2016 Tartalmi és formai követelmények

Szinergia Üzleti Szakképző Iskola OM azonosító: 200029

Felnőttképzési nyilvántartási szám: 07-0115-02

Akkreditációs lajstromszám: AL-0494

Diákvállalkozások Versenye 2015/2016 Tartalmi és formai követelmények A Tartalmi és formai követelmények a „Diákvállalkozások Versenye Versenykiírás” dokumentum kiegészítése, azzal egységes szerkezetben szükséges értelmezni. Ez a kiegészítő dokumentum részletes tájékoztatást ad arra vonatkozóan, hogy milyen egységes elvárások szerint értékeli Iskolánk az elkészült pályaműveket. Kiindulás: Egy befektető, Vagyonos Béla, 10 millió forintot szeretne fektetni egy induló vállalkozásba. A piac szempontjából hiánypótló, illetve már eddig is keresett, de új ötleteket tartalmazó vállalkozást értékeli a befektetőnk. Feladat: Készítsetek meggyőző, professzionális Üzleti Koncepciót ahhoz, hogy Vagyonos Béla a 10 millió forintját az általatok alapított vállalkozásba fektesse!

Beadandó Üzleti Koncepció tartalmi elemei FEDLAP Alapadatok: 1. A koncepció neve. 2. Vállalkozás működési formája (Bt., Kft., Kkt.). 3. Alapítók (koncepciót készítők) neve. 4. Vállalkozás székhelye, esetleg a telephelyek.

I. PIACKUTATÁS 1. Piackutatás (10 kérdés – egyéni fogyasztó esetén 100 fős mintával, közületi fogyasztó esetén 5-6 fős mintával) – mellékletben a minta kérdőív csatolandó. 2. Részletes kutatási eredmények közlése, szöveges következtetések leírása. 3. Összesített szöveges értékelés a piackutatás eredményeiből, következtetések levonása.

II. ÜZLETI KONCEPCIÓ Fejezetek: 1. Piaci igény - amelynek a kielégítésére a vállalkozás létrejön. A kérdés az, hogy miért létezik igény és kinek van egyáltalán igénye a vállalkozásoddal kínált termékre vagy szolgáltatásra. 1




1.1. A vevők igényei, megoldandó problémái Itt érdemes megfogalmazni, hogy milyen igényt ismertél fel, milyen problémát kívánsz megoldani. Írd le, hogy mi a probléma lényege, miben jelenik meg az elégedetlenség, vagy mit hiányolnak a potenciális vevők. Határozd meg azt is, hogy milyen érzéseket, érzelmeket vált ki a probléma, hiány, elégedetlenség a potenciális vevőkből, milyen megoldást szeretnének és mennyiért. Nem árt, ha tisztázod azt is, hogy miért nincs vagy miért nincs eléggé az igény megfelelően kielégítve, azaz miért is lehet esélyed arra, hogy létező vagy felkelthető, de mindenképpen reális igényt találtál. 1.2. A vevő szegmensek, a célpiac Ezzel egyidejűleg kell tisztáznod, hogy kik lehetnének a szóba jöhető felhasználók (a teljes piac), ezek közül kik lennének a lehetséges vevőid (releváns piac), ebből kik lennének a számodra kívánatos vevők (célpiac), és végül a rendelkezésedre álló erőforrások és a felkészültség alapján az előző csoportból kik lennének reálisan a vevőid (kiszolgálható piac), és ezeknek mekkora a pénzben kifejezett nagysága (vásárlási értéke). 1.3. A piac mérete, a növekedési lehetőség Érdemes azt is számba venned, hogy milyen trendek utalnak a vevőkör bővülésére, a piac növekedésére? 2. A termék kínálat - az a termék, szolgáltatás, érték ajánlat, megoldás, amit a vállalkozásod nyújtani fog a vevőidnek. 2.1. A termék, szolgáltatás kínálat (érték ajánlat) Először fogalmazd meg tömören, csak a lényegre koncentrálva, hogy milyen megoldást kínálsz potenciális vevőidnek, azaz mi lesz a terméked, szolgáltatásod neve és megnevezése, milyen érzéseket, érzelmeket akartok a termékkel elérni, melyek azok a funkciók, amelyeket nyújtani akartok, és mit kell beépíteni a termékbe, szolgáltatásba, hogy képes legyen a fentieket nyújtani. Próbáld meg úgy megfogalmazni terméked, szolgáltatásod egy-két mondattal úgy, hogy ha mást nem teszel hozzá, és elmondod egy ismeretlennek rögtön értse, hogy miről beszélsz. Érdemes itt egy ütős szlogennel, esetleg egy jól megválasztott márkanévvel is kifejezni a kínálat lényegét és felhívni rá a figyelmet. 2.2. A kínálat különlegességei, versenyelőnyei Ezt követően foglalkozz azzal, hogy mi lesz a kínálatban a különleges, ami versenyelőnyt jelent a versenytársaiddal szemben, amiért inkább a ti megoldásotokat választják a vevők. 2.3. A kínálat pozicionálása Végül azt is érdemes itt meghatározni, hogy az ár-érték versenyben a prémium, a közép vagy az alsó kategóriában kívánsz-e versenyezni (indoklással). 3. A működés - meghatározza, hogy hogyan fog működni a vállalkozásod, hogyan fogod megvalósítani mindazt, amit elképzeltél. 3.1. Alaptevékenységek, alapképességek

