01. Mivel foglalkozik a szociálpszichológia? A szociálpszichológia feladata annak a meghatározása, hogyan befolyásolja az egyén gondolkodását, érzelmeit, viselkedését mások tényleges, képzetes vagy mögöttes jelenléte. Az egyének közötti interakcióval, a társas érintkezés pszichológiájával foglalkozik. 02. Mi az „értelmezés (attribúció)-kutatás” tárgya? Mutassa be agy alkalmas példán! Kauzális attribúció: ez azt jelenti, hogy a következményként feltüntetett tényekkel bizonyítják az ok létét. Azaz minden viselkedés magyarázatára találunk olyan feltevéseket, amelyek ésszerűbbnek tűnnek, s amelyekre később jobban emlékszünk, mint más lehetséges magyarázatokra. Sokszor nem a valós tényezőket okoljuk. Az okmagyarázat alapvető jellemzője, hogy az okot a cselekvő személyében (internal), vagy rajta kívül álló tényezőkben (external) látja. Példa: Azért nem értem a tanár előadását, mert belső Dimenzió Globális Specifikus
Stabil Nem vagyok intelligens Nem érdekel az óra
külső
Változó Kimerült vagyok Nincs kedvem figyelni
Stabil Rossz az akusztika A tanár motyog
Változó Zaj van az utcán A tanár egy lányt néz
03. Mit értünk az „első benyomás” hatása alatt? Hogy milyen okmagyarázatokkal állunk elő egy másik ember viselkedésére, függ a külsőjéről nyert benyomásunktól. Az első 30 másodpercben dől el minden. Egyetlen pillantást vetünk egy idegenre, máris spontán ítéletet alkotunk róla. Néha beletrafálunk, de néha az is lehet, hogy első benyomásunk az igazság elferdítésén alapszik. Egy sztereotípia azon meggyőződéseket tükrözi, amelyek egy bizonyos csoport tagjaira általában jellemzőek. A biztonságunkért szükséges gyors ítéletalkotáshoz az első szempillantásra látható jegyeket vesszük figyelembe, mint a nem, a kor és a faj. Ez az első benyomás, (primacy), mélyre bevésődik és meghatározza, milyen fényben látjuk az illetőt. 04. Miben rejlik az „alapvető értelmezési hiba”? Olyan embereket, akiket bizonyos címkékkel megbélyegeznek, már a címkéjük alapján is elkerülik. Így aligha lesz lehetőségük bebizonyítani, hogy a rájuk sütött bélyeg ellenére ők is hús-vér emberek, akiknek keblében szív dobog. Így válik érthetővé, hogy az előítélet – egy társas-csoportra alkalmazott negatív sztereotípia – ilyen pusztító hatást képes kifejteni. Időről időre változhat, hogy mely címkék vezetnek számkivetéshez: „hazaáruló” vagy „hazafi”, „szemita” vagy „antiszemita”, „buzi” vagy „homofób”. 05. Magyarázza el a „cselekvő-szemlélő-torzítás” fogalmát! Számos kísérletben bebizonyították, hogy a külső szemlélő viselkedésünk okait másképpen észleli, mint mi magunk. Saját cselekedeteinket általában külső tényezőkkel magyarázzuk. A szemlélő azonban cselekedeteinket nagy valószínűséggel személyiségünkből, képességeinkből, attitűdjeinkből, tehát belső okokból eredezteti. A szemlélő beleesik a már ismert alapvető észlelési hibába. Arra törekszünk, hogy saját magunkat jó fényben láthassuk. Ez a torzítás énünk szolgálatában áll. Lényegesen nagyobb érdemeket tulajdonítunk magunknak, s több kifogást találunk kudarcainkra, mint amennyit egy objektív szemlélő igazolhatna. A depresszívek nem alkalmazzák ezeket a „kegyes” önámító torzításokat. Pontosabban látják magukat, mint „egészséges” kortársaik. 06. Miért nem felelnek meg gyakran az attitűdök a viselkedésnek? Az attitűd abban játszik szerepet, hogyan fogunk viselkedni. Tanulás útján létrejött, bizonyos cselekedetekre, emberekre és kérdésfelvetésekre vonatkozó hozzáállás. Bár az attitűd bizonyos fokú stabilitást mutat, mégis befolyásolható. A meggyőzés a kommunikációnak egy formája, amit az ember avval a céllal közöl, hogy befolyást gyakoroljon hallgatója attitűdjeire. A szülök, a tanárok, a munkaadók, a politikusok és a reklámszakemberek mindent megtesznek azért, hogy az attitűdöket, s azon keresztül a kívánt viselkedést is, az általuk jónak látott irányba befolyásolják. Gondolkodásunkat, érzelmeinket és cselekvéseinket formálni szeretnék. 07. Ismertesse a dogmatizmus-kvóciens eljárást! Mik az előnyei és mik a gyengéi? Dogmatikusság: Ha egy elavult véleményt az azt megdöntő bizonyítékok ellenében sem változtatnak meg. Dogmatizmus kvóciense (DQ) = összes pozitiv dogmatizmus osztva összes pozitiv dogmatizmus és összes negativ dogmatizmus összegével.
