Törpesün tartása
Miért épp sün?
Sokakban felmerül a kérdés, hogy adott esetben milyen állatok tartására vállalkozzék, ha már egyszer szeretne valamilyen kedvencet a lakás/ház körül; gyerekének milyen kisállattal kedveskedjen, és legfőképp hogy a szóba jöhető kedvencek közül melyiket egyszerűbb, könnyebb tartani, nevelni. Egy dolgot le kell szögezni: bármilyen háziállat, kedvenc tartása óriási felelősséget igényel, egyik állatot sem „könnyű” tartani, hiszen minden fogságban tartott állatnak szüksége van törődésre, odafigyelésre, etetésre, tisztán tartásra stb. Ha magunkban eldöntöttük, hogy vágyunk valamilyen kedvencre, a törpesünök mellett többek között ilyen érvek szólnak:
- rendkívül barátságosak (szúrós kinézetük ellenére is) - nem igényelnek speciális, nehezen beszerezhető eledeleket - nem terjesztenek betegségeket - ma már könnyen beszerezhetők - szobai körülmények között jól tarthatók - nem befogott, nem veszélyeztetett állatok kerülnek eladásra.
Nyugat-Európában a törpesünök tartása igen nagy múltra tekint vissza, nálunk azonban csupán néhány évvel ezelőtt kezdték meg hódító útjukat tüskéshátú barátaink. Mielőtt azonban a boltokba rohannánk vagy lefoglalnánk bármelyik eladó sünit, az alábbiakat mindenképpen figyelembe kell venni: - az afrikai fehérhasú törpesün itthoni rokonaihoz hasonlóan éjszakai állat, nappal alszanak, a sötétedés beálltával válnak aktívvá - étrendjükön lehetőleg szerepelnie kell élő állatoknak (lisztbogárlárva, gyászbogárlárva, sáska, csótány), amik első látásra undorítóak lehetnek - éjszakai mozgásukkal zavarhatják nyugalmunkat - bár kézhez szoktatható, kedves állatok, habitusuk mégsem olyan, mint a bármikor simogatható és idomítható kiscicáké vagy -kutyáké.
Ha ezeket figyelembe vesszük, és úgy döntünk, sünök tartására adjuk fejünket, a süngazdák és tenyésztők döntő többségének egyöntetű állítása szerint rengeteg örömben és sikerélményben lesz részünk.
A sünfélék közül az afrikai fehérhasú törpesünön kívül egyébként fogságban igen jól tartható még az egyiptomi füles sün, valamint a kinézetre sünnek tűnő, ám a cickányokkal és elefántokkal (!) rokon madagaszkári kis süntanrek is.
A sünök terráriuma
Bármilyen kedvenc (így a törpesün) beszerzése előtt gondoskodni és gondolkodni kell az újdonsült jövevény elhelyezéséről. Tüskéshátú barátainknak nincsenek rendkívül különleges igényei, de néhány dolgot mindenképpen figyelembe kell venni. A sünök nappal alszanak, éjszaka aktívak – tehát ágyunk közelében semmiképpen ne helyezzük el őket, mert nagy valószínűséggel nem hagynak majd aludni. Ezek az állatok igen mozgékonyak, rendkívül nagy távolságokat képesek bejárni táplálékszerzés céljából – ezt az igényüket a terráriumban is ki kell elégítenünk. A legtöbben egyetértenek abban, hogy egy süntanya elengedhetetlen kelléke a megfelelő futókerék, amiben a sünök szó szerint szerelmesek: hihetetlen időt töltenek éjszakánként futással, ami kondíciójuk megtartásában nagy segítséget nyújt. A legjobb megoldás, ha sününk számára egy legalább 1 x 0,5 méter alapterületű, kb. 0,5 méter magasságú terráriumot készítünk vagy vásárolunk