10/6/2016
Mi a kurzus célja?
Mi NEM a kurzus célja? • Elméleti közgazdászokat képezni
Megérteni a gazdaság működésének alapjait Megérteni alapvető közgazdaságtani fogalmakat Megismerni a közgazdaságtan szemléletmódját Értelmezni hétköznapi gazdasági jelenségeket, híreket ebben a keretben. • Bevezető, kedvcsináló magasabb szintű közgazdaságtan kurzusokhoz • • • •
1. Előadás Közgazdaságtani Alapismeretek
• Elméleti modellek, ökonometria • Megtudni, hogy milyen részvényeket érdemes venni • Megtanulni adóbevallást készíteni • Vállalatirányitási, management modelleket tanulni
2
1. Előadás: Bevezetés
3
1. Mivel foglalkoznak a közgazdászok?
1. Mivel foglalkoznak a közgazdászok?
• Miért vannak rövid távú ingadozások? (Short Run)
Miért lesznek szegény országokból gazdagak (Long Run)?
1. Mit csinálnak a közgazdászok? 2. A közgazdasági gondolkodás legfontosabb alapelvei 3. Ki a közgazdász?
„Négyféle ország van a világon: fejlett országok, fejletlen országok, Japán és Argentína” (Simon Kuznets, Nobel-díj 1971)
Makroökonómia,
pénzügy
Mankiw (2011): A közgazdaságtan alapjai - 1-2. Fejezet
Makroökonómia, fejlődésgazdaságtan 4
5
2014
6
1
10/6/2016
1. Mivel foglalkoznak a közgazdászok?
1. Mivel foglalkoznak a közgazdászok?
1. Mivel foglalkoznak a közgazdászok?
• Kinek (nem) lesz munkája? Mi a bevándorlás hatása a munkaerőpiacra? Mi lesz, ha megnő a minimálbér? Ki keres többet, miért és mennyivel?
Hatékonyan működik-e az állam? Milyen hatása van a különféle állami költéseknek az egyénekre, a gazdaság egészére? Vállalati működésre?
Munkagazdaságtan, public economics 7
Hogy hat ez a hatékonyságra? Kevesebb költség meghívni, mint pályáztatni, de ugyanolyan jó vállalatok nyernek-e? Nehéz mérni... Itt: egyéb gazdasági szolgáltatás: jogi és az üzletviteli tanácsadás – output nehezen mérhető
9
http://index.hu/gazdasag/defacto/2015/09/14/segit-e_a_minimalber_az_alacsony_keresetu_dolgozokon/
1. Mivel foglalkoznak a közgazdászok? • Rengeteg kutatási terület – nagyon kevés közös alapelv • Az utóbbi évtizedek tendenciája a vizsgálódási terület jelentős bővülése – „közgazdaságtani imperializmus” • Gary Becker (Nobel-díj 1992) • Jog, bűnözés, család, nemek és rasszok közti egyenlőtlenségek, politika, kultúra, közlekedés, vallás.. • Adatigény nő – BIG DATA!!!! együttműködés közgazdászok és informatikusok között szorosabb...
Public economics
10
2. A közgazdaságtan 10 alapelve
11
2
10/6/2016
2. A közgazdaságtan tíz alapelve Közgazdaságtan – Economics – “oikonomia” (görög) “háztartás menedzselés”
A közgazgaságtan azt tanulmányozza, hogyan menedzseli a társadalom szűkös erőforrásait termelésben es fogyasztásban. – Emberek hogyan hoznak döntéseket (1-4) – Emberek döntései hogyan hatnak egymásra (5-7) – Olyan erők és trendek vizsgálata, melyek a gazdaság egészét befolyásolják (8-10)
2. A közgazdaságtan tíz alapelve
2. A közgazdaságtan tíz alapelve: 1. Állam: „Guns and Butter Trade-Off”
1. Alapelv: Az emberek átváltásokkal szembesülnek (trade-off) Nincs ingyenebéd! - valamit valamiért
USS Gerald R. Ford:
Kétéves főiskolai képzés az USA-ban:
17,5 milliárd dollár
3131 dollár
Diák időbeosztása Közgazdaságtan tanulás vs Trónok Harca Vizsga előtt még +1 óra tanulás vs alvás
