A régiók megkülönböztetése (EUROSTAT) Területfejlesztés és turizmus segédanyagok Turizmus szakosok számára
A régiókat olyan különleges jellemzık szerint különböztethetjük meg, mint: Fizikai jellemzık: •Táj (hegyvidék, tengerpart, termıterület, erdı); •Éghajlat (száraz, esıs, tundra); Kultúra: •Nyelv (pl. Belgiium flamand és vallon régiói, Franciaország, Spanyolország és Olaszország nyelvileg egyedi régiói); •Etnikai hovatartozás (gyakran átfedésben a nyelvi identitással. Pl. Wales, Bretagne, Svédország és Finnország északi része, a spanyol Baszkföld); •Közös történelem (pl. Bajorország, Aragónia, Shetland-szigetek, Piemont)
Mi a régió? Régió: EUROSTAT definíciók: 1. Olyan földterület, tér, hely, amelynek többé-kevésbé jól meghatározott határai vagy jellemzıi vannak; 2. Országrész, stb. Két fontos szempont a definícióban: • Térségi lehatárolás egy vagy több kritérium alapján • Adminisztratív célú felhasználás nemzetállam alatti szinten. „ A régió olyan entitást alkotó földrajzi terület, mely egyszerre teszi lehetıvé az emberi és természeti jelenségek leírását, társadalmi-gazdasági adatok elemzését és közös politika alkalmazását. Homogenitás és funkcionális integráció, szolidaritás érzése jellemzi, továbbá más régiókkal való kölcsönhatás” (Benko)
A régiók lehatárolása (EUROSTAT) • Természetes határok • Folyók, hegyek, tenger- vagy tópartok, ritkán lakott területek, sőrő erdıs területek vagy mocsárvidék • Történelmi határok • Nem is olyan régen Európa nagy részét dukátusok, hercegségek, szabad városok, királyságok, stb. alkották. Ezek a területek számos esetben mint enklávék szerepelnek a mai térképeken (Baarle Nassau, Llivia, Busingen, Ceuta stb.) • Közigazgatási határok • A kormányzati funkciókat (amelyek kezdetben a honvédelem, az adóztatás és az igazságszolgáltatás voltak) a nemzetállam alatti közigazgatási egységek szintjén kell gyakorolni: akár a feladatok „vertikális” megosztásával, akár szövetségi struktúrában. • Lehetnek ezek „természetes” vagy „történelmi” térségek is, de gyakran többé-kevésbé önkényesen kialakított egységek. A politikai vagy a túlnépesedési folyamatok függvényében ezek a települések, megyék, tartományok, stb. változhatnak.
1
A régiók típusai • homogén régió (homogeneous region): – a tér részei nagyon hasonló természeti, társadalmi vagy gazdasági jellemzıkkel rendelkeznek, egységes arculattal, megjelenéssel rendelkeznek (például mezıgazdasági terület centrumtelepülés nélkül).
• csomóponti régió (nodal region): – a tér mint erıtér jelenik meg, a gazdasági tevékenységek térbeli sőrősödése jellemzi, valamely nagyvárost, mint térbeli csomópontot, és annak vonzáskörzetét tartalmazza.
