Milyen szempontokat kell figyelembe venni az állattartónál végzett, az SVD-el kapcsolatos

T Teesszztt m meeggoollddáássookk nnééllkküüll SSzzaakkttaannááccssaaddóókk T Toovváábbbbkkééppzzééssee SSzzáám maaddóó 22000077 00..33 vveerrzziióó kkéérrddéésseeii 22000077 K meeggffeelleelltteettééss Kööllccssöönnööss m

sorsz 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20

szakterület 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2

21 22 23 24 25 26

2 2 2 2 2 2

27

2

28

2

29

2

30

2

31

2

32

2

33 34

2 2

35 36 37 38 39 40

2 2 2 2 2 2

41 42 43 44 45

2 2 2 2 2

Kérdés Az egészséges állatra jellemző: A beteg állatra jellemző: A nem egészséges állatra jellemző: A fertőző betegség okai: A fertőző betegségek kialakulásának feltételei: Mit jelent a fertőző ágens patogenitása? Mit jelent, ha egy kórokozóról azt mondjuk, hogy obligát patogenitású? Mit jelent, ha egy kórokozóról azt mondjuk, hogy fakultatív patogén? Mit jelent, ha egy kórokozóról azt mondjuk, hogy tág-, más néven szélesspektrumú? Mit jelent, ha egy kórokozóról azt mondjuk, hogy szűk spektrumú? Mi a pándémia? Milyen járványvédelmi szabályokat ismer? Hogyan szerezhet az állat aktív immunitást? Hogyan szerezhet az állat passzív immunitást? Mi a teendő egyes fertőző állatbetegségek gyanújának felmerülésekor? Melyek az alábbiak közül a bejelentési kötelezettség alá tartozó fertőző állatbetegségek? Melyek az alábbiak közül a bejelentési kötelezettség alá tartozó fertőző állatbetegségek? Melyek az alábbiak közül a bejelentési kötelezettség alá tartozó fertőző állatbetegségek? Melyek az alábbiak közül a bejelentési kötelezettség alá tartozó fertőző állatbetegségek? Melyek az alábbiak közül a bejelentési kötelezettség alá tartozó fertőző állatbetegségek? Mely betegségek elleni védekezésre irányuló előírásokkal foglalkozik a „Kölcsönös megfeleltetés” előírásaihoz kapcsolódóan külön jogszabály? Mely állatfajokat betegíti meg a ragadós száj- és körömfájás vírusa? Melyek a tünetei a ragadós száj- és körömfájásnak? Milyen intézkedésekkel védekezünk a ragadós száj- és körömfájás ellen? Mennyire ellenálló a ragadós száj- és körömfájást okozó vírus? Ragadós száj- és körömfájás gyanúja esetén mi a gazdálkodó kötelessége? Milyen hatása lehet, ha a gazdálkodó nem teljesíti ragadós száj- és körömfájás gyanúja esetén a jogszabályi előírásokat? Milyen szempontokat kell figyelembe venni az állattartónál végzett, az RSZKF-el kapcsolatos intézkedések betartásának ellenőrzésekor? Milyen szempontokat kell figyelembe venni az állattartónál végzett, az SVD-el kapcsolatos intézkedések betartásának ellenőrzésekor? Milyen szempontokat kell figyelembe venni az állattartónál végzett, a kéknyelv betegséggel kapcsolatos intézkedések betartásának ellenőrzésekor? Milyen szempontokat kell figyelembe venni az állattartónál végzett, a fertőző szivacsos agyvelőbántalommal kapcsolatos intézkedések betartásának ellenőrzésekor? Milyen hatása lehet, ha a gazdálkodó nem teljesíti SVD gyanúja esetén a jogszabályi előírásokat? Milyen hatása lehet, ha a gazdálkodó nem teljesíti kéknyelv betegség gyanúja esetén a jogszabályi előírásokat? Mi okozza a szarvasmarhák fertőzőszivacsos agyvelőbántalmát? Milyen hatása lehet, ha a gazdálkodó nem teljesíti a fertőző szivacsos agyvelőbántalom gyanúja esetén a jogszabályi előírásokat Mekkora a fertőző szivacsos agyvelőbántalmat okozó prionok ellenállóképessége? Milyen fajoknál fordulhat elő a fertőző szivacsos agyvelőbántalom? Hogy alakult ki szarvasmarhákban a fertőző szivacsos agyvelőbántalom? Mennyi a lappangási ideje a fertőző szivacsos agyvelőbántalomnak? Milyen tünetei vannak a fertőző szivacsos agyvelőbántalomnak szarvasmarhákban? Milyen hatósági intézkedéseket vezettek be a szivacsos agyvelőbántalmak kialakulásának elkerülése érdekében? Hol fordul elő a kéknyelv betegség? Mi terjeszti a kéknyelv betegséget? Mik a tünetei a kéknyelv betegségnek? Mely állatok betegedhetnek meg a kéknyelv betegségben?

46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 62 63 64 65 66 67 68 69 70 71 72 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 83 84 85 86 87 88

2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2

89 90 91 92 93 94 95 96 97 98 99 100 101 102 103 104 105 106 107 108 109 110 111 112

2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2

Ki köteles a kéknyelv betegség észlelésekor a betegséget bejelenteni? Mik a tünetei az SVD-nek? Milyen fajok betegedhetnek meg az SVD vírusától? Mekkora az ellenállóképessége az SVD vírusának? SVD gyanúja esetén mi a gazdálkodó kötelessége? Mi az ENAR rövidítés jelentése? Mi a TIR rövidítés jelentése? Melyik intézmény felelős a TIR és ENAR központi adatbázisának üzemeltetéséért? Mely állatfajok esetében kötelező ENAR az EU-ban? Rendezze növekvő sorba a regisztrált tenyészetek számát állatfajok szerint! Rendezze növekvő sorba a regisztrált tenyészetek számát típusuk szerint! Mit (kit) tart nyilván a TIR? Mi az ENAR rendszerek hivatalos honlapja? Hol találhatók ügyfélszolgálati irodák? Mely lapon lehet bejelenteni a megszületett szarvasmarha egyedeket? Milyen színű füljelzők alkalmazhatók szarvasmarháknál Magyarországon? Hány féle füljelző rendelhető Magyarországon méret szerint? Hány számjegyből áll a magyar szarvasmarha ENAR szám? Melyek a Szarvasmarha Információs Rendszer alrendszerei? Milyen színű a szarvasmarha Útlevél? Mivel kell megjelölni a hazai sertéseket a jogszabályok szerint? Mikor nem kell átjelölni a külföldről beszállított sertéseket? Mi a 2611-es bizonylat neve? Milyen esetben kell aláírni állatorvosnak a sertés szállítólevelet? Mikortól kötelező az EU-ban a juhok és kecskék jelölése? Mely szervezet működik közre a juhok és kecskék jelölésében? Meddig kell megjelölni a juhokat és kecskéket? Mi a felnőtt juhok jelölésének módja? Alkalmazhatók-e fénymásolt bizonylatok az ENAR-okban? Mely állatfaj esetében tervezi az EU az elektronikus azonosítók bevezetését 2008-ban? Ki helyezi be a füljelzőt 6 hónapnál fiatalabb juhokba és kecskékbe a jogszabályok szerint? Ki helyezhet be a füljelzőt 6 hónapnál idősebb juhokba és kecskékbe? Mi a neve a lovakat kísérő okmánynak? Mi a lovak hivatalos jelölése? Mikorra tervezi Magyarország a BIR beindítását? Mit jelent az állatjólét? Mikor keletkezett az első európai egyezmény az állatvédelemről? Mivel foglalkoztak az első, állatvédelmi témájú egyezményben? 1992-ben mivel bővítették ki az első, állatvédelemmel foglalkozó egyezményt? Mi tartozik a felsoroltak közül az állatok öt szabadságjoga közé? Hogyan szerepel az állatvédelem az EU Vidékfejlesztési Rendeletében? Mi az állatvédelem? Milyen állatfajokra terjed ki az állatvédelem? Milyen állatfajokkal foglakoznak kiemelten a részletes szabályokat tartalmazó állatvédelmi rendeletek? Mely hazai jogszabályok foglalkoznak állatvédelemmel? Mi történik a szabályozás hatályba lépése előtt megépített állattartó épületekkel? Mi a végső célja az állatvédelemnek? Hogyan lehet tartani az egymást nyugtalanító állatokat? Milyen gyakran kell az állatokat ellenőrizni? Milyen takarmánnyal kell az állatokat ellátni? Milyen folyadékkal kell az állatokat ellátni? Hogyan kell az állatok elhelyezésére szolgáló istállókat, berendezéseket kialakítani? Mit kell csinálni a takarmánymaradékkal? Zárt állattartás esetén mire kell külön ügyelni? Szabad tartás esetén mire kell külön ügyelni? Az épület szigetelésekor mire kell ügyelni? Az automatikusan üzemelő berendezéseket milyen gyakran kell ellenőrizni? Milyen kikötéseknek kell teljesülnie mesterséges szellőztető berendezések alkalmazásakor? Elektromos berendezések felszerelésekor mire kell ügyelni? Az állattartónak miről kell nyilvántartást vezetnie? A vezetett nyilvántartásokat meddig kell megőrizni? Állatvédelmi ellenőrzések során mit kell ellenőrizni? Milyen hibák fordulhatnak elő állatvédelmi ellenőrzések során? Mely hibák minősülnek súlyos hibáknak? Mely hibák minősülnek közepes hibáknak? Mely hibáknak vannak csak a gazdaságon belüli hatásai? A természetes fedeztetéshez is használt kutricákban a kan számára legalább hány

113

2

114

2

115 116 117 118 119 120 121 122 123 124 125 126 127 128 129 130 131 132 133 134 135 136 137 138 139 140 141 142 143 144 145 146 147 148

2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5

149 150 151 152 153 154

5 5 5 5 5 5

155

5

156

5

157

5

158

5

159

5

160

5

161 162

5 5

163 164 165 166 167

5 5 5 5 5

négyzetméter akadálytalanul használható alapterületet kell biztosítani? 110 kg-nál nehezebb sertések esetében hány m2 férőhelynek kell minden egyes állat rendelkezésére állnia? 10 kg-os vagy annál kisebb malacok számára hány m2 férőhelynek kell minden egyes állat rendelkezésére állnia? Mely létesítményre nem kell alkalmazni sertéstartás esetében a férőhelyre vonatkozó követelményeket? Kocák, kocasüldők esetében a felsoroltak közül mit kell biztosítani az állatok számára? Hogyan kell a kocákat, kocasüldőket tartani? Mekkora zaj lehet a sertésistállókban? Sertések tartása esetén melyek a megvilágításra vonatkozó követelmények? Borjak tartása esetén melyek a megvilágításra vonatkozó követelmények? Hogyan kell a borjúszállást kialakítani? Borjak esetében melyek a lekötőrendszerre vonatkozó követelmények? Borjak esetében melyek a takarmányozásra vonatkozó külön követelmények? Milyen borjaknak kötelező az almozás? Meddig lehet a borjakat egyedi ketrecben tartani? Borjak esetében melyek a padozatra vonatkozó követelmények? Újszülött borjak esetében melyek a külön előírások? Mely esetekben nem vonatkoznak a férőhelyekre vonatkozó előírások borjak esetében? Az egészséges állatra jellemző: A beteg állatra jellemző: A nem egészséges állatra jellemző: A fertőző betegség okai: A fertőző betegségek kialakulásának feltételei: Mit jelent a fertőző ágens patogenitása? Mit jelent, ha egy kórokozóról azt mondjuk, hogy obligát patogenitású? Mit jelent, ha egy kórokozóról azt mondjuk, hogy fakultatív patogén? Mit jelent, ha egy kórokozóról azt mondjuk, hogy tág-, más néven szélesspektrumú? Mit jelent, ha egy kórokozóról azt mondjuk, hogy szűk spektrumú? Mi a pándémia? Milyen járványvédelmi szabályokat ismer? Hogyan szerezhet az állat aktív immunitást? Hogyan szerezhet az állat passzív immunitást? Mi a teendő egyes fertőző állatbetegségek gyanújának felmerülésekor? Melyek az alábbiak közül a bejelentési kötelezettség alá tartozó fertőző állatbetegségek? Melyek az alábbiak közül a bejelentési kötelezettség alá tartozó fertőző állatbetegségek? Melyek az alábbiak közül a bejelentési kötelezettség alá tartozó fertőző állatbetegségek? Melyek az alábbiak közül a bejelentési kötelezettség alá tartozó fertőző állatbetegségek? Melyek az alábbiak közül a bejelentési kötelezettség alá tartozó fertőző állatbetegségek? Mely betegségek elleni védekezésre irányuló előírásokkal foglalkozik a „Kölcsönös megfeleltetés” előírásaihoz kapcsolódóan külön jogszabály? Mely állatfajokat betegíti meg a ragadós száj- és körömfájás vírusa? Melyek a tünetei a ragadós száj- és körömfájásnak? Milyen intézkedésekkel védekezünk a ragadós száj- és körömfájás ellen? Mennyire ellenálló a ragadós száj- és körömfájást okozó vírus? Ragadós száj- és körömfájás gyanúja esetén mi a gazdálkodó kötelessége? Milyen hatása lehet, ha a gazdálkodó nem teljesíti ragadós száj- és körömfájás gyanúja esetén a jogszabályi előírásokat? Milyen szempontokat kell figyelembe venni az állattartónál végzett, az RSZKF-el kapcsolatos intézkedések betartásának ellenőrzésekor? Milyen szempontokat kell figyelembe venni az állattartónál végzett, az SVD-el kapcsolatos intézkedések betartásának ellenőrzésekor? Milyen szempontokat kell figyelembe venni az állattartónál végzett, a kéknyelv betegséggel kapcsolatos intézkedések betartásának ellenőrzésekor? Milyen szempontokat kell figyelembe venni az állattartónál végzett, a fertőző szivacsos agyvelőbántalommal kapcsolatos intézkedések betartásának ellenőrzésekor? Milyen hatása lehet, ha a gazdálkodó nem teljesíti SVD gyanúja esetén a jogszabályi előírásokat? Milyen hatása lehet, ha a gazdálkodó nem teljesíti kéknyelv betegség gyanúja esetén a jogszabályi előírásokat? Mi okozza a szarvasmarhák fertőzőszivacsos agyvelőbántalmát? Milyen hatása lehet, ha a gazdálkodó nem teljesíti a fertőző szivacsos agyvelőbántalom gyanúja esetén a jogszabályi előírásokat Mekkora a fertőző szivacsos agyvelőbántalmat okozó prionok ellenállóképessége? Milyen fajoknál fordulhat elő a fertőző szivacsos agyvelőbántalom? Hogy alakult ki szarvasmarhákban a fertőző szivacsos agyvelőbántalom? Mennyi a lappangási ideje a fertőző szivacsos agyvelőbántalomnak?

168 169 170 171 172 173 174 175 176 177 178 179 180 181 182 183 184 185 186 187 188 189 190 191 192 193 194 195 196 197 198 199 200 201 202 203 204 205 206 207 208 209 210 211 212 213 214 215 216 217 218 219 220 221 222 223 224 225 226 227 228 229 230 231 232 233

5 Milyen tünetei vannak a fertőző szivacsos agyvelőbántalomnak szarvasmarhákban? Milyen hatósági intézkedéseket vezettek be a szivacsos agyvelőbántalmak kialakulásának 5 elkerülése érdekében? 5 Hol fordul elő a kéknyelv betegség? 5 Mi terjeszti a kéknyelv betegséget? 5 Mik a tünetei a kéknyelv betegségnek? 5 Mely állatok betegedhetnek meg a kéknyelv betegségben? 5 Ki köteles a kéknyelv betegség észlelésekor a betegséget bejelenteni? 5 Mik a tünetei az SVD-nek? 5 Milyen fajok betegedhetnek meg az SVD vírusától? 5 Mekkora az ellenállóképessége az SVD vírusának? 5 SVD gyanúja esetén mi a gazdálkodó kötelessége? 5 Mi az ENAR rövidítés jelentése? 5 Mi a TIR rövidítés jelentése? 5 Melyik intézmény felelős a TIR és ENAR központi adatbázisának üzemeltetéséért? 5 Mely állatfajok esetében kötelező ENAR az EU-ban? 5 Rendezze növekvő sorba a regisztrált tenyészetek számát állatfajok szerint! 5 Rendezze növekvő sorba a regisztrált tenyészetek számát típusuk szerint! 5 Mit (kit) tart nyilván a TIR? 5 Mi az ENAR rendszerek hivatalos honlapja? 5 Hol találhatók ügyfélszolgálati irodák? 5 Mely lapon lehet bejelenteni a megszületett szarvasmarha egyedeket? 5 Milyen színű füljelzők alkalmazhatók szarvasmarháknál Magyarországon? 5 Hány féle füljelző rendelhető Magyarországon méret szerint? 5 Hány számjegyből áll a magyar szarvasmarha ENAR szám? 5 Melyek a Szarvasmarha Információs Rendszer alrendszerei? 5 Milyen színű a szarvasmarha Útlevél? 5 Mivel kell megjelölni a hazai sertéseket a jogszabályok szerint? 5 Mikor nem kell átjelölni a külföldről beszállított sertéseket? 5 Mi a 2611-es bizonylat neve? 5 Milyen esetben kell aláírni állatorvosnak a sertés szállítólevelet? 5 Mikortól kötelező az EU-ban a juhok és kecskék jelölése? 5 Mely szervezet működik közre a juhok és kecskék jelölésében? 5 Meddig kell megjelölni a juhokat és kecskéket? 5 Mi a felnőtt juhok jelölésének módja? 5 Alkalmazhatók-e fénymásolt bizonylatok az ENAR-okban? 5 Mely állatfaj esetében tervezi az EU az elektronikus azonosítók bevezetését 2008-ban? 5 Ki helyezi be a füljelzőt 6 hónapnál fiatalabb juhokba és kecskékbe a jogszabályok szerint? 5 Ki helyezhet be a füljelzőt 6 hónapnál idősebb juhokba és kecskékbe? 5 Mi a neve a lovakat kísérő okmánynak? 5 Mi a lovak hivatalos jelölése? 5 Mikorra tervezi Magyarország a BIR beindítását? 5 Mit jelent az állatjólét? 5 Mikor keletkezett az első európai egyezmény az állatvédelemről? 5 Mivel foglalkoztak az első, állatvédelmi témájú egyezményben? 5 1992-ben mivel bővítették ki az első, állatvédelemmel foglalkozó egyezményt? 5 Mi tartozik a felsoroltak közül az állatok öt szabadságjoga közé? 5 Hogyan szerepel az állatvédelem az EU Vidékfejlesztési Rendeletében? 5 Mi az állatvédelem? 5 Milyen állatfajokra terjed ki az állatvédelem? Milyen állatfajokkal foglakoznak kiemelten a részletes szabályokat tartalmazó állatvédelmi 5 rendeletek? 5 Mely hazai jogszabályok foglalkoznak állatvédelemmel? 5 Mi történik a szabályozás hatályba lépése előtt megépített állattartó épületekkel? 5 Mi a végső célja az állatvédelemnek? 5 Hogyan lehet tartani az egymást nyugtalanító állatokat? 5 Milyen gyakran kell az állatokat ellenőrizni? 5 Milyen takarmánnyal kell az állatokat ellátni? 5 Milyen folyadékkal kell az állatokat ellátni? 5 Hogyan kell az állatok elhelyezésére szolgáló istállókat, berendezéseket kialakítani? 5 Mit kell csinálni a takarmánymaradékkal? 5 Zárt állattartás esetén mire kell külön ügyelni? 5 Szabad tartás esetén mire kell külön ügyelni? 5 Az épület szigetelésekor mire kell ügyelni? 5 Az automatikusan üzemelő berendezéseket milyen gyakran kell ellenőrizni? 5 Milyen kikötéseknek kell teljesülnie mesterséges szellőztető berendezések alkalmazásakor? 5 Elektromos berendezések felszerelésekor mire kell ügyelni? 5 Az állattartónak miről kell nyilvántartást vezetnie?

234 235 236 237 238 239

5 5 5 5 5 5

240

5

241

5

242

5

243 244 245 246 247 248 249 250 251 252 253 254 255 256 257 258 259

5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 99 99 99

260 261

99 99

262 263

99 99

264

99

265

99

266

99

267

99

268

99

269

99

270

99

271

99

272 273 274

99 99 99

275

99

276 277

99 99

278 279 280 281 282

99 99 99 99 99

A vezetett nyilvántartásokat meddig kell megőrizni? Állatvédelmi ellenőrzések során mit kell ellenőrizni? Milyen hibák fordulhatnak elő állatvédelmi ellenőrzések során? Mely hibák minősülnek súlyos hibáknak? Mely hibák minősülnek közepes hibáknak? Mely hibáknak vannak csak a gazdaságon belüli hatásai? A természetes fedeztetéshez is használt kutricákban a kan számára legalább hány négyzetméter akadálytalanul használható alapterületet kell biztosítani? 110 kg-nál nehezebb sertések esetében hány m2 férőhelynek kell minden egyes állat rendelkezésére állnia? 10 kg-os vagy annál kisebb malacok számára hány m2 férőhelynek kell minden egyes állat rendelkezésére állnia? Mely létesítményre nem kell alkalmazni sertéstartás esetében a férőhelyre vonatkozó követelményeket? Kocák, kocasüldők esetében a felsoroltak közül mit kell biztosítani az állatok számára? Hogyan kell a kocákat, kocasüldőket tartani? Mekkora zaj lehet a sertésistállókban? Sertések tartása esetén melyek a megvilágításra vonatkozó követelmények? Borjak tartása esetén melyek a megvilágításra vonatkozó követelmények? Hogyan kell a borjúszállást kialakítani? Borjak esetében melyek a lekötőrendszerre vonatkozó követelmények? Borjak esetében melyek a takarmányozásra vonatkozó külön követelmények? Milyen borjaknak kötelező az almozás? Meddig lehet a borjakat egyedi ketrecben tartani? Borjak esetében melyek a padozatra vonatkozó követelmények? Újszülött borjak esetében melyek a külön előírások? Mely esetekben nem vonatkoznak a férőhelyekre vonatkozó előírások borjak esetében? Melyik reformcsomaghoz köthető az agrár ágazat táj és kultúrarculat megőrző szerepe? Melyik Tanácsi rendelet vezeti be a kölcsönös megfeleltetés fogalmát? Mit jelent a támogatások elválasztása a termeléstől? A GOFR növények területalapú támogatásának maximum hány százaléka köthető termeléshez? Részesülhet-e a durumbúza termékspecifikus támogatásban? 2007-20013 között a közvetlen kifizetésre jutó összegnek hány százalékát kell vidékfejlesztési intézkedésekre átcsoportosítani? Jelölje meg a kölcsönös megfeltetés pilléreit A kölcsönös megfeleltetésnél a támogatáscsökkentés elkerülése érdekében hány jogszabályban foglalt gazdálkodási követelménynek kell megfelni? Melyik időponttól kezdődően kell Magyarországnak kötelezően alkalmaznia a kölcsönös megfeleltetés előírásait? Melyik Bizottsági rendelet szabályozza a kölcsönös megfeleltetés alkalmazásával kapcsolatos eljárásokat? Az egységes támogatási kérelem benyújtásának az adott évben megszabott végső határideje nem lehet későbbi mint, Fel kell-e tüntetni az egységes támogatási kérelemben, a parcella azonosítására szolgáló adatok között, hogy a parcellát öntözik-e? Az egységes támogatási kérelem benyújtása után a támogatandó területhez hozzáadható-e a lemaradt, de egyébként jogosult parcella? Vis major esetet leszámítva a támogatási kérelem beadásának késedelme esetén a jogosult összegből hány százalék levonás történhet naponta? A támogathatósági feltételek ellenőrzése esetén az illetékes hatóság értesíti-e az ellenőrzésre kijelölt termelőt? A támogatási jogosultság szempontjából, a támogatási kérelmet benyújtók minimum hány százalékát kell ellenőrizni? Melyik intézmény jogosult a kölcsönös megfeleltetés előírásainak betartását ellenőrizni? Melyik intézmény jogosult a támogatáscsökkentés, vagy kizárás elrendelésére? A kölcsönös megfeleltetés követelményeit a termelők minimum hány százalékánál kell ellenőrizni? A kölcsönös megfeleltetés ellenőrzése során tapasztalt szabálytalanság esetén az ellenőrzési jelentés értékelési részének tartalmaznia kell-e a szabálytalanság súlyosságának, mértékének, tartósságának és ismétlődő jellegének megállapítását? Melyik esetben beszélünk ismételt meg nem felelésről? Az ellenőrzött mezőgazdasági termelőt az illetékes hatóság milyen esetben értesíti a feltárt szabálytalanságokról? Kit terhel a felelősség meg nem felelés esetén? A szankciók alkalmazása során a kölcsönös megfeleltetés hány területét különböztetjük meg? A meg nem felelés esetén a gazdaságra jutó támogatás melyik része kerül csökkentésre? Szankcionálható-e a termelő amennyiben a meg nem felelést támogatásra be nem jelentett

283

99

284

99

285

99

286 287 288 289 290

99 1 1 1 1

291 292 293

1 1 1

294 295

1 1

296 297 298

1 1 1

299

1

300 301

1 1

302 303 304

1 1 1

305

1

306

1

307

1

308

1

309 310 311

1 1 1

312 313

1 1

314 315 316 317 318 319 320

1 1 1 6 6 6 6

321 322 323

6 6 6

324 325

6 6

területen állapítják meg. Gondatlanságból elkövetett szabálysértés esetén főszabályként hány százalékos támogatáscsökkentés alkalmazható? Gondatlanságból, - a főszabály szerint - harmadik alkalommal elkövetett szabálysértés esetén hány százalékos támogatáscsökkentés alkalmazható? Hány százalékos támogatáscsökkentés alkalmazható, ha az ellenőrzés a kölcsönös megfeleltetés két különböző területét érintő, gondatlanságból elkövetett szabálysértést tár fel és a főszabályt alkalmazzák? Szándékosan elkövetett szabálysértés esetén, első esetben, mi az a legnagyobb támogatáscsökkentés amit a kifizető ügynökség mérlegelés alapján alkalmazhat? Mi a NATURA 2000 hálózat? Az Európai Unió mikor tűzte ki célként a NATURA 2000 hálózat kialakítását? Melyik két Európai Uniós irányelven alapszik a NATURA 2000 jogi kerete? Miről szól a 79/409/EGK irányelve? Miről rendelkezik „A vadon élő madarak védelméről” szóló 79/409/EGK irányelv 3. cikk (2) bekezdése? Tartalmaz-e a 79/409/EGK irányelv az egyes fajok kereskedelmére vonatkozó szabályokat? Miről szól a 92/43/EGK irányelve? A természetes élőhelyek, illetve a vadon élő növény és állatvilág megőrzéséről szóló irányelv a mellékleteiben hány élőhelytípus van felsorolva? A 92/43/EGK irányelv melyik mellékleteiben találhatók az állat és növényfajok felsorolása? A természetes élőhelyek, illetve a vadon élő növény és állatvilág megőrzéséről szóló irányelv tartalmazza-e az állat- és növényfajok védelme érdekében bevezetendő tiltásokat? Hány hektár a hazánkban kijelölt NATURA 2000 terület? Az ország területének hány % lett NATURA 2000 terület? Az európai ökológiai hálózat magyarországi területein hány különleges természet-megőrzési területet jelöltek ki? Az európai ökológiai hálózat magyarországi területein mennyi különleges madárvédelmi területet határoztak meg? Van-e hazánkban területi átfedés a két irányelv alapján kijelölt területek között? Melyik hazai jogszabály szól a „az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről”? Módosították-e már a 275/2004. Kormány rendeletet? Mi a célja 275/2004. Kormány rendeletnek? Rendelkezik-e a 275/2004 Kormány rendelet a NATURA 2000 területekre vonatkozó földhasználati előírásokról? Az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásokról szóló 1698/2005/EK (2005. szeptember 20.) tanácsi rendeletében található-e a NATURA 2000 területekre vonatkozó rendelkezés? Az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásokról szóló 1698/2005/EK (2005. szeptember 20.) tanácsi rendelet hányadik tengelye nevesíti a NATURA 2000 jogcímen történő kifizetéseket? Az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásokról szóló 1698/2005/EK(2005. szeptember 20.) tanácsi rendelet hányadik cikkelye rendelkezik a NATURA 2000 területek támogatásának alapjául szolgáló jogcímről? Az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásokról szóló 1698/2005/EK (2005. szeptember 20.) tanácsi rendelet értelmében a az állami tulajdonban lévő NATURA 2000 területek alanyi jogon részesülhetnek támogatásban? Melyik hazai Terv fogja szabályozni az EMVA rendelet hazai megvalósítását? Hány évre vonatkozik az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv? Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv tartalmazza-e a NATURA 2000 területek finanszírozását? Melyik tárca felelős a NATURA 2000 területek finanszírozásának megvalósításáért? NATURA 2000 területen gazdálkodókat érheti-e hátrány a gazdálkodás előírásainak betartása miatt? Minden hazai védett természeti terület egyben NATURA 2000 terület is? Melyik jogszabály rendelkezik a NATURA 2000 területek földhasználati előírásairól? Mi a NATURA 2000 hálózat? Az Európai Unió mikor tűzte ki célként a NATURA 2000 hálózat kialakítását? Melyik két Európai Uniós irányelven alapszik a NATURA 2000 jogi kerete? Miről szól a 79/409/EGK irányelve? Miről rendelkezik „A vadon élő madarak védelméről” szóló 79/409/EGK irányelv 3. cikk (2) bekezdése? Tartalmaz-e a 79/409/EGK irányelv az egyes fajok kereskedelmére vonatkozó szabályokat? Miről szól a 92/43/EGK irányelve? A természetes élőhelyek, illetve a vadon élő növény és állatvilág megőrzéséről szóló irányelv a mellékleteiben hány élőhelytípus van felsorolva? A 92/43/EGK irányelv melyik mellékleteiben találhatók az állat és növényfajok felsorolása?

326 327 328 329 330 331 332 333 334 335 336 337 338 339 340 341 342 343 344 345 346 347 348 349 350 351 352 353 354 355 356 357 358 359 360 361 362 363 364 365 366 367

A természetes élőhelyek, illetve a vadon élő növény és állatvilág megőrzéséről szóló irányelv 6 tartalmazza-e az állat- és növényfajok védelme érdekében bevezetendő tiltásokat? 6 Hány hektár a hazánkban kijelölt NATURA 2000 terület? 6 Az ország területének hány % lett NATURA 2000 terület? Az európai ökológiai hálózat magyarországi területein hány különleges természet-megőrzési 6 területet jelöltek ki? Az európai ökológiai hálózat magyarországi területein mennyi különleges madárvédelmi 6 területet határoztak meg? 6 Van-e hazánkban területi átfedés a két irányelv alapján kijelölt területek között? Melyik hazai jogszabály szól a „az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi 6 rendeltetésű területekről”? 6 Módosították-e már a 275/2004. Kormány rendeletet? 6 Mi a célja 275/2004. Kormány rendeletnek? Rendelkezik-e a 275/2004 Kormány rendelet a NATURA 2000 területekre vonatkozó 6 földhasználati előírásokról? Az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásokról szóló 1698/2005/EK (2005. szeptember 20.) tanácsi rendeletében található-e a 6 NATURA 2000 területekre vonatkozó rendelkezés? Az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásokról szóló 1698/2005/EK (2005. szeptember 20.) tanácsi rendelet hányadik tengelye 6 nevesíti a NATURA 2000 jogcímen történő kifizetéseket? Az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásokról szóló 1698/2005/EK(2005. szeptember 20.) tanácsi rendelet hányadik cikkelye 6 rendelkezik a NATURA 2000 területek támogatásának alapjául szolgáló jogcímről? Az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásokról szóló 1698/2005/EK (2005. szeptember 20.) tanácsi rendelet értelmében a az 6 állami tulajdonban lévő NATURA 2000 területek alanyi jogon részesülhetnek támogatásban? 6 Melyik hazai Terv fogja szabályozni az EMVA rendelet hazai megvalósítását? 6 Hány évre vonatkozik az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv? Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv tartalmazza-e a NATURA 2000 területek 6 finanszírozását? 6 Melyik tárca felelős a NATURA 2000 területek finanszírozásának megvalósításáért? NATURA 2000 területen gazdálkodókat érheti-e hátrány a gazdálkodás előírásainak betartása 6 miatt? 6 Minden hazai védett természeti terület egyben NATURA 2000 terület is? 6 Melyik jogszabály rendelkezik a NATURA 2000 területek földhasználati előírásairól? 7 Mi a NATURA 2000 hálózat? 7 Az Európai Unió mikor tűzte ki célként a NATURA 2000 hálózat kialakítását? 7 Melyik két Európai Uniós irányelven alapszik a NATURA 2000 jogi kerete? 7 Miről szól a 79/409/EGK irányelve? Miről rendelkezik „A vadon élő madarak védelméről” szóló 79/409/EGK irányelv 3. cikk (2) 7 bekezdése? 7 Tartalmaz-e a 79/409/EGK irányelv az egyes fajok kereskedelmére vonatkozó szabályokat? 7 Miről szól a 92/43/EGK irányelve? A természetes élőhelyek, illetve a vadon élő növény és állatvilág megőrzéséről szóló irányelv a 7 mellékleteiben hány élőhelytípus van felsorolva? 7 A 92/43/EGK irányelv melyik mellékleteiben találhatók az állat és növényfajok felsorolása? A természetes élőhelyek, illetve a vadon élő növény és állatvilág megőrzéséről szóló irányelv 7 tartalmazza-e az állat- és növényfajok védelme érdekében bevezetendő tiltásokat? 7 Hány hektár a hazánkban kijelölt NATURA 2000 terület? 7 Az ország területének hány % lett NATURA 2000 terület? Az európai ökológiai hálózat magyarországi területein hány különleges természet-megőrzési 7 területet jelöltek ki? Az európai ökológiai hálózat magyarországi területein mennyi különleges madárvédelmi 7 területet határoztak meg? 7 Van-e hazánkban területi átfedés a két irányelv alapján kijelölt területek között? Melyik hazai jogszabály szól a „az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi 7 rendeltetésű területekről”? 7 Módosították-e már a 275/2004. Kormány rendeletet? 7 Mi a célja 275/2004. Kormány rendeletnek? Rendelkezik-e a 275/2004 Kormány rendelet a NATURA 2000 területekre vonatkozó 7 földhasználati előírásokról? Az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásokról szóló 1698/2005/EK (2005. szeptember 20.) tanácsi rendeletében található-e a 7 NATURA 2000 területekre vonatkozó rendelkezés? Az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásokról szóló 1698/2005/EK (2005. szeptember 20.) tanácsi rendelet hányadik tengelye 7 nevesíti a NATURA 2000 jogcímen történő kifizetéseket?

368

7

369 370 371

7 7 7

372 373

7 7

374 375 376 377 378 379 380

7 7 7 22 22 22 22

381 382 383

22 22 22

384 385

22 22

386 387 388

22 22 22

389

22

390 391

22 22

392 393 394

22 22 22

395

22

396

22

397

22

398

22

399 400 401

22 22 22

402 403

22 22

404 405 406 407 408

22 22 22 9 9

409 410

9 9

Az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásokról szóló 1698/2005/EK(2005. szeptember 20.) tanácsi rendelet hányadik cikkelye rendelkezik a NATURA 2000 területek támogatásának alapjául szolgáló jogcímről? Az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásokról szóló 1698/2005/EK (2005. szeptember 20.) tanácsi rendelet értelmében a az állami tulajdonban lévő NATURA 2000 területek alanyi jogon részesülhetnek támogatásban? Melyik hazai Terv fogja szabályozni az EMVA rendelet hazai megvalósítását? Hány évre vonatkozik az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv? Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv tartalmazza-e a NATURA 2000 területek finanszírozását? Melyik tárca felelős a NATURA 2000 területek finanszírozásának megvalósításáért? NATURA 2000 területen gazdálkodókat érheti-e hátrány a gazdálkodás előírásainak betartása miatt? Minden hazai védett természeti terület egyben NATURA 2000 terület is? Melyik jogszabály rendelkezik a NATURA 2000 területek földhasználati előírásairól? Mi a NATURA 2000 hálózat? Az Európai Unió mikor tűzte ki célként a NATURA 2000 hálózat kialakítását? Melyik két Európai Uniós irányelven alapszik a NATURA 2000 jogi kerete? Miről szól a 79/409/EGK irányelve? Miről rendelkezik „A vadon élő madarak védelméről” szóló 79/409/EGK irányelv 3. cikk (2) bekezdése? Tartalmaz-e a 79/409/EGK irányelv az egyes fajok kereskedelmére vonatkozó szabályokat? Miről szól a 92/43/EGK irányelve? A természetes élőhelyek, illetve a vadon élő növény és állatvilág megőrzéséről szóló irányelv a mellékleteiben hány élőhelytípus van felsorolva? A 92/43/EGK irányelv melyik mellékleteiben találhatók az állat és növényfajok felsorolása? A természetes élőhelyek, illetve a vadon élő növény és állatvilág megőrzéséről szóló irányelv tartalmazza-e az állat- és növényfajok védelme érdekében bevezetendő tiltásokat? Hány hektár a hazánkban kijelölt NATURA 2000 terület? Az ország területének hány % lett NATURA 2000 terület? Az európai ökológiai hálózat magyarországi területein hány különleges természet-megőrzési területet jelöltek ki? Az európai ökológiai hálózat magyarországi területein mennyi különleges madárvédelmi területet határoztak meg? Van-e hazánkban területi átfedés a két irányelv alapján kijelölt területek között? Melyik hazai jogszabály szól a „az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről”? Módosították-e már a 275/2004. Kormány rendeletet? Mi a célja 275/2004. Kormány rendeletnek? Rendelkezik-e a 275/2004 Kormány rendelet a NATURA 2000 területekre vonatkozó földhasználati előírásokról? Az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásokról szóló 1698/2005/EK (2005. szeptember 20.) tanácsi rendeletében található-e a NATURA 2000 területekre vonatkozó rendelkezés? Az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásokról szóló 1698/2005/EK (2005. szeptember 20.) tanácsi rendelet hányadik tengelye nevesíti a NATURA 2000 jogcímen történő kifizetéseket? Az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásokról szóló 1698/2005/EK(2005. szeptember 20.) tanácsi rendelet hányadik cikkelye rendelkezik a NATURA 2000 területek támogatásának alapjául szolgáló jogcímről? Az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásokról szóló 1698/2005/EK (2005. szeptember 20.) tanácsi rendelet értelmében a az állami tulajdonban lévő NATURA 2000 területek alanyi jogon részesülhetnek támogatásban? Melyik hazai Terv fogja szabályozni az EMVA rendelet hazai megvalósítását? Hány évre vonatkozik az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv? Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv tartalmazza-e a NATURA 2000 területek finanszírozását? Melyik tárca felelős a NATURA 2000 területek finanszírozásának megvalósításáért? NATURA 2000 területen gazdálkodókat érheti-e hátrány a gazdálkodás előírásainak betartása miatt? Minden hazai védett természeti terület egyben NATURA 2000 terület is? Melyik jogszabály rendelkezik a NATURA 2000 területek földhasználati előírásairól? Melyik hazai jogszabály szabályozza a növényvédő szerek felhasználását ? Miért került sor a hatóanyagok felülvizsgálatára? Ki Magyarországon a hatóanyagok közösségi engedélyezése, valamint a növényvédő szerek, növényvédelmi hatású termékek, növényvédelmi célú eszközök és anyagok, makro szervezetek engedélyezése területén az engedélyező hatóság? Mi történik a lejárt vagy visszavont engedélyű növényvédő szerekkel?

411 412 413 414

9 9 9 9

415 416 417 418 419 420

9 9 9 9 9 9

421

9

422

1

423

1

424 425

1 1

426 427 428

1 1 1

429

1

430 431 432 433 434

1 1 1 1 1

435 436 437

1 1 1

438

1

439 440

1 1

441

3

442

3

443 444

3 3

445 446 447

3 3 3

448

3

449 450 451 452 453

3 3 3 3 3

454 455 456

3 3 3

457

3

458

3

Mi a párhuzamos behozatal ? A növényvédő szerek engedélyezési eljárásában mely intézmények járnak el szakhatóságként? Mire terjed ki a növényvédő szert felhasználók kötelezettségei? Ki forgalmazhat I. forgalmi kategóriájú készítményt ? Engedélyezhető-e egy visszavont engedélyű növényvédő szer raktárkészleteinek felhasználása? Mi nem minősül a felsoroltak közül veszélyes hulladéknak ? A termelő mely károítók ellen köteles hatékonyan védekezni? Mit jelent az élelmezésegészségügyi várakozási idő? Virágzó kultúrában mely rovarölő szerek használhatók? Kinek kell permetezési naplót vezetni? Képesítéssel nem rendelkező termelő hogyan vásárolhat I: és II. forgalmi kategóriájú növényvédő szert? A közvetlen támogatási kifizetésekhez milyen Uniós célkitűzések kapcsolhatók a KAP reform bevezetésével összefüggésben? Milyen új követelmény rendszer bevezetésével kívánja az Unió az állatok kíméletével, a HMKÁval, valamint az élelmiszerbiztonsággal kapcsolatos céljait elérni? Melyik Uniós jogszabály határozza meg a közvetlen kifizetésekhez kapcsolódó új követelmény rendszereket és mely cikkekben? Mi a lényege a közvetlen kifizetésekhez kapcsolódó új követelmény rendszernek? Mi a neve a közvetlen támogatási kifizetésekhez kapcsolódó új követelmény rendszernek és mi a magyar megfelelője? Hány részből áll a kölcsönös megfeleltetés rendszere? Miről szól a 1782/2003/EK rendelet IV. számú melléklete? Melyik nemzeti jogszabályban találhatók konkrét rendelkezések a kölcsönös megfeleltetés rendszerére vonatkozóan? Mi a lényege a nemzeti jogszabályban található rendelkezéseknek a kölcsönös megfeleltetés rendszerére vonatkozóan? Hányféle meghatározása van a HMKÁ-nak? Milyen jogszabályok definiálják a HMKÁ-t? Hogyan kell a tagállamoknak megalkotni a HMKÁ nemzeti előírásait? Van-e konkrét időpont a HMKÁ bevezetésére? A HMKÁ nemzeti jogszabályban meghatározott előírásait csak támogatás igénybe vétele esetén kell betartani? Ki ellenőrizheti a HMKÁ előírások teljesítését? Hogyan ellenőrzik a HMKÁ előírások teljesítését? A HMKÁ nemzeti előírásait csak a támogatott területeken vagy a gazdasága egész területén be kell tartania a gazdálkodónak? Kaphat-e ugyanazon gazdálkodó a HMKÁ előírásainak nem teljesítése esetén bírságot és támogatási szankciót is? Van-e már Magyarországnak az uniós követelmények szerinti HMKÁ előírás rendszere? A közvetlen támogatási kifizetésekhez milyen Uniós célkitűzések kapcsolhatók a KAP reform bevezetésével összefüggésben? Milyen új követelmény rendszer bevezetésével kívánja az Unió az állatok kíméletével, a HMKÁval, valamint az élelmiszerbiztonsággal kapcsolatos céljait elérni? Melyik Uniós jogszabály határozza meg a közvetlen kifizetésekhez kapcsolódó új követelmény rendszereket és mely cikkekben? Mi a lényege a közvetlen kifizetésekhez kapcsolódó új követelmény rendszernek? Mi a neve a közvetlen támogatási kifizetésekhez kapcsolódó új követelmény rendszernek és mi a magyar megfelelője? Hány részből áll a kölcsönös megfeleltetés rendszere? Miről szól a 1782/2003/EK rendelet IV. számú melléklete? Melyik nemzeti jogszabályban találhatók konkrét rendelkezések a kölcsönös megfeleltetés rendszerére vonatkozóan? Mi a lényege a nemzeti jogszabályban található rendelkezéseknek a kölcsönös megfeleltetés rendszerére vonatkozóan? Hányféle meghatározása van a HMKÁ-nak? Milyen jogszabályok definiálják a HMKÁ-t? Hogyan kell a tagállamoknak megalkotni a HMKÁ nemzeti előírásait? Van-e konkrét időpont a HMKÁ bevezetésére? A HMKÁ nemzeti jogszabályban meghatározott előírásait csak támogatás igénybe vétele esetén kell betartani? Ki ellenőrizheti a HMKÁ előírások teljesítését? Hogyan ellenőrzik a HMKÁ előírások teljesítését? A HMKÁ nemzeti előírásait csak a támogatott területeken vagy a gazdasága egész területén be kell tartania a gazdálkodónak? Kaphat-e ugyanazon gazdálkodó a HMKÁ előírásainak nem teljesítése esetén bírságot és támogatási szankciót is?

459 460 461 462 463 464 465 466 467 468 469 470 471 472 473 474 475 476 477 478 479 480 481 482 483 484 485 486 487 488 489 490 491 492 493 494 495 496 497 498 499 500 501 502 503 504

3 Van-e már Magyarországnak az uniós követelmények szerinti HMKÁ előírás rendszere? A közvetlen támogatási kifizetésekhez milyen Uniós célkitűzések kapcsolhatók a KAP reform 22 bevezetésével összefüggésben? Milyen új követelmény rendszer bevezetésével kívánja az Unió az állatok kíméletével, a HMKÁ22 val, valamint az élelmiszerbiztonsággal kapcsolatos céljait elérni? Melyik Uniós jogszabály határozza meg a közvetlen kifizetésekhez kapcsolódó új követelmény 22 rendszereket és mely cikkekben? 22 Mi a lényege a közvetlen kifizetésekhez kapcsolódó új követelmény rendszernek? Mi a neve a közvetlen támogatási kifizetésekhez kapcsolódó új követelmény rendszernek és mi 22 a magyar megfelelője? 22 Hány részből áll a kölcsönös megfeleltetés rendszere? 22 Miről szól a 1782/2003/EK rendelet IV. számú melléklete? Melyik nemzeti jogszabályban találhatók konkrét rendelkezések a kölcsönös megfeleltetés 22 rendszerére vonatkozóan? Mi a lényege a nemzeti jogszabályban található rendelkezéseknek a kölcsönös megfeleltetés 22 rendszerére vonatkozóan? 22 Hányféle meghatározása van a HMKÁ-nak? 22 Milyen jogszabályok definiálják a HMKÁ-t? 22 Hogyan kell a tagállamoknak megalkotni a HMKÁ nemzeti előírásait? 22 Van-e konkrét időpont a HMKÁ bevezetésére? A HMKÁ nemzeti jogszabályban meghatározott előírásait csak támogatás igénybe vétele 22 esetén kell betartani? 22 Ki ellenőrizheti a HMKÁ előírások teljesítését? 22 Hogyan ellenőrzik a HMKÁ előírások teljesítését? A HMKÁ nemzeti előírásait csak a támogatott területeken vagy a gazdasága egész területén be 22 kell tartania a gazdálkodónak? Kaphat-e ugyanazon gazdálkodó a HMKÁ előírásainak nem teljesítése esetén bírságot és 22 támogatási szankciót is? 22 Van-e már Magyarországnak az uniós követelmények szerinti HMKÁ előírás rendszere? A közvetlen támogatási kifizetésekhez milyen Uniós célkitűzések kapcsolhatók a KAP reform 23 bevezetésével összefüggésben? Milyen új követelmény rendszer bevezetésével kívánja az Unió az állatok kíméletével, a HMKÁ23 val, valamint az élelmiszerbiztonsággal kapcsolatos céljait elérni? Melyik Uniós jogszabály határozza meg a közvetlen kifizetésekhez kapcsolódó új követelmény 23 rendszereket és mely cikkekben? 23 Mi a lényege a közvetlen kifizetésekhez kapcsolódó új követelmény rendszernek? Mi a neve a közvetlen támogatási kifizetésekhez kapcsolódó új követelmény rendszernek és mi 23 a magyar megfelelője? 23 Hány részből áll a kölcsönös megfeleltetés rendszere? 23 Miről szól a 1782/2003/EK rendelet IV. számú melléklete? Melyik nemzeti jogszabályban találhatók konkrét rendelkezések a kölcsönös megfeleltetés 23 rendszerére vonatkozóan? Mi a lényege a nemzeti jogszabályban található rendelkezéseknek a kölcsönös megfeleltetés 23 rendszerére vonatkozóan? 23 Hányféle meghatározása van a HMKÁ-nak? 23 Milyen jogszabályok definiálják a HMKÁ-t? 23 Hogyan kell a tagállamoknak megalkotni a HMKÁ nemzeti előírásait? 23 Van-e konkrét időpont a HMKÁ bevezetésére? A HMKÁ nemzeti jogszabályban meghatározott előírásait csak támogatás igénybe vétele 23 esetén kell betartani? 23 Ki ellenőrizheti a HMKÁ előírások teljesítését? 23 Hogyan ellenőrzik a HMKÁ előírások teljesítését? A HMKÁ nemzeti előírásait csak a támogatott területeken vagy a gazdasága egész területén be 23 kell tartania a gazdálkodónak? Kaphat-e ugyanazon gazdálkodó a HMKÁ előírásainak nem teljesítése esetén bírságot és 23 támogatási szankciót is? 23 Van-e már Magyarországnak az uniós követelmények szerinti HMKÁ előírás rendszere? A közvetlen támogatási kifizetésekhez milyen Uniós célkitűzések kapcsolhatók a KAP reform 10 bevezetésével összefüggésben? Milyen új követelmény rendszer bevezetésével kívánja az Unió az állatok kíméletével, a HMKÁ10 val, valamint az élelmiszerbiztonsággal kapcsolatos céljait elérni? Melyik Uniós jogszabály határozza meg a közvetlen kifizetésekhez kapcsolódó új követelmény 10 rendszereket és mely cikkekben? 10 Mi a lényege a közvetlen kifizetésekhez kapcsolódó új követelmény rendszernek? Mi a neve a közvetlen támogatási kifizetésekhez kapcsolódó új követelmény rendszernek és mi 10 a magyar megfelelője? 10 Hány részből áll a kölcsönös megfeleltetés rendszere? 10 Miről szól a 1782/2003/EK rendelet IV. számú melléklete?

