MIKHÁZI ZSUZSANNA
Mi az ökoturizmus? Az ökoturizmus fogalmának értelmezése tartalomelemzés módszerével Kulcsszavak: ökoturizmus, definíció analízis, tartalomelemzés Absztrakt: „Ecotourism means many things to many people.” – írja Tickell (1994, pp. ix.) a Cater és Lowman által szerkesztett „Ecotourism. A sustainable option?” címő könyv elıszavában. És valóban ahány féle meghatározás, annyi féle vélemény létezik. Nem csak földrészenként, de országonként is eltérnek az értelmezések. Észak-Amerikában például az ökoturizmus alapja az érintetlen természet, melynek megóvása esetenként az emberi beavatkozás teljes kizárását jelenti. Viszont Európában a tájhoz mindig hozzátartozik az ember, az európai ökoturizmus fı vonzereje ezért a természet és a kultúra egyedülálló szimbiózisa. S bár Magyarországon az Országos ökoturizmus fejlesztési stratégia és a természetvédelmi intézményrendszer is az IUCN definícióját fogadta el, meg kell vizsgálni e definíció és más meghatározások tartalmát, hogy lássuk a magyar adottságokhoz mennyire adaptálhatók. Hatvanhat definíciót tanulmányoztam a tartalomelemzés módszerével, hogy kiderítsem: 1. Az ökoturizmus megítélése, szerepe, jelentısége milyen mértékben változott az elsı (a Ceballos-Lascuráin által készített és az IUCN által megerısített) meghatározás óta. 2. A magyar meghatározásokban melyek a kiemelkedı esetleg sajátos jegyek a nemzetközi meghatározásokhoz viszonyítva.
BEVEZETÉS A mai napig nincs egyetértés abban, hogy mit is jelent az ökoturizmus, annak ellenére, hogy a turizmus szakirodalom több, mint harminc éve használja. Számos ökoturizmus értelmezést ismerünk és használunk. Nincs egyetemlegesen elfogadott definíció, bár a CEBALLOS-LASCURÁIN által készített és az IUCN által megerısített meghatározás talán a legtöbbet idézett mind közül. HÉCTOR CEBALLOS-LASCURÁIN 1983-ban alkotta meg az „ökoturizmus” fogalmát és annak elızetes meghatározását. Majd módosította, pontosította azt, amelyet 1996-ban a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) hivatalosan is elfogadott: „az ökoturizmus a környezetért felelısséget vállaló utazás és látogatás a viszonylag zavartalan természeti területeken, azok természeti, valamint jelen és múltbeli kulturális értékeinek élvezete és értékelése céljából, úgy, hogy kíméli azokat a látogatás káros hatásainak mérséklésével, valamint a helyi népesség társadalmi, gazdasági elınyökhöz juttatásával”. „Ecotourism is environmentally responsible travel and visitation to relatively undisturbed natural areas, in order to enjoy and appreciate nature (and any accompanying cultural features – both past and present) that promotes conservation, has low negative visitor impact, and provides
MIKHÁZI ZSUZSANNA
for beneficially active socio-economic involvement of local populations.” (CEBALLOS, 1996). A 2008-ban kidolgozott Országos Ökoturizmus Fejlesztési Stratégia is e definíció elfogadását és magyarországi használatát szorgalmazza. A definíciók soksága miatt az utóbbi években a nemzetközi irodalomban felbukkantak olyan kutatások, amelyek a meglévı meghatározások összevetésébıl alakítanak ki egy újat, vagy ezek alapján vonnak le következtetéseket. A definíció vizsgálat egy visszatérı és állandó téma a nemzetközi szakirodalomban. Például BJÖRK (2000) miután számos definíciót megvizsgált egy sor fenntartható fejlıdéssel kapcsolatos elvet azonosított, melyek azonosak a meghatározásokban. SIRAKAYA et al. (1999) pedig olyan definíciókat vizsgált, melyeket ökoturizmussal foglalkozó USA-beli utazásszervezık fogalmaztak meg. A magyar nyelvő definíciók esetében még nem történt összehasonlító kutatás. Hazánkban általában a külföldi definíciók és azok fordításai terjedtek el a szakirodalomban, de néhány egyedi, magyar sajátosságokat is felmutató meghatározással is találkozhatunk. Jelen munka két szempontból is elemzi a definíciókat. Elıször a fogalom változását vizsgálja (1. kutatás). HÉCTOR CEBALLOS-LASCURÁIN definíciója az elsı, a legtöbbet idézett és a legszélesebb körben