1. A SZAKDOLGOZAT FORMAI KÖVETELMÉNYEI A szakdolgozat formába öntésénél, külső megjelenítésénél figyelembe kell venni a dolgozattal szemben támasztott formai követelményeket. 1.1. A szakdolgozat formai követelményei 1.1.1. A dolgozatot számítógépes szövegszerkesztő programmal, nyomtatva kell elkészíteni. 1.1.2. Javaslat a dolgozat formai tagolására: Címlap (SZAKDOLGOZAT_CIMLAP.pdf) Nyilatkozat (SZAKDOLGOZAT_NYILATKOZAT.pdf) Tartalomjegyzék (A feltüntetett címeknek, alcímeknek szó szerint egyezni kell a szakdolgozat szövegében található (fejezet) címekkel, az oldalszámok feltüntetésével. Mindez az olvasónak a dolgozatban való eligazodását segíti. Túlzottan kis terjedelmű részeket ne építsünk be a tartalomjegyzékbe, mert ez rendkívül tagolttá, szétesővé tenné a tartalomjegyzéket és a dolgozat szerkezetét is. A dolgozat követhetősége érdekében a fejezetek címeit, alcímeit a dolgozat oldalainak fejlécében is megjeleníthetjük.) Bevezetés (A bevezetés a téma választásának indoklása, a szakdolgozat megoldandó feladatainak, célkitűzésének megfogalmazása. A bevezetés a téma felvetése, elméleti és gyakorlati jelentőségének ismertetése. Miután az írásműről nyert első benyomás általában a legerősebb, fontos szerepet játszik az érdeklődés felkeltésében. Terjedelme 1-2 oldalas.) Kidolgozás, vagy tárgyalás Összefoglalás, befejezés Irodalomjegyzék, bibliográfia Egyéb kiegészítő részek Függelék, Mellékletek A „Bevezető” és „Összefoglaló” fejezetek kivételével az egyes fejezeteket decimális rendszerű számozással, egyértelmű jelöléssel ajánlott ellátni. 1.1.3. A borítólap és címlap kivitele és felirata: Külső borítólap (SZAKDOLGOZAT_BORITOLAP.pdf): Keménykötésű vászon (nem kötelező) legyen (tetszőleges sötét szín),; Mérete: 21,5 cm X 30,5 cm Ha keménykötésű vászon, akkor aranyozott betűkkel: Felirat SZAKDOLGOZAT A szerző neve Alul és középen szerepeljen a készítés éve
Belső címlap feliratai (SZAKDOLGOZAT_CIMLAP.pdf): Az oktatási intézmény megnevezése (felül) Szakképesítés neve, azonosítója (felül) Web-proramozó, 55 481 04 0000 0000 Általános rendszergazda, 55 481 01 0000 0000 A dolgozat címe (középen)
A szerző neve A témavezető konzulens neve A benyújtás helye (Budapest) A benyújtás éve (alatta)
1.1.4.. A szakdolgozat terjedelme A szakdolgozat terjedelmére előírt követelmény: minimálisan 30 oldal mellékletek és függelék nélkül. 1.1.5. A nyomtatott szöveg megjelenése A szakdolgozatot 12-es betűmérettel és másfeles, azaz 1,5-es sortávolsággal kell elkészíteni. A szakdolgozat esetében alapértelmezett margóbeállítást (felső 2,5 cm, alsó 2,5 cm, jobb oldalán 2,5 cm) kell alkalmazni, a kötés érdekében baloldalon 0,5 cm-t a margón kívül el kell hagyni, így a bal oldali margó beállítását ezzel a mérettel értelemszerűen meg kell növelni.
