1. MODUL IKT ALAPISMERETEK. Az IKT alapismeretek modul vizsgafeladatai feleletválasztós (teszt) kérdéseket tartalmaznak, összesen hat témakörbıl

ECDL M1 1. MODUL

IKT ALAPISMERETEK AZ ELSİ MODUL TARTALMA Az IKT alapismeretek modul vizsgafeladatai feleletválasztós (teszt) kérdéseket tartalmaznak, összesen hat témakörbıl. Az egyes témakörök kérdéseinek száma, és az adott témakörben a vizsgán szereplı kérdések száma a következı:

sorszám

megnevezés

összes kérdés

a vizsgán szereplı kérdések száma

1.

Hardver

156

8

2.

Szoftver

84

3

3.

Információs hálózatok

86

5

4.

Az IKT a mindennapokban

180

12

5.

Biztonság

70

5

6.

A szerzıi jog és a törvény

54

3

630

36

Összesen

Minden tesztkérdéshez 4-4 válasz tartozik. A vizsgázónak a megadott válaszok közül kell kiválasztania a helyes választ, illetve válaszokat, mivel egy-egy kérdésre több helyes válasz is adható.

ÁLTALÁNOS IRÁNYELVEK A MEGOLDÁSHOZ ÉS A JAVÍTÁSHOZ Az 1. modul vizsgáztatása automata vizsgaszoftverrel történik. A program a kérdéseket, az azokhoz tartozó válaszokkal együtt véletlenszerően választja ki. A vizsgázó bejelöli az általa helyesnek vélt válaszokat: az adott kérdéstıl függıen 1, 2, 3 vagy 4 választ kell megjelölni. A kérdéshez tartozó négy lehetséges válasz sorrendje szintén véletlenszerő. A szoftver a vizsgázó által megadott válaszokat automatikusan ellenırzi és értékeli: minden kérdés 1 pontot ér, amennyiben a vizsgázó a megfelelı és csak a megfelelı válaszokat jelölte be (részpontszám nem adható). Az elérhetı maximális pontszám 36. A sikeres vizsgához a vizsgázónak legalább 27 pontot kell elérnie. A tesztek kitöltéséhez semmilyen segédeszköz, egyéb program nem használható. A vizsgafeladat megoldására 45 perc áll rendelkezésre. (Az „Általános irányelvek a megoldáshoz és a javításhoz” címő részt a vizsga megkezdése elıtt a vizsgázónak meg kell kapnia.)

1 / 123

ECDL M1

1. MODUL IKT alapismeretek Az 1-es modulból ezen CD alapján vizsgafeladatlapot összeállítani kizárólag az NJSZT külön engedélyével lehetséges (pl. érzékszervi fogyatékkal élık vizsgáztatása esetén). Minden egyéb esetben a vizsgaközpontok rendelkezésére bocsátott automata vizsgáztató szoftverrel kell vizsgáztatni

M1.1 Hardver M1.1.1 Melyik a mondat helyes befejezése? A számítógép hardvere… a) bemeneti és kimeneti perifériákat is tartalmaz. b) nem tartalmazza a CPU-t. c) a fizikai alkatrészek és az operációs rendszer (ezek nélkül a számítógép nem mőködıképes). d) a gép fizikai alkotó részeit jelenti. M1.1.2 Válassza ki, hogy melyek hardveregységek a következık közül! a) b) c) d)

Szünetmentes tápegység Hangszóró Infraegér Operációs rendszer

M1.1.3 Válassza ki, hogy melyik hardver a következık közül! a) b) c) d)

Operációs rendszer Telepítıprogram (install) Egér Fájl

M1.1.4 Mit jelent a PC rövidítés? a) b) c) d)

Személyi számítógép Zsebszámológép Számítógép Mikroszámítógép

2 / 123

ECDL M1 M1.1.5 Mely állítások érvényesek a tábla-PC-re (Tablet PC)? a) b) c) d)

Méretében egy notebook-hoz hasonlítható. Méretében egy PDA-hoz hasonlítható. Érintıképernyıvel rendelkezik. Képes a kézírás felismerésére.

M1.1.6 Hogyan vezérelhetı a tábla-PC (Tablet PC)? a) b) c) d)

Speciális tollal. Típustól függıen billentyőzettel. Típustól függıen egérrel. Érintéssel (érintıképernyın keresztül).

M1.1.7 Mely állítások igazak a hordozható számítógépekrıl? a) b) c) d)

Akkumulátorról is mőködtethetık. Egér csatlakoztatható hozzájuk. Kis méretük miatt nem rendelkeznek pozicionáló eszközzel. A legtöbb típus ceruzaelemmel is mőködtethetı.

M1.1.8 Mely állítások igazak a PDA-ról? a) b) c) d)

Egy kéziszámítógép fajta, amelyen operációs rendszer futtatható. Personal Digital Assistant rövidítése. Egyszerre egy felhasználó kiszolgálására alkalmas. A mobiltelefonok operációs rendszere.

M1.1.9 Mely állítások érvényesek a hordozható számítógépekre? a) Az asztali számítógépekétıl eltérı operációs rendszert kell feltelepíteni rájuk. b) Vékony méretük ellenére tartalmazhatnak CD-írót. c) Képesek ugyanazt a teljesítményt nyújtani, mint egy azonos jellemzıkkel rendelkezı asztali számítógép. d) Olcsóbbak, mint az asztali számítógépek, mert kisebb mérető alkatrészekbıl készülnek. M1.1.10 Milyen beépített eszközöket tartalmazhat egy hordozható számítógép (notebook)? a) b) c) d)

Webkamera. Mikrofon. Hangszóró. Touchpad vagy trackball a pozicionálásra.

3 / 123

ECDL M1 M1.1.11 Mely válaszok adják a mondat helyes befejezését? A legtöbb mobil telefonnal… a) b) c) d)

küldhetı szöveges üzenet. készíthetı fénykép. készíthetı emlékeztetı. hallgatható zene.

M1.1.12 Mely válaszok adják a mondat helyes befejezését? Az „okostelefon” (smartphone)… a) b) c) d)

egy asztali telefon. egy mobil telefon. rendelkezik operációs rendszerrel. ugyanolyan funkciókkal rendelkezik, mint egy PC.

M1.1.13 Mely állítások igazak egy multimédia-lejátszóról? a) b) c) d)

Memóriával rendelkezik. Multimédia dokumentumok szerkesztésére alkalmas. Zene fájlok lejátszására alkalmas. Kép fájlok megjelenítésére alkalmas.

M1.1.14 Mi a PDA? a) b) c) d)

Hálózati kiszolgáló számítógép Operációs rendszer Kismérető hordozható számítógép Nagy sebességő adatátviteli rendszer

M1.1.15 Mely állítások igazak a PDA-ról? a) b) c) d)

A legtöbb típus alkalmas elektronikus levelezésre. A kijelzıjük érintıképernyıként mőködik. Összekapcsolhatók az asztali számítógéppel. Beépített CD-íróval rendelkeznek.

M1.1.16 A felsoroltak közül mely egységek megléte szükséges egy személyi számítógép mőködéséhez? a) b) c) d)

CPU Modem CD-ROM RAM

4 / 123

ECDL M1 M1.1.17 Minek a rövidítése a CPU? a) b) c) d)

Központi számítógép Központi programozó egység Központi feldolgozóegység Központi memóriaegység

M1.1.18 Hol tárolódnak mőködés közben a futó programok? Jelölje a helyes választ! a) b) c) d)

DVD lemezen. A CPU-ban. A merevlemezen (winchesteren). Az operatív tárban.

M1.1.19 Mi a merevlemez? a) b) c) d)

CD-meghajtó Nagy sebességő tárolóeszköz 3,5” mérető flopi lemez Memóriatípus

M1.1.20 A felsorolt eszközök közül melyik periféria? a) b) c) d)

CPU Nyomtató Operatív tár RAM

M1.1.21 A felsoroltak közül melyek perifériák? a) b) c) d)

Vonalkódolvasó Joystick Nyomtató Cache memória


Hangszóró Monitor Billentyőzet Memória

5 / 123

ECDL M1 M1.1.23 A felsoroltak közül melyek perifériák? a) b) c) d)

Szkenner CD-író RAM Mikrofon


Tápegység Printer (nyomtató) CD/DVD-író Plotter (rajzgép)


Egér Mikrofon Webkamera Nyomtató


Video RAM Alaplap Egér Fejhallgató


Szkenner Tintasugaras nyomtató Touchpad Linux


Touchscreen (érintıképernyı) Webkamera Szünetmentes tápegység Trackball

6 / 123

ECDL M1 M1.1.29 A felsoroltak közül melyik periféria? a) b) c) d)

Hangszóró Központi memória CPU Festékkazetta


Fejhallgató Printer DVD (lemez) Monitor

M1.1.31 A felsorolt eszközök közül melyek perifériák? a) b) c) d)

Nyomtató Egér Billentyőzet Monitor


Számítógépház TFT monitor Vonalkódolvasó DOS

M1.1.33 A felsoroltak közül melyik periféria? a) b) c) d)

Webkamera Alaplap Processzor Unix


Tős nyomtató Memória LCD monitor Trackball

7 / 123

ECDL M1 M1.1.35 A felsoroltak közül melyek perifériák? a) b) c) d)

Hangszóró Touchpad Rendszerszoftver Billentyőzet

M1.1.36 A felsoroltak közül melyik periféria? a) b) c) d)

Hőtıventilátor Nyomtató RAM CPU


CPU Webkamera Vezeték nélküli egér Vonalkódolvasó

M1.1.38 Mely funkciók tartoznak közvetlenül a CPU feladatai közé? a) b) c) d)

Számítások elvégzése A program utasításainak feldolgozása A képernyı vezérlése Az operatív memória elérése

M1.1.39 Mely állítás igaz a CPU-ról? a) b) c) d)

Utasítások feldolgozását végzi. Hangot bocsát ki. Tárolja a programokat. A CPU egy háttértároló fajta.

M1.1.40 Mely állítások igazak a CPU-ról? a) b) c) d)

Tartalmazza az operatív memóriát. Matematikai mőveleteket is végez. Sebességét az órajel határozza meg. A CPU csak a PC kategóriájú számítógépekben található.

8 / 123

ECDL M1 M1.1.41 A következı állítások közül melyek igazak? a) b) c) d)

A számítógép utasításokat hajt végre. A program utasítások sorozatából áll. A futó program az operatív tárban található. Egy program csak egyszer futtatható.

M1.1.42 A következık közül melyik paraméter jellemzi a processzort? a) b) c) d)

Sávok száma Színe Órajel-frekvencia Tárolási kapacitás

M1.1.43 Mely állítások a helyesek? a) A futó program az operatív tárban található. b) Háttértár nélkül a számítógép még mőködik (például önteszt), de operatív tár nélkül már nem. c) Egy program futása közben mind a merevlemezre, mind az operatív tárba írhat adatot. d) Az operatív tár elérése gyorsabb, mint a merevlemezé. M1.1.44 Mely állítások érvényesek az USB-re? a) b) c) d)

Soros adatátvitelre alkalmas. Párhuzamos adatátvitelre alkalmas. USB porton csatlakoztatható egér a számítógéphez. USB porton csatlakoztatható billentyőzet a számítógéphez.

M1.1.45 Mely válaszok adják a mondat helyes befejezését? USB porton keresztül csatlakoztatható a számítógéphez… a) b) c) d)

billentyőzet. nyomtató. szkenner. digitális fényképezıgép.

M1.1.46 Mely válaszok adják a mondat helyes befejezését? Hálózati portra csatlakoztathatunk… a) b) c) d)

egeret. ADSL modemet. nyomtatót. botkormányt.

9 / 123

ECDL M1 M1.1.47 Mely állítások igazak a FireWire-rel kapcsolatban? a) b) c) d)

Nagysebességő párhuzamos adatátvitelre alkalmas. Nagysebességő soros adatátvitelre alkalmas. Külsı merevlemezes egység csatlakoztatható rá. Digitális videokamera csatlakoztatható rá.

M1.1.48 Mely tényezık befolyásolhatják közvetlenül a számítógép teljesítményét? a) b) c) d)

A grafikus kártya memóriája. A telepített nyomtató sebessége. A képernyı felbontása. A processzor órajele.

M1.1.49 Mely tényezık befolyásolhatják közvetlenül a számítógép aktuális teljesítményét? a) b) c) d)

A RAM mérete. A ROM mérete. A grafikus kártya processzora. A futó alkalmazások száma.

M1.1.50 Mi a cache? Jelölje meg a helyes választ! a) b) c) d)

Virtuális memória Memória, ami kikapcsolás után is megırzi tartalmát Gyorsítótár Videomemória

M1.1.51 Mely tényezık befolyásolják a számítógép teljesítményét? a) b) c) d)

Az operatív tár kapacitása A merevlemez sebessége A monitor mérete Az órajel frekvenciája

M1.1.52 A következık közül melyek befolyásolják a számítógép mőködési sebességét? a) b) c) d)

A ház típusa (baby, midi vagy maxi) A merevlemez sebessége Az egér típusa (golyós vagy optikai) Az órajel frekvenciája

10 / 123

ECDL M1 M1.1.53 A következık közül melyek befolyásolják a számítógép teljesítményét? a) b) c) d)

Az egér típusa A memória mérete A processzor típusa A hajlékonylemez kapacitása

M1.1.54 A következık közül melyek befolyásolják a számítógép mőködési sebességét? a) b) c) d)

A processzor órajelének frekvenciája A memória sebessége A monitor mérete A billentyőzet gombjainak a száma

M1.1.55 Melyik mértékegységgel jellemezhetı a processzor „sebessége”? a) b) c) d)

Km/óra MB vagy GB MHz vagy GHz bps (bit/sec)

M1.1.56 A felsoroltak közül melyek jelölnek memóriatípust? a) b) c) d)

Cache RAM CPU Flash memória

M1.1.57 Mely rövidítések jelölnek memóriatípust? a) b) c) d)

RAM ROM ZIP CD-R

M1.1.58 Mely fogalmak a RAM jellemzıi? a) b) c) d)

Írható-olvasható. Csak olvasható. Soros eléréső. Bármelyik eleme ugyanannyi idı alatt érhetı el.

11 / 123

ECDL M1 M1.1.59 Mely állítások érvényesek a RAM-ra? a) b) c) d)

Csak olvasható. Mérete csak 512 bájt lehet. Tartalma a gép kikapcsolásakor elvész. A „Random Access Memory” rövidítése.

M1.1.60 Mely fogalmak a ROM jellemzıi? a) b) c) d)

Írható-olvasható. Csak olvasható. Soros eléréső. Bármelyik eleme ugyanannyi idı alatt érhetı el.

M1.1.61 Mely állítások érvényesek a ROM-ra? a) b) c) d)

A „Read Only Memory” rövidítése. Mérete csak 512 bájt lehet. Véletlen eléréső memória. Tartalma a gép kikapcsolásakor megmarad.

M1.1.62 Melyik állítás igaz? a) A számítógép operatív memóriájának nagy része RAM, ennek a tartalma a gép kikapcsolásakor elvész. b) A számítógép operatív memóriája csak ROM. c) A számítógép operatív memória nélkül is mőködıképes. d) A hajlékonylemezen lévı programok az operatív memóriába való betöltés nélkül is futtathatók. M1.1.63 Melyik állítás helyes? a) b) c) d)

A háttértárolóról a futtatandó program RAM-ba töltıdik. Kikapcsolás elıtt a RAM teljes tartalmát winchesterre kell menteni. Egy-két másodperces áramszünet még nem törli a RAM tartalmát. A háttértárolón lévı program memóriába töltés nélkül futtatható.

12 / 123

ECDL M1 M1.1.64 Melyik állítás helyes? a) A számítógép kikapcsolásakor az operatív memória RAM részének tartalma elvész. b) A RAM memória felesleges a számítógépekbe. c) Ha a merevlemezen már nincs elég hely, a számítógép a RAM-ot használja a további tárolásra. d) A ROM tartalma a számítógép kikapcsolásakor automatikusan elvész, mert nem mágneses elven mőködı tároló. M1.1.65 Melyik állítás helyes? a) A számítógép memóriája kizárólag csak ROM-ot tartalmaz. b) A számítógép kikapcsolásakor nemcsak az operatív memória RAM részének tartalma, hanem ROM tartalma is elvész. c) Ha kikapcsoljuk a számítógépet, az operatív memória tartalma mindig, automatikusan a merevlemezre íródik. d) A számítógép operatív memóriájának ROM részében tipikusan az öntesztelı és a betöltı programok találhatók. M1.1.66 Melyik állítás helyes? a) A számítógépben lévı RAM jellemzıen nagyobb mérető, mint a ROM. b) A videokártyán lévı RAM nagysága mindig meghaladja az operatív memória nagyságát. c) A RAM mérete nem haladhatja meg a 4 MB-ot. d) A személyi számítógépekbe felesleges RAM-ot tenni. M1.1.67 Mely állítások érvényesek a bitre? a) b) c) d)

Az információ legkisebb egysége. Az információ mértékegysége. A bit két különbözı értéket vehet fel. A bit 4 különbözı értéket vehet fel.

M1.1.68 Mely állítások érvényesek a bájtra? a) b) c) d)

Az információ legkisebb egysége. 8 bit egyenlı 1 bájttal. 1 bájt több mint 16 bit. 1 bájt segítségével 256 karakter különböztethetı meg.

13 / 123

ECDL M1 M1.1.69 Melyik állítás helyes? a) b) c) d)

1 bit = 8 bájt 16 bit = 2 bájt 1024 bit = 1 KB 1000 bit = 1 KB

M1.1.70 Mely váltószámok helyesek? a) b) c) d)

1 GiB = 1024 MiB 1 GiB = 1024 KiB 1 MiB = 1024 GiB 1 MiB = 1024 KiB

M1.1.71 Melyik állítás helyes? a) b) c) d)

1024 bájt = 1 KiB 1024 KiB = 1 bájt 1000 KiB = 1 GiB 1000 MiB = 1 KiB


1024 KiB = 1 GiB 1024 KiB = 1 MiB 1000 KiB = 1 MiB 1000 MiB = 1 KiB

M1.1.73 Mely állítások helyesek? a) b) c) d)

32 bit < 6 bájt 1 bit = 8 bájt 16 bit < 2 bájt 4 bit < 32 bájt


32 bit < 6 bájt 1 bit = 8 bájt 16 bit > 2 bájt 4 bit = 32 bájt

14 / 123

ECDL M1 M1.1.75 Ha növekvı sorrendbe szeretnénk rakni a következı mennyiségeket, akkor melyik a helyes sorrend? a) b) c) d)

1 GB, 900 MB, 10 000 KB. 900 MB, 1 GB, 10 000 KB. 10 000 KB, 900 MB, 1 GB. 900 MB, 10 000 KB, 1 GB.

M1.1.76 Ha növekvı sorrendbe szeretnénk rakni a következı mennyiségeket, akkor melyik a helyes sorrend? a) b) c) d)

10 bit, 1 bájt, 1 Kbit. 1 Kbit, 10 bit, 1 bájt. 1 Kbit, 1 bájt, 10 bit. 1 bájt, 10 bit, 1 Kbit.


1024 KiB = 1 GiB 1024 GiB = 1 MiB 1 KiB = 1024 MiB 1024 GiB = 1 TiB

M1.1.78 Jelölje meg azt az adathordozót, amelyrıl nem törölhetı a felírt adat! a) b) c) d)

DVD-R USB pendrive (flash memória avagy félvezetı alapú memória) DVD RW Merevlemez

M1.1.79 Melyek igazak a pendrive-okról? a) b) c) d)

Hálózati csatlakozóval egybeépített flash memóriák. USB csatlakozóval egybeépített flash memóriák. Önállóan is képesek adatcserére. Önállóan nem képesek adatcserére.

M1.1.80 Mely eszközök tartalmazhatnak memóriakártyát? a) b) c) d)

Monitor Billentyőzet Digitális fényképezıgép Mobil telefon

15 / 123

ECDL M1 M1.1.81 Melyik nem létezı memóriakártya? a) b) c) d)

macroSD SD miniSD microSD

M1.1.82 Melyik eszköz nem illik a többi közé az adattárolási elve szerint? a) b) c) d)

xD kártya Pendrive RAM DVD

M1.1.83 Jelölje meg a flash memóriára vonatkozó helyes állítást! a) b) c) d)

Csak olvasható memória. Egyszer írható, többször olvasható. Tartalma a gép kikapcsolásakor elvész. Nem felejtı típusú memória.

M1.1.84 Jelölje meg a flash memóriára vonatkozó helyes állításokat! a) b) c) d)

Tartalmát a gép kikapcsolása után csak néhány másodpercig ırzi meg. Írható-olvasható memória. Bármelyik eleme (bájtja) ugyanannyi idı alatt érhetı el. Mágneses elven mőködik.

M1.1.85 Mekkora a szabványos kapacitása a CD-ROM-nak? a) b) c) d)

120 MB 250 MB 650 MB 1,2 GB

M1.1.86 Mekkora a kapacitása a „normál” DVD-nek (egy oldalas, egy rétegő)? a) b) c) d)

4,7 GB 650 MB 650 GB 47 GB

16 / 123

ECDL M1 M1.1.87 Melyik adathordozó az, amelyik egyszer sem írható a számítógépünkkel? a) b) c) d)

CD-ROM CD-R CD-RW DVD-R

M1.1.88 Melyik adathordozó írható csak egyszer a számítógépünkkel a következık közül? a) b) c) d)

CD-ROM CD-R CD-RW DVD-RW

M1.1.89 Ha tárolókapacitás alapján növekvı sorrendbe szeretnénk tenni a háttértárolókat, akkor melyik a jellemzıen helyes sorrend? a) b) c) d)

Merevlemez, DVD, CD. DVD, merevlemez, CD. CD, DVD, merevlemez. CD, merevlemez, DVD.

M1.1.90 A tárolási elvet tekintve melyik egység nem illik a többi közé? a) b) c) d)

DVD CD Merevlemez CD-RW

M1.1.91 A tárolási elvet tekintve melyik adathordozó nem illik a többi közé? a) b) c) d)

Merevlemez (winchester) Hajlékonylemez (flopi) Mágnesszalag (streamer kazetta) USB pendrive

M1.1.92 Mit nevezünk a tárolóeszközök kapacitásának? a) b) c) d)

A foglalt és a szabad terület arányát. A tárolható maximális adatmennyiséget. Az éppen szabad terület méretét. Azt az adatmennyiséget, amelyet 74 perc alatt lehet tárolni.

17 / 123

ECDL M1 M1.1.93 Mire utal a CD-meghajtók 48x jelzése? a) b) c) d)

Sebességre. Kapacitásra. Élettartamra. Sávsőrőségre.

M1.1.94 Mit jelent a CD-R? Jelölje meg a helyes választ! a) b) c) d)

Többször újraírható CD. Egyszer írható CD. CD-íróval egyszer sem írható CD. Csak olvasható CD.

M1.1.95 Mi a DVD? a) b) c) d)

Nagy kapacitású magnetooptikai tárolóeszköz Nagy kapacitású mágneses tárolóeszköz Nagy kapacitású holografikus tárolóeszköz Nagy kapacitású optikai tárolóeszköz

M1.1.96 Mi a különbség a DVD és a CD között? a) b) c) d)

A CD optikai, a DVD mágneses elven mőködik. A CD egyoldalas és egyrétegő, a DVD lehet kétoldalas vagy kétrétegő is. A CD nagyobb kapacitású, mint a DVD. A DVD átmérıje nagyobb, mint a CD-é.

M1.1.97 Körülbelül hány CD tartalma fér el egy „normál” DVD-re (egyrétegő, egyoldalas)? a) b) c) d)

2 3 7 50

M1.1.98 Melyik a helyes sorrend, ha olvasási sebesség szerinti növekvı rendbe állítjuk az eszközöket? a) b) c) d)

RAM, winchester (merevlemez), CD/DVD meghajtó. Winchester (merevlemez), RAM, CD/DVD meghajtó. CD/DVD meghajtó , RAM, winchester (merevlemez). CD/DVD meghajtó , winchester (merevlemez), RAM.

18 / 123

ECDL M1 M1.1.99 Melyik adathordozó nem alkalmas egy cégnél napi mentésekre? a) b) c) d)

CD-RW vagy DVD-RW. CD-ROM. Hálózati lemezmeghajtó. Mágnesszalag (streamer kazetta).

M1.1.100 Jelölje meg azt az eszközt, amelyre a felsoroltak közül jellemzıen a legtöbb adat fér! a) b) c) d)

Merevlemez CD DVD USB pendrive (flash memória avagy félvezetı alapú memória)

M1.1.101 Jelölje meg azt az adathordozót, amelyrıl nem törölhetı a felírt adat! a) b) c) d)

CD-R USB pendrive (flash memória avagy félvezetı alapú memória) CD-RW Merevlemez


A CD-R tartalma törölhetı. Létezik olyan winchester, amely kívülrıl csatlakoztatható a számítógéphez. Létezik olyan CD-meghajtó, amely kívülrıl csatlakoztatható a számítógéphez. Kaphatók olyan DVD meghajtók, amelyek a CD és a DVD-lemezeket is olvassák és írják.


A CD-RW a CD-R lemezeknél nagyobb kapacitású. A CD-RW lemezek újraírhatóak. A CD-RW lemezek tartalma nem törölhetı. A CD-RW lemezek nem használhatók hanganyag tárolására.

M1.1.104 Jelölje meg azokat az eszközöket, melyeken biztonságosan megoldható nagy mennyiségő adat archiválása! a) b) c) d)

Belsı vagy külsı merevlemez. CD-R, DVD-R vagy DVD-RAM. Mágnesszalag (streamer kazetta). Hálózati meghajtó.

19 / 123

ECDL M1 M1.1.105 Melyik behatás nem okoz különösebb károsodást a CD-ken? a) b) c) d)

Karcolás Törés Mágneses tér Magas hımérséklet

M1.1.106 Melyik állítás igaz a merevlemezekrıl (winchester)? a) b) c) d)

A merevlemezeket nem lehet formázni. Magnetooptikai elven tárolják az adatokat. Gyors, nagy kapacitású és megbízható tárolók. Ha kiszerelik a számítógépbıl, akkor törlıdnek róla az adatok.

M1.1.107 Mely tárolóeszközök csatlakoztathatók egy laptophoz? a) b) c) d)

Flash memóriakártya-olvasó Külsı CD író Külsı lemezmeghajtó Külsı DVD meghajtó

M1.1.108 Melyik tároló tartalma törlıdik a gép kikapcsolásakor? a) b) c) d)

RAM ROM CD-RW Belsı merevlemez

M1.1.109 Melyik állítás igaz a CD-rıl (lemezrıl)? a) b) c) d)

A CD-k már egy csepp tiszta víztıl is elveszítik a tartalmukat. A CD címkéjére csak golyóstollal szabad írni. A CD címkéjére csak filctollal szabad írni, mert kényesek a karcolásra. Csak 12 cm átmérıjő CD létezik.

M1.1.110 Melyik a jellemzı mértékegysége a streamer kazetták (mágnesszalagok) tárolókapacitásának? a) b) c) d)

bájt KB MB GB

20 / 123

ECDL M1 M1.1.111 Melyik a jellemzı mértékegysége a merevlemezek (winchesterek) tárolókapacitásának? a) b) c) d)

bájt KB MB GB

M1.1.112 Milyen jellemzı mértékegységben mérjük a CD-k (lemezek) tárolókapacitását? a) b) c) d)

KB MB GB TB

M1.1.113 Milyen jellemzı mértékegységben mérjük a DVD-k (lemezek) tárolókapacitását? a) b) c) d)

KB MB GB TB

M1.1.114 Mit jelöl az írható CD-ken látható 74 min, vagy a 80 min. felirat? a) b) c) d)

A CD kapacitását. 74 perc megfelel 650 MB-nak, amíg 80 perc 700 MB kapacitásnak. A CD átmérıjét. A CD gyártástechnológiájára utal. A CD megengedett fordulatszámát.