elfogadott ökoturizmus definíció. Megszületésekor üdvözölték a szakemberek, mégis a számos kritikát kapott. Az 1980-as évek óta a definícióról szóló vita kiszélesedett és más dimenziókkal, erkölcsi megfontolásokkal bıvült. CEBALLOS-LASCURÁIN megfogalmazását kiindulópontnak tekintve, megvizsgáltam, hogyan változtak meg a hazai és a nemzetközi definíciók. Milyen elemek maradtak el, milyen új elemek jelentek meg és hogyan változott meg a hangsúly a definíciókon belül. Ezek fényében meghatározhattam, hogy az ökoturizmus megítélése, szerepe, jelentısége milyen mértékben változott a vizsgált idıszakban. A második vizsgálatnál (2. kutatás) a fı hangsúly a magyar definíciókon volt. Megvizsgáltam, hogy a magyar meghatározásokban melyek a kiemelkedı esetleg sajátos jegyek a nemzetközi meghatározásokhoz viszonyítva. ANYAG ÉS MÓDSZER Négy esettanulmányt vizsgáltam meg részletesebben módszertan és eredmény szempontjából: FENNELL-tıl egy 1999-es és egy 2001-es kutatást, valamint GARROD (2003) és DONOHOE–NEEDHAM (2006) analízisét. Fennell a tartalomelemzés módszerét használta. 1999-es vizsgálatában a következı öt tényezı volt a meghatározó az elemzett definíciókban: (1) természet iránti érdeklıdés, (2) hozzájárulás a megırzéshez, (3) parkokra és a védett területekre támaszkodik, (4) helyi lakosság haszna/hosszú távú hasznok, (5) oktatás és tanulás. 2
MIKHÁZI ZSUZSANNA
Megállapította, hogy a kultúra és a fenntarthatóság csak kevés esetben része a definícióknak. FENNELL 2001-es tanulmánya 85 ökoturizmus definíciót tekint át, ami alapján a szerzı kijelentette, hogy az ökoturizmus definíciós irodalma rendkívül változatos. A leggyakrabban elıforduló változók: (1) a helyszín vagy a természetes környezet, (2) megırzés, (3) kultúra, (4) hasznok a helybeliek számára és (5) oktatás. FENNELL (2001) a definíciók változását az idı függvényében is vizsgálta. Arra a következtetésre jutott, hogy a növekvı érzékenység a fenntarthatóság és a helyi lakosok haszna iránt egy új trendként jelenik meg a definíciókban és propagálja, hogy ezt a jelenséget a jövıben további kutatásokkal kell követni. GARROD (2003) Delphi-módszert és tartalomelemzést használt. Kutatásában az elsı három helyen a következı elemek szerepeltek: a környezet bemutatása és ismertetése, a megfelelı menedzsment és a fenntarthatóság. Véleménye szerint az ökoturizmus gazdasági hasznot jelent a helyi lakosok számára és egyben hatásos és eredményes eszköze a megırzésnek. Szerinte sem tekinthetı evidens komponensnek a „kultúra” a definíciókban. A Delphi-kutatásban részt vevı paneltagok elsıdlegesen a természeti környezetet tartják meghatározónak az ökoturizmusban. Ugyanakkor a természettel szemben nem követelmény az „érintetlen”-ség. DONOHOE és NEEDHAM (2006) is tartalomelemzéssel vizsgálta a definíciókat. Kutatásuk eredményeként a top 3 ismertetıjel a listáról: (1) természet alapú, (2) megóvás/megırzés, (3) oktatás. Ezt egészíti még ki a hasznok elosztása és az etika/felelısség/tudatosság. A meghatározások 80%-a tartalmazza a természet alapú jellemzıt, a megóvás/megırzést 77%. E két ismertetıjegy kombinációja a legtöbbször elıforduló közös téma az ökoturizmus definíciókban. A legtöbb definíció elemzési esettanulmány a tartalomelemzést használja, én is ezt a módszert választottam. A tartalomelemzés a megszámlálható szövegek gyakoriságának értelmezésére terjed ki, de lehetıséget teremt arra, hogy mélyebb tartalmakat, összefüggéseket tárjon fel. Ha lépésekben akarjuk kifejezni a folyamatot, akkor MAJOROS (2004) és TOMCSÁNYI (2000) nyomán így foglalhatjuk össze a vizsgálat menetét: 1. mintavétel, 2. kategóriák kialakítása, 3. a tartalom elemzési egységének megválasztása, 4. kódolás, 5. eredmények kifejezése. 3
MIKHÁZI ZSUZSANNA
