MEZİGAZDASÁGI SZEMLE. HAVI FOLYÓIRAT. III. évfolyam. Magyar-Óvár, 1885. évi augusztushó 15-én. VIII. füzet. Albrecht fıherczeg İ Fensége magyar-óvári uradalmának rövid ismertetése. Minden magyar gazda tudja, ha csak valaha gazdasági termény- vagy állatkiállitáson megfordult, hogy Albrecht fıherczeg uradalmaiban minta gazdálkodást őznek; a szaklapokban is gyakran találkozunk nevével, s méltán, mert ezen uradalom annyiszor lépett fel kezdeményezıleg, úgy a növénytermelés mint az állattenyésztés terén, hogy talán ez az oka annak, hogy a legtöbb gazda a magyar-óvári uradalrnat oly „czifra gazdaság”-nak tartja, amely minden izében szép, szemre való ugyan, de amely - miután csakis a külsıségre tekintenek - nem jövedelmez. Az igazgatóság lekötelezı szivességébıl ujabban is alkalmam volt nemcsak az uradalom nagy részét ismételve megtekinteni, de a bécsi központi számvevıségtıl összeállitott hivatalos jövedelmezıségi összeállitások is rendelkezésemre bocsáttatván, a legnagyobb határozottsággal kijelenthetem, hogy czifraságnak nyomát sem láttam, s hogy ugyanezen uradalom a benne fekvı tıkét a mult évben közel 30.000 frt tıkeleirások után 5·2 %-kal kamatoztatta, ami - tekintve elıször a multévi kétségbeejtıen alacsony gabonaárakat, továbbá hogy az új kataster folytán a földadó 7215 frttal emeltetvén, ennek megfelelıleg a talaj tıkeértéke 537.113 frttal vétetett a multévinél magasabbra - oly eredmény, amelynek ily szigoru számitás mellett mását kell keresni az országban. Különösen oly kedvezıtlen éghajlati és talajviszonyok között, mint amilyenek között ezen uradalomnak kell mőködnie. 25évi átlagban Magyar-Óváron csak 543 m/m-t tesz az évi csapadék, míg ez Herczeglakon a béllyei uradalomban, Markovits följegyzései szerint, 748 m/m-t tesz ki; az évi középhımérsék nálunk csak 9·7º C., míg Herczeglakon 11º C.; ha még azután hozzávesszük, hogy Mosony megye talajának s így az uradalom területének termırétege átlagban nem mélyebb a 25 c/m-nél, mely alatt többnyire durva kavics fekszik, s így az esı és más csapadék rendkivül könnyen átszüremlik rajta: be kell látni, hogy ezen uradalom éppen nem Kanaán völgyében fekszik, de hogy e szép eredmények csakis a magas intelligentia és személyes ambitio folyományainak tekintendık, s hozzá még annak, hogy a szükséges forgótıkékben és beruházási összegekben nincs hiány. Az egész uradalom területe 35.591 kat. hold, de ennek 16 %-a tó, csatorna, kıbánya és teljesen terméketlen. Házi kezelés alatt csak 22.194 hold van, melybıl 10.968 hold (49 %) szántóföld, 7082 hold (22 %) rét, 1276 hold (53/4 %) legelı és 1212 hold (5½ %) erdı van. Az összes uradalom tıkeértéke 6,194.129 frt 66 kr, összes évi adója pedig 100.995 frt 82 kr.