505 506 507 508 509 510 511 512 513 514 515 516 517 518 519 520 521 522 523 524 525 526 527 528 529 530 531 532 533 534 535 536 537 538 539 540 541 542 543 544 545 546 547

Melyik nemzeti jogszabályban találhatók konkrét rendelkezések a kölcsönös megfeleltetés 10 rendszerére vonatkozóan? Mi a lényege a nemzeti jogszabályban található rendelkezéseknek a kölcsönös megfeleltetés 10 rendszerére vonatkozóan? 10 Hányféle meghatározása van a HMKÁ-nak? 10 Milyen jogszabályok definiálják a HMKÁ-t? 10 Hogyan kell a tagállamoknak megalkotni a HMKÁ nemzeti előírásait? 10 Van-e konkrét időpont a HMKÁ bevezetésére? A HMKÁ nemzeti jogszabályban meghatározott előírásait csak támogatás igénybe vétele 10 esetén kell betartani? 10 Ki ellenőrizheti a HMKÁ előírások teljesítését? 10 Hogyan ellenőrzik a HMKÁ előírások teljesítését? A HMKÁ nemzeti előírásait csak a támogatott területeken vagy a gazdasága egész területén be 10 kell tartania a gazdálkodónak? Kaphat-e ugyanazon gazdálkodó a HMKÁ előírásainak nem teljesítése esetén bírságot és 10 támogatási szankciót is? 10 Van-e már Magyarországnak az uniós követelmények szerinti HMKÁ előírás rendszere? Az Európai Parlament és a Tanács 178/2002/EK rendelete az élelmiszerjog általános elveiről 14 és követelményeiről figyelembevételével jelölje be a helyes megállapítást! 14 Kikre illetve mely vállalkozásokra terjed ki a Cross compliance? A kereszt megfelelőség vizsgálata, az élelmiszerbiztonság területének ellenőrzése során, 14 milyen tárgykörben vizsgálják az egyéni felelősséget? 14 Milyen berendezéseket ellenőriznek a növényi termékeket előállító elsődleges termelőknél? Milyen szennyeződések esetén minősítik „nem tisztának” az egyes felületeket, a növényi 14 termékeket előállítók Cross compliance ellenőrzése során? Milyen szennyeződések esetén minősítik még tisztának az egyes felületeket, a növényi 14 termékeket előállítók Cross compliance ellenőrzése során? Kártevő védelem ellenőrzése során mikor kell számítani arra, hogy kifogást emel a Cross 14 Complaince ellenőrzést végző szakember? A hulladékok és veszélyes anyagok okozta szennyeződéseket hogyan kell elkerülni a növényi 14 termékeket előállító vállalkozóknál? 14 Milyen vizet lehet használni a növényi termékek tisztítása során? 14 Milyen berendezéseket ellenőriznek az állati termékeket előállító elsődleges termelőknél? Állattartók ellenőrzése során mikor emelnek kifogást az alábbi megállapítások közül a Cross 14 Complaince, élelmiszerbiztonsági ellenőrzések során? Az állattartás során, ha az istállókban patkányok vagy egerek okozta szennyeződések vannak, 14 legalább milyen intézkedéseket kell hozni a Cross complaince megfelelőség érdekében? A hulladékok és veszélyes anyagok okozta szennyeződéseket hogyan kell elkerülni az állati 14 termékeket előállító vállalkozóknál? 14 Személyi egészség vizsgálata fontos-e az állattartás Cross complaince ellenőrzéseknek során? 14 Milyen víz használható az elsődleges termelők által folytatott tejtermelés során? A Cross complaince élelmiszerbiztonság területén végzett nyomonkövethetőség ellenőrzése 14 során milyen dokumentáció ellenőrzése történik? Milyen paramétereket kell rögzíteni a Cross complaince élelmiszerbiztonság területén végzett 14 nyomonkövethetőség ellenőrzése során? Milyen dokumentumokkal kell igazolni a nyomonkövethetőséget a Cross complaince 14 élelmiszerbiztonság területén végzett ellenőrzések során? A Cross complaince élelmiszerbiztonság területén végzett nyomonkövethetőség ellenőrzése 14 során a bizonylatolás ellenőrzése hogyan történik? Az állattartás (tojástermelés) során, a Cross complaince ellenőrzések kiterjednek-e az étkezési 14 tojások szennyezettségének vizsgálatára? Az Európai Parlament és a Tanács 178/2002/EK rendelete az élelmiszerjog általános elveiről 15 és követelményeiről figyelembevételével jelölje be a helyes megállapítást! 15 Kikre illetve mely vállalkozásokra terjed ki a Cross compliance? A kereszt megfelelőség vizsgálata, az élelmiszerbiztonság területének ellenőrzése során, 15 milyen tárgykörben vizsgálják az egyéni felelősséget? 15 Milyen berendezéseket ellenőriznek a növényi termékeket előállító elsődleges termelőknél? Milyen szennyeződések esetén minősítik „nem tisztának” az egyes felületeket, a növényi 15 termékeket előállítók Cross compliance ellenőrzése során? Milyen szennyeződések esetén minősítik még tisztának az egyes felületeket, a növényi 15 termékeket előállítók Cross compliance ellenőrzése során? Kártevő védelem ellenőrzése során mikor kell számítani arra, hogy kifogást emel a Cross 15 Complaince ellenőrzést végző szakember? A hulladékok és veszélyes anyagok okozta szennyeződéseket hogyan kell elkerülni a növényi 15 termékeket előállító vállalkozóknál? 15 Milyen vizet lehet használni a növényi termékek tisztítása során? 15 Milyen berendezéseket ellenőriznek az állati termékeket előállító elsődleges termelőknél? 15 Állattartók ellenőrzése során mikor emelnek kifogást az alábbi megállapítások közül a Cross

548

15

549 550 551

15 15 15

552

15

553

15

554

15

555

15

556

15

557 558

1 1

559 560 561 562 563

1 1 1 1 1

564

1

565 566

1 1

567 568 569 570

1 1 1 1

571 572

1 1

573 574 575

1 1 1

576 577

1 1

578 579 580 581

1 1 1 1

582 583

1 1

584 585 586 587

1 1 1 1

588

1

589 590

1 1

591 592

1 1

Complaince, élelmiszerbiztonsági ellenőrzések során? Az állattartás során, ha az istállókban patkányok vagy egerek okozta szennyeződések vannak, legalább milyen intézkedéseket kell hozni a Cross complaince megfelelőség érdekében? A hulladékok és veszélyes anyagok okozta szennyeződéseket hogyan kell elkerülni az állati termékeket előállító vállalkozóknál? Személyi egészség vizsgálata fontos-e az állattartás Cross complaince ellenőrzéseknek során? Milyen víz használható az elsődleges termelők által folytatott tejtermelés során? A Cross complaince élelmiszerbiztonság területén végzett nyomonkövethetőség ellenőrzése során milyen dokumentáció ellenőrzése történik? Milyen paramétereket kell rögzíteni a Cross complaince élelmiszerbiztonság területén végzett nyomonkövethetőség ellenőrzése során? Milyen dokumentumokkal kell igazolni a nyomonkövethetőséget a Cross complaince élelmiszerbiztonság területén végzett ellenőrzések során? A Cross complaince élelmiszerbiztonság területén végzett nyomonkövethetőség ellenőrzése során a bizonylatolás ellenőrzése hogyan történik? Az állattartás (tojástermelés) során, a Cross complaince ellenőrzések kiterjednek-e az étkezési tojások szennyezettségének vizsgálatára? Melyik jogszabály ültette át a nemzeti jogrendbe a felszín alatti vizek veszélyes anyagokkal szembeni védelmérol szóló 80/68/EGK felszín alatti irányelvet? Mi a 219/2004. (VII.2I.) Korm. rendelet célja? Milyen potenciális szennyezőforrásokra vonatkozóan fogalmaz meg szabályokat a 219/2004. (VII.2I.) Korm. rendelet? Adatszolgáltatási kötelezettséget meghatároz e a jogszabály? Mi az adatszolgáltatás alapja? Melyek a 219/2004. (VII.2I.) Korm. rendelet szerinti „engedélyköteles” tevékenységek? Melyik irányelv szól a felszín alatti vizek veszélyes anyagokkal szembeni védelmérol? Melyik rendelet rögzíti a felszín alatti vizek és a földtani közeg minőségi védelméhez kapcsolódó határértékeket? Melyek a 219/2004. (VII.2I.) Korm. rendelet szerint általánosan megfogalmazott „engedélyköteles” tevékenységek? Kármentesítési kötelezést tartalmaz e a 219/2004. (VII.2I.) Korm. rendelet ? Melyik adatlap a 219/2004. (VII.2I.) Korm. rendelet jogszabályban meghatározott adatszolgáltatás alapja? Mely adatok képezik részét a FAVI adatlapokon benyújtandó adatszolgáltatásnak? Hová kell beküldeni a FAVI adatlapot? A FAVI rendszer adatbejelentői körét alkotják az állattartó tevékenységet végzők? A hígtrágya termőföldön történő felhasználásának engedélyezése a 219/2004. (VII.2I.) Korm. rendelet általi engedély alapján történik ? Előírhatja-e a 219/2004. (VII.2I.) Korm. rendelet valamely monitoringot? Mi a címe a felszín alatti vizek veszélyes anyagokkal szembeni védelmérol szóló 80/68/EGK irányelvet átültető nemzeti jogszabálynak? A 219/2004. (VII.2I.) Korm. rendelet szerint engedélyköteles az istállótrágyázás? Ivóvízkészletünk hány %-a származik felszín alatti vízkészletből? Melyik jogszabály ültette át a nemzeti jogrendbe a környezet, különösen a talaj védelméről szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználása esetén elnevezésű 86/278/EGK Tanács irányelvet? Mi az 50/2001. (VII.2I.) Korm. rendelet célja? Milyen tevékenységekre vonatkozóan fogalmaz meg szabályokat az 50/2001. (VII.2I.) Korm. rendelet ? Adatszolgáltatási kötelezettséget meghatároz e az 50/2001. (VII.2I.) Korm. rendelet ? Tisztított szennyvíz, szennyvíziszap termőföldön történő elhelyezése mi alapján lehetséges? Melyik irányelv szól a szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználásáról? Melyik rendelet rögzíti a felszín alatti vizek és a földtani közeg minőségi védelméhez kapcsolódó határértékeket? Milyen káros anyagok fordulhatnak elő a szennyvízekben illetve szennyvíziszapokban ? Mely jogszabályok írják elő a kötelezően a szennyvizek és szennyvíziszapok termőföldön történő hasznosításához szükséges engedélyeztetést? Mely növények termesztése esetén tilos a sz/sz.iszap felhasználása? Mely talajtani paraméterek esetén tilos a szennyvíz/szennyvíziszap felhasználása? Nitrátérzékeny területen korlátozott e a felhasználása a szennyvíz/szennyvíziszapoknak? A szennyvizek/szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásához kinek a hozzájárulása szükséges? Mely jogszabály írja elő a talajtani szakvélemény készítés részletes szabályait a szennyvíz illetve szennyvíziszap termőföldön történő elhelyezéséhez? Hol tilos a sz. szennyvíz/szennyvíziszap felhasználása? Az akkreditált laboratóriumi vizsgálata mennyi idővel előzheti meg a szennyvíz/szennyvíziszap kijuttatás idejét? Mely előírások szerepelnek az 50/2001. (IV.3.) Kor. rendeletben?

593 594 595 596 597 598 599 600 601 602 603 604 605 606 607 608 609 610 611 612 613 614 615 616 617 618 619 620 621 622 623 624 625 626 627 628 629 630 631 632 633 634 635 636 637 638 639 640 641

Mire kell figyelnie a földhasználónak/földtulajdonosnak a szennyvíz/szennyvíziszap 1 felhasználás során? A szennyvíz/szennyvíziszap termőföldre történő kijuttatást mennyi idővel a tevékenység 1 megkezdése előtt kell a talajvédelmi hatóság felé bejelenteni? Melyik jogszabály ültette át a nemzeti jogrendbe a vizek mezőgazdasági eredetű 1 nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 91/676/EGK tanácsi irányelvet? 1 Mi a 49/2001. (IV.3.) Korm. rendelet célja? Milyen anyagok felhasználásával kapcsolatban fogalmaz meg előírásokat a „Helyes 1 Mezőgazdasági Gyakorlat”? 1 Mi a 49/2001. (IV.3.) Korm. rendelet szerint az adatszolgáltatás beadási határideje ? 1 Hova kell benyújtani a 49/2001. (IV.3.) Korm. rendelet szerinti adatlapokat? 1 Melyik irányelv szól a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről? 1 Mikor van a trágyázási tilalmi időszak a 49/2001. (IV.3.) Korm. rendelet szerint ? 1 Melyek a 49/2001. (IV.3.) Korm. rendelet szerint általánosan megfogalmazott előírások? Milyen védőtávolság került megállapításra a 49/2001. (IV.3.) Korm. rendeletben a felszíni vizek 1 illetve kutak stb. védelme érdekében? 1 Melyik rendelet tartalmazza a trágyatároló műtárgyak kialakítására vonatkozó határidőket? Mely adatok képezik részét a 49/2001. (IV.3.) Korm. rendelet szerinti adatlapokon benyújtandó 1 adatszolgáltatásnak? 1 Mely adatok nem képezik részét a 49/2001. (IV.3.) Korm. rendelet szerinti adatlapoknak? 1 Mikor tilos a trágya kijuttatása a 49/2001. (IV.3.) Korm. rendelet szerint ? A hígtrágya termőföldön történő felhasználásának engedélyezése a 49/2001. (IV.3.) Korm. 1 rendelet alapján történik ? 1 A trágyatárolókra mely előírások vonatkoznak? 1 Kinek kell folyamatos nyilvántartást vezetnie a 49/2001. (IV.3.) Korm. rendelet alapján? 1 A 49/2001. (IV.3.) Korm. rendelet szerint engedélyköteles az istállótrágyázás? 1 A 27/2006. (II.7.) Korm. rendelet milyen módon határozza meg a nitrátérzékeny területeket? 1 Mely területek tartoznak a nitrátérzékeny területek közé? 1 Milyen bírságok szerepelnek a 27/2006. (II.7.) Korm. rendeletben ? 1 Melyik jogszabály tartalmazza a „Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat” szabályrendszerét Mely a trágyatárolás teljesítésére vonatkozó határidők szerepelnek a 27/2006. (II.7.) Korm. 1 rendeletben Tartalmazza e a 27/2006. (II.7.) Korm. rendelet a nem nitrátérzékeny területen lévő állattartó 1 telepek trágyatárolóinak létesítésére vonatkozó határidőt? Melyik jogszabály ültette át a nemzeti jogrendbe a felszín alatti vizek veszélyes anyagokkal 23 szembeni védelmérol szóló 80/68/EGK felszín alatti irányelvet? 23 Mi a 219/2004. (VII.2I.) Korm. rendelet célja? Milyen potenciális szennyezőforrásokra vonatkozóan fogalmaz meg szabályokat a 219/2004. 23 (VII.2I.) Korm. rendelet? 23 Adatszolgáltatási kötelezettséget meghatároz e a jogszabály? 23 Mi az adatszolgáltatás alapja? 23 Melyek a 219/2004. (VII.2I.) Korm. rendelet szerinti „engedélyköteles” tevékenységek? 23 Melyik irányelv szól a felszín alatti vizek veszélyes anyagokkal szembeni védelmérol? Melyik rendelet rögzíti a felszín alatti vizek és a földtani közeg minőségi védelméhez 23 kapcsolódó határértékeket? Melyek a 219/2004. (VII.2I.) Korm. rendelet szerint általánosan megfogalmazott 23 „engedélyköteles” tevékenységek? 23 Kármentesítési kötelezést tartalmaz e a 219/2004. (VII.2I.) Korm. rendelet ? Melyik adatlap a 219/2004. (VII.2I.) Korm. rendelet jogszabályban meghatározott 23 adatszolgáltatás alapja? 23 Mely adatok képezik részét a FAVI adatlapokon benyújtandó adatszolgáltatásnak? 23 Hová kell beküldeni a FAVI adatlapot? 23 A FAVI rendszer adatbejelentői körét alkotják az állattartó tevékenységet végzők? A hígtrágya termőföldön történő felhasználásának engedélyezése a 219/2004. (VII.2I.) Korm. 23 rendelet általi engedély alapján történik ? 23 Előírhatja-e a 219/2004. (VII.2I.) Korm. rendelet valamely monitoringot? Mi a címe a felszín alatti vizek veszélyes anyagokkal szembeni védelmérol szóló 80/68/EGK 23 irányelvet átültető nemzeti jogszabálynak? 23 A 219/2004. (VII.2I.) Korm. rendelet szerint engedélyköteles az istállótrágyázás? 23 Ivóvízkészletünk hány %-a származik felszín alatti vízkészletből? Melyik jogszabály ültette át a nemzeti jogrendbe a környezet, különösen a talaj védelméről szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználása esetén elnevezésű 86/278/EGK Tanács 23 irányelvet? 23 Mi az 50/2001. (VII.2I.) Korm. rendelet célja? Milyen tevékenységekre vonatkozóan fogalmaz meg szabályokat az 50/2001. (VII.2I.) Korm. 23 rendelet ? 23 Adatszolgáltatási kötelezettséget meghatároz e az 50/2001. (VII.2I.) Korm. rendelet ? 23 Tisztított szennyvíz, szennyvíziszap termőföldön történő elhelyezése mi alapján lehetséges?

642 643 644 645 646 647 648 649 650 651 652 653 654 655 656 657 658 659 660 661 662 663 664 665 666 667 668 669 670 671 672 673 674 675 676 677 678 679 680 681 682 683 684 685 686 687 688 689 690

23 Melyik irányelv szól a szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználásáról? Melyik rendelet rögzíti a felszín alatti vizek és a földtani közeg minőségi védelméhez 23 kapcsolódó határértékeket? 23 Milyen káros anyagok fordulhatnak elő a szennyvízekben illetve szennyvíziszapokban ? Mely jogszabályok írják elő a kötelezően a szennyvizek és szennyvíziszapok termőföldön 23 történő hasznosításához szükséges engedélyeztetést? 23 Mely növények termesztése esetén tilos a sz/sz.iszap felhasználása? 23 Mely talajtani paraméterek esetén tilos a szennyvíz/szennyvíziszap felhasználása? 23 Nitrátérzékeny területen korlátozott e a felhasználása a szennyvíz/szennyvíziszapoknak? A szennyvizek/szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásához kinek a hozzájárulása 23 szükséges? Mely jogszabály írja elő a talajtani szakvélemény készítés részletes szabályait a szennyvíz 23 illetve szennyvíziszap termőföldön történő elhelyezéséhez? 23 Hol tilos a sz. szennyvíz/szennyvíziszap felhasználása? Az akkreditált laboratóriumi vizsgálata mennyi idővel előzheti meg a szennyvíz/szennyvíziszap 23 kijuttatás idejét? 23 Mely előírások szerepelnek az 50/2001. (IV.3.) Kor. rendeletben? Mire kell figyelnie a földhasználónak/földtulajdonosnak a szennyvíz/szennyvíziszap 23 felhasználás során? A szennyvíz/szennyvíziszap termőföldre történő kijuttatást mennyi idővel a tevékenység 23 megkezdése előtt kell a talajvédelmi hatóság felé bejelenteni? Melyik jogszabály ültette át a nemzeti jogrendbe a vizek mezőgazdasági eredetű 23 nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 91/676/EGK tanácsi irányelvet? 23 Mi a 49/2001. (IV.3.) Korm. rendelet célja? Milyen anyagok felhasználásával kapcsolatban fogalmaz meg előírásokat a „Helyes 23 Mezőgazdasági Gyakorlat”? 23 Mi a 49/2001. (IV.3.) Korm. rendelet szerint az adatszolgáltatás beadási határideje ? 23 Hova kell benyújtani a 49/2001. (IV.3.) Korm. rendelet szerinti adatlapokat? 23 Melyik irányelv szól a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről? 23 Mikor van a trágyázási tilalmi időszak a 49/2001. (IV.3.) Korm. rendelet szerint ? 23 Melyek a 49/2001. (IV.3.) Korm. rendelet szerint általánosan megfogalmazott előírások? Milyen védőtávolság került megállapításra a 49/2001. (IV.3.) Korm. rendeletben a felszíni vizek 23 illetve kutak stb. védelme érdekében? 23 Melyik rendelet tartalmazza a trágyatároló műtárgyak kialakítására vonatkozó határidőket? Mely adatok képezik részét a 49/2001. (IV.3.) Korm. rendelet szerinti adatlapokon benyújtandó 23 adatszolgáltatásnak? 23 Mely adatok nem képezik részét a 49/2001. (IV.3.) Korm. rendelet szerinti adatlapoknak? 23 Mikor tilos a trágya kijuttatása a 49/2001. (IV.3.) Korm. rendelet szerint ? A hígtrágya termőföldön történő felhasználásának engedélyezése a 49/2001. (IV.3.) Korm. 23 rendelet alapján történik ? 23 A trágyatárolókra mely előírások vonatkoznak? 23 Kinek kell folyamatos nyilvántartást vezetnie a 49/2001. (IV.3.) Korm. rendelet alapján? 23 A 49/2001. (IV.3.) Korm. rendelet szerint engedélyköteles az istállótrágyázás? 23 A 27/2006. (II.7.) Korm. rendelet milyen módon határozza meg a nitrátérzékeny területeket? 23 Mely területek tartoznak a nitrátérzékeny területek közé? 23 Milyen bírságok szerepelnek a 27/2006. (II.7.) Korm. rendeletben ? 23 Melyik jogszabály tartalmazza a „Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat” szabályrendszerét Mely a trágyatárolás teljesítésére vonatkozó határidők szerepelnek a 27/2006. (II.7.) Korm. 23 rendeletben Tartalmazza e a 27/2006. (II.7.) Korm. rendelet a nem nitrátérzékeny területen lévő állattartó 23 telepek trágyatárolóinak létesítésére vonatkozó határidőt? Melyik jogszabály ültette át a nemzeti jogrendbe a felszín alatti vizek veszélyes anyagokkal 10 szembeni védelmérol szóló 80/68/EGK felszín alatti irányelvet? 10 Mi a 219/2004. (VII.2I.) Korm. rendelet célja? Milyen potenciális szennyezőforrásokra vonatkozóan fogalmaz meg szabályokat a 219/2004. 10 (VII.2I.) Korm. rendelet? 10 Adatszolgáltatási kötelezettséget meghatároz e a jogszabály? 10 Mi az adatszolgáltatás alapja? 10 Melyek a 219/2004. (VII.2I.) Korm. rendelet szerinti „engedélyköteles” tevékenységek? 10 Melyik irányelv szól a felszín alatti vizek veszélyes anyagokkal szembeni védelmérol? Melyik rendelet rögzíti a felszín alatti vizek és a földtani közeg minőségi védelméhez 10 kapcsolódó határértékeket? Melyek a 219/2004. (VII.2I.) Korm. rendelet szerint általánosan megfogalmazott 10 „engedélyköteles” tevékenységek? 10 Kármentesítési kötelezést tartalmaz e a 219/2004. (VII.2I.) Korm. rendelet ? Melyik adatlap a 219/2004. (VII.2I.) Korm. rendelet jogszabályban meghatározott 10 adatszolgáltatás alapja? 10 Mely adatok képezik részét a FAVI adatlapokon benyújtandó adatszolgáltatásnak?

691 692 693 694 695 696 697 698 699 700 701 702 703 704 705 706 707 708 709 710 711 712 713 714 715 716 717 718 719 720 721 722 723 724 725 726 727 728 729 730 731 732 733 734 735 736 737 738 739

10 Hová kell beküldeni a FAVI adatlapot? 10 A FAVI rendszer adatbejelentői körét alkotják az állattartó tevékenységet végzők? A hígtrágya termőföldön történő felhasználásának engedélyezése a 219/2004. (VII.2I.) Korm. 10 rendelet általi engedély alapján történik ? 10 Előírhatja-e a 219/2004. (VII.2I.) Korm. rendelet valamely monitoringot? Mi a címe a felszín alatti vizek veszélyes anyagokkal szembeni védelmérol szóló 80/68/EGK 10 irányelvet átültető nemzeti jogszabálynak? 10 A 219/2004. (VII.2I.) Korm. rendelet szerint engedélyköteles az istállótrágyázás? 10 Ivóvízkészletünk hány %-a származik felszín alatti vízkészletből? Melyik jogszabály ültette át a nemzeti jogrendbe a környezet, különösen a talaj védelméről szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználása esetén elnevezésű 86/278/EGK Tanács 10 irányelvet? 10 Mi az 50/2001. (VII.2I.) Korm. rendelet célja? Milyen tevékenységekre vonatkozóan fogalmaz meg szabályokat az 50/2001. (VII.2I.) Korm. 10 rendelet ? 10 Adatszolgáltatási kötelezettséget meghatároz e az 50/2001. (VII.2I.) Korm. rendelet ? 10 Tisztított szennyvíz, szennyvíziszap termőföldön történő elhelyezése mi alapján lehetséges? 10 Melyik irányelv szól a szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználásáról? Melyik rendelet rögzíti a felszín alatti vizek és a földtani közeg minőségi védelméhez 10 kapcsolódó határértékeket? 10 Milyen káros anyagok fordulhatnak elő a szennyvízekben illetve szennyvíziszapokban ? Mely jogszabályok írják elő a kötelezően a szennyvizek és szennyvíziszapok termőföldön 10 történő hasznosításához szükséges engedélyeztetést? 10 Mely növények termesztése esetén tilos a sz/sz.iszap felhasználása? 10 Mely talajtani paraméterek esetén tilos a szennyvíz/szennyvíziszap felhasználása? 10 Nitrátérzékeny területen korlátozott e a felhasználása a szennyvíz/szennyvíziszapoknak? A szennyvizek/szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásához kinek a hozzájárulása 10 szükséges? Mely jogszabály írja elő a talajtani szakvélemény készítés részletes szabályait a szennyvíz 10 illetve szennyvíziszap termőföldön történő elhelyezéséhez? 10 Hol tilos a sz. szennyvíz/szennyvíziszap felhasználása? Az akkreditált laboratóriumi vizsgálata mennyi idővel előzheti meg a szennyvíz/szennyvíziszap 10 kijuttatás idejét? 10 Mely előírások szerepelnek az 50/2001. (IV.3.) Kor. rendeletben? Mire kell figyelnie a földhasználónak/földtulajdonosnak a szennyvíz/szennyvíziszap 10 felhasználás során? A szennyvíz/szennyvíziszap termőföldre történő kijuttatást mennyi idővel a tevékenység 10 megkezdése előtt kell a talajvédelmi hatóság felé bejelenteni? Melyik jogszabály ültette át a nemzeti jogrendbe a vizek mezőgazdasági eredetű 10 nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 91/676/EGK tanácsi irányelvet? 10 Mi a 49/2001. (IV.3.) Korm. rendelet célja? Milyen anyagok felhasználásával kapcsolatban fogalmaz meg előírásokat a „Helyes 10 Mezőgazdasági Gyakorlat”? 10 Mi a 49/2001. (IV.3.) Korm. rendelet szerint az adatszolgáltatás beadási határideje ? 10 Hova kell benyújtani a 49/2001. (IV.3.) Korm. rendelet szerinti adatlapokat? 10 Melyik irányelv szól a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről? 10 Mikor van a trágyázási tilalmi időszak a 49/2001. (IV.3.) Korm. rendelet szerint ? 10 Melyek a 49/2001. (IV.3.) Korm. rendelet szerint általánosan megfogalmazott előírások? Milyen védőtávolság került megállapításra a 49/2001. (IV.3.) Korm. rendeletben a felszíni vizek 10 illetve kutak stb. védelme érdekében? 10 Melyik rendelet tartalmazza a trágyatároló műtárgyak kialakítására vonatkozó határidőket? Mely adatok képezik részét a 49/2001. (IV.3.) Korm. rendelet szerinti adatlapokon benyújtandó 10 adatszolgáltatásnak? 10 Mely adatok nem képezik részét a 49/2001. (IV.3.) Korm. rendelet szerinti adatlapoknak? 10 Mikor tilos a trágya kijuttatása a 49/2001. (IV.3.) Korm. rendelet szerint ? A hígtrágya termőföldön történő felhasználásának engedélyezése a 49/2001. (IV.3.) Korm. 10 rendelet alapján történik ? 10 A trágyatárolókra mely előírások vonatkoznak? 10 Kinek kell folyamatos nyilvántartást vezetnie a 49/2001. (IV.3.) Korm. rendelet alapján? 10 A 49/2001. (IV.3.) Korm. rendelet szerint engedélyköteles az istállótrágyázás? 10 A 27/2006. (II.7.) Korm. rendelet milyen módon határozza meg a nitrátérzékeny területeket? 10 Mely területek tartoznak a nitrátérzékeny területek közé? 10 Milyen bírságok szerepelnek a 27/2006. (II.7.) Korm. rendeletben ? 10 Melyik jogszabály tartalmazza a „Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat” szabályrendszerét Mely a trágyatárolás teljesítésére vonatkozó határidők szerepelnek a 27/2006. (II.7.) Korm. 10 rendeletben Tartalmazza e a 27/2006. (II.7.) Korm. rendelet a nem nitrátérzékeny területen lévő állattartó 10 telepek trágyatárolóinak létesítésére vonatkozó határidőt?

740 741 742 743 744 745 746 747 748 749 750 751 752 753 754 755 756 757 758 759 760 761 762 763 764 765 766 767 768 769 770 771 772 773 774 775 776 777 778 779 780 781 782 783 784 785 786 787

Melyik jogszabály ültette át a nemzeti jogrendbe a felszín alatti vizek veszélyes anyagokkal 4 szembeni védelmérol szóló 80/68/EGK felszín alatti irányelvet? 4 Mi a 219/2004. (VII.2I.) Korm. rendelet célja? Milyen potenciális szennyezőforrásokra vonatkozóan fogalmaz meg szabályokat a 219/2004. 4 (VII.2I.) Korm. rendelet? 4 Adatszolgáltatási kötelezettséget meghatároz e a jogszabály? 4 Mi az adatszolgáltatás alapja? 4 Melyek a 219/2004. (VII.2I.) Korm. rendelet szerinti „engedélyköteles” tevékenységek? 4 Melyik irányelv szól a felszín alatti vizek veszélyes anyagokkal szembeni védelmérol? Melyik rendelet rögzíti a felszín alatti vizek és a földtani közeg minőségi védelméhez 4 kapcsolódó határértékeket? Melyek a 219/2004. (VII.2I.) Korm. rendelet szerint általánosan megfogalmazott 4 „engedélyköteles” tevékenységek? 4 Kármentesítési kötelezést tartalmaz e a 219/2004. (VII.2I.) Korm. rendelet ? Melyik adatlap a 219/2004. (VII.2I.) Korm. rendelet jogszabályban meghatározott 4 adatszolgáltatás alapja? 4 Mely adatok képezik részét a FAVI adatlapokon benyújtandó adatszolgáltatásnak? 4 Hová kell beküldeni a FAVI adatlapot? 4 A FAVI rendszer adatbejelentői körét alkotják az állattartó tevékenységet végzők? A hígtrágya termőföldön történő felhasználásának engedélyezése a 219/2004. (VII.2I.) Korm. 4 rendelet általi engedély alapján történik ? 4 Előírhatja-e a 219/2004. (VII.2I.) Korm. rendelet valamely monitoringot? Mi a címe a felszín alatti vizek veszélyes anyagokkal szembeni védelmérol szóló 80/68/EGK 4 irányelvet átültető nemzeti jogszabálynak? 4 A 219/2004. (VII.2I.) Korm. rendelet szerint engedélyköteles az istállótrágyázás? 4 Ivóvízkészletünk hány %-a származik felszín alatti vízkészletből? Melyik jogszabály ültette át a nemzeti jogrendbe a környezet, különösen a talaj védelméről szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználása esetén elnevezésű 86/278/EGK Tanács 4 irányelvet? 4 Mi az 50/2001. (VII.2I.) Korm. rendelet célja? Milyen tevékenységekre vonatkozóan fogalmaz meg szabályokat az 50/2001. (VII.2I.) Korm. 4 rendelet ? 4 Adatszolgáltatási kötelezettséget meghatároz e az 50/2001. (VII.2I.) Korm. rendelet ? 4 Tisztított szennyvíz, szennyvíziszap termőföldön történő elhelyezése mi alapján lehetséges? 4 Melyik irányelv szól a szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználásáról? Melyik rendelet rögzíti a felszín alatti vizek és a földtani közeg minőségi védelméhez 4 kapcsolódó határértékeket? 4 Milyen káros anyagok fordulhatnak elő a szennyvízekben illetve szennyvíziszapokban ? Mely jogszabályok írják elő a kötelezően a szennyvizek és szennyvíziszapok termőföldön 4 történő hasznosításához szükséges engedélyeztetést? 4 Mely növények termesztése esetén tilos a sz/sz.iszap felhasználása? 4 Mely talajtani paraméterek esetén tilos a szennyvíz/szennyvíziszap felhasználása? 4 Nitrátérzékeny területen korlátozott e a felhasználása a szennyvíz/szennyvíziszapoknak? A szennyvizek/szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásához kinek a hozzájárulása 4 szükséges? Mely jogszabály írja elő a talajtani szakvélemény készítés részletes szabályait a szennyvíz 4 illetve szennyvíziszap termőföldön történő elhelyezéséhez? 4 Hol tilos a sz. szennyvíz/szennyvíziszap felhasználása? Az akkreditált laboratóriumi vizsgálata mennyi idővel előzheti meg a szennyvíz/szennyvíziszap 4 kijuttatás idejét? 4 Mely előírások szerepelnek az 50/2001. (IV.3.) Kor. rendeletben? Mire kell figyelnie a földhasználónak/földtulajdonosnak a szennyvíz/szennyvíziszap 4 felhasználás során? A szennyvíz/szennyvíziszap termőföldre történő kijuttatást mennyi idővel a tevékenység 4 megkezdése előtt kell a talajvédelmi hatóság felé bejelenteni? Melyik jogszabály ültette át a nemzeti jogrendbe a vizek mezőgazdasági eredetű 4 nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 91/676/EGK tanácsi irányelvet? 4 Mi a 49/2001. (IV.3.) Korm. rendelet célja? Milyen anyagok felhasználásával kapcsolatban fogalmaz meg előírásokat a „Helyes 4 Mezőgazdasági Gyakorlat”? 4 Mi a 49/2001. (IV.3.) Korm. rendelet szerint az adatszolgáltatás beadási határideje ? 4 Hova kell benyújtani a 49/2001. (IV.3.) Korm. rendelet szerinti adatlapokat? 4 Melyik irányelv szól a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről? 4 Mikor van a trágyázási tilalmi időszak a 49/2001. (IV.3.) Korm. rendelet szerint ? 4 Melyek a 49/2001. (IV.3.) Korm. rendelet szerint általánosan megfogalmazott előírások? Milyen védőtávolság került megállapításra a 49/2001. (IV.3.) Korm. rendeletben a felszíni vizek 4 illetve kutak stb. védelme érdekében? 4 Melyik rendelet tartalmazza a trágyatároló műtárgyak kialakítására vonatkozó határidőket?

788 789 790 791 792 793 794 795 796 797 798 799 800 801 802 803 804 805 806 807 808 809 810 811 812 813 814 815 816 817 818 819 820 821 822 823 824 825 826 827 828 829 830 831 832 833 834 835 836

Mely adatok képezik részét a 49/2001. (IV.3.) Korm. rendelet szerinti adatlapokon benyújtandó 4 adatszolgáltatásnak? 4 Mely adatok nem képezik részét a 49/2001. (IV.3.) Korm. rendelet szerinti adatlapoknak? 4 Mikor tilos a trágya kijuttatása a 49/2001. (IV.3.) Korm. rendelet szerint ? A hígtrágya termőföldön történő felhasználásának engedélyezése a 49/2001. (IV.3.) Korm. 4 rendelet alapján történik ? 4 A trágyatárolókra mely előírások vonatkoznak? 4 Kinek kell folyamatos nyilvántartást vezetnie a 49/2001. (IV.3.) Korm. rendelet alapján? 4 A 49/2001. (IV.3.) Korm. rendelet szerint engedélyköteles az istállótrágyázás? 4 A 27/2006. (II.7.) Korm. rendelet milyen módon határozza meg a nitrátérzékeny területeket? 4 Mely területek tartoznak a nitrátérzékeny területek közé? 4 Milyen bírságok szerepelnek a 27/2006. (II.7.) Korm. rendeletben ? 4 Melyik jogszabály tartalmazza a „Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat” szabályrendszerét Mely a trágyatárolás teljesítésére vonatkozó határidők szerepelnek a 27/2006. (II.7.) Korm. 4 rendeletben Tartalmazza e a 27/2006. (II.7.) Korm. rendelet a nem nitrátérzékeny területen lévő állattartó 4 telepek trágyatárolóinak létesítésére vonatkozó határidőt? Melyik jogszabály ültette át a nemzeti jogrendbe a felszín alatti vizek veszélyes anyagokkal 22 szembeni védelmérol szóló 80/68/EGK felszín alatti irányelvet? 22 Mi a 219/2004. (VII.2I.) Korm. rendelet célja? Milyen potenciális szennyezőforrásokra vonatkozóan fogalmaz meg szabályokat a 219/2004. 22 (VII.2I.) Korm. rendelet? 22 Adatszolgáltatási kötelezettséget meghatároz e a jogszabály? 22 Mi az adatszolgáltatás alapja? 22 Melyek a 219/2004. (VII.2I.) Korm. rendelet szerinti „engedélyköteles” tevékenységek? 22 Melyik irányelv szól a felszín alatti vizek veszélyes anyagokkal szembeni védelmérol? Melyik rendelet rögzíti a felszín alatti vizek és a földtani közeg minőségi védelméhez 22 kapcsolódó határértékeket? Melyek a 219/2004. (VII.2I.) Korm. rendelet szerint általánosan megfogalmazott 22 „engedélyköteles” tevékenységek? 22 Kármentesítési kötelezést tartalmaz e a 219/2004. (VII.2I.) Korm. rendelet ? Melyik adatlap a 219/2004. (VII.2I.) Korm. rendelet jogszabályban meghatározott 22 adatszolgáltatás alapja? 22 Mely adatok képezik részét a FAVI adatlapokon benyújtandó adatszolgáltatásnak? 22 Hová kell beküldeni a FAVI adatlapot? 22 A FAVI rendszer adatbejelentői körét alkotják az állattartó tevékenységet végzők? A hígtrágya termőföldön történő felhasználásának engedélyezése a 219/2004. (VII.2I.) Korm. 22 rendelet általi engedély alapján történik ? 22 Előírhatja-e a 219/2004. (VII.2I.) Korm. rendelet valamely monitoringot? Mi a címe a felszín alatti vizek veszélyes anyagokkal szembeni védelmérol szóló 80/68/EGK 22 irányelvet átültető nemzeti jogszabálynak? 22 A 219/2004. (VII.2I.) Korm. rendelet szerint engedélyköteles az istállótrágyázás? 22 Ivóvízkészletünk hány %-a származik felszín alatti vízkészletből? Melyik jogszabály ültette át a nemzeti jogrendbe a környezet, különösen a talaj védelméről szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználása esetén elnevezésű 86/278/EGK Tanács 22 irányelvet? 22 Mi az 50/2001. (VII.2I.) Korm. rendelet célja? Milyen tevékenységekre vonatkozóan fogalmaz meg szabályokat az 50/2001. (VII.2I.) Korm. 22 rendelet ? 22 Adatszolgáltatási kötelezettséget meghatároz e az 50/2001. (VII.2I.) Korm. rendelet ? 22 Tisztított szennyvíz, szennyvíziszap termőföldön történő elhelyezése mi alapján lehetséges? 22 Melyik irányelv szól a szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználásáról? Melyik rendelet rögzíti a felszín alatti vizek és a földtani közeg minőségi védelméhez 22 kapcsolódó határértékeket? 22 Milyen káros anyagok fordulhatnak elő a szennyvízekben illetve szennyvíziszapokban ? Mely jogszabályok írják elő a kötelezően a szennyvizek és szennyvíziszapok termőföldön 22 történő hasznosításához szükséges engedélyeztetést? 22 Mely növények termesztése esetén tilos a sz/sz.iszap felhasználása? 22 Mely talajtani paraméterek esetén tilos a szennyvíz/szennyvíziszap felhasználása? 22 Nitrátérzékeny területen korlátozott e a felhasználása a szennyvíz/szennyvíziszapoknak? A szennyvizek/szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásához kinek a hozzájárulása 22 szükséges? Mely jogszabály írja elő a talajtani szakvélemény készítés részletes szabályait a szennyvíz 22 illetve szennyvíziszap termőföldön történő elhelyezéséhez? 22 Hol tilos a sz. szennyvíz/szennyvíziszap felhasználása? Az akkreditált laboratóriumi vizsgálata mennyi idővel előzheti meg a szennyvíz/szennyvíziszap 22 kijuttatás idejét? 22 Mely előírások szerepelnek az 50/2001. (IV.3.) Kor. rendeletben?

837 838 839 840 841 842 843 844 845 846 847 848 849 850 851 852 853 854 855 856 857 858 859 860 861

Mire kell figyelnie a földhasználónak/földtulajdonosnak a szennyvíz/szennyvíziszap 22 felhasználás során? A szennyvíz/szennyvíziszap termőföldre történő kijuttatást mennyi idővel a tevékenység 22 megkezdése előtt kell a talajvédelmi hatóság felé bejelenteni? Melyik jogszabály ültette át a nemzeti jogrendbe a vizek mezőgazdasági eredetű 22 nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 91/676/EGK tanácsi irányelvet? 22 Mi a 49/2001. (IV.3.) Korm. rendelet célja? Milyen anyagok felhasználásával kapcsolatban fogalmaz meg előírásokat a „Helyes 22 Mezőgazdasági Gyakorlat”? 22 Mi a 49/2001. (IV.3.) Korm. rendelet szerint az adatszolgáltatás beadási határideje ? 22 Hova kell benyújtani a 49/2001. (IV.3.) Korm. rendelet szerinti adatlapokat? 22 Melyik irányelv szól a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről? 22 Mikor van a trágyázási tilalmi időszak a 49/2001. (IV.3.) Korm. rendelet szerint ? 22 Melyek a 49/2001. (IV.3.) Korm. rendelet szerint általánosan megfogalmazott előírások? Milyen védőtávolság került megállapításra a 49/2001. (IV.3.) Korm. rendeletben a felszíni vizek 22 illetve kutak stb. védelme érdekében? 22 Melyik rendelet tartalmazza a trágyatároló műtárgyak kialakítására vonatkozó határidőket? Mely adatok képezik részét a 49/2001. (IV.3.) Korm. rendelet szerinti adatlapokon benyújtandó 22 adatszolgáltatásnak? 22 Mely adatok nem képezik részét a 49/2001. (IV.3.) Korm. rendelet szerinti adatlapoknak? 22 Mikor tilos a trágya kijuttatása a 49/2001. (IV.3.) Korm. rendelet szerint ? A hígtrágya termőföldön történő felhasználásának engedélyezése a 49/2001. (IV.3.) Korm. 22 rendelet alapján történik ? 22 A trágyatárolókra mely előírások vonatkoznak? 22 Kinek kell folyamatos nyilvántartást vezetnie a 49/2001. (IV.3.) Korm. rendelet alapján? 22 A 49/2001. (IV.3.) Korm. rendelet szerint engedélyköteles az istállótrágyázás? 22 A 27/2006. (II.7.) Korm. rendelet milyen módon határozza meg a nitrátérzékeny területeket? 22 Mely területek tartoznak a nitrátérzékeny területek közé? 22 Milyen bírságok szerepelnek a 27/2006. (II.7.) Korm. rendeletben ? 22 Melyik jogszabály tartalmazza a „Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat” szabályrendszerét Mely a trágyatárolás teljesítésére vonatkozó határidők szerepelnek a 27/2006. (II.7.) Korm. 22 rendeletben Tartalmazza e a 27/2006. (II.7.) Korm. rendelet a nem nitrátérzékeny területen lévő állattartó 22 telepek trágyatárolóinak létesítésére vonatkozó határidőt?

1. Az egészséges állatra jellemző: A. A szabályos élettevékenység. B. Az, hogy optimális körülmények között a genetikai képességének megfelelően termel. C. Élénk mozgás. D. A megszokottnál kevesebb takarmányfelvétel. Pontok: 2 2. A beteg állatra jellemző: A. Valamely szerve rendellenesen működik. B. A betegség valamely tünete megállapítható. C. Csökkenő termelés, de egyéb tünete nincs. D. A megszokottnál több takarmányfelvétel. Pontok: 2 3. A nem egészséges állatra jellemző: A. Nem megfelelő a termelés, de látszólag még nem beteg. B. Az állat lázas. C. Rendellenes viselkedés figyelhető meg. D. Valamely szerve rendellenesen működik. Pontok: 1 4. A fertőző betegség okai: A. Különböző alacsonyabb rendű kórokozók B. Belső okok C. Anyagellátási zavarok D. Hőhatások

Pontok: 1 5. A fertőző betegségek kialakulásának feltételei: A. A fertőző ágens bejutása a szervezetbe. B. A szervezet fogékonysága a fertőzés iránt. C. Az állattartó megfelelő fertőtlenítés nélkül telepíti be az istállót. D. Az etetett takarmányt a szomszéd telepről hozta. Pontok: 2 6. Mit jelent a fertőző ágens patogenitása? A. Kórokozó képességét. B. Milyen gyorsan alakul ki járvány. C. Mekkora területen alakul ki járvány. D. Kell-e hajlamosító tényező a betegség kialakulásához. Pontok: 1 7. Mit jelent, ha egy kórokozóról azt mondjuk, hogy obligát patogenitású? A. A kórokozó minden, a betegség iránt fogékony egyedet képes megbetegíteni. B. A betegség kialakulásához hajlamosító tényezők is kellenek. C. A kórokozó megbetegítő képessége több állatfajra is kiterjed. D. A kórokozó csak egyféle állatfajt képes megbetegíteni. E. A kórokozó egész földrészekre kiterjedő járványt okoz. Pontok: 1 8. Mit jelent, ha egy kórokozóról azt mondjuk, hogy fakultatív patogén? A. A kórokozó minden, a betegség iránt fogékony egyedet képes megbetegíteni. B. A betegség kialakulásához hajlamosító tényezők is kellenek. C. A kórokozó megbetegítő képessége több állatfajra is kiterjed. D. A kórokozó csak egyféle állatfajt képes megbetegíteni. E. A kórokozó egész földrészekre kiterjedő járványt okoz. Pontok: 1 9. Mit jelent, ha egy kórokozóról azt mondjuk, hogy tág-, más néven szélesspektrumú? A. A kórokozó minden, a betegség iránt fogékony egyedet képes megbetegíteni. B. A betegség kialakulásához hajlamosító tényezők is kellenek. C. A kórokozó megbetegítő képessége több állatfajra is kiterjed. D. A kórokozó csak egyféle állatfajt képes megbetegíteni. E. A kórokozó egész földrészekre kiterjedő járványt okoz. Pontok: 1 10. Mit jelent, ha egy kórokozóról azt mondjuk, hogy szűk spektrumú? A. A kórokozó minden, a betegség iránt fogékony egyedet képes megbetegíteni. B. A betegség kialakulásához hajlamosító tényezők is kellenek. C. A kórokozó megbetegítő képessége több állatfajra is kiterjed. D. A kórokozó csak egyféle állatfajt képes megbetegíteni. E. A kórokozó egész földrészekre kiterjedő járványt okoz. Pontok: 1 11. Mi a pándémia? A. A kórokozó minden, a betegség iránt fogékony egyedet képes megbetegíteni. B. A betegség kialakulásához hajlamosító tényezők is kellenek. C. A kórokozó megbetegítő képessége több állatfajra is kiterjed. D. A kórokozó csak egyféle állatfajt képes megbetegíteni. E. A kórokozó egész földrészekre kiterjedő járványt okoz.

Pontok: 1 12. Milyen járványvédelmi szabályokat ismer? A. Az istállók egyszerre való kiürítése, illetve lehetőség szerint egyszerre történő betelepítése. B. Csak megbízható helyről szabad vásárolni takarmányt. C. A rágcsálók rendszeres irtása. D. Az idegen állományból származó állatok karanténozása. Pontok: 3 13. Hogyan szerezhet az állat aktív immunitást? A. Leölt kórokozót juttatunk az állat szervezetébe, és immunválasz alakul ki. B. Élő, legyengített kórokozót juttatunk az állat szervezetébe, és immunválasz alakul ki. C. A kórokozóval szemben termelt hiperimmun savót juttatunk az állat szervezetébe. D. Magzati korban maternális ellenanyagok jutnak át a placentán a magzat szervezetébe, amely emiatt a megfelelő immunitással jön a világra. E. Az anya föcstejével vesz fel az újszülött ellenanyagot. Pontok: 2 14. Hogyan szerezhet az állat passzív immunitást? A. Leölt kórokozót juttatunk az állat szervezetébe, és immunválasz alakul ki. B. Élő, legyengített kórokozót juttatunk az állat szervezetébe, és immunválasz alakul ki. C. A kórokozóval szemben termelt hiperimmun savót juttatunk az állat szervezetébe. D. Magzati korban maternális ellenanyagok jutnak át a placentán a magzat szervezetébe, amely emiatt a megfelelő immunitással jön a világra. E. Az anya föcstejével vesz fel az újszülött ellenanyagot. Pontok: 3 15. Mi a teendő egyes fertőző állatbetegségek gyanújának felmerülésekor? A. Be kell jelenteni az állategészségügyi hatóságnak. B. Meg kell várni, amíg biztosak lesznek a tünetek. C. Minél hamarabb értékesíteni az állományt D. Fertőtleníteni az épületeket. Pontok: 1 16. Melyek az alábbiak közül a bejelentési kötelezettség alá tartozó fertőző

állatbetegségek? A. RSZKF B. SVD C. BSE D. Lépfene E. Veszettség Pontok: 5 17. Melyek az alábbiak közül a bejelentési kötelezettség alá tartozó fertőző állatbetegségek? A. Sertéspestis B. Sertésorbánc C. Sertések dysentériája D. Malacok coli hasmenése Pontok: 3 18. Melyek az alábbiak közül a bejelentési kötelezettség alá tartozó fertőző

állatbetegségek? A. Baromfipestis B. Baromfikolera

C. Madárinfluenza D. Kacsapestis Pontok: 3 19. Melyek az alábbiak közül a bejelentési kötelezettség alá tartozó fertőző

állatbetegségek? A. Rühösség B. Súrlókór C. Varas szájfájás D. Juhhimlő Pontok: 3 20. Melyek az alábbiak közül a bejelentési kötelezettség alá tartozó fertőző

állatbetegségek? A. Takonykór B. Tenyészbénaság C. Lovak fertőző kevésvérűsége D. Lovak agy- és gerincvelő gyulladásai (keleti, nyugati, venezuelai) E. Tetanusz F. Tarlósömör Pontok: 4 21. Mely betegségek elleni védekezésre irányuló előírásokkal foglalkozik a „Kölcsönös

megfeleltetés” előírásaihoz kapcsolódóan külön jogszabály? A. Sertéspestis B. Lépfene C. RSZKF D. BSE Pontok: 2 22. Mely állatfajokat betegíti meg a ragadós száj- és körömfájás vírusa? A. Sertés B. Kérődző C. Ló D. Baromfi E. Vaddisznó Pontok: 3 23. Melyek a tünetei a ragadós száj- és körömfájásnak? A. Általános lázas tünetek B. Nyirokcsomók duzzanata C. Hólyagképződés a szájüregben és a lábvégeken D. Hasmenés E. Vetélés Pontok: 2 24. Milyen intézkedésekkel védekezünk a ragadós száj- és körömfájás ellen? A. Kizárólag hatósági intézkedésekkel (zárlat, leölések). B. A hatóság vakcinázást rendel el. C. Az állatorvos kezeli a beteg állatokat. D. Nem szükséges külön intézkedés. Pontok: 1 25. Mennyire ellenálló a ragadós száj- és körömfájást okozó vírus?