• politikai/tervezési vagy programozási régió (planning or programming region): – egy ország adminisztratív területi beosztását, közigazgatási beosztását tükrözi (megyék, NUTS szintő tervezési-statisztikai régiók)
A NUTS rendszer (EU) Az egyes szintek átlagos mérete
EU-15 országok Új tagországok Az egyes szintek 1. szint területi egységeinek száma. EU-15 országok 72 Új (2004-es) tagországok BU + RO
2. szint
3. szint
214
1098
17
41
123
3
14
70
Regionális területi osztályozási rendszer az EU-ban NUTS (Nomenclature of Territorial Units for Statistics) 3 + 2 kategória: • NUTS 0 : országok • NUTS 1: nagyrégiók (országrészek), szupraregionális szint • NUTS 2: régiók (autonóm tartományok, megyék együttese) – „pályázati” szint • NUTS 3: megyei szint, szubregionális szint Helyi szint: • LAU1 : „járás”, kistérség, helyi szint („NUTS4”) • LAU2: települések szintje, helyi szint („NUTS5”) Tipológia
NUTS 2 – szintő régiók Magyarországon
Régiók száma Lakosság (2006)
NUTS 0
Országok
25 +(2)
NUTS 1
Szupra-régiók
89 (+3)
NUTS 2
Regionális
NUTS 3
Szubregionális
255 (+14) 1221 + (70)
3-7 millió fı 800 ezer – 3 millió fı 150 ezer – 800 ezer fı
2
A regionális politika alapfogalmai, tárgya, célja Területi vagy regionális? • Területi fejlıdés – össztársadalmi tevékenység eredménye (termelés és a tevékenység terei) – belsı strukturális változások (ágazati-területi szerkezet) – új erıforrások, egyben új lehetıségek a fejlesztésre
• Területfejlesztés (térség, regionális fejlesztés) – a kormányzat és az önkormányzatok tudatos beavatkozása – törvényi szabályozás (pl. területfejlesztési törvény, várostörvény) • Intézményrendszer, munkamegosztás, hatáskörök • Eszközök biztosítása, felhasználásuk szabályozása
– 4 alrendszer (gazdaság-társadalom-környezetpol/intézmények) • Területi (regionális) politika – hosszú távú területi célok, preferenciák, esedékes beavatkozások meghatározása – intézményi keretek meghatározása – meglévı eszközök felhasználási irányának és módjainak kijelölése
Lokális szintek Magyarországon
NUTS 4: kistérség
Alapfogalmak/folyt
2007 szept.1-tıl: 174
NUTS 5: település
• Településfejlesztés (helyi, település, város politika, város fejlesztés) – helyi fejlesztési politika, helyi fogantatású és finanszírozású tevékenységek összessége – nemzetközi (európai) gyakorlat: várostervezés, regionális (térségi) tervezés – vertikális területi struktúra: • területfejlesztés • településfejlesztés
– településhálózat-fejlesztés (városhálózat, falvak helyzete)
• Területrendezés
•
– térbeli fizikai szerkezet kialakítása, megvalósítása – eszközök és szabályozási elemek közé sorolható – rendezési terv: a kívánatos állapot megvalósítását szolgáló eszköz, feladata a többségi akarat érvényesítése és az ezzel ütközı szándékok korlátozása Vidékfejlesztés, vidékpolitika – a területfejlesztés része, annak alkotó eleme – célja a vidéki, azaz döntıen nem városi térségek fejlesztése, azok gazdasági alapjainak, ökológiai adottságainak és társadalmi, kulturális értékeinek védelme, illetve a modernizációjuk összehangolt fejlesztése – szoros kapcsolata a mezıgazdasággal, de nem tekinthetı egyedülinek és meghatározónak ezen ágazat (szektor) fejlesztésben betöltött szerepe
3
A területfejlesztés és a regionális politika kapcsolata
Területfejlesztés szereplıi, résztvevıi • Európai Unió és intézményei: Közösség támogatási • • • • • • •
elveinek és kereteinek meghatározása, a felhasználás mértékének és módjának meghatározása Legfıbb népképviseleti szerv: Országgyőlés (alapelvek, támogatások keretei, ellenırzés) Kormányzat: elvek megvalósítása, források leosztása, központi intézményrendszer mőködtetése Önkormányzatok: területi és helyi fejlesztések, politikák, illetve felsıbb szint megvalósítása Gazdasági szervezetek: vállalkozások telepítése, mőködtetése Közösségi intézmények, szervezetek: ágazati politikák területi megjelenítıi, vagy a területi, helyi önkormányzatok intézményei: telepítés, mőködtetés Nonprofit szervezetek: helyi, regionális érdekek képviselete, fejlesztések szervezése, bonyolítása, térbeli együttmőködések szervezése Háztartás: lakosság „telephelyválasztása ” , igénye a település és térségfejlesztésre
Szerkesztette: Rechnitzer J. 1997.
Regionális (területi) politika (Rechnitzer alapján) A térbeli elhelyezkedés sajátosságainak és jövıbeli fejlesztési irányainak érvényesítése a nemzet politikában, ami kiterjed: – térbeli különbségek (gazdaság, településhálózat, infrastruktúra, környezet) kiegyenlítésére, mérséklésére, – életkörülmények (foglalkoztatás, gazdasági esély, szociális,kulturális) térbeli eltéréseinek csökkentésére, a népesség számára a térbeli helyzetbıl következı meghatározottság oldására, a jobb élet esélyének biztosítására, – térség/régió, mint valós, vagy lehetséges entitás elfogadására, a központi, állami funkciók (fejlesztés, gondoskodás) megosztására, a decentralizációra.
