetőket. Az ország és a belföldi nagyvárosok vonzóvá tétele az egész, átalakuló, kelet-európai térségre jellemző tendenciává vált.

5

SZAKDOLGOZAT


1.1.3. Gazdasági konjunktúra Az intenzív szakasz 1997-től napjainkig tart, aminek véleményem szerint a globális gazdasági válság határt húzhat, és újabb fejezetet indít. Folyamatosan csökkent a politika és a privatizáció hatása, növekedésnek indult a háztartások fogyasztása. Az idő közben multinacionálissá váló szervezetek pedig a piac legdinamikusabban fejlődő szereplőivé lettek, hatalmas gazdasági erőfölényt szerezve. (GE, a Ford, az IBM, a Nestlé, a Hoechst, az ABB és az Unilever ezekben az időkben telepedett meg hazánkban). 1999-ben, az országban összesen mintegy 25 ezer külföldi érdekeltségű vállalat működött főként ipar, gépgyártás és elektronikai területen. Látványosan javult az ipari versenyképességünk és a kedvező nemzetközi konjunktúra eredményeként a 90-es évek második felében 20%ot is meghaladó exportbővüléssel számolhattunk. (forrás VG)2 A magyar gazdaság 2000-ben növekedési csúcsot ért el (évi 5,2% forrás: VG) és a politikai viták, kormányváltások és inflációs gondok ellenére részesedett a gazdasági fellendülésből.

1.1.4. Uniós csatlakozás A 2004-es csatlakozás szigorúbb jogi szabályozást, növekvő keresletet és erősödő versenyt jelentett a hazai szereplők számára. Az egyre kedvezőbb makrogazdasági környezetben a vállalkozások, a külföldi tőke folyamatos beáramlásával és - első sorban beszállítóként, - a nemzetközi szállítási láncokba való bekapcsolódási lehetőséggel találkoztak. Ez időszakra tehető a banki finanszírozás intenzívebb megjelenése, a korábbihoz képest nagyobb hitelezési hajlandóság kezdete. Globális szinten 2007-ig egy nemzetközi, töretlen növekedési trend jellemezte a gazdaságot, mind az innováció, a fogyasztás és a finanszírozás területein. A gazdaság generátora a nyereségorientált nagyvállalatok, közvetve pedig a kereskedelmi bankok lettek. A hazai gazdaság a szereplői szempontjából két szektorra bomlott. Az exportban és hozzáadott értékben nagy szerepet képviselő 2

Forrás: http://www.vilaggazdasag.hu/velemeny/novekedesgyorsitas-de-hogyan-34777

6

SZAKDOLGOZAT


külföldi érdekeltségű multinacionális vállalatokra, illetve a helyi igényeket kielégítő esendő kis- és középvállalkozásokra. Helyzetüket tovább nehezítette a megfelelő állami támogatások és - a pénzintézetek szemszögéből kockázatos mivoltuk miatt, - elegendő, fenntartható banki finanszírozás hiánya.

1.1.5. Nemzetközi verseny erősödése A globalizáció hatására az információ gyors áramlása, a profitmaximalizálás, az új vásárlói igények szakadatlan generálása, és a mindennapi szükségleteken túlmenő igények kielégítésére való törekvés kezdte jellemezni a fejlett és a fejlődő társadalmakat. Költekezési hullámot eredményezve világszerte. Amerika a legnagyobb és legpazarlóbb erőforrás felhasználójává vált, fogyasztói modellje, a hitelből történő, korlátlan költekezés a fejlődő országokat, így hazánkat is elérte. Az amerikai hitelezési és pénzpiaci válság utórezgései a kis, nyitott országunkra is hatással van. A bankközi források beszűkítése és a bizalom megrendülése, jelenleg a kkv hitelezésben erős fékező tényező. A kkv-k a válság hatásainak leginkább kitett piaci szereplői lettek. Tekintettel arra, hogy a szektor alkotja a legkockázatosabb banki ügyfélkört, számukra akár a piacon maradás feltétele is lehet az olcsó és folyamatos forráshoz jutás. Ugyanakkor az időszak negatív eseményei lehetőséget adnak az államilag támogatott és az uniós forrásokból érkező, kedvező finanszírozások megalapozására. Az erős nemzetközi verseny a nyugat-európai gondolkodásban jelentős változásokat hozott a nemzetállami kérdésekben. Az a gazdasági gondolkodás, ami sajnos hazánkban még kevésbé érezhető, nyugaton már az utóbbi évektől jelen van. A fejlett államok a lakosság egészséges, nemzeti öntudatának kiépítésére és a saját piac védelmére törekedtek, amelynek köszönhetően a helyi értékek, és ezzel a belföldi kisvállalkozások is egyre nagyobb szerephez jutnak. (Például Ausztriában, Olaszországban, Spanyolországban a hazai termékek jól észrevehető jelzéssel vannak jelölve, az éttermek pedig étlapukon külön feltüntetik, hogy az étel hazai folyóból fogott halból vagy hazai tehén tejéből készült. (forrás: Piac és Profit 2008/11))

7

SZAKDOLGOZAT


1.2. A kis és középvállalkozások finanszírozási problémái Egy vállalkozás alapításának és fenntartásának alapvető feltételei az üzleti ötleten felül, a tulajdonosok elkötelezettségének megléte a cég profilja iránt, illetve a működéshez szükséges tőke előteremtése. Az alapítás során célszerű gondosan megtervezni, és elemzésekkel alátámasztani a vállalkozás pénzszükségletét, mivel az összes megoldás közül a legolcsóbb a külső, pótlólagos pénzforrások bevonásának kerülése. A következőkben röviden szeretném összefoglalni, hogy mik azok az események, amelyek finanszírozási problémákat okozhatnak egy cég életében. Miért lehet szüksége egy vállalkozásnak bankhitelre? Nem mindegy, hogy a vállalkozás rövid távú likviditási problémákkal küzd, vagy hosszú távon megtérülő beruházást szeretne finanszírozni. A kisvállalkozásokat finanszírozás szempontjából öt csoportra bonthatjuk. Az elindulás, a gyors növekedés, az érettség és a hanyatlás szakaszában lévő vállalkozásokra. Minden szakasznak megvan a sajátos jellege, egyedi problémái és finanszírozási gondjai. Az alapítás és indulás szakaszában, az előkészítések, az alapítási, bejegyzési költségek (jogi költségek, hatósági engedélyek, banki költségek), és a működésbe hozatal (állóeszközök, forgóeszközök, mint alapanyag, alkatrészek, vevőkövetelések, készletek) biztosítása, pénzügyi menedzselése a fő feladat. Az elindulás szakaszában a piackutatás, a potenciális vevők igényeinek felmérése, a várható költségek és árbevétel összegének és idejének tervezése nélkül nem lehet kiemelkedő sikerre számítani. Általánosságban jellemző, hogy az előkészítés fázisát a cégeknek a saját megtakarított pénzükből kell finanszírozniuk. A kereskedelmi bankok újonnan alakuló cégeket egyáltalán nem hiteleznek, az uniós és állami támogatások köre pedig igen csekély még. Gyors Növekedés és az érettség fázisában az állandó költségeken felül, mint bérek és közterhek, közüzemi díjak, bérleti díjak, ingóságok és ingatlanok biztosítási díjai felett a pénzszükséglet a következő célokhoz kapcsolódhat: Már fennálló esedékes fizetési kötelezettség rendezése, várható közeljövőben esedékes fizetési kötelezettség teljesítéséhez, vagy valamilyen tervezett projekt, beruházás, fejlesztés jövőbeli finanszírozásához. Egy cég pénzszükséglete lehet átmeneti, vagy tar-

8

SZAKDOLGOZAT


tós és kapcsolódhat a forgalom fenntartásához vagy a forgalom bővítéséhez. A pénzszükségletet indukálhatja egy lejárt szállítói tartozás rendezése, egy beruházás indítása, új termék bevezetése, új vállalkozás indítása, vagy stratégiai árubeszerzés, és így tovább. A vállalkozásban több okból is léphet fel pénzszükséglet. Ha a cég eleve alultőkésített vagy túl gyorsan növekszik, esetleg a cégtulajdonosok túl hamar, vagy túl nagy mértékben veszik ki a pénzt a vállalkozásból a személyes szükségletek finanszírozására komoly gondokat eredményezhet a likviditásban. Gyakori problémaforrás, ha megnő a vevőkövetelés megtérülése, vagy rövidül a szállítói állomány lejárata, esetleg túl magasak a cég készletei. A likviditási problémák függhetnek szezonalítástól, vevők fizetési késedelméből, vagy akár váratlan kiadásoktól is. A forgóeszközök (készletek) finanszírozása kisebb és nem tőkeerős vállalkozásoknál alapvető feladat.

Lehetséges külső finanszírozási lehetőségek Dr. Béza Dániel, Kisvállalkozások finanszírozása című könyve alapján a külső finanszírozási megoldásokat a következőképp csoportosíthatjuk: Vagyonfinanszírozás. Végleges pénzátadás illetve forrásbiztosítás a vállalkozás tulajdonosain, vagy más befektetőkön keresztül. Adósságjellegű, nem intézményes finanszírozási források: tagi kölcsön, családi, baráti költsön, szállítói hitelek, vevői előleg, váltó vagy csekk. Adósságjellegű intézményes finanszírozási források: bankhitel, lízing, faktoring, kötvény, közraktárjegy. Tőkejellegű finanszírozási források (intézményes és nem intézményes).

1.3. A kis-, és középvállalkozások hitelezésének fejlődése A rendszerváltás után és a kétszintű bankszektor kialakulásával a bankok a nagyvállalatok igényeire összpontosítottak. A legjövedelmezőbbnek a nagyobb projekteket tartották, mivel minél terjedelmesebb volt a kihelyezett hitelösszeg, annál nagyobb bevételt tudtak a kamatokon nyerni. A hitel visszafizetésének koc-

9

SZAKDOLGOZAT


kázata és az alacsonyabb jövedelmezőség miatt pedig nem szívesen, vagy egyáltalán nem hitelezték a kisvállalkozásokat. A nagyvállalatok megerősödésével, és a pénzintézetek piacának telítődésével romlott a bankok alkupozíciója. Számtalan hitelintézet jött létre, az ügyletek megszerzésért kemény harcok indultak. A nagyvállalatok finanszírozási lehetőségei kiszélesedtek, a kereslet átvette az irányító szerepet. A pénzintézetek rákényszerültek, hogy egymás kamatai és kondíciói alá ígérjenek, aminek eredményeképp jelentős profitot vesztettek. Egyértelművé vált, hogy a következő kiaknázatlan területnek, a kisvállalkozásoknak kell következniük. Az uniós csatlakozással és felzárkózásra való törekvéssel egyre fontosabbá vált a kisvállalkozások megléte és támogatása, fizetési nehézségeik, és tőkeigényük lefedése és ezzel egyre nagyobb potenciált jelentve a pénzpiaci szektor számára.

10

SZAKDOLGOZAT


2. KKV SZEKTOR 2.1. A kisvállalkozások definíciója 2.1.1. A vállalkozás definíciója nemzetközi megfogalmazásban A vállalkozás cselekvésben is megnyilvánuló gondolkodásmód, mint jogi személyiség, és tevékenység is értelmezhető. A nemzetközi, Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD)3 megfogalmazása alapján: „Vállalkozás minden olyan önálló piaci kapcsolatokkal rendelkező gazdasági szervezet, amely profitorientáltan gazdálkodik és fő tevékenysége az, hogy statisztikai értelemben vett jövedelemtermelést végezzen. Olyan jogi személy, ami rendelkezik a joggal, hogy saját javára üzleti tevékenységet végezzen, szerződést kössön saját tulajdonára, kötelezettséget vállaljon hitel visszafizetésére, illetve saját bankszámlát nyisson. A megfelelő termelés érdekében rendelkezhet egy vagy több telephellyel, vagy létesítménnyel egy földrajzilag elkülönített helyen, ahol a vállalkozáshoz tartozó egy, vagy több ember annak javára munkatevékenységet végez.”4 Az unió megfogalmazása alapján: „A vállalkozás gondolkodásmód, valamint gazdasági tevékenység teremtésének és fejlesztésének folyamata, ötvözve a kockázatvállalást, a kreativitást és az innovációt józan menedzsmenttel, egy új vagy már működő vállalaton belül”5 Hangsúlyozza, hogy ez a cselekvésben is megnyilvánuló gondolkodásmód ösztönöz új vállalat indítására, és jelenik meg a gazdasági növekedési törekvésekben.

3

OECD: Organisation for Economic Co-operation and Development, Nemzetközi gazdasági szervezet, melynek Magyarország 1996-tól tagja. 4 OECD Measuring Enterpreneurship alapján 5 Forrás: Vállalkozás Európában Zöld Könyv, Green Book, 2003, Román Zoltán - A vállalkozás a magyar gazdaságtanban – Nemzetközi tükörben

11

SZAKDOLGOZAT


2.1.2. A mikro-, kis- és középvállalkozások meghatározása A 2004. évi XXXIV. hazai kkv törvény alapján A kisvállalkozások pontos meghatározását „A kis- és közepes vállalkozásokat a róluk, és fejlődésük támogatásáról hozott 1999. évi XCV.” törvény definiálta először. A definíció négy szempont szerint tagolja a szektort: a vállalkozások alkalmazottainak száma, árbevételének, és mérlegfő-összegének nagysága, és a tulajdonosi önállósága alapján. A törvény 2004-ben, az uniós csatlakozással módosult. 2005-től érvényes meghatározás a következő: „(1) Kis-, és középvállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek összes foglalkoztatotti létszáma 250 főnél kevesebb, és éves nettó árbevétele legfeljebb 50 millió eurónak megfelelő forintösszeg, vagy mérlegfőösszege legfeljebb 43 millió eurónak megfelelő forintösszeg. (2) A kkv kategórián belül kisvállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek összes foglalkoztatotti létszáma 50 főnél kevesebb és éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 10 millió eurónak megfelelő forintösszeg, továbbá megfelel a (4) bekezdésben foglalt feltételeknek. (3) A kkv kategórián belül mikrovállalkozás minősül az a vállalkozás, amelynek összes foglalkoztatotti létszáma 10 főnél kevesebb és éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 2 millió eurónak megfelelő forintösszeg. (4) Nem minősül kkv-nak az a vállalkozás, amelyben az állam vagy az önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése – tőke vagy szavazati jog alapján – külön- külön, vagy együttesen meghaladja a huszonöt százalékot.” Egy vállalkozás csak abban az esetben veszíti el a „közép”, „kis” vagy „mikro” minősítést, ha két egymást követő beszámolási időszakban túllépi vagy elmarad az adott határértékektől.