2




Először tisztázd, hogy milyen tevékenységeket kell végezni ahhoz, hogy képes legyen a vállalkozás azt a terméket, szolgáltatást nyújtani és értékesíteni, amire létrejön (pl. fejlesztés, termelés, marketing, értékesítés, pénzügy, IT, HR), jelezve azt is, hogy az belső vagy külső megoldással kívánja a vállalkozásod megoldani, és bent hány személyre lehet erre szükség. 3.2. Megkülönböztető képességek, kritikus sikertényezők Határozd meg, hogy milyen megkülönböztető képességekkel és kritikus sikertényezőkkel lesz képes a vállalkozás versenyezni. Pl. mesterszakács egy jó étteremnél, PhD kutatók egy biotechnológiai fejlesztő cégnél. 3.3. Alapfeltételek Fogalmazd meg, hogy melyek az indulás, a működés nélkülözhetetlen jogi, hatósági és fizikai feltételei. Pl cégalapítás, számlanyitás, iskolai végzettség, szállítóeszköz, prototípus. 4. A vállalkozó és csapata - Itt gondolod végig, hogy kikkel akarjátok létrehozni és működtetni a vállalkozásotokat. 4.1. Tulajdonos(ok) Először találjátok ki, hogy kik legyenek a tulajdonostársak, illetve milyen egymást kiegészítő képességekkel és tulajdoni hányaddal rendelkezzetek. Gondoljátok meg, hogy elég elkötelezett és felkészült vagy-e te és a csapatod a vállalkozás mozgásba hozásához. 4.2. Kulcs szereplő, vezetők, szakemberek Gondoljátok végig, hogy kik fognak dolgozni a vállalkozásban. Koncentráljatok arra, hogy kik lesznek a nélkülözhetetlen kulcsemberek, akik nélkül nem fog működni a vállalkozás: ki lesz az üzlethez és a vezetéshez is értő cégvezető, a fejlesztési vezető, de legalább a vezető fejlesztő, az értékesítő. Ne akarj mindent te csinálni, mert akkor semmire se lesz elég időd. Ha nem tudod a nevüket, elég, ha megjelölöd a funkciókat, amit be kell tölteni. 4.3. Külső partnerek és beszállítók Fontos számba venni azt is, hogy kiknek a közreműködésére, tanácsaira lesz szükséged az indulásnál és később (pl. jogász, könyvelő, formatervező, marketinges stb.). A vállalkozásod profiljától, jellegétől és vállalkozói felfogásodtól függően szükséged lehet alvállalkozókra is. 5. Az üzleti modell - amelyből kiderül számotokra is, hogy van-e üzleti realitása annak, amit kitaláltatok. Itt tisztázhatjátok, hogy várhatóan miből mennyi bevételre számíthattok? 5.1. A vállalkozás küldetése, jövőképe Először nem árt tisztázni, hogy miért is akarod, akarjátok létrehozni a vállalkozást, mit akartok elérni a vállalkozással a belátható 3-5 éven belül, és mi az, ami fontos számotokra a vállalkozásban. Ez a ti történetetek. 5.2. A bevétel forrásai és arányai Amennyiben gazdasági vállalkozást akartok létrehozni, akkor kell igazán végiggondolni, hogy miből lesz a vállalkozásnak a fő és a kiegészítő bevétele. A bevétel származhat az alap, a kiegészítő vagy a kapcsolódó tevékenységekből. Jó, ha tudjátok, hogy melyik milyen arányban várható. Itt érdemes meghatározni, milyen 3




