Mikroökonómiai alapismeretek Ingatlanvagyon-értékelı és közvetítı Szakképzés A-III. modul
Harnos László ℡ (1) 375-3121 (1) 375-2202 E-mail:
[email protected]
A mikroökonómia helye a gazdaság-tudományban Gazdaság-tudományok Közgazdaságtan
Alkalmazott gazdaságtanok
Rokon tudományágak
Mikroökonómia
Vállalatgazdaságtan
Gazdaságtörténet
Makroökonómia
Marketing, stb.
Gazdasági jog Szociológia, stb.
A fogyasztó A termékpiac „kulcsszereplıje”. A fogyasztás célja a szükségletek
kielégítése. A szükséglet-kielégítés eszközei:
javak (áruk, jószágok), szolgáltatások.
Szőkös jövedelme miatt rangsorolja
szükségleteit.
Fogyasztói preferenciaskála A szükségletek egyéni rangsora. A fogyasztó a saját belsı értékrendjébıl
indul ki. Figyelembe veszi:
a javak hasznosságát, a saját jövedelmét:
nominál jövedelem, reál jövedelem.
az árakat.
Kereslet Azon árumennyiség, melyet adott idıpontban, különbözı árak mellett a fogyasztók képesek és hajlandóak megvásárolni.
Keresleti görbe P
D
D
Q
Hasznosság Egy jószág hasznos tulajdonságainak
összessége. Fontos fogalmak:
Összhaszon (TU), Telítettségi pont, Határhaszon (MU).
Hasznossági függvény TU MU
∆TU MU = ∆Q
Q
Csökkenı határhaszon elve Gossen I. törvénye: Az egymást követı pótlólagos jószágegységek elfogyasztásakor a teljes haszon egyre kisebb mértékben nı, míg a fogyasztó el nem éri a telítettségi pontot.
A fogyasztói döntés optimalizálása A
fogyasztó célja az összhaszon maximalizálása. Feláldozott haszon: Azon termék utolsó egységének határhaszna, melyrıl a fogyasztó lemondani kényszerül. Nyert haszon: Az így fogyaszthatóvá vált termék határhaszna.
Gossen II. törvénye A fogyasztó akkor költi el jövedelmét optimálisan, ha az utolsó pénzegység által nyerhetı határhaszon bármely termékre nézve ugyanakkora.
MU a MU b MU c MU n = = = ... = Pa Pb Pc Pn
Ruházat
Közömbösségi görbék
U3 U2 U1
Élelmiszer
Költségvetési egyenes Ruházat
Élelmiszer
Ruházat
Optimális termékkombináció
U3 U2 U1
Élelmiszer
A jövedelem hatása a keresletre y ICC
x I
Engel-görbe
(jövedelem)
x
Az ár hatása a keresletre y PCC
x P (ár) Egyéni keresleti görbe
x
A piaci kereslet rugalmassága A kereslet alakulását befolyásolja: az adott termék árváltozása
árrugalmasság A másik termék árváltozása kereszt-árrugalmasság A fogyasztó jövedelemváltozása jövedelemrugalmasság
A kereslet árrugalmassága A keresett mennyiség változása [%] Eá=
Az ár változása [%]
Rugalmas:
Eá > 1
Rugalmatlan:
Eá < 1
Egységnyi:
Eá = 1
A kereslet kereszt-árrugalmassága x termék keresletváltozása [%] Ek=
y termék keresletváltozása [%]
Helyettesítı termékek:
Ek > 0
Kiegészítı termékek:
Ek < 0
Független termékek:
Ek = 0
A kereslet jövedelemrugalmassága A keresett mennyiség változása [%] Ej=
A jövedelem változása [%]
Normál jószágok:
Ej > 0 és viszonylag állandó
Luxus jószágok:
Ej > 0, de növekvı
„Alacsonyabb rendő” jószágok:
Ej < 0
A termelı dilemmája Mit termeljen? Milyen technológiával?
(A termelési tényezık milyen kombinációjával?) Milyen mennyiséget? (Mekkora egyéni kínálattal jelenjen meg a piacon?)
Kínálat Azon árumennyiség, melyet adott idıpontban, különbözı árak mellett az eladók képesek és hajlandóak eladni.