A. Nem vírus okozza a betegséget. B. Közepesen ellenálló. C. Ellenállóképessége igen nagy, hígtrágyában hetekig túlél. Pontok: 1 26. Ragadós száj- és körömfájás gyanúja esetén mi a gazdálkodó kötelessége? A. Értesíteni a hatósági állatorvost. B. A fogékony állatokat az esetleges fertőzési lehetőségektől távol tartani. C. Nem szükséges tennie semmit. D. Megvárni, amíg a tünetek egyértelműek lesznek. Pontok: 2 27. Milyen hatása lehet, ha a gazdálkodó nem teljesíti ragadós száj- és körömfájás gyanúja

esetén a jogszabályi előírásokat? A. Nincs különösebb hatása. B. Súlyos, gazdaságon belüli és gazdaságon kívüli hatása is lehet. C. Csak gazdaságon belüli kihatása van. D. A bejelentés elmulasztásának enyhék a következményei, javítható a hiba. Pontok: 1 28. Milyen szempontokat kell figyelembe venni az állattartónál végzett, az RSZKF-el

kapcsolatos intézkedések betartásának ellenőrzésekor? A. Ha állata beteg (normálistól eltérő viselkedést mutat), vagy váratlanul elhullik, szól-e az állatorvosnak? B. Volt-e az állományban elmúlt három hónapban olyan állat, amelyik sántított, és amennyiben a válasz igen, akkor mit tett az állattartó? C. Az élelmiszertermelő állattal minden fajta állati eredetű fehérjét etet-e (pl. csont –és húslisztet, tollisztet, állati eredetű anyagot tartalmazó konyhai hulladékot stb.)? D. Volt-e az elmúlt három hónapban olyan állat az állományban, amelyik mozgása hirtelen összerendezetlenné vált, esetleg hirtelen összeesett, vagy nehezen tudott volna felállni, és amennyiben a válasz igen, akkor mit tett az állattartó? Pontok: 2 29. Milyen szempontokat kell figyelembe venni az állattartónál végzett, az SVD-el

kapcsolatos intézkedések betartásának ellenőrzésekor? A. Ha állata beteg (normálistól eltérő viselkedést mutat), vagy váratlanul elhullik, szól-e az állatorvosnak? B. Volt-e az állományban elmúlt három hónapban olyan állat, amelyik sántított, és amennyiben a válasz igen, akkor mit tett az állattartó? C. Az élelmiszertermelő állattal minden fajta állati eredetű fehérjét etet-e (pl. csont –és húslisztet, tollisztet, állati eredetű anyagot tartalmazó konyhai hulladékot stb.)? D. Volt-e az elmúlt három hónapban olyan állat az állományban, amelyik mozgása hirtelen összerendezetlenné vált, esetleg hirtelen összeesett, vagy nehezen tudott volna felállni, és amennyiben a válasz igen, akkor mit tett az állattartó? Pontok: 1 30. Milyen szempontokat kell figyelembe venni az állattartónál végzett, a kéknyelv

betegséggel kapcsolatos intézkedések betartásának ellenőrzésekor? A. Ha állata beteg (normálistól eltérő viselkedést mutat), vagy váratlanul elhullik szól-e az állatorvosnak? B. Volt-e az állományban elmúlt három hónapban olyan állat, amelyik sántított, és amennyiben a válasz igen, akkor mit tett az állattartó? C. Az élelmiszertermelő állattal minden fajta állati eredetű fehérjét etet-e (pl. csont –és húslisztet, tollisztet, állati eredetű anyagot tartalmazó konyhai hulladékot stb.)? D. Volt-e az elmúlt három hónapban olyan állat az állományban, amelyik mozgása hirtelen összerendezetlenné vált, esetleg hirtelen összeesett, vagy nehezen tudott volna felállni, és amennyiben a válasz igen, akkor mit tett az állattartó?

Pontok: 2 31. Milyen szempontokat kell figyelembe venni az állattartónál végzett, a fertőző szivacsos

agyvelőbántalommal kapcsolatos intézkedések betartásának ellenőrzésekor? A. Ha állata beteg (normálistól eltérő viselkedést mutat), vagy váratlanul elhullik, szól-e az állatorvosnak? B. Volt-e az állományban elmúlt három hónapban olyan állat, amelyik sántított, és amennyiben a válasz igen, akkor mit tett az állattartó? C. Az élelmiszertermelő állattal minden fajta állati eredetű fehérjét etet-e (pl. csont –és húslisztet, tollisztet, állati eredetű anyagot tartalmazó konyhai hulladékot stb.)? D. Volt-e az elmúlt három hónapban olyan állat az állományban, amelyik mozgása hirtelen összerendezetlenné vált, esetleg hirtelen összeesett, vagy nehezen tudott volna felállni, és amennyiben a válasz igen, akkor mit tett az állattartó? Pontok: 3 32. Milyen hatása lehet, ha a gazdálkodó nem teljesíti SVD gyanúja esetén a jogszabályi

előírásokat? A. Nincs különösebb hatás. B. Súlyos, gazdaságon belüli és gazdaságon kívüli hatása is lehet. C. Csak gazdaságon belüli kihatása van. D. A bejelentés elmulasztásának enyhék a következményei, javítható a hiba. Pontok: 1 33. Milyen hatása lehet, ha a gazdálkodó nem teljesíti kéknyelv betegség gyanúja esetén a

jogszabályi előírásokat? A. Nincs különösebb hatása. B. Súlyos, gazdaságon belüli és gazdaságon kívüli hatása is lehet. C. Csak gazdaságon belüli kihatása van. D. A bejelentés elmulasztásának enyhék a következményei, javítható a hiba. Pontok: 1 34. Mi okozza a szarvasmarhák fertőzőszivacsos agyvelőbántalmát? A. Baktérium B. Vírus C. Parazita D. Prion Pontok: 1 35. Milyen hatása lehet, ha a gazdálkodó nem teljesíti a fertőző szivacsos agyvelőbántalom

gyanúja esetén a jogszabályi előírásokat A. Nincs különösebb hatása. B. Súlyos, gazdaságon belüli és gazdaságon kívüli hatása is lehet. C. Csak gazdaságon belüli kihatása van. D. A bejelentés elmulasztásának enyhék a következményei, javítható a hiba. Pontok: 1 36. Mekkora a fertőző szivacsos agyvelőbántalmat okozó prionok ellenállóképessége? A. Kicsi, fertőtlenítőszerekkel könnyen inaktiválhatók. B. Közepes. C. Nagy, biztos elpusztításukhoz 133 fokon 20 perces behatási idő szükséges. Pontok: 1 37. Milyen fajoknál fordulhat elő a fertőző szivacsos agyvelőbántalom? A. Sertés

B. Szarvasmarha C. Ember D. Kutya E. Házinyúl Pontok: 2 38. Hogy alakult ki szarvasmarhákban a fertőző szivacsos agyvelőbántalom? A. Valószínűleg együtt tartott, beteg juhoktól kapták el: B. Valószínűleg úgy alakult ki, hogy súrlókórban elpusztult juhokból készült húslisztet is etettek szarvasmarhákkal C. Valószínűleg beteg emberektől kapták el. D. Nem tudjuk biztosan. Pontok: 1 39. Mennyi a lappangási ideje a fertőző szivacsos agyvelőbántalomnak? A. Néhány óra B. Néhány nap C. Néhány hét D. Néhány hónap E. Több év Pontok: 1 40. Milyen tünetei vannak a fertőző szivacsos agyvelőbántalomnak szarvasmarhákban? A. Viselkedés megváltozása B. Abnormális testtartás C. Hang- és fényingerekre túl érzékenyen reagálnak. D. Hirtelen jelentkező általános tünetek E. Láz F. Hasmenés Pontok: 3 41. Milyen hatósági intézkedéseket vezettek be a szivacsos agyvelőbántalmak

kialakulásának elkerülése érdekében? A. Élelmiszertermelő állatokkal állati eredetű fehérje etethető. B. A fertőző szivacsos agyvelőbántalmak gyanúját az állatorvosnak haladéktalanul be kell jelenteni. C. A szarvasmarha, juh vagy kecske elhullását - haladéktalanul jelenteni az állatorvosnak; D. Élelmiszertermelő állatokkal tej, tejtermék, tojás sem etethető. E. A kérődző élelmiszertermelő állatok takarmányozására a hallisztet, valamint a vértermékeket tartalmazó takarmány felhasználható. Pontok: 2 42. Hol fordul elő a kéknyelv betegség? A. Afrikában B. Európában C. Hazánkban D. Az egész világon Pontok: 1 43. Mi terjeszti a kéknyelv betegséget? A. Szúnyogok B. Érintkezéssel is terjed. C. A szél D. Fertőzött állatok is terjesztik. Pontok: 1

44. Mik a tünetei a kéknyelv betegségnek? A. Ödéma B. Vérzések C. Hányás D. Idegrendszeri tünetek Pontok: 2 45. Mely állatok betegedhetnek meg a kéknyelv betegségben? A. Szarvasmarha B. Sertés C. Juh D. Baromfi Pontok: 2 46. Ki köteles a kéknyelv betegség észlelésekor a betegséget bejelenteni? A. Csak az állat gondozója. B. Csak az állat tulajdonosa. C. Csak az állatokat felvásárló személy. D. Bárki, aki a beteg állattal érintkezett, és észleli a betegséget. E. Csak az ellátó magánállatorvos. Pontok: 1 47. Mik a tünetei az SVD-nek? A. Enyhe lázas tünetek B. Nyirokcsomók duzzanata C. Hólyagképződés a szájüregben D. Hasmenés E. Vetélés Pontok: 2 48. Milyen fajok betegedhetnek meg az SVD vírusától? A. Sertés B. Szarvasmarha C. Juh D. Baromfi Pontok: 1 49. Mekkora az ellenállóképessége az SVD vírusának? A. Kicsi, fertőtlenítőszerekkel könnyen inaktiválhatók. B. Közepes. C. Nagy, biztos elpusztításukhoz 133 fokon 20 perces behatási idő szükséges. D. Nagy az ellenállóképességük, szennyes istállókörnyezetben 12 hétig is fertőzőképes maradhat. Pontok: 1 50. SVD gyanúja esetén mi a gazdálkodó kötelessége? A. Értesíteni a hatósági állatorvost. B. Azonnal levágatni a beteg állatokat. C. Nem szükséges tennie semmit. D. Megvárni, amíg a tünetek egyértelműek lesznek. Pontok: 1 51. Mi az ENAR rövidítés jelentése? A. Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszer

B. Egyedi Nyilvántartási és Azonosítási Rendszer C. Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendelet Pontok: 1 52. Mi a TIR rövidítés jelentése? A. Tenyészet Információs Rendszer B. Tenyészállat Információs Rendszer C. Tartók és Telepek Információs Rendszere Pontok: 1 53. Melyik intézmény felelős a TIR és ENAR központi adatbázisának üzemeltetéséért? A. OMMI B. MVH C. MgSzH Központ D. FVM Pontok: 1 54. Mely állatfajok esetében kötelező ENAR az EU-ban? A. Juh B. Sertés C. Baromfi D. Szarvasmarha E. Nyúl Pontok: 3 55. Rendezze növekvő sorba a regisztrált tenyészetek számát állatfajok szerint! A. Sertés B. Szarvasmarha C. Juh D. Kecske Pontok: 4 56. Rendezze növekvő sorba a regisztrált tenyészetek számát típusuk szerint! A. Árutermelő B. Vágóhíd C. Piac, állatvásár D. Kiállítás Pontok: 4 57. Mit (kit) tart nyilván a TIR? A. Tulajdonosokat és telepeket B. Állatok füljelzőit C. Tenyészeteket és tartási helyeket D. Állatorvosokat Pontok: 1 58. Mi az ENAR rendszerek hivatalos honlapja? A. www.ommi.hu B. www.enar.hu C. www.fvm.hu D. www.index.hu Pontok: 1 59. Hol találhatók ügyfélszolgálati irodák?

A. Állategészségügyi Állomásokon B. Falugazdász irodákban C. MVH megyei kirendeltségein D. MgSzH Központ Pontok: 2 60. Mely lapon lehet bejelenteni a megszületett szarvasmarha egyedeket? A. 1926 B. 2010 C. 2015 D. 2929 Pontok: 1 61. Milyen színű füljelzők alkalmazhatók szarvasmarháknál Magyarországon? A. Sárga B. Kék C. Fehér D. Lazac-vörös Pontok: 2 62. Hány féle füljelző rendelhető Magyarországon méret szerint? A. Egy B. Kettő C. Három D. Négy Pontok: 1 63. Hány számjegyből áll a magyar szarvasmarha ENAR szám? A. HU + 8 B. HU + 10 C. HU + 12 D. HU + 14 Pontok: 1 64. Melyek a Szarvasmarha Információs Rendszer alrendszerei? A. Tenyészbika alrendszer B. Tehén alrendszer C. Küllemi alrendszer D. Törzskönyvi alrendszer Pontok: 3 65. Milyen színű a szarvasmarha Útlevél? A. Sárga B. Zöld C. Kék D. Piros Pontok: 1 66. Mivel kell megjelölni a hazai sertéseket a jogszabályok szerint? A. Fülcsipke B. Fültetoválás C. Füljelző D. Festék Pontok: 1

67. Mikor nem kell átjelölni a külföldről beszállított sertéseket? A. Mindig át kell jelölni B. Sohasem kell átjelölni C. Amennyiben 72 órán belül vágásra kerül D. Amennyiben továbbtenyésztik Pontok: 1 68. Mi a 2611-es bizonylat neve? A. Füljelző pótlás megrendelő lap B. Sertés szállítólevél C. Eltérés bejelentő lap D. Nyomtatvány átadás bejelentő lap Pontok: 1 69. Milyen esetben kell aláírni állatorvosnak a sertés szállítólevelet? A. Vágóhídra történő szállításnál B. Export esetén C. Minden esetben D. Csak az állattartó kérésére Pontok: 1 70. Mikortól kötelező az EU-ban a juhok és kecskék jelölése? A. 2003 B. 2004 C. 2005 D. 2006 Pontok: 1 71. Mely szervezet működik közre a juhok és kecskék jelölésében? A. Juh Terméktanács B. MJSz C. Magyar Agrárkamara D. MKSz Pontok: 2 72. Meddig kell megjelölni a juhokat és kecskéket? A. Legkésőbb 6 hónapos korig B. Legkésőbb a tenyésztésbevételig C. Amikor elhagyja a születéskori tenyészetet D. Legkésőbb két éves korukig Pontok: 2 73. Mi a felnőtt juhok jelölésének módja? A. Füljelző B. Tetoválás C. Mindkettő D. Egyik sem Pontok: 1 74. Alkalmazhatók-e fénymásolt bizonylatok az ENAR-okban? A. Egyes bizonylatok esetében igen B. Soha C. Csak, ha már a tömbből elfogyott

D. Csak az Ügyfélszolgálat engedélyével Pontok: 1 75. Mely állatfaj esetében tervezi az EU az elektronikus azonosítók bevezetését 2008-ban? A. Szarvasmarha B. Sertés C. Juh D. Ló Pontok: 1 76. Ki helyezi be a füljelzőt 6 hónapnál fiatalabb juhokba és kecskékbe a jogszabályok

szerint? A. Állattartó B. Területi felelős C. Állatorvos D. Kereskedő Pontok: 1 77. Ki helyezhet be a füljelzőt 6 hónapnál idősebb juhokba és kecskékbe? A. Állattartó B. Területi felelős C. Állatorvos D. Kereskedő Pontok: 2 78. Mi a neve a lovakat kísérő okmánynak? A. Marhalevél B. Ló szállítólevél C. Lóútlevél D. Kezelési bizonyítvány Pontok: 1 79. Mi a lovak hivatalos jelölése? A. Füljelző B. Bélyegzés C. Elektronikus azonosító (chip) D. Tetoválás Pontok: 1 80. Mikorra tervezi Magyarország a BIR beindítását? A. 2008 B. 2009 C. 2010 D. 2012 Pontok: 1 81. Mit jelent az állatjólét? A. Az állatra jellemző mentális és fizikai állapotát fejezi ki egy adott technológiai rendszerben. B. Az állat pillanatnyi adaptációs helyzetét jelöli környezetéhez viszonyítva. C. Az állatok pillanatnyi állapotát jelzi. D. Azt, hogy az állat nem érzi magát jó a környezetében. Pontok: 2 82. Mikor keletkezett az első európai egyezmény az állatvédelemről?

A. 1978 B. 1987 C. 1951 D. 1967 Pontok: 1 83. Mivel foglalkoztak az első, állatvédelmi témájú egyezményben? A. Az állatok védelmével a mezőgazdasági haszonállattartásban B. A kedvtelésből tartott állatok tartásával C. Az állatszállítással D. Az állatkísérletekkel Pontok: 1 84. 1992-ben mivel bővítették ki az első, állatvédelemmel foglalkozó egyezményt? A. Minimumkövetelményeket írtak elő a haszonállatok tartására. B. A követelményeket nemcsak az iparszerű tartáskörülményekre, hanem minden állattartásra kiterjesztették. C. Az állatszállítás állatvédelmi szabályaival. D. Az állatkísérletek szabályozásával. Pontok: 2 85. Mi tartozik a felsoroltak közül az állatok öt szabadságjoga közé? A. Az éhezés és a szomjazás elkerülése B. Fájdalom, sérülések, betegségek elkerülése C. Félelem és a káros stresszhatások elkerülése D. Korlátlan szabadság Pontok: 3 86. Hogyan szerepel az állatvédelem az EU Vidékfejlesztési Rendeletében? A. Az állatvédelem a Vidékfejlesztési Rendeletben nem szerepel. B. Az állatvédelem a Vidékfejlesztési Rendeletben csak érintőlegesen szerepel. C. Az állatvédelem a Vidékfejlesztési Rendeletben központi helyen szerepel. D. A Vidékfejlesztési Rendelet kizárólag állatvédelemmel foglakozik. Pontok: 1 87. Mi az állatvédelem? A. Az állatvédelem társadalmilag elvárt, hasznos tevékenység. B. Az állatvédelem az állatok jó közérzetének biztosítása. C. Csak az állatokkal hivatásszerűen foglalkozó ember erkölcsi kötelessége. D. Az állatok túlzott kihasználása ellen folytatott küzdelem. Pontok: 2 88. Milyen állatfajokra terjed ki az állatvédelem? A. Páratlan ujjú patásokra (ló, szamár, öszvér) B. Szarvasmarha C. Baromfira D. Méhre E. Macskára, kutyára F. Valamennyi gerinces állatra vonatkozik. Pontok: 5 89. Milyen állatfajokkal foglakoznak kiemelten a részletes szabályokat tartalmazó

állatvédelmi rendeletek? A. A sertések intenzív (vagy iparszerű) tartásával

B. A borjak védelmével C. A lovak tartásával D. A kedvtelésből tartott állatok tartásával Pontok: 2 90. Mely hazai jogszabályok foglalkoznak állatvédelemmel? A. A 32/1999. (III. 31.) a mezőgazdasági haszonállatok tartásának állatvédelmi szabályairól szóló FVM rendelet B. Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. Törvény C. Az állategészségügyről szóló 2005. évi CLXXVI. törvény D. A sertések hólyagos betegsége elleni védekezés szabályairól szóló 14/2003. (II. 14.) FVM rendelet E. A 35/2002. (IV. 27.) FVM rendelet a kéknyelv betegség elleni védekezés szabályairól Pontok: 2 91. Mi történik a szabályozás hatályba lépése előtt megépített állattartó épületekkel? A. A türelmi határidők figyelembe vételével át kell alakítani őket úgy, hogy megfeleljenek az előírásoknak. B. Le kell bontani a régi épületeket, és új, korszerű épületeket kell építeni. C. Be kell zárni a régi telepeket. D. Nem kell az előírásokkal foglalkozni. Pontok: 1 92. Mi a végső célja az állatvédelemnek?

A. Az állatvédelem egyik alapvető célja a káros mértékű stresszhatás enyhítése, mivel a túlzott mértékű vagy hirtelen, váratlanul megjelenő stressz – az állatnak okozott szükségtelen szenvedés mellett teljesítménycsökkentő (pl. súlycsökkentő és húsminőség rontó) hatású is lehet. B. Az, hogy az állatok a lehető legkellemesebben érezzék magukat. C. Az, hogy a közvéleményt megnyugtassuk. D. Az, hogy a tartási költségeket megnöveljük. Pontok: 1 93. Hogyan lehet tartani az egymást nyugtalanító állatokat? A. Az állattartónak biztosítani kell az elkülönített tartását. B. Nem lehet egy épületben tartani az egymást nyugtalanító állatokat. C. Nem lehet egy telepen tartani az egymást nyugtalanító állatokat. D. Az állattartó saját belátása szerint tarthatja az egymást nyugtalanító állatokat. Pontok: 1 94. Milyen gyakran kell az állatokat ellenőrizni? A. Rendszeresen, de legalább napi egyszeri alkalommal kell az állatokat ellenőrizni. B. Naponta legalább háromszor kell az állatokat ellenőrizni. C. Hetente legalább egyszer kell az állatokat ellenőrizni. D. Alkalomszerűen, amikor az állatgondozónak eszébe jut, elegendő az állatokat ellenőrizni. E. Annyiszor kell ellenőrizni az állatokat, ahányszor az állat tulajdonosa előírja. Pontok: 1 95. Milyen takarmánnyal kell az állatokat ellátni? A. A megalapozott tudományos eredmények és tapasztalatok alapján az állatot annak fajára, fajtájára, korára, fejlettségére, alkalmazkodási képességére, háziasítottságának fokára, fiziológiai állapotára, etológiai szükségleteire figyelemmel kell takarmánnyal ellátni. B. Adott takarmány ne tartalmazzon olyan anyagot, amely az állatnak szenvedést vagy fájdalmat okozhat. C. Azzal a takarmánnyal kell ellátni az állatot, amelyiket a lehető legszívesebben fogyaszt el. D. Azzal a takarmánnyal kell ellátni az állatot, amely a lehető leggazdaságosabb.

Pontok: 2 96. Milyen folyadékkal kell az állatokat ellátni? A. A megalapozott tudományos eredmények és tapasztalatok alapján az állatot annak fajára, fajtájára, korára, fejlettségére, alkalmazkodási képességére, háziasítottságának fokára, fiziológiai állapotára, etológiai szükségleteire figyelemmel kell folyadékkal ellátni. B. Az adott folyadék ne tartalmazzon olyan anyagot, amely az állatnak szenvedést vagy fájdalmat okozhat. C. Az adott folyadék reggel-este álljon az állat rendelkezésére. D. Az adott folyadék legalább 15 C°-os hőmérsékletű legyen. Pontok: 2 97. Hogyan kell az állatok elhelyezésére szolgáló istállókat, berendezéseket kialakítani? A. Az istállókat, berendezéseket úgy kell kialakítani, hogy hatékonyan tisztíthatóak legyenek. B. Az istállókat, berendezéseket úgy kell kialakítani, hogy hatékonyan fertőtleníthetőek legyenek. C. Az istállókat, berendezéseket úgy kell kialakítani, hogy az állatokra nézve ártalmas anyagot ne tartalmazzanak. D. Az istállókat, berendezéseket úgy kell kialakítani, hogy minél több állat elférjen bennük. Pontok: 3 98. Mit kell csinálni a takarmánymaradékkal? A. A szükséges gyakorisággal el kell távolítani. B. Ott kell hagyni, hogy az állatok később megegyék. C. Annyit kell adni, hogy ne képződjön takarmánymaradék. D. Nem kell foglalkozni a takarmánymaradékkal, erre semmilyen előírás nincs. Pontok: 1 99. Zárt állattartás esetén mire kell külön ügyelni? A. Az épületet úgy megépíteni és karbantartani, hogy a tűzveszély a lehető legkisebb legyen. B. Az épületet úgy kell megépíteni és karbantartani, hogy kellően világos legyen, ne kelljen világítani. C. Az épületet úgy kell megépíteni, hogy jól szigetelt legyen. D. Az épületet úgy kell megépíteni, hogy az időjárás viszontagságaitól védje az állatokat. Pontok: 1 100. Szabad tartás esetén mire kell külön ügyelni? A. Szabad tartás esetén biztosítania kell az állatok számára olyan területet, illetve létesítményt, ahol azok a szélsőséges időjárási körülmények esetén védelmet találnak. B. Szabad tartás esetén biztosítania kell az állatok számára olyan területet, illetve létesítményt, ahol a ragadozókkal szemben védelmet találnak. C. Szabad tartás esetén biztosítania kell azt, hogy az állatokat éjszakára fedett szállásra tudjuk behajtani. D. Szabad tartás esetén biztosítani kell azt, hogy az állatok felügyelete folyamatos és állandó legyen. Pontok: 2 101. Az épület szigetelésekor mire kell ügyelni? A. Az épület szigetelésének biztosítania kell, hogy a légáramlás az állatok egészségét ne károsítsa. B. Az épület szigetelésének biztosítania kell, hogy a hőmérséklet az állatok egészségét ne károsítsa. C. Az épület szigetelésének biztosítania kell, hogy a relatív páratartalom az állatok egészségét ne károsítsa. D. Az épület szigetelésének biztosítania kell, hogy a hőmérséklet állandó legyen. Pontok: 4 102. Az automatikusan üzemelő berendezéseket milyen gyakran kell ellenőrizni? A. Minden automatikusan üzemelő berendezést legalább naponta egy alkalommal ellenőrizni kell. B. Minden automatikusan üzemelő berendezést legalább műszakonként egy alkalommal ellenőrizni kell. C. Minden automatikusan üzemelő berendezést legalább hetente egy alkalommal ellenőrizni kell.

D. Az automatikusan üzemelő berendezéseket akkor kell ellenőrizni, és megjavítani ha észrevesszük, hogy meghibásodtak. Pontok: 1 103. Milyen kikötéseknek kell teljesülnie mesterséges szellőztető berendezések

alkalmazásakor? A. Mesterséges szellőztető berendezés alkalmazása esetén megfelelő kisegítő megoldással kell biztosítani a légcserét annak érdekében, hogy az állatok egészségi állapota a rendszer meghibásodása esetén ne károsodjon. B. Mesterséges szellőztető berendezés alkalmazása esetén a rendszer meghibásodására a gondozót riasztórendszernek kell figyelmeztetnie. C. Mesterséges szellőztető berendezés alkalmazása esetén a riasztórendszer működőképességét nem szükséges rendszeresen ellenőrizni. D. Mesterséges szellőztető berendezés alkalmazása esetén a riasztóberendezés helyett elegendő a gondozók jelenléte. Pontok: 2 104. Elektromos berendezések felszerelésekor mire kell ügyelni? A. Az elektromos berendezéseket úgy kell felszerelni, hogy azok áramütést ne okozzanak. B. Az elektromos berendezéseket úgy kell felszerelni, hogy az állatok ne férjenek hozzá. C. Az elektromos berendezéseket úgy kell felszerelni, hogy mindenképpen az állattartó épületen kívülre kerüljenek. D. Az elektromos berendezéseket úgy kell felszerelni, hogy meghibásodásuk esetén könnyedén hozzáférhetőek legyenek. Pontok: 1 105. Az állattartónak miről kell nyilvántartást vezetnie? A. Az állatlétszámról B. Az elhullásokról, és azok okáról C. Az ellenőrzésekről D. Az alkalmazott kezelésekről E. Az állatgondozókról Pontok: 4 106. A vezetett nyilvántartásokat meddig kell megőrizni? A. A nyilvántartásokat legalább öt évig meg kell őrizni. B. A nyilvántartásokat legalább egy évig meg kell őrizni. C. A nyilvántartásokat legalább a következő ellenőrzésig meg kell őrizni. D. A nyilvántartásokat legalább 6 hónapig meg kell őrizni. Pontok: 1 107. Állatvédelmi ellenőrzések során mit kell ellenőrizni? A. Betartották-e a padozatra vonatkozó előírásokat? B. Betartották-e a férőhelyszükségletre vonatkozó előírásokat? C. Betartották-e az állatok biztonságos elhelyezésére vonatkozó előírásokat? D. Betartották-e a telepi technológiához kapcsolódó műszaki berendezésekre és eszközökre vonatkozó előírásokat? E. Betartották–e a munkavédelmi előírásokat? F. Betartották-e a járványvédelmi előírásokat Pontok: 4 108. Milyen hibák fordulhatnak elő állatvédelmi ellenőrzések során? A. Olyan takarmányok, takarmány-kiegészítők etetése, melyek kedvezőtlenül befolyásolják az állatok jóllétét.

B. Az etetést és itatást nem az állat fajtájának, korának és ivarának megfelelően végzik. C. Az állatot fajtájának, korának és ivarának meg nem felelő férőhelyen tartják. D. Az állattartásra szolgáló épületek és gép berendezések nem felelnek meg az állatok igényeinek. Pontok: 4 109. Mely hibák minősülnek súlyos hibáknak? A. Nincs megfelelő számú és tudású személyzet az állatok gondozására és felügyeletére. B. A műszaki berendezések ellenőrzésének, illetve az esetleges hibák kijavításának elmulasztása. C. Nincs naprakész nyilvántartás. D. Rendszeres tisztítást, fertőtlenítést nem végeznek. E. Az érzéstelenítés nélküli beavatkozásokat nem az előírásoknak megfelelően végzik. Pontok: 2 110. Mely hibák minősülnek közepes hibáknak? A. Nincs megfelelő számú és tudású személyzet az állatok gondozására és felügyeletére. B. A műszaki berendezések ellenőrzésének, illetve az esetleges hibák kijavításának elmulasztása. C. Nincs naprakész nyilvántartás. D. Rendszeres tisztítást, fertőtlenítést nem végeznek. E. Az érzéstelenítés nélküli beavatkozásokat nem az előírásoknak megfelelően végzik. Pontok: 3 111. Mely hibáknak vannak csak a gazdaságon belüli hatásai? A. A mesterséges szellőztető berendezés használata esetén nem működik, illetve nincs meghibásodásra figyelmeztető riasztórendszer. B. Az állatok mozgásának korlátozására olyan eljárás alkalmazása, amely az állatoknak szenvedést okoz. C. Nincs megfelelő számú és tudású személyzet az állatok gondozására és felügyeletére. D. Nincs megfelelő férőhely a sérült vagy beteg állatok elkülönítésére. Pontok: 4 112. A természetes fedeztetéshez is használt kutricákban a kan számára legalább hány

négyzetméter akadálytalanul használható alapterületet kell biztosítani? A. Legalább 10 m2 akadálytalanul használható alapterületet kell biztosítani. B. Legalább 5 m2akadálytalanul használható alapterületet kell biztosítani. C. Legalább 2 m2akadálytalanul használható alapterületet kell biztosítani. D. Legalább 1 m2akadálytalanul használható alapterületet kell biztosítani. Pontok: 1 113. 110 kg-nál nehezebb sertések esetében hány m2 férőhelynek kell minden egyes állat

rendelkezésére állnia? A. 110 kg-nál nehezebb állatok esetében 1 m2-es férőhelynek kell minden egyes állat rendelkezésére állnia. B. 110 kg-nál nehezebb állatok esetében 0.65 m2-es férőhelynek kell minden egyes állat rendelkezésére állnia. C. 110 kg-nál nehezebb állatok esetében 0.55 m2-es férőhelynek kell minden egyes állat rendelkezésére állnia. D. 110 kg-nál nehezebb állatok esetében 0.4 m2-es férőhelynek kell minden egyes állat rendelkezésére állnia. Pontok: 1 114. 10 kg-os vagy annál kisebb malacok számára hány m2 férőhelynek kell minden egyes

állat rendelkezésére állnia? A. 10 kg-os vagy annál kisebb állatok esetében 0.15 m2-es férőhelynek kell minden egyes állat rendelkezésére állnia.

B. 10 kg-os vagy annál kisebb állatok esetében 0.2 m2-es férőhelynek kell minden egyes állat rendelkezésére állnia. C. 10 kg-os vagy annál kisebb állatok esetében 0.3 m2-es férőhelynek kell minden egyes állat rendelkezésére állnia. D. 10 kg-os vagy annál kisebb állatok esetében 0.4 m2-es férőhelynek kell minden egyes állat rendelkezésére állnia. Pontok: 1 115. Mely létesítményre nem kell alkalmazni sertéstartás esetében a férőhelyre vonatkozó

követelményeket? A. Nem vonatkoznak a hat sertésnél, illetve öt - malacaikat nevelő - anyakocánál kevesebbet tartó létesítményekre. B. Nem vonatkoznak a kisüzemi sertéstartásra. C. Nem vonatkoznak a háztáji sertéstartásra. D. Nem vonatkoznak a csak hízlalással foglalkozó telepekre. Pontok: 1 116. Kocák, kocasüldők esetében a felsoroltak közül mit kell biztosítani az állatok

számára? A. A kocasüldők és kocák számára állandó hozzáférést kell biztosítani manipulálható anyaghoz, illetve a játszás lehetőségéhez. B. A kocák és kocasüldők számára állandó hozzáférést kell biztosítani a megfelelő minőségű táplálékhoz. C. A kocák és kocasüldők számára állandó hozzáférést kell biztosítani a jó minőségű ivóvízhez. D. A kocák és kocasüldők számára állandó hozzáférést kell biztosítani a megfelelő mennyiségű növényi rosthoz. Pontok: 2 117. Hogyan kell a kocákat, kocasüldőket tartani?

A. A kocasüldőket és a kocákat a termékenyítés utáni 4. hét eltelte utáni naptól, 1 héttel az ellés várható időpontja előtti napig csoportosan kell tartani. B. A kocákat és kocasüldőket a termékenyítés utáni 4. hét eltelte utáni naptól, 1 héttel az ellés várható időpontja előtti napig elkülönítve kell tartani. C. A kocákat és kocasüldőket a termékenyítés utáni 4. hét eltelte utáni naptól, 1 héttel az ellés várható időpontja előtti napig lekötve kell tartani. D. A kocák és kocasüldők tartására nincs előírás. Pontok: 1 118. Mekkora zaj lehet a sertésistállókban? A. Kerülni kell a 85 dBA vagy ennél nagyobb folyamatos zajszintet. B. Maximum 85 dBA. C. Maximum 100 dBA. D. Nincs előírás. Pontok: 1 119. Sertések tartása esetén melyek a megvilágításra vonatkozó követelmények? A. Sertéseket sötétben is tarthatók. B. Az állatok számára elegendő a természetes megvilágítás. C. Ha mesterséges megvilágítás szükséges, akkor a megvilágítás időtartama feleljen meg legalább a sertések számára 9 és 17 óra között elérhető természetes fénynek. D. Gondoskodni kell olyan rögzített vagy hordozható fényforrásról, melynek fényereje elegendő az állatok bármely időszakban történő ellenőrzésére. Pontok: 2 120. Borjak tartása esetén melyek a megvilágításra vonatkozó követelmények?

A. A borjakat sötétben is lehet tartani. B. Szokásaik és fiziológiai szükségletük kielégítése céljából elegendő a természetes megvilágítás. C. A mesterséges megvilágítás időtartamának a természetes nappali fényével kell megegyeznie. D. Kiegészítésként olyan fényforrást kell használni, amelynek fényereje elegendő minden borjú bármikor történő ellenőrzéséhez, vizsgálatához. Pontok: 2 121. Hogyan kell a borjúszállást kialakítani? A. A borjúszállás kialakításánál minden egyes borjú számára biztosítani kell a lefekvés, a pihenés lehetőségét. B. A borjúszállás kialakításánál minden egyes borjú számára biztosítani kell a saját maga nehézség nélküli ellátásának a lehetőségét. C. A borjúszállás kialakításánál minden egyes borjú számára biztosítani kell azt, hogy fajtársait láthassa. D. A borjúszállás kialakításánál minden egyes borjú számára biztosítani kell a kényelmes meleg fekhelyet. Pontok: 3 122. Borjak esetében melyek a lekötőrendszerre vonatkozó követelmények? A. A lekötők sérülést nem okozhatnak. B. A lekötőrendszereket időnként ellenőrizni kell. C. A kényelmes rögzítés érdekében el kell végezni a szükséges utánállítást. D. A lekötésre használt eszközöknek olyannak kell lenniük, hogy ne okozzanak fulladást vagy sérülést. E. Borjakat lekötni tilos. Pontok: 3 123. Borjak esetében melyek a takarmányozásra vonatkozó külön követelmények? A. Gondoskodni kell a borjú korának, testtömegének, szokásainak, fiziológiai szükségleteinek megfelelő takarmányozásról. B. Minden kéthetesnél idősebb borjúnak rosttartalmú takarmányt kell adni naponta. C. Minden két hetesnél idősebb borjúnak megfelelő mennyiségű vasat kell adni. D. A borjakra indokolt esetben szájkosár rakható. E. Fehérhúsú borjak előállításánál a vaskiegészítés elmaradhat. Pontok: 3 124. Milyen borjaknak kötelező az almozás? A. A két hetesnél fiatalabb borjak részére megfelelő almozást kell biztosítani. B. Az újszülött borjak részére megfelelő almozást kell biztosítani. C. Valamennyi borjú számára megfelelő almozást kell biztosítani. D. Az anyjával együtt tartott borjak számára megfelelő almot kell biztosítani. Pontok: 1 125. Meddig lehet a borjakat egyedi ketrecben tartani? A. A borjakat nyolchetes korukat követően egyedi ketrecben tartani csak állatorvosi kezelés, viselkedésbeli problémák vagy kezelések elvégzése miatt lehet. B. A borjakat 6 hónapos korukig lehet egyedi ketrecben tartani. C. A borjakat – technológiától függően – bármeddig lehet egyedi ketrecben tartani. D. A borjakat tilos egyedi ketrecben tartani. Pontok: 1 126. Borjak esetében melyek a padozatra vonatkozó követelmények? A. A padozatnak repedésektől és folytonossági hiányoktól mentesnek kell lennie. B. A padozatnak a folyadék elvezetésére megfelelő lejtéssel kialakítottnak kell lennie. C. A padozatnak egyenletesnek, simának, de csúszásmentesnek kell lennie, D. A padozatra nem vonatkozna külön előírások borjak esetében. Pontok: 3

127. Újszülött borjak esetében melyek a külön előírások? A. A borjút a születését követően haladéktalanul, de minden esetben az élete első hat órájában colostrumhoz(föcstejhez) kell juttatni. B. Az újszülött borjút minél hamarabb el kell választani az anyjától. C. Az újszülött borjakat csoportosan kell tartani. D. Az újszülött borjút minél előbb meg kell mutatni az állatorvosnak. Pontok: 1 128. Mely esetekben nem vonatkoznak a férőhelyekre vonatkozó előírások borjak

esetében? A. Az előírások nem vonatkoznak az anyjukkal együtt tartott szopósborjak tartására. B. Az előírások nem vonatkoznak azon állattartóhelyekre, ahol 6 borjúnál kevesebb állatot tartanak. C. Az előírások nem vonatkoznak a ketreces borjútartási technológiára. D. Az előírások nem vonatkoznak a ridegen tartott szarvasmarhákra. Pontok: 2 129. Az egészséges állatra jellemző: A. A szabályos élettevékenység. B. Az, hogy optimális körülmények között a genetikai képességének megfelelően termel. C. Élénk mozgás. D. A megszokottnál kevesebb takarmányfelvétel. Pontok: 2 130. A beteg állatra jellemző: A. Valamely szerve rendellenesen működik. B. A betegség valamely tünete megállapítható. C. Csökkenő termelés, de egyéb tünete nincs. D. A megszokottnál több takarmányfelvétel. Pontok: 2 131. A nem egészséges állatra jellemző: A. Nem megfelelő a termelés, de látszólag még nem beteg. B. Az állat lázas. C. Rendellenes viselkedés figyelhető meg. D. Valamely szerve rendellenesen működik. Pontok: 1 132. A fertőző betegség okai: A. Különböző alacsonyabb rendű kórokozók B. Belső okok C. Anyagellátási zavarok D. Hőhatások Pontok: 1 133. A fertőző betegségek kialakulásának feltételei: A. A fertőző ágens bejutása a szervezetbe. B. A szervezet fogékonysága a fertőzés iránt. C. Az állattartó megfelelő fertőtlenítés nélkül telepíti be az istállót. D. Az etetett takarmányt a szomszéd telepről hozta. Pontok: 2 134. Mit jelent a fertőző ágens patogenitása? A. Kórokozó képességét.

B. Milyen gyorsan alakul ki járvány. C. Mekkora területen alakul ki járvány. D. Kell-e hajlamosító tényező a betegség kialakulásához. Pontok: 1 135. Mit jelent, ha egy kórokozóról azt mondjuk, hogy obligát patogenitású? A. A kórokozó minden, a betegség iránt fogékony egyedet képes megbetegíteni. B. A betegség kialakulásához hajlamosító tényezők is kellenek. C. A kórokozó megbetegítő képessége több állatfajra is kiterjed. D. A kórokozó csak egyféle állatfajt képes megbetegíteni. E. A kórokozó egész földrészekre kiterjedő járványt okoz. Pontok: 1 136. Mit jelent, ha egy kórokozóról azt mondjuk, hogy fakultatív patogén? A. A kórokozó minden, a betegség iránt fogékony egyedet képes megbetegíteni. B. A betegség kialakulásához hajlamosító tényezők is kellenek. C. A kórokozó megbetegítő képessége több állatfajra is kiterjed. D. A kórokozó csak egyféle állatfajt képes megbetegíteni. E. A kórokozó egész földrészekre kiterjedő járványt okoz. Pontok: 1 137. Mit jelent, ha egy kórokozóról azt mondjuk, hogy tág-, más néven szélesspektrumú? A. A kórokozó minden, a betegség iránt fogékony egyedet képes megbetegíteni. B. A betegség kialakulásához hajlamosító tényezők is kellenek. C. A kórokozó megbetegítő képessége több állatfajra is kiterjed. D. A kórokozó csak egyféle állatfajt képes megbetegíteni. E. A kórokozó egész földrészekre kiterjedő járványt okoz. Pontok: 1 138. Mit jelent, ha egy kórokozóról azt mondjuk, hogy szűk spektrumú? A. A kórokozó minden, a betegség iránt fogékony egyedet képes megbetegíteni. B. A betegség kialakulásához hajlamosító tényezők is kellenek. C. A kórokozó megbetegítő képessége több állatfajra is kiterjed. D. A kórokozó csak egyféle állatfajt képes megbetegíteni. E. A kórokozó egész földrészekre kiterjedő járványt okoz. Pontok: 1 139. Mi a pándémia? A. A kórokozó minden, a betegség iránt fogékony egyedet képes megbetegíteni. B. A betegség kialakulásához hajlamosító tényezők is kellenek. C. A kórokozó megbetegítő képessége több állatfajra is kiterjed. D. A kórokozó csak egyféle állatfajt képes megbetegíteni. E. A kórokozó egész földrészekre kiterjedő járványt okoz. Pontok: 1 140. Milyen járványvédelmi szabályokat ismer? A. Az istállók egyszerre való kiürítése, illetve lehetőség szerint egyszerre történő betelepítése. B. Csak megbízható helyről szabad vásárolni takarmányt. C. A rágcsálók rendszeres irtása. D. Az idegen állományból származó állatok karanténozása. Pontok: 3 141. Hogyan szerezhet az állat aktív immunitást? A. Leölt kórokozót juttatunk az állat szervezetébe, és immunválasz alakul ki.

B. Élő, legyengített kórokozót juttatunk az állat szervezetébe, és immunválasz alakul ki. C. A kórokozóval szemben termelt hiperimmun savót juttatunk az állat szervezetébe. D. Magzati korban maternális ellenanyagok jutnak át a placentán a magzat szervezetébe, amely emiatt a megfelelő immunitással jön a világra. E. Az anya föcstejével vesz fel az újszülött ellenanyagot. Pontok: 2 142. Hogyan szerezhet az állat passzív immunitást? A. Leölt kórokozót juttatunk az állat szervezetébe, és immunválasz alakul ki. B. Élő, legyengített kórokozót juttatunk az állat szervezetébe, és immunválasz alakul ki. C. A kórokozóval szemben termelt hiperimmun savót juttatunk az állat szervezetébe. D. Magzati korban maternális ellenanyagok jutnak át a placentán a magzat szervezetébe, amely emiatt a megfelelő immunitással jön a világra. E. Az anya föcstejével vesz fel az újszülött ellenanyagot. Pontok: 3 143. Mi a teendő egyes fertőző állatbetegségek gyanújának felmerülésekor? A. Be kell jelenteni az állategészségügyi hatóságnak. B. Meg kell várni, amíg biztosak lesznek a tünetek. C. Minél hamarabb értékesíteni az állományt D. Fertőtleníteni az épületeket. Pontok: 1 144. Melyek az alábbiak közül a bejelentési kötelezettség alá tartozó fertőző

állatbetegségek? A. RSZKF B. SVD C. BSE D. Lépfene E. Veszettség Pontok: 5 145. Melyek az alábbiak közül a bejelentési kötelezettség alá tartozó fertőző állatbetegségek? A. Sertéspestis B. Sertésorbánc C. Sertések dysentériája D. Malacok coli hasmenése Pontok: 3 146. Melyek az alábbiak közül a bejelentési kötelezettség alá tartozó fertőző

állatbetegségek? A. Baromfipestis B. Baromfikolera C. Madárinfluenza D. Kacsapestis Pontok: 3 147. Melyek az alábbiak közül a bejelentési kötelezettség alá tartozó fertőző

állatbetegségek? A. Rühösség B. Súrlókór C. Varas szájfájás D. Juhhimlő Pontok: 3

148. Melyek az alábbiak közül a bejelentési kötelezettség alá tartozó fertőző

állatbetegségek? A. Takonykór B. Tenyészbénaság C. Lovak fertőző kevésvérűsége D. Lovak agy- és gerincvelő gyulladásai (keleti, nyugati, venezuelai) E. Tetanusz F. Tarlósömör Pontok: 4 149. Mely betegségek elleni védekezésre irányuló előírásokkal foglalkozik a „Kölcsönös

megfeleltetés” előírásaihoz kapcsolódóan külön jogszabály? A. Sertéspestis B. Lépfene C. RSZKF D. BSE Pontok: 2 150. Mely állatfajokat betegíti meg a ragadós száj- és körömfájás vírusa? A. Sertés B. Kérődző C. Ló D. Baromfi E. Vaddisznó Pontok: 3 151. Melyek a tünetei a ragadós száj- és körömfájásnak? A. Általános lázas tünetek B. Nyirokcsomók duzzanata C. Hólyagképződés a szájüregben és a lábvégeken D. Hasmenés E. Vetélés Pontok: 2 152. Milyen intézkedésekkel védekezünk a ragadós száj- és körömfájás ellen? A. Kizárólag hatósági intézkedésekkel (zárlat, leölések). B. A hatóság vakcinázást rendel el. C. Az állatorvos kezeli a beteg állatokat. D. Nem szükséges külön intézkedés. Pontok: 1 153. Mennyire ellenálló a ragadós száj- és körömfájást okozó vírus? A. Nem vírus okozza a betegséget. B. Közepesen ellenálló. C. Ellenállóképessége igen nagy, hígtrágyában hetekig túlél. Pontok: 1 154. Ragadós száj- és körömfájás gyanúja esetén mi a gazdálkodó kötelessége? A. Értesíteni a hatósági állatorvost. B. A fogékony állatokat az esetleges fertőzési lehetőségektől távol tartani. C. Nem szükséges tennie semmit. D. Megvárni, amíg a tünetek egyértelműek lesznek. Pontok: 2

155. Milyen hatása lehet, ha a gazdálkodó nem teljesíti ragadós száj- és körömfájás

gyanúja esetén a jogszabályi előírásokat? A. Nincs különösebb hatása. B. Súlyos, gazdaságon belüli és gazdaságon kívüli hatása is lehet. C. Csak gazdaságon belüli kihatása van. D. A bejelentés elmulasztásának enyhék a következményei, javítható a hiba. Pontok: 1 156. Milyen szempontokat kell figyelembe venni az állattartónál végzett, az RSZKF-el

kapcsolatos intézkedések betartásának ellenőrzésekor? A. Ha állata beteg (normálistól eltérő viselkedést mutat), vagy váratlanul elhullik, szól-e az állatorvosnak? B. Volt-e az állományban elmúlt három hónapban olyan állat, amelyik sántított, és amennyiben a válasz igen, akkor mit tett az állattartó? C. Az élelmiszertermelő állattal minden fajta állati eredetű fehérjét etet-e (pl. csont –és húslisztet, tollisztet, állati eredetű anyagot tartalmazó konyhai hulladékot stb.)? D. Volt-e az elmúlt három hónapban olyan állat az állományban, amelyik mozgása hirtelen összerendezetlenné vált, esetleg hirtelen összeesett, vagy nehezen tudott volna felállni, és amennyiben a válasz igen, akkor mit tett az állattartó? Pontok: 2 157. Milyen szempontokat kell figyelembe venni az állattartónál végzett, az SVD-el

kapcsolatos intézkedések betartásának ellenőrzésekor? A. Ha állata beteg (normálistól eltérő viselkedést mutat), vagy váratlanul elhullik, szól-e az állatorvosnak? B. Volt-e az állományban elmúlt három hónapban olyan állat, amelyik sántított, és amennyiben a válasz igen, akkor mit tett az állattartó? C. Az élelmiszertermelő állattal minden fajta állati eredetű fehérjét etet-e (pl. csont –és húslisztet, tollisztet, állati eredetű anyagot tartalmazó konyhai hulladékot stb.)? D. Volt-e az elmúlt három hónapban olyan állat az állományban, amelyik mozgása hirtelen összerendezetlenné vált, esetleg hirtelen összeesett, vagy nehezen tudott volna felállni, és amennyiben a válasz igen, akkor mit tett az állattartó? Pontok: 1 158. Milyen szempontokat kell figyelembe venni az állattartónál végzett, a kéknyelv

betegséggel kapcsolatos intézkedések betartásának ellenőrzésekor? A. Ha állata beteg (normálistól eltérő viselkedést mutat), vagy váratlanul elhullik szól-e az állatorvosnak? B. Volt-e az állományban elmúlt három hónapban olyan állat, amelyik sántított, és amennyiben a válasz igen, akkor mit tett az állattartó? C. Az élelmiszertermelő állattal minden fajta állati eredetű fehérjét etet-e (pl. csont –és húslisztet, tollisztet, állati eredetű anyagot tartalmazó konyhai hulladékot stb.)? D. Volt-e az elmúlt három hónapban olyan állat az állományban, amelyik mozgása hirtelen összerendezetlenné vált, esetleg hirtelen összeesett, vagy nehezen tudott volna felállni, és amennyiben a válasz igen, akkor mit tett az állattartó? Pontok: 2 159. Milyen szempontokat kell figyelembe venni az állattartónál végzett, a fertőző

szivacsos agyvelőbántalommal kapcsolatos intézkedések betartásának ellenőrzésekor? A. Ha állata beteg (normálistól eltérő viselkedést mutat), vagy váratlanul elhullik, szól-e az állatorvosnak? B. Volt-e az állományban elmúlt három hónapban olyan állat, amelyik sántított, és amennyiben a válasz igen, akkor mit tett az állattartó? C. Az élelmiszertermelő állattal minden fajta állati eredetű fehérjét etet-e (pl. csont –és húslisztet, tollisztet, állati eredetű anyagot tartalmazó konyhai hulladékot stb.)?