1
08. Mi a „kognitív disszonancia” és hogyan jön létre? Szemléltesse egy példán! Az elmélet alapgondolata, hogy mikor valamilyen új információ vagy tapasztalat ellentmond a korábbi elképzeléseknek vagy ismereteknek, akkor disszonanciát, belső feszültséget élünk át. Ez a disszonancia szorongáskeltő állapot, melyet csökkenteni igyekszünk. Például valaki egy bizonyos márkájú mosóport vásárol, mivel azt gondolja, hogy az a kapható legjobb termék. Ilyenkor a vásárló által tartott tudattartalom (kogníció) az, hogy jó mosóport vett. Ha azonban a vásárlás után olyan ismeret érkezik, mely szerint kapható egy jobb mosópor is (például egy reklám révén), akkor a két ellentmondó tudattartalmat valahogyan összhangba kell hozni. !!!!Vagy Festinger 1 és 20 dolláros kísérlete!!!! 09. Milyen módszerekkel dolgozik a verbális manipuláció és hogyan célszerű védekezni ellene? Verbális manipulációval az érzelmeinkre próbálnak hatni. A meggyőzés ereje a meggyőző magabiztosságától, hangerejétől függ. Ehhez társuló agresszív magatartás például elegendő a félelemkeltéshez. Termékeladáskor a kommunikáció sikeressége attól függ, hogy ki, mit, kinek és milyen hatással mond. Egy hiteles kommunikátortól elvárjuk, hogy megfelelő tapasztalattal rendelkezik és bizalomgerjesztő. Ám ha csak közismertségére hagyatkozik, de nem bizonyul szavahihetőnek, egy idő után elveszti hatékonyságát. Védekezés lehet: metakommunikációjának figyelése, ebből kiderülhet az esetleges blöffölése. Ha sikerül érzelmeinket (poker-arc) eltitkolni, akkor kizökkenthetjük magabiztosságából. 10. Milyen körülmények kedveznek a vak engedelmesség létrejöttének? Az engedelmességet egy elfogadott tekintély támogatja, táplálja, akiben megbízunk, s akit a társadalom jogos képviselőjének tekintünk, vagy aki az életfontosságú javak és lehetőség elosztása fölött rendelkezik. Az engedelmesség még korlátlanabbul fellép, ha az „áldozattól” való fizikai távolság nagyobb és ha az elkövető a tekintély közvetlen felügyelete alatt áll. Az engedelmességet elősegíti egy olyan szerepviszony fölépítése, amelyben alárendeljük magunkat valakinek. Az engedelmességet olyan társadalmi normák is támogatják, amelyek pontosan meghatározzák, hogy mit kell társadalmilag elfogadható magatartásnak tekinteni. Az is elősegíti az engedelmességet, ha a gonoszt átnevezik jó-vá. (Nem Irak feldúlása, hanem „a terror elleni küzdelem”.) A vak engedelmesség olyan helyzetekben jön különösen könnyen létre, amelyek többértelműek, s ahol könnyű az első kisebb lépéseket megtenni, de később nehéz kiszállni, az engedelmességet megtagadni. Akkor válik veszélyessé, ha eltűrjük, hogy a helyzet által meghatározott értékrend saját személyes értékrendünket hatályon kívül helyezze. 11. Mi a „deindividuáció” és hogyan hat a viselkedésre? Deinviduáció: Az egyén egyedi felismerhetőségének és önbecsülésének lecsökkentése, megszüntetése, azaz a közeg „masszájában” eltűnik. Ilyenkor a közösségellenes vagy másként gátolt cselekedetek valószínűsége növekszik. Az emberek olyasmit tesznek, amire egyébként gondolni sem mernének. A saját erkölcsi értékek és mércék, a személyes felelősség és elkötelezettség hatályon kívül helyeződik. Ha ez megtörténik, a viselkedés nagyon intenzív, a jelenre irányuló („utánam az özönvíz!”), és a helyzetet gátlástalanul kihasználóvá válik. Mivel „anonimmá válik”, bármit megtehet felelősségre vonás nélkül. 12. Milyen körülmények vezethetnek dehumanizációhoz? Dehumanizáció: A közösségellenes magatartásformák „becsületes”, „normális” embereknél akkor figyelhetők meg, ha áldozataikat nem veszik emberszámba: nem akarják meglátni bennük a magukéhoz hasonlatos emberi gondolatokat, az érző szívet és az életüket mozgató emberi céljaikat. A humánus infó birtokában sokkal kevesebb az agresszió. Dehumanizált feltételek mellett nem úgy látjuk a kérdéses csoportot, mintha emberek lennének, hanem emberi méltóságuktól megfosztva alantas subhumánná, alávalóvá degradáljuk őket. Ez akkor áll elő, ha nagyon nagy számú embert kell „feldolgozniuk”. (pl. egyetemi hallgatók a beiratkozásnál, Tokióban csúcsforgalomban a metrón stb.) Az ilyen intézmények és vezetőik arra helyezik a hangsúlyt, hogy minden zavartalanul folyjon. A dehumanizáció az önvédelmet is szolgálhatja. Bizonyos helyzetekben megóv a fájdalmas együttérzés terhétől. Néha a dehumanizálás az érzelmi kiégés (burn-out) következménye. A hivatás terhe olyan nehézzé válik, hogy már nem képesek együtt érezni klienseikkel. 