Pszichológia. 1. A megismerő folyamatok. Kognitív pszichológia a megismeréssel foglalkozik

Pszichológia 1. A megismerő folyamatok 

Kognitív pszichológia a megismeréssel foglalkozik

1. A figyelmünkkel rengeteg információból szelektálunk, amelyeket az észlelési folyamatok során emelünk ki a környezetből 2. Az ingerek az érzékszerveinken keresztül jutnak el hozzánk 3. az infókat a tanulási és emlékezési folyamatok során tároljuk (emlékezetünkben asszociációk útján szerveződnek) 4. ezek az információk segítenek később a gondolkodásban és a képzetalkotásban (ezeket befolyásolják az előzetes tapasztalataink, elvárásaink, szükségleteink)

Az érzékelés  

   



a tárgy egy-egy tulajdonságát ragadjuk meg érzékszervek: fizikai rendszerek, amelyek egyrészt receptorok segítségével a külső környezetet, másrészt a test belső világából származó speciális ingereket képesek felfogni, és feldolgozásra továbbítani (itt: információk lefordítása elektronikai kódba(ingerületbe)) inger: fizikai esemény, az érzékszervben fizikai aktivitást vált ki ingerület: idegi formációk, melyek az érzékszervekből az agyba jutva érzékletekké szerveződnek percepciós folyamat: mechanizmus, mely során az érzékszervek segítségével a környezeti információ élménnyé alakul át az egyes érzékszervekből származó információ az érzékszerv modalitásának megfelelő érzékletté alakul (az idegpályák az agykéreg különböző területein helyezkednek el, ennek megfelelően különböző érzékletek) ember a legtöbb információt a látás során szerzi meg

Abszolút küszöb legkisebb észlelhető inger, amit az érzékszerv még képes felfogni Alsó küszöb mekkora ingerhatást észlel már az egyén Felső küszöb mekkora erősségű ingert képes elviselni fájdalom nélkül (fájdalomküszöb) Különbségi Két inger között még éppen észlelhető eltérés (minél nagyobb a kezdő inger küszöb annál nagyobb változás kell ahhoz, hogy a személy észrevegye)

 

az alkalmazkodás, függ a környezeti inger intenzitásától is alulról felfelé irányuló folyamat: az érzékszervek felfogják a külső ingereket és az adatokat az agynak továbbítják (további elemzésre)  fentről lefelé irányuló folyamat: nyers adatokhoz hozzákapcsoljuk, amit már korábban tudunk (kontextus, előzetes elvárások, szükségletek, eddigi tapasztalatok)

Az észlelés    

tárgyak, jelenségek érzékelt jellemzőinek értelmezési folyamata a tárgy több tulajdonságával együtt, egységes egészként emelkedik ki a környezetéből az információkat a tapasztalat során szervezzük, osztályozzuk, kategorizáljuk az észlelés feltétele a tapasztalat

Alaklélektan (Gestalt- pszichológia):   

lelki folyamatok szerveződésével foglalkozik az egész több mint a részeik összessége a tárgy környezetéből való kiemelését segíti: a szín (kontraszthatás), a mintázat (segíti a környezetből való kiválást), a közelség és a hasonlóság

Konstanciák és optikai csalódások:  



látási folyamat téves észlelései illúzió: (érzet) ha van olyan objektív mércénk, amelyhez viszonyíthatjuk, a amihez képest hamisnak bizonyul (pl.: Zöllner-illúzió, folyosó illúzió, útillúzió(perspektivikus hatás és a méretkonstancia kelt ellentétes érzetet), Ames- szoba) perceptuális konstancia: az érzékel ingerek állandóan változó folyamatában képesek vagyunk állandóságot teremteni

A figyelem         

  

folyamatos ingereknek csak töredékét vagyunk képesek felfogni szelektáló, kiemelő folyamat : figyelem figyelem funkciója: észlelés élesebbé tétele, és a kép fókuszba állítása szelektív szűrő (Broadbent) : szűri, hogy mi kerül az érzékszervek felől több csatornán érkező információkból továbbításra és mi nem (gyakorlás hatására módosul) kapacitáselmélet: információt felvenni a nem figyelt csatornából is lehet figyelmi kapacitásunk korlátozott egy egészséges felnőtt ember figyelmi működése korántsem mindig szándékos 2fajta: önkéntelen és kontrollált (ráirányulás tudatos mentális erőfeszítés eredménye) a kontrollált folyamatok lekötik a figyelem kapacitását, így csökken a figyelem megoszthatósága két vagy több tevékenység egyidejű végzése esetén a figyelem központjában csak az egyik tevékenység áll, másikra kevesebb figyelem jut ( mechanikus dolgok+ amire figyelni kell) a koncentráció a figyelem egy bizonyos tárgyra való irányultságának fokát jellemzi a figyelem nagyfokú koncentráltsága lehetővé teszi, hogy a tárgyakban és jelenségekben sokkal többet vegyünk észre, mint megszokott állapotunkban gyenge vagy rosszfigyelmi teljesítmény oka: figyelem labilitása, vagy koncentrálóképesség hiánya

figyelem tartóssága: 

megmutatja, hogy az egyén az aktuális tevékenységben milyen hamar fárad ki, milyen tartósan képes figyelmét fenntartani (függ a tárgyak jellegzetességeitől, amelyekre a

figyelem irányul, a tevékenység jellegétől, változatosságától, az ember egyéni tulajdonságaitól, motivációjától) A figyelem fluktuálása:    

a figyelem hullámzó, ingadozó és szakaszos fluktuáció mértékét befolyásolja: a figyelem koncentrációja, az inger erőssége, a gyakorlás, a tapasztalat, a temperamentum, a pszichés állapot könnyű, gyors átállás  nehézség nélkül váltunk egyik tevékenységről a másikra elterelhetőség, ingadozás is lehet

Az emlékezet    

a memóriánkkal rögzíteni tudjuk a képeket, gondolatokat, színeket, szagokat emlékezet leginkább akkor jut eszünkbe, ha elfelejtünk vm.-t az elmúlt események emlékei, vagy egy megtanult cselekvéssor emléklenyomatokat hagynak maguk után (engramok ) engramok alkotják az emlékezet biológiai alapját

Bevésés vagy kódolás:    

bevésés: információ átalakítása kódba akusztikus kódolás: magunkban ismételgetés vizuális kódolás eidetikus látás (kép fotografikus pontosságú megőrzése) élesebb, részletesebb kép

Megőrzés vagy tárolás:  

minél mélyebb szintű a feldolgozás, annál hatékonyabb az anyag megőrzése és felidézése 2 emlékezeti típus: vizuális (látás után), auditív (hallás után) típus

Felidézés vagy előhívás:   

felidézés lehet gépies (reproduktív emlékezet) felismerés: önállóan nem lennénk képesek felidézni, jelenlévő ingerek közül valamelyiket ismerősnek találjuk Sigmund Freud: mindaz amit megjegyzünk és mindaz amit elfelejtünk segít bennünket önképünk és integritásunk meghatározásában

Rövid (RTM) és hosszú (HTM) távú memória: 

Érzékszervekből jövő információ először a RTM-ba kerül, ismételgetéssel átkerül a HTM-ba

HTM:  

minden benne van, amit a világról és önmagunkról tudni kell (asszociatív hálózatban minden adat másik adatokhoz kapcs.) információk passzívan tárolódnak

RTM:      

ezen haladnak át az infók a HTM-ba és a HTM-ból ezen keresztül aktivizálódnak legfeljebb néhány másodpercig képes tárolni kis mennyiségű információt emléknyom fokozatosan elhalványodik, majd eltűnik befogadó kapacitása korlátozott George Miller: „mágikus hetes kísérlet” RTM kapacitása:7+/-2egység Rendező elv: egységek vagy tömbök kialakításával több információ jegyezhető meg (betűk helyett szavak pl)

Explicit és implicit memória: 

 

Explicit: adatokat, tényeket tárol (tudatosan rögzült, aktívan szerzett információk) pl.: irányítószám o Epizodikus tár: velünk megtörtént események sorozatán rögzült információk o Szemantikus tár: itt lévő tudás kevésbé köthető konkrét eseményhez, információ absztrakt formában, általános jelentésben van jelen Implicit memória: általános készségeket, szokásokat, érzelmi állapotokat tartalmaz, pl.: kóddal működtethető kaputelefon Agyi sérülteknél az explicit memória sérül, az implicit érintetlen marad

Verbális tanulás és az emlékezet: EBBINGHAUS: értelmetlen szótagok módszere Tapasztalatok: 

HTM-ba konszolidációs (megszilárdulási) időt igényel az infó beépülése, ez a bevitt anyag terjedelmétől és nehézségi fokától függ

Retrográd amnézia: 

baleset után a RTM-ból az információk kiesnek, csak a HTM-ban lévő információkra emlékszünk

A felejtés:     

emlékezetből való előhívás kudarca oka: kiszorítás vagy elhalványulás régebben megtanult anyagok zavaró kölcsönhatásba lépnek (interferálnak) a későbbiekben megtanult anyagokkal visszaható gátlás: (retroaktív) ha az új tanulás megzavarja a régebben tanultak előhívását előreható gátlás: (proaktív) az új anyag megtanulása okoz nehézséget a már rögzült tartalmak kölcsönhatása miatt

Az emlékezet fejlesztése:      

      

páros asszociáció: ingerszó-válaszszó szabad felidézés: (pl.: vásárlási lista) szervezettség fontos jelentéstartalom: egy adott szóról vagy szótagról, milyen gyorsan juthat eszünkbe vm. más hasonlóság: sokszor gátlóan hat a tanulásra tanulást serkentő tényező az ismétlés mnemotechnikai eljárások: rendet teremtünk az anyagban  könnyebben tanulható 1. helyek módszere, kontextus: jól ismert helyekhez hozzákapcsoljuk a tanulandó anyag elemeit, sorba haladva valamilyen irány szerint a képzeletbeli térképen 2. memóriafogas: a megjegyezendő dolgokat, valamilyen nagyon jól ismert sorra akasztjuk 3. PQRST-módszer: előzetes áttekintés, kérdések, elolvasás, felmondás, ellenőrzés A konstruktív emlékezet: Alulról felfelé irányuló folyamatok: tárgyról érkező információk, mint inputok feldolgozását jelenti Felülről lefele irányuló feldolgozásban benne van a személy előzetes tudása, elvárása Az inger értelmezése és az ingerre való visszaemlékezés egy konstruktív folyamat Új információt úgy illeszthetünk be a már meglévő tudásrendszerünkbe, hogy bizonyos részeket újraértelmezünk, másokat kitörlünk az emlékezetünkből BARTLETT - kétértelmű népmese bizonyíték az emlékezet produktív jellegére Sztereotípia: az emberek egy egész csoportjára vonatkozó, a személyiségvonások vagy fizikai megkülönböztető jegyek alapján alkotott következtetés

A tanulás  

Az a folyamat, melynek során a viselkedésben tartós változás történik a gyakorlás eredményeképp Habituáció: pl.: az óra ketyegését csak néha vesszük észre

Klasszikus kondicionálás:     

asszociációkat hozunk létre különböző fogalmak és a tudati tartalom között IVAN PAVLOV- kutyakísérletek A kondicionálás során a semleges inger feltétlen ingerré lép elő (kutyánál az étel= feltétlen inger, füttyszó= semleges inger) Generalizáció: feltételes ingerhez hasonló ingerek is kiváltják a feltételes választ Gyerekeknél, megtanulják diszkriminálni az ingerek közötti különbséget, a szelektív megerősítés hatására a félelmi reakció kitolódik

Operáns kondicionálás: (Instrumentális kondicionálás) 

Klasszikus kondicionáláshoz hasonlóan új asszociációk, viselkedésfajták elsajátítását eredményezi, de tág körben alkalmazzák

THRONDIKE- cicakísérletek           

Itt az állat aktív résztvevő Kezdeti próba-szerencse viselkedésből megerősítő jutalom (viselkedés az eszköz a cél elérésében) Feltétlen inger a feltétele a viselkedésnek (ha a pedált lenyomja kinyílik a ketrec és ételhez jut) Effektus törvény: megerősített válasz csak akkor marad fenn, ha időnként újra megerősítést nyer (megerősítési terv) Rögzített időbeli terv (ha postás mindig 4 kor jön akkor 4 után nézzük meg a levelesládát)  változó időbeli terv (ha mindig máskor jön) Tanulás = viselkedés + következmény Helytelen viselkedés: negatív jutalommal asszociálódik Menekülő tanulás: megtanulunk egy választ, hogy leállítsunk egy kellemetlen eseményt Elkerülő tanulás: megtanulunk mellőzni egy negatív eseményt Önkontroll: meg kell tanulni késleltetni az azonnali jutalom elnyerését (részben öröklött, részben környezeti hatásoktól függ) az impulzív ember: azonnali jutalmat választja