D. Volt-e az elmúlt három hónapban olyan állat az állományban, amelyik mozgása hirtelen összerendezetlenné vált, esetleg hirtelen összeesett, vagy nehezen tudott volna felállni, és amennyiben a válasz igen, akkor mit tett az állattartó? Pontok: 3 160. Milyen hatása lehet, ha a gazdálkodó nem teljesíti SVD gyanúja esetén a jogszabályi

előírásokat? A. Nincs különösebb hatás. B. Súlyos, gazdaságon belüli és gazdaságon kívüli hatása is lehet. C. Csak gazdaságon belüli kihatása van. D. A bejelentés elmulasztásának enyhék a következményei, javítható a hiba. Pontok: 1 161. Milyen hatása lehet, ha a gazdálkodó nem teljesíti kéknyelv betegség gyanúja esetén a

jogszabályi előírásokat? A. Nincs különösebb hatása. B. Súlyos, gazdaságon belüli és gazdaságon kívüli hatása is lehet. C. Csak gazdaságon belüli kihatása van. D. A bejelentés elmulasztásának enyhék a következményei, javítható a hiba. Pontok: 1 162. Mi okozza a szarvasmarhák fertőzőszivacsos agyvelőbántalmát? A. Baktérium B. Vírus C. Parazita D. Prion Pontok: 1 163. Milyen hatása lehet, ha a gazdálkodó nem teljesíti a fertőző szivacsos

agyvelőbántalom gyanúja esetén a jogszabályi előírásokat A. Nincs különösebb hatása. B. Súlyos, gazdaságon belüli és gazdaságon kívüli hatása is lehet. C. Csak gazdaságon belüli kihatása van. D. A bejelentés elmulasztásának enyhék a következményei, javítható a hiba. Pontok: 1 164. Mekkora a fertőző szivacsos agyvelőbántalmat okozó prionok ellenállóképessége? A. Kicsi, fertőtlenítőszerekkel könnyen inaktiválhatók. B. Közepes. C. Nagy, biztos elpusztításukhoz 133 fokon 20 perces behatási idő szükséges. Pontok: 1 165. Milyen fajoknál fordulhat elő a fertőző szivacsos agyvelőbántalom? A. Sertés B. Szarvasmarha C. Ember D. Kutya E. Házinyúl Pontok: 2 166. Hogy alakult ki szarvasmarhákban a fertőző szivacsos agyvelőbántalom? A. Valószínűleg együtt tartott, beteg juhoktól kapták el: B. Valószínűleg úgy alakult ki, hogy súrlókórban elpusztult juhokból készült húslisztet is etettek szarvasmarhákkal

C. Valószínűleg beteg emberektől kapták el. D. Nem tudjuk biztosan. Pontok: 1 167. Mennyi a lappangási ideje a fertőző szivacsos agyvelőbántalomnak? A. Néhány óra B. Néhány nap C. Néhány hét D. Néhány hónap E. Több év Pontok: 1 168. Milyen tünetei vannak a fertőző szivacsos agyvelőbántalomnak szarvasmarhákban? A. Viselkedés megváltozása B. Abnormális testtartás C. Hang- és fényingerekre túl érzékenyen reagálnak. D. Hirtelen jelentkező általános tünetek E. Láz F. Hasmenés Pontok: 3 169. Milyen hatósági intézkedéseket vezettek be a szivacsos agyvelőbántalmak

kialakulásának elkerülése érdekében? A. Élelmiszertermelő állatokkal állati eredetű fehérje etethető. B. A fertőző szivacsos agyvelőbántalmak gyanúját az állatorvosnak haladéktalanul be kell jelenteni. C. A szarvasmarha, juh vagy kecske elhullását - haladéktalanul jelenteni az állatorvosnak; D. Élelmiszertermelő állatokkal tej, tejtermék, tojás sem etethető. E. A kérődző élelmiszertermelő állatok takarmányozására a hallisztet, valamint a vértermékeket tartalmazó takarmány felhasználható. Pontok: 2 170. Hol fordul elő a kéknyelv betegség? A. Afrikában B. Európában C. Hazánkban D. Az egész világon Pontok: 1 171. Mi terjeszti a kéknyelv betegséget? A. Szúnyogok B. Érintkezéssel is terjed. C. A szél D. Fertőzött állatok is terjesztik. Pontok: 1 172. Mik a tünetei a kéknyelv betegségnek? A. Ödéma B. Vérzések C. Hányás D. Idegrendszeri tünetek Pontok: 2 173. Mely állatok betegedhetnek meg a kéknyelv betegségben? A. Szarvasmarha

B. Sertés C. Juh D. Baromfi Pontok: 2 174. Ki köteles a kéknyelv betegség észlelésekor a betegséget bejelenteni? A. Csak az állat gondozója. B. Csak az állat tulajdonosa. C. Csak az állatokat felvásárló személy. D. Bárki, aki a beteg állattal érintkezett, és észleli a betegséget. E. Csak az ellátó magánállatorvos. Pontok: 1 175. Mik a tünetei az SVD-nek? A. Enyhe lázas tünetek B. Nyirokcsomók duzzanata C. Hólyagképződés a szájüregben D. Hasmenés E. Vetélés Pontok: 2 176. Milyen fajok betegedhetnek meg az SVD vírusától? A. Sertés B. Szarvasmarha C. Juh D. Baromfi Pontok: 1 177. Mekkora az ellenállóképessége az SVD vírusának? A. Kicsi, fertőtlenítőszerekkel könnyen inaktiválhatók. B. Közepes. C. Nagy, biztos elpusztításukhoz 133 fokon 20 perces behatási idő szükséges. D. Nagy az ellenállóképességük, szennyes istállókörnyezetben 12 hétig is fertőzőképes maradhat. Pontok: 1 178. SVD gyanúja esetén mi a gazdálkodó kötelessége? A. Értesíteni a hatósági állatorvost. B. Azonnal levágatni a beteg állatokat. C. Nem szükséges tennie semmit. D. Megvárni, amíg a tünetek egyértelműek lesznek. Pontok: 1 179. Mi az ENAR rövidítés jelentése? A. Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszer B. Egyedi Nyilvántartási és Azonosítási Rendszer C. Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendelet Pontok: 1 180. Mi a TIR rövidítés jelentése? A. Tenyészet Információs Rendszer B. Tenyészállat Információs Rendszer C. Tartók és Telepek Információs Rendszere Pontok: 1

181. Melyik intézmény felelős a TIR és ENAR központi adatbázisának üzemeltetéséért? A. OMMI B. MVH C. MgSzH Központ D. FVM Pontok: 1 182. Mely állatfajok esetében kötelező ENAR az EU-ban? A. Juh B. Sertés C. Baromfi D. Szarvasmarha E. Nyúl Pontok: 3 183. Rendezze növekvő sorba a regisztrált tenyészetek számát állatfajok szerint! A. Sertés B. Szarvasmarha C. Juh D. Kecske Pontok: 4 184. Rendezze növekvő sorba a regisztrált tenyészetek számát típusuk szerint! A. Árutermelő B. Vágóhíd C. Piac, állatvásár D. Kiállítás Pontok: 4 185. Mit (kit) tart nyilván a TIR? A. Tulajdonosokat és telepeket B. Állatok füljelzőit C. Tenyészeteket és tartási helyeket D. Állatorvosokat Pontok: 1 186. Mi az ENAR rendszerek hivatalos honlapja? A. www.ommi.hu B. www.enar.hu C. www.fvm.hu D. www.index.hu Pontok: 1 187. Hol találhatók ügyfélszolgálati irodák? A. Állategészségügyi Állomásokon B. Falugazdász irodákban C. MVH megyei kirendeltségein D. MgSzH Központ Pontok: 2 188. Mely lapon lehet bejelenteni a megszületett szarvasmarha egyedeket? A. 1926 B. 2010 C. 2015

D. 2929 Pontok: 1 189. Milyen színű füljelzők alkalmazhatók szarvasmarháknál Magyarországon? A. Sárga B. Kék C. Fehér D. Lazac-vörös Pontok: 2 190. Hány féle füljelző rendelhető Magyarországon méret szerint? A. Egy B. Kettő C. Három D. Négy Pontok: 1 191. Hány számjegyből áll a magyar szarvasmarha ENAR szám? A. HU + 8 B. HU + 10 C. HU + 12 D. HU + 14 Pontok: 1 192. Melyek a Szarvasmarha Információs Rendszer alrendszerei? A. Tenyészbika alrendszer B. Tehén alrendszer C. Küllemi alrendszer D. Törzskönyvi alrendszer Pontok: 3 193. Milyen színű a szarvasmarha Útlevél? A. Sárga B. Zöld C. Kék D. Piros Pontok: 1 194. Mivel kell megjelölni a hazai sertéseket a jogszabályok szerint? A. Fülcsipke B. Fültetoválás C. Füljelző D. Festék Pontok: 1 195. Mikor nem kell átjelölni a külföldről beszállított sertéseket? A. Mindig át kell jelölni B. Sohasem kell átjelölni C. Amennyiben 72 órán belül vágásra kerül D. Amennyiben továbbtenyésztik Pontok: 1 196. Mi a 2611-es bizonylat neve? A. Füljelző pótlás megrendelő lap

B. Sertés szállítólevél C. Eltérés bejelentő lap D. Nyomtatvány átadás bejelentő lap Pontok: 1 197. Milyen esetben kell aláírni állatorvosnak a sertés szállítólevelet? A. Vágóhídra történő szállításnál B. Export esetén C. Minden esetben D. Csak az állattartó kérésére Pontok: 1 198. Mikortól kötelező az EU-ban a juhok és kecskék jelölése? A. 2003 B. 2004 C. 2005 D. 2006 Pontok: 1 199. Mely szervezet működik közre a juhok és kecskék jelölésében? A. Juh Terméktanács B. MJSz C. Magyar Agrárkamara D. MKSz Pontok: 2 200. Meddig kell megjelölni a juhokat és kecskéket? A. Legkésőbb 6 hónapos korig B. Legkésőbb a tenyésztésbevételig C. Amikor elhagyja a születéskori tenyészetet D. Legkésőbb két éves korukig Pontok: 2 201. Mi a felnőtt juhok jelölésének módja? A. Füljelző B. Tetoválás C. Mindkettő D. Egyik sem Pontok: 1 202. Alkalmazhatók-e fénymásolt bizonylatok az ENAR-okban? A. Egyes bizonylatok esetében igen B. Soha C. Csak, ha már a tömbből elfogyott D. Csak az Ügyfélszolgálat engedélyével Pontok: 1 203. Mely állatfaj esetében tervezi az EU az elektronikus azonosítók bevezetését 2008-ban? A. Szarvasmarha B. Sertés C. Juh D. Ló Pontok: 1

204. Ki helyezi be a füljelzőt 6 hónapnál fiatalabb juhokba és kecskékbe a jogszabályok

szerint? A. Állattartó B. Területi felelős C. Állatorvos D. Kereskedő Pontok: 1 205. Ki helyezhet be a füljelzőt 6 hónapnál idősebb juhokba és kecskékbe? A. Állattartó B. Területi felelős C. Állatorvos D. Kereskedő Pontok: 2 206. Mi a neve a lovakat kísérő okmánynak? A. Marhalevél B. Ló szállítólevél C. Lóútlevél D. Kezelési bizonyítvány Pontok: 1 207. Mi a lovak hivatalos jelölése? A. Füljelző B. Bélyegzés C. Elektronikus azonosító (chip) D. Tetoválás Pontok: 1 208. Mikorra tervezi Magyarország a BIR beindítását? A. 2008 B. 2009 C. 2010 D. 2012 Pontok: 1 209. Mit jelent az állatjólét? A. Az állatra jellemző mentális és fizikai állapotát fejezi ki egy adott technológiai rendszerben. B. Az állat pillanatnyi adaptációs helyzetét jelöli környezetéhez viszonyítva. C. Az állatok pillanatnyi állapotát jelzi. D. Azt, hogy az állat nem érzi magát jó a környezetében. Pontok: 2 210. Mikor keletkezett az első európai egyezmény az állatvédelemről? A. 1978 B. 1987 C. 1951 D. 1967 Pontok: 1 211. Mivel foglalkoztak az első, állatvédelmi témájú egyezményben? A. Az állatok védelmével a mezőgazdasági haszonállattartásban B. A kedvtelésből tartott állatok tartásával C. Az állatszállítással

D. Az állatkísérletekkel Pontok: 1 212. 1992-ben mivel bővítették ki az első, állatvédelemmel foglalkozó egyezményt? A. Minimumkövetelményeket írtak elő a haszonállatok tartására. B. A követelményeket nemcsak az iparszerű tartáskörülményekre, hanem minden állattartásra kiterjesztették. C. Az állatszállítás állatvédelmi szabályaival. D. Az állatkísérletek szabályozásával. Pontok: 2 213. Mi tartozik a felsoroltak közül az állatok öt szabadságjoga közé? A. Az éhezés és a szomjazás elkerülése B. Fájdalom, sérülések, betegségek elkerülése C. Félelem és a káros stresszhatások elkerülése D. Korlátlan szabadság Pontok: 3 214. Hogyan szerepel az állatvédelem az EU Vidékfejlesztési Rendeletében? A. Az állatvédelem a Vidékfejlesztési Rendeletben nem szerepel. B. Az állatvédelem a Vidékfejlesztési Rendeletben csak érintőlegesen szerepel. C. Az állatvédelem a Vidékfejlesztési Rendeletben központi helyen szerepel. D. A Vidékfejlesztési Rendelet kizárólag állatvédelemmel foglakozik. Pontok: 1 215. Mi az állatvédelem? A. Az állatvédelem társadalmilag elvárt, hasznos tevékenység. B. Az állatvédelem az állatok jó közérzetének biztosítása. C. Csak az állatokkal hivatásszerűen foglalkozó ember erkölcsi kötelessége. D. Az állatok túlzott kihasználása ellen folytatott küzdelem. Pontok: 2 216. Milyen állatfajokra terjed ki az állatvédelem? A. Páratlan ujjú patásokra (ló, szamár, öszvér) B. Szarvasmarha C. Baromfira D. Méhre E. Macskára, kutyára F. Valamennyi gerinces állatra vonatkozik. Pontok: 5 217. Milyen állatfajokkal foglakoznak kiemelten a részletes szabályokat tartalmazó

állatvédelmi rendeletek? A. A sertések intenzív (vagy iparszerű) tartásával B. A borjak védelmével C. A lovak tartásával D. A kedvtelésből tartott állatok tartásával Pontok: 2 218. Mely hazai jogszabályok foglalkoznak állatvédelemmel? A. A 32/1999. (III. 31.) a mezőgazdasági haszonállatok tartásának állatvédelmi szabályairól szóló FVM rendelet B. Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. Törvény C. Az állategészségügyről szóló 2005. évi CLXXVI. törvény

D. A sertések hólyagos betegsége elleni védekezés szabályairól szóló 14/2003. (II. 14.) FVM rendelet E. A 35/2002. (IV. 27.) FVM rendelet a kéknyelv betegség elleni védekezés szabályairól Pontok: 2 219. Mi történik a szabályozás hatályba lépése előtt megépített állattartó épületekkel? A. A türelmi határidők figyelembe vételével át kell alakítani őket úgy, hogy megfeleljenek az előírásoknak. B. Le kell bontani a régi épületeket, és új, korszerű épületeket kell építeni. C. Be kell zárni a régi telepeket. D. Nem kell az előírásokkal foglalkozni. Pontok: 1 220. Mi a végső célja az állatvédelemnek?

A. Az állatvédelem egyik alapvető célja a káros mértékű stresszhatás enyhítése, mivel a túlzott mértékű vagy hirtelen, váratlanul megjelenő stressz – az állatnak okozott szükségtelen szenvedés mellett teljesítménycsökkentő (pl. súlycsökkentő és húsminőség rontó) hatású is lehet. B. Az, hogy az állatok a lehető legkellemesebben érezzék magukat. C. Az, hogy a közvéleményt megnyugtassuk. D. Az, hogy a tartási költségeket megnöveljük. Pontok: 1 221. Hogyan lehet tartani az egymást nyugtalanító állatokat? A. Az állattartónak biztosítani kell az elkülönített tartását. B. Nem lehet egy épületben tartani az egymást nyugtalanító állatokat. C. Nem lehet egy telepen tartani az egymást nyugtalanító állatokat. D. Az állattartó saját belátása szerint tarthatja az egymást nyugtalanító állatokat. Pontok: 1 222. Milyen gyakran kell az állatokat ellenőrizni? A. Rendszeresen, de legalább napi egyszeri alkalommal kell az állatokat ellenőrizni. B. Naponta legalább háromszor kell az állatokat ellenőrizni. C. Hetente legalább egyszer kell az állatokat ellenőrizni. D. Alkalomszerűen, amikor az állatgondozónak eszébe jut, elegendő az állatokat ellenőrizni. E. Annyiszor kell ellenőrizni az állatokat, ahányszor az állat tulajdonosa előírja. Pontok: 1 223. Milyen takarmánnyal kell az állatokat ellátni? A. A megalapozott tudományos eredmények és tapasztalatok alapján az állatot annak fajára, fajtájára, korára, fejlettségére, alkalmazkodási képességére, háziasítottságának fokára, fiziológiai állapotára, etológiai szükségleteire figyelemmel kell takarmánnyal ellátni. B. Adott takarmány ne tartalmazzon olyan anyagot, amely az állatnak szenvedést vagy fájdalmat okozhat. C. Azzal a takarmánnyal kell ellátni az állatot, amelyiket a lehető legszívesebben fogyaszt el. D. Azzal a takarmánnyal kell ellátni az állatot, amely a lehető leggazdaságosabb. Pontok: 2 224. Milyen folyadékkal kell az állatokat ellátni? A. A megalapozott tudományos eredmények és tapasztalatok alapján az állatot annak fajára, fajtájára, korára, fejlettségére, alkalmazkodási képességére, háziasítottságának fokára, fiziológiai állapotára, etológiai szükségleteire figyelemmel kell folyadékkal ellátni. B. Az adott folyadék ne tartalmazzon olyan anyagot, amely az állatnak szenvedést vagy fájdalmat okozhat. C. Az adott folyadék reggel-este álljon az állat rendelkezésére. D. Az adott folyadék legalább 15 C°-os hőmérsékletű legyen. Pontok: 2

225. Hogyan kell az állatok elhelyezésére szolgáló istállókat, berendezéseket kialakítani? A. Az istállókat, berendezéseket úgy kell kialakítani, hogy hatékonyan tisztíthatóak legyenek. B. Az istállókat, berendezéseket úgy kell kialakítani, hogy hatékonyan fertőtleníthetőek legyenek. C. Az istállókat, berendezéseket úgy kell kialakítani, hogy az állatokra nézve ártalmas anyagot ne tartalmazzanak. D. Az istállókat, berendezéseket úgy kell kialakítani, hogy minél több állat elférjen bennük. Pontok: 3 226. Mit kell csinálni a takarmánymaradékkal? A. A szükséges gyakorisággal el kell távolítani. B. Ott kell hagyni, hogy az állatok később megegyék. C. Annyit kell adni, hogy ne képződjön takarmánymaradék. D. Nem kell foglalkozni a takarmánymaradékkal, erre semmilyen előírás nincs. Pontok: 1 227. Zárt állattartás esetén mire kell külön ügyelni? A. Az épületet úgy megépíteni és karbantartani, hogy a tűzveszély a lehető legkisebb legyen. B. Az épületet úgy kell megépíteni és karbantartani, hogy kellően világos legyen, ne kelljen világítani. C. Az épületet úgy kell megépíteni, hogy jól szigetelt legyen. D. Az épületet úgy kell megépíteni, hogy az időjárás viszontagságaitól védje az állatokat. Pontok: 1 228. Szabad tartás esetén mire kell külön ügyelni? A. Szabad tartás esetén biztosítania kell az állatok számára olyan területet, illetve létesítményt, ahol azok a szélsőséges időjárási körülmények esetén védelmet találnak. B. Szabad tartás esetén biztosítania kell az állatok számára olyan területet, illetve létesítményt, ahol a ragadozókkal szemben védelmet találnak. C. Szabad tartás esetén biztosítania kell azt, hogy az állatokat éjszakára fedett szállásra tudjuk behajtani. D. Szabad tartás esetén biztosítani kell azt, hogy az állatok felügyelete folyamatos és állandó legyen. Pontok: 2 229. Az épület szigetelésekor mire kell ügyelni? A. Az épület szigetelésének biztosítania kell, hogy a légáramlás az állatok egészségét ne károsítsa. B. Az épület szigetelésének biztosítania kell, hogy a hőmérséklet az állatok egészségét ne károsítsa. C. Az épület szigetelésének biztosítania kell, hogy a relatív páratartalom az állatok egészségét ne károsítsa. D. Az épület szigetelésének biztosítania kell, hogy a hőmérséklet állandó legyen. Pontok: 4 230. Az automatikusan üzemelő berendezéseket milyen gyakran kell ellenőrizni? A. Minden automatikusan üzemelő berendezést legalább naponta egy alkalommal ellenőrizni kell. B. Minden automatikusan üzemelő berendezést legalább műszakonként egy alkalommal ellenőrizni kell. C. Minden automatikusan üzemelő berendezést legalább hetente egy alkalommal ellenőrizni kell. D. Az automatikusan üzemelő berendezéseket akkor kell ellenőrizni, és megjavítani ha észrevesszük, hogy meghibásodtak. Pontok: 1 231. Milyen kikötéseknek kell teljesülnie mesterséges szellőztető berendezések

alkalmazásakor? A. Mesterséges szellőztető berendezés alkalmazása esetén megfelelő kisegítő megoldással kell biztosítani a légcserét annak érdekében, hogy az állatok egészségi állapota a rendszer meghibásodása esetén ne károsodjon. B. Mesterséges szellőztető berendezés alkalmazása esetén a rendszer meghibásodására a gondozót riasztórendszernek kell figyelmeztetnie.

C. Mesterséges szellőztető berendezés alkalmazása esetén a riasztórendszer működőképességét nem szükséges rendszeresen ellenőrizni. D. Mesterséges szellőztető berendezés alkalmazása esetén a riasztóberendezés helyett elegendő a gondozók jelenléte. Pontok: 2 232. Elektromos berendezések felszerelésekor mire kell ügyelni? A. Az elektromos berendezéseket úgy kell felszerelni, hogy azok áramütést ne okozzanak. B. Az elektromos berendezéseket úgy kell felszerelni, hogy az állatok ne férjenek hozzá. C. Az elektromos berendezéseket úgy kell felszerelni, hogy mindenképpen az állattartó épületen kívülre kerüljenek. D. Az elektromos berendezéseket úgy kell felszerelni, hogy meghibásodásuk esetén könnyedén hozzáférhetőek legyenek. Pontok: 1 233. Az állattartónak miről kell nyilvántartást vezetnie? A. Az állatlétszámról B. Az elhullásokról, és azok okáról C. Az ellenőrzésekről D. Az alkalmazott kezelésekről E. Az állatgondozókról Pontok: 4 234. A vezetett nyilvántartásokat meddig kell megőrizni? A. A nyilvántartásokat legalább öt évig meg kell őrizni. B. A nyilvántartásokat legalább egy évig meg kell őrizni. C. A nyilvántartásokat legalább a következő ellenőrzésig meg kell őrizni. D. A nyilvántartásokat legalább 6 hónapig meg kell őrizni. Pontok: 1 235. Állatvédelmi ellenőrzések során mit kell ellenőrizni? A. Betartották-e a padozatra vonatkozó előírásokat? B. Betartották-e a férőhelyszükségletre vonatkozó előírásokat? C. Betartották-e az állatok biztonságos elhelyezésére vonatkozó előírásokat? D. Betartották-e a telepi technológiához kapcsolódó műszaki berendezésekre és eszközökre vonatkozó előírásokat? E. Betartották–e a munkavédelmi előírásokat? F. Betartották-e a járványvédelmi előírásokat Pontok: 4 236. Milyen hibák fordulhatnak elő állatvédelmi ellenőrzések során? A. Olyan takarmányok, takarmány-kiegészítők etetése, melyek kedvezőtlenül befolyásolják az állatok jóllétét. B. Az etetést és itatást nem az állat fajtájának, korának és ivarának megfelelően végzik. C. Az állatot fajtájának, korának és ivarának meg nem felelő férőhelyen tartják. D. Az állattartásra szolgáló épületek és gép berendezések nem felelnek meg az állatok igényeinek. Pontok: 4 237. Mely hibák minősülnek súlyos hibáknak? A. Nincs megfelelő számú és tudású személyzet az állatok gondozására és felügyeletére. B. A műszaki berendezések ellenőrzésének, illetve az esetleges hibák kijavításának elmulasztása. C. Nincs naprakész nyilvántartás. D. Rendszeres tisztítást, fertőtlenítést nem végeznek. E. Az érzéstelenítés nélküli beavatkozásokat nem az előírásoknak megfelelően végzik.

Pontok: 2 238. Mely hibák minősülnek közepes hibáknak? A. Nincs megfelelő számú és tudású személyzet az állatok gondozására és felügyeletére. B. A műszaki berendezések ellenőrzésének, illetve az esetleges hibák kijavításának elmulasztása. C. Nincs naprakész nyilvántartás. D. Rendszeres tisztítást, fertőtlenítést nem végeznek. E. Az érzéstelenítés nélküli beavatkozásokat nem az előírásoknak megfelelően végzik. Pontok: 3 239. Mely hibáknak vannak csak a gazdaságon belüli hatásai? A. A mesterséges szellőztető berendezés használata esetén nem működik, illetve nincs meghibásodásra figyelmeztető riasztórendszer. B. Az állatok mozgásának korlátozására olyan eljárás alkalmazása, amely az állatoknak szenvedést okoz. C. Nincs megfelelő számú és tudású személyzet az állatok gondozására és felügyeletére. D. Nincs megfelelő férőhely a sérült vagy beteg állatok elkülönítésére. Pontok: 4 240. A természetes fedeztetéshez is használt kutricákban a kan számára legalább hány

négyzetméter akadálytalanul használható alapterületet kell biztosítani? A. Legalább 10 m2 akadálytalanul használható alapterületet kell biztosítani. B. Legalább 5 m2akadálytalanul használható alapterületet kell biztosítani. C. Legalább 2 m2akadálytalanul használható alapterületet kell biztosítani. D. Legalább 1 m2akadálytalanul használható alapterületet kell biztosítani. Pontok: 1 241. 110 kg-nál nehezebb sertések esetében hány m2 férőhelynek kell minden egyes állat

rendelkezésére állnia? A. 110 kg-nál nehezebb állatok esetében 1 m2-es férőhelynek kell minden egyes állat rendelkezésére állnia. B. 110 kg-nál nehezebb állatok esetében 0.65 m2-es férőhelynek kell minden egyes állat rendelkezésére állnia. C. 110 kg-nál nehezebb állatok esetében 0.55 m2-es férőhelynek kell minden egyes állat rendelkezésére állnia. D. 110 kg-nál nehezebb állatok esetében 0.4 m2-es férőhelynek kell minden egyes állat rendelkezésére állnia. Pontok: 1 242. 10 kg-os vagy annál kisebb malacok számára hány m2 férőhelynek kell minden egyes

állat rendelkezésére állnia? A. 10 kg-os vagy annál kisebb állatok esetében 0.15 m2-es férőhelynek kell minden egyes állat rendelkezésére állnia. B. 10 kg-os vagy annál kisebb állatok esetében 0.2 m2-es férőhelynek kell minden egyes állat rendelkezésére állnia. C. 10 kg-os vagy annál kisebb állatok esetében 0.3 m2-es férőhelynek kell minden egyes állat rendelkezésére állnia. D. 10 kg-os vagy annál kisebb állatok esetében 0.4 m2-es férőhelynek kell minden egyes állat rendelkezésére állnia. Pontok: 1 243. Mely létesítményre nem kell alkalmazni sertéstartás esetében a férőhelyre vonatkozó

követelményeket? A. Nem vonatkoznak a hat sertésnél, illetve öt - malacaikat nevelő - anyakocánál kevesebbet tartó létesítményekre.

B. Nem vonatkoznak a kisüzemi sertéstartásra. C. Nem vonatkoznak a háztáji sertéstartásra. D. Nem vonatkoznak a csak hízlalással foglalkozó telepekre. Pontok: 1 244. Kocák, kocasüldők esetében a felsoroltak közül mit kell biztosítani az állatok

számára? A. A kocasüldők és kocák számára állandó hozzáférést kell biztosítani manipulálható anyaghoz, illetve a játszás lehetőségéhez. B. A kocák és kocasüldők számára állandó hozzáférést kell biztosítani a megfelelő minőségű táplálékhoz. C. A kocák és kocasüldők számára állandó hozzáférést kell biztosítani a jó minőségű ivóvízhez. D. A kocák és kocasüldők számára állandó hozzáférést kell biztosítani a megfelelő mennyiségű növényi rosthoz. Pontok: 2 245. Hogyan kell a kocákat, kocasüldőket tartani?

A. A kocasüldőket és a kocákat a termékenyítés utáni 4. hét eltelte utáni naptól, 1 héttel az ellés várható időpontja előtti napig csoportosan kell tartani. B. A kocákat és kocasüldőket a termékenyítés utáni 4. hét eltelte utáni naptól, 1 héttel az ellés várható időpontja előtti napig elkülönítve kell tartani. C. A kocákat és kocasüldőket a termékenyítés utáni 4. hét eltelte utáni naptól, 1 héttel az ellés várható időpontja előtti napig lekötve kell tartani. D. A kocák és kocasüldők tartására nincs előírás. Pontok: 1 246. Mekkora zaj lehet a sertésistállókban? A. Kerülni kell a 85 dBA vagy ennél nagyobb folyamatos zajszintet. B. Maximum 85 dBA. C. Maximum 100 dBA. D. Nincs előírás. Pontok: 1 247. Sertések tartása esetén melyek a megvilágításra vonatkozó követelmények? A. Sertéseket sötétben is tarthatók. B. Az állatok számára elegendő a természetes megvilágítás. C. Ha mesterséges megvilágítás szükséges, akkor a megvilágítás időtartama feleljen meg legalább a sertések számára 9 és 17 óra között elérhető természetes fénynek. D. Gondoskodni kell olyan rögzített vagy hordozható fényforrásról, melynek fényereje elegendő az állatok bármely időszakban történő ellenőrzésére. Pontok: 2 248. Borjak tartása esetén melyek a megvilágításra vonatkozó követelmények? A. A borjakat sötétben is lehet tartani. B. Szokásaik és fiziológiai szükségletük kielégítése céljából elegendő a természetes megvilágítás. C. A mesterséges megvilágítás időtartamának a természetes nappali fényével kell megegyeznie. D. Kiegészítésként olyan fényforrást kell használni, amelynek fényereje elegendő minden borjú bármikor történő ellenőrzéséhez, vizsgálatához. Pontok: 2 249. Hogyan kell a borjúszállást kialakítani? A. A borjúszállás kialakításánál minden egyes borjú számára biztosítani kell a lefekvés, a pihenés lehetőségét. B. A borjúszállás kialakításánál minden egyes borjú számára biztosítani kell a saját maga nehézség nélküli ellátásának a lehetőségét.

C. A borjúszállás kialakításánál minden egyes borjú számára biztosítani kell azt, hogy fajtársait láthassa. D. A borjúszállás kialakításánál minden egyes borjú számára biztosítani kell a kényelmes meleg fekhelyet. Pontok: 3 250. Borjak esetében melyek a lekötőrendszerre vonatkozó követelmények? A. A lekötők sérülést nem okozhatnak. B. A lekötőrendszereket időnként ellenőrizni kell. C. A kényelmes rögzítés érdekében el kell végezni a szükséges utánállítást. D. A lekötésre használt eszközöknek olyannak kell lenniük, hogy ne okozzanak fulladást vagy sérülést. E. Borjakat lekötni tilos. Pontok: 3 251. Borjak esetében melyek a takarmányozásra vonatkozó külön követelmények? A. Gondoskodni kell a borjú korának, testtömegének, szokásainak, fiziológiai szükségleteinek megfelelő takarmányozásról. B. Minden kéthetesnél idősebb borjúnak rosttartalmú takarmányt kell adni naponta. C. Minden két hetesnél idősebb borjúnak megfelelő mennyiségű vasat kell adni. D. A borjakra indokolt esetben szájkosár rakható. E. Fehérhúsú borjak előállításánál a vaskiegészítés elmaradhat. Pontok: 3 252. Milyen borjaknak kötelező az almozás? A. A két hetesnél fiatalabb borjak részére megfelelő almozást kell biztosítani. B. Az újszülött borjak részére megfelelő almozást kell biztosítani. C. Valamennyi borjú számára megfelelő almozást kell biztosítani. D. Az anyjával együtt tartott borjak számára megfelelő almot kell biztosítani. Pontok: 1 253. Meddig lehet a borjakat egyedi ketrecben tartani? A. A borjakat nyolchetes korukat követően egyedi ketrecben tartani csak állatorvosi kezelés, viselkedésbeli problémák vagy kezelések elvégzése miatt lehet. B. A borjakat 6 hónapos korukig lehet egyedi ketrecben tartani. C. A borjakat – technológiától függően – bármeddig lehet egyedi ketrecben tartani. D. A borjakat tilos egyedi ketrecben tartani. Pontok: 1 254. Borjak esetében melyek a padozatra vonatkozó követelmények? A. A padozatnak repedésektől és folytonossági hiányoktól mentesnek kell lennie. B. A padozatnak a folyadék elvezetésére megfelelő lejtéssel kialakítottnak kell lennie. C. A padozatnak egyenletesnek, simának, de csúszásmentesnek kell lennie, D. A padozatra nem vonatkozna külön előírások borjak esetében. Pontok: 3 255. Újszülött borjak esetében melyek a külön előírások? A. A borjút a születését követően haladéktalanul, de minden esetben az élete első hat órájában colostrumhoz(föcstejhez) kell juttatni. B. Az újszülött borjút minél hamarabb el kell választani az anyjától. C. Az újszülött borjakat csoportosan kell tartani. D. Az újszülött borjút minél előbb meg kell mutatni az állatorvosnak. Pontok: 1 256. Mely esetekben nem vonatkoznak a férőhelyekre vonatkozó előírások borjak

esetében? A. Az előírások nem vonatkoznak az anyjukkal együtt tartott szopósborjak tartására.

B. Az előírások nem vonatkoznak azon állattartóhelyekre, ahol 6 borjúnál kevesebb állatot tartanak. C. Az előírások nem vonatkoznak a ketreces borjútartási technológiára. D. Az előírások nem vonatkoznak a ridegen tartott szarvasmarhákra. Pontok: 2 257. Melyik reformcsomaghoz köthető az agrár ágazat táj és kultúrarculat megőrző

szerepe? A. McSharry terv B. Agenda 2000 C. a 2003. évi reform Pontok: 1 258. Melyik Tanácsi rendelet vezeti be a kölcsönös megfeleltetés fogalmát? A. 1782/2003/EK B. 795/2004/EK C. 1973/2004/EK Pontok: 1 259. Mit jelent a támogatások elválasztása a termeléstől? A. A támogatásra minden termék termeléstől függetlenül jogosult B. A támogatásra jogosult termékkörön belül a termelés nem feltétele a támogatásnak C. Csak növényi termékek jogosultak a támogatásra Pontok: 1 260. A GOFR növények területalapú támogatásának maximum hány százaléka köthető

termeléshez? A. 10 % B. 15 % C. 25 % Pontok: 1 261. Részesülhet-e a durumbúza termékspecifikus támogatásban? A. igen B. igen, de csak a hagyományos területeken termelt C. nem Pontok: 1 262. 2007-20013 között a közvetlen kifizetésre jutó összegnek hány százalékát kell

vidékfejlesztési intézkedésekre átcsoportosítani? A. 3 % B. 5 % C. 10 % Pontok: 1 263. Jelölje meg a kölcsönös megfeltetés pilléreit A. a jogszabályban foglalt gazdálkodási követelmények B. a helyes gazdálkodási gyakorlat C. a jó mezőgazdasági előírások összessége D. a helyes mezőgazdasági és környezeti állapot Pontok: 2 264. A kölcsönös megfeleltetésnél a támogatáscsökkentés elkerülése érdekében hány

jogszabályban foglalt gazdálkodási követelménynek kell megfelni?

A. 17 B. 19 C. 22 Pontok: 1 265. Melyik időponttól kezdődően kell Magyarországnak kötelezően alkalmaznia a

kölcsönös megfeleltetés előírásait? A. 2008. január 1. B. 2009. január 1. C. 2011. január 1. Pontok: 1 266. Melyik Bizottsági rendelet szabályozza a kölcsönös megfeleltetés alkalmazásával

kapcsolatos eljárásokat? A. 999/2001/EK B. 795/2004/EK C. 796/2004/EK Pontok: 1 267. Az egységes támogatási kérelem benyújtásának az adott évben megszabott végső

határideje nem lehet későbbi mint, A. április 15. B. április 30. C. május 15. Pontok: 1 268. Fel kell-e tüntetni az egységes támogatási kérelemben, a parcella azonosítására

szolgáló adatok között, hogy a parcellát öntözik-e? A. nem B. csak akkor, ha az öntözővíz mennyisége bizonyos mértéket meghalad C. minden esetben igen Pontok: 1 269. Az egységes támogatási kérelem benyújtása után a támogatandó területhez

hozzáadható-e a lemaradt, de egyébként jogosult parcella? A. minden esetben B. csak addig amíg a hivatal szabálytalanságról, vagy ellenőrzésről nem adott értesítést C. semmilyen esetben nincs rá mód Pontok: 1 270. Vis major esetet leszámítva a támogatási kérelem beadásának késedelme esetén a

jogosult összegből hány százalék levonás történhet naponta? A. 1 % B. 3 % C. 6 % Pontok: 1 271. A támogathatósági feltételek ellenőrzése esetén az illetékes hatóság értesíti-e az

ellenőrzésre kijelölt termelőt? A. alapesetben értesítést nem küld B. minden esetben értesítést küld az ellenőrzésről C. amennyiben az ellenőrzés célját nem veszélyezteti 48 órával nem meghaladó időtartamon belül értesítést küldhet

Pontok: 2 272. A támogatási jogosultság szempontjából, a támogatási kérelmet benyújtók minimum

hány százalékát kell ellenőrizni? A. 1 % B. 3 % C. 5 % Pontok: 1 273. Melyik intézmény jogosult a kölcsönös megfeleltetés előírásainak betartását

ellenőrizni? A. a rendelet értelmében alapesetben, a szakosított intézmények B. a mezőgazdasági minisztérium C. a tagállam döntése esetén teljeskörűen a kifizető ügynökség, vagy a kifizető ügynökség és a szakosított szervek megosztva Pontok: 2 274. Melyik intézmény jogosult a támogatáscsökkentés, vagy kizárás elrendelésére? A. a kifizető ügynökség B. a mezőgazdasági minisztérium C. a szakosított intézmények Pontok: 1 275. A kölcsönös megfeleltetés követelményeit a termelők minimum hány százalékánál

kell ellenőrizni? A. 1 % B. 3 % C. 5 % Pontok: 1 276. A kölcsönös megfeleltetés ellenőrzése során tapasztalt szabálytalanság esetén az

ellenőrzési jelentés értékelési részének tartalmaznia kell-e a szabálytalanság súlyosságának, mértékének, tartósságának és ismétlődő jellegének megállapítását? A. csak a súlyosságot B. csak a súlyosságot és az ismétlődő jelleget C. mindegyik szempontból értékelni kell a szabálytalanságot Pontok: 1 277. Melyik esetben beszélünk ismételt meg nem felelésről? A. ugyanazon követelmény két egymást követő évben több mint egy alkalommal való megsértése B. ugyanazon követelmény három egymást követő évben több mint egy alkalommal való megsértése C. ugyanazon követelmény négy egymást követő évben több mint két alkalommal való megsértése Pontok: 1 278. Az ellenőrzött mezőgazdasági termelőt az illetékes hatóság milyen esetben értesíti a

feltárt szabálytalanságokról? A. minden esetben B. csak súlyos szabálytalanság feltárása esetén C. a termelő érdeklődése esetén Pontok: 1 279. Kit terhel a felelősség meg nem felelés esetén? A. aki az adott helyen gazdasági tevékenységet végez, aki az üzemért, termelési egységért, állatért felelős

B. átruházás esetén az előző gazdálkodót C. a gazdasági tevékenységet végzőtől függetlenül a tulajdonost Pontok: 1 280. A szankciók alkalmazása során a kölcsönös megfeleltetés hány területét

különböztetjük meg? A. 2 B. 4 C. 6 Pontok: 1 281. A meg nem felelés esetén a gazdaságra jutó támogatás melyik része kerül

csökkentésre? A. csak az érintett területre jutó támogatási rész B. az adott évre a gazdaságnak egyébként járó teljes jogosult támogatás C. csak az állatállományt, vagy a növénytermesztést érintő támogatási rész Pontok: 1 282. Szankcionálható-e a termelő amennyiben a meg nem felelést támogatásra be nem

jelentett területen állapítják meg. A. igen B. nem Pontok: 1 283. Gondatlanságból elkövetett szabálysértés esetén főszabályként hány százalékos

támogatáscsökkentés alkalmazható? A. 1 % B. 3 % C. 5 % Pontok: 1 284. Gondatlanságból, - a főszabály szerint - harmadik alkalommal elkövetett

szabálysértés esetén hány százalékos támogatáscsökkentés alkalmazható? A. 9 % B. 15 % C. 27 % Pontok: 1 285. Hány százalékos támogatáscsökkentés alkalmazható, ha az ellenőrzés a kölcsönös

megfeleltetés két különböző területét érintő, gondatlanságból elkövetett szabálysértést tár fel és a főszabályt alkalmazzák? A. 5 % B. 6 % C. 10 % Pontok: 1 286. Szándékosan elkövetett szabálysértés esetén, első esetben, mi az a legnagyobb

támogatáscsökkentés amit a kifizető ügynökség mérlegelés alapján alkalmazhat? A. 20 % B. 60 % C. 100 % Pontok: 1

287. Mi a NATURA 2000 hálózat? A. A NATURA 2000 az európai jelentőségű természeti területek hálózatának elnevezése. B. Ökológiai hálózat másik elnevezése. C. Területi kategória megnevezése Pontok: 1 288. Az Európai Unió mikor tűzte ki célként a NATURA 2000 hálózat kialakítását? A. 1992 B. 1985 C. 1979 D. 1994 Pontok: 1 289. Melyik két Európai Uniós irányelven alapszik a NATURA 2000 jogi kerete? A. 79/409/EGK és a 92/43/EGK irányelvek B. 15/83/EGK és a 91/409/EGK irányelvek C. 1257/99/EK rendelete D. 91/409/EGK irányelv és a 2078/92/EGK rendelet Pontok: 1 290. Miről szól a 79/409/EGK irányelve? A. A vadon élő madarak védelméről B. A természetes élőhelyek, illetve a vadon élő növény és állatvilág megőrzéséről. C. A NATURA 2000 hálózat kialakításáról. D. A természetes vizes élőhelyek megőrzéséről. Pontok: 1 291. Miről rendelkezik „A vadon élő madarak védelméről” szóló 79/409/EGK irányelv 3. cikk (2)

bekezdése? A. A biotópok és élőhelyek megőrzéséről, fenntartásáról és helyreállításáról intézkedéseket foglal magában. B. A rendeletben meghatározott fajok fennmaradásának és szaporodásának védelmi intézkedéseit. C. A jogszabályban meghatározott fajok vadászati lehetőségeit. Pontok: 1 292. Tartalmaz-e a 79/409/EGK irányelv az egyes fajok kereskedelmére vonatkozó

szabályokat? A. Igen B. Nem Pontok: 1 293. Miről szól a 92/43/EGK irányelve? A. A természetes élőhelyek, illetve a vadon élő növény és állatvilág megőrzéséről. B. A vadon élő madarak védelméről C. A NATURA 2000 hálózat kialakításáról. D. A természetes vizes élőhelyek megőrzéséről. Pontok: 1 294. A természetes élőhelyek, illetve a vadon élő növény és állatvilág megőrzéséről szóló

irányelv a mellékleteiben hány élőhelytípus van felsorolva? A. 220 B. 175 C. 130

D. 215 Pontok: 1 295. A 92/43/EGK irányelv melyik mellékleteiben találhatók az állat és növényfajok

felsorolása? A. II. és IV. mellékleteiben B. I. és II. mellékleteiben C. I. és III. melléleteiben D. I. és IV: mellékleteiben E. II. és III. mellékleteiben Pontok: 1 296. A természetes élőhelyek, illetve a vadon élő növény és állatvilág megőrzéséről szóló

irányelv tartalmazza-e az állat- és növényfajok védelme érdekében bevezetendő tiltásokat? A. Igen a 12.és a 13. cikk. B. Nem C. Igen a 5. és 7. cikk Pontok: 1 297. Hány hektár a hazánkban kijelölt NATURA 2000 terület? A. 1,96 millió B. 1,2 millió C. 3 millió D. 0,5 millió Pontok: 1 298. Az ország területének hány % lett NATURA 2000 terület? A. 20,6% B. 15% C. 18% D. 22% Pontok: 1 299. Az európai ökológiai hálózat magyarországi területein hány különleges természet-

megőrzési területet jelöltek ki? A. 467 B. 513 C. 355 D. 450 Pontok: 1 300. Az európai ökológiai hálózat magyarországi területein mennyi különleges

madárvédelmi területet határoztak meg? A. 55 B. 85 C. 100 D. 42 E. 35 Pontok: 1 301. Van-e hazánkban területi átfedés a két irányelv alapján kijelölt területek között? A. Igen közel 42%

B. Igen köze 20% C. Igen közel 63 % D. Nincs Pontok: 1 302. Melyik hazai jogszabály szól a „az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi

rendeltetésű területekről”? A. 275/2004 Korm. rendelet B. 280/2005 Korm rendelet C. 15/2004 KvVM rendelet D. 150/2004 FVM rendelet Pontok: 1 303. Módosították-e már a 275/2004. Kormány rendeletet? A. Igen a 201/2006. Korm.rendelettel B. Igen a 156/2005. Korm. rendelettel C. NEM Pontok: 1 304. Mi a célja 275/2004. Kormány rendeletnek? A. Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területek hálózatába tartozó, a rendelet hatálya eső NATURA 2000 területeken előforduló, a mellékletekben meghatározott közösségi jelentőségű, valamint kiemelt jelentőségű közösségi élőhelytípusok, illetőleg fajok megőrzéséhez szükséges előírások megállapítása. B. Az hazai jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területek hálózatába tartozó, a rendelet hatálya eső NATURA 2000 területeken előforduló, a mellékletekben meghatározott közösségi jelentőségű, valamint kiemelt jelentőségű közösségi élőhelytípusok, illetőleg fajok megőrzéséhez szükséges előírások megállapítása. C. Az hazai jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területek hálózatába tartozó, a rendelet hatálya eső NATURA 2000 területeken előforduló, a mellékletekben meghatározott közösségi jelentőségű, valamint kiemelt jelentőségű hazai élőhelytípusok, illetőleg fajok megőrzéséhez szükséges előírások megállapítása. D. Az hazai jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területek hálózatába tartozó, a rendelet hatálya eső NATURA 2000 területeken előforduló, a mellékletekben meghatározott közösségi jelentőségű élőhelytípusok, illetőleg fajok megőrzéséhez szükséges előírások megállapítása. Pontok: 1 305. Rendelkezik-e a 275/2004 Kormány rendelet a NATURA 2000 területekre vonatkozó

földhasználati előírásokról? A. Nem, ezt egy külön jogszabály fogja rendezni B. Igen C. Részben Pontok: 1 306. Az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásokról szóló 1698/2005/EK (2005. szeptember 20.) tanácsi rendeletében található-e a

NATURA 2000 területekre vonatkozó rendelkezés? A. Igen B. Nem Pontok: 1 307. Az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásokról szóló 1698/2005/EK (2005. szeptember 20.) tanácsi rendelet hányadik tengelye

nevesíti a NATURA 2000 jogcímen történő kifizetéseket?

A. Második B. Első C. Negyedik D. Harmadik Pontok: 1 308. Az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásokról szóló 1698/2005/EK(2005. szeptember 20.) tanácsi rendelet hányadik cikkelye

rendelkezik a NATURA 2000 területek támogatásának alapjául szolgáló jogcímről? A. 36. cikkely B. 28 cikkely C. 40 cikkely D. 57 cikkely Pontok: 1 309. Az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásokról szóló 1698/2005/EK (2005. szeptember 20.) tanácsi rendelet értelmében a az állami

tulajdonban lévő NATURA 2000 területek alanyi jogon részesülhetnek támogatásban? A. Nem B. Igen C. Részben, meghatározott művelési ágban. Pontok: 1 310. Melyik hazai Terv fogja szabályozni az EMVA rendelet hazai megvalósítását? A. Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv B. Új Magyarország Vidékfejlesztési Terv C. Új Magyarország Fejlesztési Terv D. Új Magyarország Fejlesztéspolitikai Stratégiai Terv Pontok: 1 311. Hány évre vonatkozik az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv? A. 2007-2013 közötti költségvetési időszakra B. 2008-2013 közötti költségvetési időszakra C. 2007-2012 közötti költségvetési időszakra D. 2009-2013 közötti költségvetési időszakra Pontok: 1 312. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv tartalmazza-e a NATURA 2000

területek finanszírozását? A. Igen B. Nem C. Csak meghatározott művelési ágakra. Pontok: 1 313. Melyik tárca felelős a NATURA 2000 területek finanszírozásának megvalósításáért? A. FVM B. KvVM C. GKM D. FVM és GKM Pontok: 1 314. NATURA 2000 területen gazdálkodókat érheti-e hátrány a gazdálkodás előírásainak

betartása miatt?

A. Igen B. Nem Pontok: 1 315. Minden hazai védett természeti terület egyben NATURA 2000 terület is? A. Nem B. Igen Pontok: 1 316. Melyik jogszabály rendelkezik a NATURA 2000 területek földhasználati előírásairól? A. Még nem jelent meg ez a jogszabály B. 3/2007 KvVM-FVM miniszteri rendelet C. 18/2006 KvVM rendelet D. 157/2006 FVM rendelet Pontok: 1 317. Mi a NATURA 2000 hálózat? A. A NATURA 2000 az európai jelentőségű természeti területek hálózatának elnevezése. B. Ökológiai hálózat másik elnevezése. C. Területi kategória megnevezése Pontok: 1 318. Az Európai Unió mikor tűzte ki célként a NATURA 2000 hálózat kialakítását? A. 1992 B. 1985 C. 1979 D. 1994 Pontok: 1 319. Melyik két Európai Uniós irányelven alapszik a NATURA 2000 jogi kerete? A. 79/409/EGK és a 92/43/EGK irányelvek B. 15/83/EGK és a 91/409/EGK irányelvek C. 1257/99/EK rendelete D. 91/409/EGK irányelv és a 2078/92/EGK rendelet Pontok: 1 320. Miről szól a 79/409/EGK irányelve? A. A vadon élő madarak védelméről B. A természetes élőhelyek, illetve a vadon élő növény és állatvilág megőrzéséről. C. A NATURA 2000 hálózat kialakításáról. D. A természetes vizes élőhelyek megőrzéséről. Pontok: 1 321. Miről rendelkezik „A vadon élő madarak védelméről” szóló 79/409/EGK irányelv 3. cikk (2)

bekezdése? A. A biotópok és élőhelyek megőrzéséről, fenntartásáról és helyreállításáról intézkedéseket foglal magában. B. A rendeletben meghatározott fajok fennmaradásának és szaporodásának védelmi intézkedéseit. C. A jogszabályban meghatározott fajok vadászati lehetőségeit. Pontok: 1 322. Tartalmaz-e a 79/409/EGK irányelv az egyes fajok kereskedelmére vonatkozó

szabályokat?