Az adott kereteken belül fejlécet is alkalmazhatunk. Az oldalak számozása esetén a lapok számát arab számozással kell megjeleníteni. A szakdolgozat nyomtatásához A/4-es irodapapírt használunk és csak az egyik oldalára nyomtatunk. A dolgozat végső megszerkesztésénél fordítson gondot a szöveg grafikai megjelenésére is. Érdemes az egyes fejezetek, alfejezetek megkülönböztetése érdekében térközzel, más betűmérettel megjeleníteni a (fejezet) címeket. Ügyeljen arra, hogy az új bekezdéseket a korábbi szövegrészektől jól el kell különíteni, a bekezdéseket mindig új sorban kell kezdeni, két bekezdés között térközzel. Figyelni kell a margók beállítására és a pontos oldalszámozásra. Legyen következetes a szöveg közti kiemelések, a sorköz és a betűtípus alkalmazásában.
1.2. A szemléltető anyagok formai elvárásai A dolgozat tartalmi és esztétikai értékét növelik a jól áttekinthető táblázatok, ábrák, grafikonok, diagramok, fényképek stb. Minden grafikont, táblát, ábrát címmel és sorszámmal kell ellátni úgy, hogy a táblázatok címét és számát a táblázat fölött, az ábrák címét és számát az ábrák alatt kell közölni. A szemléltető anyagok alján minden esetben fel kell tüntetni a táblázatban, diagramban szereplő adatok, a képek, fényképek pontos forrását.
Nagyobb mennyiségű táblázat, diagram, stb. alkalmazása esetén célszerű ezekről külön jegyzéket készíteni. Amennyiben az ábrák és táblázatok szorosan kapcsolódnak a tartalomhoz, alátámasztják a szerző érveit, akkor helyezzük el azokat a szöveges tartalmi részben, szerves egységben a róluk szóló gondolatokkal. Ha az alkalmazott szemléltető elemek nem szorosan kapcsolódnak a tartalmi részekhez, vagy többrétű logikai kapcsolatuk miatt az alapvető gondolatmenetet zavarnák, akkor a szöveges rész végén, a függelékben kell elhelyezni azokat. Ez esetben a főszövegben utalunk a megfelelő szemléltető anyag számára, fellelhetőségére. Ha a szemléltető anyagok A/4-es méretnél nagyobbak, s méretük miatt nem köthetők egybe az A/4-es lapokkal, illetve nem feltétlen szükségesek a gondolatok közvetítéséhez, akkor azokat a mellékletben kell elhelyezni. Az ábrákat a dolgozat esztétikai értékeinek növelése érdekében érdemes színes formátumban elkészítenie!
1.2.1. Táblázatok szerkesztése A számszerű adatokat - a jobb áttekinthetőség kedvéért - célszerű oszlopokba rendezve táblázatba foglalni. A táblázatoknak logikus, áttekinthető formát érdemes adni, hiszen a táblázatok célja, hogy segítségükkel az adatok között valamilyen tendenciát, folyamatot, változást lehessen bemutatni, s ezáltal valamilyen következtetést tudjunk segítségükkel levonni. Az egyes oszlopokat fejrovattal lássuk el, az esetleges kiegészítéseket a táblázat alatt, az adatok forrásának megjelölése fölött közöljük. A táblázatoknak adjunk címet és sorszámot, s azt a táblázat tetején helyezzük el, a táblázat alján pedig minden esetben jelöljük az adatok forrását.
Ha a táblázatokat nem a lap hosszában (álló formátum), hanem kereszt méretében (fekvő formátum) szerkesztjük, úgy illesszük be a szakdolgozat függelékébe, hogy a táblázat fejrovatai, illetve a táblázat sorszáma és a felirat a dolgozat gerince felé eső részre kerüljön. Fekvő formátum esetében célszerű a táblázatot külön oldalra tördelni. Minden egyes táblázatra érvényes, hogy a táblázat egészét (cím, adatok, hivatkozás) indokolt egy oldalra tördelni.