13. Milyen feltételek mellett segítőkész az ember? Ha a körülállók férfiak és nem nők. Ha volt lehetőségük magukhoz hasonló példaképeket megfigyelni, akik ilyenkor segítséget nyújtottak. Ha egyértelmű, hogy valóban vészhelyzetről van szó. Ha vaslaki segítséget nyújt és átveszi az irányító szerepet, nagyobb eséllyel kapcsolódnak be mások is a segítségnyújtásba. 14. Mit tehet, hogy egy esetleges rablótámadás alkalmával javítsa esélyeit? Ne álljunk ellen, ajánlható magatartás a „szófogadás”. Mindig legyen kéznél megfelelő „csali-készpénz”, amit rablás esetén késlekedés nélkül át lehet adni. Higgadtnak, nyugodtnak kell maradnunk, nem szabad pánikba esni! Kerülni kell minden hirtelen mozdulatot, mert ez provokálhatja a rablót, ellenállás vagy tétovázás nélkül, pontosan kell követni a rabló utasításait. Kerülni kell minden olyan látható tettet, amelyre a rabló nem adott utasítást
2
15. Mi a „szerep”? Azok a szabályok, amelyek a fölött rendelkeznek, ki, mikor, mit tegyen, befolyásolják a csoport tagjai közötti együttműködést és az egyének felé irányuló elvárásokat alakítják. Egy szerep társadalmilag meghatározott viselkedési minta, amit egy a csoportban bizonyos feladattal megbízott személytől elvárnak. Például a tanártól elvárják, hogy tanítson, válaszoljon a kérdésekre és vizsgáztasson. A hallgató iránti elvárás, hogy hallgassa az előadást, kérdezzen és vizsgázzon. Bizonyos esetekben a szerepmagatartást, mint például egy egylet pénztárosánál, kimondottan várják el, más esetekben, hogy például megbeszélés alkalmával kávéval fogadják a kollégákat, csak ki nem mondottan (implicit módon). A szerep, viselőjétől független. Az elvárt magatartásformák ugyanazok, függetlenül a szerep tulajdonosának személyiségi jegyeitől. 16. Hogyan hat egy másik ember jelenléte az egyén teljesítményére? Mások puszta jelenléte is befolyásol bennünket és megkönnyítheti saját teljesítményünket. (Órszáguti kerékpárverseny: együtt pedálozva rövidebb idő alatt teszik meg a távot, mint ha csak az óra ellen tekernének.) Nem a versengés döntő, a puszta szemlélő is elég. A saját teljesítmény mások puszta jelenlétéből fakadó javulása a társas megkönnyítés névre hallgat. Mások jelenléte zavarhatja a teljesítményt. Megesik, hogy a nézők lámpalázat váltanak ki, nem pedig csillogó teljesítményt. E látszólagosan ellentmondó hatások magyarázata abban rejlik, hogy a többiek jelenléte az általános éberségi szint emelkedéséhez vezet, azáltal a tettvágy is emelkedik. Az emelkedett éberség és izgalom akkor járul hozzá a teljesítmény javításához, ha az illető olyan magatartást fejt ki, amit már jól begyakorolt. Ha ezzel szemben még nem automatizálódott benne, amit tennie kell, inkább zavaró a túlzottan magas izgalmi állapot. (Adrenalin) 17. Hogyan alakulnak ki egy csoport szabályai? A csoport tagjainak viselkedését, attitűdjeit meghatározza, milyen csoportos normákat vár el tőlük. Egyes esetekben kimondott mércékről van szó, amelyek csaknem úgy működnek, mint egy törvény. De a többi esetben inkább implicitek, nem leszögezettek. Az új tagok csak akkor értesülnek a csoport-normák hatásáról, amikor két jelenség tudatosul bennük: csaknem valamennyi tag viselkedésének a hasonlatossága, és a nemkívánatos, nem a normának megfelelő viselkedés negatív következményei. A csoportnormák segítenek az orientálódásban és a társas interakciók irányításában. A normához az is hozzátartozik, hogy a megadott mércétől eltűr egy bizonyos eltérést. A csoport-normáinak betartása az első lépés a csoporthoz való tartozás fölépítésében. 18. Milyen feltételek mellett viselkednek a tagok a csoport elvárásainak megfelelően? A már meglévő csoporttagok csoportos nyomást gyakorolnak az új tagokra, hogy azok átvegyék és betartsák a csoport normáit, sőt, a még őket követő, még újabb tagokra maguk is nyomást gyakoroljanak. A csoport normái erős nyomást gyakorolnak az egyes tagok magatartására, mindaddig, amíg ez az egyén a kérdéses csoportot jónak tartja (Vonal hosszak kísérlete) Pl. egy csoport tagjai csaknem valamennyien azonosan néznek ki, akár üzletemberekről, akár vad motorosokról, vagy más, hosszabb idö óta létező csoportról van szó. A konformitás az emberek olyan hajlama, hogy a csoport többi tagjainak véleményét és magatartását magáévá tegye. A csoport többségének hatalma azok egységességétől függ. 19. Milyen hatással van egy önmagában egységes kisebbség a csoport normáira? A kisebbséget nem szeretik és meggyőző erejét csak lassanként tudja kifejteni. Akkor a legsikeresebb, ha egy állandó álláspontot képvisel és úgy tűnik, teljes egészében bízik abban, amit tesz. Időről időre a sokak hatalmát a kevesek meggyőző ereje aláaknázza és lebontja. Ez a konfliktus az innováció feltétele is lehet, ami pozitív társadalmi változásokhoz is vezethet. A váratlan, eddig még nem volt dolog, az új gondolat, az evolúció motorja. (Az eretnekek példája a tudományban, kik korukat meghaladóan gondolkodtak.) 