M1.1.115 A felsorolt eszközök közül melyik periféria? a) b) c) d)

Szkenner CPU RAM ROM

M1.1.116 A felsoroltak közül melyek bemeneti eszközök? a) b) c) d)

Joystick (botkormány) Digitalizáló tábla Szkenner Billentyőzet

21 / 123

ECDL M1 M1.1.117 Melyek bemeneti eszközök? a) b) c) d)

Szkenner Plotter (rajzgép) Printer (nyomtató) Billentyőzet

M1.1.118 Melyek bemeneti eszközök? a) b) c) d)

Mikrofon Hangszóró Webkamera Touchpad

M1.1.119 Melyek bemeneti eszközök? a) b) c) d)

Botkormány Trackball Nyomtató Egér

M1.1.120 Mik jellemzıek a digitális fényképezıgépekre? a) A képeket sok esetben memóriakártyán tárolják. b) A hagyományos fényképezıgépekhez képest jóval egyszerőbb optikájuk van, mivel digitális úton készítik a felvételeket. c) Összeköthetjük a számítógéppel, így az elkészült felvételek áttölthetık. d) Egyes típusok mozgókép rögzítésére is alkalmasak. M1.1.121 Mely eszközökkel digitalizálhatunk egy fényképet? a) b) c) d)

Digitális fényképezıgéppel. Nyomtatóval. Mikrofonnal. Lapolvasóval (szkenner).

M1.1.122 Mely állítások érvényesek a mikrofonra? a) Ha egy multimédiás számítógéphez mikrofon csatlakozik, akkor IP-telefonálásra is használható. b) A mikrofon a hangrögzítés egyik eszköze. c) A játékprogramok elengedhetetlen része a mikrofon. d) A hordozható számítógépekbe gyakran beépítenek mikrofont is.

22 / 123

ECDL M1 M1.1.123 Melyik állítás igaz a mikrofonról? a) b) c) d)

CD-hallgatáshoz mikrofon szükséges. Zenei fájlok másolása csak mikrofonon keresztül történhet. Hordozható számítógépek tartalmazhatnak beépített mikrofont. A számítógépekhez csak speciális mikrofonok csatlakoztathatók, melyek képesek hangdigitalizálásra.

M1.1.124 Mi a lapolvasó angol elnevezése? a) b) c) d)

Streamer Plotter Scanner Touchpad

M1.1.125 Miben adják meg a szkennerek felbontóképességét? a) b) c) d)

LPI CPI DPI SPI


Az egér csak vezetékkel kapcsolódhat a számítógéphez. A touchpad helyettesítheti az egeret. Az optikai egeret könnyebb félhomályban használni. Az egér nem feltétlenül tartalmaz nyomógombot.

M1.1.127 Mik igazak az egéralátétrıl? a) b) c) d)

Nélküle egyetlen egér sem mőködik. Védi az asztalt a karcolástól. Sima mozgási felületet biztosít az egérnek. Azért kell használni, hogy az egér magasabban helyezkedjen el.

M1.1.128 Mit jelent a „rádiós egér” kifejezés? a) b) c) d)

Közvetlenül a hangkártyára csatlakoztatható. Vezeték nélkül kapcsolódik az egér a számítógéphez. Rádiómősor vételére alkalmas. Beépített hangszóróval rendelkezik.

23 / 123

ECDL M1 M1.1.129 Mi a trackball? a) b) c) d)

Gömb alakú nyomtatófej. Az egérben található golyó. Olyan eszköz, melynek golyóját kézzel kell mozgatni. A görgetısáv angol neve.

M1.1.130 Mi a touchpad? a) b) c) d)

Érintıképernyı. Érintıs pozicionáló eszköz, az egér szerepét veszi át hordozható számítógépekben. A CD tálcájának angol neve. Digitalizáló tábla.

M1.1.131 Ha a billentyőzeten világít a NumLock LED, akkor… a) b) c) d)

csupa nagybetőkkel tudunk írni. a számjegybillentyőzeten levı gombok számjegyet írnak. a számjegybillentyőzeten levı gombok vezérlı funkciót látnak el. a funkcióbillentyők számjegyeket írnak.

M1.1.132 Mely eszközökkel lehet parancsokat adni (bevinni) a számítógépnek? a) b) c) d)

Mikrofon Billentyőzet Egér Botkormány

M1.1.133 Mely állítások igazak a botkormányról? a) b) c) d)

A botkormány angol neve joystick. Elsısorban táblázatkezelı programoknál használják. Sok játékprogram nélkülözhetetlen eszköze. Hordozható gépekhez nem kapcsolható.

M1.1.134 Melyek kimeneti eszközök a következık közül? a) b) c) d)

Nyomtató Egér Monitor Webkamera

24 / 123

ECDL M1 M1.1.135 Az adatáramlás iránya szempontjából melyik egység nem illik a többi közé? a) b) c) d)

Touchpad Egér Billentyőzet Hangszóró

M1.1.136 Melyik kimeneti eszköz? a) b) c) d)

Nyomtató Szkenner Egér Mikrofon

M1.1.137 Melyik állítás jellemzı a kiviteli eszközökre? a) b) c) d)

A számítógép merevlemezének kis kapacitását ellensúlyozzák. Az eredmények, az eltárolt adatok megjelenítésére szolgálnak. Az eredmények számítógéppel kezelhetı tárolására szolgálnak. Egy kiviteli eszköz mindig adatbevitelre is alkalmas.

M1.1.138 Mire utal a képernyı felbontása? a) A megjeleníthetı színárnyalatok száma (egy szín piros, zöld és kék színekbıl tevıdik össze). b) Azt az idıt jelöli, amennyi ahhoz kell, hogy egy képpont színe megváltozzon. c) A képernyın megjeleníthetı képpontok száma (sor x oszlop). d) A képátló mérete hüvelykben kifejezve. M1.1.139 Mi adja a 19” jelő monitor méretét? a) b) c) d)

A képátló mérete hüvelykben (1 hüvelyk = 1 col = 1 inch = kb. 2,54 cm). A kép szélessége. A monitor mélysége. A monitor magassága.

M1.1.140 Mi az LCD monitor? a) b) c) d)

Plazmakijelzıs monitor. Folyadékkristályos monitor. Csak fekete-fehér képet adó monitor. Képcsöves (katódsugárcsöves) monitor.

25 / 123

ECDL M1 M1.1.141 Melyik eszközhöz kapcsolódnak leginkább ezek a fogalmak: TFT, 17”? a) b) c) d)

Egér Billentyőzet Folyadékkristályos monitor. Nyomtató

M1.1.142 Mely eszközök jelenítenek meg információt papíron? a) b) c) d)

Speaker Printer Plotter Szkenner

M1.1.143 Melyik állítás igaz a tős nyomtatóról? a) b) c) d)

Egyszerre csak egy példány nyomtatására alkalmas. Festékszalagot tartalmaz. A fej ráüti a festéket a papírra. Speciális festékporral történik a nyomtatás. Ráégeti a festéket a papírra.

M1.1.144 Melyik állítás igaz a tintasugaras nyomtatóról? a) b) c) d)

A tintát a toner tartalmazza. Egyszerre több példány nyomtatására is alkalmas. Folyékony festéket tartalmaz. A nyomtatást vékony tintasugarak végzik. Nem létezik belıle színes változat.

M1.1.145 Melyik állítás igaz a lézernyomtatóról? a) b) c) d)

Egyszerre több példány nyomtatására alkalmas. Nincs színes nyomtatásra alkalmas változata. Ráégeti a festéket a papírra (vagy hıálló fóliára). Nagy kapacitású festékszalagot tartalmaz.

M1.1.146 Milyen típusú nyomtatóban van festékpatron? a) b) c) d)

A hınyomtatóban. A tős nyomtatóban. A tintasugaras nyomtatóban. A lézernyomtatóban.

26 / 123

ECDL M1 M1.1.147 Milyen típusú nyomtatóban van festékszalag? a) b) c) d)


M1.1.148 Milyen típusú nyomtatóban van toner (festékkazetta)? a) b) c) d)


M1.1.149 Milyen módon kerül a „festék” a hınyomtatókba? a) b) c) d)

Festékszalag. Festékpatron. Toner (festékkazetta). Külön nem kell festék bele. A hozzávaló speciális papír bevonatának anyaga hıre megsötétedik.

M1.1.150 Melyik nyomtatóba száradhat be a festék? a) b) c) d)

A hınyomtatóba. A tős nyomtatóba. A tintasugaras nyomtatóba. A lézernyomtatóba.

M1.1.151 Melyik nyomtatóban kell csak papírt cserélni? a) b) c) d)


M1.1.152 Egy irodában melyik nyomtatótípus a leggazdaságosabb napi több száz szöveges oldal jó minıségő kinyomtatására? a) b) c) d)

Hınyomtató Tős nyomtató Tintasugaras nyomtató Lézernyomtató

27 / 123

ECDL M1 M1.1.153 Mely nyomtatótípus(ok) alkalmas(ak) színes fényképek nyomtatására? a) b) c) d)

Speciális hınyomtató Tős nyomtató Tintasugaras nyomtató Lézernyomtató

M1.1.154 Mi a touchscreen jelentése? a) b) c) d)

Érintıképernyı Lapolvasó Digitalizáló tábla Monitorszőrı

M1.1.155 Melyik állítás jellemzı a „touchscreen”-re? a) A vonalkódolvasó mőködéséhez szükséges berendezés. b) Ki- és bemeneti eszköz. Érintéssel vezérelhetı. Például a PDA számítógépekben találunk ilyet. c) Kézi lapolvasóként is használható. d) A vakok számára kifejlesztett kimeneti eszköz. M1.1.156 Melyik a bemeneti- és kimeneti eszköz is egyben? a) b) c) d)

Touchpad. Touchscreen (érintıképernyı). Vonalkódolvasó. Braille-kijelzı (vakoknak).

28 / 123

ECDL M1

M1.2 Szoftver M1.2.1 Válassza ki, hogy melyek szoftverek a következık közül! a) b) c) d)

Operációs rendszer Hitelkártya-olvasó program Egér ADSL

M1.2.2 Válassza ki, melyik szoftver a következık közül! a) b) c) d)

Egér. A CD lemez. ISDN. Linux.

M1.2.3 Melyik állítás helyes egy szoftver verzióival kapcsolatban? a) b) c) d)

‑A verziószám mindig egy négyjegyő szám, mely általában a megjelenés évszáma. A verziószám a program frissességére utal. A verziószám maga a program neve. A verziójelölésnek csak régebben volt jelentısége, ma már gyakorlatilag nem használják.

M1.2.4 Melyik állítás helyes egy szoftver verzióival kapcsolatban? a) b) c) d)

Egy szoftver verziószáma minél nagyobb, annál újabb változatot jelöl. Csak az operációs rendszereknek van verziószáma, az alkalmazói programoknak nincs. A szoftverek verziószámait egy központi szervezet osztja ki és tartja nyilván. Egy szoftver minden egyes példányának egyedi verziószáma van.

M1.2.5 Mit jelent az adathordozók esetében a formázás? a) b) c) d)

Az adathordozó tartalmának teljes törlését és egy konkrét fájlrendszer kialakítását. A tárolt adatok az adathordozó elejére kerülnek. Csak a fıkönyvtár törlését. Az adathordozó teljes tartalmának lemásolását.

29 / 123

ECDL M1 M1.2.6 Mely állítás igaz a lemezformázásról? a) b) c) d)

A lemezformázás gyárilag történik, amikor a korong alakzatot kialakítják. A formázás célja a fájlrendszer kialakítása. A formázás során a lemez korábbi adattartalma megmarad. A formázás demagnetizáló készülékkel is elvégezhetı, mivel az adatok így is törlıdnek.

M1.2.7 Mely esetekben lehet indokolt egy háttértár formázása? a) Ha valamilyen okból a háttértár olvashatatlanná válik. A menthetı fájlok lemásolása után formázunk. b) A teljes háttértár törlését formázással is elérhetjük. c) Ha a háttértárban sérülés keletkezik, és szeretnénk továbbra is használni. A menthetı fájlok lemásolása után formázunk. d) Ha a háttértárnak csak új kötetcímkét szeretnénk adni a tárolt adatok megtartása mellett. M1.2.8 Melyik esetben lehet indokolt a lemez formázása? a) Ha a lemezen vírusos állományok vannak, és más módszerrel nem tudjuk eltávolítani a vírusokat. b) Minden esetben, amikor mappa-, illetve könyvtárszerkezetet szeretnénk létrehozni vagy módosítani. c) Ha csak a lemez olvashatóságát szeretnénk ellenırizni. d) Ha kíváncsiak vagyunk, hogy mekkora a foglalt és a szabad terület mérete. M1.2.9 Melyik állítás igaz a lemezformázásról? a) A formázás során az adathordozó hibás területei kiszőrhetık. Ha nincs túl sok hibás blokk, akkor a lemez formázás után használható lesz. b) Formázás során a rejtett fájlok megmaradnak. c) Minden adathordozó formázható. d) Ha a lemez felülete egy kicsit is hibás, már nem lehet megformázni. M1.2.10 Mely adathordozók formázhatók? a) b) c) d)

CD-ROM Merevlemez USB pen drive (flash memória avagy félvezetı alapú memória) SD kártya

30 / 123

ECDL M1 M1.2.11 Melyik állítás igaz a háttértár formázásáról? a) b) c) d)

Formázás során a tárolt adatok elvesznek. A formázás a fájlok csak olvashatóra állításával megakadályozható. Ha félbeszakítjuk a formázás mőveletét, a lemez fele lesz csak használható. Formázás során a rejtett fájlok megmaradnak, csak a többi fájl törlıdik.

M1.2.12 Melyik feladat megoldása tartozik mindegyik operációs rendszer alapszolgáltatásai közé? a) b) c) d)

Elektronikus levél küldése, fogadása és postafiók üzemeltetése. Szöveges állomány szerkesztése. Táblázatkezelés. Kiadványszerkesztés.

M1.2.13 Melyik feladat megoldása tartozik mindegyik operációs rendszer alapszolgáltatásai közé? a) b) c) d)

Bemutató diasorozat készítése. Kép megrajzolása. Adatbázisok kezelése. Mappa (könyvtár) létrehozása.

M1.2.14 Melyik elnevezés nem operációs rendszer neve? a) b) c) d)

Adobe Photoshop (Adobe Systems Inc.) Mac OS (Apple Macintosh, Apple Inc.) Windows XP (Microsoft) BeOS (Be Inc.)


AmigaOS (Amiga, Inc.) Windows XP (Microsoft) Linux (fejlesztı közösség) Mozilla Firefox (Mozilla Foundation)


Windows Vista (Microsoft) Linux (fejlesztı közösség) CorelDRAW (Corel Co.) Mac OS X Tiger (Apple Macintosh, Apple Inc.)

31 / 123

ECDL M1 M1.2.17 A következık közül melyik operációs rendszer? a) b) c) d)

GPS GSM UNIX ADSL


Windows NT (Microsoft) Linux (fejlesztı közösség) Mac OS X Leopard (Apple Macintosh, Apple Inc.) Office XP (Microsoft)

M1.2.19 A felsoroltak közül melyik operációs rendszer? a) b) c) d)

Linux (fejlesztı közösség) Office XP (Microsoft) QuarkXPress (Quark, Inc.) OpenOffice.org (fejlesztı közösség)

M1.2.20 Mely állítások igazak? a) A felhasználói programok operációs rendszer nélkül is futtathatók. b) A felhasználói programok az operációs rendszer szolgáltatásait használva kommunikálnak a számítógép perifériáival. c) Az alapvetı fájlmőveleteket (másolás, törlés) az operációs rendszer végzi. d) A nyomtatást általában az operációs rendszer vezérli. M1.2.21 Mely állítások érvényesek egy operációs rendszerre? a) b) c) d)

A perifériákat általában az operációs rendszer vezérli. A háttértárakat az operációs rendszer felügyeli. A billentyőzetet általában az operációs rendszer kezeli. A képernyın való megjelenítést általában az operációs rendszer vezérli.

M1.2.22 Melyik operációs rendszer ingyenes? a) b) c) d)

MS-DOS (Microsoft) Windows Vista (Microsoft) Windows XP (Microsoft) Linux (fejlesztı közösség)

32 / 123

ECDL M1 M1.2.23 Mely állítások érvényesek az operációs rendszerekre? a) b) c) d)

A programok végrehajtását vezérli. Elosztja az erıforrásokat (pl. CPU idı, memória, háttértár, perifériák …). Biztosítja a felhasználók és a számítógépes rendszer közötti kommunikációt. Az operációs rendszer egy összetett szoftver (programrendszer).

M1.2.24 Mely állítások igazak a Linuxról? a) b) c) d)

A Linux a UNIX-hoz hasonló, több felhasználós operációs rendszer. A Linux rendszer kiegészíthetı, használható grafikus kezelıi felülettel is. Van ingyenesen használható változata. Akár szervergép operációs rendszere is lehet a Linux.

M1.2.25 Milyen változást hozott az operációs rendszerek fejlıdésében a személyi számítógépek megjelenése? a) b) c) d)

Eltőntek a grafikus felülető operációs rendszerek. Nincs összefüggés a két dolog között. Az operációs rendszerek nem változtak a személyi számítógépek megjelenésével. Barátságos, grafikus, könnyen használható kezelıi felülető operációs rendszerek jelentek meg.

M1.2.26 Melyik állítás igaz az operációs rendszerekrıl? a) b) c) d)

A különbözı operációs rendszerek általában saját fájlrendszert használnak. Csak az angol nyelvő változatok használhatók szerverként. Minden operációs rendszernek van magyarított (honosított) változata. Minden operációs rendszerhez tartozik grafikus felhasználói felület (GUI).

M1.2.27 Mely állítások helytállóak az operációs rendszerrel kapcsolatban? a) Egy számítógép háttértárolóin több operációs rendszer is telepítve lehet, és így közülük bármelyik betölthetı. b) Az operációs rendszer egy speciális hardver eszköz, vízhatlan dobozba csomagolva. c) Az operációs rendszer egy szoftver, általában merevlemezrıl töltıdik be. d) Az operációs rendszer esetenként más háttértárról (például CD-rıl) is a memóriába tölthetı.

33 / 123

ECDL M1 M1.2.28 Mi történik, ha egy számítógép „lefagy”? a) b) c) d)

A ventilátor túlhőti a processzort, és az elszínezıdik. Így nevezzük a Reset gomb megnyomása utáni állapotot. Lekapcsolódott a monitor. A számítógép nem reagál a kezelıi beavatkozásra.

M1.2.29 Mi tartozik az operációs rendszer alapvetı, fı feladatai közé? a) b) c) d)

Zenefájlok lejátszása. A felhasználóval tartja a kapcsolatot. A vírustámadásokat figyeli. Táblázatkezelés.


Alkalmazások futtatásához a számítógépen már futnia kell az operációs rendszernek is. Az operációs rendszer feladata az egyidejőleg futó programok kezelése. Az operációs rendszer kezeli a csatlakoztatott perifériákat. Az operációs rendszer feladatai közé tartozik a háttértárakon lévı könyvtárszerkezet kezelése.

M1.2.31 Mely állítások igazak? a) Az operációs rendszer teremt kapcsolatot a felhasználó és a számítógép között. b) Az operációs rendszer felügyeli és szervezi a programok (alkalmazások) futtatását. c) Bármely felhasználói program (átmásolás után) akármelyik operációs rendszeren futtatható. d) Ha a gép bekapcsolása után az operációs rendszer nem kerül be a memóriába, a további munka sem lehetséges. M1.2.32 Mely állítások helyesek? a) A háttértárolókon lévı könyvtárszerkezet és a perifériák kezelése az operációs rendszer feladatai közé tartozik. b) Egy operációs rendszernek lehet jellegzetes hardverigénye, azaz hogy milyen konfiguráción képes mőködni. c) Az operációs rendszer meghatározza, hogy egy alkalmazás melyik változata használható majd a számítógépen. d) A számítógép bekapcsolásakor az operációs rendszer rezidens része valamilyen háttértárolóról automatikusan az operatív memóriába kerül.

34 / 123

ECDL M1 M1.2.33 Melyik állítás helyes az operációs rendszerekkel kapcsolatban? a) Az operációs rendszer utólag már sohasem cserélhetı le egy másikra, csak speciális számítógépeken. b) Egy operációs rendszernek általában nincs hardverigénye, így bármilyen konfiguráción kell mőködnie. c) Egy operációs rendszer sohasem tölthetı CD-rıl a memóriába. d) Az operációs rendszer a gép bekapcsolásakor egy háttértárról (általában a merevlemezrıl) automatikusan a RAM-ba töltıdik. M1.2.34 Mely állítások helytállóak az operációs rendszerekkel kapcsolatban? a) A Linux olyan operációs rendszer, amelyik több felhasználót, és felhasználónként akár több programot is kezelni tud egyszerre. b) Egy operációs rendszernek általában van hardverigénye, így nem minden konfiguráción mőködik. c) Nem minden operációs rendszer képes egyidejőleg több program futtatására. d) Az operációs rendszer teremt kapcsolatot a számítógép és a felhasználó között. M1.2.35 Mely állítások helytállóak az operációs rendszerekkel kapcsolatban? a) A felhasználónak a gép bekapcsolása után lehetısége van kiválasztani, hogy melyik háttértárolóról történjen az operációs rendszer betöltése a memóriába. b) Az operációs rendszer felelıs a memória kezeléséért, illetve optimális kihasználásáért. c) Operációs rendszerbıl nem létezik többféle. d) Az operációs rendszer egy program, amely lehetıvé teszi a számítógép használatát. M1.2.36 Melyik állítás helyes az operációs rendszerekkel kapcsolatban? a) Az operációs rendszer már a gép bekapcsolása elıtt az operatív memória RAM részében helyezkedik el. b) Az operációs rendszer vezérli a programok futtatását, optimalizálja a memória használatát, kezeli a könyvtárakat és a fájlokat. c) Az operációs rendszer mőködése közben az operatív memória RAM részébıl nem foglal helyet, nincs szüksége rá. d) Az operációs rendszer nem szoftver. M1.2.37 Mely állítások helytállóak az operációs rendszerekkel kapcsolatban? a) Az operációs rendszer teszi lehetıvé az alkalmazói programok futtatását. b) Az operációs rendszer végzi a lemezek könyvtárszerkezetének kezelését. c) A számítógép bekapcsolásakor minden program közül az operációs rendszer töltıdik be elıször. d) Az operációs rendszer figyeli az egér mozgását és vezérli a képernyıre való írást.

35 / 123

ECDL M1 M1.2.38 Melyek lehetnek a mondat helyes befejezései? Az operációs rendszer… a) b) c) d)

nélkül a személyi számítógép nem volna használható. rendszerszoftver. egy része mőködés közben az operatív memóriában van. feladata a memória optimális kihasználása.

M1.2.39 Melyek lehetnek a mondat helyes befejezései? Az operációs rendszer… a) b) c) d)

hiánya esetén az alkalmazói programokat sem lehet futtatni. háttértárról, általában merevlemezrıl töltıdik be („boot” folyamat). nem törölhetı le a merevlemezrıl. a gép bekapcsolása után töltıdik a RAM memóriába („boot” folyamat).

M1.2.40 Melyik a mondat helyes befejezése? Az operációs rendszer… a) felügyeli a számítógép mőködését. b) fájljait – biztonsági másolat készítése után – érdemes letörölni a merevlemezrıl, így több szabad terület marad a felhasználói programok számára. c) csak grafikus felülető program lehet. d) csak karakteres felülető program lehet. M1.2.41 Melyik állítás helyes? a) b) c) d)

Egy merevlemezen csak egyféle operációs rendszer lehet. Mindegy, hogy milyen operációs rendszert választunk. A gép bekapcsolásakor az operációs rendszer egy része az operatív memóriába kerül. Az operációs rendszer egy fájlt jelent, ami mindig a merevlemezen vagy hajlékonylemezen van.


Az operációs rendszerrel tarthatjuk karban a könyvtárakat. Az operációs rendszer több fájlból áll. Az operációs rendszert is megtámadhatják a vírusok. Az operációs rendszer felülete ugyanúgy lehet karakteres, mint grafikus.

36 / 123

ECDL M1 M1.2.43 Melyik állítás helyes? a) Az operációs rendszer alapvetı feladatai közé tartozik az alkalmazói programok futtatásának segítése, szervezése. b) A számítógép kikapcsolása elıtt az operációs rendszert el kell menteni valamelyik háttértárolóra. c) Az operációs rendszer mőködésének mélyreható ismerete szükséges ahhoz, hogy a felhasználó programokat tudjon kezelni. d) Az operációs rendszerrıl nem készíthetı másolat. M1.2.44 Melyik állítás helyes? a) A PDA típusú számítógépekhez általában nem szükséges operációs rendszer. b) Az operációs rendszer csak grafikus felülető program lehet. c) A hordozható számítógépek használatához csak egyféle operációs rendszert vehetünk igénybe. d) Az operációs rendszer szoftver. M1.2.45 Jellemzıen mikor használunk prezentációs szoftvert? a) b) c) d)

Pénzügyi kalkulációk elvégzésekor. Elıadás tartása közben. Grafikát is tartalmazó kördokumentum készítéséhez. Egy levél megírásához.

M1.2.46 A következık közül melyek felhasználói (alkalmazói) programok? a) b) c) d)

OpenOffice.org (fejlesztı közösség) Windows XP (Microsoft) Raktárkészlet-nyilvántartó program Linux (fejlesztı közösség)

M1.2.47 Melyek szövegszerkesztı programok? a) b) c) d)

Microsoft Office Word OpenOffice.org Writer Quattro Pro (spreadsheet) WordPerfect (word processor)

37 / 123

ECDL M1 M1.2.48 Melyek táblázatkezelı programok? a) b) c) d)

Microsoft Office Excel GIMP (GNU Image Manipulation Program) Quattro Pro (spreadsheet) OpenOffice.org Calc

M1.2.49 Melyek adatbázis-kezelı programok? a) b) c) d)

OpenOffice.org Base Microsoft Office Access MySQL QuarkXPress (Quark, Inc.)

M1.2.50 A következık közül melyek táblázatkezelı programok? a) b) c) d)

Microsoft Office Excel Microsoft Office Access Oracle OpenOffice.org Calc

M1.2.51 Melyek felhasználói programok? a) b) c) d)

Microsoft Office Excel Netscape Navigator GIMP (GNU Image Manipulation Program) UNIX

M1.2.52 Tipikusan mely feladatok végezhetık el egy irodai szövegszerkesztı programmal? a) b) c) d)

Dokumentumok nyomtatása. Bekezdések formázása. Böngészés az interneten. Borítékok címzése.

M1.2.53 Tipikusan mely feladatok végezhetık el egy irodai szövegszerkesztı programmal? a) b) c) d)

Etikett nyomtatása. Kép konvertálása. Karakterek formázása. Körlevél készítése.

38 / 123

ECDL M1 M1.2.54 Tipikusan mely feladatok végezhetık el egy táblázatkezelıvel? a) b) c) d)

Adatok összesítése. Prezentáció készítése. Adatok sorba rendezése. Diagram készítése.

M1.2.55 Tipikusan mely feladatok végezhetık el egy táblázatkezelıvel? a) b) c) d)

Matematikai mőveletek. Statisztikai számítások. Pénzügyi számítások. Matematikai képletek szedése.

M1.2.56 Jellemzıen mikre alkalmas egy böngészıprogram? a) b) c) d)

Weboldalak készítésére. Weboldalak megjelenítésére. HTML forrás megtekintésére. Weboldalak nyomtatására.

M1.2.57 Milyen feladatokra alkalmas egy kiadványszerkesztı program (DTP – Desktop Publishing)? a) b) c) d)

Szövegszerkesztésre. Képek és szövegek együttes elrendezésére és nyomtatására. Karakterfelismerésre. Építészeti modellek tervezésére.

M1.2.58 Mire alkalmas egy kiadványszerkesztı program (DTP – Desktop Publishing)? a) b) c) d)

Térbeli alakzatok rajzolására. Újságtördelésre. Prezentációkészítésre. Elektronikus levelezésre.

M1.2.59 Mire alkalmas egy CAD program (CAD – Computer Aided Design)? a) b) c) d)

Újságszerkesztésre. Könyvelésre. Tervezésre. Levelezésre.

