TARTALOM
I.
Bevezető
II.
Településszerkezeti terv és leírás 1.
A területfelhasználás
2.
A tájrendezési és természetvédelem
3.
A zöldfelületi rendszer
4.
Az örökségvédelem
5.
A közlekedés
6.
A közműellátás
7.
A környezetvédelem
8.
A védőterület és védősávok
9.
A korlátozások
III.
Változások (beavatkozások és ütemezések)
IV.
A település területi mérlege
V.
A területrendezési tervvel való összhang igazolása
VI.
A biológiai aktivitásérték számítási eredménye
VII.
Településszerkezeti terv alátámasztó munkarészei: a)
Környezeti értékelés
b) Mérnökgeológiai szakvélemény VIII.
Helyi építési szabályzat módosító rendelete
IX.
Terviratok, függelékek 1.
Településfejlesztési döntés
2.
Tájékoztatás a környezeti értékelés szükségességéről
3.
Önk-i határozat környezeti értékelés szükségességéről
4.
Partnerségi egyeztetésről döntés
5.
Szakhatósági levelek, vélemények
6.
Önkormányzati állásfoglalás
DECS NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK 3. SZÁMÚ MÓDOSÍTÁSA /KÜLÖNLEGES BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT IDEGENFORGALMI TERÜLET KIALAKÍTÁSA CÉLJÁBÓL/
I. 1.
BEVEZETÉS
Településfejlesztési döntés
Decs Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete 23/2013. (I. 30.) Kt számú határozatában (Településfejlesztési döntés) úgy döntött, hogy Településrendezési tervét módosítja a szőlőhegyen található kertes mezőgazdasági terület különleges beépítésre nem szánt idegenforgalmi területbe történő átsorolása érdekében. 2.
Előzmények
Településfejlesztési koncepció – elfogadva 48/2007. (III. 29.) Öh határozattal Településszerkezeti terv - elfogadva 137/2008. (VIII. 26.) Kt határozattal Helyi Építési Szabályzat – jóváhagyva 19/2008. (X. 01.) Kt rendelettel Településszerkezeti terv 1. számú módosítása (Decsi Szőlőhegy Mk-Bk övezet kialakítása) – elfogadva a 4/2011. (01. 25.) sz. Kt. Határozattal Helyi Építési Szabályzat 1. számú módosítása - jóváhagyva 1/2011. (I. 27.) számú Kt rendelettel Településszerkezeti terv 2. számú módosítása (Decsi Szőlőhegy Kk-id övezet kialakítása) – elfogadva a 86/2012. (IV.25.) sz. Kt. Határozattal Helyi Építési Szabályzat 2. számú módosítása - jóváhagyva 12/2012. (V.03.) számú Kt rendelettel Környezeti értékelés szükségességéről szóló tájékoztatás és döntés – elfogadva 218/2013. (IX. 25.) számú határozattal. A Településfejlesztéssel és településrendezéssel összefüggő partnerség rendjéről - 59/2013. (III. 27.) 3.
A módosítás általános célja, rövid leírása:
Különleges beépítésre nem szánt idegenforgalmi terület kialakítása Kk-id A szőlőhegyi 1628/9, 1628/10, 1630 hrsz-ú ingatlanokon a tulajdonosok részéről igényként merült fel az általuk termelt mezőgazdasági termékek és élelmiszerek előállítására és bemutatására szolgáló gazdasági épület építésére, mely falusi vendégasztal szolgáltatásra alkalmas helyiséget is tartalmazna. Ez a szolgáltatás maximum napi 15 fő vendégül látását jelenti a helyben előállított terményekből és élelmiszerekből. A jelenlegi Mk-z, azaz a volt zártkerti szőlőhegyi kertes mezőgazdasági terület övezete idegenforgalomhoz kapcsolódó funkciók létesítését nem teszi lehetővé. A környék borászati kultúrája miatt egyre nagyobb szerepet kap a borturizmus fejlesztése. A kertes mezőgazdasági területeken jelenleg nem létesíthető előbbit támogató funkció. A különleges beépítésre nem szánt különleges idegenforgalmi terület kialakításával az idegenforgalomhoz - elsősorban a falusi turizmushoz, a szőlészet-borászathoz kapcsolódó bemutatóhely, falusi vendégház és az ezen funkciókkal összhangban lévő rekreációs, szolgáltató funkciók létesülhetnének – a jelenlegi rendeltetések megtartása mellett. A jelenlegi szőlőhegy látványa a területfelhasználás változásával nem módosulna jelentős mértékben, tekintettel arra, hogy a tervezett övezetben is hasonló tömegű, kialakítású épületek, építmények létesülhetnek. Helyi Építési Szabályzat módosításra kerül a különleges beépítésre nem szánt idegenforgalmi terület övezetére vonatkozó beépítési értéket tekintve. (3%-ról 5 %-ra történő emeléssel). A tervezett módosítással a terület jövőbeni beépítettsége a környezetében lévő területek - volt zártkerti szőlőhegyi kertes mezőgazdasági övezet beépítési paramétereit kismértékben haladja meg.
II.
DECS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV LEÍRÁSÁNAK III. SZÁMÚ MÓDOSÍTÁSA (DECSI SZŐLŐHEGYEN KÜLÖNLEGES BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT IDEGENFORGALMI TERÜLETBE SOROLÁS) Jóváhagyva a ……………..sz. Kt. határozattal (A mellékelt településszerkezeti tervlappal együtt értelmezendő) 1.
A területfelhasználás
A tervezési terület Decs közigazgatási területének nyugati részén, a szőlőhegy északi részén, különleges külterületen (volt zártkerti részen) található. A módosítás az 1628/9.; 1628/10.; 1630.; 2438. és a 1631. hrsz-ú ingatlanokat érinti. A tömb az alábbi területekkel határolt: Északi irányból: 1627 hrsz-ú út Keleti irányból: 56. számú főút (0102/8. hrsz) és 1632. hrsz-ú út Nyugati irányból: zártkert határa Déli irányból: 1632. hrsz-ú út A módosítással érintett ingatlanok Mk-z, azaz volt zártkerti szőlőhegyi kertes mezőgazdasági területből Kk-id , különleges beépítésre nem szánt idegenforgalmi területbe kerül átsorolásra. A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt az OTÉK által meghatározott egyéb területektől eltérő területek. A területen a szőlészet-borászathoz kapcsolódó bemutatóhely, falusi vendégház és az ezen funkciókkal összhangban lévő rekreációs, szolgáltató épületek helyezhetők el. A főépületben lakófunkció is létesíthető. 2.