Kínálati görbe P
S
S
Q
Idıtávok a mikroökonómiában P
P
S
S
S S Q
Rövid idıtáv
Piaci idıtáv P
S S Hosszú idıtáv Q
Q
Rövidtávú termelési függvény 1. L
TP
MP=∆TP/∆L
AP=TP/L
[fı]
[tonna]
[tonna/fı]
[tonna/fı]
0 60 70 80 90 100 110
0 450 650 790 870 920 950
(450 (650 (790 (870 (920 (950 -
0)/(60- 0)=7,5 450)/(70 - 60)=20 650)/(80 - 70)=14 790)/(90 - 80)=8 870)/(100 - 90)=5 920)/(110 - 100)=3 -
7,5 9,3 9,9 9,7 9,2 8,6
Rövidtávú termelési függvény 2. Q 1000 TP
750
500
250
0
25
50
75
100
L
Rövidtávú termelési függvény 3. Q 20
MP
15
10
AP
5
0
25
50
75
100
L
Költség-bevétel-profit Elsüllyedt (elveszett) költség Alternatív (lehetıség v. áldozati) költség Explicit költség Implicit költség Számviteli költség Számviteli profit Normál profit Gazdasági profit
Rövidtávú költségfüggvények 1. Költség
TC
(C) VC
FC
Q
Rövidtávú költségfüggvények 2. Költség (C)
MC
AC AVC
AFC
Q
Kompetitív piaci modell Sokszereplıs piac, Homogén áru, A piaci szereplık árelfogadóak, A piaci szereplık tökéletesen informáltak
az árak és a piacon lévı mennyiségek tekintetében.
Piaci egyensúly P
D
S
E PE
D
S
QE
Q
Racionális gazdálkodói magatartás (kompetitív piacon) Költség, ár AC F
PF
AVC
PB B MC
QB QF
Q
Monopólium A piac valamelyik oldala egyszereplıs, Kínálati vagy keresleti monopólium, A piaci árat a monopol helyzetben lévı
alakítja, Az ár kialakítását
A
Kínálati monopólium esetén csak a piaci kereslet, Keresleti monopólium esetén csak a piaci kínálat korlátozza.
profitmaximum ott van, ahol a határbevétel egyenlı a határköltséggel.
Oligopólium Kevés
résztvevı és kölcsönösen függnek egymástól, A piacon egyaránt elıfordulhatnak:
Független akciók, Összehangolt akciók: Tökéletlen összejátszás (hallgatólagos megegyezések), Tökéletes összejátszás (kartell).
A piacra történı belépés korlátozott.
Monopolisztikus verseny Viszonylag sok vállalat, A termékek differenciáltak, A vállalatok ármeghatározók, Szabad a piacra történı be-, ill. onnan
történı kilépés.
Termelési tényezık Termelési tényezı
Jövedelemforma
MUNKA
Munkabér
TİKE
Kamat, bérleti díj
TERMÉSZETI ERİFORRÁSOK VÁLLALKOZÓ
Járadék
(VÁLLALKOZÓI KÉPESSÉG)
Gazdasági profit
A munkapiac Munkakínálat:
A háztartások biztosítják, Az egyéni szükségletek kielégítésének igényébıl fakad, Cél: a jólét maximalizálása (Munkaidı versus szabadidı),
Munkakereslet:
Származékos kereslet, Elég jól helyettesíthetı más tényezıkkel.
A tıkepiac Tıke:
Reáltıke (gépek, berendezések, anyagok), Nomináltıke (pénzeszközök, követelést megtestesítı értékpapírok).
Pénzpiac:
Rövid lejáratú kölcsöntıkék piaca: Váltó, kincstárjegy, rövid lejáratú betétek és hitelek, stb.
Tıkepiac (szőkebb értelemben):
Hosszúlejáratú tıkeáttétel: Részvények, kötvények, záloglevelek, stb.
Ajánlott irodalom: Kopányi Mihály: Mikroökonómia (KJK-Kerszöv Kiadó, 2004) P.A. Samualson – W.D. Nordhaus: Közgazdaságtan (KJK-Kerszöv Kiadó, 2003)
Ajánlott irodalom:
A.L. Dancs – Molnár J.: Magyar-angol Közgazdasági fogalomés példatár (Mezıgazdasági Szaktudás Kiadó, 1997)