A. Igen B. Nem Pontok: 1 323. Miről szól a 92/43/EGK irányelve? A. A természetes élőhelyek, illetve a vadon élő növény és állatvilág megőrzéséről. B. A vadon élő madarak védelméről C. A NATURA 2000 hálózat kialakításáról. D. A természetes vizes élőhelyek megőrzéséről. Pontok: 1 324. A természetes élőhelyek, illetve a vadon élő növény és állatvilág megőrzéséről szóló

irányelv a mellékleteiben hány élőhelytípus van felsorolva? A. 220 B. 175 C. 130 D. 215 Pontok: 1 325. A 92/43/EGK irányelv melyik mellékleteiben találhatók az állat és növényfajok

felsorolása? A. II. és IV. mellékleteiben B. I. és II. mellékleteiben C. I. és III. melléleteiben D. I. és IV: mellékleteiben E. II. és III. mellékleteiben Pontok: 1 326. A természetes élőhelyek, illetve a vadon élő növény és állatvilág megőrzéséről szóló

irányelv tartalmazza-e az állat- és növényfajok védelme érdekében bevezetendő tiltásokat? A. Igen a 12.és a 13. cikk. B. Nem C. Igen a 5. és 7. cikk Pontok: 1 327. Hány hektár a hazánkban kijelölt NATURA 2000 terület? A. 1,96 millió B. 1,2 millió C. 3 millió D. 0,5 millió Pontok: 1 328. Az ország területének hány % lett NATURA 2000 terület? A. 20,6% B. 15% C. 18% D. 22% Pontok: 1 329. Az európai ökológiai hálózat magyarországi területein hány különleges természet-

megőrzési területet jelöltek ki? A. 467

B. 513 C. 355 D. 450 Pontok: 1 330. Az európai ökológiai hálózat magyarországi területein mennyi különleges

madárvédelmi területet határoztak meg? A. 55 B. 85 C. 100 D. 42 E. 35 Pontok: 1 331. Van-e hazánkban területi átfedés a két irányelv alapján kijelölt területek között? A. Igen közel 42% B. Igen köze 20% C. Igen közel 63 % D. Nincs Pontok: 1 332. Melyik hazai jogszabály szól a „az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi

rendeltetésű területekről”? A. 275/2004 Korm. rendelet B. 280/2005 Korm rendelet C. 15/2004 KvVM rendelet D. 150/2004 FVM rendelet Pontok: 1 333. Módosították-e már a 275/2004. Kormány rendeletet? A. Igen a 201/2006. Korm.rendelettel B. Igen a 156/2005. Korm. rendelettel C. NEM Pontok: 1 334. Mi a célja 275/2004. Kormány rendeletnek? A. Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területek hálózatába tartozó, a rendelet hatálya eső NATURA 2000 területeken előforduló, a mellékletekben meghatározott közösségi jelentőségű, valamint kiemelt jelentőségű közösségi élőhelytípusok, illetőleg fajok megőrzéséhez szükséges előírások megállapítása. B. Az hazai jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területek hálózatába tartozó, a rendelet hatálya eső NATURA 2000 területeken előforduló, a mellékletekben meghatározott közösségi jelentőségű, valamint kiemelt jelentőségű közösségi élőhelytípusok, illetőleg fajok megőrzéséhez szükséges előírások megállapítása. C. Az hazai jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területek hálózatába tartozó, a rendelet hatálya eső NATURA 2000 területeken előforduló, a mellékletekben meghatározott közösségi jelentőségű, valamint kiemelt jelentőségű hazai élőhelytípusok, illetőleg fajok megőrzéséhez szükséges előírások megállapítása. D. Az hazai jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területek hálózatába tartozó, a rendelet hatálya eső NATURA 2000 területeken előforduló, a mellékletekben meghatározott közösségi jelentőségű élőhelytípusok, illetőleg fajok megőrzéséhez szükséges előírások megállapítása. Pontok: 1

335. Rendelkezik-e a 275/2004 Kormány rendelet a NATURA 2000 területekre vonatkozó

földhasználati előírásokról? A. Nem, ezt egy külön jogszabály fogja rendezni B. Igen C. Részben Pontok: 1 336. Az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásokról szóló 1698/2005/EK (2005. szeptember 20.) tanácsi rendeletében található-e a

NATURA 2000 területekre vonatkozó rendelkezés? A. Igen B. Nem Pontok: 1 337. Az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásokról szóló 1698/2005/EK (2005. szeptember 20.) tanácsi rendelet hányadik tengelye

nevesíti a NATURA 2000 jogcímen történő kifizetéseket? A. Második B. Első C. Negyedik D. Harmadik Pontok: 1 338. Az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásokról szóló 1698/2005/EK(2005. szeptember 20.) tanácsi rendelet hányadik cikkelye

rendelkezik a NATURA 2000 területek támogatásának alapjául szolgáló jogcímről? A. 36. cikkely B. 28 cikkely C. 40 cikkely D. 57 cikkely Pontok: 1 339. Az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásokról szóló 1698/2005/EK (2005. szeptember 20.) tanácsi rendelet értelmében a az állami

tulajdonban lévő NATURA 2000 területek alanyi jogon részesülhetnek támogatásban? A. Nem B. Igen C. Részben, meghatározott művelési ágban. Pontok: 1 340. Melyik hazai Terv fogja szabályozni az EMVA rendelet hazai megvalósítását? A. Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv B. Új Magyarország Vidékfejlesztési Terv C. Új Magyarország Fejlesztési Terv D. Új Magyarország Fejlesztéspolitikai Stratégiai Terv Pontok: 1 341. Hány évre vonatkozik az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv? A. 2007-2013 közötti költségvetési időszakra B. 2008-2013 közötti költségvetési időszakra C. 2007-2012 közötti költségvetési időszakra D. 2009-2013 közötti költségvetési időszakra Pontok: 1

342. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv tartalmazza-e a NATURA 2000

területek finanszírozását? A. Igen B. Nem C. Csak meghatározott művelési ágakra. Pontok: 1 343. Melyik tárca felelős a NATURA 2000 területek finanszírozásának megvalósításáért? A. FVM B. KvVM C. GKM D. FVM és GKM Pontok: 1 344. NATURA 2000 területen gazdálkodókat érheti-e hátrány a gazdálkodás előírásainak

betartása miatt? A. Igen B. Nem Pontok: 1 345. Minden hazai védett természeti terület egyben NATURA 2000 terület is? A. Nem B. Igen Pontok: 1 346. Melyik jogszabály rendelkezik a NATURA 2000 területek földhasználati előírásairól? A. Még nem jelent meg ez a jogszabály B. 3/2007 KvVM-FVM miniszteri rendelet C. 18/2006 KvVM rendelet D. 157/2006 FVM rendelet Pontok: 1 347. Mi a NATURA 2000 hálózat? A. A NATURA 2000 az európai jelentőségű természeti területek hálózatának elnevezése. B. Ökológiai hálózat másik elnevezése. C. Területi kategória megnevezése Pontok: 1 348. Az Európai Unió mikor tűzte ki célként a NATURA 2000 hálózat kialakítását? A. 1992 B. 1985 C. 1979 D. 1994 Pontok: 1 349. Melyik két Európai Uniós irányelven alapszik a NATURA 2000 jogi kerete? A. 79/409/EGK és a 92/43/EGK irányelvek B. 15/83/EGK és a 91/409/EGK irányelvek C. 1257/99/EK rendelete D. 91/409/EGK irányelv és a 2078/92/EGK rendelet Pontok: 1

350. Miről szól a 79/409/EGK irányelve? A. A vadon élő madarak védelméről B. A természetes élőhelyek, illetve a vadon élő növény és állatvilág megőrzéséről. C. A NATURA 2000 hálózat kialakításáról. D. A természetes vizes élőhelyek megőrzéséről. Pontok: 1 351. Miről rendelkezik „A vadon élő madarak védelméről” szóló 79/409/EGK irányelv 3. cikk (2)

bekezdése? A. A biotópok és élőhelyek megőrzéséről, fenntartásáról és helyreállításáról intézkedéseket foglal magában. B. A rendeletben meghatározott fajok fennmaradásának és szaporodásának védelmi intézkedéseit. C. A jogszabályban meghatározott fajok vadászati lehetőségeit. Pontok: 1 352. Tartalmaz-e a 79/409/EGK irányelv az egyes fajok kereskedelmére vonatkozó

szabályokat? A. Igen B. Nem Pontok: 1 353. Miről szól a 92/43/EGK irányelve? A. A természetes élőhelyek, illetve a vadon élő növény és állatvilág megőrzéséről. B. A vadon élő madarak védelméről C. A NATURA 2000 hálózat kialakításáról. D. A természetes vizes élőhelyek megőrzéséről. Pontok: 1 354. A természetes élőhelyek, illetve a vadon élő növény és állatvilág megőrzéséről szóló

irányelv a mellékleteiben hány élőhelytípus van felsorolva? A. 220 B. 175 C. 130 D. 215 Pontok: 1 355. A 92/43/EGK irányelv melyik mellékleteiben találhatók az állat és növényfajok

felsorolása? A. II. és IV. mellékleteiben B. I. és II. mellékleteiben C. I. és III. melléleteiben D. I. és IV: mellékleteiben E. II. és III. mellékleteiben Pontok: 1 356. A természetes élőhelyek, illetve a vadon élő növény és állatvilág megőrzéséről szóló

irányelv tartalmazza-e az állat- és növényfajok védelme érdekében bevezetendő tiltásokat? A. Igen a 12.és a 13. cikk. B. Nem C. Igen a 5. és 7. cikk Pontok: 1

357. Hány hektár a hazánkban kijelölt NATURA 2000 terület? A. 1,96 millió B. 1,2 millió C. 3 millió D. 0,5 millió Pontok: 1 358. Az ország területének hány % lett NATURA 2000 terület? A. 20,6% B. 15% C. 18% D. 22% Pontok: 1 359. Az európai ökológiai hálózat magyarországi területein hány különleges természet-

megőrzési területet jelöltek ki? A. 467 B. 513 C. 355 D. 450 Pontok: 1 360. Az európai ökológiai hálózat magyarországi területein mennyi különleges

madárvédelmi területet határoztak meg? A. 55 B. 85 C. 100 D. 42 E. 35 Pontok: 1 361. Van-e hazánkban területi átfedés a két irányelv alapján kijelölt területek között? A. Igen közel 42% B. Igen köze 20% C. Igen közel 63 % D. Nincs Pontok: 1 362. Melyik hazai jogszabály szól a „az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi

rendeltetésű területekről”? A. 275/2004 Korm. rendelet B. 280/2005 Korm rendelet C. 15/2004 KvVM rendelet D. 150/2004 FVM rendelet Pontok: 1 363. Módosították-e már a 275/2004. Kormány rendeletet? A. Igen a 201/2006. Korm.rendelettel B. Igen a 156/2005. Korm. rendelettel C. NEM Pontok: 1 364. Mi a célja 275/2004. Kormány rendeletnek?

A.

Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területek hálózatába tartozó, a rendelet hatálya eső NATURA 2000 területeken előforduló, a mellékletekben meghatározott közösségi jelentőségű, valamint kiemelt jelentőségű közösségi élőhelytípusok, illetőleg fajok megőrzéséhez szükséges előírások megállapítása. B. Az hazai jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területek hálózatába tartozó, a rendelet hatálya eső NATURA 2000 területeken előforduló, a mellékletekben meghatározott közösségi jelentőségű, valamint kiemelt jelentőségű közösségi élőhelytípusok, illetőleg fajok megőrzéséhez szükséges előírások megállapítása. C. Az hazai jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területek hálózatába tartozó, a rendelet hatálya eső NATURA 2000 területeken előforduló, a mellékletekben meghatározott közösségi jelentőségű, valamint kiemelt jelentőségű hazai élőhelytípusok, illetőleg fajok megőrzéséhez szükséges előírások megállapítása. D. Az hazai jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területek hálózatába tartozó, a rendelet hatálya eső NATURA 2000 területeken előforduló, a mellékletekben meghatározott közösségi jelentőségű élőhelytípusok, illetőleg fajok megőrzéséhez szükséges előírások megállapítása. Pontok: 1 365. Rendelkezik-e a 275/2004 Kormány rendelet a NATURA 2000 területekre vonatkozó

földhasználati előírásokról? A. Nem, ezt egy külön jogszabály fogja rendezni B. Igen C. Részben Pontok: 1 366. Az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásokról szóló 1698/2005/EK (2005. szeptember 20.) tanácsi rendeletében található-e a

NATURA 2000 területekre vonatkozó rendelkezés? A. Igen B. Nem Pontok: 1 367. Az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásokról szóló 1698/2005/EK (2005. szeptember 20.) tanácsi rendelet hányadik tengelye

nevesíti a NATURA 2000 jogcímen történő kifizetéseket? A. Második B. Első C. Negyedik D. Harmadik Pontok: 1 368. Az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásokról szóló 1698/2005/EK(2005. szeptember 20.) tanácsi rendelet hányadik cikkelye

rendelkezik a NATURA 2000 területek támogatásának alapjául szolgáló jogcímről? A. 36. cikkely B. 28 cikkely C. 40 cikkely D. 57 cikkely Pontok: 1 369. Az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásokról szóló 1698/2005/EK (2005. szeptember 20.) tanácsi rendelet értelmében a az állami

tulajdonban lévő NATURA 2000 területek alanyi jogon részesülhetnek támogatásban? A. Nem B. Igen

C. Részben, meghatározott művelési ágban. Pontok: 1 370. Melyik hazai Terv fogja szabályozni az EMVA rendelet hazai megvalósítását? A. Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv B. Új Magyarország Vidékfejlesztési Terv C. Új Magyarország Fejlesztési Terv D. Új Magyarország Fejlesztéspolitikai Stratégiai Terv Pontok: 1 371. Hány évre vonatkozik az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv? A. 2007-2013 közötti költségvetési időszakra B. 2008-2013 közötti költségvetési időszakra C. 2007-2012 közötti költségvetési időszakra D. 2009-2013 közötti költségvetési időszakra Pontok: 1 372. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv tartalmazza-e a NATURA 2000

területek finanszírozását? A. Igen B. Nem C. Csak meghatározott művelési ágakra. Pontok: 1 373. Melyik tárca felelős a NATURA 2000 területek finanszírozásának megvalósításáért? A. FVM B. KvVM C. GKM D. FVM és GKM Pontok: 1 374. NATURA 2000 területen gazdálkodókat érheti-e hátrány a gazdálkodás előírásainak

betartása miatt? A. Igen B. Nem Pontok: 1 375. Minden hazai védett természeti terület egyben NATURA 2000 terület is? A. Nem B. Igen Pontok: 1 376. Melyik jogszabály rendelkezik a NATURA 2000 területek földhasználati előírásairól? A. Még nem jelent meg ez a jogszabály B. 3/2007 KvVM-FVM miniszteri rendelet C. 18/2006 KvVM rendelet D. 157/2006 FVM rendelet Pontok: 1 377. Mi a NATURA 2000 hálózat? A. A NATURA 2000 az európai jelentőségű természeti területek hálózatának elnevezése. B. Ökológiai hálózat másik elnevezése. C. Területi kategória megnevezése

Pontok: 1 378. Az Európai Unió mikor tűzte ki célként a NATURA 2000 hálózat kialakítását? A. 1992 B. 1985 C. 1979 D. 1994 Pontok: 1 379. Melyik két Európai Uniós irányelven alapszik a NATURA 2000 jogi kerete? A. 79/409/EGK és a 92/43/EGK irányelvek B. 15/83/EGK és a 91/409/EGK irányelvek C. 1257/99/EK rendelete D. 91/409/EGK irányelv és a 2078/92/EGK rendelet Pontok: 1 380. Miről szól a 79/409/EGK irányelve? A. A vadon élő madarak védelméről B. A természetes élőhelyek, illetve a vadon élő növény és állatvilág megőrzéséről. C. A NATURA 2000 hálózat kialakításáról. D. A természetes vizes élőhelyek megőrzéséről. Pontok: 1 381. Miről rendelkezik „A vadon élő madarak védelméről” szóló 79/409/EGK irányelv 3. cikk (2)

bekezdése? A. A biotópok és élőhelyek megőrzéséről, fenntartásáról és helyreállításáról intézkedéseket foglal magában. B. A rendeletben meghatározott fajok fennmaradásának és szaporodásának védelmi intézkedéseit. C. A jogszabályban meghatározott fajok vadászati lehetőségeit. Pontok: 1 382. Tartalmaz-e a 79/409/EGK irányelv az egyes fajok kereskedelmére vonatkozó

szabályokat? A. Igen B. Nem Pontok: 1 383. Miről szól a 92/43/EGK irányelve? A. A természetes élőhelyek, illetve a vadon élő növény és állatvilág megőrzéséről. B. A vadon élő madarak védelméről C. A NATURA 2000 hálózat kialakításáról. D. A természetes vizes élőhelyek megőrzéséről. Pontok: 1 384. A természetes élőhelyek, illetve a vadon élő növény és állatvilág megőrzéséről szóló

irányelv a mellékleteiben hány élőhelytípus van felsorolva? A. 220 B. 175 C. 130 D. 215 Pontok: 1

385. A 92/43/EGK irányelv melyik mellékleteiben találhatók az állat és növényfajok

felsorolása? A. II. és IV. mellékleteiben B. I. és II. mellékleteiben C. I. és III. melléleteiben D. I. és IV: mellékleteiben E. II. és III. mellékleteiben Pontok: 1 386. A természetes élőhelyek, illetve a vadon élő növény és állatvilág megőrzéséről szóló

irányelv tartalmazza-e az állat- és növényfajok védelme érdekében bevezetendő tiltásokat? A. Igen a 12.és a 13. cikk. B. Nem C. Igen a 5. és 7. cikk Pontok: 1 387. Hány hektár a hazánkban kijelölt NATURA 2000 terület? A. 1,96 millió B. 1,2 millió C. 3 millió D. 0,5 millió Pontok: 1 388. Az ország területének hány % lett NATURA 2000 terület? A. 20,6% B. 15% C. 18% D. 22% Pontok: 1 389. Az európai ökológiai hálózat magyarországi területein hány különleges természet-

megőrzési területet jelöltek ki? A. 467 B. 513 C. 355 D. 450 Pontok: 1 390. Az európai ökológiai hálózat magyarországi területein mennyi különleges

madárvédelmi területet határoztak meg? A. 55 B. 85 C. 100 D. 42 E. 35 Pontok: 1 391. Van-e hazánkban területi átfedés a két irányelv alapján kijelölt területek között? A. Igen közel 42% B. Igen köze 20% C. Igen közel 63 % D. Nincs

Pontok: 1 392. Melyik hazai jogszabály szól a „az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi

rendeltetésű területekről”? A. 275/2004 Korm. rendelet B. 280/2005 Korm rendelet C. 15/2004 KvVM rendelet D. 150/2004 FVM rendelet Pontok: 1 393. Módosították-e már a 275/2004. Kormány rendeletet? A. Igen a 201/2006. Korm.rendelettel B. Igen a 156/2005. Korm. rendelettel C. NEM Pontok: 1 394. Mi a célja 275/2004. Kormány rendeletnek? A. Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területek hálózatába tartozó, a rendelet hatálya eső NATURA 2000 területeken előforduló, a mellékletekben meghatározott közösségi jelentőségű, valamint kiemelt jelentőségű közösségi élőhelytípusok, illetőleg fajok megőrzéséhez szükséges előírások megállapítása. B. Az hazai jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területek hálózatába tartozó, a rendelet hatálya eső NATURA 2000 területeken előforduló, a mellékletekben meghatározott közösségi jelentőségű, valamint kiemelt jelentőségű közösségi élőhelytípusok, illetőleg fajok megőrzéséhez szükséges előírások megállapítása. C. Az hazai jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területek hálózatába tartozó, a rendelet hatálya eső NATURA 2000 területeken előforduló, a mellékletekben meghatározott közösségi jelentőségű, valamint kiemelt jelentőségű hazai élőhelytípusok, illetőleg fajok megőrzéséhez szükséges előírások megállapítása. D. Az hazai jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területek hálózatába tartozó, a rendelet hatálya eső NATURA 2000 területeken előforduló, a mellékletekben meghatározott közösségi jelentőségű élőhelytípusok, illetőleg fajok megőrzéséhez szükséges előírások megállapítása. Pontok: 1 395. Rendelkezik-e a 275/2004 Kormány rendelet a NATURA 2000 területekre vonatkozó

földhasználati előírásokról? A. Nem, ezt egy külön jogszabály fogja rendezni B. Igen C. Részben Pontok: 1 396. Az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásokról szóló 1698/2005/EK (2005. szeptember 20.) tanácsi rendeletében található-e a

NATURA 2000 területekre vonatkozó rendelkezés? A. Igen B. Nem Pontok: 1 397. Az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásokról szóló 1698/2005/EK (2005. szeptember 20.) tanácsi rendelet hányadik tengelye

nevesíti a NATURA 2000 jogcímen történő kifizetéseket? A. Második B. Első C. Negyedik

D. Harmadik Pontok: 1 398. Az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásokról szóló 1698/2005/EK(2005. szeptember 20.) tanácsi rendelet hányadik cikkelye

rendelkezik a NATURA 2000 területek támogatásának alapjául szolgáló jogcímről? A. 36. cikkely B. 28 cikkely C. 40 cikkely D. 57 cikkely Pontok: 1 399. Az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásokról szóló 1698/2005/EK (2005. szeptember 20.) tanácsi rendelet értelmében a az állami

tulajdonban lévő NATURA 2000 területek alanyi jogon részesülhetnek támogatásban? A. Nem B. Igen C. Részben, meghatározott művelési ágban. Pontok: 1 400. Melyik hazai Terv fogja szabályozni az EMVA rendelet hazai megvalósítását? A. Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv B. Új Magyarország Vidékfejlesztési Terv C. Új Magyarország Fejlesztési Terv D. Új Magyarország Fejlesztéspolitikai Stratégiai Terv Pontok: 1 401. Hány évre vonatkozik az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv? A. 2007-2013 közötti költségvetési időszakra B. 2008-2013 közötti költségvetési időszakra C. 2007-2012 közötti költségvetési időszakra D. 2009-2013 közötti költségvetési időszakra Pontok: 1 402. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv tartalmazza-e a NATURA 2000

területek finanszírozását? A. Igen B. Nem C. Csak meghatározott művelési ágakra. Pontok: 1 403. Melyik tárca felelős a NATURA 2000 területek finanszírozásának megvalósításáért? A. FVM B. KvVM C. GKM D. FVM és GKM Pontok: 1 404. NATURA 2000 területen gazdálkodókat érheti-e hátrány a gazdálkodás előírásainak

betartása miatt? A. Igen B. Nem Pontok: 1

405. Minden hazai védett természeti terület egyben NATURA 2000 terület is? A. Nem B. Igen Pontok: 1 406. Melyik jogszabály rendelkezik a NATURA 2000 területek földhasználati előírásairól? A. Még nem jelent meg ez a jogszabály B. 3/2007 KvVM-FVM miniszteri rendelet C. 18/2006 KvVM rendelet D. 157/2006 FVM rendelet Pontok: 1 407. Melyik hazai jogszabály szabályozza a növényvédő szerek felhasználását ? A. 91/414/EGK irányelv B. 5/1988 MÉM rendelet C. 5/2001 FVM rendelet Pontok: 1 408. Miért került sor a hatóanyagok felülvizsgálatára? A. Hogy csökkentsék a felhasználható hatóanyagok számát. B. A hatóanyagok human- és környezetegészségügyi kockátatainak csökkentése érdekében. C. A szabad verseny érvényesítése céljából. Pontok: 1 409. Ki Magyarországon a hatóanyagok közösségi engedélyezése, valamint a növényvédő

szerek, növényvédelmi hatású termékek, növényvédelmi célú eszközök és anyagok, makro szervezetek engedélyezése területén az engedélyező hatóság? A. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium B. A Növény- és Talajvédelmi Központi Szolgálat C. A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Pontok: 1 410. Mi történik a lejárt vagy visszavont engedélyű növényvédő szerekkel? A. A fel nem használható növényvédő szerek veszélyes hulladéknak minősülnek, a készletek birtokosainak gondoskodniuk kell a megsemmisítésükről. B. Az engedélyező hatóság a kártalanítási igény kizárásával elrendeli a növényvédő szer meghatározott technológia szerinti kipermetezését. C. Az engedélyes, az importőr, illetve képviselőjük, vagy általuk megbízott megfelelő jogosultsággal és felkészültséggel rendelkező fél a növényvédő szert az országból történő kivitelre vagy országon belüli ártalmatlanításra köteles visszavenni. Pontok: 1 411. Mi a párhuzamos behozatal ?

A. A párhuzamos behozatal egy növényvédő szernek az EU egyik tagállamából Magyarországra történő behozatala, mely meghatározott feltételek alapján azonos egy az Európai Unió másik tagállamában már engedélyezett növényvédő szerrel. (referencia növényvédő szer). B. A párhuzamos behozatal egy növényvédő szernek az Európai Unión kívüli országból Magyarországra történő behozatala, mely meghatározott feltételek alapján azonos egy Magyarországon már engedélyezett növényvédő szerrel (referencia növényvédő szer).

C. A párhuzamos behozatal egy növényvédő szernek az Európai Gazdasági Térségről szóló Szerződéshez Szerződő Államból Magyarországra történő behozatala, mely meghatározott feltételek alapján azonos egy Magyarországon már engedélyezett növényvédő szerrel (referencia növényvédő szer). Pontok: 1 412. A növényvédő szerek engedélyezési eljárásában mely intézmények járnak el

szakhatóságként? A. Az Egészségügyi Minisztérium, valamint a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium B. Az Országos Tisztifőorvosi Hivatal és az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség C. A Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal és az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség Pontok: 1 413. Mire terjed ki a növényvédő szert felhasználók kötelezettségei? A. Csak a biztonságos kijuttatás folyamtára és élelmezés-egészségügyi előírások betartására. B. A kijuttatás, tárolás, hulladékkezelés, adatnyilvántartás folyamatára. C. Vásárlás, szállítás, tárolás, kijuttatás, hulladékkezelés folyamatára. Pontok: 1 414. Ki forgalmazhat I. forgalmi kategóriájú készítményt ? A. Növényvédelmi technikus B. Felsőfokú növényvédelmi képesítéssel rendelkező szakember C. Növényvédelmi tárgyakból egyetemi, vagy főiskolai képzés során vizsgát tett szakember. Pontok: 1 415. Engedélyezhető-e egy visszavont engedélyű növényvédő szer raktárkészleteinek

felhasználása? A. A visszavont engedélyű növényvédő szerek raktárkészleteinek azonnali megsemmisítését kell elrendelni. B. A visszavont engedélyű növényvédő szerek raktárkészleteinek felhasználását legföljebb három hónapra kiterjedően lehet engedélyezni, amennyiben laboratóriumi vizsgálatokkal meggyőződtek a készletek megfelelő minőségéről. C. A visszavont engedélyű növényvédő szerek raktárkészleteinek felhasználását legalább hat hónap vegetációs időre kiterjedően engedélyezni kell, kivéve, ha a további felhasználást az engedélyező hatóság megtiltotta. Pontok: 1 416. Mi nem minősül a felsoroltak közül veszélyes hulladéknak ? A. növényvédő szerrel szennyezett tisztított csomagolóeszköz, B. azonosíthatatlan növényvédő szer, C. növényvédő szerrel szennyezett talaj Pontok: 1 417. A termelő mely károítók ellen köteles hatékonyan védekezni? A. mezei rágcsálók, kukoricamoly, aranka, selyemkoró, parlagfű, rakári kártevők, B. fenyércirok, C. burgonyabogár, gyapjas lepke. Pontok: 1 418. Mit jelent az élelmezésegészségügyi várakozási idő? A. utolsó rovarölőszeres kezelés és a felhasználás között eltelt idő, B. növényvédőszeres kezelés és az áru forgalomban hozatala között eltelt idő, C. az utolsó növényvédőszeres kezelés és a betakarítás időpontja közötti időtartam.

Pontok: 3 419. Virágzó kultúrában mely rovarölő szerek használhatók? A. Méhekre kifejezetten veszélyes, B. Méhekre mérsékelten veszélyes, C. Méhekre mérsékelten veszélyes rovarölőszer méhkimélő technológiával. Pontok: 1 420. Kinek kell permetezési naplót vezetni? A. Mindenkinek, B. Aki növényt termeszt, C. aki értékesítési célra szánt növényt, növényi terméket előállít, raktároz, feldolgoz. Pontok: 1 421. Képesítéssel nem rendelkező termelő hogyan vásárolhat I: és II. forgalmi kategóriájú

növényvédő szert? A. növényorvosi vénnyel, B. szabadon, C. megrendelővel. Pontok: 1 422. A közvetlen támogatási kifizetésekhez milyen Uniós célkitűzések kapcsolhatók a KAP

reform bevezetésével összefüggésben? A. Környezet megóvása B. Élelmiszerbiztonság fokozása C. Állatok kímélete D. mezőgazdasági földterületek helyes mezőgazdasági és környezeti állapotban való tartása E. földterületek pihentetése Pontok: 4 423. Milyen új követelmény rendszer bevezetésével kívánja az Unió az állatok kíméletével,

a HMKÁ-val, valamint az élelmiszerbiztonsággal kapcsolatos céljait elérni? A. KAP B. cross compliance C. SPS D. TOPUP E. POPUP Pontok: 1 424. Melyik Uniós jogszabály határozza meg a közvetlen kifizetésekhez kapcsolódó új

követelmény rendszereket és mely cikkekben? A. 1782/2003/EK rendelet preambulumának néhány bekezdése [pl. (1), (2), (3)], illetve a hivatkozott rendelet 1. fejezetének 3-5. cikkei (alapvető követelmények) B. 1783/2003/EK rendelet preambulumának néhány bekezdése [pl. (1), (2), (3)], illetve a hivatkozott rendelet 1. fejezetének 3-5. cikkei (alapvető követelmények) C. 1782/2004/EK rendelet preambulumának néhány bekezdése [pl. (1), (2), (3)], illetve a hivatkozott rendelet 1. fejezetének 3-5. cikkei (alapvető követelmények) Pontok: 1 425. Mi a lényege a közvetlen kifizetésekhez kapcsolódó új követelmény rendszernek? A. Röviden meghatározzák a rendszerekbe foglalt gazdálkodási követelményeket, azok tartalmát, helyüket.

B. Meghatározzák, hogy a nemzeti jogszabályba foglalt előírásokat a mezőgazdasági termelők rendelkezésére kell bocsátani. C. Magasabb intenzitású gazdálkodásra készteti a termelőket. Pontok: 2 426. Mi a neve a közvetlen támogatási kifizetésekhez kapcsolódó új követelmény

rendszernek és mi a magyar megfelelője? A. Cross compliance B. kölcsönös megfeleltetés C. Kereszt fordítás D. Cross Border Pontok: 2 427. Hány részből áll a kölcsönös megfeleltetés rendszere? A. 18 direktíva B. 12 direktíva C. 25 direktíva D. 20 direktíva Pontok: 1 428. Miről szól a 1782/2003/EK rendelet IV. számú melléklete? A. A mezőgazdasági földterületek helyes mezőgazdasági és környezeti állapotban való tartásával kapcsolatos, talajvédelmi célú követelményekről — beleértve néhány természet- és tájvédelmi követelményt is — szól. B. A köz-, növényegészségügy feltételeivel kapcsolatos követelményeket tartalmazza C. Az állategészségügyi, valamint a környezetvédelem feltételeivel és az állatok nyilvántartásával, kíméletével kapcsolatos követelményeket tartalmazza Pontok: 1 429. Melyik nemzeti jogszabályban találhatók konkrét rendelkezések a kölcsönös

megfeleltetés rendszerére vonatkozóan? A. A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. számú törvényben. B. A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2006. évi XVII. számú törvényben. C. A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVIII. számú törvényben. Pontok: 1 430. Mi a lényege a nemzeti jogszabályban található rendelkezéseknek a kölcsönös

megfeleltetés rendszerére vonatkozóan? A. A kölcsönös megfeleltetésre vonatkozó rendelkezéseket csak a „közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktusban megállapított időponttól kell alkalmazni”, azaz legkésőbb az SPS támogatási rendszerre való átállás időpontjától. B. A kölcsönös megfeleltetés szabályainak megsértése miatti jogkövetkezmény nem érinti az ellenőrzést végző állami szerv külön jogszabályban foglaltak szerint lefolytatott hatósági ellenőrzés miatti jogkövetkezményt, azaz a hatósági bírság mellett az MVH is szankcionálhat ugyanazon szabálysértés elkövetése esetén. C. A kölcsönös megfeleltetés szabályainak megsértése miatti jogkövetkezmény érinti az ellenőrzést végző állami szerv külön jogszabályban foglaltak szerint lefolytatott hatósági ellenőrzés miatti jogkövetkezményt, azaz a hatósági bírság mellett az MVH nem szankcionálhat ugyanazon szabálysértés elkövetése esetén.

D. A kölcsönös megfeleltetésre vonatkozó rendelkezéseket csak a „közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktusban megállapított időponttól kell alkalmazni”, azaz legkésőbb az SPS támogatási rendszerre való átállás időpontját megelőző egy évtől. Pontok: 2 431. Hányféle meghatározása van a HMKÁ-nak? A. 1 B. 2 C. 3 Pontok: 1 432. Milyen jogszabályok definiálják a HMKÁ-t? A. 1782/2003/EK rendelet B. 4/2004. (I. 13.) FVM rendelet C. 150/2004 FVM rendelet D. 95/1999 FVM rendelet Pontok: 2 433. Hogyan kell a tagállamoknak megalkotni a HMKÁ nemzeti előírásait?

A. A 1782/2003/EK rendeletben foglaltak alapján a tagállam a hivatkozott rendelet IV. számú mellékletében meghatározott valamennyi követelmény csoportoknak megfelelően az uniós előírások közül maga választhat a nemzeti sajátosságainak figyelembe vétele mellett és ez képezi majd a konkrét nemzeti előírások szakmai, jogi alapját. B. Nem kötelező valamennyi uniós előírást figyelembe venni a tagállamnak. C. Kötelező valamennyi uniós előírást figyelembe venni a tagállamnak. D. A 1782/2003/EK rendeletben foglaltak alapján a tagállam a hivatkozott rendelet IV. számú mellékletében meghatározott valamennyi követelmény csoportoknak megfelelően, minden uniós előírást megtartva alkotja meg nemzeti előírásait. Pontok: 2 434. Van-e konkrét időpont a HMKÁ bevezetésére? A. SPS bevezetésével azonos időpont B. 2010 C. 2013 D. 2009 Pontok: 2 435. A HMKÁ nemzeti jogszabályban meghatározott előírásait csak támogatás igénybe

vétele esetén kell betartani? A. Igen B. Nem Pontok: 1 436. Ki ellenőrizheti a HMKÁ előírások teljesítését? A. A megyei MGSzH Igazgatóságok keretein belül működő növény- és talajvédelmi hatóságok B. Támogatás igénylése esetén az MVH C. Támogatás igénylése esetén az MVH által megbízott szervezet D. MVH E. Magyar Agrárkamara F. Falugazdászok Pontok: 3 437. Hogyan ellenőrzik a HMKÁ előírások teljesítését? A. Adminisztratív módon

B. Távérzékeléssel C. helyszíni ellenőrzéssel D. Telefonon E. Internetes kapcsolat útján Pontok: 3 438. A HMKÁ nemzeti előírásait csak a támogatott területeken vagy a gazdasága egész

területén be kell tartania a gazdálkodónak? A. Csak a támogatott területen B. Csak támogatás esetén, de a gazdaság egész területén C. A gazdaság egész területén Pontok: 1 439. Kaphat-e ugyanazon gazdálkodó a HMKÁ előírásainak nem teljesítése esetén bírságot

és támogatási szankciót is? A. Igen B. Nem, csak bírságot C. Nem, csak támogatási szankciót Pontok: 1 440. Van-e már Magyarországnak az uniós követelmények szerinti HMKÁ előírás

rendszere? A. Igen van B. Még nincs Pontok: 1 441. A közvetlen támogatási kifizetésekhez milyen Uniós célkitűzések kapcsolhatók a KAP

reform bevezetésével összefüggésben? A. Környezet megóvása B. Élelmiszerbiztonság fokozása C. Állatok kímélete D. mezőgazdasági földterületek helyes mezőgazdasági és környezeti állapotban való tartása E. földterületek pihentetése Pontok: 4 442. Milyen új követelmény rendszer bevezetésével kívánja az Unió az állatok kíméletével,

a HMKÁ-val, valamint az élelmiszerbiztonsággal kapcsolatos céljait elérni? A. KAP B. cross compliance C. SPS D. TOPUP E. POPUP Pontok: 1 443. Melyik Uniós jogszabály határozza meg a közvetlen kifizetésekhez kapcsolódó új

követelmény rendszereket és mely cikkekben? A. 1782/2003/EK rendelet preambulumának néhány bekezdése [pl. (1), (2), (3)], illetve a hivatkozott rendelet 1. fejezetének 3-5. cikkei (alapvető követelmények) B. 1783/2003/EK rendelet preambulumának néhány bekezdése [pl. (1), (2), (3)], illetve a hivatkozott rendelet 1. fejezetének 3-5. cikkei (alapvető követelmények) C. 1782/2004/EK rendelet preambulumának néhány bekezdése [pl. (1), (2), (3)], illetve a hivatkozott rendelet 1. fejezetének 3-5. cikkei (alapvető követelmények) Pontok: 1

444. Mi a lényege a közvetlen kifizetésekhez kapcsolódó új követelmény rendszernek? A. Röviden meghatározzák a rendszerekbe foglalt gazdálkodási követelményeket, azok tartalmát, helyüket. B. Meghatározzák, hogy a nemzeti jogszabályba foglalt előírásokat a mezőgazdasági termelők rendelkezésére kell bocsátani. C. Magasabb intenzitású gazdálkodásra készteti a termelőket. Pontok: 2 445. Mi a neve a közvetlen támogatási kifizetésekhez kapcsolódó új követelmény

rendszernek és mi a magyar megfelelője? A. Cross compliance B. kölcsönös megfeleltetés C. Kereszt fordítás D. Cross Border Pontok: 2 446. Hány részből áll a kölcsönös megfeleltetés rendszere? A. 18 direktíva B. 12 direktíva C. 25 direktíva D. 20 direktíva Pontok: 1 447. Miről szól a 1782/2003/EK rendelet IV. számú melléklete? A. A mezőgazdasági földterületek helyes mezőgazdasági és környezeti állapotban való tartásával kapcsolatos, talajvédelmi célú követelményekről — beleértve néhány természet- és tájvédelmi követelményt is — szól. B. A köz-, növényegészségügy feltételeivel kapcsolatos követelményeket tartalmazza C. Az állategészségügyi, valamint a környezetvédelem feltételeivel és az állatok nyilvántartásával, kíméletével kapcsolatos követelményeket tartalmazza Pontok: 1 448. Melyik nemzeti jogszabályban találhatók konkrét rendelkezések a kölcsönös

megfeleltetés rendszerére vonatkozóan? A. A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. számú törvényben. B. A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2006. évi XVII. számú törvényben. C. A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVIII. számú törvényben. Pontok: 1 449. Mi a lényege a nemzeti jogszabályban található rendelkezéseknek a kölcsönös

megfeleltetés rendszerére vonatkozóan? A. A kölcsönös megfeleltetésre vonatkozó rendelkezéseket csak a „közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktusban megállapított időponttól kell alkalmazni”, azaz legkésőbb az SPS támogatási rendszerre való átállás időpontjától. B. A kölcsönös megfeleltetés szabályainak megsértése miatti jogkövetkezmény nem érinti az ellenőrzést végző állami szerv külön jogszabályban foglaltak szerint lefolytatott hatósági ellenőrzés miatti jogkövetkezményt, azaz a hatósági bírság mellett az MVH is szankcionálhat ugyanazon szabálysértés elkövetése esetén.

C. A kölcsönös megfeleltetés szabályainak megsértése miatti jogkövetkezmény érinti az ellenőrzést végző állami szerv külön jogszabályban foglaltak szerint lefolytatott hatósági ellenőrzés miatti jogkövetkezményt, azaz a hatósági bírság mellett az MVH nem szankcionálhat ugyanazon szabálysértés elkövetése esetén. D. A kölcsönös megfeleltetésre vonatkozó rendelkezéseket csak a „közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktusban megállapított időponttól kell alkalmazni”, azaz legkésőbb az SPS támogatási rendszerre való átállás időpontját megelőző egy évtől. Pontok: 2 450. Hányféle meghatározása van a HMKÁ-nak? A. 1 B. 2 C. 3 Pontok: 1 451. Milyen jogszabályok definiálják a HMKÁ-t? A. 1782/2003/EK rendelet B. 4/2004. (I. 13.) FVM rendelet C. 150/2004 FVM rendelet D. 95/1999 FVM rendelet Pontok: 2 452. Hogyan kell a tagállamoknak megalkotni a HMKÁ nemzeti előírásait?

A. A 1782/2003/EK rendeletben foglaltak alapján a tagállam a hivatkozott rendelet IV. számú mellékletében meghatározott valamennyi követelmény csoportoknak megfelelően az uniós előírások közül maga választhat a nemzeti sajátosságainak figyelembe vétele mellett és ez képezi majd a konkrét nemzeti előírások szakmai, jogi alapját. B. Nem kötelező valamennyi uniós előírást figyelembe venni a tagállamnak. C. Kötelező valamennyi uniós előírást figyelembe venni a tagállamnak. D. A 1782/2003/EK rendeletben foglaltak alapján a tagállam a hivatkozott rendelet IV. számú mellékletében meghatározott valamennyi követelmény csoportoknak megfelelően, minden uniós előírást megtartva alkotja meg nemzeti előírásait. Pontok: 2 453. Van-e konkrét időpont a HMKÁ bevezetésére? A. SPS bevezetésével azonos időpont B. 2010 C. 2013 D. 2009 Pontok: 2 454. A HMKÁ nemzeti jogszabályban meghatározott előírásait csak támogatás igénybe

vétele esetén kell betartani? A. Igen B. Nem Pontok: 1 455. Ki ellenőrizheti a HMKÁ előírások teljesítését? A. A megyei MGSzH Igazgatóságok keretein belül működő növény- és talajvédelmi hatóságok B. Támogatás igénylése esetén az MVH C. Támogatás igénylése esetén az MVH által megbízott szervezet D. MVH E. Magyar Agrárkamara F. Falugazdászok

Pontok: 3 456. Hogyan ellenőrzik a HMKÁ előírások teljesítését? A. Adminisztratív módon B. Távérzékeléssel C. helyszíni ellenőrzéssel D. Telefonon E. Internetes kapcsolat útján Pontok: 3 457. A HMKÁ nemzeti előírásait csak a támogatott területeken vagy a gazdasága egész

területén be kell tartania a gazdálkodónak? A. Csak a támogatott területen B. Csak támogatás esetén, de a gazdaság egész területén C. A gazdaság egész területén Pontok: 1 458. Kaphat-e ugyanazon gazdálkodó a HMKÁ előírásainak nem teljesítése esetén bírságot

és támogatási szankciót is? A. Igen B. Nem, csak bírságot C. Nem, csak támogatási szankciót Pontok: 1 459. Van-e már Magyarországnak az uniós követelmények szerinti HMKÁ előírás

rendszere? A. Igen van B. Még nincs Pontok: 1 460. A közvetlen támogatási kifizetésekhez milyen Uniós célkitűzések kapcsolhatók a KAP

reform bevezetésével összefüggésben? A. Környezet megóvása B. Élelmiszerbiztonság fokozása C. Állatok kímélete D. mezőgazdasági földterületek helyes mezőgazdasági és környezeti állapotban való tartása E. földterületek pihentetése Pontok: 4 461. Milyen új követelmény rendszer bevezetésével kívánja az Unió az állatok kíméletével,

a HMKÁ-val, valamint az élelmiszerbiztonsággal kapcsolatos céljait elérni? A. KAP B. cross compliance C. SPS D. TOPUP E. POPUP Pontok: 1 462. Melyik Uniós jogszabály határozza meg a közvetlen kifizetésekhez kapcsolódó új

követelmény rendszereket és mely cikkekben? A. 1782/2003/EK rendelet preambulumának néhány bekezdése [pl. (1), (2), (3)], illetve a hivatkozott rendelet 1. fejezetének 3-5. cikkei (alapvető követelmények)

B. 1783/2003/EK rendelet preambulumának néhány bekezdése [pl. (1), (2), (3)], illetve a hivatkozott rendelet 1. fejezetének 3-5. cikkei (alapvető követelmények) C. 1782/2004/EK rendelet preambulumának néhány bekezdése [pl. (1), (2), (3)], illetve a hivatkozott rendelet 1. fejezetének 3-5. cikkei (alapvető követelmények) Pontok: 1 463. Mi a lényege a közvetlen kifizetésekhez kapcsolódó új követelmény rendszernek? A. Röviden meghatározzák a rendszerekbe foglalt gazdálkodási követelményeket, azok tartalmát, helyüket. B. Meghatározzák, hogy a nemzeti jogszabályba foglalt előírásokat a mezőgazdasági termelők rendelkezésére kell bocsátani. C. Magasabb intenzitású gazdálkodásra készteti a termelőket. Pontok: 2 464. Mi a neve a közvetlen támogatási kifizetésekhez kapcsolódó új követelmény

rendszernek és mi a magyar megfelelője? A. Cross compliance B. kölcsönös megfeleltetés C. Kereszt fordítás D. Cross Border Pontok: 2 465. Hány részből áll a kölcsönös megfeleltetés rendszere? A. 18 direktíva B. 12 direktíva C. 25 direktíva D. 20 direktíva Pontok: 1 466. Miről szól a 1782/2003/EK rendelet IV. számú melléklete? A. A mezőgazdasági földterületek helyes mezőgazdasági és környezeti állapotban való tartásával kapcsolatos, talajvédelmi célú követelményekről — beleértve néhány természet- és tájvédelmi követelményt is — szól. B. A köz-, növényegészségügy feltételeivel kapcsolatos követelményeket tartalmazza C. Az állategészségügyi, valamint a környezetvédelem feltételeivel és az állatok nyilvántartásával, kíméletével kapcsolatos követelményeket tartalmazza Pontok: 1 467. Melyik nemzeti jogszabályban találhatók konkrét rendelkezések a kölcsönös

megfeleltetés rendszerére vonatkozóan? A. A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. számú törvényben. B. A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2006. évi XVII. számú törvényben. C. A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVIII. számú törvényben. Pontok: 1 468. Mi a lényege a nemzeti jogszabályban található rendelkezéseknek a kölcsönös

megfeleltetés rendszerére vonatkozóan? A. A kölcsönös megfeleltetésre vonatkozó rendelkezéseket csak a „közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktusban megállapított időponttól kell alkalmazni”, azaz legkésőbb az SPS támogatási rendszerre való átállás időpontjától.

B. A kölcsönös megfeleltetés szabályainak megsértése miatti jogkövetkezmény nem érinti az ellenőrzést végző állami szerv külön jogszabályban foglaltak szerint lefolytatott hatósági ellenőrzés miatti jogkövetkezményt, azaz a hatósági bírság mellett az MVH is szankcionálhat ugyanazon szabálysértés elkövetése esetén. C. A kölcsönös megfeleltetés szabályainak megsértése miatti jogkövetkezmény érinti az ellenőrzést végző állami szerv külön jogszabályban foglaltak szerint lefolytatott hatósági ellenőrzés miatti jogkövetkezményt, azaz a hatósági bírság mellett az MVH nem szankcionálhat ugyanazon szabálysértés elkövetése esetén. D. A kölcsönös megfeleltetésre vonatkozó rendelkezéseket csak a „közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktusban megállapított időponttól kell alkalmazni”, azaz legkésőbb az SPS támogatási rendszerre való átállás időpontját megelőző egy évtől. Pontok: 2 469. Hányféle meghatározása van a HMKÁ-nak? A. 1 B. 2 C. 3 Pontok: 1 470. Milyen jogszabályok definiálják a HMKÁ-t? A. 1782/2003/EK rendelet B. 4/2004. (I. 13.) FVM rendelet C. 150/2004 FVM rendelet D. 95/1999 FVM rendelet Pontok: 2 471. Hogyan kell a tagállamoknak megalkotni a HMKÁ nemzeti előírásait?

A. A 1782/2003/EK rendeletben foglaltak alapján a tagállam a hivatkozott rendelet IV. számú mellékletében meghatározott valamennyi követelmény csoportoknak megfelelően az uniós előírások közül maga választhat a nemzeti sajátosságainak figyelembe vétele mellett és ez képezi majd a konkrét nemzeti előírások szakmai, jogi alapját. B. Nem kötelező valamennyi uniós előírást figyelembe venni a tagállamnak. C. Kötelező valamennyi uniós előírást figyelembe venni a tagállamnak. D. A 1782/2003/EK rendeletben foglaltak alapján a tagállam a hivatkozott rendelet IV. számú mellékletében meghatározott valamennyi követelmény csoportoknak megfelelően, minden uniós előírást megtartva alkotja meg nemzeti előírásait. Pontok: 2 472. Van-e konkrét időpont a HMKÁ bevezetésére? A. SPS bevezetésével azonos időpont B. 2010 C. 2013 D. 2009 Pontok: 2 473. A HMKÁ nemzeti jogszabályban meghatározott előírásait csak támogatás igénybe

vétele esetén kell betartani? A. Igen B. Nem Pontok: 1 474. Ki ellenőrizheti a HMKÁ előírások teljesítését? A. A megyei MGSzH Igazgatóságok keretein belül működő növény- és talajvédelmi hatóságok B. Támogatás igénylése esetén az MVH

C. Támogatás igénylése esetén az MVH által megbízott szervezet D. MVH E. Magyar Agrárkamara F. Falugazdászok Pontok: 3 475. Hogyan ellenőrzik a HMKÁ előírások teljesítését? A. Adminisztratív módon B. Távérzékeléssel C. helyszíni ellenőrzéssel D. Telefonon E. Internetes kapcsolat útján Pontok: 3 476. A HMKÁ nemzeti előírásait csak a támogatott területeken vagy a gazdasága egész

területén be kell tartania a gazdálkodónak? A. Csak a támogatott területen B. Csak támogatás esetén, de a gazdaság egész területén C. A gazdaság egész területén Pontok: 1 477. Kaphat-e ugyanazon gazdálkodó a HMKÁ előírásainak nem teljesítése esetén bírságot

és támogatási szankciót is? A. Igen B. Nem, csak bírságot C. Nem, csak támogatási szankciót Pontok: 1 478. Van-e már Magyarországnak az uniós követelmények szerinti HMKÁ előírás

rendszere? A. Igen van B. Még nincs Pontok: 1 479. A közvetlen támogatási kifizetésekhez milyen Uniós célkitűzések kapcsolhatók a KAP

reform bevezetésével összefüggésben? A. Környezet megóvása B. Élelmiszerbiztonság fokozása C. Állatok kímélete D. mezőgazdasági földterületek helyes mezőgazdasági és környezeti állapotban való tartása E. földterületek pihentetése Pontok: 4 480. Milyen új követelmény rendszer bevezetésével kívánja az Unió az állatok kíméletével,

a HMKÁ-val, valamint az élelmiszerbiztonsággal kapcsolatos céljait elérni? A. KAP B. cross compliance C. SPS D. TOPUP E. POPUP Pontok: 1

481. Melyik Uniós jogszabály határozza meg a közvetlen kifizetésekhez kapcsolódó új

követelmény rendszereket és mely cikkekben? A. 1782/2003/EK rendelet preambulumának néhány bekezdése [pl. (1), (2), (3)], illetve a hivatkozott rendelet 1. fejezetének 3-5. cikkei (alapvető követelmények) B. 1783/2003/EK rendelet preambulumának néhány bekezdése [pl. (1), (2), (3)], illetve a hivatkozott rendelet 1. fejezetének 3-5. cikkei (alapvető követelmények) C. 1782/2004/EK rendelet preambulumának néhány bekezdése [pl. (1), (2), (3)], illetve a hivatkozott rendelet 1. fejezetének 3-5. cikkei (alapvető követelmények) Pontok: 1 482. Mi a lényege a közvetlen kifizetésekhez kapcsolódó új követelmény rendszernek? A. Röviden meghatározzák a rendszerekbe foglalt gazdálkodási követelményeket, azok tartalmát, helyüket. B. Meghatározzák, hogy a nemzeti jogszabályba foglalt előírásokat a mezőgazdasági termelők rendelkezésére kell bocsátani. C. Magasabb intenzitású gazdálkodásra készteti a termelőket. Pontok: 2 483. Mi a neve a közvetlen támogatási kifizetésekhez kapcsolódó új követelmény

rendszernek és mi a magyar megfelelője? A. Cross compliance B. kölcsönös megfeleltetés C. Kereszt fordítás D. Cross Border Pontok: 2 484. Hány részből áll a kölcsönös megfeleltetés rendszere? A. 18 direktíva B. 12 direktíva C. 25 direktíva D. 20 direktíva Pontok: 1 485. Miről szól a 1782/2003/EK rendelet IV. számú melléklete? A. A mezőgazdasági földterületek helyes mezőgazdasági és környezeti állapotban való tartásával kapcsolatos, talajvédelmi célú követelményekről — beleértve néhány természet- és tájvédelmi követelményt is — szól. B. A köz-, növényegészségügy feltételeivel kapcsolatos követelményeket tartalmazza C. Az állategészségügyi, valamint a környezetvédelem feltételeivel és az állatok nyilvántartásával, kíméletével kapcsolatos követelményeket tartalmazza Pontok: 1 486. Melyik nemzeti jogszabályban találhatók konkrét rendelkezések a kölcsönös

megfeleltetés rendszerére vonatkozóan? A. A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. számú törvényben. B. A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2006. évi XVII. számú törvényben. C. A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVIII. számú törvényben. Pontok: 1

487. Mi a lényege a nemzeti jogszabályban található rendelkezéseknek a kölcsönös

megfeleltetés rendszerére vonatkozóan? A. A kölcsönös megfeleltetésre vonatkozó rendelkezéseket csak a „közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktusban megállapított időponttól kell alkalmazni”, azaz legkésőbb az SPS támogatási rendszerre való átállás időpontjától. B. A kölcsönös megfeleltetés szabályainak megsértése miatti jogkövetkezmény nem érinti az ellenőrzést végző állami szerv külön jogszabályban foglaltak szerint lefolytatott hatósági ellenőrzés miatti jogkövetkezményt, azaz a hatósági bírság mellett az MVH is szankcionálhat ugyanazon szabálysértés elkövetése esetén. C. A kölcsönös megfeleltetés szabályainak megsértése miatti jogkövetkezmény érinti az ellenőrzést végző állami szerv külön jogszabályban foglaltak szerint lefolytatott hatósági ellenőrzés miatti jogkövetkezményt, azaz a hatósági bírság mellett az MVH nem szankcionálhat ugyanazon szabálysértés elkövetése esetén. D. A kölcsönös megfeleltetésre vonatkozó rendelkezéseket csak a „közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktusban megállapított időponttól kell alkalmazni”, azaz legkésőbb az SPS támogatási rendszerre való átállás időpontját megelőző egy évtől. Pontok: 2 488. Hányféle meghatározása van a HMKÁ-nak? A. 1 B. 2 C. 3 Pontok: 1 489. Milyen jogszabályok definiálják a HMKÁ-t? A. 1782/2003/EK rendelet B. 4/2004. (I. 13.) FVM rendelet C. 150/2004 FVM rendelet D. 95/1999 FVM rendelet Pontok: 2 490. Hogyan kell a tagállamoknak megalkotni a HMKÁ nemzeti előírásait?