Belátásos tanulás: problémamegoldás 

3mód:

1. gondolkodás alapjait vizsgálva főemlősöknél köv3etkeztetés az emberi gondolkodásra 2. számítógéppel szimulálni az emberi gondolkodás működését (ehhez a 3as is szükséges) 3. emberek megfigyelése WOLFGANG KÖHLER- csimpánzkísérletek   

tervezést igénylő feladatokra a csimpánz hirtelen ébred rá (ez belátásos tanulás) ha megvan a megoldás, akkor az bármikor újra felhasználható megoldás átvihető új szituációkra is

Gondolkodás   

propozicionális gondolkodás: hallásunkkal halljuk a belső beszédet képzeleti gondolkodás: „lelki szemeinkkel” elképzelünk bizonyos helyzeteket, szituációkat motoros gondolkodás: mozdulatok mentális elgondolása

Fogalomalkotás és kategorizáció:     

legtöbbször dolgok csoportjai, bizonyos tulajdonság szerinti osztályai képzik gondolataink tárgyát fogalom: bizonyos tulajdonság mentén szervezett osztályok, több szintű hierarchiába rendeződnek Fogalomalkotás: dolgokból a közös tulajdonság kiemelése kategorizáció: egyes dolgok fogalmakhoz való tartozásának vizsgálata prototípus: fejünkben kialakult tipikus kép egy dologról

Deduktív gondolkozás:   

következtetés: meglévő fogalmakról szóló állításokból újabb állításokat hozunk létre dedukció: kiinduló állítás(ok) premisszák (igazak) –ezen belül: implikáció („ha akkor” típusú feltevés) indukció: valószínűségre építünk

A Wason-feladat:  

emberek nem tiszta matematikai logikát használnak mindennapi életükben („ha akkor” feltételt gyakran az „akkor és csak akkor”-ra fogalmazzák át) módosított WASON-feladat- 3 megoldás: heurisztikákat alkalmaztak (egyszerűsítő módszerek, nem biztos hogy helyes megoldás), mentális modellek , pragmatikus a feladat (mindennapi élethez illeszkedő szabályokkal oldjuk meg)

Az induktív gondolkozás:      

több egyedi estből következtetünk az általános szabályra okok és okozatok közti valószínűségre épít 2 formája: fogalomalkotás, szabályalkotás WASON kísérlet eredményei: mikor rátalálunk egy szabályra, az olyannyira elhomályosít, hogy nem is keresünk újabb szabályt Illesztés: az emlékezetből elő tudjuk keresni a problémát és a megoldását, fontos a hasonlóságok és különbségek figyelembevétele Problémamegoldás szakaszai: 1. az előkészítő folyamatban rengeteg adat begyűjtése zajlik, szisztematikus feldolgozása, rendezése 2. inkubáció: itt látszólag nem foglalkozunk a problémával, tudattalan munka 3. AHA-élmény , probléma újrastukturálása révén fogalmi váltás 4. megtalált megoldás kidolgozása, alkalmazása

Kreativitás:  

hipotézisalkotásban és a belátásban van szerepe kreatív személy: önmegvalósításra törekszik, nem próbál alkalmazkodni a társadalmi normákhoz, nem közösségi lények

Képzeleti gondolkodás:



lehet olyan dolgokat is vizualizálni, amelyeket mi hozunk létre saját mentális terünkben, pl.:sakkozók

Intelligencia:     

általános képesség, amelyet egy tevékenység elvégzéséhez mozgósítunk van velünk született vagy szocializáció során ennek fejélesztése, vagy fejlesztésének hiánya g faktor (mindenen intellektuális teljesítmény alapja) +más speciális faktorok (jól elkülöníthető képességek leírására szolgálnak) intelligencia teszt eredménye: IQ pontszám SIMON ÉS BINET : intelligenciahányados meghatározása, mentális kor kidolgozása

2. A motiváció és a munkahelyi teljesítmény  

Viselkedés mögött rejlő indítékok felkutatásánál legfontosabb: hogy mi motiválja az embert Motívumaink alaposabb megismerésemegfelelőbb döntések a jövőnkkel kapcsolatban (motivációval kapcsolatos ismeretek hasznosak: pályaválasztás, munkaválasztás során vezetőként dolgozók ösztönzésére, teljesítménymaximalizálásra)

A motiváció alapfogalmai:    

  



 

 

Motiváció: mozgást kiváltót jelent, magába foglalja a viselkedés irányítását, energizálását és a viselkedés megvalósulásának módját Motívum: a cselekvésre késztető belső tényező Motiváció addig marad fenn, amíg a motívumok nem nyernek kielégülést Megkülönböztetünk alapvető, biológiai motívumokat (test fiziológiai szükségleteihez kapcsolódnak) és magasabb rendű, humánspecifikus motívumokat (pl.: teljesítménymotiváció, elismerés utáni vágy) A szükséglet elsősorban hiányállapotot jelöl [de a szervezet belső állandóságának fenntartása (homeosztázisnak a fenntartása) is vezethet s szükséglet kialakulásához] Ha a hiányállapot megszűnik a szükséglet nem hat tovább a viselkedésünkre Homeosztázis : szervezet belső háztartásának egyensúlyát biztosító mechanizmusokat jelöli (pl.: fázunk didergés, melegünk vanizzadás) nem ilyen folyamat pl.: szexuális viselkedés vagy az utódgondozás Drive: belső hatóerő, viselkedésre irányuló késztetés,- akkor lép fel, ha a szervezet belső erőforrásaiból már nem képes helyreállítani a belső egyensúlyt- az alapvető és humánspecifikus motívumok esetében fellépő hiány feszültsége belső hatóerőt teremt a szükséglet kielégítésére A drive nemcsak belső feszültségből ered, a környezet bizonyos ingerei is felkelthetik Incentívek: külső ingerek, melyek képesek egy bizonyos motívum kielégítésére, látens késztetési állapot beindítására (képesek felkelteni a szükségletet belső késztetés nélkül) Motiváció megjelenésekor, kielégülésekor érzelmeket élünk át Késztetés jelentkezésekor negatív, motiváció kielégülésekor pozitív érzelmeket élünk át



Motívumok főleg a szervezet belső állapotával vannak kapcsolatban, míg az érzelmek legtöbbször a külső ingerekkel

Motívumok harca:  

Egyszerre több motívum befolyásolja a viselkedést, szükségleteink intenzitásától, sürgősségétől és a környezeti feltételektől függ, hogyan alakul viselkedésünk Végül nem mindig az a motívum győz, amelyiknek kielégítése a legerősebb pozitív érzelemmel járna [pl.: ígéretek betartása, tanulás késleltetett jutalomért (jobb munka később)]

A tanulás hatása, jelentősége:    





A tanulás, a tapasztalatszerzés leginkább a motívumok kielégítését szolgáló céltárgyakra, helyzetekre vonatkozik Az hogy egy bizonyos szükségletet, hogyan akarunk megszüntetni, vagy a fellépő motívum milyen viselkedésre késztet, tanulási folyamat eredménye Viselkedés módját előzetes tapasztalataink határozzák meg, a drive pedig a viselkedés energetizálásáért felelős Másodlagos motívumok: bizonyos tárgyak, helyzetek (amelyek az elsődleges motívumok kielégítésében játszanak szerepet, később asszociatív tanulás hatására önmagunkban is motiváló tényezőként hatnak pl.: pénz Motívumok átalakulása is tanulás során megy végbe, kezdetben nem homeosztatikus módon keletik fel a feszültséget, hanem tanulási folyamatok során, a későbbiekben a függőség kialakulásával ugyanúgy homeosztatikusan motiválnak Függőségek átformálják az egész személyiségünket

Alapvető motívumok:    

biológiai hátterük van, összefüggésbe vannak az ön-, és fajfenntartással szükségletről és homeosztatikus folyamatokról beszélhetünk az alapvető motívumok az állatvilágba is megtalálhatóak 3 fő típus: önfenntartó motívum, fajfenntartó motívum, kíváncsiság motívuma

1. Önfenntartó motívumok:  



jól leírhatóak homeosztatikus folyamatokkal ha optimális állapottól való eltérést észlel a szervezetaz eltérést belső, fiziológiás úton próbálja helyreállítani ha az automatikus szabályzás már nem elegendődrive keletkezik, ami biztosítja a belső egyensúlyi állapot visszaállítását a megfelelő viselkedéssel az idegrendszer életünk során soha nem szünetelteti működését, csak annak aktivitása tér el

2. Fajfenntartó motívumok:  

sem a szexualitás, sem az utódápolás nem homeosztatikus magasabb rendű emlősök (főleg az ember) esetében már nem a biológiai, hormonális és idegrendszeri tényezők ereje a meghatározó, hanem a tanulás, a társadalmikulturális környezet normái, szokásai

 

az ösztönös magatartás beindítása hormonális úton is lehetséges hormonális hatások kis szerepet játszanak az embereknél, helyettük a tanulási folyamatok, a tapasztalat befolyásolja a viselkedést alsóbbrendű állatoknál az utódgondozás ösztönös

3. A kíváncsiság (exploráció) motívuma:     

állatoknál és embereknél is megnyilvánul elsősorban biológiai eredetű az optimális teljesítményt előidéző aktivációs szint (arousalszint) biztosítására törekszik az idegrendszer (túlingerelt is rossz, ingerszegén is rossz) explorációs, manipulációs motívum szintén egy olyan tevékenység, amivel növelhető a központi idegrendszer aktivitási szintje a kutatómotívum nélkülözhetetlen a fejlődésünk, tanulásunk, ismeretszerzésünk tekintetében

4. A társas érzés motívuma: 

létezik egy olyan szintje, amely minden ember számára létfontosságú

Humánspecifikus motívumok:       

azok a motívumok, amelyek hátterében nem áll fiziológiai szükséglet, és enm szolgálják, az ön-, vagy fajfenntartást intrinzik (belső) motiváció: ha a tevékenység önmagában jutalmazó az egyén számár, azért tesz vm.-t, mert kedvét leli benne, érdekli extrinzik (külső) motiváció: külső tényező hatására viselkedünk egy adott módon (külső jutalomért pl) a kíváncsiság motívumból alakult ki a kompetenciamotiváció és a teljesítménymotiváció előfordulhat, hogy az intrinzik motiváció extrinzikké válik, ha a tevékenyég öröméért végzett viselkedésért extrinzik jutalmat adunk a jutalmazás sem mindig csökkenti az intrinzik motivációt, sőt, bizonyos esetben növelheti is az hogy az tevékenység külsőleg vagy belsőleg motivált korábbi tapasztalataink függvénye

Teljesítménymotiváció:       

általában a teljesítményünkön keresztül értékel bennünket a környezetünk és mi magunk is teljesítményünket előző teljesítményeinkhez és másokéhoz viszonyítjuk mit várunk el magunktól, hogyan értékeljük az eredményeinket elvárható teljesítményszint = igényszint elvárásaink ki mennyire motivált feladatvégzés közben? siker igényszint emelése, kudarc igényszint lejjebb kerül teljesítmény motivációra hatással vannak: igényszint, kudarc, sikerélmények, egyénre jellemző sikerkeresés vagy kudarckerülés motívuma célok elérését 2 hajtóerő irányítja: sikernek előlegezett öröm és a kudarctól való félelem

    

     

mind2 jelen van bennünk, de különböző arányban 2 személyiségtípus: sikerkereső, kudarckerülő sikerkereső: kitartó, olyan feladatokat választ, amelyekben nem biztos a siker, de képességeihez mérten reálisak kudarckerülő: túl nehéz, vagy túl könnyű feladatot választ kudarctól való félelem egyik jelensége a tesztszorongás teszthelyzetek 2 féle késztetést hívnak elő: (facilitáló szorongás)feladat elvégzésére (az egyén a feladat teljesítésére koncentrál), vagy (debilizásó szorongás) szorongásra irányuló késztetést (kudarc előrevetítésével, csökkenetett önértékeléssel jár együtt) versenyhelyzetösztönző, vagy szorongást keltő is lehet szorongás kiváltó oka lehet még: időnyomás, időkényszer a teljesítménymotiváció szintjének meghatározásában mind az előzetes tapasztalatoknak, mind a társas környezetnek jelentős szerepe van kudarckerülő kudarcait belső állandó oknak tulajdonítja (pl: béna)  sikerorientált külső tényezőknek (a feladat túl nehéz volt, nem volt szerencséje) tanult tehetetlenség állapot: semmilyen feladatba nem kezd bele az egyén, mert úgy tapasztalja mind1, hogy mit tesz oktulajdonításnál nemi különbségek: fiúknál kudarc nem tanult, lánynálnincs meg hozzá a képessége, fiúnál sikerokos, lánynáltanult

