PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR MSc képzés
TÁJÉKOZTATÓ A SZAKDOLGOZAT TARTALMI ELVÁRÁSAIRÓL, FORMAI KÖVETELMÉNYEIRŐL
PÉCS
1.
Bevezetés
A felsőoktatás törvényi rendelkezéseinek megfelelően, a Bologna rendszerű levelező MSc képzés „szakdolgozat-köteles” képzési forma. A szakdolgozat értékelése a záróvizsga számított eredményének (a záróvizsga átlagának) része, ily módon összetevője a diploma végső minősítésének. A számítás módjáról a PTE Tanulmányi- és Vizsgaszabályzata (TVSZ) rendelkezik. A szakdolgozatról két bíráló készít értékelést, a program vezetése által kidolgozott értékelési és pontozási szempontok alapján. (A szempontok a tájékoztatóhoz csatolva megismerhetők.) Az értékelés 1-5-ig terjedő osztályozással is történik. A TVSZ szerint, amennyiben valamelyik bíráló elégtelen osztályzatot ad a szakdolgozatra, azt a Programvezető harmadik bírálónak adja ki értékelésre. Két elégtelen bírálat esetén a szakdolgozat nem fogadható el, azt ismételten el kell készíteni. Nem fogadható el a szakdolgozat akkor sem, ha a bírálatban, vagy a védés során a plágium egyértelmű bizonyítást nyer. A két bíráló közül – kivételes eseteket leszámítva – az egyik bíráló a konzulens tanár. A másik bíráló személyéről a program Szakvezetői hoznak döntést. A második bíráló lehet a Kar oktatója, illetve kivételes esetben megfelelő szakértelemmel rendelkező külső személy. Tehát, a szakdolgozat elkészítéséhez külső konzulenst választani nem kötelező. A szakdolgozat megírása komoly szellemi tevékenység. Elmélyült, tudatos munkát kíván úgy a szakdolgozatot készítő végzős hallgatótól, mint a konzulenstől. Ezen alkotó folyamatnak tartalmi, formai és procedurális követelményei vannak. A továbbiakban ezeket foglalja össze ez a tájékoztató.
2.
Tartalmi kérdések
A szakdolgozat részben tudományos munka, részben gyakorlati munka és mindemellett bizonyítása annak, hogy a hallgató képes szintetizálni elméleti ismereteit a gyakorlatban. Általánosságban szólva, a szakdolgozatnak legalább kétféle követelménynek kell megfelelnie; pontosabban, a bírálók általában két szempont szerint minősítenek. Az első szempont annak bemutatása (bizonyítása), hogy a jelölt jártas a közgazdasági, üzleti tudományokban és elsajátította a tananyagot, egyértelműen és magabiztosan alkalmazza a közgazdaságtan, a társadalom- és üzleti tudományok kategóriáit, ismeri az alapvető szakirodalmat, képes a témát kutatni, valamint azt értékelő módon elemezni. A másik annak igazolása, hogy a jelölt képes a tanultakat a gyakorlatban szakértő módon, mester szinten alkalmazni. Ez utóbbi kétféleképpen derülhet ki: o vagy úgy, hogy a jelölt valamely vállalati (vagy egyéb gyakorlati) probléma megoldására alkalmazza az általa választott elméleti tézist; illetőleg ennek fordítottja, amennyiben a jelölt valamely gyakorlati (vállalati vagy egyéb szervezetben megjelenő) problémát képes elemezni és értékelő módon elméleti kontextusba helyezni; o vagy pedig úgy, hogy a jelölt valamely elméleti vagy gyakorlati jelentőségű hipotézis ellenőrzésére, önálló, eredeti terepkutatást (field research) végez, vagy a konkrét vállalati esetet esettanulmány formájában dolgozza fel és értékeli. 2