árazással akartok piacra lépni, amelyből következtetni lehet a majdani vállalkozás árbevételére, üzleti nagyságrendjére. 5.3. Az értékesítés módja Itt kell meghatároznotok az értékesítés célcsoportjait, az értékesítési csatornákat, az értékesítési stratégiát és az értékesítési megoldásokat, azaz, hogy milyen módon akarjátok elérni a vevőket és hol, hogyan tesztek szert tényleges bevételre. Vagy más szemszögből ugyanez a kérdés: hol, hogyan tudják majd a vevők megvenni a terméketeket, szolgáltatásotokat, hol, hogyan fognak fizetni? A felhasználók és a vásárlók pozíciójából kiindulóan határozzátok meg, hogy milyen vevőket kell elérnetek. 6. A pénzügyi modell - két funkciót tölt be: segít számba venni a működés főbb ráfordítási tételeit, hogy tudjuk, mire kell költenünk a működés során, ugyanekkor segít összeállítani az induláshoz, a működési feltételek megteremtéséhez szükséges beruházási igényeket, az induláshoz szükséges pénzt és annak megszerzési lehetőségeit. 6.1. Működési ráfordítás Először meghatározzátok meg a működés főbb ráfordítás kategóriáit és ezek várható értékét pl. bérek és közterheik, bérleti díjak, közüzemi díjak, könyvelési díjak, anyagköltségek, alvállalkozók stb. 6.2. Erőforrásigények az indításhoz Gondoljátok végig, hogy milyen fejlesztési, alapítási feltételeket kell megteremteni az induláshoz, milyen beruházásokra lehet szükség, és mindez várhatóan mennyiből oldható meg. Ez jelöli ki az induláshoz szükséges forrásigényt. Pl. prototípus kialakítás, honlap fejlesztés, ingatlan vagy ingatlan bérlés vagy építés, és a berendezések pénzben is kifejezett értéke stb. 6.3. Finanszírozás forrása, módja Határozzátok meg, hogy honnan, hogyan akartok szert tenni az induláshoz szükséges forrásra. Először gondoljátok meg, nem lehet-e csökkenteni a forrásigényeket, de azt se feledjétek el, hogy milyen növekedési ambícióitok vannak. Majd válasszátok ki honnan, hogyan fogjátok finanszírozni a forrásigényt (pl. az alapítóktól, családtól, barátoktól, üzleti angyaloktól, pályázatból, banki hitelből stb.). Attól függően, hogy hagyományos eltartó, vagy jelentős növekedési lehetőség előtt álló innovatív vállalkozást akartok-e létrehozni jelentős különbségek lehetnek a finanszírozási igény nagyságrendjében. Ugyancsak mások lehetnek a források fajtái (hitel vagy tőkebevonás) és lehetőségek. (Segédlet: 1. számú melléklet)

