MFB- 56,8. pont (0-100-as skála)

INDIKÁTOR A Magyar Fejlesztési Bank vállalati felmérése

A gyenge belföldi kereslet fogságában...

30 25 20 15 10 5

Külső környezet 2009. tél

BERUHÁZÁS

FINANSZÍROZÁS

Külföld

Belföld

PIAC

MAKROGAZDASÁGI

MFBINDIKÁTOR

0

Belső környezet

2010. nyár

2011. tavasz

*a 2009. nyári első MFB-INDIKÁTOR felméréshez képest

2. ábra: Belföld-alindex értéke a különböző struktúrális bontásokban 58 56 54 52

56,8

50

52,1

48

51,0

51,5

53,8 51,0

49,9

51,2

53,0

54,9

Földrajzi elhelyezkedés

Nagyváll.

Középváll.

Kisváll.

Mikrováll.

Kelet-Mo.

Nyugat-Mo.

Közép-Mo.

Ipar Szektor

Szolgáltató szektor

46 Mezőgazdaság

A Piac-index 7,5 pontosnövekedése mögött ugyanakkor továbbra is egyértelműen a külföldi üzleti lehetőségek folyamatos és dinamikus javulása áll (a Külföld-alindex 10,5, míg a Belföld-alindex 7,6 pontot emelkedett 2010. nyárhoz képest), ugyanakkor bíztató a hazai vállalatok belső piaci lehetőségekkel kapcsolatos várakozásának ugrásszerű javulása. A vállalati eredményekre, üzleti kilátásokra összességében továbbra is erős befolyást gyakorol, hogy egy vállalkozás folytat-e külföldi piaci tevékenységet vagy sem (ezt jelzi a két alindex közötti különbség 2009 nyara óta tartó növekedése is), ugyanakkor bizonyos piaci szegmensekben már k a hazai értékesítés kilátásai is optimizmusr adnak okot (2. ábra).

1. ábra: Az MFB-INDIKÁTOR részindexeinek változása* pont (0-100-as skála)

A 2011. tavaszi MFB-INDIKÁTOR felmérés alapján a hazai vállalatok magyar gazdasági helyzetre vonatkozó megítélése, s a következő 12 hónappal kapcsolatos várakozásai is javultak a korábbiakhoz képest. Az eddigi négy közül a 2011. tavaszi felmérés mutatta a legnagyobb mértékű javulást: az MFB-INDIKÁTOR értéke 5,1 pontot emelkedett 2010. nyarához képest (1. ábra). Ennek hátterében elsősorban az áll, hogy a makrogazdasági környezet megítélésében már a korábbi felmérések alapján megindult javuló tendencia (2009. és 2010. nyár között összesen 21,6 pontot emelkedett a Makrogazdasági-index) kezdi éreztetni hatását a piaci lehetőségekben is, amelynek köszönhetően a Piac-index első alkalommal lépte át az 50 pontos határt (jelenleg már csak a Makrogazdasági- és Finanszírozás-indexek tartózkodnak az 50 pont alatti, negatív tartományban) (bővebben lásd a 8. oldalon).

pont (0-100-as skála)

2011. tavasz

Az alacsony belföldi kereslet továbbra is jelentős féket jelent a magyar vállalatok működése számára, ami a finanszírozási feltételek romlásával különösen a kisebb cégek számára jelent komoly korlátot. A közép- és nagyvállalatok meghatározó hányada ugyanis az elmúlt időszakban külföldi tevékenysége révén stabilizálni tudta működését, s ezt az időszakot a belföldi piacokon a piaci pozíciói megerősítésére és terjeszkedésre használta. Ennek eredményeként a mikro- és kisvállalatok többfrontos küzdelmet kénytelenek folytatni a túlélésért, ami a hazai kereslet rövidtávon (3-9 hónap) való felpörgése, valamint a finanszírozási feltételek érzékelhető javulása nélkül kudarcba fulladhat. A foglalkoztatási helyzet ezzel összhangban várhatóan csak mérsékelt ütemben fog javulni, mivel önmagában még a belföldi kereslet növekedése is csak legfeljebb középtávon (egy éven túl) hozhat pozitív fordulatot a jelenlegi jelentős kapacitásfelesleg miatt. S ezen a humánerőforrással kapcsolatos költségek csökkenése is csak legfeljebb kis mértékben segíthet, mivel más költségtényezők (energia-, tőkeköltség, árfolyam) emelkedésének hatása sokkal inkább sújtja a foglalkoztatás jelentős hányadát adó KKV szektort.

Méret

A működési környezet, s a piaci lehetőségek javulása azonban egyelőre nem dinamizálja a beruházási aktivitást (habár a Beruházás-index 4,4 pontot emelkedett 2010. nyárhoz képest). Ennek hátterében elsősorban a finanszírozási környezet negatív megítélése áll: ezt jól jelzi, hogy míg a vállalatok tágabb, ill. szűkebb külső környezetét jelző indexek (Makrogazdaság-, Piac-index) mind kétszámjegyű növekedést produkáltak 2009 nyara óta, a Finanszírozás- és Beruházás-indexek növekedése nem érte el az 5 pontot sem (4,7, ill. 4,8). Készítette: Gém Erzsébet Vezető közgazdász Mikesy Álmos ([email protected]) Szabó Zsolt ([email protected])

Kiadja: MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság Felelős szerkesztő: Gém Erzsébet Kapcsolat: 1051, Budapest Nádor utca 31. Tel.: 06 1 428 1772 Honlap: www.mfb.hu

Az MFB Zrt. által kiadott elemzések az elemzők véleményét tükrözik, azok nem feltétlenül egyeznek meg a Bank hivatalos álláspontjával. Az elemzések hiteles források alapján készülnek, de azok valódiságáért az elemzők nem vállalnak felelősséget. Az előrejelzések teljesüléséért sem az elemzők, sem az MFB Zrt. nem vállal felelősséget.

MFB-INDIKÁTOR

Vállalatok működési környezete A vállalatok háromnegyede továbbra is kedvezőtlennek értékeli a makrogazdasági környezetet, viszont érezhetően nőtt az előző felmérések eredményeihez képest azok aránya, akik átlagosnak, ill. kedvezőnek ítélik meg (3. ábra). A javuló folyamat mögött elsősorban az áll, hogy az elmúlt 12 hónap során a működési környezet romlása a vállalati válaszok alapján leállt, lelassult: a 2011. tavaszi felmérés során első alkalommal csökkent 50% alá az előző egy évben romló makrogazdasági helyzetet tapasztalók aránya (4. ábra). A működési környezet azonban egyelőre inkább nevezhető kevésbé hátráltatónak, mintsem az üzleti tevékenységet támogatónak. Ezt jelzi, hogy a 2010. nyári felméréshez képest nem változott a javuló makrogazdasági feltételeket tapasztaló cégek aránya. 4. ábra: A makrogazdasági helyzet megelőző egy éves változásának megítélése

3. ábra: A jelenlegi makrogazdasági helyzet megítélése 100% 2009. nyár

3% 5%

90%

7% 0%

93%

9%

19%

9%

80% 70% 2010. tél

7% 1%

92%

27%

92%

40%

12% 1%

87%

35%

60% 50%

2010. nyár

19%

82%

30%

54%

45%

20% 2011. tavasz

20%

75%

5%

10% 0%

0%

10%

20%

Kedvezőtlen

30%

40%

50%

Átlagos

60%

70%

80%

90%

100%

2009. nyár

2010. tél

Romlott

Kedvező

Az elmúlt egy év során elsősorban a finanszírozási környezet, a belső kereslet és az árfolyamváltozás akadályozta a hazai vállalatok működését. Szintén negatív irányba változott a cégek válaszai alapján a piaci verseny (amely erősebb lett) és a munkaerőköltségek alakulása (amelyek emelkedtek). Emellett az adózási környezetben, az adózási szabályokban eszközölt változtatások – amennyiben a gazdaság egész vertikumát nézzük – semlegesnek bizonyultak, míg javuló trendet egyedül a külső kereslet alakulásában (bővülésében) tapasztaltak a vállalatok. A belső kereslet vállalati eredményekre gyakorolt jelentős hatását jelzi, hogy a működési környezetet befolyásoló tényezők között ennek megítélésében van a legnagyobb eltérés (0,7 pont) az elmúlt egy évben legjobb, ill. legros�szabb adózás előtti eredményt elért cégek között (5. ábra).

2010. nyár

2011. tavasz

Nem változott

Javult

5. ábra: A működési környezetet befolyásoló tényezők megítélése* a vállalati eredmények elmúlt egy éves alakulásának tükrében Belföldi kereslet alakulása Külföldi kereslet alakulása Árfolyamváltozás Finanszírozási környezet változása Munkaerő költségek Adózás Szabályozási környezet Piaci verseny 2

2,25

5%-nál nagyobb mértékben nőtt Nem változott 5%-nál nagyobb mértékben csökkent

2,5

2,75

0-5% között nőtt 0-5% között csökkent

3

3,25

3,5

*5 - nagymértékben javult, 3 - nem változott, 1 - nagymértékben romlott az elmúlt 12 hónapban

Egyedül az agráriumban haladta meg az 50%-ot azon vállalatok aránya, amelyek a működési környezetben további romlást tapasztaltak az elmúlt egy év során, míg a szekunder és tercier szektorban a makrogazdasági környezet változatlanságát, ill. javulását érzékelő cégek kerültek többségbe. Az agrárcégek pesszimistább értékelését a finanszírozási környezetben tapasztalt drasztikus romlás magyarázza (bővebben lásd a 7. oldalon). A makrogazdasági környezet stabilizálódását, kismértékű javulását azonban nem lehet még minden vállalati körben érezni: a mikro- és kisvállalkozások számára az elmúlt egy év is a feltételek kedvezőtlen irányba történő változásával telt. A közép- és nagyvállalatok azonban sikeresen kapcsolódtak be a külföldi piacokon éledező konjunktúrába, ezáltal képesek voltak stabilizálni belföldi piaci helyzetüket (sőt terjeszkedni is tudtak), amihez a finanszírozáshoz való relatíve jobb hozzáférésük is hozzájárult. A devizában (is) keletkező bevételeik, ill. a kifinomultabb pénzügyi menedzsmentjük révén a tavaly is volatilis forintárfolyam 6. ábra: A belföldi és külföldi kereslet alakulásának megítélése* is kevesebb (negatív) meglepetést okozott számukra (bővebben lásd a az egyes ágazatokban 7. oldalon). 4,00 Külföldi kereslet

2

Külföldi kereslet

3,75

A külső konjunktúra hatására elsősorban az ipari vállalatok külföldi értékesítése ugrott meg az elmúlt egy évben (53%-uk számolt be bővülő exportvolumenről), s ez a dinamika következő 12 hónapban is várhatóan kitart a szektorban (56% vár további növekedést) (bővebben lásd a X. oldalon). Az elmúlt időszak egyértelmű nyertesei azok az ágazatok, amelyek esetében mind a külföldi, mind a belföldi kereslet relatíve jól alakult (6. ábra). Egyedül a növénytermesztéssel foglalkozó vállalatok számoltak be mindkét irányból növekvő keresletről, míg több ipari szegmensben MFB-INDIKÁTOR

7 1

3,50 6

8 5

3,25 15 3,00 9

2,75

14

12 3 16 17 11 4 2

13

1 - növénytermesztés 2 - állattenyésztés 3 - energiatermelés 4 - élelmiszeripar 5 - könnyűipar 6 - vegyianyag gyártás 7 - fémfeldolgozás 8 - gépgyártás 9 - építőipar 10 - turizmus, vendéglátás 11 - kereskedelem 12 - szállítás, raktározás 13 - ingatlanügyletek 14 - gazdasági szolg. 15 - IKT szolg. 16 - pénzügyi szolg. 17 - gépjárműker. és -jav.