1. mintavétel: A mintába kerülés a forrásdokumentumok feltárása nyomán folyamatosan történt, a mintavétel véletlenszerőnek tekinthetı. A minta azonban annyiban torzított, hogy az általam elért angol és magyar nyelvő szakirodalomra korlátozódik. A magyar nyelvő minta kiválasztásakor a teljességre törekedtem, azaz az általam fellelt valamennyi meghatározást bevontam a vizsgálatba. A külföldi meghatározások jóval nagyobb számban állnak rendelkezésre, lévén a téma angol nyelvő irodalma igen kiterjedt. A kiválasztás szempontja ez esetben a gyakoriság és az idézettség volt. Az általam kutatott magyar szakirodalomban elıforduló, hivatkozott vagy idézett meghatározások kerületek a mintába. Összesen 66 darab meghatározást választottam a vizsgálat tárgyául, ebbıl 22 darab magyar, 44 darab pedig idegen nyelvő. A típus szerinti megoszlás: 35 definíció (17 magyar és 18 angol nyelvő), 17 glosszáriumi megfogalmazás (2 magyar és 5 angol nyelvő, valamint 10 angol nyelvő web-glosszárium) és 14 karakter jegy felsorolás (2 magyar és 11 angol nyelvő). 2. kategóriák kialakítása: A kategorizálást a teljes mintára vonatkoztatva készítettem el, a két vizsgálati cél nem igényel külön kategóriarendszert. A kategóriák kialakításában felhasználtam az esettanulmányok tapasztalatait is. Kétszintő kategóriarendszert alakítottam ki, amely 15 fı és 61 alkategóriát tartalmaz. A fı kategóriák a következık:
1
Évszám
2
A definíció alapja
3
Mivel azonosítja
4
Milyen tevékenységeket rendel hozzá
5
Milyen területen
Nem minden maghatározás esetében ismerjük a keletkezési idıt, de azt tudjuk, hogy minden meghatározás 1987 után született. Alapinformáció, nem rangsorolási kategória. Azonosítják-e a definíciók a kulturális, a természeti, vagy a természeti-kulturális tényezık együttesét, mint az ökoturizmus vonzerıi vagy erıforrásai? Bevonják-e a meghatározások a kulturális összetevıket, vagy csak a természet alapúakat tekintik az ökoturizmus részének? Alapinformáció, nem rangsorolási kategória. Besorolják-e a meghatározások az ökoturizmust a már kialakult turizmustípusok közé vagy nem? Ha igen hová? Részletezi-e a meghatározás az ökoturizmushoz kapcsolható, a turisták által az utazás során végezhetı tevékenységeket? Milyen jellegő természeti területen valósul meg az ökoturizmus? Csak érintetlen, zavartalan területen, vagy emberi befolyás alatt álló környezetben? 4
MIKHÁZI ZSUZSANNA
6
Megırzés típusa
7
Természetvédelmi érdek érvényesülése
8
Oktatás
9
Hatás
Gazdasági elınyök, 10 gazdaságfejlesztési szempontok
11
Helyiek haszna, közösségi hasznok
12 Etika
13 Érzelem
14 Fenntarthatóság
15 Kiscsoportos
A definíció elsısorban a megırzés eszközeként gondol az ökoturizmusra? A megırzés melyik módjával ért egyet, vagy a megırzés mely módját írja elı az ökoturizmus számára? Milyen mértékben képviseli a definíció a természetvédelem érdekeit? Hangsúlyozza-e, hogy minden nemő turisztikai érdek felett áll a természetvédelmi érdek vagy, hogy az ökoturizmus során a természetvédelemnek prioritást kell élveznie? A meghatározásban meg jelenik-e az oktatás valamilyen formája az ökoturizmus összetevıjeként? Kitér-e a meghatározás arra, hogy elvárás az ökoturizmussal szemben, ne terhelje, ne károsítsa azt a környezetet, amely az alapját jelenti. Mivel általában a gazdasági hasznok kerülnek kiemelésre a definíciókban ezért annak vizsgálatára szükséges külön kategóriát kialakítani. Milyen gazdasági szempontok figyelembevételét javasolja a definíció, hogyan/milyen módon képviseli a helyiek érdekeit, mennyiben segíti elı a helyiek részvételét az ökoturizmusban? A definíció tekintettel van-e helyiekre, hangsúlyozza-e a befogadó terület társadalmi-gazdasági-környezeti hasznát? Elsısorban a nemzetközi meghatározások miatt felvett kategória. A definíció kitér-e az ökoturizmus során betartandó erkölcsi, magatartásbeli szabályokra, normákra, és általában az ökoturizmus erkölcsi felelısségére? Elsısorban a nemzetközi meghatározások miatt felvett kategória. Az ökoturizmushoz kapcsolódó érzelmi megnyilvánulások megfigyelésére a meghatározásokban. A definíció érvel-e amellett, hogy az ökoturizmusnak fenntarthatónak kell lennie, figyelembe kell vennie a fenntarthatóság szempontjai? Hangsúlyozza-e a meghatározás, hogy kis látogatószámú turizmusról van szó?