39 / 123

ECDL M1 M1.2.60 Jellemzıen ki használ CAD programot (CAD – Computer Aided Design)? a) b) c) d)

Könyvelı Újságíró Rendszerszervezı Belsıépítész

M1.2.61 Melyek lehetnek a mondat helyes befejezései? A táblázatkezelı és az adatbázis-kezelı program között az a különbség, hogy… a) b) c) d)

a táblázatkezelı csak numerikus adatokat képes kezelni. az adatbázis-kezelı nagyobb mennyiségő adatot képes kezelni. a táblázatkezelıben nem lehet adattáblák közti relációkat kialakítani. az adatbázis-kezelı nagyobb figyelmet fordít az adatok védelmére.

M1.2.62 Melyek lehetnek a mondat helyes befejezései? A szövegszerkesztı- és a kiadványszerkesztı program között az a különbség, hogy… a) a szövegszerkesztıvel nem lehet képeket beilleszteni a szövegbe. b) a szövegszerkesztı nagyobb dokumentumokat tud kezelni. c) a kiadványszerkesztıvel könnyebben és pontosabban pozícionálhatjuk a szövegrészeket, képeket a dokumentum oldalain. d) a szövegszerkesztıvel gyakran nem hozható létre nyomdakész dokumentum. M1.2.63 Melyek az adatbázis-kezelık feladatai? a) A megtervezett adattáblák fizikai szerkezetének és kapcsolatainak létrehozása és tárolása. b) Az adattáblák feltöltése, adatmódosítások, törlések végrehajtása, valamint az adatok biztonságos tárolása. c) A lekérdezett adatrekordok sorba rendezése adott szempontok szerint. d) Adatok megkeresése és kiválogatása. A kinyert adatok így megjeleníthetık, azokból listák, jelentések készíthetık. M1.2.64 Milyen alkalmazások találhatók az MS Office csomagban? a) b) c) d)

Szövegszerkesztı Táblázatkezelı Mérnöki tervezı program (CAD) Prezentációkészítı program

40 / 123

ECDL M1 M1.2.65 A következı alkalmazások közül melyek komplett irodai programcsomagok? a) b) c) d)

OpenOffice.org WordPerfect Office Lotus SmartSuite MS Office

M1.2.66 Általában milyen programok tartoznak egy komplett irodai szoftvercsomaghoz? a) b) c) d)

Szövegszerkesztı Táblázatkezelı CAD program Prezentációkészítı program

M1.2.67 Milyen feladatra alkalmas az Microsoft Office Word vagy az OpenOffice.org Write? a) b) c) d)

Szövegszerkesztésre. Táblázatkezelésre. Adatbázis-kezelésre. Webes alkalmazások fejlesztésére.

M1.2.68 Milyen feladatra alkalmas az Microsoft Office Excel vagy az OpenOffice.org Calc? a) b) c) d)

Bemutatók készítésére. Táblázatkezelésre. Egyszerőbb adatbázisok kezelésére. Web böngészésre.

M1.2.69 Milyen feladatra alkalmas az Microsoft Office Access vagy az OpenOffice.org Base? a) b) c) d)

Grafika készítésére. Webböngészésre. Adatbázisok kezelésére. Síkírás olvasására, digitalizálására.

M1.2.70 Milyen feladatra alkalmas az Microsoft Office PowerPoint vagy az OpenOffice.org Impress ? a) b) c) d)

Adatbázisok kezelésére. Professzionális kiadványszerkesztésre. CD/DVD írására. Prezentációk készítésére.

41 / 123

ECDL M1 M1.2.71 Milyen feladatokra alkalmas az Microsoft Office Outlook vagy a Lotus Notes? a) b) c) d)

E-mail küldésére és fogadására. Prezentáció készítésére. Feladatmenedzselésre. Diagramkészítésre.

M1.2.72 Milyen feladatra alkalmas az MS Outlook Express vagy a Mozilla Thunderbird? a) b) c) d)

E-mail küldésére és fogadására. Táblázatkezelésre. Adatbázis-kezelésre. Prezentációk készítésére.

M1.2.73 Melyik feladatra alkalmas tipikusan egy „text editor”? a) b) c) d)

Szövegbevitelre. Szövegformázásra. Grafika szövegbe illesztésére. Helyesírás-ellenırzésre.

M1.2.74 Melyik feladatra alkalmas tipikusan egy „text editor”? a) Egy szöveg RTF formátumban való mentésére. (Rich Text Format – „gazdagon formázott szöveg”) b) Szövegrész átmásolására. c) Kiadványszerkesztık formátumában való mentésre. d) Szövegrész karakterszintő formázására (például dıltté tételére). M1.2.75 Mely állítások helyesek a szoftverekkel kapcsolatban? a) Operációs rendszer indítása nélkül az alkalmazói programok nem használhatók a számítógépen. b) Az operációs rendszer mőködéséhez nem feltétlenül kell a monitort bekapcsolni (pl. vak ember a felhasználó). c) Egy konkrét alkalmazói programot általában egy konkrét operációs rendszer alatt lehet csak futtatni. Ezért egy alkalmazói programnak operációs rendszerenként külön-külön változata lehet. d) Az operációs rendszer végzi a fájlok és könyvtárak kezelését. Így az alkalmazói programok általában az operációs rendszer szolgáltatásait használják.

42 / 123

ECDL M1 M1.2.76 Mely állítások érvényesek a szoftverekre? a) A számítógép mőködése során az operációs rendszer egy része mindvégig a memóriában van. b) Egy alkalmazó program (például táblázatkezelı) futtatható operációs rendszer nélkül is. c) Egy alkalmazói programnak operációs rendszerenként eltérı változatai (telepítı csomagjai) lehetnek. d) Az operációs rendszer teszi lehetıvé az elérhetı alkalmazói programok elindítását. M1.2.77 Mely állítások helyesek? a) Azt a lemezt, amelyen megtalálható az operációs rendszernek a számítógép indításához szükséges része, rendszerlemeznek hívjuk. b) Egy operációs rendszeren futó konkrét program általában nem fut egy másik operációs rendszeren. c) Az operációs rendszer egy alkalmazói program. d) Egy alkalmazói programnak általában operációs rendszerenként külön-külön változata, telepítı csomagja van. M1.2.78 Melyik a mondat helyes befejezése? Az operációs rendszer… a) b) c) d)

feladatai közé tartozik a táblázatkezelés. feladata a háttértárak és perifériák kezelése. feladatai közé tartozik a kiadványszerkesztés. nem fertızıdhet meg vírussal.

M1.2.79 Melyik a mondat helyes befejezése? Az operációs rendszer… a) b) c) d)

egy alkalmazói program. az egyik legfontosabb hardverelem. rendszerprogram, ami felügyeli és lehetıvé teszi az alkalmazói programok futását. telepítés után már nem távolítható el a számítógépbıl.

M1.2.80 A következık közül mely programok segíthetik a vakok munkáját? a) b) c) d)

Narrátor (képerenyıolvasó) program Képernyı nagyító program Hangfelismerı program Képernyı (On-screen) billentyőzet

43 / 123

ECDL M1 M1.2.81 Mely állítások igazak az OCR programokkal kapcsolatban? a) Ezek karakterfelismerı programok (OCR – Optical Character Recognition). b) Az OCR program egy lapolvasó felhasználásával a papíron szereplı analóg írást digitális szöveggé képes alakítani. c) Az OCR egy elterjedt operációs rendszer neve. d) A vak embereket is segítik, mert a síkírást felolvashatóvá teszik. M1.2.82 A következık közül mely programok segíthetik a gyengénlátók munkáját? a) b) c) d)

Narrátor (képerenyıolvasó) program Képernyı nagyító program Hangfelismerı program Képernyı billentyőzet

M1.2.83 A következık közül mely programok segíthetik a mozgáskorlátozottak munkáját? a) b) c) d)

Fejegér (a fejünk mozgatásával mőködı egér) Képernyı nagyító program Hangfelismerı program Képernyı billentyőzet

M1.2.84 A következık közül mely állítások érvényesek egy grafikus felületre? a) A parancsok kiadása ikonokon keresztül történhet. b) Színes grafikus megjelenítı ajánlott hozzá. c) Jól tervezett rendszerekben az egér mellett billentyőkombinációk is használhatók a vezérlésre. Így az ilyen rendszereket képernyıolvasó programokkal megtámogatva vakok is használhatják. d) A felhasználónak mindig parancsokat kell begépelnie a mőveletek végrehajtásához.

44 / 123

ECDL M1

M1.3 Információs hálózatok M1.3.1 Melyek igazak a LAN-ról? a) b) c) d)

A LAN helyi (kiterjedéső) hálózatot jelent. A LAN nem lehet 10 m-nél nagyobb kiterjedéső. Minden LAN tartalmaz szervergépet is. Egy lakásban kiépített, 2-3 gépet tartalmazó hálózat is nevezhetı LAN-nak.

M1.3.2 Melyek igazak a WAN-ról? a) b) c) d)

A WAN nagy kiterjedéső hálózatot jelent. A WAN nagy sebességő hálózatot jelent. A WAN LAN-ok összekapcsolásával is létrejöhet. Az internet forgalma WAN hálózatokon keresztül bonyolódik le.

M1.3.3 Mely esetekben nevezhetjük a leírt hálózatot LAN-nak? a) b) c) d)

Két, otthon összekapcsolt számítógépet. Az EU-s országok parlamentjeit összekötı hálózatot. Egy irodaház gépeit tartalmazó hálózatot. Egy országban az iskolákat összekapcsoló hálózatot.

M1.3.4 Mely esetekben nevezhetjük a leírt hálózatot WAN-nak? a) Két, otthon összekapcsolt számítógépet. b) Egy egész földrajzi régióban (több megyében) jelenlévı vállalat összekapcsolt számítógépeit. c) Egy irodaház gépeit tartalmazó hálózatot. d) Egy országban az iskolákat összekapcsoló hálózatot. M1.3.5 Milyen elınnyel járhat a LAN kialakítása? Mely állítások igazak? a) b) c) d)

Az internetkapcsolat megosztható a kliensek között. A nyomtató megosztható a LAN számítógépei között. Gyorsabbak lesznek a kliensek. Közösen használható háttértárterület hozható létre a kliensek számára.

45 / 123

ECDL M1 M1.3.6 Mely állítások igazak a helyi hálózattal kapcsolatban? a) Ma már vannak olyan nyomtatók, amelyek közvetlenül, számítógép nélkül is rákapcsolhatók a helyi hálózatra. b) Az írási jogosultsággal is rendelkezı megosztott könyvtárainkat bizonyos vírusok megtámadhatják a hálózaton keresztül. c) Minden szoftverkörnyezetben egy mappát csak úgy oszthatunk meg írásra, hogy a hálózatban minden felhasználó írhatja azt. d) A helyi hálózatban az internetkapcsolat megosztható. M1.3.7 Mely szolgáltatások valósíthatók meg helyi hálózat kiépítésével egy osztályteremben? a) b) c) d)

Közös nyomtatóhasználat. Egy diák monitorképének elküldése a tanárnak. A tanár monitorképének szétküldése a diákoknak. Óra közben a tanuláshoz szükséges fájlok másolása a gépek között.

M1.3.8 Mely állítások érvényesek a kliens-szerver architektúrára? a) b) c) d)

A szerverek erıforrásait a kliensek is használják. A kliens- és a szervergépeknek mindig azonos teljesítményőnek kell lenniük. A kliensek csak a szerveren keresztül kommunikálhatnak egymással. Csak egyetlen szervert tartalmazhat.

M1.3.9 Mely állítások helyesek? a) A böngészı-webkiszolgáló is kliens-szerver architektúra szerint dolgozik. b) Kliens-szerver architektúra esetén a kliensektıl érkezı kéréseket a szerver figyeli és teljesíti. c) A kliens szó ügyfelet jelent. d) Kliens-szerver architektúra esetén a szerver használja a kliens szolgáltatásait. M1.3.10 Melyik állítás érvényes a kliensre? a) b) c) d)

A kliens erıforrásokat oszt meg. Egy hálózatban több kliens is lehet. Kliensek csak LAN-ban fordulhatnak elı. A kliens kiszolgálót jelent.

46 / 123

ECDL M1 M1.3.11 Melyik állítás érvényes a szerverre? a) Egy számítógép abban az esetben válik szervergéppé, ha több CPU van benne. b) Szerver csak WAN hálózatban fordulhat elı. c) A szerver kiszolgálót jelent. A kliensek kéréseit a rajta futó kiszolgáló programmal teljesíti. d) Minden szerver, egy kis vállalat szervere is csak speciális számítógép lehet. M1.3.12 Mely állítások helyesek? a) Egy hálózatba kapcsolt nyomtatón egyszerre csak egy kliens számítógéprıl lehet nyomtatást kezdeményezni. b) Egy hálózatba kapcsolt nyomtatón egyszerre több kliens számítógéprıl is lehet nyomtatást kezdeményezni. c) Egy kliens számítógéprıl egyszerre több hálózati nyomtatón is lehet nyomtatni. d) Egy kliens számítógéprıl egyszerre csak egy hálózati nyomtatón lehet nyomtatni. M1.3.13 Melyik állítás helyes egy kliens számítógép nyomtatási lehetıségeit tekintve? a) b) c) d)

Egy kliensen csak egyféle (helyi vagy hálózati) nyomtatót lehet telepíteni. Egy kliensen több hálózati nyomtatót lehet telepíteni, de csak egy helyit. Hálózati nyomtatót csak akkor telepíthetünk a kliensre, ha egy helyi már mőködik. Egy kliensen egymástól függetlenül akármennyi helyi- és hálózati nyomtató telepíthetı.

M1.3.14 Melyik állítás jellemzı a fájlmegosztásra? a) Az egy gépen tárolt megosztott fájlt minden arra jogosult felhasználó elérhet a hálózaton keresztül. b) A megosztott fájl különbözı gépeken több darabban van eltárolva. c) A megosztott fájlok kevesebb helyet foglalnak el. d) A megosztott fájl a hálózat minden tagjához automatikusan továbbítódik. M1.3.15 Mely állítások helyesek az internettel kapcsolatban? a) Az internet világmérető számítógépes hálózat, azaz egy WAN. b) Az interneten mőködı szolgáltatások és használatuk (a protokoll) szabályozott (TCP/IP). c) Az internet nem más, mint a világot behálózó weboldalak győjteménye, összessége. d) Ha két számítógép közvetlenül kapcsolódik egymáshoz az interneten, akkor az egyiken általában egy kliens, a másikon pedig általában egy szerver funkciójú program futása biztosítja a kommunikációt.

47 / 123

ECDL M1 M1.3.16 Mely állítások helyesek az internettel kapcsolatban? a) b) c) d)

Az interneten egy szerverhez egyszerre csak egy felhasználó kapcsolódhat. Az interneten két kliens számítógép közvetlenül is kapcsolódhat egymáshoz. Az interneten egy idıben jelenlévı számítógépek száma nincs korlátozva. Az internetre LAN is kapcsolódhat.

M1.3.17 Melyek internetes szolgáltatások? a) b) c) d)

Böngészés (www, HTTP). Fájlok másolása két gép között (FTP). Levelezés (E-mail, SMTP). Lemezformázás.

M1.3.18 Melyek internetes szolgáltatások? a) b) c) d)

Töredezettség-mentesítés Chat FTP ADSL

M1.3.19 Mik érvényesek a chat-re? a) b) c) d)

Kliens-szerver architektúrájú rendszer. Egyszerre csak ketten kommunikálhatnak egymással. Valós idejő kommunikációra alkalmas. Privát üzenetek küldésére is alkalmas.

M1.3.20 Mely állítások helytállóak az internetes telefonálásról? a) Az internet felhasználásával nem hozható létre telefonszerő beszédkapcsolat két felhasználó között. b) Két telefon között az internet is betöltheti az átviteli hálózat szerepét. c) Vannak szolgáltatások, melyek segítségével az internetre kapcsolt számítógéprıl telefont is fel lehet hívni. d) Két internetre kapcsolt számítógép között telefonszerő kapcsolat hozható létre, amelyen beszélgetés folytatható. M1.3.21 Mely állítások helyesek az internetes levelezéssel kapcsolatban? a) b) c) d)

Ez a szolgáltatás is kliens-szerver architektúra szerint mőködik. A levelezı szervereken, a felhasználók postafiókjába érkeznek meg a levelek. Akinek nincs e-mail címe, az nem tud e-mailt fogadni. E-mail címhez ingyenesen is hozzá lehet jutni. 48 / 123

ECDL M1 M1.3.22 Mi a levelezılista lényege? a) b) c) d)

A listára írt levelünket minden listatag megkapja. A listában tárolhatjuk az ismerıseink e-mail címét. Kevesebb e-mailt kapunk, ha listába győjtjük ıket. A levelezılista a kinyomtatott e-mail címek győjteménye.

M1.3.23 Milyen eszközökrıl tudja elolvasni ingyenes e-mail címére érkezett leveleit, amíg külföldön nyaral? a) b) c) d)

Bluetooth-os mail szkennerrel. Nyilvános web terminálról. Internetkapcsolattal rendelkezı számítógéprıl. Zárt intranet hálózatba kötött számítógéprıl.

M1.3.24 Melyik feltétel szükséges ahhoz, hogy valakivel írásos csevegést folytassunk az interneten? a) b) c) d)

A résztvevıknek azonos idızónában kell tartózkodniuk. Azonos szolgáltatón keresztül kell kapcsolódniuk az internethez. Azonos böngészıprogrammal kell rendelkezniük. Azonos (egyeztetett) idıpontban kell bejelentkezettnek lenniük ugyanarra a chatszerverre.

M1.3.25 Melyik állítás igaz a „home-banking” szolgáltatással kapcsolatban? a) Olyan, csak vállalati ügyfelek részére elérhetı szolgáltatás, amellyel egy munkahelyi PC-rıl átutalások és más banki mőveletek végezhetık. b) Általában folyószámlánkkal kapcsolatos tevékenységeket, például átutalásokat, lekötéseket végezhetünk otthoni számítógépünk segítségével, az interneten keresztül. c) Csak a folyószámlánk egyenlegét kérdezhetjük le. d) Teljes körő banki ügyintézést tesz lehetıvé otthonról. M1.3.26 Egy könyvkereskedés on-line áruházat nyitott. Mit jelent ez a mondat, melyik állítás az igaz? a) A könyvkereskedés címérıl, nyitvatartási idejérıl az interneten is tájékozódhatunk. b) A kereskedés számítógépesített, így vonalkóddal azonosítják a könyveket, amely gyorsabb kiszolgálást és készletezést jelent. c) Az interneten keresztül is válogathatunk és rendelhetünk a könyvekbıl. d) Ez az új áruház foglalkozik a számítástechnikai könyvek, kiadványok és CD-ROM-ok terjesztésével.

49 / 123

ECDL M1 M1.3.27 Mit jelent az, hogy valaki szörfözik az interneten, melyik állítás az igaz? a) Gyakran váltogatja az internetszolgáltatókat. b) Információkat keres, nézelıdik az interneten. Erre a célra a böngészés (www) szolgáltatást veszi igénybe. c) Vizi sportokkal kapcsolatos oldalak után kutat. d) Leveleket ír és olvas. M1.3.28 Mi az e-kereskedelem, melyik állítás az igaz? a) Vásárlás elektrotechnikai üzletben. b) Elektromos eszköz vásárlása. c) Elektronikus úton folytatott kereskedelem, amely az internet www szolgáltatásán alapul. A vevı szempontjából ez akár otthonról intézhetı vásárlást, illetve megrendelést jelent. d) Az Earth (Föld) bolygót behálózó kereskedelem. M1.3.29 Milyen elınyei lehetnek az e-kereskedelemnek? a) Környezetvédelmi szempontból elınyös lehet, mert a papír alapú bizonylatok helyettesíthetık elektronikus dokumentumokkal. b) Lehet, hogy még árengedményt is kap a vevı, mert nem a boltot terheli a forgalmával. c) Az interneten keresztül, utazás nélkül, akár otthonról is lebonyolítható a vásárlás. d) A vásárlás nincs nyitvatartási idıhöz kötve. M1.3.30 Hogyan lehet fizetni az e-kereskedelemben vásárolt áruért? a) b) c) d)

Ügyfélirodában. Postai úton, utánvéttel. Banki átutalással. Hitelkártyával.

M1.3.31 Melyik válaszban szerepel az e-business magyar megfelelıje? a) Elektronikus pénztárca b) Elektronikus kereskedelem c) Elektronikus üzletvitel. Ennek része lehet az elektronikus kereskedelem (e-commerce) is. d) Elektronikus kapcsolat

50 / 123

ECDL M1 M1.3.32 Mire valók az internetes fórumok, errıl mely állítások igazak? a) b) c) d)

Elektronikus levelezésre. Vélemények, hozzászólások közzétételére. On-line játékok futtatására. Adott témában a résztvevık, olvasók tájékoztatására, tanácsadásra és segítség nyújtására is ad lehetıséget.

M1.3.33 Mely állítások igazak az internetes fórumról? a) b) c) d)

A fórum levelezılistát jelent. Legtöbbször közvélemény-kutatásra használják. Egy-egy témakörrel kapcsolatos véleményeket, hozzászólásokat tartalmaz. Nemcsak az informatika témakörével kapcsolatos fórumok léteznek.

M1.3.34 Melyik állítás igaz az internetes fórumról? a) b) c) d)

A fórumra mindig csak jóváhagyás után kerül fel az üzenetünk. Fórumra csak az írhat üzenetet, akinek van e-mail címe. A fórumok tartalmát egy-két naponta törlik, hogy ne teljen be a szerver. Egyes fórumokra a személyazonosságunk megadása nélkül is írhatunk üzenetet.

M1.3.35 Melyik állítás érvényes a fórumokra? a) A fórumok lehetnek nyilvánosak és zártak. b) Minden fórumhoz kötelezı az elızetes regisztráció. c) A fórumok használatához a böngészıprogramon kívül fórumszoftverre is szükség van a klienseken. d) A fórumok elsısorban reklám jellegő hirdetések az internet használói felé. M1.3.36 Melyik állítás igaz az ingyenes webes levelezıprogramokról? a) b) c) d)

Bárhonnan elérhetık, ahol van webes internet-hozzáférés. Csak arról a helyrıl érhetık el, ahonnan a regisztráció megtörtént. Csak annak küldhetünk e-mailt, aki szintén webes levelezırendszert használ. Csak azoknak küldhetünk levelet, akik ugyanazon a levelezıszerveren vannak regisztrálva.

51 / 123

ECDL M1 M1.3.37 Mely szabályok lehetnek érvényesek az ingyenes webes levelezıprogramok üzemeltetésénél? a) Egy regisztrált e-mail cím bármikor megszőnhet. A benne lévı elveszett tartalomért kártérítést nem adnak. b) Ha egy meghatározott ideig nem használjuk a postafiókunkat, akkor az külön értesítés nélkül megszőnhet. c) Az egy levélben küldhetı csatolt fájlok összes méretét, és az eltárolt levelekre szánt helyet korlátozzák. d) Egy személy rendelkezhet több e-mail címmel is. M1.3.38 Mely válaszok lehetnek a mondat helyes befejezései? Ha a postafiók mérete 10 MB, akkor… a) b) c) d)

egy fogadott levél mérete legfeljebb 10 MB lehet. a postafiókban várakozó levelek együttes mérete legfeljebb 10 MB lehet. az adott hónapban legfeljebb 10 MB levél érkezhet. az e-mail kliensben lévı levelek összesen 10 MB-ot foglalhatnak el.

M1.3.39 Melyik állítás helyes az elektronikus levelezésel kapcsolatban? a) E-mail továbbításához webszerverekre van szükség. b) Egy postafiókban lévı levelekhez bárki könnyedén hozzáférhet, hiszen általában jelszóval sem védik. c) Szabály, hogy a feladó és a címzett postafiókja ugyanazon a szerveren legyen. d) Az e-mail küldése nem biztonságos, mert a levél tartalmához illetéktelenek is hozzáférhetnek és a levél tartalma az alapértelmezett beállítások mellett nincs titkosítva. M1.3.40 Mely állítások helyesek az elektronikus levelezésel kapcsolatban? a) b) c) d)

E-mail küldésekor webszerverek végzik a csatolt fájlok továbbítását. Minden e-mail garantáltan célba ér. Egy e-mailnek több címzettje is lehet. Az e-mailnek ajánlatos tárgyat adni, de nem kötelezı.

M1.3.41 Melyik állítás helyes az elektronikus levelezésel kapcsolatban? a) Csak annak küldhetünk e-mailt, aki ugyanazt a levelezıprogramot használja. b) Az általunk megírt e-mailt mindig azonnal továbbítják. c) Csak annak küldhetünk e-mailt, akinek a küldés pillanatában aktív internetkapcsolata van. d) Az e-mail továbbításához, elküldéséhez internetkapcsolatra van szükség.

52 / 123

ECDL M1 M1.3.42 Mi az e-mail? Melyik válasz a helyes? a) Elektronikus eszközön írt bármilyen üzenet. b) Elektronikus levél. Elektronikusan írt és számítógépes hálózaton továbbított, eredetileg szöveges üzenet. Ma már csatolt fájlokat is tartalmazhat. c) A monitoron olvasható bármilyen üzenet. d) Szövegszerkesztıvel írt levél. M1.3.43 Mi szükséges feltétlenül a kliensgépünkön ahhoz, hogy elektronikus levelezést folytathassunk? a) b) c) d)

Egy kiadványszerkesztı program a levél megírásához. Internet- vagy intranetkapcsolat. Webszerver. Nyomtató.

M1.3.44 Mik szükségesek az elektronikus levelezéshez? a) Egy levelezı-kliensprogram vagy egy böngészıprogram a postafiókunknak megfelelıen. b) A postafiók azonosítójának és jelszavának ismerete. c) Nem feltétel a folyamatos internetkapcsolat. Az internetkapcsolat csak a kliensgépünk és a postafiók közötti levélmozgás idején szükséges. d) Egy saját, illetve általunk használható postafiók egy levelezı-szerveren (mailszerveren). M1.3.45 Mi szükséges az elektronikus levelezéshez? a) b) c) d)

Levelezıszerver. FTP-szerver. Saját honlap. Webszerver(ek).

M1.3.46 Mik szükségesek a böngészéshez? a) b) c) d)

Böngészıprogram. Internet- vagy intranetkapcsolat. Levelezıprogram. Egér.

53 / 123

ECDL M1 M1.3.47 Mi az alapvetı feladata egy böngészıprogramnak? a) Címeket tartalmaz az internet különféle területeirıl. b) Megjeleníti az internetre kapcsolt webkiszolgáló általunk keresett tartalmát, amelyet címzéssel adunk meg. c) Lehetıvé teszi a honlapunk szerkesztését. d) Segít eligazodni az e-kereskedelemben. M1.3.48 Mi mindenre alkalmas az internet www szolgáltatása? a) b) c) d)

Multimédiás oldalak továbbítására. Információk keresésére. Elektronikus levelezésre (webes eléréső levelezı szerverek is mőködnek). E-kereskedelem lebonyolítására.

M1.3.49 Mit takar az internet www (World Wide Web) szolgáltatása? a) Nem más, mint LAN-ok szövevényes hálózata. b) Biztosítja a webszervereken elhelyezett, hiperszöveget tartalmazó oldalak (fájlok) címzését és továbbítását a kliensgépeknek. c) A böngészıprogramok kényelmi szolgáltatásainak összessége. d) A cégek, intézmények szervereinek névvel való azonosítása. M1.3.50 Mely állítások igazak az internet webszolgáltatásáról? a) b) c) d)

A szolgáltatás a HTTP vagy a HTTPS szabályai szerint történik. Ez a szolgáltatás kivételesen nem kliens-szerver architektúra szerint mőködik. A szolgáltatás fájlok átvitelére is alkalmas. A webszolgáltatás kliensprogramját böngészınek hívják.