SZAKDOLGOZAT

12


1. táblázat

A közép-, kis-, és mikrovállalkozások létszám- és pénzügyi kritériumok szerint Magyarországon Árbevétel

Alkalmazottak száma Millió Ft-ban

KKV

Árbevétel Millió

Mérlegfőösszeg Mérlegfőösszeg

Euróban

Millió Ft-ban

Euróban

Közép-

50-250 fő

2500 – 12500

<50

2500 - 10750

<43

Kis-

10-49 fő

500 – 2500

<10

500 - 2500

<10

Mikro-

0-10 fő

<500

<2

<500

<2

Forrás:

Saját készítés, 2005. KKV Törvény alapján

Vállalkozások tőkeminimuma Cégalapítás költségei a 2007. évi LXI. törvény alapján, 2007. szeptember 1-től a korlátolt felelősségű társaság tőkeminimuma 500 ezer forint a korábbi 3 millió forint helyett, a zártkörű részvénytársaságoké pedig 20 millió forint helyett 5 millió forint. Egyéni vállalkozás alapításához a kötelező költségek (egyéni vállalkozói igazolvány kiváltása, regisztrációs díj) megfizetésén kívül nincs tőkeminimum megszabva.

2.1.3. Mikrovállalkozások Tehát a mikrovállalkozás, az egyéni vállalkozó, az egyéni vállalkozás és az a vállalkozás, amelynek összes foglalkoztatotti létszáma tíz főnél kevesebb és éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege 2 millió eurónak megfelelő forintöszszeg alatt van. Illetve abban az állam, az önkormányzat vagy a nem kkv-nak minősülő vállalkozások tulajdonosi részesedése – jegyzett tőke, vagy szavazati joga alapján – külön – külön, vagy együttesen sem haladja meg a 25%-ot.

SZAKDOLGOZAT

13


2.2. A kisvállalkozások helyzete Magyarországon 2.2.1. A vállalkozások a számok tükrében 2. táblázat

Vállalkozások száma Magyaroroszágon 2007-ben

Forrás:

Társas vállalkozás

531 109 db

Egyéni vállalkozás

702 595 db

Összesen

1 233 704 db

KSH Gyorstájékoztató, 2008. Február 22.

Magyarországon több mint, egymillió-kétszázezer vállalkozás van bejegyezve, aminek 99,8%-a mérlegfőösszegét, és foglalkoztattok számát illetően a kkv körbe tartozik.

A működő vállalkozások száma Magyarországon A gazdaságilag igazán aktív vállalkozások száma a KSH adatai alapján 2007-ben 688 058 volt, aminek közel a fele, 336 205 bejegyzett egyéni vállalkozó volt. Létszám kategóriák alapján az 1-től 4 főt alkalmazó cégek száma 613 649 (ebből a társas vállalkozások száma 286 414), az 5-től 9 főt foglalkoztató vállalkozások száma 39 954 (32 874 ebből társas vállalkozások száma) volt. A gazdaságilag legtermékenyebb Közép-Magyarországi régióban, Budapesten és Pest megyében a működő vállalkozásoknak száma 270 786 volt, melyből a 250 fő felett foglalkoztató nagyvállalatok 394-et tettek ki. (Egy vállalkozás akkor működő, ha adott évben bármikor rendelkezett árbevétellel, vagy volt foglalkoztatottja. Forrás: KSH)

3. táblázat

A vállalati nagyságstruktúra Magyarországon és az EU-átlag szerint 2007-ben (%) Vállalatméret

Vállalkozások

Foglalkoztatottak

Hozzáadott érték

száma (%)

száma (%)

(%)

Magyarország

Uniós átlag

Magyar- Uniós átország lag

Magyarország

Uniós átlag

SZAKDOLGOZAT

14


Mikro-,

94,7

91,8

35,8

29,6

15,8

21,1

Kis-,

4,4

6,9

18,9

20,6

16,3

19,9

Közép-,

0,7

1,1

16,2

16,2

18,1

17,8

Kkv összesen

99,8

99,8

71,0

67,1

50,2

57,9

Nagyvállalat

0,2

0,2

29,0

32,9

49,7

42,1

Forrás:

KSH, Statisztikai tükör, 2009.8. 1. oldal. (SBA fact sheet Hungary, 2009.)

A kevesebb, mint másfélmillió kis- és középvállalkozásból az egyéni vállalkozások száma a 2007-es KSH adatok alapján meghaladta a hétszázezret, ami az elmúlt két évben tovább emelkedett. Az egyéni- és társas vállalkozásokat is összevetve a hazai kkv-k nagy része (az összes hazai vállalkozás 94,7%-a) a „mikro” kategóriába sorolható. Az egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkezők széles tábora mellett, kiemelkedő a részmunkaidős vállalkozások száma is, így ha az országban működő összes vállalkozás számát összehasonlítjuk az unió átlagával, akkor azt tapasztalhatjuk, hogy míg az Unióban 40 vállalkozás jut ezer lakosra, addig itthon 55. Az óriási potenciállal rendelkező nagyvállalatok száma a rengeteg kisvállalkozás mellett elenyészőnek tűnik. Az összes hazai cég 0,2%-a nagyvállalat csupán. A mikrovállalkozások után legnagyobb számmal a kisvállalkozások következnek, melyek megoszlása 4,4%. (Az unióban ez valamivel magasabb, 6% körüli) A középvállalkozások aránya mind itthon, mind az unióban alacsonyabb, itthon az öszszes cég 0,7%-a, míg az unióban ez az arány 1,1%. Az országban a kis-, és középvállalkozások a hozzáadott érték felét állítják elő és a lakosság kétharmadát foglalkoztatják a Statisztikai hivatal 2008-as számadatai alapján. Ebből a mikrovállalkozások a lakosság 35,8%-át foglalják magukba, viszont a hozzáadott értékhez jóval kevesebb mértékben, csupán 15%-ban járulnak hozzá. A vállalatméret növekedésével, csökken a foglalkoztatottak száma, azonban fordított arányban nő a hatékonyság. A lakosság majdnem 19%-át foglalkoztató kisvállalkozások több, mint 16%-ban, a lakosság 16%-át foglalkoztató középvállalkozások pedig, valamennyivel magasabb értékben, 18,1%-ban járulnak hozzá a hozzáadott értékhez. A nagyvállalatok esetében érdekes, hogy

15

SZAKDOLGOZAT


ugyan csak a vállalkozások számának 0,2%-át teszik ki, azonban a lakosság egy harmadát foglalkoztatva az ország GDP-jének közel a felét állítják elő.

2.2.2. A kisvállalkozások négy típusa 1. Multinacionális, vagy helyi nagyvállalatokhoz kapcsolódó kkv-k: A leggyakoribb eset, hogy a kisvállalkozások a multinacionális cégek helyi beszállítójává válnak. A kapcsolat előnye, hogy a nagyvállalat biztos háttérként és piacként szolgál. A kisvállalatok fejlődése főleg az integrátor nagyvállalattól függ, Jelentős negatív tényező a kkv-k számára, hogy az erőviszonyokból eredően a nagyvállalat határozza meg az üzleti feltételeket, aminek köszönhetően kiszolgáltatott helyzet alakulhat ki. 2. Innovatív, főleg tudásalapú kkv-k: Azok a cégek, amelyek önállóan vagy regionális hálózatba, klaszterbe szerveződve, sikeresen részt tudnak venni a globális versenyben, és eredményesen tudják növelni a piaci részesedésüket. (Mára már 17 tanúsított klaszter működik az országban, és számuk lassan, de folyamatosan nő.) A fejlett országokban már régóta működnek ezek az üzleti összefogások. Amenynyiben ezekből a csoportosulásokból kialakul különböző ágazatokban a húzóerő, jelentősen javíthatja az ország nemzetközi versenyképességét. Egy határon túl ezek a vállalkozások újból egymás konkurenciájaként jelennek meg, de addigra kiépül a piac, akikért van lehetőség versenyezni. Ahhoz, hogy egy ötletből termék legyen, egy forráshiányos piacon, a cégek összefogására van szükség. Ágazati megosztásban itthon az egészségiparban (7), informatika területén (4), környezetiparban (3), csomagolástechnikában (2), és építőipar, energia (1) területén vannak már szerveződések.6 3. Helyi, regionális piacon működő kkv-k: Legfőképp a turisztikai iparra jellemző, hogy a beáramló jövedelmeket a helyi szállodák és éttermek veszik fel. A regionális marketing eszközeivel lehet fejlődésüket, piacaikat bővíteni. 4. Helyi, lakossági keresletet kielégítő kkv-k: A kisebb települések, közösségek igényeit kiszolgáló apró cégekről van szó. Jó példája a sarki fűszeres. Ezek a cé6

Forrás: Piac és Profit 2009/10-11, 46-47. oldal.

16

SZAKDOLGOZAT


gek a termelékenységét javítva olcsóbb és jobb minőségű szolgáltatást tudnak nyújtani

2.3. A kkv-k szerepe a gazdaság- és társadalompolitikában Gazdaságpolitikai jelentőségük A kisvállalkozások alapvetően egy új ötletre, vagy egy piaci rés lefedésére jönnek létre, ezért a leginnovatívabb réteg a gazdasági növekedés előmozdításában. A piaci verseny fenntartásához sok szereplőre van szükség. Az új belépők javarészt a frissen alakuló kkv-k, magukban rejtve a gyors növekedés lehetőségét. Képesek a versenyt generálni, és fenntartani, mivel az információ, a kommunikáció és a közlekedés költségeinek csökkentése könnyebb együttműködési lehetőségeket teremtenek számukra. Folyamatos piaci jelenlétük a hatékonyság növelésére ösztönöz, és nem engedi a monopóliumok kialakulását. Több ágazatban meghatározó a szerepük, így a kézműiparban, kereskedelemben, szolgáltatások piacán. Főleg az információs technológia területére igaz, hogy a világgazdaság legtöbb meghatározó cégei alapvetően kisvállalkozásként indultak. Munkahelyeket teremtenek, hozzájárulnak a regionális és helyi fejlődésekhez, és óriási a szerepük a helyi igények kielégítésében. Főleg a fejlett országokban a fogyasztói igények növekvő szegmentáltságával a mindennapi szükségleteken túl, erőteljesen jelentkeznek fogyasztói igények a speciális, kis sorozatban előállított termékek és szolgáltatások iránt. Számos ágazatban képződnek lefedésre váró piaci rések. (Szórakozás, utazás, sport, kulturális javak, lakberendezés, egészségügyi szolgáltatások, turizmus, wellness szolgáltatások stb.)

Társadalompolitikai jelentőségük A kkv-k társadalompolitikai jelentősége is számottevő. Alacsony belépési korlát miatt a munkahellyel nem rendelkezők önfoglalkoztatóvá tudnak válni, ami pozitívan hat a munkanélküliség csökkentésére. Hosszú távon az állam számára olcsóbb a munkahelyteremtő kkv-kat támogatni, mint a munkanélkülivé vált csa-

17

SZAKDOLGOZAT


ládokat állami segélyekből eltartani. A kkv-k a helyi és társadalmi integráció fő hajtóereje. A munkakultúrák, családon és helyi közösségeken belüli továbbadása, a fiatalabb generációk részére eredményesebb, és nagyobb elkötelezettséget eredményez. A munkából származó jövedelem pedig lehetővé teszi az egyenlőtlenségek mérséklődését, és ezzel csökkenti a társadalmi feszültséget. A vállalkozói szellem erősítése, a kockázat- és felelősségvállalásra épülő önmegvalósítás ugyancsak építő az egyénre, és ez által a nagyobb közösségekre egyaránt.

2.4. Az Európai Unió kisvállalati poltikája Kisvállalkozások Európai Chartája Felismerve, hogy a kisvállalkozások alkotják a gazdaság, és ez által az Európai Unió gerincét, az unió célja lett, hogy a lehető legjobb környezetet biztosítsa a vállalkozási tevékenységek számára, és ezt a politikát, a tagországok is minél hamarabb megvalósítsák a gyakorlatban. 2000-ben, Lisszabonban került elhatározásra, hogy szükség van egy alapdokumentumra, ami képviseli az unió „hitvallását” a kisvállalkozások jövőjét illetően. A legfőbb gondolat, hogy „az Európai Unió váljék a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb tudásalapú gazdaságává, amely képes a fenntartható gazdasági növekedésre, több és jobb munkahely teremtésére és nagyobb társadalmi kohézióra.” (Forrás: Kisvállalkozások Európai Chartája 2004) - aminek megvalósítása az életképes és potenciálisan fejlődőképes kisvállalkozások elfogadható körülményeinek biztosítása és támogatása nélkül lehetetlen. Többek között már a Chartában is felmerült, hogy szükség van a bankrendszer és a kisvállalatok közötti jobb kapcsolat kialakításához szükséges feltételek biztosítására.

A Chartában megfogalmazott elvek A Charta tíz pontban foglalja össze, hogy a tagállamok milyen eszközrendszerrel ösztönözzék a kis -, és középvállalkozások fejlődését. 1. Vállalkozásra való oktatás és képzés. A fiatalok ösztönzése, az üzleti modulok oktatása középiskolai, főiskolai és egyetemi szinten

18

SZAKDOLGOZAT


2. Olcsóbb és gyorsabb indulás. A cégek indulási költségeinek legversenyképesebbé tétele a tagországokban. Hazánkban az elektronikus közigazgatás fejlesztésével és a cégalapítás költségeinek csökkentésével igyekeztek eleget tenni az irányelveknek, azonban európai szinten még így is magasak a magyar követelmények. 3. Jobb törvénykezés és szabályozás. A csődtörvény esetén nem a cég mihamarabbi felszámolása a lényeg, hanem a fizetőképességének visszaállítása. A nemzeti és közösségi szabályozási rendszert egyszerűbbé, transzparensé tétele. 4. Szakmai ismeretek biztosítása. Törekedni kell arra, hogy az igényekhez és szükségletekhez igazodó szakképzést és tanácsadást biztosítsanak a tagállamok a kisvállalkozások részére. 5. Az online hozzáférés javítása. Elektronikus úton történő kommunikáció biztosítása. 6. Az egységes piac jobb kihasználása. Felhasználóbarát, valódi belső piac, beleértve az elektronikus kereskedelmet, a távközlést, a kereskedelmet, közműveket, a közbeszerzést, és a határon átnyúló fizetési rendszereket. 7. Az adózási rendszer alkalmassá tétele arra, hogy honorálja a sikert. Ösztönözzék a kisvállalkozások elkezdését. A pénzügyi szolgáltatásokhoz való hozzájutás elősegítése, a hitelhez és a vállalkozói tőkéhez való hozzájutás megfelelő feltételeinek kialakítása. Javítani kell a kockázati alapokhoz való hozzájutást. 8. A kisvállalatok technológiai teljesítményének erősítése. Technológiai együttműködés és a technológiák megosztása az európai kisvállalatok között. Hatékony kutatási programok, együttműködések. 9. Sikeres e-üzleti modell és legmagasabb szintű kisvállalati támogatás. Információs és üzleti támogatási rendszerek, mentorok és üzleti szponzorok. 10. A kisvállalati érdekek erősebb, hatékonyabb képviseletének kialakítása uniós és nemzeti szinten. A program felelőse a DG Enterprise and Industry, amely éves konferenciák szervezésével igyekszik előmozdítani a szükséges lépéseket. A kitűzött célok megvalósításának az eszköze a Többéves Vállalat-, és vállalkozásfejlesztési program (MAP).

