A szakdolgozat készítésének folyamata, tartalmi és formai követelményei A hallgatók szakdolgozatának elkészítését a tanszékek által szervezett formában (szakszemináriumokon), vagy egyéni foglalkozások keretében az illetékes témavezetők (konzulensek) segítik. A tudományos kutatómunka technikájának elsajátítására és a hivatkozásra vonatkozó ajánlott irodalom:
ECO, Umberto: Hogyan írjunk szakdolgozatot? 3. kiad. Bp. : Gondolat, 1996. 255 p. FERCSIK Erzsébet: Dolgozatírás – felsőfokon. Bp. : Krónika Nova, 2002. 91 p. GYURGYÁK János: Szerkesztők és szerzők kézikönyve. Bp. : Osiris, 2000. 540 p. (Osiris kézikönyvek) HOMOR Tivadar – MÉSZÁROS Antal: Az információ és az ember. Szeged : Mozaik Oktatási Stúdió, 1999. 141 p. Kutatás és közlés a természettudományokban. (Szerk. Koltay Tibor). Bp. : Osiris, 1999. - 318 p. (Osiris kézikönyvek) MSZ ISO 690 Bibliográfiai hivatkozások. 2. kiad. Bp. : Magyar Szabványügyi Hivatal, 1990. 22 p. SZABÓ Katalin: Kommunikáció felsőfokon : hogyan írjunk, hogy megértsenek? : hogyan beszéljünk, hogy meghallgassanak? : hogyan levelezzünk, hogy válaszoljanak? 2. átd., bőv. kiad. Bp. : Kossuth, 2001. 404 p. A szakdolgozat tagolása
A téma megformálásának módjára, szerkezeti felépítésére vonatkozóan a szakdolgozatokra is a tudományos írásművekre általánosságban vonatkoztatható eljárások érvényesek. A dolgozat szövegét célszerű egymástól jól elkülönítetten részekre bontani. A tudományos közleményekben a dolgozat törzsét alkotó főszöveg mellett úgynevezett járulékos részeket is meg kell adni. Járulékos részek: Kötéstábla Belső címlap Tartalomjegyzék Mottó Főszöveg Járulékos részek: Jegyzetek Bibliográfia Mellékletek
Kötéstábla fekete vászon aranyozott betű Szakdolgozat
NÉV év
Belső címlap
Nyugat-magyarországi Egyetem
adatai:
Savaria Egyetemi Központ
a főiskolára vonatkozó adatok a cím adatai a szerzőre vonatkozó adatok a konzulens személye a készítés helyére és idejére vonatkozó adatok
Természettudományi és Műszaki Kar Műszaki, Informatikai és Gazdaságtudományi Intézet
A szakdolgozat címe
A konzulens
Tartalomjegyzék
A szakdolgozat
neve
készítőjének neve
beosztása
szak
Szombathely
készítés éveegységek címéből, A tartalomjegyzék a részek, a fejezetek, az alfejezetek és aamég kisebb valamint a hozzájuk tartozó oldalszámokból épül fel. A szerkezet egyes részeinek alá- és fölérendeltségi viszonyát a modern jelölés a tizedes számrendszer alkalmazásával teszi szemléletessé.
Hagyományos jelölési mód
Modern jelölési mód
I. Első rész
1.
A. Első fejezet
1.1.
1. Első alcím
1.1.1.
2. Második alcím
1.1.2.
a. Első szakaszcím
1.1.2.1.
b. Második szakaszcím
1.1.2.2.
3. Harmadik alcím
1.1.3.
B. Második fejezet
1.2.
1. Első alcím
1.2.1.
2. Második alcím
1.2.2.
II. Második rész
2.
Első fejezet
2.1.
1. Első alcím
2.1.1.
a. Első szakaszcím
2.1.1.1.
b. Második szakaszcím
2.1.1.2.
2. Második alcím
2.1.2.
A tartalomjegyzékben a főszövegen kívül a járulékos részeket is fel kell tüntetni. A tartalomjegyzék elkészítése csak a szövegszerkesztés után történhet, az oldalszámok ismeretében. Szerkesztéskor célszerű a Word szövegszerkesztő automatikus tartalomjegyzék készítőjét használni.
Mottó A mottó nem szükséges része a dolgozatnak. Csak akkor célszerű alkalmazni, ha az idézet hatásos és a témához kapcsolódik. A mottó önálló oldalon szerepeljen és tartalmazza az idézet forrását.