20. Mi kell ahhoz, hogy egy csoportban kialakuljon a „mi közösségünk” szelleme? Ha egy csoport a másikból kiválik, mindkét csoport tagjaiban kialakul a „mi csoportunk” tagjainak érzése a saját csoport (ingroup) iránt, és egy „azok“ érzése a kívülálló másikak (out-group) iránt. De nem csak közöttünk és közöttük teszünk különbséget, ehhez még egy egyértelmű torzítás is csatlakozik. A saját csoport értékelése pozitívabb. Ezt in-group-torzításnak nevezik. Meglepően könnyen föllép. A kísérletek bizonyítják: elegendő az embereket tetszőleges kritériumok alapján csoportokba besorolni, hogy önértékelésüket és a többiekre vonatkozó értékelésüket megváltoztassuk. Saját csoportjukat máris többre tartják, és bizonyos fokú ellenségességet éreznek az out-group kívülállói felé. Mindkét csoport eltúlozza az akármennyire is triviális különbséget. Ha gyerekeket véletlenszerűen egy olyan csoportba sorolnak, amelyről azt hiszik, hogy rosszabb tanulók, akkor a gyerekek elkezdenek olyan teljesítményeket hozni, amelyek messze alulmúlják szokásos színvonalúakat. Ezzel szemben azok az átlagos gyerekek akik azt hiszik, egy kiváltságosan jó tanulókból álló csoportba kerültek, mindent megtesznek, hogy „felnőjenek” ehhez a csoporthoz. (Solymok és Csörgőkígyók táborának példája.)
3
21. Néhány példán mutassa be és elemezze a politikai korrektség hatását a gondolkodásra! Politikai korrektség: egy kifejezés, mely olyan nyelvezetet, politikát, viselkedést, eszmét, gondolkodást jelöl, amely igyekszik minimalizálni az egyes vallási, etnikai, kulturális vagy egyéb közösségek megsértését. A kifejezés amerikai közvetítéssel terjedt el a világban. Maga a kifejezés és használata is ellentmondásos, ha ugyanis egy kijelentést politikailag korrektnek neveznek, akkor az magában hordozza a prekoncepciót, miszerint az ellentétes tartalmú megnyilatkozások inkorrektek. Emiatt sokszor használják pejoratív értelemben. Másfelől egyes bevett fogalmakban előfordulnak olyan szavak, amelyek egy inkorrekt jelzővel egyeznek meg, vagy éppen a korrekt szóval azonosak, csak negatív töltetűek. Ilyen pl. a fekete lyuk kifejezés, amelynek pejoratív használatát (olyan hely, ahol minden eltűnik) egyes feketék sérelmesnek találnak. Pozitívuma azonban a politikai korrekt megfogalmazásnak, hogy érzékeltetni tudja az embereknek kijáró tiszteletet, amennyiben tekintettel van az adott csoport által preferált szóhasználatra, szemben a gyakran tévképzeteket keltő vagy társadalmi elítélést tükröző megnevezésekkel. A politikai korrektség éppen az ellenkező hatást váltotta ki, mint amit eredetileg szerettek volna elérni. Vegyük észre, az emberek gyűlölik, ha cigányt mondanak, és az okosok kijavítják őket, miszerint romát illik mondani. A cigány szó használata senkit sem zavar, csak a fehérek egy bizonyos csoportját. (Akik mielőtt beszélnek, elgondolkodhatnának azon, miért hívják az Országos Cigány Önkormányzatot úgy ahogy, és miért nem a roma szót használják). 22. Hogyan lehet elősegíteni két idegen csoport együttműködését? Olyan célt kell eléjük kitűzni, amit csak közös erővel, összefogással tudnak elérni. Ez esetben szükségessé válik a két csoport kooperációja, így iratlan szabályként megvalósul a csoportok közötti közeledés. Ez pedig az in-group és out-group összemosódásához vezet idővel, azaz, ha eléggé hosszú ideig tart megoldani a közös feladatot, akkor a két csoport végül teljesen összeolvadhat és egységes in-groupot képezhet. 23. Hasonlítsa össze az agresszió pszichoanalitikus értelmezését a tanuláselméletivel! Agresszió: olyan érzelmi reakció/viselkedés, mely szándékosan sért egy másik embert (fizikailag/verbálisan) vagy rombol tárgyat. Freud pszichoanalitikus elmélete az agressziót mint belső késztetést/ösztönt (drive-ot) tekinti (pl. éhség/szexualitás, ami a kielégülésig tart), míg a szociális tanuláselmélet (behaviorizmus) mint tanult (környezeti viszonyokra adott válaszok) választ vizsgálja. Szerintük az agresszió megfigyeléssel és utánzással tanulható. 