19

SZAKDOLGOZAT


A Charta óta számos uniós akcióterv, program készült annak érdekében, hogy növelni lehessen Európában a vállalkozási kézséget és aktivitást.

20

SZAKDOLGOZAT


3. A CIB BANK ZRT. ÉS FEDEZTLEN MIKROVÁLLALATI HITELTERMÉKEI

3.1. CIB Bank Zrt. A Cib Bank Zrt. a kezdetektől máig 1979-ben Közép Európai Bank néven jött létre, 34 százalékban a Magyar Nemzeti Bank 66 százalékban pedig japán és európai bankházak tulajdonaként.7 Magyarországon eleinte devizaműveletek végzésére jogosult off-shore bankként működött. Fő profilja, a dollár alapú nagyvállalati devizaügyletek voltak. Forintban igénybe vehető szolgáltatások 1991-től kerültek bevezetésre, és ekkor kapta a magyarországi kirendeltség új megnevezését, a CIB Hungária nevet. Az első fiók 1992-ben, Győrben nyílt meg. 1997-től a fő részvényes egy olasz bankcsoport lett, a BCI csoport, amely más olasz bankokkal egyesülve Olaszország legnagyobb bankjává, és a régió legerősebb pénzügyi szereplőjévé vált. Jelenleg a Cib Bank-

csoport alapvető banki tevékenységeken kívül kereskedelmi banki, lízing, alapkezelési és faktorszolgáltatást nyújt magán és vállalati ügyfelek részére. Az anyabank, az Intesa Sanpaolo pedig a világ harmincnégy országában jelen lévő pénzintézetté vált. A Cib Bank Zrt. tulajdonosi szerkezete A bank tulajdonosi szerkezete 1997–1998-ban két lépcsőben módosult, s a korábbi kisebbségi tulajdonos a Banca Intesa (előzőleg: IntesaBci) – amely a Banca Intesa és a Banca Commerciale Italiana 2001. évi egyesülésével jött létre – 7

Forrás: Cib belső dokumentumok. Tualjdonosok: Banca Commerciale Italiana/Milánó, Bayerische Vereinsbank/München, Creditanstalt Bankverein/Bécs, The Long-Term Credit Bank of Japan/Tokió, Société Générale/Párizs, The Taiyo Kobe Bank/Kobe

SZAKDOLGOZAT

21


lett a bank kizárólagos tulajdonosa. 2007. Január 1-jén egyesültek a Cib Bank és az Inter-Európa Bank anyabankjai – a második legnagyobb olasz hitelintézet, a Banca Intesa, valamint az egyik legtekintélyesebb itáliai bank, a Sanpaolo IMI. Olaszországban ezzel egy új, piacvezető bank jött létre, Intesa Sanpaolo néven. Ezáltal hazánkban is megtörtént a beolvasztás, 2008. január 1-én az Inter-Európa bank meglévő ügyfeleit, és szolgáltatásait teljes mértékben átvette a Cib. Méretét tekintve, mérlegfőösszege alapján így a hazai Cib megszerezte a Magyarország második legnagyobb pénzintézete pozíciót.

4. táblázat

A CIB Bank ügyvezetőségének tagjai, 2008. december 31-ei adatok alapján Név

Pozíció

Dr. Török László

Vezérigazgató

Eduardo Bombieri

Üzleti vezérigazgató-helyettes

Bertalan Imre Cselőtei Attila Petzné Lamboy Judit Vér László Forrás:

pénzügyi és kockázatkezelési vezérigazgató-helyettes ügyvezető igazgató, Informatika vezetője ügyvezető igazgató, Értékesítés és retail vezetője ügyvezető igazgató, Humán erőforrás menedzsment vezetője

Cib Fenntarthatósági jelentés 2008, 20. oldal

A Cib Csoport 2004-2008. évi teljesítménye Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (IFRS) szerint, konszolidált alapon. 2004 – 2007 között az összegek millió forintban vannak megadva, kivéve a 2008-as adatokat, amelyek a források hiánya miatt nem teljes körű.

SZAKDOLGOZAT

22


5. táblázat

A CIB Bank Zrt. teljesítménye számokban (2004-2007: millió forint) A Cib Bank Zrt teljesítménye számokban. (2004-2007: millió forint) 2004

2005

2006

2007

2008*

Mérlegfőösszeg

1 201 661

1 473 787

1 874 437

2 275 653

3 039 mrd. Ft.

Saját tőke

97 051

109 326

130 694

156 568

217 319.

Bruttó hitelek

1 021 174

1 243 698

1 456 900

1 752 996

n. a.

Ügyfelektől származó betét

585 814

715 821

999 489

1 098 424

n. a.

Net. kamat, jutalékbevételek

69 316

77 956

99 595

104 746

n. a.

Működési költségek

33 969

41 908

47 764

51 927

n. a.

Működési eredmények

33 969

36 048

51 831

52 819

n. a.

Adózás előtti eredmény

21 063

24 424

37 897

39 185

40 343

Adózás utáni nyereség

16 500

18 611

25 353

28 616

28,2 mrd. Ft.

Részvényesek osztaléka

2 500

3 013

2 500

2 500

n. a.

Létszám (átlag, fő)

1 886 fő

2 311 fő

2 682 fő

3 016 fő

3 657 fő

Piaci részesedés8 (%)

n. a.

n. a.

8,92%

9,26%

10,44%

Ügyfelek száma

n. a.

n. a.

565 268

612 971

727 110

Forrás:

www.cib.hu9

A 2004 és 2007-es időszak alatt a bank számadati egy kiegyensúlyozott növekedést mutatnak. A felvett hitelek és a banknál elhelyezett betétek is évről évre növekedtek, igaz 2008-ra még nincsenek teljes körű információk, de a fúziónak is köszönhetően további növekedés valószínűsíthető. A hitel/betét mutató 2007-es 160%-os értéke kockázatos működésre utal, az elfogadottnak tekinthető 90-100%-os értékhez képest, azonban a magyar vállalati bankokra áltanosságban 8

A magyar számviteli szabályok szerinti, nem konszolidált adatok alapján. Az adatok forrása: Pszáf. 9 http://www.cib.hu/cib_csoport/cib_bank/facts/facts, http://www.cib.hu/system/fileserver?file=/csr/CIBCsoport_fj_2008.pdf&type=related, Cib Fenntarthatóság 2008.

23

SZAKDOLGOZAT


jellemző a mutató kockázatos, 140-180%-os értéke. A 2007-es mérlegfőösszeg alapján a hazai finanszírozási piacon megelőzve a két legnagyobb konkurenciát a K&H-t és az MKB bankot, dobogós, második helyet szerezte meg, az OTP csoport mögött. (Forrás: Banki belső forrás)

A Vállalati üzletág eredményei A vállalati ügyfelek hitelállománya – a Cib Csoport tagjainak nyújtott hitelek nélkül – a 2007-ben 20 százalékkal, 2008-ban 23 százalékkal gyarapodott, így a 2008-as év végén meghaladta az 1 500 milliárd forintot. A bankszektort érintő – különösen a 2008. utolsó negyedévi – kedvezőtlen piaci folyamatok mellett erősítette pozícióit. 2008 végén, a devizabelföldi nem pénzügyi vállalkozások tekintetében mind a vállalatfinanszírozásban, mind pedig a vállalati betétgyűjtésben a Bank, piacvezető pozíciót ért el történetében először. A Vállalati üzletág erejét tükrözi a piaci részesedésének jelentős aránya a feldolgozóiparban, az élelmiszeriparban, a gépiparban, a villamosenergia-ellátásban, a kereskedelemben és vendéglátásban tevékenykedő magyarországi cégek hitelezésében egyaránt. Piaci részesedése számottevő a pénzügyi tevékenységgel, ingatlanügyekkel és gazdasági szolgáltatásokkal foglalkozó vállalatok hitelezett portfoliójában is.

A Cib hosszú távú stratégiája 2006-tól a Cib Bank vállalati stratégiája a kis- és közepes méretű vállalkozásokkal való kapcsolat bővítésére és fejlesztésére irányult. A kitűzött célok a sikeres megvalósulás felé mutattak, a vállalati ügyfelek száma 2007 végén megközelítőleg ötvennyolcezret ért el, és ezt a fúziónak köszönhetően 2008-ban is növekedés követte. Vállalati oldalról a bank három szektort különböztet meg.

Egyéni-, és

mikrovállalkozások, kkv-k, és nagyvállalatok. A mikro- és az egyéni vállalkozók a törvény szerint a kkv-khoz tartoznak ugyan, azonban egyrészt kockázatosságuk, és másrészt eltérő igényeik, és hitelképességük miatt, a kis-, és középvállalati termékektől külön konstrukciókat kínál számukra.

A vállalati hitelek két fő csoportja a fedezet alapján

24

SZAKDOLGOZAT


A vállalati hiteleket fedezet szempontjából két csoportra oszthatóak. A tárgyi fedezetes hiteltermékek, melyben a hitel zálogaként készpénz, ingatlan, ingóság, gépjárművek, termény, mezőgazdasági berendezések, felszerelések stb. állhatnak. A másik csoport a tárgyi fedezet nélküli hitelek, amelyek közé a folyószámlahitel, a rulírozó hitel, a hitelkártyák, mint forgóeszköz finanszírozására alkalmas termékek. A hitelek esetében a fedezet egyfajta biztosítékként szolgál a bank számára, abban az esetben, ha az adott cég, fizetési nehézségek miatt, nem tudná a kötelezettségeit a bank felé teljesíteni. A fedezetlen hiteleknél biztosítékul a többségi tulajdonosok és az esetek nagy részében egy harmadik szervezeten, a Garantiqa Hitelgarancia Zrt.-n keresztül az állam készfizető kezessége áll. A gyakorlat szerint a kisebb cégeknél a kamat, a törlesztő részlet, a futamidő és az önerő nagysága a legfontosabb szempont, amikor fedezetlen hitelt választanak. Ezért a következőkben szeretném bemutatni a Cib Bank Zrt. konstrukcióin keresztül, hogy hol tart a legkisebb hazai cégek finanszírozása. A forgóeszközök finanszírozására és a likviditási problémák kezelésére alkalmas folyószámlahitelt, hitelkártyát, rövid lejáratú eseti hitelt, a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. kezessége által támogatott rulírozó folyószámlahitelt és az Új Magyarország Mikrohiteleket veszem sorra, kiegészítve a népszerűnek mondható Széchényi Kártyával is. Megemlítendő, hogy a konstrukciók feltételein a bankok egyoldalúan, bármikor változtathatnak. A mindenkori feltételek a bankok weboldalain és fiókhálózataikban elérhetőek.

3.2. Fedezetlen mikrovállalati hiteltermékek 3.2.1. Általános elvek Deviza vagy forint? A Cib általános elve a hitelválságot megelőzően is az volt, hogy vállalati hitelezésben deviza eladósodás helyett, forinthitelezésre kell törekedni, új devizahitelek kihelyezésekor és megújításakor figyelembe kell venni, hogy devizahitel csak devizabevételekkel bizonyítottan rendelkező ügyfelek részére adható. A Fedezetlen hitelek javarészt, még ha euró alapúak is, csak forintban vehetőek igénybe.

25

SZAKDOLGOZAT


Hitelképesség feltételei A hiteligénylésnek szigorú követelményei vannak az igénylő vállalkozó felé, melyek teljesülésével lehetséges a bankkal való szerződéskötés. Az üzletkötőknek vizsgálniuk kell a cég hitelfelvevő képességét, működésének átláthatóságát, a gondos gazdálkodást (a cég inkább működés orientált, mint a gyorsan megszerezhető profitban érdekelt), a likviditás szinten tarthatóságát és a hitelvisszafizető képességét. Nagy súllyal esik a latba a vállalkozás vezetők elkötelezettsége, szakmai tapasztalata és múltbéli referenciáik. Ezek megbizonyosodása érdekében az üzletkötő az adott fiók vezetőjével együtt, személyesen is felkeresik a vállalkozást annak telephelyén. A személyes tárgyalást követően kerülhet sor az árajánlat kiküldésére, majd a szükséges dokumentumok begyűjtésére. A feltétetek természetesen termékenként változóak. (Nyilván szigorúbb követelményeknek kell megfelelnünk egy tíz éves futamidejű ingatlanfedezetes hitelt igénylése esetén, mint egy rövid futamidejű egyszerű hitelkártyánál.) Összegyűjtöttem az általánosságba vehető legfontosabb követelményeket, amelyeket a következőkben szeretnék részletezni. 3.2.2.

A vállalkozásokra vonatkozó előzetes feltételek

Igyekeztem összeszedni azokat a lényeges formai és működési követelményeket a cégre és a cégtulajdonosokra vonatkozóan, melyek teljesülése esetén fogadhatóak be az ügyletek. Függetlenül a választott terméktől, az üzletkötő köteles az „újonnan felbukkanó” vállalkozásokat annak szemszögéből megvizsgálni, hogy a cég valóban létezik-e, nem áll-e csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt, van-e lejárt köz-, vagy egyéb ki nem egyenlített tartozása. Amennyiben igen, a hiteligénylés elutasításra kerül. A vállalati üzletkötőnek forrásként a Központi Hitelinformációs Adatbázis, a cégjegyzék, a saját, illetve hazai bankok egymás közötti adatbázisa áll rendelkezésre. A listák szinte majdnem minden lényeges adatot tartalmaznak. Telephely, telephelyváltozások, alakulás éve, helye, előző és meglévő tulajdonosok, számlavezető bankok, meglévő céges hitelek, esetlegesen a lejárt és ki nem egyen-

26

SZAKDOLGOZAT


lített céges és magánhitelek. Létezik egy saját és egy közös fekete illetve szürke lista is, melyen a problémás ügyfelek szerepelnek. Transzparencia értéke meglehetősen nagy. A bank számára külön rizikó a „kozmetikázás”, ami a vállalkozás mérlegének, a pénzintézetek és az adóhatóság előtti felszépítését jelenti. Néha a több éves tapasztalattal rendelkező üzletkötőknek is hosszú időt vesz igénybe egy-egy cég mérlegének valóságtartalmát átvizsgálni. Gyakorlatom alatt a legtöbbször tapasztalt csellel, a papíron, az adózás előtti nyereség csökkentésével, vagy az árbevételbeli többlet mutatásával találkoztam. Ezek a realitástól eltérő számadatok, az egész mérleg menetét összezavarják, és nem utolsó sorban jelentősen rontják a bizalmat, a cég megítélését a kérelem elbírálása során. Ha a cégek átlátható és valóságot tükröző forgatókönyvvel, esetleg a számadatokat alátámasztó dokumentációval és mindezt egy elismert könyvvizsgáló céggel hitelesítik, az üzletkötők sokkal pozitívabban állnak a vállalkozások szolgálatára és szívesebben képviselik a vállalkozás érdekeit a felsőbb döntéshozó osztályok előtt. Mivel referenciaként a bank előző éves árbevétele szolgál, ezért minimum egy lezárt éves beszámolóval, és pozitív árbevétellel kell a cégnek rendelkeznie. Mivel a negatív gazdasági események a vállalkozások mutatóiban is negatívan mutatkoznak, ebben az évben gyakran előfordult, hogy a változatlan feltételrendszer ellenére, az egyébként hitelképes cégek nem feleltek meg a hitelelbírálásnak.