A tájrendezési és természetvédelem
A módosítással érintett terület a szőlőhegy teljes területével együtt a Megyei Területrendezési Terv alapján is tájképvédelmi terület övezetébe esik. A területen helyi, vagy országos védettség alatt álló, vagy arra érdemes/javasolt természeti érték nem található. A szőlőhegyen a kertes mezőgazdasági területeken kívül kertes mezőgazdasági birtokközpont kialakítására alkalmas területek, valamint különleges beépítésre nem szánt idegenforgalmi területek is találhatóak, amelyeken a borászathoz, vendéglátáshoz, szálláshely szolgáltatáshoz kapcsolódó szolgáltató funkciók is elhelyezhetőek. A módosítást érintő területen a kertes mezőgazdasági területekhez hasonló kialakítású, tömegű épületek létesíthetőek, amelyek illeszkednek a meglévő adottságokhoz. A tájképvédelmi területre vonatkozó előírások alapján az övezetben közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon, a tájképvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával - beleértve a felszín alatti vonalvezetést is - kell elhelyezni. 3.
A zöldfelületi rendszer
A tervezési terület a Szekszárdi-dombság része. A területen és környezetében lévő mezőgazdasági ingatlanok túlnyomó részt szőlő és kert művelési ágba tartoznak. A szőlőhegyi dombságra jellemzően ezen a területen is számos kisebb gazdasági épület (tanya) és lakóépület található. A terület zöldfelületi aránya jellemzően nagy, mely a módosítást követően is megmarad. 4.
Az örökségvédelem
A tervezési területen belül az övezeti átsorolással érintett ingatlanokon országos védelem alatt álló vagy arra javasolt építmény nem található. A vizsgált tömböt a település rendezési terve helyi területi védelem alá helyezi, amelynek környezetében számos helyi védett épület is található. A területen a helyi építési szabályzat helyi területi védelemre vonatkozó előírásai betartandók.
Régészeti lelőhely vagy régészeti érdekű terület a tervezési helyszínen nem ismeretes. Az építés során előkerülő régészeti leletek felbukkanása esetén a hatályos vonatkozó jogszabályok betartandóak. 5.
A közlekedés
A módosítással érintett terület közelében, attól keleti irányban halad az 56. számú főút, amelyre csatlakozó dülőutak tárják fel a területet. A módosítással érintett ingatlanok mindegyike közútról, vagy saját használatú útról megközelíthető. 6.
A közműellátás
A módosítással érintett terület beépítésre nem szánt területbe sorolt. A közművesítettség mértéke a területen létesítendő technológiák, funkciók ismeretében alakítandók ki. A tervezési területen a szennyvízcsatorna-hálózat nincs kiépítve, ezért az ott épülő új létesítmények, épületek szennyvizének gyűjtését és kezelését –jogszabályi előírásoknak megfelelően - egyedi megoldásokkal, a technológia, illetve tevékenység függvényében kell kialakítani (pl. házi szennyvíztisztító berendezés). A terület vezetékes ivóvízzel ellátott. Új létesítmények építése esetén a hálózatra való csatlakozással oldható meg a vízellátás. A terület oltóvíz ellátása érdekében tüzi víz tárózó medence építése javasolt a területen. A tervezési területen a csapadékvíz elvezetését úgy kell megoldani, hogy az alacsonyabban fekvő épületeket ne veszélyeztesse. A településen a vezetékes földgázhálózatot kiépítették. A hálózat tervezett bővítése a területhez közel halad. Ennek megvalósítását követően – esetleges igény felmerülése esetén – újabb hálózatbővítéssel ez a terület is ellátható lesz. A terület elektromos energiával ellátott. Telefon, internet szolgáltatás a területen elhelyezendő funkciók ismeretében építendő ki. 7.
A környezetvédelem
Az övezeti átsorolás az alábbi környezetvédelmi kérdéseket veti fel: Földvédelem: A vizsgált terület környezeti állapota jónak mondható. Egykori zártkerti területen fekszik, ahol a kisméretű, 1500 m2 és 3000 m2 közötti nagyságú telkeken elsősorban szőlőművelés, gyümölcsös és kiskertes művelés folyik. A tulajdonos több ilyen telket vásárolt meg és rendezett 1 helyrajzi szám alá. A szomszédos telkek jelentős részén 60 m2 – 80 m2 nagyságú gazdaság épület is található. A területet keleti irányból az 56. számú főút határolja, nyugati irányból pedig a Szekszárdi-dombság déli nyúlványa. Felszín alatti vizek védelme: A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet 2. számú melléklete tartalmazza a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területek besorolásának a feltételrendszerét, a besorolásokat pedig a 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet tartalmazza, mely szerint Decs település közigazgatási területe a fokozottan érzékeny területek körébe sorolható, és beletartozik a kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség–védelmi területek közé is. A tervezési terület a környezetvédelemért felelős miniszter által jóváhagyott, 1:100 000 méretarányú országos érzékenységi térképe alapján érzékeny területnek („2a – 20 mm-nél nagyobb utánpótlódású területek”) minősül és nem érint kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség–védelmi területet. Továbbá a tervezési terület – morfológiailag kiemelt helyzetéből és földtani felépítéséből eredően – azonban kevésbé érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi területnek tekinthető és 500 m-es környezetében nem ismert ivóvíz kivétel sem. A tervezési terület azonban nem érinti sem a decsi vízműkutak, sem egyéb távlati, vagy meglévő vízbázis meglévő, vagy kijelölés alatt álló vízbázis védelmi területét. A tervezési terület decsi vízműkutak védőterületétől több mint 3 km-re található. Zaj- rezgésterhelés, levegőszennyezés: – A módosítással érintett területen és annak környezetében légszennyezettség szempontjából ökológiailag sérülékeny területek nincsenek. A környezeti levegőben található légszennyező anyagokra vonatkozó határértékeket a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet szabályozza.
A módosítással érintett területen tervezett tevékenységekkel kapcsolatban nincs tudomásunk olyan tevékenységről, mely jelentős levegőszennyezéssel járna. Amennyiben a tervezési területen mégis olyan
tevékenység kialakítását tervezik, amelyet a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 5. §-a tartalmaz, akkor védelmi övezetet kell majd kijelölni a kormányrendeletben foglaltak szerint. A tervezési területen a tevékenység úgy végezhető, illetve a fejlesztést úgy kell tervezni, hogy a környezeti zajkibocsátási határértékek betarthatók legyenek. A 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 5 §. (2) bekezdésben fel nem sorolt esetekben a környezeti zajforrás vélelmezett hatásterülete a környezeti zajforrást magába foglaló telekingatlan és annak határától számított 100 méteres távolságon belüli terület. A zajtól védendő területek és objektumok felsorolását szintén a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet tartalmazza, mely szerint a tervezési területen, ill. annak környezetében nincsenek sem védendő területek sem védendő objektumok. A zajterhelési határértékek teljesüléséről az üzemeltetőnek minden üzemelési körülmény esetén gondoskodnia kell. A Kk-id övezet azonban, a rajta elhelyezhető funkciók jellegéből fakadóan számottevő zajterheléssel nem járnak. 8.