üvegből, vagy OSB-, illetve faforgácslapból (utóbbi esetekben gondoskodni kell a nedvességálló aljzatról pl. impregnált farostlemez- vagy plexitálca formájában). A legjobb megoldás az elöl elhúzható ajtajú zárt, de megfelelő szellőzést biztosító terrárium, tartóláda, ketrec. Az üveg a legjobban tisztítható, de sok tenyésztő az OSB lapból készült változatra esküszik, ketrecek esetében a műanyag alj egyértelmű. Sünjeink előszeretettel másznak, szaladnak, ugyanakkor rejtőzködnek is; nappali alvásukhoz mindenképp biztosítsunk búvóhelyet valamilyen formában (pl. bejárattal rendelkező kuckó, lefordított virágcserép vagy hasonló megoldások) – bár arra számítani kell, hogy kedvenceink előszeretettel rendezik át élőhelyüket, legyen szó kerékről, etetőtálról, kuckóról… Egy hasonló terráriumban a sünök bátran tarthatók párosával, ám ha fedeztetésre kerül sor, a legjobb, ha a nőstényeket elkülönítjük társaiktól. Alom gyanánt legjobb a faforgács (sokan a Multi Fit márkára esküsznek), vagy a darált szalma, illetve a kettő keveréke – a lényeg a jó nedvszívó képességben rejlik. Sünjeink napi tisztogatást igényelnek, a teljes alomcsere és terráriumtisztítás hetente legalább egyszer ajánlott. Nagyon fontos dolog, hogy a természetben a törpesünök a hűvösebb idő beálltával képesek hibernálódni, téli álmot aludni. Terráriumi körülmények között ez bekövetkezhet, ha a hőmérséklet tartósan kb. 10 fok alá süllyed – ám ezt mindenképp el kell kerülni. A fogságban álomba szenderülő sünök rendszerint nem ébrednek fel, az ilyen alvás számukra végzetes.
Etetés
A sünök természetes környezetükben igen változatos étrenden élnek – ezt fogságban is biztosítanunk kell. Az egyes egyedek ízlése között előfordulhatnak lényeges különbségek, de kedvenceink étrendje a következőkből áll:
-
élő eleség (lisztbogárlárva, gyászbogárlárva, csótány, sáska, esetleg napos egér)
-
nyers hús (legjobb a darált baromfinyak, mérsékelt mennyiségű bőrrel)
-
főtt tojás, részben akár héjával együtt
-
gyümölcsök: alma, körte, banán, szilva, cseresznye
-
kabakosok: uborka, tök, padlizsán, dinnye (sárga és görög is), sütőtök, cukkíni
-
répafélék: sárgarépa, retek
-
jó minőségű macska- vagy görényeleség nyers és/vagy granulált formában
-
szálkamentes halhús
Legkényelmesebb és legjobb megoldás főként darált baromfinyakat és cicakonzervet etetni, kiegészítve a felsoroltakkal; a nyak tartalmaz megfelelő kálcimot, némi zsírt, velőt és húst, a konzerveledel pedig rendszerint vitaminokkal és ásványi anyagokkal dúsított. A fenti, változatos étrend betartása mellett külön vitaminadagolásra nincs szükség, de figyeljünk arra, hogy kerüljük az egysíkú táplálást.
Mindenképp TILOS a következők etetése: -
tej és tejtermékek, -származékok (a sünök laktózérzékenyek)
-
citrusfélék és ananász
-
szőlő és más kismagvú gyümölcsök (egres, ribizli)
-
fejes saláta, káposzta
-
túlzott zsírtartalmú húsok, szalonna; a disznóhús kerülendő
A sünöknek mindenképp szükségük van friss ivóvízre, ezt biztosíthatjuk golyós önitatóból vagy kis tálkából; előbbi használatát gyorsan megtanulják, utóbbit azonban sajnos könnyűszerrel fellökik.