10

2,50 2,0

2,5

3,0 Belföldi kereslet

3,5

4,0

*5 - nagymértékben javult, 3 - nem változott, 1 nagymértékben romlott

2011. tavasz

MFB-INDIKÁTOR

(fémfeldolgozás, vegyi anyag gyártás, gépgyártás, könnyűipar) a minimális mértékben csökkenő belföldi keresletet a bővülő külső piaci lehetőségek ellensúlyozni tudták. Ezeket követik azok az ágazatok (elsősorban a szolgáltató szektoron belül (IKT szolgáltatások, szállítás és raktározás, ingatlanügyletek, pénzügyi szolgáltatás, gépjármű kereskedelem és javítás; ill. energiatermelés), ahol a külföldi piacok jelentették a túlélést: a stagnáló, mérsékelten növekvő külső kereslet visszaeső belföldivel párosult. Az utolsó körbe pedig a minden irányból visszaeső keresletet tapasztaló ágazatok tartoznak: az építőipar és élelmiszeripar mellett, ide tartoznak a gazdasági szolgáltatások és a kereskedelem, az állattenyésztés, valamint a turizmus és vendéglátás. A felmérésben résztvevő exportőr vállalatok 59%-a jelen van legalább egy 2004 előtt csatlakozó európai uniós tagállam (EU-15) piacán, míg a cégek fele exportál az új tagállamok valamelyikébe. A harmadik legfontosabb piacot pedig a balkáni térség országai jelentik a hazai vállalkozások számára: 13% értékesíti itt termékeit, szolgáltatásait (bővebben lásd a X. oldalon).

46%

47%

28%

42%

54%

57%

68%

71%

45%

33%

61%

68%

50%

67%

64%

68%

57% 29%

Új EU tagok*

Csökken(t)

Egyéb Európa**

Nem Eu-tag balkáni országok

Nem változott/változik

Nő(tt)

11%

24%

Szovjet utódállamok

Távol-Kelet

Következő 1 év

8% Elmúlt 1 év

8% Elmúlt 1 év

Elmúlt 1 év

EU-15

10%

16% 20%

Következő 1 év

11%

22%

28%

22%

Következő 1 év

4%

25%

Elmúlt 1 év

10%

Következő 1 év

11%

18%

Következő 1 év

18%

24%

Következő 1 év

17%

29%

26%

22%

33%

Elmúlt 1 év

28%

Elmúlt 1 év

Miközben a piaci verseny erőssége (ill. a versenytársak magatartása) az eddigi három felmérés során a legkevésbé akadályozó tényezők közé tartozott, addig a tartósan pangó hazai piacokon egyre inkább meghatározóvá válik a vállalati működés szempontjából (a belföldi kereslet a működési környezet többi tényezői közül elsősorban a piaci verseny megítélésével mutat erős összefüggést). Ennek hátterében egyrészt az áll, hogy a külföldi tevékenységeik révén biztosított stabilabban alakuló bevételeiket, a meglévő nagyobb kapacitásaikat és a finanszírozáshoz való könnyebb hozzáférésüket kihasználva a közép- és nagyvállalatok kiszorítják a mikro- és kiscégeket a piacról (pl. a korábban megszokottnál kisebb volumenű megrendelésekért is versenybe szállnak). Másrészt az alacsony belső keresletért a kisebb vállalatok egymással is kiélezett küzdelmet folytatnak (bővebben lásd a 7. és 11. oldalon). Különösen a két lábon álló (mind a hazai, mind a külföldi piacokon jelen lévő) vállalatok értékelték a legkevésbé rossznak a piaci verseny intenzitásának elmúlt 12 hónapos változását (8. ábra).

100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%

Következő 1 év

Piaci verseny

7. ábra: A vállalatok elmúlt egy éves beruházási aktivitása és a külföldi értékesítés várható alakulása a következő 12 hónapban

Elmúlt 1 év

A balkáni térség kivételével valamennyi exportpiacon a cégek növekvő arányban várják kivitelük bővülését (7. ábra). Míg a legfontosabb (EU-s) piacokon továbbra is a vállakozások közel fele számol bővüléssel (míg csökkenő értékesítést csak minden tizedik cég vár), addig a távolabbi régiókban jelen lévő cégek optimistábbak: a szovjet utódállamokban (exportcégek 9%), az észak-amerikai országokban (6%) és a távol-keleti régióban (5%) jelen lévő vállalatok több mint kétharmada várja a külföldi értékesítés volumenének növekedését.

Észak-Amerika

*2004-ben és utána csatlakozottak, kiv. Málta, Ciprus; **Máltával és Ciprussal kiegészülve

8. ábra: A finanszírozási környezet és a piaci verseny elmúlt egy éves változásának megítélése az exportorientáció** tükrében 3 2,5 2 1,5 1 0,5 0 Nem exportál

0-25%

25-50%

50-75%

75-100%

*5 - nagymértékben javult, 3 - nem változott, Az ipari ágazatok, valamint a szolgáltató szektor néhány szegmense (inPiaci verseny változása* 1 - nagymértékben romlott Finanszírozási környezet változása* **az exportból származó bevétel aránya a teljes árbevételen belül gatlanügyletek, pénzügyi szolgáltatások, gépjármű kereskedelem és javítás, turizmus és vendéglátás) tartoznak abba a körbe, ahol a viszony- 9. ábra: A belföldi kereslet és piaci verseny alakulásának megítélése* az egyes ágazatokban lag mérsékelt hazai kereslet-visszaesés az elmúlt 12 hónapban nem járt 3,25 1 - növénytermesztés a verseny intenzitásának jelentős erősödésével (9. ábra).

1 3,00

8 13

Piaci verseny

A csökkenő kereslet mellett egyre erősebb piaci versennyel szembesülő ágazatok elsősorban a tercier szektorban találhatók, emellett az élelmiszeripari és állattenyésztő vállalatok is hasonlóról számoltak be. Az építőipar – ebből a szempontból is – elkeserítő állapotban van: a tartósan zuhanó keresletért valóságos „háború” dúl az ágazatban. Egyedül a növénytermesztéssel foglalkozó vállalatok helyzete irigylésre méltó: a növekvő belföldi kereslet mellett az enyhe piaci verseny is kedvez az ágazat szereplőinek.

3 16

2,75 15 2,50 14

6 17 10

7 5

11 4 12 2

2,25

9

2 - állattenyésztés 3 - energiatermelés 4 - élelmiszeripar 5 - könnyűipar 6 - vegyianyag gyártás 7 - fémfeldolgozás 8 - gépgyártás 9 - építőipar 10 - turizmus, vendéglátás 11 - kereskedelem 12 - szállítás, raktározás 13 - ingatlanügyletek 14 - gazdasági szolg. 15 - IKT szolg. 16 - pénzügyi szolg. 17 - gépjárműker. és -jav.

2,00

Finanszírozási környezet

2,0

2,5

3,0 Belföldi kereslet

3,5

4,0


A vállalatok működési környezetét befolyásoló tényezők közül ismét a finanszírozási környezetben érzékelték a legjelentősebb romlást a felmérésben résztvevő cégek. Míg a 2009. nyári és 2010. téli felmérés alapján szintén a forrás helyzet volt a vállalati tevékenység fő akadálya, addig tavaly nyáron már a belső kereslet került az első helyre. Ebben történt most visszarendeződés. A finanszírozási helyzet elmúlt egy éves alakulásának megítélésében alapvetően az idegen forrásokra való rászorultság mértéke játszik fontos szerepet. Vagyis a belföldi értékesítés pangása mellett egy vállalat minél inkább képes a szükséges forrásokat egyéb csatornákon keresztül előteremteni – exporttevékenység (8. ábra), külföldi anyavállalat (10. ábra a 4. oldalon) – annál kevésbé függ a hazai finanszírozási környezettől, így a kisebb kiszolgáltatottság miatt annak változását is kevésbé rosszra értékeli. MFB-INDIKÁTOR

3

2011. tavasz

MFB-INDIKÁTOR

A mezőgazdaság és az energetika mellett a gépjármű kereskedelemmel és javítással foglalkozó cégek értékelték a legrosszabbra a finanszírozási klímát. Ez utóbbi hátterében az állhat, hogy a gépkocsik eladása (elsősorban a pangó lakossági kereslet miatt) továbbra sem tudott elmozdulni a mélypontról, a magyar regisztrációs adatok regionális összehasonlításban is siralmas képet festenek az ágazatról, s ennek megfelelően a hitelintézetek is rendkívül óvatosak ezekkel a vállalatokkal.

10. ábra: A külföldi tulajdon aránya a finanszírozási környezet változásának megítélése* az egyes ágazatokban 3,00 Finanszírozási környezet változása*

A finanszírozási helyzet elmúlt egy éves változását az átlagosnál jobbra (kevésbé rosszra) értékelő vállalatok között ipari és szolgáltató cégek vegyesen találhatók: míg a kereskedelmi és IKT vállalatok a tercier szektor átlagához képest jelentősebb külföldi tevékenységüknek köszönhetik, hogy a finanszírozási környezet kevésbé akadályozza a vállalati működésüket, az ingatlanügyletekkel foglalkozó vállalkozások körében ezt a külföldi tulajdon magas aránya teszi lehetővé. A vegyi anyag, ill. gépgyártással foglalkozó ágazatban a két tényező erősíti egymást: ebben a vállalati körben mindössze 8, ill. 7%-nak nincs egyáltalán exportbevétele, valamint a cégek 29, ill. 37%-a külföldi tulajdonban van.

6 2,50

GDP-növekedés

15 11

8

7

10

16

4

2,25

14 17

1 3

2,00 2 1,75 0%

10%

20% 30% Külföldi tulajdon aránya

40%


11. ábra: Az adózás és az adózási szabályok elmúlt egy éves változásának megítélése* az egyes ágazatokban 3,36 3,30 3,11 3,10 3,09 3,09 3,07 3,00 3,00 2,97 2,96 2,93 2,88 2,86 2,75 2,62

Ingatlanügyletek Turizmus, vendéglátás Építőipar Vegyi anyag gyártás IKT szolg. Szállítás, raktározás Kereskedelem Gépgyártás Növénytermesztés Könnyűipar Állattenyésztés Fémfeldolgozás Élelmiszerelőállítás Gazdasági szolg-ok Gépjárműker. és javítás Energiatermelés Pü-i szolg.