3.2.3. Folyószámlahitel A Cib Aktív Folyószámlahitel Rövid lejáratú, maximum egy éves futamidejű rulírozó folyószámla hitelkeret. Az általam vizsgált termék pontos megnevezése: Cib Aktív folyószámlahitel. Szabad felhasználású hitelkeret, amely a vállalkozás folyamatosan, előre nem tervezhető ütemben felmerülő forgóeszköz-finanszírozási, és pénzbeli működési problémáira nyújt megoldást. A folyószámlahitel előnyei a bank számára, hogy mind magas kamat, díj és jutalékbevétel realizálása mellett, a cég számlaforgalma a bankhoz csatornázható és keresztértékesítésre ad lehetőséget.

27

SZAKDOLGOZAT


A folyószámlahitelt igényelhető vállalkozó köre A termék piaci célcsoportját tekintve a minimum egy lezárt éves beszámolóval rendelkező devizabelföldi gazdasági társaságok, egyéni vállalkozások, mezőgazdasági őstermelők, családi gazdaságok, kistermelők, ügyvédi irodák és egyéni ügyvédek lehetnek. A hitelkeret magánszemély, a többségi tulajdonosok készfizető kezességvállalása mellett kapható meg. A válság előtt nem volt feltétel a Cib-bel meglévő legalább egy éves kapcsolat, a hitelkeret megnyitásához elegendő volt egy vállalkozói Cibes számlanyitás. A szigorítások hatására alapfeltétel lett a legalább egy éves számlavezetői múlt, aminek révén a bank referenciát kaphat a cég fizetési fegyelméről.

A folyószámlahitel főbb jellemzői A folyószámlahitel egyszerűen, tárgyi fedezet nélkül igényelhető, és ennek köszönhetően viszonylag gyorsan elbírálásra kerül. A hitelkeret összege 200 ezer és 9 millió forint között lett tervezve. A pontos, egyedi összeg a cég előző éves nettó árbevétele és az adósminősítés eredménye alapján kerül meghatározásra a bank scoringjának segítségével. Ez az előző éves nettó árbevétel maximum 18 %-ig terjedhet az adósminősítés eredményétől függően. A fedezetlen hitelek együttesen számítanak, így ha például az árbevétel tíz százalékáig már eladósodott a cég bármely pénzintézet fedezetlen hiteltermékével és a scoring alapján 15% a maximum hitelkerete, akkor már csak további 5%-ot hitelez a Cib, függetlenül, hogy mennyire lenne még szüksége a cégnek. Ahogy a folyószámlahitelkereteknél megszokott csak forintban igényelhető a Cib terméke is. Éven belüli lejáratú hitel, tehát maximum egy éves a futamidő, és amennyiben a vállalkozás megfelel az elvárásoknak folyamatosan, évről-évre meghosszabbítható.

Folyószámlahitel igénylésének és jóváhagyásának menete A cég adósminősítése, és hitelképességének elbírálása, illetve a hitelkeret beállítása a bankban több szektor munkájának eredménye. Külön osztályok kezelik a mikrovállalati ügyfelek, a kkv ügyfelek és a nagyvállalatok pénzügyeit. A mikrohiteleknél a hitel jóváhagyásának folyamata hasonló elven működik, ezért azt csak a folyószámlahitel esetében részletezem.

28

SZAKDOLGOZAT


A folyamat első lépése a hiteligény felmerülését és a személyes tárgyalásokat követően, hogy az üzletkötő bekéri a szükséges dokumentumokat, majd a mikro scoring felületét feltölti valamennyi adattal. Ennek eredménye alapján árajánlatot tesz az ügyfél felé a hitelkeret összegére vonatkozóan. Amennyiben az ügyfél elfogadja az ajánlatot, mind sztenderd, mind egyedi ügylet esetén az üzletkötő az igénylést a teljes dokumentációval együtt továbbítja a Sztenderd Mikrohitelezés osztályára (SZM). Egyedi ügylet esetén a továbbításhoz a fiókvezető jóváhagyása is szükséges. (Sztenderdnek tekintünk minden olyan ügyletet, amely a sztenderd hitelezési folyamatra vonatkozó valamennyi ügyviteli és egyéb szabálynak, illetve az aktuális termékutasításban rögzített paraméternek megfelel, és a scoring is pozitív eredményt adott. Bármilyen eltérés vagy negatív scoring eredmény esetén az ügylet egyedinek minősül). A vállalkozásoknak általában van lehetőségük negyed, vagy fél százalék kamatkedvezmény kialkudására. Az információ hiányában a cégek nem mindig élnek a lehetőséggel. Az Sztenderd mikrohitelezés ellenőrzi az invesztigáció alapján a scoringot, továbbá ellenőrzi a befogadási feltételeket. Annak pozitív eredménye esetén engedélyezi az ügyletet. Az árazási kedvezményt tartalmazó sztenderd ügyleteket továbbítja a Mikrovállalkozások üzlettámogatására. Amennyiben bármilyen eltérés van, egyeztet az üzletkötővel. Az egyedi ügyleteket a Mikrovállalkozások üzlettámogatása a kockázatkezelés beleegyezésével hagyja jóvá. A cég által kitöltött, kezesek által és cégszerűen is aláírt igénylőlap a bank által aláírva szerződésnek minősül. A mikrohitelek alacsony összege miatt a folyósítás a lakossági hitelezés feladata. A hitelkeret megújításának menete. Lejártát megelőzően 45 nappal lehetőség van a hitelkeret megújítására. Az üzletkötő üzenetet kap a Sztenderd Mikrohitelezéstől. A hitelkeret megújítása automatikusan történik, amennyiben a cég nem esett tíz napot meghaladó fizetési késedelembe (szürke lista), teljesítette az előírt minimális forgalmi követelményt, nem merült fel semmilyen kizáró körülmény és az eladósodottság értéke nem magasabb 50%-nál.10 Automatikus

10

Az eladósodottság mértékét a bank a saját adatbázisból illetve a KHR adatbázis alapján állapítja meg.

29

SZAKDOLGOZAT


megújítás előnye, hogy a bank már nem kér be új vállalkozási papírokat, beszámolókat.

A folyószámlahitel biztosítéki rendszere A folyószámlahitel tárgyi fedezet nélkül, magánszemély készfizető kezessége mellett vehető igénybe. A bank számára különösen nagy kockázatot rejt. Egyszemélyes kft. esetén elegendő egy kezes, a tulajdonos, minden más esetben a bank törekszik legalább két kezes bevonására. Amennyiben a kezesek vagy a cég más banknál is vezet magán-, vagy vállalkozói számlát, azokra a bank inkasszós felhatalmazást kér, mint minden egyéb vállalkozói hiteltermék igénylése esetében egyaránt. A Központi Hitelinformációs rendszerben a vállalkozói bankszámlák adatai, és a számlavezető hitelintézetek neve, címe egyaránt megtalálható. A vállalkozói banki adatokkal ellentétben a magánszámlákról már nem mondható el ugyanez. A hitelfelvevő céggel szemben forgalmi követelést is állít fel a bank miszerint a hitelkeret háromszorosának megfelelő banki jóváírási forgalmat kell éves szinten teljesíteni, amibe a hitelfolyósítás, a jutalékok, a kamatok, és a saját számlák közötti átvezetések nem számítanak bele. Egyrészt ez biztosíték a bank számára, mivel késedelmes fizetés esetén, ha vállalkozás elmarad a kamatfizetéssel vagy a tőketörlesztéssel, a bank a cég forgalmi számlájáról le tudja emelni az összeget, mikor bejövő tétel, vagy jóváírás keletkezik a számlán. Másrészt a számlavezetés egyéb költségeinek révén (számlavezetési díj, átutalások, kártyahasználat díja) a hitelen felül extraprofitot jelent.

Cib mikrovállalati folyószámlahitel árazása A kereskedelmi bankok a saját termékeikre vonatkozó feltételeket tetszőlegesen, időkorlátoktól függetlenül egyoldalúan módosíthatják. Az általam vizsgált kondíciók a 2009-es év végi, azaz még a hitelválság miatti szigorítások hatására megnövelt kamatmarzs és kondíciók közül kerültek ki. A pontos díjak, kamatok és jutalékok mértéke a mindenkor hatályos kondíciós listában található meg a bank honlapján, illetve a bankfiókokban.

30

SZAKDOLGOZAT


A bankok a piacgazdaság kulcsszereplői, profitorientált magánvállalatok, így a hitelek tekintetében a „legkisebbeknek a legnehezebb” többszörösen érvényesül. A nagyvállalati hitelekhez képest jóval magasabb kamat szinten indul a tárgyalás, és alkupozíciójuk is szűkös keretek között mozog. A hitelkamat a Cib kamatbázis és a kamatfelár összege, mely a hitelkeret igénybe vett része után fizetendő. Jelenleg ez a Cib Prime Rate11 + 3%. (2009 november végén a Cib Prime rate 11,5%, tehát a folyószámlahitel aktuális kamata 14,5%, a kezelési költség, hitelgarancia díja és egyéb felárak nélkül) A kiajánlott kamatot a cég bankon belüli minősítése is befolyásolja. Jobb megítélésben a cégek akár 0,25 - 0,5% kamatkedvezményhez is hozzájuthatnak. A hitelkamat számítása a napi egyenleg alapján történik, megfizetése pedig havonta esedékes. Az egyszeri szerződéskötési díj megfizetése szerződéskötéskor történik, a pontos összege a jóváhagyott hitelkeret összegétől függ. (Jelenleg 1%-a, de minimum 30 ezer forint.) A kezelési költség a hitel megítélése után, a bank "munkavégzéséért" felszámított költség, amely lehet egyszeri és folyamatos is. Egyes bankok adminisztrációs díjnak hívják. A kezelési költséget a bank a hitelkeret összegére vetítve minden hónapban felszámolja. (0,2%.) Az aktuális hitelkeret igénybe nem vett része után a bank naponta számít rendelkezésre tartási jutalékot. A rendelkezésre tartási jutalék olyan díj, amelyet a bank akkor számol fel, ha az ügyfél a megítélt hitelt nem azonnal vagy nem teljes mértékben hívja le. A fel nem használt összeg százalékban meghatározott díj. (Ennél a terméknél jelenleg évi 2%) Az ügyfél által kezdeményezett módosítások esetén módosítási díj kerül felszámításra. A díjfizetés alapja a teljes hitelkeret. A meghosszabbítás és a hitelkeret ügyfél által kért lecsökkentése nem minősül módosításnak. Amennyiben az évenkénti meghosszabbításkor lehetőségünk van és élni is szeretnénk a hitelkeret megnövelésével, a bank hosszabbítási díjat számít fel. (Az aktuális hitelkeret 1%-a) Fizetési késedelem esetén a folyószámlahitelnél is találkozunk késedelmi kamattal, mellyet az esedékesség napjától a megfizetés napjáig számít fel a bank, az esedékességkor meg nem fizetett összegre vetítve.

11

Banki irányadó kamat. Az ügyfelek minősítésüktől függően alapkamat+felár alkalmazásával megállapított kamaton kapják a hitelt, csak a legjobb adósok esetében tekint el a bank a felár alkalmazásától.

31

SZAKDOLGOZAT


A kamatfizetés az ügyfél forintszámlájáról havonta történik, amennyiben ezen a számlán nincs elegendő fedezet, úgy a bank más devizanemben, vagy másik pénzintézetnél vezetett számláját is megterhelheti.

Az aktív folyószámlahitel banki kockázatai Termékspecifikumból kifolyólag az ügyfél kizárólag a futamidő végén köteles tőkét törlesztenie. A bank számára ez a többi forgóeszközhöz képest fokozott kockázatot jelent, mert nem ismeri az ügyfél tőkefizetési fegyelmét. A hitel kihasználtsága is egy kockázat, mivel ha az ügyfél nem használja ki a hitelkeretet, akkor a hitelkamatnál lényegesen alacsonyabb rendelkezésre tartási jutalékot köteles csak megfizetni. Így a banknak egy elvesztegetett haszna keletkezik, mivel ez alatt az idő alatt kihelyezhette volna a hitelkeretet más ügyfélnek, magasabb kondíciók mellett. Az egyik ügyfél számára fenntartott, de ki nem használt hitelkeretet a bank nem tudja egy másik ügyfél számára kiajánlani.

Vállalkozásra vonatkozó kockázatok a folyószámlahitel esetében A lényegesebb része a kockázatoknak, az ügyfél kockázata. A tőketörlesztési kötelezettség hiánya a cégek számára is kockázatot rejt, mivel az ütemezett törlesztéssel szemben egy adott időpontban merül fel egy tetemesebb összeg megfizetésének kötelezettsége. Ez problémát okozhat a cég gazdálkodásában. Az üzletkötők javaslata, hogy a keret meghosszabbítását időben kezdjék el, így marad idő az átvállalásra elutasítás esetén. Ugyancsak kockázat, hogy a fizetési gondokkal hosszabb ideje birkózó cégeknek nem megoldás a folyószámlahitel, mivel ha tartozásaikat tartozásokból rendezik, csak „görgetik maguk előtt” az adósságokat, ami hosszú távon nem fenntartható stratégia egy mikrovállalkozás életében. A folyószámlahitel előnye A cégben felmerülő költségekre szabadon felhasználható. A folyószámlahitel jár a legkevesebb mellékköltséggel (mentes a fedezet értékelésével kapcsolatos költségektől) Lényegében annyit jelent, hogy az ügyfél használja a folyószámláján lévő saját pénzösszeget, és ha ez elfogy, akkor sincs semmi gond, mert bizonyos mértékig, amiben a bankkal megállapodtak „mínuszba mehet” az egyenlege.