Főszöveg A dolgozat szövegének megfogalmazásakor a következő szempontokat kell figyelembe venni:
A téma határozott körvonalazása, tudományrendszerbeli helye (esetleg korrajz, rövid életrajz). A téma fontossága, problémafelvetés, a hipotézisek (felvetések) megfogalmazása. Az anyaggal kapcsolatos helyzetkép rövid ismertetése, a szakirodalom és a gyakorlati tapasztalatok alapján. A kutatási módszerünkre vonatkozó tájékoztatás. Elemzés, értékelés, véleményünk kifejtése. Hipotézisünk bizonyítása, ellentétes állítások cáfolata tények, összefüggések, adatok alapján. További feladatok, tennivalók, nyitva maradt (a dolgozat keretei között meg nem oldható) kérdések, stb.
A formai szerkezet mindig a logikai szerkezetet szolgálja. A tagolás soha ne legyen öncélú. Jegyzetek A dolgozatírás során különböztessük meg a hivatkozott és a felhasznált irodalmat! Az előbbit a Jegyzetek, az utóbbit a Bibliográfia részben tüntessük fel! A jegyzetek a főszöveget kiegészítő rövid megjegyzések, irodalmi hivatkozások. Ide kerülnek az idézetek, továbbá olyan, a dolgozat szövegébe be nem illeszthető utalások, amelyek esetleg a tárgyalásmenetet akadályoznák, magyarázatok, összehasonlítások (vö. = vesd össze), szóbeli informátorok megnevezése és a dolgozat közreműködőinek kifejezett köszönet. A mai magyar gyakorlatban a hivatkozások rendje többféle lehet, ezért a dolgozat végső kialakításakor a formát egyeztetni kell a témavezetővel. Az alkalmazható hivatkozások:
sorszámozott rendszer A hivatkozásokat előfordulásuk sorrendjében számozni kell szögletes zárójelbe vagy felső indexbe tett számmal. A sorszámokat a lap alján vagy a dolgozat végén a Jegyzetekben kell feloldani. E rendszer előnye, hogy nem töri meg a főszöveg folyamatosságát. hagyományos rendszer A hivatkozást valamennyi bibliográfiai adattal együtt a főszövegben kell közölni kerek zárójelben. Előnye, hogy azonnal tájékoztat az újabb információról, hátránya, hogy megtöri a gondolatmenet folyamatosságát. szerző-évszám rendszer A megfelelő helyen kerek zárójelben kell megadni a hivatkozott mű szerzőjének családnevét és szóközzel elválasztva a megjelenés évét írásjel nélkül. A szerző-évszám rendszerű hivatkozást a mű végén betűrendes irodalomjegyzék egészíti ki, amely tartalmazza a hivatkozott mű teljes bibliográfiai adatait.
Ismétlődő hivatkozás esetében az alábbi szabályokat lehet alkalmazni:
Ha két egymás után következő jegyzetben ugyanarra a forrásmunkára hivatkozunk nem kell újra közölni a bibliográfiai adatokat, helyette: Uo. (Ugyanott).
Ha ugyanazon műnek egy másik helyére hivatkozunk, akkor az Uo. rövidítés mellé az idézett oldalszámot kell írni. Ha a dolgozatban egy szerzőnek csak egy művére történik hivatkozás, akkor a szerző neve mellett az i.m. (idézett mű) jelölést kell használni, s ezután a hivatkozott lapszámot közölni.
Internetes hivatkozásra is van lehetőség. Ebben az esetben az internetes oldal használatának dátumát is közölni kell. Pl.: HEKTOR. Adattárak az OSZK-ban [online]. Bp.: OSZK, 1999. [2003. 01. 31.] http://w3.oszk.hu/hektor.htm
Kiss Endre: A globalizáció és a belátható jövő. In: INCO [online].4.évf.2002.1.sz. [2003.01.31.]
Bibliográfia A bibliográfiában azokat a műveket kell felsorolni, amelyeket a dolgozat írója elolvasott és a munkája során felhasznált. Ha sokféle forrás került felhasználásra célszerű azokat valamilyen szempont szerint csoportosítani. A leggyakoribb rendezés a betűrendbe sorolás. Az egyes bibliográfiai tételek a magyar ábécé sorrendjének megfelelő betűrendben követik egymást. A szerzők nevének leírásakor el kell hagyni a tudományos fokozatra, vagy társadalmi rangra vonatkozó névelőzékeket, mert azok nem képezik a betűrendbe sorolás alapját (Pl. dr., prof., PhD, br., gr. stb.). A bibliográfiai hivatkozást az MSZ ISO 690:1991 Bibliográfiai hivatkozás szabvány szabályozza. A gyakorlat azonban ettől eltérő is lehet, ezért az adatelemek körét, leírásának sorrendjét és központozását a témavezetővel egyeztetni kell. A fent hivatkozott szabvány a publikált könyvekre és időszaki kiadványokra, a bennük található fejezetekre és cikkekre vonatkozó bibliográfiai hivatkozások leírására és megjelenítésére vonatkoznak. Példák különböző dokumentumtípusokra: Könyv MÉSZÁROS István: Középszintű iskoláink kronológiája és topográfiája, 996-1948. Bp. : Akad. K., 1988. 336 p. ECO, Umberto: Hogyan írjunk szakdolgozatot? 3. kiad. Bp. : Gondolat, 1996. 255 p. Könyvek részei IBM PC DOS. 2. köt., A PC DOS felépítése. Bp. : LSI ATSZ, 1987. 13. fej. A PC DOS belső struktúrája. p. 228-240. Közlemény a könyvben MARX György: Az informatikai kultúra. In: Trendek magyar módra. Bp. : OMIKK, 1989. p. 116-226. Időszaki kiadványok Vas Népe. 39. évf. 222. sz. (1994. szept. 22.)- . Szombathely : Vas népe Kft.