3. a tartalomelemzési egység megválasztása: Azaz annak meghatározása, hogy a definíciókból milyen nagyságú egységeket (pl. szavak, sorok, mondatok, bekezdések) választunk a vizsgálat alapjául. Mivel jelen kutatásban az adott definíciók szóhasználatára vagyok kíváncsi, 5
MIKHÁZI ZSUZSANNA
4. kódolás:
ezért a szavakat/kifejezéseket választottam szövegegységnek. A választást az is indokolja, hogy mintába vett meghatározások (egykettıtıl eltekintve) nem túl nagy terjedelmőek. A kódolás a tartalom (ez esetben a szavak és kifejezések) kategóriarendszerbe illesztése. A mintában szereplı meghatározások újbóli elolvasásával és az MS Word szókeresı programjával végeztem a kódolást és állapítottam meg a gyakoriságot. A gyakoriságot több szempontból is vizsgáltam: néztem az abszolút gyakoriságot, azaz a teljes mintában az adott szó/kifejezés darabszámát; a relatív gyakoriság megállapításánál külön megnéztem az adott szónak/kifejezésnek a teljes szövegben való elıfordulási arányát, valamint azt is, hogy a fı kategórián belül milyen arányban szerepel.
EREDMÉNYEK A tartalomelemzés utolsó lépése az eredmények kifejezése. A vizsgált 66 meghatározás alapján elmondhatjuk, hogy a szerzık számára az ökoturizmus vonatkozásában kiemelkedı szerepe van az oktatásnak, az ökoturizmus ismeretátadó és szemléletformáló szerepének. A meghatározásokban 85%-os az elıfordulási gyakorisága, ez a legkiemelkedıbb kategória. A következı négy kategória között nagyon kicsi az eltérés az elıfordulásokban. A meghatározásokban 53%-os az elıfordulása a megırzésnek és a megırzés valamely formájának, mint ökoturisztikai célnak. 48,5%-ban utolérhetı, hogy az ökoturizmus csak minimális hatást gyakorolhat a környezetére és 44%-os a megjelenése annak, hogy milyen jellegő területen valósul meg az ökoturizmus. A rangsort tekintve ötödik helyen szerepel 39,4%-kal a „Helyiek haszna, közösségi hasznok” kategória. Az alkategóriák nagy száma miatt nincs egyértelmően vagy toronymagasan kiemelkedı tényezı. Valószínőleg kevesebb alkategóriával nagyobb szóródást mutató eredményt kaphattam volna. A top 5 kategória az alábbiak szerint alakult az alkategóriák tekintetében (1. táblázat). 1. táblázat A leggyakrabban elıforduló elemek a definíciókban (saját szerkesztés) Rangsor Alkategória 1 Megırzés 2 Helyiek gazdasági elınyhöz jutása 3 Alacsony/minimális hatás Szemléletformálás / környezeti 4 nevelés / környezeti tudatosság növelése 4 Természeti terület 5 Fenntarthatóság *Megjegyzés:
Elıfordulás 23 db* 21 db* 20 db*
Elıfordulás 34,8% 31,7% 30,3%
14 db*
21,2%
14 db* 11 db*
21,2% 16,7%
A darabszámok az említések számát jelenti, ami a definíciók számával azonos.
6
MIKHÁZI ZSUZSANNA
Nagyon hasonló eredményt mutat a két rangsor. A szembetőnı különbség az, hogy az utóbbi rangsor ötödik helyére került a fenntarthatóság. Ez egy olyan fıkategória volt a vizsgálatban, amelyhez nem rendeltem alkategóriákat. Az esettanulmányok esetében is meglepı eredményként láthattuk, hogy a fenntarthatóság nem fordul elı meghatározóan a definíciókban. Egyedül GARROD (2003) kutatásában jelenik meg a harmadik helyen, míg a többi esetben az elsı ötben nincs benne.