32

SZAKDOLGOZAT


A folyószámlahitel hátránya Hátránya azonban, hogy ha vállalkozó egyenlege gyakran mínuszban van, akkor pont a váratlan kiadásokra nem marad fedezet, ami az eredeti célja lenne ennek a hitelkeretnek.

3.2.4. Rulírozó folyószámlahitel, azaz forgóeszközhitel Cib Zöld hullám Extra Folyószámlához kapcsolt rövid lejáratú rulírozó jellegű, szabad felhasználású hitelkeret, amely hasonlóan a cég előre nem tervezhető kiadásaira, likviditási problémák orvoslására nyújt lehetőséget. A likviditási problémák függhetnek szezonalítástól, vevők fizetési késedelméből, vagy akár váratlan kiadásoktól. A készletek, azaz forgóeszközök finanszírozása (készlet feltöltés, alapanyag beszerzés, egyéb működési költségek) kisebb és nem tőkeerős vállalkozásoknál nagy gondot jelent a cég kezdeti, korai éveiben, amikor a cég nagymértékben függ a vevők és a beszállítók alkupozíciójától. A forgóeszköz hitel célja pontosan a cég rövid vagy hosszú távú forgóeszközigényeinek átmeneti anyagi fedezetének biztosítása. A rulírozó hitel szerkezetét tekintve hasonló elvre épül, mint a folyószámlahitel, azzal a különbséggel, hogy „szabadon mozoghat benne” az ügyfél, a befizetéseivel mindig törleszti, a terheléseivel mindig igénybe veszi a hitelt, ellentétben a folyószámlahitel éves vagy negyedéves tőketörlesztésével. A banki nyelv gyakran használja a két megnevezést, a folyószámlahitelt és a forgóeszközhitelt szinonimaként, azonban a gyakorlatban két különböző termékről van szó. A forgóeszközhitel a folyószámlahitelek közé sorolható, de a pontos megnevezése: rulírozo folyószámlahitel, utalva a hitel automatikus törlesztésére. A kölcsönök lehívása két banki napos előzetes írásbeli kérelemmel lehetséges. A rendelkezésre tartási időszakon belül a szabad keret terhére bármikor lehívhatóak a kölcsönök. Az előtörlesztett összegek újra lehívhatóak, így a hitel futamideje a vállalkozás igényének és a hitelcéljához alkalmazkodik.

A rulírozo hitelkeret főbb jellemzői

33

SZAKDOLGOZAT


A termék pontos megnevezése, Cib Zöldhullám Extra. Az extra jelző az állami kezességvállalás opciója révén került a névbe. Létezik A Cib Zöld Hullám hiteltermék is, „extra” nélkül, azonban az egyéni -, és mikrovállalkozók számára csak ebben a formában érhető el. Tárgyi fedezet nélkül vehető igénybe, a vállalkozás tulajdonosainak, valamint a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. készfizető kezességvállalása mellett. A hitelkeret összege a vállalkozás előző éves nettó árbevételétől és a banki adósminősítésétől függ. Alsó határa 500 ezer forint, de maximum 10 millió forintig terjedhet. Csak forintban igényelhető. Futamidejét tekintve éven belüli folyószámlahitel, tehát maximum tizenkét hónap, és a hitel a lejárata előtt meghosszabbítható.

A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. 1992-től működik, azzal a céllal jött létre, hogy a hitelek, a bankgaranciák, a pénzügyi lízingek, és a faktoring ügyletek, illetve uniós és hazai visszatérítendő és nem visszatérítendő pályázatok és támogatások mögött készfizető kezességet, garanciát biztosítson. Többségében állami tulajdonú szervezet, a magyar állam, a legjelentősebb hazai kereskedelmi bankok, takarékszövetkezetek, és néhány vállalkozói érdekképviseleti szövetség alapította. Amennyiben a vállalkozó nem rendelkezik elegendő fedezettel az adott ügylet igényléséhez, a vállalkozás a kereskedelmi bankon keresztül a Hitelgaranciához fordulhat. A Hitelgarancia készfizető kezességnyújtásának a mértéke függ az adott termék és a vállalkozás paramétereitől. Általánosságban mondhatjuk, hogy a hiteltermékek esetében ez a határ az igényelt összeg 80%-a, európai uniós és hazai pályázatok esetén az összeg 120%-a (a járulékos költségek fedezése végett).

A forgóeszköz potenciális ügyfél köre Devizabelföldi, gazdasági társaságok és egyéni vállalkozók, akik legalább egy teljes lezárt éves, a vállalkozási formának megfelelő beszámolóval rendelkeznek. Nem állnak csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt, továbbá nincs ellenük folyamatban végrehajtási eljárás. Köztartozás mentesség igazolása szükséges.

A forgóeszközhitel árazása

34

SZAKDOLGOZAT


A hitel kamata jelenleg kedvezőbb a folyószámlahitelétől, Cib Prime Rate + 2%, azonban a Hitelgarancia Zrt. kezességvállalásának is díja van, amit a bank az ügyfélre hárít, ez jelenleg 1,7%. A kezelési költség plusz 0,2%, és az egyszeri folyósítási jutalék az igényelt hitelkeret 0,5%-a, de legalább 50 ezer forint. További költségként lépnek fel az állami kezességvállalás egyszeri 10 ezer forintos díja, az esetleges módosítási, és előtörlesztési díjak. (Az előtörlesztés kamatfordulókor díjmentes, ebben a esetben a előtörleszteni kívánt összeget időben jelezni kell a bank felé.) Az aktív folyószámlahitellel ellentétben nincs rendelkezésre tartási díj. A beérkező tételek külön rendelkezés nélkül csökkentik az igénybevett hitelösszeget.

A forgóeszközhitel előnyei Tárgyi fedezet nélkül vehető igénybe. A kedvezőbb kamatozása sajnos a Garantiqa kezességvállalásának díja révén nem érvényesül, azonban rugalmas, mivel a hitelkamatot mindig csak az igénybevett hitelösszeg után kell fizetni. A fejlődő vagy szezonálisan gazdálkodó vállalkozásoknál a forgóeszközhitel fedezetet nyújt az árukészletek átmeneti bővítésére, segít a forgalom növekedésében és ezzel a vevők folyamatos kiszolgálásában. Uniós pályázaton elnyert, de utólag kifizetésre kerülő támogatások megelőlegezésére és Áfa finanszírozásra is felhasználható. A Cib banknál akár önerő felmutatása nélkül is igényelhető, de ebben az esetben csak a számlák nettó értékének a finanszírozására használható.

A forgóeszközhitel hátrányai A termék hátránya, hogy az igénylés és a folyósítás közötti időszak jelentősen hosszabb, mint az egyszerű rulírozó hitelkeretek esetében, mivel a Hitelgarancia is külön elbírálja az ügyletet.

3.2.5. Hitelkártya Mastercard Üzleti Hitelkártya A termék célja a mikróvállalkozói ügyfeleknek rövid lejáratú rulírozó forgóeszközhitel biztosítása vállalati hitelkártya formában, a kisebb beszerzések fi-

35

SZAKDOLGOZAT


nanszírozására. A hitelkártyák a folyószámlahitelektől eltérően egyedileg meghatározható paraméterekkel rendelkeznek. Napi, heti vagy havi költési keret állítható be, illetve lehetőség van készpénz felvételére, társkártyák igénylésére és telefonon keresztüli értesítések, rövid szöveges üzenetek beállítására. A termék pontos megnevezése, Mastercard üzleti hitelkártya kisvállalkozások részére. Célcsoportját az előző termékhez hasonlóan a mikro szegmensbe sorolt, legalább 1 lezárt éves működéssel rendelkező devizabelföldi gazdasági társaságok, egyéni vállalkozások, mezőgazdasági őstermelők, családi gazdaságok, kistermelők, ügyvédi iroda, és egyén ügyvédek alkotják. Az igénylésnek nem feltétele a meglévő kapcsolat a bankkal, de számlanyitás szükséges a keret megnyitásához. Azonos feltételekkel rendelkezik, mint a kkv szegmens számára kínált hitelkártya, azzal a különbséggel, hogy az eredeti három éves futamidőt, a mikrók számára a bank egy évben maximalizálta. A termék előnyei a bank számára, hogy tárgyi fedezet hiányában a magasabb kockázati tényezőre hivatkozva viszonylag magasabb kamattal, díj és jutalékbevétellel realizálhatja az ügyletet. A jóváhagyás nem igényel sok munkát, a sztenderdizált metódusnak köszönhetően gyorsan zajlik. Problémamentes ügyfél esetén automatikusan meghosszabbítható és keresztértékesítésre is alkalmat ad a forgalom bankhoz kötésével.

A hitelkártya előnyei Előnyei az ügyfelek számára, hogy igénylése valóban gyorsan és egyszerűen zajlik. Lehetőség van rá, hogy legfeljebb 45 napig a bank pénzét használjuk kamatmentesen. Türelmi idő lejártával elég a minimum összeget visszafizetni. A bank rövid szöveges üzenetben tájékoztat a fizetési határidőről, a felhasználható egyenlegről és az esedékes törlesztőrészlet összegéről. Belföldön és külföldön is használható, illetve utasbiztosítás is jár a kártyához. Családtagoknak, vagy üzlettársaknak társkártyát igényelhetünk, a kártyalimit pedig kártyánként eltérően állíthatóak be, a vállalkozás számára biztosított limiten belül. A hitelkártyáról átutalás is indítható.

A hitelkártya feltételrendszere

36

SZAKDOLGOZAT


A devizabelföldi legalább egy lezárt évvel működő gazdasági társaság igényelheti, amelynek saját tőkéje nem lehet negatív. A vállalkozás nem állhat csőd vagy felszámolás alatt és nem lehet ellene végrehajtási eljárás. A befogadást megelőzően 30 napnál nem régebbi köztartozás-mentességi igazolásokkal kell rendelkeznie. Átütemezett köztartozás legfeljebb az árbevétel 1%-áig elfogadható, e felett kizáró tényező. A vállalkozás nem szerepelhet a bank fekete vagy szürke listáján 30%-ot meghaladó csődvalószínűséggel. Nem szerepelhet KHR rendszerben negatív információval, és nem állhat fenn 30 napot meghaladó fizetési késedelme bármely pénzintézettel szemben. Illetve nem lehet 35 napon túl nem vagy csak részben teljesült, előnyösen rangsorolt inkasszója.

A hitelkártya főbb tulajdonságai A hitelkeret összege minimum 100 ezer forinttól maximum 5 millió forintig terjedhet. Hasonlóan a tárgyi fedezet nélküli hitelekhez, az igényelhető összeg egy banki scoring segítségével az előző éves árbevétel százalékában kerül meghatározásra. (maximum az éves bevétel 10%-áig terjedhet, a többi fedezetlen hitellel együtt pedig maximum 18%-ig.) Kizárólag forintban igényelhető és futamidejét tekintve 1 év, igazodva a hitelkártya érvényességéhez.

A felhasznált hitelkeret szerkezete és visszafizetése Egy hónap, egy elszámolási periódus. Minden ügyfélnek a bank meghatároz egy fordulónapot, amikor az adott havi elszámolás, számlakivonat elkészül az ügyfél részére. A fordulónapot követően 15 napos türelmi idő áll az ügyfél számára, hogy a fordulónapon fennálló hiteltartozását részben vagy egészben kiegyenlítse. A lényeg, hogy a türelmi idő alatt legalább a minimum összeg visszafizetése megtörténjen. Ha a felhasznált teljes összeg (vásárlás, készpénz felvét, átutalt öszszegek, díjak stb.) határidőn belül visszafizetésre kerül, akkor a bank a vásárlási tranzakciók és ezek díjai után felszámított kamatok terhelésétől eltekint, így mint a hagyományos lakossági hitelkártyák esetében, ha az ügyfél a keretet csak vásárlásra vette igénybe, akár több perióduson keresztül is kamatmentesen használhatja a bank pénzét. A minimum összeg a kintlévőségek 10%-a, illetve az előzőleg meg nem fizetett minimum összegek. A fennmaradó összeg csökkenti a felhasználható

37

SZAKDOLGOZAT


hitelkeretet, és továbbvihető a következő elszámolási periódusra. Ebben az esetben már a vásárlási tranzakciók után is terhel kamatot a Cib. Ha a minimum öszszegtől kevesebb kerül visszafizetésre, a bank a kamaton felül késedelmi kamatot is felszámít, és a következő periódusra új, megnövelt mimiumösszeget kalkulál, mivel a meg nem fizetett tételek torlódnak.

3.2.6. Középlejáratú eseti hitel Cib Aktív Kölcsön néven futó középlejáratú (13-48 hónap) hitel társas vállalkozások, és egyéni vállalkozók számára nyújt segítséget a felmerülő kiadások finanszírozására. A bank hirdetménye szerint tartós forgóeszköz finanszírozásra is alkalmas a termék. A hitel szabadon felhasználható azonban a vállalkozás oldaláról nézve, a gyakorlat azt mutatja, az eseti hitelek inkább a gyorsan megtérülő tárgyi eszközök megvásárlásának előfinanszírozására a leggazdaságosabb. A termék eredetileg két alternatívával lépett a piacra, egy rövid lejáratú (3-12 hónap) és egy hosszú lejáratú (1 év – 7 év) eseti hitellel. 2009-ben a kis és középvállalkozások számára továbbra is elérhetőek ezek, azonban mikro és az egyéni vállalkozók számára egybeolvasztva egy középlejáratú hitelként lett elérhető.

Az eseti hitel potenciális igénylőinek köre A 12 hónapos Cib Bank-os számlamúlttal rendelkező, legalább egy lezárt üzleti évvel rendelkező, devizabelföldi társas, vagy egyéni vállalkozások, melyek nem állnak csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt, nincs ellenük folyamatban végrehajtási eljárás.

Az eseti hitel főbb jellemzői A hitel összege: 1 millió forinttól 8 millió forintig terjed. A vállalkozás éves nettó árbevételétől, a hitelmúltjától, és bank adósminősítésétől függ.

Az eseti hitel előnye a vállalkozók számára Szabadon felhasználható, havi fix törlesztő részlete van, a fedezetlen hitelekhez megszokottan gyorsan bírálat alá kerül, és viszonylag egyszerű az igénylése, nem igényel túl sok papírmunkát. Tárgyi fedezet nélkül, a vállalkozás két legnagyobb tulajdonosának készfizető kezességvállalása mellett igényelhető.