Eltekintve a kibérelt területek, technikai vállalatok, ménes stb, értékétıl, a gazdasági tisztikar által kezelt terület tıkeértéke, beruházásokkal együtt, 3,971.144 frtra rúg. Növénytermelés. Daczára annak, hogy az uradalom területének egyharmadát rét képezi, a szántóföldeknek több mint egyharmada: 34·43 %-a takarmánytermelésre fordíttatik; fıbb piaczi termények: ıszi búza 23·3 % területen (19évi átlagtermése kat, holdankint 10·89 H/l), ıszi és tavaszi árpa 10 % területen (átlagtermés 19 évrıl a tavaszi árpánál 13·20 H/l, kétévi átlag az ıszi árpánál 16·85 H/l), tengeri 12·23% (19évi átlag 13·35 H/l), zab 7·66 % területen (átlag 17·11 H/l). A takarmányfélék közül sem a lóher, sem a luczerna, sem a baltaczim nem levén biztosan termelhetı (e három összesen a szántóföld területének csak 1·5 %-án vettetik), fıszerepet a zabos-, árpás- és rozsosbükköny (10·54 %), csalamádé (6·92 %), takarmányrépa (6·75 %), mohar (4·90 %) képezik; az ugar végül 4·40 %-át képezi a területnek, de csakis a legsilányabb kavicsos földek ugaroltatnak. Az ıszi keverék termés-átlaga 8·59, a tavaszié 11·58, takarmányrépáé 167·45, moharszénáé 20·60, lóherszénáé 19·85, réti szénáé 9·52; a többi zöldtakarmány, szárazra számítva, 19·58 q-át ad s szalma- és polyvatermés átlaga holdankint 13·52 q. A piaczi növények összesitett értéke 1884, évben 433.115 frt volt, mibıl egy holdra 65 frt esik, a takarmánytermés összes értéke pedig 220.927 frt, holdankinti átlag 24 ½ frtot tesz ki, úgy hogy a növénytermelés productiójának összértéke a mult évrıl 654.042 frt, mibıl egy hold szántóföldre 413/4 frt esik. Ha ezen kimutatást az 1874-kivel - tehát a 10 év elıttivel - egybevetjük: termeltetik (a szántóföld százalékaiban kifejezve [több +, kevesebb -]) búza + 5·72, rozs -2·85, árpa + 5·2, zab -5·54, szemestengeri -1·50, csalamádé -2·94, répa + 3·92, mohar -1·70, repcze + 2·15 %. Amibıl nemcsak azt lehet következtetni, hogy az értékesebb piaczi növények termelése tért foglal, de azt is, hogy a talaj annyira megjavult, hogy a kevesebb igényü rozs és zab helyett az igényesebb búza-, repcze- és árpatermelés fokozása lehetıvé vált; e különbségek helyes megbirálására itt csak azt emlitem meg, hogy a szántóföld egy százaléka 109·68 kat. holdat tesz ki. Ha most tekintetbe vesszük, hogy a terjedelmes rétek s a nagyban üzött takarmánytermelés mellett az uradalom 1884-ben 122.459 frtot adott ki concentrált takarmányra - korpa, repczepogácsa, malátacsira - mi kerekszámmal mintegy 22.000 q concentrált takarmánynak felel meg, mit bátran fölvehetünk 2400 hold szántóföld takarmánytermésének: be kell látnunk, hogy a magyar-óvári uradalom, megértve a kor jelszavát, a gabonatermeléstıl elvette s az állattenyésztésre helyezte át a gazdálkodás súlypontját; s ez az egyik fıoka, hogy a mult évben is képes volt a benne fekvı tıkét oly szépen kamatoztatni, mint kevés gazdaság az országban. Ami az állattenyésztést illeti, volt 1884. deczember 31-én az uradalomban: 263 drb igásló, 101 drb csikó, 121 drb hizóállat, 328 drb igásökör, 48 drb bika, 1910 drb tehén, 1584 drb üszı, 107 drb bikaborju, 3 drb ökörtinó és 19 szamár; ebbıl egy számosmarhára 3·02 hold szántóföld esik, ami - tekintve, hogy váltógazdaságnál egy hold földre 100 k/g élısulyu marhát számitanak - elegendınek mondható. Máskép áll a dolog, ha a saját kezelés alatt álló 10·968 hold földet az igásállatok számával (567-el) osztjuk; tekintve azonban, hogy az uradalomban mult évben két gızeke volt, 1) s egy gızeke mintegy 18 pár igásállat munkáját végzi: ennek beszámitásával 2 X 18 = 36 X 2 = 72 igásállattal kell többet fölvenni, mikor is 