A védőterület és védősávok
A területen a 2. pontban már ismertetett tájképvédelmi területen, és a 4. pontban ismertetett helyi területi védelmen kívül védőterület vagy egyéb védősáv nincs. 9. A korlátozások Mérnökgeológia Az OTrT kiemelt térségi és megyei területrendezési terv szinten a települést érintően földtani veszélyforrás területének övezetét állapítja meg. A település nyugati oldalán, valamint a módosítással érintett területen a jelenleg hatályban lévő megyei területrendezési terv csúszásveszélyes területet jelöl. A településrendezési terv I. számú módosítása során (decsi szőlőhegy Mk-bk jelű kertes mezőgazdasági övezet kialakítása) a Helyi Építési Szabályzat előírásai kiegészültek a csúszásveszélyes területekre vonatkozó beépítési feltételekkel. III.
VÁLTOZÁSOK (BEAVATKOZÁSOK ÉS ÜTEMEZÉSEK)
Az övezeti átsorolás jelentős változást nem eredményez, ugyanis beépítésre nem szánt övezetből egy másik beépítésre nem szánt övezetbe kerül átsorolásra a terület. Változást a területen elhelyezhető funkciók jelentik.
IV. terület
A TELEPÜLÉS TERÜLETI MÉRLEGE az eltérés mértéke %-ban Tolna megyéhez viszonyítva
az eltérés mértéke %-ban Decs területéhez viszonyítva
módosítással érintett terület nagysága:
2 ha
0,075 %
1,3 %
Decs zártkerti területének nagysága:
153,2* ha
5,7 %
100 %
Tolna megye összes zártkerti területének nagysága:
2665,1* ha
100 %
* http://www.takarnet.hu Tolna megye teljes területéhez viszonyítva az övezeti átsorolással érintett terület mérete nem jelentős.
V.
A TERÜLETRENDEZÉSI TERVVEL VALÓ ÖSSZHANG IGAZOLÁSA A területrendezési tervekkel való összhang megteremtése
A településrendezési terveknek a magasabb rendű országos és megyei területrendezési tervvel összhangban kell állniuk. Az Országos Területrendezési Tervről (továbbiakban: OTrT) szóló 2003. évi XXVI. törvény 2008. évi módosítása szerint Decs közigazgatási területének keleti része erdőgazdálkodási térségbe, nyugati része vegyes területfelhasználású térségbe, további területeinek nagy része mezőgazdasági térségbe tartozik. A települést nyugati oldalról érinti az M6 jelű autópálya, valamint az egyéb országos törzshálózati vasútvonal egy-egy szakasza. Az országos övezetek közül Decs területét, illetve azon belül a módosítás területét az alábbi övezetek érintik: -
Országos ökológiai hálózat: a település területét érinti, a módosítással érintett területet nem. Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület: a település közigazgatási területét érinti, a módosítással érintett területet nem. Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület: a település közigazgatási területét érinti, a módosítással érintett területet nem. Országos jelentőségű tájképvédelmi terület: a település közigazgatási területét, valamint a módosítással érintett területet érinti. Kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő terület: a település területét érinti. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Dél-dunántúli Iroda 440/3082/002/2010. számú, 2010. 10. 05-én kelt levele alapján a település területén nem található világörökség, illetve világörökség várományos terület. Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület: a település területét érinti, a módosítással érintett területet nem. Felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területe: a település területét érinti, a módosítással érintett területet érinti. Együtt tervezhető térségek: a település területét érinti.
01. Országos ökológiai hálózat övezete
02. Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete
03. Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete
05. Országos jelentőségű tájképvédelmi terület
06. Kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő terület
07. Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőségvédelmi terület
08. felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő terület
10. Együtt tervezhető térségek területe
Tolna Megye Területrendezési Tervének /jóváhagyva 1/2005. (II. 21.) önkormányzati rendelet, módosítva 4/2012. (II. 17.) számú önkormányzati rendelettel/ Térségi Szerkezeti Terve szerint a község területét az alábbi térségi területfelhasználási kategóriák érintik: a keleti, Duna menti területek (Gemenci erdő) erdőgazdálkodási térségbe, a középső legnagyobb területek (Sárköz síkvidéki része) a mezőgazdasági térségbe, 56. főúttól nyugatra, (Szekszárdi-dombság területe) a vegyes területfelhasználási térségbe tartoznak. A község külterületét az alábbi közlekedési elemek érintik: M6 jelű gyorsforgalmi út, 56. számú főút, mellékutak, egyéb országos törzshálózati vasútvonal, keskeny nyomtávú vasútvonal, térségi kerékpárút hálózat eleme. Az MRT övezetei közül Decs területét az alábbiak érintik: -
Magterület, ökológiai folyosó, pufferterület: a település területét érinti, a módosítással érintett területet nem. Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület: a település területét érinti, a módosítással érintett területet nem. Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület, erdőtelepítésre alkalmas terület: a település területét érinti, a módosítással érintett területet nem. Országos jelentőségű tájképvédelmi terület, térségi jelentőségű tájképvédelmi terület: az Országos jelentőségű tájképvédelmi terület érinti a módosítással érintett területet. Világörökség és világörökség várományos terület: a község területét a történeti települési terület érinti. Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület: a település területét érinti, a módosítással érintett területet nem. Felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területe: a település teljes területét érinti. Ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület: a település területét nem érinti. Együtt tervezhető térség: Sióagárd, Tolna, Szekszárd, Őcsény, Decs településeket szekszárdi fejlesztési alközponttal együtt tervezhető település-együttesként jelöli. Kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület, honvédelmi terület: a település területét nem érinti. Térségi komplex tájrehabilitációt igénylő terület: a település területét nem érinti. Nagyvízi meder: a község területét érinti, a módosítással érintett területet nem. Földtani veszélyforrás területe: a település teljes területét érinti. Vízeróziónak kitett terület: a település teljes területét érinti. Széleróziónak kitett terület: a település teljes területét érinti. Rendszeresen belvízjárta terület: a község területét érinti, a módosítással érintett területet nem. VI.
A BIOLÓGIAI AKTIVITÁSÉRTÉK SZÁMÍTÁSI EREDMÉNYE
A településrendezési terv módosítása során nem kerül sor beépítésre szánt terület kialakítására, a biológiai aktivitás érték nem csökken.
Decs, 2014. február 26.
Deák Varga Dénes vezető tervező TT 14-0058 Tóth Dóra Kata okl. településmérnök
Biczó Ernő polgármester
VII.
TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEI:
a)
TÁJÉKOZTATÁS KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS SZÜKSÉGESSÉGÉRŐL
ELŐZMÉNYEK Decs nagyközség érvényes Településrendezési tervvel rendelkezik. A Képviselőtestület a Településszerkezeti tervet és leíró részét az 137/2008. (VIII. 26.) Kt számú határozattal, a Szabályozási tervet és a Helyi Építési Szabályzatot a 19/2008. (X. 01.) Kt számú rendelettel hagyta jóvá. A terv 2011-ben módosításra került, amelyet a 14/2011. (01. 25.) sz. Kt. Határozattal és az 1/2011. (I. 27.) számú Kt rendelettel hagytak jóvá. A tervet 2012-ben is módosították, amelyet 86/2012. (IV. 25.) sz. Kt. határozattal és 12/2012. (V. 03.) számú rendelettel hagytak jóvá. A terv jóváhagyása óta felmerült magáncélú fejlesztési elképzelések szükségessé tették a Településrendezési terv módosítását, ezen belül a Településszerkezeti terv, a Szabályozási terv és a Helyi Építési Szabályzat kerül módosításra. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló, többször módosított 1997. évi LXXVIII. Törvény szabályozza a településrendezési tervek készítésének és jóváhagyásának rendjét. A törvényben foglaltaknak megfelelően a módosítás első lépéseként az Önkormányzat Képviselőtestülete 23/2013. (I. 30.) Kt számú határozatban kinyilvánította szándékát a Településrendezési Terv módosításáról, illetve meghatározta annak lényegi tartalmát (Településfejlesztési döntés). Az Önkormányzat, illetve a településszerkezeti terv és szabályozási terv elkészítésével megbízott tervezőiroda megállapította, hogy a rendezési terv módosítása az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet (továbbiakban: KR.) 1.§ (3) bekezdésének hatálya alá tartozik. A várható környezeti hatás jelentőségének eldöntése céljából a KR. 4.§ (3) szerint az alábbi tájékoztatást adjuk. 1. A TERVEZÉSI FELADAT A tervezési megbízás alapján a törvény előírásai szerint a már elkészült, településfejlesztési koncepción alapuló, szakágankénti alátámasztó munkarészeket tartalmazó településszerkezeti terv és szabályozási terv, valamint helyi építési szabályzat módosítása szükséges. A terv módosítása a községhez tartozó egykori zártkerti rész, a Szőlőhegy területén található, az 56. számú főúttól nyugati irányban. 2. A TERV, ILLETVE PROGRAM CÉLJA Decs nagyközség önkormányzata az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény valamint az országos településrendezési és építési követelményekről szóló módosított 253/1997.(XII.20.) korm. rendeletnek, valamint a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Kormány rendeletnek megfelelően kívánja megalkotni a tárgyi településrészre vonatkozó építési előírásait. 3. A MÓDOSÍTÁS LÉNYEGE ÉS AZ EREDETI TERVHEZ, ILLETVE PROGRAMHOZ MÉRT JELENTŐSÉGE - A Mk-z jelű, volt zártkerti szőlőhegyi kertes mezőgazdaság terület övezet egy részének Kk-id jelű, különleges beépítésre nem szánt idegenforgalmi területbe való átsorolása. A szőlőhegyi 1628/9, 1628/10, 1630 hrsz-ú ingatlanokon a tulajdonosok részéről igényként merült fel különleges beépítésre nem szánt idegenforgalmi terület kialakítása. A 2012. évi településrendezési terv módosítás már jelölt ki ilyen területfelhasználást a szőlőhegyen. A jelenlegi Mk-z, azaz a volt zártkerti szőlőhegyi kertes mezőgazdasági terület övezete idegenforgalomhoz kapcsolódó funkciók létesítését nem teszi lehetővé. A környék borászati kultúrája miatt egyre nagyobb szerepet kap a borturizmus fejlesztése. A kertes mezőgazdasági területeken jelenleg nem létesíthető előbbit támogató funkció. A különleges beépítésre nem szánt különleges idegenforgalmi terület kialakításával az idegenforgalomhoz - elsősorban a falusi turizmushoz, borturizmushoz – kapcsolódó funkciók létesülhetnének – a jelenlegi rendeltetések megtartása mellett. A jelenlegi szőlőhegy
látványa a területfelhasználás változásával nem módosulna jelentős mértékben, tekintettel arra, hogy a tervezett övezetben is hasonló tömegű, kialakítású épületek, építmények létesülhetnek. A terület beépítésre nem szánt területből (Mk-z) különleges beépítésre nem szánt idegenforgalmi területbe kerül átsorolásra, ezért a 9/2007. (IV. 3.) ÖTM rendelet 3 § b. alapján biológiai aktivitásérték számítás nem szükséges. A tervezett falusi vendégház létesítése új munkahely lehetőséggel járhat, ami a népesség helyben tartásának egyik fő eszköze. A földhivatali nyilvántartás alapján fent felsorolt földrészletek szőlő, szántó, gyümölcsös, kertes és kivett udvar művelési ágba tartoznak. A területen a beépítési intenzitás jelentősen nem változna, mert a jelenlegi Mk-z övezetben 3 %, amely a Kk-id jelű övezetben legfeljebb 5 %-ban kerül meghatározásra. A beépítésre nem szánt övezetek közművesítésére vonatkozóan a hatályos HÉSz az alábbi előírást tartalmazza: „HÉSZ 34. § (1) e pontja A beépítésre nem szánt területén elhelyezhető építményben keletkező szennyvizeket ha : - a napi keletkező szennyvíz mennyisége nem haladja meg az 5 m3-t és a közcsatorna hálózat még nem került kiépítésre, a település közcsatornázásának kiépítését követően pedig nem közelíti meg a területet 100 m távolságon belül, akkor a közcsatorna hálózat kiépítéséig, a szennyvizeket vízzárósági próbával igazoltan vízzáróan kivitelezett, zárt medencébe kell összegyűjteni és szippantó kocsival a kijelölt lerakóhelyre szállítani. Ha a közcsatorna hálózat kiépítése a területet 100 m távolságon belül megközelíti, akkor az érintett ingatlanokat egy éven belül kötelezni kell a közcsatornára való rákötésre. - a napi keletkező szennyvíz mennyisége meghaladja a 5 m3-t, a majd kiépítendő közcsatorna hálózathoz csatlakozni 200 m távolságon belül nem lehet, megfelelő befogadó rendelkezésre áll továbbá egyéb előírások, korlátok nem tiltják, valamint illetékes szakhatóságok (ÁNTSZ és a Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség) hozzájárulnak, akkor a keletkező szennyvizek tisztítására engedélyezhető helyben létesítendő szennyvíztisztító kisberendezés alkalmazása. A kisberendezés védőterület igénye nem nyúlhat túl a tárgyi telken. A tisztítóberendezéssel azt a tisztítási hatásfokot kell teljesíteni, amit a befogadóhoz igazítva az illetékes szakhatóság (Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség) meghatároz. Amennyiben a keletkező szennyvíz mennyisége meghaladja a napi 5 m3-t, de bármelyik illetékes szakhatóság nem ad hozzájárulást, akkor helyi szennyvíztisztító kisberendezés létesítése nem engedélyezhető, ki kell várni a közcsatorna csatlakozás lehetőségét, különben addig új építési engedély nem adható.” 