A motiváció elméletei és az ösztönzés:    

mi ösztönzi az emberi viselkedést 2 nagy csoport: tartalomelméletek, folyamatelméletek egyének személyes szükségleteinek, céljainak ismerete fontos, ha motiválni akarjuk őket motivációs elméletek szervezet ösztönzési rendszerének kialakításánál, vezetői tevékenységek során

A motiváció tartalomelméletei: 1. Maslow motivációs elmélete- A szükségletpiramis szükségletek hierarchikusak (7szint) fiziológiai-; biztonságérzet-; szeretet-; elismerés, megbecsülés-; kognitív-; esztétikai-; önmegvalósítási szükségletek o a szükségletek egy másik csoportosítása szerint: hiány-, és növekedési motívumok o Maslow: első 3 szükséglet hiánymotívum a további 4 növekedési motívum o o

2. McClelland motivációs elmélete tanult motívumokkal foglalkozik teljesítménymotiváció: célok elérése a fontos hatalmi motiváció magas: hatalommánia, erős igény mások befolyásolására, agresszivitásra hajlamos, fontos számára a hírnév, a státusz, a presztízs, sikeres vezetéshez kell o affiliációs motiváció magas: meghitt környezet, barátságok kötése, mások segítése a fontos számukra, szeretik a társas tevékenységeket, félnek olyan döntéseket hozni, amelyek kedvezőtlenül hatnának a személyes kapcsolatokra o o o

ez a 3 motívum áthatja cselekedetinket, ezek a szükségletek sosem elégülnek ki o teljesítménymotiváció gyerekkorunkban önálló, megoldandó feladatok révén, felnőtt korokban tréningek során javítható o

3. Herzberg kéttényezős elmélete: munkahelyi elégedettséget a munkahelyi tényezők idézik elő, míg az elégedetlenségeket a higiénés tényezők hiánya, nem megfelelő szintje okozza o a higiénés tényezők max. semleges hatásúak, a motivátorok min. semleges hatásúak lehetnek o egymástól függetlennek tartja a munkahelyi elégetettséget és elégedetlenséget okozó tényezőket o a motivált munkavégzés és az elégedettséget leginkább a munkakörátalakításával érhetjük el o

4. Hackman és Oldham motivációs modellje o

o o o

o o

kritikus pszichológiai állapotokat különböztetnek meg, amelyek döntő hatást gyakorolnak az egyén munkával kapcsolatos motivációjára, és elégedettségére képességére 3 pszichológiai állapot: munka észlelt értelmessége, a felelősség érzete, a munkatevékenység eredményeinek ismerete minél jobban átéli az egyén annál nagyobb elégedettség és motiváció belső munkaköri motivációs jellemzők 5kategóriája: munka és a felhasználható készségek változatossága, feladatok tartalma és azonosíthatósága, feladatok jelentősége, önállóság, visszajelzés s a munkáról egyéni különbségeket figyelembe veszik elvetik a munka strukturálásának egyetemes elveit

A motiváció folyamatelméletei 1. A megerősítéselmélet-Bandura szociálistanulás-elméleti megközelítése o o o o o o o o

tanulási folyamat jelentős hatással van a motivációra az ingerek társítása és megerősítések révén negatív megerősítés kiiktatandó viselkedés megszüntetésére késztet negatív motiváció hatása kétes ha aki kapja nem tudja, miért kapott büntetést idővel jóval a büntetni kívánt cselekedet után a büntetés káros büntetés rossz, mert addig érvényesül amíg a büntető személy jelen van, vagy amíg a büntetést kilátásba helyezik jutalom hatékonyabb a motiválásra jutalmazás eszköze és gyakorisága fontos (részleges megerősítés jó) közvetlen jutalmazás vagy büntetés nem szükségszerű, elegendő egy általunk megfigyelt személy büntetése vagy jutalmazása

2. Locke célkitűzés elmélete o

környezet értékelése alapján az ember képes célokat kitűzni és azok elérésére törekedni

célok motiváló erővel bírnak, cselekvési szándékot váltanak ki legfontosabb céljellemzők: legyen a cél jól meghatározott, az egyén képességeihez mérten elég nehéz, fontos, hogy az egyén fontosnak, jutalmazónak, vonzónak, elérhetőnek találja a célt, fontos a cél elfogadása és megértése o fontos a teljesítményről való visszacsatolás o ösztönzőleg hathat a célok nyilvános megfogalmazása (külső nyomás) o célszerű a célt kisebb részcélokra osztani o o

3. Vroom elváráselméleti modellje o o

o o o

a motiváció erejét a jövővel kapcsolatos eljárás és a dolgozói teljesítmény következményének értéke határozza meg ha a dolgozó számára egyértelmű, hogy milyen teljesítményt várnak el tőle, képes lesz megbecsülni, milyen erőfeszítést kell tenni, hogy a tőle elvárt teljesítményt tudja nyújtani fontos, hogy az elvárt teljesítmény teljesítésének mindig ua. legyen a következménye motiváció erejét az is meghatározza, hogy a következménynek milyen értéke van a dolgozók számára következtetések: azonosítható legyen az erőfeszítés és a teljesítmény közötti kapcsolat, reális teljesítménycélokat kell kitűzni, a teljesítmény-következmény kapcsolat stabil és kiszámítható legyen, a következmény értékes legyen az egyén számára, következetességet, kiszámíthatóságot kell hangsúlyozni

4. Adams méltányosságelméleti modellje egyenlőség és az igazságosság észlelése erőfeszítésre való hajlandóság input/output arányt összehasonlítják a dolgozók input/outputok közötti egyenlőtlenségméltánytalanságfeszültség erőfeszítés az egyenlőtlenség megszüntetésére o feszültség megszüntetésére: saját input megváltoztatása, saját output megváltoztatása, saját input/output arány átértékelése, referencia személy input/output arány átértékelése, kilépés a helyzetből, megváltoztatjuk a referenciaszemélyt o méltánytalanság hatására a motiváció csökken o o o

3. Az érzelem 

Az érzelmek minden megnyilvánulásában jelen vannak

Az érzelmek fiziológiai alapjai:    

   

Vegetatív, testi tünetei vannak Vegetatív idegrendszer szimpatikus ága aktiválódikmegnő az arousal (pszichés aktivitási) szintünk (ha ez túl magas: emocionális zavar) Érzelmi hatás csökkenése paraszimpatikus ág aktiválódiknyugalmi állapot Ha az arousalszint magas, akkor a szenzoros ingerlés hatékonysága megfelelő  ha alacsony, vagy nagyon magas: a szenzoros ingerlés viselkedésirányító képessége nagyon alacsony Érzelem: egy semleges izgalom és egy mechanikus asszociáció egymásra hatása SCHACHTER ÉS SINGER kísérletük eredménye: az érzelmet az az asszociáció határozza meg, amely az izgalmi állapottal interakcióba lép Arousal (izgalom): önmagában nem érzelem, de mindenemóció közös és nélkülözhetetlen alkotóeleme Érzelmek kialakulásának folyamata: 1. az események észlelése 2. arousalszint változás (figyelem és felkészülés a válaszra) 3. az esemény hatásának szubjektív értékelése 4. az értékelésnek megfelelő, azzal összehangolt érzelmi válasz 5. az érzelem szubjektív megtapasztalása 6. változás a motivációban 7. motivált viselkedés 8. az esemény jelentésének másodlagos kiértékelése

Az érzelem jelentése:      

a külvilág jelenségeihez, eseményeihez, személyeihez történő viszonyulás kifejeződése vegetatív jelzések megnyilvánulása a környezet hatásától függ érzelmek bipolárisak: pozitív érzelemnek van negatív megfelelője, és fordítva ambivalencia: „szeretem is, meg nem is élmény” temperamentum: környezetből származó ingerekre adott válaszokban nyilvánul meg (válaszok mutatják: a viselkedés tempóját, aktivitás módját, érzelmi komponenseket) hangulat: érzelmi közérzet, általános érzelmi állapot

Az érzelem megnyilvánulása: 

befolyásolja a családi és társadalmi szocializáció, valamint a kulturális hatások

1. alapérzelmek: velünk születnek a szervezet alapvető szükségletei kielégülésének vagy annak hiányának szubjektív élményei o testi öröm és a fájdalom érzései o más összetett érzelmek bázisát alkotó érzelmek o o

o

pl.: öröm, fájdalom, bánat, meglepődés, harag, undor, szégyen, bűntudat… stb.

2. magasabb rendű érzelmek o o

tapasztalás, tanulás során alakulnak ki tartalmuk szerint: 1. morális-más emberek és önmagunk magatartásához való érzelmi viszonyulásunk (meggyőződés, lelkiismeret) 2. intellektuális-ember megismerő tevékenységéhez kapcsolódnak (felfedezés öröme) 3. esztétikai-természethez, művészetben meglévő széphez való érzelmi viszonyulás 4. praxikus- akarati tevékenységgel kapcsolatos érzelmek lehetnek pl.: hit, bátorság

Az érzelmek dinamikája:   

indulat: robbanásjellegű érzelmi folyamat, hevesen kibontakozó érzelmekben nyilvánul meg (élénk reakciók, jelentős vegetatív jelenségek) impulzivitáskontroll: indulat fékezése szenvedély: hatalmas erőt képvisel, amely a jellegétől függően lehet építő vagy romboló

Az effektív tulajdonságok:    

emocionális érzékenység = fogékonyság, ingerelhetőség az érzelmek erőssége, tartóssága, impulzivitása = gyors kialakulása és lefolyása frusztrációs tolerancia = akadály elviselésének képessége heves reakciók és tevékenységek szintjében egy fejlettebb szintre való visszaesés nélkül empátia = más emberek megértésének képessége

Az érzelmek fajtái:   

szükségletek kielégülése= öröm, kielégületlensége= fájdalom a szeretet tanuljuk (anya-gyerek kapcsolatban először) HARLOW- kísérletek: anya hiányaállandósult viselkedésbeli problémákat okoz

A félelem:      

Tanult érzelem, félhetünk pl.: fájdalomtól vagy szeparációtól Fájdalom vagy más negatív érzelem előrevetítése félelmet kelt Szimbolikus érzelmek: gyerekkorban a fantáziában lévő jelenségektől is félhetünk Szorongás: jellegzetes testi tünetekkel jár, emelkedett arousalszint jellemzi Állapot-szorongás: minden emberben szorongást keltő helyzetben (vizsgahelyzet pl)  alkati-, vagy vonás-szorongás: egyénre jellemző Facilitáló szorongás: teljesítménynövelő  debilizáló szorongás: leblokkol stressz helyzetben

Agresszió:  

Mások szándékos megsértésére, bántalmazására, elűzésére, megölésére irányuló késztetés Proszociális agresszió: egy másik embert a viselkedési normák betartására kényszerítünk

A frusztráció:  

Ha sikertelenek vagyunk, nem érjük el azt a teljesítményt, amit elvárunk magunktól, cselekvésünket megakadályozzák, érzéseink, elvárásaink, vonzalmaink kudarca BÁNKI-FLAMM szerint reakció a fusztráltságra: 1. agresszió, harag mások felé mutat 2. önmagát hibáztatja 3. észérvekkel magyarázunk

Érzelmek a munkahelyen: 

pszichoterror fázisai:

1. mobbing- fázis: ha valakit egy vagy több munkatársa vagy vezetője rendszeresen támad 2. jogsértések fázisa: zavart keltő munkatársak eltávolítására Az érzelmi élmény új megközelítése:  

flow: áramlatélmény: vk. elmerül a tevékenységében, azt erőfeszítés-mentes helyzetként éli meg, és energiával töltődik fel, torzul az idő áramlatélmény feltétele: az egyén cselekvési képességei és a feladatok megoldásának lehetőségei között egyensúly legyen

Az érzelmek megjelenése a kommunikációban:     