A táblázatoknak a tartalmazott adatok alapján mindig adjunk címet. Az adatok megnevezését tartalmazó oszlopokban mindig jelöljük az adatok mértékegységét, az összegző rovatoknál ügyeljünk az összegek helyes kiszámítására. A táblázatok szerkesztésénél ügyeljünk arra, hogy melyik táblázati forma, milyen típusú rácsozat adja
vissza legjobban az abban megjelenített adatok jellegét. Ügyeljünk arra, hogy szakdolgozatunkban táblázataink és ábráink egységes formátumban jelenjenek meg. 1.2.2. Diagramok, grafikonok szerkesztése A kutatás, az adatfeldolgozás eredményeit a jobb áttekinthetőség, szemléletesség, az időbeli változások bemutatása, az összefüggések, kapcsolatok érzékletesebbé tétele végett diagramok, grafikonok segítségével is közzé tehetjük. A diagramok, grafikonok esetében (önálló adatfelvétel adatainál is) szintén pontosan hivatkozni kell az adatok forrására. A grafikonok, diagramok szerkesztése esetében figyelembe kell venni, hogy az adatok és az összefüggések szemléletessé tételére melyik diagram típus (kör-, oszlop-, sáv-, vonaldiagram) felel meg leginkább. A dolgozat színvonalát emeli, ha az abban alkalmazott grafikonokat színes formátumban, színes nyomtatóval nyomtatva szerepeltetjük. Ne feledkezzünk meg arról, hogy ábráink, táblázataink, diagramjaink akkor töltik be funkciójukat, ha a bennük lévő adatokat, az általuk megjelenített információt munkánkban elemezzük és felhasználjuk, szemléltető anyagainkra a dolgozat szövegében utalásokat teszünk (pl.: Lásd a mellékletben.). Idegen nyelvű szakirodalomból átvett táblázatok és ábrák esetében a tartalmi részeket magyar nyelven kell visszaadni!
1.2.3. Egyéb ábrák, képek felhasználása A szakdolgozat ábrái lehetnek saját szerkesztésű vázlatok, folyamatábrák, rajzok, fényképek, térképek, vagy diagramok is. Átvett, fénymásolt ábrák, térképek esetében csak jó minőségű másolatok és fényképek felelnek meg! A szakdolgozat egységessége, esztétikuma miatt érdemes az átvett adatokat is újra táblázatba, diagramba szerkeszteni. Ügyeljünk azonban arra, hogy az ábrák nyelve nem térhet el a dolgozat nyelvétől (tehát magyar nyelvű dolgozatba ne illesszünk pl. angol feliratú ábrát vagy térképet).
2. Hivatkozások és a szakdolgozat készítés egyéb fontos kérdései A felhasznált irodalom bibliográfiai adatainak közlése minden esetben követelmény; nemcsak az olvasó tájékoztatása, hanem állításaink alátámasztása, a tudományos etika és mások munkájának tiszteletben tartása, valamint a szellemi termékek jogi védelme szempontjából is. Tudományos munkák esetében a hivatkozások nélküli (szószerinti, vagy gondolati) átvétel tulajdonképpen idegen szellemi alkotásoknak az eltulajdonítása, más szóval plágium. Plágium lehet pl. más szerző művének, vagy annak egyes részleteinek saját név alatt való közlése, más eredeti gondolatainak (tehát nemcsak idézetek!) hivatkozás nélküli átvétele, átfogalmazása, vagy a szakdolgozat több szerzőtől való, hivatkozások nélküli „összeollózása". Ezért a hivatkozások kérdése nem csupán a gondolati elődök előtti tiszteletadás, s nem is csupán a szerzői jogokat érintő kérdés. A hivatkozások, valamint az irodalomjegyzék és a bibliográfia elengedhetetlen része a tudományos munkáknak. Amennyiben a szakdolgozatban valamely műből szó szerint idézünk, az átvett szövegrészt teljes egészében idézőjelbe tesszük, a nem szószerinti (csak tartalmi) idézetet, hivatkozást nem tesszük idézőjelbe, de mindkét esetben utalunk az irodalomra.