M1.3.51 Mely állítások helyesek a www-rıl? a) b) c) d)

A www lehetıvé teszi multimédiás dokumentumok letöltését és megjelenítését. A www alkalmas cégek, intézmények tevékenységének bemutatására. Elektronikus levelezésre is alkalmas (webes eléréső levelezı szerverek is mőködnek). A www az internet másik elnevezése.

M1.3.52 Mely fogalmak kapcsolódnak szorosan a www-hez? a) b) c) d)

Hiperszöveg dokumentum HTML Link Webszerver

54 / 123

ECDL M1 M1.3.53 Mely állítások érvényesek az intranetre? a) b) c) d)

Egy vállalaton belüli hálózat, az internethez hasonló szolgáltatásokkal. Az internet egy alhálózata. Az intranet nem nyilvános hálózat. Az interneten alkalmazott technológia szerint mőködik.

M1.3.54 Mi az intranet? a) b) c) d)

Ugyanaz, mint az internet. Az internet adott országra korlátozva. Egy szervezetileg összetartozó hálózat, amely az internethez hasonlóan épül fel. Adott kontinens számítógépes hálózata.

M1.3.55 Mely szolgáltatások érhetık el az intraneten? a) b) c) d)

e-mail www ftp chat

M1.3.56 Mely állítások helyesek az intranettel kapcsolatban? a) b) c) d)

Az intranet az internet kiterjesztése. Egy számítógéprıl egyszerre elérhetı lehet az intranet és az internet is. Ahol van intranet, ott mindig szükséges az internetelérés biztosítása is. Intranet LAN és WAN jellegő hálózatban is kialakítható.

M1.3.57 Melyik állítás jellemzı az intranetre? a) b) c) d)

Az interneten keresztül megvalósított vállalati belsı kommunikáció. Egy vállalaton vagy intézményen belüli fórum. Egy vállalaton vagy intézményen belüli internetes technológiát használó hálózat. Egy vállalat vagy intézmény internetkapcsolata.

M1.3.58 Mik szükségesek az intranet kialakításához? a) b) c) d)

Kliens számítógép. Szerver számítógép. Internetelérés. A gépek közötti összeköttetés megvalósítása.

55 / 123

ECDL M1 M1.3.59 Mi az extranet? a) b) c) d)

Olyan helyi hálózat, melyrıl elérhetı az internet. A vállalati intranet kiterjesztése a vállalat partnereire. Rendkívül nagy sebességő internetelérési technológia. Nagy kiterjedéső internet.

M1.3.60 Mely állítások helyesek az extranettel kapcsolatban? a) b) c) d)

Az extranet nyilvános hálózat. Az extranet internetes alapokon mőködik. Az extranet az intranet alkalmazásának kiterjesztése. Az extranet feltétlenül szükséges a távmunkához.

M1.3.61 Mely állítások helyesek az extranettel kapcsolatban? a) Az extranet használatához engedély szükséges. b) Az extranet titkosított kommunikációt is használhat. c) Az extranet könnyebb és gyorsabb kommunikációt tesz lehetıvé a vállalat érdekeltjeivel. d) Az extranet bevezetéséhez sohasem szükséges intranet kiépítése. M1.3.62 Mit jelent a letöltés az internethasználatban? a) Digitális fényképezıgéprıl képfájlok átvitelét számítógépre. b) Internet szolgáltatást használva a fájlok átvitelét (például webszerverrıl, FTP szerverrıl stb.) a számítógépünkre. c) Fájlok átvitelét pendrive-ról számítógépre. d) Személyi számítógépen tárolt fájlok átvitelét multimédia-lejátszóra. M1.3.63 Mit jelent a feltöltés az internethasználatban? a) b) c) d)

Számítógépen tárolt fájlok átvitelét külsı winchesterre. Számítógépen tárolt fájlok kiírását CD-re. Szkennelést. Internet szolgáltatást használva a fájlok átvitelét a számítógépünkrıl webszerverre, FTP szerverre.

M1.3.64 Mit jelent internetszolgáltatás esetén a 2048/1024 kbps? a) b) c) d)

Maximális/minimális feltöltési sebesség Maximális/minimális letöltési sebesség Maximális letöltési sebesség / maximális feltöltési sebesség Minimális letöltési sebesség / minimális feltöltési sebesség 56 / 123

ECDL M1 M1.3.65 Mely állítások érvényesek az interneten használatos FTP-szolgáltatásra? a) b) c) d)

Szövegfájlok átvitelére is alkalmas. Ez a szolgáltatás is a kliens-szerver architektúra szerint mőködik. Az FTP csak letöltésre alkalmas. A mai böngészıprogramok már általában alkalmasak arra, hogy csatlakozzunk FTP szerverekhez is.

M1.3.66 Mely állítások érvényesek az interneten használatos FTP-szolgáltatásra? a) Ahhoz, hogy FTP szerverekhez csatlakozzunk, feltétlenül szükség van böngészıprogramra. b) Ahhoz, hogy FTP szerverekhez csatlakozzunk és a kapcsolatot használjuk, megfelel egy egyszerő ftp-kliens program. c) Lehet olyan FTP szerver, amelynek állományaihoz csak név és jelszó megadásával (azaz bejelentkezés után) lehet hozzáférni. d) Az FTP szolgáltatás fájl letöltésére és feltöltésére is alkalmas. M1.3.67 Mit jelent a sávszélesség? a) Az egy másodperc alatt átvitt fájlok számát. b) A minimális adatmennyiséget értik rajta, ami egy hálózati csatornán egységnyi idı alatt átmehet. c) Egy hálózati csatornán egységnyi idı alatt átvihetı maximális adatmennyiséget értjük rajta. Mértékegysége a bps. d) Egy kommunikációs csatornán átvihetı legnagyobb fájl mérete. M1.3.68 Mely állítások helyesek? a) Alacsony sávszélességő hálózatokban nem lehet nagy mérető állományokat továbbítani. b) Ha nagyobb sebességő modemet használunk az internetkapcsolathoz, akkor gyorsabban jelenhetnek meg a weblapok a böngészıben. c) Az adatátviteli sebesség bps-ben (bit per szekundum) mérhetı. d) A modemmel elérhetı átviteli sebesség a telefonvonal minıségétıl is függ. M1.3.69 Mely állítások érvényesek a bps-re? a) b) c) d)

Hálózatok átviteli sebességének mértékegysége. Modemek (átviteli) sebességét leíró mértékegység. Hálózati kártyák sebességének leírásánál használt mértékegység. Mértékegység, a bit per secundum, azaz a bit per másodperc rövidítése.

57 / 123

ECDL M1 M1.3.70 Mely állítások érvényesek az átviteli sebességre? a) Egy hálózati csatornán adott idıszakban, egységnyi idı alatt ténylegesen átvitt adatok mennyiségét értjük átviteli sebességen. b) Az átviteli sebesség szokásos mértékegysége a bps (bit per szekundum). c) Az internetkapcsolatunk átviteli sebessége idıben változó, hullámzó lehet. Ennek oka a különbözı összetevık kisebb-nagyobb átmeneti terheltsége is lehet. d) Az átviteli sebességet a használt csatorna sávszélessége korlátozza, maximálja. M1.3.71 Mik befolyásolhatják egy weboldal letöltési idejét? a) b) c) d)

Az internetkapcsolat sávszélessége. A megszólított webszerver terheltsége. Amennyiben van modem is a kapcsolatban, akkor annak sávszélessége. A képek, animációk mennyisége a weboldalon.

M1.3.72 Melyik mértékegységgel mérhetjük a sávszélességet, illetve az átviteli sebességet adatátviteli csatornák esetén? a) b) c) d)

dpp (darab per perc) bps (bit per secundum), Kbps, Mbps, Gbps m/s (méter per szekundum), Km/óra dpi (dot per inch)

M1.3.73 Melyek a mobil internetszolgáltatás jellemzıi? a) b) c) d)

A szolgáltatás igénybevételéhez megfelelı térerısség szükséges. Gyakran a forgalomtól függ az ára. Mozgó jármőben nem használható. Lehet nagy sebességő.

M1.3.74 Melyek mobil internettechnológiák? a) b) c) d)

ADSL GPRS 3G 4G

58 / 123

ECDL M1 M1.3.75 Milyen módokon kapcsolható a mobiltelefon a számítógéphez, ha mobiltelefonos internetet szeretnénk használni? a) b) c) d)

Bluetooth kapcsolattal. Infraporton keresztül. Adatkábellel. Nem kell hozzákapcsolni, ha van géphez illeszthetı kártyatelefon.

M1.3.76 Melyik nem internetkapcsolódási lehetıség? a) b) c) d)

LCD ADSL Kábelnet Bérelt vonal

M1.3.77 Melyek lehetnek internetelérési módok? a) b) c) d)

Mobiltelefonos hálózat Mőholdas kapcsolat Bérelt vonal ADSL

M1.3.78 Milyen módokon kapcsolódhatunk az internetre? a) b) c) d)

ISDN vonalon. Mobiltelefonnal. Mikrohullámú kapcsolaton át. ADSL vonalon.

M1.3.79 Mely állítások érvényesek a bérelt vonali internet-hozzáférésre? a) b) c) d)

Folyamatos internetkapcsolatot biztosít. Bérelt vonali kapcsolaton keresztül helyi webszervert lehet üzemeltetni. Bérelt vonali kapcsolaton keresztül helyi e-mail szervert lehet üzemeltetni. Bérelt vonalon keresztül teljes LAN-t lehet az internethez kapcsolni.

M1.3.80 Mi az ADSL? a) b) c) d)

Internetes szolgáltatás. Az internetes szolgáltatók nemzetközi szervezete. Analóg-digitális átalakító. Nagy sebességő digitális adatátviteli technológia.

59 / 123

ECDL M1 M1.3.81 Mely állítások jellemzıek az ADSL kapcsolatra? a) Internetelérést biztosíthat. b) Nagy sebességő adatátvitelt tesz lehetıvé. c) Aszimmetrikus vonal, általában az adatok letöltése az internetrıl gyorsabb, mint a feltöltésé. Ezzel az átlagos internet felhasználónak kedveznek. d) A hagyományos modemeknél gyorsabb digitális adatátvitelt tesz lehetıvé. M1.3.82 Mely állítások érvényesek a modemre? a) Az internethez való csatlakozás egyik lehetséges illesztı eszköze. b) Egyes fajtái a digitális jelek analóg hálózatra történı átalakítására is képesek. c) A modem egy másik modemmel mőködik párban, ezek az átviteli közeg két végén vannak. Így az egyik a felhasználónál a másik a szolgáltatónál van elhelyezve. d) Egy számítógéphez akár több modem is csatlakoztatható. M1.3.83 Mely állítások érvényesek a WAP-ra? a) A Wireless Application Protocol rövidítése, a vezeték nélküli adatátvitel egy nemzetközi szabványa. b) MP3 fájlok lejátszására szolgáló eszköz. c) Egy régebbi szabvány, amely a nem PC kategóriájú számítógépek közti kommunikáció standardját határozza meg. d) Segítségével egyszerősített weboldalak érhetık el erre alkalmas mobiltelefonnal vagy PDA-val. M1.3.84 Melyek a kábeles internetkapcsolat jellemzıi? a) b) c) d)

Nincs mindig bekapcsolt állapotban. Forgalomtól függhet az ára. Nagy sebességő. Általában modem szükséges hozzá.

M1.3.85 Melyek a mikrohullámú internetkapcsolat jellemzıi? a) b) c) d)

Mindig bekapcsolt állapotban van. Gyakran a forgalomtól független az ára. Nagy sebességő. Telefonvonal szükséges hozzá.

60 / 123

ECDL M1 M1.3.86 Melyek az ADSL kapcsolat jellemzıi? a) b) c) d)

Fizikailag folyamtosan kapcsolt állapotban van. Gyakran a forgalomtól független az ára. Nagy sebességő. A letöltési- és a feltöltési sebesség mindig azonos.

61 / 123

ECDL M1

M1.4 Az IKT a mindennapokban M1.4.1 Jelölje meg, melyek integrált informatikai rendszerek! a) b) c) d)

SAP Business One Windows Linux Microsoft Navision

M1.4.2 Milyen moduljai lehetnek jellemzıen egy integrált informatikai rendszernek? a) b) c) d)

Beszerzési Értékesítési Készletnyilvántartási Pénzügyi

M1.4.3 Melyek lehetnek a mondat helyes befejezései? Alkalmas lehet a számítógép… a) b) c) d)

üzenetrögzítı funkció ellátására. egy nyelv elsajátításának segítésére. szállodai szoba lefoglalására. faxolásra.

M1.4.4 Mik jellemzıek az integrált informatikai rendszerre? a) b) c) d)

Minden begyőjtött és feldolgozott adat egyetlen központi adatbázisba kerül. Nem képes „testreszabott” igényeket kielégíteni. Az adatvédelem a legmagasabb fokú. Vezetıi döntéselıkészítıi ismereteket szolgáltat.

M1.4.5 Jelölje meg, melyik integrált informatikai rendszer! a) b) c) d)

SAP Windows Linux UNIX

62 / 123

ECDL M1 M1.4.6 Milyen moduljai lehetnek jellemzıen egy integrált informatikai rendszernek? a) b) c) d)

Pénzügyi Számviteli Szövegszerkesztési HR (Emberi erıforrás)

M1.4.7 Milyen moduljai lehetnek jellemzıen egy integrált informatikai rendszernek? a) b) c) d)

Pénzügyi Költségvetés-menedzsment Táblázatkezelési CRM (Ügyfélkapcsolat-menedzsment)

M1.4.8 Mely befejezések adnak érvényes állításokat? Az üzleti integrált informatikai rendszerek hatására… a) jobb kapcsolatok ápolhatók az ügyfelekkel és partnerekkel. b) gyors, pontos információk segítik a döntés elıkészítését és az elektronikus ügyvitel folyamatait. c) hatékonyságnövelés érhetı el a teljes logisztikai láncban. d) az adatvédelem hatékonysága csökken a sok felhasználó miatt. M1.4.9 Melyik állítás helyes az integrált informatikai rendszerekkel kapcsolatban? a) Az integrált informatikai rendszert az egyfıs cégeknek, az egyéni vállalkozóknak érdemes használni. b) Az integrált informatikai rendszerek gyengéje, hogy nincs mód az összegyőjtött és eltárolt adatok visszakeresésére. c) Integrált informatikai rendszert csak multinacionális vállalatok használnak. d) Integrált informatikai rendszert közintézmények is használhatnak. M1.4.10 Kik lehetnek egy integrált egészségügyi informatikai rendszer felhasználói? a) b) c) d)

A háziorvosok. A szakrendelık. A laboratóriumok. A kórházak.

63 / 123

ECDL M1 M1.4.11 Melyik állítás helyes? Az integrált egészségügyi informatikai rendszerben… a) minden felhasználó minden adathoz hozzáfér. b) egy beteg korábbi diagnózisával kapcsolatos adatok bármikor és bárhonnan elérhetık az arra jogosultak számára. c) a háziorvos egy betege kapcsán csak a saját adatbázisát használhatja, de a kórházét nem. d) a háziorvos az adatvédelmi törvény miatt a labor adataihoz nem férhet hozzá, ezért kell mindig személyesen felvenni ezeket. M1.4.12 Mely állítások helyesek? Az integrált egészségügyi informatikai rendszer… a) b) c) d)

bevezetése költséges, de hosszú távon gazdaságos. alkalmazásakor megnövekszik a diagnosztikai vizsgálatok száma. modulárisan is bevezethetı, az intézmény anyagi lehetıségeitıl és igényeitıl függıen. korszerő és gyors adatfeldolgozást jelent az egészségügyben.

M1.4.13 Melyik állítások helyesek? Az integrált egészségügyi informatikai rendszer… a) b) c) d)

nem tudja kezelni a várólistás betegelıjegyzési rendszert. segíti a gyors és pontos adatszolgáltatást. intézményi statisztikák, lekérdezések szolgáltatására képes. az azonnali döntést támogató információkat is biztosítja.

M1.4.14 Melyek az egységes felsıoktatási tanulmányi rendszerben a hallgatók számára megengedett mőveletek? a) b) c) d)

Ellenırizhetik a saját személyes adataikat. Megtekinthetik az ismerıseik személyes adatait és osztályzatait. Ellenırizhetik a saját tanulmányukra vonatkozó információkat. A rendszeren belül üzeneteket kaphatnak a tanulmányi osztály ügyintézıitıl.

M1.4.15 Melyek az egységes felsıoktatási tanulmányi rendszerben a hallgatók számára megengedett mőveletek? a) Jelentkezhetnek a tantárgyakra (kurzusokra). b) Félév indítása elıtt a tantárgyi jelentkezési listáról más hallgatót letörölhetnek, ha már ık nem férnek el. c) Beírhatják a saját jegyeiket, akár az interneten keresztül is. d) Ellenırizhetik (megtekinthetik) a saját jegyeiket, akár az interneten keresztül is.

64 / 123

ECDL M1 M1.4.16 Melyek az egységes felsıoktatási tanulmányi rendszerben a hallgatók számára megengedett mőveletek? a) b) c) d)

Vizsgára jelentkezhetnek, akár az interneten keresztül is. Szakirányra jelentkezhetnek. Figyelemmel kísérhetik az átutalt ösztöndíjukat, akár az interneten keresztül is. A tanár által hibásan beírt jegyeket módosíthatják.

M1.4.17 Jelölje meg az egységes felsıoktatási tanulmányi rendszerre vonatkozó igaz állításokat! a) A rendszert a hallgatók el tudják érni a hallgatói termináltermekben elhelyezett számítógépekrıl. b) A rendszert a hallgatók az internetrıl nem tudják elérni. c) Minden hallgatónak saját belépési neve és jelszava van. d) A hallgató maga tudja beírni az új e-mail címét a rendszerbe. M1.4.18 Jelölje meg az egységes felsıoktatási tanulmányi rendszerre vonatkozó igaz állításokat! a) Az oktató vizsgaeredményeket rögzíthet, üzeneteket helyezhet el a kurzusa „hirdetıtábláján”. b) Az oktatóknak nincs belépési nevük és jelszavuk, mert mindenhez joguk van. c) Az oktatók a saját tantárgyaikra vizsgaidıpontokat hirdethetnek meg a rendszerben. d) A kurzusokhoz tartozó kurzusfórumon az érintett diákok és oktatók tudnak kommunikálni egymással. M1.4.19 Jelölje meg az egységes felsıoktatási tanulmányi rendszerre vonatkozó igaz állításokat! a) Az egységes tanulmányi rendszer alkalmazásai kiterjednek az oktatásszervezés és adminisztráció területeire is. b) Az egységes tanulmányi rendszer még a teremnyilvántartást is elvégzi. c) Az egységes tanulmányi rendszer az interneten keresztül otthonról is elérhetı. d) Célja, hogy minden információt az kezeljen, akihez tartozik, akinek erre kompetenciája van. M1.4.20 Mire szolgál a termékek vonalkódja? a) Kizárólag az árazást segíti. b) Gyakorlatilag semmire, a gyár azonosítja vele a termékeit. c) A csomagolás kódját tartalmazó információ, amelyet a gyártó alkalmaz meghatározott eljárás szerint. d) Segítségével a termék egyértelmően azonosítható. A számítógéphez csatlakoztatott vonalkódolvasó olvassa le a vonalkódot, majd megtörténik a termék adatainak kiolvasása egy adatbázisból.

65 / 123

ECDL M1 M1.4.21 Milyen elınyökkel jár a vonalkódtechnika alkalmazása egy áruházban? a) b) c) d)

Gyorsabb a termékek azonosítása, árazása. Meggyorsítja a vásárlás folyamatát és ezáltal több termék fogyhat. Folyamatosan nyomon követhetı a készlet alakulása. A pénztárosnak nem kell beütnie az árat.

M1.4.22 Mi az Ügyfélkapu? a) Az Ügyfélkapu a magyar kormányzat elektronikus ügyfélbeléptetı és azonosító rendszere. b) Az Ügyfélkapu a Magyar Nemzeti Bank e-banking szolgáltatása. c) Az Ügyfélkapu a Magyar Posta elektronikus küldeménykövetı rendszere. d) Az Ügyfélkapu az interneten történı kártyás fizetés biztonsági protokollja. M1.4.23 Milyen szolgáltatásokat nyújt az Ügyfélkapu? a) b) c) d)

Adó- és járulékbevallás. Anyakönyvi kivonatok ügyintézése. Forgalmi engedéllyel kapcsolatos ügyintézés. Gépjármő átírásával kapcsolatos ügyintézés.

M1.4.24 Milyen szolgáltatásokat nyújt az Ügyfélkapu? a) b) c) d)

Házassági anyakönyvi kivonat igénylése. Lakcímkártyával kapcsolatos ügyintézés. TAJ-nyilvántartással összefüggı szolgáltatások. Nyugdíj e-ügyintézés.

M1.4.25 Mely érvek szólnak amellett, hogy egy már mőködı irodát számítógépesítsenek? a) b) c) d)

Elıkészítheti az elektronikus üzletvitelt és a távmunkát is. Gyorsítja, egyszerősíti az adminisztrációs, nyilvántartási feladatokat. Segítséget ad egy termék vagy szolgáltatás látványos, áttekinthetı bemutatásához. Emeli az iroda kommunikációjának hatékonyságát.

M1.4.26 A következık közül mire lehet alkalmas az internet? Jelölje meg a helyes válaszokat! a) b) c) d)

Színházjegyrendelésre. Útvonaltervezésre. Otthonról végzett ügyintézésre. Otthonról végzett rendelésre, vásárlásra.

66 / 123

ECDL M1 M1.4.27 Mely állítások a helyesek? a) A banki integrált informatikai rendszerben az on-line tranzakció mindig drágább a hagyományosnál. b) A bankok ügyvitelében az e-banking lényegesen egyszerőbb adatfeldolgozást is jelent. c) Az elektronikus banki rendszerek a legtöbb kritikát a biztonsággal kapcsolatban kapják. d) Az elektronikus banki rendszerek a hagyományosnál több ügyfelet képesek egyszerre kiszolgálni. M1.4.28 Melyik állítás a helyes a távoli banki ügyintézésrıl? a) b) c) d)

A felhasználók az e-banking rendszerekben általában indíthatnak átutalási megbízást. Magyarországon elektronikus úton már minden hitelügyintézés megoldható. A megtakarított pénz nagyobb kamatozású lekötésére soha sincs mód. Az e-banking szolgáltatásokat az ügyfelek tömeges igénye és magas informatikai kultúrája gerjeszti.

M1.4.29 Egy pénzintézet mi mindenre használhatja az internetet az ügyfele érdekében? a) b) c) d)

Információk nyújtására. Egymás közti levelezésre. A számlaegyenleg közlésére. Banki tranzakciók lebonyolítására.

M1.4.30 Melyik állítás a helyes a távoli banki ügyintézés („e-banking”) kapcsán? a) Az internetes bankfiók létrehozása nagyságrendekkel drágább a hagyományosnál. b) Az interneten keresztüli banki ügyintézés arra is lehetıséget ad, hogy tömegméretővé váljon az ügyfelek egyéni tájékoztatása. c) Minden internetes banki rendszer könnyen feltörhetı, nem biztonságos. d) Integrált informatikai rendszert csak bankok használhatnak. M1.4.31 Melyik állítás a helyes az internetes banki ügyintézés kapcsán? a) Bizonyos banki szolgáltatások már a WAP-ról is (mobiltelefonok, PDA-k) elérhetık. b) Pénz átutalását interneten soha nem indíthatjuk, csak személyesen lehet intézni. c) A banki internetes szolgáltatás számlainformációk lekérdezésére az üzleti titoktartás miatt alkalmatlan. d) Egy internetes bankfiókhoz levelezési szolgáltatást nem adnak, az ügyfelekkel csak telefonon tartják a kapcsolatot.

67 / 123

ECDL M1 M1.4.32 Mely állítások helyesek? a) Van ahol a helyfoglalás egy repülıgépre már e-mailben is lehetséges. b) Egy repülıjegy kifizetése többféle módon is történhet. Például utalással, hitelkártyával vagy személyesen készpénzben. c) A légitársaságok honlapja általában tartalmaz menetrendi információkat. d) Az internetes kereskedelem fejlıdése a légitársaságokat sem hagyta érintetlenül. M1.4.33 Melyek lehetnek a jellemzıek egy népszavazást támogató integrált informatikai rendszerre? a) b) c) d)

Folyamatos, hibátlan üzemeléső. A népszavazás elızetes, nem hivatalos eredményét is képes szolgáltatni. A rendszer egyik szerves része a kiadványkészítés, a sajtó tájékoztatása. Létezik benne a közszolgálati televíziók adását támogató alrendszer.

M1.4.34 Miért nagy fontosságú az adatvédelem, az informatikai biztonság az e-kereskedelemben? Melyik a helyes válasz? a) Hogy ne férhessenek hozzá a gépünkön tárolt állományainkhoz. b) Az elküldött információ az internetes továbbítás közben sokak számára hozzáférhetı, lemásolható. Megfelelı adatbiztonsági intézkedések nélkül a lemásolt adatok még értelmezhetıek is az idegenek számára. c) Mert nem bízunk a számítógépekben. d) Az e-kereskedelemben nem kell titkos adatokat cserélnünk, így az adatbiztonság közömbös. M1.4.35 Mi mindenre kell figyelni az elektronikus kereskedelemben fizetéskor? a) b) c) d)

A megfelelı adattitkosításra (http: helyett https: van-e). A titkos személyi adatainkat ne adjuk meg (pl. jelszó, PIN-kód). A pontos összeg szerepeljen a végösszeg helyén. Ténylegesen a megrendelt áru szerepeljen a listán.

M1.4.36 Mire van szükség ahhoz, hogy valaki e-kereskedelemben tudjon vásárolni? Jelölje meg a helyes választ! a) b) c) d)

Egy saját tulajdonú számítógépre. Egy számítógépre és egy modemre, ami egy bankkal áll kapcsolatban. Egy internetre csatlakoztatott számítógépre. Egy olyan számítógépre, amin van mágneskártya-leolvasó.

68 / 123

ECDL M1 M1.4.37 Hogyan szokták a vevıket azonosítani egy e-boltban? Melyik az igaz állítás? a) b) c) d)

Felhasználói névvel és jelszóval. Ügyfélszolgálati irodában kiváltott azonosítóval. Bankkártyával. Személyi azonosító jellel.

M1.4.38 Miért jött létre az e-kereskedelem a hagyományos mellett? Jelölje meg a helyes megállapításokat! a) b) c) d)

Elınyös az eladónak, mert például megkönnyíti a vásárlási adatok feldolgozását. Elınyös a vevınek, mert így a vásárló utazás nélkül is tud vásárolni, akár olcsóbban is. Mert így nem ütközünk a vámtörvényekbe. A vásárlás nincs szorosan a nyitvatartási idıhöz kötve.

M1.4.39 Mit lehet vásárolni egy e-boltban? Jelölje meg az igaz állítást! a) Mindenhol mindent árulnak, ez a lényeg benne. b) Az adott cég, a profiljának megfelelıen, általában egy adatbázisban tárolja és kínálja az áruit és szolgáltatásait. c) Csak szolgáltatásokat lehet megrendelni. d) Csak elektronikus termékeket lehet itt vásárolni. M1.4.40 Jelölje meg az internetes vásárlás hátrányait, veszélyeit! a) A termékkel nincs fizikai kontaktus. b) A figyelmetlen kereskedı nem biztonságos internetes csatornán keresztül szeretne velünk üzletet kötni. Így harmadik, illetéktelen személy is könnyen hozzáférhet a pénzügyi adatainkhoz. c) Az áru a kiszállítás során megsérülhet. d) Egy idegen személy az interneten kereskedınek adhatja ki magát és kicsalhatja a pénzünket. M1.4.41 Jellemzıen milyen funkciókat tartalmaz egy CBT-s rendszer? (CBT – Computer Based Training) a) b) c) d)

Tanulási folyamat nyomon követése Vizsgáztatás Üzenetküldés Tananyagfeltöltés

69 / 123

ECDL M1 M1.4.42 Milyen elınyökkel járhat a CBT-s tanulás? (CBT – Computer Based Training.) a) Csak hátrányai vannak. b) A tanulás egyéni ütemben és helyszínen valósítható meg. c) A rendszer önellenırzı tesztek kitöltését is lehetıvé teszi és ezzel is segíti a vizsgára való felkészülést. d) Multimédiás tananyagok támogatják a tanulási folyamatot. M1.4.43 Mely állítások helytállóak a CBT (Computer Based Training) rendszerrel kapcsolatban? a) b) c) d)

A CBT jellemzıen nem használ multimédiás alkalmazásokat. A CBT rendszerek gyakran használnak webes technológiákat. A CBT rendszerrel kötetlen idıbeosztású, egyéni haladási ütemő tanulás is folytatható. A CBT a „számítógép alapú oktatás”, vagy a „számítógépre alapozott oktatás”.