4. HELYZETISMERTETÉS ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI INFORMÁCIÓK A vizsgált terület környezeti állapota jónak mondható. Egykori zártkerti területen fekszik, ahol a kisméretű, 1500 m2 és 3000 m2 közötti méretű telkeken elsősorban szőlőművelés, gyümölcsös és kiskertes művelés folyik. Tulajdonos több ilyen telket vásárolt meg és rendezett 1 helyrajzi szám alá. A szomszédos telkek jelentős részén 60 m2 – 80 m2 nagyságú gazdaság épület is található. A területet keleti irányból az 56. számú főút határolja, nyugati irányból pedig a Szekszárdi-dombság déli nyúlványa. A terület részben vezetékes ivóvízzel ellátott. Új létesítmények építése esetén a hálózat bővítésére lehetőség van. A területen vezetékes szennyvízhálózat nincs, kiépítését a belterülettől való távolság és a terület funkciója, a beépítés alacsony intenzitása nem teszi indokolttá. A tervezési területen a csapadékvíz-elvezetése a terület morfológiai adottságai miatt biztonságosan megoldható a befogadóba. A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet 2. számú melléklete tartalmazza a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területek besorolásának a feltételrendszerét, a besorolásokat pedig a 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet tartalmazza, mely szerint Decs település közigazgatási területe a fokozottan érzékeny területek körébe sorolható, és beletartozik a kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség–védelmi területek közé is. A tervezési terület a környezetvédelemért felelős miniszter által jóváhagyott, 1:100 000 méretarányú országos érzékenységi térképe alapján érzékeny területnek („2a – 20 mm-nél nagyobb utánpótlódású területek”) minősül és nem érint kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség–védelmi területet. Továbbá a tervezési terület – morfológiailag kiemelt helyzetéből és földtani felépítéséből eredően – azonban kevésbé érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi területnek tekinthető és 500 m-es környezetében nem ismert ivóvíz kivétel sem. A 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet, amely a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vizilétesítmények védelméről szól, meghatározza a felszín alatti vízbázisok esetében a belső, külső, valamint a hidrogeológiai védőidom és védőterületek meghatározásának, kijelölésének, kialakításának, és fenntartásának módját. Decs közigazgatási területét érinti a decsi vízműkutak, mint sérülékeny helyzetű védendő vízbázisok előzetesen lehatárolt védőterülete.
–
A tervezési terület azonban nem érinti sem a decsi vízműkutak, sem egyéb távlati, vagy meglévő vízbázis meglévő, vagy kijelölés alatt álló vízbázis védelmi területét. A tervezési terület decsi vízműkutak védőterületétől több, mint 3 km-re található. A településen a vezetékes földgázhálózatot kiépítették. A hálózat tervezett bővítése a területhez közel halad. Ennek megvalósítását követően – esetleges igény felmerülése esetén – újabb hálózatbővítéssel ez a terület is ellátható lesz. A tervezett létesítmények energiaszükségletét elektromos hálózatra való rácsatlakozással lehet biztosítani. A módosítással érintett területen és annak környezetében légszennyezettség szempontjából ökológiailag sérülékeny területek nincsenek. A környezeti levegőben található légszennyező anyagokra vonatkozó határértékeket a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet szabályozza. A módosítással érintett területen tervezett tevékenységekkel kapcsolatban nincs tudomásunk olyan tevékenységről, mely jelentős levegőszennyezéssel járna. Amennyiben a tervezési területen mégis olyan tevékenység kialakítását tervezik, amelyet a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 5. §-a tartalmaz, akkor védelmi övezetet kell majd kijelölni a kormányrendeletben foglaltak szerint. A tervezési területen a tevékenység úgy végezhető, illetve a fejlesztést úgy kell tervezni, hogy a környezeti zajkibocsátási határértékek betarthatók legyenek. A környezeti zaj- és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 5 §. (2) bek. szerint a tervezett tevékenységek környezeti zajt előidéző, üzemi zajforrásaira vonatkozóan – a tevékenység megkezdése előtt – a környezeti zaj- és rezgésforrás üzemeltetője köteles a zajforrások hatásterületét méréssel vagy számítással meghatározni és szükség esetén a környezetvédelmi hatóságtól környezeti zajkibocsátási határérték megállapítását kérni, továbbá köteles a határérték betartásának feltételeit megteremteni. A 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 5 §. (2) bekezdésben fel nem sorolt esetekben a környezeti zajforrás vélelmezett hatásterülete a környezeti zajforrást magába foglaló telekingatlan és annak határától számított 100 méteres távolságon belüli terület. A zajtól védendő területek és objektumok felsorolását szintén a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet tartalmazza, mely szerint a tervezési területen, ill. annak környezetében nincsenek sem védendő területek sem védendő objektumok. A zajterhelési határértékek teljesüléséről az üzemeltetőnek minden üzemelési körülmény esetén gondoskodnia kell. A Kk-id övezet azonban, a rajta elhelyezhető funkciók jellegéből fakadóan számottevő zajterheléssel nem járnak.
ÖSSZEFOGLALÁS A településrendezési terv módosítása az alábbi területeket érinti: Decs község 1628/9, 1628/10, 1630, 1631, 2438. hrsz-ú ingatlanai. A területek környezeti állapota jó. A volt zártkertet érintő módosítás során a feltárt gondok és hiányosságok megoldásával, a tervezett fejlesztések végrehajtásával tovább javítható a terület környezeti állapota és a település adottságaiból adódó lehetőségek jobban kihasználhatók lesznek. A tervezett módosítás várható környezeti hatásainak előzetes értékelését a 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet (KR.) 2. számú mellékletében foglalt szempontrendszer szerint elvégeztük, és az alábbiakat állapítottuk meg. 1. A településrendezési-terv tervezett módosítása a nem megújuló erőforrás felhasználással nem jár; b) nem befolyásol más tervet; c) elősegíti a fenntartható fejlődést; d) nem vonatkozik olyan területre vagy kérdéskörre, ahol jelentős környezeti problémák lennének; e) környezettel kapcsolatos közösségi jogszabályokat nem érint. 2. A településrendezési-terv módosítás várható környezeti hatásai a) várhatóan nem jelentősek, visszafordíthatatlan folyamatokat nem indítanak el; b) negatív környezeti hatásokat nem indukál, azokat várhatóan nem erősíti; c) az országhatáron nem terjednek át; d) kedvező környezeti változásokat idézhetnek elő, az emberi egészségre, a környezetre kockázatot nem jelentenek;
e) csak az érintett területre korlátozódnak, az érintett lakosság száma nem növekszik; f) olyan területet nem érintenek, amelyek hazai (országos vagy helyi), közösségi vagy más nemzetközi szintű védettséget élveznek; g) a KR. 4. számú melléklet 3.5.2. és 3.6.2. pontjaiban felsorolt következményeket feltételezhetően nem idézik elő. 3. A tervmódosítással érintett a) terület az Országos Területrendezési Terv szerint országos jelentőségű tájképvédelmi terület egyéb szempontból nem különleges; b) területen a környezetvédelmi határértékeket [Kvt. 4. § s), t), u) pontjai] elérő vagy azt meghaladó igénybevétel, kibocsátás, illetve szennyezettség nem ismert; c) terület hasznosítása, használata nem intenzív. A tervezési feladattal kapcsolatosan előzetesen leírt tények és szempontok, valamint a KR. 2. számú melléklete szerint elvégzett értékelés alapján szakmai álláspontunk az, hogy a jelen tervezési feladat és tervmódosítás környezeti vizsgálat nélkül is megvalósítható. Székesfehérvár, 2013. szeptember 30.