A. A 1782/2003/EK rendeletben foglaltak alapján a tagállam a hivatkozott rendelet IV. számú mellékletében meghatározott valamennyi követelmény csoportoknak megfelelően az uniós előírások közül maga választhat a nemzeti sajátosságainak figyelembe vétele mellett és ez képezi majd a konkrét nemzeti előírások szakmai, jogi alapját. B. Nem kötelező valamennyi uniós előírást figyelembe venni a tagállamnak. C. Kötelező valamennyi uniós előírást figyelembe venni a tagállamnak. D. A 1782/2003/EK rendeletben foglaltak alapján a tagállam a hivatkozott rendelet IV. számú mellékletében meghatározott valamennyi követelmény csoportoknak megfelelően, minden uniós előírást megtartva alkotja meg nemzeti előírásait. Pontok: 2 491. Van-e konkrét időpont a HMKÁ bevezetésére? A. SPS bevezetésével azonos időpont B. 2010 C. 2013 D. 2009 Pontok: 2 492. A HMKÁ nemzeti jogszabályban meghatározott előírásait csak támogatás igénybe

vétele esetén kell betartani? A. Igen B. Nem

Pontok: 1 493. Ki ellenőrizheti a HMKÁ előírások teljesítését? A. A megyei MGSzH Igazgatóságok keretein belül működő növény- és talajvédelmi hatóságok B. Támogatás igénylése esetén az MVH C. Támogatás igénylése esetén az MVH által megbízott szervezet D. MVH E. Magyar Agrárkamara F. Falugazdászok Pontok: 3 494. Hogyan ellenőrzik a HMKÁ előírások teljesítését? A. Adminisztratív módon B. Távérzékeléssel C. helyszíni ellenőrzéssel D. Telefonon E. Internetes kapcsolat útján Pontok: 3 495. A HMKÁ nemzeti előírásait csak a támogatott területeken vagy a gazdasága egész

területén be kell tartania a gazdálkodónak? A. Csak a támogatott területen B. Csak támogatás esetén, de a gazdaság egész területén C. A gazdaság egész területén Pontok: 1 496. Kaphat-e ugyanazon gazdálkodó a HMKÁ előírásainak nem teljesítése esetén bírságot

és támogatási szankciót is? A. Igen B. Nem, csak bírságot C. Nem, csak támogatási szankciót Pontok: 1 497. Van-e már Magyarországnak az uniós követelmények szerinti HMKÁ előírás

rendszere? A. Igen van B. Még nincs Pontok: 1 498. A közvetlen támogatási kifizetésekhez milyen Uniós célkitűzések kapcsolhatók a KAP

reform bevezetésével összefüggésben? A. Környezet megóvása B. Élelmiszerbiztonság fokozása C. Állatok kímélete D. mezőgazdasági földterületek helyes mezőgazdasági és környezeti állapotban való tartása E. földterületek pihentetése Pontok: 4 499. Milyen új követelmény rendszer bevezetésével kívánja az Unió az állatok kíméletével,

a HMKÁ-val, valamint az élelmiszerbiztonsággal kapcsolatos céljait elérni? A. KAP B. cross compliance C. SPS

D. TOPUP E. POPUP Pontok: 1 500. Melyik Uniós jogszabály határozza meg a közvetlen kifizetésekhez kapcsolódó új

követelmény rendszereket és mely cikkekben? A. 1782/2003/EK rendelet preambulumának néhány bekezdése [pl. (1), (2), (3)], illetve a hivatkozott rendelet 1. fejezetének 3-5. cikkei (alapvető követelmények) B. 1783/2003/EK rendelet preambulumának néhány bekezdése [pl. (1), (2), (3)], illetve a hivatkozott rendelet 1. fejezetének 3-5. cikkei (alapvető követelmények) C. 1782/2004/EK rendelet preambulumának néhány bekezdése [pl. (1), (2), (3)], illetve a hivatkozott rendelet 1. fejezetének 3-5. cikkei (alapvető követelmények) Pontok: 1 501. Mi a lényege a közvetlen kifizetésekhez kapcsolódó új követelmény rendszernek? A. Röviden meghatározzák a rendszerekbe foglalt gazdálkodási követelményeket, azok tartalmát, helyüket. B. Meghatározzák, hogy a nemzeti jogszabályba foglalt előírásokat a mezőgazdasági termelők rendelkezésére kell bocsátani. C. Magasabb intenzitású gazdálkodásra készteti a termelőket. Pontok: 2 502. Mi a neve a közvetlen támogatási kifizetésekhez kapcsolódó új követelmény

rendszernek és mi a magyar megfelelője? A. Cross compliance B. kölcsönös megfeleltetés C. Kereszt fordítás D. Cross Border Pontok: 2 503. Hány részből áll a kölcsönös megfeleltetés rendszere? A. 18 direktíva B. 12 direktíva C. 25 direktíva D. 20 direktíva Pontok: 1 504. Miről szól a 1782/2003/EK rendelet IV. számú melléklete? A. A mezőgazdasági földterületek helyes mezőgazdasági és környezeti állapotban való tartásával kapcsolatos, talajvédelmi célú követelményekről — beleértve néhány természet- és tájvédelmi követelményt is — szól. B. A köz-, növényegészségügy feltételeivel kapcsolatos követelményeket tartalmazza C. Az állategészségügyi, valamint a környezetvédelem feltételeivel és az állatok nyilvántartásával, kíméletével kapcsolatos követelményeket tartalmazza Pontok: 1 505. Melyik nemzeti jogszabályban találhatók konkrét rendelkezések a kölcsönös

megfeleltetés rendszerére vonatkozóan? A. A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. számú törvényben. B. A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2006. évi XVII. számú törvényben.

C. A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVIII. számú törvényben. Pontok: 1 506. Mi a lényege a nemzeti jogszabályban található rendelkezéseknek a kölcsönös

megfeleltetés rendszerére vonatkozóan? A. A kölcsönös megfeleltetésre vonatkozó rendelkezéseket csak a „közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktusban megállapított időponttól kell alkalmazni”, azaz legkésőbb az SPS támogatási rendszerre való átállás időpontjától. B. A kölcsönös megfeleltetés szabályainak megsértése miatti jogkövetkezmény nem érinti az ellenőrzést végző állami szerv külön jogszabályban foglaltak szerint lefolytatott hatósági ellenőrzés miatti jogkövetkezményt, azaz a hatósági bírság mellett az MVH is szankcionálhat ugyanazon szabálysértés elkövetése esetén. C. A kölcsönös megfeleltetés szabályainak megsértése miatti jogkövetkezmény érinti az ellenőrzést végző állami szerv külön jogszabályban foglaltak szerint lefolytatott hatósági ellenőrzés miatti jogkövetkezményt, azaz a hatósági bírság mellett az MVH nem szankcionálhat ugyanazon szabálysértés elkövetése esetén. D. A kölcsönös megfeleltetésre vonatkozó rendelkezéseket csak a „közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktusban megállapított időponttól kell alkalmazni”, azaz legkésőbb az SPS támogatási rendszerre való átállás időpontját megelőző egy évtől. Pontok: 2 507. Hányféle meghatározása van a HMKÁ-nak? A. 1 B. 2 C. 3 Pontok: 1 508. Milyen jogszabályok definiálják a HMKÁ-t? A. 1782/2003/EK rendelet B. 4/2004. (I. 13.) FVM rendelet C. 150/2004 FVM rendelet D. 95/1999 FVM rendelet Pontok: 2 509. Hogyan kell a tagállamoknak megalkotni a HMKÁ nemzeti előírásait?

A. A 1782/2003/EK rendeletben foglaltak alapján a tagállam a hivatkozott rendelet IV. számú mellékletében meghatározott valamennyi követelmény csoportoknak megfelelően az uniós előírások közül maga választhat a nemzeti sajátosságainak figyelembe vétele mellett és ez képezi majd a konkrét nemzeti előírások szakmai, jogi alapját. B. Nem kötelező valamennyi uniós előírást figyelembe venni a tagállamnak. C. Kötelező valamennyi uniós előírást figyelembe venni a tagállamnak. D. A 1782/2003/EK rendeletben foglaltak alapján a tagállam a hivatkozott rendelet IV. számú mellékletében meghatározott valamennyi követelmény csoportoknak megfelelően, minden uniós előírást megtartva alkotja meg nemzeti előírásait. Pontok: 2 510. Van-e konkrét időpont a HMKÁ bevezetésére? A. SPS bevezetésével azonos időpont B. 2010 C. 2013 D. 2009 Pontok: 2

511. A HMKÁ nemzeti jogszabályban meghatározott előírásait csak támogatás igénybe

vétele esetén kell betartani? A. Igen B. Nem Pontok: 1 512. Ki ellenőrizheti a HMKÁ előírások teljesítését? A. A megyei MGSzH Igazgatóságok keretein belül működő növény- és talajvédelmi hatóságok B. Támogatás igénylése esetén az MVH C. Támogatás igénylése esetén az MVH által megbízott szervezet D. MVH E. Magyar Agrárkamara F. Falugazdászok Pontok: 3 513. Hogyan ellenőrzik a HMKÁ előírások teljesítését? A. Adminisztratív módon B. Távérzékeléssel C. helyszíni ellenőrzéssel D. Telefonon E. Internetes kapcsolat útján Pontok: 3 514. A HMKÁ nemzeti előírásait csak a támogatott területeken vagy a gazdasága egész

területén be kell tartania a gazdálkodónak? A. Csak a támogatott területen B. Csak támogatás esetén, de a gazdaság egész területén C. A gazdaság egész területén Pontok: 1 515. Kaphat-e ugyanazon gazdálkodó a HMKÁ előírásainak nem teljesítése esetén bírságot

és támogatási szankciót is? A. Igen B. Nem, csak bírságot C. Nem, csak támogatási szankciót Pontok: 1 516. Van-e már Magyarországnak az uniós követelmények szerinti HMKÁ előírás

rendszere? A. Igen van B. Még nincs Pontok: 1 517. Az Európai Parlament és a Tanács 178/2002/EK rendelete az élelmiszerjog általános

elveiről és követelményeiről figyelembevételével jelölje be a helyes megállapítást! A. Minden élelmiszeripari vállalkozás, így az elsődleges termelő is, aki élelmiszer vagy takarmány alapanyagot állít elő, felelős termékeinek biztonságáért. B. Minden élelmiszeripari vállalkozás, így az elsődleges termelő is, aki élelmiszer vagy takarmány alapanyagot állít elő, felelős a higiéniáért. C. Minden élelmiszeripari vállalkozás, így az elsődleges termelő is, aki élelmiszer vagy takarmány alapanyagot állít elő, felelős a közegészségügyért. Pontok: 1

518. Kikre illetve mely vállalkozásokra terjed ki a Cross compliance? A. Minden élelmiszeripari vállalkozásra. B. Minden élelmiszeripari vállalkozásra a vendéglátás és közétkeztetés kivételével. C. Az elsődleges termelésre, ezen belül a szántóföldi növénytermesztésre és az állattartásra. D. Az elsődleges termelésre beleértve az elsődleges termelő által végzett szállítást, (pl. a szántóföldről haza,) a tárolást, válogatást is. Pontok: 1 519. A kereszt megfelelőség vizsgálata, az élelmiszerbiztonság területének ellenőrzése

során, milyen tárgykörben vizsgálják az egyéni felelősséget? A. Az „általános tisztaság”, az „(optikailag) tiszta ill. alkalmas víz” használata B. Az „általános tisztaság”, az „(optikailag) tiszta ill. alkalmas víz” használata, a „kártevők elleni védekezés”, a „személyi egészség” C. Az „általános tisztaság”, az „(optikailag) tiszta ill. alkalmas víz” használata, a „kártevők elleni védekezés” Pontok: 1 520. Milyen berendezéseket ellenőriznek a növényi termékeket előállító elsődleges

termelőknél? A. Minden berendezést és tároló helyet ellenőriznek a kereszt megfelelőség szempontjában, amely a támogatást igénylő tulajdonát képezi. B. Csak azokat a berendezéseket, felszereléseket, tartályokat stb. ellenőrzik, amelyeket az elsődleges termelésben használnak és az ellenőrzés időpontjában éppen használatban vannak. C. Eszközök, berendezések ellenőrzésére nem kerül sor a kereszt megfelelőségi ellenőrzések során. Pontok: 1 521. Milyen szennyeződések esetén minősítik „nem tisztának” az egyes felületeket, a

növényi termékeket előállítók Cross compliance ellenőrzése során? A. „Nem tiszta” kifogással illetik például a kenőanyagokkal vagy üzemanyaggal szennyeződött gépeket és készülékeket, ha azok növényi eredetű élelmiszerekkel érintkezhetnek, tárolóedények/-helyiségek esetében nem fordulhat elő veszélyes anyagoktól és hulladékoktól (példák: fáradt olaj, növényvédőszer, trágya stb.) származó szennyeződés. B. „Nem tiszta” kifogással illetik például a genetikailag módosított keveréktakarmányok előállítását illetve gazdaságban történő tárolását. C. „Nem tiszta” kifogással illetik a szemmel látható szennyeződéseket tartalmazó felületeket, beleértve azokat is melyek közvetlenül nem érintkeznek a növényi termékekkel, de közvetve a növényi termékek szennyeződését okozhatják. Pontok: 1 522. Milyen szennyeződések esetén minősítik még tisztának az egyes felületeket, a növényi

termékeket előállítók Cross compliance ellenőrzése során? A. A „rendes porral” szennyezett terményeket, melyek még tisztításon mennek keresztül. B. A föld szennyeződést minden olyan termék esetében, amely a földből származik (burgonya, cukorrépa, zöldség stb.), „rendes por”, elrothadt/megpenészedett termékek, ha válogatási/tisztítási/feldolgozási folyamat kapcsolódik hozzá, tehát még ezt elvégzik. C. A föld szennyeződést minden olyan termék esetében, amely a földből származik (burgonya, cukorrépa, zöldség stb.), „rendes por”. Pontok: 1 523. Kártevő védelem ellenőrzése során mikor kell számítani arra, hogy kifogást emel a

Cross Complaince ellenőrzést végző szakember?

A. Akkor, ha nem igazolt dokumentumokkal (rágcsálóirtó térkép, rágcsáló és rovarcsapdák ellenőrzési feljegyzései, alkalmazott irtó szerek biztonsági adatlapjai stb.) a kártevőirtás rendszere és az elvégzett kártevőirtások ellenőrzése. B. A kártevők okozta szennyeződések miatt csak akkor emelnek kifogást, ha azok az élelmiszerről (nem takarmányról) nem távolíthatók el az elkövetkező válogatási/tisztítási/feldolgozási folyamatok során. C. Akkor ha látható, a kártevők által okozott károk/szennyeződések vannak az élelmiszerben, takarmányban. Pontok: 1 524. A hulladékok és veszélyes anyagok okozta szennyeződéseket hogyan kell elkerülni a

növényi termékeket előállító vállalkozóknál? A. Elkülönített tárolással, zárt tárolóedényekkel, a csomagolások megfelelő megjelölésével. B. Veszélyes anyagok alkalmazásának mellőzésével, a hulladékok eltávolításával. C. A veszélyes anyagok és hulladékok kezelésének ellenőrzése nem tárgya a Cross complaince ellenőrzéseknek. Pontok: 1 525. Milyen vizet lehet használni a növényi termékek tisztítása során?

A. Csak ivóvíz minőségű víz használható, mely kielégíti az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet előírásait. B. A mosóvíznek, amit azoknál a zöldségeknél használnak, amelyeket leszedés után megmosnak, mint pl. saláta, retek stb., (optikailag) tisztának kell lennie. A föld eltávolítására használt mosóvíz optikailag piszkos lehet. C. Növényi termékek esetén a használt mosóvíz optikailag piszkos lehet. Pontok: 1 526. Milyen berendezéseket ellenőriznek az állati termékeket előállító elsődleges

termelőknél? A. Minden berendezést és tároló helyet ellenőriznek a kereszt megfelelőség szempontjában, amely a támogatást igénylő tulajdonát képezi. B. Csak azokat az istállóépületeket ill. szállító pótkocsikat és szállítóládákat ellenőrzik, amelyek éppen használatban vannak. C. Eszközök, berendezések ellenőrzésére nem kerül sor a kereszt megfelelőségi ellenőrzések során. Pontok: 1 527. Állattartók ellenőrzése során mikor emelnek kifogást az alábbi megállapítások közül

a Cross Complaince, élelmiszerbiztonsági ellenőrzések során? A. Az állatokon gennyes sebek vannak vagy fekélyek veszélyeztetik az élelmiszerbiztonságot. Az istállókban elpusztult (rothadó) állatok vannak. B. Az állatok sárosak, etetőjükben fel nem etetett takarmány van. C. Az állatok sárosak, az istállókban néhány nem összegyűjtött elpusztult állat van. Pontok: 1 528. Az állattartás során, ha az istállókban patkányok vagy egerek okozta szennyeződések

vannak, legalább milyen intézkedéseket kell hozni a Cross complaince megfelelőség érdekében? A. Részletes térképet kell készíteni a kihelyezett rágcsálóirtó dobozokról, szerződést kell kötni rágcsálóirtó vagy egészségügyi gázmesterrel, a kihelyezett rágcsálóirtó dobozok hetenkénti ellenőrzését dokumentálni kell és ezt be kell tudni mutatni a következő ellenőrzés során. B. Ez történhet például csapdák/csalétek kihelyezésével, vagy egy macska segítségével. A meglévő építészeti megoldásokat, mint pl. rács a hígtrágya-/lefolyóterületen, ugyancsak elfogadják. Pontok: 1

529. A hulladékok és veszélyes anyagok okozta szennyeződéseket hogyan kell elkerülni az

állati termékeket előállító vállalkozóknál? A. A hulladékok és veszélyes anyagok állatgyógyszer(maradékok), különböző vegyszerek okozta szennyeződések megakadályozása céljából célszerű elkülönített tárolást (állatok számára elérhetetlen), zárt tárolóedényeket és/vagy megfelelő jelölést alkalmazni. B. Veszélyes anyagok alkalmazásának mellőzésével, a hulladékok eltávolításával. C. A veszélyes anyagok és hulladékok kezelésének ellenőrzése nem tárgya a Cross complaince ellenőrzéseknek. Pontok: 1 530. Személyi egészség vizsgálata fontos-e az állattartás Cross complaince ellenőrzéseknek

során? A. A személyi egészség ellenőrzése nem tárgya a Cross complaince ellenőrzéseknek. B. A személyi egészség vizsgálata fontos része a Cross complaince ellenőrzéseknek, mert több olyan betegség ismert, ami átterjed az állatról az emberre illetve az emberről az állatokra és veszélyeztetheti azok egészségét (pl. a TBC. Salmonella stb.) C. A Cross complaince ellenőrzések során az ellenőrzést végző dönt arról, hogy ellenőrzi-e a személyi egészséget. Ezt akkor teszi meg, ha gyanú van arra, hogy az állatról az emberre illetve az emberről az állatra terjedő betegség lehetősége fenn áll. Pontok: 1 531. Milyen víz használható az elsődleges termelők által folytatott tejtermelés során?

A. Csak ivóvíz minőségű víz használható, mely kielégíti az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet előírásait. B. Az elsődleges termelők által végzett tejtermelés esetén a használt mosóvíz optikailag piszkos lehet. C. A tisztításra használt víznek a tejtermelésben is alkalmasnak ill. (optikailag) tisztának kell lennie. „Nem tisztának” számít a barna/barnás/rozsdás vagy rossz szagú víz. Kétséges esetben az elszállított tej minősége számít. Pontok: 1 532. A Cross complaince élelmiszerbiztonság területén végzett nyomonkövethetőség

ellenőrzése során milyen dokumentáció ellenőrzése történik? A. Ellenőrzik az árubevételről/-kiadásról szóló írásos dokumentációt (az elektronikus formában megtalálható dokumentumok egyenértékűek, ha ki lehet nyomtatni őket). B. Ellenőrzik az árubevételről szóló írásos dokumentációt (az elektronikus formában megtalálható dokumentumok egyenértékűek, ha ki lehet nyomtatni őket). C. Ellenőrzik az árukiadásról szóló írásos dokumentációt (az elektronikus formában megtalálható dokumentumok egyenértékűek, ha ki lehet nyomtatni őket). Pontok: 1 533. Milyen paramétereket kell rögzíteni a Cross complaince élelmiszerbiztonság területén

végzett nyomonkövethetőség ellenőrzése során? A. termék neve, mennyisége, átvevő/szállító B. termék neve, időpont, átvevő/szállító C. termék neve, mennyisége, időpont, D. termék neve, mennyisége, időpont, átvevő/szállító Pontok: 1 534. Milyen dokumentumokkal kell igazolni a nyomonkövethetőséget a Cross complaince

élelmiszerbiztonság területén végzett ellenőrzések során?

A. Nincsenek formai előírások, így használhatók a meglévő számlák, szállítólevelek, tejpénzelszámolás, mázsajegyek stb. A saját bizonylatok ugyancsak elfogadhatók. Állattartóknál az állományjegyzéket is elismerik. B. Szigorú formai követelmények szerinti nyilvántartást szállítólevelek, tejpénzelszámolás, mázsajegyek stb. bizonylatok nem fogadhatók el. C. Szigorú formai követelmények szerinti nyilvántartást szállítólevelek, tejpénzelszámolás, mázsajegyek stb. bizonylatok az MVH engedélye után fogadhatók el.

kell vezetni. E mellett a meglévő számlák, megőrzéséről is gondoskodni kell. A saját kell vezetni. E mellett a meglévő számlák, megőrzéséről is gondoskodni kell. A saját Pontok: 1

535. A Cross complaince élelmiszerbiztonság területén végzett nyomonkövethetőség

ellenőrzése során a bizonylatolás ellenőrzése hogyan történik? A. Árukiadás esetén bizonyítani kell, hogy mit adott el a mezőgazdasági üzem és kinek. Fontos: a végfelhasználónak történő eladást (közvetlen értékesítés) nem kell bizonyítani a keresztmegfeleléshez. A hiányzó bizonylatok utólag már nem nyújthatók be. B. Árukiadás esetén bizonyítani kell, hogy mit adott el a mezőgazdasági üzem és kinek. C. Árukiadás esetén bizonyítani kell, hogy mit adott el a mezőgazdasági üzem és kinek. Fontos: a végfelhasználónak történő eladást (közvetlen értékesítés) nem kell bizonyítani a keresztmegfeleléshez. A hiányzó bizonylatok utólag is benyújthatók, amennyiben máshol van róluk másolat. Pontok: 1 536. Az állattartás (tojástermelés) során, a Cross complaince ellenőrzések kiterjednek-e az

étkezési tojások szennyezettségének vizsgálatára? A. Nem, az étkezési tojások szennyezettségének vizsgálata nem része a Cross complaince ellenőrzéseknek. B. Nem, a tojások esetében itt megengedett a véres, repedt, bélsárral szennyezett étkezési tojások előállítása. C. A tojásoknak nem szabad beszennyeződniük a tojótyúkokat tartó gazdaság tároló- vagy szállítóeszközeitől (a válogatásig, de válogató berendezés nélkül – akkor is, ha a mezőgazdasági üzem egyben rakodóhely is). Pontok: 1 537. Az Európai Parlament és a Tanács 178/2002/EK rendelete az élelmiszerjog általános

elveiről és követelményeiről figyelembevételével jelölje be a helyes megállapítást! A. Minden élelmiszeripari vállalkozás, így az elsődleges termelő is, aki élelmiszer vagy takarmány alapanyagot állít elő, felelős termékeinek biztonságáért. B. Minden élelmiszeripari vállalkozás, így az elsődleges termelő is, aki élelmiszer vagy takarmány alapanyagot állít elő, felelős a higiéniáért. C. Minden élelmiszeripari vállalkozás, így az elsődleges termelő is, aki élelmiszer vagy takarmány alapanyagot állít elő, felelős a közegészségügyért. Pontok: 1 538. Kikre illetve mely vállalkozásokra terjed ki a Cross compliance? A. Minden élelmiszeripari vállalkozásra. B. Minden élelmiszeripari vállalkozásra a vendéglátás és közétkeztetés kivételével. C. Az elsődleges termelésre, ezen belül a szántóföldi növénytermesztésre és az állattartásra. D. Az elsődleges termelésre beleértve az elsődleges termelő által végzett szállítást, (pl. a szántóföldről haza,) a tárolást, válogatást is. Pontok: 1 539. A kereszt megfelelőség vizsgálata, az élelmiszerbiztonság területének ellenőrzése

során, milyen tárgykörben vizsgálják az egyéni felelősséget? A. Az „általános tisztaság”, az „(optikailag) tiszta ill. alkalmas víz” használata

B. Az „általános tisztaság”, az „(optikailag) tiszta ill. alkalmas víz” használata, a „kártevők elleni védekezés”, a „személyi egészség” C. Az „általános tisztaság”, az „(optikailag) tiszta ill. alkalmas víz” használata, a „kártevők elleni védekezés” Pontok: 1 540. Milyen berendezéseket ellenőriznek a növényi termékeket előállító elsődleges

termelőknél? A. Minden berendezést és tároló helyet ellenőriznek a kereszt megfelelőség szempontjában, amely a támogatást igénylő tulajdonát képezi. B. Csak azokat a berendezéseket, felszereléseket, tartályokat stb. ellenőrzik, amelyeket az elsődleges termelésben használnak és az ellenőrzés időpontjában éppen használatban vannak. C. Eszközök, berendezések ellenőrzésére nem kerül sor a kereszt megfelelőségi ellenőrzések során. Pontok: 1 541. Milyen szennyeződések esetén minősítik „nem tisztának” az egyes felületeket, a

növényi termékeket előállítók Cross compliance ellenőrzése során? A. „Nem tiszta” kifogással illetik például a kenőanyagokkal vagy üzemanyaggal szennyeződött gépeket és készülékeket, ha azok növényi eredetű élelmiszerekkel érintkezhetnek, tárolóedények/-helyiségek esetében nem fordulhat elő veszélyes anyagoktól és hulladékoktól (példák: fáradt olaj, növényvédőszer, trágya stb.) származó szennyeződés. B. „Nem tiszta” kifogással illetik például a genetikailag módosított keveréktakarmányok előállítását illetve gazdaságban történő tárolását. C. „Nem tiszta” kifogással illetik a szemmel látható szennyeződéseket tartalmazó felületeket, beleértve azokat is melyek közvetlenül nem érintkeznek a növényi termékekkel, de közvetve a növényi termékek szennyeződését okozhatják. Pontok: 1 542. Milyen szennyeződések esetén minősítik még tisztának az egyes felületeket, a növényi

termékeket előállítók Cross compliance ellenőrzése során? A. A „rendes porral” szennyezett terményeket, melyek még tisztításon mennek keresztül. B. A föld szennyeződést minden olyan termék esetében, amely a földből származik (burgonya, cukorrépa, zöldség stb.), „rendes por”, elrothadt/megpenészedett termékek, ha válogatási/tisztítási/feldolgozási folyamat kapcsolódik hozzá, tehát még ezt elvégzik. C. A föld szennyeződést minden olyan termék esetében, amely a földből származik (burgonya, cukorrépa, zöldség stb.), „rendes por”. Pontok: 1 543. Kártevő védelem ellenőrzése során mikor kell számítani arra, hogy kifogást emel a

Cross Complaince ellenőrzést végző szakember? A. Akkor, ha nem igazolt dokumentumokkal (rágcsálóirtó térkép, rágcsáló és rovarcsapdák ellenőrzési feljegyzései, alkalmazott irtó szerek biztonsági adatlapjai stb.) a kártevőirtás rendszere és az elvégzett kártevőirtások ellenőrzése. B. A kártevők okozta szennyeződések miatt csak akkor emelnek kifogást, ha azok az élelmiszerről (nem takarmányról) nem távolíthatók el az elkövetkező válogatási/tisztítási/feldolgozási folyamatok során. C. Akkor ha látható, a kártevők által okozott károk/szennyeződések vannak az élelmiszerben, takarmányban. Pontok: 1 544. A hulladékok és veszélyes anyagok okozta szennyeződéseket hogyan kell elkerülni a

növényi termékeket előállító vállalkozóknál? A. Elkülönített tárolással, zárt tárolóedényekkel, a csomagolások megfelelő megjelölésével.

B. Veszélyes anyagok alkalmazásának mellőzésével, a hulladékok eltávolításával. C. A veszélyes anyagok és hulladékok kezelésének ellenőrzése nem tárgya a Cross complaince ellenőrzéseknek. Pontok: 1 545. Milyen vizet lehet használni a növényi termékek tisztítása során?

A. Csak ivóvíz minőségű víz használható, mely kielégíti az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet előírásait. B. A mosóvíznek, amit azoknál a zöldségeknél használnak, amelyeket leszedés után megmosnak, mint pl. saláta, retek stb., (optikailag) tisztának kell lennie. A föld eltávolítására használt mosóvíz optikailag piszkos lehet. C. Növényi termékek esetén a használt mosóvíz optikailag piszkos lehet. Pontok: 1 546. Milyen berendezéseket ellenőriznek az állati termékeket előállító elsődleges

termelőknél? A. Minden berendezést és tároló helyet ellenőriznek a kereszt megfelelőség szempontjában, amely a támogatást igénylő tulajdonát képezi. B. Csak azokat az istállóépületeket ill. szállító pótkocsikat és szállítóládákat ellenőrzik, amelyek éppen használatban vannak. C. Eszközök, berendezések ellenőrzésére nem kerül sor a kereszt megfelelőségi ellenőrzések során. Pontok: 1 547. Állattartók ellenőrzése során mikor emelnek kifogást az alábbi megállapítások közül

a Cross Complaince, élelmiszerbiztonsági ellenőrzések során? A. Az állatokon gennyes sebek vannak vagy fekélyek veszélyeztetik az élelmiszerbiztonságot. Az istállókban elpusztult (rothadó) állatok vannak. B. Az állatok sárosak, etetőjükben fel nem etetett takarmány van. C. Az állatok sárosak, az istállókban néhány nem összegyűjtött elpusztult állat van. Pontok: 1 548. Az állattartás során, ha az istállókban patkányok vagy egerek okozta szennyeződések

vannak, legalább milyen intézkedéseket kell hozni a Cross complaince megfelelőség érdekében? A. Részletes térképet kell készíteni a kihelyezett rágcsálóirtó dobozokról, szerződést kell kötni rágcsálóirtó vagy egészségügyi gázmesterrel, a kihelyezett rágcsálóirtó dobozok hetenkénti ellenőrzését dokumentálni kell és ezt be kell tudni mutatni a következő ellenőrzés során. B. Ez történhet például csapdák/csalétek kihelyezésével, vagy egy macska segítségével. A meglévő építészeti megoldásokat, mint pl. rács a hígtrágya-/lefolyóterületen, ugyancsak elfogadják. Pontok: 1 549. A hulladékok és veszélyes anyagok okozta szennyeződéseket hogyan kell elkerülni az

állati termékeket előállító vállalkozóknál? A. A hulladékok és veszélyes anyagok állatgyógyszer(maradékok), különböző vegyszerek okozta szennyeződések megakadályozása céljából célszerű elkülönített tárolást (állatok számára elérhetetlen), zárt tárolóedényeket és/vagy megfelelő jelölést alkalmazni. B. Veszélyes anyagok alkalmazásának mellőzésével, a hulladékok eltávolításával. C. A veszélyes anyagok és hulladékok kezelésének ellenőrzése nem tárgya a Cross complaince ellenőrzéseknek. Pontok: 1

550. Személyi egészség vizsgálata fontos-e az állattartás Cross complaince ellenőrzéseknek

során? A. A személyi egészség ellenőrzése nem tárgya a Cross complaince ellenőrzéseknek. B. A személyi egészség vizsgálata fontos része a Cross complaince ellenőrzéseknek, mert több olyan betegség ismert, ami átterjed az állatról az emberre illetve az emberről az állatokra és veszélyeztetheti azok egészségét (pl. a TBC. Salmonella stb.) C. A Cross complaince ellenőrzések során az ellenőrzést végző dönt arról, hogy ellenőrzi-e a személyi egészséget. Ezt akkor teszi meg, ha gyanú van arra, hogy az állatról az emberre illetve az emberről az állatra terjedő betegség lehetősége fenn áll. Pontok: 1 551. Milyen víz használható az elsődleges termelők által folytatott tejtermelés során?

A. Csak ivóvíz minőségű víz használható, mely kielégíti az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet előírásait. B. Az elsődleges termelők által végzett tejtermelés esetén a használt mosóvíz optikailag piszkos lehet. C. A tisztításra használt víznek a tejtermelésben is alkalmasnak ill. (optikailag) tisztának kell lennie. „Nem tisztának” számít a barna/barnás/rozsdás vagy rossz szagú víz. Kétséges esetben az elszállított tej minősége számít. Pontok: 1 552. A Cross complaince élelmiszerbiztonság területén végzett nyomonkövethetőség

ellenőrzése során milyen dokumentáció ellenőrzése történik? A. Ellenőrzik az árubevételről/-kiadásról szóló írásos dokumentációt (az elektronikus formában megtalálható dokumentumok egyenértékűek, ha ki lehet nyomtatni őket). B. Ellenőrzik az árubevételről szóló írásos dokumentációt (az elektronikus formában megtalálható dokumentumok egyenértékűek, ha ki lehet nyomtatni őket). C. Ellenőrzik az árukiadásról szóló írásos dokumentációt (az elektronikus formában megtalálható dokumentumok egyenértékűek, ha ki lehet nyomtatni őket). Pontok: 1 553. Milyen paramétereket kell rögzíteni a Cross complaince élelmiszerbiztonság területén

végzett nyomonkövethetőség ellenőrzése során? A. termék neve, mennyisége, átvevő/szállító B. termék neve, időpont, átvevő/szállító C. termék neve, mennyisége, időpont, D. termék neve, mennyisége, időpont, átvevő/szállító Pontok: 1 554. Milyen dokumentumokkal kell igazolni a nyomonkövethetőséget a Cross complaince

élelmiszerbiztonság területén végzett ellenőrzések során? A. Nincsenek formai előírások, így használhatók a meglévő számlák, szállítólevelek, tejpénzelszámolás, mázsajegyek stb. A saját bizonylatok ugyancsak elfogadhatók. Állattartóknál az állományjegyzéket is elismerik. B. Szigorú formai követelmények szerinti nyilvántartást szállítólevelek, tejpénzelszámolás, mázsajegyek stb. bizonylatok nem fogadhatók el. C. Szigorú formai követelmények szerinti nyilvántartást szállítólevelek, tejpénzelszámolás, mázsajegyek stb. bizonylatok az MVH engedélye után fogadhatók el.

kell vezetni. E mellett a meglévő számlák, megőrzéséről is gondoskodni kell. A saját kell vezetni. E mellett a meglévő számlák, megőrzéséről is gondoskodni kell. A saját Pontok: 1

555. A Cross complaince élelmiszerbiztonság területén végzett nyomonkövethetőség

ellenőrzése során a bizonylatolás ellenőrzése hogyan történik? A. Árukiadás esetén bizonyítani kell, hogy mit adott el a mezőgazdasági üzem és kinek. Fontos: a végfelhasználónak történő eladást (közvetlen értékesítés) nem kell bizonyítani a keresztmegfeleléshez. A hiányzó bizonylatok utólag már nem nyújthatók be. B. Árukiadás esetén bizonyítani kell, hogy mit adott el a mezőgazdasági üzem és kinek. C. Árukiadás esetén bizonyítani kell, hogy mit adott el a mezőgazdasági üzem és kinek. Fontos: a végfelhasználónak történő eladást (közvetlen értékesítés) nem kell bizonyítani a keresztmegfeleléshez. A hiányzó bizonylatok utólag is benyújthatók, amennyiben máshol van róluk másolat. Pontok: 1 556. Az állattartás (tojástermelés) során, a Cross complaince ellenőrzések kiterjednek-e az

étkezési tojások szennyezettségének vizsgálatára? A. Nem, az étkezési tojások szennyezettségének vizsgálata nem része a Cross complaince ellenőrzéseknek. B. Nem, a tojások esetében itt megengedett a véres, repedt, bélsárral szennyezett étkezési tojások előállítása. C. A tojásoknak nem szabad beszennyeződniük a tojótyúkokat tartó gazdaság tároló- vagy szállítóeszközeitől (a válogatásig, de válogató berendezés nélkül – akkor is, ha a mezőgazdasági üzem egyben rakodóhely is). Pontok: 1 557. Melyik jogszabály ültette át a nemzeti jogrendbe a felszín alatti vizek veszélyes

anyagokkal szembeni védelmérol szóló 80/68/EGK felszín alatti irányelvet? A. 219/2006. (VII.2I.) Korm. rendelet B. 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet C. 216/2004. (VII.21.) Korm. rendelet D. 219/2004. (VII.21.) KvVM. Rendelet Pontok: 1 558. Mi a 219/2004. (VII.2I.) Korm. rendelet célja? A. A felszín alatti víz és a földtani közeg szennyezésének megelőzése B. A felszíni vizek szennyeződésének megelőzése C. A biodiverzitás megőrzése D. a bekövetkezett határértéket meghaladó szennyezettség, károsodás mértékének csökkentése, megszüntetése Pontok: 2 559. Milyen potenciális szennyezőforrásokra vonatkozóan fogalmaz meg szabályokat a 219/2004. (VII.2I.) Korm. rendelet? A. minden potenciális pontszerű szennyezőforrásra B. Nem a szennyezőforrások felszámolása a cél C. Csak a trágyatároló műtárgyakra Pontok: 1 560. Adatszolgáltatási kötelezettséget meghatároz e a jogszabály? A. Nem B. Igen C. Igen, de csak ipari tevékenységet folytatók számára D. Igen, de a mezőgazdasági tevékenység esetében ez az adatszolgáltatás nem kötelező Pontok: 1 561. Mi az adatszolgáltatás alapja?

A. Az adatszolgáltatásának alapja az ún. engedélyköteles tevékenység, mely kockázatos anyag elhelyezése, továbbá felszín alatti vízbe történő közvetlen és közvetett bevezetés esetén valósul meg. B. Az adatszolgáltatásának alapja az ún. engedélyköteles tevékenység, mely kockázatos anyag elhelyezése, továbbá felszín alatti vízbe történő közvetlen bevezetés esetén valósul meg. C. Az adatszolgáltatásának alapja az ún. engedélyköteles tevékenység, mely kockázatos anyag elhelyezése, továbbá felszín alatti vízbe történő közvetett bevezetés esetén valósul meg. Pontok: 1 562. Melyek a 219/2004. (VII.2I.) Korm. rendelet szerinti „engedélyköteles” tevékenységek? A. A föld alatti tartályok (pl. üzemanyag, háztartási tüzelő olaj stb.) szivárgás mentesítése, dupla falú műszaki védelme B. Zárt takarmánytárolás C. Zárt rendszerű hulladékkezelés D. Szennyvíz iszap termőföldön történő felhasználása Pontok: 3 563. Melyik irányelv szól a felszín alatti vizek veszélyes anyagokkal szembeni védelmérol? A. 80/68/EGK B. 1698/2006/EK C. 96/61/EGK D. 91/676/EGK Pontok: 1 564. Melyik rendelet rögzíti a felszín alatti vizek és a földtani közeg minőségi védelméhez

kapcsolódó határértékeket? A. 49/2001. (IV.3.) Korm. rendelet B. 10/2000. (VI.2.) KöM-EüM-FVM-KHVM együttes miniszteri rendelet C. 10/2000. (VI.2.) KöM rendelet D. 4/2004. (I.13.) FVM rendelet Pontok: 1 565. Melyek a 219/2004. (VII.2I.) Korm. rendelet szerint általánosan megfogalmazott

„engedélyköteles” tevékenységek? A. Szennyező anyag elhelyezése, a felszín alatti vízbe történő közvetett bevezetése, a felszín alatti vízbe történő közvetlen bevezetése B. Szennyező anyag elhelyezése, a felszín alatti vízbe történő közvetett bevezetése, C. Szennyező anyag elhelyezése, a földtani közegbe történő közvetlen bevezetése, a felszín alatti vízbe történő közvetlen bevezetés D. Szennyező anyag elhelyezése, a földtani közegbe történő közvetlen bevezetése, a felszín alatti vízbe történő közvetett bevezetése, a felszín alatti vízbe történő közvetlen bevezetés Pontok: 1 566. Kármentesítési kötelezést tartalmaz e a 219/2004. (VII.2I.) Korm. rendelet ? A. Nem B. Igen, de ez a mezőgazdasági tevékenységet folytatókra nem vonatkozik C. Igen Pontok: 1 567. Melyik adatlap a 219/2004. (VII.2I.) Korm. rendelet jogszabályban meghatározott

adatszolgáltatás alapja? A. Felszín Alatti Víz Nyilvántartási Rendszere (FAVI) B. Felszín Alatti Víz és Felszín feletti Víz Nyilvántartási Rendszere (FAVI) C. Nitrátadatlap D. Felszín Alatti Víz és Földtani Közeg Nyilvántartási Rendszere (FAVI)

Pontok: 1 568. Mely adatok képezik részét a FAVI adatlapokon benyújtandó adatszolgáltatásnak?

A. Az engedélyköteles tevékenységi hely megnevezése, címe, helyrajzi számai, EOV koordinátái, használatának jellege, érzékenysége, a tevékenység és a műszaki védelem leírása stb. Azonban nem kell csatolni a talaj- és vízvizsgálat jellemzőket B. Az engedélyköteles tevékenységi hely megnevezése, címe, helyrajzi számai, EOV koordinátái, használatának jellege, érzékenysége, a tevékenység és a műszaki védelem leírásának megadása, az elhelyezett/bevezetett anyagmennyiség, talaj- és vízvizsgálat jellemző C. Csak az elhelyezett/bevezetett anyagmennyiséget, a talaj- és vízvizsgálat jellemzőket kell megküldeni D. Csak az engedélyköteles tevékenységi helyét kell beazonosítani, azaz a címét, helyrajzi számai, EOV koordinátáit. Pontok: 1 569. Hová kell beküldeni a FAVI adatlapot? A. A tevékenység szerint illetékes környezetvédelmi-, természetvédelmi és vízügyi felügyelőséghez B. A falugazdászokhoz C. A polgármesteri hivatalba D. A Mezőgazdasági és Szakigazgatási Hivatalhoz Pontok: 1 570. A FAVI rendszer adatbejelentői körét alkotják az állattartó tevékenységet végzők? A. Nem B. Igen, mindenki C. Igen, de csak a háztartási igényeket meghaladó állattartást végzők számára D. Csak az IPPC köteles nagy létszámú sertés és baromfi telepek Pontok: 1 571. A hígtrágya termőföldön történő felhasználásának engedélyezése a 219/2004. (VII.2I.) Korm.

rendelet általi engedély alapján történik ? A. Igen, hiszen az is engedélyköteles tevékenység B. Nem, az a termőföldről szóló 1994. évi LV. tv. alapján engedélyköteles tevékenység és a termesztéstechnológiába kell környezetkímélő módon beilleszteni C. Nem, hiszen a hígtrágya felhasználásához nem kell engedély D. Csak abban az esetben, ha a hígtrágya elhelyezésére, lerakására kerül sor. Pontok: 2 572. Előírhatja-e a 219/2004. (VII.2I.) Korm. rendelet valamely monitoringot? A. Nem fogalmaz meg erre irányuló előírást B. Igen, minden környezeti elemre kiterjedően C. Igen, a felszín alatti vizekre kiterjedően D. Igen, a felszíni és a felszín alatti vizekre kiterjedően. Pontok: 1 573. Mi a címe a felszín alatti vizek veszélyes anyagokkal szembeni védelmérol szóló

80/68/EGK irányelvet átültető nemzeti jogszabálynak? A. A felszín alatti vizek védelméről B. A felszíni vizek védelméről C. A vizek védelméről D. A felszín alatti vizek és a földtani közeg védelméről Pontok: 1 574. A 219/2004. (VII.2I.) Korm. rendelet szerint engedélyköteles az istállótrágyázás? A. Igen

B. Nem, hiszen e tevékenység általában nem engedélyköteles C. Igen, hiszen ez is veszélyezteti a felszín alatti vizeket D. Igen, hiszen ez is kockázat anyag Pontok: 1 575. Ivóvízkészletünk hány %-a származik felszín alatti vízkészletből? A. 97 B. 87 C. Csak felszíni ívóvíznyerő kutakkal rendelkezünk D. A felszín alatti vizekből származó ivóvíz Magyarországon kevesebb, mint 50 % Pontok: 1 576. Melyik jogszabály ültette át a nemzeti jogrendbe a környezet, különösen a talaj

védelméről szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználása esetén elnevezésű 86/278/EGK Tanács irányelvet? A. 50/2006. (VII.2I.) Korm. rendelet B. 50/2001. (IV.3.) Korm. rendelet C. 216/2004. (VII.21.) Korm. rendelet D. 49/2001. (VII.21.) KvVM. Rendelet Pontok: 1 577. Mi az 50/2001. (VII.2I.) Korm. rendelet célja? A. A szabályozás célja, hogy egyes szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági területen való szakszerű felhasználásával elkerülhetővé váljanak a talajra, a felszíni és felszín alatti vizekre, valamint az emberek egészségére, a növényekre és az állatokra gyakorolt káros hatások. B. A szabályozás célja, hogy a nitrátok terhelésének kiküszöbölésével elkerülhetővé váljanak a talajra, a felszíni és felszín alatti vizekre, valamint az emberek egészségére, a növényekre és az állatokra gyakorolt káros hatások. C. A szabályozás célja, hogy egyes szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági területen való szakszerű felhasználásával elkerülhetővé váljon a felszín alatti víz és a földtani közeg szennyezése D. A biodiverzitás megőrzése Pontok: 1 578. Milyen tevékenységekre vonatkozóan fogalmaz meg szabályokat az 50/2001. (VII.2I.) Korm.

rendelet ? A. minden potenciális szennyezést előidéző mezőgazdasági tevékenységre B. Tisztított szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági területen történő felhasználására vonatkozóan C. Minden szerves eredetű nitrogén- és foszforterhelésre vonatkozóan D. A szennyvíztisztító telepek adatszolgáltatására vonatkozóan Pontok: 2 579. Adatszolgáltatási kötelezettséget meghatároz e az 50/2001. (VII.2I.) Korm. rendelet ? A. Nem B. Igen C. Igen, a földhasználók számára D. Igen, de az adatszolgáltatás nem közvetlenül a mezőgazdasági tevékenységet folytatóra hárul E. Pontok: 2 580. Tisztított szennyvíz, szennyvíziszap termőföldön történő elhelyezése mi alapján

lehetséges? A. Talajtani szakvélemény B. Talajvédelmi hatóság engedélye

C. Környezetvédelmi felügyelőségek engedélye D. Szennyvíz iszap termőföldön történő felhasználása nem engedély köteles tevékenység Pontok: 3 581. Melyik irányelv szól a szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználásáról? A. 86/278/EGK B. 1698/2006/EK C. 80/68/EGK D. 91/676/EGK Pontok: 1 582. Melyik rendelet rögzíti a felszín alatti vizek és a földtani közeg minőségi védelméhez

kapcsolódó határértékeket? A. 49/2001. (IV.3.) Korm. rendelet B. 10/2000. (VI.2.) KöM-EüM-FVM-KHVM együttes miniszteri rendelet C. 10/2000. (VI.2.) KöM rendelet D. 4/2004. (I.13.) FVM rendelet Pontok: 1 583. Milyen káros anyagok fordulhatnak elő a szennyvízekben illetve szennyvíziszapokban

? A. kórokozó mikroszerveteket (pathogéneket pl.E.Coli, Streptococcus ssp.), B. szerves szennyező vegyületeket (POP anyagok, aromás szénhidrogének stb.) C. toxikus nehézfémeket D. esszenciális mikroelemek Pontok: 3 584. Mely jogszabályok írják elő a kötelezően a szennyvizek és szennyvíziszapok

termőföldön történő hasznosításához szükséges engedélyeztetést? A. Nem engedélyköteles a szennyvíz illetve szennyvíziszap termőföldön történő felhasználása B. A termőföldről szóló 1994. évi LV. tv C. 50/2001. (IV.3.) Korm- rendelet D. 219/2004. (VII.21.) Korm. Rendelet Pontok: 2 585. Mely növények termesztése esetén tilos a sz/sz.iszap felhasználása? A. Nyersen is fogyasztásra kerülő zöldségek, gyümölcsök B. Minden termesztésben lévő növény esetében C. Nincs a felhasználást akadályozó termesztésben lévő növényi kultúra D. Gabonafélék, olajosmagvú, fehérje- és rost tartalmú növények Pontok: 1 586. Mely talajtani paraméterek esetén tilos a szennyvíz/szennyvíziszap felhasználása? A. homoktalajok B. agyagtalajok C. minden talajon felhasználhatók D. termőföldön nem használható fel Pontok: 2 587. Nitrátérzékeny területen korlátozott e a felhasználása a

szennyvíz/szennyvíziszapoknak? A. Nem, mert a terület szennyvíziszapokra nem érzékeny

B. Igen, mivel ott csak 170 kg N/ha/év összes hatóanyagtartalom juttatható ki a szervestrágya mennyiségen felül C. Igen, mivel ott csak 170 kg N/ha/év összes hatóanyagtartalom juttatható ki a szervestrágya mennyiségével együtt D. Nem, mert a nitrátérzékeny területeken csak az állati eredetű szervestrágya felhasználás korlátozott Pontok: 1 588. A szennyvizek/szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásához kinek a

hozzájárulása szükséges? A. Nem kell senki hozzájárulása B. Minden földtulajdonosé, ahova az engedélyeztetést le szeretnék folytatni C. A jegyző hozzájárulása kell D. A jegyző és a földtulajdonosok hozzájárulása kell. Pontok: 1 589. Mely jogszabály írja elő a talajtani szakvélemény készítés részletes szabályait a

szennyvíz illetve szennyvíziszap termőföldön történő elhelyezéséhez? A. Nincs ilyen jogszabály B. A 29/2006. (IV.10.) FVM rendelet C. 50/2001. (IV.3.) Korm. rendelet D. A termőföldről szóló 1994. évi LV. tv. E. A 29/2006 (IV.10.) Korm. Rendelet Pontok: 2 590. Hol tilos a sz. szennyvíz/szennyvíziszap felhasználása? A. Nem tilos sehol B. gyepen (legelőn), C. védett természeti területen, D. ökológiai gazdálkodással érintett területen, Pontok: 3 591. Az akkreditált laboratóriumi vizsgálata mennyi idővel előzheti meg a

szennyvíz/szennyvíziszap kijuttatás idejét? A. max. 6 hónap B. Nincs időhöz kötve C. Nem kell akkreditált laboratóriumi vizsgálat D. Max. 2 hét Pontok: 1 592. Mely előírások szerepelnek az 50/2001. (IV.3.) Kor. rendeletben? A. A közegészségügyi várakozási idők B. Egyes környezetvédelmi és közegészségügyi védőtávolságok C. Műtrágyázás szabályai D. A talajtani szakvélemény készítés részletes szabályait Pontok: 2 593. Mire kell figyelnie a földhasználónak/földtulajdonosnak a szennyvíz/szennyvíziszap

felhasználás során? A. A kijuttatás során ügyelnie kell arra, hogy az engedélyes csak a talajvédelmi hatóság engedélyében foglalt mértékben, helyre és növényre juttassa ki a tisztított szennyvizet vagy szennyvíziszapot, figyelemmel az esetleges tilalmi időszakra B. Az időjárási viszonyokra C. A madárvonulásra D. Be kell tartania az engedélyben foglalt közegészségügyi várakozási időket