A témaválasztást tekintve kézenfekvő, hogy a jelölt olyan témát választ szakdolgozata tárgyául, amely megfelel az érdeklődésének. A konkrét, vizsgálandó probléma, a téma valamely részének szűkítése. Nincs szabály arra, hogy melyik vonzza a másikat. Elképzelhető, hogy valaki általában érdeklődik valamely tudományterület iránt, és olyan kutatható és tárgyalható problémát képes megfogalmazni saját magának, amely alkalmas arra, hogy akár teoretikusan, akár empirikusan taglalható legyen, minimum 50, maximum 60 oldal terjedelemben. Elképzelhető azonban ennek a fordítottja is: valakinek van valamilyen megoldandó (pl. munkahelyi) problémája, és – a kötelezőt a hasznossal összekötvén - összegyűjti a hozzá tartozó irodalmat, és miután a problémát a szakterületi perspektívába emelte, tér vissza a problémának más irányú taglalására. A szakdolgozat témáját ilyenformán valamely probléma köré célszerű felépíteni, így a dolgozat készítésekor elsődleges céllá a probléma megoldása válik: ennek során a minél pontosabb kifejtést, az értelmezés megbízhatóságát, az arányok és a fontossági sorrend betartását, a lényeg kiemelését kell szem előtt tartani. A szakdolgozat központi része a tézis, vagy a hipotézis, a dolgozat elméleti vagy empirikus jellegének megfelelően. Mindkét esetben valamely bizonyítandó állításról, illetve feltevésről van szó, a témának illetve a problémának további szűkítéséről. A tézis és a hipotézis sosem kérdés, felsorolás, továbbá nem ellenséges konfrontatív kijelentés – éppen ellenkezőleg: a célnak megfelelő tézis kiválóan alkalmas arra, hogy érvek sokasága által legyen igazolható. A hipotézis megfogalmazása során pedig arra kell ügyelni, hogy valamilyen – a közgazdaságtanban, a társadalomtudományban vagy az üzleti tudományban alkalmas – módszerrel (megkérdezés, megfigyelés, kísérlet, esetleírás stb.) igazolható legyen. A szakdolgozatban az elméleti téma kifejtésére, vagy az elmélet és a gyakorlat összekapcsolására több módon is sor kerülhet. Közülük az ajánlottak a következők: Elemzés: Ilyenkor egy már megírt munka egyes állításainak magyarázatára és értelmezésére, a szerző gondolatainak interpretálására kerül sor. A színvonalat az adja, ha a jelölt nagyobb összefüggések részeként tárgyalja az adott problémákat és meg tudja jelölni a továbbra is nyitva maradt kérdéseket. Ha értékelésre is vállalkozik, újabb szempontokat kell figyelembe venni, mivel az értékelés nem csak egy állítás igaz vagy hamis voltának eldöntését, hanem minősítését is jelenti. Bonyolult kérdések nem fekete-fehér alapon vetődnek fel. A pozitív értékelés csak fenntartásokkal, a bírálat csak erények felmutatásával teljes. Kiegészítés, tisztázás, bizonyítás: A leggyakoribb és a legszélesebb skálán mozgó tanulmányforma, amely gondolatmenetével hozzátesz valamit a korábbi ismeretekhez, pl. új szempontok, összefüggések felvetése, régi ismeretek új megvilágításba helyezése, egy vitatott kérdés meggyőző lezárása, korábbi mű néhány ponton történő továbbfejlesztése révén. A vitairat és az ellenvélemény is hordozhat új észrevételeket. Rendszerezés: A rendszerező dolgozat jellemzője, hogy összegyűjti a különböző helyeken meglévő, egy bizonyos témakörre vonatkozó ismereteket, azokat kiegészíti a szerző saját kutatásainak eredményeivel, illetve mindezt meghatározott szempontok szerint újrarendezi, rendszerezi. Nem szabad megelégedni a téma exponálásával és kidolgozásával: jelezni kell azokat a dimenziókat, amelyekben a kérdés felvetődik. Utalni kell azokra a problémákra,
3