Darwin: az öröm, a düh, a bánat, az undor és a meglepődés felismerhető bárki arcán= azonos érzelmi élmény A kommunikációban kifejezzük a másik személyhez fűződő érzelmeinket is Meghatározó: (nonverbális eszközök) mimika, szemkontaktus, gesztusok, testtartás, távolságtartás EDWARD HALL: távolságtartást befolyásolják a kulturális szokások Beszéd formai jegyei: hangsúly, hangszín, beszéd gyorsasága, hanglejtés, szünetek

Az érzelmi intelligencia: 

SENBERG: intelligencia elemei: tapasztalatokból való tanulás és azok alkalmazásának képessége, absztrakt gondolkodás és a következtetés képessége, a változó és bizonytalan világ szeszélyeihez való alkalmazkodás képessége, önmotiváció





GOLEMAN: érzelmi intelligencia összetevői: személyes kompetenciák (élettudatosság, önszabályozás, motiváció) és szociális kompetenciák (empátia, társas készségek) Érzelmi intelligencia: ( az a képesség. Amelynek segítségével felismerjük az érzelmek jelentését és kapcsolatait, ezek alapján gondolkodunk) MAYER ÉS SALOVEY+ CARUSÓ :érzelmi intelligencia vizsgálatra alkalmas kérdőíves eljárást kidolgozták

Az érzelmek észlelése:  

Olyan tulajdonságok, amelyeket megtanulunk kora gyermekkorunkban Azonosítani kell tudni a nonverbális kommunikációs jelzéseket

Az érzelmek beillesztése a gondolkozásba:  

Az érzelmi emlékek jelentős befolyást gyakorolnak a gondolkodásra, ezek hatással vannak az emlékek rangsorolására és felhasználásukra A pozitív hangulat serkenti a tevékenységet, a kreativitást

Az érzelmek megértése: 

Felismerjük és megértjük őket

Az érzelmekkel való bánásmód:  

Érzelmek-gondolkodás kapcsolata Pozitív érzéseket erősíteni kell, a negatívakat szabályozva

4. A MUNKAHELYI STRESSZ ÉS A KIÉGÉS A stressz:          

fogalmát Selye János fogalmazta meg stressz: a szervezet nem specifikus válasza bármilyen igénybevételre a stresszorok által okozott hatások következtében keletkezik a stressz stressz: fiziológiában megterhelést jelent igénybevétel: (strain) a megterhelések hatására bekövetkező, egyénenként és esetenként különböző mértékű, jellegű és irányú funkcióváltozások összegsége stresszt, mint okozatot értelmezzük, melyet a stresszorok idéznek elő, és ennek következménye a stresszreakció optimális feszültségi szint fenntartása fontos ingermentes állapot (understress), ingergazdag állapot (overstress) mindenképp stressznövekedés következik be, amely olykor distresszt is okoz ha a stresszhatás kellemes = eustressz, ha kellemetlen = distressz 2 dimenzió és 4 pólus mentén változhat az egyén stresszállapota

     

a stessz bizonyos mértékben adaptív, mert energiát ad a káros hatások leküzdéséhez stresszorokra adott reakciók: evolúciós eredetű válasz („fight or fight”), vagyis a menekülés a stressz miatt, vagy harc a stresszel stressz és az arra adott válasz közé ékelődik az értékelés az elsődleges értékelés folyamán a személy észleli a stresszorok jelenlétét, értékeli azok mennyiségét és természetét másodlagos értékelés: elérhető forrásokat is érinti, amelyekkel a problémákra megoldásokat találunk a helyzet az értékelés alapján: 1. semleges, ha a személy észleli a stresszt, de nem jelent fenyegetettséget 2. ha érzi a fenyegetettséget: megjelenik a félelem 3. veszteség elővetítése és végül kihívás



megküzdés : az a folyamat, melynek során az egyén megpróbálja leküzdeni a stresszt



LAZARUS: kognitív tranzakcionista modell szerint: a stressz dinamikus kölcsönhatás, a személy és környezete között, megküzdés: kognitív vagy viselkedéses erőfeszítések 2 tipikus viselkedési mód:



emóciófókuszú megküzdés – érzelmek síkjára tereljük a stresszre adható válaszainkat, apavető célja: a stressz keltette negatív érzelmek csökkentése, módjai: kognitív módok (probléma halogatása, helyzet fontosságának leértékelése) és viselkedési technikák (elfoglaltság, testmozgás, társas támasz keresése, drogfogyasztás, figyelemelterelés) o problémafókuszú megküzdés – elemezzük a helyzetet, értékeljük, megoldási válaszokat dolgozunk ki o



személyek reaktivitása különböző lehet



stresszre adott válaszaink függenek: személyiségünktől, múltbeli tapasztalatainktól, szocializációnktól, szociális készségeinktől, énképünktől, társas támogatottságunktól, biológiai felépítésünktől

Fiziológiai reakciók:  

Selye szerint 3 lépésben válaszol a szervezet a stresszre: (általános adaptációs szindróma = GAS) GAS 3 folyamata: 1. alarm reakció: szervezet ellenálló képessége csökken, így létrejön a riadókészültség 2. rezisztencia: ha a stresszor hatása csökken ellenállás 3. kimerülés: ha a stresszor hatása nem csökken



krónikus stressznek vérnyomásemelő hatása van, káros hatással van az immunrendszerre

Munkahelyi stressz: 

interakcionalisták a stresszt úgy határozták meg, mint az összeillés hiányát a szükségletek és a vágyak között és az egyéni környezet és a munka között

A szerepstressz forrásai a munkában:  

ha a munkavállaló számára a feladat túl nehéz, vagy nem illik szaktudásához rossz körülmények (nagy zaj, rossz megvilágítás, szélsőséges hőmérséklet… stb.)

Szerep-kétértelműség kialakulásának okai:          

tisztázatlan felelősség és munkaterület világos célok hiánya munkával kapcsolatos fenyegetések a fizikai és mentális egészségre inadekvát információk a munkaszerepről alacsony elégedettség a munkával kevés önbizalom alacsony munkamotiváció magas munkával kapcsolatos feszültség munka elhagyásának szándéka elégedetlenség az élettel

Szerepkonfliktus kialakulásának okai:       

konfliktusos munkakörülmények a feladat követelményeinek megoldását a személy nem szereti, vagy nem illeszkedik a munkafeltételeknek nem eléggé egyértelmű saját autonómiája és felelőssége félreértések a munkatársakkal, felettesekkel szervezet belső struktúrája, kultúrája, működésének módja családi és munkahelyi szerepek egyeztetésének nehézségei anyagi gondok közlekedés, városi vagy vidéki élet

Terhelő tényezők a munkában: 

egyes munkatársak elszigetelése, rivalizálás, kényszerű politikai nyomás, munkatársak támogatásának hiánya, részvétel megkövetelése, alkalmatlanság érzése, státusz elvesztésének félelme

Egyéni különbségek szerepe a stressz kialakulásában:   

pesszimizmus gyenge megküzdés (személyre jellemző) kontrollhely: hogyan ítéli meg valaki életének eseményeit belső kontroll: ha az ember hisz saját erejében, életének eseményeinek befolyásolásában

   

külső kontroll: aki mások hatalmában hisz, életének eseményeit külső tényezőknek tulajdonítja „A típusú” magatartás( „versengő, őrült menedzser”): stresszt gyakrabban , intenzívebben élik meg, személy állandó időnyomást érez „B típusú” magatartás: nyugodtak, feszültségmentesebbek, időhöz való viszonyuk kiegyensúlyozott „keménység, szívósság”: a személy a stresszt kihívásként értelmezi

Kiégés:  

kimerítő stresszhatás kiégés (magárahagyottság érzése, alacsony önbecsülés) MASLACH vizsgálatai: emberekkel foglalkozó beosztottaknál 3 tipikus tünet: 1. érzelmi kimerülés 2. elszemélytelenedés 3. egyéni teljesítmény csökkenése



CHERNISS modelljében: 3 elválasztható szint: 1. stressz észlelése ( erős bizonyítási kényszer elhanyagolja saját igényeit, tagadja a problémát, átalakul az értékrendje munka elszemélytelenedik, kapcsolatai sivárak kiégés) 2. stressz fizikai elfáradáshoz, emocionális kimerüléshez vezet, okozhat szorongást is 3. védekező megküzdés (tulajdonságváltozások)



stressz észlelése  erős bizonyítási kényszer elhanyagolja saját igényeit, tagadja a problémát, átalakul az értékrendje munka elszemélytelenedik, kapcsolatai sivárak kiégés pszichológiai segítség kell!!! (pl.: munkahelyi támogatás)

Kiégés összefüggései munkahelyi tényezőkkel:   

környezeti, szervezeti tényezők befolyásolják a kiégés kialakulását, mint pl.: a túlterhelés szerepkonfliktus esetében megoldás: a vezető hozzájárulása a szerepek tisztázásához a vezetői támogatás hiánya, a munka környezete is hozzájárul a kiégéshez

Az egyéni tényezők szerepe a kiégés kialakulásában: 

  

veszélyeztető tényezők: introverzió (különösen magas kockázat), szenzitivitás, idealizmus, túlzott lelkesedés, empátia, túlzott szorongásra való hajlam, kényszeresség, pontosság igénye (főleg emberekkel foglalkozó munkavégzőknél fontosak), demográfiai faktorok: veszélyeztetést csökkentő tényezők (pl.: tartós társkapcsolatok, nem pl.: nők kisebb százalékban égnek ki) kiégés súlyossága az életkor előrehaladtával csökken munkatapasztalat növekedésével a kiégés veszélye csökken

5.FEJEZET-A SZOCIALIZÁCIÓ A szocializáció fogalma és jelentősége a személyiség fejlődésében:       

a szocializációs vizsgálatok az egyén társadalmi viselkedésével foglalkoznak genetikai és környezeti tényezők hatnak az egyénre genetikai örökség eredménye az egyén emocionalitása, szociabilitása, aktivitása a temperamentum alakulása az egyén genotípusa és a környezet kölcsönhatásának következményeként jelentkezik kötődés: csecsemő korban más kialakul (keresi a baba a társaságot vagy sem) szocializáció: tanulási folyamat, mely során az egyén elsajátítja a társadalom normáit, szokásait, társadalmi együttlét szabályait tanulási folyamatban közvetítő: család, iskola, munkahely, baráti közösségek

A szocializáció első évei:       

HARLOW majom kísérletek: fontos az anya és gyermek közötti testi kapcsolat, kötődés a gyermek első 3 éve a legfontosabb (mozgás, beszéd önállósulása, fejlődés, „én”élmény = önmaga megfogalmazása) első évek szocializációs élménye a szoktatás, szabályok megismerése, és elfogadása gyermekkorban a gyermek ego (én) centrikussága gyengül, társadalmi azonosságtudata erősödik elsődleges szocializációs környezet: család- csak a teljes család képes az azonosulási lehetőségeket megismertetni (nemi identitás kialakulása, nemzeti hovatartozás) másodlagos szocializációs környezet: iskola- serdülő (beilleszkedés folyamata, értéktudat alakítása) kortárscsoport: tagjai azonos életkorúak, többé-kevésbé elutasítják a szülők értékeit, normáit (a baráti kapcsolatok lehetőséget adnak egy sajátságos viselkedési mód elsajátítására, valamint a felnőtt szerepvállalás megtapasztalására)

A szocializáció mint tanulási folyamat: 

kognitív-szociális tanulás elméleti megközelítése: tanulás hátterébe 3 összetevő: direkt instrukciók, formálás, megfigyelésen alapuló tanulás

Direkt instrukciók:  

információt közölnek arra vonatkozóan, hogy mit kell vagy mit szabad tenni és mondani, illetve mikor gyakran csak a tekintélyt képviselő személyek jelenlétében hatásos

Formális, megfigyelésen alapuló tanulás: büntetés és jutalmazás:  

azok a folyamatok, amikor a klasszikus és operáns kondicionálást a társas-társadalmi célok elérése érdekében alkalmazzák az elvárthoz közelítő viselkedésformát megerősíti

Jutalmazás és büntetés: a következmények fontossága:      