1,90 0,0

0,5

1,0

1,5

2,0

2,5

3,0

3,5

*5 - nagymértékben javult, 3 - nem változott, 1 - nagymértékben romlott

12. ábra: A belső kereslet változásának megítélése* és a GDP növekedéssel kapcsolatos várakozások az egyes ágazatokban 3% GDP növekedés a következő 12 hónapban

A pénzügyi szolgáltató cégek kiugróan negatív helyzetértékelése az ágazatot sújtó különadóval magyarázható, mint ahogy az energiatermelő vállalatok átlagnál rosszabb megítélése is. A gépjármű kereskedő- és javító ágazatban pedig a regisztrációs adó módosításának elmaradása befolyásolhatta az ágazatban működő cégek véleményét.

12 9

Adózási szabályok Az adózási környezet és a belföldi kereslet megítélése közötti kapcsolat viszonylag gyenge, amit az magyaráz, hogy a felmérésben szereplő vállalatok többsége (néhány ágazat kivételével egységesen) változatlanságot, ill. legfeljebb mérsékelt javulást vagy romlást tapasztalt az elmúlt egy évben ezen a téren (11. ábra). Vagyis az elmúlt egy évben meghozott több, a vállalatokat (elsősorban a KKV-kat) kedvezően érintő adóváltoztatás hatása egyelőre nem jelentkezik pozitív fordulatként a működési környezetet befolyásoló tényezők vállalati megítélésében, így a belföldi keresletet dinamizáló hatása is várat magára.

13

5

2,75


10

3%

1

7 13

15 4

8


6 11 A felmérésben szereplő vállalatok átlagosan 2,3%-os GDP növekedést 5 17 14 3 várnak a következő 12 hónapban. A várakozásokat elsősorban a bel12 2% 9 földi piaci folyamatok befolyásolják: minél jobbnak, ill. minél kevésbé 2 16 rossznak ítélik meg egy adott ágazatba tartozó cégek a belföldi kereslet elmúlt 12 hónapos változását, annál gyorsabb GDP bővülésre szá*5 - nagymértékben javult, 2% 3 - nem változott, 1 mítanak (12. ábra). Vagyis számos más felméréshez hasonlóan az MFB2,0 2,5 3,0 3,5 4,0 nagymértékben romlott Belföldi kereslet INDIKÁTOR eredményei alapján is megállapítható, hogy a hazai gazdasági szereplők üzleti hangulatára (ezt elsősorban a gazdasági növekedéssel 13. ábra: A munkaerőköltségek változásának megítélése* és az inflációs várakozások az egyes ágazatokban kapcsolatos várakozásaik fejezik ki) továbbra is erősen rányomja a bélye6,5% 1 - növénytermesztés get a belföldi kereslet alakulása. Infláció a következő 12 hónapban

Infláció

6,0%

4

1

2

2 - állattenyésztés 3 - energiatermelés 4 - élelmiszeripar 5 - könnyűipar 6 - vegyianyag gyártás 7 - fémfeldolgozás 8 - gépgyártás 9 - építőipar 10 - turizmus, vendéglátás 11 - kereskedelem 12 - szállítás, raktározás 13 - ingatlanügyletek 14 - gazdasági szolg. 15 - IKT szolg. 16 - pénzügyi szolg. 17 - gépjárműker. és -jav.

Az MFB-INDIKÁTOR 2011. tavaszi vállalati felmérésben résztvevő vállala7 12 tok átlagosan 5,1%-os fogyasztói-áremelkedéssel kalkulálnak a követke- 5,5% 6 ző 12 hónapban. A cégek inflációs várakozása elsősorban a munkaerő8 11 költségek változásának megítélésével hozható kapcsolatba (a két válto- 5,0% 14 15 5 3 zó között negatív korreláció van): azokban az ágazatokban, amelyekben 10 9 a vállalkozások a munkaerőköltségek romlását (emelkedését) tapasztal- 4,5% 17 13 ták, az inflációs várakozások rendre magasabbak, mint azokban az ága16 *5 - nagymértékben javult, 3 - nem változott, 1 zatokban, ahol a munkaerőköltségekkel kapcsolatos értékelés kevésbé 4,0% 2,0 2,5 3,0 3,5 nagymértékben romlott Belföldi kereslet negatív (13. ábra). Ez azt jelenti, hogy a munkaerőköltségek változása az inflációs várakozásokon keresztül beépül a cégek árképzésébe, végső soron a fogyasztói árakba. Vagyis a munkaadókat terhelő járulékok és adók egyenletes (kiszámítható) és csökkenő trendje már középtávon is jótékony hatással lehet a hazai árszínvonal változására. MFB-INDIKÁTOR

4

2011. tavasz

MFB-INDIKÁTOR

Vállalatok eredményei

A vállalati eredmények várható mérsékelt javulása azt jelenti, hogy az ágazatok többségében az eredmények bővülését váró cégek aránya nem változik (16. ábra). Érdemi javulást a következő 12 hónapban csak a fémfeldolgozó és növénytermesztéssel foglalkozó vállalkozások körében, míg mérsékeltebb növekedést az élelmiszeriparban, a turizmusban és a gazdasági szolgáltatásokat nyújtó vállalatok esetében várhatunk. A válság jelentette holtpontról való dinamikus elmozdulást (bővülést) ugyanakkor a következő hónapokban már nem tudják megismételni a szállítással, raktározással foglalkozó, a vegyianyag gyártó, a könnyűipari és energetikai cégek. Az építőipari és állattenyésztő vállalatoknak pedig az előző egy évhez hasonlóan csak a töredéke lesz képes eredményeit növelni a következő 12 hónapban. Az ágazati különbségek mellett a belföldi piacokon a válság elhúzódásával egyre jelentősebbé válik a vállalati méret, mivel a nagyobb cégek képesek a tartósan alacsony belső kereslet jelentette veszteségeket jobban átvészelni, az éleződő versenyben helytállni. A belföldi piaci pozíció és az értékesítés közötti kapcsolat a korábbiakhoz képest erősebbé vált, szoros összefüggésben áll a vállalatok értékesítési árak meghatározásával kapcsolatos képességével, stratégiájával, valamint az értékesítési forgalom alakulásával is (bővebben lásd a 9., 11-13. oldalakon). A felmérésben szereplő vállalatok többsége az általa forgalmazott termék, szolgáltatást árát jelölte meg az árbevételt befolyásoló legfontosabb tényezőnek (17. ábral); csak a turizmusban működő, a gazdasági szolgáltatásokat nyújtó, valamint a gépjármű-kereskedelemmel és javítással foglalkozó cégek értékelték a minőséget fontosabbnak (bővebben lásd a 10. oldalon). Míg az előző 12 hónapban a minőség szerepe elhanyagolható volt a vállalatok eredményessége szempontjából (az alacsony kereslet, erős verseny miatt az árnak volt kiemelt jelentősége), a következő egy évben a magasabb színvonalú terméket, szolgáltatást forgalmazó cégek versenyelőnye nőhet (18. ábra). 17. ábra: Vállalati költségeket és árbevételt befolyásoló tényezők megítélése*

100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%

43%

48%

47%

17%

14%

35%

45%

11% 49%

50%

45%

36%

30%

40%

37%

26%

Járulékok Tőkeköltség Munkabérek Szérianagyság Alkalmazottak képzettsége Termék/szolgáltatás ára Belföldi kereslet Termék/szolg. minősége Árfolyamváltozás

MFB-INDIKÁTOR

21%

Következő 1 év

75

3


70 6

65

15

5

60

7

4

12

8

1

11

55 2

14

50

10 17

45 40

16

13

9

35 40

45

50 55 60 Belföld-alindex (0-100-as skála)

65

70

16. ábra: Növekedő vállalati eredmények az egyes ágazatokban 80%


1

7

70% 60% 50%

4

10

15

8 14

11

40%

16

17 12

13 30%

6

2

9

3

5 20% 20%

30%

40%

50%

60%

70%

Az elmúlt 1 évben a vállalati eredmények növekedését elért cégek aránya

10 4,50 17

8

6

5

4,00

7 15

1

11 2

3,50 9

20% 4

14%

Nő(tt) bevétel aránya a teljes árbevételen belül

12 3 13

14

16

4

3,00

Külföldi kereslet 3,75

23%

30% 26%

15. ábra: A Belföld- és Külföld-alindex értéke az egyes ágazatokban

Termék/szolg. ismertsége

3,5

25%

18. ábra: A minőség szerepe*és az eredmények növekedését váró cégek aránya az egyes ágazatokban

Technológiai színvonal

3,25

49%

* az exporttevékenységből származó


5,00

3

60%

28%

Árfolyamváltozás

* 5 - nagymértékben, 1 - kismértékben befolyásoló tényező

53%

11%

14%

Előző 1 év

Termék/szolgáltatás minősége

Vállalati költségeket befolyásoló tényezők

40%

Csökken(t)

Energiaköltség

Árbevételt befolyásoló tényezők

36%

Nincs 0-25% 25-50% 50-75% 75-100% Nincs 0-25% 25-50% 50-75% 75-100% export export

Külföld-alindex (0-100-as skála)

A legsikeresebb vállalatok azok, amelyek külföldi és belföldi piaci tevékenysége és kilátásai egyaránt javulni tudtak: ebbe csoportba jellemzően ipari ágazatok, a szállítás, raktározás, valamint a növénytermesztés tartoznak (15. ábra). A tercier szektor cégeinek belföldi piaci kilátásai elsősorban a hazai fogyasztás éledezésén múlik, míg az építőipar (s az ingatlanügyletek) tovább csúszik a lejtőn.

14. ábra: A vállalati eredmények alakulása és az exportorientáció mértéke*

A következő 1 évben a vállalatok eredmények növekedését váró cégek aránya

Az adózás előtti eredmények növekedéséről beszámoló vállalatok aránya a 2011. tavaszi MFB-INDIKÁTOR felmérés során emelkedett első alkalommal jelentős mértékben, s a kilátások további, mérsékelt javulásról árulkodnak. A bővülő eredményekben fontos szerepet játszott az exportorientáció (14. ábra), ami magyarázza a külföldi piacokra inkább termelő ágazatok előnyét (bővebben lásd a 8. oldalon).

4,25

30%

40%

50%

60%

70%

1 - növénytermesztés 2 - állattenyésztés 3 - energiatermelés 4 - élelmiszeripar 5 - könnyűipar 6 - vegyianyag gyártás 7 - fémfeldolgozás 8 - gépgyártás 9 - építőipar 10 - turizmus, vendéglátás 11 - kereskedelem 12 - szállítás, raktározás 13 - ingatlanügyletek 14 - gazdasági szolg. 15 - IKT szolg. 16 - pénzügyi szolg. 17 - gépjárműker. és -jav. * az árbevételre gyakorolt hatása: 5 - nagymértékben, 1 - kismértékben 80% befolyásoló tényező

A következő 1 évben a vállalati eredmények növekedését váró cégek aránya

5

2011. tavasz

MFB-INDIKÁTOR

Foglalkoztatás A vállalatok több mint negyede bővítette a foglalkoztatottak számát az elmúlt 12 hónap során, illetve 29% számolt be elbocsátásokról. A javuló tendencia azonban előreláthatólag leáll, ill. lelassul: a cégek többsége (61%) nem tervez változtatást a munkaerő létszámában, s csak 22% vesz fel valószínűleg új alkalmazottakat.