III. ÜZLETI KONCEPCIÓ TÉRKÉPE A II. fejezet által részletesen kidolgozott koncepció vázlatos ismertetése. 2. számú melléklet

IV. MARKETINGKOMMUNIKÁCIÓ 1. Reklámüzenet megtervezése, reklámhordozók kiválasztása, konkrét reklámeszközök elkészítése (pl. plakát, keretes hirdetés, szórólap, névjegy, rádiós vagy televíziós reklámspot, ajándéktárgyak a bizottságnak). 4




2. Minimum 3 marketingkommunikációs elem részletes ismertetése – mellékletben csatolandó. 3. Arculati elemek elkészítése: logó, szlogen, névjegykártya (esetleg levélpapír, boríték) – mellékletben csatolandó.

V. PREZENTÁCIÓ A Power Point vagy Prezi prezentáció készítésének tartalmi elemei:  10-15 dia, kiemelve a legfontosabb pontokat az üzleti tervből,  A 6-8 perces szóbeli előadásból derüljön ki, hogy mindenki részt vett a munkában.  A vállalkozás bemutatása legyen lekerekített, beköszönéssel és a figyelem megköszönésével záruljon.  A bizottság kérdéseire rövid gondolkodás után meggyőző, magabiztos, szabatos választ kell adni.

Az Üzleti Koncepció készítésének formai, terjedelmi feltételei, a leadással kapcsolatos információk  Terjedelme részletesen: - Fedlap: 1 oldal – Középre feltüntetni: DIÁKVÁLLALKOZÁSOK VERSENYE 2015/2016. (alatta csak a megjelölt tartalommal – esetleg logó, szlogen szerepelhet) - I. Piackutatás: minimum 5 oldal - II. Üzleti koncepció fejezetei: minimum 18 oldal Piaci igény (3 oldal) A termék kínálat (3 oldal) A működés (3 oldal) A vállalkozó és csapata (3 oldal) Az üzleti modell (3 oldal) A pénzügyi modell (3 oldal) - III. Üzleti Koncepció Térképe: 1 oldal (a kiadott dokumentum-minta feltöltése) - IV. Marketingkommunikáció: minimum 2 oldal  1,5 sortávolság,  Times New Roman betűtípus,  12-es nagyságú betűméret,  Oldalanként legalább 30 sor,  Az oldalak sorszámozottak,  A szöveg bekezdésekre és vázlatpontokra tagolt,  Sorkizárt formázás,  Margók a bal oldalon 3 cm, a többi 2,5 cm,  A fél oldalnál nagyobb terjedelmű dokumentumokat mellékletbe kell csatolni,  Mellékletek elemei lehetnek (kutatás kérdőíve, fényképek, ábrák), a munka teljes terjedelmének negyedét ne haladják meg. Az elkészült pályázati anyagokat spirálozva vagy hő kötéssel egy példányban kell leadni.  Leadási határidő: 2016. február 29. 5




 Leadás helye: a Tagintézmény által kijelölt iroda.

A prezentáció elkészítésének formai elemei, valamint a leadással kapcsolatos információk Formai elemek:  tetszetős, igényesen elkészített, vetítéskor is jól látható,  a diák kerek mondatok helyett kulcsszavakat, vázlatpontokat tartalmazzanak,  a grafikai elemeket, képeket a terjedelem rövidsége miatt indokolt esetben lehet, és akkor viszont kell alkalmazni. A kész prezentációkat e-mailben kell elküldeni a Tagintézmény által meghatározott e-mail címre vagy CD-n leadni a Tagintézmény által kijelölt helyen. Leadási határidő: 2016. február 29. Egyéb információ: A csatolt file elnevezésében legyen benne a csoport, valamint az osztály jele (pl.: akarmilyenbt_prezentacio_pszk.13.ppt).