Egészség
A változatosan táplált, kellő kondícióban tartott süniknél különösebb betegségek előfordulása csekély. Mindenképp vigyáznunk kell arra, nehogy megfázzanak kis kedvenceink, illetve semmiképp nem szabad hagyni, hogy téli álomba merüljenek (a hőmérséklet tartósan ne csökkenjen szobahőmérséklet alá). Néha előfordul, hogy hígabb székletet ürítenek; ha ez tartósan fennáll, Normaflore adagolásával segíthetünk a bajon. A fogságban tartott sünöknél a körmök nem tudnak kellően kopni, ezért elsősorban a hátsó lábujjak körmeinek rendszeres vágása mindenképpen szükséges - egyszerű körömcsipesz a legmegfelelőbb erre a célra. Élő eleséggel (is) való etetés mellett bélférgesség előfordulhat. A legtöbben az állatpatikákban beszerezhető Ferdocat parazitamentesítő szert (paszta) ajánlják féregtelenítésre - ez a szer egyszerűen adagolható, szavatosságát is sokáig megőrzi. A Stronghold hatásáról megoszlanak a vélemények: túladagolás esetén akár elhullás is előfordulhat, illetve külsőleges alkalmazású szer lévén az együtt tartott sünik esetleg lenyalogathatják egymásról, ami bizonytalan hatást okozhat.
Ha azt tapasztaljuk, hogy sünink étvágytalan, bágyadt, kedvetlen, mindenképp forduljunk állatorvoshoz, hiszen valamilyen nem várt fertőzés, esetleg szervi baj sajnos felütheti a fejét.
Szaporodás
A törpesünök fogságban is jól szaporíthatók, tenyészthetők – ám ez rengeteg odafigyelést és türelmet kíván. A fiatalok jóval teljes kifejlettségük elérése előtt, nemritkán már három-négy hónapos korban ivarérettekké válnak, ám a pároztatás ilyenkor még káros lenne nekik. Ugyanakkor a túl késői fedeztetés sem vezet jóra; ha utódokat szeretnénk, a legjobb, ha először nagyjából fél éves korukban pároztatjuk a nőstényeket. Rendszerint a kölyköket elválasztott nőstények kezdik keresni a hímek társaságát, így fogságban is őket helyezzük a lehetőleg magányosan tartott fiúk mellé. A nőstények az év bármely szakában termékenyek, ezért a hímek rendszerint azonnal megkezdik az udvarlást, nyöszörgő-csipogó hangok kíséretében. A peteérés hamar bekövetkezik, így ha egy fedezteti kívánt nőstény 4-5 napig élvezi a hím társaságát, az eredmény szinte garantált.
A vemhesség jellemzően 35 napig tart, ezt követően a nőstény jól álcázott és bélelt fészekbe húzódik vissza, ahol világra hozza kicsinyeit. Ha utódokat szeretnénk, ezt mindenképp tartsuk szem előtt: gondoskodjunk nőstény sününk számára megfelelő, eléggé tágas búvóhelyről, tegyünk terráriumába szénát, amit előszeretettel alkalmaz fészke béleléséhez, a szokásoshoz képest kevesebbet vegyük kézbe, viszont bőségesebben etessük. A vemhes sünök felismerhetők megnagyobbodott alhasukról és határozottabban kitüremkedő mellbimbóikról. A születendő alom 2-10, de jellemzően 4-5 kölyökből áll, melyek védtelenül, csupaszon és vakon jönnek világra; tüskéik sincsenek, csupán néhány kezdetleges tollpiheszerű képződmény lelhető fel hátukon, melyek a levegőn megszilárdulnak, ám ezeket gyors egymásutánban követik a kinövő szaruképződmények. A sünök nagyszerű anyák: féltve védik kicsinyeiket, s táplálják speciális tejükkel. A kölykök szeme 15 nap után kinyílik, ekkor elkezdik felfedezni a helyüket; további 3 hét alatt nagyjából önállóvá válnak, míg a 6. hét elteltével anyjuktól teljesen elválaszthatók, hiszen ekkorra smegtanulnak önállóan enni-inni, s védelmi reflexeik is kifejlődnek. A nőstények folyamatosan fedeztethetők, ám félévente egyszeri pároztatásnál több semmiképpen nem ajánlott. Az anyák a szoptatás ideje alatt kimerülnek, nemritkán jelentősen lefogynak; nagyon fontos a kölyöknevelés során történő megfelelő táplálás, a fehérjedús étrend, majd az eredeti kondíció visszanyerése.
forrás: SünÖdön