amelyeknek részét képezi a feldolgozás. Leíró téma esetén a történeti háttér, elméleti vizsgálódásnál a fogalmi kiindulópontok felvázolása szükséges. Célszerű a befejezésben még egyszer tézisszerűen felsorolni a leglényegesebb megállapításokat. Felmérés: A felmérés szót összefoglaló értelemben használjuk a megkérdezés, a megfigyelés, a kísérlet jelölésére. A gazdasági-, menedzsment- és társadalomtudományok nélkülözhetetlen formája: saját felmérés eredményeinek közzététele a módszerek, a vizsgálat szempontjainak részletes ismertetésével. Esettanulmány készítés és – elemzés: Az előbbiek szerint sok dolgozatnak járulékos része, de az esettanulmány önmagában nem lehet a dolgozat! Alapvető tartalmi elvárások: o a közgazdasági, üzleti tudományokban való jártasság bizonyítása; o a fogalmak szakszerű használata; o egy gyakorlati probléma megoldása az elméleti háttér bemutatásával, vagy egy elméleti kérdés feldolgozása; o önálló kutatáson alapuló értékelő megközelítés, önálló véleményalkotás; o jó magyarsággal megírt szövegezés. Derüljön ki a dolgozatból, hogy o mi a fő téma; o mi a téma feldolgozásának célja; o milyen módszerrel dolgozta fel a témát; o melyek a feldolgozott témakör elméleti alapjai és szakmai összefüggései; o milyen szakirodalmat tekintett át; o milyen saját kutatást végzett; o a szakdolgozat mely részei épülnek a szakirodalom feldolgozására, és melyek a saját kutatási eredmények, megállapítások, javaslatok.
3.
Formai követelmények
A szakdolgozat nyelve alapvetően magyar, a konzulens oktató engedélyével azonban a dolgozat megírható más (világ)nyelven. A szakdolgozatnak tartalmaznia kell az alábbi részeket: Borító (külső kötés): Szerepelnie kell rajta a „Szakdolgozat” megnevezésnek, a szerző nevének, valamint a dolgozat beadása évének. A kötés színe általában fekete, a betűk rajta aranyszínűek. Belső címlap: Fel kell tüntetni rajta az egyetem, a kar és a tanszék (szakirány) nevét, a szakdolgozat címét, a szerző és a témavezető nevét, valamint a dolgozat beadásának évét. Ha indokolt a titkosítás, akkor az arra való utalást is.
4
a dolgozat borítója: Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar
SZAKDOLGOZAT
NÉV
Pécs, 20...
a belső címlap: Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar
A szakdolgozat címe
NÉV Szak Szakirány Konzulens neve beosztása Pécs, 20...
Tartalomjegyzék: A dolgozat tagolását tükröző formában, az oldalszámok feltüntetésével kell elkészíteni. A jegyzék saját magát is tartalmazza. A tartalomjegyzék decimális számozásban, arab számokkal tartalmazza a fejezeteket és a fejezeten belüli pontokat. Bevezető: A dolgozat témájának előzetes bemutatása, a fejezetek tartalmának áttekintő ismertetése, lehetőleg a téma kifejtése során alkalmazott gondolatmenet és a kutatási módszerek érzékeltetésével, az elérni kívánt célok megfogalmazásával. A köszönetnyilvánítás is a bevezető része lehet. Fő rész: Tartalma a probléma elméleti megközelítése, a szakirodalmi eredmények áttekintése (ismertetés, elemzés, értékelés, bírálat, továbblépés), a kutatás során alkalmazható módszerek és a választott megoldás ismertetése, indoklása, a kutatás eredményeinek részletes bemutatása, indoklása, értékelése, a gyakorlati alkalmazás bizonyítása. Fontos szempont: a tartalom fő mondandójának megfelelő szerkesztés és terjedelem. Összegzés: Következtetések, javaslatok, ajánlások, a célelérés értékelése. A jelölt saját munkájának, tanulási folyamatának rövid értékelése. Kiegészítő szövegrészek, mellékletek: Ide kerülnek – amennyiben vannak – a függelékek, a névmutató, a tárgymutató, a rövidítések jegyzéke és a fogalomtár. Nem célszerű, hogy a függelékek vagy mellékletek túlsúlyba kerüljenek a dolgozatban. Előnyös, ha a szemléltető anyag (ábrák, táblázatok, grafikonok, fényképek stb.) a fő részben helyezkednek el. Nehezebb az áttekintés, illetve a hasznosság értékelése, ha ez a mű végén, elkülönítve szerepel. Szabály, hogy valamennyi ábrának, táblázatnak van számozása és feltüntetett forrása, amely lehet a szerző saját munkája is.