  

a viselkedés megváltoztatásához a motivációt a tettek lehetséges következményei(+ vagy -) szolgáltatják pozitív megerősítés (adott válasz valószínűsége növekszik)negatív megerősítés( korábbi kellemetlen állapot megszűntetésével adott válasz valószínűsége növekszik) pozitív büntetés: nemkívánatos válaszhoz társított kellemetlen esemény (csökkenti az adott viselkedés valószínűségét) negatív büntetés: korábbi jutalomértékű mozzanat megrovása révén csökkenti az adott viselkedés valószínűségét büntetésnek többnyire azonnali hatása van szocializáció alapvető célja: viselkedésirányítás olyan belső szabályozórendszere alakuljon ki, mely hosszú távon nem a külső megerősítések függvényében, hanem az elsajátított normák és meggyőződések szerint vezérli az egyén viselkedését büntetésnél a következetes alkalmazás és a jó időzítés fontos megerősítés hatása attól függ, hogy az egyén milyennek észleli cselekedete és a következmények közötti viszonyt LEPPER ÉS GREENE vizsgálatában kimutatták, hogy a jutalmazás káros is lehet, ha a spontán végzett tevékenységért jutalmat kap a gyerek, elveszti érdeklődését a feladat iránt

A szociális tanulás jellemzői: 

a modell választásnak különböző szempontjai vannak: vonzódás, az áttételes megerősítés, a büntetés elkerülése, jutalmazás, a szeretet megvonás, státuszirigység, a szociális hatalom

Utánzás:   

a szociális tanulás elsődleges formája tanulás: másolás, többszöri ismétlés révén, célja:modellkövetés emberi viselkedés első sorban utánzással alakul ki

Azonosulás(identifikáció):   

alapja az utánzás, egy kiválasztott modell követése gyerekkorban részben tudatos, felnőtt korban tudatos negatív identifikáció: a személy nem akar azonosulni a modellel, mert annak viselkedésmintái ellentétesek az övéivel

Internalizálás (belsővé válás):  

modellkövetés legmagasabb formája az egyén azért fogadja el a másik személy befolyását, mert az megegyezik saját belső értékrendjével

A szocializáció alapfogalmai:





státusz( az egyén a társadalomban meghatározott helye) és s szerep (státuszhoz kapcsolódó társadalmi elvárások,normák és ennek megfelelő tipikus magatartásformák) a státuszhoz tartozik a viselkedés egy formája, amelyet a környezet elvár

A szerepek típusai:     

alapvető, adott szerepek (nemi szerepek, életkori szerepek) rokonsági, családi szerepek kivívott szerepek spontán, szituációhoz kötődő szerepek társadalmi szerep

Szerepkonfliktusok:   

szerepek közötti ellentmondás megoldása: szerepek leértékelésével, partner részéről türelemmel szerepen belüli konfliktus: ha a szerep betöltőjéhez ellentétes elvárásokat közvetítenek (csökkentésére a személy kompromisszumokat köt, lefarag az elvárásokból) szerepkonfliktus: ha a személy túlterheltség miatt szembekerül önmagával

Szerepkonfliktusok feloldásának módjai:      

kompromisszum képzés: igazodás az elvárásokhoz kibúvó keresés morális kibúvó: figyelembe veszi a büntetéseket, úgy mérlegel, hogy döntése morális győzelemhez vezessen figyelemmegosztás: figyelmét egyenlő arányban próbálja szétosztani a szerepek között kábítás: gyógyszer, alkohol használata stresszoldásra menekülés: kilépés a környezetből, a szerepből (öngyilkosság)

A szerep tanulásának folyamata: 

az a folyamat, amely meghatározza, hogy a velünk hasonló helyzetbe lévő személyekkel hasonlóan viselkedjünk

A szerepek tanulását befolyásoló tényezők:   

szerep tisztázottsága elvárások összeegyeztethetősége mindent átható szerep: viselkedésünk teljes egészére kiterjed

Munkahelyi szocializáció: Foglalkozási szocializáció: 

BUDA BÉLA szerint a szocializáció: az az interakciós folyamat, amelynek során az egyén viselkedése úgy módosul, hogy megfeleljen a különbözőtársas rendszerek elvárásainak

 

HURRELMANN a szocializáció: az a folyamat, melynek révén szociálisan kompetens személlyé válik az egyén munkahelyen több féle szocializáció: 1. munkaszocializáció (ahogy a munkavégzés során viselkedünk, viszonyulunk a munkához) eredménye: munkaszemélyiség kialakulása 2. foglalkozási szocializáció: elsajátítjuk a foglalkozási szerepet jelentő viselkedési munkákat 3. szervezeti szocializáció: szervezethez történő alkalmazkodás

Foglalkozási szerepek kialakulása: 

3 egyéni szocializációs stratégia: 1. „gondnokság”: az egyén adottságként fogja fel szerepének követelményeit (egyén besimul a szervezetbe, állandósult elvárások vannak, ellenállás nélkül kell alkalmazkodni) 2. tartalmi fejlesztés: egyén elfogadja a szerep céljait, de a célok elérésének módját nagyrészt saját maga határozza meg (rugalmas szervezetekben, innovációs személyek) 3. szerepmódosítás: egyén újradefiniálja a munka céljait, megválasztja módszereit (ha a munkaszerep betöltése szabad, innovációs személyek, újonnan alakuló szervezetekben)

Szocializációs taktikák a szervezetben:  

SHEIN ÉS VAN MAANEN- különböző taktikák az új belépők szocializálására aszerint, hogy milyen információkkal látja el a szervezet az új belépőket: 1. kollektív-egyéni információ párosa: egyén szervezetbeli működéséről kap-e megfelelő tájékoztatást az új belépő 2. mentorok kiválasztása 3. információ sorrendje és típusa: lehet állandó, mindenki számára elérhető, vagy változó, személyre szabott 4. információközlés módja: véletlenszerű, vagy sorozatos, egymást követő (szekvenciális) 5. szervezeti magatartás az új belépő felé (folyamatos szociális taktika- segít vk. pl.: mentor, elválasztó szociális taktika- elzárkózik az aki segíthetne) 6. felavatás, megfosztás: megerősítik vagy leépítik a munkatársak meglévő tapasztalatait, megfosztásnál leépítik a személyes attitűdöket



informálás módja lehet formális, vagy informális



JONES szerint intézményi szocializációs taktikák kapcsolatban vannak a magas szervezeti elköteleződéssel szocializációs folyamat személyi következményei változásokat okoznak az alábbi dimenziókban:



o o o

munkatársak attitűdjei a munkához, munkatársakhoz, vezetőkhöz az elvárások a munkával kapcs., megtapasztalt valóság a munkában munkatársak reakciói a munkahelyzetekre és a munkafolyamatokra

6.FEJEZET- A SZEMÉLYISÉG SZERKEZETE Személyiség: (az egyén „lényege”)    

Folyton változik, alakul Változatos helyzetekben mutatott viselkedés forrása A személyiségjelzők halmazt alkotnak, kapcsolatban vannak egymássalkölcsönhatásba lépnek Személyiségelméletek 3 fő kérdése: 1. Hogyan írható le? –leíró személyiségelméletek 2. Hogyan alakul ki? –dinamikus elméletek 3. Hogyan mérhető? –minden elméletben

1, Leíró elméletek: 1. Típuselméletek:  Az embereket jellemük szerint kategóriákba, stílusokba soroljuk  Hátrányuk: inkább elméleti spekulációkban, mintsem módszertanilag megalapozott vizsgálatokban gyökereznek  HIPPOKRATÉSZ (GALÉNOSZ továbbfejlesztette az elméletet): 4csoport (melankolikus, ingerlékeny = kolerikus, szangvinikus = derűlátó, flegmatikus) testnedv túltengés szerint  Alkattanok: testi és lelki típusok közötti rokonságból indulnak ki (testalkat- személyiség)  ERNST KRETSCHMER: egyes fizikai alkatú betegeket más-más betegség sújtja: (mára elavult) 1. piknikus (kerekded) alkat  mániás-depresszió 2. leptoszom (sovány) alkat  schizofrénia 3. atletikus (izmos ) alkat  epilepszia  WILLIAM SHELDON: 3testalkati típus aszerint, hogy az egyed a méhen belüli fejlődése során a 3 embrionális csíralemez közül melyik kapott nagyobb hangsúlyt: 1. endomorf (puha, gömbölyded)  viszcerotóniás személyiség (kényelemkedvelő, szeret enni és aludni, nyugodt, barátságos, türelmes) 2. mezomorf (izmos, atletikus)  szomatotóniás (aktív, sportos, kalandvágyó, kockázatkereső) 3. ektomorf (sovány, törékeny)  cerebrotóniás (érzékeny, visszahúzódó, társas kapcsolatokat kerülő, intellektuális irányultság)



CARL GUTAV JUNG: 2 típus a személy a külvilághoz való viszonyulása alapján: 1. extravertált: külső világ köti le 2. introvertált: befelé forduló



JUNG 4 pszichikus funkció: ( az extravertált és az introvertálton belül) 1. 2 racionális: gondolkodás  érzés 2. 2 nem racionális: észlelés  intuíció (tudattalan megsejtés)

2. Vonáselméletek    

A személyek fontos változók, dimenziók mentén különböznek egymástól Vonások: emberek egyes tulajdonságaik szerinti pontozása (mennyire rendszerető pl) Egyes vonásokkal milyen mértékben rendelkezik személyiség 2 fő kérdés: mennyi az a kezelhető számú vonás, ami már képes alapvetően megragadni a személyiség komplexitását, és melyek ezek?

GORDON ALLPORT:

     

1. a vonások egységgé fogják össze a különböző helyzetekben megjelenő viselkedéseket 2. Többé-kevésbé jellemző vonások: skálák, amelyeken az emberek egymással összehasonlíthatók 3. Személyes diszpozíciók: a vonások személyen belüli, egyénre jellemző mintázatai (uralkodó, centrális és másodlagos diszpozíciók aszerint, hogy egy vonás milyen mértékben befolyásolja egy személy viselkedését) Uralkodó diszpozíció: minden tevékenységünkre rányomja a bélyegét Centrális diszpozíció: általánosan befolyásolják a különböző ingerekre adott választ (pl.: amit egy ajánlólevélben megemlítünk) másodlagos diszpozíció: pl.: öltözködési stílus; a sportban a csapatmunkát, de a munkahelyén az önálló feladatvégzést szereti lexikális kritérium: az az elv, hogy a nyelv evolúciója folyamán a személyek közötti különbségeket kódolja listázta a személyiséggel kapcsolatos szarvakat az angolszótárból(szinonimák, homályos jelentésű szavak) faktoranalízis: statisztikai eljárás, melynek alapfeltételezése szerint, ha sok ember vizsgálta esetén két vagy több jellemző együtt jár, akkor valamilyen mögöttes vonást tükröznek

RAYMOND CATTEL:





ALLPORT listáját szűkítette, kísérleti alanyok a szavak alapján pontozták magukat, CATTEL az eredményt faktoranalizálta  16 személyiségfaktor Az egyes vonásokat végpontjukkal írta le (pl.: tartózkodó-szívélyes)

HANS EYSENCK: Hippokratész-galénoszi 4 típust megkaphatjuk két „szupervonás” magas, illetve alacsony értékének kombinációjaként: 2. Introverzió- extraverzió: arra vonatkoznak, hogy a személy mennyire társaságkedvelő, mennyire domináns a kapcsolataiban, mennyire keresi a szereplési lehetőséget és az izgalmat 



Érzelmi labilitás- stabilitás: mennyire hajlamos kiborulni, mennyire képes átélni olyan érzelmeket, mint a szorongás, a levertség, a harag, az elkeseredettség.