Pontok: 2 594. A szennyvíz/szennyvíziszap termőföldre történő kijuttatást mennyi idővel a

tevékenység megkezdése előtt kell a talajvédelmi hatóság felé bejelenteni? A. Min. 2 órával B. Nem kell bejelenteni C. Egy héttel előtte D. minimum 2 nappal előtte Pontok: 1 595. Melyik jogszabály ültette át a nemzeti jogrendbe a vizek mezőgazdasági eredetű

nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 91/676/EGK tanácsi irányelvet? A. 219/2004. (VII.2I.) Korm. rendelet B. 49/2001. (IV.3.) Korm. rendelet C. 27/2006. (II.7.) Korm. rendelet D. 50/2001. (Iv.3.) Korm. Rendelet Pontok: 2 596. Mi a 49/2001. (IV.3.) Korm. rendelet célja? A. a nitrátérzékeny területeken a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezés megelőzése, csökkentése B. A felszín alatti víz és a földtani közeg szennyezésének megelőzése C. A biodiverzitás megőrzése D. a nitrátérzékeny területeken bármely eredetű nitrátszennyezés megelőzése, csökkentése Pontok: 1 597. Milyen anyagok felhasználásával kapcsolatban fogalmaz meg előírásokat a „Helyes

Mezőgazdasági Gyakorlat”? A. istállótrágya felhasználása nitrátérzékeny területen B. istállótrágya felhasználása az ország egész területén C. szervestrágyák felhasználása nitrátérzékeny területen D. kockázatos anyagok felhasználására nitrátérzékeny területeken Pontok: 2 598. Mi a 49/2001. (IV.3.) Korm. rendelet szerint az adatszolgáltatás beadási határideje ? A. Minden év február 28. B. Minden év december 31. C. Minden év május 15. D. Nincs határidőhöz kötve, évente legalább egyszer Pontok: 1 599. Hova kell benyújtani a 49/2001. (IV.3.) Korm. rendelet szerinti adatlapokat? A. A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalon belül a talajvédelmi hatósághoz B. A környezetvédelmi felügyelőségekhez C. A falugazdászokhoz D. A jegyzőhöz Pontok: 1 600. Melyik irányelv szól a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni

védelméről? A. 80/68/EGK B. 1698/2006/EK C. 96/61/EGK D. 91/676/EGK

Pontok: 1 601. Mikor van a trágyázási tilalmi időszak a 49/2001. (IV.3.) Korm. rendelet szerint ? A. November 1-től február 25-ig B. Nincs trágyázási tilalmi időszak C. December 1-től február 15-ig D. December 1-től február 25-ig Pontok: 1 602. Melyek a 49/2001. (IV.3.) Korm. rendelet szerint általánosan megfogalmazott előírások? A. Nitrátérzékeny területen az évente szerves trágyával kijutó nitrogén mennyisége nem haladhatja meg a 170 kg/ha értéket B. A műtrágya felhasználás talajvizsgálatokra alapozottan lehetséges (5 évente, gyepek esetében legalább 10 évente) maximum 5 ha-os gyakoriságú mintavételi egységet alapul véve C. kijuttatott istállótrágyát lehetőleg azonnal, de legfeljebb 14 napon belül a talaj felső szerkezetes rétegébe egyenletesen be kell dolgozni. D. Olajtartály csak szigeteléssel létesíthető nitrátérzékeny területen Pontok: 3 603. Milyen védőtávolság került megállapításra a 49/2001. (IV.3.) Korm. rendeletben a felszíni vizek illetve kutak stb. védelme érdekében? A. Nincs védőtávolság B. 10 méteres védőtávolság C. 20 méteres védőtávolság D. minimum 2 méter Pontok: 1 604. Melyik rendelet tartalmazza a trágyatároló műtárgyak kialakítására vonatkozó

határidőket? A. 29/2006. (VII.21.) FVM rendelet B. 49/2001. (IV.3.) Korm. rendelet C. 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet D. 27/2006. (II.7.) Korm. Rendelet Pontok: 1 605. Mely adatok képezik részét a 49/2001. (IV.3.) Korm. rendelet szerinti adatlapokon

benyújtandó adatszolgáltatásnak? A. Szervestrágya tárolásra vonatkozó adatok B. Műtrágya tárolásra vonatkozó adatok C. Szervestrágya felhasználásra vonatkozó adatok D. Az állattartó telepen tartott állatfajok, korcsoportok Pontok: 3 606. Mely adatok nem képezik részét a 49/2001. (IV.3.) Korm. rendelet szerinti adatlapoknak? A. Földtulajdonos hozzájárulása B. Hígtrágya felhasználásra vonatkozó engedély száma C. Adatszolgáltató neve, címe D. December 31-én tárolt trágya mennyisége Pontok: 2 607. Mikor tilos a trágya kijuttatása a 49/2001. (IV.3.) Korm. rendelet szerint ? A. Mindig ki lehet juttatni a trágyát B. Fagyott, hóval borított talajra C. A trágyázási tilalmi időszakban

D. 20 %-nál meredekebb területen, ha nincs növényi fedettség rajta Pontok: 3 608. A hígtrágya termőföldön történő felhasználásának engedélyezése a 49/2001. (IV.3.) Korm. rendelet

alapján történik ? A. Igen, hiszen az is engedélyköteles tevékenység B. Nem, az a termőföldről szóló 1994. évi LV. tv. alapján engedélyköteles tevékenység és a termesztéstechnológiába kell környezetkímélő módon beilleszteni C. Nem, hiszen a hígtrágya felhasználásához nem kell engedély D. Nem, de e jogszabály is kimondja e követelményt. Pontok: 2 609. A trágyatárolókra mely előírások vonatkoznak? A. A hígtrágya tárolóhelynek legalább 4 havi hígtrágya, trágyalé, csurgalékvíz befogadására elegendő méretűnek kell lennie, B. Az istállótrágyatároló kapacitásnak elegendőnek kell lennie legalább 8 havi istállótrágya tárolására. C. Hígtrágya, trágyalé, csurgalékvíz kizárólag szivárgásmentes, szigetelt tartályban, medencében tárolható. D. Trágyatárolóra vonatkozóan a jogszabály nem állapít meg kötelezettséget Pontok: 3 610. Kinek kell folyamatos nyilvántartást vezetnie a 49/2001. (IV.3.) Korm. rendelet alapján? A. A nitrátérezékeny területen mezőgazdasági tevékenységet folytatónak B. Senkinek C. Minden gazdálkodónak D. Az IPPC köteles tevékenységet folytatóknak Pontok: 1 611. A 49/2001. (IV.3.) Korm. rendelet szerint engedélyköteles az istállótrágyázás? A. Igen B. Nem, hiszen e tevékenység általában nem engedélyköteles C. Igen, hiszen ez is veszélyezteti a felszín alatti vizeket D. Igen, hiszen ez is kockázat anyag Pontok: 1 612. A 27/2006. (II.7.) Korm. rendelet milyen módon határozza meg a nitrátérzékeny

területeket? A. Településhatárosan B. MePAR alapon C. Nem határozzák meg Pontok: 1 613. Mely területek tartoznak a nitrátérzékeny területek közé? A. A bányatavak és azok 300 m-es védősávja B. A belterületek C. minden település teljes külterülete, amely a 27/2006. (II:7.) Korm. rendeletben szerepel D. A kedvezőtlen adottságú területek. Pontok: 3 614. Milyen bírságok szerepelnek a 27/2006. (II.7.) Korm. rendeletben ? A. Nitrátszennyezési bírság B. Talajszennyezési bírság C. Felszín alatti víz szennyezési bírság D. Adatszolgáltatás bírság Pontok: 2

615. Melyik jogszabály tartalmazza a „Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat”

szabályrendszerét A. 4/2004. (I.13.) FV?M rendelet B. 4/2004. (I.13.) Korm. rendelet C. 49/2001. (IV.3.) Korm. rendelet D. 27/2006. (II.7.) Korm. Rendelet Pontok: 1 616. Mely a trágyatárolás teljesítésére vonatkozó határidők szerepelnek a 27/2006. (II.7.) Korm.

rendeletben A. 2007. október 31. B. 2005. december 31. C. 2009. október 31. D. 2013. december 31. Pontok: 3 617. Tartalmazza e a 27/2006. (II.7.) Korm. rendelet a nem nitrátérzékeny területen lévő

állattartó telepek trágyatárolóinak létesítésére vonatkozó határidőt? A. Nem, hiszen ez csak a nitrátérzékeny területre vonatkozóan fogalmaz meg előírásokat B. Igen C. Csak az IPPC köteles telepekre vonatkozóan D. Csak a hígtrágyás technológiára vonatkozóan Pontok: 1 618. Melyik jogszabály ültette át a nemzeti jogrendbe a felszín alatti vizek veszélyes

anyagokkal szembeni védelmérol szóló 80/68/EGK felszín alatti irányelvet? A. 219/2006. (VII.2I.) Korm. rendelet B. 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet C. 216/2004. (VII.21.) Korm. rendelet D. 219/2004. (VII.21.) KvVM. Rendelet Pontok: 1 619. Mi a 219/2004. (VII.2I.) Korm. rendelet célja? A. A felszín alatti víz és a földtani közeg szennyezésének megelőzése B. A felszíni vizek szennyeződésének megelőzése C. A biodiverzitás megőrzése D. a bekövetkezett határértéket meghaladó szennyezettség, károsodás mértékének csökkentése, megszüntetése Pontok: 2 620. Milyen potenciális szennyezőforrásokra vonatkozóan fogalmaz meg szabályokat a 219/2004. (VII.2I.) Korm. rendelet? A. minden potenciális pontszerű szennyezőforrásra B. Nem a szennyezőforrások felszámolása a cél C. Csak a trágyatároló műtárgyakra Pontok: 1 621. Adatszolgáltatási kötelezettséget meghatároz e a jogszabály? A. Nem B. Igen C. Igen, de csak ipari tevékenységet folytatók számára D. Igen, de a mezőgazdasági tevékenység esetében ez az adatszolgáltatás nem kötelező Pontok: 1

622. Mi az adatszolgáltatás alapja?

A. Az adatszolgáltatásának alapja az ún. engedélyköteles tevékenység, mely kockázatos anyag elhelyezése, továbbá felszín alatti vízbe történő közvetlen és közvetett bevezetés esetén valósul meg. B. Az adatszolgáltatásának alapja az ún. engedélyköteles tevékenység, mely kockázatos anyag elhelyezése, továbbá felszín alatti vízbe történő közvetlen bevezetés esetén valósul meg. C. Az adatszolgáltatásának alapja az ún. engedélyköteles tevékenység, mely kockázatos anyag elhelyezése, továbbá felszín alatti vízbe történő közvetett bevezetés esetén valósul meg. Pontok: 1 623. Melyek a 219/2004. (VII.2I.) Korm. rendelet szerinti „engedélyköteles” tevékenységek? A. A föld alatti tartályok (pl. üzemanyag, háztartási tüzelő olaj stb.) szivárgás mentesítése, dupla falú műszaki védelme B. Zárt takarmánytárolás C. Zárt rendszerű hulladékkezelés D. Szennyvíz iszap termőföldön történő felhasználása Pontok: 3 624. Melyik irányelv szól a felszín alatti vizek veszélyes anyagokkal szembeni védelmérol? A. 80/68/EGK B. 1698/2006/EK C. 96/61/EGK D. 91/676/EGK Pontok: 1 625. Melyik rendelet rögzíti a felszín alatti vizek és a földtani közeg minőségi védelméhez

kapcsolódó határértékeket? A. 49/2001. (IV.3.) Korm. rendelet B. 10/2000. (VI.2.) KöM-EüM-FVM-KHVM együttes miniszteri rendelet C. 10/2000. (VI.2.) KöM rendelet D. 4/2004. (I.13.) FVM rendelet Pontok: 1 626. Melyek a 219/2004. (VII.2I.) Korm. rendelet szerint általánosan megfogalmazott

„engedélyköteles” tevékenységek? A. Szennyező anyag elhelyezése, a felszín alatti vízbe történő közvetett bevezetése, a felszín alatti vízbe történő közvetlen bevezetése B. Szennyező anyag elhelyezése, a felszín alatti vízbe történő közvetett bevezetése, C. Szennyező anyag elhelyezése, a földtani közegbe történő közvetlen bevezetése, a felszín alatti vízbe történő közvetlen bevezetés D. Szennyező anyag elhelyezése, a földtani közegbe történő közvetlen bevezetése, a felszín alatti vízbe történő közvetett bevezetése, a felszín alatti vízbe történő közvetlen bevezetés Pontok: 1 627. Kármentesítési kötelezést tartalmaz e a 219/2004. (VII.2I.) Korm. rendelet ? A. Nem B. Igen, de ez a mezőgazdasági tevékenységet folytatókra nem vonatkozik C. Igen Pontok: 1 628. Melyik adatlap a 219/2004. (VII.2I.) Korm. rendelet jogszabályban meghatározott

adatszolgáltatás alapja? A. Felszín Alatti Víz Nyilvántartási Rendszere (FAVI) B. Felszín Alatti Víz és Felszín feletti Víz Nyilvántartási Rendszere (FAVI)

C. Nitrátadatlap D. Felszín Alatti Víz és Földtani Közeg Nyilvántartási Rendszere (FAVI) Pontok: 1 629. Mely adatok képezik részét a FAVI adatlapokon benyújtandó adatszolgáltatásnak?

A. Az engedélyköteles tevékenységi hely megnevezése, címe, helyrajzi számai, EOV koordinátái, használatának jellege, érzékenysége, a tevékenység és a műszaki védelem leírása stb. Azonban nem kell csatolni a talaj- és vízvizsgálat jellemzőket B. Az engedélyköteles tevékenységi hely megnevezése, címe, helyrajzi számai, EOV koordinátái, használatának jellege, érzékenysége, a tevékenység és a műszaki védelem leírásának megadása, az elhelyezett/bevezetett anyagmennyiség, talaj- és vízvizsgálat jellemző C. Csak az elhelyezett/bevezetett anyagmennyiséget, a talaj- és vízvizsgálat jellemzőket kell megküldeni D. Csak az engedélyköteles tevékenységi helyét kell beazonosítani, azaz a címét, helyrajzi számai, EOV koordinátáit. Pontok: 1 630. Hová kell beküldeni a FAVI adatlapot? A. A tevékenység szerint illetékes környezetvédelmi-, természetvédelmi és vízügyi felügyelőséghez B. A falugazdászokhoz C. A polgármesteri hivatalba D. A Mezőgazdasági és Szakigazgatási Hivatalhoz Pontok: 1 631. A FAVI rendszer adatbejelentői körét alkotják az állattartó tevékenységet végzők? A. Nem B. Igen, mindenki C. Igen, de csak a háztartási igényeket meghaladó állattartást végzők számára D. Csak az IPPC köteles nagy létszámú sertés és baromfi telepek Pontok: 1 632. A hígtrágya termőföldön történő felhasználásának engedélyezése a 219/2004. (VII.2I.) Korm.

rendelet általi engedély alapján történik ? A. Igen, hiszen az is engedélyköteles tevékenység B. Nem, az a termőföldről szóló 1994. évi LV. tv. alapján engedélyköteles tevékenység és a termesztéstechnológiába kell környezetkímélő módon beilleszteni C. Nem, hiszen a hígtrágya felhasználásához nem kell engedély D. Csak abban az esetben, ha a hígtrágya elhelyezésére, lerakására kerül sor. Pontok: 2 633. Előírhatja-e a 219/2004. (VII.2I.) Korm. rendelet valamely monitoringot? A. Nem fogalmaz meg erre irányuló előírást B. Igen, minden környezeti elemre kiterjedően C. Igen, a felszín alatti vizekre kiterjedően D. Igen, a felszíni és a felszín alatti vizekre kiterjedően. Pontok: 1 634. Mi a címe a felszín alatti vizek veszélyes anyagokkal szembeni védelmérol szóló

80/68/EGK irányelvet átültető nemzeti jogszabálynak? A. A felszín alatti vizek védelméről B. A felszíni vizek védelméről C. A vizek védelméről D. A felszín alatti vizek és a földtani közeg védelméről Pontok: 1

635. A 219/2004. (VII.2I.) Korm. rendelet szerint engedélyköteles az istállótrágyázás? A. Igen B. Nem, hiszen e tevékenység általában nem engedélyköteles C. Igen, hiszen ez is veszélyezteti a felszín alatti vizeket D. Igen, hiszen ez is kockázat anyag Pontok: 1 636. Ivóvízkészletünk hány %-a származik felszín alatti vízkészletből? A. 97 B. 87 C. Csak felszíni ívóvíznyerő kutakkal rendelkezünk D. A felszín alatti vizekből származó ivóvíz Magyarországon kevesebb, mint 50 % Pontok: 1 637. Melyik jogszabály ültette át a nemzeti jogrendbe a környezet, különösen a talaj

védelméről szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználása esetén elnevezésű 86/278/EGK Tanács irányelvet? A. 50/2006. (VII.2I.) Korm. rendelet B. 50/2001. (IV.3.) Korm. rendelet C. 216/2004. (VII.21.) Korm. rendelet D. 49/2001. (VII.21.) KvVM. Rendelet Pontok: 1 638. Mi az 50/2001. (VII.2I.) Korm. rendelet célja? A. A szabályozás célja, hogy egyes szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági területen való szakszerű felhasználásával elkerülhetővé váljanak a talajra, a felszíni és felszín alatti vizekre, valamint az emberek egészségére, a növényekre és az állatokra gyakorolt káros hatások. B. A szabályozás célja, hogy a nitrátok terhelésének kiküszöbölésével elkerülhetővé váljanak a talajra, a felszíni és felszín alatti vizekre, valamint az emberek egészségére, a növényekre és az állatokra gyakorolt káros hatások. C. A szabályozás célja, hogy egyes szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági területen való szakszerű felhasználásával elkerülhetővé váljon a felszín alatti víz és a földtani közeg szennyezése D. A biodiverzitás megőrzése Pontok: 1 639. Milyen tevékenységekre vonatkozóan fogalmaz meg szabályokat az 50/2001. (VII.2I.) Korm.

rendelet ? A. minden potenciális szennyezést előidéző mezőgazdasági tevékenységre B. Tisztított szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági területen történő felhasználására vonatkozóan C. Minden szerves eredetű nitrogén- és foszforterhelésre vonatkozóan D. A szennyvíztisztító telepek adatszolgáltatására vonatkozóan Pontok: 2 640. Adatszolgáltatási kötelezettséget meghatároz e az 50/2001. (VII.2I.) Korm. rendelet ? A. Nem B. Igen C. Igen, a földhasználók számára D. Igen, de az adatszolgáltatás nem közvetlenül a mezőgazdasági tevékenységet folytatóra hárul E. Pontok: 2 641. Tisztított szennyvíz, szennyvíziszap termőföldön történő elhelyezése mi alapján

lehetséges?

A. Talajtani szakvélemény B. Talajvédelmi hatóság engedélye C. Környezetvédelmi felügyelőségek engedélye D. Szennyvíz iszap termőföldön történő felhasználása nem engedély köteles tevékenység Pontok: 3 642. Melyik irányelv szól a szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználásáról? A. 86/278/EGK B. 1698/2006/EK C. 80/68/EGK D. 91/676/EGK Pontok: 1 643. Melyik rendelet rögzíti a felszín alatti vizek és a földtani közeg minőségi védelméhez

kapcsolódó határértékeket? A. 49/2001. (IV.3.) Korm. rendelet B. 10/2000. (VI.2.) KöM-EüM-FVM-KHVM együttes miniszteri rendelet C. 10/2000. (VI.2.) KöM rendelet D. 4/2004. (I.13.) FVM rendelet Pontok: 1 644. Milyen káros anyagok fordulhatnak elő a szennyvízekben illetve szennyvíziszapokban

? A. kórokozó mikroszerveteket (pathogéneket pl.E.Coli, Streptococcus ssp.), B. szerves szennyező vegyületeket (POP anyagok, aromás szénhidrogének stb.) C. toxikus nehézfémeket D. esszenciális mikroelemek Pontok: 3 645. Mely jogszabályok írják elő a kötelezően a szennyvizek és szennyvíziszapok

termőföldön történő hasznosításához szükséges engedélyeztetést? A. Nem engedélyköteles a szennyvíz illetve szennyvíziszap termőföldön történő felhasználása B. A termőföldről szóló 1994. évi LV. tv C. 50/2001. (IV.3.) Korm- rendelet D. 219/2004. (VII.21.) Korm. Rendelet Pontok: 2 646. Mely növények termesztése esetén tilos a sz/sz.iszap felhasználása? A. Nyersen is fogyasztásra kerülő zöldségek, gyümölcsök B. Minden termesztésben lévő növény esetében C. Nincs a felhasználást akadályozó termesztésben lévő növényi kultúra D. Gabonafélék, olajosmagvú, fehérje- és rost tartalmú növények Pontok: 1 647. Mely talajtani paraméterek esetén tilos a szennyvíz/szennyvíziszap felhasználása? A. homoktalajok B. agyagtalajok C. minden talajon felhasználhatók D. termőföldön nem használható fel Pontok: 2 648. Nitrátérzékeny területen korlátozott e a felhasználása a

szennyvíz/szennyvíziszapoknak?

A. Nem, mert a terület szennyvíziszapokra nem érzékeny B. Igen, mivel ott csak 170 kg N/ha/év összes hatóanyagtartalom juttatható ki a szervestrágya mennyiségen felül C. Igen, mivel ott csak 170 kg N/ha/év összes hatóanyagtartalom juttatható ki a szervestrágya mennyiségével együtt D. Nem, mert a nitrátérzékeny területeken csak az állati eredetű szervestrágya felhasználás korlátozott Pontok: 1 649. A szennyvizek/szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásához kinek a

hozzájárulása szükséges? A. Nem kell senki hozzájárulása B. Minden földtulajdonosé, ahova az engedélyeztetést le szeretnék folytatni C. A jegyző hozzájárulása kell D. A jegyző és a földtulajdonosok hozzájárulása kell. Pontok: 1 650. Mely jogszabály írja elő a talajtani szakvélemény készítés részletes szabályait a

szennyvíz illetve szennyvíziszap termőföldön történő elhelyezéséhez? A. Nincs ilyen jogszabály B. A 29/2006. (IV.10.) FVM rendelet C. 50/2001. (IV.3.) Korm. rendelet D. A termőföldről szóló 1994. évi LV. tv. E. A 29/2006 (IV.10.) Korm. Rendelet Pontok: 2 651. Hol tilos a sz. szennyvíz/szennyvíziszap felhasználása? A. Nem tilos sehol B. gyepen (legelőn), C. védett természeti területen, D. ökológiai gazdálkodással érintett területen, Pontok: 3 652. Az akkreditált laboratóriumi vizsgálata mennyi idővel előzheti meg a

szennyvíz/szennyvíziszap kijuttatás idejét? A. max. 6 hónap B. Nincs időhöz kötve C. Nem kell akkreditált laboratóriumi vizsgálat D. Max. 2 hét Pontok: 1 653. Mely előírások szerepelnek az 50/2001. (IV.3.) Kor. rendeletben? A. A közegészségügyi várakozási idők B. Egyes környezetvédelmi és közegészségügyi védőtávolságok C. Műtrágyázás szabályai D. A talajtani szakvélemény készítés részletes szabályait Pontok: 2 654. Mire kell figyelnie a földhasználónak/földtulajdonosnak a szennyvíz/szennyvíziszap

felhasználás során? A. A kijuttatás során ügyelnie kell arra, hogy az engedélyes csak a talajvédelmi hatóság engedélyében foglalt mértékben, helyre és növényre juttassa ki a tisztított szennyvizet vagy szennyvíziszapot, figyelemmel az esetleges tilalmi időszakra B. Az időjárási viszonyokra C. A madárvonulásra

D. Be kell tartania az engedélyben foglalt közegészségügyi várakozási időket Pontok: 2 655. A szennyvíz/szennyvíziszap termőföldre történő kijuttatást mennyi idővel a

tevékenység megkezdése előtt kell a talajvédelmi hatóság felé bejelenteni? A. Min. 2 órával B. Nem kell bejelenteni C. Egy héttel előtte D. minimum 2 nappal előtte Pontok: 1 656. Melyik jogszabály ültette át a nemzeti jogrendbe a vizek mezőgazdasági eredetű

nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 91/676/EGK tanácsi irányelvet? A. 219/2004. (VII.2I.) Korm. rendelet B. 49/2001. (IV.3.) Korm. rendelet C. 27/2006. (II.7.) Korm. rendelet D. 50/2001. (Iv.3.) Korm. Rendelet Pontok: 2 657. Mi a 49/2001. (IV.3.) Korm. rendelet célja? A. a nitrátérzékeny területeken a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezés megelőzése, csökkentése B. A felszín alatti víz és a földtani közeg szennyezésének megelőzése C. A biodiverzitás megőrzése D. a nitrátérzékeny területeken bármely eredetű nitrátszennyezés megelőzése, csökkentése Pontok: 1 658. Milyen anyagok felhasználásával kapcsolatban fogalmaz meg előírásokat a „Helyes

Mezőgazdasági Gyakorlat”? A. istállótrágya felhasználása nitrátérzékeny területen B. istállótrágya felhasználása az ország egész területén C. szervestrágyák felhasználása nitrátérzékeny területen D. kockázatos anyagok felhasználására nitrátérzékeny területeken Pontok: 2 659. Mi a 49/2001. (IV.3.) Korm. rendelet szerint az adatszolgáltatás beadási határideje ? A. Minden év február 28. B. Minden év december 31. C. Minden év május 15. D. Nincs határidőhöz kötve, évente legalább egyszer Pontok: 1 660. Hova kell benyújtani a 49/2001. (IV.3.) Korm. rendelet szerinti adatlapokat? A. A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalon belül a talajvédelmi hatósághoz B. A környezetvédelmi felügyelőségekhez C. A falugazdászokhoz D. A jegyzőhöz Pontok: 1 661. Melyik irányelv szól a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni

védelméről? A. 80/68/EGK B. 1698/2006/EK C. 96/61/EGK

D. 91/676/EGK Pontok: 1 662. Mikor van a trágyázási tilalmi időszak a 49/2001. (IV.3.) Korm. rendelet szerint ? A. November 1-től február 25-ig B. Nincs trágyázási tilalmi időszak C. December 1-től február 15-ig D. December 1-től február 25-ig Pontok: 1 663. Melyek a 49/2001. (IV.3.) Korm. rendelet szerint általánosan megfogalmazott előírások? A. Nitrátérzékeny területen az évente szerves trágyával kijutó nitrogén mennyisége nem haladhatja meg a 170 kg/ha értéket B. A műtrágya felhasználás talajvizsgálatokra alapozottan lehetséges (5 évente, gyepek esetében legalább 10 évente) maximum 5 ha-os gyakoriságú mintavételi egységet alapul véve C. kijuttatott istállótrágyát lehetőleg azonnal, de legfeljebb 14 napon belül a talaj felső szerkezetes rétegébe egyenletesen be kell dolgozni. D. Olajtartály csak szigeteléssel létesíthető nitrátérzékeny területen Pontok: 3 664. Milyen védőtávolság került megállapításra a 49/2001. (IV.3.) Korm. rendeletben a felszíni vizek illetve kutak stb. védelme érdekében? A. Nincs védőtávolság B. 10 méteres védőtávolság C. 20 méteres védőtávolság D. minimum 2 méter Pontok: 1 665. Melyik rendelet tartalmazza a trágyatároló műtárgyak kialakítására vonatkozó

határidőket? A. 29/2006. (VII.21.) FVM rendelet B. 49/2001. (IV.3.) Korm. rendelet C. 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet D. 27/2006. (II.7.) Korm. Rendelet Pontok: 1 666. Mely adatok képezik részét a 49/2001. (IV.3.) Korm. rendelet szerinti adatlapokon

benyújtandó adatszolgáltatásnak? A. Szervestrágya tárolásra vonatkozó adatok B. Műtrágya tárolásra vonatkozó adatok C. Szervestrágya felhasználásra vonatkozó adatok D. Az állattartó telepen tartott állatfajok, korcsoportok Pontok: 3 667. Mely adatok nem képezik részét a 49/2001. (IV.3.) Korm. rendelet szerinti adatlapoknak? A. Földtulajdonos hozzájárulása B. Hígtrágya felhasználásra vonatkozó engedély száma C. Adatszolgáltató neve, címe D. December 31-én tárolt trágya mennyisége Pontok: 2 668. Mikor tilos a trágya kijuttatása a 49/2001. (IV.3.) Korm. rendelet szerint ? A. Mindig ki lehet juttatni a trágyát B. Fagyott, hóval borított talajra

C. A trágyázási tilalmi időszakban D. 20 %-nál meredekebb területen, ha nincs növényi fedettség rajta Pontok: 3 669. A hígtrágya termőföldön történő felhasználásának engedélyezése a 49/2001. (IV.3.) Korm. rendelet

alapján történik ? A. Igen, hiszen az is engedélyköteles tevékenység B. Nem, az a termőföldről szóló 1994. évi LV. tv. alapján engedélyköteles tevékenység és a termesztéstechnológiába kell környezetkímélő módon beilleszteni C. Nem, hiszen a hígtrágya felhasználásához nem kell engedély D. Nem, de e jogszabály is kimondja e követelményt. Pontok: 2 670. A trágyatárolókra mely előírások vonatkoznak? A. A hígtrágya tárolóhelynek legalább 4 havi hígtrágya, trágyalé, csurgalékvíz befogadására elegendő méretűnek kell lennie, B. Az istállótrágyatároló kapacitásnak elegendőnek kell lennie legalább 8 havi istállótrágya tárolására. C. Hígtrágya, trágyalé, csurgalékvíz kizárólag szivárgásmentes, szigetelt tartályban, medencében tárolható. D. Trágyatárolóra vonatkozóan a jogszabály nem állapít meg kötelezettséget Pontok: 3 671. Kinek kell folyamatos nyilvántartást vezetnie a 49/2001. (IV.3.) Korm. rendelet alapján? A. A nitrátérezékeny területen mezőgazdasági tevékenységet folytatónak B. Senkinek C. Minden gazdálkodónak D. Az IPPC köteles tevékenységet folytatóknak Pontok: 1 672. A 49/2001. (IV.3.) Korm. rendelet szerint engedélyköteles az istállótrágyázás? A. Igen B. Nem, hiszen e tevékenység általában nem engedélyköteles C. Igen, hiszen ez is veszélyezteti a felszín alatti vizeket D. Igen, hiszen ez is kockázat anyag Pontok: 1 673. A 27/2006. (II.7.) Korm. rendelet milyen módon határozza meg a nitrátérzékeny

területeket? A. Településhatárosan B. MePAR alapon C. Nem határozzák meg Pontok: 1 674. Mely területek tartoznak a nitrátérzékeny területek közé? A. A bányatavak és azok 300 m-es védősávja B. A belterületek C. minden település teljes külterülete, amely a 27/2006. (II:7.) Korm. rendeletben szerepel D. A kedvezőtlen adottságú területek. Pontok: 3 675. Milyen bírságok szerepelnek a 27/2006. (II.7.) Korm. rendeletben ? A. Nitrátszennyezési bírság B. Talajszennyezési bírság C. Felszín alatti víz szennyezési bírság D. Adatszolgáltatás bírság

Pontok: 2 676. Melyik jogszabály tartalmazza a „Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat”

szabályrendszerét A. 4/2004. (I.13.) FV?M rendelet B. 4/2004. (I.13.) Korm. rendelet C. 49/2001. (IV.3.) Korm. rendelet D. 27/2006. (II.7.) Korm. Rendelet Pontok: 1 677. Mely a trágyatárolás teljesítésére vonatkozó határidők szerepelnek a 27/2006. (II.7.) Korm.

rendeletben A. 2007. október 31. B. 2005. december 31. C. 2009. október 31. D. 2013. december 31. Pontok: 3 678. Tartalmazza e a 27/2006. (II.7.) Korm. rendelet a nem nitrátérzékeny területen lévő

állattartó telepek trágyatárolóinak létesítésére vonatkozó határidőt? A. Nem, hiszen ez csak a nitrátérzékeny területre vonatkozóan fogalmaz meg előírásokat B. Igen C. Csak az IPPC köteles telepekre vonatkozóan D. Csak a hígtrágyás technológiára vonatkozóan Pontok: 1 679. Melyik jogszabály ültette át a nemzeti jogrendbe a felszín alatti vizek veszélyes

anyagokkal szembeni védelmérol szóló 80/68/EGK felszín alatti irányelvet? A. 219/2006. (VII.2I.) Korm. rendelet B. 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet C. 216/2004. (VII.21.) Korm. rendelet D. 219/2004. (VII.21.) KvVM. Rendelet Pontok: 1 680. Mi a 219/2004. (VII.2I.) Korm. rendelet célja? A. A felszín alatti víz és a földtani közeg szennyezésének megelőzése B. A felszíni vizek szennyeződésének megelőzése C. A biodiverzitás megőrzése D. a bekövetkezett határértéket meghaladó szennyezettség, károsodás mértékének csökkentése, megszüntetése Pontok: 2 681. Milyen potenciális szennyezőforrásokra vonatkozóan fogalmaz meg szabályokat a 219/2004. (VII.2I.) Korm. rendelet? A. minden potenciális pontszerű szennyezőforrásra B. Nem a szennyezőforrások felszámolása a cél C. Csak a trágyatároló műtárgyakra Pontok: 1 682. Adatszolgáltatási kötelezettséget meghatároz e a jogszabály? A. Nem B. Igen C. Igen, de csak ipari tevékenységet folytatók számára D. Igen, de a mezőgazdasági tevékenység esetében ez az adatszolgáltatás nem kötelező

Pontok: 1 683. Mi az adatszolgáltatás alapja?

A. Az adatszolgáltatásának alapja az ún. engedélyköteles tevékenység, mely kockázatos anyag elhelyezése, továbbá felszín alatti vízbe történő közvetlen és közvetett bevezetés esetén valósul meg. B. Az adatszolgáltatásának alapja az ún. engedélyköteles tevékenység, mely kockázatos anyag elhelyezése, továbbá felszín alatti vízbe történő közvetlen bevezetés esetén valósul meg. C. Az adatszolgáltatásának alapja az ún. engedélyköteles tevékenység, mely kockázatos anyag elhelyezése, továbbá felszín alatti vízbe történő közvetett bevezetés esetén valósul meg. Pontok: 1 684. Melyek a 219/2004. (VII.2I.) Korm. rendelet szerinti „engedélyköteles” tevékenységek? A. A föld alatti tartályok (pl. üzemanyag, háztartási tüzelő olaj stb.) szivárgás mentesítése, dupla falú műszaki védelme B. Zárt takarmánytárolás C. Zárt rendszerű hulladékkezelés D. Szennyvíz iszap termőföldön történő felhasználása Pontok: 3 685. Melyik irányelv szól a felszín alatti vizek veszélyes anyagokkal szembeni védelmérol? A. 80/68/EGK B. 1698/2006/EK C. 96/61/EGK D. 91/676/EGK Pontok: 1 686. Melyik rendelet rögzíti a felszín alatti vizek és a földtani közeg minőségi védelméhez

kapcsolódó határértékeket? A. 49/2001. (IV.3.) Korm. rendelet B. 10/2000. (VI.2.) KöM-EüM-FVM-KHVM együttes miniszteri rendelet C. 10/2000. (VI.2.) KöM rendelet D. 4/2004. (I.13.) FVM rendelet Pontok: 1 687. Melyek a 219/2004. (VII.2I.) Korm. rendelet szerint általánosan megfogalmazott

„engedélyköteles” tevékenységek? A. Szennyező anyag elhelyezése, a felszín alatti vízbe történő közvetett bevezetése, a felszín alatti vízbe történő közvetlen bevezetése B. Szennyező anyag elhelyezése, a felszín alatti vízbe történő közvetett bevezetése, C. Szennyező anyag elhelyezése, a földtani közegbe történő közvetlen bevezetése, a felszín alatti vízbe történő közvetlen bevezetés D. Szennyező anyag elhelyezése, a földtani közegbe történő közvetlen bevezetése, a felszín alatti vízbe történő közvetett bevezetése, a felszín alatti vízbe történő közvetlen bevezetés Pontok: 1 688. Kármentesítési kötelezést tartalmaz e a 219/2004. (VII.2I.) Korm. rendelet ? A. Nem B. Igen, de ez a mezőgazdasági tevékenységet folytatókra nem vonatkozik C. Igen Pontok: 1 689. Melyik adatlap a 219/2004. (VII.2I.) Korm. rendelet jogszabályban meghatározott

adatszolgáltatás alapja? A. Felszín Alatti Víz Nyilvántartási Rendszere (FAVI)

B. Felszín Alatti Víz és Felszín feletti Víz Nyilvántartási Rendszere (FAVI) C. Nitrátadatlap D. Felszín Alatti Víz és Földtani Közeg Nyilvántartási Rendszere (FAVI) Pontok: 1 690. Mely adatok képezik részét a FAVI adatlapokon benyújtandó adatszolgáltatásnak?

A. Az engedélyköteles tevékenységi hely megnevezése, címe, helyrajzi számai, EOV koordinátái, használatának jellege, érzékenysége, a tevékenység és a műszaki védelem leírása stb. Azonban nem kell csatolni a talaj- és vízvizsgálat jellemzőket B. Az engedélyköteles tevékenységi hely megnevezése, címe, helyrajzi számai, EOV koordinátái, használatának jellege, érzékenysége, a tevékenység és a műszaki védelem leírásának megadása, az elhelyezett/bevezetett anyagmennyiség, talaj- és vízvizsgálat jellemző C. Csak az elhelyezett/bevezetett anyagmennyiséget, a talaj- és vízvizsgálat jellemzőket kell megküldeni D. Csak az engedélyköteles tevékenységi helyét kell beazonosítani, azaz a címét, helyrajzi számai, EOV koordinátáit. Pontok: 1 691. Hová kell beküldeni a FAVI adatlapot? A. A tevékenység szerint illetékes környezetvédelmi-, természetvédelmi és vízügyi felügyelőséghez B. A falugazdászokhoz C. A polgármesteri hivatalba D. A Mezőgazdasági és Szakigazgatási Hivatalhoz Pontok: 1 692. A FAVI rendszer adatbejelentői körét alkotják az állattartó tevékenységet végzők? A. Nem B. Igen, mindenki C. Igen, de csak a háztartási igényeket meghaladó állattartást végzők számára D. Csak az IPPC köteles nagy létszámú sertés és baromfi telepek Pontok: 1 693. A hígtrágya termőföldön történő felhasználásának engedélyezése a 219/2004. (VII.2I.) Korm.

rendelet általi engedély alapján történik ? A. Igen, hiszen az is engedélyköteles tevékenység B. Nem, az a termőföldről szóló 1994. évi LV. tv. alapján engedélyköteles tevékenység és a termesztéstechnológiába kell környezetkímélő módon beilleszteni C. Nem, hiszen a hígtrágya felhasználásához nem kell engedély D. Csak abban az esetben, ha a hígtrágya elhelyezésére, lerakására kerül sor. Pontok: 2 694. Előírhatja-e a 219/2004. (VII.2I.) Korm. rendelet valamely monitoringot? A. Nem fogalmaz meg erre irányuló előírást B. Igen, minden környezeti elemre kiterjedően C. Igen, a felszín alatti vizekre kiterjedően D. Igen, a felszíni és a felszín alatti vizekre kiterjedően. Pontok: 1 695. Mi a címe a felszín alatti vizek veszélyes anyagokkal szembeni védelmérol szóló

80/68/EGK irányelvet átültető nemzeti jogszabálynak? A. A felszín alatti vizek védelméről B. A felszíni vizek védelméről C. A vizek védelméről D. A felszín alatti vizek és a földtani közeg védelméről Pontok: 1

696. A 219/2004. (VII.2I.) Korm. rendelet szerint engedélyköteles az istállótrágyázás? A. Igen B. Nem, hiszen e tevékenység általában nem engedélyköteles C. Igen, hiszen ez is veszélyezteti a felszín alatti vizeket D. Igen, hiszen ez is kockázat anyag Pontok: 1 697. Ivóvízkészletünk hány %-a származik felszín alatti vízkészletből? A. 97 B. 87 C. Csak felszíni ívóvíznyerő kutakkal rendelkezünk D. A felszín alatti vizekből származó ivóvíz Magyarországon kevesebb, mint 50 % Pontok: 1 698. Melyik jogszabály ültette át a nemzeti jogrendbe a környezet, különösen a talaj

védelméről szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználása esetén elnevezésű 86/278/EGK Tanács irányelvet? A. 50/2006. (VII.2I.) Korm. rendelet B. 50/2001. (IV.3.) Korm. rendelet C. 216/2004. (VII.21.) Korm. rendelet D. 49/2001. (VII.21.) KvVM. Rendelet Pontok: 1 699. Mi az 50/2001. (VII.2I.) Korm. rendelet célja? A. A szabályozás célja, hogy egyes szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági területen való szakszerű felhasználásával elkerülhetővé váljanak a talajra, a felszíni és felszín alatti vizekre, valamint az emberek egészségére, a növényekre és az állatokra gyakorolt káros hatások. B. A szabályozás célja, hogy a nitrátok terhelésének kiküszöbölésével elkerülhetővé váljanak a talajra, a felszíni és felszín alatti vizekre, valamint az emberek egészségére, a növényekre és az állatokra gyakorolt káros hatások. C. A szabályozás célja, hogy egyes szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági területen való szakszerű felhasználásával elkerülhetővé váljon a felszín alatti víz és a földtani közeg szennyezése D. A biodiverzitás megőrzése Pontok: 1 700. Milyen tevékenységekre vonatkozóan fogalmaz meg szabályokat az 50/2001. (VII.2I.) Korm.

rendelet ? A. minden potenciális szennyezést előidéző mezőgazdasági tevékenységre B. Tisztított szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági területen történő felhasználására vonatkozóan C. Minden szerves eredetű nitrogén- és foszforterhelésre vonatkozóan D. A szennyvíztisztító telepek adatszolgáltatására vonatkozóan Pontok: 2 701. Adatszolgáltatási kötelezettséget meghatároz e az 50/2001. (VII.2I.) Korm. rendelet ? A. Nem B. Igen C. Igen, a földhasználók számára D. Igen, de az adatszolgáltatás nem közvetlenül a mezőgazdasági tevékenységet folytatóra hárul E. Pontok: 2

702. Tisztított szennyvíz, szennyvíziszap termőföldön történő elhelyezése mi alapján

lehetséges? A. Talajtani szakvélemény B. Talajvédelmi hatóság engedélye C. Környezetvédelmi felügyelőségek engedélye D. Szennyvíz iszap termőföldön történő felhasználása nem engedély köteles tevékenység Pontok: 3 703. Melyik irányelv szól a szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználásáról? A. 86/278/EGK B. 1698/2006/EK C. 80/68/EGK D. 91/676/EGK Pontok: 1 704. Melyik rendelet rögzíti a felszín alatti vizek és a földtani közeg minőségi védelméhez

kapcsolódó határértékeket? A. 49/2001. (IV.3.) Korm. rendelet B. 10/2000. (VI.2.) KöM-EüM-FVM-KHVM együttes miniszteri rendelet C. 10/2000. (VI.2.) KöM rendelet D. 4/2004. (I.13.) FVM rendelet Pontok: 1 705. Milyen káros anyagok fordulhatnak elő a szennyvízekben illetve szennyvíziszapokban

? A. kórokozó mikroszerveteket (pathogéneket pl.E.Coli, Streptococcus ssp.), B. szerves szennyező vegyületeket (POP anyagok, aromás szénhidrogének stb.) C. toxikus nehézfémeket D. esszenciális mikroelemek Pontok: 3 706. Mely jogszabályok írják elő a kötelezően a szennyvizek és szennyvíziszapok

termőföldön történő hasznosításához szükséges engedélyeztetést? A. Nem engedélyköteles a szennyvíz illetve szennyvíziszap termőföldön történő felhasználása B. A termőföldről szóló 1994. évi LV. tv C. 50/2001. (IV.3.) Korm- rendelet D. 219/2004. (VII.21.) Korm. Rendelet Pontok: 2 707. Mely növények termesztése esetén tilos a sz/sz.iszap felhasználása? A. Nyersen is fogyasztásra kerülő zöldségek, gyümölcsök B. Minden termesztésben lévő növény esetében C. Nincs a felhasználást akadályozó termesztésben lévő növényi kultúra D. Gabonafélék, olajosmagvú, fehérje- és rost tartalmú növények Pontok: 1 708. Mely talajtani paraméterek esetén tilos a szennyvíz/szennyvíziszap felhasználása? A. homoktalajok B. agyagtalajok C. minden talajon felhasználhatók D. termőföldön nem használható fel Pontok: 2

709. Nitrátérzékeny területen korlátozott e a felhasználása a

szennyvíz/szennyvíziszapoknak? A. Nem, mert a terület szennyvíziszapokra nem érzékeny B. Igen, mivel ott csak 170 kg N/ha/év összes hatóanyagtartalom juttatható ki a szervestrágya mennyiségen felül C. Igen, mivel ott csak 170 kg N/ha/év összes hatóanyagtartalom juttatható ki a szervestrágya mennyiségével együtt D. Nem, mert a nitrátérzékeny területeken csak az állati eredetű szervestrágya felhasználás korlátozott Pontok: 1 710. A szennyvizek/szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásához kinek a

hozzájárulása szükséges? A. Nem kell senki hozzájárulása B. Minden földtulajdonosé, ahova az engedélyeztetést le szeretnék folytatni C. A jegyző hozzájárulása kell D. A jegyző és a földtulajdonosok hozzájárulása kell. Pontok: 1 711. Mely jogszabály írja elő a talajtani szakvélemény készítés részletes szabályait a

szennyvíz illetve szennyvíziszap termőföldön történő elhelyezéséhez? A. Nincs ilyen jogszabály B. A 29/2006. (IV.10.) FVM rendelet C. 50/2001. (IV.3.) Korm. rendelet D. A termőföldről szóló 1994. évi LV. tv. E. A 29/2006 (IV.10.) Korm. Rendelet Pontok: 2 712. Hol tilos a sz. szennyvíz/szennyvíziszap felhasználása? A. Nem tilos sehol B. gyepen (legelőn), C. védett természeti területen, D. ökológiai gazdálkodással érintett területen, Pontok: 3 713. Az akkreditált laboratóriumi vizsgálata mennyi idővel előzheti meg a

szennyvíz/szennyvíziszap kijuttatás idejét? A. max. 6 hónap B. Nincs időhöz kötve C. Nem kell akkreditált laboratóriumi vizsgálat D. Max. 2 hét Pontok: 1 714. Mely előírások szerepelnek az 50/2001. (IV.3.) Kor. rendeletben? A. A közegészségügyi várakozási idők B. Egyes környezetvédelmi és közegészségügyi védőtávolságok C. Műtrágyázás szabályai D. A talajtani szakvélemény készítés részletes szabályait Pontok: 2 715. Mire kell figyelnie a földhasználónak/földtulajdonosnak a szennyvíz/szennyvíziszap

felhasználás során?