5
Irodalomjegyzék: Tartalmazza a felhasznált szakirodalmi források felsorolását, hivatalosnak tekinthető formában. Kizárólag a dolgozatban hivatkozott, vagy idézett forrásokat kell felsorolni, azokat azonban kivétel nélkül. Hivatkozásjegyzék: Ide csak a szövegben is idézett és/vagy hivatkozott, feldolgozott, átvett munkákat lehet - de azokat teljes körűen kell is - felvenni, alfabetikus sorrendben, a következő formában: Könyvek esetében: Egy szerző: o Pope, Daniel (1983), The Making of Modern Advertising, New York, NY: Basic Books o Baker, Michael J. (1985a), Marketing Strategy and Management, London: Macmillan o —— (1985b), Marketing: An Introductory Text 4/e., London: Macmillan Több szerző: o Drummond, Graeme & John, Ensor (2005), Introduction to Marketing Concepts, Oxford: Elsevier Butterworth Heinemann Szerző nélküli: o Magyar statisztikai évkönyv 1993. Budapest, Statisztikai Kiadó Kereszthivatkozás: o Fojtik János (1998): "Városmarketing a Weben: a magyar megyeszékhelyek," in: Hagyomány és megújulás a magyar marketingoktatásban. A magyar marketingoktatók IV. éves konferenciájának előadásai, Fojtik J., Rekettye G. szerk., Pécs: Janus Pannonius Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar/Magyar Marketing Szövetség, 195-204. old. Cikkek esetében: o Levitt, Theodore (1960), „Marketing Myopia”, Harvard Business Review, 38 JulyAugust, pp. 24-47. o Horányi Özséb (1997), Az információs társadalom koncepciójától az információ kultúrája felé (http://www.szignummedia.hu/04apr97/komm2.htm) Internetes hivatkozásokesetében: o Verebics János, A leghíresebb esetek http://www.extra.hu/verebics (letöltve: 2006.10.11.) Szövegbeni hivatkozások: Az idézetek és hivatkozások forrását a szövegben, az alábbi formában kell megadni: o Szó szerinti idézetnél: szögletes zárójelben a szerző neve, a mű kiadásának évszáma és az idézet oldalszáma, pl. [Bartels 1962, 33.] o Nem szó szerinti hivatkozásnál ugyanez az eljárás, azzal a különbséggel, hogy az oldalszám feltüntetése nem szükséges, pl. [Bartels 1962] o Az internetes források szövegközi hivatkozásánál és idézésénél vagy alkalmazhatók a fentiek, vagy pedig a hivatkozott, illetve idézett URL kerül a szögletes zárójelbe. Lábjegyzetek: A hivatkozásokon kívüli, egyéb szakirodalmi vonatkozások lábjegyzetbe kerülhetnek. Az ide sorolt információk jellege és mennyisége határozza meg, milyen 6
lábjegyzet-típust célszerű választani. Csillaggal, vagy arab számmal jelölt lapalji lábjegyzetet akkor kíván meg a dolgozat, ha azok száma oldalanként nem haladja meg a kettőt-hármat, mennyiségük alatta marad a főszövegének. Fejezetvégi lábjegyzet-felsorolás akkor indokolt, ha az egyes fejezetek jócskán eltérő szakirodalmi háttérrel bírnak, illetve ha a főszöveghez képest nagy mennyiségű lábjegyzetet kell szerepeltetni. További tartalmi elemek: o Rövid összefoglaló (abstract): A dolgozat mondanivalójának – tézis (hipotézis), eredmény, következtetés, javaslat – összefoglalása, egy szabvány gépelt oldalnál (minimum 500, maximum 1500 karakter) nem hosszabb terjedelemben. o Amennyiben a szakdolgozat olyan (cég)adatokat tartalmaz, amelyek bizalmasan kezelendők, illetve nem publikusak, a dolgozat benyújtásakor Titkosítási kérelmet szükséges csatolni, melyet a Szakvezető bírál. Ezeket a dokumentumokat a nyomtatott szakdolgozati példányokkal együtt, de nem azokba bekötve kell a megadott határidőig leadni. o A dolgozat végén bekötve kell szerepeltetni a Szerző eredetiségi nyilatkozatát arról, hogy a beadott dolgozat saját munkája, de csatolni kell egy nem bekötött, aláírt példányt a nyomtatott dolgozatokhoz is.
