FARMER-EXPO: Debrecen, DE AMTC, 2009. augusztus 26.
„Mezőgazdasági vízhasznosítás aktuális kérdései” Konferencia a mezőgazdasági célú vízhasználat minőségi megújulásáért
A mezőgazdasági vízhasználat problémafája és SWOT analízise és közgazdasági kérdései
Dr. Szűcs István Debreceni Egyetem
„Nyakunkon a szavannásodás, nincs más kiút, csak az öntözés” Őzse László (Agro-Földes Kft.)
• • • •
KLÍMAVÁLTOZÁS A hazai klíma mediterrán irányú eltolódása Növekvő szélsőségek: magasabb átlaghőmérséklet, kevesebb nyári csapadék, árvizek, szárazság. A tavak felülete várhatóan csökken: növekvő sótartalom Elsivatagosodás: szárazságtűrő gyomfajok előretörése
VÍZHIÁNY / VÍZTÖBBLET
ÖNTÖZÉS / BELVÍZRENDEZÉS
NEGATÍV H ATÁS OK Verseny hátrány nemzetközi tekintetben
Csatornák, vízszolgáltató műv ek kihasználatlansága, leromlása
Kiszámítható és f enntartható növ énytermesztés
V ESZÉLYBE KERÜLŐ FETARTHATÓ , KISZÁMÍTHATÓ ÉS EMZETKÖ ZI SZITE IS VERSEYKÉPES Ö VÉYTERMESZTÉS ÉS HALÁSZAT A potenciálisan öntözhető területek relatív alacsony kihasználása Az egyes növényi kultúrák kedvezőtlen jövedelmi helyzete A piaci viszonyok nem követeli k meg a fokoz ottabb mez őgazdas ági víz hasz nálat ot Ingadoz ó hozamok, alacsony termésbiztons ág
Csökkenő fizetőképes ker eslet
Időjárási koc kázat
Érdektelens ég
Talajművelési hiányosságok (víztakarékosság)
Kiépít ett öntözőcsatornák kihasználatlansága
Ráfordítások relatí v magas szintje
Értékesítési ár ak ingadozás a
Relatív információ-hiány
Tájékoztatás hiánya (kutatás , szaktanácsadás)
Mezőgazdas ági víz hasz nálat támogatás ának hiánya
Nehez en ter vez hető értékesí tési árak
Vízpótlás és tápanyaggazdál kodás összhangjának hiánya
Szélsőséges időjárási elemek f elszaporodás a Globális klí maváltozás
Relatíve alacsony értékesítési árak
Érdekelts égi járulék ellenszolgáltatás nél küli ki vetése
Kapcs olódó engedélyek megszerzés e, tervek kész ítés e
Magas energiakölts ég
Magas adminisztratív (általános) költs égek
Magas adminisztratí v díjak (igazgatási szolgáltatási díjak) Vízterhelési díj
Idősz akonként ismétlődő adminisztratív költs égek
Határozott idejű engedélyek Láncker es kedelem Téli időszakban befogadott víz után fizetendő víz díj
Nincsenek irányítot tan preferált típus ok Magas beruházási költs égek
Túlzott bürokrácia Technológiai problémák
Tapasztalatcsere hiánya Import kiszolgáltatotts ág
Ellenőrizhetetl en és kiszámíthatatlan költs égek a vízsz olgáltatóknál
Monopol víz ki vétel Szolgáltatási díj anomáliái
Egyéni érdekek köz érdekként val ó megjelenése
Korlátoz ott érdekér vényes ítési képess éggel rendel kező mez őgazdas ági vízfelhasznál ás
Halastavi halgazdál kodás egységes (környezet védelmi, víz ügyi) jogi hátterének hi ánya
Térítés mentes bel víz befogadás ának korlátai
A szolgáltatott víz mennyis égi és mi nőségi garanciájának hiánya
Többletfunkció elismerés ének hi ánya (társadal mi és gaz das ági szinten)
Az állami szerepvállal ás széttagolt
Egyes sz er vezetek köz ötti érdekellent étek
Hosszú távú ter vez ési, ki vitelez ési, beruház ási bizonytalans ág
Gazdasági váls ág
Vízhasz nál ók szórtsága, szervezetlensége, kiszolgáltatotts ága
Nem piaci és érdekelts égi rendszer ű árképzés
Árkontroll hiánya
Vízjogi engedél yek megszerzés e nehéz kes és lass ú
Csatornák leromlot t műsz aki állapota
Hiányosságok az öntöz ő berendez ések beszerzés ében
Drága szervizel és
Magas amortizációs költs égek Magas vízsz olgáltatási díjak
Vízjogi engedélyek költs éges és hosszadal mas megszerzés e, módosítása, stb.