A pályázati munkák értékelésének időpontjai és módja I.

II.

III.

forduló: 2016. március 7-18. között a szaktanárok osztályonként értékelik az elkészült munkákat. Az elhangzó prezentációk szóban kerülnek értékelésre. A feladatok elvégzése minden tanuló számára kötelező, a félév teljesítésének feltétele. forduló: 2016. április 4-15. között kerül megrendezésre, melyen a tagintézmény 13. évfolyamában az osztályonkénti értékelők által legjobbnak tartott csapatok vesznek részt. forduló: 2016. május 11-12. (2 napos) országos versenyen a tagintézmények delegált versenyzői mutatják be pályázati anyagaikat, független bizottság előtt. A két nap alatt eddigi vállalkozói tudásukat mutathatják be a csapatok változatos feladatokon keresztül.

Az értékes szakmai tapasztalatok, élmények, díjak mellett az országos forduló első helyezést elért csapat tagjai a május végi olaszországi, Bibionéba szóló 6 napos tengerparti nyaralást kapják ajándékba.

Szinergia Üzleti Szakképző Iskola

6




1. számú melléklet Segédlet: Finanszírozási források A vállalkozás finanszírozására a másoktól kapott pénz lehet hitel és lehet tőkefinanszírozás. A hitelfinanszírozás főbb jellemzője, hogy azt általában meghatározott időre adják, a kapott pénzt kamatostul kell visszafizetni, többnyire biztosítékot (jelzálogot) kell nyújtani a felvételhez, a hitelező nem szerez tulajdonjogot. A tőkefinanszírozás esetén a befektető a befektetett pénz és egyéb szolgáltatások függvényében tulajdonrészt és ennek arányában beleszólást szerez a vállalkozásban, a befektető a pénzen túlmenően sok esetben szakmai segítséget, kapcsolatokat is nyújt a vállalkozás sikeresebb működéséhez, növekedéséhez. A befektető abban érdekelt, hogy a vállalkozás sikeresen gyarapítsa a vagyonát és egy belátható időn, általában 3-5 év alatt eladhatóvá váljon, és ez a kilépés (exit) lehetővé tegye a befektetett tőke többszörösének megszerzését. Az is előfordulhat, hogy a befektető még a befektetett tőkét se tudja visszakapni, mert a vállalkozás csődbe megy. Az induló vállalkozók többé-kevésbé az alábbi finanszírozási forrásokból szerezhetnek pénzt: 1. A 3F finanszírozó (founder, family, friends,- alapító, család, barátok) Az alapító illetve alapítók saját erőforrásaikat: pénzt, tudást, időt, tárgyi eszközt, kapcsolatot visznek a vállalkozásba, ami a vállalkozás alaptőkéjeként jelenik meg. A család és a barátok többnyire „majd visszaadod, ha tudod” alapon adják oda a pénzüket. Ez az esetek többségében kamatmentes hitel határidő nélkül, és sok esetben, ha nem is mindig, visszafizetési kötelezettség nélkül. Ez a finanszírozási forrás a hagyományos és az innovatív vállalkozások számára egyaránt az indulásnál nélkülözhetetlen. 2. Pályázat, állami támogatás (Tenders, Grants) Számos kormány nyújt speciális támogatást induló vállalkozásoknak. Ezekből a programokból lehet kapni viszonylag alacsony összegű tőketámogatást, vagy a támogatásból finanszírozott szolgáltatást,esetleg kamattámogatásos hitelt. Az ilyen pályázatokon a részvétel inkább a hagyományos vállalkozások körében népszerű. Előnye ennek a forrásnak, hogy létező forrás. Hátránya lehet, hogy az esetek többségében rendkívül bürokratikus eljárások kapcsolódnak hozzá. Ám a legsúlyosabb veszélye az ilyen pályázati pénzeknek, hogy a piaci alkalmazkodás helyett a kiírási feltételekhez igazodást erősíti a vállalkozóban. 3. Magánbefektető, magvető befektetők (Private investor, Seed investor) Vannak olyan magánszemélyek, akik felhalmozott vagyonukból szívesen finanszíroznak izgalmasnak tűnő vállalkozásokat és tehetségesnek tűnő vállalkozókat pár százezertől pár millió forintos összeggel viszonylag lazán meghatározott feltételekkel: „Remélem, sikeres leszel, és jóval többet adsz vissza, mint amit adtam!” Mindkét fél ennek reményében használja ezt a finanszírozást. 7