4. Technikai tudnivalók A szakdolgozati téma jelentkezési határideje a szakdolgozat tervezett leadását megelőző félév szorgalmi időszakának utolsó napja. Minimális oldalszám: A tartalmi terjedelem minimum 50, maximum 60 oldal (tartalomjegyzék, mellékletek, irodalomjegyzék, függelékek nélkül). A minimális terjedelem eléréséhez legalább 54 ezer leütés szükséges, szóközök nélkül. A szövegszerkesztés alkalmazandó jellemzői: o Betűtípus: Times New Roman 12-es. o Oldalbeállítás: Körben 2,5 cm-es, margó, mely bal oldalon kiegészül +1cm kötésmargóval. o Sorköz: 1,5-es. o Nyomtatás: Egy oldalas. o Minden fő fejezet új oldalon kezdődik. A szakdolgozat leadási határidejéről az adott tanévben kap információt. Késedelmes benyújtás: A TVSZ előírása alapján csak külön szakvezetői engedéllyel és csak akkor fogadható el, ha a késedelem nem haladja meg az 1 hetet. Késedelmes benyújtás esetén a Térítési és Juttatási Szabályzatban meghatározott késedelmi díjat kell fizetni. A késedelmi díj megítélésénél az elektronikus és a hagyományos benyújtás dátuma közül a későbbit vesszük figyelembe. Nem fogadható el a szakdolgozat akkor, ha vagy az elektronikus példány, vagy a Tanulmányi Osztályra benyújtandó példányok egyikének esetében a késés időtartama túllépi az 1 hetet. A szakdolgozatot kötelezően fel kell tölteni a PTE –KTK elektronikus rendszerébe (Finish rendszer). A feltöltéssel egyidejűleg a hallgató (on-line) nyilatkozik arról, hogy a szakdolgozat a saját munkája, s a feltöltött példány teljes egészében megegyezik a 7
kinyomtatott példányokkal. Emellett, a dolgozat 1 db díszkötésű, és 1 db puha (spirál) kötött munkapéldányát személyesen, vagy postán kell eljuttatni az alábbi címre: PTE Közgazdaságtudományi Kar Tanulmányi Osztály, B135. iroda 7622 Pécs, Rákóczi út 80. Postacím: 7601 Pécs, Pf.: 450. A határidő után beérkező szakdolgozatok nem kerülnek elbírálásra!
5. A szakdolgozat készítéséhez ajánlott szakirodalom 1. 2.
3. 4.
ECO, Umberto: Hogyan írjunk szakdolgozatot? Bp.: Gondolat, 1994. 256.p. MAJOROS Pál: Kutatásmódszertan, avagy: Hogyan írjunk könnyen, gyorsan jó diplomamunkát? Bp.: Nemzeti Tankönyvkiadó, 1997. 131.p. PÁLFI Éva: Hogyan hivatkozzunk az elektronikus forrásokra? Tudományos és Műszaki Tájékoztatás 46. évf. 8. sz. 322-327.p. SZABÓ Katalin: Kommunikáció felsőfokon. Bp.: Kossuth, 1997. 47-118.p.
Remélem, hogy ezen tájékoztató egyszeri és többszöri tanulmányozása, használata segítségével az MSc képzésben résztvevő végzős hallgatóink nagyobb támogatással, több ismerettel tudnak hozzáfogni szakdolgozatuk elkészítéséhez. Az alkotó munkához sok sikert kíván: Dr. Jarjabka Ákos Programvezető
8