A másik fontos – bár az általános gazdasági hangulatnál gyengébb – foglalkoztatást befolyásoló tényező a vállalatok exportorientációja: az árbevétel minél nagyobb hányada származik külföldi értékesítésből, annál nagyobb arányban tervezik a cégek a munkaerő-állomány bővítését. Igaz, ennek hatása a jövőben csökken: míg az elmúlt 12 hónapban az árbevételük 50%-ot meghaladó hányadát exportból biztosító vállalatok több mint fele bővítette a foglalkoztatottak számát, addig a következő 12 hónap viszonylatában már csak minden harmadik (20-21. ábra). Ez igazolja, hogy a külső konjunktúra 2010 eleji beindulásával, a külföldi megrendelések megugrásával az exportra termelő cégek elkezdték „újrafoglalkoztatni” a válság miatt elbocsátott munkaerő egy részét. Új kapacitások kiépítéséről és ezzel összefüggésben jelentős számú új (a válság előtt nem létező) munkahely teremtéséről azonban egyelőre nincs szó. Ugyanakkor a belföldi kereslet esetleges felpörgése is csak minimális mértékben képes hatást gyakorolni a hazai foglalkoztatás szintjére középtávon (egy éven belül), mivel az értékesítés bővülésében bízó vállalatoknak is csak alig a harmada tervezi a munkaerőállomány növelését (22. ábra). Ennek hátterében elsősorban a vállalkozói szektorban jelenlévő jelentős kapacitásfelesleg áll: emiatt a növekvő kereslet kielégítése egyelőre nem igényel sem fejlesztéseket, sem a munkaerőállomány bővítését. Pedig a kapacitáshiányról beszámoló cégek körében már közel minden második a foglalkoztatottak számának növelését tervezi (23. ábra), azonban ezek elsősorban a külföldi piacra termelő vállalatok közül kerülnek ki. Miközben a teljes mintában a vállalatok 18%-ának már nem elégségesek a jelenlegi kapacitásai (ugyanakkor 39% kapacitásfelesleggel küzd), a belföldi értékesítés bővítését tervező vállalkozások – vagyis a foglalkoztatottak számát potenciálisan bővítők – körében ez az arány mindössze 10%.

GDP növekedés

3,0%

1

2,5% 4 11

6

5

3

2,0% 9

2

10

7

13 8

15

17

14

12 16


1,5% 0%

5% 10% 15% 20% 25% 30% 35% 40% 45% Foglalkoztatottak számának bővítését tervezők aránya

20. ábra: A Külföld-alindex értéke és a munkaerő bővítését tervezők aránya az egyes ágazatokban 80 3 70 Külföld-alindex

A jövőre vonatkozó foglalkoztatási tervek elsősorban az általános gazdasági hangulattal (GDP bővüléssel kapcsolatos várakozások) függnek ös�sze: a gyorsabb gazdasági növekedést váró vállalatok inkább tervezik az általuk foglalkoztatottak számának növelését, mint a pesszimistább cégek (19. ábra).

19. ábra: A GDP növekedéssel kapcsolatos várakozások és a munkaerő bővítését tervezők aránya az egyes ágazatokban

6 5

60

15 8

11

2

50

7

12 14

40

14

10

17

16

13

9


30 0%

5% 10% 15% 20% 25% 30% 35% 40% 45% Foglalkoztatottak számának bővítését tervezők aránya

21. ábra: A foglalkoztatottak számának bővülését tervező vállalatok arányának alakulása az export-orientáció mértékének tükrében 50% 40% 30% 49%

47%

20% 10%

18%

31%

27%

24%

17%

33%

32%

21%

0% Nem 0-25% 25-50% 50-75% 75-100% Nem 0-25% 25-50% 50-75% 75-100% exportál exportál Előző 1 év

22. ábra: A foglalkoztatottak számának bővülését tervező vállalatok aránya a belföldi értékesítés alakulásának tükrében

Következő 1 év

23. ábra: A foglalkoztatottak számának bővülését tervező vállalatok arányának alakulása a kapacitáskihasználtság tükrében

60%

100% 90%

50%

14%

19%

80%

43%

31%

70%

40%

60% 30%

50% 36%

10% 12%

67%

40%

44%

20%

62% 60% 50%

30% 20%

19% 11%

10%

9%

24%

15%

0%

0% Csökkent

Nem változott Előző 1 év

MFB-INDIKÁTOR

Nőtt

Csökken

Nem változik

Kapacitásfelesleg

Nő

Következő 1 év

6

Megfelelő

8%

9%

Kapacitáshiány

Szezonálisan kapacitásfelesleg és hiány is

2011. tavasz

MFB-INDIKÁTOR

Működési környezet A működési környezet lassú javulása egyelőre csak a nagyobb cégeknek kedvez • •

•

•

Nincs jelentős eltérés a jelenlegi makrogazdasági környezet megítélésében az egyes ágazatok között. (1. ábra). Az ipari szektor vállalatai tapasztalták legkevésbé, hogy az elmúlt 12 hónap során tovább romlottak volna a makrogazdasági feltételek (2. ábra). A vállalati méret alapján már szembetűnőbb különbségek vannak a működési környezet megítélésében: a közép- és nagyvállalatok sokkal kevésbé érzik a makrogazdasági feltételeket a vállalati tevékenység szempontjából akadályozónak, amihez az is hozzájárul, hogy közel negyedük már javuló tendenciákat tapasztalt az elmúlt egy évben (3-4. ábra). Egyedül az agrár cégek érzékeltek javulást a belső kereslet alakulásában, míg a szolgáltató szektor cégei szenvedik meg leginkább a pangó belső fogyasztást (ennek megfelelően a túlélés érdekében ebben a szektorban folyik a legintenzívebb piaci verseny). A finanszírozási környezet változásában a mezőgazdasági vállalatok érzékelték kimagaslóan a legnegatívabb fordulatot. Az ipari cégek a növekvő külföldi kereslet révén elegendő bevételt realizálnak devizában ahhoz, hogy az árfolyamváltozás kevésbé befolyásolja a működésüket (5. ábra). A kisebb cégek szenvedik meg a leginkább az alacsony belső keresletet (a külső kereslet növekedése őket kevésbé érinti), így a nagyobbak által diktált erős piaci verseny vesztesei is ezek a vállalatok (6. ábra). 1. ábra: A jelenlegi makrogazdasági helyzet megítélése az egyes ágazatokban

Agrárium

22%

Ipar

17%


18%

59%

Agrárium

15% 3% 0%

56%

22%

59%

0% 10% Kifejezetten rossz

1. ábra: A jelenlegi makrogazdasági helyzet megítélése az egyes szektorokban

18%

5% 0%

Ipar

17%

5% 0%


18%

20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% Inkább kedvezőtlen Átlagos Inkább kedvező Kifejezetten jó

0% 10% Kifejezetten rossz

3. ábra: A jelenlegi makrogazdasági helyzet megítélése vállalati méret szerint Mikrovállalat

21%

59%

17%

22%

59%

15% 3% 0%

56%

22%

59%

5% 0%

18%

5% 0%

20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% Inkább kedvezőtlen Átlagos Inkább kedvező Kifejezetten jó

4. ábra: A makrogazdasági helyzet előző egy éves változásának megítélése vállalati méret szerint 3%0%

100%

1%

90%

17%

1% 13%

32%

34%

0%

0%

23%

24%

38%

35%

28%

35%

80% 70%

Kisvállalat

24%

56%

16% 3% 0%

60% 50%

Középvállalat

14%

59%

21%

40%

6% 0%

33%

30%

36%

20% Nagyvállalat

7%

56%

29%

7% 0%

10%

18%

15%

11%

0% 0% 10% 20% 30% 40% 50% Kifejezetten rossz Inkább kedvezőtlen Átlagos

60% 70% 80% 90% 100% Inkább kedvező Kifejezetten jó

5. ábra: A működési környezetet befolyásoló tényezők változása* az elmúlt 12 hónapban

Mikrovállalat Sokat romlott

Középvállalat Nem változott

Nagyvállalat Javult

Sokat javult

6. ábra: A működési környezetet befolyásoló tényezők változása* az elmúlt 12 hónapban

Belföldi kereslet alakulása

Belföldi kereslet alakulása

Külföldi kereslet alakulása

Külföldi kereslet alakulása

Árfolyamváltozás

Árfolyamváltozás

Finanszírozási környezet változása

Finanszírozási környezet változása

Munkaerő költségek

Munkaerő költségek

Adózás

Adózás

Szabályozási környezet

Szabályozási környezet

Piaci verseny Agrárium Ipar Szolgáltató szektor

Kisvállalat

Valamelyest romlott

5%

Piaci verseny 2

MFB-INDIKÁTOR

2,2

2,4

2,6

2,8

3

3,2

3,4


7

Mikrovállalat

Kisvállalat

Középvállalat

Nagyvállalat

2,2

2,4

2,6

2,8

3

3,2

3,4


2011. tavasz

MFB-INDIKÁTOR

Vállalati eredmények alakulása I. Javult a vállalatok eredménye az elmúlt 12 hónapban, s a kilátások alapján további javulás várható

1. ábra: Változás a vállalatok (adózás előtti) eredményének alakulásában (2009 - 2011)

2. ábra: Az MFB-INDIKÁTOR és részindexei (2009 - 2011) 60

100%

13%

15%

20%

23% 40% 14%

68%

67%

43%

30%

13%

50%

28%

63%

57%

47%

20%

44%

35%

10%

28%

50

40

30

30%

0%

Nem változott

Nőtt

2009. nyár

3. ábra: Vállalatok (adózás előtti) eredményének elmúlt egy éves alakulása az egyes szektorokban

Külföldalindex

2011. tavasz

100% 15%

90%

19%

25%

90%

80%

19%

16%

18%

24%

26%

26%

25%

29%

27%

14%

15%

15%

14%

80% 24%

70% 60%

8%

40%

20%

15%

12%

50%

12%

14%

12%

11%

70% 60% 50% 40%

30%

30% 41%

20%

10%

0%

0% Mezőgazdaság 5%-nál nagyobb mértékben csökkent Nem változott 5%-nál nagyobb mértékben nőtt

Ipar

12%

20%

35%

35%

10%

20% Mezőgazdaság 5%-nál nagyobb mértékben csökken Nem változik 5%-nál nagyobb mértékben nő

Szolgáltató szektor 0-5% között csökkent 0-5% között nőtt

5. ábra: Vállalatok (adózás előtti) eredményének elmúlt egy éves alakulása az egyes alágazatokban

Ipar

Szolgáltató szektor 0-5% között csökken 0-5% között nő

6. ábra: Vállalatok (adózás előtti) eredményének várható alakulása a következő egy évben az egyes alágazatokban 100%

Ipar

Nem változott

Szolgáltató szektor Nőtt

Agrárium

8

Csökken

52%

Ipar

Nem változik

41% 39% 36% 45% 53% 48% 44%

Gépjárműker. és -javítás

30%

IKT szolg.