Szente Zoltán
Tóth Dóra Kata
Szente Eszter
okleveles geofizikus-mérnök környezetvédelmi szakértő
településmérnök
okleveles vegyész környezetvédelmi szakmérnök
b)
Mérnökgeológiai szakvélemény
1. Általános jellemzők Decs dombsági részletére Decs település igazgatási területe több magyarországi nagytáj érintkezési sávjában található. Ennek eredményeként adódik, hogy a település kiemeltebb és nyugati helyzetű részlete a Dél-dunántúli dombsághoz, míg a keleti részletben közel kiegyenlített síkságként mutatkozó jóval alacsonyabb egysége az Alföld nagytájhoz tartozó. Az említett nagytájak jelenlétének eredményeként jelentős tagoltság jellemzi a települést. Így a tájkataszter a Szekszárdi-dombvidék kistájhoz tartozó részleteként pontosítja a Decshez igazgatási területéhez tartozó dombsági részletet. Az 56. sz. közlekedési úttól nyugatra fokozatosan emelkedő a tendenciájú a kistájhoz tartozó részlet. Ezen sávban a szintkülönbség helyenként meghaladja a 60 m-t is, hiszen a dombsági területhez tartozó völgyhátak közötti felszíni vízválasztó vonalak környezetében alakult ki a település igazgatási területének határvonala. A viszonylag szűk sávban megvalósuló szintkülönbség következménye, hogy tartósan lakott egység nem is alakulhatott ki a keletre irányuló lejtőn. Az adott morfológiai viszonyokhoz történő alkalmazkodásként adódik tehát, hogy a település zártkerti részlete fejlődött ki a dombsági egység peremén az elmúlt évszázadokban. Építésföldtani szempontok alapján a laza üledékek általános előfordulása a jellemző. Ennek megfelelő helyi sajátosság, hogy azok feküjét alkotó szilárd kőzetek jelentős mélységük és számottevő fedettségük alapján érdektelennek minősülnek a településrendezési terv szempontjai alapján. A laza üledékek geológiai koruk alapján a takarósávhoz tartozóak, hiszen elsősorban pleisztocén korú löszök és helyi agyagok valamint iszapok váltakoznak egymással, továbbá foltszerűen azok feküjét alkotó felső-pannónai rétegek is megtalálghatók a terülten. A feküképződmények alapvetően agyagmárgával, kőzetlisztes agyaggal tagolt finomszemű homok és aleurit sávok egymással történő váltakozása és együttes vastagságuk meghaladja a 100 m-t. Mérnökgeológiai sajátosságok alapján igazolható, annak ellenére, hogy napjainkban már nem érzékelhető, hogy valójában a nem távoli Duna egykori magasparti sávjához tartozik a decsi külterület nyugati részlete. Az egykori magasparti területsávhoz való tartozást az is jól jellemzi, hogy a Decs igazgatási területéhez tartozó dombsági részletben több esetben jelentkeztek magasparti területekre jellemző felszínmozgások. Ennek ismeretében a megyei területrendezési terv földtani veszélyforrások érvényesülési területének előfordulását és területi lehatárolásának igényét is jelzi a településre vonatkozóan. A napjainkig megtörtént események a fő mozgástípusok alapján elsősorban csúszások voltak, továbbá azok közül a Görögszó nevezetű területrészen megmutatkozottak szerepelnek az Országos Felszínmozgásos Kataszterben is. Az archív adatok szerint az 1950-es és 1970-es években jelentkeztek azon csúszások, amelyek szerint a decsi igazgatási terület nyugati részlete a földtani veszélyforrások érvényesülési helyszíne. A kataszterben rögzített mozgások a pleisztocén korú képződmények lejtőirányú elmozdulásával alakultak ki. A mozgások kialakulására nagyon jellemző, hogy azok az agyagos és átázásra érzékeny réteghatások mentén megvalósuló gravitációs anyagáthelyeződésekkel történtek. A mozgások általános jellemzője volt, hogy szinte mindenkor a klimatikus hatások kilengései után (pl. szárazságot felváltó intenzív csapadékosság, tartós fagy utáni hirtelen felmelegedés) jelentkeztek. Területigényük nagymértékben függött a mozgás kiindulási helyétől, a mesterséges bevágások szintkülönbségeitől. Emiatt a mozgási pályák és az intenzitás egymáshoz viszonyítva eltért. Napjainkban a lassú ütemben fejlődő szeletes földcsúszások mellett fordulnak elő a gyors ütemű szőnyegcsúszások és az átázott kőzettömegek hirtelenül megmutatkozó mozgását eredményező sárfolyások. A mozgástípusok együttes értékelése alapján utólagosan megállapítható, hogy elsősorban a felszínhez közeli kőzettér sávja jut mozgásba és a nagy mélységben kifejlődő jóval nagyobb kőzettömegeket is mozgató suvadások (szeletes földcsúszások) kialakulása után azok átalakulásaként történik a nagyobb sebességű mozgástípusok jelentkezése. A mozgások kialakulásához jelentős mértékben hozzájárul az emberi jelenlét is, hiszen a napjainkban aktív helyszínek a szőlőültetvények területén azonosíthatók. A legutóbbi nagy kiterjedésű mozgásként az 1994-ben jelentkező és több hektárnyi területet érintő görögszói (Kútvölgyi) csúszás volt, amelynek utómozgásai még napjainkban is észlelhetők. A közelmúltban megvalósult terepfelvételezések szerint már 3 ha-t is meghaladja az aktivitást mutató helyszín nagysága. 2. A tervezett változtatással érintett területrész értékelése A vizsgált helyszín az 56. sz. közlekedési úttól nyugatra található azon lejtőn helyezkedik el, ahol nagy kiterjedésű és tervezett terepalakítással létesített ültetvények mellett kisebb zártkerti egységek, valamint erdőrészletek váltakoznak egymással. Építésföldtani szempontok alapján a terepszinten az eredeti állapotú rétegek mellett jelentős részleteken vannak olyan töltések, amelyek a helyi anyagok felhasználásával, azok
áttelepítésével kerültek jelenlegi helyükre az itteni tartós emberi jelenlét és megismétlődően végzett tevékenységek eredményeként. A hatásviselő természetes állapotú és helyzetű kőzettér valamint annak felhasználásával kiképzett töltések (teraszok) általános jellemzője, hogy a felszíni vizek átázására valamint eróziójára nagyon érzékenyek. Ezen nem megváltoztatható természeti adottság nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a lejtő meredekebb részletei, valamint a bevágásos és töltéses helyszíneken a jövőben kialakulhatnak az előre nem jelezhető klimatikus hatások következményeként a gravitációs tömegmozgások. A változtatásra kijelölt területrész (az előbbiekben jelzett rétegtani, mérnökgeológiai és morfológiai jellemzők alapján) földtani veszélyforrások övezetéhez tartozik. (A külön mellékelt térképkivágat a földtani veszélyforrások övezetének területi lehatárolását tartalmazza a változtatásra kijelölt egység környezetében.) A lejtőmozgások kialakulásának törvényszerűségei alapján fontos helyi adottság, hogy mindenütt az állapotváltozásra alkalmas kőzettér mutatkozik. Olyan aktív mozgásra, vagy annak fejlődésére utaló terepi jelenség viszont nincs a területen, amely meggátolná vagy számottevően korlátozná a tervezett terület felhasználást, de a kialakuló – és a már meglévő – épített környezet védelme érdekében azonban eleget kell tenni a jogszabályokban előírt általános feltételeknek és alkalmazkodni kell a helyi sajátosságokhoz. 3. Javaslatok Általános szabályként – a földtani veszélyforrások kialakulásának törvényszerűségei ismeretében – fontos, hogy: a) b) c) d)