24. Szemléltesse egy történelmi és egy hétköznapi példán a frusztráció-agresszió-hipotézist! „Az agresszió mindig a frusztráció következménye”. Minden frusztráció végül agresszióhoz vezet. Az agresszióra való késztetés ereje arányos a megelőző frusztráció erejével. Az agresszió a frusztráló ellen a legerősebb. Ha az elérhetetlen, akkor ámokfutássá válhat (eltolódás), ha az sem lehetséges, akkor önagresszió lép fel. Történelmi példa: A munkásosztály kizsákmányolása frusztrálta a dolgozókat, akik végül fegyvert fogtak és forradalmat csináltak. Hétköznapi példa: Stresszhelyzet (Összeomlás című film). Néha az értelmetlen öldöklés, ámokfutás oka, az öngyilkosság előtti vérengzés formájában. Stresszcsökkentés célú, háborúban például a nemi erőszak is ilyen. 25. Határozza meg a frusztráció fogalmát a szociálpszichológiában! Milyen más következménye lehet az agresszión kívül? A szervezet akadályoztatása egy bizonyos cél elérésében. Átvitt értelemben minden olyan akadály, amely valamely elképzelt célkitűzés elérésének útjában áll. Ez az akadályoztatás megjelenhet a közvetlen kudarc élményeként, vagy pedig (a pszichoanalitikus megközelítéshez hasonlóan) a tudatosság kiiktatódásával (tudattalanul), mint ahogyan a célkitűzés is lehet világosan körvonalazott, felismerhető, elképzelt és lehet tudattalan is. A viselkedéskutatásban csak akkor beszélnek frusztrációról, ha az állatot vagy embert valamilyen konkrét művelet vagy korlát akadályozza egy jól meghatározott reakció kinyilvánításában. A frusztráció és az agresszivitás közötti összefüggés széles körben elfogadott. Agresszióhoz szükség van a megfelelő környezeti feltételekre is. Agresszív viselkedés csak akkor jelenik meg, ha a helyzetben agresszív jelentésű kulcsingerek/tárgyak vannak – fegyver jelenlétében több agressziót mutatunk, még akkor is, ha nem is nyúlunk a fegyverhez. Nem minden fruszztráció okoz agressziót (sírás). 26. Mit tételez fel a katarzis-elmélet? Milyen hatása van nőknél és milyen férfiaknál? Katarzis elmélet: az agresszió látványa levezeti, csökkenti az agresszivitást, a néző a hőssel való azonosulás révén kiéli saját agresszióját a tényleges agresszivitás helyett. Az agresszió föloldódik katarzisban. Az éppen kielégített agresszió csökkenti a további agressziót. Ha a „megsértetteknek” lehetősége nyílt, a feszültségét levezetni kevésbé voltak agresszívek, mint akiknek nem nyílt levezetési lehetőségük. Férfiaknál csökkenti a vérnyomást, ha „elszámolhatnak” („szemet szemért, fogat fogért”). Nőknél az általuk adott jutalom csökkentette a vérnyomást („Ha megdobnak kővel, dobd vissza kenyérrel!”)
4
27. Milyen következmény várható attól a több ezer órás erőszaktól, amit gyermekek és serdülök a TV-ben láthatnak? Indoklását támassza alá kísérleti adatokkal! Az agresszió látványa levezeti, csökkenti az agresszivitást, de a film, mint modell hat, és agresszivitásra késztet, főként ha a látott agresszió jutalmazott. Az agresszió megfigyelése több mechanizmuson keresztül növelheti az agresszivitást: a gyerek megtanulja, hogy a helyzeteket agresszíven lehet megoldani; agresszió nézése közben nő a feszültségszintje; érzéketlenné válik az erőszakra; csökken az agresszív cselekedetei feletti önkontrollja. Azok a gyerekek, akik agresszívabbak, előnyben részesítik az erőszakos tévéműsorokat, az agresszió okozza azt, hogy valaki erőszakos műsort néz, semmint fordítva. Bandura babás kísérlete óvodások 5 csoportjával: (1) felnőtt modellt lát, aki agresszíven viselkedik egy műanyag babával; (2) filmen látja ugyanezt; (3) rajzfilmen látja; (4) nem agresszív modellt lát; (5) egyáltalán nem lát modellt. A gyerekeket frusztrálták, majd megfigyelték a játékukat. Az agresszív modellt megfigyelő három csoport több agressziót mutatott, ami ráadásul megnyilvánulási formáját tekintve igencsak hasonlított a korábban megfigyelt modell viselkedéséhez. Élő agresszió és filmen látott agresszió ugyanolyan, a rajzfilm kicsit kevesebb hatással van. 28. Hogyan indokolja Freud a libidóból, és hogyan a thanatoszból eredő agresszív viselkedést? Thanatosz – halálösztön vagy destrukciós ösztön: „Freud által bevezetett kifejezés az olyan élmény- és