Fıkategóriák
1. kutatás eredménye A vizsgálat alapját a CEBALLOS-LASCURÁIN-i definíció jelenti, ehhez viszonyítom a többi meghatározást. A meghatározások évszáma sajnos nem minden esetben visszakereshetı, az internetes forrásoknál egyáltalán nem lehet tudni. A 66 meghatározásból 12-nek egyáltalán nem ismert a keletkezési dátuma, négy esetében pedig csak az tudható, hogy 2000 elıtti. Így összesen csak 53 meghatározás, azaz a teljes minta 80%-a vizsgálható ebben az összefüggésben. FENNELL (2001) ez irányú tapasztalatait is felhasználva három kategóriában vizsgáltam a meghatározásokat: 2000 elıttiek, 2000–2005 közöttiek és 2006-tól napjainkig. Az 1. periódus idıszaka van a legközelebb a CEBALLOS-LASCURÁIN-i definíció megszületéséhez és számban is e korszakban született a legtöbb meghatározás. Az is látszik, hogy a definíciók megalkotói erısen kötıdnek az elsı meghatározáshoz, hiszen annak elemeit jórészt felhasználják (1. ábra).
Érzelem Etika Helyiek haszna, közösségi hasznok Hatás Milyen területen A definíció alapja
2000 elıtt 2000-2005 2006-
0
10
20
30
40
50
60
70
80
Alkategóriák
%-os megoszlás
Értékel Élvez Felelısség Társadalmi haszon Helyiek gazdasági elınyhöz jutása Hatások mérséklése, minimalizálása Zavartalan vagy érintetlen terület Természeti és kulturális értékek
2000 elıtt 2000-2005 2006-
0
10
20
30
40
50
% -os megoszlás
1. ábra: A CEBALLOS-LASCURÁIN-i definíció elemeinek idıbeli összehasonlítás (saját szerkesztés) 7
MIKHÁZI ZSUZSANNA
A természeti és kulturális értékek együttes említése egy igen fontos elem. A szerzık is egyre fontosabbnak tartják, hogy meghatározzák a definíció alapját, azon belül is a természeti és kulturális értékek együttesét. 2000 elıtt a meghatározások 60%-a foglalkozott ezzel a kérdéssel és 40%-a a természeti és kulturális értékek együttesében fogalmazta meg, 20% pedig csak a természeti értékekben. 2000–2005 között ez az arány csökkent, de mára közel olyan mértékben (36%) a természeti és kulturális értékek együttesét határozzák meg a definíció és az ökoturizmus alapjaként, mint 2000 elıtt. CEBALLOS-LASCURÁIN meghatározta az ökoturizmus célterületét is, de ez mára egyre kevésbé fontos szempont (52%-ról 27%-ra csökkent). A CEBALLOS-LASCURÁIN-i definícióban szereplı „viszonylag zavartalan természeti területek” nem jelentik kizárólagosan a legmagasabb törvényi védettséget élvezı természeti területeket. Ezért a definíciók többsége inkább a „természeti területek” megfogalmazást használja. A „látogatás hatásainak mérséklése” tekintetében lényegi változás nem történt, jelentısége változatlanul kiemelkedı (44%–47%–45%) a definíciókban. Bár a megfogalmazás sok esetben átalakult a szándék továbbra is az, hogy minél kisebb hatást gyakoroljon az ökoturizmus a környezetére. Végül, de nem utolsó sorban kerül említésre a helyi lakosság gazdasági és társadalmi elınyökhöz való juttatása. A korábbi turizmusformákhoz képest új elemként jelent meg a CEBALLOS-LASCURÁIN definícióban ez az igény. Az elv az elsı idıszakban erıs támogatásra talált (44%), majd a második periódus átmeneti csökkenése után (29%) újra a figyelem középpontjába került (55%) és az egyik legfontosabb kritériummá vált. Igaz elsısorban a gazdasági elınyök tekintetében volt erıs a kategória támogatottsága, a társadalmi aspektus csak az elmúlt években erısödött meg (0%–6%–18%).
F ı k ate g ó riá k
Új elem a definíciókban az oktatás (elıször 1992), a megırzés (elıször 1994), a fenntarthatóság (elıször 1992), a természetvédelmi (elıször 1992) és a gazdasági (elıször 1996, Gn-3) szempontok megjelenése és a kiscsoportos jelleg (elıször 1999) hangsúlyozása. Az új definíciós elemek gyakoriságát a 2. ábra mutatja. Kiscsoportos Fenntarthatóság Gazdasági elınyök, gazdaságfejlesztési szempontok Oktatás Természetvédelmi érdek érvényesülése Megırzés típusa
2000 elıtt 2000-2005 2006-
0
20
40
60
80
100
120
%-os megoszlás
2. ábra Az új definíciós elemek gyakorisága (saját szerkesztés) Megjegyzés:
Az összesített darabszámok nem a definíciókra, hanem az említésekre vonatkoznak. Így egy definíción belül egy fıkategóriához tartozóan több alkategóriára vonatkozó említés is lehet. 2000– 2005 között a 17 definícióból hét tartalmaz oktatással kapcsolatos alkategória elemet, de egy-egy definíció több alkategória elemet is tartalmaz. Ezért alakult ki az a helyzet, hogy magasabb az említések aránya, mint 100%.