2.1. Irodalmi hivatkozások A felhasznált irodalmi forrásokra a szöveg megfelelő helyén mindig hivatkozni kell! A hivatkozás leggyakrabban szokásos módjai a következők: Hivatkozás láb-, vagy végjegyzetben Ez esetben a szöveg megfelelő helyén (szó szerinti idézetnél az átvételt záró idézőjel után, tartalmi idézetnél a kölcsönzött gondolat végén, ami lehet mondat, vagy bekezdés vége is) felső indexként elhelyezett sorszámhoz tartozó lábjegyzet közli a hivatkozott forrás bibliográfiai adatelemeit. A láb- vagy végjegyzetek alkalmazása a számítógépes szövegszerkesztők segítségével egyszerűen és gyorsan kezelhető hivatkozási mód. A szövegszerkesztő program „Beszúrás" menüjében található opció segítségével dolgozatunkban folyamatosan számozott hivatkozásokat készíthetünk úgy, hogy bármikor kibővíthetjük munkánkat és jegyzeteinket. A hivatkozások olvasó általi gyorsabb visszakeresése végett Önnek is érdemesebb az oldal aljára szerkesztett lábjegyzeteléses technikát használnia. Indokolt a láb- és végjegyzetek között abból a szempontból is különbséget tenni, hogy a lábjegyzetekben a dolgozat gondolati menetéhez nem közvetlenül kapcsolódó észrevételeinket, megjegyzéseinket is közölhetjük, úgy, hogy közben az olvasónak nem kell a dolgozat végére lapoznia. Ha túl sok megjegyzést, összekötő szöveget, idézeteket alkalmazunk a hivatkozások mellett, a munka szerkezete inkább a végjegyzetek alkalmazását indokolja. A szakdolgozatírás gyakorlata elsősorban a lábjegyzetekben történő hivatkozások alkalmazását indokolja 2.2. Az irodalomjegyzék összeállítása és a hivatkozások formai követelményei 2.2.1. A felhasznált irodalomra vonatkozóan a következő adatokat kell lejegyezni: A szerző vezetékneve, keresztneve (ha három szerzőnél nem több a szerzők száma, kiírjuk a neveket és a nevek közé kötőjelet teszünk). Háromnál több szerző esetén az első név után „etal" jelölést használunk. A szerző(k) tudományos fokozatát, vagy
címét (pl. Dr., akadémikus), munkaköri beosztását (pl. tanszékvezető) nem tüntetjük fel. Gyűjteményes kötetek, vagy többkötetes művek esetén, ha a szerkesztők száma nem több mint három, akkor a szerkesztő(ket) tesszük a tétel elejére. A szerkesztő(k) neve után ebben az estben fel kell tüntetni a "(szerk.)" kifejezést is. Ha a könyvnek nincs szerzője, vagy szerkesztője, vagy jelöletlen, vagy háromnál több szerzője (szerkesztője) van, akkor a cím kerül a tétel elejére. A könyv címe a címoldal alapján (dőlt betűvel). A könyv alcíme(i) a címoldal alapján (dőlt betűvel). A kiadás sorszáma. Csak akkor kell feltüntetni, ha a mű több kiadást ért meg. A megjelölés arab számmal történik (pl. 2. kiad.). Ha többkötetes műről van szó, akkor a kötetjelzést is fel kell tüntetni. Amennyiben a kötetek teljes sorozatára hivatkozunk, akkor: 1-4. köt., ha csak egy konkrét kötetre, akkor: 2. köt.. Ez utóbbi esetben fel kell tüntetni a kötet címét is (lásd alább). A kiadó megnevezése. A kiadás helye, éve. Az oldalterjedelem „p” – azaz, az első és utolsó oldal számának közlése. 2.2.2. Időszaki kiadványok cikkei, folyóiratcikkek: Figyelem! A folyóiratok többelemű címében az és kötőszó kivételével minden szót nagybetűvel írunk, például: Új Pedagógiai Szemle, Család, Gyermek, Ifjúság. Lexikont, enciklopédiát, kézikönyvet nem szoktunk feltüntetni, kéziratot is csak akkor, ha tudományos értékű. A szerző neve (mint a könyveknél). A cikk címe eredeti nyelven (zárójelben a cikk címe magyarul). A folyóirat címe rövidítés nélkül, dőlt betűvel. A folyóirat évfolyama római számmal. A megjelenés éve. Napilap esetén a megjelenés teljes dátuma, tehát pld: (1999. március 23.). Az évet ül. dátumot zárójelek közé kell tenni. Hónap, illetve évszakmegjelölés, amennyiben a folyóiratnak nincs száma, pld: Tavasz. Folyóirat száma. Az oldalterjedelem „p" - azaz, az első és utolsó oldal számának közlése. 2.2.3. Konferencián elhangzott, de nem publikált kéziratok Szerző neve, mint a könyveknél. Az előadás címe dőlt betűkkel. A konferencia címe dőlt betűkkel. A konferencia helye, ideje, rendezője.