viselkedésformák (tudattalan) mozgató okaira, amelyek másokra irányuló gyűlöletben, ellenszenvben vagy agresszióban, illetve a saját személyre vonatkozó gyűlöletben vagy pusztításban nyilvánulnak meg.” Freud két ellentétes alapösztön működését feltételezte: Erósz – a létfenntartás, a nemi ösztön és Thanatosz – a halálösztön az élet elpusztítása. Úgy vélte hogy a normális viselkedésben mindkettő folyamatosan jelen van, sőt minden „ösztönrezdülés” e két ösztön különböző arányú keveredéséből jön létre. Ezen ösztönökből származó energiák, biológiai eredetű motivációk, amelyek a személyiség működésének meghatározói. Erósz energiája a libidó, Thanatosz energiája az agresszió és a pusztítás. A Thanatosz célja a bomlasztás. Az Erosz célja az egyesülés, a kötés, az élet megtartása. Minél erősebb a kultúra gátlása, hogy tagjai kiéljék agressziójukat, annál inkább fordítják önmaguk ellen, saját pusztításukra. A Thanatosz a szervezetben állandóan újratermelődő önálló energiával rendelkezik. Ezt folyamatosan át kell irányítani a saját személyről a külvilág felé, nehogy bennünk okozzon kárt. Az agresszív cselekedetek a pusztító energiát vezetik le (feszültségcsökkentés). Ezt az energiafajtát át is lehet irányítani – például a gonosz humor által is levezethető. 29. Mit ért Robert Ardrey a „romantikus illúzió” alatt? Milyen összefüggésben áll ez azzal az ifjúsági csoportábrázolással, amellyel Bernstein West Side Story-jában találkozunk? Ardrey emberképéből fakadó paradoxon: ragadozóeredetünk egyben az emberiség reménye is lehet. Ha egy bukott angyal leszármazottai lennénk, jelen zavaros helyzetünkre nem lenne sem magyarázat, sem megoldás. Háborúinkat és ellenségeskedéseinket, gaztetteinket és vitáinkat kizárólag azzal magyaráz-hatnánk, hogy rosszul alakítottuk ki társadalmi környezetünket. Az ember úgy degenerált teremtmény képében mutatkozna, aki, bár születésekor minden erénnyel el van látva, de akinek egyetlen tehetsége abban rejlik, hogy ezeket a kincseit elherdálja. De nem elesett angyalok leszármazottai vagyunk, hanem, Ardrey szerint, felemelkedett kőkorszakiaké, akik fegyverrel vadásztak. A területért fojtatott harc. New York utcáin őrület, de kőkorszaki örökségünk tükrében logikus. Föllép a csoport, a kőkorszaki horda. A csoporton belül a rangsor szigorú rendje uralkodik. A státuszt szüntelenül meg kell védeni. Ugyanazzal a barát-ellenségkódexxel találkozunk, mint valamennyi főemlős társadalmában: Együttérzés, segítőkészség és hűség a saját csoport tagjaival, bizalmatlanság, tartózkodás és ellenségeskedés a saját területre betört idegenekkel szemben. A kőkorszaki vadász jellemzője sem hiányzik: A kések iránti szenvedély épp oly mélyen gyökerezik, mint egykor az antilop humerus csontjára vonatkozó. 30. Elemezze a csoportban fellépő agressziót mind a deindividuáció, mind pedig az emergent norm elmélet tükrében! Deinviduáció: Az egyén egyedi felismerhetőségének és önbecsülésének lecsökkentése, megszüntetése, azaz a közeg „masszájában” eltűnik. Az egyén kevésbé tartja féken saját magatartását. Kevésbé figyel oda az előirt normákra és a későbbi következményekre. Az anonimitás kedvez a deindividuációnak és fokozza az agresszív viselkedést. Emergent norm elmélet (Új norma): Nem deindividuáció, hanem egy új norma jön létre. (pl. a rendőrök és tüntetők közötti konfrontáció) új norma: vehemensen védekezni a rendőrök ellen, köveket és molotov koktélokat dobálva a rendőrökre, erősen eltérni az elvárásoktól. Ezek szerint tömeghelyzetekben nem a normatív szabályok fölötti kontroll változik meg, hanem maguk a szabályok. 31. Ismertesse és értelmezze Glueck és munkatársai tanulmányát a fiatalkori bűnözésről! A fiatalkori bűnözés nemzetközi jelenség, ami nem csupán egyetlen társadalomra jellemző. A bűnözést nem lehet csupán egyetlen okra visszavezetni; lelki zavarok, megbomlott családi viszonyok, a szülők szegénysége és elutasítása mind hozzájárulnak a problémához. A bűnöző fiatalok (társaikhoz képest) kevésbé betegek, extrovertáltak, erős/dinamikus életvitelűek, kalandvágyók, szerencsejáték kedvelők: több energiával rendelkeznek, egészségesebbek és erősebbek. A bizonytalanság, a szeretetlenség, az elutasítottság érzését jóval gyakrabban találjuk meg az ún. normális fiataloknál. Az 500 visszaeső tolvaj, rabló és betörő esetében kevesebb félelemmel, neurózissal találkozunk, mint a nem bűnöző fiataloknál.