663 drb igással osztva a szántóföld területét, egy igásállatra 17 hold föld jut. Kodolányi szerint váltógazdaságnál kell egy pár igásmarha 40 holdra, míg belterjesebb gazdaságnál 30 holdra; a magyar-óvári uradalomnál egy pár igavonóra 34 hold esik, mi az uradalom belterjes gazdálkodását eléggé illustrálja. Összehasonlitásul legyen szabad megemliteni, hogy a mult füzetben megemlitett elıszállási uradalomban 20.879½ hold szántóföldre 1009 igavonó-állat esik; így egy igásállatra kerekszámmal 20 hold, egy pár igavonóra 40 hold esik. Ugyanezen uradalomnak
összes marhalétszámát, sertést, birkát számosmarhára átbecsülve, 4858 drb állatot kapunk eredményül; s így egy hold szántóföldre 4·3 drb számosmarha jut, mi ily latifundiumnál szintén igen szép eredmény. Még aránylag több marha van a kapuvári béruradalomban, hol a legutóbbi összeállitás szerint 4646 H/a = 8073 holdra - a sertéseket, gulyát, birkát számosmarhára átszámítva - 3261 drb marhát kapunk, mibıl 2·5 holdra esik 1 drb számosmarha. Na de ezen uradalom 18.407 H/a = 31.357·1 hold területébıl 25·24 % szántóföld mellett 36·9 % rét és 13·3 % legelı van, s így a takarmányt nem kell oly mértékben a szántóföldön termeszteni. Ugyanezen uradalomban 605 drb igavonó levén, egy igásfogatra kerekszámmal 27 hold szántóföld esik. Gróf Károlyi Alajos uradalmaiban, a kiállításon megszerezhetı füzet szerint, 35.614 kat. hold szántóföldön 460 drb igásló, 1772 drb igásökör s így 2232 drb igásállat van, mibıl egy pár igásmarhára 25·2 hold esik. Ugyanezen uradalmakban van még 568 drb ló és csikó, 1990 drb gulyabeli marha, 59.024 drb juh. 10 drb juhot egy számosmarhának véve, van összesen 10.692 drb trágyakészitı marha, s így 3 ½ holdra esik egy marha. Takarmánytermelésre itt is az egész terület 30·9 %-a fordíttatik. A rétek és legelık területe 16.000 holdat tesz ki, s így a termelésre használt terület 45·5 %-a szemtermelésre lesz használva, 54·5 %-a pedig takarmány, rét, legelı és ugar. Amihez csak azt kell még megemliteni, hogy gulyabeli marha, ménes, birka nem produkálnak annyi trágyát, mint a folyton istállón tartott tehenek és növendékmarha. A helybeli gazdasági akadémia kis gazdaságában egy igásfogatra 25·5 kat. hold, s egy számosmarhára 3·4 kat. hold szántóföld esik. Ha a magyar-óvári uradalom trágyaproductióját a marhalétszám után akarjuk kiszámitani, s Kodolányi szerint egy ló után 90, jármosökörnél 100, istállón tartott tehénnél 25, istállón tartott növendékmarhánál 80 q trágyát számitunk eredményül: mintegy 450.000 q trágyát kapunk, mibıl egy holdra 200 q-át számítva, 2250 holdat s így az egész szántóföld egyötödénél többet lehet jól megtrágyázni. Rendkivül érdekes adatokat nyujtanak továbbá a tehenészet körébıl vett kimutatások, már azért is, mert ez adatok közel 2000 tehénre vonatkoznak; s ez oly tekintélyes szám, hogy bátran igényt tarthat arra, miszerint általános érvényünek tekintessenek adatai. A tejgazdaság jövedelmezısége, már mielıtt a kiszámitáshoz nyúlnánk, kiderül abból is, hogy a tehénlétszám 1882-ki deczemberhez képest 1884-ki deczemberig 153 drbbal emeltetett; s ugyanebbez viszonyítva, a fejési többlet az 1883-ki fejéssel szemközt 426.281, az 1882-kihez képest pedig 711.900 1-t tesz ki. Nagyot tévednénk azonban, ha a több tejet egyedül a tehénállomány szaporitásának tulajdonitanók; hogy az legnagyobbrészt a gondos tenyészkiválasztásnak és az okszerü etetésnek tulajdonitandó, legjobban bizonyítja azon körülmény, hogy 1884-ben egy tehénre egy évre 2153 l tej s így napi átlagban 5·9 l esett; az 1883. évi átlag 1913, a napi átlag pedig 5·51 1-t tesz ki; s hogy ez nem a