47% 71%

Pénzügyi szolgáltatások

41%

Gazdasági szolgáltatások

24% 51%

Ingatlanügyletek

Növénytermesztés



IKT szolg.

Ingatlanügyletek


Szállítás, raktározás

Kereskedelem

Építőipar

Turizmus, vendéglátás

Gépgyártás

Fémfeldolgozás

Könnyűipar

MFB-INDIKÁTOR

Vegyianyag gyártás

Energetika

0% Élelmiszeripar

20%

0% Állattenyésztés

40%

20% Növénytermesztés

40%

70%

Kereskedelem

60%

Agrárium Csökkent

30% 35%

80%


37% 46% 36% 32% 40% 50% 48%


62%

20% 22%

Építőipar

57%

39% 47% 53%

Gépgyártás

26% 35%

26%

Fémfeldolgozás

100% 60%

2011. nyár

4. ábra: Vállalatok (adózás előtti) eredményének várható alakulása a következő egy évben az egyes szektorokban

100%

80%

2009. tél

BERUHÁZÁS

Következő 12 hónap

Csökkent

FINANSZÍROZÁS

Előző 12 hónap

2011. tavasz

PIAC

2009. nyár 2010. tél 2010. nyár

MFBINDIKÁTOR

2011. tavasz

Belföldalindex

20 2009. nyár 2010. tél 2010. nyár

Könnyűipar

30%

37%

24%

60% 40%

26%


70%

18%

MAKROGAZDASÁGI

80%

19%

pont (0-100-as skála)

90%

Energetika

•

Élelmiszeripar

•

A vállalati eredmények előző 12 hónapos alakulásának megítélése az elmúlt két évben a 2011. tavaszi felmérés során javult első alkalommal: korábban mindössze a vállalatok ötöde számolt be növekvő eredményekről, ami most 40%-ra ugrott (1. ábra). A vállalkozások kilátásai alapján mérsékelt javulásra számíthatunk a következő egy évben ezen a téren (a cégek 43%-a várja eredményeinek növekedését). A vállalati eredmények megugrása azonban szinte kizárólag a külföldi tevékenység során realizált eredményeknek volt köszönhető, míg a szintén javuló belföldi piaci kilátások relatív lemaradása (Belföld- és Külföld-alindexek közötti különbség) nőtt (2. ábra). Az egyes szektorok között nincs jelentős eltérés, ami a válság, ill. a kilábalás általánosságára utal, s ez a következő egy évben is érvényes marad (3-4. ábra). Az agráriumban a növénytermesztéssel foglalkozó cégek emelkedtek ki és ezek jó teljesítménye várhatóan folytatódik. Az iparon belül az energetikai és vegyianyag gyártó vállalkozások eredményei bővültek elsősorban, míg az építőipari vállalatok vesszőfutása folytatódik. A következő egy évben várhatóan a fémfeldolgozó és élelmiszeripari vállalatok lesznek képesek jelentősen javítani eredményeiken. A szolgáltató szektoron belül az elmúlt egy évben a szállítás, raktározás (export miatt), az IKT és pénzügyi szolgáltató cégek eredményei javultak, míg a következő időszakban a turizmus, vendéglátással foglalkozó cégek kilátásai javulnak jelentősen (5-6. ábra).

Állattenyésztés

•

Szolgáltató szektor Nő

2011. tavasz

MFB-INDIKÁTOR

Vállalati eredmények alakulása II. Az adózás előtti eredmények alakulása alapján a külföldi tulajdonban lévő közép- és nagyvállalatok az elmúlt év nyertesei •

• •

Az elmúlt 12 hónapban a közép- és nagyvállalatok körében volt a legmagasabb azon cégek aránya, amelyek növekvő vállalati eredményeket könyvelhettek el (ill. közöttük volt arányaiban a legkevesebb csökkenő eredményeket realizáló vállalkozás is). A vállalati méret szerepe valamelyest mérséklődik a következő egy évben, köszönhetően a kisebb cégek felzárkózásának (1-2. ábra). Az elmúlt 12 hónapban nem volt jelentős különbség a cégek eredményessége között regionális elhelyezkedésük alapján, azonban a következő évre vonatkozó várakozások szerint a közép-magyarországi cégek eredményei javulhatnak leginkább (3-4. ábra). A külföldi tulajdonú vállalatok eredményei alakultak a legjobban az elmúlt 12 hónapban: 55%-uknak nőtt az adózási eredménye (sőt minden ötödiknek 5%-nál is nagyobb mértékben) s a várakozások alapján ez a következő egy évben sem változik. A belföldi (magán) tulajdonban lévő vállalatok lassan felzárkóznak (várhatóan mindössze 30%-uknak csökken az eredménye, míg ez az arány az elmúlt 12 hónapban 47% volt). Az állami tulajdonú vállalatok azonban lemaradni látszanak: mindössze minden negyedik vár bővülést, s 52% további csökkenéssel számol (5-6. ábra).

1. ábra: Vállalatok (adózás előtti) eredményének elmúlt egy éves alakulása az egyes vállalati méretkategóriákban

2. ábra: Vállalatok (adózás előtti) eredményének várható alakulása a következő egy évben az egyes vállalati méretkategóriákban 100%

100% 90%

15%

17%

25%

80% 70% 60% 50% 40%

11% 14%

11%

32%

25%

29%

20%

11%

17%

14%

10%

15%

13%

16%

60%

13%

16%

50%

11%

4%

40%

32%

38%

35%

0%

0% Mikrovállalat Kisvállalat 5%-nál nagyobb mértékben csökkent Nem változott 5%-nál nagyobb mértékben nőtt

Mikrovállalat Kisvállalat 5%-nál nagyobb mértékben csökken Nem változik 5%-nál nagyobb mértékben nő

Középvállalat Nagyvállalat 0-5% között csökkent 0-5% között nőtt

3. ábra: Vállalatok (adózás előtti) eredményének elmúlt egy éves alakulása az egyes régiókban 25%

18%

15%

50%

12%

14%

13%

40%

9%

12%

12%

37%

34%

36%

90%

80% 21%

70% 60%

20%

16%

15%

25%

23%

30%

40%

22%

31%

30% 20%

11%

16%

10%

10%

17%

0%

0%

12%

Közép-Magyarország Nyugat-Magyarország Kelet-Magyarország 5%-nál nagyobb mértékben csökkent 0-5% között csökkent Nem változott 0-5% között nőtt 5%-nál nagyobb mértékben nőtt

21%

20% 14%

16% 12% 5%

12%

90%

28%

16%

80% 70%

13% 12%

50%

11%

40%

16%

25% 23% 29%

26%

30% 35%

47%

35%

10% 0%

20%

15%

10%

15%

0% Belföldi (magán) Állami/önkormányzati Külföldi tulajdon* tulajdon tulajdon 5%-nál nagyobb mértékben csökkent 0-5% között csökkent Nem változott 0-5% között nőtt * a vállalat tulajdonosai között található külföldi magán, ill. jogi személy 5%-nál nagyobb mértékben nőtt

MFB-INDIKÁTOR

20%

9%

60%

30% 20%

16%

100% 20%

80%

40%

16%

6. ábra: Vállalatok (adózás előtti) eredményének várható alakulása a következő egy évben a tulajdonosi szerkezet alapján

100%

50%

30%

Közép-Magyarország Nyugat-Magyarország Kelet-Magyarország 5%-nál nagyobb mértékben csökken 0-5% között csökken Nem változik 0-5% között nő 5%-nál nagyobb mértékben nő

5. ábra: Vállalatok (adózás előtti) eredményének elmúlt egy éves alakulása a tulajdonosi szerkezet alapján

60%

18%

Középvállalat Nagyvállalat 0-5% között csökken 0-5% között nő

50%

30%

70%

16%

80%

60%

90%

22%

100% 17%

24%

20%

20%

4. ábra: Vállalatok (adózás előtti) eredményének várható alakulása a következő egy évben az egyes régiókban

100%

70%

25%

24%

30% 39%

10%

90%

32%

7%

30% 20%

22%

70%

18% 15%

17%

19%

80%

20%

23%

13%

90% 35%

26%

35%

25% 9% 11%

Belföldi (magán) Állami/önkormányzati Külföldi tulajdon* tulajdon tulajdon 5%-nál nagyobb mértékben csökken 0-5% között csökken Nem változik 0-5% között nő * a vállalat tulajdonosai között található külföldi magán, ill. jogi személy 5%-nál nagyobb mértékben nő

9

2011. tavasz

MFB-INDIKÁTOR

Vállalati eredményeket befolyásoló tényezők Mikro- és kisvállalatok: a jelentős energia- és tőkeköltségek, valamint a termékek/szolgáltatások alacsony ismertsége komoly akadály •

• • • • •

A vállalati költségeket befolyásoló tényezők fontosságának megítélésében alapvetően szektorális és vállalati méret alapján van eltérés a felmérésben szereplő cégek között. Az agrár vállalkozások számára az energia-, a tőkeköltség és az alkalmazott technológia bír kiemelt szereppel, ami mellett a humánerőforrással kapcsolatos kiadások jelentősége eltörpül. A tercier szektorban ez alapvetően fordítva van, míg az iparban a szektor jellemzőinek megfelelően a szérianagyság (is) kiemelt jelentősséggel rendelkezik (1. ábra). A mikro- és kisméretű vállalatok az egyes költségelemeket kevésbé fontosnak értékelték, mint a közép- és nagyvállalatok. Elsősorban a tőke- és energiaköltség növeli a kisebb cégek kiadásait, míg a munkaerővel kapcsolatosak kevésbé (2. ábra). Az alkalmazott technológia színvonala a javuló eredményeket felmutatni képes cégek körében kiemelten fontos tényező (3. ábra). A mezőgazdasági cégek körében a legmeghatározóbb a termék árának árbevételre gyakorolt hatása, míg annak ismertsége elhanyagolható; ez a szolgáltató szektorban épp az ellenkezője a vállalatok véleménye szerint (4. ábra). A mikro- és kisvállalatok számára a belföldi kereslet mellett kiemelten fontos, hogy a termékük/szolgáltatásuk ismert legyen (5. ábra). A bővülő eredményeket felmutató vállalatok körében az átlagosnál fontosabb tényező a minőség és az ismertség (6. ábra). 1. ábra: Vállalati költségeket befolyásoló tényezők megítélése* az egyes szektorokban

2. ábra: Vállalati költségeket befolyásoló tényezők megítélése* az egyes vállalati méretkategóriákban