5
32. Hasonlítsa össze a Standard Social Science Modelt a rokonsegítés szemléletével! Standard Social Science Model szerint a társadalom egy külön létező, amely kollektív reprezentációi segítségével határozza meg az emberi tudatot. Bizonyos felfogásaiban az ember nem más, mint egy belső, ösztönös lény és a társadalom hatása által kialakított, valójában idegen én keveréke. Az SSSM legfontosabb jellemzője, hogy az emberi tudatot a társadalmi kollektívumok determináltjának tartja, és hogy úgy véli, a természet és a társadalom között vészes hasadtság van. Az SSSM tudományosan, főleg a természettudományi ihletettségű pszichológia álláspontjából megkérdőjelezhető, de látnunk kell, hogy mögötte nem csupán tudományos megfontolások, hanem egy pesszimista világkép áll. Probléma megoldó képességünk független a kérdések tartalmától, az élet területétől, a társadalmi összefüggésektől. Pusztán az utánzásra, tanulásra, intelligenciára, logikára alapszik. Általános. A „rokonsegítő” (Inclusive Fitness) elmélet: A vérszerinti rokonok támogatása, hogy a bennük (is) bekövetkezett öröklött alkalmazkodások (tulajdonságaik) mentől több utódra terjedhessenek. Ezért a Probléma megoldó képesség a társadalmi tartalomtól függ. Specifikus. 33. Mi a kognitív térkép? Ismertesse egy tetszőleges példán! Mentális vagy kognitív térkép: „mindazon tudati tulajdonságunk, amely képessé tesz bennünket arra, hogy a térre vonatkozó információkat gyűjtsük, rendszerezzük, raktározzuk, előhívjuk és átdolgozzuk.” A kognitív térkép – mint termék – a tér egy részének, mint környezetnek az ábrázolása egy (vagy több) személy látószögéből nézve, ezen személy(ek)nek az elképzeléseit tükrözve. A mentális vagy kognitív térképezés „pszichológiai folyamatok sorozatából álló folyamat, amely megjegyzi, kódolja, raktározza, előhívja és dekódolja a mindennapi térbeli környezetre vonatkozó információt.” A kognitív térkép ilyen értelemben egy kognitív tulajdonság, amely a fejekben található. Amikor egy kutató mentális térképezést végez, akkor a térképek térképezésével, azaz a fejekben található mentális térképek összegyűjtésével és interpretációjával foglalkozik. Példa: LA$ Vega$ 34. Hogyan lehet egy csoporton belüli szimpátia-viszonyokat a kognitív térképezés segítségével ábrázolni? A rokonszenven kapcsolat; a csoport tagjai között a spontán vonzalmon, az együttérzésen alapuló stabil viszony. A viszony feltételezi, az információk, az erőforrások, stb. közvetítését. A rokonszenv kapcsolatok adják egy csoport összetartó erejét, kohézióját. Mérei Ferenc (1996) kérdőíves felmérési módszer: szimpátia viszonyokat, rokonszenvi választásokat tár fel, részben a közösségnek bizonyos funkciókra és jellemvonásokra irányuló véleményét igyekszik megragadni. A két közösségben az eltérő szituációhoz igazodva két egymástól némileg eltérő kérdőívet használ. A 12 kérdésből 5 a rokonszenvi választásokat méri, néhány további kérdésben keveredik a rokonszenvi és a funkcióra vonatkozó elem („Kivel dolgoznál legszívesebben együtt?”), ismét más kérdések funkciókra („Ha elakadnál a feladattal, amin dolgozol, kitől kérnél segítséget?”), illetve jellemvonásokra („Kit tisztelsz a legjobban?”) vonatkoznak. Végül a kérdések egy csoportja a vezetői képességeket és az ezzel feltételezhetően összefüggő prognosztizált munkahelyi sikert, karriert próbálja mérni („Kiből válna jó közép-vezető, első számú vezető, ki fog a legmagasabb pozícióba jutni?”). 35. Miért beszélünk egymással? Hasonlítsa össze Bühler szerszám-modelljét a verbal grooming elmélettel! A csoport megvéd a zsákmányolók ellen és megóvja megélhetésének forrásait. Előfeltétele hogy tagjai átlássák a társas kapcsolatok hálózati rendszerét. Ehhez a beszéd a legjobb kommunikációs eszköz. Társas kapcsolati számítás (n * (n-1)) / 2 = összes kapcsolódás. A társas életben jó nagy csoportok kellenek a védelem biztosítására, másfelől olyan eljárást kell kifejleszteni, ami e nagy csoportokat hatékonyan összetartja és kevésbé időigényes mint a bolhászkodás. Fejlődéstörténetünk a „szóbeli bolhászkodást” díjazta. (verbal grooming) Az endorfinmámor egyike a beszéd feladatainak. Különösen sok endorfin szabadul fel nevetéskor – ezért a vicces történetek „szóbeli csiklandozásnak” is tekinthetők. Ráadásul nem csak a nők vizsgáztatják „jelöltjeiket”, mennyire szórakoztatóak. Az egymástól még távol állók érintkezésében jelentős szerepe van a szónak. Bühler 1934-es munkájában a megjelenítést tartja a legfontosabb beszédfunkciónak – ma inkább önmegjelenítésre használjuk („kompetens vagyok, megbízható és segítőkész”) Tudós kongresszusok felmérése: Férfiak 78%-ban nem a tudományról beszélnek, hanem azokról, akik művelik. Ha mégis, hogy ifjú kolléganőiknek imponáljanak 36. Milyen csoportérdeket szolgál a tájszólás? A nyelv a csaló szándékú betolakodókkal szemben is megvéd: dialektus, tájszólás. „Ahogy valaki kinyitja a száját, tudjuk, közülünk való-e” Egy közösség tagjainak védelmet és élelmet biztosít, a tagok pedig erejüket és bevetésüket a közösségnek szentelik. Ha a közösség életképes akar lenni, meg kell védenie magát a potyázóktól és a kizsákmányolóktól, vagyis attól, hogy valaki a szolgáltatásokat igénybe vegye anélkül, hogy saját bevetésével rászolgálna. Hagyományos társadalmakban fájdalmas, megváltoztathatatlan külső jelet alkalmaznak (pl. törzsi tetoválás, körülmetélés). De ilyen jelet azért a törzsön kívüliek is hamisíthatnak. Ezért alkalmasabb a nyelvjárás a csalás megelőzésére, hisz csak az adott közösséggel nagyon hosszú együttműködés által sajátítható el. A nyelvészek nagy része úgy vallja: csak ha az illető az adott közösségben nő föl.