→ 5,5 millió ember tandíja vs egy hadihajó
Családi jövedelem felosztása Síelés vs Konyhafelújítás 14
2. A közgazdaságtan tíz alapelve: 1.
2. A közgazdaságtan tíz alapelve: 1. Átváltás illusztrálása: Közös kút a városban, fenn kell tartani, ki mennyit fizessen? -Paula 500 000 HUF havi jövedelem -Péter 100 000 HUF havi jövedelem
• Hatékonyság – Társadalom – szűkös erőforrásaiból a legtöbb haszon kinyerése – A „gazdasági torta” mérete • Egyenlőség / igazságosság szempontja – Haszon – a társadalom tagjai között egyenletesen / igazságosan szétosztva – Mekkora szeletekre vágjuk a tortát
Átváltás az idő felhasználásában: jövedelem vs termékenység
15
17
Pl.: Paula 50 000 (10%) Péter 20 000 (20%) -igazságos? hatékony? Ki fizessen többet? - számít, hogy ha Péter egészségügyi okok miatt nem tud annyit dolgozni? - számít, ha Paula hajlandó rossz munkahelyen sokat robotolni, míg Péter boldogan színészkedik?
3
10/6/2016
2. A közgazdaságtan tíz alapelve: 1
2. A közgazdaságtan tíz alapelve: 1.
2. A közgazdaságtan tíz alapelve: 2.
Ki mennyit fizessen? Ha Paula még többet fizet, csökken a kemény munka jutalma – hatékonyság? Ha Péter többet fizet, neki az béréhez képest relatív nagyobb teher – egyenlőség?
2. Alapelv: Mindennek az a költsége, amiről lemondunk érte (opportunity cost) – Alternatív költség – közgazdasági költség • •
alternatívaköltség, lehetőségköltség, haszonáldozati költség…) Bármi, amiről le kell mondani azért, hogy megszerezzünk egy dolgot – nem számviteli költség
– Döntéshozatal • Hasznok és költségek összehasonlítása az alternatívák hasznával és költségeivel Átváltás az egyenlőség és az igazságosság között
2. A közgazdaságtan tíz alapelve: 2.
21
Hogyan hoznak döntéseket az emberek
Mi az alternatív költsége: Menjek-e egyetemre? -mi mast tehetnél időddel – Elmaradt kereset, elmaradt világutazás – Későbbi szűkösebb munkalehetőségek, amihez a munkatapasztalat kell – Amit a lakhatásra, ételre költesz annak számít? Felfegyverezzem-e országom? –mi mást tehetnél pénzeddel - Egészségügyi reform - alacsonyabb adók 22
Hogyan hoznak döntéseket az emberek
2. Alapelv: Mindennek az a költsége, amiről lemondunk érte • Az embereknek átváltásokról kell dönteniük – Döntéshozatal • Hasznok és költségek összehasonlítása az alternatívák hasznával és költségeivel
– Alternatív költség • Opportunity cost (egyéb fordítások: alternatívaköltség, lehetőségköltség, haszonáldozati költség…) • Bármi, amiről le kell mondani azért, hogy megszerezzünk egy dolgot
23
– A tanulás költsége az elmaradt kereset – A tanulás helyett végzett munkáé a későbbi szűkösebb munkalehetőségek – A papi pálya alternatív költsége a családalapítás lehetősége – A gyerekvállalás alternatív költsége: x millió forint évek alatt, rengeteg szabadidő – A fegyverkezés alternatív költsége: alacsonyabb adók, több beruházás a termelésbe stb. (vö. Svájc és Ausztria stratégiája a hidegháború alatt) 24
4
10/6/2016
Hogyan hoznak döntéseket az emberek 3. Alapelv: A racionális emberek „marginális értékekben” gondolkodnak
Hogyan hoznak döntéseket az emberek
Hogyan hoznak döntéseket az emberek
• Határhaszon („marginális haszon”)
• Határköltség („marginális költség”) • Mennyibe (pénz, erőforrás) kerül a következő jószág elfogyasztása?