M1.4.44 Mely állítások helytállóak az e-learning kapcsán? a) Az e-learning („távtanulás”) jelentése: IKT-eszközök által támogatott tanítási-tanulási folyamat. b) Az e-learning rendszerek felhasználják az internet adta lehetıségeket, szolgáltatásokat. c) A távtanulást egy kiépített távoktatási rendszerben lehet támogatni. d) A tanár elsıdleges szerepe az ismeretek közlése helyett a tanuló segítése és irányítása. M1.4.45 Mely állítások érvényesek a távtanulásra és távoktatásra? a) Egy e-learning rendszernek feladata a multimédiás tananyagok létrehozásának támogatása, rendszerezett tárolása és lejátszása. b) Az e-learning rendszerek támogatják a tanulók és a tanárok közötti kommunikációt. c) Az e-learning a távoktatás jelentıs eszköze és területe. d) A résztvevık azonosítása, a személyenként változó jogosultságok kezelése nem feladata az e-learning rendszernek, hiszen nyitott forma. M1.4.46 Mely állítások érvényesek a távtanulásra és távoktatásra? a) A CBT („számítógépre alapozott oktatás”) az oktatás hagyományos médiumainak kiterjesztését és az önálló tanulást helyezi elıtérbe. b) Az e-learning rendszer általában folytonosan fejlıdı szolgáltatás, ami többnyire számítógépes hálózaton keresztül is elérhetı. c) A jelenleg alkalmazásban állók nagy részének a tudása néhány éven belül elavul, ezért fontos számukra a folyamatos tanulás. d) Hagyományos oktatási módszerekkel nem oldható meg az oktatás iránti növekvı igények kielégítése.

70 / 123

ECDL M1 M1.4.47 Milyen érvek szólnak amellett, hogy egy már mőködı irodát számítógépesítsenek? a) b) c) d)

A számítógépek hosszú távon is megtartják értéküket, ezért jó befektetés. Az iroda hatékonyabban tud együttmőködni más cégekkel, szervezetekkel. Az iroda tevékenységét jobban lehet segíteni távmunkával. Lehetıvé teszi a nyilvántartott adatok elemzését, így segítheti az iroda vezetıit döntéseik meghozatalában.

M1.4.48 Milyen szolgáltatásokat biztosítanak a csoportmunkát segítı programok? a) b) c) d)

Az információk tárolása és megosztása, akár nagy távolságra is. A csoporttagok egymás közti, és külsı kommunikációja. A közös dokumentumok tárolása és visszakeresése. Magas szintő biztonsági védelem.

M1.4.49 Milyen feladatokat végezhetünk el egy csoportmunkát támogató programmal? a) b) c) d)

Közösen dolgozhatunk ugyanazon a dokumentumon. Írásos üzenetet küldhetünk a csoportmunka valamennyi résztvevıjének. Tarthatunk videokonferenciát. Idıpontot egyeztethetünk a csoportos határidınapló alapján.

M1.4.50 Melyek a távmunka ismérvei? a) A fizetett munkatárs a munkaideje nagyobb részében a cég telephelyein kívül (általában otthon) dolgozik. b) A távmunkás személyes megjelenésére a munkáltató központjában esetenként szükség lehet. c) A távmunkás a rá bízott feladatok ellátásához az információs és kommunikációs technológia eszközeit alkalmazza. d) Távmunkás csak felsıfokú informatikai végzettségő dolgozó lehet. M1.4.51 Ki tekinthetı távmunkásnak a felsoroltak közül? Jelölje meg a helyes állításokat! a) Az a bedolgozó varrónı, akinek minden héten furgonnal kiszállítják a kiszabott ruhaanyagot, otthoni gépén összevarrja a ruhákat, s fizetése darabszámra (teljesítményre) történik. b) Az az internetes bolt ügyfélszolgálati munkatárs, aki az elektronikus levelekben és a telefonon feltett kérdéseket megválaszolja és tanácsot ad. A kollégáival a munkaideje alatt az interneten tartja a kapcsolatot. c) Az az adatrögzítı, akinek minden héten furgonnal kiszállítják a kézzel írt kartonokat, s ezeket otthoni gépén adatbázisba rögzítve interneten visszaküldi a központba. d) Az a programozó, aki a fejlesztéseket az otthoni gépén végzi, s a központtal telefonon vagy interneten rendszeres kapcsolatban áll.

71 / 123

ECDL M1 M1.4.52 Jelölje meg, melyik munkavégzési formákat tekintjük a távmunkának! a) Otthoni távmunka. A távmunka lehet otthon végzett munka, s néha a központba is be kell menni (egyeztetés, képzés stb.). b) Mobil távmunka. A távmunkás ilyenkor a munkahelyén és az otthonán kívül, például utazás közben látja el a feladatát. c) Teleházakban végzett távmunka. A távmunka-házban a dolgozó rendelkezésére áll a számítógép és az internetkapcsolat. Ezen irodák fenntartását harmadik fél látja el (pl. az önkormányzat). d) A munkáltató egyik telephelyén végzett munka, amelynek központja nagyon távol van a telephelytıl. M1.4.53 Melyik állítás helyes a távmunkával kapcsolatban? a) b) c) d)

Távmunka csak teljes munkaidıben végezhetı. A munkavállaló hozzáférhet térben távol esı munkaerıpiacokhoz is. Egyéni vállalkozó nem lehet távmunkás. A távmunkát az EU nem támogatja.

M1.4.54 Melyik állítás igaz a távmunkáról? a) Szükség van hozzá számítógépre. b) Egy távmunkásnak mindig olyan számítógépre van szüksége, amely különlegesen gyors interneteléréssel és webkamerával is rendelkezik. c) A távmunka valójában adatrögzítést jelent. d) A munkavállaló csak otthon dolgozik. M1.4.55 Jelölje meg a távmunkára vonatkozó érvényes állításokat! a) b) c) d)

Csökkenthetı általa a munkanélküliség. Munkahelyeket teremthet. Lehet, hogy a csökkent munkaképességőeket így könnyebb foglalkoztatni. A távmunkának nincsenek elınyei, csak mint érdekesség jelent meg a világban.

M1.4.56 Jelölje meg a távmunkára vonatkozó igaz állításokat! a) b) c) d)

Csökkenhet a kiadás az utazási költség miatt. A távmunkának nincsenek hátrányai. A fogyatékkal élı emberek munkavállalását segítheti (pl. mozgáskorlátozottak). Rugalmasabb, hatékonyabb munkavégzési és munkaszervezési módokat kíván meg.

72 / 123

ECDL M1 M1.4.57 Jelölje meg a távmunkára vonatkozó helyes állításokat! a) A munkavállaló maga oszthatja be az idejét, és így sok esetben kevesebb idı alatt akár többet is végezhet. b) A családi és a pénzkeresı tevékenység jobban összeegyeztethetı. c) A munkaadó jobban felkészült munkavállalók közül válogathat, mert a lehetıségeit nem határolja be a távolság. d) A munkaadónak kevesebb irodát kell fenntartania. A megtakarítást munkabérre is fordíthatja. M1.4.58 Mely állítások helytállóak a távmunka veszélyeivel kapcsolatban? a) A munkavállaló túlterheltséget érezhet a pénzkeresı tevékenység és a magánélet határainak elmosódása miatt. b) A távmunkás magányossá válhat, mert gyengülnek, csökkennek az emberi, a társadalmi és a szakmai kapcsolatai. c) A munkavállaló úgy érezheti, hogy szakmai karrierének kilátásai távmunkásként csökkennek. d) A távmunkásra további terhet ró a környezet értetlensége. Sokan nem ismerik és megkérdıjelezik a távmunka jelentıségét és értékeit. M1.4.59 Kinek javasolható a távmunka? Jelölje meg a helytálló megállapításokat! a) b) c) d)

Nem tekinti kényszernek, hogy nem munkahelyen, hanem otthon dolgozik. Magabiztosan tud írásban és szóban, például telefonon kommunikálni. Tartósan tud önállóan, külsı irányítás nélkül, hatékonyan dolgozni. A mozgásában korlátozott embereknek, akiknek nyőg a rendszeres napi, esetleg hosszú idejő utazás.

M1.4.60 Továbbküldés esetén melyik angol elıtaggal egészülhet ki az e-mail tárgysora? a) b) c) d)

From: Fw: To: Re:

M1.4.61 Melyik állítás érvényes az elektronikus levelezéssel kapcsolatban? a) b) c) d)

Egy e-mail címzésében csak egy címzett és egy másolatküldésre jelölt személy lehet. Egy e-mail címzésében csak egy címzett, de több másolatküldésre jelölt személy lehet. Egy e-mail címzésében több címzett és több másolatküldésre jelölt személy is lehet. Egy e-mail címzésében legfeljebb egy titkos másolatküldésre jelölt személy (BCC) címe lehet.

73 / 123

ECDL M1 M1.4.62 Melyik feltétel nélkülözhetetlen az e-mail küldéséhez? a) b) c) d)

Telefonvonal. CD/DVD olvasó egység. Operációs rendszer. Egér vagy trackball.

M1.4.63 Melyik feltétel nélkülözhetetlen az e-mail küldéséhez? a) b) c) d)

Minimum 1 GB szabad terület a merevlemezen. Modem. Színes monitor. Egy böngészı program (browser) vagy egy levelezı kliens program.

M1.4.64 Melyik állítás igaz az elektronikus levelezéssel kapcsolatban? a) b) c) d)

Az e-mail továbbküldhetı. A külföldre küldött e-mail nem tartalmazhat csatolt fájlt. Az e-mail küldéséhez telefonvonalra van szükség. Csak annak küldhetı e-mail, akinek van saját számítógépe.

M1.4.65 Melyik állítás igaz az elektronikus levelezéssel kapcsolatban? a) b) c) d)

Mobiltelefonnal nem küldhetı e-mail. Mobiltelefonra nem küldhetı e-mail. Az e-mail szövege (törzse) nem tartalmazhat ékezetes betőket. Az e-mail több csatolt fájlt is tartalmazhat.

M1.4.66 Melyik állítás igaz az elektronikus levelezéssel kapcsolatban? a) E-mailben a levélhez csatolva nemcsak szöveges, hanem bármilyen formátumú fájl elküldhetı. b) Az elektronikus levélben nem kötelezı megadni a címzett e-mail címét. c) Csak annak küldhetı e-mail, aki a levél küldésekor maga is éppen használja az internetet. d) Ha a címzettnek nincs bekapcsolva a számítógépe, nem lehet neki e-mailt küldeni. M1.4.67 Milyen beállításokat kell végrehajtanunk egy levelezı kliens programban, hogy üzeneteket küldhessünk és kaphassunk? Be kell állítani a(z)… a) b) c) d)

levelek küldésének és fogadásának a módját (például POP3, IMAP). levelek kezelési módjától függıen a minket kiszolgáló levelezı szerver címét. e-mail címünket. bejelentkezési nevünket és jelszavunkat. 74 / 123

ECDL M1 M1.4.68 Melyik a mondat helyes befejezése? Bárki hozzáférhet elektronikus leveleinkhez, ha ismeri a(z)… a) b) c) d)

internetszolgáltatónk címét. e-mail címünket. POP3 szerverünk címét. szolgáltatónkat, a bejelentkezési nevünket és a jelszavunkat.

M1.4.69 Mely állítások helytállóak az elektronikus levelezéssel kapcsolatban? a) Egy internetes e-mail címben a „@” jel pontosan egyszer szerepel. b) Az e-mail lekérdezéséhez szükséges bejelentkezési név és az e-mail @ elıtti része különbözhet. c) Egy személynek több e-mail címe is lehet. d) Egy e-mail cím több személyhez is tartozhat. Például egy cég ügyfélszolgálatának postafiókját több alkalmazott is használja. M1.4.70 Mi a From: mögötti rész jelentése az e-mail fejlécében? a) b) c) d)

A címzett címe. A feladó címe. A másolatküldésre jelölt személy címe. A titkos másolatküldésre jelölt személy címe.

M1.4.71 Mit jelent az, hogy egy levelezılista moderált? a) b) c) d)

A listának csak a listagazda jóváhagyásával lehet valaki tagja. A listára írt levelek csak a listagazda jóváhagyása után jelennek meg. A listára csak a tagok írhatnak levelet. Listára csak az küldhet üzenetet, aki ismeri a lista jelszavát.

M1.4.72 Mit jelent a nyitott levelezılista? a) A levelezılista tulajdonosa nyitott ember. b) Az is írhat a levelezılistára, aki nem tagja a listának. Másrészt bárki feliratkozhat a listára. c) Az is megkapja a listára írt üzenetet, aki nem tagja a listának. d) A levelezılista üzemképes állapotban van, nyitott a használatra.

75 / 123

ECDL M1 M1.4.73 Mit jelent az, hogy egy levelezılista zárt? a) A listának csak a listagazda jóváhagyásával lehet valaki tagja. A listára csak a tagok írhatnak levelet. b) A listára írt levelek csak a listagazda jóváhagyása után jelennek meg. c) A levelezılista átmenetileg nem üzemel, zárva van. d) Listára csak az küldhet üzenetet, aki ismeri a lista jelszavát. M1.4.74 Melyik kiegészítés teszi helyessé a következı mondatot? Ha a továbbküldött levélre választ küldünk, akkor automatikusan … lesz a címzett. a) b) c) d)

az eredeti levél írója a továbbküldı és az eredeti levél írója a továbbküldı megkérdezi a levelezıprogram, hogy ki

M1.4.75 Mi történik akkor, ha ékezetes betőket is írunk a levél szövegébe (törzsébe), de a címzett programja azt nem képes jól kezelni? a) A levél szövegét nem kapja meg a címzett. b) A feladó automatikusan figyelmeztetı levelet kap a saját postafiókját kezelı szerverprogramtól. c) Az ékezetes betők helyett fura karakterek jelennek meg az üzenetben. Nehezen olvashatóvá válik az üzenet. d) A címzett a levelet ilyenkor meg sem kapja. M1.4.76 Melyek lehetnek a következı mondat helyes befejezései? E-mail továbbküldéskor… a) b) c) d)

a címzett mezıt a levelezıprogram automatikusan tölti ki. az eredeti levélhez kísérıszöveget írhatunk. az eredeti levélhez fájlt csatolhatunk. a tárgy mezıt a levelezıprogram tölti ki, amit módosíthatunk.

M1.4.77 Melyik e-mail cím hibás formailag biztosan? a) b) c) d)

web [email protected] [email protected] [email protected] [email protected]

76 / 123

ECDL M1 M1.4.78 Mi az, amit e-mail elküldéséhez feltétlenül meg kell tennünk? a) b) c) d)

Meg kell adni a címzett e-mail címét. Meg kell adni a levél tárgyát. Meg kell adni a levél szövegét. Csatolni kell egy fájlt.

M1.4.79 Melyik az érvényes állítás egy levelezıprogramról? a) b) c) d)

Az e-mail tárgyát csak az üzenet megnyitásakor olvashatjuk el. Az e-mail feladóját csak az üzenet megnyitásakor tudhatjuk meg. Az olvasatlan üzenetet a levelezıprogramok általában megkülönböztetik az olvasottól. Azt, hogy az e-mailhez fájl van csatolva, csak az e-mail megnyitásakor tudhatjuk meg.

M1.4.80 Több személynek szeretne e-mailt küldeni úgy, hogy ne tudják meg, ki kapott még üzenetet rajtuk kívül. Melyik egy lehetséges megoldás? a) Az e-mail írásakor a címzettek e-mail címét a „címzett” mezıben kell felsorolni egymás után kapcsos zárójelek között. b) Az e-mail írásakor a címzettek e-mail címét a „CC (Carbon Copy)” mezıben kell felsorolni egymás után. c) Az e-mail írásakor a címzettek e-mail címét a „BCC (Blind Carbon Copy)” mezıben kell felsorolni egymás után. d) Nincs ilyen lehetıség. M1.4.81 Több személynek szeretne e-mailt küldeni úgy, hogy mindenki tudjon a többiekrıl is, akik megkapták a levelet. Melyik a lehetséges megoldás a következık közül? a) b) c) d)

Az e-mail címzésekor nem használja a címzett, „To (Kinek)” mezıt. Az e-mail címzésekor nem használja a „CC (Carbon Copy)” mezıt. Az e-mail címzésekor nem használja a „BCC (Blind Carbon Copy)” mezıt. Nincs ilyen lehetıség.

M1.4.82 Melyik állítás helyes az elektronikus levelezéssel kapcsolatban? a) Az elektronikus levél csak a levelezıprogram címjegyzékében található e-mail címre küldhetı tovább közvetlenül. b) Az elektronikus levél tárgya képet is tartalmazhat. c) Az elektronikus levél tárgya formázott szöveg is lehet. d) Az elektronikus levélhez tartozhat prioritás. Ez azonban csak tájékoztató jellegő, az internetes továbbítást nem befolyásolja.

77 / 123

ECDL M1 M1.4.83 Melyik állítás igaz az elektronikus levél tárgyával kapcsolatban? a) Az elektronikus levél tárgya általában rövid információt tartalmaz a levél tartalmáról vagy a feladó céljáról. b) Az elektronikus levél tárgyát mindig a feladó levelezıprogramja tölti automatikusan. c) Az elektronikus levél tárgya a címzettek tárolására való. d) Az elektronikus levél tárgyát nem érdemes kitölteni, mert csak megzavarja a címzettet. M1.4.84 Melyik állítás igaz az elektronikus levél tárgyával kapcsolatban? a) Az elektronikus levél tárgyát minden esetben meg kell adni, addig a levél nem küldhetı el. b) Az elektronikus levél tárgyát nem kötelezı megadni, csak célszerő. c) Az elektronikus levél tárgyát mindig a számítógép hozza létre. d) Az elektronikus levél tárgya nem kerül továbbításra a levélben, csak a feladónak hasznos. M1.4.85 Mit kap az a címzett, akinek az elektronikus levelet másolatban küldték el? a) b) c) d)

A levél másolatát, valamint a válaszok másolatait. Az eredeti levelet kapja meg mint címzett. Az eredeti levelet kapja meg mint másolatküldés címzettje. Az eredeti levelet a csatolt fájlok nélkül kapja meg mint másolatküldés címzettje.

M1.4.86 Ki látja, hogy mely címzettek kapnak titkos másolatot? Jelölje meg az igaz állítást! a) b) c) d)

Csak a levél írója. Mindenki, aki a címzésben szerepel. Mindenki, aki titkos másolatot kap. Mindenki, aki másolatot kap.

M1.4.87 Milyen formátumú lehet az elektronikus levél szövege (törzse) a felhasználók szemszögébıl? Jelölje meg az igaz állítást! a) Csak egyszerő szöveg lehet. b) Az elektronikus levélnek nincs is szövege (törzse). Mindent fájlok csatolásával kell megoldani. c) Egyszerő szöveg vagy HTML formátumú szöveg. d) Csak HTML formátumú szöveg lehet.

78 / 123

ECDL M1 M1.4.88 Amennyiben HTML formátumú levélszöveget tud kezelni a levelezıprogramunk, milyen formázásokat hajthatunk végre? a) b) c) d)

A betőtípus megváltoztatása. A bető méretének beállítása. A betők stílusának beállítása (pl. félkövér, dılt, aláhúzott). A bető színének változatása.

M1.4.89 Milyen típusú fájlt lehet csatolni egy levélhez? Jelölje meg az igaz állítást! a) b) c) d)

Bármilyet. Csak szabványos kép vagy hang formátumút. Csak szövegeset. Csak amilyet az internetes böngészık felismernek.

M1.4.90 Hány fájlt lehet csatolni a levélhez? Válassza ki az igaz állítást! a) b) c) d)

1 8 255 A szabványban nincs korlátozva a csatolt fájlok száma.

M1.4.91 Milyen mérető csatolt fájlt lehet átküldeni egy levéllel? a) b) c) d)

Amekkora a számítógép memóriája (RAM). Maximum 2 MB-ost. Maximum 10 MB-ost. A levelezı rendszerben a postafiók üzemeltetıje korlátozhatja a levél méretét. Ez a méret a küldı és a fogadó oldalán eltérı érték lehet.

M1.4.92 Melyek a helyes állítások a sürgıs, nem sürgıs vagy átlagos fontosságú levéllel kapcsolatban? a) Nem minden levelezı kliens program tudja kezelni, értelmezni ezt a jelzést. b) A levél internetes továbbítási sebességére nincs hatással. c) Ha a kliense megengedi, a levél feladója állíthatja be ezt a jelzést a címzett figyelmének felkeltésére. d) A levél címzettje ezt a jelzést is láthatja a beérkezett levelein, ha a kliense támogatja.

79 / 123

ECDL M1 M1.4.93 Melyek az igaz állítások a „személyes, magánjellegő, általános vagy bizalmas tartalom” jelzéső levéllel kapcsolatban? a) Nem minden levelezı kliens program tudja kezelni, értelmezni ezt a jelzést. b) A levél internetes továbbítási sebességére, vagy titkosabb kezelésére nincs hatással. c) Ha a kliense megengedi, a levél feladója állíthatja be ezt a jelzést a címzett figyelmének felkeltésére. d) A levél címzettje ezt a jelzést is láthatja a beérkezett levelein, ha a kliense támogatja. M1.4.94 Mikor menti el (ırzi meg) a levelezı kliens program az elküldött levelet? Válassza ki az érvényes állítást! a) b) c) d)

Mindig. Soha. Amikor nincs csatolt fájl a levélben. Általában ezt a szolgáltatást mi tudjuk beállítani a programunkban.

M1.4.95 Melyek az igaz állítások? Mibıl látjuk, hogy elolvasták-e a levelünket? a) Nem minden levelezı kliens program tudja kezelni, értelmezni „A levél megnyitása után küldj automatikus levelet a feladónak” jelzést. b) „A levél megnyitása után küldj automatikus levelet a feladónak” kérést a feladó állíthatja be. c) Általában nincs garantált megoldás a visszajelzésre. A címzett joga, hogy válaszol-e nekünk. d) A levél címzettje az automatikus válasz küldését letilthatja. M1.4.96 Melyek az igaz állítások? Mibıl látjuk, hogy megkapták-e a levelünket? a) Nem minden levelezı kliens program tudja kezelni, értelmezni „A levél megérkezése után küldj automatikus levelet a feladónak” jelzést. b) A feladó beállítása, hogy „A levél megérkezése után küldj automatikus levelet a feladónak” csak kérés, nem biztos hogy a címzett programja teljesíti. c) Általában nincs garantált megoldás a visszajelzésre. A címzett joga, hogy válaszol-e nekünk. d) A levél címzettje az automatikus válasz küldését letilthatja.

80 / 123

ECDL M1 M1.4.97 Mely állítások helytállóak az elektronikus levelezéssel kapcsolatban? a) Ha nem töröljük le a kiszolgálóról a szükséges leveleinket, akkor több számítógéprıl is elolvashatjuk ıket. b) A kapott levél törlésekor a levél vagy tényleg törlıdik, vagy csak a „kukába” kerül. A levelezıprogramunk beállításával ezt általában mi szabályozhatjuk. c) Az elküldött levelünk nem mindig kézbesíthetı. Például nem létezı postafiókcímet írtunk, vagy átmenetileg nem üzemel a címzett levelezı szervere. d) Elıfordul, hogy az elküldött, de nem kézbesíthetı levelünkrıl kapunk visszajelzést. Ezt egy levelezıszerver-postamester programja küldi automatikusan. M1.4.98 Hány levelünk lehet a postafiókunkban? Jelölje meg a helyes választ! a) b) c) d)

255 128 Bármennyi. A levelek száma nincs korlátozva, de a levelezı rendszerben a postafiók üzemeltetıje korlátozhatja a postafiók méretét.

M1.4.99 Amikor a gépünk mellett vagyunk, de éppen nem a levelezıprogramot nézzük, honnan tudhatjuk, hogy új levelünk érkezett? Jelölje meg az igaz választ! a) Soha nincs lehetıség erre. b) Megremeg a kép. c) Több levelezı kliens program képes rá, hogy ilyenkor jelzést adjon. Beállíthatjuk, hogy milyen idıközönként nézzen rá automatikusan a postafiókunkra. d) Az operációs rendszer felfüggeszti a futó folyamatokat és felkínálja a levél megnyitását. M1.4.100 Mi az IM (Instant messaging)? a) Ugyanaz, mint az elektronikus levelezés. b) Valósidejő szövegalapú üzenetküldés két vagy több résztvevı között hálózaton keresztül. c) Az e-mail egy fajtája, melyben elıre elkészített (instant) üzenetek testreszabásával kommunikálnak. d) A walky-talky eszközökön való kommunikáció. M1.4.101 Melyek szükségesek a következık közül a valós idejő üzenetküldéshez? a) b) c) d)

Messenger (Chat) program Internetkapcsolat Webkamera Mikrofon

81 / 123

ECDL M1 M1.4.102 Mely állítások helytállóak a chat, messenger programokkal kapcsolatban? a) A chat program elindítása után azonosítani kell magunkat (pl. e-mail címmel és jelszóval) a chat szerveren. b) A chat programban kezelhetünk partnerlistát. c) A chat programban akár naplózhatjuk is beszélgetéseinket (history) d) A legtöbb chat program üzeneteiben használhatunk grafikus hangulatjeleket. M1.4.103 Mely állítások helytállóak a chat, messenger programokkal kapcsolatban? a) b) c) d)

Speciális hardver igényük van. Többségük ingyenes. Használhatók a távmunkában. Teljes mértékben helyettesítik az elektronikus levelezıprogramokat.

M1.4.104 Mely állítások helytállóak a chat, messenger programokkal kapcsolatban? a) b) c) d)

Egyszerre csak egy beszélgetést lehet folytatni. Egyszerre több beszélgetést lehet folytatni. Egy beszélgetésben csak két fél vehet részt. Egy beszélgetésben több fél is részt vehet.

M1.4.105 Mely programok alkalmasak IM-re (instant messaging-re), chat-re? a) b) c) d)

ICQ Skype Windows Live Messanger Outlook

M1.4.106 Mi a VoIP (Voice over IP)? a) Internet Protokoll feletti beszédátvitel. A távközlés egy olyan formája, ahol a beszélgetés nem a hagyományos telefonhálózaton, hanem az interneten vagy más, szintén IP-alapú hálózaton folyik. b) A hangalapú számítógép azonosítás protokollja a hálózaton. c) A számítógépek hangvezérlését nevezzük így. d) Egy internetes biztonsági protokoll, mely az internet használatát hangminta alapján engedélyezi a felhasználónak.

82 / 123

ECDL M1 M1.4.107 Melyek szükségesek a következık közül az internetes IP-telefonáláshoz? a) b) c) d)

Mikrofon Webkamera Internet kapcsolat VoIP program

M1.4.108 Mely állítások helyesek a VoIP-vel kapcsolatban? a) b) c) d)

IP-alapú beszélgetés csak számítógépekkel bonyolítható le. IP-alapú beszélgetés lebonyolítható számítógép és hagyományos telefonkészülék között. IP-alapú beszélgetés lebonyolítható számítógép és mobiltelefon között. IP-alapú beszélgetés lebonyolítható telefonkészülékek között is.