2.2.5 . Jogszabályok A jogszabály száma, kibocsátója Megnevezése A jogszabályt megjelentető közlöny pontos megjelölése, név, év, éven belüli sorszám.
Pl: Első példa1 Másik példa2 Harmadik példa3 Negyedik példa4
1
Lázár Judit: A kommunikáció tudománya. 2. kiad. Balassi Kiadó. Budapest, 2005. 114–115. p. Dunbar, Robin: A legtöbb fenntartható kapcsolataink száma 150 lehet. [Elektronikus dokumentum] (2010.03.14.) http://www.guardian.co.uk/technology/2010/mar/14/my-bright-idea-robin-dunbar (2012.11.03.) 3 Hízó jégmezők. [Elektronikus dokumentum. Kép.] 2011.03.04. http://www.sikerado.hu/tudomany/2011/03/04/Hizo_jegmezok (2012.11.03.) 4 Rosengren, Karl Erik: Kommunikáció. 5. kiad. Typotex Kiadó. Budapest, 2008. 49–64. p. 2
3. A szakdolgozat védését támogató bemutató A szakdolgozat kötelező tartozéka a szakdolgozat védését támogató bemutató elkészítése. A szakdolgozat védését támogató bemutató célja egyrészről, hogy a dolgozat témaválasztásáról, a téma feldolgozásának módszertanáról, a dolgozat tartalmáról, illetve egy-egy mérés eredményéről a vizsgabizottság tagjait röviden tájékoztassa. Másrészről annak bebizonyítása, hogy a szerző önállóan készítette el munkáját, és annak lényegéről összefogott, a kitűzött cél elérésének fázisait bemutató tájékoztatást képes adni. A bemutató eszköz az Ön kezében arra, hogy a fentebb megfogalmazott céloknak biztos támpontokra támaszkodva tehessen eleget. 3.1 A bemutató elkészítésének folyamata
3.1.1. Első lépés: a bemutató vázlatának elkészítése. Célja: elkészítése során a szerző kiemeli, megfogalmazza dolgozatának lényeges tartalmi elemeit. A szakdolgozatot 5-6 vázlatponttá célszerű átformálni, amely szükség szerint, de max. 4-5 alponttal bővíthető. A vázlatpont rövid, tömör, maximum 4-5 szó legyen. Az vázlathoz tartozó alpontok egy-egy egyszerű mondatot, vagy felsorolást tartalmazzanak. 3.1.2 Második lépés: a bemutató megtervezése: Célja: A bemutató anyag vázlatának tipográfiai megtervezése. Ennek a lépésnek a során kapja meg a bemutató azt a végső formát, amely megjelenik a záróvizsgán történő kívetítés során. Módszertani ajánlások: Az elkészített vázlat 1-1 pontja adja a bemutató 1-1 kockáját Úgy kell hátteret és betűszínt választani, hogy azok között éles legyen a kontraszt. A betűméret megválasztásánál figyelni kell arra, hogy a kivetítés során a betűk jól láthatóak, jól olvashatóak legyenek. Az első diára a szakdolgozat címe és készítőjének a neve kerüljön. A továbbiakban minden diakocka kapjon címet. Ez azonos a vázlatponttal. A dia további tartalmát – a cím már felkerült a diára – az adott vázlatponthoz tartozó alpontok adják. A bemutatót „Köszönöm a figyelmet” kifejezés zárja.