• Mennyivel lesz jobb nekem a következő egységnyi jószágtól (good)
• Racionalitás: a meglévő eszközöket a cél elérése érdekében a leghatékonyabban használni
• Pl: mennyi pénzbe kerül a következő utazás a 3-as metrón? • Attól függ, van-e bérletem
• A közgazdaságtani modellekben általában feltételezzük, hogy az emberek – ebben az értelemben - racionálisak
• 300 Ft (metrószakaszjegy ára – nincs bérlet) • 0 Ft (ha van bérletem)
• A döntés legtöbbször a következő apró dologra vonatkozik
• Mennyi időbe kerül megsütni egy tepsi süteményt?
•
Azt döntöm el, hogy most egyek-e egy hamburgert (nem azt, hogy a következő hónapban mely napokon és mikor)
•
Tanuljak-e még egy órát vagy aludjak?
•
Megtakarítsak-e egy kicsivel többet?
•
Vállalkozó: felvegyek-e még egy embert? Válság esetén – elbocsássake még egy embert?
• Az elsőt nagyon sok óra (szakácskönyv-recept megkeresése, hozzávalók kiválasztása, folyamatos olvasás) • A századikat nagyon kevés (fejből megy)
• Racionális döntéshozó – csak akkor cselekszik, ha: Határhaszon > Határköltség 26
25
27
Hogyan hoznak döntéseket az emberek
Hogyan hoznak döntéseket az emberek
Hogyan hoznak döntéseket az emberek
4. Alapelv: Az emberek ösztönzőkre reagálnak • Ösztönző (incentive) – Ami valamilyen cselekvésre késztet egy embert – Magasabb ár mint ösztönző
4. Alapelv: Az emberek ösztönzőkre reagálnak – Benzin adója – mi lesz, ha drágul a benzin?
4. Alapelv: Az emberek ösztönzőkre reagálnak – Nem szándékolt következmények • A közgazdászok szeretik hangsúlyozni
• Tömegközlekedés, kerékpár • Közös autóhasználat • Autó mérete és fogyasztása
• Vevő – kevesebbet fogyaszt • Eladó – többet állít elő
– Közpolitika • Megváltoztatja a költségeket vagy a hasznokat → megváltoztatja az emberek viselkedését 28
– Cigaretta adója – Adókedvezmény a nyugdíj-megtakarításra – Vasárnapi zárvatartás
• A politikai döntéshozók sokszor nem veszik számításba, hogy a döntéseik hogyan befolyásolják az ösztönzőket • Pl. biztonsági öv – kevésbé óvatosan vezetők
29
30
5
10/6/2016
2. A közgazdaságtan tíz alapelve: 5.
2. A közgazdaságtan tíz alapelve Hogyan hoznak döntéseket az emberek? 1: Az embereknek átváltásokkal szembesülnek 2: Mindennek az a költsége, amiről lemondunk érte – lehetőség költség 3: A racionális emberek marginális értékekben gondolkodnak 4: Az emberek ösztönzőkre reagálnak
2. A közgazdaságtan tíz alapelve: 5.
5. Alapelv: Kereskedelem révén mindenki jobban járhat • Kereskedelem = munkamegosztás, specializació – Verseny, ahol van nyertes és vesztes? – Specializáció, szakosodás • Lehetővé teszi minden ember/ország számára, hogy arra szakosodjon, amiben a legjobb
Kereskedelem a mindennapokban: – Kenyeret a péktől, cipőt a cipőboltból... Alternatíva – önellátás..
– Az emberek/országok több áruból és szolgáltatásból választhatnak, melyeket alacsonyabb áron vehetnek meg – Gondoljunk bele: mi az alternatíva – Magyar narancs, vas és acél országa... 32
31
2. A közgazdaságtan tíz alapelve: 6.
2. A közgazdaságtan tíz alapelve: 6.
6. Alapelv: A piacok általában képesek jól megszervezni a gazdasági tevékenységeket Piacgazdaság – az erőforrások elosztása…
„Ebédünket nem a mészáros, a sörfőző vagy a pék jóakaratától várjuk, hanem attól, hogy ezek a saját érdekeiket tartják szem előtt.”