Időszaki kiadványok cikkei CSAPODI Csaba: A Corvina-kutatás újabb eredményei és feladatai. In: Magyar tudomány, 1990. okt., 97. köt. 10. sz. p. 1140-1146. Mellékletek A szakdolgozat mellékletébe kerülnek azok az anyagok, amelyek megkönnyítik a tájékozódást a kész műben. Ide tartozik az adattár, a táblázatok (jegyzéke), az ábrák (jegyzéke), valamint az egyéb mellékletek néven összefoglalható kiegészítések és a különböző mutatók.
A szakdolgozat formai követelményei Margó A szövegszerkesztés megkezdése előtt szükséges a margók méretének beállítása. Méretezés: bal margó 4 cm, jobb 3 cm, felső 3 cm, alsó 3 cm. Betűtípus Választáskor a legfőbb szempont az olvashatóság legyen. A betűkészlet tartalmazza a magyar mellékjeles betűket különös tekintettel az ő és ű betűkre. Betűtípus: Times New Roman. Betűméret A dolgozat szövegét legcélszerűbb 12 pontos betűvel nyomtatni. A nagyobb, 14-16 pontos betűk a címlap készítésekor és a fejezetcímek írásakor használhatók. Sortávolság Kiválasztásakor a fő szempont az olvashatóság legyen. Az optimális sorköz a másfeles (1,5es) méret. A szakdolgozat terjedelme A szakdolgozat terjedelme minimum 25 oldal, 60.000 karakter, illetve a szaktanszék, a szaktudomány sajátossága szerint pl. informatika, rajz stb. mellékletek nélkül. Benyújtandó példányszám 1 db köttetett (tanszéki) példány, (CD-re írt példány) 1 db CD-re írt (könyvtári archiválás célját szolgáló) példány Az elkészült szakdolgozatok benyújtásának helye: az illetékes intézeti titkárság.
A szakdolgozatok könyvtári példányainak leadása Az intézetek az elektronikus szakdolgozatokat az eddigi gyakorlatnak megfelelően összegyűjtve, és listát mellékelve juttatják el a könyvtárba, a záróvizsga után egy hónappal. A hallgató az elektronikus szakdolgozatot CD-ROM adathordozón, lezárt (nem írható) formában adja le az illetékes tanszéken.
A CD-ROM adatszerkezete: szöveges formátum: Microsoft Word A formai követelményeket lásd fent. A könyvtárak/mappák és a fájlnevek írásakor az angol abc karakterkészletét kell használni.
könyvtárszerkezet: 1 db könyvtárban/mappában legyen a szakdolgozat könyvtár/mappa neve: a szakdolgozatíró neve és a szakja pl. Kovacs Janos - tortenelem-foldrajz a könyvtár/mappa az alábbi fájlokat tartalmazza: fejlec.doc (a könyvtár által meghatározott adattartalommal - lásd később) szakdolgozat.doc (a szakdolgozatíró munkája a címoldaltól a bibliográfiával bezárólag) mellékletek könyvtár/mappa: Mely tartalmazza a: különböző mellékleteket (Microsoft programokkal futtathatók, vagy futtatható formátumban legyenek).
Fejléc adattartalma A fejlec.doc az alábbi adatokat tartalmazza: (Nem pótolja a szakdolgozat címoldalát!)
szerző neve: kar: tagozat: szak: benyújtás éve: konzulens neve: cím: címfordítás (ha idegen nyelvű a szakdolgozat): kulcsszavak:
Példa: szerző neve: Kósa Beáta kar: bölcsészettudományi tagozat: nappali szak: angol-magyar benyújtás éve: 1998 konzulens neve: Barták Henriett cím: Teaching vocabulary címfordítás (ha a szakdolgozat idegen nyelvű): Szótanítás kulcsszavak: angol nyelv; nyelvtanítás; szótanítás