Öntöz éses tápanyaggazdál kodás szántóföldi elterjesztés ének hiánya
Magas termelési költs égek
Öntöz és magas költs égei
Speciális is meret ek alacsony szintj e (vízgazd.)
Elavult technológiai háttér
Működési nehézségek a mezőg azdasági vízhasználatban
Kiszolgáltatott termel ők a monopolhel yzetben lévő vízsz olgáltatókkal szemben A tagság nem tud élni tulajdonosi és tagi viszonyával
Földhasz nál ati bizonytalans ág Kedvezőtl en birtokszer kez et
Szétaprózódott földt ulajdon
Vízhasz nál ati szolgalmi jog kör üli tisztázatlan hel yzet
Kiszámíthatatl ans ág Hosszú távon folyamat osan változó támogatási rendszer
Tulajdonviszonyok rendez etlensége
Szövet kezés hiánya
Földtör vény korlátozás ai
Piacszer termel és hi ánya Együttműködési készs ég hiánya
Szeml élet váltás hiánya
Földtulaj donos ok köz ötti érdekellentét Emberi tényezők
A magyar mezőgazdaság és a mezőgazdasági vízhasználat szempontjából kedvezőtlen gazdasági, társadalmi és jogi környezet
Vagyonbiztonság hiánya
Szerződéses fegyelem és hossz ú távú sz erződéses kapcsol atok hiánya
Korrupció Feketegaz das ág
Változ ó és bonyol ult jogi környezet
Közmorál
Magas kamatterhek Erodál ódott politi kai köz bizalom
Ágazatok leépülés e Alacsony foglal koz tatotts ág Szavaz at maximalizálás
Piac veszt és Technológiai lemaradás
Magas adó és járulékterhek
Magas „szociális juttatás ok”
HORIZONTÁLIS PROBLÉMÁK
Államháztartási hi ány
Köz kiadások magas szintj e
Bürokrácia
PROBLÉMAFA • Negatív hatások: – A növénytermesztés és a halászat nemzetközi szinten tapasztalható versenyhátránya, és annak növekedése – A csatornák, vízszolgáltató művek kihasználatlansága, jövőbeli leromlása, értékvesztése – A kiszámítható és fenntartható növénytermesztés bizonytalansága
• A vízgazdálkodás jelenlegi helyzetére tekintettel a legalapvetőbb okok azok a horizontális problémák, melyek nemcsak a mezőgazdasági vízhasználat, hanem a magyar mezőgazdaság egésze szempontjából kedvezőtlen gazdasági, társadalmi, valamint jogi környezet meglétét eredményezik: – alacsony foglalkoztatottság, – társadalmi szinten is tapasztalható kedvezőtlen közmorál, – nemzetközi összehasonlításban magasnak ítélhető adó és járulékterhek, – fekete/szürke gazdaság térnyerése – az erodálódott politikai bizalom megléte, korrupció, – változó és bonyolult jogi környezet,
PROBLÉMAFA • Az öntözött területek relatíve alacsony mértékét közvetlenül határozza meg az egyes növényi kultúrák esetében realizálható kedvezőtlen jövedelmi helyzet, valamint a mezőgazdasági vízhasználatban tapasztalható működési, működtetési nehézségek. • A negatívan ható tényezők kivédésére, a termelők a költségeik és öntözéssel kapcsolatos problémáik csökkentése végett az öntözés felszámolásával, vagy az arra történő berendezkedés elhagyásával reagálnak. • Az időjárással kapcsolatos tényezők, illetve a megfelelő specifikus szakmai ismeretek hiánya alacsony termésbiztonságot és időről-időre ingadozó hozamokat okoznak (termésbiztonság?) • Az öntözés magas költségei: egyrészt a magas adminisztratív költségekben, másrészt a magas vízszolgáltatási díjakban, harmadrészt pedig az öntözés befektetett eszközeinek magas amortizációs költségeiben keresendők. – A vízjogi engedélyek, illetve a tevékenység végzéséhez kapcsolódó más tervek, engedélyek költséges és meghatározott időszakonként ismétlődő megszerzése, valamint az érdekeltségi járulék kiszabásának anomáliái magyarázzák az általános költségek relatíve magas szintjét. – Ezzel párhuzamosan magas vízszolgáltatási díjakat eredményez az árkontrol hiánya, a vízfelhasználók, termelők szolgáltatókkal szembeni kiszolgáltatottsága, valamint a vízszolgáltatók között tapasztalható lánckereskedelem.