A területi szerkezet átalakulásának jellemzıi (1990-1996) • fıváros elkülönült, alapvetıen eltérı fejlıdési jegyek, erıs újdonság koncentráció és kibocsátó, új típusú fıváros és vidék kapcsolat, ellentét, fıváros fejlesztésének szükségessége • településhálózatban elfoglalt hely: regionális centrumok, leszakadó közép és kisvárosok, elmozdulás lassú, helyzet konzerválása • nyugat-kelet elkülönülés, köztes átmenet terek: Közép-Magyarország, a kettévált Alföld, a leszakadó Tiszántúl.
4
Magyarország térszerkezete a kilencvenes évek közepén
Intézményrendszer: kormányzati és önkormányzati szerkezet, támogatási programok • önálló minisztérium, elszigetelıdött a valós területfejlesztéstıl; munkaerıfoglalkoztatás (MM), településfejlesztés (BM), infrastruktúra fejlesztés (KHVM), gyenge minisztérium, nem voltak források, hiányoztak a fejlesztési intézmények, érdekközvetítı lobbyk, csoportosulások, • megyei önkormányzatok nem töltötték be az integrációs szerepet, feladatok nem voltak egyértelmőek, kapcsolatok gyenge (megyei városok, megye), a koordináció a településekkel hiányos, források nincsenek, • kistérségek (130-150 kistérségi szervezıdés); fejlesztési céllal jöttek létre, nem fedték le az ország egészét, programok és a szervezet hiányos volta, a támogatottság esetleges (Phare-kistérség program), jogi helyzet nem tisztázott, pozitív törekvések, • települések; döntéseik saját településének határán, – önállóság drága, költséges (3148 önkormányzat), – intézmények dezintegrációja, mőködési zavarok, nem átgondolt központi programok (tornaterem, iskolák visszaállítása, aztán iskolabuszok, majd kisiskolák visszaállítása), – lényegében településfejlesztés történt egyedül, a különféle akciókkal, nem hosszú távra, szabályozott, kötött felhasználásokkal, – megindult az infrastruktúra fejlesztés, ezek sikeres és elıremutató programok, lakossági és közösségi források aktivizálása, piaci viszonyok megjelenése (gáz, telefon, szennyvíz, kábeltelevízió),
• országos programok, azok között nem volt koordináció, együttmőködés; pl. MVA hálózat, kistérségi programok, válságkezelés (Ózd, Szabolcs, kihelyezett kormányülések).
Nyertes és vesztes területek (forrás: Sarudi, 2003.)
Törvény a területfejlesztésrıl és rendezésrıl (1996. XXI: tv. (III.20.)) - Alapelvek és feladatok • Alapelv: felkészülni az EU-val történı integrációra, a területi fejlesztés nyújtotta lehetıségek kihasználása, a decentralizáció megindítása, átlátható intézmény és eszközrendszer kidolgozása, a területi fejlıdés gyorsítása. • Területfejlesztés céljai: – Térbeli- és a településszerkezet változtatása, hogy a vállalkozások fogadására, a helyi források dinamizálására, a jövedelemtermelés növelésére a feltételek biztosítottak legyenek. – Az esélykülönbségek csökkentése; civilizációs és infrastrukturális feltételek közelítése, a térségek leszakadásának mérséklése, a szociális problémák kezelése, a jóléti állam területi szemléletének érvényesítése. – A programozási módszerek kidolgozása, eszközök, intézmények, amik jelzik a problémákat, a strukturális válságjelenségek korai felismerése és kezelése; területfejlesztési stratégia szerepe, Európai Unió konform regionális politika elveinek, eszköz és intézményrendszerének kidolgozása, ennek a gyakorlatnak a megismertetése. – Az endogén források aktivizálása, humán, természeti adottságok, helyi kezdeményezések, az alulról jövı fejlesztési akciók erısítése, új erık megjelenítése a regionális folyamatokban. – A területfejlesztési politika koordinációs szerepének növelése; ágazati érdekek feletti, ágazatközi együttmőködések élénkítése. – A határon átnyúló együttmőködések erısítése, abban való aktív részvétel, az ország adottságainak hasznosítása, egyben a szomszéd ország magyarsága irányában új kapcsolódási pontok, éppen a gazdaságon és a területi együttmőködéseken keresztül biztosítani (infrastruktúra, kapuszerep, gazdaság élénkítés).