Munkabérek

Munkabérek

Járulékok

Járulékok

Alkalmazottak képzettsége




Szérianagyság

Szérianagyság

Tőkeköltség

Tőkeköltség

Energiaköltség

Energiaköltség

Árfolyamváltozás

Árfolyamváltozás

Agrárium 2,5 Ipar Szolgáltató szektor

2,75

3

3,25

3,5

3,75

4

4,25

4,5


3. ábra: Vállalati költségeket befolyásoló tényezők megítélése* és a vállalati eredmények elmúlt egy éves alakulása

Mikrovállalat Középvállalat

2,75 Kisvállalat Nagyvállalat

3

3,25

3,5

3,75

4


4. ábra: Árbevételt befolyásoló tényezők megítélése* az egyes szektorokban

Munkabérek

Termék/szolg. ára

Járulékok Termék/szolg. minősége



Technológiai színvonal Szérianagyság

Belföldi kereslet

Tőkeköltség Külföldi kereslet

Energiaköltség

Árfolyamváltozás

Árfolyamváltozás Csökkent 2,75 Nem változott Nőtt

3

3,25

3,5

3,75

4


5. ábra: Árbevételt befolyásoló tényezők megítélése* az egyes vállalati méretkategóriákban

Agrárium Ipar Szolgáltató szektor

Termék/szolg. ára

Termék/szolg. minősége

Termék/szolg. minősége



Belföldi kereslet

Belföldi kereslet

Külföldi kereslet

Külföldi kereslet

Árfolyamváltozás

Árfolyamváltozás

2,5 Kisvállalat Nagyvállalat

MFB-INDIKÁTOR

2,8

3,0

3,3

3,5

3,8

4,0

2,75

3

3,25

3,5

3,75

4

4,25

4,5

4,75


6. ábra: Árbevételt befolyásoló tényezők megítélése* és a vállalati eredmények elmúlt egy éves alakulása

Termék/szolg. ára

Mikrovállalat Középvállalat

2,5

4,3

4,5


10

Csökkent 2,75 Nem változott Nőtt

3

3,25

3,5

3,75

4

4,25

4,5


2011. tavasz

MFB-INDIKÁTOR

Belföldi piaci pozíció Előretörő közép- és nagyvállalatok – a mikro- és kisméretű cégek szorult helyzetben

1. ábra: Vállalatok belföldi pozíciójának alakulása az elmúlt egy év során az egyes szektorokban 100%

2%

2%

90% 30%

80%

100%

2%

19%

2. ábra: Vállalatok belföldi pozíciójának alakulása az egyes alágazatokban az elmúlt egy év során 80%

27%

52%

14% 19% 15% 16% 24% 13% 18% 25% 29% 35% 23% 27% 30% 33% 33% 32%

60% 40%

70%

20%

60%

Jelentős mértékben romlott

Romlott

Nem változott

Javult

Agrárium Romlott

Jelentős mértékben javult

IKT szolg.

Ingatlanügyletek

Építőipar

Ipar


7% Szolgáltató szektor


7% Ipar


9% Mezőgazdaság

0%


25%

22%

Kereskedelem

21%

10%


20%

Gépgyártás

30%

Fémfeldolgozás

40%

Könnyűipar

0%

39%


39%

Növénytermesztés

50%

50%

Energetika

•

Élelmiszeripar

• •

A belföldi piaci helyzet tekintetében a belső kereslettől jobban függő ágazatokban (mezőgazdaság, szolgáltató szektor) a vállalatok pozíciójának előző egy éves alakulása jelentősen eltér (kb. 30-30%-nak romlott, ill. javult a helyzete) az iparétól, ahol a cégek többsége változatlan versenyhelyzetről számolt be (1. ábra). Az agráriumban elsősorban a növénytermesztő vállalkozások tudták javítani piaci pozíciójukat, az iparban ez a vegyianyag és fémfeldolgozó, míg a tercier szektorban a kereskedelmi, pénzügyi szolgáltatást végző, ill. gépjármű-kereskedéssel, javítással foglalkozó vállalatoknak sikerült (2. ábra). A közép-magyarországi cégek között a legmagasabb a javuló belföldi pozícióiról számot adó vállalatok aránya (3. ábra). A vállalati méret fontos szerepet játszott az elmúlt egy évben a belföldi pozíciók alakulásában: a nagyobb cégek (közép- és nagyvállala– tok) a jelentősebb kapacitásaikat, finanszírozási forrásokhoz való jobb hozzáférésüket, valamint jelentősebb külföldi értékesítésükből származó stabil bevételeiket a belföldi piaci pozícióik megszilárdítására, kiterjesztésére használták fel az elmúlt időszakban (4. ábra). A javuló piaci pozíció pedig a vállalati eredmények alakulásában is erőteljesen meglátszik (5. ábra). A javuló belföldi pozíció ugyanakkor a foglalkoztottak számának alakulását is döntően meghatározta (6. ábra).

Állattenyésztés

•

Szolgáltató szektor Javult

Nem változott

3. ábra: Vállalatok belföldi pozíciójának alakulása az elmúlt egy év során földrajzi elhelyezkedés szerint

4. ábra: Vállalatok belföldi pozíciójának alakulása az elmúlt egy év során az egyes vállalati méretkategóriákban

100%

100%

2%

90% 31%

80%

3%

2%

22%

19%

90% 80%

60% 50%

38%

60%

45%

48%

50%

30%

30% 20%

22%

44%

26%

45%

57%

21% 6%

8%

Közép-Magyarország

Nyugat-Magyarország

Kelet-Magyarország


Romlott

Nem változott

Javult

Mikrovállalat



100%

80%

10%

29%

39%

70%

90% 70%

60%

28%

44%

44%

23%

10%

MFB-INDIKÁTOR

Nem változott

Javult

11%


20%

30%

10%

13%

21%

41%

34%

49% 57% 45%

67% 45%

30% 43%

56%

32%

28% 14%

0%

11%

10%

Romló Változatlan Javuló Romló Változatlan Javuló piaci pozíció piaci pozíció piaci pozíció piaci pozíció piaci pozíció piaci pozíció

Romló Változatlan Javuló Romló Változatlan Javuló piaci pozíció piaci pozíció piaci pozíció piaci pozíció piaci pozíció piaci pozíció Nem változott/változik

Nagyvállalat

Romlott

40% 26%

0%

Elmúlt 1 év Csökken(t)

Középvállalat

26%

50%

73% 10%

4%

Kisvállalat

60%

27%

17%

50%

15%

5%

8%

80%

42%

68%

60%

22%

7%

6. ábra: A foglalkoztatottak számának alakulása a belföldi piaci pozíció alakulásának tükrében

100% 17%

13%

0%

5. ábra: A vállalati eredmények alakulása a belföldi piaci pozíció változásának tükrében 90%

26%

10%

7%

0%

27%

20%

26%

10%

20%

33%

1% 22%

40%

40%

30%

3% 21%

70%

70%

40%

2%

1% 26%


Következő 1 év Nő(tt)

11



2011. tavasz

MFB-INDIKÁTOR

Belföldi értékesítési ár Az élénkülő belső kereslet várhatóan az ipari értékesítési árak emelkedését hozza magával

2. ábra: Belföldi értékesítési árak várható alakulása a következő 12 hónapban az egyes alágazatokban

1. ábra: Belföldi értékesítési árak alakulása az egyes szektorokban 80%

23%

22%

37%

39%

Agrárium Csökken

3. ábra: Belföldi értékesítési árak alakulása földrajzi elhelyezkedés szerint 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%

9%

9%

22%

11% 26%

33%

9%

12%

Növénytermesztés Állattenyésztés

19%

23%

18%

5%

Elmúlt 1 év

8%

Következő 1 év


Elmúlt 1 év

36% 19%

7% 2% Következő 1 év

Elmúlt 1 év


5%-nál nagyobb mértékben csökken(t) Nem változott/változik 5%-nál nagyobb mértékben nő(tt)

8% 3%

7%

9%

10%

14% 32% 48%

11% 21%

13%

37%

25%

35% 47%

17%

13%

Következő 1 év

7% 5%

24% 10% 3%

-10% 2010. január - december

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

*az MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérésben a könnyűipar kategóriát alkotják

6. ábra: Javuló belföldi piaci pozícióval rendelkező cégek belföldi értékesítési árral kapcsolatos várakozásai (vállalati méret szerint) 13%

10%

30%

39%

Nagyvállalat

Középvállalat

Mikro- és kisvállalat

6%

37%

35% 9% 3%

IKT szolg.

Forrás: KSH

2% 1%

Építőipar 2011. január - április

9%

2%

0%

15% 14% 15%

18%

32%

18% 9%

5%

9%

35% 40%

10%

42%

-2%

Gépgyártás

Kelet-Magyarország

12%

-2%

Fafeldolgozás*

2%

Fémfeldolgozás

0-5% között csökken(t) 0-5% között nő(tt)

9%

2%

0%

Textilgyártás* Vegyi anyag gyártás

5. ábra: Belföldi értékesítési árak alakulása vállalati méret szerint 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%

25% 26%

9%

-1%

Bútorgyártás*

42%

12%

14%

42%

37%

40%

2%

63%

28%

15%

Energiatermelés

41%

Élelmiszerelőállítás

32%


Nem változik

4. ábra: Termelői árak alakulása néhány ágazatban

14%

40%

Ipar


Szolgáltató szektor 0-5% között csökken(t) 0-5% között nő(tt)

Ingatlanügyletek

Következő 1 év

Építőipar

Elmúlt 1 év


Ipar


27% 36% 30% 43% 52%


Mezőgazdaság

Következő 1 év

Kereskedelem

Elmúlt 1 év

9% 4%


Következő 1 év

11%


Elmúlt 1 év

10% 3%

8%

Gépgyártás

11%

52% 49% 51%

0%

21%

20%

Fémfeldolgozás

26% 7% 2%

33% 27%

20% 43%

37%

14%

53% 59% 44% 85%

40% 38%

40%

21%

60% 56% 68%

Könnyűipar

37%

14%

60%


40%

100%

6%

7%

11%

Energetika

11%

28%

Növénytermesztés

100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%

Élelmiszeripar

• •

Az elmúlt egy év során a felmérésben szereplő cégek közül elsősorban az agrárvállalatok voltak képesek emelni a belföldi értékesítési áraikat (54% számolt be erről), amiket az ipari (33%) és szolgáltató vállalkozások (30%) követték (1. ábra). Ennek hátterében elsősorban a rossz termés és a világpiaci árak drasztikus emelkedése áll. A következő 12 hónap során is elsősorban a mezőgazdaságban (tartós kínálati sokk), kisebb mértékben az ipari (bővülő kereslet) és legkevésbé a szolgáltató szektorban várható áremelés. A szekunder szektorban kiugró az élelmiszeripari ágazat, ahol a cégek 85%-a tervezi árainak emelését (2. ábra). A növénytermesztéssel foglalkozó cégek felülreprezentáltságával összefüggésben valamelyest nagyobb az áremelést tervező vállalatok aránya Kelet-Magyarországon (3. ábra). A felmérés eredményeit a 2010-es, ill. az idei első négy hónap hivatalos statisztikai adatai is visszaigazolják (4. ábra). A belföldi piaci pozíció alakulásával szoros kapcsolatot mutatva az értékesítési árak elmúlt egy éves alakulásában fontos szerepet játszott a vállalati méret: a középvállalatok – melyek belföldi piaci pozíciója a legnagyobb arányban mutatott javulást – 38%-a emelte árait az elmúlt 12 hónapban és 54%-uk tervez további áremelést a következő egy év során. A javuló belföldi pozíciót a vállalatok többsége – vállalati mérettől függetlenül – áremelésre használta, bár a kisebb cégek alacsonyabb arányban voltak erre képesek (5-6. ábra).