38

SZAKDOLGOZAT


3.3. Kamattámogatott, refinanszírozott hitelek Refinanszírozott hitel esetén a Bank nem a saját forrását, hanem valamely, más pénzügyi intézménytől kapott forrást továbbítja a végső felhasználók felé. A bankok közötti bizalom felborulásának, és a tőke drágulásának talán egyik pozitívuma, hogy a kormány és pénzintézetek többsége a piaci hitelek helyett az államilag támogatott programokra helyezte, és helyezi a hangsúlyt 2009-ben. A programok előnye a vállalkozások számára, hogy a piaci kamatoktól pár százalékkal alacsonyabban juthatnak hitelhez, és a hitelekre vállalt állami garancia miatt az igénylők szélesebb köre, esetenként az induló vállalkozások is „átkerülhetnek a rostán”.

A pénzek nagy részének kihelyezését, és a cégek

előminősítését általában a kereskedelmi bankok végzik, azonban az állami szervezetek munkáján is nagy a felelősség. A támogatott források alapvetően fejlesztéshez, innovációhoz, beruházásokhoz kapcsolódhatnak.

A Ciben keresztül elérhető refinanszírozott termékek: -

Új Magyarország Vállalkozásfejlesztési Hitelprogram

-

Új Magyarország KKV Hitelprogram

-

Új Magyarország Agrárfejlesztési Hitelprogram

-

Új Magyarország Agrárforgóeszköz Hitelprogram

-

Sikeres Magyarországért Önkormányzati Infrastruktúrafejlesztési Program

-

Sikeres Magyarországért Bérlakás Hitelprogram.

3.3.1. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv

39

SZAKDOLGOZAT


A következőkben az Új Magyarország két hitelprogramjával szeretnék bővebben foglalkozni, ami 2008 decemberétől egy forgóeszközhitel és egy beruházási hitel formájában nyílt meg, és a Cib bank is közvetítőjévé vált. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv hitelprogramjai a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) és a Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. (MV Zrt.) szervezésében került a piacra. A project nem kizárólagosan Cib termék, a legtöbb hazai banknál megtalálható. A K&H, MKB, Raiffeisen, UniCredit és a Takarékbank is aláírta a szerződést.

A Magyar Fejlesztési Bank és Politikája A Magyar Fejlesztési Bank zártkörűen működő, többségében állami tulajdonban lévő részvénytársaság. Célja, hogy fejlesztési bankként a magyarországi beruházások finanszírozásával hozzájáruljon a kormány fejlesztéspolitikai terveinek megvalósulásához. Feladatának tekinti, hogy támogassa Magyarország nemzetközi versenyképességének javítását, a pénz- és tőkepiacokról bevont források kedvező feltételű, de piaci alapú kihelyezésével. A Fejlesztési Banknak nem érdeke, hogy a kereskedelmi bankokkal versenyezzen, nyolcvan százalékban rajtuk keresztül helyezi ki hiteleiket, így a kisebb ügyfelek a számlavezető bankjukkal kötik a szerződéseket. Ez a MFB szempontjából azért is előnyös, mert a számlavezető bankok jobban ismerik ügyfeleik múltját, fizetési fegyelmüket, rendszeres kapcsolatban állnak velük. Az államilag támogatott termékeinek köre a JEREMIE (Joint European Resources for Micro to Medium Enterprises) alapok és az Új Magyarország Fejlesztési hitelprogram kombinációjával 2008 végétől egészült ki. A kedvezményes kamatozású, és hosszúlejáratú hiteltermékek iránt, már 2007 végétől folyamatosan nőtt a kereslet. A kereskedelmi bankok kkv finanszírozásból való visszavonulásának is köszönhetően az utóbbi időkben hétről hétre nőtt a ki-

40

SZAKDOLGOZAT


helyezésük is. (2009. szeptember végéig 265 milliárdnyi kkv kérelmet hagyott jóvá a fejlesztési bank, a hitelprogramjain keresztül.)

A támogatott hitelek forrása A MFB valamennyi terméke EU-konform. Euró alapú forinthitelek, amiket az állam árfolyam-garanciája tesz lehetővé. A hitelek fedezetére nemzetközi forrásokat használnak. Az MFB jelenleg EURIBOR plusz 2-3 százalékért kap forrást (korábban plusz 1%) az európai fejlesztési bankoktól, azaz az European Investment Banktől és a Council of European Development Banktől, illetve a Nemzetközi Valutalap csomagjából is érkeztek összegek. A megdrágult nemzetközi piacokról a válság óta nem vettek fel pénzt.

3.3.2. MFB Új Magyarország Forgóeszköz Hitelprogram A hitelprogram a magyarországi székhelyű mikro-, kis- és középvállalkozások részére, a tevékenységük bővítéséhez szükséges átmeneti forráshiány biztosítása, forgóeszköz finanszírozására használható fel. Területi korlát nélkül termelő vagy szolgáltató tevékenységet folytató vállalkozások igényelhetik.

A forgóeszközhitel futamideje és hitelkerete A hitelösszeg 1-200 millió forintig terjedhet, az árbevétel meghatározott százalékában. Hosszú futamidőre igényelhető, évenkénti meghosszabbítással. Nagy előnye, hogy saját erő nem szükséges hozzá. A hitel összkerete a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. 90 Milliárd forintos kedvezményes kamatozású refinanszírozási forrása és a Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. kezelésében álló Középmagyarországi Operatív Program, valamint a Gazdaságfejlesztési Operatív Program 50 Milliárd forintos kedvezményes kamatozású refinanszírozási forrása.12

A támogatott forgóeszközhitel kamata és költségei

12

Forrás: cib.hu ttp://www.cib.hu/egyenivallalkozok_mikrovallalkozasok/szolgaltatasok/finanszirozas/tamogatott_ hitelek/mfb_uj_magyarorszag_forgoeszkoz_hitelprogram

41

SZAKDOLGOZAT


A hitel pontos kamata: 9/14* 1 havi BUBOR13 + 1,464% + legfeljebb 4%/év, ami a 2009 novemberi BUBOR alapján kevesebb, mint 9 %. Költségszerkezete tartalmaz egy, egyszeri kezelési költséget, ami legfeljebb a teljes hitelöszszeg 1%-áig terjed. A kezelés költség az első folyósításkor kerül felszámításra. A fel nem használ összeg után a rendelkezésre tartási díj, maximum évenkénti 0,25%. Előnye, hogy előtörlesztés esetén előtörlesztési díj nem, viszont a módosítási díj az adott finanszírozó hitelintézet aktuális kondíciós listája szerint kerül felszámításra. Mivel tárgyi fedezet nélküli hitelről van szó, a biztosítékok a finanszírozó bankok belső szabályzatai szerinti, a szokásos banki biztosítékok, valamint a hitelgaranciai kezesség. Lehetőség van a Garantiqa gyorsított eljárású kezességvállalásának igénybevételére, a hitelösszeg 80%-áig terjedően.

3.3.3. MFB Új Magyarország Kis- és Középvállalkozói Beruházási Hitelprogram A Magyar Fejlesztési Bank hosszú lejáratú beruházási hitele a „kisebbeknek”. Az előző konstrukcióktól eltérően egy hosszú távú hitelről van szó. Feladata nem a cégek napi működésének, likviditásának biztosítása, hanem a nagyobb volumenű termelői vagy szolgáltatói fejlesztések elősegítése. A program célja a magyar gazdaság versenyképességének fejlődését szolgáló, infrastruktúra- és technológiafejlesztést előidéző beruházások előmozdítása, a kevésbé fejlett régiókban. Így a lehetséges hiteligénylők körében van egy területi megkötés, a középmagyarországi régióból sajnos nem pályázhatnak a vállalkozók, tekintettel a többi régió beruházásbeli elmaradottságára. A beruházási hitel sem kizárólagos a Cib számára, a többi kereskedelmi bankon elérhető, illetve a legjobb partner talán közvetlenül a Vállalkozás Fejlesztési Zrt. Amiért megemlítem a dolgozatomban, az, az, hogy az éven túli lejárat ellenére, tárgyi fedezet nélküli konstrukció, emellett az állam a kamaton, és a Hitelgarancia Zrt. kezességvállalásán keresztül is támogatja.

13

BUBOR: Budapesti bankközi kamatláb, a kereskedelmi bankok kihelyezési rátájának átlaga. Az MNB naponta számolja ki és teszi közzé.

42

SZAKDOLGOZAT


A hitel felhasználható tárgyi eszközbe történő beruházáshoz, a beruházáshoz, fejlesztéshez közvetlenül kapcsolódó szabadalmi jog, licenc, know-how vagy nem szabadalmazott technikai tudás (immateriális javak) vásárlásához, előállításához, a beruházáshoz, fejlesztéshez közvetlenül kapcsolódó tartós forgóeszköz finanszírozásához. A beruházási hiteleket általában közép vagy hosszú távra veszik igénybe a cégek. Közép lejáratú hitelek az éven túli, de maximum 1-2 éves futamidejű hitelek. Hosszú lejáratú hitel futamideje bankonként változó, és erősen befolyásolja a gazdasági helyzet is. Banki hirdetmények szerint általában, maximum tizenöt évre adhatóak, de a gyakorlatban a hét, maximum tíz év a bevett szokás. A rövid lejáratú hitelekhez képest nagyobb a bankok kockázata, a vállalkozásoknak pedig nagyobb költségekkel kell kalkulálniuk

A beruházási hitel futamideje és hitelkerete A hitel futamideje a Cib Banknál, maximum tíz év. (az MFB hirdetménye szerint maximum 15 év). A hitelösszeg csak forintban igényelhető, ez 10-től 100 millió forintig terjedhet. A felhasználható keretösszeg 100 milliárd forint, melyet a Magyar Fejlesztési Bank és a Magyar Vállalkozásfejlesztési Zrt által, ötvenötven százalék arányban refinanszíroz. A keretösszegből 14 milliárd forintot a Közép-Magyarország Operatív Program, 86 milliárd forintot pedig a Gazdaságfejlesztési Operatív Program keretében osztanak szét.

A beruházási hitel kamata és költségei A kedvezményes kamatozás 3 havi EURIBOR14*0,75 + 0,75%+ legfeljebb 5%/év-et jelent. Van lehetőség türelmi idő kérésére, azaz az első két évben a tőkét nem, csak a kamatot és az egyéb költségeket köteles megfizetni a vállalkozó. A türelmi idő nem jelenti az első két év tőkefizetési kötelezettség elengedését. A vállalkozás a harmadik évtől kezdve kezdi meg a felvett hitel tényleges törlesztését. A folyósítási jutalék egyszeri 1%, amely az első folyósításkor kerül felszámításra. Projektvizsgálati díj egyszeri díjként merül fel, legfeljebb 25 ezer Ft + a hitelöszszeg 0,1%-a. Rendelkezésre tartási díj, évi maximum 0,25%. A módosítási díj pe14

EURIBOR: a frankfurti bankközi piacon jegyzett Euró bankközi hitelkamatláb. Az aktuális három havi kamat a www.euroribor-rates.eu weboldalon kerül publikálásra.

43

SZAKDOLGOZAT


dig, a folyószámlahiteltől eltérően egységes, mértéke a fennálló hitelösszeg legfeljebb 0,1%-a, de legalább 10 ezer Ft. Az előtörlesztési díj az adott hitelintézet kondíciós listája szerint alakul. A hitel visszafizetése a türelmi időt követően nenegyedévente egyenlő tőketörlesztő részletekben történik.

A termék előnyei a vállalkozók számára Kedvezményes kamatozással, hosszú futamidőre (maximum 10 év) igényelhető. Lehetőség van 2 év türelmi időre (csak a kamatot kell 2 évig fizetni). Megkezdett beruházás is finanszírozható vele. Forrás-kiegészítőként bármilyen pályázat keretében elnyert támogatáshoz felhasználható. A beruházáshoz közvetlenül kapcsolódó tartós forgóeszköz is finanszírozható. És talán legkitűnőbb előnye, hogy kezdő vállalkozások is finanszírozhatóak, induló vállalkozások is pályázhatnak.

A hitel legfőbb jellemzői A saját erő mértéke a beruházás nettó - vagy amennyiben a vállalkozás áfa visszaigénylésére nem jogosult, bruttó - bekerülési értékének legalább 15 %-a. Ez a saját erő saját forrásból és az államháztartás más alrendszereiből vagy közösségi forrásból kapott vissza nem térítendő támogatásból állhat. A beruházás lehet egy új telephely kialakítása, ingatlanpark bővítése, felújítása vagy a technológia korszerűsítése. A hitel elnyeréséhez részletes üzleti tervre van szükség, amely bizonyítja a bank felé, hogy a hitelösszeg, a beruházási költségek profittal együtt megtérülnek, azaz a terméknek vagy a szolgáltatásnak biztos piaca, fizetőképes vevője van.

A beruházási hitel biztosítéka A finanszírozó hitelintézet belső szabályzatai szerinti, szokásos bankári biztosítékok. Lehetőség van a Garantiqa Hitelgarancia Zrt., valamint az Agrár Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány készfizető kezességvállalásának igénybevételére.

A támogatott hiteleket igényelhetők köre

44

SZAKDOLGOZAT


Termelő vagy szolgáltató tevékenységet folytató vállalkozások. Olyan, Magyarországon bejegyzett mikro-, kis-, és középvállalkozások valamint nagyvállalatok, önkormányzati és állami tulajdonú vállalatok, amelyek egyéni vállalkozás, gazdasági társaság, szövetkezet, európai részvénytársaság formában működnek. Nem vehet részt a hitelprogramban olyan vállalkozás, amely a hitelkérelem benyújtásának időpontjában csőd-, felszámolási eljárás, végelszámolás vagy végrehajtási eljárás alatt áll, lejárt köztartozása, hitelszerződésből vagy bankgarancia-szerződésből eredő lejárt tartozása áll fenn. A tevékenység folytatásához szükséges valamely hatósági engedéllyel nem rendelkezik. Az Európai Bizottság valamely támogatás visszafizetésére kötelező határozata által érintett és a tiltottnak minősített támogatást nem fizette vissza. Megelőzően valamilyen visszatérítendő támogatást nem fizetett vissza. Szénágazatban, vagy halászati és akvakultúra (vízművelés, tengeri és édesvízi növények és állatok kontrollált körülmények közötti tenyésztésé) ágazatban tevékenykedik. Esetleg a vállalkozás nehéz helyzetben van.

3.3.4. Széchényi kártya 2 A Cib-en keresztül sajnos nem lehet elérni, azonban nem szerettem volna kihagyni a Széchényi Kártyát a dolgozatomból, mivel a mikrocégek számára egy versenyképes forgóeszköz finanszírozására alkalmas terméket jelent. 2002-től meglévő, állami kezesség mellett, kamattámogatott konstrukcióról van szó. A gazdaságilag igazán aktív mikro-, kis-, és középvállalkozások 300 ezer körüli táborából 2008 előtt csak 30 ezernek volt valamilyen forgóeszköz hitele. 2009-ben a gazdasági körülményeknek köszönhetően 30 ezer újabb vállalkozás kényszerült forgóeszköz finanszírozást igénybe venni, melyeknek nagy része a Széchényi kártya mellett döntött. A kártya szakmai irányítását, fejlesztéseit, és az ügyfelek előminősítését a KA-VOSZ Zrt. látja el.