PROBLÉMAFA • Technológiai és infrastrukturális háttér (csatornák, közművek, öntöző berendezések) színvonalának és kihasználtságának nem megfelelő volta. • Kedvezőtlen birtokszerkezet is, mely a szétaprózódott földterületekkel, a földtörvény korlátozásaival, valamint az emberi tényezőkre visszavezethető együttműködési és szövetkezési hajlandóság hiányára vezethető vissza. • Másik oldalról megközelítve a kedvezőtlen birtokszerkezet és ezzel párhuzamosan a tulajdonviszonyok rendezetlensége, valamint a vízhasználati szolgalmi jog körüli tisztázatlan helyzet hosszú távú tervezési, kivitelezési, és beruházási bizonytalanságot eredményez, ami a mezőgazdasági vízhasználatban tapasztalható működési, működtetési nehézségek egyik okaként vázolható. • „Túlzott bürokrácia” • A halastavi halgazdálkodás egységes (környezetvédelmi, vízügyi) jogi hátterének hiánya. • Széttagolt állami szerepvállalás, s ezen keresztül a korlátozott érdekérvényesítési képességgel rendelkező mezőgazdasági vízfelhasználás, a vízszolgáltatási, felhasználási közösségek önrendelkezésének hiányos jogszabályi támogatása. • VKI körüli tájékozatlanság, a vízszolgáltatók és felhasználók között lévő társadalmi és gazdasági ellentét.
SWOT ANALÍZIS (SW) ERŐSSÉGEK – – – – – – – – – – – – – – – –
Klimatikus adottságok Kedvező talajadottságok Mezőgazdasági kultúra Rendelkezésre álló vízkészlet Jó minőségű vízkészletek Meglévő természetes vízforrások Kedvező hidrológiai adottságok Rendelkezésre álló művek, öntözőrendszerek Kiépített rendszerek Elérhető korszerű technológiák Állami szerepvállalás Szakmai tradíció, múltbeli tudás Szakemberbázis Öntözési (termesztési) kultúra Igényszint megléte Ellátási biztonság
GYEGESÉGEK – – – – – – – – – – – – – – – – – –
Túlzott bürokrácia Értékesítési bizonytalanság Ár-érték arány Szemléletváltás hiánya A vízközművek kultúrállapota egyre romlik Műszaki színvonal Földmedrű csatornák Öntözőrendszerek jelentős részben elavultak Átemelő telepek rossz hatásfokkal működnek Szivattyúknál nagy a meddő energia felhasználás A víz átfolyik az országon Szakértelem hiánya a vízfelhasználás területén Tudás-transzfer Birtokviszonyok, földhasználat Tulajdonviszonyok Lánckereskedelem Hiányos jogszabályi háttér Érdekérvényesítés, érdekviszonyok
–
– – – – – –
– – –
– –
Együttműködési készség hiánya, összefogásra alig képesek a vízfelhasználók Kiszolgáltatottság Vízjogi engedélyezés nehézkes és költséges Időszakos helyi mennyiségi, minőségi korlátok Társadalmi problémák Átalakult mezőgazdasági feltételek Halastavi halgazdálkodás egységes (környezetvédelmi, vízügyi) hátterének hiánya Többfunkció elismerésének hiánya Széttagolt állami szerepvállalás A szolgáltatott víz mennyiségi és minőségi garanciájának hiánya Kiszámíthatatlanság Hosszú távú tervezési, kivitelezési, beruházási bizonytalanság
SWOT ANALÍZIS (OT) VESZÉLYEK
LEHETŐSÉGEK
– – – – – – – – –
– –
Fejlesztési célú támogatási lehetőségek (EMVA) Pályázati feltételek egyszerűsítése Engedélyezési eljárási feltételek egyszerűsítése Termelői közösségek esetén a támogatási intenzitás növelése Vízfelhasználás támogatása Többlettermés Magasabb jövedelem Kiszámítható termelés Komplett öntözési technológiával intenzív termelésszerkezet Öntözési technika korszerűsítés Stratégia – fejlesztés