Állattenyésztés

•

20% 6%

28% 49%

11% 3%

41%

18% 65%

66%

Elmúlt 1 Következő Elmúlt 1 Következő Elmúlt 1 Következő Elmúlt 1 Következő év 1 év év 1 év év 1 év év 1 év Mikrovállalat

Kisvállalat


MFB-INDIKÁTOR

Középvállalat

Nagyvállalat


Csökken Csökken

12

Nem Nem változik változik

Nő Nő

2011. tavasz

MFB-INDIKÁTOR

Belföldi értékesítési volumen Csökken a vállalati méret szerepe a következő egy évben, bár a kialakult piaci pozíciók erősen meghatározzák az értékesítés alakulását

19% 15%

27%

11% 9%

23%

Elmúlt 1 év

Következő 1 év

Elmúlt 1 év

Mezőgazdaság

9% Következő 1 év Ipar


18%

28%

27%

14%

Elmúlt 1 év

Következő 1 év

10%

Szolgáltató szektor 0-5% között csökken(t) 0-5% között nő(tt)

14%

16%

21%

19%

37%

21%

10% 36%

Agrárium Csökken

28% 11%

13%

12%

10%

18%

26%

22% 18%

10%

24%

14% 5%

23%

Következő 1 év

Elmúlt 1 év

Következő 1 év

Elmúlt 1 év

28%




100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%

34% 34%

12% Következő 1 év

Kelet-Magyarország


32%

26%

43% 33%

24%

44%

Elmúlt 1 év

25%

Következő 1 év

Belföldi (magán) tulajdon Csökken(t)

90% 42%

80%

54%

Következő 1 év

40%

35%

25% 30%

27%

22%

15%

25%

11%

13% 19%

10%

18%

32%

26%

6% 39%

26% 31%

14%

8%

16% 27%

22%

34%

31%

17%

13%

17%

11%

19% 6%

Kisvállalat

Középvállalat

Nagyvállalat


8% 13%

31%

29%

Külföldi tulajdon*


Nő(tt)

39% 72%

68%

12%

23%

40% 38%

40%

20% 10%

Következő 1 év

Állami/önkormányzati tulajdon

26%

79%

30%

34%

22%

16%

0% Elmúlt 1 év

* a vállalat tulajdonosai között található külföldi magán, ill. jogi személy

MFB-INDIKÁTOR

14% 27%

22% 15%

11%

14%

17%

50%

35%

Elmúlt 1 év

23%

60%

16% Elmúlt 1 év

13%

70%

30% 37%


6. ábra: A belföldi piaci pozíció és az értékesítési forgalom alakulása

24% 49%

Nem változik


37%

32%

Ipar

Mikrovállalat

100% 19%

39% 36% 45% 44% 48% 43% 62% 62%

Elmúlt Következő Elmúlt Következő Elmúlt Következő Elmúlt Következő 1 év 1 év 1 év 1 év 1 év 1 év 1 év 1 év

5. ábra: Belföldi értékesítési forgalom alakulása a vállalatok tulajdonosi szerkezete alapján 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%

35% 30%

4. ábra: Belföldi értékesítési forgalom alakulása vállalati méret szerint

25%

28%

16%

Elmúlt 1 év

13%

43% 68%

3. ábra: Belföldi értékesítési forgalom alakulása földrajzi elhelyezkedés szerint 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%

30%


34%

44%

13%

36%

22%

25%

46%

IKT szolg.

36%

26% 27% 52%


21%

Ingatlanügyletek

32%


19%

Kereskedelem

21%

100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%

12%


13%

Építőipar

10%


14%

Fémfeldolgozás

9%

16%

Könnyűipar

16%

Növénytermesztés

100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%

Gépgyártás

2. ábra: Belföldi értékesítési forgalom várható alakulása a következő 12 hónapban az egyes alágazatokban

1. ábra: Belföldi értékesítési forgalom alakulása az egyes szektorokban


•

Energetika

•

Élelmiszeripar

•

A szolgáltató szektorban a legmagasabb a következő egy évben a belföldi értékesítési volumen bővülését várók aránya (48%): az IKT és a pénzügyi szektorban a cégek közel kétharmada, míg a turizmusban minden második cég várja az értékesítés növekedését. Az agráriumban a növénytermesztéssel foglalkozó cégek többsége bővülő, míg az állattenyésztéssel foglalkozók stagnáló eladási volumennel kalkulálnak. A szekunder szektorban a fémfeldolgozó ágazat emelkedik ki, míg az építőipar kilátásai továbbra is rendkívül rosszak (1-2. ábra). A földrajzi elhelyezkedés alapján a szolgáltató vállalatok felülreprezentáltsága miatt a közép-magyarországi régióban bővülhet leginkább a belföldi értékesítés, amit a nyugati, ill. a keleti országrész követ (3. ábra). Míg az előző egy év viszonylatában a vállalati méret erős befolyással volt a belföldi értékesítés alakulására (a KKV-k 31%-ának, a nagyvállalatok 44%-ának nőtt a belföldi forgalma), addig a következő 12 hónapban ennek hatása gyengül, ill. eltűnik (4. ábra). Az elmúlt évhez hasonlóan a következő 12 hónap nyertesei is a külföldi tulajdonú vállalatok lesznek (5. ábra), míg az állami tulajdonú cégek közül továbbra is minden negyedik számít bővülő értékesítésre. A belföldi piaci pozíció meghatározó az értékesítési forgalom alakulásában, igaz csökkenő mértékben (6. ábra)

Állattenyésztés

•

13

Következő 1 év

Romló piaci pozíció Csökken(t)

Elmúlt 1 év

Következő 1 év

Változatlan piaci pozíció Nem változott/változik

Elmúlt 1 év


Javuló piaci pozíció Nő(tt)

2011. tavasz

MFB-INDIKÁTOR

Exportőrök, exportpiacok A Nyugat-Európába exportáló feldolgozóipari külföldi nagyvállalatok dominálják a hazai exportot

0% Nem exportál

20% 0-25%

40% 25-50%

60%

80% 50-75%

Agrárium

100% 75-100%

3. ábra: Az exportérrtékesítés aránya a teljes árbevételen belül vállalati méretkateróriák szerint 65%

23%

25-50%

50-75%

39%

0%

8% 4% 5%

34%

13%

12%

11%

74%

34%

2%4%

33%

22%

0% Belföldi (magán) tulajdon

0% Nem exportál

20% 0-25%

40% 25-50%

60%

80% 50-75%

100% 75-100%

Nem exportál

0-25%

50-75%

75-100%



Nem tervezi

Új EU tagok*

Tervezi

EU-15

Új EU tagok*

Egyéb Európa**

Egyéb Európa**



*2004-ben és utána csatlakozottak, kiv. Málta, Ciprus; **Máltával és Ciprussal kiegészülve ***több válasz is lehetséges

Szovjet utódállamok Távol-Kelet Észak-Amerika Egyéb

Ipar Szolgáltatás


25-50%

6. ábra: Külföldi értékesítés célpiacainak bővítésével kapcsolatos tervek***

5. ábra: A külföldi értékesítés célországai***

Mezőgazdaság


29%

44%

10% 27%

IKT szolg. 8% 11%

30% 20%

Nagyvállalat


30%

35%

60% 40%

29%

52%

2% 2% 21%

50% Középvállalat

67%

75-100%

70% 44%

50%


0-25%

6% 6% 8%

90%

4%4%4%

80% Kisvállalat

82%

4. ábra: Az exportérrtékesítés aránya a teljes árbevételen belül a tulajdonosi szerkezet alapján 100%

Mikrovállalat

Kereskedelem

Ipar

Nem exportál

Ingatlanügyletek

6% 4%4%

9%

64%


35%

7%

Építőipar

19%

8%


52%

11%

39% 47% 37%



11%

73% 26% 32%

Gépgyártás

30%

73%

59% 30%

Fémfeldolgozás

29%

7% 3%3%

9%

13%

24% 29% 36%


Ipar

41%

14% 14%

Könnyűipar

46%

100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%

Növénytermesztés

Mezőgazdaság

2. ábra: Az exportérrtékesítés aránya a teljes árbevételen belül az egyes ágazatokban

Energetika

1. ábra: Az exportérrtékesítés aránya a teljes árbevételen belül az egyes szektorokban

Élelmiszeripar

• •

Az MFB-INDIKÁTOR 2011. tavaszi felmérésében szereplő vállalatok 59%-a értékesíti termékeit, szolgáltatásait külföldi piacokon. A három szektor közül az ipari vállalatok között a legmagasabb az exportőrök aránya, s ezek körében találhatóak a leginkább exportorientált cégek is: a gépgyártó ágazatban például a vállalkozások 36%-a a teljes árbevétel több mint 75%-át exportból biztosítja. A szolgáltató szektorban a turizmus, vendéglátással foglalkozó, ill. IKT szolgáltatásokat nyújtó cégek között találhatóak jelentős külföldi eladásból származó bevételekkel bíró vállalatok, míg az agráriumban a növénytermesztő vállalkozások, de azok is csak a belföldi tevékenység kiegészítéseként exportálnak (1-2. ábra). A vállalati méret és a tulajdonosi szerkezet is meghatározó: a nagy külföldi tulajdonú cégek adják az exportőrök jelentős részét (3-4. ábra). Az exportpiacok közül továbbra is a 2004 előtti EU-tagok (59%) és az újonnan csatlakozó államok (50%) dominálnak: míg előbbiek az ipari exportőrök legfőbb célpontjai, utóbbiak a mezőgazdasági cégek termékei számára jelentenek piacokat (5. ábra). A vállalatok közel 40%-a tervezi célpiacainak bővítését: a régiós (új EU tagok) piacok mellett minden tizedik vállalat terveiben szerepel a volt szovjet utódállamokban való megjelenés, így ennek a relációnak a fontossága (jelenleg a cégek 9%-a értékesíti itt termékeit) a jövőben nőhet (6. ábra).