8
MIKHÁZI ZSUZSANNA
Összességében láthatjuk, hogy a CEBALLOS-LASCURÁIN-i definíció alapvetı elemei (természeti és kulturális értékek együttes szerepe, hatások mérséklése és minimalizálása, helyi közösségek részesüljenek a turizmusból származó haszonból) még ma is jelentıs szerepet kapnak az ökoturizmus definíciókban. Azonban számos új aspektus került azóta elıtérbe az ökoturizmus kapcsán, így az oktatás/szemléletformálás, a természetvédelmi érdekek érvényesülésének elsıdlegessége és a gazdaságfejlesztési (tágabb értelemben vett területfejlesztési) szempontok figyelembe vétele. Ha nem is sőrítjük e tényezıket egyetlen definícióba (ahogy FENNELL 2001 is ajánlja) akkor is az ökoturizmus meghatározó tényezıiként alkalmazhatjuk ıket az ökoturizmus meghatározására vagy megvalósult projektek értékelésére.
2. A kutatás eredménye Ebben a fázisban megvizsgáltam, hogy a magyar és a nemzetközi meghatározások eltérnek-e egymástól, és ha igen, akkor miben. Ahogy az összesített vizsgálat során is, a magyar definíciók elemzésekor is azt láthatjuk, hogy az oktatás említése kiugróan magas, azon belül is a „Szemléletformálás/környezeti nevelés/környezeti tudatosság növelése” a legtöbbször említett elem. Ez az alkategória a definíciók 36,5%-ában fordul elı. A következı négy fıkategória között elég kicsi az eltérés az elıfordulásokban. A meghatározásokban 54,5%-os az elıfordulása a „Természetvédelmi érdek érvényesülésének”, mint ökoturisztikai célnak. 48,5%ban utolérhetık a „Gazdasági elınyök, gazdaságfejlesztési szempontok”, ezzel is erısítve az ökoturizmusnak a területfejlesztésben betöltött szerepét, és 44%-os a megjelenése annak, hogy milyen jellegő területen valósul meg az ökoturizmus valamint, hogy milyen módon valósuljon meg („Hatás” kategória). E rangsort tekintve ötödik helyen szerepel 41%-kal a „Mivel azonosítja” kategória. Az alkategóriák összehasonlítása kicsit árnyaltabb képet mutat (2. táblázat), bár jórészt megegyezik az elızı rangsorral. Az, hogy a szerzık hogyan határozzák meg az ökoturizmus alapját a definíció megközelítési módját mutatja, ezért nem tekintettem rangsorolható elemnek. Ennek ellenére érdemes megfigyelni, hogy a definíciók 81% tesz rá utalást. Ezen belül pedig nagyobb arányban a természeti és kulturális értékek együttesén alapuló turizmusként határozzák meg az ökoturizmust és kisebb százalékban csak a természeti értékeket tartják meghatározónak. Igaz a két tábor között nincs túl nagy különbség. A nemzetközi definíciók esetében viszont pontosan fordított az arány. Összesen a megfogalmazások 59,1%-a tesz rá utalást és többségük a természeti értékek szerepét hangsúlyozza, kisebb százalékuk pedig a természeti és kulturális értékek együttesét. De itt is nagyon kicsi a különbség a két csoport között. A nemzetközi meghatározásokban is az oktatás a leggyakrabban említett elem (72,7%-os elıfordulással). Ezt követi második helyen a „Megırzés típusa” 61,4%kal, majd a „Hatás” 50%-kal. A negyedik és ötödik hely között nagyon kicsi a 9
MIKHÁZI ZSUZSANNA
különbség: 47,7% a „Helyiek haszna, közösségi hasznok” és 43,1% „Milyen területen” valósul meg az ökoturizmus. A magyar definíciókkal ellentétben az „Etika” (31,8%, hatodik hely) és az „Érzelem” (29,5%, hetedik hely, megosztva a „Természetvédelmi érdek érvényesülése” kategóriával) nagyon elıkelı helyen szerepelnek. A magyar meghatározásokban ez a két szempont utolsóként zárta a listát. E tekintetben a nemzetközi meghatározások jobban igazodnak a CEBALLOSLASCURÁIN definícióhoz. Ugyanakkor, amíg a magyar értékelésben a harmadik helyen szerepelt, a nemzetköziben csak a nyolcadik a „Gazdasági elınyök, gazdaságfejlesztési szempontok” kategória 27,3%-os elıfordulási aránnyal. 2. táblázat A leggyakrabban elıforduló elemek a magyar definíciókban (saját szerkesztés) Rangsor 1
2 3 4
5 *Megjegyzés:
Alkategória Szemléletformálás/környezeti nevelés/környezeti tudatosság növelése (Oktatáson belül) Kiscsoportos jelleg Alacsony/minimális hatás Megismerés (Oktatáson belül) Természeti terület (Milyen területen) Megırzés Helyiek gazdasági elınyhöz jutása Az ökoturizmus bevételének természetvédelemre való fordítása A turizmus különbözı formáival azonosított Tudatos fejlesztés és menedzsment Bemutatás (Oktatáson belül) Fenntarthatóság
Elıfordulás* (%) 36,5
27 23 18
14
Az elıfordulás az említések arányát jelenti, ami a definíciók arányával azonos.