„NAGY ÖTÖK”:       

Mai felfogás szerint a személyiség szerkezete 5 alapvető személyiségdimenziót tartalmaz ALLPORT szólistájának újabb faktoranalízisével mutatták ki Neuroticitás vagy Emocionalitás (nyugodt, sérülékeny, magában biztos vagy bizonytalan) Introverzió vagy Extraverzió (visszahúzódó, gátlásos, vagy kifelé forduló, bőbeszédű) Nyitottság tapasztalata vagy intellektus (konzervatív, konvencionális vagy kíváncsi, kreatív, új tapasztalatokra nyitott) Barátságosság (érzelmileg hideg, ellenséges, vagy jó természetű, szeretetre méltó) Lelkiismeretesség (megbízhatatlan, hanyag vagy megbízható, lelkiismeretes)

2, Személyiségdinamika 1. A személyiség pszichoanalitikus megközelítése:   

Viselkedésünket részben olyan erők határozzák meg, amelyek kívül esnek tudatos ellenőrzésünk körén Nem központi feladata az egyes személyek tulajdonságai közötti eltérések pontos feltérképezése, sem a személyiség leírása Az embert mozgató, állandóan változó erőket kutatja  a személyisége6t dinamikus változónak tekinti

SIGMUND FREUD: „minden gondolatnak és cselekedetnek oka van”  

Szabad asszociációs módszer: asszociációk, álmok alapján visszatérő témák = a tudattalan vágyak és félelmek megjelenései Topografikus modell: a lélek 3 tartományát írja le (jéghegy hasonlat):

1, tudatos (a jéghegy csúcsa): élmények, azok a gondolatok, szándékok, amelyekről pillanatnyilag tudomásunk van 2, tudatelőttes (jéghegy alja): olyan elemek, amelyeknek pillanatnyilag nem vagyunk tudatában, de bármikor a tudatba hozhatók 3, tudattalan (jéghegy alja) az a lelki terület, ami közvetlenül nem hozzáférhető a tudatosság számára (tudatban tartásuk fájdalmas) hatást gyakorolnak a viselkedésünkre, de akaratlagosan többé nem tudatosíthatók   

Álmok, elfelejtések, nyelvbotlások- beteljesületlen vágyak lenyomatai, oldják a pszichológiai feszültséget Strukturális modell: 3összetevő a személyiségben: Ösztönén (id): személyiség legprimitívebb, születéskor is meglévő része (másik két összetevő ebből fejlődik ki), tudattalan, működését örömszerzés irányítja, összes lelki energia ebből származik  személyiség motorja Tartalma: biológiai ösztön léztetések, (pl.: éhség/ fájdalom elkerülése)



Én: ösztöneinkből alakul ki, kapcsolatban van a külvilággal és az ösztönénnel is, közvetít az id és a szuperego között, szükséglet legjobb kielégítésére törekszik, de az erkölcstelenség nem zavarja, amíg nem veszélyezteti a lebukás Tartalma: tudatos, tudatelőttes, tudattalan is lehet



felettes én (szuperego): társadalmi értékek belső képviselője, eldönti egy cselekedet, helyes-e vagy nem, társadalom által helytelenített impulzusok kielégítését meggátolja, normáinak megsértése bűntudatot okoz Tartalma: tudatos, tudatelőttes, tudattalan is

  

ember is zárt energiarendszernek tekinthető, amely állandó mennyiségű pszichikus energiával rendelkezik (libidó energia) libidó: életösztönöket tartalmazza (pszichoanalitikus felfogásban: nemi hajtóerő az elsődleges fontosságú) energiamegmaradás törvénye: ha valamilyen tiltott késztetést elfolytunk máshová csoportosul át

        

elhárító mechanizmusok: szorongáscsökkentő stratégiák (mindegyik tudattalanul működik, eltorzítják a valóságot) elfojtás: tudatból a tudattalanba szorít egy tiltott késztetést avgy fenyegető gondolatot tagadás: valóság tagadása projekció (kivetítés) : az elfogadhatatlan késztetéseinket, gondolatainkat vk. másnak tulajdonítjuk racionalizáció: mentségkeresés, észszerű magyarázat keresése intellektualizáció: fenyegető dolgokról tárgyilagos, tudományos terminusokban gondolkodunk, beszélünk reakcióképzés: a z elfogadhatatlan késztetés ellenkezőjét hangsúlyozzuk (túlzásoknál) regresszió: szorongást egy primitívebb módon kezeljük szublimáció: az ösztönén impulzusát társadalmilag elfogadhatóvá alakítja

2. JUNG és a kollektív tudattalan 

     

2 tudattalan (személyes tudattalan /elfojtott érzéseket, gondolatokat tartalmazza/ kollektív tudattalan /emberiség őskezdetei óta, kultúrától függetlenül, annak kikristályosodott tipikus reagálási módjait, viszonyait, egyetemes emberi szemléleti és magatartásformáit képviselik/ archetípusok = kollektív tudattalan tartalmai (szerelem az iránt, akit gyűlölni kéne) árnyék: fenyegetettség, egy olyan személytől, akire saját hibáinkat vetítjük ki ellenszere a tudatosítás magunkban hordozzunk a másik a nem pszichológiai tulajdonságait is anima: a férfi lélek összes nőies tendenciájának megtestesítője animus: a női lélek összes férfias tendenciájának megtestesítője a személyiség szempontjából lényeges, hogy annak tudatos részét és a tudatos tartalmak tudattalan ellenpárját tudjuk integrálni és feldolgozni

A tanuláselméletek személyiségfelfogása:   



Tanuláselméletek szerint: a külső tényezők befolyásolják a személyiséget Magatartásunk a helyzettől is függ Kondicionáláselmélet: o Külső események, ingerek alakítják leginkább a személyiséget o Belső tényezők elhanyagolása o Klasszikus kondicionálás- semleges ingerekhez már más ingerekhez kötődően meglévő válaszok kapcsolódnak: érzelmi válaszok kialakulásában játszanak szerepet o A kedvelt és nem kedvelt dolgaink érzelmi kondicionálás alapján alakulnak ki o Különböző élmény különböző ízlést, preferenciamintázatot eredményez o Instrumentális kondicionálás: a jutalmazott cselekvés megismétlődésének valószínűsége nő, a büntetetté csökken, szerepe az egyénre jellemző viselkedésformák kialakulásában meghatározó o Viszonylag hasonló környezeti inger egyén hasonlóan viselkedik Szociálistanulás-elmélet:

A viselkedések tanulmányozása társas környezetben történik Emberi tapasztalatokban a szociális megerősítések fontosak (elfogadás, dicséret) o Vikariáló (másodlagos) megerősítések által is tanulhatunk (mások hibáiból, sikereiből) = megfigyeléses tanulás o o



Fenomenológiai elméletek: o Az egyén szubjektív élményeire alapoznak o Fenomenológiai pszichológián belül: Humanisztikus pszichológia o CARL ROGERS:    

o

az én fogalmának leírása az észlelt énfogalom befolyásolja a világról alkotott képet ember minden tapasztalatát az énfogalma alapján értékeli, elfojtás fogalma megjelenik énideál: minél közelebb van a reális énfogalomhoz annál elégedettebbek vagyunk

ABRAHAM MASLOW:  

Önmegvalósítást hangsúlyozza Önmegvalósítás legtisztább élménye: csúcsélmény (belefeledkezés vm.-be)

A személyiség biológiai meghatározottsága:  



Ikerkutatások: ugyanazok a tapasztalataik, ha együtt nevelik őket ARNOLD BUSS ÉS ROBERT PLOMIN: Személyiség öröklött alapja: temperamentum- a személy viselkedési stílusát határozza meg , 3 diszpozícióból áll: 1. aktivitási szint: egyén cselekményeinek energikussága 2. emocionalitás: milyen gyakran és milyen gyorsan hajlamos negatív érzelmek átélésére 3. szociabilitás: mennyire szeret vk. másokkal együtt lenni öröklődés fontos tényező a személyiség esetében, de az idő múlásával gyengül a hatásuk

A személyiség mérése:  

kezdetben klinikai környezetben betegség megállapítására később pályaválasztási tanácsadás fontos része lett

Személyiségmérési eljárások:   

megfigyelő értékelések: a személyiségmutatók egy része nem a vizsgált személytől, hanem egy kívülálló megfigyelőtől származik interjú: munkapszichológiában projektív tesztek: vizsgálati személynek többértelmű ingerek bemutatása (nincsenek egyértelmű válaszok) saját személyiségét vetíti bele (Roschach- teszt)



   

önjellemzésen alapuló tesztek: (előnyük: gyorsak, összehasonlíthatók másokéval)2 elterjedt forma: eldöntendő kérdések vagy skálán bejelölni, hogy mennyire jellemző ránk az állítás személyiségleltár: külön skálákon több dimenziót is mérnek fontos kritériumok: megbízhatóság, érvényesség (azt mérje amire való) szociális megfelelés igénye minden emberbe megvan teszteknél zavaró, mert az ember e szerint dönt, nem a személyisége alapján személyiségteszteknél nincs rossz válasz

Mérőeszközök kifejlesztése:  

tesztszerkesztés elméleti megközelítése (a pszichológus először eldönti, hogy mit szeretne mérni, majd azt, hogy hogyan) tapasztalati út (a kutató az embereket kritériumcsoportokba sorolja, amelyek személyiségjellemzőkben eltérnek egymástól; aztán magukat jellemzik az alanyok)

Személyiségmérő eljárások a munkapszichológiában:   

először projektív tesztek a munkában személyiséget a munkavállaló alkalmasságának alapvető meghatározójaként tartották számon önjellemzésen alapuló személyiségvizsgálatok terjedtek el: 1. CPI- önkontrollt, flexibilitást, dominanciát, szociabilitást, önelfogadást vizsgál 2. MYERS-BRIGGS – extravertált- introvertált, gondolkodó-érző, érzékelőintuitív dimenziók mentén helyezi el a személyiséget 3. EPQ- 2 szupervonás mentén mér 4. NEO-PI-R –5faktoros személyiségmodell 3 faktoros skálája mindegyikén 6 vonást mér

Személyiség alapján történő előrejelzést befolyásoló tényezők:      

A személyiség és a teljesítmény kapcsolatát különböző tényezők, moderátorok befolyásolják Személyiségmoderátorok: individuális különbségek alapján azonosítják az embereket Rugalmatlan embereket nehéz befolyásolni teszteknél könnyebb őket lemérni Erős helyzetekben nagy a követelmény és a nyomás a konformizmus irányába A munkakörök különböző szabadságfokkal rendelkeznek meghatározható hogy egy munkakörhöz milyen személyiségek passzolnak Az autonómia mértéke befolyásolja a munkateljesítmény, elégedettség és a testi egészségügyi panaszok közötti kapcsolatot

7.FEJEZET- A TÉRSAS MEGISMERÉS SZOCIÁLPSZICHOLÓGIÁJA:   

A későbbi interakciónkat (társas kölcsönhatás) egy személlyel kapcsolatban az első benyomásunk nagymértékben befolyásolja A személyek viselkedésében szándékosságot feltételezünk szociális ingerek dinamikusan változó, komplex szituációkban megnyilvánuló ingerek Minden helyzetben más a kulcsinger

Benyomás kialakulása:  

Séma: kognitív struktúra, amely az emlékezetünkben tárolt tudást testesíti meg, és leegyszerűsített formában reprezentálja ismereteinket a világról Észlelés közben hamis illúzió alakul ki bennünk: hogy az észlelt világ a valós hű lenyomata

Sémák szerepe az információfeldolgozásban:     

Információk kódolásában van szerepe Fizikai kulcsingerek használata jellemző (életkor, nem , bőrszín, ruházat...stb.) Befolyásolják, hogy a környezeti ingerekből mit veszünk észre, hogyan értelmezzük, kódoljuk Sajátcsoportunk tagjait különbözőnek észleljük másoktól, külső csoportot pedig homogénnek észleljük Sémák az emlékezetből való előhívást, felidézést is befolyásolják (elvtársainknak megfelelő eseményekre jobban emlékszünk, vagy kevésbé)

A szociális sémák fajtái:    

Személyséma: egy személy viselkedése mögött okokat, célokat, szándékokat tulajdonítunk, ezek alapján idézzük fel múltbeli viselkedését Szerepséma: foglalkozási szerep szerint várjuk a viselkedését Forgatókönyvek: gyakran ismétlődő események sorozatát írják le, sűrítik mintaszerű cselekvéssorokká Self-séma: önmagunkról való ismereteinket, érzelmeinket tartalmazza, amilyen tulajdonság számunkra fontos, aszerint nézünk másokat is

Burkolt személyiségelmélet:    

Olyan vonásokat alkalmazunk mások jellemzésére, amik leginkább hozzáférhetők a tudatunkban mindenki olyan kifejezések mentén értékel, amelyek számára fontosak korábban kialakított tudásunkat használjuk fel mások megítélésében burkolt személyiségelmélet szerint a személyek megítélésében az észlelő tudása, tapasztalata, saját feltevései, elképzelései fontosabb szerepet játszanak a benyomás kialakításában, mint az észlelt személy tényleges tulajdonsága

Kategorizáció:    

kognitív reprezentáció: kiugró válatlan jelek+ tárolt tudás kategorizáció: észlelés során a világ dolgait azonosítjuk, az újabb objektumokat összehasonlítjuk a már meglévő ismereteinkkel kategóriák határai elmosódottak kategória legjellemzőbb példája a prototípus

A benyomás kialakulásának folyamata: 

fogalomvezérelt megismerési folyamat: külső kulcsingerek alapján jellemzünk

 

adatvezérelt megism. folyamat: beérkező adatok alapján a benyomásainkat folyton módosítjuk ha a célszemély tulajdonságai ellentmondanak a kezdeti kategóriánknak: individualizációs folyamat  ha nem mondanak ellent : sztereotipizálás