az új építmények hossztengelye ne legyen azonos a lejtőiránnyal, földmunkákkal ne legyen kialakítva függőleges kőzetfal (az 1:1 rézsűhajlások ajánlottak), töltések vagy teraszok (területi vagy vastagsági) kialakítása ne legyen feltételek nélküli, a csapadékvíz gyűjtése és elvezetése az építmények közvetlen környezetében ugyanúgy legyen megoldott teljes körűen, mint a földrészletek más részletein,
A Helyi Építési Szabályzat tartalmára vonatkozóan az alábbiakat indokolt megadni: 1. Decs igazgatási területén a földtani veszélyforrások övezetében tartozó földrészleteken az építési engedélyezési dokumentációk tartalmát az általános érvényű előírásoknak való megfelelőséget érdekében kell egészíteni azon talajvizsgálati jelentéssel, amelynek tartalmát részletezi építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 8. sz. melléklet 6. pontja. 2. Az engedélyezési eljárás során az építésügyi hatóságnak vizsgálnia kell, hogy történik-e a jövőben a megvalósításra tervezett épített környezet építési engedélyben rögzített vagy annak várható hatásaként a természetes talajállapotokat károsan befolyásolva: - szikkasztás, koncentrált víznyeletés, - öntözéses területhasznosítás, 3. Az építési engedélyezési dokumentációban igazolni kell (nyomvonalak alaprajzon történő feltüntetésével), hogy a felszíni vizek elvezetése oly módon megoldott, hogy: - nem lehet, nem kerülhet veszélyeztetett helyzetben a meglévő és tervezett épített környezet, - a befogadóig biztosított az erózió nélküli elvezetés, 4. A 3 m-es vastagságot meghaladó és 100 m2-nél nagyobb területen tervezett bevágáshoz, feltöltéshez vagy teraszosításhoz olyan engedélyezési tervet kell készíteni, amelyhez mellékelni kell azon talajvizsgálati jelentést, amely igazolja, hogy a tervezett tevékenység nem kezdeményez káros hatásokat környezetében és tisztázza a megvalósítás technológiai követelményeit (pl.: felhasználható vagy beépíthető anyagok, munkavégzéskor a talajfizikai jellemzők, a munkaterület kialakítása, részletes technológiai utasítás stb.). 5. Felszínmozgás (csúszás, omlás, sárfolyás) jelentkezése esetén az építésügyi hatóság hivatalból elrendelheti a terület tulajdonosának vagy kezelőjének kötelezettségét a mozgásos események kezeléséhez, vagy a kialakult veszélyeztetés mértékének csökkentéséhez, ha igazolt, hogy a mozgás kialakulását a tulajdonos és kezelő tevékenysége okozta. Készítette: Kraft János
VIII.
HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÓ RENDELETE
Decs Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének ………….. számú önkormányzati rendelete Decs Nagyközség helyi építési szabályozásáról szóló 19/2008. (X. 01.) Kt. számú rendeletének (továbbiakban R.) módosításáról Decs nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvény 13.§ (1) bekezdés, valamint az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6.§ (1) bekezdésében meghatározott felhatalmazása alapján, az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6/A.§ aa) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012.(XI.8.) kormányrendelet 9. mellékletében biztosított véleményezési jogkörében eljáró (Baranya Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága, Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, Szekszárd Polgármesteri Hivatal Építési Osztálya, Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata Hivatásos Tűzoltósága, Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Szekszárdi Szakaszmérnöksége ,Tolna Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve, Tolna Megyei Önkormányzati Hivatal Megyei Főépítész, Baja Város Polgármestere, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Tolna Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelősége, Tolna Megyei Kormányhivatal Növény és Talajvédelmi Igazgatósága, Nemzeti Környezetügyi Intézet Közép-dunántúli Kirendeltség, Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ, Tolna Megyei Földhivatal, Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága, Baranya Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal Állami Főépítész Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Pécsi Bányakapitánysága, Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Szekszárdi Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala) véleményének kikérésével a következőket rendeli el: I.
A rendelet hatálya
1. § Jelen rendelet csak a mellékletét képező Decs-Szőlőhegy egyes részét módosító Sz-3 jelű szabályozási tervlappal együtt érvényes, azzal együtt értelmezendő és alkalmazandó. II.
Általános rendelkezések
2. § A R. 1/A. § (1) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép: „/1/ Jelen rendelet csak a rendelet mellékletét képező SZT-1 jelű szabályozási tervlappal, SZT-2 jelű külterületi szabályozási tervlappal, valamint Decs-Szőlőhegy egyes részeit módosító Sz-1, Sz-2 és Sz-3 jelű szabályozási tervlapokkal együtt érvényes, azokkal együtt értelmezendő és alkalmazandó. 3. § A R. 1/A. § (2) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép: „/2/ A HÉSZ mellékletei: Szabályozási Terv (rajzi munkarészek) a)
Teljes közigazgatási terület M = 1 : 10000
b) Belterület és környéke M = 1 : 4000 c)
Decs-Szőlőhegy egyes részeit módosító tervlapok M = 1 : 4000 ”
4. § A R. 1/B § (1) bekezdése az alábbi ponttal egészül ki: „ j) Építménymagasság: („H”): az építmény valamennyi, a telek beépítettsége meghatározásánál figyelembe veendő építmény kontúrvonalára állított függőleges felületre vetített homlokzati vetületi-felület összegének (F) valamennyi, e vetületi-felület vízszintesen mért hosszának összegével (1) való osztásából (F/L) eredő érték.