Az alkategóriák elemzése és összehasonlítása ebben az esetben is árnyalja az összképet. Míg a fıkategóriák között elsı helyen állt az oktatás, az alkategóriák tekintetében már csak az ötödik helyen jelenik meg a fenntarthatósággal együtt. A fenntarthatóság alkategóriaként a magyar definíciók elemzésében is az ötödik helyen szerepel. Ettıl eltekintve azt lehet mondani, hogy a nemzetközi meghatározások esetében a fı és alkategóriák prioritásában csak kis eltérés mutatkozik, jóval kisebb, mint a magyar meghatározások esetében. Alkategóriák tekintetében a „Megırzés” került az elsı helyre, míg fıkategóriaként a második helyen szerepelt. „Helyiek gazdasági elınyhöz jutása” a második helyen szerepel, míg fıkategóriaként a negyedik helyen volt. A „Hatás” a fı és az alkategória csoportosítás vizsgálatakor is a harmadik helyen szerepel. Az, hogy az ökoturizmus milyen területen valósuljon meg alkategóriaként a negyedik, fıkategóriaként az ötödik helyen áll. E tekintetben azt mondhatjuk, hogy a nemzetközi definíciók sokkal egységesebb képet mutatnak a definíció elemeinek tekintetében.
10
MIKHÁZI ZSUZSANNA
Oktatás, Fenntarthatóság Természeti terület (Milyen területen) Alacsony/minimális (Hatás) Helyiek gazdasági elınyhöz jutása Megırzés 0,00% 5,00% 10,00% 15,00% 20,00% 25,00% 30,00% 35,00% 40,00% 45,00%
3. ábra A leggyakrabban elıforduló elemek a nemzetközi definíciókban (saját szerkesztés) *Megjegyzés:
Az elıfordulás az említések arányát jelenti, ami a definíciók arányával azonos.
KÖVETKEZTETÉSEK Az ökoturizmussal foglalkozó hazai és nemzetközi szakirodalom áttekintése, valamint az 1. és a 2. kutatás eredményei alapján meghatározható azoknak a kritériumoknak a köre, melyek mentén az ökoturizmust és az ökoturisztikai termékeket tervezni és megvalósítani kell, valamint a megvalósult projekteket és termékeket minısíteni lehet. A legtöbb definíció természet-alapú szemléletet tükröz. Azonban a természeti szépségek önmagukban csak egészen különleges természeti értékek megléte esetén képeznek piacképes terméket. Ezért a kínálatot bıvíteni kell, és a bıvítés része többek között az épített környezet a maga történelmi, ipartörténelmi, építészeti, néprajzi stb. értékeivel (HORVÁTH–CSÜLLÖG– KARANCSI, 2012). A definíciók többsége kiegészítı, vagy másodlagos vonzerıként azonosítja a kulturális erıforrásokat. Azoknál a szerzıknél, akik a fenntarthatóság környezeti szempontjai helyett a szociális aspektusra helyezik a hangsúlyt, az emberi tényezı nagyobb szerepet kap. A helyi emberi tényezık, így a tradíciók, a készségek illetve képességek, a különbözı eszmei értékek, a helyhez kötıdés és annak tudati megnyilvánulása, mint az ökoturizmust és annak fejlesztését meghatározó és befolyásoló eszköz fontosságára felhívva a figyelmet. Ezen kívül a természeti és mővi adottságok mellett ezen emberi tényezık adhatják egy-egy térség legfontosabb turisztikai attrakcióit: — a népmővészet, népviselet, szokások, tradíciók jelentıs idegenforgalmi kínálatot biztosíthatnak, — a regionális kötıdés, identitás kibontakoztatásával jelentıs fejlesztı erı mozgósítható. Ez a felismerés gyakorlatilag azt jelenti, hogy az ökoturizmust nem kell viszonylag zavartalan természetes környezetekre