5
A regionális politika intézményrendszere
Intézményrendszer Területi szint: régió
Forrás: Területfejlesztés Magyarországon, 1998.
Intézményrendszer Országos szint • Országgyőlés: területfejlesztési koncepció elfogadása, beszámoltatás, kiemelt térségek körének meghatározása (három évente), támogatás és a decentralizáció mértékét, kiemelt térségek területrendezési tervének elfogadása (p. Balaton, Budapesti agglomeráció) • Kormányzat: európai regionális politikával való kompatibilitás biztosítása, éves költségvetése, pénzeszközök meghatározása, ágazati koordináció, Országgyőlésnek beszámol a területi folyamatokról (két évente), információs rendszer, hatáskörök és feladatok meghatározása, határ menti és nemzetközi regionális együttmőködésekben való aktív részvétel (Interreg II - Phare CBC) • Országos Területfejlesztési Tanács: regionális politika országos összefüggései, konszenzus biztosítása a szereplık között; érdekegyeztetés fóruma, véleményezés, a kormány elé kerülı anyagok „társadalmi” egyeztetése.
•
Szabad társulása a megyéknek, önkormányzati (megyei, nagyvárosi, kistérségi szereplık), gazdasági (kamarák képviselete), kormányzati oldal (minden minisztérium, illetve a dekoncentrált szervezetek) részvétele, fejlesztési ügynökségek alakulhatnak, források csak 1998-tól jelentkeznek, így mőködésüket lényegében megkezdték.
•
Fejlesztési régiókra is lehetıvé vált regionális területfejlesztési tanácsok szervezése (pl. üdülıkörzet, több megyét érintı úthálózat fejlesztés)
Intézményrendszer Területi szint: megye • A területfejlesztés valós színtere a Megyei Területfejlesztési Tanács • A kormány rásegítı funkciókat érvényesít a decentralizált forrásokkal, illetve bizonyos területi döntések decentralizációjával • A megyei szereplık együttmőködését segítik (kistérségek, gazdasági szereplık, érdekképviseletek, nagyvárosok, kormányzat képviselıjének jelenléte, fontosabb megyei szereplık) • nem egyértelmő a megyei területfejlesztési tanács és a megyei önkormányzat kapcsolata (közös elnök, területi információs rendszer megyénél, területrendezési tervet megye fogadja el); • pilot-programok indítása (területfejlesztési koncepció kidolgozása, kistérségi koncepciók, területfejlesztési ügynökségek), • decentralizált források elosztása, ügynökség, titkárság a fejlesztésre.
6
Intézményrendszer Területi szint: kistérség • Területfejlesztési önkormányzati társulás • települési önkormányzatok megállapodása egy térség fejlesztésére, közös fejlesztési koncepció, pénzalap, jogi személyiség, • részvétel a megyei, regionális területfejlesztési tanácsok munkájában, lényégében az települési önkormányzatok képviselete, • spontán együttmőködések helyet rossz megoldásként a statisztikai körzetek szintjén jön létre a képviselet, így a korábbi spontán szervezetıdések átrendezıdnek, • szerepük jelentıs a tanácsok munkájában, képesek a tanácsok döntéseit befolyásolni (például több a kistérségi képviselı, mint a többi tag, stb.)
A területpolitika hiányosságai, az indulás idıszakának ellentmondásai 1996-1999. •
• • • • • •
a fejlesztési alapok közötti koordináció nem mőködik, az ágazati szervezeti érdek erısebb, nem integrálódnak a területfejlesztési tanácsokhoz, decentralizáció módszere, az elosztás elvei nincsenek kidolgozva, nem mőködnek a gazdaság általános szabályozásban a regionális elemek a szereplık között gyenge a koordináció, nincsenek kidolgozott programok, még nem ismerték fel a stratégia fontosságát, a fejlesztési programok rendszerét, azok valós területi hatásait, tervezés és a programozás kezdetleges, nincs kialakult rendszere, számos párhuzamosság, kormányzati szervek gyenge együttmőködése, közigazgatás reformja lassan kerülhet napirendre, nem tisztázott kellıen a kompetencia szint, egymás mellettiség és alárendeltség (megyei önkormányzat és a területfejlesztési tanácsok kapcsolata, regionális és a megyei szint), a decentralizáció csak elkezdıdött, lehetıség van a visszalépésre és a felgyorsításra, választott területi politikai szinthez kell rendelni a decentralizált forrásokat, azok felhasználását, helyi-területi társadalom nem tudja, nem informált a rendszerrıl, nincs kapcsolata a koncepcióval, a programokkal, a megye-tudat, identitás gyenge, esetleges, nincs részvétel társadalmi szinten a területi akciókban, de a helyi társadalom is erıtlen.