Egyesek az ilyen befektetőt illetik a 4. F (fool, azaz bolond) befektetőnek. Vannak azonban különböző alapítványok, amelyek az adományozók jóvoltából szívesen adnak a fiatal vállalkozók indulását kisegítő max. 3 millió forintos tőketámogatást és szakmai segítséget. Innovatív és hagyományos vállalkozások számára egyaránt elérhető. 4. Üzleti angyal (business angel) Az üzleti angyalok vállalkozási és vagy üzleti, menedzseri tapasztalatokkal és magánvagyonnal rendelkező személyek, akik szívesen segítenek induló innovatív (startup) vállalkozásokat pénzzel és szakmai segítséggel a várható bár kockázatos üzleti és szakmai siker reményében. A hagyományos induló vállalkozások ritkán keltik fel az üzleti angyalok érdeklődését. 5. Közösségi finanszírozás (Crowd financing) Gyorsan terjedő, de jogi szempontból még tisztázást igénylő finanszírozási forma, ahol érdekesnek, izgalmasnak tűnő megoldások finanszírozásához a lehetséges felhasználóktól, vagy magánbefektetőktől kisebb összegű pénzt gyűjtenek össze tulajdonhányad vagy kedvezményes termékhez jutás reményében. 6. Kockázati tőketársaság (Venture Capital Fund, VC) A kezdeti és a későbbi növekedés finanszírozására jelentős tőkebefektetéshez, szakmai segítséghez és kapcsolatokhoz lehet hozzájutni kialkudott tulajdonhányad fejében az olyan erre szakosodott pénzalapokhoz, amelyek vállalják a befektetéshez kapcsolódó kockázatot egy sikeres vagyongyarapító kisszállás (exit) reményében. A kockázat csökkentése érdekében a vállalkozás szigorú szűrőfolyamaton kell keresztülmennie (ebből sokat lehet tanulni), átlátható működést kell mutatnia és együtt kell élnie a meg osztott irányítással. Ez a finanszírozás a 100 millió forint és efölötti összegről szól. 7. Bankhitel (Bank loan) A hagyományos vállalkozások számára legkívánatosabbnak tartott finanszírozási forrás. A vállalkozás induló szakaszában persze szinte nincs olyan kereskedelmi bank, amelyik adna hitelt egy kezdő, bizonytalan visszafizetési képességekkel rendelkező cégnek. Éppen ezért az induló fázisban, szinte kizárólag csak, a személyi hitelek jöhetnek számításba, amikor a tulajdonos vesz fel szabad-felhasználású, többnyire jelzálog alapú hitelt. A vállalkozás kissé érettebb fázisában természetesen lehet számítani forgóeszköz finanszírozási hitelre, amikor a vállalkozás rendelkezik már viszonylag rendszeres árbevétellel. Van azonban a banki hitelezésnek olyan változata is, amely a vállalkozás indulásakor is rendelkezésre állhat. A lízing konstrukcióval lehet csökkenteni az induló befektetések nagyságát és a törlesztést ki lehet termelni a vállalkozás bevételeiből, már ha van. Az innovatív vállalkozások inkább működésük későbbi fázisában vesznek fel kereskedelmi banki hitelt, de az is előfordulhat, hogy az alapítói forrást személyi hitelből szerzik meg.

8

2016 Tartalmi és formai követelmények

Recommend Documents