korlátozni, ahogy néhány definíció teszi, hanem az meg tud valósulni a kulturálisan módosított tájban. Szintén sok definíció javasolja, hogy az ökoturizmusnak kell valamilyen oktatási, szemléletformálási jelleggel bírnia. Ez jelenti egyrészt, hogy a látogatóknak új ismeretekkel kell gazdagodniuk, másrészt befolyást kell gyakorolni a viselkedésükre, ezáltal is csökkentve a turizmus és a látogatás káros hatásait. Ez az ismeretátadási tényezı különbözteti meg az ökoturizmust a többi természet alapú 11
MIKHÁZI ZSUZSANNA
turizmus fajtától, ahol a természeti környezet „csak” a kellemes hátteret nyújtja a tevékenységhez. A megırzéshez való hozzájárulást csak a legszigorúbb ökoturizmus definíciók tartalmazzák, és számukra a megırzés egy kritikus tényezı. Míg más definíciókból hiányzik, vagy figyelmen kívül hagyják ezt a komponenst. De szintén jelentıs az eltérés abban, hogy hogyan értelmezik ezt az ismertetıjegyet. Például egyszerően a látogatók által fizetett belépıdíjakban határozzák meg, vagy komplex támogatási rendszert feltételeznek. Az ökoturizmus definíciójának néhány megközelítése a helyi lakosság támogatására, hasznára helyezi a hangsúlyt. Ezek egy része a társadalmi hasznot olyan valós célként kezelik, amely teljesen független a környezeti tényezıtıl, más része pedig csak a biológiai sokféleség megırzésében való jelentısége miatt tekintik fontosnak azt.
Felhasznált irodalom BJÖRK, D. PETER (2000): Ecotourism from a conceptual perspective: an extended definition of a unique tourism form. International Journal of Tourism Research 2(3): 189–202. CEBALLOS-LASCURÁIN, HÉCTOR (ed.) (1996): Tourism, Ecotourism and Protected Areas. IUCN Protected Areas Programme, IV World Congress on National Parks and Protected Areas http://data.iucn.org/dbtw-wpd/html/Tourism/cover.html, látogatva 2010. január 24. DONOHOE, HOLLY M.–NEEDHAM, ROGER D. (2006): Ecotourism: the evolving contemporary definition. Journal of Ecotourism. Volume 5, No. 3, pp. 192–211. FENNELL, DAVID A. (1999): Ecotourism: An introduction. New York: Routledge, 315 p. FENNELL, DAVID A. (2001): A contetnt analysis of ecotourism definitions. Current Issues in Tourism. Volume 4, No. 5, pp. 403–421. GARROD, BRIAN (2003): Defining marine ecotourism, In: GARROD, BRIAN–WILSON, JULIE C. (ed.) (2003) Marine Ecotourism: Issues and Experiences. Channel View, 267 p., pp. 17–36. HORVÁTH GERGELY–CSÜLLÖG GÁBOR–KARANCSI ZOLTÁN (2012): Az ökoturizmus lehetıségei korábbi bányavidékek leromlott tájainak helyreállításában. pp. 211–220. In: FARSANG ANDREA–MUCSI LÁSZLÓ–KEVEINÉ BÁRÁNY ILONA szerk. (2012): Táj-érték, lépték, változás. Szeged: GeoLitera, 221 MAJOROS PÁL (2004): A kutatásmódszertan alapjai. Budapest: Perfekt, 250. p. SIRAKAYA, ERCAN–SASIDHARAN, VINOD–SÖNMEZ, SEVIL (1999): Redefining ecotourism: The need for a supply-side view. Journal of Travel Research, Volume 38, No. 2, pp. 168–172. TICKELL, CRISPIN (1994): Foreword In: CATER, ERLET–LOWMAN, GWEN (eds.) (1994) Ecotourism. A sustainable option? Chichester–New York–Brisbane–Toronto–Singapore: John Wiley & Sons, 218 p. TOMCSÁNYI PÁL (2000): Általános kutatásmódszertan. Szent István Egyetem, Gödöllı, Országos Mezıgazdasági Minısítı Intézet, Budapest, p. 473
12