véletlenségnek tulajdonitandó, kiderül abból, hogy a napi átlag 1882-rıl 1883-ra is 0·18 l emelkedést mutat; e téren tehát állandó haladásról lehet szó. Az 1883. évrıl az 1884. évre mutatkozó napi 0·39 1-nyi fejenkinti fejési átlagtöbblet a legkisebb számmal van ugyan nyomtatva, de megérdemlené, hogy a legnagyobb számmal nyomassék; mert ez mutatja legjobban a haladást, ez mutatja, hogy az uradalom tejgazdálkodása hatalmas lépésekben megy elıre; mert tekintve, hogy az uradalom tehénállománya 1910 drb: ez naponkint 745 1 tejszaporulatot képvisel 55 frt 87 kr értékben, mi egy évre 271.915 l tejnek felel meg 20.394 frt 37·5 kr értékben. Érdekelt végére járni annak, hogy a nagyobb fejési átlag nincs-e nagyobbmérvü mesterséges takarmány által compenzálva? Az igazgatóság oly szives volt ezen számlába is betekintést engedni, - s ebbıl kitetszik, hogy a mult évben mesterséges takarmányra (repczepogácsa, malátacsira, korpa) kiadatott 122.459 frt és pedig - daczára annak, hogy a
mult évben a tehénállomány 107 drbbal emelkedett - 26.772 frttal kevesebb, mint 1883-ban; mi kis részben ugyan annak tulajdonitandó, hogy a mesterséges takarmány ára is alászállott; de azért bıségesen kitetszik az is, hogy a fejési szaporulat tisztán az okszerőbb takarmányozásnak tulajdonitandó. Általában véve, legyen szabad fölemliteni, hogy a 3,918.104·4 l tej; ebbıl eladatott literenkint 7.5 krjával: Bécsben Helyben Deputatum sajt készíttetett föletettetett
3,721.413·8 l 80.485·6 „ 48.637 „ 53.368 ,,-bıl 14.200 „
Sajtalakban értékesíttetett 1 l tej 4·57 krral; ez az oka, hogy az egész tejmennyiségnek csak mintegy ½ %-ából készitettek sajtot, amikor talán a bécsi conjuncturák, mint évenkint rendesen, junius hónaptól kezdve - midın a forró fıvárosból, aki csak teheti, ki a „zöldbe” menekül – meglazulnak. Hogy Albrecht fıherczeg İ Fensége többi uradalmaiban is mily súlyt fektetnek a tejproductióra, kiderül onnan, hogy ezek összesen évenkint 8 ½ millió liter tejet fejnek több mint ½ millió forint értékben. Így a béllyei uradalomban 786 drb tehén van, melyek naponkint és fejenkint 5·6, évenkint 2044 l tejet adnak (1883. évi átlag 1920, 1882, évi átlag 1788 1); itt már sokkal rentabilisabb a sajtüzlet, s ez okból 1,088.641 l tejbıl készitettek 70.946 frt értékü sajtot, és sajtalakban 1 l tej 6·52 krral lett értékesítve, míg a fris tejért átlagban csak 6·53 frt kaptak. Az uradalmi átlagos brutto-tej haszon tehenenkint 136 frtot tesz. A saybuschi uradalomban csak 259 drb tehenet fejnek, melyeknek napi átlag-tejhozama 8·52 l, azaz egy évben 3110 l; értékesiti a tejet: frisen 6·21 krral, sajtalakban 6·36 krral; a tehenek évi átlag-tejhozama 196 frt. A tescheni uradalom 1083 drb tehenet fej, melyek napi átlaga 5·57, évi átlaga 2033 l; értékesiti a tejet: frisen 5·95 krral, sajtalakban 5·29 krral; s így egy tehén évi átlag-tejhozama 110 frtot tesz. Ezen adatokból kiszámíthatjuk a magyar-óvári uradalom kilencz gazdaságának bruttojövedelmét. Bevételek:
Növénytermelésbıl. Piaczi terményekért Takarmányért összesen
433.155 frt 220.927 „ 654.082 frt = 62·1 %
Állattenyésztésbıl. Tejért Eladottállatokért
219.328 frt 119.921 „ összesen 399.249 frt = 37·9 % Bevételi fı-összeg 1,053.331 „ = 100 „
Vagy ha a takarmány értékét mint felbecsült értéket, melynek ára tulajdonképen az állattenyésztés jövedelmeiben szerepel, elhagyjuk: növénytermelésbıl bevett az uradalom 433.155 frtot, az állattenyésztésbıl 399.249 frtot, összesen 832.404 frtot, minek 52 %-a a növénytermelés, 48 %-a az állattenyésztés jövedelmét képezi; mi legjobban documentálja a két jövedelmi ág között levı helyes arányt.