A KA-VOSZ Zrt. a Magyar kereskedelmi Kamara

(MKIK) illetve a Vállalkozók és Munkaadók Országos Szövetsége (VOSZ) által létrehozott zárt körűen működő részvénytársaság.

A Széchényi Kártya potenciális ügyfélköre

45

SZAKDOLGOZAT


Legalább egy lezárt, naptári évet maguk mögött tudó egyéni-, mikro-, kis-, és középvállalkozók számára igényelhető, szabad felhasználású, fedezetlen hitelkeret. Sikerességét mutatja, hogy a hét éve működő programban, a kihelyezett hitelállomány mára már 700 milliárdra nőtt. Az elmúlt egy év alatt, az alternatív megoldások számának csökkenése végett (a vállalkozók vagy nem kaptak céges hitelt, vagy szűkültek a kereteik) kifejezetten nagy kereslet volt rá. Ez év őszében a 120 ezer darabot lépte át a kiadott kártyák száma, ahhoz képest, hogy egy évvel ezelőtt még csak a 100 ezrediknél jártak.15

A Széchényi kártya futamideje és igénybe vehető hitelkerete 2008 nyarától olyan könnyítések léptek a konstrukcióban, amelyek „mikro-, és kisvállalat-barátibbá” tették azt. A korábbi 1 és 25 millió forintos keret alsó határa 500 ezer forint lett, a futamidő 1 évről 2 évre módosult (az előírt feltételek teljesülése és a problémamentes kapcsolat esetén automatikus a meghosszabbítás, azaz nem kell új szerződést írni), és megszűnt a negyedéves tőketörlesztési kötelezettség. A vállalkozó szabadon dönthet, hogy a tőkét negyedévente, vagy egy összegben, a futamidő lejártakor fizeti vissza. A könnyítéseknek köszönhető módozat, a Széchényi Kártya 2 nevet kapta.

A Széchényi Kártya igénylésének feltételei A Széchenyi Kártya 2-t olyan mikro-, kis- vagy középvállalkozás igényelheti, amely egyéni vállalkozóként, illetve az üzletszabályzatban meghatározott gazdasági társaságként vagy szövetkezet formájában legalább egy éve működik. 10 millió forint feletti hitelkeret igénylése esetén két lezárt naptári év igazolására van szükség. A vállalkozásának nem lehet lejárt köztartozása, valamint szükséges, hogy megfeleljen a Széchenyi Kártya üzletszabályzatban meghatározott egyéb feltételeknek. Igényelni a Magyar kereskedelmi Kamara (MKIK) illetve a Vállalkozók és Munkaadók Országos Szövetsége (VOSZ) országos hálózatán keresztül lehetséges, ami a takarékszövetkezeteket, illetve az Erste, MKB, OTP és Volksbank fiókjait veszi közre.

15

Forrás: Figyelő 2009. November 19-25. oldal: 48.

46

SZAKDOLGOZAT


A Széchényi Kártya költségszerkezete Kamatát tekintve a kereskedelmi bankok szabad felhasználású hiteltermékeitől, és a dolgozatomban felsorolt termékektől kedvezőbb, 1 hónapos Bubor + 4%, amiből ez éven még 2%-ot, de jövő évtől már csak 1%-ot áll az állam, amennyiben a hitelkeret 10 millió forint alatt van. Azok a vállalkozások, amelyek nem tagjai a kamarának, egyszeri 17 ezer forintos regisztrációs díj megfizetése esetén adhatják be igénylésüket. (Egyéb a Széchenyi Kártya Konstrukcióhoz társult érdekképviseleti szervezet (Társult Szervezet) tagjainak 8.500 Ft regisztrációs díjat kell fizetni.) A bankok a pénzforgalmi bankszámla megnyitásakor jogosultak a számlavezetés díjával a vállalkozás számláját megterhelni. A hitelkeret megnyitásakor a garanciadíj és a kártyadíj kivételével a bankok nem számítanak fel további költséget. Az éves kártyadíjat, a vállalkozás, a kibocsátó bank részére köteles megfizetni, melynek összege a megítélt hitelkeret nagyságához igazodik. (15 ezer forinttól 160 ezer forintig terjedhet) Lehetőség van több kártya igénylésére, amelyeknek egység és jóval kedvezőbb ára van. (Jelenleg 4.000 forint/darab). A kártya használatához kapcsolódó díjakat az adott bank a saját hirdetménye szerint számítja fel. A Hitelgarancia Zrt. a készfizető kezességvállalás díjaként a hitelszerződésben meghatározott hitelkeret 80%ára vetítve 1,5%-os mértékű készfizető kezességvállalási díjat (garanciadíj) számít fel, azonban a vállalkozásnak csak a garanciadíj felét kell megfizetnie, mert a díj másik felét, az állam támogatásként fizeti meg helyettük. A bankok a hiteldíj és az esetlegesen felmerülő késedelmi kamat kivételével nem számítanak fel semmilyen további költséget a hitel folyósításával, rendelkezésre tartásával, törlesztésével kapcsolatban.

Előnyei a többi konstrukcióval szemben Előnye, hogy a kamattámogatás, és az állami garanciadíj felének átvállalása révén, a legkevesebb költséggel járó folyószámlahitel. Pozitívum a rendelkezésre tartási, és előtörlesztési díj elengedése is.

Negatívum

47

SZAKDOLGOZAT


A gyakorlat azt mutatja, hogy a hiteligénylés benyújtásától a hitelkeret megnyitásáig, ha minden jól alakul legalább négy hetet kell várniuk a vállalkozóknak, a többi kereskedelmi terméknél tapasztalt két - három héttel ellentétben.

3.4. Mélyinterjú Mélyinterjúmat a Cib Bank Zrt. egyik megbecsült, több éve sikeres kkv finanszírozójával, Bakay Anitával készítettem. Szakmai gyakorlatom idején Anita, a mentorom volt. Anita 12 éve dolgozik a Bank vállalati részlegén, mint kkv hitelezési specialista. A 2008–2009–es pénzügyi válság negatív hatásainak egyik leginkább kitett szféra, a mikro-, és kisvállalati szektor. A cégeknek forrásokra van szükségük, a bankszektor feladata pedig, hogy kedvező feltételekkel, saját kockázatát is szem előtt tartva bejutassa ezeket a forrásokat a gazdaságba. 1. Mennyire tartotta meg a Cib Bank Zrt. a 2008 végén és 2009 elején, a válság hatására behozott kényszerszigorításokat? „A 2008-as év végén a válság hatására érvénybe lépett hitelezési szigorítások legnagyobb része jelenleg is érvényben van, hiszen a válság még javában érezteti hatását mind az országban, mind világviszonylatban.” 2. Mennyiben érez a Cib felelősséget a hazai kisvállalkozók boldogulásáért? Korlátozza-e a bank szabad mozgásterét, hogy külföldi tulajdonban van? „Természetesen a Bank abban a tekintetben mindenképpen felelősséget érez a kisvállalkozók további boldogulásáért, hogy azokkal, akiknek a válság hatására megromlott a piaci pozíciójuk, fizetési nehézségeik keletkeztek, és gondot okoz a felvett hitelek további sorsa, ott a lehetőségeinkhez képest minden esetben egyénre szabottan igyekszünk megoldást találni, úgymint rövid hitelek átstrukturálása hosszabb lejáratra, havi tőke + kamattörlesztéssel, esetleges tőkefizetési moratórium nyújtása. A Bank mozgásterét érdemben nem korlátozza a tény, hogy külföldi tulajdonosa van. Ma a Magyarországon jelenlévő

48

SZAKDOLGOZAT


bankok legnagyobb része külföldi tulajdonban van, és mozgásterét mindegyik a belföldi piaci viszonyokhoz kell, hogy alakítsa.” 3. Továbbra is vezető piaci pozíció megtartása a cél a szektor finanszírozását illetően, vagy a dekonjunktúra hatására stratégiát váltott a cég? „Hitelezés területén jelenleg cél a forint hitelek esetén a lassú növekedés, és a portfolió tisztaságának megőrzése/javítása.” 4. Kik a legnagyobb vetélytársak a hazai kkv finanszírozás versenyén? „A 2009-as évben már finanszírozási „versenyről” nem beszélhettünk, 2010ben is csak óvatos növekedés várható. A korábbi években a konjunktúra idején a bank komoly versenytársa volt az MKB és a Raiffiesen Bank.” 5. Szakdolgozatomat a hazai mikro-vállalkozókról és a külső banki finanszírozásukról írom. Melyek a legnépszerűbb hiteltermékek ebben a körben? „Ebben a körben a legnépszerűbbek az aktív folyószámlahitel és a hitelkártya termékek, mivel működésük egyszerű, és könnyen érthető a cégek számára, mellesleg a napi működés segítését szolgálják.” 6. A népszerűség mellett, az esetek hány százalékából lesz befogadott ügylet is? „A hiteltárgyalás után meglévő ügyfeleinknél az esetek 70-80%-ban lesz befogadott, és közel ennyiből jóváhagyott ügylet, viszont a más banknál számlát vezető ügyfelek jórészt csak tájékozódnak más bankoknál és a leggyakrabban számlavezetőjüknél veszik fel a hitelt.” 7. Mennyire sikeres az Új Magyarország program beruházási és folyószámlahitele a szektorban? „Az Új Magyarország hitelprogram nagyon jó lehetőségeket kínálna mind az ügyfelek, mind a Bank részére, mivel külső forrásból lehet hitel kihelyezni forint alapon. Előnyök az ügyfél részére: - olcsó hitel, hátrány az ügyfél részére: hosszú (kb 3 hónapos) átfutás, és a nagy dokumentációs igény. Előny a bank számára, hogy nem saját, hanem idegen forrásból dolgozik. A hátránya pedig, hogy maximálva vannak a díjak. Bizonyos hitelösszeg alatt gazdaságtalan a

49

SZAKDOLGOZAT


sok papírmunka, és a hosszú várakozási idő. Igazából a klasszikus kkvk-nak (minimum 3-4-500 milliós árbevételű cégeknek) és igazán kevésbé a mikróknak nyújt segítséget ez a hitelprogram.” 8. Több éves tapasztalatod alapján, mi a véleményed összességében a hazai mikro-vállalati szektorról? „Összefoglalva, a hazai mikro szektor eddig is tőkehiányos volt, aminek következtében a válság erősen érintette őket, hiszen nincsenek tartalékaik (eredménytartalék, magas saját tőke ill. ingatlanvagyon), így a továbblépés jelen gazdasági környezetben szinte lehetetlen. Most legfőbb céljuk a túlélés.”

Köszönöm szépen.

SZAKDOLGOZAT

50


4. SWOT-ELEMZÉS 6. táblázat

Magyarországi mikrovállalkozások gazdasági helyzetének SWOT-elemzése (2009) Erősségek — Képesek a piaci réseket (niche) felismerni, és lefedni, a helyi, lokális igényeket kielégíteni. — Rugalmasság, gyors alkalmazkodó képesség. Egy kisvállalkozás 2-3 fővel, gyorsabban tud átalakulni, esetleg áttelepülni, mint egy több ezer alkalmazottat foglalkoztató nagyvállalat gépekkel, gyárakkal és telephelyekkel. — Külföldi tőkebefektetések jelenléte az országban — Gazdaság és társadalompolitikai jelentőségüket felismerve elkötelezettebb állami és uniós támogatási rendszer kialakulása van folyamatban — Innováció és piacszerzés révén növelhető a hatékonyságuk — klaszterokba szerveződve jelentősen javíthatnak nemzetközi versenyképességükön.

Gyengeségek — sérülékenyebbek, nem áll mögöttük tőkeerős tulajdonos, — nagy cégek erős versenye miatt, versenyhátrány — mivel kisméretű vállalkozások, passzív szereplőik a gazdasági viszonyoknak — kiszolgáltatottak a vevőik és a szállítóik felé — alacsony piaci részesedéssel működnek — strukturálatlan belső működés, sok feladat jut egyetlen emberre, nincs külön szerv a marketing, jogi, pénzügyi, munkaerő szervezési kérdésekre — Likviditási gondok, kevés tőke, nehezen jutnak hitelhez, a bankok is kisebb bizalmat szavaznak a kisebb vállalkozások felé. — A tulajdonosok és vezetők egy része gyakran nem rendelkezik megfelelő vállalatirányítási ismeretekkel — A vállalkozás indulásakor megkezdett tevékenységet űzik, és megmaradtak annak a vezetőnek, aki a rendszerváltás idején jó üzleti érzékkel sikeressé vált — Hatékonyságuk elmarad az uniós átlagtól

Lehetőségek

Veszélyek

51

— Az EU vállalkozás politikája nagymértékben támogatja a KKV szektort, és elvárja a tagországaitól is — Forrásbevonási lehetőség az EU-s pályázatokon keresztül — Lehetőség a nyitásra a szomszédos országok felé — Fejlődő infrastruktúra, kedvezőbb nemzetközi környezet (telekommunikáció és közlekedés) — Vállalkozói hálózatok kiépítésének a lehetősége, mellyel csökkenteni lehet a beszállítók erőfölényét, és a nagyvállalatok versenyhelyzetét — Oktatási, képzési programok EU-s forrásokból — Adminisztratív terhek csökkentése (internetes megoldások) — Egyre nagyobb a lehetőség a külföldi kapcsolatok kialakítására — Üzletfejlesztési, stratégiai, menedzsmenttudás megszerzésére — Egyre több uniós és állami pénzek megszerzésére van lehetőség — Kereskedelmi bankok egyre erősebb versenye az ügyfelek megszerzéséért — A szolgáltatói szektor erőteljes növekedése jó felvevő piac számukra. Forrás:

Saját készítésű táblázat

SZAKDOLGOZAT


— bizonytalan gazdasági körülmények legjobban érintett áldozatai — nehezen tudják diverzifikálni a kockázatokat, erősen limitált számú vevőtől és beszállítótól függnek. — Nehezen kapnak külső forrást, a bankok számára kiemelt rizikót jelentő szektor — Hátrányos piaci alkupoziciójuk miatt számukra a legdrágább a külső forrás. — Rövid vállalkozói múlt miatt, kevés a vállaltvezetés területén jól képzett kisvállalkozó. — A nagyvállalatokkal és az Eu-ban működő vállalatokkal szembeni versenyhátrány növekedése

— Nagyvállalatoknak jobban kedvező adókörnyezet, a magyar állam a legnagyobb adóterheket a KKV szektorra veti ki.