Klasszikus felfogások a személyészlelésről:     

SOLOMON ASCH: az ember egységes, osztatlan formákat észlel nem töredékeket Központi vonáselmélet: vannak olyan kp.-i vonások, amelyek aránytalanul nagy hatást gyakorolnak a befolyásra Egy tulajdonság attól lesz kp.-i vagy preferált, hogy a környezetében milyen egyéb információk állnak rendelkezésére FISHBEIN: összegzési modell: célszemélyről benyomás= szubjektív skálán osztályozható tulajdonságok értékének összege ANDERSON: aritmetikai modell: bemeneti jellemzőket átlagolja benyomás

Torzító hatások: 

Személyiséget befolyásoló torzító tényezők 1. Holdudvarhatás:  Könnyen megismerhető tulajdonságok alapján ítélkezünk (külső megjelenés) 2. Sorrendi hatás:  Elsőbbségi hatás: elsőként kapott információknak aránytalanul nagyobb hatása van az ítéletek alakulásában  Újdonsági hatás: az utoljára kapott információ fogja meghatározni a benyomás irányát  Szériális pozíció hatása: az utolsó információkra emlékszünk jobban

Attribúció: (ok- és tulajdonságtulajdonítás)     

Oksági attribúció: mások és önmagunk tulajdonságaira vonatkozó következtetések megalkotása Kognitív erőfeszítést, tudatosságot és időt igényel Első benyomást módosíthatja Diszpozicionális attribúció: ha egy személy megfigyelt viselkedését a személy belső, állandó tulajdonságának tartjuk Helyzeti attribúció: ha a személy viselkedését helyzeti norma váltja ki

Önmagunk viselkedésének oktulajdonítása:    



SCHACHTER-SINGER: az emberekben az átélt élmény minőségét a helyzet kiértékelése határozza meg Érzelmeink minősítését a körülmények észlelése határozza meg Saját magunk számára nem mindig érthetőek a viselkedésünk okai FESTINGER: kognitív disszonancia elmélete- kísérlet tapasztalatai: a kis jutalom nincs összhangban azzal a viselkedéssel, hogy a kísérleti alany élvezetesnek mondjon egy általa unalmasnak tartott munkát kikényszeríttették belőle hogy élvezetesnek mondja maga is elhiszi, hogy az volt Attribúcióra kényszerítenek:

1. önbecsülésünk fenntartása: erősségeink kiemelése, hibáink letagadása 2. környezetünk feletti kontroll igénye: múltbeli eseményeket segít megérteni következtethetünk a jövőre Attitűd:    



pozitív vagy negatív viszonyulást jelent az attitűd tárgyával szemben vonzalmat, ellenszenvet jelöl ált. tanult viszonyulások attitűdtárgyról kialakíthatunk egy kognitív reprezentációt(viszonyulást) , amely megismerési, érzelmi és viselkedéses információkat tartalmaz 1. kognitív információ: amit az emberek tudnak, hisznek az attitűd tárgyáról 2. affektív információ: adott tárgyal kapcsolatos érzelmek 3. viselkedéses információ: adott tárgyal kapcsolatos múlt-, jelen- és jövőbeli interakcióit tartalmazza olyan attitűdöket akarunk kialakítani, amelyekkel elsősorban jutalmat érdemlünk ki, cél a büntetés elkerülése

Az attitűdök szükségessége:     

segítenek bennünket önmagunk meghatározásához, identitásunk kialakításában önmegvalósító funkciójuk; énvédő funkciójuk (önmagunkról kialakított pozitív énkép fenntartása); ismeretfunkciójuk (orientálnak bennünket a szövevényes, bonyolult világban); alkalmazkodási, eszközfunkciójuk (olyan tárgyak, jelenségek felé mozdítanak bennünket, amelyekre szükségünk van céljaink elérésében), is van

Attitűdök változása:   

meggyőzés: olyan folyamat, mely által a kommunikáció során az attitűdök kialakulnak, megerősítést nyernek vagy megváltoznak érzékenységi küszöbünk magas nehéz őket megváltoztatni a tudat a viselkedés inkonzisztens, nem összeegyeztethető feszültség, disszonancia

Meggyőző közlés: 

a közlő bizonyos álláspontot támogat, és ezeket érvekkel igyekszik megerősíteni ehhez több tényező megvalósulása kell: 1. lényeges a kommunikátor hitelessége, szavahihetősége és kompetenciája 2. a befogadó információfeldolgozó hajlandósága (idő-, és energiaráfordítás) /pozitív viszony van az intelligencia foka és az érvekkel alátámasztott üzenetek attitűdváltoztató hatása között/ 3. a befogadó motiváltsága: akkor motivált, ha személyesen érinti őt az adott téma

Az attitűd és a viselkedés kapcsolata:  

kapcsolat van az attitűdök és a viselkedés között, de hogy melyik alapvetően meghatározó, az eltérő az attitűd és a viselkedés között sokkal erősebb a kapcsolat, ha nincs külső nyomás

Viselkedésből következtetünk az attitűdre:    

új magatartásformákra késztetés (törvény, elvárások) idővel attitűdváltozás egyszerű dolgok hatására is változhat (pl.: ha szívességet teszünk) DARYL BEM: önészlelési elmélet: emberek saját viselkedésük alapján következtetnek attitűdjeikre LEON FESTINGER: kognitív disszonancia elmélet

Kognitív disszonancia redukciós elmélet: 



Az önként megtett cselekvés, amely egyébként az egyén száméra nagyon fontos attitűdöket sért kellemetlen feszültségérzést kelt benne (disszonanciát) kellemetlen testi tünetek  feszültség csökkentésére attitűdváltozás Attitűdváltozáshoz szükséges az attitűdjével össze nem illeszthető cselekvések negatív következményeinek felismerése, felelősségvállalás a tetteiért

Attitűdből következtetünk a viselkedésre:  

Attitűdök befolyásolják az észlelésünket, figyelmünket Makacsul ragaszkodunk nézőpontunkhoz elzárkózunk más véleményektől

Konzisztenciára való törekvés:  



Viselkedésünk sokszor nem logikusan követi meggyőződésünket inkonzisztencia Hajlamosak vagyunk érzéseinket is torzítani azért, hogy egyensúlyba tartsuk a már jól kialakított sémáinkat (pl.: egyoldalú információkat gyűjtünk nézőpontunk megerősítésére vagy felületes információfeldolgozást alkalmazunk) Stabilizációra, egyensúlyra való törekvés várakozásainkhoz igazodunk torzítás

Az attitűd mérése:  

Közvetlen megkérdezéssel, Vagy indirekt módon (kérdőívekkel) – attitűdtárgyra vonatkozó állításokat kell megítélni különböző skálákon

Előítélet és sztereotípia: Sztereotípiák:      

kisebbségi csoporttal szemben kialakított negatív vélekedés (néha +) olyan kognitív elemeket tartalmaznak, amelyek hiedelemrendszerben strukturálódnak nem figyelünk az egyes emberek érzéseire, egyéni véleményére, viselkedése mögött meghúzódó motivációs erőkre sztereotípia: téves érvelés sztereotipizálás: túlzott általánosítás (homogénnek tekintünk egy csoportot), embercsoportok bizonyos jellemvonásainak általánosítása WALTER LIPPMANN munkájából 3 féle megközelítés:

1. pszichodinamikus megközelítés: sztereotípiák az egyén motivációjából adódnak, ADORNO: „autoriter személyiség” fogalma, személyiségmérő eljárás (F-skála) 2. szociokulturális megközelítés: fennmaradásáért a család, a korcsoport, az iskola, a média és a hagyományok, tradíciók tehetők felelőssé 3. kognitív megközelítés: különböző embercsoportokra vonatkozó tulajdonságokról kialakult hiedelemrendszernek tartja a sztereotípiákat A sztereotípia tartalma:    

szociális csoportokból alkotott hitet, meggyőződést tartalmazzák, túl általánosak, kicsi, de néha reális csoportkülönbségeken alapszanak tartalmát akár a mindennapi élmények is meghatározhatják ezek primitív kategóriák, a mintavétel nem reprezentatív önbeteljesítő jóslat a munka világában is érvényesül

Illuzórikus korreláció:   

olyan események együttes előfordulása, amelyek statisztikailag nem gyakoriak CHAPMAN: a statisztikailag ritka események és a nemkívánatos események megkülönböztető erejűek, és erősebb kapcsolatot feltételezünk köztük Emberek hajlamosak túlhangsúlyozni a faji jellegzetességeket

A sztereotípia fenntartása és változása:    

Sztereotípiák fenntartása és tartósítása információfeldolgozásunkat torzítja Azokat az információkat keressük és vesszük észre, amelyek leginkább megerősítik sztereotípiánkat Gyakran a valóságban a személyes kontaktusok sem változtatnak a sztereotípiákon Sztereotípiák csökkentésére: 1. sztereotipizált csoportok tagjaival való találkozásnak közvetlennek és személyesnek kell lennie 2. a sztereotípiával ellentmondó viselkedés rendszeres és következetes megjelenése 3. kooperatív természetű kapcsolatok jobban és őszintén megismerjék egymást

Előítélet:    

külső csoporttal szembeni negatív érzések (néha +) társadalmi, történelmi, kulturális változásoknak köszönhetően egyre több ember előítéletes viszonyulása változik meg pozitív irányba egyre kevésbé elfogadott az előítéletes viselkedés MONTEITH modellje: ha kevéssé előítéletes egyén előítéletes reagálást mutat énkép fontos részét veszélyezteti lelkiismeret-furdalás  önmagára irányuló figyelme megnő azokra a környezeti ingerekre jobban figyel, amelyek kiváltották belőle az előítéletes megnyilvánulást

Előítélet okai: 1. Önigazolás: kárt okozunk egy másik embernek vagy csoportnak, cselekedetünk igazolásából tettünk elszenvedőjét lekicsinyeljük, leértékeljük 2. Stílus- és hatalomszükséglet: társadalmi hierarchiában valaki/valakik felet érezhessük magunkat 3. Gazdasági és politikai konkurencia: anyagi előnyök érdekében 4. Bűnbakelmélet: frusztráció agressziót szül, ha a frusztráció okozója túlságosan hatalmas személy, vagy absztrakt fogalom nem lehet közvetlen bosszú gyengébb ellenállás felé irányuló bosszú Az előítélet csökkentése:  

Csoportok közötti találkozások gyakoriságának növelése és az együttműködés serkentése + konfrontációs technikák Emberek idővel megtanulják szabályozni sztereotip válaszaikat, és képesek lesznek a felszínre hozni saját személyes véleményüket

8.FEJEZET-A CSOPORT A csoportkutatás rövid története      

20. század elején kiscsoportok vizsgálatával egyének közötti kapcsolatok, csoportban lezajló folyamatok elemzése kiscsoportok mikrotársadalmakként foghatóak fel MAYO: „human relations” fogalma MAYO: csoporttagok teljesítményét a személyes kapcsolatok alakulása döntően befolyásolja MORENO: kiscsoport kutatásának módszerét és a szociometriát dolgozta ki LEWIN: csoportdinamikai vagy „Trainig group” módszerével szociál-pszichológiai jelenségeket tárt fel

A csoport általános jellemzői    

a társadalom céljai, normái és elvárásai csak a csoportokon keresztül jutnak el az egyénig tágabb értelemben a csoport egymással társadalmi kapcsolatban álló emberek, vagyis egyéni interakciók együttese összes ember tagja a makrostrukturális csoportnak (pl.: diákok) szűkebb értelemben a csoportot speciális jellemzői alapján lehet meghatározni: o o o o



viszonylagos tartósság folytonosság, közösen végzett tevékenységre jellemző csoporttagok elképzelése a csoportról szervezettség

a csoportokban kialakulnak belső struktúrák



a csoport tagjai homogén(a munkavégzés hatékony) és heterogénebb csoportot (legkiemelkedőbb formája a team, tagjai szakterületfüggők) is alkothatnak

A csoport típusai 

alap, belső szerkezet, létszám és speciális jellemzők szerinti felosztás

Az alaptípusok jellemzői:           

elsődleges csoport: ált. kis létszámú, közvetlen érintkezés, kapcsolatok többségében tartósak, együttműködés jellemző, személyes érzelmek fontosak legfontosabb elsődleges csoport a család ( a társadalom legkisebb egysége) társadalmi változások változik a belső szerkezete, létszáma, családtagok közti viszony, szerepek baráti csoportok is elsődleges csoportok gyermek, felnőtt személyisége, szociális természete az elsődleges csoportban formálódik elsődleges csoport folyamatos szabályzó szerepet is betölt nemcsak a társadalmi elvárásoknak megfelelő viselkedés alakulhat ki a csoportban elsődleges csoportok létszáma általában alacsony, ha a létszám növekszik centralizáció vagy differencializáció (csoport szerkezet változik) másodlagos csoport: nagy létszámú. tagok között nincs szervezeti kapcsolat pl.: iskola, nagyvállalat A csoport formái