6
Az ausztrál angol példája mutatja, milyen gyorsan kialakul a csoport védelme egy új nyelvjárás segítségével. Az életfogytiglan száműzött rabok nyelve eredetileg nem különbözött őreikétől, akik csupán ideiglenesen teljesítettek szolgálatot Ausztráliában. De az „életfogytiglan-ausztrálok” egyetlen nemzedék alatt új nyelvjárást fejlesztettek ki, hogy bizalomra méltó börtöntölteléktársaikat meg tudják különböztetni az általuk érthető módon nem kedvelt rabtartó hatóság képviselőitől, akik, ausztrál füllel hallva elsznobosodott angolt beszéltek. 37. Szagkommunikáció: Mi mindent árul el az ember illata? Szagkommunikáció az állatoknál: Az, hogy a kutyák a földet, más kutyák fartájékát és pofáját szaglásszák, számukra az információszerzés egyik kitüntetett fontosságú módja. A talaj szaglászása útján a kutya azonosítani tudja a területhatárokat és esetleges párzási lehetőségeket, míg a másik eb hátsó fertályának szimatolása útján tájékozódik annak neméről, valamint arról, hogy ellenség-e vagy barát. Szagkommunikáció az embernél: Mindenkinek egyedi szaga van. (Eredetileg meg kellene ismernünk egymást ez alapján, ha nem lennének mesterséges szagok.) Anya és gyerek felismeri egymást (saját anya tejét preferálja a gyerek). Férfi v. nő kezét szagoljuk épp? – ezt 80%-os valószínűséggel megmondjuk. A nők ügyesebben ismerik fel a szagokat. Nők menstruációs ciklusa befolyásolja a szagokat – egy munkahelyen a menstruációk összehangolódnak időben. Szájszag alapján megkülönböztethető (a véletlennél nagyobb valószínűséggel) a nő és a férfi. 60 éves kortól hanyatlik a szagfelismerés. A dohányzás csökkenti a szagérzékenységet. A vakok ügyesebbek. 38. Milyen feltételezésekkel magyarázza a szociálpszichológia az egyedül élők gyarapodását az elmúlt évtizedekben? Okok: emancipáció; késői házasság; sok válás; modern/szabad életfelfogás; az iskolázottsági idő kitolódása; a fogamzásgátlás biztonsága; egzisztenciális munkafelfogás; női/férfi szerepek felcserélődése; társas kapcsolatok fellazulása/hígulása. 39. Hogyan ítélik meg a férfiak, és hogyan a nők egyedüllétüket? Férfi: – gyakrabban akaratuk ellenére maradtak egyedül – állapotukat lényegesen kedvezőtlenebbül ítélik meg – nagy nyomás nehezedik rájuk a nők növekvő igényei miatt – egyedül létüket gyakrabban tekintik átmeneti állapotnak – nem az ő terveik megvalósítása, hanem az új szingli-nők önmegvalósításának az ára Nő: – gyakrabban élnek önszántukból egyedül – szakmai képesítésük átlag fölötti – hajlamosabbak egy tökéletlen kapcsolatból kiszállni – önállóbbak és önellátóbbak 40. Mit árul el az agglegény szó angol változata erről a jelenségről? Agglegény: Olyan meglett korú férfi, aki nem akar házasodni. Régebben az politikai és erkölcsi okokból nem tekintettékegyenjogú állampolgárnak. A tartósan egyedül élők, kiváltképp a nők, tudatosan döntenek a hagyományos életmód ellen. Számukra a legfontosabb egyéni önmegvalósításuk és hivatásbeli sikerük. Unokaöccseik és –húgaik élet- és örökítő képességük támogatásával gyermektelenül is biztosítják saját örökölt tulajdonságaik terjesztését.
7