– – – – – – – – – –
Irányított fejlesztések Vízkivétel közösségi tulajdon Többségi akarat Automatizálás Szervezettség visszaállítása Önálló szerveződés Vízgazdálkodás hatékonyságának fejlesztése VKI Innováció Képzés, szaktanácsadás, kapacitásépítés
– – – – – – – – – –
–
Időjárási- és csapadékviszonyok A vizek 99%-a külföldről jön Csökkenő fizetőképes kereslet Kiszámíthatatlan piaci környezet Saját forrás hiánya Gazdasági környezet Jogi környezet Politikai környezet Versenytársak Pénzügyi befektetők megjelenése, rövid távú profitszemlélet VKJ növekedése
Stratégiai és keret jellegű javaslatok 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13.
Vízkészletre alapozott és a termelési tapasztalatok figyelembe vételével kidolgozott fejlesztések támogatása és megvalósítása. Hosszú távú stabilitás biztosítása a fejlesztési, rekonstrukciós, valamint fenntartási támogatások tekintetében. Komplex intézkedések (árvíz-belvíz-aszály elleni védekezés) kidolgozása és alkalmazása szemben az eseti jellegű védekezéssel és támogatásokkal. Korszerű öntözési technológiák elterjesztése, kutatás, szaktanácsadás elősegítése. A mezőgazdasági vízhasználat programszerű támogatása. A „monopolhelyzetű vízkivétel” problémáinak feloldása. Komplex mezőgazdasági, területfejlesztési és vízgazdálkodási (benne ágazati K+F+I) stratégia kidolgozása. A földtörvény vonatkozó korlátozásainak felülvizsgálata. A földhasználat bizonytalanságának megszüntetése érdekében a tulajdonviszonyok rendezése. A vízhasználati szolgalmi jog körüli tisztázatlan helyzet megoldása. A halastavi halgazdálkodás egységes (környezetvédelmi, vízügyi) jogi hátterének megteremtése. A vízszolgáltatási, felhasználási közösségek önrendelkezésének jogszabályi támogatása. A VKI-vel kapcsolatos minél szélesebb körű tájékoztatás, a VKI értelmezésének harmonizálása, s ezen keresztül a teljes költség-visszatérülés elvének, valamint a környezeti- és készlet-költségek kalkulálásának optimális megvalósítása.
Operatív jellegű javaslatok 1. Az állami szerepvállalás pontos lehatárolása, valamint az egységes, egy helyre összpontosított irányítás megvalósítása, ennek eredményeként a mezőgazdasági vízfelhasználás érdekérvényesítő képességének növelése a felső irányításban. 2. A leromlott, elavult csatornák, közművek fejlesztése, rekonstrukciója, valamint fenntartása, amely egyértelműen állami, társulati, illetve üzemi beavatkozást igényel. 3. A mezőgazdasági üzemekben használt öntözőberendezések tekintetében a fejlesztések megvalósításának (jövőbeli beruházások) irányított (preferált típusok) ösztönzése. Eltérő támogatási intenzitás az öntözésfejlesztési beruházások kapcsán a technológia korszerűségének (környezeti hatások, energetikai hatékonyság, stb.), függvényében. 4. A vízjogi engedélyek díjainak és az engedélyezési eljárás folyamatának felülvizsgálata és termelő (vízfelhasználó) szempontból kedvezőbbé tétele. 5. A „vízdíjakkal” (szolgáltatási díjakkal) kapcsolatos anomáliák enyhítése, megszüntetése. 6. Térítésmentes belvíz befogadásának engedélyezése (halászat). 7. A mezőgazdasági vízgazdálkodás komplex tervezési rendszerének kialakítása.