A. A kijuttatás során ügyelnie kell arra, hogy az engedélyes csak a talajvédelmi hatóság engedélyében foglalt mértékben, helyre és növényre juttassa ki a tisztított szennyvizet vagy szennyvíziszapot, figyelemmel az esetleges tilalmi időszakra B. Az időjárási viszonyokra C. A madárvonulásra D. Be kell tartania az engedélyben foglalt közegészségügyi várakozási időket Pontok: 2 716. A szennyvíz/szennyvíziszap termőföldre történő kijuttatást mennyi idővel a

tevékenység megkezdése előtt kell a talajvédelmi hatóság felé bejelenteni? A. Min. 2 órával B. Nem kell bejelenteni C. Egy héttel előtte D. minimum 2 nappal előtte Pontok: 1 717. Melyik jogszabály ültette át a nemzeti jogrendbe a vizek mezőgazdasági eredetű

nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 91/676/EGK tanácsi irányelvet? A. 219/2004. (VII.2I.) Korm. rendelet B. 49/2001. (IV.3.) Korm. rendelet C. 27/2006. (II.7.) Korm. rendelet D. 50/2001. (Iv.3.) Korm. Rendelet Pontok: 2 718. Mi a 49/2001. (IV.3.) Korm. rendelet célja? A. a nitrátérzékeny területeken a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezés megelőzése, csökkentése B. A felszín alatti víz és a földtani közeg szennyezésének megelőzése C. A biodiverzitás megőrzése D. a nitrátérzékeny területeken bármely eredetű nitrátszennyezés megelőzése, csökkentése Pontok: 1 719. Milyen anyagok felhasználásával kapcsolatban fogalmaz meg előírásokat a „Helyes

Mezőgazdasági Gyakorlat”? A. istállótrágya felhasználása nitrátérzékeny területen B. istállótrágya felhasználása az ország egész területén C. szervestrágyák felhasználása nitrátérzékeny területen D. kockázatos anyagok felhasználására nitrátérzékeny területeken Pontok: 2 720. Mi a 49/2001. (IV.3.) Korm. rendelet szerint az adatszolgáltatás beadási határideje ? A. Minden év február 28. B. Minden év december 31. C. Minden év május 15. D. Nincs határidőhöz kötve, évente legalább egyszer Pontok: 1 721. Hova kell benyújtani a 49/2001. (IV.3.) Korm. rendelet szerinti adatlapokat? A. A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalon belül a talajvédelmi hatósághoz B. A környezetvédelmi felügyelőségekhez C. A falugazdászokhoz D. A jegyzőhöz Pontok: 1

722. Melyik irányelv szól a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni

védelméről? A. 80/68/EGK B. 1698/2006/EK C. 96/61/EGK D. 91/676/EGK Pontok: 1 723. Mikor van a trágyázási tilalmi időszak a 49/2001. (IV.3.) Korm. rendelet szerint ? A. November 1-től február 25-ig B. Nincs trágyázási tilalmi időszak C. December 1-től február 15-ig D. December 1-től február 25-ig Pontok: 1 724. Melyek a 49/2001. (IV.3.) Korm. rendelet szerint általánosan megfogalmazott előírások? A. Nitrátérzékeny területen az évente szerves trágyával kijutó nitrogén mennyisége nem haladhatja meg a 170 kg/ha értéket B. A műtrágya felhasználás talajvizsgálatokra alapozottan lehetséges (5 évente, gyepek esetében legalább 10 évente) maximum 5 ha-os gyakoriságú mintavételi egységet alapul véve C. kijuttatott istállótrágyát lehetőleg azonnal, de legfeljebb 14 napon belül a talaj felső szerkezetes rétegébe egyenletesen be kell dolgozni. D. Olajtartály csak szigeteléssel létesíthető nitrátérzékeny területen Pontok: 3 725. Milyen védőtávolság került megállapításra a 49/2001. (IV.3.) Korm. rendeletben a felszíni vizek illetve kutak stb. védelme érdekében? A. Nincs védőtávolság B. 10 méteres védőtávolság C. 20 méteres védőtávolság D. minimum 2 méter Pontok: 1 726. Melyik rendelet tartalmazza a trágyatároló műtárgyak kialakítására vonatkozó

határidőket? A. 29/2006. (VII.21.) FVM rendelet B. 49/2001. (IV.3.) Korm. rendelet C. 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet D. 27/2006. (II.7.) Korm. Rendelet Pontok: 1 727. Mely adatok képezik részét a 49/2001. (IV.3.) Korm. rendelet szerinti adatlapokon

benyújtandó adatszolgáltatásnak? A. Szervestrágya tárolásra vonatkozó adatok B. Műtrágya tárolásra vonatkozó adatok C. Szervestrágya felhasználásra vonatkozó adatok D. Az állattartó telepen tartott állatfajok, korcsoportok Pontok: 3 728. Mely adatok nem képezik részét a 49/2001. (IV.3.) Korm. rendelet szerinti adatlapoknak? A. Földtulajdonos hozzájárulása B. Hígtrágya felhasználásra vonatkozó engedély száma C. Adatszolgáltató neve, címe D. December 31-én tárolt trágya mennyisége

Pontok: 2 729. Mikor tilos a trágya kijuttatása a 49/2001. (IV.3.) Korm. rendelet szerint ? A. Mindig ki lehet juttatni a trágyát B. Fagyott, hóval borított talajra C. A trágyázási tilalmi időszakban D. 20 %-nál meredekebb területen, ha nincs növényi fedettség rajta Pontok: 3 730. A hígtrágya termőföldön történő felhasználásának engedélyezése a 49/2001. (IV.3.) Korm. rendelet

alapján történik ? A. Igen, hiszen az is engedélyköteles tevékenység B. Nem, az a termőföldről szóló 1994. évi LV. tv. alapján engedélyköteles tevékenység és a termesztéstechnológiába kell környezetkímélő módon beilleszteni C. Nem, hiszen a hígtrágya felhasználásához nem kell engedély D. Nem, de e jogszabály is kimondja e követelményt. Pontok: 2 731. A trágyatárolókra mely előírások vonatkoznak? A. A hígtrágya tárolóhelynek legalább 4 havi hígtrágya, trágyalé, csurgalékvíz befogadására elegendő méretűnek kell lennie, B. Az istállótrágyatároló kapacitásnak elegendőnek kell lennie legalább 8 havi istállótrágya tárolására. C. Hígtrágya, trágyalé, csurgalékvíz kizárólag szivárgásmentes, szigetelt tartályban, medencében tárolható. D. Trágyatárolóra vonatkozóan a jogszabály nem állapít meg kötelezettséget Pontok: 3 732. Kinek kell folyamatos nyilvántartást vezetnie a 49/2001. (IV.3.) Korm. rendelet alapján? A. A nitrátérezékeny területen mezőgazdasági tevékenységet folytatónak B. Senkinek C. Minden gazdálkodónak D. Az IPPC köteles tevékenységet folytatóknak Pontok: 1 733. A 49/2001. (IV.3.) Korm. rendelet szerint engedélyköteles az istállótrágyázás? A. Igen B. Nem, hiszen e tevékenység általában nem engedélyköteles C. Igen, hiszen ez is veszélyezteti a felszín alatti vizeket D. Igen, hiszen ez is kockázat anyag Pontok: 1 734. A 27/2006. (II.7.) Korm. rendelet milyen módon határozza meg a nitrátérzékeny

területeket? A. Településhatárosan B. MePAR alapon C. Nem határozzák meg Pontok: 1 735. Mely területek tartoznak a nitrátérzékeny területek közé? A. A bányatavak és azok 300 m-es védősávja B. A belterületek C. minden település teljes külterülete, amely a 27/2006. (II:7.) Korm. rendeletben szerepel D. A kedvezőtlen adottságú területek. Pontok: 3

736. Milyen bírságok szerepelnek a 27/2006. (II.7.) Korm. rendeletben ? A. Nitrátszennyezési bírság B. Talajszennyezési bírság C. Felszín alatti víz szennyezési bírság D. Adatszolgáltatás bírság Pontok: 2 737. Melyik jogszabály tartalmazza a „Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat”

szabályrendszerét A. 4/2004. (I.13.) FV?M rendelet B. 4/2004. (I.13.) Korm. rendelet C. 49/2001. (IV.3.) Korm. rendelet D. 27/2006. (II.7.) Korm. Rendelet Pontok: 1 738. Mely a trágyatárolás teljesítésére vonatkozó határidők szerepelnek a 27/2006. (II.7.) Korm.

rendeletben A. 2007. október 31. B. 2005. december 31. C. 2009. október 31. D. 2013. december 31. Pontok: 3 739. Tartalmazza e a 27/2006. (II.7.) Korm. rendelet a nem nitrátérzékeny területen lévő

állattartó telepek trágyatárolóinak létesítésére vonatkozó határidőt? A. Nem, hiszen ez csak a nitrátérzékeny területre vonatkozóan fogalmaz meg előírásokat B. Igen C. Csak az IPPC köteles telepekre vonatkozóan D. Csak a hígtrágyás technológiára vonatkozóan Pontok: 1 740. Melyik jogszabály ültette át a nemzeti jogrendbe a felszín alatti vizek veszélyes

anyagokkal szembeni védelmérol szóló 80/68/EGK felszín alatti irányelvet? A. 219/2006. (VII.2I.) Korm. rendelet B. 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet C. 216/2004. (VII.21.) Korm. rendelet D. 219/2004. (VII.21.) KvVM. Rendelet Pontok: 1 741. Mi a 219/2004. (VII.2I.) Korm. rendelet célja? A. A felszín alatti víz és a földtani közeg szennyezésének megelőzése B. A felszíni vizek szennyeződésének megelőzése C. A biodiverzitás megőrzése D. a bekövetkezett határértéket meghaladó szennyezettség, károsodás mértékének csökkentése, megszüntetése Pontok: 2 742. Milyen potenciális szennyezőforrásokra vonatkozóan fogalmaz meg szabályokat a 219/2004. (VII.2I.) Korm. rendelet? A. minden potenciális pontszerű szennyezőforrásra B. Nem a szennyezőforrások felszámolása a cél C. Csak a trágyatároló műtárgyakra Pontok: 1

743. Adatszolgáltatási kötelezettséget meghatároz e a jogszabály? A. Nem B. Igen C. Igen, de csak ipari tevékenységet folytatók számára D. Igen, de a mezőgazdasági tevékenység esetében ez az adatszolgáltatás nem kötelező Pontok: 1 744. Mi az adatszolgáltatás alapja?

A. Az adatszolgáltatásának alapja az ún. engedélyköteles tevékenység, mely kockázatos anyag elhelyezése, továbbá felszín alatti vízbe történő közvetlen és közvetett bevezetés esetén valósul meg. B. Az adatszolgáltatásának alapja az ún. engedélyköteles tevékenység, mely kockázatos anyag elhelyezése, továbbá felszín alatti vízbe történő közvetlen bevezetés esetén valósul meg. C. Az adatszolgáltatásának alapja az ún. engedélyköteles tevékenység, mely kockázatos anyag elhelyezése, továbbá felszín alatti vízbe történő közvetett bevezetés esetén valósul meg. Pontok: 1 745. Melyek a 219/2004. (VII.2I.) Korm. rendelet szerinti „engedélyköteles” tevékenységek? A. A föld alatti tartályok (pl. üzemanyag, háztartási tüzelő olaj stb.) szivárgás mentesítése, dupla falú műszaki védelme B. Zárt takarmánytárolás C. Zárt rendszerű hulladékkezelés D. Szennyvíz iszap termőföldön történő felhasználása Pontok: 3 746. Melyik irányelv szól a felszín alatti vizek veszélyes anyagokkal szembeni védelmérol? A. 80/68/EGK B. 1698/2006/EK C. 96/61/EGK D. 91/676/EGK Pontok: 1 747. Melyik rendelet rögzíti a felszín alatti vizek és a földtani közeg minőségi védelméhez

kapcsolódó határértékeket? A. 49/2001. (IV.3.) Korm. rendelet B. 10/2000. (VI.2.) KöM-EüM-FVM-KHVM együttes miniszteri rendelet C. 10/2000. (VI.2.) KöM rendelet D. 4/2004. (I.13.) FVM rendelet Pontok: 1 748. Melyek a 219/2004. (VII.2I.) Korm. rendelet szerint általánosan megfogalmazott

„engedélyköteles” tevékenységek? A. Szennyező anyag elhelyezése, a felszín alatti vízbe történő közvetett bevezetése, a felszín alatti vízbe történő közvetlen bevezetése B. Szennyező anyag elhelyezése, a felszín alatti vízbe történő közvetett bevezetése, C. Szennyező anyag elhelyezése, a földtani közegbe történő közvetlen bevezetése, a felszín alatti vízbe történő közvetlen bevezetés D. Szennyező anyag elhelyezése, a földtani közegbe történő közvetlen bevezetése, a felszín alatti vízbe történő közvetett bevezetése, a felszín alatti vízbe történő közvetlen bevezetés Pontok: 1 749. Kármentesítési kötelezést tartalmaz e a 219/2004. (VII.2I.) Korm. rendelet ? A. Nem B. Igen, de ez a mezőgazdasági tevékenységet folytatókra nem vonatkozik C. Igen

Pontok: 1 750. Melyik adatlap a 219/2004. (VII.2I.) Korm. rendelet jogszabályban meghatározott

adatszolgáltatás alapja? A. Felszín Alatti Víz Nyilvántartási Rendszere (FAVI) B. Felszín Alatti Víz és Felszín feletti Víz Nyilvántartási Rendszere (FAVI) C. Nitrátadatlap D. Felszín Alatti Víz és Földtani Közeg Nyilvántartási Rendszere (FAVI) Pontok: 1 751. Mely adatok képezik részét a FAVI adatlapokon benyújtandó adatszolgáltatásnak?

A. Az engedélyköteles tevékenységi hely megnevezése, címe, helyrajzi számai, EOV koordinátái, használatának jellege, érzékenysége, a tevékenység és a műszaki védelem leírása stb. Azonban nem kell csatolni a talaj- és vízvizsgálat jellemzőket B. Az engedélyköteles tevékenységi hely megnevezése, címe, helyrajzi számai, EOV koordinátái, használatának jellege, érzékenysége, a tevékenység és a műszaki védelem leírásának megadása, az elhelyezett/bevezetett anyagmennyiség, talaj- és vízvizsgálat jellemző C. Csak az elhelyezett/bevezetett anyagmennyiséget, a talaj- és vízvizsgálat jellemzőket kell megküldeni D. Csak az engedélyköteles tevékenységi helyét kell beazonosítani, azaz a címét, helyrajzi számai, EOV koordinátáit. Pontok: 1 752. Hová kell beküldeni a FAVI adatlapot? A. A tevékenység szerint illetékes környezetvédelmi-, természetvédelmi és vízügyi felügyelőséghez B. A falugazdászokhoz C. A polgármesteri hivatalba D. A Mezőgazdasági és Szakigazgatási Hivatalhoz Pontok: 1 753. A FAVI rendszer adatbejelentői körét alkotják az állattartó tevékenységet végzők? A. Nem B. Igen, mindenki C. Igen, de csak a háztartási igényeket meghaladó állattartást végzők számára D. Csak az IPPC köteles nagy létszámú sertés és baromfi telepek Pontok: 1 754. A hígtrágya termőföldön történő felhasználásának engedélyezése a 219/2004. (VII.2I.) Korm.

rendelet általi engedély alapján történik ? A. Igen, hiszen az is engedélyköteles tevékenység B. Nem, az a termőföldről szóló 1994. évi LV. tv. alapján engedélyköteles tevékenység és a termesztéstechnológiába kell környezetkímélő módon beilleszteni C. Nem, hiszen a hígtrágya felhasználásához nem kell engedély D. Csak abban az esetben, ha a hígtrágya elhelyezésére, lerakására kerül sor. Pontok: 2 755. Előírhatja-e a 219/2004. (VII.2I.) Korm. rendelet valamely monitoringot? A. Nem fogalmaz meg erre irányuló előírást B. Igen, minden környezeti elemre kiterjedően C. Igen, a felszín alatti vizekre kiterjedően D. Igen, a felszíni és a felszín alatti vizekre kiterjedően. Pontok: 1 756. Mi a címe a felszín alatti vizek veszélyes anyagokkal szembeni védelmérol szóló

80/68/EGK irányelvet átültető nemzeti jogszabálynak?

A. A felszín alatti vizek védelméről B. A felszíni vizek védelméről C. A vizek védelméről D. A felszín alatti vizek és a földtani közeg védelméről Pontok: 1 757. A 219/2004. (VII.2I.) Korm. rendelet szerint engedélyköteles az istállótrágyázás? A. Igen B. Nem, hiszen e tevékenység általában nem engedélyköteles C. Igen, hiszen ez is veszélyezteti a felszín alatti vizeket D. Igen, hiszen ez is kockázat anyag Pontok: 1 758. Ivóvízkészletünk hány %-a származik felszín alatti vízkészletből? A. 97 B. 87 C. Csak felszíni ívóvíznyerő kutakkal rendelkezünk D. A felszín alatti vizekből származó ivóvíz Magyarországon kevesebb, mint 50 % Pontok: 1 759. Melyik jogszabály ültette át a nemzeti jogrendbe a környezet, különösen a talaj

védelméről szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználása esetén elnevezésű 86/278/EGK Tanács irányelvet? A. 50/2006. (VII.2I.) Korm. rendelet B. 50/2001. (IV.3.) Korm. rendelet C. 216/2004. (VII.21.) Korm. rendelet D. 49/2001. (VII.21.) KvVM. Rendelet Pontok: 1 760. Mi az 50/2001. (VII.2I.) Korm. rendelet célja? A. A szabályozás célja, hogy egyes szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági területen való szakszerű felhasználásával elkerülhetővé váljanak a talajra, a felszíni és felszín alatti vizekre, valamint az emberek egészségére, a növényekre és az állatokra gyakorolt káros hatások. B. A szabályozás célja, hogy a nitrátok terhelésének kiküszöbölésével elkerülhetővé váljanak a talajra, a felszíni és felszín alatti vizekre, valamint az emberek egészségére, a növényekre és az állatokra gyakorolt káros hatások. C. A szabályozás célja, hogy egyes szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági területen való szakszerű felhasználásával elkerülhetővé váljon a felszín alatti víz és a földtani közeg szennyezése D. A biodiverzitás megőrzése Pontok: 1 761. Milyen tevékenységekre vonatkozóan fogalmaz meg szabályokat az 50/2001. (VII.2I.) Korm.

rendelet ? A. minden potenciális szennyezést előidéző mezőgazdasági tevékenységre B. Tisztított szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági területen történő felhasználására vonatkozóan C. Minden szerves eredetű nitrogén- és foszforterhelésre vonatkozóan D. A szennyvíztisztító telepek adatszolgáltatására vonatkozóan Pontok: 2 762. Adatszolgáltatási kötelezettséget meghatároz e az 50/2001. (VII.2I.) Korm. rendelet ? A. Nem B. Igen C. Igen, a földhasználók számára

D. Igen, de az adatszolgáltatás nem közvetlenül a mezőgazdasági tevékenységet folytatóra hárul E. Pontok: 2 763. Tisztított szennyvíz, szennyvíziszap termőföldön történő elhelyezése mi alapján

lehetséges? A. Talajtani szakvélemény B. Talajvédelmi hatóság engedélye C. Környezetvédelmi felügyelőségek engedélye D. Szennyvíz iszap termőföldön történő felhasználása nem engedély köteles tevékenység Pontok: 3 764. Melyik irányelv szól a szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználásáról? A. 86/278/EGK B. 1698/2006/EK C. 80/68/EGK D. 91/676/EGK Pontok: 1 765. Melyik rendelet rögzíti a felszín alatti vizek és a földtani közeg minőségi védelméhez

kapcsolódó határértékeket? A. 49/2001. (IV.3.) Korm. rendelet B. 10/2000. (VI.2.) KöM-EüM-FVM-KHVM együttes miniszteri rendelet C. 10/2000. (VI.2.) KöM rendelet D. 4/2004. (I.13.) FVM rendelet Pontok: 1 766. Milyen káros anyagok fordulhatnak elő a szennyvízekben illetve szennyvíziszapokban

? A. kórokozó mikroszerveteket (pathogéneket pl.E.Coli, Streptococcus ssp.), B. szerves szennyező vegyületeket (POP anyagok, aromás szénhidrogének stb.) C. toxikus nehézfémeket D. esszenciális mikroelemek Pontok: 3 767. Mely jogszabályok írják elő a kötelezően a szennyvizek és szennyvíziszapok

termőföldön történő hasznosításához szükséges engedélyeztetést? A. Nem engedélyköteles a szennyvíz illetve szennyvíziszap termőföldön történő felhasználása B. A termőföldről szóló 1994. évi LV. tv C. 50/2001. (IV.3.) Korm- rendelet D. 219/2004. (VII.21.) Korm. Rendelet Pontok: 2 768. Mely növények termesztése esetén tilos a sz/sz.iszap felhasználása? A. Nyersen is fogyasztásra kerülő zöldségek, gyümölcsök B. Minden termesztésben lévő növény esetében C. Nincs a felhasználást akadályozó termesztésben lévő növényi kultúra D. Gabonafélék, olajosmagvú, fehérje- és rost tartalmú növények Pontok: 1 769. Mely talajtani paraméterek esetén tilos a szennyvíz/szennyvíziszap felhasználása? A. homoktalajok B. agyagtalajok

C. minden talajon felhasználhatók D. termőföldön nem használható fel Pontok: 2 770. Nitrátérzékeny területen korlátozott e a felhasználása a

szennyvíz/szennyvíziszapoknak? A. Nem, mert a terület szennyvíziszapokra nem érzékeny B. Igen, mivel ott csak 170 kg N/ha/év összes hatóanyagtartalom juttatható ki a szervestrágya mennyiségen felül C. Igen, mivel ott csak 170 kg N/ha/év összes hatóanyagtartalom juttatható ki a szervestrágya mennyiségével együtt D. Nem, mert a nitrátérzékeny területeken csak az állati eredetű szervestrágya felhasználás korlátozott Pontok: 1 771. A szennyvizek/szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásához kinek a

hozzájárulása szükséges? A. Nem kell senki hozzájárulása B. Minden földtulajdonosé, ahova az engedélyeztetést le szeretnék folytatni C. A jegyző hozzájárulása kell D. A jegyző és a földtulajdonosok hozzájárulása kell. Pontok: 1 772. Mely jogszabály írja elő a talajtani szakvélemény készítés részletes szabályait a

szennyvíz illetve szennyvíziszap termőföldön történő elhelyezéséhez? A. Nincs ilyen jogszabály B. A 29/2006. (IV.10.) FVM rendelet C. 50/2001. (IV.3.) Korm. rendelet D. A termőföldről szóló 1994. évi LV. tv. E. A 29/2006 (IV.10.) Korm. Rendelet Pontok: 2 773. Hol tilos a sz. szennyvíz/szennyvíziszap felhasználása? A. Nem tilos sehol B. gyepen (legelőn), C. védett természeti területen, D. ökológiai gazdálkodással érintett területen, Pontok: 3 774. Az akkreditált laboratóriumi vizsgálata mennyi idővel előzheti meg a

szennyvíz/szennyvíziszap kijuttatás idejét? A. max. 6 hónap B. Nincs időhöz kötve C. Nem kell akkreditált laboratóriumi vizsgálat D. Max. 2 hét Pontok: 1 775. Mely előírások szerepelnek az 50/2001. (IV.3.) Kor. rendeletben? A. A közegészségügyi várakozási idők B. Egyes környezetvédelmi és közegészségügyi védőtávolságok C. Műtrágyázás szabályai D. A talajtani szakvélemény készítés részletes szabályait Pontok: 2

776. Mire kell figyelnie a földhasználónak/földtulajdonosnak a szennyvíz/szennyvíziszap

felhasználás során? A. A kijuttatás során ügyelnie kell arra, hogy az engedélyes csak a talajvédelmi hatóság engedélyében foglalt mértékben, helyre és növényre juttassa ki a tisztított szennyvizet vagy szennyvíziszapot, figyelemmel az esetleges tilalmi időszakra B. Az időjárási viszonyokra C. A madárvonulásra D. Be kell tartania az engedélyben foglalt közegészségügyi várakozási időket Pontok: 2 777. A szennyvíz/szennyvíziszap termőföldre történő kijuttatást mennyi idővel a

tevékenység megkezdése előtt kell a talajvédelmi hatóság felé bejelenteni? A. Min. 2 órával B. Nem kell bejelenteni C. Egy héttel előtte D. minimum 2 nappal előtte Pontok: 1 778. Melyik jogszabály ültette át a nemzeti jogrendbe a vizek mezőgazdasági eredetű

nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 91/676/EGK tanácsi irányelvet? A. 219/2004. (VII.2I.) Korm. rendelet B. 49/2001. (IV.3.) Korm. rendelet C. 27/2006. (II.7.) Korm. rendelet D. 50/2001. (Iv.3.) Korm. Rendelet Pontok: 2 779. Mi a 49/2001. (IV.3.) Korm. rendelet célja? A. a nitrátérzékeny területeken a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezés megelőzése, csökkentése B. A felszín alatti víz és a földtani közeg szennyezésének megelőzése C. A biodiverzitás megőrzése D. a nitrátérzékeny területeken bármely eredetű nitrátszennyezés megelőzése, csökkentése Pontok: 1 780. Milyen anyagok felhasználásával kapcsolatban fogalmaz meg előírásokat a „Helyes

Mezőgazdasági Gyakorlat”? A. istállótrágya felhasználása nitrátérzékeny területen B. istállótrágya felhasználása az ország egész területén C. szervestrágyák felhasználása nitrátérzékeny területen D. kockázatos anyagok felhasználására nitrátérzékeny területeken Pontok: 2 781. Mi a 49/2001. (IV.3.) Korm. rendelet szerint az adatszolgáltatás beadási határideje ? A. Minden év február 28. B. Minden év december 31. C. Minden év május 15. D. Nincs határidőhöz kötve, évente legalább egyszer Pontok: 1 782. Hova kell benyújtani a 49/2001. (IV.3.) Korm. rendelet szerinti adatlapokat? A. A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalon belül a talajvédelmi hatósághoz B. A környezetvédelmi felügyelőségekhez C. A falugazdászokhoz D. A jegyzőhöz

Pontok: 1 783. Melyik irányelv szól a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni

védelméről? A. 80/68/EGK B. 1698/2006/EK C. 96/61/EGK D. 91/676/EGK Pontok: 1 784. Mikor van a trágyázási tilalmi időszak a 49/2001. (IV.3.) Korm. rendelet szerint ? A. November 1-től február 25-ig B. Nincs trágyázási tilalmi időszak C. December 1-től február 15-ig D. December 1-től február 25-ig Pontok: 1 785. Melyek a 49/2001. (IV.3.) Korm. rendelet szerint általánosan megfogalmazott előírások? A. Nitrátérzékeny területen az évente szerves trágyával kijutó nitrogén mennyisége nem haladhatja meg a 170 kg/ha értéket B. A műtrágya felhasználás talajvizsgálatokra alapozottan lehetséges (5 évente, gyepek esetében legalább 10 évente) maximum 5 ha-os gyakoriságú mintavételi egységet alapul véve C. kijuttatott istállótrágyát lehetőleg azonnal, de legfeljebb 14 napon belül a talaj felső szerkezetes rétegébe egyenletesen be kell dolgozni. D. Olajtartály csak szigeteléssel létesíthető nitrátérzékeny területen Pontok: 3 786. Milyen védőtávolság került megállapításra a 49/2001. (IV.3.) Korm. rendeletben a felszíni vizek illetve kutak stb. védelme érdekében? A. Nincs védőtávolság B. 10 méteres védőtávolság C. 20 méteres védőtávolság D. minimum 2 méter Pontok: 1 787. Melyik rendelet tartalmazza a trágyatároló műtárgyak kialakítására vonatkozó

határidőket? A. 29/2006. (VII.21.) FVM rendelet B. 49/2001. (IV.3.) Korm. rendelet C. 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet D. 27/2006. (II.7.) Korm. Rendelet Pontok: 1 788. Mely adatok képezik részét a 49/2001. (IV.3.) Korm. rendelet szerinti adatlapokon

benyújtandó adatszolgáltatásnak? A. Szervestrágya tárolásra vonatkozó adatok B. Műtrágya tárolásra vonatkozó adatok C. Szervestrágya felhasználásra vonatkozó adatok D. Az állattartó telepen tartott állatfajok, korcsoportok Pontok: 3 789. Mely adatok nem képezik részét a 49/2001. (IV.3.) Korm. rendelet szerinti adatlapoknak? A. Földtulajdonos hozzájárulása B. Hígtrágya felhasználásra vonatkozó engedély száma

C. Adatszolgáltató neve, címe D. December 31-én tárolt trágya mennyisége Pontok: 2 790. Mikor tilos a trágya kijuttatása a 49/2001. (IV.3.) Korm. rendelet szerint ? A. Mindig ki lehet juttatni a trágyát B. Fagyott, hóval borított talajra C. A trágyázási tilalmi időszakban D. 20 %-nál meredekebb területen, ha nincs növényi fedettség rajta Pontok: 3 791. A hígtrágya termőföldön történő felhasználásának engedélyezése a 49/2001. (IV.3.) Korm. rendelet

alapján történik ? A. Igen, hiszen az is engedélyköteles tevékenység B. Nem, az a termőföldről szóló 1994. évi LV. tv. alapján engedélyköteles tevékenység és a termesztéstechnológiába kell környezetkímélő módon beilleszteni C. Nem, hiszen a hígtrágya felhasználásához nem kell engedély D. Nem, de e jogszabály is kimondja e követelményt. Pontok: 2 792. A trágyatárolókra mely előírások vonatkoznak? A. A hígtrágya tárolóhelynek legalább 4 havi hígtrágya, trágyalé, csurgalékvíz befogadására elegendő méretűnek kell lennie, B. Az istállótrágyatároló kapacitásnak elegendőnek kell lennie legalább 8 havi istállótrágya tárolására. C. Hígtrágya, trágyalé, csurgalékvíz kizárólag szivárgásmentes, szigetelt tartályban, medencében tárolható. D. Trágyatárolóra vonatkozóan a jogszabály nem állapít meg kötelezettséget Pontok: 3 793. Kinek kell folyamatos nyilvántartást vezetnie a 49/2001. (IV.3.) Korm. rendelet alapján? A. A nitrátérezékeny területen mezőgazdasági tevékenységet folytatónak B. Senkinek C. Minden gazdálkodónak D. Az IPPC köteles tevékenységet folytatóknak Pontok: 1 794. A 49/2001. (IV.3.) Korm. rendelet szerint engedélyköteles az istállótrágyázás? A. Igen B. Nem, hiszen e tevékenység általában nem engedélyköteles C. Igen, hiszen ez is veszélyezteti a felszín alatti vizeket D. Igen, hiszen ez is kockázat anyag Pontok: 1 795. A 27/2006. (II.7.) Korm. rendelet milyen módon határozza meg a nitrátérzékeny

területeket? A. Településhatárosan B. MePAR alapon C. Nem határozzák meg Pontok: 1 796. Mely területek tartoznak a nitrátérzékeny területek közé? A. A bányatavak és azok 300 m-es védősávja B. A belterületek C. minden település teljes külterülete, amely a 27/2006. (II:7.) Korm. rendeletben szerepel D. A kedvezőtlen adottságú területek.

Pontok: 3 797. Milyen bírságok szerepelnek a 27/2006. (II.7.) Korm. rendeletben ? A. Nitrátszennyezési bírság B. Talajszennyezési bírság C. Felszín alatti víz szennyezési bírság D. Adatszolgáltatás bírság Pontok: 2 798. Melyik jogszabály tartalmazza a „Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat”

szabályrendszerét A. 4/2004. (I.13.) FV?M rendelet B. 4/2004. (I.13.) Korm. rendelet C. 49/2001. (IV.3.) Korm. rendelet D. 27/2006. (II.7.) Korm. Rendelet Pontok: 1 799. Mely a trágyatárolás teljesítésére vonatkozó határidők szerepelnek a 27/2006. (II.7.) Korm.

rendeletben A. 2007. október 31. B. 2005. december 31. C. 2009. október 31. D. 2013. december 31. Pontok: 3 800. Tartalmazza e a 27/2006. (II.7.) Korm. rendelet a nem nitrátérzékeny területen lévő

állattartó telepek trágyatárolóinak létesítésére vonatkozó határidőt? A. Nem, hiszen ez csak a nitrátérzékeny területre vonatkozóan fogalmaz meg előírásokat B. Igen C. Csak az IPPC köteles telepekre vonatkozóan D. Csak a hígtrágyás technológiára vonatkozóan Pontok: 1 801. Melyik jogszabály ültette át a nemzeti jogrendbe a felszín alatti vizek veszélyes

anyagokkal szembeni védelmérol szóló 80/68/EGK felszín alatti irányelvet? A. 219/2006. (VII.2I.) Korm. rendelet B. 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet C. 216/2004. (VII.21.) Korm. rendelet D. 219/2004. (VII.21.) KvVM. Rendelet Pontok: 1 802. Mi a 219/2004. (VII.2I.) Korm. rendelet célja? A. A felszín alatti víz és a földtani közeg szennyezésének megelőzése B. A felszíni vizek szennyeződésének megelőzése C. A biodiverzitás megőrzése D. a bekövetkezett határértéket meghaladó szennyezettség, károsodás mértékének csökkentése, megszüntetése Pontok: 2 803. Milyen potenciális szennyezőforrásokra vonatkozóan fogalmaz meg szabályokat a 219/2004. (VII.2I.) Korm. rendelet? A. minden potenciális pontszerű szennyezőforrásra B. Nem a szennyezőforrások felszámolása a cél C. Csak a trágyatároló műtárgyakra

Pontok: 1 804. Adatszolgáltatási kötelezettséget meghatároz e a jogszabály? A. Nem B. Igen C. Igen, de csak ipari tevékenységet folytatók számára D. Igen, de a mezőgazdasági tevékenység esetében ez az adatszolgáltatás nem kötelező Pontok: 1 805. Mi az adatszolgáltatás alapja?

A. Az adatszolgáltatásának alapja az ún. engedélyköteles tevékenység, mely kockázatos anyag elhelyezése, továbbá felszín alatti vízbe történő közvetlen és közvetett bevezetés esetén valósul meg. B. Az adatszolgáltatásának alapja az ún. engedélyköteles tevékenység, mely kockázatos anyag elhelyezése, továbbá felszín alatti vízbe történő közvetlen bevezetés esetén valósul meg. C. Az adatszolgáltatásának alapja az ún. engedélyköteles tevékenység, mely kockázatos anyag elhelyezése, továbbá felszín alatti vízbe történő közvetett bevezetés esetén valósul meg. Pontok: 1 806. Melyek a 219/2004. (VII.2I.) Korm. rendelet szerinti „engedélyköteles” tevékenységek? A. A föld alatti tartályok (pl. üzemanyag, háztartási tüzelő olaj stb.) szivárgás mentesítése, dupla falú műszaki védelme B. Zárt takarmánytárolás C. Zárt rendszerű hulladékkezelés D. Szennyvíz iszap termőföldön történő felhasználása Pontok: 3 807. Melyik irányelv szól a felszín alatti vizek veszélyes anyagokkal szembeni védelmérol? A. 80/68/EGK B. 1698/2006/EK C. 96/61/EGK D. 91/676/EGK Pontok: 1 808. Melyik rendelet rögzíti a felszín alatti vizek és a földtani közeg minőségi védelméhez

kapcsolódó határértékeket? A. 49/2001. (IV.3.) Korm. rendelet B. 10/2000. (VI.2.) KöM-EüM-FVM-KHVM együttes miniszteri rendelet C. 10/2000. (VI.2.) KöM rendelet D. 4/2004. (I.13.) FVM rendelet Pontok: 1 809. Melyek a 219/2004. (VII.2I.) Korm. rendelet szerint általánosan megfogalmazott

„engedélyköteles” tevékenységek? A. Szennyező anyag elhelyezése, a felszín alatti vízbe történő közvetett bevezetése, a felszín alatti vízbe történő közvetlen bevezetése B. Szennyező anyag elhelyezése, a felszín alatti vízbe történő közvetett bevezetése, C. Szennyező anyag elhelyezése, a földtani közegbe történő közvetlen bevezetése, a felszín alatti vízbe történő közvetlen bevezetés D. Szennyező anyag elhelyezése, a földtani közegbe történő közvetlen bevezetése, a felszín alatti vízbe történő közvetett bevezetése, a felszín alatti vízbe történő közvetlen bevezetés Pontok: 1 810. Kármentesítési kötelezést tartalmaz e a 219/2004. (VII.2I.) Korm. rendelet ? A. Nem

B. Igen, de ez a mezőgazdasági tevékenységet folytatókra nem vonatkozik C. Igen Pontok: 1 811. Melyik adatlap a 219/2004. (VII.2I.) Korm. rendelet jogszabályban meghatározott

adatszolgáltatás alapja? A. Felszín Alatti Víz Nyilvántartási Rendszere (FAVI) B. Felszín Alatti Víz és Felszín feletti Víz Nyilvántartási Rendszere (FAVI) C. Nitrátadatlap D. Felszín Alatti Víz és Földtani Közeg Nyilvántartási Rendszere (FAVI) Pontok: 1 812. Mely adatok képezik részét a FAVI adatlapokon benyújtandó adatszolgáltatásnak?

A. Az engedélyköteles tevékenységi hely megnevezése, címe, helyrajzi számai, EOV koordinátái, használatának jellege, érzékenysége, a tevékenység és a műszaki védelem leírása stb. Azonban nem kell csatolni a talaj- és vízvizsgálat jellemzőket B. Az engedélyköteles tevékenységi hely megnevezése, címe, helyrajzi számai, EOV koordinátái, használatának jellege, érzékenysége, a tevékenység és a műszaki védelem leírásának megadása, az elhelyezett/bevezetett anyagmennyiség, talaj- és vízvizsgálat jellemző C. Csak az elhelyezett/bevezetett anyagmennyiséget, a talaj- és vízvizsgálat jellemzőket kell megküldeni D. Csak az engedélyköteles tevékenységi helyét kell beazonosítani, azaz a címét, helyrajzi számai, EOV koordinátáit. Pontok: 1 813. Hová kell beküldeni a FAVI adatlapot? A. A tevékenység szerint illetékes környezetvédelmi-, természetvédelmi és vízügyi felügyelőséghez B. A falugazdászokhoz C. A polgármesteri hivatalba D. A Mezőgazdasági és Szakigazgatási Hivatalhoz Pontok: 1 814. A FAVI rendszer adatbejelentői körét alkotják az állattartó tevékenységet végzők? A. Nem B. Igen, mindenki C. Igen, de csak a háztartási igényeket meghaladó állattartást végzők számára D. Csak az IPPC köteles nagy létszámú sertés és baromfi telepek Pontok: 1 815. A hígtrágya termőföldön történő felhasználásának engedélyezése a 219/2004. (VII.2I.) Korm.

rendelet általi engedély alapján történik ? A. Igen, hiszen az is engedélyköteles tevékenység B. Nem, az a termőföldről szóló 1994. évi LV. tv. alapján engedélyköteles tevékenység és a termesztéstechnológiába kell környezetkímélő módon beilleszteni C. Nem, hiszen a hígtrágya felhasználásához nem kell engedély D. Csak abban az esetben, ha a hígtrágya elhelyezésére, lerakására kerül sor. Pontok: 2 816. Előírhatja-e a 219/2004. (VII.2I.) Korm. rendelet valamely monitoringot? A. Nem fogalmaz meg erre irányuló előírást B. Igen, minden környezeti elemre kiterjedően C. Igen, a felszín alatti vizekre kiterjedően D. Igen, a felszíni és a felszín alatti vizekre kiterjedően. Pontok: 1

817. Mi a címe a felszín alatti vizek veszélyes anyagokkal szembeni védelmérol szóló

80/68/EGK irányelvet átültető nemzeti jogszabálynak? A. A felszín alatti vizek védelméről B. A felszíni vizek védelméről C. A vizek védelméről D. A felszín alatti vizek és a földtani közeg védelméről Pontok: 1 818. A 219/2004. (VII.2I.) Korm. rendelet szerint engedélyköteles az istállótrágyázás? A. Igen B. Nem, hiszen e tevékenység általában nem engedélyköteles C. Igen, hiszen ez is veszélyezteti a felszín alatti vizeket D. Igen, hiszen ez is kockázat anyag Pontok: 1 819. Ivóvízkészletünk hány %-a származik felszín alatti vízkészletből? A. 97 B. 87 C. Csak felszíni ívóvíznyerő kutakkal rendelkezünk D. A felszín alatti vizekből származó ivóvíz Magyarországon kevesebb, mint 50 % Pontok: 1 820. Melyik jogszabály ültette át a nemzeti jogrendbe a környezet, különösen a talaj

védelméről szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználása esetén elnevezésű 86/278/EGK Tanács irányelvet? A. 50/2006. (VII.2I.) Korm. rendelet B. 50/2001. (IV.3.) Korm. rendelet C. 216/2004. (VII.21.) Korm. rendelet D. 49/2001. (VII.21.) KvVM. Rendelet Pontok: 1 821. Mi az 50/2001. (VII.2I.) Korm. rendelet célja? A. A szabályozás célja, hogy egyes szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági területen való szakszerű felhasználásával elkerülhetővé váljanak a talajra, a felszíni és felszín alatti vizekre, valamint az emberek egészségére, a növényekre és az állatokra gyakorolt káros hatások. B. A szabályozás célja, hogy a nitrátok terhelésének kiküszöbölésével elkerülhetővé váljanak a talajra, a felszíni és felszín alatti vizekre, valamint az emberek egészségére, a növényekre és az állatokra gyakorolt káros hatások. C. A szabályozás célja, hogy egyes szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági területen való szakszerű felhasználásával elkerülhetővé váljon a felszín alatti víz és a földtani közeg szennyezése D. A biodiverzitás megőrzése Pontok: 1 822. Milyen tevékenységekre vonatkozóan fogalmaz meg szabályokat az 50/2001. (VII.2I.) Korm.

rendelet ? A. minden potenciális szennyezést előidéző mezőgazdasági tevékenységre B. Tisztított szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági területen történő felhasználására vonatkozóan C. Minden szerves eredetű nitrogén- és foszforterhelésre vonatkozóan D. A szennyvíztisztító telepek adatszolgáltatására vonatkozóan Pontok: 2 823. Adatszolgáltatási kötelezettséget meghatároz e az 50/2001. (VII.2I.) Korm. rendelet ? A. Nem

B. Igen C. Igen, a földhasználók számára D. Igen, de az adatszolgáltatás nem közvetlenül a mezőgazdasági tevékenységet folytatóra hárul E. Pontok: 2 824. Tisztított szennyvíz, szennyvíziszap termőföldön történő elhelyezése mi alapján

lehetséges? A. Talajtani szakvélemény B. Talajvédelmi hatóság engedélye C. Környezetvédelmi felügyelőségek engedélye D. Szennyvíz iszap termőföldön történő felhasználása nem engedély köteles tevékenység Pontok: 3 825. Melyik irányelv szól a szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználásáról? A. 86/278/EGK B. 1698/2006/EK C. 80/68/EGK D. 91/676/EGK Pontok: 1 826. Melyik rendelet rögzíti a felszín alatti vizek és a földtani közeg minőségi védelméhez

kapcsolódó határértékeket? A. 49/2001. (IV.3.) Korm. rendelet B. 10/2000. (VI.2.) KöM-EüM-FVM-KHVM együttes miniszteri rendelet C. 10/2000. (VI.2.) KöM rendelet D. 4/2004. (I.13.) FVM rendelet Pontok: 1 827. Milyen káros anyagok fordulhatnak elő a szennyvízekben illetve szennyvíziszapokban

? A. kórokozó mikroszerveteket (pathogéneket pl.E.Coli, Streptococcus ssp.), B. szerves szennyező vegyületeket (POP anyagok, aromás szénhidrogének stb.) C. toxikus nehézfémeket D. esszenciális mikroelemek Pontok: 3 828. Mely jogszabályok írják elő a kötelezően a szennyvizek és szennyvíziszapok

termőföldön történő hasznosításához szükséges engedélyeztetést? A. Nem engedélyköteles a szennyvíz illetve szennyvíziszap termőföldön történő felhasználása B. A termőföldről szóló 1994. évi LV. tv C. 50/2001. (IV.3.) Korm- rendelet D. 219/2004. (VII.21.) Korm. Rendelet Pontok: 2 829. Mely növények termesztése esetén tilos a sz/sz.iszap felhasználása? A. Nyersen is fogyasztásra kerülő zöldségek, gyümölcsök B. Minden termesztésben lévő növény esetében C. Nincs a felhasználást akadályozó termesztésben lévő növényi kultúra D. Gabonafélék, olajosmagvú, fehérje- és rost tartalmú növények Pontok: 1 830. Mely talajtani paraméterek esetén tilos a szennyvíz/szennyvíziszap felhasználása?

A. homoktalajok B. agyagtalajok C. minden talajon felhasználhatók D. termőföldön nem használható fel Pontok: 2 831. Nitrátérzékeny területen korlátozott e a felhasználása a

szennyvíz/szennyvíziszapoknak? A. Nem, mert a terület szennyvíziszapokra nem érzékeny B. Igen, mivel ott csak 170 kg N/ha/év összes hatóanyagtartalom juttatható ki a szervestrágya mennyiségen felül C. Igen, mivel ott csak 170 kg N/ha/év összes hatóanyagtartalom juttatható ki a szervestrágya mennyiségével együtt D. Nem, mert a nitrátérzékeny területeken csak az állati eredetű szervestrágya felhasználás korlátozott Pontok: 1 832. A szennyvizek/szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásához kinek a

hozzájárulása szükséges? A. Nem kell senki hozzájárulása B. Minden földtulajdonosé, ahova az engedélyeztetést le szeretnék folytatni C. A jegyző hozzájárulása kell D. A jegyző és a földtulajdonosok hozzájárulása kell. Pontok: 1 833. Mely jogszabály írja elő a talajtani szakvélemény készítés részletes szabályait a

szennyvíz illetve szennyvíziszap termőföldön történő elhelyezéséhez? A. Nincs ilyen jogszabály B. A 29/2006. (IV.10.) FVM rendelet C. 50/2001. (IV.3.) Korm. rendelet D. A termőföldről szóló 1994. évi LV. tv. E. A 29/2006 (IV.10.) Korm. Rendelet Pontok: 2 834. Hol tilos a sz. szennyvíz/szennyvíziszap felhasználása? A. Nem tilos sehol B. gyepen (legelőn), C. védett természeti területen, D. ökológiai gazdálkodással érintett területen, Pontok: 3 835. Az akkreditált laboratóriumi vizsgálata mennyi idővel előzheti meg a

szennyvíz/szennyvíziszap kijuttatás idejét? A. max. 6 hónap B. Nincs időhöz kötve C. Nem kell akkreditált laboratóriumi vizsgálat D. Max. 2 hét Pontok: 1 836. Mely előírások szerepelnek az 50/2001. (IV.3.) Kor. rendeletben? A. A közegészségügyi várakozási idők B. Egyes környezetvédelmi és közegészségügyi védőtávolságok C. Műtrágyázás szabályai D. A talajtani szakvélemény készítés részletes szabályait Pontok: 2

837. Mire kell figyelnie a földhasználónak/földtulajdonosnak a szennyvíz/szennyvíziszap

felhasználás során? A. A kijuttatás során ügyelnie kell arra, hogy az engedélyes csak a talajvédelmi hatóság engedélyében foglalt mértékben, helyre és növényre juttassa ki a tisztított szennyvizet vagy szennyvíziszapot, figyelemmel az esetleges tilalmi időszakra B. Az időjárási viszonyokra C. A madárvonulásra D. Be kell tartania az engedélyben foglalt közegészségügyi várakozási időket Pontok: 2 838. A szennyvíz/szennyvíziszap termőföldre történő kijuttatást mennyi idővel a

tevékenység megkezdése előtt kell a talajvédelmi hatóság felé bejelenteni? A. Min. 2 órával B. Nem kell bejelenteni C. Egy héttel előtte D. minimum 2 nappal előtte Pontok: 1 839. Melyik jogszabály ültette át a nemzeti jogrendbe a vizek mezőgazdasági eredetű

nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 91/676/EGK tanácsi irányelvet? A. 219/2004. (VII.2I.) Korm. rendelet B. 49/2001. (IV.3.) Korm. rendelet C. 27/2006. (II.7.) Korm. rendelet D. 50/2001. (Iv.3.) Korm. Rendelet Pontok: 2 840. Mi a 49/2001. (IV.3.) Korm. rendelet célja? A. a nitrátérzékeny területeken a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezés megelőzése, csökkentése B. A felszín alatti víz és a földtani közeg szennyezésének megelőzése C. A biodiverzitás megőrzése D. a nitrátérzékeny területeken bármely eredetű nitrátszennyezés megelőzése, csökkentése Pontok: 1 841. Milyen anyagok felhasználásával kapcsolatban fogalmaz meg előírásokat a „Helyes

Mezőgazdasági Gyakorlat”? A. istállótrágya felhasználása nitrátérzékeny területen B. istállótrágya felhasználása az ország egész területén C. szervestrágyák felhasználása nitrátérzékeny területen D. kockázatos anyagok felhasználására nitrátérzékeny területeken Pontok: 2 842. Mi a 49/2001. (IV.3.) Korm. rendelet szerint az adatszolgáltatás beadási határideje ? A. Minden év február 28. B. Minden év december 31. C. Minden év május 15. D. Nincs határidőhöz kötve, évente legalább egyszer Pontok: 1 843. Hova kell benyújtani a 49/2001. (IV.3.) Korm. rendelet szerinti adatlapokat? A. A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalon belül a talajvédelmi hatósághoz B. A környezetvédelmi felügyelőségekhez C. A falugazdászokhoz

D. A jegyzőhöz Pontok: 1 844. Melyik irányelv szól a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni

védelméről? A. 80/68/EGK B. 1698/2006/EK C. 96/61/EGK D. 91/676/EGK Pontok: 1 845. Mikor van a trágyázási tilalmi időszak a 49/2001. (IV.3.) Korm. rendelet szerint ? A. November 1-től február 25-ig B. Nincs trágyázási tilalmi időszak C. December 1-től február 15-ig D. December 1-től február 25-ig Pontok: 1 846. Melyek a 49/2001. (IV.3.) Korm. rendelet szerint általánosan megfogalmazott előírások? A. Nitrátérzékeny területen az évente szerves trágyával kijutó nitrogén mennyisége nem haladhatja meg a 170 kg/ha értéket B. A műtrágya felhasználás talajvizsgálatokra alapozottan lehetséges (5 évente, gyepek esetében legalább 10 évente) maximum 5 ha-os gyakoriságú mintavételi egységet alapul véve C. kijuttatott istállótrágyát lehetőleg azonnal, de legfeljebb 14 napon belül a talaj felső szerkezetes rétegébe egyenletesen be kell dolgozni. D. Olajtartály csak szigeteléssel létesíthető nitrátérzékeny területen Pontok: 3 847. Milyen védőtávolság került megállapításra a 49/2001. (IV.3.) Korm. rendeletben a felszíni vizek illetve kutak stb. védelme érdekében? A. Nincs védőtávolság B. 10 méteres védőtávolság C. 20 méteres védőtávolság D. minimum 2 méter Pontok: 1 848. Melyik rendelet tartalmazza a trágyatároló műtárgyak kialakítására vonatkozó

határidőket? A. 29/2006. (VII.21.) FVM rendelet B. 49/2001. (IV.3.) Korm. rendelet C. 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet D. 27/2006. (II.7.) Korm. Rendelet Pontok: 1 849. Mely adatok képezik részét a 49/2001. (IV.3.) Korm. rendelet szerinti adatlapokon

benyújtandó adatszolgáltatásnak? A. Szervestrágya tárolásra vonatkozó adatok B. Műtrágya tárolásra vonatkozó adatok C. Szervestrágya felhasználásra vonatkozó adatok D. Az állattartó telepen tartott állatfajok, korcsoportok Pontok: 3 850. Mely adatok nem képezik részét a 49/2001. (IV.3.) Korm. rendelet szerinti adatlapoknak? A. Földtulajdonos hozzájárulása

B. Hígtrágya felhasználásra vonatkozó engedély száma C. Adatszolgáltató neve, címe D. December 31-én tárolt trágya mennyisége Pontok: 2 851. Mikor tilos a trágya kijuttatása a 49/2001. (IV.3.) Korm. rendelet szerint ? A. Mindig ki lehet juttatni a trágyát B. Fagyott, hóval borított talajra C. A trágyázási tilalmi időszakban D. 20 %-nál meredekebb területen, ha nincs növényi fedettség rajta Pontok: 3 852. A hígtrágya termőföldön történő felhasználásának engedélyezése a 49/2001. (IV.3.) Korm. rendelet

alapján történik ? A. Igen, hiszen az is engedélyköteles tevékenység B. Nem, az a termőföldről szóló 1994. évi LV. tv. alapján engedélyköteles tevékenység és a termesztéstechnológiába kell környezetkímélő módon beilleszteni C. Nem, hiszen a hígtrágya felhasználásához nem kell engedély D. Nem, de e jogszabály is kimondja e követelményt. Pontok: 2 853. A trágyatárolókra mely előírások vonatkoznak? A. A hígtrágya tárolóhelynek legalább 4 havi hígtrágya, trágyalé, csurgalékvíz befogadására elegendő méretűnek kell lennie, B. Az istállótrágyatároló kapacitásnak elegendőnek kell lennie legalább 8 havi istállótrágya tárolására. C. Hígtrágya, trágyalé, csurgalékvíz kizárólag szivárgásmentes, szigetelt tartályban, medencében tárolható. D. Trágyatárolóra vonatkozóan a jogszabály nem állapít meg kötelezettséget Pontok: 3 854. Kinek kell folyamatos nyilvántartást vezetnie a 49/2001. (IV.3.) Korm. rendelet alapján? A. A nitrátérezékeny területen mezőgazdasági tevékenységet folytatónak B. Senkinek C. Minden gazdálkodónak D. Az IPPC köteles tevékenységet folytatóknak Pontok: 1 855. A 49/2001. (IV.3.) Korm. rendelet szerint engedélyköteles az istállótrágyázás? A. Igen B. Nem, hiszen e tevékenység általában nem engedélyköteles C. Igen, hiszen ez is veszélyezteti a felszín alatti vizeket D. Igen, hiszen ez is kockázat anyag Pontok: 1 856. A 27/2006. (II.7.) Korm. rendelet milyen módon határozza meg a nitrátérzékeny

területeket? A. Településhatárosan B. MePAR alapon C. Nem határozzák meg Pontok: 1 857. Mely területek tartoznak a nitrátérzékeny területek közé? A. A bányatavak és azok 300 m-es védősávja B. A belterületek C. minden település teljes külterülete, amely a 27/2006. (II:7.) Korm. rendeletben szerepel

D. A kedvezőtlen adottságú területek. Pontok: 3 858. Milyen bírságok szerepelnek a 27/2006. (II.7.) Korm. rendeletben ? A. Nitrátszennyezési bírság B. Talajszennyezési bírság C. Felszín alatti víz szennyezési bírság D. Adatszolgáltatás bírság Pontok: 2 859. Melyik jogszabály tartalmazza a „Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat”

szabályrendszerét A. 4/2004. (I.13.) FV?M rendelet B. 4/2004. (I.13.) Korm. rendelet C. 49/2001. (IV.3.) Korm. rendelet D. 27/2006. (II.7.) Korm. Rendelet Pontok: 1 860. Mely a trágyatárolás teljesítésére vonatkozó határidők szerepelnek a 27/2006. (II.7.) Korm.

rendeletben A. 2007. október 31. B. 2005. december 31. C. 2009. október 31. D. 2013. december 31. Pontok: 3 861. Tartalmazza e a 27/2006. (II.7.) Korm. rendelet a nem nitrátérzékeny területen lévő

állattartó telepek trágyatárolóinak létesítésére vonatkozó határidőt? A. Nem, hiszen ez csak a nitrátérzékeny területre vonatkozóan fogalmaz meg előírásokat B. Igen C. Csak az IPPC köteles telepekre vonatkozóan D. Csak a hígtrágyás technológiára vonatkozóan Pontok: 1