M1.4.109 Mely állítások helyesek a VoIP-vel kapcsolatban? a) Általánosságban elmondható, hogy az IP-alapú beszélgetés kevesebbe kerül a hagyományos távbeszélın folytatottól. b) A felhasználók, ha rendelkeznek szélessávú interneteléréssel, az általuk ki nem használt sávszélességet fektetik be az internetes telefonozásba. c) A szolgáltató hálózatán belüli hívások jellemzıen ingyenesek, hiszen ezek csak az internetet veszik igénybe. d) IP-alapú beszélgetés során a hívás költsége a hívott felet is terheli. M1.4.110 Mely programok alkalmasak IP-telefonálásra (VoIP-re)? a) b) c) d)

Skype VoIPStunt Gizmo freevoip

M1.4.111 Mely programok használhatók internetes videokonferenciára? a) b) c) d)

NetMeeting (Microsoft) Skype (Skype Limited) MS Media Player CU-SeeMe (Radvision)

83 / 123

ECDL M1 M1.4.112 Mi az RSS (hírcsatorna)? a) Egy tv-állomás, melyen csak híreket közölnek. b) Egy rádióállomás, melyen csak híreket közölnek. c) Az autórádiók egy speciális funkciója, mely a közlekedési hírek adását figyeli a rádiócsatornákon. d) Az RSS webes együttmőködésre szolgáló XML állományformátumok családja, melyet gyakran frissülı oldalak (többek között blogok, portálok) használnak az illetı oldalon megjelenı új tartalom (cikkek, bejegyzések) rövid összefoglalójának terjesztésére. M1.4.113 Melyik a helyes állítás az RSS-sel kapcsolatban? a) A legújabb böngészık minden weboldalhoz automatikusan kínálnak RSS-t. b) Inkább hátrányai vannak, megszaporodnak tıle a spam jellegő üzenetek. c) Több (tíz, száz) oldal hírei egyetlen felületen hozzáférhetık, kezelhetık lesznek, nem kell mindegyiket végiglátogatni az érdekes hírek megtalálására. d) A használata rendkívül bonyolult, idıigényes. M1.4.114 Mely programok támogatják az RSS-csatornákat? a) b) c) d)

Mozilla FireFox (2.0 változattól) Adobe Acrobat Reader Internet Explorer (7.0 változattól) Microsoft Office Word

M1.4.115 Milyen információkat tartalmaz az RSS-csatorna egy híre? a) b) c) d)

A hír címét. A hír dátumát. Rövid tartalmat. Hivatkozást, mely a hírt nagyobb terjedelemben tartalmazó oldalra mutat.

M1.4.116 Mik a webes blog (weblog) jellemzıi, mely állítások helyesek? a) A weblog, web log, webnapló, vagy egyszerően blog egy webes alkalmazás, amely idıponttal ellátott bejegyzéseket tárol egy nyilvános weboldalon (illetve magát ezt a weboldalt is szokás weblognak nevezni). b) A blog bejegyzések leggyakrabban – de nem szükségszerően – fordított idırendi sorrendben vannak. c) A blogba minden nap kötelezı bejegyzést írni, különben a bloggazda megszünteti. d) A blogba csak a bloggazda jóváhagyásával kerülhetnek fel bejegyzések.

84 / 123

ECDL M1 M1.4.117 Mik a webes blog (weblog) jellemzıi, mely állítások helyesek? a) Egy ilyen weblap jellemzıen bármely WWW felhasználó számára elérhetı, olvasható, sıt bizonyos mértékben néha szerkeszthetı is (pl. hozzászólások). b) Csak nyilvános blogok léteznek, nem korlátozható az olvasók köre. c) A blogokhoz nem lehet hozzászólni. d) A „weblog” a „web” és a „log” szóösszetételbıl származik. M1.4.118 Mik a webes blog (weblog) jellemzıi, mely állítások helyesek? a) b) c) d)

Blogot csak vállalatok, cégek vezethetnek. Blogot bárki vezethet. Blogot csak magánszemélyek vezethetnek. Webnaplót vezetık köre az alkalmi szerzıktıl a nagy írói közösségekig terjed.

M1.4.119 Mik a webes blog (weblog) jellemzıi, mely állítások helyesek? a) A weblogot író célja általában az önkifejezés, gondolatai közreadása és az általa képviselt vélemények terjesztése. b) A weblog témája sokrétő: lehet egyszerően egy interneten közzétett személyes, egyéni napló, de lehet egyéni vagy csoportos politikai véleménynyilvánítás vagy üzleti jellegő kommunikáció eszköze is. c) Lehetségesek tematikus blogok is (pl. kifejezetten csak az irodalommal foglalkozóak). d) A blogok csak szöveges bejegyzéseket tartalmazhatnak, képet nem lehet publikálni. M1.4.120 Mely programokkal olvashatók weblogok? a) b) c) d)

Microsoft FrontPage Adobe Acrobat Reader Internet Explorer Mozilla FireFox

M1.4.121 Mely állítások igazak a podcastinggal kapcsolatban? a) A podcasting lehetıvé teszi hanganyagok közzétételét az interneten (általában mp3 állományok). b) A podcasting segítségével lehetıvé válik rádiómősorok hallgatása interneten keresztül. c) A podcasting ugyanaz, mint az online rádióhallgatás. d) Podcast mősorokat csak számítógépen hallgathatunk.

85 / 123

ECDL M1 M1.4.122 Mely állítások igazak a podcastinggal kapcsolatban? a) b) c) d)

Podcast mősorok hordozható digitális zenelejátszókon is hallgathatók. Podcast mősorok csak iPod készülékeken hallgathatók. Az új podcast tartalmakról RSS-csatornán is értesülhetünk. A podcasting lehetıvé teszi szinte bárkinek, hogy otthon elıállított „rádiómősorát” kényelmesen elérhetıvé tegye a világhálón bárki számára.

M1.4.123 Melyek internetes közösségi (ismeretségi) hálózatok? a) b) c) d)

MySpace iWiW myVIP ECDL

M1.4.124 Mely állítások érvényesek a internetes ismeretségi hálókra? a) A közösségek alapját a meglévı tagok adják. b) A tagok meghívó segítségével bıvítik mind saját ismerıseik körét, mind a közösség összlétszámát. c) A közösséghez bárki bármikor csatlakozhat. d) A tagok közötti szociális kapcsolatok a felületes ismeretségtıl az életre szóló barátságig vagy rokoni kapcsolatokig terjednek. M1.4.125 Mely állítások érvényesek a internetes ismeretségi hálókra? a) b) c) d)

A tagok a csatlakozás után saját adatlapot (profilt) készíthetnek. A felhasználók tagjai lehetnek kisebb közösségeknek (kluboknak). A tagok képalbumot készíthetnek a rendszerben. A tagok apróhirdetéseket adhatnak fel.

M1.4.126 Mely állítások érvényesek az internetfórumra? a) b) c) d)

Egy felvetett témához tartozó hozzászólásokból (üzenetekbıl) áll. Egy témához kapcsolódó vélemények, álláspontok megvitatását teszi lehetıvé. Bármilyen témában indítható fórum. A fórumnak lehetnek alfórumai.

M1.4.127 Mely állítások érvényesek az internetfórumokra? a) b) c) d)

Csak informatikusok „fórumoznak”. Bárki „fórumozhat”. A fórumok nagy része mindenki számára nyitott olvasásra. Léteznek fórumok, melyekhez bárki hozzászólhat (regisztráció nélkül). 86 / 123

ECDL M1 M1.4.128 Mely állítások igazak az internetfórumok hozzászólásairól? a) A hozzászólások leggyakrabban – de nem szükségszerően – idırendi sorrendben vannak. b) A legtöbb fórumhoz csak regisztrálás után lehet hozzászólni. c) A regisztrált tagok akár korábbi hozzászólásaikat is módosíthatják, szerkeszthetik. d) Egy hozzászólásnak ugyanazok a funkciói, mint egy e-mailnek. M1.4.129 Mely állítások igazak az internetfórumok hozzászólásairól? a) b) c) d)

A fórumok hozzászólásai aszinkron kommunikációt valósítanak meg. A fórumok hozzászólásai szinkron kommunikációt valósítanak meg. A fórumok kommunikációja írásos kommunikáció. A regisztrált tagok a fórum hozzászólásain kívül egymásnak küldhetnek privát üzenetet is.

M1.4.130 Mely állítások igazak az internetfórumok hozzászólásairól? a) A fórumok hozzászólásait a moderátor csak elolvashatja, hogy az adott témához kapcsolódik-e, de módosítási joga soha sincs. b) A fórumok hozzászólásait a moderátor törölheti. c) A fórum moderátora a hozzászólás íróját figyelmeztetheti, akár ki is zárhatja. d) A fórum moderátorát segíthetik szövegszőrı szoftverek. M1.4.131 Mely állítások helytállóak a chat szobákkal kapcsolatban? a) Valósidejő kommunikációt tesz lehetıvé. b) Általában az írásos (szövegalapú) kommunikáción kívül ma már lehetıség van hang (esetlegesen képi) kommunikációra is. c) A chat szoba egy számítógépeket tartalmazó szoba, ahol chatezni lehet. d) Léteznek virtuális (virtuális technológiát alkalmazó) chat szobák is. M1.4.132 Mely számítógépes játéktípusok szoktak online virtuális közösséget formálni? a) b) c) d)

Szerepjátékok Logikai játékok Szimulátor játékok Stratégiai játékok

87 / 123

ECDL M1 M1.4.133 Mely állítások helyesek? a) Léteznek olyan weboldalak, melyek amatır digitális fotók publikálását teszik lehetıvé. b) Nem léteznek olyan weboldalak, melyek amatır digitális fotók publikálását teszik lehetıvé, mert törvényellenes a mőködésük. c) Léteznek olyan weboldalak, melyek amatır digitális videók publikálását teszik lehetıvé. d) Nem léteznek olyan weboldalak, melyek amatır digitális videók publikálását teszik lehetıvé, mert törvényellenes a mőködésük. M1.4.134 Segíti-e a munkát a jó munkahelyi környezet? Mely válaszok helytállóak? a) A tudatosan jól szervezett munkakörnyezet hatékonyabb munkavégzéshez vezet és jobban megóvja a dolgozók egészségét. b) Nem segíti, felesleges idıt és pénzt áldozni rá. c) Jobban teljesít az ember, ha olyan környezetben tölti el a munkaidejét, ahol kellemesen érzi magát. d) A környezet nincs hatással a hatékony munkavégzésre. M1.4.135 Megéri-e a drágább, de ergonomikusabb felszerelés? Melyik válasz a helyes? a) b) c) d)

Igen, mert jobb munkaeszközökkel nagyobb teljesítményt lehet nyújtani. Nem, mert drágább. Nem, az sem számít, hogy emberközelibb, hisz aki akar, az tud dolgozni. A drágább eszköz mindig ergonomikusabb.

M1.4.136 Mik lehetnek a jó számítógépes munkahelyi környezet jellemzıi? a) b) c) d)

A munkaállomások lehetıség szerint távol vannak egymástól. Megfelelı magasságú szék és asztal áll a dolgozók rendelkezésére. Optimális a megvilágítás. A szemnek nyugtató hatású fekete falakkal, illetve falburkolattal van ellátva.

M1.4.137 Mik lehetnek a jó számítógépes munkahelyi környezet jellemzıi? a) b) c) d)

Ergonómiailag megtervezett székekkel van berendezve. Jó hangos zene szól folyamatosan, hogy elnyomja az erıs háttérzajt. Jól szellıztethetı és klimatizált. A használt eszközök a munka jellege és a személyes igények szerint átrendezhetık.

88 / 123

ECDL M1 M1.4.138 Melyek a munkahely fizikai környezetének ergonómiai szempontból vizsgálandó részei? a) b) c) d)

Világítás Klíma Levegıminıség Zaj és rezgés

M1.4.139 Mikor megfelelı a megjelenítı (monitor) helyzete? a) b) c) d)

Ha jobbra van a billentyőzettıl. Ha balra van a billentyőzettıl. Ha egyenesen elıttünk van. Ha az alapgépen van.

M1.4.140 Mikor megfelelı a megjelenítı (monitor) helyzete? a) b) c) d)

Akkor helyes, ha felfelé kell nézni. Csak akkor helyes, ha lefelé kell nézni. A monitornak a szem síkjában vagy kicsivel alatta kell lennie. A monitor helyzete minden esetben megfelelı.

M1.4.141 Milyen képfrissítési frekvenciát állítsunk be egy katódsugárcsöves (CRT) monitorra a szemünk megóvása érdekében? a) b) c) d)

Legfeljebb 60 Hz-et. Körülbelül 60–70 Hz-et. Minimum 70 Hz-et vagy nagyobbat, ha a hardver eszközök lehetıvé teszik. A szemünk egészségére nincs hatással ez a beállítás.

M1.4.142 Mi a jelentısége a nagy kontrasztú beállításnak? Jelölje meg az igaz állítást! a) b) c) d)

A nagy kontraszt mindig óvja, kíméli a szemet munka közben. A nagy kontraszt beállításával növeljük meg a monitor élettartamát. A nagy kontraszt csak napsütésben vagy más erıs fényben ajánlott. A szemünk egészségére nincs hatással ez a beállítás.

M1.4.143 Mi a jelentısége a monitor képpont méretének? Jelölje meg a helyes választ! a) b) c) d)

A kép szemcséssége függ tıle. Csak nagy monitor esetében van jelentısége. Nincs jelentısége, mert a felbontás a fontos. Befolyásolja a szem fáradékonyságát.

89 / 123

ECDL M1 M1.4.144 Mit jelent az „alacsony sugárzású” monitor (LR – Low Radiation) kifejezés? a) b) c) d)

Kicsi a fényereje. Kicsi a kontrasztja. Kevés sugárzás jut be a monitorba. Kevesebb sugárzás éri a monitorral szemben ülıt.

M1.4.145 Melyik a helyes állítás a monitorokkal kapcsolatban? a) b) c) d)

A nagyobb képfrissítési frekvencia óvja a szemet. A TFT kijelzı jobban bántja a szemet, mint a hagyományos CRT monitor. A kiemelt LR jelzéső monitoroktól több káros sugárzás éri a monitorral szemben ülıt. Minél nagyobb a kijelzı (monitor) képátlója, annál kevésbé bántja a szemet.

M1.4.146 Mit tehetnek a számítógéppel dolgozók az egészségükért? Jelölje meg a helyes válaszokat! a) A szem kiszáradását rendszeres, tudatos pislogással lehet megakadályozni. b) Szükség lehet külön számítógépes szemüveg viselésére (napi négy óra felett javasolt). Bizonyos munkakörökben a költségei a munkáltatót terhelik. c) Óránként legalább 10 perc szünet minden ülımunkánál ajánlott. Napi 6 óránál többet nem ajánlatos a monitor elıtt dolgozni. d) Félóránként érdemes egy-kétperces szemtornát végezni a fókuszálásban közremőködı szemizmok nyújtása, lazítása érdekében. M1.4.147 Miért jobb az LCD kijelzı, mint a katódsugárcsöves megjelenítı (CRT)? Jelölje meg a helyes válaszokat! a) Nem jobb, csak új technológiát jelent. b) Elektromos áram nélkül is mőködik. c) Mert az LCD kijelzı káros sugárzása lényegesen kisebb, mint a CRT monitoré, így kevésbé károsítja az emberi szemet. d) Az LCD kijelzık a gyártási technológia miatt laposabbak, így kisebb helyet foglalnak. M1.4.148 Miért számít, hogy honnan van megvilágítva a monitor? Jelölje meg a helyes választ! a) Mert a megvilágítás iránya befolyásolja a kontrasztot és a visszatükrözıdést. A rossz kontraszt és a tükrözıdés miatt a szem hamarabb elfárad. b) Nem számít, csak kell egy második fényforrás is. c) Ha nincs megvilágítva, akkor nem tükrözıdik, tehát jobb. d) A monitor élettartama függ tıle.

90 / 123

ECDL M1 M1.4.149 Miért jobb a tükrözıdésmentes képernyı? Jelölje meg a helyes választ! a) A tükrözıdésmentes képernyı nem jobb, csak drágább. b) A tükrözıdésmentes felülető képernyın más fényforrás fénye kevésbé verıdik vissza, így jobban látható a kép. c) A tükrözıdésmentes képernyıhöz nem kell szőrıt használni. d) A külsı fényt is felhasználják, ezért kevesebb áramot fogyasztanak. M1.4.150 Mi a helyes kéztartás a billentyőzet használata során? a) b) c) d)

A kéz legalább vízszintes helyzetben legyen, de inkább alacsonyabban. A kéz legalább vízszintes helyzetben legyen, de inkább magasabban. A kéz mindig vízszintes helyzetben legyen. Teljesen mindegy.

M1.4.151 Melyik a helyes karhelyzet az egér használata közben? a) b) c) d)

A megtámasztott alkar A megtámasztott csukló A szabadon hagyott alkar A szabadon hagyott csukló

M1.4.152 Melyik a helyes ujjtartás az egér használata közben? a) b) c) d)

A tenyér ráfekszik az egérre, a gombok számától függıen 1-3 ujj a gombokon. A tenyér nem fekszik rá az egérre, a gombok számától függıen 2-3 ujj a gombokon. A tenyér ráfekszik az egérre, a gombok számától függetlenül 2 ujj a gombokon. A hüvelykujj és a középsı ujj közé vesszük az egeret, majd ráhelyezzük a mutatóujjat az egér gombjára.

M1.4.153 Milyen típusú egér használata egészséges? Jelölje meg a helyes választ! a) b) c) d)

Minél több gomb ajánlott. A trackball. Az ember kezének a méretétıl függ. Nem egér ajánlott, hanem touchpad.

91 / 123

ECDL M1 M1.4.154 Milyen az asztal helyes magassága? Jelölje meg a jó választ! a) Ha leülünk a székre, a lábunknak el kell érnie a talajt, és ha feltesszük a kezünket az asztalra a billentyőzethez, akkor az alkarnak és a felkarnak minimum 90 fokos szöget kell bezárnia. b) Ha leülünk a székre és feltesszük a kezünket az asztalra a billentyőzethez, akkor az asztal lapjának magasabban kell lennie a vállunknál. c) A felhasználó magassága mínusz 100 cm. d) 72 centiméter. M1.4.155 Milyen a munkavégzés szempontjából ideális szék? Jelölje meg a helyes választ! a) b) c) d)

Forgatható, a háttámla és a magasság állítható. Mindegy, csak kényelmes legyen. A billentyőzet és a monitor beállítása szabja meg. Gázrugós lábtámlával ellátott, rögzített, kellemes kárpitozású alkalmatosság.

M1.4.156 Milyen a munkavégzés szempontjából ideális szék? Jelölje meg a helyes választ! a) b) c) d)

Görgıkkel ellátott. Magassága állítható, csakúgy, mint a támlája. Elegendı, ha van háttámlája. Elegendı, ha van karfája és háttámlája.

M1.4.157 Milyen ortopédiai rendellenességeket idézhet elı a nem megfelelı szék? a) b) c) d)

Gerincferdülést. Vállízületi kopást. Derékfájást. Nem számít a szék minısége.

M1.4.158 Milyen ortopédiai rendellenességeket idézhet elı a nem megfelelı asztal? a) b) c) d)

Gerincferdülést. Vállízületi kopást. Derékfájást. Nem számít az asztal magassága.

M1.4.159 Milyen ortopédiai rendellenességeket idézhet elı a nem megfelelı egér? a) b) c) d)

Semmilyen rendellenességet nem idéz elı. Ínhüvelygyulladást. Ízületi fájdalmat a csuklóban, a kézfejben és a vállban. A könyökízület gyulladását. 92 / 123

ECDL M1 M1.4.160 Egészségügyi szempontból mi mindenre kell figyelni a monitorokkal kapcsolatban? a) b) c) d)

Villódzásmentes legyen a képe. Tükrözıdésmentes helyre kerüljön. Megfelelı magasságban legyen (pl. monitorpolc vagy állítható asztal segít). A dönthetı és elforgatható gyártmány igény szerint beállítható.

M1.4.161 Milyen indokolt ergonómiai követelményeket támaszthatunk a felhasznált szoftverrel szemben? a) b) c) d)

Magyar betőket használjon. A szoftver legyen könnyen használható. Legyen magyar súgója. Testre szabható legyen.

M1.4.162 Mik lehetnek a számítógépes munka tipikus egészségkárosító hatásai? a) b) c) d)

Keringési zavarok Teniszkönyök Ínhüvelygyulladás Szénanátha

M1.4.163 Mik lehetnek a számítógépes munka tipikus egészségkárosító hatásai? a) b) c) d)

Gerincbántalmak Látászavarok Teniszkönyök Ínhüvelygyulladás

M1.4.164 Miért jó az álpadló egy számítógépesített helységben? Jelölje meg a helyes választ! a) b) c) d)

Azért, mert esztétikus, és így nem vonja el a figyelmet a tényleges munkától. Mert nem csúszik. Nincs statikusan feltöltıdve. Az álpadló alatt el lehet vezetni az elektromos és a hálózati kábeleket, így nincs bukdácsolás, nem sérülhet sem a dolgozó, sem a kábel.

M1.4.165 Miért nem lehet poroltót használni a számítógépesített helységben? Jelölje meg a helyes választ! a) b) c) d)

Azért, mert a por károsítja a számítógépeket. Azért, mert a poroltóból kikerülı oltóanyag vezeti az elektromos áramot. Káros az ember szervezetére. Nehéz utána kitakarítani a termet. 93 / 123

ECDL M1 M1.4.166 Miért nem lehet vízzel oltó eszközöket használni a számítógépesített helységben? Jelölje meg a helyes válaszokat! a) b) c) d)

Azért, mert a víz károsítja a számítógépeket. Azért, mert a víz vezeti az áramot, és könnyen áramütést szenvedhetünk. Mert nem hordozhatók. Mert a víz nem oltja az elektromos tüzet.

M1.4.167 Milyen típusú oltókészülékkel oltjuk az elektromos tüzet? Jelölje meg a helyes választ! a) b) c) d)

Homokkal, vízzel olthatjuk az elektromos tüzet. Áramtalanítás után vízzel oltjuk el az elektromos tüzet. Csak halogén gázzal töltött tőzoltó készüléket használhatunk. CO2-vel (szén-dioxid) töltött készüléket használhatunk.

M1.4.168 Bekövetkezett áramszünet esetén mi a teendı? Jelölje meg a helyes válaszokat! a) Abbahagyjuk a munkát. b) Minden elektromos gépet kikapcsolunk. c) Lekapcsoljuk a számítógépet és a monitort, esetleg kihúzzuk a csatlakozókat a konnektorból. d) Nincs semmi teendınk. M1.4.169 Elvileg honnan lehet megtudni, hogy a kábel mekkora áramterhelést bír? Jelölje meg a helyes választ! a) b) c) d)

Rá van írva a kábel külsı borítására. Megkérdezzük az eladót. Megmérjük mérıeszközzel. Nincs jelentısége ennek az adatnak.

M1.4.170 Ki kapcsolhatja be a számítógépet a munkahelyen? Jelölje meg a helyes választ! a) b) c) d)

Mindenki, aki be tudja kapcsolni. Csak a fınök. Csak olyan személy, aki munkavédelmi és tőzvédelmi oktatáson vett részt. Akinek erre jogosultsága van, függetlenül attól, hogy részt vett-e oktatáson.

M1.4.171 Mit jelent a „zöld PC” kifejezés? Jelölje meg a helyes válaszokat! a) b) c) d)

A monitor zöld színő képet ad. A hordozható számítógép elnevezése. Újrahasznosítható elemekbıl készült. Energiatakarékos üzemmódban mőködik. 94 / 123

ECDL M1 M1.4.172 Melyik számítógép-alkatrész tartalmaz mérgezı anyagokat? Jelölje meg a helyes válaszokat! a) A képcsı 2-4 kg ólmot a sugárzás csökkentése miatt. b) A mőanyag házat a lángállóság miatt olyan anyaggal kezelik, melybıl égéskor méreg szabadul fel. c) A forrasztóanyagok az ón–ólom tartalmuk miatt. d) Az elemek és akkumulátorok a higany- és kadmium tartalmuk miatt. M1.4.173 Miért veszélyes hulladék a kiselejtezett számítógép-monitor? Jelölje meg a helyes válaszokat! a) A katódsugárcsöves (CRT) monitor 2-4 kg ólmot tartalmaz. b) A katódsugárcsöves (CRT) monitor belsı felületén a fénypor kadmiumot tartalmaz. c) A mőanyag borítás olyan anyaggal kezelt a lángállóság miatt, melynek elégetésekor mérgezı dioxin szabadul fel. d) Az üveg szennyezi a környezetet, mert nem bomlik le. M1.4.174 Mikor válnak veszélyessé az elektronikai berendezésekben található anyagok? Jelölje meg a helyes válaszokat! a) Rendeltetésszerő használat mellett ezek az eszközök nem jelentenek veszélyt a környezetre. b) Ha hulladékká válnak és a kommunális hulladék közé keverednek, égetés hatására mérgezı anyagok szabadulhatnak fel. c) Ha hulladékká válnak és a kommunális hulladék közé keverednek, csapadékvíz hatására a bennük található, addig kötött állapotban lévı veszélyes anyagok a környezetbe jutnak. d) Soha. M1.4.175 Mik jellemzik a környezetbarát irodát, munkahelyet? Jelölje meg a helyes válaszokat! a) Olyan iroda, ahol az irodai cikkek beszerzése, felhasználása és hulladékká válása után is ügyelnek a környezetvédelmi szempontokra. b) Gondoskodnak az egészségi elıírásoknak megfelelı számítógépes munkahelyek kialakításáról. c) Törekszenek az energia takarékos és hatékony felhasználására. d) Nincs értelme környezetbarát irodával foglalkozni, azt jellemezni. M1.4.176 Mirıl indokolt gondoskodni, ami segíti a környezetbarát iroda megvalósítását? Jelölje meg a helyes válaszokat! a) b) c) d)

A szelektív hulladékgyőjtés (pl. papír, üveg, mőanyag, veszélyes hulladék). A használt lapok jegyzetpapírként való hasznosítása. Újratölthetı festékkazetták és festékpatronok használata. Újrahasznosított anyagból készült termékek vásárlása, alkalmazása.

95 / 123

ECDL M1 M1.4.177 Miért elınyös a környezetbarát iroda kialakítása? Jelölje meg a helyes válaszokat! a) b) c) d)

Az egészséges munkahely kialakítása növeli a munkateljesítményt. Kialakításával csökkenthetık az iroda mőködési költségei. Kevesebb hulladék keletkezik. Az energiatakarékos berendezések fogyasztása kisebb.

M1.4.178 Hogyan lehet védeni a környezetet az elhasznált számítástechnikai eszközöktıl? Jelölje meg a helyes válaszokat! a) A termék visszavásárlásával. b) Az újrafelhasználható részeket ismét beépítik. c) A be nem építhetı részeket szétszerelés után anyagfajtánként csoportosítva hulladékként reciklálják vagy megsemmisítik. d) A környezetszennyezési bírság kiszabásával meg lehet oldani a problémát. M1.4.179 Melyek energiatakarékos beállítások a következık közül? a) b) c) d)

CRT monitor esetén minél sötétebb háttér beállítása. CRT monitor esetén a képfrissítési frekvencia csökkentése. LCD monitor esetén a háttérvilágítás csökkentése (pl. 50%-ra). Képernyıkímélı helyett a monitor kikapcsoltatása az operáció rendszerrel.

M1.4.180 Mely állítások helytállóak személyi számítógépekkel kapcsolatban? a) Az LCD energiatakarékosabb, mint a CRT. b) Beállítható, hogy (bizonyos idı elteltével) a monitor kikapcsoljon, ha a gépet nem használjuk, ezzel energiát takarítunk meg. c) Beállítható, hogy (bizonyos idı elteltével) a merevlemez kikapcsoljon, ha a gépet nem használjuk, ezzel energiát takarítunk meg. d) Beállítható, hogy (bizonyos idı elteltével) a számítógép készenléti üzemmódba kerüljön, ha a gépet nem használjuk, ezzel energiát takarítunk meg.

96 / 123

ECDL M1

M1.5 Biztonság M1.5.1 Jelölje meg az informatikai biztonság két alapterületét! a) b) c) d)

Információvédelem. Az informatikai rendszer megbízható mőködése. Vírusvédelem. Érintésvédelem.