Eltekintve a technikai vállalatok, kibérelt területek, ménes stb.-tıl, az uradalom tıkeértéke 3,971.144 frt; hozott pedig tisztán, levonva az összes levonandókat, 269.530 frtot, tehát holdankint 10 frt 1 krt, és kamatoztatta a benne fekvı összes tıkéket 5·2 %-kal, mi tekintve a multévi általános árdepressiót - bizonyosan igen szép eredménynek mondható; tekintve, hogy a földek összes bruttojövedelme csak 41 3/4 frta rúg, s így 2 ¼ frttal (egészben véve 17.902 frttal) kevesebbre, mint az 1883. évben. Különösen figyelemreméltó e nagy jövedelem, ha szembeállitjuk a különbözı okokból bérbeadott területek jövedelmével, melyek a bennök fekvı tıkét csak 2·5-2·3-2·2 %-kal kamatoztatják; eltekintve a parcellázva kiadott területektıl, melyek átlagban 5 %-ot hoznak, amibıl nem az következtetendı, mintha a parcellázás valami nagyon rentabilis vállalat volna; mert míg ez a földet a folytonos önkénytes termelés mellett kizsarolja, addig a házilag kezelt birtokon produkált, közel fél millió métermázsa trágya értéke nincs a jövedelembe felvéve, holott vidékünkön egy szekér trágyának 1 frt 50 kr az ára. Emlitetlenül nem hagyható továbbá, hogy az uradalom ujabban 23 K/m hosszuságban lóvasutat építtetett, mely a Hanságból kiindulva, a lehndorfi, albrechtsfeldi, casimiri és kleylehofi területeket közvetlenül, Wittmannshofot és Márialigetet közvetve füzi össze a magyar államvasút Hegyeshalom állomásával, melynek két, összesen 5 K/m hosszu szárnya most van épülıben; kitünı szolgálatokat tesz ezen vasút a hansági tızeg és széna, továbbá a Bécsnek szánt tej, a bevásárlott mesterséges takarmány, vásárolt szén, eladott termékek stb. szállitásánál; az 1·10 m/ vágányszélességü vasút összes fölszereléssel 125.002 frtba került, mely összeget az érintett gazdaságok kamatoztatnak. Hogy e vasútnak mily forgalma van, még nem lehet biztos számokkal kimutatni, mert a vágánynak majdnem fele a mult évben készült el; a multévi forgalom mégis 113.777 q-át tett ki. A magyar-óvári uradalom egyik további nevezetessége a Hegyeshalmon 1884-ben épült és 15.000 q szemesélet befogadására számitott magtár, mely rendkivüli szélessége daczára csak 35.882 frtba került, és nem valami 4-5emeletes kıvár, mint a régi „granarium”-ok, de a modern igényeknek megfelelı mintaszerü raktár, melybıl a gabonát zsákhordó-kocsikon közvetlenül az államvasút waggonjaira lehet szállitani. Azt hisszük, jó szolgálatot teszünk olvasóinknak, midın e raktár terveit és beosztását egy más alkalommal lapunkban - az uradalmi igazgatóság szivességébıl - bemutatni fogjuk. Az uradalom azonkivül 3248 kat. hold erdıvel is bir, melybıl az 1884-ki elszámolási évben 9488 m/3 fát nyert; a vadászat pedig 1697 frt 83 krt hozott. A gazdasági mellék-iparágak közül megemlitendık elıször is a magyar-óvári, hengermalom; e rövid idı elött teljesen újjá épitett s a jelenkor összes követelményeinek megfelelı malom el van látva egy nagy vizikerékkel 60 lóerıre, egy kisebbel 40 lóerıre, azonkivül egy 60lóerejü gızgéppel, melynek rendeltetése: alacsony vízállás esetén a szükséges hajtóerıt szolgáltatni. Van 12 hengerszéke, 7 köve, - s úgy be van rendezve, hogy terményei bármely budapesti maloméval kiállják az összehasonlitást. 