Az építménymagasság megállapítása során: 1) az egyes homlokzati vetületi-felületeket az adott felületi síknak és a legfelső teljes építményszint záró szerkezetének felső síkjának metszésvonala vagy érintővonala és a síknak a rendezett tereppel való metszésvonala közötti magassággal kell megállapítani, legfeljebb 6,0 m magasságú két oromfal kivételével, amelyek nem az építmény hosszoldalán állnak, 2) az egyes homlokzatfelületekhez hozzá kell számítani - a kémény, a tetőszerelvények, a 0,5 m2-t meg nem haladó felületű padlásvilágító ablak és az 1,0 m2-t meg nem haladó felületű reklámhordozók kivételével mindazoknak az építményrészeknek (attikafal, torony, kupola, tető, tetőrész vagy egyéb építményrész) a felületét, amelyek az a) pont szerinti metszésvonalra vagy érintővonalra az építmény irányában emelkedő 45° alatt vont sík fölé emelkednek, ezen építményrészeknek az illető homlokzat felületi síkjára ugyancsak 45° alatt vont - az előzővel párhuzamos - síkkal történő vetítéssel meghatározott magasságával, 3) a négy oldalról körülhatárolt légakna, légudvar, belső udvar homlokzatfelületeit, valamint a loggiák belső oldalfelületeit és azok vízszintesen mért hosszait figyelmen kívül kell hagyni, 4) az egy telken álló több épület magasságát külön-külön kell figyelembe venni. Az épület egy homlokzatának magasságát a hozzá tartozó F/L érték alapján kell megállapítani.” 5. § A Rendelet az alábbi 7/A. §-sal és az azt megelőző címmel egészül ki: „Földtani veszélyforrás övezetére vonatkozó általános építési előírások 7/A. § /1/ A község közigazgatási területén lévő földtani veszélyforrás övezetében a vonatkozó jogszabályi előírás alapján az építészeti-műszaki dokumentációhoz építési, fennmaradási engedélyezéskor geotechnikai jelentést kell készíteni. /2/ Építési tevékenység és egyéb területhasználat esetén a természetes talajállapotokat károsan befolyásoló szikkasztás, koncentrált víznyeletés, öntözéses területhasznosítás végzése kerülendő. /3/ Az övezetben földmunkákkal ne legyen kialakítva függőleges kőzetfal (az 1:1 rézsűhajlások ajánlottak).” 6. § A R. 51/A. § (2) bekezdésének táblázata e rendelet 2. számú mellékletében szereplő adatokkal kerül újraszabályozva. 7. § (1) A R. 52. § (2) bekezdésben szereplő „Kulturális Örökségvédelmi Hivatal” helyébe „illetékes hatóság” szöveg kerül. (2) A R. 52. § (3) bekezdésben szereplő „Kulturális Örökségvédelmi Hivatal” helyébe „illetékes hatóság” szöveg kerül. (3) A R. 52. § (3) bekezdésben szereplő „Kulturális Örökségvédelmi Hivatal” helyébe „illetékes hatóság” szöveg kerül. 8. § A Rendelet 55. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A szabályozási tervlapokon jelölt nyilvántartott régészeti lelőhelyek érvényüket vesztik és helyette jelen rendelet 1. számú mellékletében szereplő régészeti lelőhelyek az érvényesek.” 9. § A Rendelet 56. § (6) bekezdése az alábbi ponttal egészül ki: „d) a Szőlőhegy építészeti karakterének megőrzése érdekében az övezetben új épület építése, meglévő épület külső homlokzatát érintő átalakítása esetén építési tevékenység kizárólag a települési, annak hiányában a megyei főépítész szakmai véleményének figyelembe vétele mellett végezhető.”
III. Záró rendelkezések 10. § (4) Jelen rendelet a kihirdetés után 30 nappal lép hatályba. (5) E rendeletet a képviselő-testület 2014. ……….. napi ülésén alkotta meg. (6) Kihirdetéséről az SZMSZ előírásai szerint a jegyző gondoskodik. Decs, 2014. ……………….
Biczó Ernő polgármester
jegyző
Kihirdetés napja: Jegyző
MELLÉKLET 1. számú melléklet A Település
B Szám
1
Decs
1
2
Decs
2
3
Decs
3
4
Decs
4
5
Decs
5
6
Decs
6
7
Decs
7
8
Decs
A
9
Decs
B
10
Decs
C
11
Decs
D
12
Decs
E
13
Decs
F
14
Szekszárd
15
Várdomb
C Régészeti védelem Egyedileg védett régészeti lelőhely Régészeti lelőhely
D
E
Név
Hrsz-k
Ete
0266/17, 0266/18, 0266/19, 0266/22, 0267, 076, 085 0281/19, 0281/2, 0281/20, 0281/22, 0281/21, 0281/25, 0281/31, 0284/4, 0284/5 01083/1, 01083/2, 01084, 01085 564
Dögkút
Régészeti lelőhely Régészeti lelőhely Régészeti lelőhely Régészeti lelőhely Régészeti lelőhely Régészeti lelőhely Régészeti lelőhely Régészeti lelőhely
Szomfovai erdészház
Régészeti lelőhely Régészeti lelőhely Régészeti lelőhely
Sándor-dűlő I.
27
Régészeti lelőhely
Szálkai elágazástól DK-re
6
Régészeti lelőhely
M6-M56 8. lh.
Pilisi E. u. 8. Pulavár Fő u. 13
0703/23, 0703/24, 0703/45 514, 471/2
Ref. templom
1, 2, 29, 3
Általános iskola
1189
Korcsod dombja
029/54, 029/52
Széked-dűlő
069/4, 069/9, 069/10, 069/12, 069/19, 076, 0266/21, 0267, 069/22, 075 085, 087, 093, 096/2 0273/7, 0273/8, 0273/9 062/27, 062/26, 062/5, 062/15, 062/24, 062/19, 062/20, 062/8, 062/9, 062/12, 062/21, 062/22, 062/23, 062/10, 062/29, 062/28, 069/7, 069/8, 069/9, 069/10, 069/22 075 080/5, 080/6, 080/8, 080/9, 080/2, 080/10, 080/3, 082/7, 085 096/1, 096/2 062/14, 062/15, 062/16, 062/17, 069/19 087
Sárköz 8. Római kori út és sánc
16
Várdomb
16
17
Várdomb
17
18
Várdomb
18
Régészeti lelőhely Régészeti lelőhely Régészeti lelőhely
Sándor-dűlő II.
096/2
Újberekpuszta
087, 088, 090
Újberekpuszta, szárító épületek
087, 090
2. számú melléklet Új telekalakításra és hatósági engedélyhez kötött építési tevékenységekre vonatkozó előírások a Kk-id jelű övezetben: A B Beépítési mód szabadonálló 1 A kialakítható telek legkisebb területe (m2 ) 1500 2 A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) 5 3 A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%) 30 4 A beépítésnél alkalmazható legnagyobb építménymagasság (m) 6 5 A beépítésnél alkalmazható legkisebb építménymagasság (m) 3,0 6 A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%) 50 7