52

SZAKDOLGOZAT


5. ÖSSZEFOGLALÁS A mikrovállalkozások és likviditásuk biztosítása A gazdasági közeg, melyben a magyar kisvállalatok dolgoznak, jelentős átalakuláson megy keresztül napjainkban. Erősödik a verseny a gazdasági élet minden területén, így az intenzív piacszerzési küzdelem már a mikrovállalkozások által preferált, lokális szinten is érzékelhető. Az uniós tagságunk révén. az áruk, szolgáltatások, tőke és a munkaerő egyre szabadabb áramlásának köszönhetően, a helyi piacokon megjelenő vállalkozásoknak már a létrejöttük pillanatától nemzetközi versennyel kell szembenézniük. Az információ átvitel, a kommunikáció, közlekedés egyszerűsödése révén zsugorodik világ, felgyorsult az élet. A fogyasztói piacokon az igények gyorsan változnak, az innováció minden eddiginél fontosabb szerepet játszik a kereskedelemben, az előállításban és a szolgáltatásokban. Az országunkban a multinacionális cégek, és nagyvállalatok adják a kivitel és a hozzáadott érték, illetve fedik le a fogyasztói piac komoly részét. Mellettük a rövid vállalkozói múltra visszatekintő, kis- és középvállalkozások jelentős százaléka a megfelelő szisztémák, és a kedvező gazdasági környezet hiányában számos problémával szembesül, melyek nagyban akadályozzák egy-egy cég hosszú távú fennmaradását. Ahhoz, hogy ebben a közegben egy kisvállalkozás sikeresen működjön, egy jó ötlet, az alapítók elkötelezettsége, a finanszírozáshoz szükséges tőke és a támogató szabályozási és üzleti környezet a négy legfontosabb tényező. A banki szférának óriási a szerepe a hazai gazdaság hatékonyságának fokozásában a kisvállalkozások működésének finanszírozása révén. Ha a folyamatos belső likviditás saját forrásból nem működik, a cég külső segítségre kényszerül. A kormány és a nemzetközi szervezetek által kezdeményezett és támogatott konstrukciók reményt adnak arra, hogy a vállalkozások pénzgazdálkodásának javításával, javul a működési hatékonyságuk, melynek köszönhetően a hazai kisvállalkozások is versenyképesebbé válhatnak a hazai és a nemzetközi piacok szinterein is.

53

SZAKDOLGOZAT


6. MELLÉKLET 6.1. Fogalmak, definíciók  Offshore bank: Az offshore angol szó, a brit szóhasználatban parttól távol fekvõt, illetve partmentit jelent. Olyan vállalkozásról van szó, amely a bejegyzése szerinti országban (belföldön) nem végez gazdasági tevékenységet, üzleti aktivitása alapján külföldinek minõsül. Az „offshore” társaság lényegét a bejegyzés szerinti országában hatályos adójogszabályok határozzák meg. Hazánkban működő „offshore bankok” itt csak fióktelepet hoznak létre, de működési engedélyt a bejegyzés szerinti ország felügyeletétől kapnak, és neki is tartoznak elszámolással. (Forrás: wikipedia) 

Banki feketelista: A hitel kockázatkezelés által karbantartott lista, a 100%-os csődvalószínűségű kockázati eseménynek minősülő esemény merült fel a vállalkozásnál. Elévülés 12 hónap. (Forrás: Cib)



Banki szürke lista: A hitel kockázatkezelés által karbantartott lista, a 100%osnál alacsonyabb csődvalószínűségű kockázati esemény merült fel a vállalkozásnál. Igénybe vehető hitelkeret: az előző lezárt év értékesítés nettó árbevétele és az adósminősítés eredményétől függő hányad szorzata, amely korlátozásra kerülhet még az üzletkötő vagy a jóváhagyó által. (Forrás: Cib)



Pénzügyi lízing: Olyan üzleti megállapodás, mely szerint a lízingbeadó megvásárolja a lízingbevevő által kiválasztott jószágot, azaz a lízingtárgyat azért, hogy annak használatát a lízingbevevőnek díjfizetés ellenében átengedje. A futamidő végén a lízingelt eszköz zárt végű pénzügyi lízing esetében az utolsó lízingdíj megfizetésével automatikusan a lízingbevevő tulajdonába kerül, nyílt végű pénzügyi lízingnél pedig a lízingbevevőnek joga van kijelölni a leendő tulajdonost. A pénzügyi lízing során a jószág végig a lízingbevevő könyveiben szerepel, így az értékcsökkenést is ő érvényesítheti az adózáskor, azonban a tulajdonos a lízingbeadó. (Forrás: wikipedia)



Faktoring: Faktorálás alatt követelések adásvételét értjük. A követelés származhat áruforgalomból, szolgáltatásból, bankhitelből stb. A hitelező a követe-

54

SZAKDOLGOZAT


lést eladja a faktorálónak, innentől kezdve minden jogát elveszíti az adóssal szemben, és ezek a jogok a faktorálóra szállnak át. A faktorálásnak két különböző alaptípusa van: lejárt követelések vásárlása, még le nem járt követelések vásárlása. (Forrás: wikipedia) 

Bankgarancia: bankgarancia esetén "a bank kötelezettséget vállal arra, hogy meghatározott feltételek – így különösen bizonyos esemény beállta vagy elmaradása, illetőleg, okmányok benyújtása – esetében és határidőn belül a kedvezményezettnek a megállapított összeghatárig fog fizetést teljesíteni. (Forrás: Ptk.)



Klaszter: a gazdasági és vállalkozásfejlesztési programok gyakori kifejezése, különböző gazdasági tevékenységek lokális csoportosulásának eltérő megjelenési formáit foglalja össze, és ágazati vagy területi elv alapján szerveződik. Koordinációját megadott szervezeti szabályok alapján a klasztermenedzser fogja összre. (Forrás: Piac&Profit)



JEREMIE Program:

(Joint European Resources for Micro to Medium

Enterprises) Az Európai Unió által kezdeményezett, államilag támogatott kkv forrás program. Három ágból tevődik össze, egy 2008 szeptemberében indult hét éves, 35 milliárdos Mikrohitelkonstrukcióból, a kkv-k hitelhez jutási esélyeit növelő garanciaeszközök alkalmazásából és a harmadik elemből, amely a kkv-k számára kockázati tőkealapok létrehozásáról szóló kezdeményezés.

(Forrás: http://www.eif.org/jeremie/index.htm)

55

SZAKDOLGOZAT


7. IRODALOMJEGYZÉK [1]: Dr. Béza Dániel, Csapó Krisztián, Farkas Szilveszter: Kisvállalkozások finanszírozása, Perfekt kiadó. [2]: Dr Béza Dániel - Kisvállalkozások finanszírozása problémái, egyetemi előadás, 2009 [3]: CEO Magazin 2005/4, Salamonné Dr. Huszty Anna - A magyarországi kis- és középvállalkozások növekedési dilemmái, 12 - 21. oldal [4]: CEO Magazin 2007/2, Galánfi Csaba – A globális változás kommunikációja [5]: CEO Magazin 2007/2, Galánfi Csaba – A globális változás kommunikációja [6]: CEO Magazin 2008/2 Dr. Rekettye Gábor – Marketingtervezés kisvállalatoknál, 2-12. oldal [7]: CEO Magazin 2009/1 Keszténé Kiss Jolán – Hogyan lehetünk sikeresek és eredményesek a multik mellett? 34-36. oldal [8]: CEO Magazin 2009/1 Salamonné Dr. Huszti Anna – Stratégiák és üzleti modellek a magyarországi kis- és középvállalkozások gyakorlatában, 8-15. oldal [9]: Figyelő 2009. Október 8-14, Brückner Gergely, Halaska Gábor – Interjú a MFB vezérigazgatójával [9]: CEO Magazin 2009/2 Vállalkozók új realitásokkal szemben, 4-7. oldal [10]: Figyelő 2009. November 19-25, Halaska Gábor – Újabb leosztás - Széchényi kártya [11]: Figyelő 2009. November 19-25, Váczi István – Fejlesztésben az erő [12]:Figyelő TOP 200, 2009 – Magyarország Újraindítása, Magyar Cégek Ranglistái [13]: Napi gazdaság 2009. november 13. Megugorhat az Új Magyarország forgóeszközhitelek kihelyezése [14]: Piac & Profit 2008/1, MFB – 2008-ban is aktívan, 42-43. oldal

56

SZAKDOLGOZAT


[15]: Piac & Profit 2008/4, L.R. – Segítség a kicsiknek – kockázati tőkealapok [16]: Piac & Profit 2008/9 T. H. – Csomag kicsiknek, 32. oldal [17]: Piac & Profit 2008/ 11 Dr Róna Péter – Nézzünk a tükörbe! 14-15. oldal [18]: Piac & Profit 2008/ 11 Társadalom és gazdaság – Mérlegelt súlyok [19]: Piac & Profit 2008/12 Volksbank – Hitelek a vállalkozásokért 40. oldal [20]: Piac & Profit 2008/12 M. F. – Új helyzet, új feltételek [21]: Piac & Profit 2008/12 Majoros – Válságkezelési források. 45. oldal. [22]: Piac & Profit 2009/1, Sebők Orsolya – Pénzszűkében, 40. oldal. [23]: Piac & Profit 2009/1, Társadalom és Gazdaság – Tudásmentés, 10-12. oldal [24]: Piac & Profit 2009/2, Sebők Orsolya – Hitelre Fel! – kedvezményes hitelek [25]: Piac & Profit 2009/4 Sebők O. - Interjú Czirják Sándorral oldal: 4-7. [26]: Piac & Profit 2009/5, Sebők Orsolya – Csakis átláthatóan! [27]: Piac & Profit 2009/7-8 Sebők Orsolya – Nemzeti érdekek, 20-21. oldal [28]: Piac & Profit 2009/8-9 Sebők Orsolya – Előre Fuss – kitörési lehetőség az innováció, 42. oldal [29]: Piac & Profit 2009/8-9 Sebők Orsolya – Válság és átrendeződés, 10-11. oldal [30]: Piac & Profit 2009/10, Majoros – Uniós források, Lízingkrónika [31]: Piac & Profit 2009/10, Sebők Orsolya – Stop a hiteleknek, a hitelválság hatásai [32]: Piac & Profit 2009/11, Sebők Orsolya – Sok kis hal = Nagy hal – klaszterek [33]: Rendezvény: Piac & Profit – Itt a pénz hol a pénz? Kedvezményes források válság idején, 2009. november: Garantiqa Hitelgarancia Zrt.: A hitelgarancia szerepe a modern vállalkozás - finanszírozásban. Előadó: Visy Katalin, értékesítési és marketing főmunkatárs

57

SZAKDOLGOZAT


[34]: Rendezvény: Piac & Profit – Itt a pénz hol a pénz? Kedvezményes források válság idején, 2009. november: Magyar Fejlesztési Bank Zrt.: Kezeljünk válságot fejlesztéssel! Előadó: Kishegyi Marianna, igazgató [35]: Rendezvény: Piac & Profit – Itt a pénz hol a pénz? Kedvezményes források válság idején,2009. november: Magyar Gazdaságfejlesztési Központ (MAG Zrt.): Gazdaságfejlesztési Operatív Program 2009-ben. Előadó: Gáspár Bence, ügyfélkapcsolati főosztályvezető [36]: Román Zoltán – A vállalkozás a magyar gazdaságban – nemzetközi tükörben [37]: Szeminárium: Cib Bank Zrt., 2008. szeptember: Szoboszlai Zita: Kis és középvállalkozások hitelezése, scoring alapú termékek [38]: Szeminárium: Cib Bank Zrt., 2008. szeptember: Barta Henriett: Kis és középvállalkozások hitelezése, termékalapú jóváhagyással adható termékek [39]: Szeminárium: Nemzeti Bankárképző Központ ZRt., 2008. szeptember: Csorba Csaba – Refinanszírozott hiteltermékek [40]: Szeminárium: Nemzeti Bankárképző Központ ZRt., 2008. szeptember: Berendi Judit – Kis-, és középvállalkozások helyzete és szerepe, „Vállalkozás Európában”, Zöld könyv, Kisvállalkozások Európai Chartája [41]: Szeminárium: Nemzeti Bankárképző Központ ZRt., 2008. szeptember: Öcsi Béla – A Cib Bank és a magyar bankpiac [42]: Vállalati orientációs tréning: Brunekker Ildikó, 2008. október: Speciális finanszírozási konstrukciók Internetes portálok: [43]: Magyar Fejlesztési Bank: www.mfb.hu https://www.mfb.hu/tevekenyseg/hitelprogramok/vallalkozasok [44]: Magyar Vállalkozásfejlesztési Zrt.: http://www.mvzrt.hu/ [45]: CIB Hungária Zrt.: www.cib.hu

58

SZAKDOLGOZAT


[46]:http://www.cib.hu/system/fileserver?file=/csr/CIBCsoport_fj_2008.pdf&type =related [47]: Garantiqa Hitelgarancia Zrt.: http://www.garantiqa.hu/ [48]: Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete: www.pszaf.hu [49]: Széchényi kártya: www.szechenyi-kartya.hu, http://www.kavosz.hu/ [50]: JEREMIE Program: http://www.eif.org/jeremie/index.htm [51]: KSH: A kis- és középvállalatok és a vállalkozás helyzete (Statisztikai tükör 2009) [52]: Gazdasági Minisztérium – KKV-k helyzete 2008 [53]: OECD Measuring Enterpreneurship 2009-12-03

TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE 1. TÁBLÁZAT

A KÖZÉP-, KIS-, ÉS MIKROVÁLLALKOZÁSOK LÉTSZÁM- ÉS PÉNZÜGYI KRITÉRIUMOK SZERINT MAGYARORSZÁGON ................................................................................................ 12 2. TÁBLÁZAT VÁLLALKOZÁSOK SZÁMA MAGYAROROSZÁGON 2007-BEN ................................... 13 3. TÁBLÁZAT A VÁLLALATI NAGYSÁGSTRUKTÚRA MAGYARORSZÁGON ÉS AZ EU-ÁTLAG SZERINT 2007-BEN (%) ........................................................................................................................ 13 4. TÁBLÁZAT A CIB BANK ÜGYVEZETŐSÉGÉNEK TAGJAI, 2008. DECEMBER 31-EI ADATOK ALAPJÁN 21 5. TÁBLÁZAT A CIB BANK ZRT. TELJESÍTMÉNYE SZÁMOKBAN (2004-2007: MILLIÓ FORINT) ..... 22 6. TÁBLÁZAT MAGYARORSZÁGI MIKROVÁLLALKOZÁSOK GAZDASÁGI HELYZETÉNEK SWOTELEMZÉSE (2009)................................................................................................................... 50

MIKROVÁLLALATI BANKI FINANSZÍROZÁS

Recommend Documents