A területfejlesztés közvetlen eszközei I. • Területfejlesztési célelıirányzat (TFC) – kedvezményezett térségek és települések felzárkóztatása – visszatérítendı, vissza nem térítendı támogatás, kamattámogatás – központi és megyei pályázati rendszer – támogatható célok:
• központi pályázati rendszerben (területfejlesztési stratégia megvalósítása, szénbányák felszámolásából adódó gazdasági problémák kezelése, munkahelyteremtı beruházások) • megyei pályázati rendszerben (munkahelyteremtı és megırzı beruházások, ipari területek, innovációs központok, inkubátorházak építése, térségi fejlesztési és a helyi társadalom szervezıdését segítı programok, megyei fejlesztési tanács határozatában foglalt fejlesztések)
A területfejlesztés közvetlen eszközei II. • Területi kiegyenlítı támogatások (TEKI) – települések közötti fejlettségbeli különbségek mérséklése – kedvezményezett térségek helyi önkormányzatai pályázhatnak – vissza nem térítendı támogatás
• Céljellegő decentralizált elıirányzat (CÉDE) – önkormányzatok által üzemeltetett intézmények fejlesztése – önkormányzatok pályázhatnak – nagy összegő fejlesztések támogatása
7
A területfejlesztés közvetlen eszközei III.
Elmaradott térségek és perifériák, 2005.
• Területi- és település felzárkóztatási célelıirányzat (TTF) – 94 hátrányos helyzető kistérség – Támogatandó célok:
• zsáktelepülések elérhetıségének javítása • hátrányos helyzető területek tıkevonzó képességének erısítése • hátrányos helyzető térségek termelı és humán infrastruktúrájának fejlesztése • EU Strukturális Alapjai fogadására való felkészülés – regionális fejlesztési tanácsok (80%), Nemzeti Területfejlesztési Hivatal (20%) – 42 legsúlyosabb helyzetben levı kistérség (893 település, lakosság 13,7 %-a, 1,378 millió fı) – többi 52 hátrányos helyzető kistérség támogatása
A 42 leghátrányosabb helyzető kistérség, 2002
A területfejlesztés közvetlen eszközei IV. • Kistérségi Támogatási Alap (KTA) – célja: hátrányos helyzető önkormányzatok forráshiányának mérséklése – 2003-tól projektek, megvalósíthatósági tanulmányok, tervek készítése – 42 leghátrányosabb helyzető kistérség projektgeneráló szerepének erısítése
• Vállalkozási övezetek támogatása
8
A területfejlesztés közvetett eszközei • térségi adókedvezmények • speciális térségi támogatás (ágazati politikák keretében) • ágazati célelıirányzatok területi preferenciái • hét hátrányos helyzető megye többlettámogatása – egy fıre jutó GDP az országos átlag 70%-a alatti
• többlettámogatások a hátrányos helyzető kistérségekben
A területfejlesztési eszközök decentralizálása II. A decentralizáció szabályai • fejlesztési célok és programok támogatása – országos jelentıségő, több régiót érintı →központi keret – regionális jelentıségő, több megyét érintı →regionális fejlesztési tanácsok keretei – megyei jelentıségő és kistérségi, települési fejlesztési célok → megyei területfejlesztési tanácsok keretei
• a decentralizáció mértéke – területfejlesztési célelıirányzat 35%-a regionális, 30%-a megyei szintre – területi kiegyenlítı támogatások →megyei szintre – térségi- és település-felzárkóztatási célelıirányzat →regionális szintre
A területfejlesztési eszközök decentralizálása I. • költségvetési keret évi 200-250 milliárd Ft • a decentralizáció kiterjed – területfejlesztési támogatások – területi kiegyenlítési támogatások – területi- és településfelzárkóztatási források – ágazati célelıirányzatok (kormány saját hatáskörben dönt)
9