– Sok-sok vállalat és háztartás decentralizált döntésén alapul
(Adam Smith: A nemzetek gazdagsága, 1776)
– Önérdek vezérel
Adam Smith “láthatatlan keze”: önérdek és árak egyensúlyt teremtenek --- beavatkozás torzít?
Ez nem valami elvont dolog: mindenki saját maga tudja, hogy mi a legjobb neki saját magának (ember és cég) 34
2. A közgazdaságtan tíz alapelve: 6. • Kommunista országok – központi tervezés – Kormányzati hivatalnokok (központi tervezők) • Ők osztják szét a gazdaság szűkös erőforrásait – Eldöntik
– A jószágok és szolgáltatások piacán találkoznak és hatnak egymásra – Árak közvetítenek!
33
» Milyen árukat és szolgáltatásokat termeljenek » Mennyit termeljenek » Ki fogyassza és termelje ezeket
• Elmélet: csak a kormány tudja úgy megszervezni a gazdasági működést, hogy jólét legyen az egész országban (információ szerepe!) -up-to-date? 36
6
10/6/2016
2. A közgazdaságtan tíz alapelve: 7.
2. A közgazdaságtan tíz alapelve: 7.
7. Alapelv: A kormány néha javíthatja a piaci folyamatok eredményeit
2. A közgazdaságtan tíz alapelve: 7.
Állam szerepe: megváltoztatja az erőforrások elosztását a hatékonyság növelése és az egyenlőség érdekében. 1. Hatékonyság
Állam szerepe: betartatja a jatékszabályokat Tulajdonjogok kikényszeríthetősége: akkor fog a farmer termelni, ha tudja, haszna származik ebből, nem fogjak elvenni
piaci kudarc elkerülése, Pl.: piaci erő mérséklése
2. A közgazdaságtan tíz alapelve: 7.
Egy szereplő (vagy egy kis csoport) képessége arra, hogy túlzott mértékben befolyásolja a piaci árakat Pl. egy büfé a strandon vs két büfé
38
• 2. A gazdasági jólét egyenlőtlenségei – Piacgazdaság
Pozitív externália: a pozitív hatások nem (csak) annál jelentkeznek, akik létrehozták őket túl kevés
• Egy személy cselekedetei hatással vannak valaki más jólétére
Pl. közterek takarítása, oltás
Az alapján jutalmazza az embereket, hogy mennyire képesek olyan termékek előállítására, amiért más emberek hajlandók fizetni Lehet, hogy sok ember jövedelme alapvető fogyasztási cikkek megvásárlására sem lesz elegendő
Negatív externália: a negatív hatások nem (csak) annál jelentkeznek, akik létrehozták őket túl sok
– Kormányzati beavatkozás Csökkentheti az egyenlőtlenséget Közel sem tökéletes folyamat – kormányzati kudarcok is vannak!
Pl. környezetszennyezés, cigaretta, autó Megoldás? Adók, kvóták, dugódíj
39
2. A közgazdaságtan tíz alapelve: 7.
2. A közgazdaságtan tíz alapelve: 7.
2. Externáliák
Olyan helyzet, amikor a piac magától nem képes hatékonyan szétosztani az erőforrásokat