M1.5.2 Melyek tartoznak az információvédelem fogalomkörébe? a) b) c) d)

Az információk növekedése. Az információk sértetlensége. Az információk hitelessége. Az információk bizalmassága.

M1.5.3 Mit takar az informatikai rendszer megbízható mőködése? Jelölje meg a helyes válaszokat! a) b) c) d)

A rendszer és az adatok rendelkezésre állását. A legújabb hardverekkel felszerelt gépparkot. A rendszer helyes mőködésének (funkcionalitásának) biztosítását. A rendszeres nyitva tartást.

M1.5.4 Jelölje meg a minimális biztonsági követelmények közé tartozó elemeket! a) b) c) d)

Az azonosítás folyamatának kialakítása. A hitelesítés folyamatának kialakítása. A hozzáférés rendszerének felépítése. A jogosultság kiosztása.

M1.5.5 Mely állítások helytállóak a jelszóhasználattal kapcsolatban? a) b) c) d)

Az egyedi jelszó használata növeli az információvédelmet. Az egyedi jelszó használata nem növeli az információvédelmet. A kötelezı jelszóhasználat csak komplikálja a tevékenységet, semmi értelme. A kötelezı jelszóhasználat növeli a biztonságot.

97 / 123

ECDL M1 M1.5.6 Mely állítások helytállóak a rendszeradminisztrátori feladatkörrel kapcsolatban? a) Rendszeradminisztrátor bárki lehet, hiszen jogai a felhasználókéival azonosak. b) A rendszeradminisztrátornak több joga van, mint egy felhasználónak. Ehhez természetesen több kötelesség és felelısség is társul. c) A rendszeradminisztrátor mindenkinek ismeri a jelszavát. d) A rendszeradminisztrátor mindenkinek tud új jelszót adni, ha elfelejtette a régit. M1.5.7 Mely állítások helytállóak a belépési (felhasználói) névvel kapcsolatban? a) b) c) d)

A belépési név az azonosítást szolgálja. A belépési névnek nincs jelentısége, hiszen minden felhasználónak azonosak a jogai. Minden belépési névhez egyedi jogok rendelhetık. A belépési névhez mindig tartozik jelszó (legfeljebb üres).

M1.5.8 Melyik a helyes állítás a felhasználó hozzáférési jogával kapcsolatban? a) A hozzáférési joggal általában csak a fájlok olvashatóságát lehet szabályozni. b) Hozzáférési jog több rendszerben fájlok írására és olvasására, valamint programvégrehajtásra egyaránt beállítható. c) Hozzáférési jog csak a rendszeradminisztrátornak adható. d) A guest-nek (vendég felhasználónak) semmilyen hozzáférési joga nincsen. M1.5.9 Melyek lehetnek általában a biztonság érdekében rögzítésre kijelölt fontosabb rendszeresemények? a) b) c) d)

Rendszerindítások, leállások, leállítások. Be- és kijelentkezések. Programleállások. Rendszeróra-állítások.

M1.5.10 Melyik válaszban van a mondat helyes befejezése? A biztonság érdekében rögzítésre kijelölt fontosabb rendszeradatokat… a) b) c) d)

bármelyik felhasználó megnézheti. nem lehet kinyomtatni. a rendszeradminisztrátornak joga van lekérdezni. mindenki elıl titkosítva tárolják.

98 / 123

ECDL M1 M1.5.11 Mely válaszok adják a mondat helyes befejezését? A rendszeradminisztrátorok… a) b) c) d)

a rendszert elindíthatják és leállíthatják. felhasználói azonosítót beállító programokat indíthatnak. a felhasználók jelszavát nem tudják kiolvasni, mert számukra is titkosítva van. átírhatják a felhasználók jelszavát, amit a felhasználóknak célszerő azonnal megváltoztatni.

M1.5.12 Mely állítások helytállóak a felhasználói személyazonosság hitelesítésével (beléptetésével) kapcsolatban? a) Minden felhasználónak egyedi azonosítója van. b) A hitelesítési eljárás a felhasználót azonosítja. c) A hitelesítési eljárás legegyszerőbb módja a felhasználói név és jelszó bekérése és ellenırzése. d) A hitelesítési eljárás a felhasználói név és jelszó ellenırzése után még folytatódhat. Például a rendszer adott telefonszámra egy kódot küld SMS-ben, amit adott helyre be kell írni. M1.5.13 Mely állítások a helyesek? a) b) c) d)

A személyes adat védendı. A személyes adat nem védendı. Védendı a banktitok és az üzleti titok. Védendı a banktitok, de az üzleti titok nem.

M1.5.14 Mely válaszok adják a mondat helyes befejezését? Védendı adat(ok)… a) b) c) d)

az orvosi titok. az ügyvédi titok. az egyéb szakmai titkok. az üzleti titok.

M1.5.15 Melyik állítások a helyesek? Az információvédelem szempontjából a következı biztonsági osztályok léteznek az adatokra: a) b) c) d)

Alap biztonsági osztály. Fokozott biztonsági osztály. Kiemelt biztonsági osztály. Nem szokták osztályozni.

99 / 123

ECDL M1 M1.5.16 Mely állítások érvényesek az információk információvédelemi osztályozásra? a) Az üzleti titok az alap biztonsági kategóriába tartozik. b) A nyílt, jogszabály által nem védett adatokat általában az alap biztonsági kategóriába szokták sorolni. c) A nagy tömegő személyes adat a fokozott biztonsági kategóriába tartozik. d) A személyes adatok az alap biztonsági kategóriába tartoznak. M1.5.17 Mely állítások érvényesek az információk információvédelemi osztályozásra? a) b) c) d)

Az államtitok kiemelt biztonsági kategóriába tartozik. A katonai szolgálati titok kiemelt biztonsági kategóriába tartozik. A nagy értékő üzleti titok kiemelt biztonsági kategóriába tartozik. A szolgálati titok a fokozott biztonsági kategóriába tartozik.

M1.5.18 Mit jelent a guest felhasználó kifejezés? Jelölje meg a helyes választ! a) Vendég látogatót, akinek a rendszerben általában csak olvasási joga van, és az is csak kevés dologra. b) Univerzális felhasználót, aki a rendszergazdának segít a gépek irányításában. c) Azt a felhasználót, aki az adott pillanatban használja a rendszert. d) A rendszerbe illetéktelenül belépett felhasználót jelenti. M1.5.19 Melyek lehetnek a hardveres azonosítás eszközei? a) b) c) d)

Mágneskártya. Plotter. Ujjlenyomat-olvasó. Aktív chipkártya.

M1.5.20 Mely állítások érvényesek a digitális aláírásra? a) A digitális aláírás a hagyományos aláírás beszkennelt változata. b) A digitális aláírás valódiságát (az aláíró nyilvános kulcsának személyhez kötıdését) hitelesítı központokban ellenırizhetjük. c) Célja, hogy a hagyományos aláírást tudjuk helyettesíteni vele az informatika világában. d) Igazolni tudjuk vele az aláíró személyét, és azt is, hogy a dokumentum az aláírás óta nem változott meg.

100 / 123

ECDL M1 M1.5.21 Mi a password? Jelölje meg a helyes választ! a) b) c) d)

„Útlevél”, mellyel az egész világon internetezhet az ember. Úti szótár. Jelszó. Az internet köznapi neve.

M1.5.22 Melyek a biztonságos jelszavak? Jelölje meg a helyes választ! a) b) c) d)

Minél rövidebbek, például legfeljebb öt karakterbıl állnak. Számokat, kis- és nagybetőket egyaránt tartalmaznak és minél hosszabbak. A belépési (felhasználói) névvel azonosak, mert nem felejthetık el. Hozzánk köthetı adatok és értelmes szavak kombinációja (pl. név, születési dátum), mert ezek könnyen megjegyezhetık.

M1.5.23 Melyik állítás helyes a jelszóhasználattal kapcsolatban? a) Minden felhasználónak célszerő külön felhasználói nevet és jelszót biztosítani még akkor is, ha azonos feladatkörben dolgoznak. b) A felhasználói nevünket és jelszavunkat érdemes a weboldalunkra kiírni, hogy mindig kéznél legyen. c) A jelszó rendszeres cseréje nem növeli a biztonságot, mert könnyebb elfelejteni. d) A rövid jelszó növeli a biztonságot. M1.5.24 Melyik állítás a helyes jelszókezeléssel kapcsolatban? a) b) c) d)

A nulla hosszúságú (üres) jelszó engedélyezése is nagy biztonságot ad. A rendszerben tárolt jelszavakat nem szükséges rejtjelezni (tikosítani). A guest (vendég) és a rendszeradminisztrátor azonos jogokat élvez. Helyes, ha több téves bejelentkezési kísérlet után az adott felhasználó belépését átmenetileg letiltják.

M1.5.25 Melyik a helyes állítás a biztonsági másolattal kapcsolatban? a) Biztonsági másolat CD-re vagy DVD-re nem készíthetı. b) Biztonsági másolat készítéséhez mindig speciális (backup) programra van szükség. c) Biztonsági másolat nem készíthetı ugyanarra a tárolóeszközre, amely a másolandó anyagot tartalmazza. d) Bármilyen fájlról, programról készíthetı biztonsági másolat.

101 / 123

ECDL M1 M1.5.26 Melyik a helyes állítás a biztonsági másolattal kapcsolatban? a) A biztonsági másolatok készítése mindig a rendszergazda feladata. b) A biztonsági másolat (backup) készítéséhez feltétlenül szükség van külsı szalagegységre. c) A rendszerlemezrıl nem készíthetı biztonsági másolat. d) Rendszeres biztonsági mentések a fontos adatokról csökkenthetik az esetleges víruskárokat. M1.5.27 Melyik a helyes állítás a biztonsági másolattal kapcsolatban? a) A biztonsági másolat (backup) készítéséhez feltétlenül szükség van külsı cserélhetı winchesterre. b) A biztonsági másolat kizárólag a fontos adatok duplikálását jelenti adott szalagegységre. c) A biztonsági másolatok készítése nem automatizálható, azt mindig a felhasználónak kell elvégeznie. d) A biztonsági másolatot nemcsak az eredetivel megegyezı típusú adathordozóra lehet készíteni. M1.5.28 Melyik a helyes állítás a biztonsági másolat készítésével kapcsolatban? a) A biztonsági másolatok készítése mindig a rendszergazda feladata. b) Hardverhiba nem okozhat adatvesztést, így a biztonsági másolatok csak a véletlen törlések és a vírusok elleni védekezést szolgálják. c) Biztonsági másolatot mindig csak ugyanarra az adathordozóra lehet készíteni. d) Az operációs rendszerek általában támogatják a biztonsági másolatok készítését. M1.5.29 Mi a szerepe a biztonsági mentéseknek, és mikor kell ilyet készíteni? Jelölje meg az igaz állítást! a) Az adatok vagy programok sérülése esetén a helyreállítást segíti. A konkrét feladattól függıen, akár naponta is szükség lehet rá. b) Dokumentálja az elmúlt idıszakot. Legsőrőbben havonta lehet csak szükség a mentésekre. c) A rendszereink megbízhatóak. Nem kell mentéseket végezni. d) A programok mindig automatikusan készítenek biztonsági másolatot. Nem kell ezzel külön foglalkozni. M1.5.30 Melyik a helyes állítás a biztonsági mentéssel kapcsolatban? a) Több óráig is eltarthat. b) Mindig speciális hardvereszközre van hozzá szükség, például DAT szalagra vagy streamer cartridge-ra, viszont a mővelet legtöbbször automatizálható. c) A visszaállítás (restore) mindig több rendszergazda összehangolt munkáját igényli. d) A biztonsági mentések szándékosan nem törölhetık le, nem rongálhatók meg. 102 / 123

ECDL M1 M1.5.31 Mely eszközök alkalmasak biztonsági mentések tárolására! a) b) c) d)

Merevlemez (winchester). Mágnesszalagos adathordozó (például DAT kazetta vagy streamer cartridge). Optikai tároló (CD vagy DVD lemez). USB pen drive (flash memória avagy félvezetı alapú memória).

M1.5.32 Mit jelent a „backup” fogalma? Válassza ki a helyes választ! a) A játékprogramok beállításainak mentésére használt szakkifejezés. b) A levélmelléklet elmentésének szakszava. c) Biztonsági mentés, melybıl a mentett fájlrendszer és a mentett állományok teljesen visszaállíthatók. d) Hibaellenırzés a tömörített állományokban. M1.5.33 Az áramkimaradás veszélyeket rejt. Mivel védekezhetünk ellene? Jelölje meg a helyes válaszokat! a) b) c) d)

Semmivel. Hosszabb idejő áramkimaradáskor generátorral. Elég, ha szerzıdést kötünk az áramszolgáltatóval. Rövidebb idejő áramkimaradáskor szünetmentes tápegységgel (UPS – Uninterruptable Power Supply).

M1.5.34 Mi történhet az adatokkal, fájlokkal áramkimaradás esetén? Jelölje meg a helyes állítást! a) Semmi. b) A háttértároló tartalma nem változik, a pillanatnyi jó állapot marad meg. c) Az operatív tárból minden elvész. Másrészt sérülhet a tartalom a háttértárolón is. Például ha a fájl vége jellel nem tudjuk lezárni a fájlokat, vagy ha a fájlrendszer adminisztrációs fájljai már nem tudnak kiíródni. d) Nem adódhat nagy gond, hisz napjainkban jó programok vannak. M1.5.35 Mely állítások érvényesek a „proxy”-ra? a) b) c) d)

A böngészıben a proxy beállítás egy proxy szerverhez való kapcsolódást jelent. A proxy szerver használata gyorsabbá teheti az internet használatát. A proxy szervert tőzfalak üzemeltetésére szokták használni. A külsı hálózatból befutó kérések nem közvetlenül a célgéphez futnak be, hanem a szerverhez. A kérések teljesítése így központilag szabályozható.

103 / 123

ECDL M1 M1.5.36 Megoldható-e, hogy egy iskola honlapjáról elérhetı bizonyos oldalak csak azonosítás után legyenek megnyithatók? a) b) c) d)

Igen. Nem, mivel a weben csak nyilvános oldalak létezhetnek. Nem, mivel a webszerkesztık ilyen funkciót nem támogatnak. Nem, mivel ehhez az iskolának saját webszerverre lenne szüksége.

M1.5.37 Mivel védhetjük a számítógépes rendszereket a külsı behatolástól? Jelölje meg a helyes választ! a) b) c) d)

Tőzvonal (Firing-line). Fıfal (Main wall). Tőzfal (Firewall). Válogatófal (Router).

M1.5.38 Melyik megoldással elızhetı meg a számítógép illetéktelen elindítása, majd használata? Jelölje meg a helyes választ! a) b) c) d)

Le lehet zárni a gépet, ha a ház engedi. (Kensington lock) A rendszer védelme biztonságos jelszóval. A számítógép beállítása úgy, hogy csak CD-rıl lehessen indítani. Az elektromos kábel kihúzása a konnektorból.

M1.5.39 Mivel védhetik a fokozottan védett rendszereket? Jelölje meg a helyes állításokat! a) A hozzáférést felhasználónévvel, jelszóval, és esetleg hardveres védelemmel korlátozzák. b) Az adattárolást végzı háttértárak közelébe nem engednek illetéktelen személyt. c) A rendszer szerverei közelébe nem engednek illetéktelen személyt. d) A külsı kapcsolatokat megfelelı beállítású levelezı szerverrel és tőzfallal ellenırzik, szőrik. M1.5.40 Melyek lehetnek a mondat helyes befejezései? Egy laptop vagy PDA elvesztése esetén… a) anyagi kár keletkezik. b) az állományok tartalmával (például a személyes adatainkkal) mások könnyen visszaélhetnek, ha nem védtük ıket külön jelszóval. c) az állományok tartalmát az operációs rendszer jelszava általában már nem védi, mert ha a merevlemezt egy másik gépbe átteszik, az olvashatóvá válik. d) legalább az állományaink korábbi állapota meglesz, ha idınként készítettünk biztonsági másolatot.

104 / 123

ECDL M1 M1.5.41 A következı állítások közül válassza ki azt, amelyik igaz a vírusokról! a) A vírusok olyan programok, melyek általában más programokat módosítanak a számítógépen azáltal, hogy az önmagukról készült másolatokat beléjük ágyazzák. b) A háttértár programfájljában lévı vírus a program futtatása nélkül is képes mőködni, fertızni. c) A vírusok nem programok. d) A vírus a kipróbálatlan, teszteletlen programok másik elnevezése. M1.5.42 A következı állítások közül válassza ki azt, amelyik igaz a vírusokról! a) A vírus nem a szoftver, hanem a hardver kategóriába sorolható. b) Egy számítógépen egyszerre csak egy vírus lehet. c) A vírusokat emberek hozzák létre. Az operációs rendszerek hiányosságait vagy hibáit használják ki. d) Vírus készítéséhez általában nem kell se nagy rendszerismeret, se programozási tapasztalat. M1.5.43 A következı állítások közül válassza ki azokat, amelyek illenek a vírusokra! a) Hatékonyan megírt programok, amelyek a programfájlokat, a boot szektort vagy a fájlrendszer táblázatait is megtámadhatják. b) A programot is hordozni képes adatfájlokban terjedı kártékony programok a makróvírusok. c) Kártékony programok, melyek még a csak olvasható telepítılemezeket, például a CD-n lévı irodai programcsomagot is képesek megfertızni. d) A háttértáron lévı programfájlban megbújó vírus csak akkor tud mőködni és fertızni, ha a vírusos programot futtatjuk. M1.5.44 A következı állítások közül válassza ki azokat, amelyek illenek a vírusokra! a) A tárolt fájlok váratlan eltőnése vagy sérülése nemcsak hardverhiba, de vírustámadás következménye is lehet. b) A vírusok olyan kártékony programok, melyek gyakori célja a programok vagy az adatok tönkretétele. c) Vírus jelenlétére utalhat a számítógép lassuló mőködése. d) Egy számítógépen egyszerre csak egy vírus fordulhat elı. M1.5.45 A következı állítások közül válassza ki azokat, amelyek illenek a férgekre! a) b) c) d)

A számítógépes féreg a számítógépes vírushoz hasonló önsokszorosító program. A férgeknek nincs szükségük gazdaprogramra, önállóan fejtik ki mőködésüket. A férgek gyakran a számítógépes hálózatokon terjednek. A féreg a hardver kategóriába sorolható.

105 / 123

ECDL M1 M1.5.46 A következı állítások közül válassza ki azokat, amelyek illenek a férgekre! a) A számítógépes féreg egy önsokszorosító, általában kártékony program. b) Károkat például fájlok törlésével tud okozni. c) A féreg önmagát elektronikus levélben továbbküldve hatalmas hálózati forgalmat okozhat. Ezzel kritikus helyzetet idézhet elı egy számítógépes rendszerben. d) A féreg a terjedéséhez például az operációs rendszerekben található programhibákat, hiányosságokat használhatja fel. M1.5.47 A következı állítások közül válassza ki azokat, amelyek illenek a vírusokra! a) Egy e-mail is hordozhat vírust. b) Már a rendszerindítás során is a memóriába kerülhet. c) Megfertızheti a merevlemez boot szektorát, sıt a teljes merevlemez tartalma is elveszhet. d) Több fajtájuk is van, például a fájlokat támadó vírusok, vagy a boot szektort támadó vírusok. M1.5.48 A következı állítások közül válassza ki azt, amelyik igaz a vírusokról! a) A háttértárra telepített vírusirtó program sohasem fertızıdhet meg. b) A vírusok alapvetıen a végrehajtható kódot tartalmazó fájlokon, vagy háttértári területeken keresztül szaporodnak. c) Írásvédett vagy már nem írható adathordozókat (például CD ROM) is képesek megfertızni. d) Egy speciális fajtájuk az elektronikus sugárzáson keresztül is terjed, így egy kis irodában lévı minden számítógép gyorsan megfertızıdhet. M1.5.49 A következı állítások közül válassza ki azt, amelyik igaz a vírusokról! a) A vírusok nem juthatnak hálózaton keresztül a rendszerünkbe. b) Ha idegen helyen használjuk a hordozható háttértárunkat és csak olvasni akarunk róla, akkor érdemes írásvédetté tenni. Ez megvédi a vírusoktól. c) A gépünk ROM memóriája is fertızıdhet miattuk. d) A programkódot is hordozó adatfájlok soha sem lehetnek vírusosak. A makróvírus elnevezés csak egy félreértésen alapszik. M1.5.50 A következı állítások közül válassza ki azt, amelyik igaz a vírusokról! a) b) c) d)

Tulajdonképpen maguktól keletkeznek. Legrosszabb esetben is csak a RAM memória tartalma sérülhet miattuk. A vírusok programokkal is terjedhetnek. A vírusok soha sem képesek eljutni a rendszerünkig helyi hálózaton vagy az interneten keresztül.

106 / 123

ECDL M1 M1.5.51 A következı állítások közül válassza ki azt, amelyik igaz a vírusokról! a) Egy CD vagy egy DVD tartalmát nem kell vírusellenırzésnek alávetni, mert abban sohasem lehet vírus. b) Olyan programok, melyek más programokat módosítanak a számítógépen azáltal, hogy az önmagukról készült másolatokat beléjük ágyazzák. c) A hálózaton keresztül nem juthatnak vírusok a rendszerbe. d) A már vírusos hordozható háttértárak írásvédelmi funkcióját utólagosan bekapcsolva meggátoljuk azt, hogy a vírus a háttértárról a rendszerbe kerüljön. M1.5.52 A következı állítások közül válassza ki azt, amelyik igaz a vírusokról! a) A programkódot is hordozó adatfájlokat nem kell ellenırizni, mert sohasem lehetnek vírusosak. A makróvírus elnevezés csak egy hiedelmen alapszik. b) A rendszerindítás során a memóriába sohasem kerülhet vírus. c) A vírusok az interneten keresztül is bejuthatnak a számítógépbe. d) A hordozható háttértárakat hiába tesszük írásvédetté, mert a vírusok attól még tudnak írni rájuk. M1.5.53 A következı állítások közül válassza ki azt, amelyik igaz a vírusokról! a) b) c) d)

A vírusok e-mailen keresztül nem juthatnak a számítógépbe. A nagy információs hálózatokon keresztül nem juthat vírus a számítógépbe. A webes böngészés során talált és letöltött fájlok sohasem lehetnek vírusosak. Minél többet kell használunk idegen adathordozókat vagy idegen fájlokat, annál nagyobb a vírusveszély.

M1.5.54 Mely állítások igazak a vírusok hatásaival kapcsolatban? a) b) c) d)

A vírus már a rendszerindítás alatt is megfertızheti a memóriát. Egy vírus futása nyomán elıfordulhat, hogy az operációs rendszerünk el sem indul. Minden vírus kiirtható anélkül, hogy adatvesztést okozna. Ha a rendszerbe került vírus mőködött, elıfordulhat, hogy a teljes merevlemez tartalmáról lemondhatunk. Lehet, hogy már csak a formázás segít rajta.

M1.5.55 A következı állítások közül válassza ki azokat, amelyek illenek a vírusokra! a) b) c) d)

A számítógépbe a számítógépes hálózaton keresztül is kerülhet vírus. A vírusok nem kímélik az operációs rendszert sem. A vírus képes önmaga reprodukálására. A vírusok ingyen vannak, de a vírusirtókért általában fizetni kell.

107 / 123

ECDL M1 M1.5.56 A következı állítások közül válassza ki azt, amelyik igaz a vírusokról! a) Egy mini operációs rendszert tartalmazó mobiltelefon is lehet vírusos. b) A vírusok az intraneten nem terjedhetnek. c) Az elektronikus levél csatolt fájljában érkezı vírusok mindenképpen lefutnak, még csak „kinyitni” sem kell a fájlt hozzá. d) Az operációs rendszerek mindig tartalmaznak beépített vírusvédelmet. M1.5.57 A következı állítások közül válassza ki azt, amelyik igaz a vírusokról! a) b) c) d)

Vírusok csak PC-ken és Macintosh gépeken léteznek. Vírusok csak Windows és MacOS operációs rendszereken léteznek. Egy laptop is lehet vírusos, csakúgy, mint egy PDA. A szerver gépek sohasem lehetnek vírusosak.

M1.5.58 A következı állítások közül válassza ki azt, amelyik igaz a vírusokról! a) Elsısorban a RAM-ban lévı adatokra specializálták magukat, a merevlemezen lévı adatok mindig védve vannak. b) A hordozható háttértár írásvédetté tétele véd a fájlokat támadó, de nem véd a bootszektort veszélyeztetı vírusoktól. c) Ha egy rendszer vírusos lett, lehet, hogy a telepített vírusirtó is megsérült. Ilyenkor egy nem használt, garantáltan vírusmentes adathordozóról kell futtatni a vírusirtó programot. d) Az operációs rendszerek programjai sohasem kaphatnak fertızést. M1.5.59 A következı állítások közül válassza ki azokat, amelyek illenek a vírusokra! a) A vírusellenırzı programok következetes használatával jelentısen csökkenthetı a vírusfertızések száma. b) A vírusellenırzı programok adatbázisát érdemes gyakran, akár naponta frissíteni. c) Az idegen helyen használt háttértárakat érdemes használat elıtt vírusellenırzıvel átvizsgálni. d) Sok vírusirtó programnak választható szolgáltatása a saját adatfájljának automatikus frissítése. Ehhez internetkapcsolatra van szükség. M1.5.60 A következı állítások közül válassza ki azokat, amelyek illenek a vírusokra! a) A vírustámadás okozta károkat enyhítheti, ha rendszeresen készítünk biztonsági másolatokat. b) A vírusok okozta károk ellen a védekezés egyik módja a víruskeresı programok használata. c) A vírusok nemcsak egyedi fájlokat, de teljes meghajtókat tehetnek olvashatatlanná. d) A vírusok programok.

108 / 123

ECDL M1 M1.5.61 A következı állítások közül válassza ki azokat, amelyek érvényesek a vírusirtókra! a) A vírusirtó programok indulásukkor a RAM memória tartalmát is ellenırzik. b) A vírusok elleni védekezés egyik módja a víruskeresı programok gyakori lefuttatása. c) Több vírusirtó program képes memóriarezidens módon, folyamatosan dolgozni. Ez az üzemmód lassítja ugyan a gépet, de minden érintett fájl ellenırzésre kerül. d) A vírusirtó programok a háttértárak boot szektorát is ellenırzik. M1.5.62 A következı állítások közül válassza ki azt, amelyik érvényes a vírusokra! a) Ha megfelelı védelmi rendszerrel látnak el egy számítógépes rendszert, akkor csak nagyon ritkán okozhat károkat egy-egy vírus. A károkat biztonsági mentésekkel lehet enyhíteni. b) A vírusok csak az adatfájlokat támadhatják meg. c) Vírusok csak a hálózatokon keresztül kerülhetnek a rendszerbe. d) A vírus nem fertızheti meg a fıkönyvtárban lévı állományokat. M1.5.63 A következı állítások közül válassza ki azt, amelyik érvényes a vírusokra! a) Minden vírus kiirtható anélkül, hogy adatvesztést okozna. b) A vírusok dokumentumállományokat is megfertızhetnek. c) Minden vírus kiirtható bármilyen vírusirtóval (hiszen hasonló elven mőködnek), csak árban és gyorsaságban van köztük különbség. d) A vírusok általában felgyorsítják a processzorok mőködését. M1.5.64 A következı állítások közül válassza ki azokat, amelyek érvényesek a vírusirtókra! a) Egyetlen vírusirtó program sem nyújt százszázalékos védelmet, hiszen a vírus készítıi egy lépéssel elırébb járnak. b) A vírusokat nem csak az elıre eltárolt minta alapján, de különleges kéréseik alapján is lehet valószínősíteni. Ilyen esetben elképzelhetı, hogy egy eredeti, frissen telepített programunkra is vírusriasztást kapunk. c) Vannak olyan vírusok, amelyeket ki lehet irtani egy fájlból, annak sérülése nélkül. Ezek a vírusok például a fájl méretének növelése után írták be magukat. d) Vannak olyan vírusok, amelyeket nem lehet kiirtani egy fájlból, annak sérülése nélkül. Ezek a vírusok a fájl tartalmát már sajnos felülírták.