Földminıség és MC/MR viszonya Profit max. ⇒ MC=MR (MC; MR)
(MR)
0
<
0
0
< (műtrágya, öntözővíz)
Forrás: Prof. Dr. Szűcs I. 1998.
Esettanulmányokon alapuló gazdasági kalkulációk egyes eredményei
Jó termőhelyi feltételek (> 25 AK) • Átlagos évjárati viszonyoknál és vetésforgónál az öntözés gazdaságossága közepesnek mondható, a beruházás rövid időtávon belül megtérül. • Javítja és kifejezetten kedvezővé teszi az öntözés gazdaságosságát, ha a vetésváltásban megoldható, hogy minden évben öntözhető kultúra kerüljön be a vetésszerkezetbe, ekkor a gazdaságosság nagyon kedvező értékeket vesz fel. • A beruházás gazdaságossága az aszályok gyakoriságának növekedésével szintén erőteljesen javul (termésbiztonság + alacsony hozam/magas ért.-i ár) • Az érzékenységvizsgálatok rámutattak arra, hogy a 40%-os beruházási támogatásban részesülő, jó termőhelyi viszonyok között végrehajtott öntözési beruházás ökonómiai szempontból kifejezetten kedvezőnek ítélhető, nagy valószínűséggel megtérül, akár a pesszimista szcenárióban is. • Ilyen viszonyok között végrehajtott beruházás tehát mind üzemi, mind nemzetgazdasági szinten gazdaságos és megtérül, így feltétel nélkül támogatható.
Esettanulmányokon alapuló gazdasági kalkulációk egyes eredményei
Közepes termőhelyi viszonyok (17-25 AK) • Átlagos évjárati viszonyoknál és vetésforgónál az öntözés rendre gazdaságtalan, a beruházás nem térül meg 10 éven belül, a tőkearányos jövedelmezőség mélyen a pénzpiaci kamatok szintje alatt van. • A beruházás gazdaságosságát közepes termőhelyen igen nagy mértékben befolyásolhatja a vetésszerkezet. • Olyan vetésszerkezetben, melybe minden évben az öntözést megháláló növényi kultúra kerül, a beruházás megtérülése optimista szcenárió esetén elképzelhető. • Közepes termőhelyen, a beruházási támogatás nélkül gazdaságtalan beruházás, támogatás hatására üzemi szinten gazdaságossá válhat. • A közepes termőhelyen véghez vitt öntözésfejlesztések tehát csak feltételekkel (megfelelő vetésszerkezet, nagy szaktudás, korszerű technológia, stabil piac és értékesítési lehetőségek) támogathatók. • Az öntözés gazdaságosságának rendkívüli érzékenységét mutatja ilyen körülmények között, hogy az értékesítési árak mindössze 2-3%-os csökkenése gazdaságtalanná teheti a beruházást. A kritikus vízszolgáltatási díjak, is meglehetősen alacsonyak ilyen körülmények között, mindössze 7-8 Ft/m3.
Esettanulmányokon alapuló gazdasági kalkulációk egyes eredményei
Gyenge termőhelyeken (< 17 AK) • A többletbevételek már az egyes évek többletköltségeinek fedezésére sem elegendők. • Még az optimista szcenárió (hozam, értékesítési ár, termelési költségek, piaci kamatlábak, max. támogatás) esetén sem térülnek meg az öntözési beruházások. • A beruházás gazdaságossága már statikus vizsgálatok mellett is negatív. • Az öntözőberendezés gazdaságossága gyenge termőhelyen dinamikus szemléletben erősen negatív, az NPV folyamatosan csökkenő tendenciát mutat. • Ezen érdemben a beruházási támogatások sem változtatnak, így egyértelmű, hogy gyenge termőhelyen öntözésfejlesztés még feltételesen sem támogatható. • A beruházások itt mind üzemi, mind nemzetgazdasági szinten abszolút gazdaságtalannak bizonyulnak.
MUNKATÁRSAIM NEVÉBEN ÉS SAJÁT NEVEMBEN KÖSZÖNJÜK A MEGTISZTELŐ FIGYELMET!