A piaci kudarc okai 1. Piaci erő
externális hatások orvoslása
37
Piaci kudarc
40
41
42
7
10/6/2016
2. A közgazdaságtan tíz alapelve
2. A közgazdaságtan tíz alapelve: 8.
2. A közgazdaságtan tíz alapelve: 8.
Hogyan hoznak döntéseket az emberek? 1: Az embereknek átváltásokkal szembesülnek 2: Mindennek az a költsége, amiről lemondunk érte – alternatív költség 3: A racionális emberek marginális értékekben gondolkodnak 4: Az emberek ösztönzőkre reagálnak
Hogyan hatnak egymásra az emberek? 5: Kereskedelem révén mindenkinek jobban járhat 6: A piacok általában képesek jól megszervezni a gazdasági tevékenységeket 7: A kormány néha javíthatja a piaci folyamatok eredményeit
43
2. A közgazdaságtan tíz alapelve: 9. 9. Alapelv: Ha a kormány túl sok pénzt bocsát ki, az árak emelkednek Infláció: A gazdaság általános árszintemelkedése Hiperinfláció: extrém eset
46
• Termelékenység ( olvasmány) – Azon áruk és szolgáltatások mennyisége, amit egy egység munka felhasználásából készítenek
8. Alapelv: Egy ország életszínvonala a termelési képességétől függ Az életszínvonalak nagy különbözősége Országok között Időben Magyarázat: (majdnem teljes mértékben) a termelékenység különbségei
• Nagyobb termelékenység magasabb életszínvonal • A nemzet termelékenységének növekedési rátája – Meghatározza az átlagos jövedelem növekedési rátáját
45
44
Időszak
Árindex (1939.VIII.26. = 1)
1945. július 1945. szeptember 1945. október 1945. december 1946. január 1946. február 1946. március 1946. április 1946. május 1946. június1. fele 1946. június 2. fele 1946. július 1. hete 1946. július 2. hete 1946. július 3. hete 1946. július 4. hete
105 379 2431 41478 72330 435887 1872913 35790361 11267000000 862317000000 954000000000000 3.066254E+18 1.1425999999999999E+22 3.6018039000000001E+25 3.9962299999999998E+29
2. A közgazdaságtan tíz alapelve: 9. • Hatalmas / állandó infláció okai: Első számú: a pénz mennyiségének növekedése → a pénz értéke csökken • A magas inflációnak különféle társadalmi költségei vannak Elterjedt gazdaságpolitikai cél a tartósan alacsony infláció • Ellentéte: defláció ( olvasmány)
48
8
10/6/2016
2. A közgazdaságtan tíz alapelve: 10.
2. A közgazdaságtan tíz alapelve: 10.
10. Alapelv: A társadalom az infláció és a munkanélküliség között rövid távon átváltással szembesül Hosszú távon egyensúly, minden reál változó azonos, magasabb pénzmennyiség es nominális árak Rövid távon: magasabb infláció alacsonyabb munkanélküliség
2. A közgazdaságtan tíz alapelve: 10.
10. Alapelv: A társadalom az infláció és a munkanélküliség között rövid távon átváltással szembesül
• Rövidtávú átváltás infláció és munkanélküliség között – Kulcsszerep a gazdasági ciklusok elemzésében – Monetáris politikában • Gazdasági ciklus: Össztermék rövidtávú ingadozása
– Több pénz a gazdaságban, több költés (a pénz egyre kevesebbet ér megéri hamar elkölteni) – Áruk és szolgáltatások nagyobb kereslete – Vállalatok – árat emelnek; mert megéri, több munkást foglalkoztatnak; több árut és szolgáltatást termelnek – Alacsonyabb munkanélküliség 49
50
51
2. A közgazdaságtan tíz alapelve Hogyan hoznak döntéseket az emberek? 1: Az embereknek átváltásokkal szembesülnek 2: Mindennek az a költsége, amiről lemondunk érte 3: A racionális emberek marginális értékekben gondolkodnak 4: Az emberek ösztönzőkre reagálnak
Hogyan hatnak egymásra az emberek? 5: Kereskedelem révén mindenkinek jobban járhat 6: A piacok általában képesek jól megszervezni a gazdasági tevékenységeket 7: A kormány néha javíthatja a piaci folyamatok eredményeit
Hogyan működik a gazdaság egésze? 8: Egy ország életszínvonala a termelési képességétől függ 9: Ha a kormány túl sok pénzt bocsát ki, az árak emelkednek 10: A társadalom az infláció és a munkanélküliség között rövid távon átváltással szembesül 52
9