109 / 123

ECDL M1 M1.5.65 Mire érdemes odafigyelni a vírusokkal kapcsolatban? Jelölje meg a helyes megállapításokat! a) A vírusirtó programokból minél újabbakat érdemes használni. A vírusirtó adatfájlját célszerő gyakran frissíteni. b) A hordozható adattárolókat használat elıtt nem kell ellenırizni, mert azok sohasem lehetnek vírusosak. c) Ha fájlokat töltök le hálózatról, akkor érdemes rajtuk vírusellenırzést végezni, hiszen ezt a szerverek általában nem teszik meg automatikusan. d) Ha fájlokat kapok elektronikus levél mellékleteként, akkor érdemes rajtuk vírusellenırzést végezni, hiszen ezt a szerverek általában nem teszik meg automatikusan. M1.5.66 A jó vírusirtó program gátolhatja az ismert vírusok aktiválódását és szaporodását? Jelölje meg az összes helyes választ! a) Igen. A háttértárakra másolt, de még nem használt vírusos fájlokat az idıközönként lefutatott víruskeresési funkcióval fel lehet deríteni. b) Nem lehet felismerni egyetlen vírust sem addig, amíg egyszer sem „mőködött”. c) Igen. A rezidens módon futtatott vírusirtó minden hivatkozott fájlt ellenıriz. Így a vírus aktiválódása elıtt képes azonnal riasztani. d) Igen gátolhatja, de a hatékonyság érdekében érdemes gyakran frissítenünk a vírusirtó adatfájlját, illetve idınként a programot is. M1.5.67 A következı állítások közül válassza ki azt, amelyik helytállónak tekinthetı a vírusirtókról! a) b) c) d)

A vírusokkal szemben nincs tökéletes védelem. Egy víruskeresı program mindig százszázalékos védelmet nyújt a vírusokkal szemben. A vírusok ellen felhasználónévvel és jelszóval lehet védekezni. Csak a rendszergazdának kell védekeznie a vírusok ellen.

M1.5.68 Mi mindent tehet a vírusirtó program, ha egy vírusos fájlt talál? Jelölje meg a helyes megállapításokat! a) b) c) d)

Letörli a fájlt, hogy az újabb futtatása ne aktiválja a vírust. Átnevezi a fájlt, hogy az újabb futtatása ne aktiválja a vírust. Karanténba teszi a fájlt, hogy az újabb futtatása ne aktiválja a vírust. Figyelmeztetı üzenet küld a képernyıre és a naplófájlba az esetrıl.

110 / 123

ECDL M1 M1.5.69 A következı állítások közül válassza ki azt, amelyik igaz a vírusirtókról! a) A víruskeresık csak megtalálják a vírusokat, de azokkal semmit nem tudnak kezdeni. b) A vírusok ellen semmilyen módon sem tudunk védekezni. c) A víruskeresık a rendszerbe épülve folyamatosan figyelhetik a rendszerbe kerülı állományokat. d) A víruskeresık mindig az operációs rendszer részei, ezért nem kell velük külön foglalkozni. M1.5.70 A következı állítások közül válassza ki azt, amelyik igaz a vírusokról! a) A vírusok nem hozhatnak létre újfajta vírust. b) A vírusok mutálódhatnak, azaz nem mindig pontosan ugyanazt a kódsorozatot másolják szaporodásukkor. Ez is nehezíti a vírusirtók munkáját. c) Egy vírus soha nem változik. d) A vírusok mindig ugyanazt teszik.

111 / 123

ECDL M1

M1.6 A szerzıi jog és a törvény M1.6.1 Szerzıi jogi oltalom alá tartozik minden … alkotás. Melyek lehetnek a mondat helyes kiegészítései? a) b) c) d)

irodalmi tudományos mővészeti digitális

M1.6.2 Melyek lehetnek a mondat helyes befejezései? Szerzıi jogi oltalom alá tartozik a kereskedelemben forgalmazott… a) b) c) d)

szoftver demó verziója. forráskódú szoftver. tárgykódú szoftver. szoftver dokumentációja.

M1.6.3 Mely állítások érvényesek a kereskedelemben forgalmazott szoftverekre? a) b) c) d)

Szabadon másolhatók. Üzleti célra is használhatók. A használatukhoz meg kell vásárolni, majd általában regisztrálni is kell azokat. A kereskedelemben forgalmazott programok mindig nyílt forráskódú szoftverek.

M1.6.4 Mely állítások érvényesek a demó szoftverre? a) b) c) d)

Általában szabadon másolható. Üzleti célra mindig teljes körően használható. A késztermék bemutatására szolgál. A demó program mindig nyílt forráskódú szoftver.

M1.6.5 Igaza van-e annak a felhasználónak, aki miután jogtisztán jutott egy kereskedelemben forgalmazott program eredeti változatához, úgy gondolja, hogy a honosított változatért már nem kell fizetnie? Jelölje meg a helyes választ! a) Természetesen igaza van, hiszen a két program csak a menük, párbeszédablakok, hibaüzenetek és a súgó nyelvében tér el. b) Igaza van, a honosítás mindig ingyenes. c) Csak akkor van igaza, ha a kereskedelemben forgalmazott program grafikus felülető. d) Nincs igaza, általában a honosítás költségeit is meg kell fizetni.

112 / 123

ECDL M1 M1.6.6 Melyik a helyes állítás kereskedelemben forgalmazott szoftverekrıl? a) b) c) d)

Bármeddig ingyenesen használhatóak. Szabadon módosíthatóak. Szabadon terjeszthetıek. Az alkalmazás készítıje általában terméktámogatást nyújt a program használatához.

M1.6.7 Melyik állítás a helyes a szerzıi joggal kapcsolatban? a) A programok szerzıi jogát a törvény nem, csak a BSA védi (BSA – Business Software Alliance). b) A szoftverhez mellékelt dokumentáció nem tartozik a szerzıi jog védelme alá. c) A freeware és shareware programokra a szerzıi jog nem vonatkozik. d) A megvásárolt program bizonyos esetekben adásvétel keretében eladható. M1.6.8 Melyik állítás a helyes a szerzıi joggal kapcsolatban? a) b) c) d)

A szerzıi jog nem vonatkoztatható az operációs rendszerekre. A szoftvertermékek bérbeadása bizonyos esetekben megengedett. A szerzıi jog a programok egészét védi, azok egyes részeit külön-külön nem. Magánszemélynek sohasem kell megvennie a programokat, elég azokat egyszerően lemásolnia vagy valamilyen hálózatról letöltenie.

M1.6.9 Melyik állítás a helyes a szerzıi joggal kapcsolatban? a) Ha használtan vásárolunk egy számítógépet (hardvert), és vannak rajta telepített programok, akkor azokat minden jogkövetkezmény nélkül szabadon használhatjuk. b) Ha jogtisztán vásárolunk egy szoftvert, akkor mindig jogosultak vagyunk annak régebbi verzióit, illetve honosított változatát is használni. c) A programkód visszafejtése általában a szerzıi jogba ütközik. d) A telepítılemezekrıl jogtalan biztonsági másolatot készíteni. M1.6.10 Melyik állítás a helyes a szerzıi joggal kapcsolatban? a) A szoftvertermékek bérbeadása jogilag tiltott tevékenység. b) Egy hónapig minden program ingyen használható, késıbb vagy fizetni kell érte, vagy le kell törölni. c) A megvásárolt program bizonyos esetekben adásvétel keretében eladható. d) A programok szerzıi jogát a törvény nem, csak a BSA védi (BSA – Business Software Alliance).

113 / 123

ECDL M1 M1.6.11 Melyik állítás a helyes a szerzıi joggal kapcsolatban? a) Cégen belül a programok szabadon másolhatók, ez nem sérti a szerzıi jogokat. b) Nem sérti a szerzıi jogokat az, aki legális programja telepítılemezeirıl biztonsági másolatot készít. c) Ha egy cég megvásárol egy programot, akkor annak késıbbi verziójáért már nem kell fizetnie. d) Ha egy szoftvert egyszerre több fajta adathordozón is szállít a forgalmazó, akkor az egyes adathordozókról több számítógépre is jogosan telepíthetı a program. M1.6.12 Melyik állítás a helyes a szerzıi joggal kapcsolatban? a) A szerzıi jog csak magára a programra terjed ki, a felhasználói kézikönyv tetszıleges példányszámban fénymásolható. b) Ha jogtisztán vásárolunk egy szoftverterméket, annyi gépre tesszük fel, amennyire akarjuk. c) Nem sérti meg a szerzıi jogokat az, aki három évnél régebbi programokat másol le saját használatra. d) Léteznek ingyen használható programok. M1.6.13 Melyik állítás a helyes a szerzıi joggal kapcsolatban? a) Ha egy cég megvásárol egy programot, akkor annak késıbbi verziójáért már nem kell fizetnie. b) Nem sérti a szerzıi jogokat, ha valaki a jogtiszta szoftverét feltölti a webre. c) Ha több számítógépet használunk, természetesen sohasem kell megvennünk több példányban ugyanazt a kereskedelemben forgalmazott szoftvert. d) A szerzıi jog kiterjed a programok hálózatos felhasználására is. M1.6.14 Melyik állítás a helyes a kereskedelemben forgalmazott programokkal kapcsolatban? a) A számítógépes programokat magánszemélyeknek nem kell megvásárolniuk, csak cégeknek és intézményeknek. b) Megsérti a szerzıi jogokat az, aki legális programja telepítılemezeirıl másolatot készít. c) Ha egy cég megvásárol egy programot, akkor annak késıbbi verziójáért már sohasem kell fizetnie. d) Ha valaki megvásárol egy programot és regisztráltatja, akkor általában kedvezménnyel jut annak késıbbi verziójához.

114 / 123

ECDL M1 M1.6.15 Melyik állítás a helyes a kereskedelemben forgalmazott programokkal kapcsolatban? a) Aki megvásárol egy programot, korlátlan ideig használhatja. b) Egy hónapig minden program ingyen használható, késıbb vagy fizetni kell érte, vagy le kell törölni. c) Minden szoftvert annyi példányban kell megvásárolnunk ahány gépünk van, függetlenül attól, hogy hány gépen szeretnénk azt használni. d) A megvásárolt program sohasem adható el. M1.6.16 Melyik állítás a helyes a kereskedelemben forgalmazott programokkal kapcsolatban? a) A szoftver esetében a copyright csak annyit jelent, hogy lehetıleg ne másoljuk a programokat. A törvény csak azokat bünteti, akik üzletszerően végzik a sokszorosítást. b) Ha egy cég megvásárol egy programot, akkor annak késıbbi verziójáért már nem kell fizetnie. c) Általában magánszemélynek is meg kell vennie a „fizetıs” programokat. d) Minden operációs rendszert csak egy jelképes összegért kell megvásárolni. Gyakorlatilag ingyen van. M1.6.17 Melyik állítás a helyes vásárolt programokkal kapcsolatban? a) A programok „házon belül” szabadon másolhatók, ez nem sérti a szerzıi jogokat. b) A szerzıi jogokat megsérti az, aki egy kereskedelemben forgalmazott legális programot engedély nélkül sokszorosít és árul. c) Az oktatási intézmények mindig ingyen kapják a szoftvereket. d) Általában nem sérti a szerzıi jogokat, ha valaki megvásárol egy szövegszerkesztı programot, majd hálózaton át elérhetıvé teszi egyszerre több felhasználó számára is. M1.6.18 Melyik állítás a helyes a kereskedelemben forgalmazott programokkal kapcsolatban? a) Aki a kereskedelemben forgalmazott programot nem vásárolja, hanem csak egyszerően lemásolja, lopást követ el. b) Ha megvásárolunk egy eredeti nyelvő programot, annak honosított változatáért sohasem kell fizetnünk. c) A legális szoftvereknek nincs semmilyen elınyük, „csupán” az, hogy törvényesek. d) Ha valaki nem üzleti célú felhasználásra másol le magának egy kereskedelemben forgalmazott programot, akkor nem sérti a szerzıi jogokat.

115 / 123

ECDL M1 M1.6.19 Melyik állítás a helyes a kereskedelemben forgalmazott programokkal kapcsolatban? a) A „fizetıs” számítógépes programokat általában a magánszemélyeknek is meg kell vásárolniuk, nem csak a cégeknek. b) A szoftveres copyright-ot nem kell komolyan venni; hiszen úgyis „mindenki” másolja magának a programokat. c) Ha egy cég megvásárolt egy programot, akkor azt általában szabadon átadhatja másoknak. d) Megsérti a szerzıi jogokat az, aki legális programja telepítılemezeirıl másolatot készít. M1.6.20 A szoftver másolása nem minden esetben sért szerzıi jogokat. Jelölje meg ezeket az eseteket! a) Az internetrıl letöltött anyag (például program, szöveg, kép) másolása, majd felhasználása sohasem sért szerzıi jogokat. b) A szabad szoftverek (free software) másolhatóak. c) Ha a szoftvert megvásároltuk, akkor azt egy példányban lemásolhatjuk (biztonsági másolat). d) Aki a szoftvert maga készítette, szabadon másolhatja. M1.6.21 Mi a különbség egy kereskedelemben forgalmazott szoftver legális és illegális használata között? Jelölje meg a helyes választ! a) A program illegálisan csak egy számítógépen használható, míg legálisan hálózatban is mőködik. b) A legális szoftver be van jelentve a BSA-nál, az illegális nincs (BSA – Business Software Alliance). c) A legális szoftver használóját megilleti a gyártó cég által nyújtott terméktámogatás, az illegálisét nem. d) Felhasználó szempontjából semmi különbség nincs. M1.6.22 Miért fizetnek a felhasználók a kereskedelemben forgalmazott szoftverekért, amikor másolhatják is azokat? Jelölje meg az igaz állítást! a) Hogy békén hagyja ıket a BSA (Business Software Alliance). b) Hogy békén hagyja ıket az APEH. c) Azért, mert kereskedelemben forgalmazott jogtiszta szoftvert csak vásárolni lehet, és a jogtiszta szoftver illegális másolását a törvény bünteti. d) Hogy békén hagyja ıket a rendırség.

116 / 123

ECDL M1 M1.6.23 Miben különbözik a kereskedelemben jogtisztán vásárolt program használata az illegálistól? Jelölje meg az igaz állítást! a) b) c) d)

Aki jogtisztán vásárolt programot használ, nem követ el törvénysértést. Semmiben. A jogtisztán vásárolt program nehezebben sérül. A jogtisztán vásárolt programhoz minden esetben jár terméktámogatás.

M1.6.24 Kit véd és mitıl a programok szerzıi joga? Jelölje meg az igaz állítást! a) b) c) d)

A felhasználót a program sérülésétıl. A terjesztıt az esetleges programhibák következményeitıl. A terjesztıt a BSA-val szemben. A készítıt a jogtalan felhasználással szemben.

M1.6.25 Hogyan magyarázná el a szerzıi jogok és a szoftverek kapcsolatát? Jelölje meg, melyik az igaz állítás! a) b) c) d)

A szoftver készítıjét mint egyedi termék (mő) létrehozóját szerzıi jog védi. A szoftver készítıjét csak akkor illeti meg szerzıi jog, ha a szoftvert levédeti. A szoftver készítıjét nem, csak a terjesztıjét illeti meg szerzıi jog. A szoftver beszerzıjét illeti meg a szerzıi jog.

M1.6.26 Jelölje meg, mik sértik a szerzıi jogokat a kereskedelemben forgalmazott szoftverek esetén? a) b) c) d)

A saját célú, biztonsági másolat készítése. A másik személy számára történı másolás. Az engedély nélküli sokszorosítás és értékesítés. A szoftver módosítása.

M1.6.27 Mely állítások helytállóak az internetes letöltésekkel kapcsolatban? a) b) c) d)

Törvényes az internetrıl saját szórakozás céljára zeneszámot letölteni. Törvényes az internetrıl letöltött zeneszámot a barátunknak CD-re írva továbbadni. Az internetrıl saját szórakozás céljára törvényesen tölthetünk le irodalmi mőveket. Az internetrıl saját szórakozás céljára törvényesen tölthetünk le képeket.

117 / 123

ECDL M1 M1.6.28 Melyik állítás a helyes a szerzıi jog alkalmazásáról? a) A szerzıi jogvédelem alá tartozó, saját részünkre vásárolt jogtiszta szoftverrıl szabad biztonsági másolatot készíteni. b) A szerzıi jogvédelem alá tartozó, saját részünkre vásárolt jogtiszta szoftverrıl szabad biztonsági másolatot készíteni, s azt ismerısünknek átadni. c) Az internetrıl letöltött tetszıleges képet felhasználhatjuk egy prospektus készítéséhez. d) Az internetrıl letöltött tetszıleges képet felhasználhatjuk egy prospektus készítéséhez, ha megjelöljük a forrását. M1.6.29 Mely állítások helyesek a szerzıi joggal kapcsolatban? a) Az új számítógép-tulajdonosnak nem feladata vizsgálni, hogy a számítógépén lévı programok legálisnak tekinthetık-e vagy sem, az esetleges következményekért a forgalmazó felel. b) Olyan, hogy ingyenes program nem létezik. c) A shareware programok általában meghatározott ideig ingyen használhatók. d) A kereskedelemben forgalmazott program felhasználását a licencszerzıdés szabályozza. M1.6.30 Sorolja fel a kereskedelemben forgalmazott jogtiszta szoftver tipikus ismérveit! a) b) c) d)

Licencszerzıdés van róla. Vásárlási nyugta vagy számla mutatható fel. Egy példány ára sohasem függ a megvásárolt darabszámtól. Általában regisztrációs száma (kódja) van.

M1.6.31 Egy esetleges szoftverellenırzésnél általában mi igazolja egy kereskedelembıl származó szoftver jogtisztaságát? Jelölje meg a helyes választ! a) b) c) d)

A licencszerzıdés, a regisztrációs kártya és a vásárlást igazoló számla. Egy mőködıképes regisztrációs kód ismerete. A szoftver telepített verziója. A gyártó, illetve terjesztı adathordozója.

M1.6.32 Milyen tiltó kitételek találhatók a kereskedelemben forgalmazott legtöbb szoftver licencszerzıdésében a program használatával kapcsolatban? a) A kód visszafejtése tilos! b) A vásárolt programot legfeljebb két embernek adhatja tovább! c) A program vagy bármely részének engedély nélküli lemásolása, majd tovább adása jogtalan! d) A program beállításait egyénileg testre szabni és módosítani tilos!

118 / 123

ECDL M1 M1.6.33 Milyen körülmények ébreszthetik fel bennünk a gyanút, hogy egy legálisan vásárolni kívánt számítógépes program talán mégsem legális? a) b) c) d)

Nincs regisztrációs kártya vagy fénymásolt. A regisztrációs számot (kódot) csak egy „fecnin” adják át. A programot másolt adathordozón adják át. A kereskedı nem akar számlát adni.

M1.6.34 Jelölje meg, mik nem sértik a szerzıi jogokat a kereskedelemben forgalmazott szoftverek esetén? a) b) c) d)

A másik személy számára történı másolás. A saját példány törlése. Az érvényes licencszerzıdéssel való használat. A szoftver módosítása.

M1.6.35 Mely állítások igazak a „végfelhasználói engedéllyel” kapcsolatban? a) A programok általában használhatók a végfelhasználói engedély elfogadása nélkül is. b) A végfelhasználói szerzıdés elolvasására rendszerint egy-egy alkalmazás telepítésekor nyílik lehetısége a felhasználónak, és a telepítés folytatása az elfogadását jelenti. c) Az EULA jelentése „End User Licence Agreement”, azaz „Végfelhasználói Licenc Szerzıdés”, vagy másképp „Végfelhasználói engedély”. d) Elıfordul, hogy a gyártók a végfelhasználói engedélyben a felhasználó érdekeit sértı feltételeket írnak le (például a termék használata maga után vonja a felhasználó gépének felügyeletét). M1.6.36 Melyik válasz a mondat helyes befejezése? A freeware program azt jelenti, hogy a program… a) b) c) d)

ingyenes, általában szabadon terjeszthetı és gyakran korlátozás nélkül használható. csak kereskedelemben kapható. csak egyetlen gépen használható szabadon terjeszthetı és korlátozással használható.

M1.6.37 Melyik válasz a mondat helyes befejezése? A shareware program azt jelenti, hogy a program… a) b) c) d)

szabadon terjeszthetı és korlátozás nélkül használható. csak kereskedelemben kapható. csak egyetlen gépen használható. valamennyi ideig ingyenes, általában szabadon terjeszthetı és gyakran csak korlátozással használható.

119 / 123

ECDL M1 M1.6.38 Mely állítások igazak a shareware programokról? a) Általában szabadon másolhatók. b) Általában rendszeres vagy üzleti célú használat esetén díjat vagy részesedést kell fizetni. c) Egy megadott idı letelte után a végleges használatukhoz regisztráltatni kell, illetve meg kell vásárolni. d) A shareware programok mindig nyílt forráskódú szoftverek. M1.6.39 Mely állítások igazak a freeware programokról? a) Általában szabadon másolhatók. b) Gyakran üzleti célra is használhatók ingyenesen, korlátlan ideig. c) Egy megadott idı letelte után a végleges használatukhoz regisztráltatni kell, illetve meg kell vásárolni. d) A freeware programok mindig nyílt forráskódú szoftverek. M1.6.40 Mely böngészıprogramok tölthetık le és használhatók ingyenesen? a) b) c) d)

Mozilla Firefox Netscape Browser Internet Explorer Opera

M1.6.41 Melyik ingyenes a következı alkalmazások közül magánhasználatra és üzleti célra egyaránt? a) b) c) d)

Microsoft Office Corel WordPerfect Office Lotus SmartSuite OpenOffice.org

M1.6.42 Mely állítások helyesek a szabad szoftverrel (free software) kapcsolatban? a) b) c) d)

A szabad szoftver bármilyen célra felhasználható. A freeware és a „szabad szoftver” elnevezések ugyanazt jelentik. Szabadon másolható, továbbadható és terjeszthetı termék. Lehetıség van a szoftver mőködésének szabad tanulmányozására és módosítására is.

M1.6.43 Mely állítások helyesek a shareware programokkal kapcsolatban? a) A shareware programok általában meghatározott ideig ingyen használhatók. b) A shareware program készítıje általában egy megadott idı letelte után valamilyen díjat vagy a haszonból való részesedést kér a felhasználótól. c) A freeware és a shareware elnevezések ugyanazt jelentik. d) A szerver és a shareware elnevezések ugyanazt jelentik. 120 / 123

ECDL M1 M1.6.44 Mely állítások helyesek a freeware programokkal kapcsolatban? a) A freeware és a „free software” (szabad szoftver) elnevezések ugyanazt jelentik. b) A freeware programok szabadon másolhatók, de általában zárt forrású szoftverek. c) A freeware olyan, a szerzıi jog által védett szoftver, amely ingyen használható, tetszılegesen hosszú ideig. d) A freeware felhasználási módja gyakran korlátozott például otthoni, tudományos vagy nem üzleti használatra. M1.6.45 Felmerült Önben a gyanú, hogy cége nem tiszta forrásból szerezte be szoftvereit. Hogyan ellenırizheti ezt, ha Önnek ez a feladata? Jelölje meg, mely állítások helyesek! a) Megkérdezem szóban a fınököt. b) Ellenırzöm a licencszerzıdéseket, mert lehet, hogy a szoftver freeware, shareware, szabad szoftver vagy nyílt forráskódú szoftver kategóriába esik. c) Amennyiben kereskedelemben forgalmazott szoftverrıl van szó, általában licencszerzıdésnek, regisztrációs kártyának és a vásárlást igazoló számlának is kell lennie, ezt ellenırizhetem. d) Bizonytalan helyzetben meg lehet kérni a BSA-t, hogy segítsenek a szoftverlegalizáltság ellenırzésében, a nem legális szoftverek eltávolításában, illetve szoftverek legális beszerzésében. M1.6.46 Mik az adatvédelmi törvények céljai? Jelölje meg a helyes megállapításokat! a) A természetes személyek személyes adatainak védelme, az egyén információs önrendelkezésének biztosítása a cél. b) A szerzı által készített mő védelme. c) Az adatvédelmi jog azon jogszabályok összessége, amelyek meghatározott személyekkel összefüggésbe hozható adatok (személyes adatok) kezelésének rendjére adnak elıírásokat. d) Az adatvédelmi törvények célja mindössze az, hogy az adatok technikai védelmét szabályozzák, hiszen csak ennyi az „adatvédelem”. M1.6.47 Mi rögzíti alapvetıen a személyes adatokhoz való jogot (data protection)? Jelölje meg a helyes választ! a) b) c) d)

Miniszterelnöki rendelet. Alkotmány. Adatvédelmi szabályzat. Bírósági határozat.

121 / 123

ECDL M1 M1.6.48 Mikor lépett életbe Magyarországon az adatvédelmi törvény? a) Soha, mert nincs ilyen. b) 1992-ben, az alkotmánybírósági határozat után egy évvel megszületett a személyes adatok védelmérıl és a közérdekő adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. tv. c) 1963-ban. d) Most van elıkészítés alatt. M1.6.49 Szabályozza-e az adatvédelmi törvény a személyes adatok kezelését? Jelölje meg a helyes állításokat! a) b) c) d)

Nem, mert azt bárki szabadon felhasználhatja. Igen, az adatkezelıre kötelezettségeket ír elı. Ennek része a fizikai adatvédelem. Csak az egyén kötelezettsége a személyes adatainak védelme. Az adatkezelık személyes adatokat csak a személyek beleegyezésével szerezhetik meg, tárolhatják és dolgozhatják fel. A törvény kivételes esetekben elrendelhet kötelezı adatkezelést (például bőnüldözés, nemzetbiztonság).

M1.6.50 Köteles-e az adatgyőjtı tájékoztatni az adatszolgáltatót a személyes adatainak felhasználásáról? Jelölje meg a helyes választ! a) b) c) d)

Igen. Nem. Csak kérésre. Csak abban az esetben, ha azt bírósági határozat rendeli el.

M1.6.51 Töröltetheti-e az egyén a személyes adatait a különbözı adatbázisokból? Jelölje meg a helyes választ! a) Igen, minden adatbázisból. b) Nem, semelyik adatbázisból. c) Azokból az adatbázisokból kérhetı a törlés, amelyeket nem törvényi elıírás miatt hoztak létre és üzemeltetnek. d) Az állami jellegő adatbázisokból igen. M1.6.52 Mely helyeken találkozhatunk személyes adataink számítógépes tárolásával? a) b) c) d)

Háziorvosunknál. A sarki főszeresnél, ahol beleegyezésünkkel bekerültünk a nyilvántartott vevık közé. Az Állami Népességnyilvántartó Hivatalban. Az Adó- és Pénzügyi Ellenırzési Hivatalban.

122 / 123

ECDL M1 M1.6.53 Kik ırködnek az adatvédelmi törvények betartása felett? Jelölje meg a helyes válaszokat! a) b) c) d)

APEH Adatvédelmi Biztos Külügyminisztérium Alkotmánybíróság

M1.6.54 Milyen feladatokat lát el a következık közül az Adatvédelmi biztos? a) Az adatvédelmi biztos figyelemmel kíséri a személyes adatok védelmének, a közérdekő adatok és a közérdekbıl nyilvános adatok nyilvánossága érvényesülésének feltételeit. b) Az adatvédelmi biztos a jogellenes adatkezelés észlelése esetén az adatkezelıt az adatkezelés megszüntetésére szólítja fel. c) Az adatvédelmi biztos tájékoztathatja a nyilvánosságot a jogellenes adatkezelés (adatfeldolgozás) tényérıl. d) Elısegíti a személyes adatok kezelésére és a közérdekő adatok nyilvánosságára vonatkozó törvényi rendelkezések egységes alkalmazását.

123 / 123

1. MODUL IKT ALAPISMERETEK. Az IKT alapismeretek modul vizsgafeladatai feleletválasztós (teszt) kérdéseket tartalmaznak, összesen hat témakörbıl

Recommend Documents