              

informális: nem hivatalosan létrehozott, nem szabályozott szerkezetű csoport ilyenek pl.: a kisebb-nagyobb baráti körök személyes, érzelmi, rokonszenvi választások jellemzőek MORENO: akiknek lehetőségük van kiválasztani saját partnereiket, munkatársaikat, azok jobb teljesítménnyel dolgoznak formális: hivatalos rögzített szervezettel rendelkeznek általában a másodlagos nagy létszámú csoportok is formálisak, pl.: rendőrség, honvédség Létszám szerinti jellemzők kiscsoport: közvetlen, személyes kapcsolat, összetartozás kialakul, („mi-tudat”), csoportfolyamatok spontán szerveződnek nagycsoport: tagok közötti kapcsolatokat szabályok, meghatározott normák alakítják, nincsenek személyes kapcsolatok Speciális jellemzők vonatkozási (referencia) csoport: saját csoport viszonyítási csoportként működik az egyén több csoportnak is tagja többféle szerepet kell vállalnia szerepütközés referenciacsoport a meghatározó vonatkozási csoport ált. az a csoport, ahol az egyén leginkább elismert vonatkozási csoport lehet olyan csoport, amelynek az egyén tagja, de olyan is amelynek nem tagja (ilyenkor cél: bekerülni ebbe a csoportba) negatív vonatkozási csoport: az egyén a csoporttól való különbözőségét hangsúlyozza



vonatkozási csoportnak normatív (előírásokat közvetít tagjai számára, elvárt normák, attitűdök betartását jutalmazza) és összehasonlító (csoport tagjai viszonyítási alapul szolgálnak önmaguk és mások megítéléséhez) funkciói vannak

A csoport kialakulásának szakaszai: 

4 szakasz: 1. alakulás: mindenki az előnyös oldalát mutatja, mindenki arra keresi a választ, hogy neki mi a szerepe a csoportban elindulnak a közös fejlődés irányába, új kapcsolatok, tisztázódnak a szerepkörök és a felelősségek 2. viharzás: egyéni különbségek már kezdenek kibontakozni (gyokori konfliktusok, érzelmi viharok) 3. normaalakítás: egyéni nézőpontok viszonylag közös pontban konvergálnak, team véleményei egységessé válnak, fokozódik az együttműködés és a hatékony munkavégzés 4. működés: kialakul a csoportot összetartó erő, kohézió

A csoport belső szerkezete:   

  



 

 

J.L.MORENO: módszer arra, hogy az egyének helye, kapcsolatrendszere hogyan írható le a kiscsoporton belül egyes személyek beilleszkedését a csoportba társas helyzetük határozza meg szociometria: társadalmi csoportok belső struktúrájával foglalkozik, alapelmélete: a formális csoportokon belül informálisak jönnek létre = rejtett hálózataz egyének egymás iránt érzett rokonszenvi érzése, választása határozza meg a választások érzelmi kapcsolatok szerint történnek egyénre jellemző vonásokat szociabilitásnak nevezzük a szociometriai technika lényege, hogy a csoporton belüli ellenszenv-rokonszenv feltárásával, a feltárt kapcsolatok grafikus ábrázolásával áttekinthetővé válik a csoport szocioaffektív (társas és érzelmi szerkezete) a mátrix, mennyiségileg fejezi ki az egyén helyzetét, a kölcsönösségi táblázat azt szemlélteti, hogy a csoportban ki kitől, milyen kérdésekben kapott szavazatot, és kik választották egymást kölcsönösen MÉREI FERENC: továbbfejlesztése: több szempontú szociometria egyének csoporton belüli funkcióiról és a közösségről is képet ad,+ arról hogy az egyének szívesen tartoznak-e ehhez a csoporthoz , kit tartanak a csoportból a legjobbnak rokonszenvi választások mellett a funkciókra történő választásokat is megvizsgálhatjuk a kérdések 4féle kritériumra vonatkoznak: rokonszenvi választásokhoz kapcsolódnak (személyes kapcsolat, kölcsönösség… stb.) o funkció jellegűek (pl.: képviselet, döntéshozatal, szervezőkészség… stb.) o egyéni képességeket tartalmazó kérdések (pl.: műveltség, szakmai hozzáértés… stb.) o népszerűséget próbálja feltárni (pl.: érvényesülés, ismertség… stb.) o



gyakorisági táblázat megmutatja, hogy egy-egy kérdésben ki hány szavazatot kapott és hogy a szavazatok, hogyan oszlanak meg a csoporttagok között



kölcsönösségi vázlat adja a csoport szociális térképét, a szociogramot, felrajzolása a következő alakzatokat eredményezi: pár: 2 személy kölcsönös választás úgy, hogy másokat nem választanak hármas: 3 személy kölcsönös kapcsolata, klikkesedés zárt négyzet: 4 személy kölcsönös kapcs. csillag: egy személynek több kölcsönös kapcsolata van, de kapcsolatainak nincs egymással kapcsolata, csillag közepe: sztárhelyzet o lánc: nem lezárt párok egymáshoz csatolása sok lánc jó információcsere o sztár: legtöbb választást kapott csoporttag o perem: legsúlyosabb esete. az egyén nem választ és őt sem választják = magány, de lehet hogy ő választ, de őt senki, vagy őt választják, de ő nem viszonozza o o o o



kölcsönösségi és gyakorisági táblázat segítségével különböző mutatókat tudunk értelmezni: szerkezeti mutatókat (segítségükkel a csoport struktúrája jellemezhető, pl.: CM (centrális-marginális) és kohéziós mutatók) és csoportlégkör mutatókat

 

a mutatók segítségével komplex képet kapunk a vizsgált csoportról és közösségről csoportszerkezetek: halmazszerkezet (több magányos, szociális tér nem strukturált), laza szerkezet ( kevés zárt alakzat, páros, láncszerű kapcsolódások), egyközpontú, széles peremű és többközpontú, több zárt alakzattal rendelkező csoportszerkezet

Az egyén szerepe a csoport életében:  





a szerepek lehetnek konstruktívak és destruktívak konstruktív szerepet vállalók jellemzői: o Kezdeményező o Véleménynyilvánító o Kérdező o Informátor: a kérdező párja o Szabályalkotó o Általánosító o Engedelmeskedő: túl sok egy csoportban nem hasznos destruktív szerepet vállalók jellemzői: o Akadékoskodó: véleménynyilvánító szerepének eltorzítója o Vetélkedő: elégedetlen a csoportban elfoglalt helyével kapcsolatban o Mindentudó: az általánosító szerepének túltengése o Hírharang: nemcsak informál, hanem dezinformál (rémhírterjesztő) Berlin összeállított egy kérdőívet, amely segítségével meghatározható, hogy az egyén milyen szerepet tölt be a csoportjában

Csoportközi viszonyok, normák:  

csoporttagok interakciója meghatározott normák szerint történik norma: szabály, elvárás, melyet a társadalom fogalmaz meg az egyénnel szemben a társas együttélés érdekében

    

    

SHERIF: autokinetikus effektus (villogó fénypontot a sötét szobában mozgónak látja a 3 kísérleti személy, de mind más mértékű elmozdulást mond) bizonytalan helyzetben belülről hozunk létre vonatkozási pontokat egyedül döntő kísérleti személyek: személyes normák szerint becsültek csoporthelyzetbe többé-kevésbé közös álláspont felé közeledtek = csoportnorma az egyén csoporthelyzetben egy normához igazodik, ha először egyéni helyzetben foglalnak állást, majd átkerülnek csoportba, akkor fokozatosan megváltoztatják véleményüket, törekednek arra, hogy közös csoportnormát alkossanak a csoportnorma kialakulásának lehetséges módjai: vezető határozza meg szabályokkal a csoport előtörténete határozza meg egyéb helyzetekből alakul ki csoportnormák kialakulása kevesebb konfliktus, DE alámerülési jelenség (munkacsoport kialakított normái miatt az egyén nem mer nagyobb teljesítményt produkálni)

Csoportkohézió:     

csoportfenntartó erők (norma, szerep, struktúra) összegződése a csoportkohézió személyközi kohézió: a csoporttagok jó kapcsolatából adódik feladatalapú kohézió: csoportcél fontossága eredményezi ha minden kohéziófajta magascsoport hatékony, erős összetartás, minden más csoportot ellenségnek tartanak, ha erős a „mi-tudat” csoportlétszám nő jobb teljesítményre serkentő motiváció is csökken, csökken az egyén hajlandósága az erőfeszítésre mindenki csökkenti az erőfeszítést--> társas őgyelgés

A csoportlégkört befolyásoló tényezők:    

csoporthoz tartozás érzése attól is függ, hogy a személy jól érzi-e magát a csoportban, személyes szükségletei kielégülnek-e csoportlégkör ott alakulhat ki, ahol az egyén aktív résztvevője a csoport alakításának csoporthoz tartozás átélése (adhézió) fenntartására: kommunikációs sűrűség, egyén észlelése a kommunikációs hálózatban pozitív érzelmi kapcsolatok túlzott előtérbe kerülése nem növeli a teljesítményt

A vezetés módjai:    

feladatorientált: elsősorban a munkára figyel, emberi kapcsolatok elhanyagolása konfliktusok folyamatorientált: emberi kapcsolatok fontosak, vezető követi az eseményeket tranzakcionális vezetés: információk szabad áramlása, pozitív visszajelzések jellemzik a vezető-beosztott viszonyt átszervező vezető: befolyásával igyekszik megszerettetni és elfogadtatni a változáshoz szükséges új módszereket és az azzal járó kapcsolatokat

Csoportdinamika: 

csoportdinamika: a csoportban ható erőkre utal: mily módon választhatják meg az emberek viselkedésüket a többség hatására, vagy állnak ellent azoknak



TRIPLETT- szociális facilitáció = mások jelenléte viselkedésváltozást okoz (kísérletben együtt biciklizők jobb időt produkáltak, mint külön-külön) Konformitás:



    



SOLOMON ASCH kísérlet diákokkal, mintavonal melyik 3 összehasonlító vonallal megegyező hosszúságú konformitás: saját vélemény, vagy viselkedés megváltozik a csoport hatására konformizmus: csoportnormának, elvárásoknak megfelelni igyekvő viselkedés 2 fajta: célszerű konformizmus: egyén látszatra ért egyet, ha megszűnik a csoportnyomás személyes véleménye szerint fog dönteni mély konformizmus: csoportnyomás hatására az egyén ténylegesen megváltoztatja véleményét BELOFF szerint 2típus: konvencionalizmus (egyén megnyilvánulásai = hasonló helyzetben lévő más személyek viselkedése) és behódolás (egyén enged a közvetle4n környezet nyomásának) ellenkonformizmus: egyén pont az ellenkezőjét teszi, mint amit elvárnak tőle

Munkahelyi csoportok és jellemzőik:     

munkacsoportok sajátosságai befolyásolják a munka teljesítményét és annak hatékonyságát munkacsoport nagysága a csoport szerkezetét és teljesítményét alakítja komplex feladatok elvégzését célszerűbb a nagyobb létszámú csoportra bízni Ismertség: új csoportba való bekerülésnél ismerős keresése biztonságos kommunikáció team: munkafolyamatban kialakul (homogén csoport, különböző szakterületet képviselő tagok együttműködése önkéntes) teamépítés különböző szakaszai:

       

orientáció: „miért került az egyén a csoportba” kérdésre választ kap csoport céljaival azonosul bizalom építése: „ki vagyok én” kérdésre történő válaszkeresés, céljait, elképzeléseit egyeztetni szeretné a team más tagjaival (ehhez kellő biztonság kell) információk cseréje:” mit csináljunk” kérdésre válaszkeresés döntés” hogyan csináljuk” kérdésre válaszkeresés szervezés és megvalósítás kérdése: „hogyan fogjuk csinálni” kérdésre csúcsélmény: munka jól halad, csoporttagok jól működnek együtt megújulás szakasza: „ miért folytassuk”, team eljutott a beteljesedés fázisába csoportközi kapcsolatban jelentős szerepet tölt be a versengés és az együttműködés