Állattenyésztés

•

0%

MFB-INDIKÁTOR

20%

40%

60%

*2004-ben és utána csatlakozottak, kiv. Málta, Ciprus; **Máltával és Ciprussal kiegészülve ***több válasz is lehetséges

Szovjet utódállamok Távol-Kelet Észak-Amerika Mezőgazdaság

Egyéb

Ipar

80%

14

Szolgáltatás

0%

20%

40%

60%

2011. tavasz

MFB-INDIKÁTOR

Külföldi piaci pozíció Az ipari közép- és nagyvállalatok javuló exportpiaci helyzetének hátterében erőteljes piaci terjeszkedési stratégia áll Elsősorban az ipari vállalatok voltak képesek javítani külföldi piaci pozícióikon az elmúlt 12 hónap során: a szektorban működő vállalatok közel fele számolt be kedvező piaci folyamatokról (1. ábra). Legnagyobb arányban a vegyianyag gyártással, fémfeldolgozással foglalkozó, valamint energetikai cégek pozíciói javultak; ez utóbbit az ágazat hazai szereplőinek regionális terjeszkedése magyarázza. A tercier szektoron belül elsősorban a gazdasági, ill. IKT szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások tudták külföldi piaci jelenlétüket megerősíteni (2. ábra). Leginkább a külföldi tulajdonban lévő nagy és középvállalatok voltak képesek exportpiaci pozícióikat javítani az elmúlt évben (3-4. ábra). A megerősödött külföldi piaci jelenlét az elmúlt egy évben egyet jelentett a terjeszkedéssel: a javuló pozícióról beszámoló cégek 89%ának külföldi értékesítése is nőtt és 77%-a a jövőben is növekvő exporttal kalkulál. A piacszerző stratégia elsődlegességét jelzi, hogy a kedvezőbb piaci helyzetről beszámoló vállalatok a felmérésben szereplő összes exportcéghez hasonló arányban hajtottak végre áremelést (46%, míg a teljes mintában 41%), ill. tervezik azt a következő 12 hónap során (48%, míg a teljes mintában 47%). (5. ábra) A külföldi piaci pozíció elmúlt egy éves változása jelentős hatással volt a cégek által foglalkoztatottak létszámára, s ez a hatás a következő egy évben is megmarad (6. ábra).

1. ábra: Vállalatok külföldi pozíciójának alakulása az elmúlt egy év során az egyes szektorokban

3%

4%

Mezőgazdaság

Ipar



Romlott

Nem változott

Javult

3. ábra: Vállalatok külföldi pozíciójának alakulása az elmúlt egy év során az egyes vállalati méretkategóriákban 100% 90% 80%

5%

4%

26%

24%

7%

80%

12%

3%

7%

16% 2%

Kisvállalat Romlott

12% 2%

Középvállalat

Nem változott

Javult

46%

50% 45%

46% 18%

9%

9% 2%

6%

5%

Értékesítési ár

Értékesítési volumen

Értékesítési ár

Értékesítési volumen


MFB-INDIKÁTOR


IKT szolg. 14%

11% 0%


5%




Romlott

100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%

40% 20%

3%

6. ábra: A foglalkoztatottak számának alakulása a vállalatok külföldi piaci pozíciójának tükrében

77%

89%

15%

0%

Nagyvállalat

48%

60%

10%


90%

0%

40%

Belföldi (magán) tulajdon

100%

10%

78% 45%

20% 18%

5. ábra: A javuló külföldi piaci pozícióval rendelkező vállalatok export értékesítési árának és volumenének változása, ill. várható alakulása

30%

35%

30%

33%

Mikrovállalat

70%

0%

30%

40%

43%


80%

6%

11%

50%

53%

47%

20%

0%

33% 25%

60%

30%

10%

6%

Szolgáltató szektor Javult

70%

42%

60%

40%

Nem változott

6%

90%

32%

Ipar

0%

4. ábra: Vállalatok külföldi pozíciójának alakulása az elmúlt egy év során a tulajdonosi szerkezet alapján 100%

11%

70%

50%

Agrárium Romlott


50%

11%


14%

13%

3%

0%

58% 50%


24%

10%

33%

17%

67%

33%

Ingatlanügyletek

20%

25% 30% 30% 27%

50% 44%


30%

14% 12%


39%

57%

Kereskedelem

55%

40%

8%

0% 31% 33%

50% 55%

34% 46% 34% 35%

Építőipar

45%

42%

31% 33% 33% 19% 0%

Növénytermesztés

50%

0%

44%

70%

20% 18%


20%

60%

38%

Gépgyártás

40%

67%

38% 46% 41% 52% 54%

Fémfeldolgozás

60%

37%

70%

0%

31% 22%

Könnyűipar

80%

23%

17%

80%

100%

5%

7%

10%

90%


100%

2. ábra: Vállalatok külföldi pozíciójának alakulása az egyes alágazatokban az elmúlt egy év során

Energetika

•

Élelmiszeripar

• •

Állattenyésztés

•

42%

22% 47%

41%

35%

50%

60%

45%

28%

Következő 1 év

Romló külföldi piaci pozíció Csökken(t)

15

25%

46%

Elmúlt 1 év


12%

14%

29% Elmúlt 1 év

64%

14%

18%

Következő 1 év

Elmúlt 1 év


Változatlan külföldi piaci pozíció

Javuló külföldi piaci pozíció


Nő(tt)

2011. tavasz

MFB-INDIKÁTOR

Külföldi értékesítési ár és volumen A világpiaci áremelkedéseket elsősorban a közép- és nagyvállalatok tudták érvényesíteni exportáraikban Az elmúlt egy év során az ipari vállalatok több mint fele növelte külföldi értékesítési volumenét, s ez várhatóan folytatódik a következő hónapokban is (1. ábra): elsősorban a vegyianyag gyártó, a fémfeldolgozó, valamint a gépgyártó cégek várják legnagyobb arányban exportjuk további bővülését (2. ábra). Míg az elmúlt egy évben jelentős differencia volt a külföldi értékesítés alakulásában vállalati méret szerint, ez a különbség a következő hónapokban – a külső konjunktúra „leszivárgásával” – mérséklődik (3. ábra). A világpiaci trendeknek megfelelően az agrárvállalatok emeltek legnagyobb arányban az exportértékesítési áraikon az elmúlt egy évben, ami a következő hónapokban folytatódik, igaz lassabb ütemben. Az ipari és szolgáltató szektorban a cégek legnagyobb hányada nem változtatott exportárain (4. ábra). Az agrárnyersanyagok jelentős drágulása az élelmiszeripari cégek termékáraiba is átszivárog (73% tervez emelést), valamint az erős külföldi kereslet mellett szintén a világpiaci folyamatok állnak a vegyianyag gyártó (kőolaj) és szállítással (üzemanyag) foglalkozó vállalatok áremelésének hátterében is (5. ábra). A méret az elmúlt 12 hónapban is érezhető szerepet játszott a külföldi értékesítési árak meghatározásában, s ez a következő egy évben tovább erősödik: a nagyvállalatok körében közel kétszer annyian terveznek áremelést, mint ahányan az elmúlt egy évben tették (6. ábra).

100%

40%

60% 80% 0-5% között csökken(t) 0-5% között nő(tt)

Agrárium

41% 11%

5%

13% Elmúlt 1 év


14%

24%

35%

33%

18%

23%

31%

27%

Agrárium

33%

45%

17%

42% 25%

38% 40%

11% 10%

6% 5%

Elmúlt 1 év

Következő 1 év

Mikrovállalat Kisvállalat 5%-nál nagyobb mértékben csökken(t) Nem változott/változik 5%-nál nagyobb mértékben nő(tt)

38%

29%

19% 16%

33%

Ipar

15%

10% 11%

6% 7%

9% 14%

4% 5%

Elmúlt 1 év

Következő 1 év

Elmúlt 1 év

Következő 1 év

Középvállalat Nagyvállalat 0-5% között csökken(t) 0-5% között nő(tt)

Agrárium

60%

82%

15%

12%

10%

0%

12%

Kereskedelem

2%

Ipar Csökken

MFB-INDIKÁTOR

Nem változik

69%

55% 34% 0%

83%

6%

8%


57%

43% 13%

100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%

8%

IKT szolg.

42%

50%

38%

18%

3%

38%

9%

6%

IKT szolg.

7%


36%

12%

46%

17%

Ipar Csökken


Nem változik

Elmúlt 1 év Következő 1 év

3%

Elmúlt 1 év

3% 10%

Következő 1 év

5% 2%

27% 7%

49%

15%

Következő 1% 8% 1 év

49% 63%

35%

9%

15%

8%

31%3%

59% 40%

10%

48%

34%

0% 7%

Elmúlt 3% 1 év

34%

21%

28%

14%

60% 80% 0-5% között csökken(t) 0-5% között nő(tt)

100%

6. ábra: Vállalatok külföldi értékesítési árainak alakulása az egyes vállalati méretkategóriákban

66%


27% 0%

25%

33%

Építőipar

6%

Növénytermesztés

0%

38%

Élelmiszeripar

20%

58%

18% 30%

Gépgyártás

40%

31%


73%

42%

Fémfeldolgozás

56%

55%


60%

29%

Könnyűipar

80%

67% 36%

28%

0% 20% 5%-nál nagyobb mértékben csökken(t) Nem változott/változik 5%-nál nagyobb mértékben nő(tt)

5. ábra: Vállalatok külföldi értékesítési árainak várható alakulása a következő 12 hónapban 100%

21% 7%

4%

20%

56%

4. ábra: A külföldi értékesítési ár alakulása az egyes szektorokban


11% 21%

12%

46%

59%

100%

3. ábra: Vállalatok külföldi értékesítési volumenének alakulása az egyes vállalati méretkategóriákban 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%

13%

45%


0% 20% 5%-nál nagyobb mértékben csökken(t) Nem változott/változik 5%-nál nagyobb mértékben nő(tt)

13%

33%

42%

8% 4%

15%

25%

38%

9%

0%

46%

30%

Kereskedelem

Következő 1 év

12%

40%

20%

24%

32%

34%

5% 6%

53%

57%

60%


Elmúlt 1 év

72%

40%

28%

25%

27%

9%

50%

Építőipar

Következő 1 év

10%

17% 48%

60%

14%

18%

50%

11%

33%

80%

Gépgyártás

Elmúlt 1 év

7%

21%

14%

25%

21%

18%

Fémfeldolgozás

Elmúlt 1 év Következő 1 év

2. ábra: Vállalatok külföldi értékesítési volumenének várható alakulása a következő 12 hónapban



Ipar

Agrárium

1. ábra: A külföldi értékesítési volumen alakulása az egyes szektorokban

Könnyűipar

•

Élelmiszeripar

•

Növénytermesztés

•

11% 8% 68%

5% 23% 69%

13% 18%

3% 36%

8% 29%

53%

49%

16

5% 21%

11% 37%

46%

56%

48%

44%

23%

8% 5%

0% 3%

11% 3%

6% 2%

12% 3%

5% 3%

4%

9% 0%

Elmúlt 1 év

Következő 1 év

Elmúlt 1 év

Következő 1 év

Elmúlt 1 év

Következő 1 év

Elmúlt 1 év

Következő 1 év

Mikrovállalat Kisvállalat 5%-nál nagyobb mértékben csökken(t) Nem változott/változik 5%-nál nagyobb mértékben nő(tt)


8% 36%

Középvállalat Nagyvállalat 0-5% között csökken(t) 0-5% között nő(tt)

2011. tavasz

MFB- 56,8. pont (0-100-as skála)

Recommend Documents