1884-ben ırölt 41.760 q búzát, 4948 q részint árpa-, részint kukoriczadarát. A márialigeti vizimalmot szintén a Lajta hajtja, s ez 4 hengerszékkel és 7 kıjárattal van ellátva, melyet egy 60lóerejü vizikerék tart mozgásban; megırölt 1884-ben 10.100 H/l búzát, 19.700 H/l rozsot és 2600 H/l árpát; darált pedig 9400 H/l árpát, kukoriczát stb. A magyar-óvári sörház 90 H/l sör egyszerre való fızésére, 724 m/2 malátaszérüvel és 10.000 H/l sör egyszerre való befogadására berendezett ászokpinczékkel 1884-ben feldolgozott 4776 q árpamalátát, 77·7 q komlót; fogyasztott 2076 q kıszenet és 633 m/3 fát; elıállitott pedig 6480 H/l márcziusi, 8730 H/l ászok- és 5670 H/l fejtett sört, összesen 20.880 H /l-t; minek fogyasztási adója 41.381 frt 98 krt tett ki, a benne fekvı tıkét 7·9 %-kal kamatoztatva. A magyar-óvári sör jó hírnek örvend, s a környéktıl eltekintve, Budapesten is piaczot tudott hóditani magának.
Végül megemlitendı a hansági tızegnyerés, mely ugyan még nincs odafejlesztve, ahova fejlıdhetnék; most azonban, hogy az uradalmi vasút egész a Hanság tızegtelepeiig nyulik, e kincsesbányának kiaknázása is a közel jövıben már nagyobb mérveket fog ölteni. A kiállitás látogatói elıtt az Albrecht fıherczeg İ Fensége pavillonában feltüntetett azon ½ m/ vastagságu tızegdarab, mely vizi-növények rendkivül vékony gyökereinek szövevényébıl áll, mely - mint kitünı almozó-anyag (háromszor annyi trágyalevet szí fel, mint maga nyom), csomagoló-anyag, matrácz-töltelék, tüzelı-anyag, szagtalanitó-szer árnyékszékekbe - igen sokoldalu felhasználásra alkalmas. Nyeretett 1884-ben 15.120 q nyers tızeg, mibıl 700 q-át maga használt fel az uradalom. Azt hisszük, hogy rövid idın ezen industria is az uradalom többi vállalataihoz hasonló mérveket fog ölteni s azzá fejlıdni, amivé egy világváros (Bécs) közelében egy ily tızegtelep fejlödhetik. Legyen szabad még e rendkivül becses és érdekes adathalmazból a következöket közölni:
Hogy pedig az uradalom fölszerelésérıl tájékozást nyujtsak: hogy van az uradalomban: Fowler-féle gızeke Gızcséplıgép gız-kukoriczamorzsológép locomobile járgányos cséplıgép szállítható járgány aratógép kaszálógép
3 drb 9 „ 3 „ 5 „ 2 „ 7 „ 49 „ 15 „
sorvetıgép 36 drb tızegvágógép 9 „ szénasajtó 3 „ darálómalom 2 „ uti locomobile, tíz lóerıre, öt waggonnal 1 „ major 20 „ szalma-elevator 8 „
Ezzel egyelıre befejezem e vázlatos ismertetést; az olvasó, azt hiszem, igen sok tanulságost fog benne találni, annyival is inkább, mert e számok teljesen reálisak, melyek szives átengedéseért legyen szabad e helyen a fıherczegi jószágigazgatóságnak meleg köszönetemet kifejezni. E leplezetlen számokat bátran lehet köztudomásra hozni, mert minden lépten-nyomon a fıherczegi tisztikar magas gazdasági intelligentiáját mutatják és meggyıznek bárkit arról, hogy az Albrecht föherczeg İ Fensége magyar-óvári uradalma nem „czifra gazdálkodást” de „haszongazdálkodást” őz, és pedig oly sikerrel, hogy a már régebben reáruházott „mintagazdaság” elnevezést tökéletesen megérdemli, mert mind berendezése,
mind vezetése, mind jövedelmezısége tekintetében tényleg mintául szolgálhat és szolgáljon a magyar gazdának. Dr. Kosutány Tamás
1
) Most már három gızekével dolgoznak.
